Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Zűrös év vár az önkormányzatokra – Gond lehet a könyveléssel

„Az új számviteli szabályokat a régi informatikai rendszerben kellene lekönyvelni. Ez azonban a múltat idéző DOS-alapú programoknak feladhatja a leckét.

2014-től átszabják az államháztartási számviteli rendszert. A váltás gondot okozhat azoknak az önkormányzatoknak és központi költségvetési szerveknek, amelyek eddig elavult informatikai programokkal könyveltek, és most az ingyenes központi rendszerre várnak. Az állami ASP-projekt országos elindítása ugyanis több évre elhúzódhat.

„Az államháztartási szerveket – így az önkormányzatokat is – érintő könyvelési és beszámolási változásokat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) kormányrendelet (az új ÁHSZ) írja elő. Mára már majdnem biztos, hogy 3 hónap múlva már mindenkinek a cseppet sem egyszerű és merőben új szemléletet igénylő szisztéma szerint kell dolgoznia” – mondta az FN24-nek Miklósy Miklós, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. vállalatirányítási rendszerek üzletágának vezetője.

Az új számviteli rendszerhez a korábbi tervek szerint egy ingyenes központi IT-megoldást is biztosítana az állam. A központi rendszer használata önkéntes. A tervezett ASP-projektben (Application Service Providing – alkalmazás-szolgáltatás) az állam informatikai szolgáltatóközpontokat hozna létre, és a központi szervereket, programokat az önkormányzatok interneten keresztül, felhőalapon tudnák elérni.

A Saldo szakértője elmondta: jelenleg csak az ASP-projekt kísérleti stádiumára áll rendelkezésre uniós forrás. Ez alapján egy évvel a számviteli változások után, 2015-ben a közép-magyarországi régióban 20-30 önkormányzatnál kísérleti jelleggel vezetnék be a szolgáltatást. Az országos rendszer a legoptimálisabb esetben is csak 2016-ban indulhat, de ez elhúzódhat akár 2017-2018-ig is. Az országos kiépítéshez ugyanis további uniós forrás szükséges.

Elavult DOS-rendszerek a hivataloknál
A Saldo tanácsadó cég tapasztalatai szerint a kisebb önkormányzatokból létrejött közös hivatalokban a Magyar Államkincstár ingyenes, DOS-alapú programjait használják a főkönyvi könyvelésre és a beszámolókészítésre. Gyakran emellett más, szigetszerűen működő, önálló programokkal is dolgoznak. „Ezek az IT-megoldások meglehetősen régiek, a 15-20 évvel ezelőtti technikának felelnek meg. Többnyire nincsenek integrálva, nincs közöttük, illetve az Excellel és az internettel adatkapcsolat” – sorolta a leggyakoribb problémákat Miklósy Miklós.

Az üzletágvezető elmondta: ezek a rendszerek a 2014-től bevezetendő új számviteli és beszámolási feladatokkal nem, vagy csak még nyögvenyelősebben tudnak majd megbirkózni.

Van olyan szoftvergyártó, amely nem vállalja a jogkövetést
„További változás, hogy az egyszerre könyvelendő költségvetési és pénzügyi szemléletű kontírozás mellett évtizedek után újra él a rovatrend, és megjelenik egy negyedik gyűjtési szempont is, a COFOG. Mindez új algoritmusok beépítését igényli az elavult alkalmazásokba, ami szakmailag aggályos. Ismerünk olyan szoftvergyártó céget, amely nem is vállalja már a 2014-es jogkövetést. A Magyar Államkincstár az ügyfelei megnyugtatására szeptemberben ugyan jelezte a DOS-programok további támogatását, ezzel viszont a modern központi IT-megoldásban bízók utolsó reménye is odalett” – tette hozzá a szakember.

A gördülékeny átmenetben segít a Saldo programja
Most már biztos, hogy hiába számítanak rá a kisebb önkormányzatok, 2014-ben még biztosan nem tudják igénybe venni a központi IT-programot, és 2015-ben is csak töredékük vehet részt a közép-magyarországi kísérleti fázisban. Ahhoz, hogy jövő év januárjától ne legyen fennakadás a könyvelésben, érdemes néhány évre integrált informatikai megoldásokat bérelniük.

A Saldo integrált önkormányzati rendszerét, a Saldo Creator Budget programot az utóbbi években számos helyhatóság vezette be sikeresen, köztük közös hivatalok, valamint a hozzájuk tartozó önkormányzatok és intézményeik.

A programban a jövő januári változások informatikai átvezetését a Saldo biztosítja, ezzel a hivataloknak nincs teendőjük. Ha a helyhatóságoknak nincs forrásuk a teljes beruházásra, akkor a rendszer tervezhető, havidíjas bérlése is lehetséges, de a szolgáltató akár az üzemeltetést is vállalja (ASP-alapú távüzemeltetéssel)…”

Forrás:
Zűrös év vár az önkormányzatokra – Gond lehet a könyveléssel; FN24; 2013. október 8.
Lásd még:
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről; OptiJus
Önkormányzati ASP központ felállítása; Magyar Államkincstár; 2013. február 20.
EKOP-3.1.6 Önkormányzati ASP központ felállítása; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
COFOG: „A kormányzati funkciók mérésére több nemzetközi intézmény az ún. COFOG (Classification of Functions of Government) szabványt alkalmazza, amely összehasonlíthatóvá teszi különböző országok kormányzati szektorának terjedelmét és összetételét…A funkcionális osztályozás négy kategóriát különböztet meg. (1) Az állami működési funkciók csoportjába az igazgatás, a külügyek, a védelem, a rend- és jogbiztonság, az igazságszolgáltatás tartoznak. (2) A jóléti funkciók körébe a kormányzat által szervezett vagy támogatott oktatási, egészségügyi, társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások, a lakásügyek és egyéb szolgáltatások tartoznak, (3) a gazdasági funkciókba pedig a kormányzat által szervezett és támogatott gazdasági tevékenységek, és azok fejlesztése (például energiaellátás, mezőgazdaság, közlekedés, távközlés). (4) Az államadósság kezelés kategóriába az államadósság finanszírozásához kapcsolódó kamatkiadások tartoznak.” (Budapest Intézet)

Navracsics Tibor időszerű uniós rendelettervezetekről

„Navracsics Tibor szerint a vitára alkalmas, de jelen formájában nem elfogadható az európai ügyészségről szóló tervezet.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlament európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn azt mondta, a következő időszak bel- és igazságügyi tanácsi üléseinek témáját meghatározza a tervezet, de az európai parlamenti választások kampányának a témája is lehet.

Azt mondta: Magyarország „fenntartásokkal konstruktív” álláspontot képvisel. A közösségi intézmények részéről legitim cél, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzésére létrehoznák az európai ügyészséget; ugyanakkor nincs olyan tagállam, amelynek ne lennének fenntartásai a tervezettel kapcsolatban – fejtette ki, rámutatva: utóbbiak alapja a szuverenitás kérdése.

Hozzátette: vita várható, amelyben arra keresnek majd választ, miként lehet az ellenőrzést úgy végrehajtani, hogy az a tagállamok szuverenitását ne sértse. Tisztázandónak említette azt is, hogy az európai ügyész hogyan viszonyul a magyar ügyészségi hierarchiához.

Navracsics Tibor előrevetítette: az európai ügyészség intézménye a források folyósításával is összekapcsolható. Nem tartja kizártnak – jelezte -, hogy a jövőben csak olyan országoknak folyósítanának forrásokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználás ellenőrzését.

Az európai adatvédelmi rendelettervezettel összefüggésben arról beszélt, hogy Magyarországon szigorúbb szabályok vannak érvényben, és elutasítanak minden olyan javaslatot, ami csökkentené a magyar állampolgárok adatvédelmi szintjét. Szerinte – számos más változtatás mellett – akkor lenne elfogadható a tervezet, ha nem rendeletként fogadnák el, hanem irányelvként.

Az európai adásvételi jogról szóló rendelettervezetről a miniszter azt mondta: ebben a kérdésben óvatos tárgyalási pozícióban van Magyarország. A javaslat azt a célt szolgálja, hogy azok a vállalkozások, amelyek ma az unió több országában is működnek, egy egységes jogrendszerben tehessék ezt meg – ismertette…”

Forrás:
Navracsics Tibor: jelen formájában nem elfogadható az európai ügyészségről szóló tervezet; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. október 14.

Újabb adósságkonszolidáció jöhet?

„ Nem kizárt egy második körös önkormányzati adósságkonszolidáció − mondta a Napi Gazdaságnak Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Az adósságállomány teljes vagy részbeli átvállalása megtörtént, ennek ellenére szeptember végéig 1900 kérelem érkezett pótlólagos támogatásra.

− Úgy tudjuk, novemberre csúszik az önkormányzatok által benyújtott kérelmekre fizetendő (a működőképesség megőrzését célzó) pótlólagos támogatások folyósítása. Ez hány települést és mekkora összeget jelent?
− Csúszásról nem beszélhetünk, a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás igénylésére az önkormányzatoknak szeptember 30-áig volt lehetőségük. Most is tart az államháztartási jogszabályok szerint a pályázatok felülvizsgálata, ennek keretében szükség esetén hiánypótlására is sor kerülhet, ezt követően továbbítjuk a pályázatokat a döntés-előkészítésért felelős minisztériumoknak. Minderre a 2013-as központi költségvetési törvény önkormányzati fejezeti tartalék előirányzata nyújt fedezetet. Jelenleg 18,6 milliárd forint áll rendelkezésre. A határidőig 1900 kérelem érkezett.

− Számoltak előre a „második körös” támogatással? Milyen kérelmek érkeztek az 1900 településről?
− Kivételes esetben − ha az önkormányzat működőképessége vagy a közfeladatok ellátása veszélybe kerül − soron kívüli támogatási igényt is benyújthatnak a helyhatóságok. A kérelmekben általános jellegű problémákat jeleztek.

− Az önkormányzati rendszerből kieső adóbevételek pótlására egyelőre nincs pénz, hogyan lehet orvosolni ezt a problémát? Ha a központi büdzsében landolnak az egykor helyi adók, későbbi önkormányzati visszapótlás esetén nem futnak felesleges köröket a rendszerben?
− Az állam által átvett, korábban önkormányzati feladatok finanszírozása egyrészt az önkormányzatoknak korábban nyújtott támogatások átcsoportosításával, valamint az egyes átengedett központi bevételek változtatásával vált biztosíthatóvá. Bár a gépjárműadó beszedését az önkormányzatok végzik, az mindig is átengedett központi adóbevételnek számított. A gépjárműadó-bevétel átengedésének csökkenése és a szja átengedésének megszűnése nem jelenti, hogy az önkormányzatok elesnek a feladataik finanszírozását szolgáló átengedett bevételektől. Az helyhatóságoknak továbbra is lehetőségük van az 1990-es törvény értelmében vagyoni típusú, kommunális jellegű és helyi iparűzési adók bevezetésére. Az ezekből befolyt bevételek a település bevételei, amiről szabadon rendelkeznek, az önkormányzatok adóbevételei országos viszonylatban évről évre növekednek.

− Az adósság egy reorganizációs terv hiányában újratermelődhet. Az állandó kölcsön terheivel küszködő városok rátelepszenek az államkasszára, és az adósságkonszolidáció előtti állapot konzerválódik. Milyen menekülési útvonal marad számukra?
− Egyebek között a 2012-es stabilitási törvény biztosítja, hogy ne termelődjön újra az adósság. Az önkormányzatoknak a kormány előzetes hozzájárulását kell kérniük az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez és a kezesség-, illetve garanciavállalásaikhoz. Működési célra csak a kormány hozzájárulásához nem kötött likvid hitelt és a kormány hozzájárulásához kötött olyan adósságmegújító hitelt vehetnek fel, amely 2012. december 31-e előtt keletkeztetett ügylet visszafizetését szolgálja, és összege nem haladja meg a kiváltani kívánt ügyletből 2012. december 31-én fennállt tartozás összegét.

− Összességében hogyan értékeli az adósságkonszolidációt, kizártnak tartja, hogy újabb körre lesz szükség?
− Ahhoz, hogy az új önkormányzati rendszerben a közszolgáltatások biztosítását ne nehezítse adósságtörlesztés, a kormány teljesen vagy részlegesen átvállalta ezeket a terheket. Ez kivételes lehetőség az újrakezdésre. Ugyanakkor maradt még az önkormányzatoknál olyan tartozásállomány, amelyre a konszolidáció nem terjedt ki – ezek tekintetében a kabinet nem zárja ki a további konszolidáció lehetőségét, de erről még nem született döntés.

Helyi adók (milliárd forint)
2010 542,6
2011 566,6
2012 605,6
Forrás: Belügyminisztérium”

Forrás:
Újabb adósságkonszolidáció jöhet?; Tóth Kata; Napi Gazdaság; 2013. október 15.

Az uniós támogatások lehívásának a helyzete

„Bár közismert kormányzati cél a Magyarország számára a most záruló hétéves periódusra biztosított, összesen mintegy 29 milliárd eurós keret teljes lehívása, az már biztosnak látszik, hogy a 100 százalékos lehívás nem lesz meg. A következő hétéves periódusra vonatkozó tervek terén viszont jól teljesítettünk eddig.

Bár az uniós források lehívására vonatkozó optimista kormányzati kijelentésekből nincs hiány, a 100 százalékos hasznosításról minden bizonnyal letehet Magyarország. Az Európai Szociális Alapban (ESZA) rendelkezésre álló mintegy 3,6 milliárd eurós keretből ugyanis már most látszik, hogy hazánk nem fog tudni minden forrást hasznosítani.

A most záruló hétéves költségvetési időszakban összesen mintegy 29 milliárd eurónyi uniós forrás jutott: a regionális fejlesztési alapból 12,6, a szociális alapból 3,6, és a kohéziós alapból 8,6 milliárd eurónyi forrás állt rendelkezésre 2007-13 között, amihez ezen a körülbelül 25 milliárd eurós kereten felül még hozzá jött egy 3,8 milliárd eurós keret is a mezőgazdasági alapból. (Ezek az összegek a rendelkezésre álló csomag 85 százalékos forrásrészét jelentik, a 100 százalékos csomag maradékát a tagállamoknak kell biztosítaniuk saját költségvetésből, mint önrészt. Ennek módja a tagállam dolga.)

Mélyen az uniós átlag alatt
Az ESZA-ban rendelkezésre álló források felhasználása terén viszont úgy tűnik végzetes lemaradást szenvedett hazánk: a Magyarországnak kifizetett összeg ugyanis jelenleg 40 százalék körüli szinten áll, ami jelentősen elmarad az 55-60 százalékos uniós átlagtól. (A legjobb lehívási részarány 70 százalék.) Igaz, az év végi felpörgetés miatt még várható javulás, a veszteség ezen a téren azonban borítékolható, csak a mértéke nem tudott jelenleg – derült ki egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. (A leállított uniós kifizetések ráadásul érintik az ebből az alapból folyósított forrásokat is. Ebben az ügyben áll most tárgyalásban Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztossal.)

Az alacsony felhasználás okai között az egyik legmeghatározóbb egy kormányváltás lehet az Európai Bizottság tapasztalatai szerint. Ez ugyanis általában lelassítja a folyamatokat, az viszont, hogy egy ilyen váltás milyen mértékben fogja vissza az ügyeket, attól függ, hogy milyen mértékű átalakítással él az új kormány az uniós források elosztásáért felelős szervezeteken belül. Ott, ahol csak a vezetőket cserélik le, de a csapat politikai ciklusokat átívelő módon tud dolgozni, általában kisebb a negatív hatás, míg ahol mélyebb a váltás, ott sokszor a program előrehaladása is leáll.

Magyarországon is hasonló volt a helyzet. A bizottság szerint 2007 után a felkészülés volt lassabb – az első két évben emiatt jóformán csak előlegeket fizettek ki -, 2009 után volt egy érzékelhető fellendülés a lehívásokban, 2010-ben viszont teljesen leálltak a programok, nem voltak új ügyek, majd 2011 vége felé kezdett el ismét felpörögni a rendszer. Egy ezekre a folyamatokra rálátó, névtelenséget kérő bizottsági szakember szerint, ha a múlt és az idei évhez hasonlóan történtek volna a lehívások, akkor Magyarország lehívási aránya is sokkal jobb lehetett volna.

Mikor vizsgálódik a bizottság?
Az Európai Bizottság csak akkor fizet, ha lehívási igényt – azaz számlát – kapnak, amelyet az EU 60 napon belül fizet ki. A kifizetések év vége felé okozhatnak problémát, amikor az EB is kifut a pénzéből. Ilyenkor a kifizetések áttolódnak a következő évre – vagyis arról nincs szó, hogy egy tagállam elesne ezektől a pénzektől, „csupán” késedelmes fizetés áll fenn. Az EB csak abban az esetben nem fizet, ha valamilyen probléma merül fel a benyújtott számlák esetében.

A bizottság általában – akár magánszemély által történt – bejelentés alapján indít vizsgálatot. Az EB-nek minden komolyan vehető (konkrét), uniós pénzek rossz felhasználására vonatkozó bejelentést vizsgálnia kell, amelynek során először rákérdez a felmerült problémákra. Amennyiben a tagállamtól nem kap megfelelő választ, egy auditcsoport megy ki, hogy megvizsgálja, a pénzköltés összhangban van-e a benyújtott kérelemmel.

Az ESZA esetében volt arra példa, hogy egy adott projektre nem fizették ki az igényelt pénzt szabálytalanságok miatt, de ezeket a tagállam nem vesztette el, más projektnél felhasználható maradt a forrás. A magyarországi, ESZA-ból finanszírozott programok esetében az EU csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz – amely az uniós források szándékos rossz felhasználása (pl. korrupció) esetén kerül képbe – még nem kellett fordulni – derült ki a háttérbeszélgetésen -, csak a regionális alapoknál volt erre példa, de ezekben az esetekben a gyanúk nem igazolódtak be.

Ami biztos: kevesebb lesz a keret
A következő hétéves periódusban – miután az egész uniós költségvetés kisebb lett – az ESZA-ban a Magyarország számára rendelkezésre álló keret is kisebb lesz a most lezáruló hétéves ciklusban rendelkezésre álló 3,6 milliárd eurós kerethez képest. Az viszont még nem tudott, hogy mennyivel, miután még nincs meghatározva az ESZA részaránya a költségvetési csoporton belül.

A név nélkül nyilatkozó bizottsági szakember elismerően szólt arról ugyanakkor, hogy a 2014-től induló következő hétéves időszakra vonatkozó tervezéssel Magyarország jól teljesített, hiszen elsőként nyújtotta be az erre az időszakra adható forrásokra vonatkozó tervét. A benyújtott terve ráadásul „jó minőségű” – jegyezte meg -, ami a bizottság olvasatában annyit jelent, hogy értékelhető, azaz „lehet hozzá megjegyzéseket fűzni”, így érdemben elő lehet segíteni a források jobb felhasználását.

Magyarország jól teljesített
A benyújtott tervekből az derül ki, hogy a következő hétéves periódusban a jelenlegi 13-hoz képest kevesebb operatív programban gondolkodik a magyar kormány, amelyekben a vidékfejlesztés jelentős hangsúlyt kap. A hét magyar régió közül csupán egy – a közép-magyarországi – a versenyképes, a többi úgynevezett konvergenciarégió. Ez annyit jelent, hogy a közép-magyarországi régióra kevesebb uniós forrást lehet majd költeni a következő hétéves periódusba, ám elképzelhető, hogy a régiók között lesz lehetőség egy maximum 3 százalékig terjedő forrásátcsoportosításra is, így a versenyképes régióra is juthat több forrás a következő többéves időszakban.

A bizottsági szakember szerint most egy informális dialógus keretén belül egyeztet Brüsszel a magyar kormánnyal a benyújtott tervről. Ez a folyamat akkor ér véget, ha az Európai Parlament elfogadja a többéves pénzügyi keret, az MFF szabálycsomagját, ami novemberben várható. Ha ez megtörténik, akkor a következők hétéves periódus keretéből január 1-től indulhat meg a folyósítás.

Fontos újítás lesz a következő hétéves periódusban, hogy a tagállamoknak kiutalt források hasznosulásának hatékonyságát a bizottságnak kötelező lesz áttekinteni – évente lesznek ilyen felülvizsgálatok. Most nincs ilyen kötelezettség.

Az uniós felhasználás feltételeit a kormány illetve a helyi bürokrácia feladata meghatározni. Az Európai Bizottság tapasztalatai szerint a meghatározott minimum feltételek 60-70 százaléka helyi igények alapján történik, vagyis általában a helyi bürokrácia szüleményei. (Ez például fakadhat bizalomhiányból – több éves igazolás arról, hogy nincs adóhátralék) A bizottság részéről a cél általában az, hogy a pályázók körébe minél szélesebb kört bevonjanak.”

Forrás:
Kiderült: biztosan veszít Magyarország; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2013. október 15.

Elképesztő tervezési hibákra derült fény a magyar kórházakban

„Sokkoló sterilizálási viszonyok uralkodnak a BAZ megyei kórházban, ahol augusztusban nyolc koraszülött halt meg, egyelőre tisztázatlan okok miatt. Az újabb hárommilliárdos EU-s fejlesztésre pályázó, térségi vezető kórházban sok sebből vérzik a projekt előkészítése, s egészen megdöbbentőek a tervezett beruházások hiányosságai a többi 18, összesen 33,6 milliárd forint támogatásra pályázó egészségügyi intézményben is. De ezek a kórházak a szakállamtitkár által a napokban bejelentett TIOP 2.2.6. b infrastruktúra fejlesztésre szánt pályázati keret nyertesei, főleg ha év végéig sikerül tető alá hozni a támogatási szerződéseket.

Hatvanmilliárdos pénzesőről számolt be egy hete Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, közleménye szerint az uniós fejlesztési forrásból tíz milliárdot az onkológiai ellátórendszer fejlesztésére fordítanak, csaknem 50 milliárd forintot pedig arra, hogy a rendszer tavalyi újraosztása után az egészségügyi intézmények képesek legyenek új feladataikat is hatékonyan ellátni. A fejlesztésekben legalább 60 intézmény érintett. A bejelentés előtt megjelent Magyar Közlöny részletezi is az infrastruktúrafejlesztésre szánt TIOP 2.2.6. B keretre benyújtott projektjavaslatok támogatásának jóváhagyásáról született kormányhatározatot, amely szerint 19 kórház és 33,6 milliárd forint érintett az infrastruktúrafejlesztési pénzesőben.

Az államtitkár által említett 50 milliárd és a kormányhatározatban megjelent 33,6 milliárd forint közötti 16,4 milliárdos lyuk további pályázatok befogadásával feltehetően kitölthető, azonban az eddig megismert pályázati anyagok és maguk a projektek előkészítettsége is jó pár kérdést vet fel, túl azon, hogy egyáltalán teljesíthetőek-e, pótolhatóak-e még a hátralévő időben, azaz év végig a hiányosságok.

Tömeges tervezési bakik
A támogathatósági feltételeket olvasva elsőre kitűnik, a pályázat előkészítői vagy kellő idővel, vagy kellő szakértelemmel nem rendelkeztek, vagy csak egyszerűen nem tartották fontosnak a koherens adatok közlését. A pályázati anyagok és a megvalósíthatósági terv adatai csak ritkán stimmelnek -, az adatok kiigazítására ugyanis majd minden pályázót felszólítottak. A különböző sorokon szereplő számok inkoherenciája mellett olyan alapvető számítások hiányoznak csaknem mindenhol, mint a projekt létjogosultságát, indokoltságát alátámasztó kalkulációk, megvalósíthatósági, megtérülési számítások. Van, ahol nincsenek összhangban a tervezett kapacitások a kapacitás befogadási kérelmekkel, illetve nyilatkozatokkal, s ez akár a projekt legfőbb célkitűzésének sérüléséhez vezet. Gyakori, hogy a kockázatelemzések is hiányosak.

Jellemző hiányosság, hogy maguk az EU-s pénzzel elérni áhított fejlesztések – infrastruktúra, helyiségek, funkciók, eszközök – sem felelnek meg az érvényben lévő szabványoknak, szakmai minimumfeltételeknek. A bevont tervezők szakértelmét kérdőjelezi meg, hogy a tervezett helyiségek, műtők, öltözők, egyebek egy része méreténél, vagy elhelyezésénél, kialakításánál fogva funkcionálisan alkalmatlan az adott feladatra, túl-, vagy alulméretezett, egy három műtőre is szűkös területre például sikerült négy műtőt is betervezni, egy másik műtőre pedig az előírtnál kisebb ajtót tervezni. Előfordul, hogy az energiaracionalizálási törekvéseket épp maga a választott épületszerkezet teszi lehetetlenné plusz szigetelés nélkül.

Vajúdó nélküli szülőszoba a XXI. századi kórházban
Szakrendelőket terveznek anélkül, hogy biztosítható lenne bennük az orvos – beteg négyszemközti beszélgetése, vérvételi helyiséget, dönthető vérvételi szék, vagy ágy elhelyezési lehetősége nélkül, de szülőszobát is, vajúdó nélkül! A tervezők maguktól úgy látszik nem tudják, hogy jó, ha az a helyiség, ahol a szülő nő a beöntést kapja, nem azonos azzal, ahol a beteget fektetik, arról nem is beszélve, hogy a vetkőző és a beöntő helyiség között közvetlen kapcsolat szükséges, s az is csak külön felszólításra megy, hogy a fül-orr-gégészeti rendelő ne a bőr és nemibeteg-váró felé nyíljon. Arra is figyelmeztetni kell a tervkészítőket, hogy a sugárbiztonsági tervben szereplő értékeket be kell tartani, vagyis a radiológiai helyiség falait nem elég 10 centisre tervezni. Legalábbis ez derül ki a hiánypótlásra való felszólításokból.

Úgy látszik, ahhoz is külön felszólítás kell, hogy egy sürgősségi osztályt a minimumfeltételeknek megfelelően alakítsanak ki. Hiányoznak az orvostechnológiai tervek, az eszköz- és műszerspecifikációk. A tervezés precizitását jellemzi, hogy például abban a kórházban, ahol a fejlesztési célok egyike egy helikopter-leszállóhely létesítése volt, – tatabányai Szent Borbála – ott éppen ennek az építési költsége maradt ki a költségvetésből. A kaposvári Kaposi Mór kórház nevesített központi konyhaprojektjéből pedig a komplett kiviteli tervdokumentáció hiányzik. (Más kérdés, hogy mi a racionális magyarázata ennek a konyhafejlesztési projektnek úgy, hogy a kaposvári kórháztól 56 km-re lévő marcali telephelyre innen szállítják az ételt, a 48 km-re lévő nagyatádiban viszont saját központi konyhát fejlesztenek szintén uniós milliárdokból.)

Vagy az épületet, vagy a költségeket tervezték
Több más intézményben az építkezés költségtervében szerepelnek nagyobb építményekre szánt összegek, építészeti tervek nélkül és vica versa. Szintén általános, hogy az építészeti tervek hiányosak, nem érik el az engedélyezési terv színvonalát, nem felelnek meg a közbeszerzési törvényben előírtaknak.

A BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Központ valamint a Miskolci Semmelweis Egyetemi Kórház (MISEK) funkcionális integrációját segíteni hivatott 3 milliárdos fejlesztés projektterve is csaknem az összes előzőekben felsorolt hiányosságot felvonultatja, ám a támogatás feltételei között, ezek kiküszöbölése mellett más figyelemre méltó tényekre is bukkanhatunk. A támogatáshoz eszerint szükséges egy a kórház sterilizálási igényeit kielégítő sterilizáló központ részleges gép-műszer fejlesztés, a jelenlegi terület bővítése és felújítása, vagy az ÁNTSZ által hitelesített sterilizálási technológia bemutatása.

Így fertőtlenítenek a műtősnők Miskolcon
A jelenlegi központi sterilizáló az 1976-ban átadott Gyermekegészségügyi Központ alagsorában, ideiglenes működési engedéllyel működik 275 négyzetméteren. Ez az alapterület nem teszi lehetővé sem a tiszta-szennyes útvonal betartását, sem a funkciók előírásnak megfelelő elkülönítését. A szűkös viszonyok miatt a kórházban nem tud megvalósulni a centralizált eszközfertőtlenítés maradéktalanul, így vannak még olyan műtétes osztályok, ahol a műtősnők kézi erővel, nem validálható módon végzik az eszközök fertőtlenítését. A sterilizáló építészetileg nem felel meg a minimumfeltételeknek: nincs zsilipelő-öltöző, sterilanyag raktár, egyszer használatos sterilanyag raktár, vegyszer-raktár, iroda/adminisztrációs helyiség, ügyeletes szoba, konténermosó és konténertároló és megfelelő számú takarítószer- és eszköztároló – olvasható a kormányrendelet mellékletében.

A központi sterilizáló tervezésébe egyébként a tapolcai Deák Jenő Kórháznak is beletörött a bicskája, a szükséges helyiségek legtöbbjének tervei nem felelnek meg az előírásoknak.”

Forrás:
Elképesztő hibákra derült fény a magyar kórházakban; Szepesi Anita; napi.hu; 2013. október 16.

Megyei jogú városok: újragondolandó a területfejlesztés forráselosztása

„A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) azt javasolja, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a terület- és településfejlesztésre fordítható mintegy 1000 milliárd forint elosztását a kormányzat gondolja újra, mert a nagyvárosok – ellátott feladataikhoz mérten – kevés forrást kapnának.

Az MJVSZ kétnapos székesfehérvári közgyűlése utáni szombati sajtótájékoztatón Kósa Lajos szövetségi elnök, Debrecen fideszes polgármestere elmondta, hogy az előirányzatban szereplő keretösszegből csupán 220 milliárd forint jutna a megyei jogú városoknak, miközben megyei területfejlesztésre 450 milliárd, a kistelepülések fejlesztésére 298 milliárd forintot lehetne fordítani.

Hangsúlyozta, hogy a megyei jogú városok a vidék gazdasági központjai, és a feladatellátásban is komoly szerepük van, a szövetség ezért az összegek újragondolását javasolja.

Kósa Lajos jelezte, hogy maximálisan egyetértenek a kormány elképzeléseivel, miszerint a 2020-ig tartó időszakban a fejlesztési pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. Szerinte a gazdaságfejlesztési elképzeléseket urbanizációs és egyéb infrastrukturális fejlesztések nélkül nem lehet végrehajtani, ehhez azonban források kellenek.

Kérdésre válaszolva Cser-Palkovics András alelnök, Székesfehérvár fideszes polgármestere elmondta: megvizsgálták a rezsicsökkentés önkormányzati tulajdonú szolgáltató cégekre gyakorolt hatásait is. A szövetség támogatást kért az önkormányzati cégeknek Fónagy Jánostól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárától a rezsicsökkentés végrehajtásához.

A sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint az MJVSZ közgyűlésén részt vevők kezdeményezték az államháztartásért felelős miniszternél, hogy november végéig dolgozzon ki törvényjavaslatot az 5000 lakosúnál nagyobb települések adósságállományának teljes átvállalására.

A szervezet korábbi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kétnapos tanácskozás első napirendi pontjaként Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kincstárért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta a városvezetőket az önkormányzati adósságkonszolidációról, majd a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat települési önkormányzatokat érintő fejezetét ismertette. Fónagy János a közszolgáltatóknak a rezsicsökkentés utáni működéséről, Greinstetter Balázs, az NGM gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkára pedig a nagyvárosok fejlődését segítő fejlesztési feladatokról tartott előadást.

A megyei jogú városokban 2020-ig tervezett korszerű és energiahatékony infrastrukturális fejlesztéseket ismertette Joerg Bauer, a GE Hungary Kft. magyarországi elnöke és Ascsillán Endre, a GE kelet-közép-európai kormányzati kapcsolatok igazgatója. Molnár Ferenc, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletfejlesztési igazgatója a 2014-2020-as uniós források elosztásával kapcsolatban a megyei jogú városok lehetőségeiről beszélt.”

Forrás:
Megyei jogú városok: újragondolandó a területfejlesztés forráselosztása; OrientPress; 2013. október 19.

Norvég példa: csak párbeszéddel alakítható ki a „jó állam”

„Hazánkban a közigazgatás teljes átalakítása zajlik, az önkormányzatok feladatainak változásával. A módosítások során érdemes lenne a norvég példát követni, mivel rendkívül jó szisztéma szerint működik: kis lépésekben, széles társadalmi elfogadottsággal hoznak döntéseket, a politikusok pedig főként választókörzetüket és nem frakciók érdekeit képviselik – mondta el Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.

Kell a párbeszéd
„A norvégok nagy előnye, hogy államuk elképesztően jó szisztéma szerint működik”- hangsúlyozta a főtitkár – „nem akarnak mindent egyszerre elérni, és főként nem azonnal. Sokkal szélesebb társadalmi elfogadással hozzák meg a döntéseket, ráadásul a döntéshozók közt ott vannak azok, akik később végrehajtják a határozatokat. Állandóan monitorozzák, hogy a bevezetett szabályozások mennyire váltak be.”

Ugyanezt az együttműködési-visszacsatolási rendszert szeretné kialakítani önkormányzati szinten a magyar Polgármester Akadémia is, amit Zongorék 2009-ben, a Norvég Alap pályázati forrásaiból hoztak létre. Az Akadémia fő célkitűzése, hogy a települések élén álló első számú vezető tudjon konfliktusokat kezelni, tudja az idejét megfelelő módon beosztani és legyen tisztában azzal, hogyan kell egy település gazdálkodását fenntartható módon irányítani. A működőképesség alapja azonban az együttműködés, és ennek hiánya sarkalatos magyar jelenség. Az együttműködés kialakításának érdekében a képviselő-testületnek is tartanak tréninget, ahol a két nap alatt az együttgondolkodásra próbálják rávenni őket – ismertette a közigazgatás rádiójának vendége.

Visszatérve az északi példához, Zongor Gábor rámutatott: Norvégiában egy polgármester sem ül a parlamentben – bár ezt nem tiltja rendelet, szerintük eltérő szintek és érdekek jellemzik a törvényhozást és az önkormányzatot, amit nem lehet összekeverni. A politikai élet is más elven működik, mint az itthon, a norvégoknál nem a pártszínek, hanem a területi hovatartozás kérdése számít igazán, és innen erednek az esetleges viták, konfliktusok is. Minden honatyának elsősorban saját választóit kell képviselnie, éppen ezért nem frakciók, hanem területi hovatartozás alapján foglalnak helyet a parlamentben.

Erőszak az irodában
Az önkormányzatoknál dolgozókat időnként az ügyfelek részéről erőszak is éri. Az ilyen esetek elkerülésére Norvégiában biztonsági felelőst alkalmaznak, aki a konfliktus kezelésére, elhárítására van kiképezve, sőt már az irodák berendezésénél is figyelnek arra, hogy ne érhesse bántalmazás az ott dolgozót. Ők úgy látják, hogy az ilyen atrocitás már nem csak a személynek, hanem az önkormányzatnak is szól. Ezért is a biztonsági felelős ilyen esetben elrendelheti a munka befejezését, átmeneti felfüggesztését.

A témával kapcsolatban itthon is megkérdezték az önkormányzatok dolgozóit, kérdőíveket osztva szét a hivatalokban. A felmérés jól sikerült, megfelelően reprezentatív lett, ám az eredmény elkeserítő – véli Zongor – az erőszak léte éles és valós a probléma nem csak a szegények lakta településeken. Tréningeket kell indítani, és el kell dönteni, hogy kit lehet kiképezni a hivatali dolgozók védelmére. Az első tréning október 14-15-én lesz, norvég közreműködéssel – mondta a vendég, hozzátéve, a norvég szisztémát a helyi viszonyokhoz kell alakítani, de idővel a magyar államigazgatásra is ki szeretnék terjeszteni. A szakszervezet is fontos szereplők a kérdésben. Mint más területen, itt is háromoldalú társadalmi párbeszéd kell, ami az egész közszféra biztonságát garantálhatja.

Nem a méret számít
A norvégokkal történő együttműködés kapcsán Zongor hozzátette: továbbviszik a tapasztalatcsere program eredményeit is, mert a jó példákat itthon széles körben szeretnék bemutatni. Fontos emlékeztetni rá, hogy a jól megválasztott, a helyiekkel párbeszédet folytató polgármester és testület rendkívüli fejlődést hozhat bármely településen, annak méretétől függetlenül – hangsúlyozta összegzésében a Rádió Orient vendége.

A teljes műsort meghallgathatja itt

Forrás:
Norvég példa: csak párbeszéddel alakítható ki a „jó állam”; OrientPress; 2013. október 19.

Évet értékelt a KIH elnöke

„Egy év alatt ötvenezer jogi segítségnyújtási ügyet kezel, a Tudásod a jövőd! programban pedig 100 ezer embernek biztosít képzést a Közigazgatási- és Igazságügyi Hivatal (KIH). A nagy számokon túl a szervezet olyan karitatív jellegű munkákban is szerepet vállal, mint az árvízi védekezés – mutatta be a hivatalt a Rádió Orient műsorában Csonka Ernő elnök.

A Közigazgatási- és Igazságügyi Hivatal (KIH) a Jó Állam koncepciójának keretei alapján épült fel. Feladatul az állampolgári érdekeket jobban szolgáló intézményrendszer kialakítását kapta, a közigazgatás hatékonyságának fokozása érdekében. E koncepció mentén 2012. augusztus 16-án a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) öt háttérszervének integrációjával jött létre a KIH. A Rádió Orient műsorában Csonka Ernő elmondta: a feladatok mellett a költségvetési források és a személyi állomány is átkerült. Az integrációt követően „Célunk egy olyan intézmény kialakítása volt, amely ellátja a legfontosabb központi hivatali funkciókat. A közigazgatás- és személyügyi fejlesztés mellett a létesítménygazdálkodás, továbbá a költségvetési, középirányítói és hatósági feladatok kerültek át” – foglalta össze az elnök. Hozzátette: egyértelmű irányítási és felelősségi rend jött létre.

A KIH kiemelt feladatai közé tartoznak a jelentős kormányzati programok. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége első példaként a személyügyi fejlesztési projekteket, az új közszolgálati életpályamodell megalapozását valamint a munkakör alapú rendszer szakmai előkészítését emelte ki. A hivatal emellett a teljesítményértékelési rendszer megvalósításában is szerepet játszik. A 2013. július 1-jén felállt módszertani és informatikai bázis értékelése további jelentős kötelezettség. Az elnök a kormányablakok fizikai kialakítását, illetve a közszolgálati állami intézmények racionális elhelyezését célzó Ereky-tervet is kiemelte. „A KIH európai uniós projektekért is felel. A Tudásod a jövőd! 9 milliárd forintos kezdeményezés, 100 ezer ember képzését valósítja meg. A Nemzeti Kiválóság Program öt milliárd forint keretösszegből támogatja a kutatók munkáját” – sorolta a projekteket.

„A szakmai feladatok megfelelő ellátásához a legfontosabb alap a belső működés” – hangsúlyozta a KIH elnöke. Csonka Ernő elmondta, az elmúlt hónapokban 16 belső szabályzatot adtak ki, többek között újragondolták az iratkezelés és a szerződések nyilvántartásának rendszerét. „Rendszerszintű kérdésekben kellett jó megoldásokat találni. Az elmúlt időszakban stabilizálódott a belső működés, a szükséges infrastruktúra is rendelkezésre áll” – tette hozzá.

A KIH Támogatási Igazgatósága 38 európai uniós, és hat kiemelt hazai támogatású projektért felel. Az uniós programok összesen 45 milliárd forintot fognak össze, míg a központi költségvetés részét képező programok 1,3 milliárdos összegből valósulnak meg. „A munka jól halad, a folyamatos ellenőrzések során nem találtak problémát. Jó gazdaként, jogszerűen és hatékonyan gazdálkodunk” – beszélt a folyamatos feladat- és projektbővülés, és a hatalmas pénzösszegek kezelésének felelősségéről a KIH elnöke.

Az új közszolgálati életpályamodell elemeiből a KIH a munkaköralapú rendszer kidolgozásában, illetve a teljesítményértékelés szakmai biztosításában visel felelősséget. A Személyügyi Igazgatóság közel 80 ezer közszolgálati tisztviselő munkakörét rendezi. A nagyívű terv mellett Csonka Ernő a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program nyolc hónapos szakmai gyakorlatait emelte ki.

A KIH feladatai az igazságügyi területre is kiterjednek. Csonka Ernő elmondta, a közelmúltban kiadott több száz oldalas ügymenetmodell a pártfogó felügyelők tevékenységét szabályozza, támogatja. „A KIH egyúttal a kormányhivatalok igazságügyi szakterületének szakmai irányítója. Az elmúlt időszakban a jogi segítségnyújtásban 50 ezer ügyben működött közre, 270 millió forintot fizetett ki. Emellett a tavalyi évben 1800 hatósági eljárást folytatott le, és három jogszabály előkészítésében vett részt” – foglalta össze a terület tennivalóit az elnök. Hozzátette, az informatikai szakterületen 74 rendszert működtetnek, továbbá 28 szoftver beszerzését és folyamatos fejlesztését látják el.

A Rádió Orient vendége a hatalmas feladatmennyiségből a jóléti szolgáltatások és a társadalmi szerepvállalás fontosságát is kiemelte. A hivatal fecskeházakat üzemeltet, továbbá aktívan részt vett az árvízvédelmi munkálatokban.

A területi közigazgatás mintaszabályzata a fővárosi és a megyei kormányhivatalok munkáját koordinálja, segíti az egységes szabályozás kialakítását. „Törekszünk a jó gyakorlatok bevezetésére, egy homogén szabályrendszer elkészítésére” – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége. Csonka Ernő hozzátette: a szervezet jó alapokon nyugszik, a struktúra jól kiépített, a kollégák felelősségteljesen dolgoznak. Hangsúlyozta, a fent felsorolt hatalmas feladattömeget csakis így lehet kezelni.

A teljes műsort meghallgathatja itt”

Forrás:
Évet értékelt a KIH elnöke; OrientPress; 2013. október 18.

A jobb működés alapja a rend

„A KIM és az ÁSZ szorosan együttműködik az önkormányzatok ellenőrzésénél- mondta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért felelős államtitkára egy önkormányzati vezetőknek rendezett pénteki budapesti konferencián.

Az Állami Számvevőszék, a KIM, valamint kormányhivatalok által szervezett országos, minden megyét érintő Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál című konferenciasorozat Egerben kezdődött a napokban és a tervek szerint decemberben Somogy megyében ér véget.

A második állomásán, pénteken, a fővárosi kormányhivatalban tartott rendezvényen budapesti polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők, aljegyzők hallgatták a felszólalókat, összesen mintegy kétszázan.

Szabó Erika előadásában arra emlékeztetett, hogy az önkormányzati szférában 2009. január elsejétől gyakorlatilag megszűnt az állam törvényességi ellenőrzése, és ezt az alkotmányos mulasztást csak a 2010-es választások után sikerült felszámolni.

Az elmúlt években Európában példátlan, rendkívül gyors szervezeti integráció zajlott le, amelynek részeként a kormányhivatalok mellé tucatnyi szakigazgatási szerv is betagolódott – mondta az államtitkár.

A kormányhivatalok kiválóan működnek, a 2012. januári integráció nyomán az ott dolgozó másfélezer kormánytisztviselő 23 ezerre gyarapodott. Elmondta, hogy tízezer köztisztviselő került át a polgármesteri hivatalokból a kormánytisztviselői állományba.

A KIM és az ÁSZ szorosan együttműködik az önkormányzatok ellenőrzésénél, továbbá egy konzultatív testületet hoz létre a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és kormánymegbízottak részvételével.

Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott a konferencián azt emelte ki, hogy bővülnek az önkormányzatok és a kormányhivatalok kapcsolatai, az egyik legfontosabb cél az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és átláthatóságának javítása.

Domokos László, az ÁSZ elnöke, aki több más felszólalóval együtt azt hangoztatta: a jobb működés alapja a rend. Kiemelte, hogy az ÁSZ nagy hangsúlyt fektet az önkormányzatok ellenőrzésére, a fővárosban elsősorban a vagyongazdálkodásban. Hozzátette: ahol nem ellenőrzik a közpénzek felhasználását, ott súlyos szabálytalanságokhoz vezethet, ez rendszerfüggetlen.

Az ÁSZ elnöke azt ajánlotta az önkormányzati vezetőknek, tisztségviselőknek, hogy működjenek együtt hivatalával, már az ellenőrzések során kezdjenek el intézkedni. A szakember szóvá tette az önkormányzati törzsvagyon bérbeadásával kapcsolatos problémákat.

A fővárosban az ÁSZ hét kerületi önkormányzatra vonatkozó jelentést hozott nyilvánosságra, nyolcnál pedig folynak a helyszíni ellenőrzések. Általános tapasztalat, hogy a már ellenőrzött területeken jobb a helyzet, nem halmozódnak fel a problémák.

Napirenden van az önkormányzati cégek ellenőrzése, például a közlekedési vállalatoké Debrecenben, Szegeden és Miskolcon. Ezután következnek a színházak és a közfeladatot ellátó állami cégek, köztük vízművek és a hulladékkezeléssel foglalkozó társaságok.

Az ÁSZ elnöke azt tanácsolta az önkormányzati vezetőknek, hogy „ne dőljenek be” a cégeknek, ha a rezsicsökkentésre hivatkozva pénzt kérnek költségkimutatások nélkül, hiszen az önkormányzati vállalatok gazdálkodásáért ők a felelősek.

Az önkormányzati ellenőrzésekről szólva az elnök elmondta, hogy sok helyen hiányzik az adatbiztonság, a monitoringrendszer és a kockázatelemzés, amelyek nélkül nincs modern közigazgatás. A kötelezettségvállalások nyilvántartása pedig azért fontos, mert egy újabb kötelezettségvállalás előkészítéséhez nem elegendő, ha az önkormányzati vezetők csupán megnézik, van-e még elegendő pénz a kasszában – fűzte hozzá.

Az ÁSZ elnöke arra is figyelmeztetett, hogy az új szabályozás szerint már büntetőjogi felelősség terhe mellett kell az ellenőrzötteknek 30 napon belül intézkedési tervet készíteniük.

Domokos László elmondta, hogy terveik szerint rövidesen ellenőrzik a minisztériumokat és az állami vállalatokat, ahol „két évtizede a madár se járt”, továbbá átvilágítják az egyetemeket, ahol viszont az uniós támogatások jelenthetnek kockázatokat.”

Forrás:
A jobb működés alapja a rend; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. október 18.

Az államigazgatási és az önkormányzati reform együtt szolgálja a közjót

„A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az államigazgatási és az önkormányzati reform együtt szolgálja a közjót.

Navracsics Tibor pénteken Nyíradonyban azt mondta, a közigazgatási reform akkor lehet sikeres, ha azon belül nem állítják szembe az államigazgatást az önkormányzatisággal és a polgármestert a kormánymegbízottal, hiszen együtt szolgálják a közjót.

„Az új közigazgatási reform csak akkor lehet sikeres, ha partnerségre épül. Az önkormányzatok és az államigazgatás, a polgármesteri hivatal és a járási hivatal nem ellenfelei egymásnak, hanem kiegészítik egymást” – húzta alá Navracsics Tibor a nyíradonyi járási hivatal új épületének avatásakor.

Megjegyezte: Nyíradonyban ez a jövőben szimbolikusan is teljesül, hiszen a járási hivatalt a polgármesteri hivatallal egybe építették, így ez lett a „közjó háza”.

Nyíradonyban először 1926-ban épült járási hivatal, a település 1951-ben vesztette el járási központi szerepét. Az új, 568 négyzetméteres épület a 716 millió forintos nyíradonyi funkcióbővítő városrehabilitációs program keretében épült fel…”

Forrás:
Az államigazgatási és az önkormányzati reform együtt szolgálja a közjót; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. október 18.

Negyedével csökkentek az adminisztrációs terhek a közigazgatásban

„Rétvári Bence parlamenti államtitkár a kormány egyszerűsítési programjáról beszélt a Tolna Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén szerdán, Szekszárdon. Az ülésen részt vett Tóth Ferenc, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja és László-Varga Zsuzsanna főigazgató is.

Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt két év jogszabályváltozásainak köszönhetően negyedével sikerült csökkenteni az adminisztrációs terheket a közigazgatásban. Az egyszerűsítés szakmai megvalósítása összesen 228 eljárás esetében történt meg. Hozzátette, hogy egyszerűbbé vált az ügyintézés többek között bizonyos egészségbiztosítási ellátások esetében, a családot és a gyermekvállalást érintő ügyekben, okmányigénylésekkel kapcsolatban is.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként tavaly elindított Egyszerűsítési Program célja, hogy csökkenjen a lakosságot érintő hivatali bürokrácia, kevesebb legyen a papírmunka, a kitöltendő nyomtatvány, a sorban állás, de kiterjedtebb és pontosabb legyen az üggyel kapcsolatos tájékoztatás – azaz minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az embereket.”

Forrás:
Negyedével csökkentek az adminisztrációs terhek a közigazgatásban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. október 17.

A megyéknek 450 milliárd jut gazdaságfejlesztésre

„Húszmilliárd forinttal töltötték fel az EU Önerő Alap korábbi mintegy 30 milliárdos keretét – mondta Gyalog Cecília, a Miniszterelnökség főosztályvezetője a VG konferenciáján. Egy forintnyi önerővel mintegy 8-10 forintnyi beruházást lehet megvalósítani – tette hozzá. Eddig 2169 darab benyújtott önerő-kérelem érkezett, 154,1 milliárdos vissza nem térítendő, és 11 milliárd forint visszatérítendő támogatást igényeltek. 1349 pályázatra, 34,3 milliárd forintban ítéltek meg a településeknek.

A 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban összesen 28 631 darab pályázati igény volt. 4,1 milliárdot igényeltek, 2,3 milliárdot ítéltek meg. Főként a KEOP és KÖZOP programokra volt igény.
Jelenleg is zajlik a 2014-2020-as tervezési időszak. Magyarország 9 operatív programot fog meghirdetni. Fő területek lesznek például a kutatás, de ebben a körben nevezte meg a technológiai fejlesztéseket, az innováció erősítését, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, a technológiák használatának és minőségének javítását.

A Nemzeti Reform Programban a foglalkoztatottságot akarják növelni, versenyképességet javítani, fontos az üvegházhatású gázok csökkentése, és a szegénység elleni küzdelemre vesznek igénybe uniós forrásokat. Az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre akarják majd fordítani.

Az önkormányzatoknak a területi és településfejlesztési operatív program nyújt majd pályázati lehetőségeket többek között, főként kiemelt fejlesztésekre. Gazdaságfejlesztésre, foglalkoztatottság növelésére, infrastrukturális beruházásokra, környezetvédő beruházásokra is lesz lehetőség. Megyei gazdaságfejlesztésekre 450 milliárd forintos keret lesz, átlagban egy megyére 25 milliárd forint fog jutni Külön program lesz Közép-Magyarország versenyképességének javítására, a térség korábban vesztes volt, mivel ez az egyetlen régió, ahol az uniós GDP átlag felett van, ezért sok területről kimaradt.”

Forrás:
A megyéknek 450 milliárd jut gazdaságfejlesztésre; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. október 17.

Megmentették a településeket?

„Jelentős horderejű változások voltak az önkormányzati rendszerben, de még évek kellenek a finomhangolására – mondta a Világgazdaság önkormányzati konferenciáján Tállai András. A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára a települések működtetésénél el kell felejteni, hogy hiány lehet tervezni. Hangsúlyozta, hogy az adósságkonszolidáció újabb köre politikai döntés, amely napirenden van, de ez nem érintené a kormány gazdaságpolitikáját.

Az állam megtartja, amit ígér, ha pénzt ígér, azt is megtartja – idézte Karinthyt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Világgazdaság Önkormányzatok 2014 – A nagy változások következményei című konferenciáján. Ebben azonban szerinte az önkormányzatok közt változás történt, sok minden változott az előző húsz évben. Az önkormányzatok voltak a fejlesztés és a fejlődés motorjai – fogalmazott. Az „aranykor” után azonban 2006 óta tart a vaskor, változtatásokra volt szükség, ami több éves folyamatot jelent.

Az adósságkonszolidáció sokat segített a településeknek, de csak az elején vagyunk még a változásoknak – mondta Schmidt. 2013-ban szerinte a feladatfinanszírozás 80 százalékban van jól beállítva, de 2014-re nincsenek még irányszámok.

„Megvolt a szüret, kezd a bor forrni, de még messze vagyunk attól, hogy megízleljük” – Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkár így látja az önkormányzati átalakítások helyzetét. A változás szerinte olyan horderejű, hogy évek kellenek, hogy feldolgozására, hogy a hibákat korrigálni lehessen és a jövő érdekében még ezen is változtathassanak.
Szerinte olyan megoldás született, amelyben az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak. Magyarországon minden településen lélekszámtól függetlenül lesznek önkormányzati választások, s lesznek demokratikusan megválasztott vezetők – mondta, utalva azokra a kritikákra, hogy egyre több helyen közös hivatalt tartanak csupán fent szomszédos települések. Saját tulajdona, költségvetése van a településeknek, helyi adót beszedhetnek, vállalkozhatnak – sorolta. Ezen kívül bírósági védelme is van a hatásköröknek.

Biztosítani kellett a gazdasági hátteret – folytatta az államtitkár. A működésben el kell felejteni azt, hogy hiány lehet a településeken. A gazdasági háttér gyengesége, a szabályozás azt eredményezte, hogy a működésben is egy hiányra terveztek, a működési kiadásokat többre tervezeték, mint a bevételeket, mert nem volt erre jogszabályi gát.

Törvényességi ellenőrzési rendszer sem volt 2010-ig. Ügyfélcentrikus hivatalokat kellett létrehozni, a járási hivatalokkal ezt össze lehet majd hangolni. A cél az, hogy színvonalas közigazgatást tudjon nyújtani az új önkormányzati rendszer – mondta.

2013-ban vannak fájdalmak sérelmek az átalakítások kapcsán, de új gazdálkodási rendszerben kell mindenkinek megtalálni a szerepét – folytatta Tállai.

Számos probléma volt korábban szerinte a rendszerben. Ilyen például a túlzott feladatellátás. A megoldást az jelentette, ha újraszabályozták az állami és önkormányzati feladatokat, nagyobb állami szereppel. Korábban sokszor alacsony hatékonysággal működött a rendszer, erre válaszul közös önkormányzati hivatali rendszert hoztak létre. Bajt jelentett a törvényesség hiánya is, ezért létrehoztak egy törvényességi felügyeletet. Nem voltak információk a gazdálkodásról, erre kialakították a feladatfinanszírozási rendszert. Szabályozatlan volt a hitelfelvétel és a kötvényfelvétel, ezt most már kötelezettségvállaláshoz kötötték a stabilitási törvénnyel.

Az önkormányzati eladósodásra válaszul történt meg az adósságkonszolidáció. Problémát jelentett az is, hogy magas önerő igénye miatt nem voltak fejlesztések, ezért létrehoztak egy önerő alapot a büdzsékben.

Újra kellett szabályozni a feladatokat is. Az államigazgatásban bevezették a járási hivatalokat. Például az építésügyi hatósági feladatok önkormányzati feladatok maradtak, ahogy a bölcsődei, óvodai ellátás is.

A hatékonyságért a kistelepüléseknél közös önkormányzati hivatali struktúrát alakította ki. 3177 települési önkormányzat közül 545 tart fenn önálló hivatalt, 2632 települési önkormányzat összesen 749 közös hivatalt hozott létre. Korábban a közös körjegyzőségek száma 1800 volt. Ez erőforrás-koncentrációt, kedvezőbb gazdálkodást jelent szerinte. A jövőben az önkormányzati hivatalok támogatását a székhely fogja megkapni, mivel a tapasztalatok szerint nem adják át a települések a forrást a központnak.

A működőképesség fenntartása érdekében 2010-ben 1828 önkormányzat 10,7 milliárd állami támogatást kapott, 2012-ben 1666 önkormányzat 34,1 milliárdot. 2012-ig 84 milliárd forint volt az önhiki (azaz önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került) települések rendszerén, ezen kívül még az idei, ami mintegy 18 milliárd lehet még, ez négy év alatt 100 milliárdos támogatás. 2014-ben mintegy 200 milliárd plusztámogatás lesz – ígérte Tállai.

Idén is voltak azonban változások. Két belügyminiszteri rendelet jött ki arról, milyen működőképességi fenntartásban részesültek a települések. Ez összesen 17,4 milliárd forintot jelentett.

Létszámcsökkentési támogatás is járt a településeknek, 2012-ben, 2013-ban alig éltek ezzel a lehetőséggel, pedig a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról, azt gondolták, létszámleépítést okozhat, de nem így volt. A cél az, hogy kevesebben lássák el a munkát, erre más megoldást találtak, sokan a járási hivatalhoz, vagy a Klikhez mentek át.

Az EU-önerő alapból 15 milliárd forint jutott önkormányzati feladatokat támogató fejlesztésekre. Az uniós pályázatok 32 milliárd forintot jelentettek, összesen 70 milliárd forint fejlesztési támogatás jutott így az elmúlt években.

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb lépése az adósságkonszolidáció volt. Első ütemben a megyei önkormányzatok kapták ezt meg, 197,6 milliárd forint értékben. A kistelepülésekre 74 milliárd forintot szántak, az 5000 fő felettiekre 610,3 milliárd forint.

További konszolidáció idén nem lesz, jövőre lehet, a 2014-es költségvetés tervezésekor vizsgálják, hogy vállalható-e. Döntés erről a következő hetekben a költségvetés tárgyalása során lehet. Politikai döntés nem született egyelőre.

Ami a 2014-es költségvetést illeti: jövőre 703 milliárd jut az önkormányzatokra, ami 67 milliárdos növekvés 2013-hoz képest. Ha pedig a báziskorrekciókat kiveszik, például az ápolási díj egyhavi összegét, vagy egyes szociális, gyermekjóléti feladatok máshoz kerültek, akkor már 70 milliárd feletti az összege a többletnek.

Az önkormányzatok pozíciója mégis javul Tállai szerint. Mint mondta, 31,247 milliárd forintot jelent a pedagógus életpályamodell bevezetése, az önkormányzatoknál maradnak például az óvodapedagógusok. Ez ennyit visz el a 70 milliárdos növekményből, a többlet még több területre is fordítható: 10 milliárdot költenek adósságkonszolidációból kimaradt 1200 település települések kompenzációjára, az e-útdíj miatti bevételkiesést is kompenzálják, 10 milliárddal emelték a fejezeti tartalékot.

Jövőre változik a feladatellátási rendszer is. A cél az, hogy mindenki el tudja ezt látni, ha van adóbevétele, ha nincs. Ezért az iparűzési adó beszámítási rendszere változik.

Módosulnak a települések üzemeltetési feladatai is. Megnézték, mennyit költöttek az önkormányzatok közvilágításra, az utakra, temetőkre, egyéb karbantartási munkákra, ezek alapján kategorizáltak. Az eredmény nem meglepő: a kistelepüléseknél jóval nagyobbak a fajlagos költségek, így nagyobb támogatást is kapnak, kilométerre, négyzetméterre vetítve.

Ami a szociális ellátást illeti, 20 ezer forint/fő alatti adóerőképesség esetén jelentősebb támogatást kapnak. Közösségi közlekedésre is van egy egymilliárdos támogatás.

Az ez évi pluszforrások beépülnek a jövő évi költségvetésbe, ez 17 milliárd forint. Idén 40 milliárd forint feletti a tartalék összege, ez jövőre is ennyi lesz.

Hátravan még a feladatfinanszírozás pontosítása. Tállai akkor lenne nyugodt, ha a 700 milliárdos önkormányzati keret még több lenne, mintegy 50 milliárddal.

Tállai lapunknak elmondta, hogy politikai döntés az újabb adósságkonszolidáció kérdése, teljesen tiszta hitelmentes önkormányzati rendszer lenne, erről döntés nincsen, a döntés napirenden van. Az adósságkonszolidáció kérdése nem érinti az államadósság összegét, sem a költségvetési hiány kérdését. Évi 40-50 milliárd forintot vonnának be az állami finanszírozásba. Az újabb adósságkonszolidáció nem érinti a kormány gazdaságpolitikáját. Kizártnak tartja, hogy egy település most már el tudjon adósodni, s így vegyen részt az újabb adósságkonszolidációban, miveil erre megfelelő fékek vannak.

Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere szerint igen lassú az átfutási idő az engedélyezésekben a hiteleknél, pályázatoknál. Berczik Ábel, az NGM helyettes államtitkára arról beszélt a konferencián: a fékek miatt 1,5-2 hónap kell az engedélyeztetésre, de reméli, hogy az év végén felgyorsulnak az események. Türelmet kért minden önkormányzattól.

Pásztó polgármestere, Sisák Imre azt mondta: egyre kevesebb az önkormányzatok feladata, adóbevétel ott marad főleg, a működést célzó támogatás pedig növekszik, mégis nagy igény van még idén többlettámogatásra, de a labda az NGM-nél van, a feladatoknál maradt pénzeket besöpörték és feltöltötték vele a tartalék keretet. Pásztó polgármestere sérelmezte az időrendet, mivel november 30-án járnak le a folyószámlahitelek a bankoknál, szerinte ha december 20-án kapnak pénzt, az késő.

Tállai szerint sincs megoldva a közművelődési feladatok finanszírozása. Háziorvosi ügyelet finanszírozása nem az önkormányzati fejezetből történik, át kellene alakítani a rendszert, ha önkormányzati feladat, tényleg nem elegendő erre a forrás. Tállai azt mondta: lehet, hogy az állam feladatává kellene ezt tenni.

Infrastrukturális pályázatokra 700 milliós a keret, de nem tettek le arról, hogy megnöveljék ezt. 1700 pályázat van bent, abban bíznak, hogy nő a keret, utána döntenek.”

Forrás:
Megmentették a településeket?; Világgazdaság; 2013. október 17.

Az új rendszer vesztese a települési autonómia a polgármesterek szerint

„Tóth József, Polgár polgármestere a Világgazdaság önkormányzatokról szóló konferenciáján nem tartotta indokoltnak és korrektnek az újabb adósságkonszolidációt, mivel a települések egy kisebb része így is kapott erre a célra már 610 milliárd forintot. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere szerint szükség van az újabb adósság-átválallásra, mivel jelentős adósságok vannak még, főként az önkormányzati cégeknél. Pásztor Béla, Veresegyház vezetője azt hangoztatta, hogy eladósodni nem bűn, ha vissza is fizetik azt, s hitelfelvétel nélkül nem tehettek volna jelentős fejlesztéseket a települések.

„Az önkormányzati költségvetések a nyertesek, a vesztes a települési autonómia az új rendszerben” – hangoztatta Tóth József, Polgár polgármestere a Világgazdaság önkormányzatokról szóló konferenciáján. . Elmondta, hogy a A Polgár környéki, az adósságkonszolidációból kimaradt települések vezetői szerint nevetséges, megalázó, s nem korrekt, ha lesz még egy újabb adósságkonszolidáció. Arra emlékeztetett, hogy alig 250 önkormányzat, kivitt 610 milliárdot, és még ennél is több pénzt fordítanának az átvállalásokra. A települések önkormányzati feladatokat finanszíroznak, de azt nem tartja jó megoldásnak, ahogy egyes polgármesterek azt felvetették, hogy a fejlesztéseket pedig adókivetéssel oldják meg. Ez szerinte sok kistelepülésen kivitelezhetetlen, mivel a lakosság az alapszolgáltatásokért sem tud fizetni. Így ezek a települések nem tudnak fejlesztéseket véghezvinni.

Tóth József kiemelte, hogy csökken az önkormányzatok szerepe, nő az államé, kisebb a települési apparátus, kevesebb ügyben van szerepük, a helyi erőforrásokat nem használják ki, telepítési autonómia pedig gyengül. Nem tartja jó megoldásnak, hogy a jövő évi büdzsében a kistelepüléseknél már kisebb hivatali létszámot támogatnak, pedig például Polgáron már az idén is több elbocsátás volt már az idén az önkormányzatnál.

Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere arról beszélt: az adósságkonszolidációra szükség volt, létkérdés volt, a működésből kivont források és az uniós fejlesztések miatt. Szükséges-e a folytatás? Dietz szerint igen, mert vannak még jelentős adósságok, például az önkormányzati cégeknél. 100 százalékos támogatásokra lenne szükség a fejlesztéseknél, mivel például csak azok tudnak utakat építeni, ahol jelentős bevételek vannak. Az adósságkonszolidáció után pedig reorganizációra lesz szükség, hogy vállalati szemlélettel tudják vezetni a településeket.

Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere azt mondta: az eladósodottság nem bűn, de csak úgy szabad hitelt felvenni, ha becsülettel vissza is fizetik. Széchenyit idézte, hogy hitel nélkül nincsen gazdaság. A gazdaságban a hitel rendkívül fontos összeg, e nélkül nem működik, a gazdaságban a másik kérdés a bizalom, bár ez a mai világban ebből kevés van. Ezért vannak több oldalas szerződések, pedig 4-5 mondat is elég lenne.
A mulasztás a bűn szerinte, ha elmulasztották volna a hitelfelvételeket az önkormányzatok, akkor nem tudtak volt több milliárd forint uniós pénzt. Enélkül nem tudtak volna teremteni 2500 munkahelyet Veresegyházán sem. Nem tudtak volna ipari üzemeket telepíteni a településre. Pásztor szerint kellett az adósságkonszolidáció, a települések mindig alulfinanszírozottak voltak.

Nem szabad elkerülni, hogy bevonják a lakosságot a teherviselésbe, de az embereknek látnia kell, hogy mit kapnak érte. Ő duplájára emelte a választások évében az adót, de nem fordultak el tőle, mert dupla annyit kaptak az emberek. Örömmel vette a források növekedését a következő büdzsében. Azt nem tartja önkormányzásnak, hogy az állami pénzeket osszák szét. Szabadon és felelősen kell gazdálkodni a forrásokkal. Örömmel vette tudomásul, hogy az iskolaépítés állami feladat, ahogy ezt Tállai András államtitkár és a Berczik Ábel, az NGM államtitkár-helyettese válaszolta neki kérdésére.”

Forrás:
Az új rendszer vesztese a települési autonómia a polgármesterek szerint; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. október 17.

Ketyegő bombák lehetnek az önkormányzati cégek

„„Nincs szükség újabb önkormányzati adósságkonszolidációra” – hangoztatta a Világgazdaság önkormányzatokról szóló konferenciáján a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a jövő évi költségvetésben nincs működési többlet az idei évhez képest a települések számára. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint a központi támogatás rendszere jóval áttekinthetőbb lett.

Az új önkormányzati támogatási rendszer jól össze van rakva, de állandó monitoring és új könyvelési, eredményszemléletű rendszerre lesz szükség” – mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Világgazdaság konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. Szerinte vállalati szemléletű menedzselés lesz szükséges. Következő években is fenn kell tartani a támogatási részt…legalább 50 milliárdot kellene erre fordítani. Szerkezetátalakítási tartaléknak…kell majd maradnia – vélekedett Schmidt Jenő.

A TÖOSZ elnöke szerint sokkal jobb a helyzet, mint korábban az önkormányzatoknál. A korábbi működési költségeiket visszapótolta az állam, durván a 700 milliárddal az adósságkonszolidáció révén. „Több adósságkonszolidációra nincs szükség” – hangoztatta Schmidt. A jelenleg még fennmaradó 456 milliárd forintnak az éves kötelezettsége 40-50 milliárd, ami főleg a jelentős adóbevétellel bíró településeket érinti, nem kell ezt a tételt szerinte a teljes adófizetői körre visszavetíteni, maguknak kellene kigazdálkodniuk.

Az új finanszírozásban, elegendőek a fékek a további eladósodottságok elkerülésére. Az éven belüli hitelek visszafizetésénél probléma lehet, hogy szeptember 15. után kevés településnél folyik be helyi adó.

A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a következő évi költségvetésben nincs működési többlet. Pozitívum, hogy a béremeléseket követi a büdzsé. Fejlesztési többlet van a büdzsében, a 10 milliárdos pluszt minél előbb ki kellene írnia a kormányzatnak a településeknek. A plusz keret mintegy 40 milliárd forint lesz jövőre.

1700 milliárdot költenek az önkormányzatok működésre, ha levonjuk az a 350 milliárdot jelentő egyes bevételeket, akkor marad egy 1350 milliárdos tétel. A települések a működésre kapnak mintegy 200 milliárd forintot, és ha még a 700 milliárdos adósságkonszolidációt levonjuk, akkor marad 450 milliárd a feladatokra. A saját adóbevétel ennek a duplája az önkormányzati szektorban, de ez főleg kevés nagytelepülést érint, a kistelepüléseket nem, mivel nagy részüknek nincs semmilyen adóbevétele.

Hivataloknál a létszám-finanszírozásban lehetnek gondok, attól függően, milyen feladatai vannak, de a 4,5 millió forint elég lehet egy főre jutva egy évre egy településen.

Schmidt Jenő hangsúlyozta, hogy az általános iskoláknál nincs megoldva a 3000 fő feletti településeknél a bejáró gyerekek finanszírozására, s ezt saját bevételeikből kell finanszírozni az önkormányzatoknak. Ez mintegy 400 települést érint, főnként a kisvárosokat. A gyermekétkeztetésben csak az 50 és 100 százalékban támogatott gyermekek támogatása elég, mivel a nem támogatott gyermekek étkeztetése igen jelentős forrásokat von el a településeknél. A térítési díjak ugyanis csak a nyersanyagköltségekre elegendőek, az árat mintegy 60 százalékban kitevő rezsire már nem. A kedvezményt nem kapó gyermekek étkezését is az önkormányzatnak kell állni.

A TÖOSZ elnöke úgy vélte, hogy a bölcsődéknél nem elég a forrás, 486 ezer forint helyett 1-1,2 millió forint lenne szükséges. Központi orvosi ügyelet ellátása az 5000 fő alatti településeknél nagy gond, az OEP finanszírozási rendszerét át kellene alakítani.

Schmidt Jenő szerint az önkormányzati cégek tekintetében felmérésre lesz szükség. Az önkormányzatok kezességvállalása ott van az önkormányzati cégek mögött, ami ketyegő bomba.
Szabó Gellért , a Magyar Faluszövetség elnöke a Világgazdaság konferenciáján azt mondta, hogy a hiány szót a központi feladatfinanszírozásban is el kellene felejteni, nemcsak az önkormányzatok gazdálkodásánál. Ápolási díj, lakcímnyilvántartás, csak néhány feladat került a járásokhoz, jóval több náluk maradt, csak 10 százalék került a járási hivatalokhoz. A támogatás ennél jelentősebben csökkent.

Szabó Gellért szerint a központi támogatási rendszer jóval áttekinthetőbb lett. 2010 körül 286 normatíva volt még az önkormányzatoknak, ez szerencsére jelentősen egyszerűsödött. A falvaknak 2000 fő alatt, a szegény településeknek két tétel van a büdzsében, nem akarja ezt negligálni, de ez csak 1-2 millió forint plusz bevételt jelent a kistelepülésnek. A hivatalok fenntartásában diszkriminálják azokat a településeket, amelyek ketten összeállva látnak el hivatalt, mivel a legalább 3 település közös hivatalánál emelkedik jelentősen az összeg.

„Javul a kistelepüléseknek a központi támogatás emelése, a nagyvárosok megtartják a korábbi támogatásokat” – mondta a Magyra Faluszövetség elnöke. Szerinte sem bűn, ha valaki eladósodott, ha vissza tudja fizetni. Települése, Szentkirály egyike azon 1149 településnek, amely nem vett fel hitelt soha. Akinek nem lett része a hitelkonszolidációban ugyanannyit tettek a fejlesztésekért, mint akik hiteleket vettek fel, de ők racionálisan gazdálkodtak. Szerinte nincs jó és rossz költségvetés, vagy önkormányzati rendszer. Korábban is mindent megtettek a településekért.
Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium igazgatója azt mondta, a folyamatosan áthárított költségvetési konszolidáció miatt nagyon rossz volt a hangulat. Sok feladat volt kevés forrással. Sok településen a pénzek 50 százalékát például elvitték az oktatási feladatok – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a tehermentesítés ezért nagyon fontos volt.

2013-as büdzsé nagyon erősen megkötötte az önkormányzatok kezét Kovács Róbert szerint. Nem jelentette azt, hogy a tényleges költségeket finanszírozták, megmaradt a normatív elv tulajdonképpen. A korábbiakkal ellentétben azonban kötelezőek lettek a felhasználások, arra lehetett csak költeni, amire pénzt adtak. A Helyi Obszervatórium igazgatója úgy vélte, hogy a jövő évi büdzsében az önkormányzatok támogatása első nézetre mintegy 10 százalékkal növekszik.”

Forrás:
Ketyegő bombák lehetnek az önkormányzati cégek; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. október 17.

NGM: az önkormányzatok a nyertesek között vannak

„A jövő évi költségvetésben inkább a nyertesek közé lehet tenni az önkormányzatokat a többletek miatt – mondta a Világgazdaság konferenciáján a nemzetgazdasági minisztérium helyettes államtitkára. Berczik Ábel elmondta, hogy változni fog a bölcsődei támogatás rendszere, mivel a beíratott gyermekek után adnak pénzt, s nem fogják figyelni, hogy hiányzik-e a gyermek.

„Nyolc év alatt hatszorosára nőtt az önkormányzatok adósságállománya, azóta jelentősen lecsökkent, főként az adósságkonszolidációnak köszönhetően” – mondta el Berczik Ábel, az NGM helyettes államtitkára a Világgazdaság konferenciáján. 2010-ben még 1247 milliárd forint volt az adósság összege, jelenleg már csak 456 milliárd. Jelentős hiánya volt korábban az önkormányzatoknak, 2011 óta ez a trend megfordult, most már pozitív költségvetések vannak.

A jövő évi büdzsé alapjának a rezsicsökkentést, a reáljövedelmek növelését, a munkahelyvédelmi akcióterv folytatását és a közfoglalkoztatás bővítését tűzték ki. A reáljövedelem növekedésében a pedagógusok béremelése, a családi adókedvezmény kiterjesztése és a devizahitelek terheinek csökkentése lesz a cél- mondta Berczik Ábel.

Az önkormányzatok jövő évi finanszírozása alapjaiban nem változik, de finomhangolásra szorul – mondta az NGM kincstárért felelős helyettes államtitkára. Az idei elvek továbbra is érvényben lesznek. A gépjárműadó 40 százaléka illeti meg továbbra is a helyi önkormányzatokat. A költségvetési törvény szerinti egyes támogatások összegét csökkenti az elvárt bevétel (a beszámítás rendszerének elvei 2013. évhez képest módosulnak). A helyi önkormányzatok működőképességük fenntartása érdekében kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A 2013. évi szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások pedig jövőre már beépülnek az alapfinanszírozásba. „Szolidárisak lesznek a kistelepülésekkel, segítik őket a tartalékból, ha nem képesek finanszírozni feladataikat” – ígérte Berczik.

Berczik szerint a jövő évi költségvetésben inkább a nyertesek közé lehet tenni az önkormányzatokat a többletek miatt. A településeket pedig zárolások sem érintik – ígérte.

Hivataloknál a támogatás közvetlen a székhelyi önkormányzatokat illeti meg, korábban ez nem így volt, sokan kreatívan értelmezték a törvényt, a működési szabályokat, a társtelepülések nem küldték el a központoknak a támogatást. Településkategóriánként más támogatások lesznek. A szolidaritás jegyében a szegényebb önkormányzatoknál nem 3, hanem 4 millió forint lesz a támogatás minimális mértéke egy főre évente.

Hivatali támogatások esetében az alap változatlan lesz az idei évhez képest. A létszámok finanszírozását finomították, a nagyobb településeknél több létszámot ismernek el jövőre, a kistelepüléseknél csökkenni fog. Ezt a kistelepülések egyébként lapunknak sérelmezték. Berczik szerint azonban ebben még lehet korrekció, de kormányzati cél a bürokrácia csökkentése.
Településüzemeltetési feladatoknál ugyanazokat támogatják mint idén. Nagy változás, hogy településkategóriánként átlagos költséget vezettek be.

A köznevelés továbbra is önkormányzat feladat lesz. Az óvodák fenntartása önkormányzati feladat lesz, finanszírozási rendszere változatlan, a gyermeklétszám és az átlagkereset alapján számolják. Bejáró gyerekeket is támogatják ugyanakkor összegekkel mint tavaly. A volt MIK-es köznevelési intézmények működtetésére a költségvetés kiegészítő támogatást biztosít központosított előirányzatként.

A segélyek egy része a járásokhoz került. Jegyzői és méltányossági segélyek maradtak az önkormányzatoknál, az összegek változatlanok jövőre. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére 99,9 milliárd forint jut. Hozzájárulás pénzbeli ellátásokra 39,1 milliárd forint, 80 százalékát 2013. évi segélyezés adatai alapján, 20 százalékát a lakosságszám alapján osztják el, de minimum 1000 forint/fő, maximum 25 000 forint/fő jut.

A bölcsődei ellátás rendszer változni fog, a beíratott gyermekek száma alapján adják a támogatást. Sok település panaszolta, hogy a beteg, hiányzó gyerekek miatt kevesebb támogatást kaptak, de a működési költségei a bölcsődének eközben nem csökkentek. Megszűnik a társulási ösztönző bölcsődei támogatás, de beépítik a megnőtt bölcsődei finanszírozási keretbe.

Megszűnik a szociális és gyermekvédelmi támogatás azon kistelepüléseknél, amelyek működési engedély nélkül láttak el ilyen feladatokat. Gyermekétkeztetésre a normatíva változatlan (102 ezer forint), de nőtt több milliárddal az erre fordított összeg. A kulturális feladatok támogatásának rendszere sem változik. ”

Forrás:
NGM: az önkormányzatok a nyertesek között vannak; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. október 17.

Politikai döntés lesz az újabb adósságkonszolidáció

„Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára lapunknak a Világgazdaság önkormányzati konferenciáján elmondta, hogy politikai döntés az újabb adósságkonszolidáció kérdése. A célja az lehet, hogy teljesen tiszta hitelmentes önkormányzati rendszer jöhessen létre. Erről döntés még nincsen, az ügy napirenden van.

Tállai szerint az adósságkonszolidáció kérdése nem érinti az állami adósság összegét, nem érinti a költségvetési hiány kérdését sem. Évi 40-50 milliárd forintot kellene így bevonni az állami finanszírozásba. Így az újabb adósságkonszolidáció nem érinti a kormány gazdaságpolitikáját. Tállai kizártnak tartja, hogy egy település most már el tudjon adósodni, s így vegyen részt az újabb adósságkonszolidációban, mivel erre megfelelő fékek vannak.

Azt is elmondta, hogy több vitája volt a nemzetgazdasági minisztérium államtitkárával a büdzsé tervezésekor, hogy több forrás jusson a büdzsében az önkormányzatoknak, de ezekben többnyire alulmaradt.
Sisak Imre, Pásztó polgármesterének kérdésére elmondta, a szeptember 30-án lezáruló pályázatban a települések 61 milliárd plusz forrást igényeltek, de 18,4 milliárdot tudnak szétosztani. A pluszforrások ügyében pedig az az NGM-nél van a labda. A források megítélése pedig novemberben történik meg jelenleg elbírálás alatt vannak a pályázatok. Infrastrukturális pályázatokra 700 milliós keret van, de nem tettek le arról, hogy megnöveljék ezt az összeget, mivel erre 1700 település pályázott.

Tállai egyetértett azokkal a polgármesterekkel, akik nem tartották megoldottnak a közművelődési feladatok finanszírozását az önkormányzatok esetében. Az államtitkár szerint a házi orvosi ügyelet finanszírozását is át kellene alakítani, s nem az önkormányzati költségvetési fejezteből kellene történnie.

Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere szerint igen lassú az átfutási idő az engedélyezésekben a hiteleknél, pályázatoknál. Berczik Ábel, az NGN helyettes államtitkára közölte: a fékek miatt 1,5-2 hónap kell az engedélyeztetésre, de reméli, hogy az év végén felgyorsulnak az események. Türelmet kért minden önkormányzattól.”

Forrás:
Politikai döntés lesz az újabb adósságkonszolidáció; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. október 17.

Bankszövetség: Nem indokolt az újabb adósságkonszolidáció

„Kovács Pál, az OTP ügyvezető igazgatója arról beszélt lapunk konferenciáján: az OTP a legnagyobb önkormányzat hitelnyújtó volt, részt is vett az adósságkonszolidációról szóló egyeztetésekben. 2013 egy régen érett átalakulási folyamat kulcséve volt az önkormányzatoknál, de még fontos finomhangolásra van szükség.

A mostani önkormányzati feladatkör alapvetően a a korábbi rendszernek az alakítása pénzügyi szempontból, célzottan a támogatás csak a meghatározott célokra költhető – hangoztatta Kovács Pál a Magyar Bankszövetség részéről. Az OTP ügyvezető igazgatója szerint fontos lépés, hogy az önkormányzatoknál nem lehet költségvetési hiány. Minden további hitelfelvétel kormányengedélyekhez kötött, tartalmilag, formailag korlátozottak.

Összességben 746 milliárddal csökken a bevételi oldal a feladat átcsoportosítások miatt a 2012. évi adatokhoz képest az önkormányzatoknál, 546 milliárddal kevesebb lett a működési kiadás. Az intézményi és helyi adóbevételek növekednek, a többi bevétel csökken. A bevételi és a kiadási oldal eltérő dinamikájú és mértékű csökkenést követ, a bérekhez, személyi juttatásokhoz kapcsolódó járulékok jelentősen lecsökkentek. Nulla működési hiányt kell tervezni az önkormányzatoknak, eleve bekalkulálták a kiegészítő támogatásokat, megjelentek olyan eszközeladások, amelyek likviditási szempontból komoly aggályokat vetnek föl.
Kovács Pál szerint elmaradás látszik a beruházási kiadásokban. A tényleges forrástöbbletet, amely költségvetési tervekben fejlesztési célokat is tartalmazott, bevonják a működés finanszírozásának hiányába. A helyi önkormányzatok adóbevételi képessége el is dönti a likviditási helyzetüket. Kistelepüléseknél a folyamatos működés hiányt generál. A számot tevő adóbevétellel rendelkező önkormányzatoknak nincsenek likviditási gondjaik.

Az önkormányzatok idén már 1000 milliárd helyett mintegy 360 milliárd forinttal tartoznak a magyar pénzintézeteknek. A kötvény portfólió jelentős része főként svájci frankban és euróban van, a hitelek forintban.

Sok elemet pozitívan értékelnek a Bankszövetség részéről. Az 5000 fő alatti településeknél alkalmazott módszer a Bankszövetség szerint is indokolt és megalapozott volt. Fegyelmezetlenség, vagy kényszerűség miatti eladósodások mellett ezt az adósságot nem tudták volna kigazdálkodni.

Szükség van azonban az önkormányzati oldalon is a működés racionalizálására is – hangsúlyozta Kovács. Vannak akik eleget tettek ennek, de sokaknak ez gondot okoz. Sok kistelepülés hitelképtelen, nehézségek lesznek a finanszírozásban.

Nagytelepülések adósságkonszolidációjára 610,3 milliárd forintot költöttek. Ez a mérték a Bankszövetség szerint nem mindig volt indokolt. Megmaradt továbbra is az árfolyam kockázata. További konszolidációval kapcsolatban: bár vannak olyan esetek, ahol érdemes tovább gondolkodni, de nem tartanák indokoltnak. Mesterségesen átvállalt hitelek is voltak az adósságátvállalás folyamán.

Kovács szerint be kell vonni egyéb forrásokat az önkormányzati rendszerbe, éven túli hitelekre, beruházásokra újabb források kellenének. „Az önkormányzati tulajdonú vállalatok adósságállománya potenciális veszélyt jelent a tulajdonos önkormányzatok számára” – emelte ki az OTP ügyvezető igazgatója. Főként devizában áll fenn ez az adósság, és ez visszahat az önkormányzatok fizetőképességére. Ezeknél a cégeknél nemcsak a pénzügyi, hanem a szektorális különadók miatt is, például a rezsicsökkentés miatt forráshiány alakul ki, amelyek terhet fognak jelenteni az önkormányzatok számára. Ezért gondolkodni kell tőkeemelésen, pluszforrásokban. Itt is szükségesek lesznek uniós fejlesztések, például arra, hogy racionálisabban tudjanak működni.

A bankszféra olyan szolgáltatási színvonalat alakított ki, vagy olyan árverseny működik, ami az önkormányzatoknak versenyképes szolgáltatást ad. Erre a finanszírozás racionalizálása miatt is szükség van.

Kovács Pál bízik abban, hogy az önkormányzati reform tényleg stabilitást fog nyújtani az önkormányzatoknak A hitelfelvétellel kapcsolatos törvények garanciát adnak az újabb eladósodottság ellen. Hitelekre szükség van a fejlesztések és beruházások miatt, a bankok kiszámítható és stabil körülmények között tudnak hiteleket adni a településeknek – mondta.”

Forrás:
Bankszövetség: Nem indokolt az újabb adósságkonszolidáció; Éber Sándor; 2013. október 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Az adatmalackodás vége: az amerikai kormány Adat-innovációs Irodájának terve

„Daniel Castro, egy neves adatveterán végiggondolta, miért volna fontos, hogy a meglehetősen sok lábon álló gazdaságfejlesztési tárca, a Department of Commerce hamarosan újabb részleggel gyarapodjon. Az Office of Data Innovation koncepciója azt a felismerést tükrözi, hogy központi kormányzati ügynökségre van szükség ahhoz, hogy nemzeti stratégia szülessen a gazdaság minden szegletét átjáró adat-vezérelt innováció népszerűsítésére és az adatvilágban rejlő potenciál jobb kihasználására.

Mint mindig, az amerikaiak most is végtelenül pragmatikusak, miközben az Obama-adminisztrációnak a nyílt adatok világa felé tett eltökélt lépéseire tennének rá egy lapáttal. [1] Castro abból indult ki, hogy pusztán az egészségügyi adatok gazdasági értéke évi 300 milliárd, a GPS-adatoké évi 90 milliárd, az időjárási adatoké pedig 10 milliárd dollárra becsülhető, ezek hatékonyabb felhasználásától és más szektorok (energia, közlekedés, termelés, oktatás, pénzügy) adatvilágainak bevonásától ugyancsak tartalmas és előre mutató hatáskövetkezményeket lehet remélni.

Az új iroda egyszerre lenne felelős a kormányzati szervezet-közi és a gazdasági szereplők közti adatmegosztási gyakorlat javításáért és a globális információ-áramlást akadályozó korlátok lebontásáért, nemzetközi adat-standardok kialakításáért. Figyelné és értékelné az adatokkal kapcsolatos szabályozási tevékenységet. Kiemelt feladatai közé tartozna az adattudományi és adat-technológiai kutatások támogatása, ami az illetékes szervezettel (NSF, National Science Foundation) közösen gondozott programokkal valósulhatna meg. Castro a legfontosabb kérdésköröket is megnevezi: a nagy adattömegek információs tartalmának feltárása (data analytics), az adatok “elszemélytelenítés” révén történő felhasználhatósága (data de-identification), az információs önrendelkezést nem veszélyeztető adatbányászat (privacy-preserving data mining), biztonságos, sok-résztvevős autentikáció (secure, multi-party authentication) kölcsönösen elfogadott digitális tanúsítványok (interoperable digital credentials).

Mindezt még egy misszió egészíthetné ki. Az iroda gondozna olyan, magas szintű oktatási programokat, amelyek részben a jövő adattudósainak felkészülését, részben a munkavállalók adat-írástudóvá (data-literate) válását segítik elő új generációs tananyagok, nyílt hozzáférésű kurzusok formájában, számtalan tudásterületen.
Mit is mondhatnánk?

Először: valahogy így kell ezt csinálni, reméljük, a tervből valóság is lesz.

Másodszor: az egyes adatkörök gazdasági értéke Magyarországon is számszerűsíthető, sőt köztudott, ezek információs jószágként való rendelkezésre bocsátását és hasznosítását számtalan régi reflex, elavult szemléleti pozíció, hibás szabályozás nehezíti. (Rémtörténetek tonnaszám, a kamrában. Érdemes rápillantani erre a három évvel ezelőtti bejegyzésre. [2])

Harmadszor: adattudományi és adat-írástudási téren máris lemaradásban vagyunk, [3] és ez a lemaradás gyorsulni fog, ha nem történnek hasonló vagy a fentiekre távolról emlékeztető lépések hazánkban is.

Negyedszer: nem lehet lemondani arról, hogy az adatok felértékelődő világában autonóm magyar innovációs kapacitások is épüljenek.

Ötödször és búcsúzóul: milyen jó lenne olvasni azokat a háttértanulmányokat, amelyek meggyőzik majd az amerikai döntéshozókat, hogy szükség van adat-innovációt szolgáló szervezetre.

Műveljük kertjeinket.

[1] The Department of Commerce Should Establish an Office of Data Innovation; Daniel Castro; The Innovation Files; 2013. szeptember 27.

[2] Az információpolitikáról (Info-jövőfürkésző 1.); Z. Karvalics László; IT Business; 2010. január 13.

[3] Részletesebb tájékozódásra javaslom: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás; 60. évfolyam (2013) 7. szám

Forrás:
Az adatmalackodás vége: az amerikai kormány Adat-innovációs Irodájának terve; Z. Karvalics László; IT Business; 2013. október 7.

Az Oracle eltanácsolta az amerikai katonaságot a nyílt szoftverektől

„Az óriáscég az amerikai fegyveres erőknek szóló Fehér Könyvében azt tanácsolta, hogy ne használjanak nyílt forráskódú programokat, ami meglepő abban a tekintetben, hogy ők állnak ezek mögött az egyik legnagyobb pénzügyi támogatóként.

Az Oracle többek között arra hívta fel az amerikai védelmi minisztérium figyelmét, hogy a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása több problémát is eredményez, ezek elsősorban jogi kérdések, például a licenckötelezettségek betartása. A tanácsok azért is meglepőek, mert pont az óriáscég számít az egyik legnagyobb OSS-fejlesztőnek. A The Department of Defense (DoD) and Open Source Software című dokumentumban az IT-társaság többek között leszögezte, hogy a nyílt forráskódú programok használata sokkal magasabb költségekkel jár, mint a kereskedelmi termékek beszerzése és működtetése. Ez a fejlesztők magas béreivel és a leggyakrabban kínált szolgáltatásokkal van összefüggésben. Ezek magas költségtényezők, amiről azonban a licenckiadásokkal kapcsolatos összehasonlítások során kevésbé figyelembe venni.

További szempont, hogy a kereskedelmi termékek általában sokkal jobb tesztelési lehetőségeket kínálnak és egyszerűbben integrálhatók a meglévő rendszerekbe. A több teszt egyúttal nagyobb biztonságot is jelent, az OSS esetében viszont az integrációt a védelmi minisztériumnak a saját felelősségére kell elvégeznie, ez pedig szintén növeli a költségeket. Az is problémát jelent, hogy az Open Source Initiative (OSI) ugyan több mint 100 licenccel rendelkezik, de ezek nem mindegyike ötvözhető egymással, ezért nem lehet minden esetben csupán letölteni a szoftvereket és azonnal használni, ennél sokkal több lépésre van szükség.

Az Oracle ugyanakkor elismerte, hogy nagy mértékben hozzájárult a nyílt forráskódú projektekhez, amelyek között megtalálható a Linux, a Xen, a PHP, az Apache és a nevéhez kötődik a Virtualbox, a BerkeleyDB, a MySQL és a Java is. Ezek azonban bizonyos ügyféligényeknek nem tudnak megfelelni, ezért kereskedelmi programok megalkotására is szükség van. Az is tény, hogy a Sun átvétele után az Oracle csak nehezen tudta integrálni a különböző termékeket és szolgáltatásokat a saját rendszerébe, és a MySQL és az OpenOffice.org fejlesztőinek többsége otthagyta a vállalatot. A döntés hátterében az állt, hogy a fejlesztők szerint a cégtől nem kaptak elegendő támogatást.”

Forrás:
Az Oracle eltanácsolta az amerikai katonaságot a nyílt szoftverektől; Berta Sándor; SG.hu; 2013. október 19.
Rossz minőségű, hibás és drága programokat eredményez a nyílt forrás?; PC Fórum; 2013. október 16.
Nem biztos, hogy az amerikai Hadügyminisztérium is így látja a dolgot:

DoD Open Source Software (OSS) FAQ; U.S. Department of Defense, Chief Information Officer
The Navy’s newest warship is powered by Linux; Sean Gallagher; Ars Technica; 2013. október 18.

Európai Közszolgálati Díj – EPSA 2013

2013-ban is pályázatott hirdetett az Európai Közigazgatási Intézet (European Institute of Public Administration – EIPA) az Európai Közszolgálati Díjra (European Public Sector Award – EPSA), melynek elismertjei novemberben Maastrichtban vehetik át a kitüntetésüket.

Az Európai Közszolgálati Díjért idén negyedik alkalommal pályázhattak az unió tagországai. A kezdeményezés célja, hogy a közigazgatási szervezetek munkáját segítse az Európai Unió tagországaiban a tudásmegosztás támogatásával. A díjra való pályázás lehetőséget nyújt a résztvevőknek a leghatékonyabban működő közszervezetek munkájába való bepillantásra, az innovatív, új gyakorlatok megismerésére és megismertetésére, a tapasztalatok megosztására, valamint kapcsolatok építésére is.

Az idei pályázat témája a pénzügyi és gazdasági válságban a közszféra kihívásaira reflektál: „Weathering the storm – Creative solutions in a time of crisis” („Kiállni a vihart – kreatív megoldások a válság idején”). 26 országból 230 pályázat érkezett be az Európai Közigazgatási Intézet januári felhívására a három kategóriában (európai/állami; regionális; helyi szintű projektek), a legtöbb pályázatot a helyi („szupralokális” és lokális) közigazgatási szervezetek nyújtották be. A projektek több körös kiválasztási és értékelési folyamata során összesen 47 pályázatot emeltek ki legjobb gyakorlatként (ennyien nyerték el a ’Best Practice Certificate’-et), valamint 15 pályázatot választottak ki (5-öt kategóriánként) és jelöltek az Európai Közszolgálati Díjra.

Az európai és nemzeti szint kategóriájának öt kiemelt jelöltje között szerepel a lengyel Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezése (GreenEvo – a zöld technológiával foglalkozó cégek támogatása, versenyképességük elősegítése a nemzetközi színtéren is); a spanyol Közigazgatási és Pénzügy Minisztérium papírmentes közigazgatás programja; az izlandi ’Siketek és Nagyothallók Kommunikációs Központjának’ a jelnyelv „tudásközpontjaként” működő SignWiki nevezetű web és mobil platform fejlesztése; az olasz Közigazgatási Minisztérium ’átláthatósági iránytűje’, amely lehetővé teszi az elektronikus közigazgatási szolgáltatások, az online tartalmak, információk számonkérhetőségét; valamint a török Gazdasági Minisztérium kockázatalapú kereskedelmi felügyeleti rendszere (TAREKS).

A regionális szinten megvalósított projektek céljai között megtalálható a felső-ausztriai sporthét megszervezése; a közszféra humánerőforrás kezelésének megújítása az Azori-szigeteken (SIGRHARA); az andalúziai egészségügyi e-könyvtár kifejlesztése; a lappföldi települések jóléti és polgárvédelmi helyzetének javítása; valamint a katalán infokommunikációs technológiák megújítása a magán és a közszféra együttműködésével.

A helyi szintű projektek közül az öt jelölt: Esch-sur-Alzette önkormányzatának pályázata a ’dél-luxemburgi Új Gazdasági Övezet’ kialakításával; Monza város bíróságának a pályázata az olasz igazságszolgáltatási hivatalok átszervezésével; Bielsko-Biała lengyel város Energiaügyi Hivatalának klímavédelmi oktatási és figyelemfelkeltő kampánya; a Reykjaviki Rendőrfőkapitányság „Rendőrség és Közösségi Média” című pályázata, végül a poznańi önkormányzat felelős hivatalának lakásépítési és –csereprogramja.

A 2009-es és 2011-es pályázatokkal együtt a 2013-as pályázatok is fel fognak kerülni az ’EPSA eKnowledge Platform’-jára, melyet az idei év során alakít ki az intézet. A tudásbázisban 800 projekt leírása lesz elérhető.

A 2011-es jelölés és az EPSA-ról bővebben itt

Az EPSA hivatalos honlapja

A 47 ’legjobb gyakorlat’ listája
A 15 jelölt listája

Jelöltek programjai:

Összeállította: Asztalos Krisztina, eGov Kft.

Informatika, távközlés, technika

Nem mehetne ki Németországból a belföldi e-mail

„A Deutsche Telekom a tengerentúli ellenőrzések miatt azt szeretné, ha a németországi címről elküldött, illetve azokra érkező elektronikus leveleket kizárólag helyi internetes csomópontokon keresztül továbbítanák a szolgáltatók.

A távközlési vállalat az új megoldással lehetetlenné tenné az amerikai és a brit titkosszolgálatok számára, hogy titokban megszerezhessék és elolvashassák a német felhasználók e-mailjeit. A Deutsche Telekom minden fontos üzleti partnerével olyan megállapodást kötne, hogy az elektronikus levelek küldése és az információcsere más formái kizárólag a Németország területén található internetes csomópontokon keresztül továbbíthatók. „Az online forgalom nem ismer határokat, az adatokat az egész világon át lehet vezetni. Amennyiben viszont a küldő és a címzett Németországban vannak, akkor el akarjuk érni azt, hogy az internetes forgalom is az államon belül maradjon. Amennyiben Németországban megmutattuk, hogy mindez működik, akkor utána a rendszert kiterjesztenénk a schengeni övezetre is” – jelentette ki Thomas Kremer, a Deutsche Telekom adatvédelmi ügyekért felelős vezetője.

A társaság azért lobbizik, hogy az elképzelést támogassák a politikusok és a többi telekkommunikációs cég is. További három cégnek kellene csatlakoznia ahhoz, hogy létrehozható legyen egy belső német hálózat. Emellett persze szükség lenne az egységes európai adatvédelem gyors megteremtésére, azért, hogy biztosítani lehessen a szigorú adatvédelmi szabványokat. A DT korábban már egyeztetett a GMX, a Freenet és a Web.de szolgáltatókkal arról, hogy az egymás rendszerébe küldött leveleiket titkosítsák, ezek azonban külföldön kikódolhatók. Miután a Deutsche Telekomnak számos nagy vállalat is az ügyfele, köztük a Daimler és a ThyssenKrupp, így még fontosabbá vált az adatvédelem.”

Forrás:
Nem mehetne ki Németországból a belföldi e-mail; Berta Sándor; 2013. október 14.

Megrendülhet az USA internetirányító pozíciója

„Az internet és a világháló működéséért felelős szervezetek is elégedetlenek az Egyesült Államok túl erős befolyásával.

Nem mondható meglepőnek az, hogy az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az amerikai nemzetbiztonság széles körű megfigyelési tevékenységét bemutató dokumentumok megerősítették azokat a törekvéseket, melyek szerint a világháló és az internet feletti domináns amerikai ellenőrzésen lazítani kellene. Legalábbis ezt mutatja, hogy Fadi Chehadé, a doménrendszer menedzseléséért felelős, amerikai székhelyű nonprofit szervezet, az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) vezetője mellett több befolyásos nemzetközi szervezet is a változtatást sürgeti.

A közös nyilatkozatot néhány napja egy Montevideóban tartott szakmai találkozón tették közzé az említett vezetők: az ICANN mellett képviseltette magát az Internet Engineering Task Force, az Internet Architecture Board, a World Wide Web Consortium, az Internet Society, illetve az IP-címek öt nagy regionális regisztrátora is. A javaslat fő eleme: az internetet olyan struktúrában kell menedzselni és irányítani, melyben minden érintett fél egyenrangúként vesz részt, beleértve a kormányokat is. A résztvevők szerint a megfigyelési botrány rámutatott, hogy az Egyesült Államok vezetése túl nagy befolyással rendelkezik, és a kiderült visszaélések súlyosan megrendítették a felhasználók internetbe vetett bizalmát, ez pedig az információs társadalomnak és a digitális gazdaságnak egyaránt súlyos károkat okozhat.

Azt a Wired is megemlíti az eseményről szóló cikkében, hogy az ICANN már rég nehezményezi, hogy a legfontosabb domének (pl. .com, .net, .cc, .tv, .org) menedzselését nem a nemzetközi szervezet intézi, hanem amerikai magáncégek, ahol feltételezhető a kormányzati befolyás.

Az USA szerepének súlytalanabbá tétele egyébként komolyan felmerült a nemrég Dubajban tartott távközlési világkonferencián is, de ott elsősorban politikai motivációk kerültek előtérbe, mivel az elégedetlenek csoportját olyan, az Egyesült Államokkal versenyben álló, attól eltérő társadalmi berendezkedéssel rendelkező országok vezették, mint Oroszország és Kína.

A közös nyilatkozat főbb pontjai:

  • vissza kell nyerni az internet iránti bizalmat, melyet a lehallgatási ügy kikezdett, emellett az egységes internet koncepcióját kell támogatni a mostanában megerősödő szeparációs törekvésekkel szemben, hogy a fragmentációt megakadályozzák
  • alaposan fel kell tárni és elemezni kell a felmerült problémákat, majd nemzetközi erőfeszítéssel megoldásokat keresni rájuk
  • globálissá kell tenni az ICANN és az IANA működését egy olyan rendszerben, ahol a kormányzatoknak nincs kiemelt szerepük, hanem egyenrangúak a többi résztvevővel
  • továbbra is elsőrendű fontosságú az új címszabvány, az IPv6-ra történő átállás folyamata”

Forrás:
Megrendülhet az USA internetirányító pozíciója; Dajkó Pál; IT café; 2013. október 15.

Virtualizációs Nap 2013 – 2013. november 29.

„Virtualizáció, felhő alapú szolgáltatások, magas rendelkezésre állás, skálázhatóság…

Egy esemény, amelyen megismerheted

  • az új technológiákat: a legújabb fejlesztéseket, rendszereket, szolgáltatásokat
  • legújabb hardver megoldásokat: a gyártók, forgalmazók mutatják be termékeiket
  • a profikat: akiktől megtanulhatod, hogyan kell felépíteni egy rendszert
  • a kollégákat: akik Hozzád hasonló rendszerekkel dolgoznak, akiktől segítséget kérhetsz, ha elakadsz

Magyarország legnagyobb független virtualizációs konferenciája a 2013-as évben is várja a technológia iránt érdeklődő szakembereket, cégeket, magánszemélyeket.

A rendezvény idén is ingyenesen látogatható, előzetes regisztrációt követően.

A rendezvény időpontja: 2013. november 29. – Péntek 8h – 17h (Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont).

A rendezvényt követően 17 órától kötetlen sörözésre, beszélgetésre várunk minden résztvevőt.

Az épület a Könyves Kálmán krt. és a Mester utca találkozásánál fekszik. Könnyen megközelíthető autóval a fő közlekedési útvonalakon.
Lurdy Ház, 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.”

Forrás:
Virtualizációs Nap 2013 – 2013. november 29.

Szabad Szoftver Konferencia 2013

„…A több éves hagyománynak megfelelően minden évben egy konferenciával tervezzük ünnepelni a szabad szoftverek világnapját. Célunk, hogy egyre többen lássák meg a szabad szoftverekben rejlő lehetőségeket új ismereteket és emberi kapcsolatokat szerezve, legyen az akár kezdő otthoni felhasználó, rendszergazda, vállalkozó, kormányzati vagy oktatási felhasználó.

Idén, 2013-ban terveink szerint november 29-én, pénteken tervezzük a konferencia megrendezését. Tervezett szekcióink:

  • Mobil szekció: szabad szoftveres mobil platformok, pl. Android, Firefox OS, Ubuntu Phone
  • Hardverközeli szekció: szabad szoftverrel programozható, konfigurálható „kütyük”, alap hardveres kapcsolásokkal, pl. Raspberry Pi, Arduino, Udoo, OpenWrt routerken
  • Felhasználói szekció: népszerű és még kevésbé ismert felhasználói programok: pl. LibreOffice, Mozilla, Gimp, …
  • Rendszergazdai szekció: asterisk, biztonsági kérdések
  • Geoinformatikai szekció: a GIS-ben egyre jobban teret nyerő desktop (pl. QGIS, GRASS) és server (pl. GeoServer, OpenLayers) megoldások
  • Multimédia, jog: nyílt formátumok, szabad licencek, jogi kérdések

A belépés ingyenes lesz.

2013-as témák…”

Forrás:
Szegedi Tudományegyetem – Szoftverfejlesztés Tanszék

Az egész EU-ban elérhetővé vált a szélessáv?

„Kis csalás van a dologban: ez pusztán annyit jelent, hogy mostanra mind a 28 uniós tagállamban elő lehet fizetni műholdas internetszolgáltatásra. Három millió ember örülhet, ennyien nem tudtak se kábelre, se mobilnetre előfizetni.

Az EU egészében hozzáférhetővé vált a műholdas szélessávú internet, azaz minden unióbeli háztartás rendelkezhet alapszintű szélessávú internetkapcsolattal. Bármely uniós polgár előfizethet rájuk – köztük az a 3 millió fő is, akik eddig sem a vezetékes, sem a mobil szélessávú hálózatokhoz nem tudtak csatlakozni. A korszerű, kétirányú KA-sávos szélessávú műholdak akár 20 Mbps letöltési sebességet is biztosítani tudnak. 2012 végére az uniós háztartások 99,4%-a rendelkezett hozzáféréssel alapszintű vezetékes vagy mobil internethez – ez magában foglalta a vidéki területeken található háztartások 96,1%-át is. A fennmaradó 0,6%-ba (ez mintegy 3 millió polgárt jelent) azonban számos család és vállalkozás tartozott olyan elszigetelt vagy vidéki területeken, ahol a vezetékes, illetve a mobil szélessávú hálózatok kiterjesztése nehézkesebb és költségesebb.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy műholdas szélessávú kapcsolatot is igénybe vehetnének, ezért indította útjára Neelie Kroes a Műholdas Szolgáltatók Európai Szövetségének (ESOA) kezdeményezését, a broadbandforall.eu honlapot, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy gyorsan tudomást szerezzenek a rendelkezésükre álló műholdas szélessávú lehetőségekről. Az európai polgárok 148 műhold szolgáltatásait vehetik igénybe. A legolcsóbb alapszintű csomagok havi 10 euróba kerülnek, a 20 Mbps sebességű csomagok ára havi 25 eurónál kezdődik, a parabolaantenna átlagos ára pedig 350 euró (ez alacsonyabb is lehet prémiumkategóriás előfizetés esetén).”

Forrás:
Az egész EU-ban elérhetővé vált a szélessáv; SG.hu; október 18.
A tervezettnél előbb értük el a 100%-os alapszintű szélessávú lefedettséget szerte Európában. Következő lépésként mindenkinek biztosítjuk a gyors szélessávú internetkapcsolatot; Európai Bizottság; IP/13/968, 2013. október 17.

A felhő megállíthatatlan

„A Cisco friss felmérése szerint 2017-re várhatóan több mint négyszeresére nő a felhőalapú adatforgalom, melynek kétharmada addigra az adatközpontok köré összpontosul.

A Cisco harmadik alkalommal tette közzé a Cisco Global Cloud Index (2012-2017) című előrejelzését, amely a globális felhőalapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálja.

A legfrissebb kutatás szerint a globális felhőalapú adatforgalom 35 százalékos összesített éves átlagos növekedési arány (CAGR) mellett 2017-re négy és félszeresére nő 1,2 zettabájtról 5,3 zettabájtra. A globális adatközponti forgalom pedig a várakozások szerint 2017-re megháromszorozódik, és eléri a 7,7 zettabájtot. Ez az adatmennyiség megfeleltethető annak, mintha a Föld valamennyi lakója másfél éven keresztül folyamatosan zenét hallgatna (107 trillió órányi zene), vagy napi két és fél órán keresztül folyamatosan nagyfelbontású videóközvetítést nézne (8 trillió órányi nagyfelbontású HD videó).

Az előrejelzés szerint a 2017-ig tartó időszakban a közel-keleti és az afrikai régióban növekszik legnagyobb mértékben a felhőalapú adatforgalom (57%-os CAGR), amelyet az ázsiai és csendes-óceáni térség (43%-os CAGR) és Kelet-Közép-Európa (36%-os CAGR) követ.

„Magyarországon a felhőalapú szolgáltatások felhasználói oldalon elsőként a nemzetközi nagyvállalatoknál jelentek meg. A felhőszolgáltatás mint termék magyar piacra való bevezetése valamivel később indult el, az elterjedés fő mozgatórugója pedig a piac árérzékenysége lehet, mivel a felhőszolgáltatások esetében az ügyfelek jelentősen csökkenthetik beruházási költségeiket. Ugyanakkor a felhőalapú szolgáltatások a fogyasztói szegmensben is nagyon népszerűek, legyen szó akár külső levelező rendszerről vagy közösségi portálokról. Ezekben szinte minden felhasználó otthonosan mozog, a játékszabályokat gondolkozás nélkül elfogadja” – nyilatkozta a felmérést kommentálva Takács Gábor, a Cisco adatközponti technológiákért felelős közép-kelet európai vezetője. „Egy másik fontos ágazat az államigazgatás területe. Ígéretes, hogy az államigazgatási felhőt mint egységes egészet tekintik a kormányzati döntéshozók. Az alkalmazásközpontú egységes infrastruktúra és a felhőszolgáltatásra optimalizált ún. adatközponti blokk megoldások alkalmazása a skálázhatóság és az üzemeltetési költségek optimalizálása szempontjából e területen is kulcsfontosságú lesz” – tette hozzá Takács Gábor.

Az adatközpontok forgalmának jelentős részét nem a végfelhasználók, hanem az adatközpontok és a felhőalapú számítási feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek generálják majd. A Cisco előrejelzése szerint a 2012 és 2017 közötti időszakban ugyanis az adatközpontok forgalmának 76 százaléka a központokon belül marad és nagyrészt a tárolási, termelési és fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközpontok forgalmának további 7 százaléka a különböző adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban adatreplikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalomnak csupán a fennmaradó 17 százalékát teszik ki a végfelhasználók felé irányuló műveletek, pl. az internetes böngészés, elektronikus levelezés, videófolyamok és a „Minden a hálón” („Internet of Everything”) jellegű forgalom.

A kutatás további főbb eredményei:

  • a Cisco Global Cloud Index regionális előrejelzési adatokat is tartalmaz a felhőalapú adatforgalom növekedéséről. 2017-re várhatóan az észak-amerikai térség felhőalapú adatforgalma lesz a legmagasabb (évi (1,886 zettabájt), megelőzve ezzel az ázsiai és csendes-óceáni térséget (évi 1,876 zettabájt) és Nyugat-Európát (évi 770 exabájt). Kelet-Közép-Európa felhőalapú adatforgalma 2017-re 325 exabájt körül várható
  • a felhők a globális adatközpontok forgalmának közel kétharmadát fogják kitenni: világszinten a felhők adatforgalma az adatközpontok forgalmának 2012-ben mért 46 százalékáról (havi 98 exabájt, vagyis évi 1,2 zettabájt) 2017-re 69 százalékra, azaz az adatközpontok teljes forgalmának közel kétharmadára, mintegy évi 5,3 zettabájtra fog emelkedni
  • világszinten a felhők forgalma gyorsabb növekedést mutat az adatközpontok teljes forgalmánál: a felhőalapú szolgáltatásokra való áttérés miatt a felhők adatforgalma gyorsabb ütemben növekszik, mint a hagyományos adatközpontoké. A hagyományos adatközpontok teljes forgalma 2012 és 2017 között várhatóan megháromszorozódik (ez 25%-os összesített éves növekedési ütemnek felel meg), a globális felhőalapú adatforgalom esetében pedig ugyanezen időszakban 4,5-szörös növekedés várható (35%-os CAGR)
  • a munkaterhelések átalakulása: 2012 és 2017 között az adatközpontok munkaterhelése 2,3-szoros, a felhők munkaterhelése 3,7-szeres növekedést fog mutatni – 2012-ben a munkaterhelés 39 százalékának feldolgozása történt felhőben (szemben a hagyományos adatközpontokban feldolgozott 61 százalékkal)
    • 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege a felhők felé mozdul el – a teljes terhelés 51 százaléka ekkor már felhőkörnyezetben kerül feldolgozásra, szemben a hagyományos informatikai térben feldolgozott 49 százalékkal
    • 2017-re a terhelések közel kétharmadát (63%) a felhőalapú adatközpontok adják majd, a hagyományos adatközpontok pedig a terhelés 37%-át teszik ki

Mennyiben támogatja a széles sávú hálózatok fejlettsége a felhőalapú szolgáltatások bevezetését?

A felhőalapú rendszerekre való felkészültséget a kutatás a széles sávú infrastruktúrák fejlettsége szempontjából is vizsgálta. A kutatásban az átlagos és közepes feltöltési és letöltési sebességet, illetve a látenciát elemezték a szakemberek minden régióban, és ezek alapján három besorolást alakítottak ki:

  • Alapszintű felhőalkalmazások / Hálózati követelmények
    Letöltési sebesség: 750 kbps-ig; Feltöltési sebesség: 250 kbps-ig; Látencia: 160 ms felett
    Példa az alapszintű fogyasztói szolgáltatásokra: szöveges kommunikáció (e-mail, azonnali üzenetküldés), webböngészés, személyes tartalmak (nem multimédiás), e-bankolás, internetes játékok, közösségi hálók (csak szöveges), alapszintű videó és zene streamelés.
    Példa az alapszintű üzleti szolgáltatásokra: szöveges kommunikáció (e-mail, azonnali üzenetküldés), VoIP, webkonferencia
  • Középszintű felhőalkalmazások / Hálózati követelmények
    Letöltési sebesség: 751–2500 kbps; Feltöltési sebesség: 251–1000 kbps; Látencia: 159–100 ms között.
    Példa az alapszintű fogyasztói szolgáltatásokra: intelligens otthonok, személyes tartalmak (multimédiás), online vásárlás, többszemélyes játékok, közösségi hálók (multimédiás, inteaktív), HD videó és zene streamelés, IM videó chat
    Példa a középszintű üzleti szolgáltatásokra: ERP/CRM, IP audiokonferencia, videokonferencia
  • Fejlett felhőalkalmazások / Hálózati követelmények
    Letöltési sebesség: 2500 kbps felett; Feltöltési sebesség: 1000 kbps felett; Látencia: 100 ms alatt.
    Példa a fejlett fogyasztói szolgáltatásokra: e-oktatás, e-egészségügy,, HD videó chat, szuper HD video streamelés, 3D videó streamelés
    Példa a fejlett üzleti szolgáltatásokra: virtuális irodák,, HD audiokonferencia, HD videókonferencia
  • az ázsiai és csendes-óceáni, a kelet-közép-európai, a nyugat-európai és a latin-amerikai vezetékes hálózatok támogatják a fejlett felhő alapú alkalmazásokat
  • a mobil hálózat teljesítménye minden régióban támogatja valamilyen szinten a felhőszolgáltatásokat
  • a kelet-közép-európai, észak-amerikai és a nyugat-európai hálózatok átlagos mobilhálózati teljesítménye egyelőre a középszintű felhőalapú alkalmazásokat támogatja

A kutatásról:
A Cisco Global Cloud Index (2012–2017) előrejelzést az IP-alapú adatközponti és a felhőalapú forgalom növekedésének és trendjeinek nemzetközi szintű előrejelzésére dolgozták ki. A Cisco Global Cloud Index modellezésen, valamint különböző elsődleges és másodlagos források elemzésén alapul, beleértve a világ számos adatközpontjának elmúlt éves forgalmából származó több mint 40 terabájt méretű mintát, az elmúlt két év során elvégzett 90 milliót meghaladó számú hálózati tesztet, valamint más szervezetek piackutatásait.”

Forrás:
A felhő megállíthatatlan; IT café; 2013. október 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

NGM: Teljes joggal bírságolt a NAV a pénztárgépek miatt

„Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kereskedők „megütközéssel” fogadták, hogy a NAV több milliós bírságot szabott ki azokra a kisvállalkozásokra, akik semmit sem tehetnek arról, hogy az online pénztárgépek gyártása és üzembe helyezése még nem indult meg. Az OKSZ méltányosságot kért az NGM-től, ám a tárca azt mondja: a kereskedőknek ott volt a szeptember, hogy előkészítsék a pénztárgépek beszerzését.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a jogszabályba iktatott türelmi időnek köszönhetően a szeptember hónap állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy megtalálják és megrendeljék az igényeiknek megfelelő pénztárgépet. Ha a kereskedő az előírt feladatokat határidőre elvégzi, nem kell büntetéstől tartania, és régi készülékét mindaddig jogszerűen használhatja, amíg a forgalmazótól meg nem kapja új gépét – közölte a tárca annak kapcsán, hogy a kereskedelmi szövetség méltányos elbánást kért a kasszacserével érintett kereskedők részére.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a múlt héten azt kérte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), hogy vizsgálják felül az online kasszák ellenőrzési gyakorlatát, és méltányosan járjanak el a kereskedőkkel szemben, mivel a bírságolás lassítja és drágítja az online átállást. Az érdekvédelmi szervezet szerint a kereskedők „megütközéssel” fogadták, hogy a NAV több milliós bírságot szabott ki azokra a kisvállalkozásokra, akik semmit sem tehetnek arról, hogy az online pénztárgépek gyártása és üzembe helyezése még nem indult meg.

Az adóhatóság korábban azt közölte, hogy az adóellenőrök hetek óta ellenőrzik azokat a budapesti vállalkozásokat, amelyek nagy valószínűséggel nem teljesítették az online pénztárgéprendszerbe történő bejelentkezés feltételeit. A revizorok a jogszabályban előírtak betartását ellenőrzik, így azt vizsgálják, hogy az érintetteknek van-e üzembe helyezési kódjuk, és rendelkeznek-e a pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel, a forgalmazó által visszaigazolt megrendeléssel.

Az NGM hétfői közleménye emlékeztet, hogy a tárca és az állami adóhatóság augusztusban – az akkori piaci elégtelenségekre tekintettel – a kétfázisú ellenőrzési gyakorlat kialakításával 30 napos türelmi időt adott a pénztárgépcserével érintett vállalkozások számára. Az elmúlt időszakban a tárca számos alkalommal hívta fel az érintettek figyelmét arra, hogy augusztus 31-ig minden kiskassza-cserére kötelezett vállalkozásnak rendelkeznie kell üzembehelyezési kóddal, szeptember 30-ig pedig a pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel, illetőleg a pénztárgép forgalmazója által visszaigazolt megrendeléssel.

Kiemelték: a jogszabályba iktatott türelmi időnek köszönhetően szeptember hónap állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy informálódjanak a piacon, az igényeiknek megfelelő pénztárgépet megtalálják és megrendeljék. Ezt megerősítve a vállalkozások megnyugtatása érdekében a tárca akként módosította a vonatkozó jogszabályt, hogy az online pénztárgép üzembe helyezéséig a vállalkozók hagyományos kiskasszáikkal is eleget tehessenek nyugtaadási kötelezettségüknek. Feltételként csupán – a fenti határidőkkel – az üzembehelyezési kód meglétét, valamint az új készülék beszerzéséről szóló szerződés megkötését, a visszaigazolt megrendeléssel való rendelkezést írta elő. Ha a kereskedő ezeket a feladatokat határidőre elvégzi, nem kell büntetéstől tartania, és régi készülékét mindaddig jogszerűen használhatja, amíg a forgalmazótól meg nem kapja új gépét – erősítette meg az NGM.

Kiemelték: a pénztárgépcsere-ellenőrzéseknél továbbra sem cél a bírságolás, azonban az adóhatóság kötelessége a jogszabályi előírások betartatása. A gépek sorozatgyártásának pedig elengedhetetlen feltétele a megrendelések leadása, így az ellenőrzések elkezdését nem lehetett tovább halogatni.

Szeptemberben, számos kiadott közlemény mellett az adóhatóság revizorai segítő jelleggel mind a 733 elvégzett ellenőrzés során felhívták az online pénztárgéppel nyugtaadásra kötelezettek figyelmét, hogy pótolják az esetleges hiányosságokat, és teljes körű tájékoztatást adtak a kötelezettségek teljesítésének lehetőségeiről – közölte az NGM.”

Forrás:
NGM: Teljes joggal bírságolt a NAV a pénztárgépek miatt; HVG.hu/MTI; 2013. október 14.

Egy rendszerre kötik a szegedi, debreceni és pécsi egyetemeket

„Szuperszámítógépek segítségével egy rendszerbe kapcsolják a szegedi, debreceni és pécsi egyetemek számítástechnikai rendszereit. Ezzel akár több évig, vagy hónapokig tartó számítások is felgyorsíthatók, de azért is jó, mert az érintett egyetemek kutatói hozzáférhetnek egymás eredményeihez.

Még 2011-ben indult meg az a projekt, amely 780 millió forintból 2014 őszére valósítaná meg a szuperszámítógépes megoldást az informatikai kapacitás optimális kihasználásával. A rendszer lényege, hogy megfelelő szoftver segítségével nagyon sok számítógépes processzor és tárolóegység dolgozik egyszerre, így viszonylag rövid idő alatt óriási mennyiségű adatot lehet kezelni, illetve keresni bennük. A módszer tulajdonképpen olyan, mint amikor 2, 4, vagy akár 8 magos processzorokat használunk személyi számítógépeinkben.

A szuperszámítógép egyébként már ott van a Szegedi Tudományegyetemen és a pécsi, a debreceni egyetemeken, illetve a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnél.

Dombi György, a projekt vezetője a Rádió 88-nak elmondta: a rendszerek összekapcsolása újabb és szélesebb körű kutatási, illetve együttműködési lehetőséghez juttatja az intézmények kutatóit. Ők általában a természettudományok területéről jönnek: biológusokról, fizikusokról és kémikusokról és kutatásaikról van szó.

A szuperszámítógépeket és az így felállított rendszert használhatják például molekulák feltérképezésére, gyógyszervegyületek adatbázisainak kezelésre, vagy akár a szív mozgásának lemodellezésére is. De nyelvészek és jogászok számára is hasznos lehet egy gyorsan kereshető adatbázis – tette hozzá Dombi György, aki szerint így akár kísérleteket is elhagyhatnak a kutatók, mivel az információk már rendelkezésre állnak majd.

A projekt megvalósítása jelenleg félúton jár, jelenleg a rendszervezérlő programok optimalizálása zajlik. Emellett csütörtökön már workshop keretében mutatják be a szuperszámítógépes rendszer lehetőségeit a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak. “Nem titkolt célunk, hogy segítsük a kultúra terjedését és továbbfejlesztését. Ezek a rendszerek rendkívül gyorsan fejlődnek és avulnak, így nekünk már az elkövetkező 3-4 évre kell gondolnunk” – tette hozzá Dombi György.”

Forrás:
Egy rendszerre kötik a szegedi, debreceni és pécsi egyetemeket; Cservenák Zoltán; SzegedCafé; 2013. október 17.

Lehetetlen elzárva tartani az adatainkat

„Rengeteg adatbázis hever parlagon, melyek hasznosításával társadalmilag hasznos célok érhetőek el. Az adattömegek elemzésével pénz takarítható meg, de többségét cégek őrzik hét lakat alatt anélkül, hogy felhasználnák.

Jake Porway New York-i adattudós jótékonysági egyesületeket, kormányhivatalokat és vállalatokat támogat a DataKind nevű szervezetével. A célja az, hogy a különböző adatok elemzése révén társadalmi fejlesztéseket lehessen elérni. A DataKind azt szeretné elérni, hogy azok a szociálisan érzékeny szervezetek, illetve emberek, akik a világot jobbá akarják tenni hozzáférhessenek azoknak az adatspecialistáknak az anyagaihoz, akik a Wall Streeten vagy a Szilícium-völgyben sikeresek. A legtöbb adattudós, akiket ezekbe a projektekbe bevonunk, ingyen és a szabadidejében dolgozik. Normális esetben egyáltalán nem motiválja őket a pénz, mivel amúgy nagyon jól keresnek, sokkal inkább az vonzza őket, hogy a képességeiket egy jó cél szolgálatába állíthatják. Egyébként folyamatosan az irodájukban ülnek és elemzik, hogy miként lehetne még inkább rávenni az embereket arra, hogy rákattintsanak egy online reklámra.”

„A DataKind különböző programokkal foglalkozik. Chicagóban például a tűzoltóság a túlmelegedett elektromos takarók miatt keletkező tüzekkel küzd. Nos, mi összevetettük a bevetési és a demográfiai információkat, s kidolgoztunk egy tervet arra vonatkozóan, hogy mely városrészekben kell a hatóságoknak a lakosokat az eddiginél jobban tájékoztatniuk. New Yorkban bebizonyítottuk, hogy a fák rendszeres vágása 22 százalékkal csökkentette vihar esetén az emberi és a vagyoni kár veszélyét. New Yorkban körülbelül 600 000 fa van, és az 1990-es évek óta feljegyzik, hogy hol és mikor ültettek vagy nyestek vissza egy fát, s milyen viharkárokat élt túl. Az információk ott voltak, bár rendezetlen formában és különböző adatbázis-formátumokban. Az egyesületeknek, de a hivataloknak és a cégeknek sincsenek erőforrásaik arra, hogy valamit kezdjenek ezekkel a feljegyzésekkel” – mondta Jake Porway.

A szakember más példákat is említett: India egyes régióiban sokan nem tudnak eljutni az orvoshoz, illetve a kórházakba, rendelőkbe anyagi okokból vagy a nagy távolság miatt. Ezért az egészségügyi ellátás abból áll, hogy a szociális munkás SMS-ben tartja a kapcsolatot a kezelőorvossal és így koordinálják a gyógyszerek felírását. Az egyik projektben megpróbálták ezt az eljárást egy algoritmus segítségével egyszerűbbé tenni. Ahelyett, hogy a szociális munkásnak órákat vagy napokat kellene várnia az orvos visszajelzésére, a számítógépes program bizonyos egyértelmű tünetek esetén – az eddig elemzett esetek alapján – javasolhatja a szociális munkásnak egy adott gyógyszer felírását. Amennyiben ilyen módszerekkel drasztikus mértékben lehet javítani a Föld bizonyos vidékein és az emberek nem halnak bele egy tüdőgyulladásba csak azért, mert napokig nem kaptak megfelelő kezelést, akkor az nagy előrelépés lenne. Ehhez természetesen minimalizálni kellene a kockázatokat, vagyis megbízhatóbbá kell tenni az elemzéseket.

Alapvető probléma viszont, hogy az adatok nagy része el van zárva és ez különösen fájó a kutatónak, hiszen pontosan tudja, hogy mennyi jó dolgot lehetne tenni ezekkel az információkkal. Többek között jobban előre lehetne jelezni a válságokat vagy csökkenteni a fiatal terhes nőknél a halandóságot – utóbbit például csupán azáltal, hogy kiértékelik a Facebookra kirakott státuszfrissítéseket. Csak remélni lehet, hogy a cégek az adatkincseiket a jövőben gyakrabban hozzáférhetővé teszik, vagy egy jó célra felajánlják. Szerinte szigorúan kellene szabályozni, hogy milyen formában és miként lehet kikölcsönözni egy tudományos nonprofit projekt számára a különböző fájlokat. A legtöbb esetben azonban az egyes személyeknek kellene a vállalatoknál tárolt adataikat egy-egy jó cél érdekében rendelkezésre bocsátaniuk, és a társaságok is profitálnának az elemzések eredményeiből.

Tudomásul kell ugyanakkor venni, hogy az információk védelme egyre nehezebbé, sőt, gyakorlatilag lehetetlenné vált. A minket körülvevő szenzorok, kamerák és technikai lehetőségek miatt egyre kétségesebb, hogy létezik-e valódi adatvédelem. Egy embert már arról az egyedi mozdulatsorról is fel lehet ismerni, ahogy a nadrágzsebéből előveszi a mobiltelefonját. „Lehet, hogy naiv vagyok, de a cégek óvakodni fognak attól, hogy visszaéljenek ezekkel az információkkal. Természetesen felhasználják majd őket, hogy elképesztő módszerekkel reklámokat dörgöljenek az orrunk alá, de nem jönnek a házunkhoz és lopják el a gyermekeinket vagy rabolnak ki minket. Ugyanis, ha valóban valami borzalmasat tesznek az adatainkkal és ez kiderül, akkor az üzletük nagyon gyorsan véget ér.”

„A valódi veszély inkább az állam részéről fenyeget minket és a kabineteknek elvileg nincs is szükségük a Facebookra vagy más konszernekre. A kormányok mindig lehallgattak bennünket és az 1970-es évek óta tudják, hogy miként kell adatokat gyűjteni és kielemezni a számítógépek segítségével. Ezen a területen nem sok dolog változott; vagy jó dolgokra fogják felhasználni az adatainkat vagy visszaélnek velük, úgy, ahogy ezt eddig is tették. Talán egy olyan kultúra felé haladunk, ahol minden nyilvános lesz. Ez ugyan ijesztően hangozhat, de ezzel egy időben a kormányoknak nehezebb lesz valakit elhallgattatniuk. Amennyiben a személyazonosságomat széles körben ismeri a társadalom, akkor nem lehet olyan gyorsan eltüntetni, de az ellopása is nehezebbé válik” – hangsúlyozta Jake Porway.”

Forrás:
Lehetetlen elzárva tartani az adatainkat; Berta Sándor; SG.hu; 2013. október 20.

Szakirodalom

XXI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Programja

A 2013. szeptember 18-20. között Keszthelyen megtartott konferencia programja, számos előadás letölthető bemutatójával.

Forrás:
XXI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Programja; Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (KÖZSZÖV)

Törvények, rendeletek

Januártól név nélkül is lehet közérdekű bejelentést tenni

„Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megkezdte a felkészülést, a személyi és technikai feltételek kialakítását a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényben foglalt új feladata végrehajtására – közölte az alapjogi biztos hivatala.

A közleményben emlékeztetnek: a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.

Ebben az esetben a bejelentő az alapvető jogok biztosának – most még fejlesztés alatt álló elkülönített elektronikus rendszerén – tehet majd közérdekű bejelentést, amelyet a hivatal úgy dolgoz fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.

Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, az állami működés jobbá tétele és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés. A jogszabály a bejelentő védelmében meghatározza, hogy a panaszos vagy a bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnek adhatók át, amennyiben a szerv a törvény alapján jogosult az adatok kezelésére, vagy ha az adatok továbbításához a panaszos vagy közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult – írták a közleményben.”

———

„Jövő év elejétől egységes jogszabály vonatkozik az állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések kezelésére, miután az Országgyűlés hétfőn kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadta az erről szóló előterjesztést.

A jogszabály rendelkezik a bejelentő védelméről és a munkáltatók visszaéléseivel kapcsolatos bejelentések kezeléséről, biztosítva, hogy ha egy vállalat létrehozza a bejelentések kezelésére szolgáló rendszerét, az megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak. Az előírás szerint ezekben tilos különleges adatokat kezelni.

A törvény bevezeti a bejelentővédelmi ügyvéd intézményét. Az ügyvédet a magánszféra alkalmazhatja az antikorrupciós bejelentések fogadására. A bejelentő személyét ügyvédi titoktartás védi.
A bejelentővédelmi ügyvéd megszűri a hamis vagy nem érdemi bejelentéseket, és segíti a nyomozó hatóság munkáját is. Az előterjesztés összeférhetetlenségi követelményeket is megfogalmaz a bejelentővédelmi ügyvédekkel szemben.

A törvény változtat az alapvető jogok biztosára vonatkozó előírásokon, feladatai között rögzíti a közérdekű bejelentések vizsgálatának teendőit.
Az ombudsman hivatala kezeli a jövőben azt az elektronikus rendszert, amelyen keresztül az emberek megtehetik közérdekű bejelentéseiket. A biztos továbbítja az ide érkező észrevételeket az illetékes hivatalokhoz, kérés esetén anonimizálva. A jogszabály szerint lehetőség van a kapcsolattartásra a bejelentővel, aki kérheti, hogy adataihoz csak a biztos és hivatala férjen hozzá.”

Forrás:
Januártól név nélkül is lehet közérdekű bejelentést tenni; napi.hu/MTI; 2013. október 16.
Törvény az állampolgári panaszokról és közérdekű bejelentésekről – Bevezeti a bejelentővédelmi ügyvéd intézményét; Jogi Fórum; 2013. október 15.
T/11657. számú törvényjavaslat a panaszokról és közérdekű bejelentésekről; Országgyűlés (pdf)