Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Blaskovits: a közigazgatási átalakítása után évtizedekkel megelőzzük Európát

„A közigazgatás területén évtizedekkel megelőzzük Európát, ha ezt a reformot végrehajtjuk, hisz Portugálián kívül egy országban sem működik olyan rendszer, ahol már jelenleg 150 ügyet intézhetünk egy helyen és az ügykörök száma folyamatosan bővül – mondta Blaskovits Péter, a Békés megyei Kormányhivatal főigazgatója a Rádió Orientnek. Hozzátette: a magas szintű munka minél jobb elvégzéséhez 14 középfokú végzettségű dolgozójuk vállalta, hogy felsőfokú képesítést szerez.

2011-ben Békés megyében is megnyitotta kapuit a Kormányhivatal, amelynek élére még abban az évben kinevezték a közgazdász diplomával rendelkező Blaskovits Pétert. Az indulásnál 1400 fölötti létszámmal dolgozott a 14 szakigazgatási szerv integrálásával létrejött kormányhivatal, az átalakítások közben lecsökkent 936 főre és jelenleg 1376 fő az engedélyezett létszám. Az egységes szervezet létrehozása nem kis feladatot jelentett, hisz különböző hivatalokból, más-más munkakultúrával rendelkező emberek kerültek össze. A pénzügyi osztály létrehozásánál megkönnyítette ezt a feladatot, hogy a Munkaügyi Központ pénzügyi osztályából egységes állomány jöhetett át a rendszerbe.

Az ajtó nyitva áll nem kell bejelentkezni!
Ez az ügyfélbarát rendelkezésre állás a főigazgatót is jellemzi, aki nem várja el, hogy bejelentkezzenek sem a kollégái, sem az ügyfelek, ha éppen nem tárgyal, akkor bárki felkeresheti. Közvetlen kapcsolat jellemzi a munkavégzés terén, de a főosztályok ugyanakkor zárt, katonás rendben dolgoznak – mondta Blaskovits. Annak érdekében, hogy a munkájukat a lehető legjobban végezzék, a Kormányhivatal szakigazgatási szervei havonta főigazgatói értekezleten vesznek részt, itt hallják egymás beszámolóit, elmondják az előző időszak feladatait, megosztják tapasztalataikat. Kéthetente írásbeli beszámolót is készítenek a szakigazgatási szervek, így képben vannak ha bármilyen igény merül fel a működtetéssel kapcsolatban – hangoztatta a főigazgató. A szakigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok szoros kapcsolatot tudnak ápolni a járási hivatalokon keresztül is.

A járási hivatalok létrehozása szintén nem kis feladat volt: a humán állomány ismeretlenül került össze, a különböző önkormányzatokból más-más munkakultúrával érkeztek a dolgozók, de ugyanakkor egységes szakmai követelményeknek kell megfelelniük. Ezért itt is kéthetente, havonta szakmai konzultációt tartanak, hogy egységes legyen a munkakultúra, ez az idei év feladata – mondta Blaskovits Péter.

A KAB programra megfelelő számban jelentkeztek a kollégák és 14 középfokú végzettségű dolgozó vállalta, hogy felsőfokú képesítést szerez, ehhez a kormány támogatott oktatást biztosít. A már most is 150 ügykör intézése, ami folyamatosan bővül megköveteli a magasabb szintű képzettséget. Ezt a programot ha végrehajtjuk, évtizedekkel megelőzzük Európát, mert Portugálián kívül nincs kormányablakhoz hasonló egyablakos modern közigazgatás – szögezte le a főigazgató.

Az természetes, hogy a nagyobb városokban csapódik le az elintézendő ügyek többsége, így a békéscsabai okmányiroda a legjobban leterhelt. A kollégák a nagy mennyiségű információ elsajátításától tartottak a képzések előtt, de a vizsgák után megkönnyebbültek – ismerte el a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója. Örömükre szolgál, hogy nem kaptak olyan kritikát, amely szerint romlott volna a munkájuk színvonala az átszervezés során. „Első az ügyfél” – ezt kell szem előtt tartani.

2014. január 1-jén mind a 14 helyszínen megnyílhat a Kormányablak Békés megyében, ehhez a beruházással kapcsolatos tervezésen túl vannak, most jöhet a fizikai megvalósítás. A szakmai háttér folyamatos képzéssel, dolgozók átcsoportosításával megoldható lesz, bár ehhez ingázniuk is kell a szakemberek egy részének – mutatott rá a főigazgató.”

Forrás:
Blaskovits: a közigazgatási átalakítása után évtizedekkel megelőzzük Európát; OrientPress; 2013. július 15.

Navracsics: A közigazgatás is van olyan izgalmas, mint a versenyszféra

„A cél, hogy az állam ne szorongást keltő hatóságként jelenjen meg a hétköznapokban, hanem partneri kapcsolatrendszerben álljon az állampolgárokkal – mondta a miniszter.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Tihanyban a III. Regeneráció táborban arra hívta fel a közigazgatás iránt érdeklődő fiatalok figyelmét, hogy a közigazgatás legalább olyan izgalmas terület, mint a versenyszféra.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett táborban a politikus elmondta, a közigazgatás olyan képzett, legalább egy nyugati nyelvet beszélő fiatalokat vár, aki partner abban, hogy a magyar közigazgatás versenyképes legyen. Az országok közigazgatásai versenyeznek egymással, és ebben a versenyben jól helytálltunk, hiszen az OECD az új közigazgatási modellt követendő példaként ajánlja.

Elmondta, hogy a KIM évről évre fiatalokat juttat ki az Európai Unió tagállamaiba, hogy tapasztalatot szerezzenek más országok közigazgatásáról, és emberi kapcsolatokkal gazdagodjanak, amit majd hazatérve is kamatoztatnak munkájukban.

A miniszter a háromnapos táborban részt vevő mintegy nyolcvan fiatalnak elmondta, hogy három elemből álló sorozat részeként kora ősszel karrierexpót rendeznek Budapesten, ahol államigazgatási szervek és a KIM kapcsolatot teremt egyetemistákkal és álláskereső fiatalokkal. Márciusban nyílt napot szerveznek a KIM-ben, ahol az előzetesen jelentkezők ismerkednek majd a tárca munkájával, nyáron pedig megrendezik a következő regeneráció tábort, ahol kötetlenebb formában lehet bekapcsolódni a fiatalok és az államigazgatás képviselőinek párbeszédébe.

„Az elmúlt három évben szerettük volna bebizonyítani, hogy a közszféra legalább olyan izgalmas, mint a versenyszféra és erkölcsi szempontból legalább annyira értékes vagy bizonyos szempontból értékesebb a közszféra, hiszen saját karrierszempontjait veti alá a közszolga a közösség érdekeinek” – magyarázta.

A közigazgatás átalakításával kapcsolatban Navracsics Tibor hangsúlyozta, az a cél, hogy az állam ne félelmet, szorongást keltő hatóságként jelenjen meg a hétköznapokban, hanem partneri kapcsolatrendszerben álljon az állampolgárokkal, mivel a polgárok adójából tartják fenn az intézményrendszert, ebből a forrásból fedezik a közkiadásokat. Ezért az állampolgár egy szolgáltatás megrendelője, feladatunk pedig az, hogy a befizetett pénzért minőségi szolgáltatást kapjon – jelentette ki a miniszter.

Mint mondta, ilyen szolgáltatás a kormányablak. A 300 ponton udvarias, tisztelettudó és professzionális kiszolgálással dolgoznak a kormányablakok munkatársai, partnerként tekintve az állampolgárra – magyarázta, hozzátéve, hogy „ez kultúraváltás, amiben nemzedékváltásra is szükség van”. A versenyképes közigazgatás kulcsa a szemléletváltás – hangsúlyozta a miniszter.”

Forrás:
Navracsics: A közigazgatás is van olyan izgalmas, mint a versenyszféra; Híradó.hu; 2013. július 15.

Egyre több adót szednek tőlünk az önkormányzatok

„Brutálisan emelkedett az elmúlt években néhány önkormányzati adóból származó bevétel. A visszazuhant iparűzési adót a jelek szerint a lakosságon szedik be a helyhatóságok.

Az elmúlt években érdekesen ala­kultak az önkormányzatok saját adóbevételei. Összességében nincs nagy meglepetés, a teljes adóbevétel ugyanis 2010−2012-ben szerényen, öt százalékkal emelkedett. A részletesebb adatok azonban már sokkal árnyaltabbak − illetékbevételekkel, illetve visszaosztott szja-val nem foglalkozunk, kizárólag a helyi adókkal.

Az iparűzési adóból származik a legtöbb bevétel, ez tavaly 446 milliárd forint volt, ami szinte megegyezik a 2010-es adattal, tízmilliárd forinttal elmarad ugyanakkor a 2011-es bevételtől. A számok mögött sajnos nincs nagy meglepetés, a társaságok, akárcsak a társasági adó esetében, a válság előtti évekhez képest jóval kisebb befizetést produkáltak. Az iparűzési adó esetében a legjobb években a 600 milliárd forintot közelítette a bevétel.

Értelemszerű, hogy ezt a tartós kiesést valamivel próbálják kompenzálni az önkormányzatok. Idegenforgalmi adót nem vethet ki minden falu, az abból befolyó bevétel így nem jelent általános megoldást. Azért látszik itt is az emelkedés: míg 2011-ben 6,7 milliárd forint folyt be a kasszákba, addig tavaly nyolc, s ez több mint 16 százalékos emelkedést jelent. Persze itt szerepe van az élénkebb turizmusnak is, ám ekkora érdeklődés nem volt az üdülések iránt: tavaly hat százalékkal nőtt a vendég-, s nyolccal a vendégéjszakák száma országos szinten a KSH adatai szerint.

A vállalkozásokra kivetett kommunális adó kivezetésével nem csökkent a teljes kommunális adóból származó bevétel: az önkormányzatok ezt a terhet ugyanis a lakosságra terhelték. Míg 2010-ben alig több mint tízmilliárd forint volt az ebből származó bevétel, addig tavaly már 13 milliárd forintot hozott a helyhatóságoknak ez az adó. A vállalkozások adója mindig is a magánszemélyeket terhelő fizetnivaló töredékét tette csak ki, valamivel több mint egymilliárd forintot fizettek. A lakosság azonban két év alatt 29 százalékos tehernövekedést szenvedett el a kommunális adózásban.

A vállalkozásokra kivetett kommunális adó kivezetésével nem csökkent a teljes kommunális adóból származó bevétel: az önkormányzatok ezt a terhet ugyanis a lakosságra terhelték. Míg 2010-ben alig több mint tízmilliárd forint volt az ebből származó bevétel, addig tavaly már 13 milliárd forintot hozott a helyhatóságoknak ez az adó. A vállalkozások adója mindig is a magánszemélyeket terhelő fizetnivaló töredékét tette csak ki, valamivel több mint egymilliárd forintot fizettek. A lakosság azonban két év alatt 29 százalékos tehernövekedést szenvedett el a kommunális adózásban.

Helyiadó-bevételek: 2010 2011 2012 (milliárd forint)
Építményadó: 68,6 80,9 89,7
Telekadó: 9,8 10,3 16,7
Kommunális adó*: 10,2 11 13,2
Iparűzési adó: 449,5 457,2 446
Idegenforgalmi adó**: 6,9 6,7 8
Összesen: 545 566,1 573,6
*magánszemélyeket terhelő
**építmény és ott-tartózkodás után együtt
Forrás: MÁK”

Forrás:
Durva adóemelést kaptunk a nyakunkba – fizetünk a cégek helyett; F. Szabó Emese; Napi Gazdaság; 2013. július 17.

Alkotmánybíróság: közérdekűek az Operaház adatai

„Az Ab megsemmisítette az Operaház átvilágításával kapcsolatos adatkérést elutasító bírói döntést.

Az Ab megsemmisítette a Magyar Állami Operaház átvilágításával kapcsolatos adatkérést elutasító jogerős ítéletet, továbbá kimondta, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha az azokhoz való hozzáférést formális hivatkozással tagadják meg – közölte az Ab szerdán a honlapján.

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője két éve kérte az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól az Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentést, amely a korrupciós ügyekkel foglalkozó portál szerint milliárdos nagyságrendű visszaélésekről szól.

Az adatkérést a szaktárca, majd a bíróságok is megtagadták. Többek között azzal érveltek, hogy a jelentés egésze nem adat, illetve részben döntés-előkészítő adat, továbbá, hogy az adatkezelőtől nem várható el a megismerhető adatok leválogatása.

Az Ab ítéletet megsemmisítő határozata a konkrét ügyet nem döntötte el, a konzekvenciákat az eljáró bíróságnak kell majd levonnia.”

—–

„Az Alkotmánybíróság 2013. július 16-án hozott határozatában megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.200/2011/3. számú ítéletét, melyben az ítélőtábla jogszerűnek minősítette a Magyar Állami Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentés kiadásának megtagadását. Az Alkotmánybíróság az ügy végső kimenetelét érintően ugyanakkor nem foglalt állást; határozatának a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit az eljáró bíróságnak kell levonnia.

Dr. Bodoky Tamás 2011. június 11-én a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján adatigénylést nyújtott be a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, melyben kérte a Magyar Állami Operaház gazdasági átvilágítását végző miniszteri biztos által készített jelentés kiadását. A minisztérium megtagadta az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva, hogy a jelentés döntés-előkészítő irat, és döntés az Operaházzal kapcsolatban még nem született. A kérelmező bírósághoz fordult a jelentés kiadása iránt. Keresetét a Fővárosi Bíróság elutasította, amit az indítványozó megfellebbezett, de az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. A kérelmező ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság a határozatában a támadott bírói döntéseket a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog alapján vizsgálta felül, és figyelemmel volt arra is, hogy annak védelmét az Alaptörvény a korábbiaknál nyomatékosabban biztosítja, 39. cikkében kifejezetten közérdekű adatnak minősítve a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat.

Az Alkotmánybíróság szerint a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás megtagadásának jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben került-e sor a közérdekű adatszolgáltatás megtagadására. Vizsgálni kell e körben azt is, hogy nem korlátozták-e indokolatlanul a közérdekű adatokhoz való hozzáférést pusztán azon az alapon, hogy az igényelt adatokat az igénylő által meg nem ismerhető adatokkal együtt kezelik, miközben az elkülönítésüknek nem lett volna akadálya. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha a hozzáférést azzal a formális hivatkozással tagadják meg, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgálják, és mellőzik annak tényleges tartalmi vizsgálatát, hogy azok milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, és valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletek meghozatala során a bíróságok ezeknek az alkotmányos követelményeknek nem tettek maradéktalanul eleget, ezért az ítéleteket megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a határozatával a ténykérdéseket és az ügy végső kimenetelét érintően ugyanakkor nem foglalt állást. A határozatnak a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit az eljáró bíróságnak kell levonnia.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege ezen a linken olvasható.”

Forrás:
Alkotmánybíróság: közérdekűek az Operaház adatai; Napi Gazdaság; 2013. július 17.
Közlemény a Magyar Állami Operaház gazdasági átvilágításáról szóló jelentés megismerésének megtagadása tárgyában született bírósági ítéletek megsemmisítéséről; Alkotmánybíróság; 2013. július 17.

Eredményes vizsgát tettek az első leendő kormányablak ügyintézők

„Szerdán délután vehetik át hivatalos, kormányablak ügyintézői oklevelüket azok a kormánytisztviselők, akik elsőként végeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati továbbképzésén. A Megyeháza aulájában közel száz, középfokú végzettséggel rendelkező munkatárs kap erről szóló bizonyítványt. A most folyó képzéseken közép és felsőfokú végzettséggel rendelkezők vesznek részt az országban összesen 6800-an: ők fognak dolgozni azon a mintegy 3000 munkaállomáson, amelyeket 300 Kormányablakban alakítanak ki.

2014 januárjától közel 2000 ügykörben kell eljárniuk azoknak az ügyintézőknek, akik az egyablakos ügyintézési rendszerben, a már okmányirodai feladatokat is ellátó kormányablakokban fognak dolgozni. A feladat alapos technikai és szakmai előkészületeket és felkészültséget kíván. A kormányablakok jelenlegi és leendő munkatársai képzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai irányításával zajlik. A kollégák képzése mellett a „fizikai” kiépítés, az arculat-kialakítás, valamint az informatikai rendszer fejlesztésének előkészítése (munkaállomások kialakítása, eszközök beszerzése, szoftveres infrastruktúra kialakítása, a különböző szervek közös informatikai hálózatának egységesítése) jelenleg is zajlik a háttérben.

A Kormány célja az egyablakos ügyintézés biztosítása, az, hogy ügyfelek minden hatósági ügyet egy helyen, a kormányablakokban tudjanak intézni. A járási hivatalokban működő okmányirodák ezért Kormányablakokká alakulnak át, és továbbiak is nyílnak. Csongrád megyében összesen 17 helyszínen, 137 munkaállomáson, több mint 300 munkatárs várja majd az állampolgárokat.

Az ügyintézési rendszer átalakításának fontos állomása az első kormányablak ügyintézői oklevelek átadása, amely június 17-én, szerdán, 13 órától történik majd a Megyeháza aulájában. Itt köszöntőt mond dr. Kovács Zsolt, a Csongrád Megyei Kormányhivatal igazgatója, Méhes Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Továbbképzési Központjának vezetője, valamint Nádasi Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Kormányhivatali Fejlesztési Főosztályának vezetője.

További információk a képzésekkel kapcsolatban:
A leendő kollégák kiválasztásának és képzésének menetét a „Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének részletes szabályairól szóló 148/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet” szabályozza. Ez alapján kezdődött meg a kormányablak ügyintézők képzése az ÁROP 2.2.20 projekt keretében 2013 februárjában, és tart egészen 2013 decemberéig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében, a fővárosban és a megyeszékhelyeken kialakított oktatási helyszíneken.

A kormányablak ügyintézői képesítés megszerzésére az NKE két féléves szakirányú továbbképzést szervez a felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselők, valamint ezzel megegyező időtartamú közszolgálati továbbképzést nyújt a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselők részére. A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek – néhány kivételtől eltekintve– a kormányablak ügyintézői álláshely betöltését követő legfeljebb öt éven belül felsőfokú igazgatásszervező szakképzettséget kell szereznie.

A képzésben résztvevő közel 6800 főt azokból választották ki, akik jelentkeztek a Hivatali Értesítőben közzétett felhívásra. A kiválasztási eljárásban ellenőrizték, hogy a jelentkező megfelel-e a jelentkezési feltételeknek, pályázata határidőben beérkezett, továbbá formailag és tartalmilag is eleget tesz-e a közzétett jelentkezési felhívásnak. A megfelelt közszolgálati tisztviselők kiválasztási eljáráson vettek részt, amely két szakaszból állt:
1. kompetencia-vizsgálat,
2. személyes interjú.

Az elektronikus formában elvégzett kompetencia-vizsgálat értékelése után a személyes interjút a jelentkező által korábban kiválasztott kormányhivatalban kialakított bizottságok folytatták le. Ez a kiválasztási bizottság állapította meg a kompetencia-vizsgálaton elért eredmény és az egységes értékelési szempontrendszer figyelembevételével, hogy megfelelt-e a közszolgálati tisztviselő a kiválasztási eljáráson, vagy sem.

A most véget ért képzésen csak az így megfelelt közszolgálati tisztviselők vehettek részt.

Az NKE által szervezett képzés tárgykörei az alábbiak:

  • közigazgatási alapismeretek,
  • közigazgatási eljárások,
  • e-közigazgatás az ügyfélszolgálatban,
  • egyedi ügyek és élethelyzetek,
  • ügyfélszolgálati készségfejlesztés.

Emellett a közszolgálati tisztviselők munkába illesztő képzésként az ügyintézői tevékenység ellátásához szükséges informatikai felkészítésen vesznek részt. Minden képzésben résztvevő közszolgálati tisztviselőnek záróvizsgát kell tennie.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselők szakirányú továbbképzés keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott szabályok szerint tesznek vizsgát majd 2013 őszén.

A középfokú végzettségűek vizsgáját az NKE szervezte és bonyolította le 2013. június 24-én és július 15-én. A sikeresen végzettek a bizonyítványokat 2013. július 16 és 19. között veszik át: az ünnepséget Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vidéken pedig a megyei kormányhivatalok szervezik.

A kormányablak ügyintézők kiválasztása és képzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal és a Kormányhivatalok közös munkájának eredményeként valósult meg. A Csongrád megyei ünnepségen közel 100 fő kapja meg bizonyítványát abból a 119-ből, aki sikeres vizsgát tett (a többiek azért nem lesznek jelen, mert az ügyfélfogadásnak ez idő alatt is zavartalannak kell lennie).

A sikeresen záróvizsgázott „Kormányablak ügyintézők” a megszerzett végzettség és tudás birtokában alkalmasak lesznek az integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell majd külön például a földhivatalhoz, vagy a munkaügyi kirendeltséghez menni, mert minden hatósági ügyet egy helyen intézhetnek az állampolgárok, így a 2010 óta tartó területi közigazgatás átalakításaként megvalósulhat az egyablakos ügyintézés Magyarországon.”

Forrás:
Eredményes vizsgát tettek az első leendő kormányablak ügyintézők; Csongrád Megyei Kormányhivatal; 2013. július 16.

A teljes közszféra perelheti az államot a Kúria döntése alapján

„Több százezer közalkalmazott és köztisztviselő indíthat pert az állam – pontosabban munkáltatója – ellen a Kúria jogerős ítélete nyomán, amely kimondta, hogy a közalkalmazott illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltató viseli…

Súlyos milliárdokat bukhat az állam, ha a hétszázezres közszféra – a közalkalmazottak, a köztisztviselők, kormánytisztviselők, a rendőrség hivatásos állományú tagjai – minden dolgozója pert indít bérük banki kifizetésére vonatkozóan felmerülő többletköltségekért. Márpedig az érintettek számára példaként szolgálhat annak a pécsi pedagógusnak az esete, aki ötezer-négyszázhatvankét forintért indított pert még három évvel ezelőtt, mert úgy számolt, 2010-ben a februári, a márciusi és az április béreinek felvételével ekkora többletköltsége adódott, amit a munkáltatójának, a pécsi Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központnak kellene állnia.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 158. szakasza szerint a magánszféra dolgozói a munkabért készpénzben vagy banki utalással kaphatják meg, a közszférában viszont a készpénzes bérfizetés nem lehetséges: 1999 óta bankszámlára utalja a fizetést a munkaadó, vagy annak hiányában a postai úton juttatja el dolgozójának. (Más kérdés hogy ma már a magánszférában sem ajánlják fel a készpénzes kifizetést.)

Senki többet harmadszor
A Pécsi Munkaügyi Bíróság első fokon igazat adott a pedagógusnak, és kötelezte a munkáltatót a folyószámla-költségtérítés megfizetésére. A művelődési központ fellebbezett, mert a dolgozó postán is kérhette volna a fizetését vagy a banknál választhatott volna egy másik, előnyösebb konstrukciót, ami kevesebb költséggel jár. Az Apáczai azt is vitatta, hogy a háromhavi többletköltség miatt jár-e a pedagógusnak a bankkártya éves díja. Ez alapján új ítélet született, a másodfokú döntés szerint a kiadásokba a bankkártya költségét és a számlavezetési díjat nem kell beleszámítani. Ugyanakkor a közalkalmazottnak adott igazat abban, hogy „nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy neki kell viselnie a költséget akkor, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő szerződést köt” a bankkal.

A pedagógus viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amiben fenntartotta igényét a bankkártyaköltség és a számlavezetési díj megtérítésére, arra hivatkozva, hogy a bankkártyának éves díja van akkor is, ha csupán három hónapig használná. A Kúria májusban kihirdetett, de csak most írásba foglalt ítéletében kimondta, hogy helytálló a pedagógus érvelése, és kötelezte a munkaadót az ötezer-hatszáznegyvenkét forint megfizetésére.

A pernyertes a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) tagja. A szakszervezet elnöke, Mendrey László a hvg.hu-nak azt mondta, minden tagjuknak javasolni fogják azt, hogy forduljanak a bírósághoz, de gondolkodnak egy összevont perindításban is.

A Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) peren kívüli megállapodást szeretne…”

Forrás:
A teljes közszféra perelheti az államot a Kúria döntése alapján; Csikász Brigitta; HVG.hu; 2013. július 17.

Szervezeti változásokat hozott a főigazgatói kinevezés Veszprémben

„ Egy létesítményben helyezik el jövőre a jelenleg külön épületekben működő szakigazgatási szerveket, a Járási Hivatal törzshivatalát, valamint az újonnan megnyíló kormányablakot Veszprémben – mondta a Rádió Orient műsorában Vajda Viktória, a Veszprém Megyei Kormányhivatal új főigazgatója. Ismertette, jövő márciustól már az új, központi épületben várják az ügyfeleket.

Vajda Viktória 2012 novembere óta látja el a főigazgatói munkakörbe tartozó feladatokat a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál, kinevezését ez év május 16-án vehette át a kormánymegbízottól. Az új főigazgató számos újítást vezetett be a hivatalnál az elmúlt nyolc hónap alatt.

A főigazgató kiemelte a törzshivatali főosztályvezetőkkel való folyamatos kommunikáció fontosságát. „A kollégák minden héten írnak egy rövid összefoglalót az általuk vezetett szervezeti egységnél történt legfontosabb eseményekről, melyeket megtárgyalunk a hetente tartott vezetői megbeszélésen” – ismertette a Rádió Orient vendége. Elmondta, ezek a heti értekezletek adnak alkalmat arra is, hogy a legújabb kormányzati intézkedéseket, célkitűzéseket megismertessék a munkatársakkal. „A közigazgatás átalakítása akkor lesz sikeres, ha az abban dolgozó munkatársak, kormánytisztviselők a magukénak érzik azt” – fogalmazott a főigazgató.

„Veszprém Megyében jelenleg 16 szakigazgatási szerv működik” – mondta Vajda Viktória. A főigazgató hosszú távon ajánlatosnak tartaná azon szakigazgatási szervek belső integrációját, melyek hatásköre között sok az átfedés, mert ezek egy szervvé egyesítése esetén működésük még hatékonyabb és költségkímélőbb lehetne. Hozzátette, ez esetben az állampolgárok is még kevesebb papírmunkával, és még kevesebb idő alatt intézhetnék el ügyeiket.

A KAB-képzésen Veszprém Megyében 103 középfokú és 127 felsőfokú munkatárs vesz részt. A főigazgató elismerte, az ügyfélszolgálatokon okozott némi fennakadást a képzésben részt vevő munkatársak hiánya. Azonban hangsúlyozta, igyekeztek megtenni mindent annak érdekében, hogy az ügyfeleket emiatt semmilyen hátrány ne érhesse, a pótlást munkaerő átcsoportosítással oldották meg. A képzés tananyaga egyébként nagyrészt elektronikus, így a munkatársaknak az elmúlt félévben mindössze néhány napon kellett személyesen is részt venniük az oktatáson.

A főigazgató kifejtette, habár a megyében jelenleg is működő kormányablakban ügyfélbarát nyitva tartással, reggel 8-tól este 8-ig várják az ügyfeleket, az emberek többsége a megszokott időpontokban, elsősorban délelőtt, illetve a déli órákban érkezik. Ezzel szemben a megyeszékhelyi okmányirodában nagyon népszerűek a délutáni és a kora esti időpontok.

A megyében 15 kormányablak létrehozása a cél: a tíz járási székhely, három vidéki település, és a jelenleg a megyeszékhelyen egyedüliként működő kormányablak mellett még két veszprémi helyszínen alakítanak ki integrált ügyfélszolgálati irodát, az egyiket a Veszprémi Járási Hivatal új épületében. Jövőre ugyanis egy épületbe költöznek a jelenleg Veszprém több pontján működő járási szakigazgatási szervek és a járási törzshivatal – mondta el a Rádió Orient műsorában Vajda Viktória, a Veszprém Megyei Kormányhivatal főigazgatója. Ismertette, jövő márciustól már az új, központi épületben várják az ügyfeleket.

„Sem az ügyfeleknek nem jó, sem munkaszervezési szempontból nem előnyös, ha külön épületekben üzemelnek a hivatal egységei” – fogalmazott Vajda Viktória. Ezért Veszprém belvárosában egy új hivatal kialakításra kerül sor, mely részlegesen már őszre megvalósul, végleges megújulása márciusra várható. A központi épület felújításához szükséges forrásokat a kormány biztosítja.

A Veszprém Megyei Kormányhivatalban a dolgozók közel 15 százaléka 30 év alatti – ismertette Vajda Viktória, aki szerint az életpályamodell kialakításával még népszerűbb lehet a közigazgatás a fiatalok körében. A főigazgató elmondta, ő maga gyermekkorától kezdve közigazgatási pályára készült. Ennek megfelelően első diplomáját is az Államigazgatási Főiskolán szerezte. Ezután a jelenlegi kormányhivatal jogelődjében, a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalnál koordinációs ügyintézőként helyezkedett el. Majd jogász diploma megszerzése után 2010-től részt vett a kormányhivatalok kialakítási munkáiban. ”

Forrás:
Szervezeti változásokat hozott a főigazgatói kinevezés Veszprémben; OrientPress; 2013. július 17.

Közlemény a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének felfüggesztéséről

„Az Alkotmánybíróság 2013. július 15-én hozott határozatával felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépését, amelyek alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állna, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést lehetne folytatni.

Az ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz 2013. június 24-én. Indítványában az ombudsman a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító 2013. évi LXXII. törvény több rendelkezését kifogásolta, köztük azokat is, amelyek értelmében nem csupán a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem fennállása alatt folyamatosan helye lenne nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, és ennek során az érintettel szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehetne folytatni.

Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján megkezdte a vizsgálatot, de annak érdemi elbírálása a törvény 2013. augusztus 1-jei hatálybalépését megelőzően már nem lenne lehetséges. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. alapján azonban lehetősége van arra, hogy hatályba még nem lépett törvény hatálybalépését átmenetileg felfüggessze, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti, és a felfüggesztést súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme indokolja.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések a magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozzák. A korlátozás módja, folyamatossága és folyamatos jellege alapján pedig valószínűsíthető, hogy az új törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Alkalmazásuk az érintett személyeknek súlyos és helyrehozhatatlan hátrányt okozhatna, mivel a hatálybalépést követően folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állnának. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkezések hatálybalépését felfüggesztette.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken olvasható.”

Forrás:
Közlemény a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének felfüggesztéséről; Alkotmánybíróság; 2013. július 16.

Kormányablak: győri a 700.000. ügyfél

„Megyénkben összesen 16 kormányablak lesz. Az ügyfélszolgálati irodák kialakítása folyamatban van.

Dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár csütörtökön meglátogatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, a győri kormányablakot és a győri járási hivatalt. Köszöntötte a kormányablakok 700.000. ügyfelét, aki ügyfélkapu jelszavát módosította.

Az államtitkár sajtótájékoztató keretében többek közt arról beszélt, hogy jelenleg a megyei jogú városokban vannak kormányablakok, de októbertől kezdődően – és a jövő év folyamán – összesen háromszázra nő számuk. Jelenleg 150-féle ügyet intézhetnek itt az emberek, de hamarosan már mintegy 2.500-félét.

Megyénkben összesen 16 kormányablak lesz majd. Az ügyfélszolgálati irodák kialakítása folyamatban van, főleg az okmányirodákra alapozzák a kormányablak-hálózat kialakítását és informatika fejlesztés is folyik.

A cél az, hogy egy helyen minél többféle ügyüket gyorsan elintézhessék az emberek, kellemes környezetben, ügyfélbarát kiszolgálás keretében. Utóbbira külön felkészítették az ügyintézőket, a kedvességre, a feszült helyzetek kezelésére, az ügyfelek megnyugtatására.”

Forrás:
Kormányablak: győri a 700.000. ügyfél; Kisalföld; 2013. július 17.

Önszerveződő, -kormányzó, kisebb régiókat

„Péntek délután az Ady Endre Kulturális Központ konferenciatermében választmányi gyűlést tartott az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Határozati javaslatot fogadtak el a regionalizációról.

Az egyöntetűen elfogadott határozatot Nagy Miklós, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vidékfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke olvasta fel. A dokumentum szerint a megyei RMDSZ fontosnak tartja a jelenlegi romániai közigazgatás helyzetének elemzését, az elmúlt 23 év hibáinak feltérképezését, és a koherens stratégiákon alapuló közigazgatás kialakítását. Szükséges a reform, de ez nem jelenti azt, hogy a gyakran rosszul teljesítő közigazgatást fel kellene cseréni egy még rosszabbra, mert véleménye szerint a decentralizáció az, hogy az emberekhez közel kerülő döntési szintek adják a sikeres önkormányzati modelleket.

A fejlesztési régiók eddigi működésével kapcsolatos tapasztalatok kedvezőtlenek, mert: a statisztikai-fejlesztési régiók 1998-as létrehozásának céljai között megfogalmazott, a regionális gazdasági különbségek csökkentésére irányuló rendelkezés nem érte el célját, sőt, a meglevő különbségek jelentősen növekedtek; Románia a meglevő nyolc régióval az EU tagállamai közül a legrosszabb forráslehívási teljesítményt érte el; ugyanez az intézményrendszer készítette elő a 2014–2020-as tervidőszakra vonatkozó elképzeléseket, melyeket az Európai Bizottság hiteltelennek és a szakmai minimumot sem teljesítőnek ítélve visszautasított; a meglévő régiók közül a két legkisebb érte el a legnagyobb és legtartósabb fejlődést.

Az RMDSZ kijelenti
Az RMDSZ ezért a romániai magyar közösség hiteles képviselőjeként az elmúlt 15 év fejlesztéspolitikai tapasztalataira hagyatkozva, a magyar közösség és Románia érdekeit figyelembe véve kijelenti: az erdélyi, partiumi magyar közösség jogos igénye, hogy fejlődhessen, szülőföldön érezze magát, és egyre jobban éljen; Erdély és Partium regionális érdekeinek érvényesítésében stratégiai partnereinek tekinti az erdélyi, partiumi románokat, illetve más nemzeti közösségeket; felelőtlenségnek tartja a hibásan meghatározott régiókra és a rájuk épített, nagyon rosszul teljesítő intézményi keretrendszerre alapozni az ország közigazgatási reformját; egy ilyen koncepció életbe ültetése súlyosbítaná a mostani gondokat; az RMDSZ továbbra is fenntartja 2009-ben a parlamentben iktatott törvénykezdeményezését, mely 16 régió kialakítását célozza, és meglátásában bármely közigazgatási átszervezésnek vagy gazdasági regionalizációnak tiszteletben kell tartania a gazdasági érdekek mellett a történelmi és etnikai szempontokat is.

Decentralizáció
Ugyanakkor ahogyan az elmúlt 23 évben mindig, ezután is az RMDSZ a decentralizációt támogatja, és határozottan visszautasít minden olyan törekvést, mely újra központosítaná az egészségügyet és a tanügyet. Csakis azzal a feltétellel támogat egy esetleges közigazgatási átszervezést, ha azt megelőzi a jelenlegi régiók kisebb, természetes, belső kohézióval rendelkező régiókká való átalakítása. Emellett ellenez minden olyan törekvést, mely a jelenlegi megyék hatásköreinek csökkentéséhez, valamint a megyei szinten működő dekoncentrált intézmények regionális szintre való központosításához vezetne, mert véleménye szerint nincs szükség a jelenlegi megyék és a központi kormány közé újabb közigazgatási szint beiktatására, tehát a közigazgatási régiók létrehozására, mert ez csak a most is burjánzó bürokráciát növelné, és az ország európai felzárkózását lassítaná.”

Forrás:
Önszerveződő, -kormányzó, kisebb régiókat; Erdély Online; 2013. július 14.

Elégedett az NFÜ a kifizetésekkel és szerződéskötésekkel

„Az uniós intézményrendszer megfelelő ütemben dolgozza fel a beérkezett pályázatokat és fizeti ki a támogatásokat; Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás óta soha akkora összeg nem áramlott a gazdaságba, mint 2013 első félévében – hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az NFÜ a közlemény szerint a 2007-2013-as fejlesztési időszakban rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forintnyi forrás 98 százalékáról már döntött, illetve a keret már csaknem 50 százalékát ki is fizette a nyertes pályázóknak.

A szervezet összesen közel 60 ezer projektet támogatott (pontosan 59 846 projektet), aminek a duplája – több mint 120 ezer – érkezett be. A kifizetések már meghaladták a 4 ezer milliárd forintot, támogatási döntés pedig majdnem 8 ezer milliárd forintról született.

Az összeg folyamatosan változik, hiszen hetente 20-30 milliárd forintos kifizetések történnek; csak ebben az évben eddig 658 milliárd forint kifizetése valósult meg.

Az új pályázatok kiírása az NFÜ szerint folyamatos, a szerződéskötések is jó ütemben haladnak, az uniós csatlakozás óta a gazdaságba még soha annyi pénz nem áramlott, mint az idei első félévben.

A 2012-es év kiemelkedően jó volt, rekordot döntöttek a kifizetések. A jelenlegi eredmények alapján a számlakifizetések idén is a vártnál nagyobb arányban, jóval 1000 milliárd fölött lesznek – írja közleményében a szervezet.”

Forrás:
Elégedett az NFÜ a kifizetésekkel és szerződéskötésekkel; HVG.hu/MTI; 2013. július 17.

Zöld Könyv: a közszolgálat etikai kódexe

„A kormánytisztviselők magánéleti viselkedését is szabályozza az a Zöld könyv, amely – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint – az eddigi íratlan etikai szabályokat foglalta össze. A szeptember elsejétől hatályos iránymutatásról Bíró Marcell az InfoRádiónak azt mondta: a kódex rendelkezései elsősorban a kormánytisztviselők munkavégzésére vonatkozik. Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint, tájékoztatásnak nem rossz, de majd csak a bevezetés után fogják látni, hogy mennyire működik a gyakorlatban.

Elfogadták a Zöld könyvet és az etikai kódexet, amelyek általános viselkedési formákat rögzítenek, és a hivatallal összefüggő viselkedést szabályozzák. Bíró Marcell úgy fogalmazott ez egy ajánlás, amelyet a kormány készített nemzetközi tapasztalatok alapján köztisztviselőknek.

Galló Istváné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével ellentétben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára nem tartotta „félelmetesnek” a zöld könyvet, amely már nemcsak a kormánytisztviselőkre, hanem a közalkalmazottakra is vonatkozik.Hozzátette, hogy az eddigi gyakorlat alapján készítették, és a józan ész határait nem lépték át.

Kiemelte: a cél a munkahelyen és a magánéletben a hivatalra hatással lévő viselkedés szabályozása és nem az, hogy öltözködési szabályokat állítsanak fel. Az etikai kódexben továbbá hangsúlyt kapott a munkavégzés formái és az önkényes viselkedés szabályozása.

A Zöld könyvvel együtt etikai kódexet június 21-én fogadták el, és szeptembertől már alkalmazhatják a köztisztviselők. Bíró Marcell szerint nem kell tartaniuk például obudsmani figyelmeztetéstől, mert a kódex hivatal méltóságának megőrzését szolgálja, és csupán azokat a viselkedéseket szabályozza, amelyek aláássák a hivatal tekintélyét.

Árva János az InfoRádiónak azt nyilatkozta, hogy majd évente felülvizsgálják a dokumentumot, és csak azokon a pontokon változtatnak, amelyek nem működnek a gyakorlatban. Elégedett volt az etikai kódex-szel, mivel az a törvényben megszabott viselkedés korlátozásánál nem megy tovább.

A szakszervezet elnöke sem tartotta aggályosnak a magánélet szabályozását. Hozzátette: a közért tevékenykedőknek vállalniuk kell, hogy a magánéletben sem hoznak szégyent hivatalukra.”

Forrás:
Etikai kódex szabályozza az önkényes főnököket; Inforádió; 2013. július 17.

Állami intézmény nem tartozhat

„Nem fizet az állam, cégek mennek csődbe, de ennek hamarosan vége, állította az NGM a Blikknek.

Törvénnyel akadályoznák meg, hogy tartozzanak az állami intézmények – írta a Blikk. A lap pénteki számában közlik a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszát kérdésükre, amelyet azzal kapcsolatban tettek fel, hogy már a parlamenti irodaház felújítását végző egyik cég is csődvédelmet kért maga ellen, mert az államtól nem kap meg több száz millió forint bért.

A kabinet olyan jogszabályi környezetet igyekszik teremteni, amely nem teszi lehetővé az adósság felhalmozását. Ahol szükséges, költségvetési főfelügyelőt nevez ki – közölte a tárca. Szerintük a tartozás magas, de ennek oka az is, hogy 2010-es 21 milliárdos adósságállomány 449 intézményé volt, a mostani 87 milliárdon viszont már 844-en osztoznak.”

Forrás:
Állami intézmény nem tartozhat; HVG.hu/MTI; 2013. július 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Online álláskeresési szolgáltatás indult

„Virtuális Munkaerőpiac Portál (VMP) néven ingyenes online álláskeresési szolgáltatást indított hétfőn a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a portál elindítása alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a portál fő célja, hogy a munkáltatók és a munkavállalók minél könnyebben, minél egyszerűbben egymásra találjanak.

Kifejtette, hogy a magyar munkaerőpiacnak mintegy harmadát fedi le a munkaügyi szervezet, vagyis minden harmadik magyar álláskereső rajtuk keresztül talál állást. Ez ugyan jó arány, de lehet rajta javítani, például az új internetes szolgáltatással – mondta Czomba Sándor.

Kovács Tibor, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal projektmenedzsere elmondta, hogy már az induláskor több mint 32 ezer önéletrajz és mintegy 3700 állásajánlat található meg a http://vmp.munka.hu oldalon.”

Forrás:
Online álláskeresési szolgáltatás indult; HVG.hu/MTI; 2013. július 15.

Kormányok vásárolnak szoftverhibákat hackerektől

„Míg a hackerek korábban a nagy számítógépes cégeknek kínálták volna fel akár ingyen is a szoftvereikben talált hibákat, napjainkra a szoftverhibák árusítása jövedelmező üzletté vált: a nagy számítógépes cégek mellett kormányok is vevők a „bugokra” – írta hétfőn a The New York Times.

Dél-Afrikától Dél-Koreáig virágzik a hackerek által csak „nulladik napi támadásnak” nevezett forráskódbeli hibákkal való kereskedés. A „nulladik napi támadás” egy olyan biztonsági fenyegetés, amely egy számítógépes alkalmazás olyan sebezhetőségét használja ki, amely még nem vált nyilvánossá, a szoftver fejlesztője nem tud róla, vagy nem érhető még el rá a biztonsági javítás.

A Microsoft a múlt hónapban jelentősen megemelte az ilyen szoftverhibákért fizetett ellenszolgáltatást: a legmagasabb ajánlat eléri a 150 ezer dollárt (33,57 millió forintot).

Az üzlet értékét tovább növelik azok az országok, amelyek saját céljaik elérésére vásárolnak szoftverhibákat. Három évvel ezelőtt az Egyesült Államoknak és Izraelnek sikerült a Stuxnet féregvírus segítségével megtámadnia az iráni urándúsító programot.

A kormányok egyre inkább azt vallják, hogy az ország hatékonyabb védelme érdekében meg kell találni a más országokban meglévő sérülékeny pontokat” – mutatott rá Howard Schmidt fehér házi számítógépes biztonsági koordinátor. „A gond az, hogy alapjában mindnyájunk biztonsága egyre csökken”.

A szoftverhibák felfedezésének átlagos ideje majdnem egy év – 312 nap – a vírusirtók gyártására szakosodott Symantec cég szerint. Ennyi idejük van a bűnözőknek, hogy lopásra, illetve a kormányoknak, hogy kémkedésre használják fel őket.

Tíz évvel ezelőtt a hackerek még egy céges pólóért vagy az érintett vállalat honlapján való szereplésért ingyen felajánlották volna az ilyen hibákat a Microsoftnak vagy a Google-nak. Kínában az úgynevezett hazafias hackerek ma is rendszeresen adnak át információkat a kormánynak.

Mostanra a számítógépek sérülékenységével kapcsolatos adatok valóságos aranybányává váltak. Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses munkatársa kiszivárogtatása révén egyértelmű vált, hogy az Egyesült Államok is a programhibák vásárlói között van. A legnagyobb vásárlók között van még Izrael, Nagy-Britannia, Oroszország, India és Brazília. A piacon van Észak-Korea és több közel-keleti titkosszolgálat is. Malaysia és Szingapúr szintén vásárol ilyen szoftverhibákat a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint.

Az eladók és vásárlók egymásra találását brókerek segítik, akiket a vételár 15 százaléka illet. Vannak olyan brókerek is, akiket havi átalányban fizetnek a felfedezett hibákért.

Egyes cégek – akár a montpellier-i Vupen, a massachusettsi Netragard in Acton, az austini Mass Exodus Intelligence és a máltai ReVuln – nyíltan hirdetik tevékenységüket.

Egy virginiai start-up cég, az Endgame, amelyben az NSA egyik egykori igazgatója is fontos szerepet játszik, kevésbé nyíltan taglalja a szolgáltatásait. Számos olyan eszközt dolgozott azonban ki, amelyeket elsődlegesen az Egyesült Államok kormányzata részére értékesít, és amelyekkel az internetes kémkedéssel és támadásokkal szemben lehet fellépni.

Egyetlen cég sem árulja el az ügyfelei nevét. Adriel Desautels, a Netragard alapítója azonban annyit elárult, hogy az ügyfeleik „kizárólag amerikaiak”, és a Netragard nulladik napi támadások portfóliója az elmúlt három évben megkétszereződött. Egy átlagos szoftverhiba ára jelenleg 35 ezer és 160 ezer dollár között mozog (7,8-35,8 millió forint).

Chaouki Bekrar, a Vupen alapítója elmondta, hogy a cége nem értékesít olyan vevőknek, akik az Európai Unió, az Egyesült Államok és az ENSZ tilalmi listáján szerepelnek. Mint mondta, az igény növekedésével a bevételük évente megduplázódik. A Vupen a konkrét ügyletek díján kívül évi 100 ezer dollár (22,4 millió forint) éves előfizetési díjat számláz ügyfeleinek azért, hogy a katalógusukba betekinthessenek. A ReVuln ipari ellenőrzési rendszerek – szennyvízkezelők, olaj- és gázvezetéket, valamint erőművek szoftverhibáira szakosodott.

A nagy számítógépes cégek is programot indítottak, amely keretében fizetnek a hibáikat feltáró hackereknek. Tíz évvel ezelőtt a Mozilla Foundation indította az első ilyen programot, a Firefox böngésző hibáiért fizetve. Azóta a Google, a Facebook és a PayPal is követte a példát.

A Google 2010-ben kezdte el „díjazni” a hackereket – 3 133,70 dolláros legnagyobb összeggel – a Chrome böngésző hibáiért, tavaly már akár 20 ezer dollárt is fizetett a súlyosabb hibákért. A programot sokáig ellenző Microsoft a múlt hónapban jelentette be, hogy akár 150 ezer dollárt is fizet egy hibáért, a védekezési megoldással együtt.”

Forrás:
New York Times: kormányok vásárolnak szoftverhibákat hackerektől; HVG.hu/MTI; 2013. július 15.
Nations Buying as Hackers Sell Flaws in Computer Code; Nicole Perlroth, David E. Sanger; New York Times; 2013. július 13.

2 és fél milliárdból fejlesztenek új mentésirányítási rendszert a mentők számára

„ Jövő év közepéig a kor technikai színvonalának megfelelő informatikai alapú mentésirányítási rendszert vezetnek be az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ). A 2,5 milliárd forintos fejlesztés egyik célja, hogy a mentők tizenöt percen belüli helyszínre érkezésének aránya kilencven százalék fölé emelkedjen.

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón a fejlesztés további céljai közé sorolta, hogy csökkentsék a sürgősségi ellátáshoz hozzáférés jelenlegi egyenlőtlenségeit, valamint a mentésben dolgozók korszerű eszközökkel dolgozzanak. A fejlesztésnek köszönhetően az erőforrásokat jobban be lehet majd osztani – jegyezte meg.

Burány Béla, az OMSZ megbízott főigazgatója közölte, az Európai Unió által támogatott projektet egy év alatt meg kell valósítani. Közölte, a fejlesztésnek köszönhetően a mentésirányítási központok 21. századivá válnak, a mentőautókban terminálok működnek majd, amelyek biztosítani fogják a késedelem nélküli információátadást.

A közreadott sajtóanyag szerint a jelenleg alkalmazott mentésirányítási környezet elsősorban papír alapú munkavégzésére épül. A mentésirányítási rendszer fejlesztése során olyan informatikai környezetet alakítanak ki, amely biztosítja, hogy a segélyhívás után a telefonálótól megszerzett információ azonnal a kivonuló mentőcsapat rendelkezésére álljon.

A mentésirányító központban a rendszer térképen jeleníti majd meg a helyszínt és az elérhető ellátóegységeket, továbbá javaslatot tesz a legközelebbi, valamint „szükséges kompetenciájú”, riasztható mentőegységre, amely a képernyőről kiválasztható és indítható.

A mentésirányítási rendszer informatikai alapokra helyezésével az ellátási adatok a célintézmény számára is elérhetők lesznek, az egészségügyi adatbázis egyszerűen kutathatóvá és lekérdezhetővé válik – olvasható.

A fejlesztéssel egy időben csökken a mentésirányítási helyszínek száma: a jelenlegi 26 helyett 20 aktív irányítóközpontot plusz egy vészhelyzeti tartalékot alakítanak ki.”

Forrás:
2 és fél milliárdból fejlesztenének egy új mentésirányítási rendszert; HVG.hu/MTI; 2013. július 16.

Microsoft CityNext: városfejlesztés XXI. századi módszerekkel

„A redmondi óriás bejelentette a City Next nevű nemzetközi kezdeményezését. A CityNext révén a városok megújulhatnak azáltal, hogy kihasználják a Microsoft már széles körben ismert lakossági és üzleti szoftvereit, eszközeit, szolgáltatásait, valamint sikeres oktatási és közösségi programjait.

A fejlesztésnek ezen új korszakával a városok rugalmasabb felhő szolgáltatásokat, az ott dolgozók pedig vállalati szintű szolgáltatásokat és alkalmazásokat használhatnak. A fejlesztés lehetővé teszi a gondtalan információáramlást az önkormányzatok és a kormányzat, valamint a vállalatok és a polgárok között, emellett pedig a városok erőforrásaik nagyobb részét fordíthatják a közösségek támogatására.

A CityNext a partneri megoldások, eszközök és szolgáltatások olyan ötvözete, amely képes modernizálni egy város számos területét, többek között az energia és víz, építészet, tervezés és infrastruktúra szolgáltatások, közlekedés, közbiztonság és igazságszolgáltatás, turizmus, rekreáció és kultúra, oktatás, egészségügy és szociális szolgáltatás, valamint a kormányzati adminisztráció terén.

A digitális alapú fejlesztéseiről régóta ismert Barcelona, amely a CityNext program tagja, sikeresen beépítette a felhő- és adatszolgáltatásokat, valamint alkalmazásokat adminisztrációs rendszerébe, így hatékonyabban tud kapcsolatba lépni lakosaival, és az általa szolgáltatott információk könnyebben hozzáférhetők. A katalán metropolisz a Microsoft és CityNext partnerként ismert BISmart-tal együttműködve indította el az OpenData BCN-t, amely a Windows Azure-ra építve a várossal kapcsolatos adatok (a népsűrűségtől a munkanélküliségig) ezreit gyűjti össze egyetlen platformra.

Az adatok ráadásul szabadon hozzáférhetők: a polgárok letölthetik a bigov Better City Indicators alkalmazástt a Windows Áruházból, amellyel valós időben követhetik ezen adatok változását. Ezáltal a barcelonaiaknak olyan információkhoz van hozzáférésük, amelyek segítségével könnyebben tudnak dönteni olyan kérdésekben, hogy hol érdemes vállalkozásba kezdeniük, vagy letelepedniük a családjukkal.

A Microsoft CityNext egy másik partnere a Socrata, egy felhő alapú szoftvereket fejlesztő cég, amely adat alapú kormányzati megoldásairól ismert. A Socrata által Windows Azure platformon létrehozott szolgáltatás révén a lakosok hozzáférhetnek városaik adataihoz mobilalkalmazáson, vagy az interneten keresztül, ezáltal pontos képet kaphatnak arról, hogyan teljesítenek vezetőik például az oktatás, az egészségügy, vagy a munkahelyteremtés területén.

A városi vezetők valós időben tudnak a polgáraikkal kapcsolatba lépni, ezáltal a közösségi igényeket bele tudják építeni a döntéshozatali eljárásaikba, és válaszolni tudnak a közösség legsürgetőbb kérdéseire. A kormányok viszont felhasználhatják a szükséges adatokat és polgáraik visszajelzéseit a döntések meghozatalánál, így biztosítva nagyobb átláthatóságot és közösségi részvételt. A Microsoft és a CityNext partnerei ezen az úton Auckland, Barcelona, Buenos Aires, Hainan tartomány és Zhengzhou Kínában, Hamburg, Manchester, Moszkva, valamint Philadelphia.”

Forrás:
Microsoft CityNext: városfejlesztés XXI. századi módszerekkel; Híradó.hu; 2031. július 18.

Informatika, távközlés, technika

Két pályázó van a GSM-R tenderre

„Tavaly decemberben meghirdették, idén januárban négy cég jelentkezett, a NISZ háromtól kért ajánlatot, amire végül ketten ugrottak rá. Finisébe ért a GSM-R projekt.

Az elmúlt évek több sikertelen kísérlete után a NISZ egy tavaly novemberi kormányhatározat értelmében decemberben írt ki közbeszerzési eljárását a GSM-R rendszer első ütemének a megvalósítására mintegy 905 kilométeres hazai vonalszakaszon. A projektre, melynek teljes értéke meghaladhatja a 35 milliárd forintot, négy cég jelezte indulási szándékát. Végül a NISZ három jelentkezőt kért fel ajánlattételre idén márciusban. Közülük ketten éltek is a lehetőségekkel.

Az egyik ajánlattevő a közelmúltban teljes egészében a Nokia kezébe kerülő Nokia Siemens Networks magyar leányvállalata, a másik pedig a Kapsch-MVM OVIT benyújtotta végső ajánlatát. A Nokia Siemens Networks Kft. ajánlata nettó megközelítőleg 15,5 milliárd forint, míg a Kapsch-MVM OVIT ajánlata kicsivel meghaladja a nettó 13,7 milliárdot. Az ajánlatkérőnek maximum 30 nap áll rendelkezésére, hogy kiértékelje a pályázatokat.

Két évnyi munka – komoly kötbérrel
A beruházás a Budapest környéki, a Budapest – Székesfehérvár, a Budapest – Győr – Hegyeshalom, a Győr – Celldömölk – Boba – Zalaegerszeg – Bajánsenye, a Budapest – Cegléd – Szolnok – Szajol – Püspökladány, a Szajol – Lökösháza, valamint a Sopron – Szombathely – Szentgotthárd vonalakat érinti.

A projektet az aláírástól számított két éven belül kell befejezni, a szerződés tervezet a RailAdvisor szakportál szerint kimondottan magas késedelmi díjakat tartalmaz, az első tíz napra napi 200 ezer eurót, azt követően napi 500 ezer eurót.

A tendernek hosszabb távon lehet egy második szakasza is, a felújítás alatt lévő további vasútvonalakon, beleértve a Püspökladány – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony, a Budapest – Miskolc – Nyíregyháza, és a Székesfehérvár – Keszthely szakaszokat.

A GSM-R projekt első fázisának célja, hogy megteremtse a nemzetközi vasúti forgalom átjárhatóságát, valamint növelje a vasúti közlekedés biztonságát és hatékonyságát. Az erről szóló kormányhatározat értelmében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) hatáskörébe tartozik a tervezésre, a kiépítésre és az implementációra vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolítása. A rendszerhez szükséges optikai kábelhálózat kiépítésére a NISZ idén májusban tett közzé közbeszerzési felhívást.”

Forrás:
Két pályázó van a GSM-R tenderre; Bitport; 2013. július 17.
A GSM-R rendszerszállítási tenderen a két pályázó beadta végleges ajánlatát; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2013. július 15.

Külön lehallgatószoba van a mobilcégeknél

„Az amerikai lehallgatási botrány a nemzetbiztonsági szolgálatra irányította a figyelmet, de ezek a szervezetek nem arról híresek, hogy önként beszámoljanak a tevékenységükről. Azt is látjuk, hogy a magyar internetezők többségét teljesen hidegen hagyja ez az egész ügy. A Telenor úgy gondolta, érdemes lenne kicsit megpiszkálni a témát, hiszen a magyar hatóságoknak is nagyjából ugyanazt a feladatot kell ellátniuk, amit amerikai kollégáiknak az Atlanti-óceán túlpartján. És bőven van miről beszélni: a mobilszolgáltató erre szakosodott nyolcfős csapata évente negyvenezer kérést dolgoz fel.

Több évnyi adatot tárolnak, de nem adnak ki mindent
A mobilszolgáltatók sok adatot tárolnak az ügyfeleikről, ezt törvények írják elő nekik. Ott vannak például náluk a személyes adataink, amik az ügyfél azonosításához szükségesek. De bizonyos esetekben olyan adatokkal is rendelkezniük kell, amiről nem rendelkezik a törvény. Az előfizetéseknél például meghitelezik az ügyfélnek a telefont és a szolgáltatást, azoknak a díját pedig utólag kell kifizetni, tehát el kell végezni egy hitelképességi vizsgálatot. A számlázáshoz pedig nyilvántartást kell vezetni a hívásokról, az üzenetekről és a mobilnetes adatforgalomról is.

Azt azonban kihangsúlyozta a Telenor, hogy sem a hívások, sem az üzenetek tartalmát nem tárolják. Az üzenetek csak addig vannak eltárolva a rendszereikben, amíg azokat el nem küldik az előfizetőknek (ha például ki van kapcsolva a címzett mobilja, akkor muszáj tárolniuk az sms-t). Ezeknek a tartalmához azonban nem férhet hozzá a szolgáltató, és ugyanez vonatkozik az internetes tartalmakra is – nem tudják, milyen weblapokat néz egy adott ügyfelük.

Mivel ezek az adatok a hatóságoknak is segítséget tudnak nyújtani, törvényi előírás is született bizonyos adatok tárolásáról és a rendőrségnek való átadás procedúrájáról. A forgalmi adatokat 1 évig, a nem fogadott hívások listáját fél évig kell megtartani, és a rendőrök csinos formanyomtatványon kérhetik ki az információkat. Sok esetben bebizonyosodott, milyen hasznos ez az előírás: Bándy Kata, Király Tamás és az eltűnt kaposvári kisfiú ügyében is hasznos információkhoz jutott így a rendőrség.

De mivel a számlázási adatokat a számviteli előírások miatt akár nyolc évig is őrizgetni kell, a hatóságok néha a törvény által engedélyezett időtávon is túllépnének. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója elmondta, ilyen esetekben megtagadják az adatok kiadását, amiért előfordult, hogy több százezer forintos bírságot kellett fizetniük, vagy a szerverek lefoglalásával fenyegetőztek a hatóságok.

Kérdezni is tudni kell
A rendőrséggel kapcsolatot tartó nyolcfős csoport közt vannak azok a kollégák, akik átestek a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, és csak ők léphetnek be a nemzetbiztonságnak fenntartott szobába. A műszakiak közt is vannak, akik ilyen minősítéssel rendelkeznek, hiszen az ő számítógépeiket és egyéb hardvereiket nem üzemeltetheti akárki.

Azokat az adatokat, amikhez mi hozzáférünk a Telenornál, senki más nem láthatja – mondta Szlamka Enikő, a csoport vezetője. Azt is elárulta, hogy a megkereséseket mindig fontossági sorrendbe állítják, és a napi 160 kérésből a gyilkossági, eltűnési ügyeket veszik előre, amelyeknél a gyors segítség akár életet is menthet. A lopott telefonokkal kapcsolatos bejelentések kerülnek az iratkupac aljára – szóval érdemes inkább vigyázni a drága mobiltelefonokra.

A rendőrség megkeresések nagyjából 20 százalékánál kiderül, hogy arra a célra, amire kérték, biztosan nem lehet alkalmazni a kért adatokat. Ilyenkor felhívják a rendőrségi illetékest, hogy miként értette a kérést, segítenek neki, hogy mi lenne célravezetőbb. Szlamka Enikő egy konkrét példát is említett: amikor eltűnt személyről kérnek információkat, gyakran elfelejtik kikérni a roaming adatokat, noha könnyen előfordulhat, hogy az illető külföldön tartózkodik. Ilyenek miatt akár meg is torpanhat a nyomozói munka, hiszen azt hiszik a rendőrök, nincs adat, pedig csak rosszul tették fel a kérdést.

Kis színes adalék: „Enikőéknél állandóan kattog a nyomtató” – mondta Erdélyi Márk, utalva arra, hogy a megkeresések legnagyobb része még mindig papíralapú, és a választ is papíron kell elküldeni. „Nem kímélik a fákat” – tette hozzá keserűen. Ez biztosan fáj a környezettudatos norvég tulajdonú cégnek, amely rangos ökodíjakat is besöpört a törökbálinti irodaházával.

Nem tudják, hogy mit tudnak a titkosszolgálatok
Szlamka Enikő kérdésünkre elmondta, a titkosszolgálatok nem egy hátsó ajtón osonnak be hozzájuk, ha szükségük van valamire, hanem jól ismerik őket, sőt néha előre szólnak, hogy kit küldenek át a cég telephelyére. Arról azonban fogalmuk sincs, hogy a szakszolgálat mikor, kivel kapcsolatban és milyen adatokat kér le.

Jogszabály írja elő, hogy a titkosszolgálatoknak nemzetbiztonsági szempontok alapján minősített helységeket kell fenntartani; egyet, ahol elhelyezhetik a rendszereiket, és még egyet, ahol dolgozni tudnak. Ezek a rendszerek mély szinten beépülnek a Telenor rendszereibe, és a mobilcég állítja, nincs olyan forgalmi adat, sem olyan eseménynapló, ami alapján információjuk lehetne a lehallgatások mennyiségéről. Ez mindenhol a világon így van, és a hálózati eszközökben van egy olyan „lawful interception” nevű modul, ami lehetővé teszi a titokszolgák észrevétlen munkáját.

Bár a valós idejű lehallgatáshoz (amikor a szakszolgálat telefonhívások hanganyagát, üzenetek tartalmát is élőben rögzíteni tudja) bírósági engedély szükséges, ezt az engedélyt a Telenornál senkinek nem kell bemutatni. Kérdésünkre a vállalat képviselői azt mondták, halvány elképzelésük sincs arról, hogy a titkosszolgálatok szervereinek irányába milyen adatmennyiség áramlik.”

Forrás:
Külön lehallgatószoba van a mobilcégeknél; Index.hu; 2013. július 18.

Ötmillió okos órát értékesíthetnek jövőre

„A piackutatók azzal számolnak, hogy hamarosan áttörés következhet be az okos órák piacán. Az egyik piackutató cég azt prognosztizálta, hogy jövőre ötmillió ilyen eszközt adhatnak el.

A Canalys elemzői szerint ahhoz, hogy az eladási adatok teljesüljenek az kell, hogy több nagy IT-konszern, például az Apple is elkészítse és piacra dobja a saját termékét. Eddig egyetlen olyan eszköz sem jelent meg, amely több kibővített funkcióval rendelkezett volna és ezzel felkeltette volna a vásárlók érdeklődését. Az elmúlt években a különböző gyártók világszerte 330 000 okos órát adtak el, a legtöbb értékesített termék a Sony és a Motorola nevéhez fűződött. Az elemzők azt várják, hogy az első új modellek megjelenésével idén ez a szám 500 000-re fog nőni. Az igazi áttörés viszont csak jövőre következhet be, akkor lesznek ugyanis elérhetők az Apple, a Google, a Microsoft és a Samsung által fejlesztett különböző új készülékek.

„Az okos órák a legfontosabb új termékkategóriát jelentik majd a szórakoztatópiacon azóta, hogy az iPad meghatározza a táblagépek piacát” – jelentette ki Chris Jones, a Canalys alelnöke és vezető elemzője. A szakember abból indult ki, hogy ezeknek az eszközöknek a jelentősége nem az alapvető funkcióban lesz, hanem abban, hogy a szoftverfejlesztők számára egy új platformot fognak kínálni, amelyre alkalmazásokat készíthetnek és értékesíthetnek. Különösen az ARM új fejlesztései gondoskodhatnak arról, hogy az okos órák a hardverplatform tekintetében is olyan új lehetőségeket nyissanak, amik eddig nem voltak elképzelhetők. Ugyan a programok ökorendszerét aligha lehet majd összehasonlítani az okostelefonokra vagy a táblákra fejlesztett szoftverekével, de az olyan területeken, mint az egészségügy vagy a sport érdekes fejlesztésekre lehet majd számítani.

Az elmúlt hónapokban több befektető és technológiai vállalkozás kapcsán vált ismertté, hogy okos órát akar kifejleszteni, majd piacra dobni. Az Apple iWatch még az idén jöhet, a Samsung is jelezte, hogy ilyen projekten dolgozik. A sorból a Google, a Sony és az LG Electronics, valamint a Microsoft sem maradhatott ki. A Lenovo műszaki és európai vezetője ugyanakkor haszontalan játékszereknek nevezték az okos órákat.”

Forrás:
Ötmillió okos órát értékesíthetnek jövőre; Berta Sándor; SG.hu; 2013. július 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem szabad, hogy a technológia uralkodjon rajtunk

„ Padmasree Warrior, a Cisco műszaki igazgatója és a Fortune magazin a legnagyobb hatalommal rendelkező nők közé is beválasztotta. Barack Obama szerette volna, ha az első kormánya tagja lesz, de ő maradt a pozíciójában.

A menedzser Vijayawadában született és tanulmányait Delhiben, az Indiai Technológiai Intézetben folytatta. Az 1980-as években költözött az Amerikai Egyesült Államokba, 1984 és 2007 között a Motorola munkatársa volt. 2007-ben került át a Ciscóhoz, ő felel a jövőbeli fejlesztésekért. Férje, Mohandas Warrior az Alfalight cég vezetője.

„Idén már több mobiltelefon van, mint ember, de a jövőben a legkülönbözőbb termékek, gépek, állatok lesznek összekötve egymással. Ez nem tudományos fantasztikum, ár javában benne vagyunk a dolgok internetjének nevezett korszakban. A világ 99 százalékát jelentő dolgok fennmaradó részének összekötése 1-2 évtizedig fog tartani. Az lesz a legnagyobb kihívás, hogy erre miként fog reagálni a társadalom. A technológia már adott, most meg kell találni a magánélettel és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat és törvényeket.”

„Elindítjuk az Internet of things fórumot, októberben találkozunk Barcelonában, ahol az ipar képviselői és tudósok is jelen lesznek. Nem lesz könnyű a megfelelő szabályozást megtalálni, de emlékezzünk csak arra, hogy amikor az e-kereskedelem indult a fogyasztók nem akarták megadni a weben a hitelkártya-adataikat, Ma viszont már mindenki bepötyögi. Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy megfelelő szabályozást tudunk kidolgozni, de vannak aggályaim is, hogy ez a téma kihívás lesz a cégek biztonsági szakértőinek. Mindig lesznek ugyanis kibertámadások és olyan rossz emberek, akik a technológiára fegyverként tekintenek” – jelentette ki Padmasree Warrior.

A menedzser szerint tény, hogy napjainkban adatokat gyűjtenek rólunk, de nekünk tudnunk kell, hogy mi történik ezekkel az információkkal és azt is, hogy mit tehetnek velük. Az adatvédelmi szabályozásoknak erre a két kérdésre kell összpontosítaniuk. A vállalatoknak, az iparnak és a felhasználóknak egyaránt tudatában kell lenniük annak, hogy mennyire fontos az adatvédelem és a magánélet. A nagyobb automatizálás és a több robot azt jelenti, hogy a munkások a jövőben magasabban képzettebbek lesznek, s nem kell majd unalmas és monoton munkát végezniük rossz fényviszonyok és borzalmas munkafeltételek mellett. A számítógépek azt csinálják, amit mondunk nekik. Ez nem csoda, hiszen mi programozzuk őket, de nem lesznek értelmesek és nem tudnak majd érzelmeket kimutatni. Természetesen felmerül a kérdés, hogy ezáltal nem veszítjük-e el a gondolkodás képességét.

„Én tartok off-napokat; ezeket digitális detoxikálási napoknak is hívom. Ilyenkor festek, verseket írok, főzök, feltöltöm az energiáimat. Vagyis a technológia háttérbe szorul. Meg kell tanulni bekapcsolni magunkat, de azt is, hogy kikapcsolódjunk. Ilyenkor nem válaszolok levelekre, sem telefonhívásokra, persze kivételt képeznek a családi üzenetek. Ezeket a napokat másfél évvel ezelőtt kezdtem beiktatni az életembe, mert rájöttem, hogy szinte mindig dolgoztam. Amennyiben hétvégén írtam egy céges e-mailt, akkor a munkatársaim kötelezőnek érezték, hogy válaszoljanak rá, pedig nem vártam el tőlük. Amióta off-napokat tartok, a munkatársaim is átvették a példámat és élvezik a helyzetet” – közölte a Cisco műszaki igazgatója.

Padmasree Warrior szerint szükség lesz új oktatási-tanulási módszerek kidolgozására. Lesznek platformok, ahol a tananyag megosztható másokkal. Amikor ő volt diák, akkor még voltak csoportok, amelynek tagjai rendszeresen találkoztak egymással és közösen dolgoztak projekteken, ma azonban mindez már online is elvégezhető. Hisz abban, hogy a technológia a teljes tanulási rendszert megváltoztathatja és lehetőséget ad arra, hogy az olyan emberek is képezzék magukat, akik egyébként nem juthatnának el az iskolákba. Ilyenek például az India vagy Afrika távoli vidékein élők.”

Forrás:
Nem szabad, hogy a technológia uralkodjon rajtunk; Berta Sándor; SG.hu; 2013. július 17.

Egyre nagyobb szükségük van az IT-cégeknek társadalomtudósokra

„Genevieve Bell az Intel kutatólaboratóriumának egyik vezető tudósa. 15 évvel ezelőtt antropológusként került a céghez, mert részese akart lenni az internet megjelenése és elterjedése által fémjelzett korszaknak.

„Láttam az internet elterjedését és azt gondoltam, ha ez ilyen sebességgel történik, akkor hatalmas változásokat fog okozni a társadalomban. Részese akartam lenni ennek a folyamatnak és nem akartam, hogy a technikusok beszélgessenek azokról a kérdésekről, amik akkor a technológiai cégeknél meghatározóak voltak. Ez ma is igaz: minden eddiginél nagyobb szükség van az informtikai vállalatoknál pszichológusokra, szociológusokra, de filozófusokra is, mivel ők egy sokkal szélesebb rálátást biztosítanak a társadalomra, s hidat építhetnek ki a döntéshozók és a világ többi része között. Sok társaságnál a vezetők túlzottan távol vannak az emberek igényeitől, pont azokon a piacokon jellemző ez, ahol a szereplőknek sikereseknek kellene lenniük. Az óriáscégek gyakran a jövővel foglalkoznak, ahelyett, hogy a meglévő problémákat oldanák meg.”

„Az elmúlt két évben azt vizsgáltam, hogy mi mindent hagyunk az autónkban. El sem hinnénk: Bluetooth-fejhallgatókat, töltőket, kiegészítőket, elemeket, navigációs készülékeket, továbbá csomó papírt. Mindebből számos következtetést vonhatunk le. Az autók ma már nem csak azt a célt szolgálják, hogy biztonságosan elvigyenek minket az A pontból a B pontba, hanem közösségi feladatokat is teljesítenek.”

„Az Apple az iPhone esetében megértette, hogy a felhasználói élmény összességében fontosabb, mint a technikai részletek, továbbá hogy milyen fontos az esztétika. Az embereket mindig foglalkoztatja azt, hogy milyen tárgyak veszik őket körül és milyen tárgyaik vannak. Ezt Jonathan Ive tökéletesen felismerte és ebbe az irányba tolta el a dizájnt. Mindenki igyekezett az Apple példáját követni. A Nokia, az Ericsson vagy a Motorola is megértette, hogy egy mobilnak nem csak jónak, de szépnek is kell lennie és fontos, hogy jó érzés legyen kezelni. A PC-k és a notebookok esetében ez a szemléletmód nem azonnal terjedt el. Az ágazat azonban megértette, hogy egy esztétikailag igényes termék még nem lesz automatikusan rosszabb vagy gyengébb” – fejtette ki a szakemb
er.

Az Intel munkatársa szerint az emberek képesek gyorsan elveszíteni az érdeklődésüket és félünk is ettől az unalomtól. Pontosan tudjuk, hogy különböző helyzetekben különböző emberekkel hogyan kell viselkednünk, hiszen másképp beszélünk a szüleinkkel, a főnökünkkel és a barátainkkal, ezért használunk eltérő eszközöket a különböző szituációkban. Ez igaz a beviteli megoldásokra is: egér, érintés, beszéd, gesztusok. Egyik sem fog eltűnni, viszont sokak számára kényelmetlen lenne, ha beszélniük kellene például a számítógépükhöz. Ennek ellenére vannak helyzetek, amikor a beszédvezérlés jól működhet. A televízió képernyője előtt való szörfölés során például könnyebb beszélni, mint a billentyűzetet az ölünkbe venni. Az autókban is logikus döntésnek tűnik, hogy beszéljünk és ne gombokat nyomkodjunk, e mondjuk a mobilok esetében a beszédvezérlés aligha fog elterjedni.

A beszédvezérléssel szemben hatalmasak az elvárások, 100 százalékos pontosságot várunk el. A különböző filmek, sorozatok (Star Trek, Orion űrhajó, Knight Rider) is megalapozták ezt, hiszen ezekben tökéletesen működik a beszédvezérlés, míg a gesztusvezérlés vagy az érintésen alapuló technológiák viszont alig jelennek meg. Semmiképpen sem szabad alábecsülni, hogy a tudományos fantasztikum milyen erősen befolyásolta a technológiai gondolkodásunkat.”

Forrás:
Egyre nagyobb szükségük van az IT-cégeknek társadalomtudósokra; Berta Sándor; 2013. július 17.

Szakirodalom

Kalauz a felhőszolgáltatások értékeléshez

A Cisco Systems által szponzorált dokumentum egy strukturált, háromlépcsős folyamat ismertetésével ad eszközt ahhoz, hogy a számos, egymással versengő ajánlat közül ki tudjuk választani a megfelelőt.

Forrás:
Cloud Evaluation Guide. How to select a hosted communications solution and partner; COMgroup Inc/Cisco systems; 2013. március 20. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a fejlesztéspolitikai intézményrendszer megváltoztatása kapcsán

„A Kormány az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai hatáskör és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feletti irányítási jogkör megváltoztatásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter együttműködésével – gondoskodjon az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai és a határon átnyúló programokkal kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységek személyi állományának, valamint a kapcsolódó költségvetési előirányzatoknak a Miniszterelnökség részére történő átadásáról,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
határidő: 2013. július 31.

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó és a határon átnyúló programokkal kapcsolatos fejlesztéspolitikai dokumentumok és feladatok Miniszterelnökséget vezető államtitkár részére történő átadásáról, továbbá a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az átvétel érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár
határidő: azonnal

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a folyamatban lévő ügyek, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 6. §-ában meghatározott dokumentumok, különös tekintettel a szerződéses állományra vonatkozó iratok, megfelelő átadásáról.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1440/2013. (VII. 15.) Korm. határozata az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai hatáskör és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feletti irányítási jogkör megváltoztatásával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 121. szám, 2013. július 15.; 64368. oldal (pdf)