Skip to main content

45. szám, 2013. november 4.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Állami szolgálat, közszolgálat a 19. század közepén

„2013. november 5-én a Magyar Nemzeti Levéltár közigazgatás-történeti műhelykonferenciát rendez a levéltár Bécsi kapu téri palotájában. Kedvcsinálóként ezen a héten egy hivatalnokokkal kapcsolatos forrástípust mutatunk be: minősítési íveket a 19. századból. Magyarországon II. József kora óta készülnek minősítések az állami szolgálatban lévőkről, köztisztviselőkről. Mire voltak jók ezek a minősítések és mit tudhatunk meg belőlük?

A közszolgálat egyidős az állam megjelenésével, hiszen mindig is szükség volt olyan írástudó rétegre, mely ellátja az államigazgatási teendőket, és lojális a rendszerhez, amelytől megélhetése függ. Habár a történelem folyamán nem mindig köztisztviselőknek hívták őket, mégis évszázadok óta ők biztosították az államigazgatás gördülékenységét, egyáltalán működését.

A felvilágosodás korában megjelenő modern állam kialakulásával, az állam és egyház elválásával, a közigazgatási ágak szétválasztásával ez a réteg is átalakult. A 18. században jelentek meg azok a közszolgák, akik már élethivatásszerűen dolgoztak az államigazgatásban, és munkájukat a szükséges szaktudással, iskolai végzettséggel látták el.

Magyarországon Mária Terézia és II. József uralkodása alatt alakult ki az a hivatalnokréteg, amelyet már modern értelemben vett, szakképzett közszolgák alkottak. A katonai minősítések szolgálnak mintául a hivatalnoki minősítésekhez is. A köztisztviselők Mária Terézia kora óta részesülnek állami nyugdíjban.

A minősítés igen fontos dolog volt a köztisztviselő számára, hiszen a jó minősítés határozta meg hivatali előmenetelét, fizetésemelését. Ha állást változtatott, vitte magával minősítési listáját, és ez jelentős súllyal esett latba az elbírálásnál: megkapja-e az állást, vagy sem. A hivatalnoktól elvárták, hogy igyekvő legyen, szorgalmas, továbbképezze magát állásában, jellemére nézve pedig legyen kellemes, jól nevelt, tudjon együtt dolgozni kollégáival, és engedelmeskedjen hivatali feljebbvalójának. A nyelvtudás nem előny, hanem elvárás volt.

Különös jelentőségűek voltak a minősítési lapok az 1850-es, 1860-as időszakban. Az 1848-1849. évi szabadságharc leverése után az új közigazgatási rendszerben csak olyan személyeket alkalmaztak, akik igazolni tudták, hogy a szabadságharc idején nem kompromittálódtak, nem vállaltak szerepet a forradalomban, nem álltak alkalmazásban a magyar minisztériumokban. Ezt a hivatalnokoknak az ún. igazolóbizottságok (Purifications-Comité) előtt kellett tisztázniuk, mai szóval az eljárást átvilágításnak neveznénk. Mivel a közigazgatás nyelve a német lett, talán ez az egyik oka annak a toposznak, mely meghonosodott a korszakra vonatkozó szakirodalomban, vagyis annak, hogy a „Bach-huszárok” külföldiek voltak, az új rendszer magyarokat nem alkalmazott.

Az 1860-ban újra felállított Magyar Királyi Kancellária ma is őrzi azoknak a hivatalnokoknak a minősítési tábláit, akik a Bach-korszak idején állami alkalmazásban álltak. Ezek igen sok mindent elárulnak a megfigyelőnek.

Az 1850-es években szolgáló hazai hivatalnokréteget erős túlzás lenne idegennek beállítani. Mivel a német lett a hivatali nyelv, akadtak természetesen olyanok, akik a cseh-osztrák tartományokból vagy Szilézia területéről jöttek Magyarországra dolgozni, de kijelenthetjük, hogy hivatalnokaink zöme magyar volt és többnyire az 1848 előtt időszak vármegyei hivatalainál vagy a Magyar Kamaránál, a Magyar Királyi Helytartótanácsnál vagy a Magyar Királyi Kancelláriánál szolgáltak. Az 1848 előtti hivatalnokrétegnek latinul, németül mindenképpen tudnia kellett, így számukra a német hivatali nyelv nem okozhatott gondot.

A minősítéseket a hivatalnok elöljárójának, vagy a hivatalvezetőnek kellett elvégeznie. Az illető benyújtotta iskolai bizonyítványait, az előző munkahelyéről kapott igazolásokat, fizetési kimutatásait, esetleges kitüntetéseit stb. A minősítési lapra rávezették valamennyi iskoláját, az elemi (általános) iskolától kezdve a gimnáziumon át az egyetemi végzettségig. A minősítésben azt is felsorolták, milyen tantárgyakat hallgatott, mit hány évig tanult, volt-e valamiből szakvizsgája. Az előző munkahelyeket is részletesen felsorolták: mikortól meddig dolgozott ott, milyen beosztásban, mennyi fizetésért. A hitelesség végett valamennyi bemutatott dokumentum számát, kiadóját, dátumát is feljegyezték. Az 1850-es évek minősítési táblázataiban ezen kívül felsorolták a minősített személy rövid életrajzát, családi állapotát, és kitértek arra is, ha előző munkahelyein dicséretben részesült, vagy éppen elmarasztalták.

Dicséretet kiérdemelni nehéz volt, de igen kevés az elmarasztaló megjegyzés is. Nagyon súlyos lehetett annak a hibája, akinek rávezették a minősítési lapjára. Így például Horváth Andrást, a győri igazgatási kerület alkalmazottját többszöri figyelmeztetés után azért sújtották büntetéssel, mert nem tartotta be a hivatali határidőket, és ez már rákerült lapjára is. Ebner Károly, a nagyszebeni bíróság vizsgálóbiztosa szakmailag ugyan feddhetetlen volt, de arrogáns viselkedéséért mégis figyelmeztetésben részesült. Bertalan Lajos pedig folyamatos késései miatt kapott fegyelmi büntetést.

Az orvosokról is készültek minősítések, amennyiben állami (vármegyei) intézményben dolgoztak, vagy tisztiorvosok voltak. Az ő minősítésük ugyanúgy történt, mint a hivatalnokoké. Hammerschmid József trsztennai (Árva vm.) kerületi orvost azért dicsérték meg, mert a szabadságharc alatt Trsztennában saját költségén kórházat állított fel, ahol nemzetiségre való tekintet nélkül osztrák, magyar és orosz katonákat egyformán gyógykezelt – ellenszolgáltatás nélkül.

A hivatalnokok között nemesi, kisnemesi származásúakat is találunk. Ha ők állami szolgálatot vállaltak, akkor ugyanúgy rendelkezniük kellett a szükséges szakképzettséggel, nyelvtudással, és ugyanúgy készültek róluk is minősítési táblák. Így ismerősként találjuk meg Augusz Antalt, aki a szabadságharc után Tolna vármegye királyi biztosa volt. Minősítési táblájából megtudhatjuk, hogy egész élete Tolna vármegyéhez kötődik, aljegyzőként kezdte még 1826-ban, és fokozatosan jutott fel a ranglétrán. Találkozhatunk a szalai Barkóczy család képviselőivel, Antallal és Ferenccel is akik megfelelő jogi végzettséggel megyei igazgatási feladatokat láttak el.

A felettes hatóság (a helytartóság, a helytartótanácsi osztályok) azonban nemcsak a hivatalnokként tevékenykedőkről várt minősítéseket. Még a hivatalszolgákról, hivatalsegédekről is készültek minősítések. A hivatalszolga takarítói, karbantartói, mindenes tevékenységet látott el, a hivatalsegéd kicsit magasabb fizetésért dolgozott, és inkább gondnoki teendőket bíztak rá. Ezek az emberek szinte kivétel nélkül mind írástudatlanok voltak, és többségük hosszú közkatonai szolgálat után került idősebb korára egy-egy hivatalba, sok volt közöttük az invalidus katona.

Összességében megállapítható tehát: a közszolgálati pálya már a 19. században is igen tekintélyes szaktudást, és nyelvismereteket igénylő pálya volt, ahol különös hangsúlyt fektettek arra is, hogy a közszolga megjelenése, viselkedése is méltó legyen állásához, helyzetéhez, és ha ezeket a régi minősítési lapokat olvassuk, nyugodtan kijelenthetjük: nincs új a nap alatt.[A cikk illusztrációi megtekinthetők az eredeti weboldalon]”

Forrás:
Állami szolgálat, közszolgálat a 19. század közepén; Tuza Csilla; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára; 2013. október 28.
A szakszerűsödés jegyében. Hivatalok és hivatalnokok a 18. századi Magyarországon című közigazgatás-történeti műhelykonferencia; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára; 2013. október 21.

Nagyon alacsony hatásfokkal működik a magyar államigazgatás

„Csak az olaszoknál, a görögöknél, a bolgároknál és a románoknál működik alacsonyabb hatásfokkal az államigazgatás, mint Magyarországon – irányította rá ismételten a figyelmet a problémára egy kedden Brüsszelben rendezett konferencia.

Részben már régebbről ismert, részben új adatokkal igyekezett szemléltetni kedden egy magas szintű szakértők részvételével tartott konferencián az Európai Bizottság azt, hogy az alacsony hatásfokkal működő közigazgatások mekkora terhet jelentenek a vállalkozásoknak és így a gazdasági növekedésnek.

A tagállami közigazgatások modernizálása az európai szemesztert elindító két legutóbbi éves növekedési jelentés egyik gazdasági prioritása az öt közül.

A Bizottság ebből az alkalomból több összehasonlító táblázatot is közzétett kedden, amelyek az üzleti környezetet és a közigazgatás hatékonyságát mutatják az EU tagállamaiban.

A Bizottság kimutatása szerint 2011 és 2012 között tizenhárom uniós tagállam szinten tartotta vagy javított pozícióján az uniós rangsorban, míg tizenöt másik tagállam rontott a pozícióján. Magyarország ugyan az ábra szerint nem rontott 2012-ben a helyezésén, ám a teljesítményén már igen, ami a 100 pontos skálán éppen 70 pont fölötti eredményt jelent. Ennél csak az olaszoknál, a görögöknél, a bolgároknál és a románoknál működik alacsonyabb hatásfokkal az államigazgatás – derül ki a Bizottság korábban egy nagyobb tanulmányban már ismertetett rangsorából.

Az élen 100 ponttal Finnország áll, a finneket a dánok, a svédek, a hollandok és a luxemburgiak követik.

A lista a Világbank globális kormányzási indikátora alapján készült és az állampolgárok, üzletemberek és szakértők (állami és magánszektor, civil szervezetek) véleményét és tapasztalatait foglalja össze. Többek között az alapján, hogy mit gondolnak a közigazgatás színvonaláról, a politikai nyomásgyakorlástól való függetlenségétől, az egyes politikák kialakításának és végrehajtásának minőségéről és a kormányok ilyen politikák melletti elkötelezettségének hitelességéről.

Egy másik táblázat a cégalapításhoz szükséges idő és a cégalapítás költségei alapján hasonlítja össze az országok teljesítményét, a Világbank „Doing business (2013)”, éppen hétfőn közzétett jelentése alapján. (Ez tehát friss információ).

A cégalapításhoz szükséges idő alapján Magyarország Belgium, Portugália és Hollandia után a negyedik helyet foglalja el, ezekben az országokban kevesebb mint öt nap szükséges a cégalapításhoz. Máltán ugyanerre 40, Lengyelországban több mint 30, Spanyolországban és Ausztriában több mint 25 napra van szükség.

A cégalapítás költségei az egy főre eső jövedelem százalékos arányában ugyanakkor csak öt tagállamban (Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban, Cipruson és Máltán) magasabbak, mint hazánkban. Egy 2011-es tanácsi döntés értelmében a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy három napon belül és maximum 100 eurós költség mellett lehessen vállalkozást alapítani. Ehhez képest az EU átlaga 2013-ban 5,4 nap és 372 euró volt.

A PriceWaterhouse (PWC) egyik idén adózásról készült tanulmánya (amit a Bizottság most frissített) azt vette górcső alá, hogy a cégeknek az egyes tagállamokban hány munkaórájukba kerül az adószabályoknak való megfelelés, alapvetően az áfa- és a társasági adóbevallás stb. A tagállamok között rendkívül nagy a szóródás. Az egyik véglet Luxemburg, ahol éves szinten 60 óra jött ki (a nyomában Írországgal és Észtországgal), a másik Bulgária több mint 450 órával. A bolgárok után a cseh, a lengyel és a magyar vállalkozások (évi 270 óra körül) bíbelődnek a legtöbbet az adóbevallásokkal és más adóügyekkel. Az uniós átlag 193 óra évente.

Egy másik felmérés azt vizsgálta, hogy a tagállami közbeszerzések mennyire szolgálják innovatív áruk és szolgáltatások vásárlását. A 2013-as innovációs eredménytábla részét képező adat szerint Magyarországon a cégeknek mindössze a 6 százaléka értékesít innovatív termékeket és szolgáltatásokat a közszférának. Ezzel Magyarország sereghajtó a 28 tagú EU-ban, Horvátország és Belgium mögött. Dánia esetében például 48, Ciprusnál 45, Máltán pedig 40 százalékos az arány.

A keddi brüsszeli konferenciának az volt az egyik fő célja, hogy megismertesse a tagállamokkal a többi országban előforduló jó gyakorlatokat és a közigazgatás reformjára ösztönözze a tagállamokat.”

Forrás:
Gyors a cégalapítás, de nagy az adóbürokrácia Magyarországon; BruxInfo; 2013. október 30.
Doing Business 2013: Smarter Regulations for Small and Medium-Size Enterprises Comparing Business Regulations for Domestic Firms in 185 Economies, 10th Edition; International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank; DOI: 10.1596/978-0-8213-9615-5; 2013. október 23.

Húszmilliárd forinttal feltöltötte az EU önerő alapot a kormány

„Újabb 20 milliárd forint forráshoz jutott az EU önerő alap, így továbbra is támogatni lehet azokat az önkormányzatokat, amelyek csak ennek igénybevételével tudják megvalósítani projektjeiket – tájékoztatott szerdán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

Az önerő alap 2012 őszén 30 milliárd forinttal feltöltött kerete az idén nyár elejére kimerült. Az újabb forrással történő feltöltés az idei központi költségvetésről szóló törvény októberi módosításával vált lehetővé – emlékeztetett közleményében az NFÜ.

A 20 milliárd forint lehetővé teszi az alapra eddig beérkezett kérelmek elbírálását, és új kérelmek támogatását is – közölte a fejlesztési ügynökség.

A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani, de a novemberi támogatásra már csak október 31-ig adhatnak be új igényt azok a kedvezményezettek, amelyeknek még nincs elbírálás alatt EU önerő-kérelmük. Projektenként csak egy igénylés benyújtására van lehetőség – hívta fel a figyelmet az NFÜ.

Nem kaphatnak támogatást a derogációval érintett projektek, továbbá az ivóvízminőség-javító beruházások önkormányzati, illetve önkormányzati társulási önerő-kérelmei sem, mivel ők más formában kérhetnek önerő-támogatást – közölte az NFÜ.”

Forrás:
Húszmilliárd forinttal feltöltötte az EU önerő alapot a kormány; Miniszterelnökség; 2013. október 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Nehézségekkel küszködik az amerikai egészségbiztosítási reform központi webhelye

„Az Egyesült Államokban évtizedek óra tartó vita végére tehet pontot az Obama elnök által bevezetett új egészségbiztosítási reform, ennek elindulását azonban az általuk létrehozott központi internetes oldal lefulladása nehezíti meg. A jelek szerint az illetékesek nem tanultak a korábbi tapasztalatokból, és egyáltalán nem készültek fel a várható rohamra, amelynek következtében a kiindulási pontnak szánt weboldal szinte azonnal teljesen használhatatlanná vált. A politikai vita tovább folytatódik, míg a portál kijavítására (immár valódi szakértők bevonásával) november végéig kértek időt.

Október első felében napi rendszerességgel hallottuk az újabb és újabb híreket az amerikai kormányzat részleges leállásáról, amelyre hivatalosan az Affordable Care Act névre hallgató, egyszerűbben csak Obamacare-ként emlegetett egészségbiztosítási reform elindulása adott okot, valójában ez azonban inkább csak a két nagy párt közötti folyamatos vetélkedés újabb fordulóját jelentette. Dacára annak, hogy a törvényt már 2010-ben elfogadták, ezt követően pedig a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta azt, az ellenzék az utolsó utáni pillanatban is megpróbálta megakadályozni az első kör elindulását, erőfeszítéseik azonban nem jártak sikerrel – így gyakorlatilag helyettük végezte el a munkát a kormányzati illetékesek által elindított healthcare.gov portál, amely nem sokáig bírta az érdeklődő állampolgárok rohamát.

A központi kiindulási pontnak szánt weboldal ugyanis a megnyitást követően szinte azonnal összeomlott, a néhány sikeres regisztrálás után pedig a többiek több órás várakozás és többszöri próbálkozás után voltak kénytelenek feladni a regisztrációt. Az oldal egyszerűen nem bírta a nyomást, így érdeklődők millió maradtak információ és további útmutatás nélkül, miközben a politikusok a leállás miatt vitatkoztak egymással. Alig néhány nap alatt számos érdekesség látott napvilágot a projekt elindítása és kialakítása kapcsán, amelyekből arra következtethetünk, hogy a feladattal megbízott illetékesek egyáltalán nem tanultak a korábbi tapasztalatokból, maga a kezdeményezés pedig tökéletesen illik a pazarlás és eredménytelenség által jellemzett kormányzati lépések folyamatába. Mielőtt azonban végigfutnánk ezeken, érdemes rövid kitérőt tenni az amerikai egészségbiztosítás területére, hogy megértsük az eredeti motivációt.

A társadalom nagy részére kiterjedő egészségbiztosítás kérdése nagyjából a hatvanas évek közepéig nyúl vissza, amikor bevezették a rendszer két alapvető pillérét. A Medicare program a szövetségi büdzséből nyújt támogatást a 65 év felettieknek és leszázalékolt polgároknak (mintegy 48 millió amerikainak), az egészségüggyel kapcsolatos összes kiadásaik nagyjából felét vállalva át. A Medicaid ezzel szemben az alacsony jövedelműeken hivatott segíteni egy, a szövetségi és állami szinten finanszírozott programmal, amely további 60-65 millió főre terjed ki – ők szintén anyagi támogatásra támaszkodhatnak a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás terén. Az amerikaik jó része azonban a munkáltató által nyújtott csoportos biztosításra támaszkodik, avagy nem rendelkezik semmilyen biztosítással, ebben tehát az Egyesült Államok eddig alapvető módon különbözött az európai országoktól, vagy éppen Kanadától, ahol mindenkinek kötelező az egészségbiztosítás megléte.

Az Obamacare révén az amerikai kormányzat nem egy saját központi biztosítást nyújt az azzal nem rendelkezőknek (csak nekik kötelező a regisztráció és valamilyen opció kiválasztása), hanem mindössze abban nyújt segítséget, hogy az érintettek egy helyen válogathassanak a biztosítók különféle ajánlatai között, anyagi helyzetüktől függően esetleg némi központi támogatásra is támaszkodva. Igyekeznek korlátozni a biztosítókat abban, hogy előzetes kondícióra vagy más okokra hivatkozva megtagadják a szerződés megkötését, illetve felbontsák azt, ezzel is kedvezve azoknak, akik jelenleg nem rendelkeznek semmilyen biztosítással. Komoly figyelmeztető jel volt azonban, hogy a törvény elfogadása után megjelölt 82 különböző határidőből 41-en már túlléptek, vagyis nem igazán lehetett arra számítani, hogy gond nélkül jutunk majd túl az újabb akadályon.

A már említett weboldal ezen központi szerepet töltené be, ez azonban az összeomlást követően értelemszerűen nem láthatja el a feladatot. Ezt követően indultak meg a találgatások, majd a kormányzati meghallgatások, amelynek révén jó néhány részletre derült fény. Megtudhattuk például, hogy a külső cégek által összerakott weboldalon a regisztrálók fontosabb adatait a munkatársak kézzel (!) gépelik be, ami hatalmas késlekedéshez vezet, automatizálásra ugyanis a legtöbb esetben nem fordítottak figyelmet, dacára annak, hogy eddig több százmillió dollárt költöttek el a központi forrásból.

Ezzel egy időben kiderült az is, hogy a főbb technikai jellegű döntéseket az a Henry Chao hozta meg, aki a Medicare Part D, vagyis a gyógyszertámogatási program 2005-ös elindításában szerzett hasonló „érdemeket”. Az akkor elindított weboldal ugyanilyen kudarcként rajtolt el, bár itt némi reményt adhat a felelősöknek, hogy végül sikerült túljutniuk a kezdeti nehézségeken és mára többé-kevésbé gond nélkül üzemel a platform.

Obama elnök a kritikákra reagálva a múlt héten arról beszélt, hogy a program jóval több egy szimpla weboldalnál, ezzel azonban csak az a probléma, hogy a legtöbben a sikertelen regisztráció, illetve a portál elérhetetlensége miatt nem jutnak hozzá az alapvető információkhoz. Mások többször is megkapták a regisztrációt megerősítő elektronikus levelet, ez azonban arra utal, hogy több fiókot hoztak létre, ám azok sem jártak jobban, akiknek valamilyen oknál fogva hibás személyes adatokat sorol fel a megerősítő levél. Kérdés továbbá, hogy miért van szükség a regisztrációra ahhoz, hogy az érdeklődők megtekintsék a számukra elérhető biztosítási opciókat, hiszen ez néhány alapvető információ és lakóhelyük megadása révén is megoldható lenne.

A Time.com cikkében arról olvashatunk, hogy a portál által generált adatokban számos részlet egyáltalán nem értelmezhető, ez sokszor inkább digitális szemétként jelenik meg, bár a fejlesztőknek arra volt idejük, hogy itt-ott mókás meglepetéseket rejtsenek el a kódban, amelyek Star Wars, illetve Transformers karakterek nevét is tartalmazzák. A kormányzati projektek vizsgálatára szakosodott The Standish Group viszont arra mutat rá, hogy a portál jól illik ezen projektek sorába, hiszen az általuk részleteiben is kifejtett mintegy 50 ezer kormányzati program 52 százaléka komoly kihívásokkal küzd, 41,4 százalékát pedig vagy teljesen leállították vagy az alapoktól kezdve újraindították – ez már önmagában is jelzi a pazarlás mértékét.

A fiaskót követő lépések révén maga a projekt végre valóban egy tech-cég, a Quality Software Services Inc. felügyelete alá kerül (eddig vajon miért nem szakértők voltak felelősek ezért?), és bár egyes kormányzati illetékesek nem mulasztották el az ellenzéket vádolni a késlekedésért és a fennakadásokért, most november végére ígérik a hibák kijavítását – a biztosítással rendelkező amerikaiknak márciusig van idejük regisztrálni és kiválasztani a számukra megfelelő csomagot, ellenkező esetben kísérletet tehetnek a mentesség megszerzésére, vagy az adóbevallásukon keresztül külön bírságot lesznek kénytelenek megfizetni. Eddig alig 700 ezren regisztráltak sikeresen, míg a Fehér Ház az első körben 7 millió főre számít, van mit tehát behozniuk.”

Forrás:
Webes fiaskóba torkollott az amerikai egészségbiztosítási reform; Gyurkity Péter; SG.hu; 2013. október 29.
[A projektum tanulságaira még vissza fogunk térni. Szerk.]

App!mobile 2013 konferencia – a digitális kormányzat szemszögéből érdekes előadás

App!mobile 2013
Mobiltermék-fejlesztői konferencia
MOM Kulturális Központ, 2013. november 13-14.

A kínálatból kiemeljük Tom Loosemore előadását, mely 2013. november 8-án lesz, 9 óra 5 perckor. Címe: We’re not ‘appy at all. Az előadó a brit kormány Government Digital Services nevű szervezeténél dolgozik. A brit Miniszterelnöki Hivatalon belül az ő feladatuk a kormányzati digitális szolgáltatások átalakítása.
„Tom Loosemore a GDS mobilstratégiáját mutatja be, amelynek meghatározó eleme, hogy elsősorban a webre fókuszál. Ugyan a GDS nem zárja ki a natív alkalmazások fejlesztését, a legtöbb esetben felesleges pénzkidobásnak és tehernek tartja az appok létrehozását, üzemeltetését és karbantartását, ehelyett a platformfüggetlen web élvez elsőbbséget, így a fejlesztések eszköztől függetlenül minden adófizető számára azonnal élvezhetőek.” [Webisztán] „Az előadásról
Egy jelentős változás kellős közepén vagyunk azzal kapcsolatban, hogyan használják az emberek a digitális szolgáltatásokat. Az okostelefonok, tabletek világa robbanásszerűen fejlődik, a brit kormányzatnak reagálnia kellett. Az előadás bemutatja, milyen eszközök jöttek számításba a tízmilliós [ez nyilvánvalóan félrefordítás] lakosság kiszolgálására. Fontos tanulság, hogy ezek egyike sem volt natív mobilalkalmazás.” [idézet a konferencia programjából]

Az App!mobile 2013 programjáról a konferencia weboldalán lehet részletesebben olvasni, ugyanitt lehet regisztrálni is.

Forrás:
App!mobile 2013
App!mobile 2013: szélcsend vagy elemi forradalom? (x); Webisztán blog; 2013. október 22.

Piaci trendek és a kormányzat

„Az ITBusiness múlt heti klubrendezvényén a téma a piaci trendek és a kormányzat (államigazgatás) viszonya volt az informatika területén.
A felvezető előadások után (Ablonczy Balázs, Vályi-Nagy Vilmos) a beszélgetésbe én is bekapcsolódtam, és – ha jól sejtem – egyesekben valószínűleg egy ókonzervatív köztisztviselő benyomását kelthettem, olyanét, mint akik miatt nem lehet korszerű megoldásokat bevezetni a közigazgatásba.

Mert miről is volt szó?

Amennyiben jól emlékszem az elhangzottakra, négy piaci trendre hívták fel a figyelmet:
1. Felhő
2. Big Data
3. BYOD
4. Közösségi média használata

A felhő közigazgatási használhatóságáról nincs mit mondani, legfeljebb arról lehet vitatkozni, hogy ezek kormányzati magán vagy speciális közösségi felhők legyenek. A tavalyi EuroCloud Day 2012. rendezvényen példának hoztam fel a NAV esetét, ahol havonta 12.-én, ill. 20.-án ismétlődő bevallás dömping van, melyek miatt csúcsra kell méretezni a fogadó rendszereket (+ május 20. az SZJA bevallások). Az, azonban komoly előzetes felmérést igényel, kerülhetnek-e az államigazgatás egyes szervezetei versenyhelyzetbe a gépi erőforrásokért folyó versenyben.

A Big Data alkalmazása is természetes lehet. Nyilván számtalan példa hozható az adózás, közlekedés, egészségügy, bűnügy, társadalomtudomány területéről is, ahol a jól kérdező közigazgatás hasznosítható információkhoz juthat. Jelenleg azonban a közigazgatás még nincs felkészülve erre.

Érdekes a helyzet a BYOD – Bring Your Own Device esetében. Itt két akadállyal is találkozunk: a közigazgatási intézmények működését meghatározó jogszabályok és az informatikai rendszerek technikai fejlettsége (erről a beszélgetés egyik résztvevője meg is jegyezte, hogy esetenként két generációval is le vannak maradva).

A nagy közigazgatási rendszerek használata adatvédelmi szempontból rendkívül szigorúan szabályozott és a legtöbb helyen be is tartott. Ennek megfelelően saját eszköz csatlakoztatása szinte lehetetlen a jelenlegi körülmények között és nem is biztos, hogy szükséges, mivel ezzel jelentősen megnőhetne az adatszivárgás lehetősége. Nehéz és drága feladat megfelelő jogosultsági és biztonsági rendszert fenntartani, és kérdéses a hozadéka. (A legismertebb probléma a versenyszférában is a levelezés elérése védtelen okostelefonokról).

Azért a fejlődés látható. Néhány évvel ezelőtt egy parlamenti affér után történt biztonsági ellenőrzés során kiderült, hogy létezett egy olyan jogszabály, miszerint az APEH 150 méteres körzetében nem tartózkodhatott leponyvázott rakterű teherautó (nehogy lehallgatható legyen a kommunikáció?). Ehhez képest a külön engedéllyel behozható saját IKT eszköz, mely azonban semmilyen módon sem csatlakoztatható szakrendszerhez, vagy belső hálózathoz, már jelentős előrelépés.

Ami pedig a technikai fejlettséget illeti, a legkorszerűbb adattárház és BI technológiák mellett, a közigazgatásban bizony működnek még DOS-os rendszerek is.

Végül pedig a legizgalmasabb kérdés, a közösségi média eszközeinek használata a közigazgatásban.

Itt két részre bontanám a tárgyalás menetét: külső kommunikáció az ügyfelekkel és belső kommunikáció intézményen belül.

A külső kommunikációban az ügyfelekkel, célzott csatornákon keresztül, minden a közösségi médiában használt eszköz bevethető. Értendő ez alatt az újonnan bevezetendő szolgáltatások közös megtervezése is (szolgáltatás orientált kormányzat, crowdsourcing). Ehhez azonban a jelenlegi „hatósági” hozzáállásnál egy „együttműködőbb” hozzáállás szükséges, persze a hazai viszonyok figyelembevételével. Azért látható, hogy valami elindult, lásd pl. NAV Facebook oldalát.

Az egyetemen évek óta oktatjuk a Wikinomia (ezen belül wiki munkahely), DEG – Digital Era Governance, a Crowdsourcing fogalmait, eszközeit és legismertebb eredményeit, figyeljük ezek változásait.

Ennek megfelelően én is sokat gondolkodtam, hogyan lehetne az ott előadottakat a gyakorlatban, államigazgatási intézményeken belül is alkalmazni, de nekem eddig nem sikerült megfelelő lehetőségeket találni erre (megjegyzem, a számomra „forradalminak” tűnő angol kormányzat sem „befelé” forradalmasít, hanem „kifelé” az ügyfelek felé). Ezért mondtam, hogy nem látom a közeljövőben a közösségi média eszközeinek intézményen belüli bevezethetőségét.

A kormányzat intézményei ugyanis hierarchikus, funkcionális intézmények, működésük erősen szabályozott. Az intézményi működés lényege a szabályozottságon alapul, ez biztosítja a folyamatos munkavégzést. Ennek megfelelően a problémamegoldás is hierarchikus, vagyis eszkalálódva működik. A közösségi média legelterjedtebb eszközeivel a „problémamegoldás” közös együttműködéssel – például kibeszélve – sokszor a korlátlan bizalom (néha igen csak veszélyes) elvének alapján működik.

Egy hierarchikus szervezetben, és ez nem csak az államigazgatásra igaz, egy probléma nyilvánosságra hozatala ronthatja az adott szervezeti egység, vagy egyén renoméját (hogyhogy nem tudja a megoldást?). Ez persze nem jelenti azt, hogy adott estben nincs intenzív információcsere Lotus, Outlook vagy akár videokonferencia igénybevételével. Amennyiben, az adott funkcionális egységben nem tudják megoldani a problémát, akkor, mint az előbb is írtam, eszkalálják, de még így is a hierarchia fa egy adott (nagyobb) részfájában maradunk. Itt szó sincs a korlátlan bizalom elvéről, miszerint nyugodtan közzé tehetem a problémát és vitassuk meg, akár oldal irányból jövő hozzászólókkal. Ezért is nehéz egyébként hierarchikus, funkcionális szervezetben projektet szervezni, ahol is horizontális együttműködésre van szükség.

Más kérdés, hogy ez jó vagy nem és hogyan, mennyi idő alatt lehetne ezen változtatni. Ez ugyanis – valójában – könnyen egy közigazgatási reformot jelentene, de a piaci megoldásokra alapozott, elsősorban az angolszász országokban próbált, New Public Management egyszer már gyakorlatilag megbukott.

Ezek után, hogy valaki kerékkötője-e a közösségi média eszközök elterjedésének az államigazgatásban, vagy nem, azt már az olvasónak kell eldöntenie.”

Forrás:
Piaci trendek és a kormányzat; Futó Iván; IT Business; 2013. október 28.

Szabad szoftverekkel foglalkozó honlapot indított a kormány

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkársága alatt működő E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ szabad szoftverekkel kapcsolatos anyagokat tett közzé honlapján, a http://szabadszoftver.kormany.hu címen.

A szabad licenc mellett felhasználható, a központ szakértői és oktatási tevékenységének tapasztalatait is tükröző anyagok az Európai Unió által támogatott „E-közigazgatási szabad szoftver kompetencia központ létrehozása” című projekt részeként kerülnek nyilvánosságra, hiánypótló szabad szoftverekkel is kiegészülve a későbbiekben. A tárca közleménye szerint az átfogó tudásbázis a közigazgatási és vállalati IT-vezetők, fejlesztők, rendszergazdák és felhasználók számára is könnyen hozzáférhető formában tartalmaz információkat. A vezetők és fejlesztők számára főként a témával kapcsolatos gazdasági és jogi aspektusok lehetnek érdekesek, a rendszergazdák és felhasználók számára pedig a felhasználhatósággal, tapasztalatokkal, biztonsággal kapcsolatos elemzések és gyakorlatias leírások. Ennek érdekében a központ által összeállított tankönyvek és tanulmánykötetek szakaszai, fejezetei különálló dokumentumokként kerülnek fel a honlapra, így minden érdeklődő közvetlenül kiválaszthatja a neki leginkább érdekes tartalmat.

„A közigazgatás számos helyen tudna jelentős költségmegtakarítást elérni a szabad szoftverek nagyobb arányú használatával. Ennek érdekében a szakmának mélyebben meg kell ismernie ezek jellemzőit. Talán az egyik leginkább fontos tulajdonságuk a szabad szoftvereknek, hogy a nyílt adattárolási formátumoknak köszönhetően lehetővé teszik, hogy a közigazgatás hatékonyabban tudja használni az adatvagyonát, valamint a nyílt szabványoknak köszönhetően növelhetik a közigazgatási informatikai rendszerek interoperabilitási képességét.” – mondta Fekete Gábor, az e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár.

A tudásbázis létrehozásakor a munka alapvetően két részből állt, és ebben az irányban folyik tovább a jövőben is. Egyrészt a kompetencia központ igyekezett a lehető legtöbb publikus hazai és nemzetközi, sikeres és sikertelen bevezetést megvizsgálni, hogy a hazai informatikai döntéshozók és szakemberek képet kaphassanak arról, hogy hol és milyen eredménnyel zajlottak, zajlanak ilyen projektek, melyekből tanulni lehet. A sikerek mellett fontos volt azt is megvizsgálni, hogy ha valahol sikertelenül zárult egy szabad szoftveres projekt, akkor ennek mi lehetett a hátterében, hisz ez az információ kritikus lehet a problémákra való felkészülésben, azok elkerülésében vagy leküzdésében.

A tudásbázis másik része azon témakörök alapos körüljárása, melyek az érintettek, a vezetők, adminisztrátorok, fejlesztők és felhasználók számára fontosak lehetnek. Néhány példa: Melyek a szabad szoftverek legfontosabb jellemzői? Milyen licencek léteznek? Ezek egészen pontosan milyen védelmet nyújtanak a fejlesztőknek, és milyen lehetőségeket adnak a felhasználóknak? Milyen jellemzői vannak a szabad szoftvereknek biztonsági szempontból? Milyen gazdasági eredményeket, megtakarításokat vagy plusz költségeket okozhat egy szabad szoftver bevezetés vagy migráció? Megéri ilyen szoftvereket fejleszteni? És a felhasználó jól jár-e a használatukkal?

A kompetencia központ álláspontja szerint a szabad szoftverek a hazai gazdaságot erősítik, hisz hazai, minőségi munkahelyeken dolgozó szakemberek fogják ezeket a szoftvereket bevezetni, ők fogják hozzá az oktatási, támogatási, továbbfejlesztési szolgáltatásokat nyújtani. Ez az államnak és a polgároknak is lényegesen jobban megéri, mint a tulajdonosi szoftverek használata, mivel a licencdíjaknak csak csekély része marad a gazdaságban.”

———————

„…Az átfogó tudásbázis a közigazgatási és vállalati IT-vezetők, fejlesztők, rendszergazdák és felhasználók számára is könnyen hozzáférhető formában tartalmaz információkat. A vezetők és fejlesztők számára főként a témával kapcsolatos gazdasági és jogi aspektusok, a rendszergazdák és felhasználók számára pedig a felhasználhatósággal, tapasztalatokkal, biztonsággal kapcsolatos elemzések és gyakorlatias leírások nyújtanak segítséget. A központ által összeállított tankönyvek és tanulmánykötetek szakaszai, fejezetei különálló dokumentumokként kerülnek fel a honlapra, így minden érdeklődő közvetlenül kiválaszthatja a neki leginkább érdekes tartalmat.

A tudásbázisban helyet kaptak olyan régebbi hazai tanulmányok, melyek a szabad szoftverek felhasználhatóságával foglalkoztak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által életre hívott MNy2 projekt által összegyűjtött fontosabb anyagok és néhány – a központ által a kutatás során felhasznált, a téma szempontjából fontosnak vélt – idegen nyelvű tanulmány és cikk is.

A tudásbázis létrehozásakor a munka alapvetően két részből állt, és ebben az irányban folyik tovább. Egyrészt a kompetencia központ igyekezett a lehető legtöbb publikus hazai és nemzetközi, sikeres és sikertelen bevezetést megvizsgálni, hogy a hazai informatikai döntéshozók és szakemberek képet kaphassanak arról, hogy hol és milyen eredménnyel zajlottak, zajlanak hasonló projektek. A tudásbázis másik része azon témakörök alapos körüljárása, melyek az érintettek, a vezetők, adminisztrátorok, fejlesztők és felhasználók számára fontosak lehetnek.

A szabad szoftverek a hazai gazdaságot erősítik, hisz hazai, minőségi munkahelyeken dolgozó szakemberek vezetik majd be, ők nyújtják hozzá az oktatási, támogatási, továbbfejlesztési szolgáltatásokat és ez az államnak és a polgároknak is lényegesen jobban megéri, mint a tulajdonosi szoftverek használata.

A közigazgatás számos helyen jelentős költségmegtakarítást tud elérni a szabad szoftverek nagyobb arányú használatával. Az egyik leginkább fontos tulajdonságuk a szabad szoftvereknek, hogy a nyílt adattárolási formátumoknak köszönhetően lehetővé teszik, hogy a közigazgatás hatékonyabban tudja használni az adatvagyonát, valamint a nyílt szabványoknak köszönhetően növelhetik a közigazgatási informatikai rendszerek interoperabilitási képességét.”

Forrás:
Szabad szoftverekkel foglalkozó honlapot indított a kormány; SG.hu; 2013. október 30.
Szabad szoftveres ismereteket tartalmazó honlapot indított a KIM; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. október 30.

Újra az amerikai egészségbiztosítási reform központi webhelyének problémáiról: Bocsánatot kért a miniszter

„Bocsánatot kért az amerikai egészségügyi miniszter is azokért a szoftverhibákért, amelyek miatt akadozik az elnök egészségügyi reformjának végrehajtása. Barack Obama továbbra is teljes bizalommal van iránta.

Kathleen Sebeliusnak szerdán kellett megjelennie és válaszolnia a képviselőház illetékes bizottságának a kérdéseire az Obamacare-nek nevezett rendszer [Obamacare-nek nem webhelyet és az azt kiszolgáló informatikai rendszert nevezik, hanem az alapjául szolgáló törvényt, szerk.] működési problémáinak okáról.

„A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a honlap nem éri el az ügyfelek által elvárt színvonalat, és ez elfogadhatatlan. Az amerikaiak jobbat érdemelnek. Bocsánatot kérek. Vállalom önök előtt a felelősséget a gondok megoldásáért” – jelentette ki.

A miniszter elmondta, hogy a kormányzat 118 millió dollárt költött a webes fejlesztésre és további 56 milliót a portált támogató informatikai munkára.

Október elseje óta 20 milliószor jelentkeztek be a honlapra, ami „megerősíti, hogy az amerikaiak minőségi, elérhető árú egészségbiztosítást keresnek. Az azóta eltelt időszakban közel 700 ezer szerződéskötési igényt regisztráltak a szövetségi és állami biztosítási piacokon” – közölte.

Sebelius kijelentette: hisz abban, hogy a honlap problémáit megoldják a november 30-ra kitűzött határidőig.

„Barack Obama elnök teljes mértékben megbízik Sebelius miniszterben” – közölte szerdán a Fehér Ház szóvivője válaszul a bírálatokra és a miniszter lemondatását követelő republikánus politikusoknak.”

Forrás:
Obamacare: bocsánatot kért az amerikai egészségügyi miniszter; HVG.hu/MTI; 2013. október 30.

Megalakult a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Fórum

„A Miniszterelnökség szervezésében megalakult a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Fórum, amelyben a kormányzati és nem kormányzati szféra magas szintű szakmai együttműködésével dolgozzák ki Magyarország kiberbiztonsági szabályozását.

Szemerkényi Réka miniszterelnöki biztonságpolitikai főtanácsadó elmondta: mostanra a döntéshozók számára világszerte nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági, a tudományos, a kutatói, valamint a kormányzati tevékenység egyre nagyobb mértékben tevődik át az IT szektorra, amely nemcsak új lehetőségeket, hanem új kihívásokat is jelent. A gazdaság és az ország működése a kibertérben számos veszélynek van kitéve. Ennek kezelése, szabályozási oldala a legtöbb országban még kidolgozásra vár. Magyarország viszont az elsők között kezdett munkába a kiberbiztonsági kérdések megoldásának területén. Februárban Orbán Viktor miniszterelnök aláírta Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját, majd ennek első lépéseiként az Országgyűlés elfogadta az információbiztonsági törvényt, valamint a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó szabályozást is.

A biztonságpolitikai főtanácsadó hangsúlyozta: a kiberbiztonsági stratégia egyik alapelve, hogy a kiberbiztonsági kihívásokat a kormányzati és a nem kormányzati szektor nem képes önállóan kezelni, a kibertérben jelentkező veszélyek elhárításához együttműködésre van szükség. A stratégia ennek intézményrendszerét is felvázolta. E szerint a kormányzaton belüli, a különböző tárcák közötti együttműködés intézményesített formája a Nemzeti Kiberbiztonsági Kooordinációs Tanács, amely idén júliusban alakult meg, vezetője Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

A kiberbiztonsági tanács létrehozásáról szóló, márciusban megjelent kormányhatározatban azt írták: „Magyarország a kibertér védelmével összefüggő feladatok ellátását felelősséggel vállalja és a magyar kiberteret, mint a gazdasági és társadalmi élet meghatározó pillérét szabad, biztonságos és innovatív környezetté kívánja alakítani”. Hozzátették, hogy a rendelkezésre álló eszközök megerősítéséhez, hatékonyabb felhasználásához és a nemzeti biztonsági szempontok szerinti eredményesebb gyakorlatba ültetéséhez szükséges egy koherens, kormányon belüli és nem kormányzati együttműködési rendszer kialakítása és működtetése.

Utóbbira, vagyis a kormányzat és az üzleti, a tudományos és a civil szféra vezető képviselőinek szakmai együttműködésére hozták létre a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Fórumot, amely múlt kedden tartotta alakuló ülését. A fórum szakmai véleményező-javaslattevő testületként segíti a tanács munkáját, illetve szakértőket delegál a kiberbiztonsági munkacsoportokba. Az alakuló ülésen a Miniszterelnökség mellett a nem kormányzati résztvevők között meghívottként ott volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke, valamint a meghatározó magyarországi informatikai és hírközlési vállalatok vezetői, az ágazati érdek-képviseleti testületek vezető tagjai.

Szemerkényi Réka elmondta: az ülésen minden résztvevő üdvözölte, hogy nem csak szakmai, hanem politikai szinten, stratégiai ügyként kezeli a kormányzat a kiberbiztonság kérdését. A miniszterelnöki tanácsadó kiemelte, hogy a kiberbiztonsági stratégiában felvázolt feladatok, az információbiztonsági törvény és a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó szabályozás nyomán számos részletszabály vár kidolgozásra. A kiberbiztonsági fórum első ülésén a tagok megállapodtak abban, hogy a következő ülésre valamennyien összegyűjtik, hogy területüket érintően melyek a legfontosabb feladatok a kiberbiztonság erősítése érdekében – tette hozzá Szemerkényi Réka.”

Forrás:
Megalakult a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Fórum; SG.hu/MTI; 2013. október 30.

Az amerikai lehallgatási botrány újabb fejleményei

Lassan egy egész hírlevelet megtöltenének az események, és már nem csak amerikai lehallgatásokról van szó. Ezért csak szemlézzük a fontosabb történéseket:

„A német, a francia, a spanyol és a svéd hírszerző szolgálatok is kifejlesztettek és használnak olyan technológiát, amely alkalmas az internetes és telefonos adatforgalom tömeges figyelésére – írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian.

A vezető brit napilap szombati beszámolója szerint ez az értesülés is Edward Snowden egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban titkos információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről.

A The Guardian az általa szombaton megszellőztetett újabb bizalmas iratok alapján azt írta, hogy a négy európai szolgálat a GCHQ-val szoros együttműködésben fejlesztette ki az adatgyűjtő tevékenységhez szükséges technológiát az utóbbi öt évben. Az ügynökségek közvetlenül a száloptikás adattovábbító kábeleket „csapolják meg”, és ehhez titokban kapcsolatokat építettek ki az érintett távközlési cégekkel – áll a brit lap írásában…”

Forrás:
Snowden szerint a többi titkosszolgálatot sem kell félteni; HVG.hu/MTI; 2013. november 2.
—

„…A megfigyelési botrány főszereplője, a National Security Agency (NSA) illegálisan behatolt a nagy internetes cégek – mint például a Google vagy a Yahoo! – rendszereibe, így közvetlenül jutottak sok millió felhasználó adataihoz – robbantott újabb bombát az Edward Snowden által átadott dokumentumokra alapozva megírt tudósításában tegnap a The Washington Post…”

Forrás:
Újabb bomba: az NSA feltörte a Google rendszerét is; Dajkó Pál; IT café; 2013. október 31.
—

„Az Európai Parlament (EP) honlapján tegnap jelent meg a tudósítás, mely szerint a tömegeket érintő megfigyelési botrány és az uniós politikusok telefonjainak lehallgatásáról szóló sajtóhírek is szóba kerülnek az amerikai hatóságok és az állampolgári jogi szakbizottság küldöttségének október 28–30-i washingtoni találkozóján…A híradás megemlíti, hogy az Európai Parlament már vizsgálatot indított az NSA megfigyelési botrányról és annak hatásáról az uniós polgárok életére…EU–USA szabadkereskedelmi tárgyalások: akadály lesz-e az adatvédelem?…„

Forrás:
Washingtonban egyeztetnek a megfigyelési botrányról az EU képviselői; IT café; 2013. október 29.
—

„Oroszország úgy gyűjtött adatokat a szeptemberi G20-csúcson részt vevő nagyhatalmak vezetőiről, hogy a küldöttségeknek érzékeny információk letöltésére alkalmas USB memóriakulcsokat ajándékozott – állítja a La Stampa és a Corriere della Sera. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője határozottan cáfolta a szóban forgó állításokat…”

Forrás:
Oroszország pendrive-okkal kémkedett a G20-csúcs résztvevői után; SG.hu/MTI; 2013. október 31.
—

„…Martonyi János felvetette a napokban ismét előtérbe került lehallgatási ügyet, kérve az amerikai fél tájékoztatását annak esetleges magyar vonatkozásairól. Nuland válaszában utalt arra, hogy Obama elnök sajnálatát fejezte ki, amiért az ügy beárnyékolja a transzatlanti szövetségesi viszonyt.

Elmondta, hogy az USA elnöke a történtek nyomán az amerikai hírszerzési eljárások teljeskörű felülvizsgálatát rendelte el, amelynek eredménye az év végére várható. Az amerikai és magyar illetékes szervek között a témában párbeszéd kezdődött egy olyan új kétoldalú együttműködés kidolgozásáról és elmélyítéséről, amely mind a biztonság, mind a magánszféra szempontjait maximálisan figyelembe veszi…”

Forrás:
Martonyi János és Victoria Nuland tárgyalása; Külügyminisztérium; 2013. november 1.
Martonyi: Tisztázni kell, lehallgatták-e Orbánt; mno.hu/MTI; 2013. október 31.
—

„…Kína szintén magyarázatot követel Washingtontól azokra a napokban megjelent vádakra, miszerint az Egyesült Államok a pekingi ausztrál nagykövetséget is bevonva folytat vagy folytatott hírszerző tevékenységet, továbbá több kínai városban lehallgatóállomásokat üzemeltet. A kínai külügyi szóvivő a Sydney Morning Herald című ausztrál lapban megjelent információkra hivatkozó kérdésre válaszolt, amikor a helyzet tisztázására szólított fel. Hua Csun-jing Peking súlyos aggodalmát fejezte ki, és egyúttal felkérte a Kínában működő külföldi diplomáciai képviseleteket, hogy tartsák be a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi szerződéseket, továbbá tartsák magukat távol olyan tevékenységektől, amelyek összeférhetetlenek státusukkal és sértik Kína biztonságát, illetve érdekeit…”

Forrás:
Peking magyarázatot követel Washingtontól; SG.hu/MTI; 2013. november 2.
—

„John Kerry amerikai külügyminiszter első ízben ismerte el csütörtökön, hogy az Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) „túl messzire ment” a titkos adatgyűjtésben, és – mint fogalmazott – néha „robotpilóta” üzemmódban működött, s nem a kormány teljes felügyelete alatt.

„Elismerem az elnökhöz hasonlóan, hogy néha egyes akciók túl messzire mentek, és szavatolni fogjuk, hogy ez a jövőben ne történjék meg” – mondta Kerry video-összeköttetésben felszólalva a Nyílt Kormányzati Együttműködés 2013 (Open Government Partnership, OGP) program londoni konferenciájának résztvevői előtt. Kerry felszólalásából idézett a Sky News hírtelevízió és a The Guardian című brit napilap…”

Forrás:
Kerry: az NSA túl messzire ment; HVG.hu/MTI; 2013. november 1.
—
Végül az alábbi cikk technikai érdekességekkel szolgál a követségek épületét használó lehallgatásokról
Forrás:
How The US Uses Its Embassies to Intercept Allied Countries’ Phone Calls; PJ Vogt; On The Media; 2013. október 28.

Informatika, távközlés, technika

Az internet „amerikai gyarmat”

„Mikko Hypponen, az F-Secure kutatási vezetője a Linuxcon konferencián tartott előadást és ennek keretében bírálta az Amerikai Egyesült Államok pozícióját az internetszolgáltatások területén.

A PC Pro brit magazin cikkében idézte a szakember legfontosabb kijelentéseit. Hypponen meglehetően markáns véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mennyire és miért elégedetlen a jelenlegi helyzettel. „Az internet egy amerikai gyarmat. Ismét a gyarmatosítás korszakában vagyunk, urainkként kellene tekintenünk az amerikaiakra. Minden fontos szolgáltatás az Amerikai Egyesült Államokban van, ez egy kiegyensúlyozatlan helyzet.” – hangsúlyozta az F-Secure kutatási vezetője. Kiemelte, hogy míg az európai politikusok többsége szívesen használ napi szinten amerikai szolgáltatásokat, addig az amerikai politikusoknak és üzleti vezetőknek eszük ágában sincs például svéd felhőszolgáltatást igénybe venni.

Szintén bírálta az európai tech cégeket. „Ha van egy ritka európai sikersztori, zárt kommunikációs rendszerrel, tipikusan amerikai kézben végzi.” A szakember szerint a Skype egykor biztonságos volt és végponttól végpontig való titkosítást kínált. Most már azonban a Skype a Microsoft tulajdonában van és a beszélgetőpartnerek közötti kapcsolat nincs titkosítva. Vagyis a tengerentúli konszern átvett valami biztonságos dolgot és legyengítette azt. S hogy mi jelentheti a megoldást? Nos, Hypponen szerint a nyílt forráskódú rendszerek. Szerinte az egyes országoknak meg kellene próbálniuk a saját rendszereiket használni. Ahhoz, hogy megoldhassák ezt a jelenlegi problémát, nyílt forráskódra, nyílt felhő-platformokra és nyílt operációs rendszerekre lenne szükség.

Bruce Schneier amerikai biztonsági szakértő korábban azt nyilatkozta: a nem nyílt forráskódú programokat az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) könnyebben láthatja el kiskapukkal.”

Forrás:
Az internet „amerikai gyarmat”; Berta Sándor; SG.hu; 2013. október 28.

Jövő héten lesz a Budapest BI Fórum

„A november elején tartott kétnapos BI Fórum az üzleti intelligencia és analitika iránt érdeklődő felhasználóknak és szakembereknek kínál technológiai előadásokat, esettanulmányokat és workshopokat.
November 5-én kezdődik a Budapest BI Fórum, amely két eddig önálló rendezvény, az Open Source BI és az Innovatív BI konferenciák összeolvadásából született, létrehozva így a legnagyobb magyar, analitikával foglalkozó szakmai rendezvényt. A konferencia mind a fejlesztők, mind az elemzők, mind a felhasználók számára igyekszik bemutatni a legújabb trendeket, technológiai újdonságokat, valamint a hazai és külföldi BI tapasztalatokat.

A konferencia első napján a középpontban a nyílt forrású analitikai eszközök és megoldások állnak. A kiemelt előadásokon a nyílt forrású BI szoftvereket fejlesztő Rapid-I és a Jedox vezetői beszélnek arról, milyen változásokat látnak ezen a piacon és hogyan hatnak ezek a termékfejlesztési tervekre. A nap során számos ingyenesen elérhető BI eszközzel lehet megismerkedni. Több előadás foglalkozik majd az egyre népszerűbb Python nyelv elemzési és adatbányászati alkalmazásával, szó esik az R statisztikai nyelvről és természetesen helyet kap a programban a Big Data és a Hadoop témaköre is.
…
Részét képzik a programnak a belföldi és külföldi esettanulmányok, amelyek között egyaránt megtalálható a napi 2 milliárd eseményt feldolgozó szervermonitorozó szolgáltatás adatgyűjtő és -feldolgozó rendszerének bemutatása és a bértervezést open source eszközzel támogató hazai KKV cég története is. Önálló szekcióba kerültek az Open Data témakörével foglalkozó előadások, ahol külföldi és hazai példákon keresztül kerülnek bemutatásra a nyilvánosan hozzáférhető adatok alkalmazási lehetőségei.

A konferencia másik központi témáját a BI világát alakító innovációk adják, amelyek új, korábban nem ismert lehetőségeket adnak a felhasználók kezébe az adatok hasznosítására. A Budapest BI Fórum második napjának programjában szép számmal szerepelnek adatvizualizációval, szövegbányászattal, vagy éppen Twitter adatok elemzésével foglalkozó külföldi és hazai szakemberek, az esettanulmányok között pedig a Graphisoft, a NNG, a GE és a Gawker fog beszámolni a BI területén elért eredményeikről.

A konferenciához kapcsolódóan idén is lesz dashboardkészítő pályázat. A verseny során a résztvevők egy előre kiadott, a KSH által biztosított adathalmazból készítenek tetszés szerinti eszközzel egy dashboardot, amit néhány percben aztán be is mutatnak a közönségnek, amely szavazással választja ki a legjobb pályaművet. Tavaly a Liszt Ferenc repülőtér forgalmának, idén pedig a hazai gépjármű-állomány alakulásának adatait kellett a pályázóknak feldolgozni.

A konferencia részletes programja a www.budapestbiforum.hu oldalon érhető el, ahol regisztrálni is lehet.”

Forrás:
Jövő héten lesz a Budapest BI Fórum; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2013. október 29.

Tulajdonost vált a Vodafone?

„… a Vodafone-részvények több mint két százalékkal drágultak. Utóbbi annak volt köszönhető, hogy a Bloomberg értesülései szerint az amerikai AT&T Inc. vezetése a brit mobilszolgáltató felvásárlásának lehetőségeit vizsgálja, az ügyletre pedig akár már jövőre sor kerülhet.

Az érintett cégek még nem kezdtek formális tárgyalásokba, de az AT&T-n belül már elkezdték meghatározni azt, hogy egy ilyen tranzakció után mely Vodafone-eszközöket tartsák meg és mely elemeket adna tovább. Az AT&T nem először próbálkozik: a Bloomberg forrásai szerint a társaság az idén már megkörnyékezte a Verizon Communicationst egy olyan tranzakció ötletével, amelyben az AT&T megvenné a Vodafone európai érdekeltségeit, a Verizoné pedig a közös mobilcégek lettek volna, a maradék többsége pedig az America Movilnak jutott volna. A Verizon erre nem volt vevő, túl komplexnek találta a megoldást, illetve arra hivatkozott, hogy az ügylet lelassítaná a Verizon Wirelessben lévő 45 százalékos Vodafone-pakett folyamatban lévő, 130 milliárd dolláros megvásárlását.

Amennyiben létrejön a fúzió, a világ legnagyobb bevételű távközlési csoportját eredményezné: egyesített tőzsdei kapitalizációjuk meghaladná a 250 milliárd dollárt, több mint félmilliárd előfizetővel rendelkeznének világszerte.”

Forrás:
Tulajdonost vált a Vodafone?; napi.hu; 2013. november 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Infotér 2013 Konferencia – köszöntő

„Negyedik alkalommal gyűlnek össze az információs társadalom építésében érintett vállalkozások, a közigazgatás és a civil szektor, és ez a negyedik alkalom különleges lesz. Különleges abban, hogy mind egy európai uniós költségvetési időszak, mind egy kormányzati ciklus is végéhez érkezik, és így a rendezvényen előtérbe kerülnek a jelenleg gőzerővel zajló beszerzések, megvalósítások. A közigazgatás vezeti beszámolnak a konkrétan megvalósult eredményekről, amelyekkel kapcsolatban a szakma, a piac is kifejti véleményét.

Az idei rendezvény különleges lesz abban is, hogy változtat a rendezvény szakmai felépítésén: az egyes szakterületek kapcsán, több, konkrét problémát és megoldást bemutató eladásokat hallhatunk, szűkebb körű és rövidebb kerekasztal-beszélgetésekkel, gyakorlatiasabb, konkrét példákat felsorakoztató interaktív bemutatókkal.

Szakmai seregszemle és számadás lesz az idei Infotér Konferencia, amelyre ezúttal is meghívjuk a magas rangú hazai és nemzetközi közigazgatási tisztviselőket és szakembereket. A cél ezúttal sem lesz kevesebb, mint- hogy a központi infokommunikációs elképzelések és az ágazati informatikai kérdések teljes körét felsorakoztassuk, elsegítve ezáltal a szektorok közötti konkrét együttműködések létrehozását, valamint a kormányzaton, és az ágazatokon belül az infokommunikáció szerepének növelését.

Szakterületek közül idén az elektronikus közigazgatás, a kormányzati informatika, a telekommunikáció mellett nagy szerepet kap az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, az energetika, a gazdaság informatikai vonatkozásai, a készenléti szervek informatikai fejlesztései, valamint az informatikai biztonság is, de terítéken lesz az innováció, a fejlesztéspolitika, az infokommunikációs iparágfejlesztés. Hazai és nemzetközi eladóinkkal igyekszünk bemutatni minél több olyan módszert, amivel elsegíthetjük a nagy közigazgatási projektek sikeres megvalósítását. A költségvetési ciklus zárásával természetesen nem maradhatnak el a korábbi operatív programok projektjeinek keretében megvalósuló fejlesztések, kifizetések, valamint a 2014-2020-as költségvetési tervezés infokommunikációs vonatkozásai.

Előadóink: Balatoni Mónika, Biró Marcell, Bódi Gábor, Csizmadia Norbert, Klinghammer István, Pokorni Zoltán, Szemerkényi Réka, Szócska Miklós, Vályi-Nagy Vilmos, Csepreghy Nándor, Csuhaj V. Imre, Deutsch Tamás, Deák Rita, Fekete Gábor, Greinstetter Balázs, Hízó Ferenc, Jánosi Andrea, Jobbágy Dénes, Koszorús László, Páva Hanna, Princzinger Péter, Rékasi Tibor, Solymár Károly Balázs, Szabó Zoltán Attila, Szijártó Zoltán, Vetési Iván, Vitézy Dávid, Zala Mihály.

A korábbi sikeres elemek továbbvitele mellett számtalan új elemmel szeretnénk emelni a rendezvény szakmai és eseménybeli színvonalát, így biztosítva azt, hogy a konferencia minden alkalommal izgalmas és szakmailag – üzletileg eredményes legyen. A helyszín a tavalyihoz hasonlóan idén is bővített lesz – nagy és kényelmes. A résztvevők kényelme érdekében 800 főben maximáljuk a résztvevők számát, ezzel egyidejűleg exkluzívvá is téve a rendezvényt. Este a megszokott magas színvonalú szórakozás várja a konferencia-vendégeket; stand up comedy fellépők, zenekarok, DJ.

A rendezvény helyszíne: Anna Grand Hotel, Balatonfüred, Gyógy tér 1.
Időpontja: 2013. november 7-8. (nulladik nap november 6.)

www.infoter.hu”

Forrás:
Infotér 2013 Konferencia – köszöntő; Heti Válasz; 2013. október 28.

Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a számítási felhő népszerűsítéséért

„Az Európai Bizottság a mai napon szakértői csoportot hozott létre, amely egy választható eszközre alapozva a számítási felhőre vonatkozó biztonságos és tisztességes szerződési feltételek kialakításáért fog dolgozni. A cél a fogyasztók és a vállalkozások aggályait eloszlató bevált lehetőségek feltérképezése, hiszen ezen csoportok gyakran azért vonakodnak a számításifelhő-szolgáltatások igénybevételétől, mert a szerződési feltételek homályosak. A szakértői csoport létrehozása a Bizottság azon törekvésének része, hogy javítsa a számítási felhővel kapcsolatos szolgáltatások iránti bizalmat és felszabadítsa e szolgáltatásoknak az európai gazdasági termelékenység serkentésére alkalmas potenciálját. Emellett a Bizottság tavaly elfogadott, számítási felhőre vonatkozó stratégiájának (IP/12/1025, MEMO/12/713) egyik fő intézkedése, amely a közös európai adásvételi jogról szóló, jelenleg napirenden lévő javaslat (MEMO/13/792) alkalmazási körén kívül eső, számítási felhővel kapcsolatos kérdésekre kíván megoldást nyújtani.

„Az Európai Tanács múlt heti ülésén az EU vezetői cselekvésre szólítottak fel az egységes számításifelhő-piac kialakítása érdekében. A Bizottság kiveszi a részét a munkából. A számítási felhőben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásával 2020-ig további 2,5 millió munkahelyet teremthetünk Európában, és évente megközelítőleg 1%-kal növelhetjük az uniós GDP-t”, nyilatkozta Viviane Reding jogérvényesülésért felelős biztos. „Egy kiegyensúlyozott szerződésifeltétel-csomag kidolgozására kérjük a szakértőket, hogy a fogyasztók, illetve a kis- és középvállalkozások magabiztosabban vehessék igénybe a számításifelhő-szolgáltatásokat. A bizalom megtérül – meg kell győzni a polgárokat arról, hogy a számukra nyújtott szolgáltatások méltányosak és megbízhatóak.”

A számítási felhővel foglalkozó szakértői csoport a számításifelhő-szolgáltatók, a fogyasztók és kkv-k, a tudományos körök és a jogi szakma képviselőiből áll (lásd a mellékletet). Első ülésükre 2013. november 19–20-án kerül sor, és jelentésüket előreláthatólag 2014 tavaszán teszik közzé. Ennek nyomán szakpolitikai dokumentum készül, amely egyúttal a fogyasztók és a kkv-k által kötött, számítási felhőre vonatkozó szerződések lehetséges jövőjéről szóló széles körű nyilvános konzultáció vitaindítójaként szolgál majd.

Háttér
Az Európai Bizottság 2012. szeptember 27-én elfogadta „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” elnevezésű stratégiát (IP/12/1025, MEMO/12/713). A stratégia arra irányul, hogy a gazdaság egészében elterjedtebbé váljon a számítási felhő használata. A szakértői csoport szerves részét képezi a stratégiának, illetve az egységes digitális piac további ösztönzésére irányuló bizottsági erőfeszítéseknek. A stratégia más, korábban előterjesztett jogalkotási kezdeményezésekre épül – ilyen például az EU adatvédelmi reformja (MEMO/13/923) és a választható európai adásvételi jogról szóló javaslat (MEMO/13/792).

A szakértői csoport feladata a Bizottságnak történő segítségnyújtás azon lehetőségek feltérképezésében, amelyek a fogyasztók és a kkv-k szempontjából javítanák a számítási felhőkre vonatkozó szerződések jogi keretét (IP/13/590), ezáltal megszilárdítva a fogyasztók és a kkv-k számítási felhők alkalmazásába vetett bizalmát.

A „számítási felhő” kifejezés olyan adatállományok (például szövegfájlok, képek, videók) és szoftverek távoli számítógépeken történő tárolására utal, amelyekhez a felhasználók interneten keresztül férhetnek hozzá a saját választásuk szerinti eszközön. Ez gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb és potenciálisan biztonságosabb az adott helyhez kötött számítástechnikai megoldásoknál. Számos népszerű szolgáltatás – köztük a Facebook, a Spotify és a web alapú e-mail – számítási felhőn alapuló technológiákra épül, mindazonáltal a tényleges gazdasági előnyök a felhőalapú megoldásoknak a vállalkozások és a közszféra általi széles körű használatában rejlenek.

A Bizottság számítási felhőre vonatkozó stratégiája három kiemelt intézkedést foglal magában; ezek egyike a számítási felhőre vonatkozó szerződések biztonságos és méltányos szerződési feltételeinek meghatározása. A szerződésminták hozzájárulhatnak a számításifelhő-szolgáltatók, illetve a fogyasztók és kisvállalkozások közötti szerződéses megállapodások gördülékenyebb létrejöttéhez, ugyanakkor megkönnyíthetik az EU adatvédelmi szabályainak alkalmazását, amennyiben azok a számítási felhőre vonatkozó szerződések szempontjából relevánsak.

Az Európai Bizottság adatvédelmi reformra irányuló javaslatai – amelyeket a múlt héten az Európai Parlament elsöprő többséggel támogatott (MEMO/13/923) – olyan keretet fognak létrehozni, amely szintén ösztönzőleg hat majd a felhőalapú szolgáltatások fejlesztésére. Az adatvédelmi reform mihamarabbi elfogadása lendületet adna az egységes digitális piac kialakításának, emellett segítene biztosítani, hogy a fogyasztók és a kkv-k teljes mértékben ki tudják használni a digitális szolgáltatások és a számítási felhő terjedésének előnyeit.

A Bizottság a közös európai adásvételi jogról szóló javaslattal már meg is kezdte a számítási felhőre vonatkozó szerződések jogi keretének javítását (MEMO/13/792). A közös európai adásvételi jog az egész EU-ra kiterjedő, választható adásvételi jogként működik majd, és olyan méltányos és kiegyensúlyozott szabályokat fektet le, amelyek a fogyasztók és a kkv-k segítségére lesznek a digitális termékek vásárlásakor – például mikor zenét vagy szoftvert töltenek le a számítási felhőből. A szakértői csoport célirányos kiegészítő munkát fog végezni a közös európai adásvételi jog hatályán kívül eső problémákkal kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy a számításifelhő-alapú szolgáltatásokkal összefüggő egyéb szerződési kérdésekre egy hasonló választható eszköz adjon választ.

További információ
Európai Bizottság – szerződésjog

Európai Bizottság – adatvédelem

Európai Bizottság – számítási felhő

A számítási felhőre vonatkozó biztonságos és méltányos szerződési feltételekkel foglalkozó szakértői csoport tagjai…”

Forrás:
Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a számítási felhő népszerűsítéséért; Európai Bizottság; IP/13/990, 2013. október 28.

A netező magyaroknak nincs külön munka és pihenés

„A Kutatópont felmérése szerint a gyakran internetező magyarok számottevő része munkaidején túl és szabadnapjain is dolgozik, akár családi programjait is háttérbe szorítva.

Másfelől az sem ritka, hogy munkahelyükön magánjellegű ügyeket intéznek vagy akár játszanak a gyakran internetező önkizsákmányolók – közölte a Kutatópont piac- és közvélemény-kutató cég hétfőn az MTI-vel. A közleményben a reprezentatív, online felmérés eredményeiről azt írták, a 18 és 69 év közötti, hetente többször internetező válaszadók 58 százalékára jellemző, hogy munkaidejének lejárta után is munkahelyi kötelezettségeivel foglalkozik.

Emellett a résztvevők 34 százaléka a szabadsága alatt is gyakran dolgozik, bár ebben éles eltérés van a korcsoportok között. A 18-29 éveseknek 29 százaléka, az 50-69 éveseknek viszont 40 százaléka dolgozik szabadsága alatt.

Lakóhely szerint is változik a munkaidőn túli munkavégzés mértéke. A falun élő internetezők csaknem kétszer akkora arányban (48 százalék) folytatják keresőtevékenységüket szabadnapjaikon, mint a fővárosiak (27 százalék). A céges levelezés esténkénti vagy hétvégi követése a megkérdezettek 31 százalékára jellemző.

A Kutatópont felmérése szerint a gyakori internetezők többsége esetében sem az egészségi állapot, sem pedig a családi élet nem élvez feltétlenül elsőbbséget a munkahelyi kötelezettségekkel szemben, sokan betegen is dolgoznak (67 százalék), minden második közülük pedig családi és baráti programjait is háttérbe szorítja, ha munkája úgy kívánja.

A szeptember 19. és 24. között készült felmérésben a hivatalos munkaidő alatt végzett egyéb tevékenységeket is vizsgálták. Az eredmények szerint munkaidőben nem ritka a magánjellegű ügyek intézése (21 százalék), a magáncélú e-mailezés (28 százalék) vagy telefonok lebonyolítása (31 százalék) sem.

Bár manapság számos munkafolyamatnak elengedhetetlen része a közösségi oldalak látogatása, valamint az ilyen oldalakon végzett információgyűjtés, reklám, marketing- vagy egyéb kereskedelmi célú tevékenység, a válaszadók csaknem ötöde (19 százalék) magáncélból csatlakozik ezekhez a portálokhoz. A megkérdezettek ötödénél (22 százalék) fordul elő, hogy olvas (könyvet, blogot, újságot) munka helyett, míg minden tizedik válaszadó esetében a számítógépen vagy okostelefonon folytatott játék megy a munka rovására – szűrte le felmérésében a Kutatópont.”

Forrás:
A netező magyaroknak nincs külön munka és pihenés; Híradó.hu; 2013. október 29.

Összeköltők: Arany és Petőfi baráti levelezése és az Office 365

„Az alkotás ritkán magányos műfaj. Arany János és Petőfi Sándor csak rövid ideig ismerték egymást, mégis óriási hatással voltak egymás művészetére. Mi lett volna, ha az Office 365 is segített volna nekik a közös munkában?”

Mondja a Microsoft cég sajátos reklámja. Feldolgozták Arany és Petőfi levelezését, mintha az Office 365 eszközeit használták volna az alkotók. Word, PowerPoint, Excel, Bing, cset – itt minden bevettetik.

„Ismerve Petőfi és Arany szabadszájúan humoros levelezését, biztos vagyok benne, hogy nem lettek volna megsértődve a stílusimitációkat olvasva. Ráadásul, a sok eredeti részletet tartalmazó, fiktív levelek követik kettejük barátságának valódi történéseit.”

Színvonalas ismeretterjesztés és korszerű képi formavilág szerencsés találkozása jellemzi az Office 365 szolgáltatásait bemutató reklámot.

Forrás:
Összeköltők; Arany János, Petőfi Sándor, Nyáry Krisztián; Microsoft; 2013. október

Bill Gates szerint az internet nem menti meg a világot

„A Microsoft visszavonult társalapítója szerint önmagában semmit sem ér, ha minden élő embernek internetelérést biztosítunk. Sokkal fontosabb problémákat kell előbb orvosolni.
A szoftvercég éléről jótékonysági alapítványa vezetésébe visszavonult, 58 éves amerikai milliárdos a Financial Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy bár magát technokratának tartja, mégsem hisz abban, hogy önmagában a technológia képes megmenteni a világot.

Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal vezetője néhány hónapja iparági szövetséget alapított annak érdekében, hogy internethasználati lehetőséget biztosítson a világ ötmilliárd, még nem internetező emberének.

Míg Zuckerberg szerint ez generációjának egyik legnagyobb kihívása, addig Bill Gates ezt az egészet viccnek tartja: szerinte előbb a malária visszaszorítását kell megoldani. Gates úgy véli, a gyerekek megfelelő táplálása és a gyerekhalandóság, valamint a fejlődő országok népességét tizedelő betegségek visszaszorítása nagyságrendekkel fontosabb feladat az internet elterjesztésénél. A Microsoft társalapítója szerint hiba csupán az internet világot megváltoztató erejében bízni, a világháló elérésre ugyanis a világ legszegényebbjeinek életén mit sem javít.

A Financial Times cikkéből az is kiderül, hogy az interjúból Bill Gates sajtókapcsolati munkatársai utólag szerették volna kihuzatni a Zuckerbergre vonatkozó részeket, de erre a cikk írója nem volt hajlandó. Bill Gates és feleségének jótékonysági alapítványa többek közt a vécé újrafeltalálására is pályázatot írt ki: ennek egyik díjazottját, egy svájci fejlesztésű latrinát az Origónak is megmutattak. A készülék újrahasznosítja az öblítővizet, műtrágyát termel a vizeletből, olcsó, és nem szennyezi a környezetet.”

Forrás:
Bill Gates szerint az internet nem menti meg a világot; Origo; 2013. november 3.
An exclusive interview with Bill Gates; Richard Waters; Financial Times; 2013. november 1.

IBM: A fogyasztó megmondja – IBM Business Connect 2013

„Több marketingvezető érzi bizonytalannak tudását a Big Data és a közösségi média üzleti technológiáival kapcsolatban, mint két évvel ezelőtt.

Hetven ország húsz iparágának négyezer topmenedzserét kérdezte meg az IBM, hogyan látja cége jövőjét, a fogyasztókkal kialakított kapcsolatát és a technológia szerepét az üzlet felvirágoztatásában. A kutatás különlegessége, hogy a mélyinterjúkon begyűjtött rengeteg adat értékelésében és az összefüggések feltárásában Watson, az IBM emberi nyelvet beszélő szuperintelligens számítógépe is segített. Míg Watson számára az ilyesmi rutinfeladat, úgy tűnik a marketingvezetők egyre elveszettebbnek érzik magukat a digitális dzsungelben. Két évvel ezelőtt egy hasonló felmérésben a marketingesek „csupán” 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs felkészülve a Big Data és az adatrobbanás kihívásaira, idén viszont már 100-ból 87 szakember válaszolta ugyanezt. Ugyancsak meglepőek a közösségi média használatáról feltárt vélekedések: ahelyett, hogy a marketingcélú közösségi megoldások gyors terjedése és népszerűsége magabiztosabbá tette volna őket, egyre többen vallják, hogy nincs elég tudásuk a lehetőségek kihasználására. A magukat felkészületlennek valló marketingvezetők aránya 2011 óta 68-ról 72 százalékra nőtt.

Önkritikus marketingesek, befolyásos fogyasztók
Elképzelhető, hogy a közösségi médiával kapcsolatos válaszok talán túlzott önkritikát jeleznek, hiszen a friss felmérésből kiderül, hogy a cégek egyötöde közösségi oldalakon is építi kapcsolatait a fogyasztókkal, négyötödük pedig a következő három-öt évben tervez intenzívebb kommunikációt hasonló csatornákon. Egyre fontosabbnak tartják a fogyasztók véleményét a vezérigazgatók is. A megkérdezettek csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy számít rájuk vállalata üzleti stratégiájának kialakításában is, és a felmérés egésze alapján egyértelműnek látszik a trend, hogy a vásárlók, ügyfelek véleménye egyre többet nyom a latban. Olyannyira, hogy a vállalatvezetők szerint a fogyasztónak a cég üzletpolitikáját és jövőjét érintő stratégiai döntésekben ma már nagyobb a szava, mint az igazgatótanács tagjainak.

Egy kutatás tanulságairól, élőben
A kutatásban felvetett problémák mellett a lehetséges megoldásokról is szó lesz november 5-én az IBM üzleti konferenciáján, az IBM Business Connecten. A rendezvényen az üzleti stratégiát újragondolásra késztető fogyasztóról, a vásárlók viselkedését és választásait megjósoló technológiákról, az informatika és a modern cégvezetés kapcsolatáról beszélnek majd az előadók. Választ adnak arra is, hogy miért jövedelmező az e-kereskedelem, hogyan érdemes elemezni a vásárlási szokásokat, mire jó a social computing, vagy épp mitől okosak az okos mérők és mekkora az IQ-ja egy okos városnak.

A konferencia díszvendége és egyik előadója George Galambos, IBM Fellow, az IBM Global Services kanadai központjának technológiai vezetője lesz. A magyar származású szakember nevéhez fűződik több, üzleti vonatkozású technológiai megoldás és szabadalom, társszerzője a Patterns for e-Business című alapműnek, szakmai érdeklődése a kognitív számítástechnikától a cloudon át az intelligens városfejlesztésig terjed. A szakember IT szolgáltatások kora című key note előadását délután fél háromtól hallhatják az érdeklődők a Müpában.”

——————-

„Ahol az üzlet és az informatika találkozik

Miért jövedelmező az e-kereskedelem? Hogyan elemezzük a vásárlási szokásokat, ha a jövő trendjeit fürkésszük? Milyen orvosi diagnózisra képes a kognitív számítástechnika? Mitől okosak az okos mérők? És mekkora az IQ-ja egy okos városnak? Miért fejleszt a Google IBM technológiát? Mi az a social computing és mihez kezdjünk vele?

Ha kíváncsi, milyen válaszokat ad a technológia az üzleti világ kérdéseire, jöjjön el az IBM Business Connectre. Neves hazai és külföldi előadókkal, 15 perces fókuszelőadásokkal, interaktív kiállítással és sok-sok érdekességgel, programmal várjuk!

Időpont: 2013. november 5., 14.00
Regisztráció kezdete: 13:30.
Helyszín: Művészetek Palotája, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1., Üvegterem”

Forrás:
IBM: A fogyasztó megmondja; news4business; 2013. október 29.
Meghívó – IBM Business Connect 2013; IBM

Szakirodalom

Intelligensebb, fenntarthatóbb, befogadóbb? – Jelzőszámok az Európa 2020 stratégia alátámasztására

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala 8 fő mutatót és három kisegítő mutatószámot határozott meg, melyek támogatják az egyes országok, valamint az Unió egészének, helyzetének felmérését és az Európa 2020 stratégia megvalósítását.A mutatók az alábbi területekre összpontosítanak: foglalkoztatás, kutatás és fejlesztés, éghajlatváltozás és energia, oktatás, szegénység és társadalmi kirekesztés. A 2005-2012 közötti állapotot írják le, viszonyításképpen pedig a 2020-as célértéket is megadják. Az egyes országok állapotát országonként un. profilok mutatják be.

Forrás:
Smarter, greener, more inclusive? Indicators to support the Europe 2020 strategy 2013 Edition; Eurostat/Publications Office of the European Union; ISBN 978-92-79-31156-7, doi: 10.2785/11619; 2013. október 29. (pdf)
A fenti kiadvány HTML-ben; (még nem teljes)
Csak a fő mutatók HTML-ben és letölthető vesszővel tagolt adatfájlok formájában

Közmenedzsment modellek alkalmazása az Európai Statisztikai Rendszer szervezeteinél

„A szervezés- és vezetéselméleti modellek az Egyesült Államokban már az 1930-as években, Európában csak a második világháborút követően kezdtek terjedni a közigazgatásban, amelyek majd a huszadik század utolsó évtizedeiben átfogó szemléletté alakultak menedzserializmus vagy közmenedzsment (angol kifejezéssel public management1) néven. A közmenedzsment nem más, mint a kormányzati tevékenységek, a társadalmi-gazdasági célkitűzések elérésének irányítása magánvállalati menedzsment eszközök révén.

Eleinte a hatékonyság és az eredményesség voltak a közmenedzsment mottói, de mára a társadalom sokat változott és más értékek is előtérbe kerültek. A válság hatására pedig nyilvánvalóan újabb kihívásokkal kell szembenézniük a közigazgatási szervezeteknek. Ebben a helyzetben felértékelődik a közmenedzsment szerepe, hiszen a megfelelő módszerek segítséget jelenthetnek a nehézségek leküzdésében. Napjainkban több közmenedzsment modell is létezik, sőt néhány fellángolást követően jelenleg egyfajta útkeresés tapasztalható a témában. Ugyanakkor nem létezik olyan elmélet, ami minden kormányzatra, minden közszervezetre egységesen alkalmazható lenne, a közmenedzsment eszközöket általában adaptálni kell az adott körülményeknek megfelelően. A közmenedzsment modelleket, illetve eszközöket kísérletekkel nem lehet vizsgálni, még akkor sem, ha azok gondosan megtervezettek, ezért Fellegi (2004) álláspontjával egyetértésben és a „legjobb megközelítést” alkalmazva, a „természetes kísérletekből”, azaz a közszervezetek gyakorlatából kiindulva veszem számba a közmenedzsment jelenleg érvényes modelljeit, eszközeit, valamint elemzem azok hatásait…”

Forrás:
Közmenedzsment modellek alkalmazása az Európai Statisztikai Rendszer szervezeteinél; Oparin-Salamon Melinda; Pécsi Tudományegyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola; 2013. november 5.

Közigazgatási jog kötetsorozat

„Nemcsak a 43 szerző példás együttműködése, de a szakmai tartalom szempontjából is imponáló a Közigazgatási jog kötetsorozata. Egyfelől kiváló tananyag, másrészről pedig nagyon komoly szakkönyv és biztos vagyok abban, hogy ezt a könyvet a diákok mellett mindenki más is gyümölcsöző módon forgathatja, aki a gyakorlatban ezzel a témakörrel foglalkozik” – mondta el Imre Miklós, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnökhelyettese azon a Magyar Tudományos Akadémián tartott könyvbemutatón, amelyen a Wolters Kluwer (korábbi CompLex Kiadó) gondozásában megjelent Közigazgatási jog I-II-III. kötetet mutatták be a közönségnek.

Hézagpótló szerepet tölt be a hazai közigazgatási jogban az a Lapsánszky András – NMHH jogi igazgatója, közigazgatási jogász – szerkesztésében íródott mű, amely az elmúlt időszakban páratlan összefogással, 8 egyetem 43 szerzőjének közös munkájával készült el.

„Néhány évvel ezelőtt írtam le azt, hogy a tudományos eredmények, kutatási tapasztalatok megismerését és megvitatását, oktatásban történő alkalmazását, valamint a munkák gyakorlati felhasználását elősegítené a tudomány különböző műhelyei közötti kapcsolat tervszerűvé és rendszeressé tétele, azonban akkor még nem volt erre példa a gyakorlatban. Úgy gondolom, hogy ennek a korábbi állításnak példás cáfolata ez a mű és bizonyítja, hogy a készség és a képesség is megvan az ismeretek rendszerbe foglalására és átadására hazánkban” – mondta el Józsa Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi karának tanszékvezetője a rendezvényen.

A bemutatón elmondták, hogy a szakmai kiadvány kettős célt szolgál: egyrészt tankönyvként segít kiigazodni a közigazgatási jog különös részében, valamint az egyes ágazatok joganyagában, másrészt a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos ismeretanyagot tartalmaz például az összehasonlító és történeti elemzések, illetve lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzéseivel.

Verebélyi Imre, az MTA doktora elmondta, hogy 1966-ban olvasta először Lorenz von Stein német politológus írását, aki a közigazgatási jog különös részeit 1864-ben foglalta írásba, mely magyar fordításban is megjelent 7 évvel később a győri jogakadémia tanára munkájaként. Azonban a különös részek leírása hazánkban a ’90-es évek elejéig gyermekcipőben járt. Ezért a mostani munka kiváló és hiánypótló mű, amelyre a szakmának és a diákoknak is szüksége van és reméli, hogy hamarosan számos diák tananyagának szerves részévé válhat.

A könyvsorozat, amely a hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült, rendhagyó segítséget ad oktatási szempontból is a diákoknak: a kötetsorozat nemcsak az adott ágazatok száraz ismertetését tartalmazza, de az ágazat általános jellemzőit is összefoglalja. Így megismerhetjük a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi összefüggéseit, valamint a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.”

Forrás:
Közigazgatási jog kötetsorozat- Kiváló tananyag, komoly szakkönyv – Páratlan összefogás: 8 egyetem 43 szerzőjének tollából ; Jogi Fórum; 2013. október 31.
Lásd korábbi cikkünket:
Szakkönyv: Közigazgatási jog – Fejezetek szakigazgatásaink köréből

Törvények, rendeletek

Két szószólója lesz az országnak

„A jövő nemzedékek, illetve a nemzetiségi jogok szószólója címet viselhetné az ombudsman két helyettese egy csütörtökön benyújtott fideszes törvénymódosító javaslat szerint.

Gulyás Gergely fideszes képviselő indítványa szerint az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese „a jövő nemzedékek szószólója”, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelméért felelős helyettes pedig „a nemzetiségi jogok szószólója” címet viselhetné a jövőben.

A Fidesz országgyűlési képviselőjének indoklása szerint ezekkel az elnevezésekkel a helyettesek a nagyobb társadalmi közegben is megismerhető, megjegyezhető címet viselhetnének, ami elősegíti az intézményrendszer beazonosítását, ezáltal pedig a hatékonyabb jogérvényesítést is.

Jelenleg két helyettese van Székely László ombudsmannak: Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettes, illetve Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes.”

Forrás:
Két szószólója lesz az országnak;Origo; 2013. október 31.