Skip to main content

33. szám, 2013. augusztus 12.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Vége a hivatali határidő-hosszabbításoknak?

„Az adóhatósági revizoroknak ezernyi problémájuk van. Bonyolultak az ügyek, frusztrálóak a témák, emellett folyamatos a nyomás, a túlzó elvárásokat az erőltetett kontroll mellett a gyakori és hosszadalmas személyes egyeztetések, értekezletek is tetézik. A legegyszerűbb szabályok számonkérése a legbosszantóbb a számukra. Ilyen például az eljárási határidő. Óriási a társadalmi elvárás, hogy az ügyek haladjanak, indok nélkül ne legyen az eljárási határidő meghosszabbítva. Látható is némi haladás, ezt azonban a hivatalnokok csöndben visszafordítanák.

Az elmúlt évtizedben az eljárások terén az állam a saját apparátusát és így az adóhatóságot is rászorította a legegyszerűbb előírások betartására. Ma már automatizmusok védik az ügyfelet, hogy adózási ügyében a hivatal még a határidő letelte előtt intézkedjen. A határidő elmulasztását pofonegyszerű feltárni, a számonkérés pedig nem marad el. Az adóhatóság osztályvezetői ezért azonnal intézkednek, ha a határidő betartása nem látszik lehetségesnek: meghosszabbítják azt. Ezt egy végzésben közlik, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. Az indoklás prózai módon rendre az, hogy a megalapozott döntéshez a határidő meghosszabbítása szükséges.

Természetesen itt is vannak kivételek. A Nemzetgazdasági Minisztérium például, amelynek esetében az intézményi szintű felelősségre vonás kizárt, játszi könnyedséggel lépi át az ügyintézési határidőket. Előfordult, hogy 645 napot kellett várni egy felügyeleti intézkedésre, de van olyan ügy is, ahol 474 nap után, a bíróság felszólítása ellenére sem válaszol a minisztérium. A határidő egyébként 60 nap lenne.

Általánosságban elmondható, hogy az államnak szinte mindenre több ideje van, mint egy állampolgárnak vagy egy vállalkozásnak. Az adózási határidők általában megduplázva vonatkoznak a hivatalnokokra. Ha valamit nekünk 15 nap alatt kell elintézni, akkor nekik arra 30 napjuk van, ha számunkra 30 nap, akkor a hivatalnak 60 nap a határidő. Ha mi elmulasztunk például egy fellebbezési határidőt, akkor elesünk a bírósági felülvizsgálat lehetőségétől, míg a hivatal határidő-mulasztása esetén – azon túl, hogy szégyenszemre bele kell írni a döntés szövegébe – semmilyen következmény sem merül fel.

A fellebbezési, benyújtási, igénylési határidő elmulasztását követően a hivatal – akár az egynapos késedelemre megküldött igazolási kérelemre is – azt írja vissza, hogy a határidő letelte előtt bármikor lehetett volna intézkednünk, az utolsó napokban felmerülő hátráltató tényező így nem alapos indok arra, hogy igazoltnak tekintsék a késedelmet. Bezzeg a hivatal késedelme esetén nincsenek valódi következmények. Ha például vásároltunk egy ingatlant és a szerződést benyújtottuk a földhivatalhoz, de az átruházás mégis meghiúsul, akkor a benyújtott iratok miatt visszatérítendő illetékre akár éveket is várhatunk!

Az alaptörvény – a korábbi alkotmánnyal szemben – rendelkezik arról, hogy a hatóságok ésszerű határidőn belül döntsenek, és előírja a döntések indoklását is. A megválasztott politikusok tehát érdekeltnek tűnnek abban, hogy az állampolgárok közigazgatási kapcsolatait javítsák, hiszen az állami gépezetben csalódott állampolgártól nem várható, hogy fenntartás nélkül támogassa szavazatával a kormányon lévő politikusokat. Így már nincs olyan párt vagy mozgalom, amely hatalomra jutása esetén ne ígérné, hogy tovább áramvonalasítja a hivatalok eljárási rendjét. A jelenlegi kormány 2011-ben fogadta el a Magyary Zoltán Közigazgatási-fejlesztési programot, amelynek keretében 2012 februárjától szigorították a határidő-hosszabbítás lehetőségét. A jogalkotó ugyanis nehezményezte, hogy a határidő-hosszabbítás lehetőségével a hatóság tulajdonképpen minden esetben élhetett. Ezért a közigazgatási eljárási szabályok csak kivételesen indokolt esetben tették lehetővé a határidő-hosszabbítást, indokolási kötelezettség mellett. Ha meg kell indokolni a határidő meghosszabbítását, akkor kiderülhet, hogy a hivatal miért nem tudott az üggyel időben foglalkozni. Az adóhatósági revizor, akinek nincs ideje elbírálni az ügyet, de van ideje elmagyarázni az indokokat, meglehetősen ironikus formában mutatná be a hivatali ügyintézés menetét, ahol az ügyről szóló döntés helyett a halogatás magyarázata készül. Valószínű tehát, hogy ha az adóhatóságnak is alkalmaznia kellene a szabályt, akkor megszűnne a határidő-mulasztás.

Az adóhatóság azonban töretlenül folytatta a határidő-hosszabbításokat 2012 februárja után is. A gyakorlatot kifogásoló észrevételeket követően a NAV vezetői nem kevesebbet állítottak, mint hogy ez az egész rájuk nem is vonatkozik. A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője egyenesen kijelentette: az adózás rendjéről szóló törvény (Art) speciális szabályt tartalmaz, amely mentesíti az adóhatóságot az indoklási kötelezettség alól. Csakhogy az Art-ban szó sincs az indoklásról! A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium informálisan helytelenítette a NAV jogértelmezését, így jó esély van rá, hogy a témában változás történik. Ennek ellenére ne legyenek illúzióink! Az adóhatóságot hiába szorítják rá az indoklási kötelezettség alkalmazására, az indokok helyett banális és lebutított közlések várhatóak. Így az adóhivatal – ha útjába kerül egy határidő – indoklásként továbbra is azt közli majd, hogy a határnap kitolása szükségszerű volt. A szükségszerűség azonban a következmény, nem pedig az ok. Talán azt gondolják, hogy a szükség törvényt bont?”

Forrás:
Vége a hivatali határidő-hosszabbításoknak?; Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke; Világgazdaság; 2013. augusztus 6.

A gárdonyi járási hivatal mindennapjai

„Fejér megyében három helyszínen, Dunaújvárosban, Martonvásáron és Székesfehérváron nyílik idén kormányablak, de jövő év közepére elkészül a gárdonyi integrált ügyfélszolgálat is tíz munkaállomással, a kiépítést várhatóan felújítás kíséri. December 31-ig kell önkéntes mentőcsoportoknak felállniuk, a helyi katasztrófavédelmi feladatok ellátására 30-40 fő lesz mozgósítható. A másfél éve leállt Velencei-tó kapuja projektet új kivitelező fogja 10 hónapon belül az eredeti terveknek megfelelően megvalósítani, a 1,5 milliárdos beruházás a környék üdülőforgalmát jelentősen élénkítheti. A Gárdonyi járás fejlesztéseiről Sági Tibor hivatalvezető számolt be a Rádió Orient műsorában.

Gárdony városa a ’80-as évek óta a Velencei-tó üdülőkörzeti központjaként funkcionál, a ’90-es években kistérségi központ lett. 2013 óta a Gárdonyi járáshoz 2 város és 8 község tartozik, a 34 fős személyi állományú Járási Hivatal a szakigazgatási szervekkel együtt a legnagyobb településen, Gárdonyban található, de március óta a tó északi partján, Pákozdon is működik egy kirendeltség.

A kormányablak ügyintézői képzésen a hivatal 19 dolgozója már sikeresen vizsgázott, várhatóan 2014 tavaszán kezdődik az integrált ügyfélszolgálat kiépítése, és az év közepére üzemkész lesz a 10 munkaállomás. Bár az elhelyezéssel gondok adódhatnak, mivel egy épületen osztozik a törzshivatal okmányirodája, hatósági osztálya, de a gyámhivatal és az önkormányzat is ott található. A rendelkezésre álló hely szűkössége mellett további nehézséget jelent a fűtés optimalizálása. „Mire a kormányablak kialakításra kerül, az egész épületet teljes felújításnak kell alávetni, hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, akadálymentesítéssel” – hangsúlyozta Sági Tibor hivatalvezető.

Az okmányiroda gépjárművekkel és személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézést folytat, a hatósági osztály szociálpolitikai és szabálysértési ügyek mellet a közművesítéssel, környezetvédelemmel és zajszennyezéssel kapcsolatos feladatokat lát el, március 1-jétől pedig állampolgársági ügyekkel is foglalkozik. A munkaügyi kirendeltség korábban Martonvásár járás nagy részét is ellátta, ám a júliustól megtörtént területi igazítások nem okoztak számbeli eltérést a lakosságot tekintve, az álláskeresők száma 1290 fő, az országos átlagot tükrözi.

A járás 30 000 fős állandó lakossága mellett az üdülőtulajdonosok ügyei többletfeladatot rónak a hivatalra. A megnövekedett ügyfélszámhoz hozzájárulnak budapesti, székesfehérvári lakosok, illetve a strandi lopások áldozatai is, akik pénzükkel együtt személyi okmányaikat is őrizetlenül hagyták, s azok pótlásáért fordulnak a helyi okmányirodához. „Két-három hétre előre tudnak csak az ügyfelek bejelentkezni” – mondta el Sági Tibor, majd hozzátette, ha csak a helybeliekkel foglalkoznának, akkor várakozási idő nélkül zajlana az ügyintézés.

A járási hivatalvezető az elmúlt félév eredményeit tekintve kifejtette, az elhelyezés, a fizikai-technikai feltételek biztosítása az önkormányzatok – és egyes településeken helyi vállalkozók – segítségével sikeresen megtörtént. A gárdonyi munkaügyi kirendeltséget új építésű komfortos épületben helyezték el, ez jelentős előrelépés az elhelyezési fejlesztések terén. Az elavult eszközök, számítógépek cseréje folyamatos. Sági Tibor a hivatal indulásának egyik legfontosabb teendőjét a munkaerő összekovácsolásában látta: „Mindig fontosnak tartottam, azt hogy a dolgozók egy olyan munkatársi viszonyba legyenek egymással, ami azt eredményezi, hogy nem gyomorgörccsel jönnek be a hivatalba, hanem jókedvűen, egymást tisztelve és becsületben tartva.”

A további teendők között szerepel a tömegközlekedés javítása Pákozd és Szabadegyháza irányából, mivel jelenleg csak átszállással, Székesfehérváron keresztül lehet a járásközpontba eljutni.

Január 26-án megalakult a Helyi Védelmi Bizottság, amely a hóhelyzetben kiválóan látta el a feladatát. Emellett december 31-ig kell megszervezni egy közel 40 fős önkéntes mentőcsoportot a járás településein működő civil szervezetek bevonásával. A polgárőrökből, önkéntes tűzoltókból, helyi vöröskeresztesekből összeálló csapatot katasztrófavédelmi feladatoknál lehet majd mozgósítani.

A Járási Hivatal vezetője kiemelte az idei fejlesztések közül a kápolnásnyéki óvoda bővítését, a Velencei-tó déli partján kiépített kerékpárutat, a 70-es főút mentén állatvédelmi okból emelt védvonalat. „Sok a kisebb jellegű beruházás, amely javítja a település lakóinak életminőségét.” Így például a Szabadegyházán átadott település kemencéjét baráti társaságok és közösségi összejövetelek alkalmával bárki igénybe veheti.

A járás legnagyobb fejlesztését, a másfél éve leállt Velencei-tó kapuja projektet új kivitelező vette át, aki 10 hónapon belül az eredeti terveknek megfelelően fogja megvalósítani. A 1,5 milliárdos beruházás a környék üdülőforgalmát jelentősen élénkítheti…”

Forrás:
Az üdülők miatt nagy forgalmat bonyolít a gárdonyi hivatal; OrientPress; 2013. augusztus 6.

Berlin felmondta a német-francia hidegháborús titkosszolgálati megállapodást

„Németország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) miatt kirobbant botránnyal összefüggésben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaországgal is felmondott egy 1968-ban megkötött megállapodást, amely hozzáférést biztosított a nyugatnémet titkosszolgálatok telefonlehallgatási adataihoz az országot megszálló szövetségeseknek.

A német külügyminisztérium keddi közleménye szerint az egyezményt diplomáciai jegyzékváltás útján helyezték hatályon kívül. A német kormány ezzel a lépéssel következetesen folytatja a magánszféra védelméről az utóbbi időszakban kibontakozott vitával kapcsolatban kialakított politikáját – idézték a közleményben Guido Westerwelle külügyminisztert. A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német társszolgálatokat a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére, és az így keletkezett adatok megosztására. Német-amerikai és német-brit viszonylatban az előző héten helyezték hatályon kívül az egyezményt.

Josef Foschepoth történész szerint az amerikai, a brit és a francia hatóságok továbbra is megfigyelhetik legálisan a németországi telekommunikációt. Erre egy továbbra is érvényes megállapodás, az NSZK-ban állomásozó NATO-csapatok státusáról szóló 1951-es egyezmény 1959-es kiegészítése hatalmazza fel a külföldi szolgálatokat – idézte a szakértő véleményét a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió.

Az NSA-botrány fontos üggyé vált a német belpolitikában. Különösen miután kiderült, hogy nemzetközi összevetésben az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között. A konzervatív-liberális koalíciós kormány a hivatalos álláspont szerint csak Edward Snowdennek, az NSA egykori munkatársának júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Felmérések szerint a lakosság többsége ezt nem hiszi el, és elégedetlen az ügy feltárását célzó kormányzati erőfeszítésekkel.

Két liberális vezetésű minisztérium, a külügyi és az igazságügyi tárca szerint az NSA-botránynak az a tanulsága, hogy a digitális forradalom utáni világ körülményeihez kell igazítani a magánszféra védelméről szóló legfőbb nemzetközi megállapodást, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. A javaslat szerint a digitális kommunikációra vonatkozó kiegészítéssel kell ellátni az 1976-ban életbe lépett ENSZ-egyezmény 17. cikkét, amely arról szól, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, és mindenkinek joga van a törvény védelmére az ilyen beavatkozás vagy támadás ellen.”

Forrás:
Berlin felmondta a német-francia hidegháborús titkosszolgálati megállapodást; Népszabadság/MTI; 2013. augusztus 6.

Új melléklet az önkormányzatok szervezet-fejlesztését támogató felhívásokhoz

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Szervezetfejlesztés a Közép-magyarországi régióban levő önkormányzatok számára” című, ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú és „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára” című, ÁROP-1.A.5-2013 kódszámú felhívások dokumentációja bővült a többletkötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozattal.”

Forrás:
Új melléklet az önkormányzatok szervezet-fejlesztését támogató felhívásokhoz Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. augusztus 5.
Kapcsolódó dokumentumtárak

Korrupció-megelőzési tréninget indít a kormány

„Korrupció-megelőzési és etikai tréningeket tartanak nyolcszáz közigazgatási vezető és 8500 kormánytisztviselő részére az elkövetkező hónapokban – mondta el Rétvári Bence az antikorrupciós civil munkacsoport keddi budapesti ülése után.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára közölte: a program indulása előtt a civilek tesztelhetik a képzést, az itt kialakított véleményeket a szervezők a későbbiekben figyelembe veszik.

A próbatréning célja, hogy a résztvevők megismerjék az integritás alapfogalmait, valamint a kapcsolódó etikai megközelítéseket. A résztvevők a tréning segítségével könnyebben felismerik és megértik azokat a szituációkat, amelyek az egyén, a szervezet és társadalom integritását veszélyeztetik. Ilyenek lehetnek például korrupciós kockázatok, ügyek, folyamatok átláthatatlansága, morális problémák, konfliktusok. Az interaktív foglalkozások során érdekes esettanulmányok, elgondolkoztató etikai kérdések, dilemmák beiktatásával és közös feldolgozásával segítik elő a megértést – fejtette ki.

A civilek kérését a KIM elfogadta, ezért a minisztérium további egy napot biztosít a képzésen történő részvételre – jelezte.

A megbeszélésen a minisztérium szakemberei ismertették a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) magyar akciótervében foglalt vállalások teljesítésének jelenlegi állását. Mint kiemelték: már teljesültek többek között az integritásirányítási rendszer bevezetéséről, az integritás témájú képzések nyújtásáról, valamint az etikai kódexek elfogadásáról szóló vállalások is. Folyamatban van a költségvetési adatok közzétételének javításáról, valamint a köztulajdon hasznosításának nyilvánosságáról szóló vállalások teljesülése is – jelezte Rétvári Bence.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a minisztérium beszámolt a korrupció megelőzés területén különös felelősséget viselő szervezetek eddigi tevékenységéről. Ezek közé sorolható például az integritás tanácsadói képzésen, témához kapcsolódó hasonló konferenciákon való részvétel, az Országos Bírósági Hivatal által létrehozott bírósági integritás munkacsoport, valamint az Állami Számvevőszék által kezdeményezett Integritást Támogatók Körének létrehozása.

Rétvári Bence tájékoztatása szerint a résztvevők átbeszélték az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye (UNCAC) végrehajtását ellenőrző bizottság magyarországi munkáját.”

Forrás:
Korrupció-megelőzési tréninget indít a kormány; Napi Gazdaság/MTI; 2013. augusztus 6.

Ásó, kapa, nagyharang: a közszolgálat egy életre szól

„A közigazgatás és a versenyszféra között továbbra is óriási szakadék húzódik: az anyagi megbecsülés nagyobb a versenyszférában, a közigazgatásban inkább az erkölcsi elismertség van előtérben. „Lépésenként haladunk, szorosan a versenyszféra nyomában vagyunk” – emelte ki a Rádió Orient műsorában Szegedi Piroska. A KIM személyügyekért felelős helyettes államtitkára az új életpályamodellel kapcsolatban elmondta, nem a klasszikus típusú pályára állításról van szó – hisz fiatalok és a közigazgatás akár egész életen át együtt maradhatnak.

Szegedi Pirosa a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) személyügyekért felelős helyettes államtitkári pozíciójának átvételekor egy működő- és fejlődőképes, jó állapotú szervezettek szembesült. A személyi, szervezeti és módszertani változások pontos menete még nem kristályosodott ki, jelenleg szervezeten belüli átszervezésekkel oldják meg a helyzetet. A Rádió Orient vendége fő célként a közigazgatás és versenyszféra közötti óriási szakadék ledolgozását nevezte meg. „Az anyagi megbecsülés továbbra is nagyobb a versenyszférában. A közigazgatásban inkább az erkölcsi elismertség van előtérben. Lépésenként haladunk, szorosan a versenyszféra nyomában vagyunk” – hangsúlyozta Szegedi.

„Közszolgák nélkül az állam egy üzemanyag nélküli gépezet” – hangsúlyozta az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége. Szegedi elmondta, kevés üzemanyaggal jól működő emberekkel igyekeznek feltölteni a szervezetet. „Nálunk a munkaidő addig tart, amíg a feladat nincs kész. Az elköteleződés és a hivatástudat az első, ami a pályán tartja az embereket” – jelentette ki a helyettes államtitkár. Hozzátette a munkatársak képzettségét és fejlesztését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja. „E téren utol akarjuk érni a francia közigazgatást” – utalt a képzések emelkedő színvonalára a vendég.

A fő célok kitűzésével, július 31-től indult el az új teljesítményértékelési rendszer. Július végéig minden vezető a munkaköri leírások alapján 3 célt jelölt ki, amely alapján december végéig értékeli beosztottjait. Az értékelés alapján a következő évre minősítést kapnak a köztisztviselők – így a teljesítményük bérükben is megmutatkozik. A közigazgatási életpályamodell fő elemének bevezetése nem jár óriási többletterhekkel. Szegedi Piroska elmondta, egy-egy vezetőnek maximum 20 beosztottat kell véleményeznie. „Ez nem jelent nagy terhet. Emellett az értékelést a KIH weboldalán keresztül, elektronikusan végezzük” – magyarázta a közigazgatási rádió vendége. Szegedi hozzátette, a létszámgazdálkodás miatt a költségvetésnek továbbra is szüksége van a bértáblára.

Szegedi a munkaköralapú rendszer és a teljesítményértékelés közötti összefüggésekről is szót ejtett. A helyettes államtitkár elmondta, most zajlik a munkakörök felmérése. „Jelenleg sokan különböző megnevezésekkel azonos munkát végeznek. A jövőben munkakörkatasztereket fogunk létrehozni, egységesíteni fogjuk a bonyolult rendszert” – mondta a személyügyekért felelős helyettes államtitkár.

„Mi vagyunk az első szűrő, nekünk kell kiválasztani a legjobb szakembereket. Amennyiben ez nem sikerül, elmarad a teljesítés” – emelte ki Szegedi. A fiatalok már az egyetemen és a főiskolán hozzászoknak a teljesítményértékeléshez – az új rendszer inkább az idősebbeknek fog nehézségeket okozni. A vendég fő célként a közigazgatás vonzóbbá tételét nevezte meg. A helyettes államtitkár ösztönzésként emelte ki a Magyar Közszolgálati Ösztöndíjprogramot, amely során a fiatalok 10 hónapos gyakornokság alatt ismerkedhetnek a szférával. „Új típusú pályára állításról beszélünk: a fiatalok és a közigazgatás akár egész életen át együtt maradhatnak, jöhet az ásó kapa nagyharang” – beszélt a közszolgáltatás új vérkeringéséről a Rádió Orient vendége. Hozzátette, az életpályamodell sikeressége többek között az ország teljesítőképességétől függ. „A kidolgozott rendszert folyamatosan csiszolgatjuk, alkudozunk a kormánnyal. A lehető legtöbb anyagi ösztönzést kívánjuk kiszorítani” – zárta szavait Szegedi Piroska.”

Forrás:
Ásó, kapa, nagyharang: a közszolgálat egy életre szól; OrientPress; 2013. augusztus 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Az e-bevallók nem kapnak levelet

„Azoknak a cégeknek, illetve magánembereknek, akik elektronikus úton nyújtották be a bevallásukat az adóhatóság nem küld papír alapú folyószámla-kivonatot és pótlékértesítőt. Ők az Ügyfélkapun (www.magyarorszag.hu) keresztül, az eBEV-szolgáltatásokon belül elérhető folyószámla-lekérdező felület segítségével érhetik el a NAV-nál vezetett folyószámlájuk állapotát.

Azt, hogy a 2012-es évre van-e késedelmipótlék-fizetési kötelezettségünk, augusztus 5-étől kétféle módon tekinthetjük meg elektronikus úton. Első részben egy egyszerű folyószámla lekérdezéssel, a lényeg, hogy 2013 november 15-ét kell megadni végdátumnak. A másik módszer, hogy megnyitjuk a „Pótléklevezetés/Lekérdezés” menüpontot: ha nincs késedelmi pótlékunk, akkor erről szöveges üzenetben értesít minket a rendszer, ha azonban van, akkor a képernyőn egy pótléklevezetés jelenik meg. Ennek a végén található a „Megfizetendő pótlék” mező, mégpedig 2013 november 15-i dátummal.

Az e-rendszer segítségével akár észrevételt is tehetünk, amihez a NAV a „Folyószámla-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvány használatát javasolja, amelyet a www.nav.gov.hu-n belül a Letöltések-egyéb/ Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták menüpontján belül érhetünk el. Amennyiben viszont inkább személyesen vetnénk fel a problémánkat az ügyintézőnek, úgy a folyószámlát vezető illetékes adóigazgatóság ügyfélszolgálatán érdemes próbálkoznunk.

A folyószámlájával, késedelmi pótlékával kapcsolatos egyedi telefonos tájékoztatást kizárólag a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül kaphatunk, amely az ország egész területéről helyi tarifával hívható a 40/20-21-22-es telefonszámon (külföldről a +36-1/441-9600 telefonszámon). Ennek használatához azonban ügyfélazonosító számmal kell rendelkezni, amelyet a TEL elnevezésű adatlapon igényelhetünk. Az adatlap és a hozzá tartozó részletes kitöltési útmutató a www.nav.gov.hu Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonalról letölthető, kinyomtatható, postán vagy elektronikus úton is beküldhető, illetve személyesen az ügyfélszolgálatokon is benyújtható. Ügyfélazonosító számmal nem rendelkező személyek részére a NAV telefonon nem adhat tájékoztatást a folyószámla adatairól.”

Forrás:
Nem kapott felszólítást a NAV-tól? – Kezdhet aggódni; Napi Gazdaság; 2013. augusztus 7.
Tájékoztató az elektronikus bevallók 2012. évre vonatkozó késedelmi-pótléklevezetésük lekérdezéséről; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2013. augusztus 7. (pdf)

Gépekre cserélnék az amerikai titkosszolgálati elemzők nagy részét

„A kiszivárogtatási botrány miatt körülbelül kilencven százalékkal akarja csökkenteni rendszerelemzőinek számát az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, hogy minél kevesebb embernek legyen hozzáférése a titkos információkhoz – közölte Keith Alexander, az ügynökség igazgatója.

A külföldi elektronikus információáramlást figyelő kémügynökség vezetője egy New York-i kiberbiztonsági konferencián beszélt erről csütörtökön. A létszámcsökkentést úgy akarják elérni, hogy automatizálják annak a munkának a nagy részét, amelyet most rendszerelemzők végeznek, így biztonságosabbá és gyorsabbá válhat az adatelemzés.

A rendszerelemzők számának 90 százalékos csökkentése szerepel a tervek között, és Alexander úgy fogalmazott, hogy „a folyamatot már elindították”.

A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről titkos dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowden az ügynökséggel szerződésben álló Booz Allen Hamilton cég rendszerelemző informatikusa volt. A kémszervezet közvetve vagy közvetlenül körülbelül ezer hozzá hasonló szakértőt foglalkoztat most.

Az NSA munkájának automatizálása még a Snowden-ügy előtt elkezdődött, de azóta felgyorsították az átalakítást.”

Forrás:
Gépekre cserélnék az amerikai titkosszolgálati elemzők nagy részét; HVG.hu/MTI; 2013. augusztus 9.

Egyesült Államok: Megjelent az új Nemzeti Térinformatikai Adatinfrastruktúra stratégiai tervének konzultációs változata

Több okból is időszerű és fontos a megjelenése. A térinformatika egészét tekintve számos stratégiai kezdeményezés született az utóbbi időben, de ezzel nem tartott lépést a Nemzeti Térinformatikai Adatinfrastruktúra stratégiai tervének felülvizsgálata. A terület rendkívül gyors műszaki éés gazdasági fejlődése szintén időszerűvé teszi a frissítést. Az Egyesült Államok Számvevőszéke pedig külön felhívta a figyelmet a frissítendő stratégia szükségességére, hogy javuljon a koordináció és a lehetséges felesleges erőfeszítéseket ki lehessen küszöbölni.

A stratégia webhelyén az összes dokumentumot meg lehet találni, amely a stratégia történetének, az új stratégia kialakulásának megértéséhez és a végeredmény elbírálásához szükséges.

Forrás:
Draft Strategic Plan for the National Spatial Data Infrastructure; Geodata Policy; 2013. augusztus 6.
NSDI Strategic Plan; Federal Geographic Data Committee; 2013. július

Informatika, távközlés, technika

Nyolcszoros árkülönbség az európai hívásdíjakban

„A mobiltelefonálók ugyanazért a szolgáltatásért merőben eltérő árat fizetnek az EU különböző tagállamaiban. A belföldi mobiltelefon-hívások díja Hollandiában a legmagasabb, Litvániában a legalacsonyabb.

A különbség e két ország díjszabása között majdnem nyolcszoros (774%). Sem a szolgáltatás minősége vagy a szolgáltatásnyújtás költsége, sem pedig a lakosság vásárlóereje nem különbözik olyan mértékben, amely indokolná ezt a nagyarányú eltérést. „Ezek a számok világosan mutatják, hogy az EU-ban jelenleg működő 28 nemzeti távközlési piac nem szolgálja a fogyasztók érdekeit úgy, mint az egységes piac. Az Európai Unió egésze számára elsődlegesen fontos, hogy mihamarabb kiépüljön a valódi egységes piac, és kontinensünk ténylegesen behálózottá váljon.” – nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke.

Más alapvető áruk és szolgáltatások esetében sokkal kisebb árkülönbségek figyelhetők meg az Európai Unió egységes piacán. Egy liter tej ára például 0,69 és 0,99 EUR között mozog tagállamonként, a maximális eltérés tehát 43%. Egy iPad fogyasztói árában még kisebb, mindössze 11%-os eltérés figyelhető meg az egyes tagországokban. Ha az EU tagállamai egységes piacot alkotnak, akkor miért különböznek az árak egymástól ilyen nagy mértékben?

Neelie Kroes alelnök szeptemberben új intézkedéscsomagot fog előterjeszteni az egységes távközlési piac megerősítése céljából.”

Forrás:
Nyolcszoros árkülönbség az európai hívásdíjakban; 2013. augusztus 6.

Snowden miatt áll le egy e-mail szolgáltató

„Hirtelen leállt az Edward Snowden által is használt, titkosítással védett e-mail szolgáltató, a Lavabit, közli a Reuters. Az alapító Ladar Levison búcsúközleményéből úgy tűnik, hogy az amerikai kormány keze van a dologban.

„Arra kényszerültem, hogy meghozzak egy nehéz döntést: részt vegyek az amerikai emberek ellen elkövetett bűncselekményekben vagy veszni hagyjam tíz év kemény munkáját azzal, hogy leállítom a Lavabitet” – írta Levison, aki azt is elárulta, hogy nincs lehetősége elmondani, hogy milyen események vezettek az elmúlt hat hétben döntéséhez. „Ez a tapasztalat egy nagyon fontos leckét adott nekem: amíg a törvényhozás nem tesz valamit, vagy a bíróságok nem szolgálnak precedenssel, addig óva intenék mindenkit attól, hogy titkos adatait olyan cégre bízza, amely kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal” – tette hozzá.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési és megfigyelési módszereit kiszivárogtató Edward Snowden négy héttel ezelőtt találkozott emberi jogi szervezetek képviselőivel az moszkvai seremetyevói reptéren. Akkor a Human Rights Watch (HRW) munkatársa árulta el, hogy Snowdennel lavabites e-mail címről levelezetett. Ugyan néhány nagyobb szolgáltató is ajánl felhasználóinak titkosított levelezést, ők azonban együttműködnek a hatóságokkal. A Lavabit más, a titkosított e-mailekhez csak a felhasználó férhet hozzá.

Snowdent kémkedéssel és kormányzati tulajdon eltulajdonításával vádolták meg az USA-ban, de nemrég ideiglenes, egy évre szóló menekültstátuszt kapott Oroszországtól. Elképzelhető, hogy a kormány Snowden leveleit akarta megszerezni a Lavabittől, vagy a kulcsot kérhették az ő, illetve más felhasználók jövőbeli leveleinek megfejtéséhez. Kurt Opsahl, a San Franciscó-i Elektronikus Szabadság Alapítvány ügyvédje szerint nagyon szokatlan, hogy egy cég ilyen körülmények között inkább leálljon, minthogy teljesítse a kormány információs követelését.

A Lavabit után csütörtökön egy másik, titkos e-mailezést biztosító cég is bejelentette, hogy leállnak. A Silent Mailt működtető Silent Circle alapítója, Jon Callas kijelentette, hogy nem kaptak semmiféle fenyegető levelet a titkosszolgálatoktól, és biztonságos telefonálást például továbbra is szolgáltatnak. Callas szerint azonban az e-maileket már sokkal nehezebb titokban tartani.”

Forrás:
Snowden miatt áll le egy e-mail szolgáltató; Népszabadság 2031. augusztus 9.
Lavabit
Email service used by Snowden shuts itself down, warns against using US-based companies; Glenn Greenwald; Guardian; 2013. augusztus 9.

Az NSA és a levelezésszolgáltatók, valamint az “E-mail made in Germany”

„Kénytelen volt leállítani működését két olyan titkosított levelezésszolgáltató, amely az átfogó megfigyelést folytató amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) útjában állt – derült ki a BBC News pénteki jelentéséből.

A Lavabit a napokban állt le, ezt a titkosított szolgáltatót használta az NSA kiterjedt megfigyelési rendszeréről, a Prismről részleteket kiszivárogtató Edward Snowden is, amikor a moszkvai repülőtéren rekedt.

„Nehéz döntést kellett hoznom: vagy bűnrészes leszek az amerikai nép elleni bűncselekményekben, vagy sutba dobom tíz év kemény munkáját, és bezárom a boltot – írja a texasi központú cég tulajdonosa, Ladar Levison a cég honlapján közzétett indoklásában. – Ha megtehetném jogszerű módon, szívesen megosztanám a döntésemhez vezető eseményeket, de sajnos nem tehetem.”

A BBC tudomása szerint Levison jogi úton igyekezett megakadályozni azt, hogy az amerikai kormányzat hozzáférhessen ügyfeleinek adataihoz. „Nagyon súlyos dolgot tanultam meg. Amíg a kongresszus nem lép, vagy nem születik precedensértékű bírósági döntés, nagyon nem javasolnám senkinek, hogy az Egyesült Államokkal fizikai kapcsolatban álló vállalatra bízza személyes adatait” – írta. Ladar Levison felülvizsgálati keresettel élt az illetékes fellebbviteli bíróságnál a Lavabit újraindítását lehetővé tévő kedvező döntés reményében.

A Lavabit technológiája más levelezési szolgáltatóknál nagyobb biztonságot képes nyújtani a felhasználóknak, mivel kizárólag a feladó és a címzett által megfejthető módon titkosítja az elektronikus leveleket.

A Silent Mail is a Lavabit sorsára jutott
A Lavabithez hasonló sorsra jutott egy másik titkosított kommunikációs szolgáltató, a Silent Circle levelezési szolgáltatása is, a Silent Mail. Mint a BBC írta, a cég döntött így, mert nem tudta biztosítani, hogy a szolgáltatás továbbra is teljesen titkos maradjon. Jon Callas technológiai igazgató blogbejegyzése szerint „a szolgáltatást (khm-khm) külső (khm-khm) nyomásra” kellett leállítani.

A cég honlapján közzétett közlemény szerint viszont a titkosított levelező szolgáltatást önként, „az eseményeknek elébe menve” állították le, mivel a Silent Circle mindig is „a lehető legkevesebbet akarta tudni ügyfeleiről”, a levelek azonban túl sok személyes információt és metaadatot tartalmaznak. A Silent Circle nem kapott semmiféle ilyen értelmű hatósági felszólítást vagy idézést az ügyben – szögezi le a közlemény.

A TechCrunch informatikai hírportálnak a Silent Circle vezérigazgatója, Michael Janke azt mondta, azért zártak be, mert „tudtuk, hogy az amerikai kormány meg fog keresni minket”. Arra is kitért, hogy néhány ügyfelük „a közeljövőben hatósági látogatásra számíthat”. A Silent Circle telefon-, videó- és szövegtitkosító szolgáltatásai, a Silent Phone és a Silent Text változatlanul működnek.

Ez még csak a folyamat előszele
A BBC megszólaltatta Jennifer Granicket, a Stanfordi Egyetem jogi karának internetes szabadságjogokkal foglalkozó szakértőjét, aki szerint a kiterjedt amerikai megfigyelési programnak messzemenő következményei lehetnek a netiparra. „Az amerikai kormány a nagy sietségében, hogy mindenki után kémkedjen, megfojthatja a legtermékenyebb iparágat, és a Lavabit bezárása éppen ennek lehet az előjele.”

A németek óvatosabbak lettek
A Deutsche Telekom és partnere, a United Internet szolgáltató az amerikai megfigyelési program által kiváltott közfelháborodás miatt ezentúl ssl (secure sockets layer) kódolással fogja titkosítani a lakosság elektronikus levelezését, és a levélforgalmat kizárólag német szervereken bonyolítja majd – közölte pénteken a piacvezető német távközlési vállalat. Az egykori állami távközlési monopólium, a DT, amelyben a német állam jelenleg is 32 százalékos részesedéssel rendelkezik, egy hónappal a megfigyelési botrány után indította el E-mail made in Germany nevű programját.

Az NSA így sincs meglőve
„Ez alapjaiban változtatja meg a helyzetet – mondta Sandro Gaycken, a Berlini Szabadegyetem kiberbiztonsági professzora. – Az NSA persze így is hozzá tud férni a levelekhez, ha akar, de a tömeges titkosítás jelentősen megnehezíti és megdrágítja számára a dolgot.”

Stefan Frei, az NSS Labs it-biztonságtechnikai vállalat kutatási igazgatója helyes irányba tett lépésnek nevezte a távközlési cégek döntését. „A kezdeményezés megoldja ugyan a kommunikációs csatornák körüli mindennapi szimatolás problémáját, de abban nem akadályozza meg a hatóságokat, hogy megszerezzék a kívánt adatokat” – mutatott rá.

A törvények rájuk is vonatkoznak
A Deutsche Telekom szóvivője, Philipp Blank az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a vállalat nem ad hozzáférést külföldi hírszerző szerveknek a németországi adatforgalomhoz, de hozzátette, hogy „a német törvények ránk is vonatkoznak”. A német törvények lehetővé teszik az illetékes nemzetbiztonsági szerveknek a kommunikációs csatornák lehallgatását és kereskedelmi szolgáltatóknál tárolt adatok kikérését. A német hatóságok bizonyos feltételek teljesülése esetén át is adhatnak adatokat külföldi társszervezeteknek. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter üdvözölte a távközlési szolgáltatók kezdeményezését.

Az önmagát Európa legnagyobb hekkerszervezetének nevező Chaos Computer Club közleménye szerint a távközlési vállalatok által alkalmazott technológia „nem tudja megakadályozni lehallgató állomások telepítését a rendszerre”.”

Forrás:
Az NSA két levelezésszolgáltatót is hidegre tett; Magyar Nemzet/MTI; 2013. augusztus 9.
Snowden link to encrypted email service closes; BBC News; 2013. augusztus 9.
Crypto experts blast German e-mail providers’ “secure data storage” claim; Cyrus Farivar; Ars Technica; 2013. augusztus 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Terven felül hoz az elektronikus útdíj

„Egyetlen hónap alatt 17,1 milliárd forint bevételt hozott 91 ezer teherautó.

Megvonta az elektronikus útdíjrendszer első hónapjának mérlegét az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. A sztrádatársaság nemcsak azt összesítette, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik úthasználatán a költségvetés mennyit keresett, de az is kiderült, a kamionosoknak meg kell tanulniuk: a megtett úttal arányos díjszedés másként működik, mint a korábban használt átalánydíjas rendszer. Még akkor is, ha a fuvarozó vállalkozások az időarányosan vártnál hozzávetőleg ötmilliárd forinttal többet fizettek a magyar utak használatáért júliusban.

A HU-GO névre keresztelt díjrendszerben regisztrált 25,7 ezer szakvállalkozás 91,2 ezer teherautója egyetlen hónap alatt 17,1 milliárd forint bevételhez juttatta az ÁAK-t. Az autópálya-társaságnál vezetett számláikra a fuvarozók hatmilliárd forintot töltöttek fel, míg az ügyfélszolgálatokon 600 millió forint útdíjat fizettek be. Az internetes egyenlegfeltöltés és viszonylati jegyvásárlás 1,2 milliárd forinttal járult hozzá a teljes bevételhez. Az igazán nagy pénzt azonban a viszonteladók kasszírozták: pénztáraikban a kamionosok 850 millió forintot fizettek egyenlegfeltöltésre, 8,4 milliárdot viszonylati jegy vásárlására. Igaz, az előre befizetett díjakból a teherautók július 31-ig csak 14,9 milliárd forintot használtak fel – a műholdas fedélzeti berendezéssel rendelkező 38 ezer áruszállító jármű 3,8 milliárd, a viszonylati jeggyel fizetők 11,1 milliárd forintot.

Az első hónap tapasztalatai megmutatták azt is, hogy a közúti fuvarozók közül sokan feltehetőleg jóhiszeműen, mégis rosszul használják az újfajta díjrendszert. Gyakori hiba, hogy a kamionosok a HU-GO előre fizetős rendszerében megpróbálják utólag rendezni számlájukat. Erre az ÁAK átalánydíjas e-matricáinál elvileg adott a lehetőség, a személyautóval közlekedők nem baj, ha tudják: amennyiben közvetlenül éjfél előtt néhány másodperccel megváltják virtuális vignettájukat, az előző napon belüli órák úthasználata szabályosnak minősül.

A 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsiknak július 1-jétől kilométer alapon számlázó új útdíjrendszerben viszont ez már nem így van. A kamionos hiába tervezi meg szabályosan útvonalát, ha indulás előtt nem fizet, vagy elmulasztja útdíjegyenlege feltöltését. A viszonylati jegyek az előre fizetés elmulasztása esetén éppen úgy nem érvényesek, mint ahogy az ÁAK, a műholdas fedélzeti berendezést használók útdíját sem emelheti le, ha a fuvaros nem tölti fel számlaegyenlegét. Ezt azonban látszólag seregnyi fuvaros nem tudja, és útdíjszámláját csak azt követően próbálja rendezni, hogy végigautózott a kiválasztott útvonalon. Márpedig papírforma szerint, ilyenkor az autópálya-üzemeltető már nem az útdíj, hanem a jogosulatlan úthasználókra kiszabható pótdíj befizetésére adhat csekket.

A másik felszínre került tévedés, hogy sok közúti fuvarozó úgy hiszi: az adott útvonalra szóló viszonylati jegy retúr, azaz oda-vissza autózásra jogosít. Mindezt az a tévhit alapozza meg, hogy ha az indulási és célállomás között egy tehergépkocsi mindkét irányba ugyanazt az utat használja, mellékes, a jármű orra éppen merre néz. A valóságban azonban az ország 6513 kilométernyi, elemi szakaszokra osztott úthálózatán a HU-GO figyelemmel kíséri azt is, a fizetésre kötelezett gépjárművek milyen sorrendben érintik a fizetős szakaszokat, vagyis merről merre haladnak. Így aki el akarja kerülni a bliccelőkre kiszabható közigazgatási bírságot, jól teszi, ha mindig útirányának megfelelő viszonylati jegyet vált.

Az útdíjak pontos fizetése mellett szól az is, hogy a HU-GO ellenőrző rendszere októberig folyamatosan bővül. Augusztusban az M2-es gyorsforgalmi út 25-ös kilométerszelvényében kapcsolnak be egy új automatikus ellenőrző kaput. Az M7-es autópályán tíz, az M1-en nyolc ellenőrző keresztmetszet építésén dolgoznak a kivitelezők szeptemberig. Az egyenként három-négy napig tartó munkák idején az autósok sávelhúzásokkal, forgalomterelésekkel, és néhány percre teljes útlezárásokkal találkozhatnak majd. Ha azonban az ellenőrző konzolok elkészülnek, helyükre kerülnek a rendszámok leolvasását végző kamerák is. Fizetni tehát jó lesz.”

Forrás:
Terven felül hoz az elektronikus útdíj; Népszabadság; 2013. augusztus 6.

Megállt a Facebook növekedése Magyarországon

„Bár továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal, a korábbi évek látványos növekedése megtorpant. A válaszadók háromnegyede napi szinten használja valamelyik közösségi portált, és nőtt azok aránya is, akik akár 4-6 ilyen oldalra is regisztrálnak. A közösségimédia-tulajdonosok mégsem dőlhetnek hátra: a kiábrándulók aránya is nőtt az előző évhez képest.

Továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi portál, a KutatóCentrum felmérése szerint a legalább egy hasonló felületen regisztrált internetezők 91 százaléka tagja a Facebooknak is. Ugyanakkor az adatok szerint a korábbi évekre jellemző lendületes növekedése megtorpant, sem a regisztrált, sem az aktív tagok aránya nem változott nagyságrendileg. „Más közösségi oldalakkal szemben a Facebook erőssége, hogy tagjainak döntő többsége (94,5%-a) aktív felhasználó” – emelte ki Györke Zsuzsanna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. „Ezzel szemben az iWiW egyébként is alacsony aktív tagjainak aránya egyharmadával csökkent, míg a MyVIP esetében felére esett vissza egy év alatt.”

A Google+ oldalra egyre többen regisztrálnak (a megkérdezettek 47%-a), azonban egyelőre még kevesen használják rendszeresen az oldalt. A Twitter és a LinkedIn népszerűsége is nőtt, bár még mindig nem terjedtek el széles körben: előbbire a megkérdezettek 21 százaléka, míg utóbbira 10 százaléka regisztrált. A válaszadók többsége 2-3 közösségi portálnak a tagja, de tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik 4-6 hasonló oldalra is beregisztráltak. Nem csak sok felületet használunk, de sok időt is töltünk a közösségi térben: a válaszadók háromnegyede naponta használja valamelyik közösségi oldalt, egyre többen, közel a megkérdezettek egyharmada, munkaidőben is.

A közösségi oldalak sok esetben az e-mailezést is helyettesítik: a válaszadók több mint egyharmada gyakrabban küld üzenetet ezeken a portálokon keresztül, mint e-mail fiókjukból. „Az internet világába született, 18-29 éves nemzedék használja a legváltozatosabban a közösségi médiát, ők az átlagnál gyakrabban használnak alkalmazásokat (26%), küldenek üzenetet ezekről a felületekről (50%), ami nem meglepő, hiszen több mint 80 százalékuk minden nap jelen van a virtuális közösségi térben” – mondta el Györke Zsuzsanna. Egyre többen vannak azok is, akik kiábrándultak ebből a világból: 2012-ben még a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hidegen hagyják a közösségi oldalak, míg idén ez az arány 16 százalékra nőtt.”

Forrás:
Megállt a Facebook növekedése; SG.hu; 2013. augusztus 5.

Bevált a fizetős modell a Die Welt online-nál

„Az Axel Springer lapkiadó szerint sikeresen állt át az előfizetéses üzleti modellre a Die Welt című német napilap online kiadása.

A fizetős rendszer bevezetése óta eltelt hat hónapban több mint 47 ezer felhasználó regisztrált a welt.de hírportálon, ami a nyomtatott kiadás 228 ezres napi átlagos példányszámának bő 20 százaléka. A lap előfizetői közül további 27 ezren regisztráltak a portálon.

Az adatok azt mutatják, hogy az olvasók a digitális környezetben egyre inkább hajlandók pénzt kiadni újságért – idézték német lapok csütörtökön az Axel Springer közleményét.

A Die Welt az első német országos napilap, amely fizetős rendszerrel próbálkozik az online kiadásban. Havonta az első 20 cikket továbbra is ingyen olvashatják a welt.de látogatói, a 21. cikktől pedig havi átalánydíjért lehet hozzáférni portál teljes tartalmához. A legolcsóbb előfizetési csomag havi 6,99 euróba kerül, a legdrágább ára pedig 14,99 euró. A nyomtatott kiadás előfizetőinek nem számolnak fel külön díjat, de nekik is regisztrálniuk kell, hogy mindenhez hozzáférjenek.

Az első félév tapasztalatai alapján a fizetős rendszer nem csökkentette a látogatottságot, a hírportált naponta átlagosan 1,42 millió olvasó keresi fel. A reklámbevétel így tovább növekedik, miközben a csaknem 50 ezer fizető olvasó komoly további bevételt jelent. Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy miként alakul az előfizetéses modell eredményessége hosszabb távon, „de az első számvetés eredménye nagyon pozitív, és arra bátorít, hogy folytassuk a kísérletet” – mondta Stephanie Caspar, a Welt lapcsoport ügyvezetője.

Az Axel Springer 171,6 millió euró kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás nélküli eredménnyel (EBITDA) zárta a második negyedévet, ami csupán 0,4 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, holott az országos lapok kiadásából származó bevétel közel 12 százalékkal esett. Az internetes kiadványok és termékek piaca viszont fellendült, így a konszern árbevétele csak 0,9 százalékkal csökkent, 823,7 millió euró volt.

Az Axel Springer stratégiai célja, hogy klasszikus lapkiadóból a digitális média vezető német szereplőjévé váljon. A társaság e stratégia részeként júliusban eladta hazai regionális napilapjait, női magazinjait és műsorújságjait, és értékesítette számos franciaországi kiadványát is.

A cég magyarországi portfóliójába tartozik több megyei napilap és a Világgazdaság című újság, számos női, gasztronómiai és lakberendezési magazin, valamint rejtvény- és műsorújság.”

Forrás:
Bevált a fizetős modell a Die Welt online-nál; Napi Gazdaság/MTI; 2013. augusztus 8.

Szakirodalom

Az állam méretének és társadalmi szerepvállalásának tendenciái : Foglalkoztatás és erőforrás-allokáció a közszférában (1989–2010)

„Az állam méretének és megvalósított társadalmi szerepvállalásának kérdése az államelméletekkel foglalkozó kutatói kör mellett a széles közvéleményt is egyaránt foglalkoztatja. A gazdasági krízishelyzetekben fel-felerősödő elméleti vitákat azonban a túlzott értéktelítettség jellemzi. Az állam társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos gondolatokat meghatározó különböző ideológiai alapállásokat félretéve az elemzés a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben kialakult, a közszféra egészére, valamint egyes ágazataira jellemző foglalkoztatási és erőforrás-allokációs tendenciákat kívánja megvizsgálni. Objektív képet kíván alkotni arról, hogy az állam által foglalkoztatott létszám, valamint az egyes ágazati területekre allokált kormányzati kiadások nemzetközi összehasonlításban mekkora mértékűnek minősülnek, milyen tendenciákat sejtetnek. A megközelítés sem nem szociológiai, sem nem politológiai: a statisztika eszköztárának alkalmazásával kizárólag a számok tükrében tetten érhető „mértékekre” és az azokból levonható következtetésekre fókuszál.”

Forrás:
Az állam méretének és társadalmi szerepvállalásának tendenciái : Foglalkoztatás és erőforrás-allokáció a közszférában (1989–2010); Felméry Zoltán; Stratégiai Védelmi Kutató Központ, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Elemezések, 2013/5.; 2013. május 13. (pdf)

Egyesült Államok: Megjelent az elektronikus aláírások kormányzati szabványának új kiadása

Nincs komolyabb változás. A frissítés célja az volt, hogy összhangba hozzák a kriptográfia területén kiadott más kormányzati szabványokkal.

Forrás:
NIST Releases Updates to Digital Signature Standard; National Institute of Standards and Technology; 2013. július 23.
Digital Signature Standard (DSS), FIPS PUB 186-4; National Institute of Standards and Technology; 2013. július (pdf)

Törvények, rendeletek

Hatályba lépett Németország e-kormányzati törvénye

„A német Szövetségi Tanács (felsőház), hosszú törvényhozási és konzultációs időszak lezárásaképpen, 2013. június 7-én elfogadta az e-kormányzatról rendelkező törvényt, amely egyben rendelkezik más törvények kiegészítéséről és megváltoztatásáról, az e-kormányzati törvény rendelkezéseinek megfelelően. A törvény 2013. augusztus elsején lépett hatályba.

Alapvetően a szövetségi állam szervezeteire terjed ki a hatálya, de a helyi közösségekig minden közigazgatási szervezetere is, amennyiben szövetségi rendelkezést hajtanak végre.

A törvény fontosabb intézkedései

  • A közigazgatási szervezeteknek meg kell teremteniük az elektronikus dokumentumok fogadásának és küldésének feltételeit. A minősített elektronikus aláírással rendelkező dokumentumok fogadása mellett lehetőséget kell teremteni a De-Mail-rendszer keretében való kommunikációra is.
  • Az iratok elektronikusan kezelendők. Amennyiben eredetileg papíralapú iratokról van szó, akkor azokat be kell szkennelni.
  • Rendelkezik a törvény az elektronikus fizetés feltételeiről is. Legalább egy, az elektronikus kereskedelemben általános használt és megfelelően biztonságos fizetési módozat használatát biztosítani kell.
  • A közigazgatás működésével kapcsolatos információkat elektronikusan is publikálni kell.
  • A közigazgatási folyamatokat elemezni, optimalizálni és dokumentálni kell a törvény rendelkezéseinek megvalósítása során.
  • A nyilvánosan elérhető adatokat gépileg olvasható formában és leíró adatokkal ellátva kell megjelentetni („open data”). Különösen azokra az adatokra érvényes ez, melyeknél jelentős igény várható az újrahasznosításra.
  • Meghatározott újonnan létrehozott, vagy átdolgozandó elektronikus közigazgatási nyilvántartások esetében az egész országra egységes elvek alapján az információt földrajzi hivatkozásokkal („georeferencing”) kell ellátni.

Az elektronikus aláírásról
A német hivatalos tájékoztató kiemeli, hogy az e-kormányzati szolgáltatások elterjedésének komoly akadálya volt, hogy csak a minősített elektronikus aláírást fogadták el a hagyományos aláírással jogilag egyenértékűnek, és ez nem terjedt el elégséges mértékben. Az új törvénnyel változik a helyzet. Két műszaki eljárást határoznak meg, amelyet jogilag egyenértékűnek fogadnak el a hagyományos aláírással:

  • De-Mail – Az állampolgár egy azonosító igazolvány segítségével először regisztrálja magát a szolgáltatónál (ezek magáncégek) , ezután veheti igénybe a szolgáltatást egy ennek szentelt webhelyen keresztül. A webhelyre való belépés biztonságos, és a szolgáltatás rendelkezik az un. „jóváhagyott/azonosított feladó” választási lehetőséggel.
  • Webes alkalmazások, amelyek az új elektronikus személyi eID szolgáltatására támaszkodva biztosítják a biztonságos elektronikus azonosítást.

A törvényt kritizálták az ellenzéki politikusok, adatvédelmi aktivisták és biztonsági szakemberek. Részben azért a De-Mail szolgáltatás nem biztosít teljes titkosítást. (A szolgáltató az egyszer már titkosított üzenetet visszafejti, átvizsgálja vírusok és más kártékony programok után kutatva, majd ismét titkosítja.) A teljes titkosítás egyenlőre csak opció, amelyet mind a küldő és a fogadó rendszernek támogatnia kell.”

Forrás:
Gesetz zur Förderung der elektronischen Verwaltung sowie zur Änderung weiterer Vorschriften Vom 25. Juli 2013 (pdf)
E-Government-Gesetz; Bundesministerium des Innern (számos háttéranyaggal)
De-Mail: So einfach wie E-Mail und so sicher wie Papierpost; Bundesministerium des Innern
Der neue Personalausweis; Bundesministerium des Innern
Administrative reform and the public service; Federal Ministry of the Interior
IT and Internet policy; Federal Ministry of the Interior
De-Mail; Wikipédia
E-Government-Gesetz zur Förderung der Elektronischen Verwaltung passiert den Bundesrat; haufe.de; 2013. június 17.

NGM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

„…1. §
A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 8/2013. (V. 10.) NGM utasítás 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Államkincstár mint az államháztartás információs rendszerének működtetését és fejlesztését végző szervezet középtávú stratégiájának – a közpénzek felhasználása átláthatóságát, elszámolását biztosító és a nyílt kormányzást elősegítő, korszerű informatikai bázison történő – megalkotásával kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a stratégia végrehajtását biztosító szervezeti keretek kialakításáért 2013. április 29. napjától 2013. október 29. napjáig terjedő időtartamra Tavaszi Zsolt urat miniszteri biztossá nevezem ki.”…”

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 16/2013. (VIII. 9.) NGM utasítása a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 8/2013. (V. 10.) NGM utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 40. szám, 2013. augusztus 9.; 12349. oldal (pdf)