Skip to main content

36. szám, 2013. szeptember 2.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Meg kell alkotni a közigazgatás teljesítményéről számot adó mérőmutatót

„A közigazgatási tárca államtitkára szerint tudni kellene mérni, mennyire hasznos a társadalom számára a közigazgatás munkája.

Meg kell alkotni a közigazgatás teljesítményéről valós módon számot adó mérőmutatót, hogy meg tudjuk mondani, ez a szféra a társadalom szempontjából nézve milyen mértékben végez hasznos munkát – hangsúlyozta Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Atlanti Tanács keddi budapesti rendezvényén.

Az államtitkár a Versenyképesek-e a rangsorok avagy mit mutat a jó állam index? című konferencián kiemelte: nem elegendő, ha ismerjük a gazdaság teljesítményének mutatóit vagy Magyarország helyezését a korrupciós ranglistán, mert emellett komplex módon szükséges foglalkozni az állam teljesítményével, hogy annak működéséről tiszta képet kapjunk.

Biró Marcell utalt arra: a jó állam index mérőszámok összessége kell, hogy legyen, a tudomány azonban mindez idáig adós maradt egy általánosan elfogadott, az állam teljesítményének egészét mérni képes mutatóval.

Rámutatott: a közigazgatás belenyugodott abba, hogy a mutatók aktuális alakulása mindig alkalmat ad az eredmények többféle értelmezésére, s ebben partnerre talált a politikusokban is. Mint mondta, egy külső szemlélő aligha ismerheti és értheti meg azokat a belső problémákat, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézni a közigazgatásban.

Hozzátette: az állam számos új ismerettel lett gazdagabb a közigazgatás átszervezésével, s ezzel a társadalmi, gazdasági folyamatok egyik alakítójává vált. Az államtitkár megemlítette, hogy az angolszász és a skandináv államok élen járnak a jó kormányzással foglalkozó mérőszámok megalkotásában, ezen a téren pedig több forrásra is támaszkodhatnak.”

Forrás:
Meg kell alkotni a közigazgatás teljesítményéről számot adó mérőmutatót; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. augusztus 27.

A Magyar Nemzeti Levéltár jogszabály-módosítást szorgalmaz

„A megyei levéltár helyszíni ellenőrzést tart abban az irattárban, ahol többek közt a Hajdú-Bét iratait is őrzik. A helyszíni szemlét elsősorban az tette szükségessé, hogy a megyei levéltár nem fogadta el a baromficég felszámolója általselejtezésre benyújtott iratlistát.

A megyei levéltár helyszíni ellenőrzést tart Biharkeresztesen a Pergamen 2000 Kft. telephelyén, ahol többek közt a Hajdú-Bét iratait is őrzik – írta szerdai számában a Magyar Hírlap a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárakért felelős főigazgató-helyettesére hivatkozva.

Fülöp Tamás szerint a helyszíni szemlét elsősorban az tette szükségessé, hogy a megyei levéltár nem fogadta el a baromficég felszámolója által benyújtott selejtezésre előterjesztett iratlistát, mert abban pontatlanságokat találtak.

A főigazgató-helyettes ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a levéltár nem hatóság, az iratok további megőrzéséről az állam illetékes szerveinek, hatóságainak kell döntenie. A levéltárak feladata kizárólag az utókor számára maradandó történeti értékek megőrzése és megfelelő dokumentálása, ebbe beletartoznak például a mérlegbeszámolók, de nem tartoznak bele olyan pénzügyi bizonylatok vagy szerződések, amelyeket most némely károsult is keres-kutat, hogy az állam által felajánlott kártérítéshez szükséges bizonylatát beszerezhesse.

A főigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár jogszabály-módosítást is szorgalmaz, amelyben hatósági jogosítványt kérnek, mert a felszámolt cégek iratanyagának őrzése során rengeteg anomáliát tapasztaltak.”

Forrás:
Még a levéltár is rászáll a Hajdú-Bétre; HVG.hu/MTI; 2013. augusztus 28.

Győri Enikő: szeptemberben tárgyalnak újra a befagyasztott uniós pénzekről

„Szeptember elején tárgyal újra Brüsszelben Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését is ellátja kormánybiztosként és Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos – válaszolta Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára újságírói kérdésre a visegrádi négyek uniós ügyekért felelős államtitkáraival folytatott egyeztetés utáni sajtótájékoztatón hétfőn Balatonfüreden.

Három uniós forrásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a kohéziós alapból és az Európai Szociális Alapból függesztette fel ideiglenesen az Európai Bizottság a Magyarországnak folyósítandó támogatások kifizetését.

Az MTI-nek augusztus közepén név nélkül nyilatkozó, az ügyet ismerő bizottsági tisztviselő elmondta: a pénzeket azt követően fagyasztották be, hogy a bizottsági átvilágítás „jelentős hiányosságokat” talált a kérdéses operatív programok irányításában és ellenőrzésében. A bizottsági forrás nyolc operatív program uniós finanszírozásának ideiglenes felfüggesztését erősítette meg, de sem azt nem tudta pontosan megmondani, hogy mekkora összeget tart vissza Brüsszel, sem azt, hogy a szabálytalanságok miatt mekkora összegtől eshet el Magyarország.

Győri Enikő a hétfői sajtótájékoztatón kijelentette: megegyezésre kell törekedni a brüsszeli testülettel, mert ha az ügy megoldását az Európai Bíróságtól várnák, a jogerős ítéletig a támogatás érintett összegét elveszítheti az ország. A jelenlegi, 2007-ben kezdődött uniós költségvetési időszak idén véget ér, szavai szerint ezért tartott a brüsszeli testület „nagytakarítást” a folyamatban lévő ügyekben, a felfüggesztés nem volt váratlan.

Piotr Serafin lengyel EU-ügyi államtitkár szerint a hasonló esetek elkerüléséhez a legfontosabb az állandó kapcsolattartás az Európai Bizottsággal. Mint mondta, bármelyik tagállammal megtörténhet, hogy felfüggesztik az uniós források kifizetését, a V4-ek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – együttműködése a kohéziós politika jogi szabályozásának átültetésében is hasznos. A visegrádi országok együttműködésének eredményessége a már elfogadott 2014-2020-as uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon is megmutatkozott, az összefogásnak a kohéziós támogatások későbbi programozásában is fontos szerepe lesz – vélekedett.

Peter Javorcik szlovák EU-ügyi államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a támogatások befagyasztása időről időre még a régi tagállamoknál is felmerül, ezért abban nincs semmi meglepő.

Vojtech Belling, Csehország uniós ügyekért felelős államtitkára szerint a négy visegrádi ország azonos problémákkal küzd az uniós források felhasználásánál. Csehországban tavaly fagyasztott be az EU egyes operatív programokat, akkor ezek újraindításához hosszú tárgyalássorozatban kellett külön akciótervet kidolgozniuk – mondta. Véleménye szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy a források felhasználásánál minden tagállamra ugyanazok a világosan megfogalmazott feltételek vonatkozzanak.

Győri Enikő ismertetése szerint az államtitkárok a V4 magyar elnöksége idején Balatonfüreden a litván EU-elnökség legfontosabb feladatairól egyeztettek, ebben a regionális együttműködésnek meghatározó szerepe lehet. Tárgyaltak egyebek mellett a lengyel elnökség alatt elfogadott, a visegrádi országok közötti közlekedés fejlesztésének összehangolásáról és az EU készülő klímavédelmi megállapodásával kapcsolatos álláspontokról.

A visegrádi országok EU-ügyi államtitkárai az általános ügyek tanácsa csütörtökön Vilniusban kezdődő kétnapos ülésének előkészítéseként egyeztetettek Balatonfüreden.”

Forrás:
Győri Enikő: szeptemberben tárgyalnak újra a befagyasztott uniós pénzekről; HVG.hu/MTI; 2013. augusztus 26.

Felülvizsgálták az adatok és információk szolgáltatásának szabályozását

„A napokban zárul az Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata című, ÁROP 1.2.17. számú projekt, melynek célja egy, a jogalkotók munkáját támogató javaslatok, döntést előkészítő szakmai iránymutatásokat tartalmazó szakmai anyag létrehozása volt. A projekt végrehajtása során legalább 30 magyar nyilvántartás felülvizsgálata történt meg. Az elkészült szakmai anyagra támaszkodva kezdheti meg a jogalkotás az egységes szabályok átültetését.

Az adatokat számos attribútum jellemzi, de közös bennük, hogy adatbázisokba tömörülve az államigazgatás rendelkezésére állnak. Ahhoz, hogy „jól kereső”, gazdaságos adatokká váljanak, komoly szakmai követelményeknek kell megfelelniük. Jelenleg szigorú előírások szabályozzák az adatbázisok másodlagos piaci felhasználhatóságát, ennek vizsgálatát végzeték el a most zárult projekt keretében.

Az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelve (PSI – Public Sector Information) kötelező előírásokat tartalmaz a közszférában rendelkezésre álló adatok széles körű felhasználhatóságának biztosításáról. Az irányelv elsődleges célja az adatokon alapuló szolgáltatások „piacosításának” elősegítése, mivel a jelenlegi szabályozások nem fedik le maradéktalanul az állami adatok gazdasági célú hasznosításával kapcsolatos valamennyi területet.

A projektben szerepet kaptak a nemzetközi jó gyakorlatok, illetve azok összefoglalása és kiértékelése. Ezek a tapasztalatok segítették a piaci alapú adatszolgáltatás adatvédelmi követelményeinek, a közhitelesség fenntartásának, a közszféra és a magánszféra közötti megállapodások vizsgálatának, illetve az egyes, jellemzően ingyenes adatközzétételre használt portálok jellemzőinek egységes kialakítását. A projekt során a végrehajtók feltárták az adatháttér szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeket (különös tekintettel az EU irányelvre), valamint piackutatást végeztek a másodlagos hasznosítási lehetőségek beazonosítására.

A projekt eredményeire támaszkodva készült el az a szakmai anyag, amely – az uniós irányelvnek való megfelelésen túl – a magyar szabályozási környezetben egységes elvek szerint, optimális módon rendezi a közszférában rendelkezésre álló adatok másodlagos felhasználásának kérdését.

A fenti feladatokat az Új Széchenyi Terv keretén belül, „Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata” című, ÁROP 1.2.17 kódszámú projektben, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, 80.000.000 Ft támogatási keretösszegből valósították meg.”

Forrás:
Felülvizsgálták az adatok és információk szolgáltatásának szabályozását; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. augusztus 23.

EU-pénzek: 25-125 milliárd forint a tétje a tárgyalásnak

„A felfüggesztett uniós fejlesztési programokról szóló tárgyalások tétje az, hogy milyen mértékű szankciót alkalmaz az EU Magyarországgal szemben, a javasolt legmagasabb, 25 százalékos szankció 125 milliárd forintot jelenthetne, egy másik javaslat 5 százalékos, azaz 25 milliárdos korrekcióval járna – mondta a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán reggel.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a szankció lényege, hogy az érintett összegeket az unió nem fizeti ki, de a pénzt újra lehet pályáztatni.

A helyettes államtitkár kijelentette: lesz megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között szeptember 9-én. Hozzátette: a bizottság és a kormány fejlesztéspolitikai szakemberei folyamatosan tárgyalnak.

Az unió a magyar mérnökkamarai regisztrációt és a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretének előírását kifogásolta a magyarországi beszerzéseknél. Az EB egyik főigazgatósága szerint a szankció akár 25 százalékos is lehet, míg a másik főigazgatóság szerint 5 százalékos szankció lenne indokolt. Ennek pontos mértékében kell megállapodni, erre kell pontot tenni szeptember 9-én – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a legmagasabb, 25 százalékos szankció 125 milliárd forintot jelenthetne, szemben a másik főigazgatóság szerinti 5 százalékos, azaz 25 milliárdos korrekcióval.

Az államtitkár ismertetése szerint ez azt jelenti, hogy az uniónak kiküldött számlák egy részét – a megállapodástól függően – az EB nem fizeti ki, de a szankcióval érintett összeget újra meg lehet pályáztatni. Így alapvetően több fejlesztés valósulhat meg Magyarországon, és abban több lesz az állami önrész, mint ahogy azt korábban kalkulálták. Több hazai pénzt kell fejlesztésekre fordítani, de európai uniós forrást nem veszít az ország – jelentette ki Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: várhatóan a 13 kifogásolt program többségében meg tudnak állapodni, 10-11 programot szeptember 9-e után biztosan újra tudnak indítani, és egy-két hónapon belül a fennmaradó 2-3 programot is.”

Forrás:
EU-pénzek: 25-125 milliárd forint a tétje a tárgyalásnak; Világgzadaság/MTI Eco; 2013. augusztus 28.

Elmaradhat az önkormányzatok adósságrendezésének második köre

„Ősszel a parlament elé kerül egy törvénymódosítás, amelynek értelmében csak akkor történhet meg a konszolidáció, ha a bank fizeti ki az adósságátvállalást sújtó 7 százalékos különadót.

Veszélybe került az önkormányzatok állami adósságátvállalásának második – önkéntes – köre – írta a Napi Gazdaság kedden.

A kormány tavasszal – az újabb megszorítások ismertetésekor – úgy döntött, hogy az önkormányzati adósságrendezésben részt vevő bankoktól 7 százalékos különadót szed be arra hivatkozva, hogy mérlegeik jelentősen javultak. A bankok viszont jelezték, hogy az önkormányzati hitelállományt minimális céltartalék fedezi, és a marzs jóval alacsonyabb, mint a tervezett különadó mértéke. Ekkor merült fel a pótlólagos tranzakciós illeték kivetése, amely az eredeti tervnél nagyobb kiadást jelent majd a bankrendszernek, és nemcsak az önkormányzati konszolidációban érdekelt bankoknak, hanem a teljes szektornak.

A törvény lehetőséget adott arra, hogy a 600 milliárd forintos első kör után még fennmaradó adósságot is átvehesse az állam az önkormányzatoktól, ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha valaki állja a 7 százalékos külön terhet, az állam ugyanis automatikusan ennyivel kevesebb adósságot vesz át.

Sok település képes lenne vállalni a 7 százalékot, hogy cserében tiszta lappal indulhasson, de arra is van példa, hogy a bank vállalja át a külön terhet.

A Napi Gazdaság azonban úgy tudja, ősszel a parlament elé kerül egy törvénymódosítás, amelynek értelmében csak akkor történhet meg az adósságátvállalás, ha a bank fizeti ki a 7 százalékos különadót. Ez csak akkor éri meg a bankoknak, ha tényleg problémás, bedőléssel fenyegető hiteleket szerezhet meg. A jól fizető önkormányzati hiteleknél aligha éri meg ilyen szintű veszteséget elszámolni.

Ugyanakkor az államnak is jól jöhet a fennmaradó 500 milliárdos hitelállomány átvétele, mivel így hitelmentessé válhatna az önkormányzati szektor. A jövőben ugyanis minden hitelfelvételhez egyedi kormánydöntés szükséges.”

Forrás:
Elmaradhat az önkormányzatok adósságrendezésének második köre; HVG.hu; 2013. augusztus 27.

Felvilágosító kampánnyal népszerűsíti a közigazgatási reformot a szaktárca

„A közigazgatás ügyfélbarát átalakítását bemutató, illetve a terület fiatalok számára való vonzóvá tételét célzó kampányt indított Új lendület a közigazgatásban címmel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

Balatoni Mónika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a témában tartott budapesti sajtótájékoztatón a szemléletformáló kampány elindításának szükségességét indokolva azt mondta: a közigazgatásban korábban tapasztalt bürokrácia eddig nem ember- és ügyfélközpontú ügyintézést eredményezett, a korrupció melegágya volt, és nem jelentett vonzó életpályamodellt a fiatalok számára.

Közlése szerint megfelelően ki kell dolgozni a kormányablakok rendszerét, vagyis azokat a találkozási pontokat, ahol ismét kialakulhat a közbizalom az állam és az állampolgár között.

Balatoni Mónika hangsúlyozta, hogy ehhez a szemléletváltáshoz szeretnének a mostani kampánnyal is hozzájárulni. Az állam a fiatalok számára stabil, fix munkahelyet biztosít a közigazgatásban, fejlődési, továbblépési és képzési lehetőségekkel. A fiatalokat megszólító eseményeken, fesztiválokon állandó jelleggel szeretnének részt venni és informálni, és egy országos roadshow elindítását is tervezik.

Az államtitkár hozzátette: sok motivált fiatal került be a közigazgatásba. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jelenleg több mint 6600 fiatal, valamint középfokú végzettségű, tapasztalt munkatársak továbbképzése zajlik.

Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a szerdai sajtótájékoztatón a közigazgatási rendszer átalakításának eddigi lépéseit és a jövőbeni terveket ismertette. Elmondta: hatékonyabb, olcsóbb és átláthatóbb lett a közigazgatás rendszere. A kormánymegbízottak feladata végrehajtatni a kormány döntéseit helyi szinten, ez a rendszer jól működik.

Kitért arra: kialakították a járási hivatalokat, amelyek a jegyzői feladatok 40 százalékát vették át. A fővárosban, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban felállított kormányablakokban jelenleg 150-féle ügyet lehet intézni, de a cél az, hogy több mint 2000-féle ügy kerüljön oda, így a hivatali ügyek 99 százalékában tudják majd biztosítani az egyablakos rendszert.”

Forrás:
Felvilágosító kampánnyal népszerűsíti a közigazgatási reformot a szaktárca; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. augusztus 28.

Veszélyben a kórházak működése: Kritikus a helyzet az adósság miatt

„Miközben már-már a kórházak működésképességét veszélyeztetik a felhalmozott adósságok, a jelentős megtakarítással kecsegtető központosított közbeszerzések alig haladnak, ami még pluszkiadást is jelent számukra.

Kritikus helyzet állhat elő a nyár végére, az ősz elejére a hazai kórházakban az eladósodás miatt – mondta lapunknak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György rámutatott: számításaik szerint a kórházak lejárt tartozása eléri az 55 milliárd forintot, a beszállítók mind türelmetlenebbek, ezért pénzügyi segítségre lesz szükség a működőképesség megőrzése érdekében.

Az érdekképviselet már tárgyalásokat kezdett az Egészségügyi Államtitkársággal, amely, mint fogalmazott, észlelte és komolyan veszi a problémát. Az elnök hozzátette: bár az egyszeri segítség életbevágó, végre hosszú távon kell rendezni a kórházak finanszírozását, máskülönben nincs menekvés az adósságcsapdából.

Mindeközben azok a központosított közbeszerzések, amelyektől összességében tízmilliárdos megtakarítást vár az egészségügyi kormányzat, rendkívül döcögősen haladnak. Már két éve, hogy beharangozták: földgázt, áramot, gyógyszert, orvosi eszközt, fertőtlenítőszert is központilag szerez majd be az államosított egészségügyi intézmények számára fenntartójuk, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi).

A kórházakban leggyakrabban használt gyógyszerek központi közbeszerzésére vonatkozó eljárást először 2012 első felére, majd tavaly év végére ígérték, ám az végül csak az idén konkretizálódott. De akkor sem úgy, ahogyan eredetileg tervezték: azt az összesen 62 hatóanyagot, amelyet így kívántak megvásárolni, információink szerint csak több körben sikerül beszerezni. Hamarosan már a harmadik tendert hirdetik meg, hogy végül a kórházak tényleg olcsóbban juthassanak hozzá a leggyakrabban alkalmazott altatókhoz, fájdalomcsillapítókhoz, infúziókhoz, antibiotikumokhoz, vírus- és trombózis-ellenes szerekhez.

A Gyemszi csak a kórházi gyógyszer-közbeszerzésektől 20-25 százalékos megtakarítást vár, ami valóban milliárdos nagyságrendű, ha azt nézzük, hogy a kórházak gyógyszerkiadásai nagyjából a költségvetésük 10 százalékát teszik ki. Ehelyett most a kórházak a korábbinál többet kénytelenek fizetni a központi közbeszerzéssel érintett orvosságokért. Azokra ugyanis maguk már nem írhattak ki közbeszerzést. „A kórházi gyógyszerészek heroikus küzdelmet vívnak, hogy a gyógyszerellátás folyamatos legyen” – fogalmazott a PharmaOnline-on Buchholcz Gyula, a Bajai Szent Rókus Kórház főgyógyszerésze. Higyisán Ilona, a Kórházi Gyógyszerészek Szervezete tiszteletbeli elnöke lapunknak megerősítette: az elhúzódott központi közbeszerzés elbizonytalanította a kollégákat.

Csúsznak az új eljárással
A gyógyszereknél is lassabban megy a villamos-energia központi közbeszerzése. Az erre még tavaly ősszel kiírt nyílt eljáráson egyetlen energiaszolgáltató sem tett ajánlatot, így a tendert eredménytelennek kellett nyilvánítani, Ehhez képest a Gyemszi vezetője, Török Krisztina már 2012 novemberében azt közölte: „az eddigi 25 forint/kilowattórás átlagárat 20,3 forintra tudták leszorítani.” Új tendert az árambeszerzésre azóta sem hirdettek, az intézményeknek viszont a Gyemszi utasítására fel kellett mondaniuk korábbi szerződéseiket.
A legsikeresebbnek eddig a Gyemszi központosított földgázbeszerzése bizonyult, a Fővárosi Gázművekkel megkötött szerződés július 1-jén lejárt, az új eljárást érthetetlen okokból csak július 12-én hirdették meg.”

Forrás:
Veszélyben a kórházak működése: Kritikus a helyzet az adósság miatt; Haiman Éva; Világgazdaság; 2013. augusztus 9.

Detroit és Martfű üzenete

„Napjainkban a helyi önkormányzatok szerepe felértékelődőben van. A helyi közszolgáltatások mennyisége és minősége a globalizáció folyamatai eredményeképpen gyengülő társadalmi kohézió fenntartásában és a gazdasági, különösen a telephelyi versenyképesség biztosításában egyre fontosabb szerepet játszik.

A magyar helyi önkormányzati rendszer közelmúltbeli átalakításával lényeges elmozdulás történt a közfeladatok ellátásának kormányzati szintek közötti megosztásában. Az 1990-ben létrejött „magyar modellnek” nevezett, sok tekintetben túlzott, mondhatni szubszidiaritás nélküli decentralizációt a „neo-weberiánus” állam koncepciójára hivatkozva lényegében a szubszidiaritást kevéssé érvényesítő dekoncentráció váltotta fel. E folyamatok hatását összességében mind a társadalmi kohézió alakulása, mind a versenyképesség szempontjából kockázatosnak tartjuk.

A két legtöbb költségvetési forrást igénylő korábbi önkormányzati feladatot (közoktatás és egészségügy) az állam magához vonta. Úgy gondolom, hogy a gyógyító ágazat méretgazdaságossági sajátosságai ezt indokolják is, míg a közoktatási ágazaté nem. Ráadásul a feladatelhatárolásban maradtak „szürke zónák”. Az egészségügyben a városi szakorvosi intézmények, a közoktatásban az infrastruktúra-fenntartás maradt önkormányzati feladat. A korábbi önkormányzati középszint (megye) lényegében kiüresedett. Az egyetlen érdemi feladat, ami itt maradt – meglepő módon – a területfejlesztés. A megyék azonban sem méretük, sem az EU jelenlegi fejlesztési forrásallokációs rendszere (amely a fejlesztési régiót tekinti „kályhának”) miatt nem alkalmasak erre a feladatra, arról az „apróságról” nem is szólva, hogy önálló bevételi forrásuk nincs is.

A feladatellátás központosításával egy időben egy gyökeresen új, a diszkrecionális elemek dominanciáján nyugvó önkormányzati pénzügyi rendszer körvonalai rajzolódnak ki. A feladat- centralizációval párhuzamosan a helyhatóságok ösztönzési viszonyait gyökeresen megváltoztató támogatási rendszer van kialakulóban és az állami adósságátvállalás üzenete is elgondolkodtató. Látni kell, hogy a költségvetési mozgástér szűk keretei között nagyon fontos (volna) olyan pénzügyi rendszer, amely az önkormányzatokat a felelős, a saját erőforrásaikat feltáró és a helyi szükségletek kielégítését szolgáló megoldások irányába ösztönzi. A kirajzolódó finanszírozási modell ugyanis tovább erősíti a korábbi rendszer működésének második periódusára jellemző „ahogy lesz, úgy lesz” önkormányzati magatartást. A kis, forráshiányos önkormányzatok konszolidációja („tiszta lap”) indokolt, bár a teljes megoldás e forráshiány újratermelődését megakadályozó finanszírozási rendszer volna. A nagy adósok kimentése – a megyék esetében az adósság vagyon csere, a nagy önkormányzatok esetében az adósság meghatározott részének átvállalása – azt üzeni, hogy a prudens gazdálkodást a kormány nem tekinti értéknek. A hitelfelvétel egyedi engedélyezése sem tartozik a jó ösztönzési módszerek közé. A diszkrecionális pénzügyi beavatkozás elérte az önkormányzati szektor gazdasági társasági formában működő szolgáltatóit is. Az önkormányzati tulajdonú társaságok működésében bőven van változtatni való, de a rezsicsökkentés kapcsán alkalmazott beavatkozás ez esetben sem a jobb gazdálkodást ösztönzi.

Az önkormányzati gazdálkodási rendszerben bekövetkezett változtatások tehát nem a működési eredményesség irányába mutatnak. Az ország versenyképessége szempontjából pedig kulcskérdés a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatottság érdemi növelése, amelynek egyik kulcsfontosságú forrása lehet(ne) az EU források megfelelő abszorpciója. Mindezen célok megvalósulásának megkerülhetetlen tényezője a helyi önkormányzati rendszer. Detroit csődje, a martfűi szemétszállítási skandalum, a két földrajzilag távol eső város példája egyaránt üzeni, hogy a helyi közfeladat ellátásban fellépő zavarok hatásai – hosszú távon – messze túlmutatnak a településhatárokon.

A szerző a BGF intézetvezető egyetemi tanára.”

Forrás:
Detroit és Martfű üzenete; Vigvári András; Világgazdaság; 2013. augusztus 26.

Új közigazgatási központot adtak át Tatabányán

„Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Czunyiné Bertalan Judit megyei kormánymegbízott adta át pénteken Tatabányán a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal helyi szerveinek 13 500 négyzetméteres új épületét, amelyet egy csődbe ment bevásárlóközpontból alakítottak ki 2,3 milliárd forintos költséggel.

A miniszter köszöntőjében azt mondta: „itt valósult meg az országban az első olyan fejlesztés, amely megmutatja, hogy milyennek képzeljük el a jövő magyar államát, amelynek fenntartására a polgárok nem sajnálják a pénzüket, mert jó színvonalú szolgáltatást kapnak”.

Navracsics Tibor a közigazgatás átszervezése 2010 óta tartó folyamatának állomásait felsorolva köszönetet mondott a közigazgatási szakma minden résztvevőjének azért, hogy az átalakulás határidőre és zökkenőmentesen megtörtént.

Czunyiné Bertalan Judit tájékoztatása szerint a házban korábban tíz külön telephelyen dolgozó hivatal kapott helyet, az épületben 535 ember dolgozik. A költözést néhány napos igazgatási szünet előzte meg, majd augusztus 26-án már fogadták az első ügyfelet. Az átalakítás 2,3 milliárd forintba került, a számítások szerint az irodaház 2015-től önfenntartó lesz, majd kitermeli a beruházás költségeit.”

Forrás:
Új közigazgatási központot adtak át Tatabányán; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. augusztus 30.

Megújulás a közigazgatás személyzeti politikájában

„A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program célkitűzéseinek megfelelően a központi közigazgatás személyzeti politikája is megújul. Az elmúlt években lezajlott dimenzióváltásnak köszönhetően a közszolgálat ma már többet jelent a rábízott feladatok egyszerű végrehajtásánál és az állampolgárok kiszolgálásánál.

A közigazgatás egyre hatékonyabban reagál az új kihívásokra, és mind az irodai környezetet, mind a dolgozókat felkészültség, precizitás, szakszerűség, gyorsaság, elkötelezettség, segítőkészség és innováció jellemzi. Az ezt lehetővé tevő fejlesztéseket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a most lezáruló „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban”című ÁROP 2.2.5 számú kiemelt projekt keretében valósította meg.

A megújuló közigazgatásnak köszönhetően könnyebbé és egyszerűbbé válik a mindennapokat érintő ügyintézés. Egyre szembetűnőbb az a dimenzióváltás, mely hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a munkát, ügyfélbarát hivatalok, dinamikus és lendületes szakmai csapat teszi gyorsabbá az állampolgárok számára a mindennapi ügyintézést. Az új típusú szemlélet feltárja a felmerülő problémák lényegét, folyamatosan vizsgálja a kérdésekre adott válaszokat, így a tapasztalatok összegyűjtésével és átadásával könnyebbé válik a későbbiekben a problémák megoldása.

A kormány a Jó Állam megteremtése érdekében három jelentős igazgatási programot indított, ezek egyike a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, amely a közigazgatás megújítását négy területre kiterjedően irányozza elő, a feladatok meghatározására, a feladatok ellátásához szükséges szervezetrendszerre, a működés során alkalmazott eljárásokra, valamint a szervezetrendszert és az eljárásokat működtető személyi állományra. A Programban meghatározott, a közigazgatásra vonatkozó stratégiai cél a kiszámítható, vonzó életpálya és a személyzeti igazgatás fejlesztése.

A projekttevékenység elsődleges célja az életpályák kialakítását megalapozó kormányzati döntés-előkészítési tevékenység, a részletek kidolgozása, illetve ehhez szorosan kapcsolódva a szabályozási hátteret biztosító jogszabálytervezetek elkészítése, az újítások koncepcionális megalapozása, a szükséges módszertani fejlesztések megvalósítása, valamint a fejlesztési eredmények alkalmazásának központi támogatása volt. A projektben kidolgozott törvényjavaslat szerint az Országgyűlés elfogadta a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt, amely illeszkedik az új életpályák kialakításának folyamatába.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott kormányzati személyzeti stratégia végrehajtásával az egységes közszolgálati életpálya modell megvalósítása történik. A polgári közigazgatási, a rendvédelmi, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának egységes kiválasztási és teljesítményértékelési rendszerének kialakításával lehetőség nyílik az egyes hivatásrendek közötti átjárhatóságra.

A személyi állomány magas színvonalú képzésének eredményeként hatékony, EU-konform közigazgatási tevékenység elvégzésére válnak alkalmassá a közszolgálatban dolgozók, amely hozzájárul a szervezeti kultúraváltáshoz, és elősegíti az ösztönző jellegű, ügyfélorientált szolgáltatást. Ennek eredményeként még egyszerűbbé válik az ügyintézés, még átláthatóbb lesz a közigazgatási szervezet, s így a feladatellátás is. Az újragondolt közigazgatás a közszolgálatban dolgozók számára is számtalan pozitív változást jelent, így a munkatársak megbecsültebbé, szakmailag még képzettebbé válnak. Az elhivatottság, szakértelem, dinamizmus, precizitás, pontosság, megbízhatóság, innovatív szemlélet megalapozza a közigazgatás versenyképességét. A közigazgatás jól átgondolt karrierrendszere nemcsak biztonságot nyújt a benne dolgozóknak, hanem kiszámíthatóvá teszi az elvárható életpályamodellt.

Szintén az ÁROP-2.2.5 projekt része a közszolgálati életpálya belső és külső mobilitása, utánkövetése, egy dinamikusan működő szakértői adatbázis létrehozásával. A tevékenység szorosan kapcsolódik a belső karriermenedzsment rendszer fejlesztéséhez, a mobilitási útvonalak kifejlesztéséhez, az átlépési feltételek támogatásához, a tartalékállomány továbbfejlesztéséhez.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban megfogalmazott irányelvek értelmében, a személyzeti igazgatás területén előtérbe került a stratégiai szemlélet. Az egységes közigazgatási személyzetpolitika alapvető irányelve, hogy a képességeiben és összetettségében is átalakuló személyzeti állomány számára létrejövő új életpálya-modellbe belépő személyek a hivatásukat magas színvonalon ellátni képes közszolgálati tisztviselőkké váljanak. Ahhoz, hogy ez teljesülhessen, a foglalkoztató szervek eltérő tevékenysége és a tisztviselőktől elvárt differenciált szakmai felkészültség ellenére is megfogalmazhatóak egységes elvárások. Így olyan programok tervezése és kivitelezése indulhat meg, amelyek alapjaiban járulnak hozzá egy egységes, átlátható, a változásokhoz dinamikusan alkalmazkodni képes, de a benne élők számára kiszámítható feltételeket teremtő közigazgatási életpálya-kép kialakulásához.

Az „Utánpótlási politika és utánpótlás programok tervezése, szervezése” részprojekt célja, hogy a jelenlegi helyzetértékelésből kiindulva megfogalmazza az utánpótlás-politika stratégiai irányelveit, illetve az irányelvek figyelembe vétele mellett javaslatot tegyen olyan programok kidolgozására, amelyek képesek hozzájárulni a közszolgálati tisztviselői állomány minőségi utánpótlásának biztosításához. A projekt része egy olyan „Utánpótlás-politikai helyzetértékelő koncepció” kidolgozása, amellyel felmérik a mostani helyzetet, a meglévő tapasztalatokat, s ennek eredményeként elkészülhet majd egy szakmai tartalmú „Utánpótlás-politikai módszertani tanulmány.

A fenti eredmények az Új Széchenyi Terv keretén belül, az ÁROP-2.2.5-0001 kódszámú „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban”című kiemelt projekt mentén, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósultak meg.”

Forrás:
Megújulás a közigazgatás személyzeti politikájában; OrientPress; 2013. augusztus 29.

Ügyintézésben lekörözzük a multikat

„A gazdasági szféra sikeressége hamar kiderül a piacon, ezzel szemben az államigazgatás eredményessége az állampolgárok számára kevésbé szembetűnő. A multik a legnyereségesebb módszert állítják a középpontba, míg a közigazgatás az ügyfelet. Budapest 1,7 milliós lakossága az elmúlt félévben a 23 kerületi járási hivatalban körülbelül 700 ezer ügyfelet generált. A Rádió Orient műsorában Palich Etelka főigazgató az elmúlt év tapasztalatainak bemutatása után a minőségi továbblépés érdekében szükséges források fontosságát emelte ki.

A közigazgatás egy hierarchiában élő szervezet, amelyben nem lehet megteremteni a versenyszféra szemléletet. Az államigazgatást a jogszabályok rugalmatlanná és merevvé teszik. A Rádió Orient műsorában Palich Etelka elmondta, a vezető teremthet átjárást az alá-fölérendelt viszonyokban azzal, hogy maga mellé emeli a feladatot ellátó vezetőtársait. Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója hozzátette, a közigazgatásban sokkal kreatívabbnak kell lenni, a feladatot a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával kell végrehajtani. „A gazdasági szféra sikeressége hamar kiderül a piacon, ezzel szemben az államigazgatás eredményessége az állampolgárok számára kevésbé szembetűnő. A multik a legnyereségesebb módszert állítják a középpontba, míg a közigazgatás az ügyfelet” – magyarázta Palich.

A munkahelyi bizonytalanság a leépítések és a gazdasági helyzet miatt mindkét szférában erős. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége kiemelte, a kollégák az ismeretlentől tartanak, attól hogy nem tudják, hogyan oldják meg a rájuk bízott többletfeladatokat. „A folyamatos információáramoltatás a vezetők dolga. A fővárosi kormányhivatalban rendszeres állománygyűlések és értekezletek segítik a tájékoztatást. Így a területen nem nagyobb, sőt kisebb a bizonytalanság az átlagnál. Emellett belső képzésekkel és dokumentumokkal, valamint a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tudástárával segítünk” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette, aki jól dolgozik a kormányzati cél elérésében, hosszú távon biztos pontot talál a közigazgatásban.

Palich Etelka kiemelte, a kormányhivatal, a járási hivatalok és a szakigazgatási szervek közötti kapcsolat nagyon jó. „Az államigazgatásnak nincs mit szégyellnie. Tiszteletet érdemelnek azok, akik ilyen rövid idő alatt, ilyen példás átalakítást hajtottak végre. A közigazgatás ügyintézése sok esetben jobb, mint a multinacionális vállalatoké” – hangsúlyozta a rádió vendége. Hozzátette, a jelenleg zajló informatikai háttérfejlesztés lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést. „Ehhez azonban komoly szemléletváltásra van szükség, hiszen sok esetben az emberek idegenkedése a legnagyobb akadály” – magyarázta a főigazgató.

A kormányablak-rendszer kiépítésével 2014-től közel 2600 ügykör intézhető egy helyszínen. Az ügyköröket négy csoportra osztották: az azonnal intézhetőkre, az egy napos határidővel szakhatósághoz küldöttekre, a továbbítási, valamint a tájékoztatási szintre. „A belső képzések és a KAB képzés után biztos nem kell megvédeni a kollégákat, minden problémát meg fognak tudni oldani” – emelte ki Palich Etelka.

Az egyéves működés tapasztalataival kapcsolatban a főigazgató a hosszított nyitva tartás kérdéséről is beszélt. „A budapesti statisztikák szerint a 8-től 8-ig tartó ügyintézés helyett a 7-től 7-ig való az indokoltabb. Értesítettük az illetékest, és Szabó Erika már jóvá is hagyta a változtatást” – mondta a vendég. Palich emellett az ügyfélváró családbarát kialakításáról beszélt. Az önkormányzatoktól átvett ügyintézési helyszínekben gyermeksarkot és jól szervezett ügyfélirányítást alakítottak ki. „A jövő, hogy a kiszolgálás mellett az ügyfélváró is ügyfélbarát legyen” – hangsúlyozta.

„Az év végéig humánerőforrásban is utolérjük magunkat” – emelte ki a közigazgatási rádió vendége. Palich kiemelte, a fő problémát nem az ablakok alacsony száma, hanem az ügyintézők hiánya jelenti. ”Az átalakítás során nagy lett a fluktuáció, sokan nem tudtak megfelelni a többletterheknek. A képzéseket követően, az év végére azonban meglesz a megfelelő létszám” – tette hozzá. Kiemelte, a felvételeknél a diplomás, pályakezdő fiatalokat részesíti előnyben, mivel az ő betanításuk ugyan nehezebb, azonban nincsenek fenntartásaik, könnyen elfogadják a munkahelyi szabályokat.

Budapest 1,7 milliós lakossága az elmúlt félévben a 23 kerületi járási hivatalban körülbelül 700 ezer ügyfelet generált. Palich elmondta, egy okmányiroda átlagos személyi állománya 12-14 fő körül mozog – ez napi szinten, durván 3 ügyfelet jelent. „Ez nagyon magas szám. A közigazgatás és a dolgozók többsége méltatlan helyzetbe került a nehéz gazdasági helyzet miatt, mivel mindig e téren van a legnagyobb költségtakarékosság. Ahhoz, hogy minőségben magasabbra lépjen az államigazgatás, elegendő forrást kell biztosítani. Az emberek nem sajnálják a pénzt, ha cserébe minőséget kapnak” – hangsúlyozta a főigazgató.”

Forrás:
Palich Etelka: ügyintézésben lekörözzük a multikat; OrientPress; 2013. augusztus 29.

Közigazgatási, politikai informatika

Országos nyilvántartás készül a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

„Egységes nyilvántartás létrehozására kérte fel a kormány az emberi erőforrások miniszterét annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen az állampolgároknak és családoknak juttatott szociális és gyermekvédelmi ellátások összege – olvasható a kormány honlapján.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek hétfőn az előterjesztéssel kapcsolatban elmondta: a kormány célja egy egységes adatbázis létrehozása, amelyből kitűnik, hogy ki milyen rászorultságfüggő támogatásban részesült.

Az állam nagyjából 130 milliárd forint közpénzt költ évente tényleges segélyezésre, annak kiutalása jegyzői, járási hatáskör. Fülöp Attila közlése szerint ezeket a jelenleg még széttagolt adatbázisokat kívánják most egységesíteni, átláthatóvá tenni. A nyilvántartás célja, hogy egyénre lebontva látni lehessen majd, ki milyen támogatást vett igénybe és arra mennyit pénzt fizetett ki az állam.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a nyilvántartás a jogosultság feltételeit nem vizsgálja, egy egységes adatbázis létrehozásáról van szó.

Kifejtette továbbá, hogy a létrehozandó adatbázis kizárólag azokat az igénylőket tartalmazza majd, akik valamilyen rászorultságfüggő ellátást igényelnek. A nyilvántartásban szerepel fognak az aktívkorúak ellátásában, az időskorúak járadékában, az alanyi jogú ápolási díjban, a lakásfenntartási támogatásban, a közgyógyellátásban részesülők, továbbá azok, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapnak.

Az adatbázist a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fogja kezelni, a nyilvántartás és az abba való betekintés szabályozása megfelel majd az adatvédelmi szabályoknak – tette hozzá a helyettes államtitkár. Jelenleg 960 ezren részesülnek valamilyen szociális és gyermekvédelmi pénzbeli vagy természetbeni ellátásban.”

Forrás:
Országos nyilvántartás készül a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról; HVG.hu; 2013. augusztus 26.

Uniós támogatásból bővíti szolgáltatásait a NIH

„Megújítja belső folyamatait, egyszerűsíti ügymenetét és bővíti szolgáltatásai körét a Nemzeti Innovációs Hivatal az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében elnyert 238 millió forintos uniós támogatásból – közölte a hivatal.

A NIH a kutatás-fejlesztés és az innováció területén olyan államigazgatási együttműködési struktúrákat, kooperációs hálózatokat és innovációs elemző, szolgáltató kapacitásokat épít ki és működtet, amelyek elősegítik a nemzeti innovációs rendszer szereplőinek munkáját, valamint a hazai, illetve nemzetközi együttműködések kialakítását – áll a közleményben.

Megújul a Nemzeti Innovációs Hivatal informatikai eszközparkja.

A fejlesztésekkel bevezetik az elektronikus dokumentumkezelést, amely célul tűzi ki a papírmentes ügymenetet. Ez „jó gyakorlatként” (best practice) szolgálhat a többi közigazgatási szerv számára. Emellett a NIH csatlakozni tud majd a Magyar Államkincstár által üzemeltetett intézményi könyvelési modulhoz is.

A projekt keretében további szolgáltatásokkal bővül a NIH által már korábban kifejlesztett és működtetett Kaleidoszkóp információs rendszer. A már meglévő K+F projekt, kutatási infrastruktúra, KFI szolgáltató és vállalati KFI regiszter adatbázisok további adatforrásokkal egészülnek ki.

Bekerülnek a rendszerbe szabadalmi, iparjogvédelmi adatok, fejlesztik az adatbetöltő felületeket, modernizálják az ügyfélkezelési folyamatot, valamint teljes körűen integrálják a jelenleg párhuzamosan működtetett Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regisztert.”

Forrás:
Uniós támogatásból bővíti szolgáltatásait a NIH; Hirado.hu/MTI; 2013. augusztus 28.
A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) 238 milliós fejlesztést valósít meg Uniós támogatásból a hatékony ügykezelésének megteremtése és szolgáltatásainak bővítése céljából – Sajtóközlemény; Nemzeti Innovációs Hivatal; 2013. július 29.

Az ember lesz a saját igazolványa

„Vajon mi lesz a jövőben az útlevél és a személyi igazolvány helyett? Alighanem az okostelefonunkkal fogjuk igazolni magunkat, míg két évtized múlva már csak biometriai úton állapítják majd meg, hogy kik vagyunk.

Az Osztrák Állami Nyomda körülbelül 200 éve készít dokumentumokat és évente egymillió okmányt nyomtat ki. Ezek között vannak jogosítványok, tartózkodási és más engedélyek. A hivatal számos ország számára gyárt papírokat, köztük van Montenegró, a Maldív-szigetek és Mianmar. Bár a jelen és a közeljövő még a papír alapú megoldásoké, a szakemberek már a jövő azonosítóin dolgoznak. Az egyik elképzelés az, hogy a jövőben egy több szintből álló biztonsági modellt fognak alkalmazni. Külön szintet képviselhetnek majd a ingatlanvásárlások és az egészségügyi adatok kiadása. Az állampolgárok meghatározhatják, hogy mikor és milyen információikhoz kik férhetnek hozzá. A digitális okmányok tartalmazhatják az interneten használt becenevet vagy álneveket is.

Robert Schächter, az Osztrák Állami Nyomda (OeSD) vezetője szerint bár a következő évtizedekben is nagy valószínűséggel lesznek még analóg személyi okmányok, például útlevelek vagy személyi igazolványok, de egyre nagyobb szerepet fognak játszani ezen a területen a digitális azonosítók. Lukas Praml, az OeSD innovációs vezetője még ennél is tovább ment, amikor közölte, hogy maguk az emberek lesznek az igazolványok.

A távolabbi jövőben az okostelefon veheti át az igazolványok szerepét. A kizárólag biometriai eljárások csak 2015 után jelenhetnek meg. Az okostelefonokat később a különleges szemüvegek vagy éppen a bőr alá beültetett chipek válthatják fel. Emellett más elképzelések is vannak, az egyik szerint egy kiépített átfogó rendszer fog minket azonosítani, méghozzá a világszerte felszerelt térfigyelő és webkamerák segítségével. Praml szerint mindez totális ellenőrzést vetíthet előre, de valójában ezeket a rendszereket mindenki maga aktiválhatja majd, ha akarja.”

Forrás:
Az ember lesz a saját igazolványa; Berta Sándor; SG.hu; 2013. augusztus 29.

Informatika, távközlés, technika

Soványka átláthatósági jelentést adott ki a Facebook

„A magyar kormányzati kérések mintegy harmadát teljesítették, de azt nem tudni, hogy ezeket büntető- vagy nemzetbiztonsági ügyek kapcsán nyújtották be.

Valószínűleg az egyre terebélyesedő lehallgatási botrány is hozzájárult ahhoz, hogy más nagy IT cégekhez hasonlóan (pl. Google, Microsoft) a Facebook is kiadta első átláthatósági jelentését, melyben azt közlik országokra lebontva, hogy honnan érkezett adatkérés a közösségi oldal működtetőihez, és ezek közül hánynak tettek eleget.

A Colin Stretch, a Facebook általános jogtanácsosa által jegyzett közlemény és az adatok kissé szokatlan módon magyarul is elérhetőek (a Facebook esetében igen nagy gond még mindig, hogy rengeteg fontos információ, útmutató, segédlet stb. nincs lokalizálva).

A jogtanácsos bevezetőjében felsorolja, hogy 2013 első hat hónapjára vonatkoztatva milyen típusú információkat olvashatunk most:

  • mely országok kértek a felhasználókra vonatkozó adatokat a Facebooktól
  • az egyes országoktól érkező kérelmek száma
  • a kérelmekben meghatározott felhasználók/felhasználói fiókok száma
  • azon kérelmek százalékos aránya, melyeknél a törvények legalább az adatok egy részének közzétételére kötelezték a vállalatot

Az adatszolgáltatási kötelezettség minden internetes cégre vonatkozik, de ezt elvileg szigorúan szabályozzák. Emellett a Google és a Microsoft esetében is látható, hogy a globálisan tevékenykedő cégeknél külön gond, hogy nemcsak a telephelyük szerinti ország törvényeinek kell megfeleljenek, hanem azoknak az előírásoknak is, amelyek ott érvényesek, ahol a tevékenységüket folytatják. Stretch leírja, hogy a Facebooknál minden kérelmet alaposan megvizsgálnak, hogy jogilag megfelel-e saját feltételeiknek, illetve a jogszabályok szigorú értelmezésének, valamint minden kérelem esetében megkövetelik a jogi és tényalap részletes leírását. A közlemény szerint számos ilyen kérelmet elutasítanak, például olyan esetben, ha jogi hiányosságokat találnak, illetve leszűkítik a túlságosan szélesen értelmezett vagy nem elég egyértelmű kérelmek hatókörét. Amennyiben arra kényszerülnek, hogy egy adott kérelmet teljesítsenek, gyakran csak alapvető információkat adnak át, például a nevet. [Ez utóbbi kijelentés kissé furcsa, hiszen a Facebookon a felhasználási szabályok szerint csak valódi néven lehet regisztrálni, bár ezt a betartathatatlan szabályt sokan megszegik.]

Joggal vethető fel az a kritika, hogy a cég ebben a jelentésben igencsak kevés információt oszt meg a felhasználókkal. Ezt a jogtanácsos is érzi, és azt írja, hogy „Ezt az összeállítást egy fontos első lépésnek tekintjük, amelyet még további jelentések fognak követni. A későbbiekben remélhetőleg még részletesebb tájékoztatást tudunk adni a rendészeti szervektől beérkező kérelmekről.” A statisztikában nem választják szét a büntető-, illetve a nemzetbiztonsági ügyekben történő adatkéréseket.

Az adatok szerint a világ 74 kormánya összesen több mint 38 ezer emberről kért információkat, a legtöbb kérés az Egyesült Államokból érkezett, ezeknek mintegy 80 százalékát teljesítették. Magyarországot illetően 25 megkeresés érkezett a kormánytól, ezek 24 személyre vonatkoztak. E kérésekből a Facebook mindössze kilencet teljesített, ez 36 százalékos arány.”

Forrás:
Soványka átláthatósági jelentést adott ki a Facebook; Dajkó Pál; IT café; 2013. augusztus 28.

Szakirodalom

E-közigazgatási Szabályozás 2013

„Ez a kiadvány az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében megvalósított közigazgatás-fejlesztési projektek céljait és eddigi eredményeit mutatja be.

2010 tavaszán hozzákezdtünk a magyar közigazgatás, a magyar állam újjászervezéséhez. A célunk az volt, hogy a közigazgatást ténylegesen a közjó szolgálatába állítsuk, egy eredményes és hatékony államszervezet létrehozásával, a párt-, csoport- és részérdekek legyőzésével a nemzet érdekében dolgozhassunk. A közigazgatás újjászervezésének legnagyobb erénye az önkritika és a rugalmasság, nem egy abszolút célhoz ragaszkodik, hanem a folyton változó adottságokhoz igazodva próbálja elérni azt, hogy a közigazgatás ne a versenyképességet korlátozó, hanem ösztönző tényező legyen. Hiszem, hogy a hazai és külföldi tapasztalatok kormányzati gyakorlatba való átültetésével ez az újjászervezési munka lehet az első magyar közigazgatási reform, amely egész Európa számára mintaként szolgálhat.

A magyar közigazgatás polgárbarát és szolgáltató jellegének erősítésében, átalakításában kiemelkedő szerepet játszanak azok az ÁROP-projektek, amelyek az ügyintézést és az igazgatási folyamatokat meghatározó jogszabályi környezet felülvizsgálatára, racionalizálására és modernizálására irányulnak. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálatára azért volt szükség, mert hatékony és színvonalas szolgáltatást nyújtó közigazgatás ma már nem létezhet az informatika által nyújtott lehetőségek és eszközök széles körű alkalmazása nélkül. A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálatával az volt a célunk, hogy a közigazgatási szervek által kezelt nyilvántartások egységesítésével és rendbetételével meggyorsítsuk a hatósági ügyintézés folyamatát, míg az adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok revíziója a közszférában rendelkezésre álló adatok széles körű felhasználhatóságát biztosító, az uniós követelményeknek megfelelő szabályozási környezet megteremtését segíti elő.

Reméljük, hogy mindezek a változtatások hosszú távon hozzájárulnak a közösség és a polgárok mindenkori igényeit szem előtt tartó, hatékonyan és racionalizáltan működő, a jó állam szellemiségét előmozdító közigazgatás megteremtéséhez.

Dr. Navracsics Tibor
miniszterelnök-helyettes közigazgatási és igazságügyi miniszter…”

Forrás:
E-közigazgatási Szabályozás 2013; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 29. (pdf)

Prezentáció: ÁROP-1.2.10-2012-2012-0001 „Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata” c. projekt

„A 2013. július 24-én megrendezett szakmai napon elhangzott előadás prezentációja.”

Forrás:
ÁROP-1.2.10-2012-2012-0001 „Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata” c. projekt; dr. Némethy Zsuzsanna; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 24.

Prezentáció: ÁROP-1.2.14-2012-2012-0001 „A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata” c. projekt

„A 2013. július 24-én megrendezett szakmai napon elhangzott előadás prezentációja.”

Forrás:
ÁROP-1.2.14-2012-2012-0001 „A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata” c. projekt; Pócsi István; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 24.

Prezentáció: ÁROP-1.2.17-2012-2012-0001 „Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata” c. projekt

„A 2013. július 24-én megrendezett szakmai napon elhangzott előadás prezentációja.”

Forrás:
ÁROP-1.2.17-2012-2012-0001 „Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata” c. projekt; Korom Renáta; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 24.

Törvények, rendeletek

Előterjesztés az elektronikus információbiztonságról szóló törvénnyel kapcsolatban

„…Ikt.sz.: JF/ 17544 / /2013.
Véleményezési határidő: 2013. augusztus 30.

Tájékoztató
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogalkotási tevékenységére vonatkozó a jogalkotásról szóló törvény szerinti közigazgatási egyeztetésre bocsátott koncepciókat, jogszabálytervezeteket, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket, szakmai indokolásokat olvashatja ezeken az oldalakon. Kérjük, hogy a tervezetekre vonatkozó véleményeket, javaslatokat a velemeny@nfm.gov.hu e-mail címre küldje, az egyértelmű azonosíthatóság érdekében tárgyként minden esetben a minisztériumi iktatószámot feltüntetve.”

Forrás:
Az elektronikus információbiztonságról szóló törvény hatálya alá tartozó egyes szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének, a biztonsági események jelentésének és közzétételének rendjéről szóló előterjesztés; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. augusztus 27.
Letöltés (Zip-fájl)

Rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról

„… 1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya
a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználására,
b) a víziközmű-szolgáltatást, az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezetést, a szénhidrogén-ellátást, a távhőszolgáltatást, a villamosenergia-ellátást biztosító közművezetékekre, valamint az elektronikus hírközlést biztosító nyomvonalas építményekre,
c) az egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszerre (a továbbiakban: e-közmű),
d) az e-közmű adatszolgáltatóra, az e-közműt üzemeltető szervezetre és a felhasználóra,
e) a sajátos építményfajták építésügyi hatósági feladatait ellátó szervekre
terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendelet szerinti honvédelmi és katonai célú közművezetékekre,
b) a bányászatról szóló törvény szerinti bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos mezőbeni vezetékrendszerekre,
c) az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítményekre, nukleáris létesítménnyel összefüggő építményekre, nukleáris rendszerre és rendszerelemekre,
d) a villamosenergia-átviteli hálózat 220 kV-os, 400 kV-os és 750 kV-os távvezetékeire,
e) a nagynyomású szénhidrogén-vezetékekre,
f) a nagysebességű országos elektronikus hírközlési vezetékekre,
g) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti kormányzati célú hálózatokra,
h) a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építményekre,
i) a közlekedési hálózatok biztosító és távközlési vezetékeire,
j) a mobil távközlési építményekre…
…
2. Az e-közmű feladata
Az e-közmű feladata információ szolgáltatása
a) helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről,
b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről,
c) tájékoztatási szinten az állami adóhatóság részére, adóbevallást követő utólagos ellenőrzési tevékenységéhez.

3. Az e-közmű üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése
(1) Az e-közmű üzemeltetéséért, fenntartásáért és fejlesztésért az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásáról a kizárólagos joggal rendelkező Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. (a továbbiakban: e-közműt üzemeltető szervezet) útján gondoskodik.
(3) Az e-közműt üzemeltető szervezet a 3. § szerinti feladatát közszolgáltatási szerződés alapján látja el.
(4) A miniszter vagy az általa megbízott személy vagy szervezet bármikor jogosult a közszolgáltatási szerződés teljesítésének ellenőrzésére, amely keretében:
a) betekinthet az e-közműt üzemeltető szervezet dokumentumaiba, és
b) felvilágosítást kérhet az e-közműt üzemeltető szervezet tisztségviselőjétől és alkalmazottaitól…”

Forrás:
A Kormány 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelete az egységes elektronikus közműnyilvántartásról; Magyar Közlöny, 2013. évi 142.szám; 2013. augusztus 29.; 66362-66366. oldalak (pdf)

Határozat helyettes államtitkár felmentéséről

„A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 221. § (2) bekezdés c) pontja alapján, a közigazgatási és igazságügyi miniszternek az e törvény 223. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti kezdeményezésére

dr. Virág Rudolfot, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből – érdemei elismerése mellett –

2013. augusztus 31-ei hatállyal felmentem.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A miniszterelnök 113/2013. (VIII. 29.) ME határozata helyettes államtitkár felmentéséről; Magyar Közlöny, 2013. évi 142.szám; 2013. augusztus 29.; 66431. oldal (pdf)

Utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében (a továbbiakban: Ksztv.) foglalt jogkörömben, a Ksztv. 38. § (5) bekezdése, továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki:

1. § A Ksztv. 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2013. szeptember 1. napjától 2014. február 28. napjáig dr. Virág Rudolfot miniszteri biztossá nevezem ki a területi államigazgatás fejlesztésével, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok vagyonkezelésével kapcsolatos feladatok ellátására.

2. § A miniszteri biztos
a) közreműködik a feladatával járó jogszabályok előkészítésében,
b) gondoskodik a területi államigazgatás fejlesztéséhez szükséges szervezeti döntések előkészítéséről, továbbá
c) a kormányhivatalok vagyonkezelési ügyeinek átfogó, végleges rendezéséről…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 28/2013. (VIII. 30.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 43. szám, 2013. augusztus 30.; 12979. oldal (pdf)

Rendelet speciális elektronikus infokommunikációs rendszerek biztonságának felügyeletéről és ellenőrzéséről

Forrás:
A honvédelmi miniszter 16/2013. (VIII. 30.) HM rendelete a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működését támogató elektronikus infokommunikációs rendszerek biztonságának felügyeletéről és ellenőrzéséről; Magyar Közlöny; 2013. évi 143. szám, 2013. augusztus 30.; 66460-66462. oldalak (pdf)

Rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus információs rendszerei biztonságának felügyeletéről és ellenőrzéséről

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 34/2013. (VIII. 30.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus információs rendszerei biztonságának felügyeletéről és ellenőrzéséről; Magyar Közlöny; 2013. évi 143. szám, 2013. augusztus 30.; 66479-66480. oldalak (pdf)