Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Információk röviden


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Miénk itt a TÉR! – Objektív értékelési rendszer a közigazgatásban

„Július 1-ével lépett életbe a közigazgatás teljes reformjának egyik legfontosabb eleme, a TÉR teljesítményértékelési rendszer. A struktúra bevezetéséhez a megváltozott szemléletmód mellett új szoftvert is kifejlesztett a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) Személyzetfejlesztési Főosztálya, amiben a közigazgatás vezetői értékelik kollégáikat – mondta Arany Mónika főosztályvezető, a projekt felelőse a Rádió Orientnek.

A Magyary Program (MP) Magyarország közigazgatásának „új köntösbe öltöztetéséért” felelős. A reform négy beavatkozási terület mentén valósul meg, amelyek közül a személyzet terület legfontosabb változása a TÉR bevezetése. A rendszer a 10/2013. (I.21) Kormányrendelet előírásait követi mindhárom – a civil közigazgatás, a rendvédelem és a honvédelem – hivatásrendre kötelező elemekkel. „A teljesítmény-követelményeket a rendelet határozza meg, amely két kötelező elemből áll” – magyarázza a KIH Személyzetfejlesztési Főosztályának vezetője. Az egyik kötelező elem a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény, amely az értékelt személy munkaköri leírásában meghatározott követelmény. Ezt a vezető határozza meg, kiválasztva legalább 3, legfeljebb 4 ilyen követelményt. A másik a kompetencia-alapú munkamagatartás, amelyet fent említett jogszabály határoz meg. Az értékelést elektronikus úton kell kitölteni, aminek megkönnyítésére a KIH kifejlesztette a TÉR-t támogató szoftvert.

A folyamat ez év elején kezdődött: „2013 januárjában ültünk le először három tárcával, a BM-mel, a HM-mel és a KIM-mel, majd az igazi fejlesztési időszak áprilistól indult” – idézi fel a kezdeteket Arany Mónika. Igen komoly adatmennyiségről van szó: „A civil közigazgatásban 100 ezer, a rendvédelemnél 40 ezer, a honvédelemnél pedig 14 ezer embert érint, tehát összesen közel 175 ezer munkavállaló teljesítményét kell kitűzni, mérni és értékelni” – mondja. Nem véletlen, hogy a projekten dolgozó hatfős csapatból ketten csak az informatikai résszel foglalkoznak. A szoftverhez felhasználói kézikönyveket, módszertani útmutatókat is készítettek, amelyet az érdeklődők a szintén tájékoztatási céllal készített kormányzati portálon (ter.gov.hu) el is érhetnek.

Bár elkészült és működőképes a szoftver, a fejlesztéseknek még koránt sincsen vége. A fejlesztő csapat folyamatosan kéri és gyűjti az észrevételeket a honlap és a TÉR szoftver működése kapcsán, amelyek alapján finomítani, felhasználóbarátabbá tudják tenni a kezelőfelületeket. Már érkeznek is a visszajelzések: „Leggyakrabban írásban érkeznek kérések hozzánk: egyrészt a jogszabályi környezetre vonatkozó állásfoglalási kérések merülnek fel, másrészt pedig módszertani kérdések” – mondja a szakértő.

A TÉR Centrumhoz való csatlakozás mindenki számára térítésmentes, ingyenes. A regisztráció menete egyszerű, amelyről részletes leírás olvasható a honlapon, ami alapján a rendszer kezelése nagyon egyszerű. A nyár és kora-ősz folyamán a fővárosban és szerte az országban módszertani felkészítő előadásokat tartott a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, amelyeken különösen az értékelő vezetőket szerették volna megszólítani. A vezetőknek kulcsszerepük van abban, hogy az új szemléletű rendszer ne csak eredményes, hanem hatékony is legyen. A formális rész az elektronikus rendszerben a teljesítménykitűzés, mérés, értékelés, amelyhez a rendelet indikátorokat, mérőszámokat határoz meg az objektivitás fenntartása végett, azonban hasonlóan fontos a vezetői feladat informális értékelési része. Ez sokkal nehezebben mérhető, de ez is teljesítményértékelési tevékenység. Fontos megköszönni a munkatársaknak egy jól elvégzett munkát, vagy nyíltan elbeszélgetni velük a hiányosságokról, fejlesztendő területekről ugyanolyan kötelessége a vezetőnek, mint az adatok feldolgozása. „A kitűzéseket és értékeléseket nem kell nekünk megküldeni, mert ezek személyügyi iratnak minősülnek. Ezeket az iratokat az adott intézmény őrzi meg” – hangsúlyozta Arany Mónika.”

Forrás:
Miénk itt a TÉR! – Objektív értékelési rendszer a közigazgatásban; OrientPress; 2013. november 11.

Péterfalvi: egységes szabályozás kell a bírósági adatkezelésről

„Az adatvédelem és a nyilvánosság alapjoga gyakran ütközik a bírósági munka során, a személyiségjogok sérülésétől kezdve az élő közvetítéseknél előforduló szabálytalanságokig. A helyzet nem is fog változni, amíg a médiában nem alakul ki közös belső gyakorlat, pedig a sajtó feladata épp az igazságszolgáltatás ellenőrzése lenne – mutat rá Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, aki egységes szabályozást tart szükségesnek a testületek adatkezelési gyakorlatában is.

A bírósági munka során sok esetben szembekerül a nyilvánosság és az adatvédelem alkotmányos alapjoga. A bíróságok adatkezelést folytatnak, munkájuk során fokozott védelem alatt álló személyes, különleges adatokkal dolgoznak, amelyek ellenőrzésébe betekinthet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is. A Rádió Orient műsorában Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke hangsúlyozta, ma is nagy kérdés, hogyan lehet az adatvédelmet és a nyilvánosságot összhangba hozni, s nem könnyű meghatározni az optimális összhangot. A sajtónyilvánosság és átláthatóság garancia a bíróság munkájának követésében, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy polgári perben az egyik fél nem önként járul hozzá személyes adatainak védelméhez.

„A személyes adatok védelmének problémái, az átláthatóság és az adatvédelem kérdései a bírósági eljárás összes szakaszában felmerülnek” – jelentette ki a vendég – ‘kérdéses a tárgyalási jegyzék nyilvánossága, a bíróságon belüli és kívüli nyilvánosság megkülönböztetése is’. A tárgyalások során az élő tudósítás okozhat problémákat, hiszen felvételeken sok esetben nem publikus adatok is megismerhetőek látszanak, emellett, a tárgyaláson résztvevők sincsenek feljogosítva arra, hogy nyilvánossággal közöljék a hallottakat. Végül, a bírósági ítéletek közlésében is felmerülhetnek kérdőjelek, mivel névtelenség biztosítása sok esetben nem sikerül.

A média felelőssége óriási a hiteles tudósításban, a nagy botrányok, komoly ügyek esetében viszont az anyagiak sajnos fontosabbá válnak a személyiségi jogok védelménél – bár a törvény a lapokat is kötelezi, ilyenkor nagy a kísértés a szabályszegésre, az online felületek pedig erre több lehetőséget kínálnak. Az információt könnyebben, nagyobb közegbe lehet eljuttatni, sokszor pedig a nyomon követés és a jogsértő honlapok törlése is lehetetlennek bizonyul.

„A sajtónak úgy kell tudósítania, hogy megmaradjon az eredeti cél, az igazságszolgáltatás ellenőrzése, a garanciális szerep, amíg azonban nincsen közös gyakorlat a sajtó működésével kapcsolatban, a helyzet nem is fog változni. Az újságíró társadalomnak belső szabályozási módokat kellene létrehoznia, és azokat be is tartania” – emelte ki Péterfalvi.

Az alkotmányos alapjogok egymásnak feszülését egységes jogszabály enyhíthetné, a bírósági adatkezelésről szóló törvénytervezet pedig megoldást jelenthet a problémára – vélekedett a NAIH elnöke, hozzátéve, hogy hivatala, a garanciát jelent ezen jogok érvényesítésére. A NAIH kész a bíróságok adatkezelésére vonatkozó átfogó jogszabálytervezet véleményezésére is, az eddigi, eljárási törvényekből levezetett gyakorlat helyett pedig egységes szabályozást tartanak szükségesnek.”

Forrás:
Péterfalvi: egységes szabályozás kell a bírósági adatkezelésről; OrientPress; 2013. november 13.

Kapós a magyar módszer a határon túli együttműködésben

„Kétnapos konferencia keretében vitatja meg a Helyi és Regionális Demokrácia Európai Bizottság (CDLR) a sikeres európai önkormányzati stratégia lehetőségeit november 14-15-én Strasbourgban. A magyar közigazgatás változásait példaként is felhasználó tanácskozás két fő témaköre a gazdasági válság hatásainak kezelése és a határon átnyúló együttműködések jogi akadályainak felszámolása – számolt be a helyszínről Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár a Rádió Orientnek.

A Helyi és Regionális Demokrácia Európai Bizottság az Európai Tanács (EiT) szerve, amelynek immár 48 tagja részt is vesz a rendezvényen. Évente kétszer ülésezik a szervezet, ezért ezen időszakok nagyon aktívak; a két kiemelt téma idén: a gazdasági válság hatása az önkormányzati rendszerre, illetve a határon átnyúló együttműködések. “A magyar helyzetről én a tavaszi ülés szakon számoltam be, ott külön napirend voltunk.” – mondta a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár. Mindkét témában kézikönyv készül, amelyekben magyar példák is szerepelni fognak. Szerinte hasonló utakat járnak be az egyes európai államok az elmúlt években, abból a szempontból viszont egyedülállóak vagyunk, hogy sehol nem valósult meg ilyen átfogó közigazgatási reform. “A szerkezet átalakításnál jó példaként említenek minket.” – mondta Zöld-Nagy Viktória, hangsúlyozva a helyi, települési hivatalok önkormányzáshoz való jogának megtartását, amely nem mindenhol valósult így meg.

Példaértékű a magyar adósságkonszolidáció is az önkormányzatok esetében; bár egyes kritikák szerint nem elég demokratikus megoldás a hitelfelvétel korlátozása, a szakértő szerint azonban egyáltalán nem jogszerűtlen: “Az önkormányzatoknak továbbra is megmarad az a jogosítványuk, hogy helyi adót vessenek ki, vagy más forrásokból más saját bevételük legyen.” Úgy véli, hogy az ilyen típusú, teljes körű konszolidáció végképp újszerű ez az európai gyakorlatban. A másik állandó téma a határon átnyúló együttműködés. A téma kapcsán néhány héttel ezelőtt Szlovéniában volt egy konferencia, amelynek anyaga az eddigi tapasztalatokkal együtt egy kézikönyv formájában fogja majd segíteni az egyes nemzetek közti együttműködéseket. A kiadványba a jogi akadályok felszámolásával kapcsolatos jó gyakorlatokat gyűjtötték össze. “Nálunk a határon átnyúló együttműködések a történelmi példák alapján is hagyományosan jól működtek. Ma már ezek nagyon konkrét fejlesztéseket is meg tudnak valósítani, mint például közös kerékpárutak vagy akár közös fenntartású szolgáltató intézmények lehet építeni.”

A határon túli együttműködések ráadásul az uniós kohéziós politika egyik önálló célkitűzése is, így a következő ciklusban, 2014-2020-ig komoly forrásokat állítanak majd hadrendbe az ügy érdekében. Ezen együttműködések nem teljesen új keletűek az európai politikában: 1982-ben kötötték meg a madridi egyezményt, amely azért fontos, mert részt vehet benne nem uniós tagállam is.

“Éppen folyamatban van azon jogszabály módosítása, amely azt mondja ki, hogy akik szeretnének itt tagok lenni, nem kell külön kétoldalú szerződést megkötni a kormányok közt, elég aláírni a madridi keretegyezményt.” – magyarázta Zöld-Nagy Viktória. Magyarország jövőjét illetően különösen fontos az innovatív és felelősségteljes helyi kormányzás stratégia, amely szintén az EiT által kifejlesztett eszköz. 12 alapelvet határoz meg, amely alapján teljesülhet a Jó Önkormányzat kitétel. “A jövő év elejére tervezünk egy szemináriumot, ahol az Európai Tanács képviselői is megjelennek, és elmondják, hogy ezt hogy lehet megvalósítani. Ott meg tudjuk vitatni, hogy milyen intézkedések szükségesek a magyar csatlakozáshoz.”

A KIM helyettes államtitkára kiemelte, a Kézikönyvben sok esetben előfordulhat átemelhető nemzetközi példa is, bár ebben talán jobban élen járunk, mint más országok: “Az én tapasztalatom az, hogy nagyobb az érdeklődés irántunk, mint amennyire mi érdeklődünk. A magyar példa az, ami egészében nagyon érdekli a nemzetközi szervezeteket is.” Írországgal például a közös önkormányzati hivatali rendszerről rendszerről külön egyeztet a helyettes államtitkár a két napos tanácskozáson. ”

Forrás:
Kapós a magyar módszer a határon túli együttműködésben; OrientPress; 2013. november 14.
CDLR meeting, 14-15 November, Strasbourg; European Committee on Local and Regional Democracy, Európa Tanács

Elitképzést kapnak a kormánytagok

„Száz magyar vezető köztisztviselőt is oktatnak péntek-szombaton amerikai vállalatvezetők. A Singularity University első európai csúcstalálkozója mellett ugyanis speciális képzést kapnak államtitkárok és helyetteseik, valamint kiemelt minisztériumi tisztségviselők.

A sikeres embertől nem szégyen tanulni! – ez lehetne a mottója a kormány legfrissebb „beiskolázási programjának”. A kabinet ugyanis száz vezető tisztségviselőjét – államtitkárokat, helyettes államtitkárokat és kiemelt minisztériumi tisztségviselőket – „íratott” be egy speciális péntek-szombati továbbképző kurzusra. Az egyesült államokbeli Singularity University Budapesten tartja első, európai csúcstalálkozóját, s ennek szatellit rendezvénye lesz a magyar „hivatalnok akadémia”, amelyet a különleges képzési módszeréről világszerte ismert intézmény csúcsvezetői tartanak a magyarok kérésére. (Az esemény jelentőségét jól mutatja, hogy a zártkörű megnyitót Navracsics Tibor, miniszter tartotta.)

A Singularity University első európai csúcstalálkozójára az újonnan átadott Zeneakadémián kerül sor – ide várnak mintegy nyolcszáz résztvevőt a világ minden tájáról. Köztük lesz több, mint félszáz magyar is – annak ellenére, hogy a részvételi díj 600 ezer forint. A kaliforniai Szilícium völgyben működő speciális egyetem tanárai, előadói azért különlegesek, mert a világ legsikeresebb cégeinek alapítói és vezetői, akik az ottani és kihelyezett tanfolyamokon gyakorlati „útmutatót vagy receptet” adnak a sikerhez.

Az egyetem speciális kormányzati kurzusait már eddig is jónéhány ország vette igénybe így a mostani magyar speciális kurzus nem egyedülálló az intézmény életében.

Értesüléseink szerint az európai csúcstalálkozó és a magyar hivatalnokok továbbképzés egyidőben, de külön termekben folyik majd egymással párhuzamosan.

A gazdaság, tudomány és technika nagy kérdéseivel foglalkozó világtalálkozó a borsos belépődíjak ellenére is népszerű. Ennek oka részint az, hogy évente csak néhány alkalommal lépnek ki az USA területéről, másrészt az ottani kurzusok is igen drágák. (Egyhetes képzés a Szilícium völgyben 12 ezer dollárba kerül.) A budapesti konferencián részt vesz például az egyik egyetemalapító Ray Kurzweil, a Google egyik igazgatója és Rob Nail, aki a Velocity 11-et vitte sikerre.Előadást tart Salim Ismail a Yahoo alelnöke és Brad Templeton, a robot automobil kifejlesztője is.

Fizet a magyar állam a képzésért
Szinte a teljes állami felsővezetői kar részt vesz a ma nyíló Singularity University képzési panelljében- erősítette meg Csepreghy Nándor. A fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy a 100 résztvevő – miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok, az NFÜ felsővezetői stb. – speciális képzést kapnak majd a kétnapos programban. A tréningben elsősorban azok vesznek részt, akik a 2014-20 közötti Európa Uniós fejlesztéseket készítik elő, s annak megvalósításában is vélhetően szerepet játszhatnak majd. A programért 150 ezer dollárt (mintegy 33 millió forint) fizet majd az állam az egyetemnek. Csepreghy Nándor elmondta azt is, hogy ilyen típusú és tartalmú képzéseket eddig Izrael és Uruguay állama, az USA védelmi minisztériuma és Buenos Aires városa rendelt meg a szervezőktől. A több munkacsoportban zajló képzés felöleli az informatika, az energetika és a technológiai fejlődés témaköreit, hiszen ezekben a közeli jövőben olyan drasztikus változások várhatóak, amelyek alapvetően meghatározzák a világ gazdasági és társadalmi fejlődését.”

Forrás:
Elitképzést kapnak a kormánytagok; Szakonyi Péter; napi.hu; 2013. november 15.

Több ezer állami hivatalnok munkahelye szűnhet meg Szlovákiában

„Több ezer állami hivatalnok munkahelyének megszűnésére van kilátás egy-két éven belül Szlovákiában a kormány által tervbe vett közigazgatási reform részeként – számolt be Robert Kalinák szlovák belügyminiszter megerősítésére hivatkozva weboldalán a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági lap pénteken.

A tervezett munkahely-leépítés a belügyi tárca vezetője szerint elsődlegesen az állami tulajdonban lévő vállalatokat, állami kezelésű alapokat és kutató intézeteket érinti majd, az elbocsátások már a jövő évben megkezdődnek.

Szlovákiában a közigazgatás jelenleg több mint negyedmillió embert foglalkoztat, közülük több mint 50 ezren azokban az állami intézményekben és vállalatokban dolgoznak, amelyekben a szaktárca a leépítések legnagyobb hányadát valósítaná meg. A miniszter közlése szerint, az egyes ágazatok közül a legtöbb munkahely az oktatásügyi a gazdasági és a földművelésügyi tárcák alá eső intézményekben szűnik majd meg.

A tervezett munkahely-leépítés a szaktárca által már korábban bejelentett közigazgatási reform része. A közigazgatási reformnak az ESO nevet adta a minisztérium, ami a hatékony, megbízható és nyitott kifejezések szlovák nyelvű megfelelőinek rövidítése. Ezek a reform legfőbb célkitűzései is, amelynek megvalósításától nem utolsósorban lényeges megtakarításokat is remél a kormányzat. A megtakarítások összege a kabinet tervei szerint már a jövő évben eléri a 333 millió eurót (megközelítőleg 100 milliárd forint) 2016-ig pedig összesen mintegy 700 millió eurót tesz majd ki.

A reform részeként egész sor állami intézményt vonnak össze, több intézménynek a feladataik átcsoportosításával történő megszüntetésére is sor kerül, valamint néhány intézmény esetében azok feladatköreit a magánszektorra ruházzák át. Az ESO az elmúlt évek legátfogóbb közigazgatási átszervezése lehet Szlovákiában.”

Forrás:
Több ezer állami hivatalnokot rúghatnak ki Szlovákiában; HVG.hu/MTI; 2013. november 15.

Az egyik hatóság fizet a másiknak, hogy ellássa a feladatát

„Több mint nettó százmillió forintot fizet évente az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy másik állami szervnek szakértői feladatok ellátásáért – derül ki az OEP honlapján közzétett szerződéslistából.

Az egészségbiztosító még 2004-ben, illetve 2007-ben kötött határozatlan idejű szerződést a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) jogelődjével, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézettel (ESKI). A Gyemszi, illetve az ESKI a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egészségügyi technológiák támogatásba való befogadásához ad tanácsokat az egészségbiztosítónak, ahol ezek szerint annak ellenére nem foglalkoztatnak ehhez értő szakembereket, hogy az OEP egyik fő tevékenysége a társadalombiztosítási támogatás.

Az egészségbiztosítónál kérdésünkre azzal indokolták a szerződések szükségességét, hogy a Gyemszi és jogelődje két jogszabály alapján látja el a szakértői tevékenységeket. Ezek valóban kijelölik a Gyemszit mint amely szervezetet az OEP „kijelöli” a költséghatékonysági és egészség-gazdaságtani kritikai értékelések elkészítésére a befogadásokkal kapcsolatban, ám nem szólnak anyagi ellentételezésről.
Arról, hogy az OEP-nek az elvégzett tevékenységért meg kellene fizetnie az igazgatási-szolgáltatási díj arányos részét, mint az egészségbiztosítónál indokolták. (Ezt a díjat fizetik a cégek kérelmüket elbírálásáért.) A Gyemszi (ESKI) Technológiaértékelő Iroda kiemelt feladata ráadásul az OEP befogadási és támogatási döntéseit megalapozó technológia-értékelések szervezeti kereteinek biztosítása, és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása”.

Ennek ellenére az OEP 2004 óta évente több mint százmillió forintot fizet ki egy másik hatóság kötelezően elkészítendő szakvéleményéért.”

Forrás:
Az egyik hatóság fizet a másiknak, hogy ellássa a feladatát; Világgazdaság Online; 2013. november 15.

Felépíthetem a saját házamat?

„Megváltozott jogszabályi környezetben nehéz naprakésznek lenni. Egy építészettel foglalkozó újságírónak – aki maga is építész – sem egyszerű tisztában lenni a szabályokkal, akkor hogyan várható el ez az építtetőtől? A törvénymódosítások és a számtalan vonatkozó minisztériumi és kormányrendeletek elsődleges szándéka az építőipari anomáliák, mint például a körbetartozások felszámolása és ezen keresztül az ágazat belökése volt. A nagy jó szándék közepette azonban könnyen előfordulhat, hogy a mosdóvízzel a gyereket is kiöntik, és a legkisebb építtetők járnak végül a legrosszabbul.

Tetszetős makrogazdasági számok láttak világot a napokban. A mezőgazdaság és az ipar mellett az építőipar is jobban teljesített idén, ez egyszerre köszönhető az iparicsarnok-építés felfutásának és a jelentős számú állami megrendelésnek. Az ágazat mindezek mellett persze még messze van attól, hogy megálljon a saját lábán, ehhez komoly megújulásra van szükség szervezeti és egyéni szinten is. (A Magyar Építész Kamara éppen tegnap tartott tisztújító közgyűlést, érdekes lesz látni, hogy az új vezetőség milyen szellemben kívánja majd elősegíteni a szakma megújulását, a valós érdekképviselet létrejöttét.) Az állam a fentieken túl mindössze annyit tehet, hogy gondoskodik a szabályozási környezetről. Ez lehet megengedő, támogató és korlátozó szellemű is, kérdés, hogy az elmúlt két évben meghozott intézkedések összességében ezek közül melyik karakterrel bírnak. Elég nehéz kérdés, aminek megválaszolásához minimum szakpolitikusokra van szükség, a magam részéről csak közelmúltbeli tapasztalataimra tudok támaszkodni, amelyekre egyszerű építtetőként tettem szert.

Az összkép számomra elég vegyesnek tűnik, és nagyon sok múlik egyelőre az érintett hatóságoknál dolgozók személyes hozzáállásán. Időben és anyagiakban is komoly csúszást jelentett számunkra például az új településképi véleményezési eljárás bevezetése. A főépítészünk nehezen elérhető típus, emellett rendkívül alapos, így több tízezer forintba kerülő geodéziai felmérést írt elő az eljárást megelőzően – arra hivatkozott, hogy több értékes fa is van a telken, amelyek közül azonban a tervből látható módon egyet sem kívántunk kivágni –, majd két hónap is eltelt, mire megkaptuk tőle az egyoldalas papírt, hogy a terv településképileg támogatható. Szintén problémát jelentett, hogy a házunk bővítését könnyűszerkezetesre terveztük, emiatt újabb két hónap telt el, mire az engedélyt megkaptuk. Bár az engedélyeztetési eljárást elvileg felgyorsították – a hiánytalan tervdokumentációt 15 napon belül el kell bírálnia az ügyintézőnek – a valóságban ugyanannyit vártunk, mintha néhány évvel ezelőtt lettünk volna. A benyújtást követően két héttel, tehát a jogszabályban előírt maximális időt kihasználva jelezték csak nekünk az építéshatóság részéről, hogy hiánypótlásra tartanak igényt – bár az anyagot benyújtás előtt átnézettük velük, hogy ez ne így legyen. A húsz pontból álló listában – amelyet a pótlás után újabb, külön lista követett – sok vitatható volt, a fő problémát a választott épületszerkezet okozta. Könnyűszerkezetes házat ugyanis csak olyan cég építhet, amely rendelkezik az Építésügyi Minőségellenőrző Kft. engedélyével, ez viszont a szükséges vizsgálatok elvégzése és a részletes tervek elkészítése miatt több millió forintba kerül.

Aki rendelkezik ÉME-minősítéssel, érthető módon érvényesíti az áraiban is, mi azonban külön útra akartunk lépni: azt döntöttük el, hogy hitel helyett spórolt pénzből, saját munkával szeretnénk építkezni. A várható költségek miatt fel sem merült, hogy ilyen céget megbízhassunk, ráadásul én magam is értek ehhez a technológiához, így csak megrajzoltam, hogy miről van szó, beadtuk az engedélykérelmet, és vártuk, hogy mi lesz. Ezzel kapcsolatban aztán valóban olyan dolog történt, ami előremutató. Egy idei kormányrendelet ugyanis megteremtette a jogi lehetőségét annak, hogy egyedi termékként engedélyeztethető legyen bármely, a „megszokottól” eltérő anyag és szerkezet. (megszokott = jogszabályilag támogatott, európai uniós szinten erős lobbierővel bíró építőanyag-gyártó terméke). Ehhez viszont érthető okokból részletesebb tervdokumentációt kértek, tűzvédelmi és statikus tervezők által aláírt részeket és egy, az építésztervező által készített, teljesítményjellemzőket tartalmazó felsorolást a beépített anyagokról. Az építési engedélyt végül megkaptuk, ami tényleg nagy előrelépés, és ez a megváltozott jogszabályi környezetet is dicséri.

Az építkezésbe azonban nem mertünk még belevágni, mert a kivitelezésre vonatkozó szabályok is megváltoztak, és még egyszerűen nem látjuk át, mit lehet és mit nem. Ebbe is bele kell tanulnunk, mivel a szándékunk az, hogy mi építsük fel a házunkat, és mindezt jogilag tisztán tegyük. Az október 1-jével bevezetett elektronikus építési napló miatt már nem lehet bármit megtenni – ó, ha nem lett volna az a kétszer két hónap csúszás… –, hiszen bármikor ellenőrizhetik az építést interneten. Gondoskodni kell arról, hogy aki eljön segíteni, legálisan tehesse ezt, kell továbbá felelős műszaki vezető – és sajnos úgy tűnik, hogy kell külön kivitelező cég is, utóbbira pedig nincsen pénzünk. A kötelezően előírt elektronikus építési naplóban fel kell tüntetni a fő- és alvállalkozókat, akiknek bejegyzési joguk is van. A „kivitelező” helyére nem írhatom be, hogy „építtető”, pedig esetünkben a kettő ugyanaz lesz. A jogalkotók nem gondolkodnak ilyesmiben. Számukra világosan elkülöníthető szerepkörök vannak, ahol mindenki csak egy dologhoz ért, miközben a magyar valóság ennek egyelőre éppen az ellenkezője: nagyon sokan – főleg vidéken – értenek, igaz többnyire felületesen, nagyon sok mindenhez. E cikk szerzője is közéjük tartozik, nem gazdag ember, és nem szeretne többet, mint hogy legálisan felépíthesse – építésztanulmányai elvégzése után, építési gyakorlattal, sőt szakmunkásvégzettséggel a háta mögött – a saját házát. Építőanyagra és kevés, alkalmi munkavállalóként fizetett segítőre van pénze. Az alkalmi munkavállalói intézmény ugyan szintén nagy segítség, de úgy tűnik, munkáltatónak kell lenni hozzá. Csináljak céget azért, hogy egy-két barátom átjöhessen segíteni? Egyáltalán, kell-e külön fővállalkozó kivitelező saját ház építéséhez, vagy létezik még a házilagos kivitelezés? Saját céggel felépíthetem-e a saját házamat? Milyen feltételekkel lehet kivitelezői tevékenységet regisztráltatni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál? Muszáj, hogy más legyen a felelős műszaki vezető, mikor a végzettségem engem is feljogosítana erre? Tényleg ennyire bonyolult legálisan felépíteni egy 27 négyzetméteres szobát, mellette egy autótárolóval?

Szerintem ha nem is pontosan ugyanígy, de sokan lehetnek hasonló cipőben, és számukra is fontos lehet egy-két kérdés a fentiek közül. A többség a bonyolult szabályozás miatt általában az egyszerűbb megoldást választja, és bejelentés nélkül épít. A saját házbővítésünk történetén keresztül éppen azt szeretném megmutatni, hogyan lehetséges az önálló, legális, saját célú építés a gyakorlatban.”

Forrás:
Felépíthetem a saját házamat?; Őrfi József; mno.hu; 2013. november 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Kétmilliárdos EKOP projekt zárult le a NISZ-nél

„A 2011. júliusában indult, 100%-ban uniós forrásból finanszírozott projekt a végéhez érkezett. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) által megvalósított projekt fő célja az volt, hogy az érintett intézmények különálló informatikai struktúráját egységes rendszerbe vonja, azaz központosított, egységes, korszerű szolgáltatások váltsák ki a különböző szervezeteknél működő informatikai megoldásokat. A 2 milliárd forint költségvetésű projekt az alábbi 8 intézményben csaknem 3000 közigazgatási dolgozó munkáját tette hatékonyabbá úgy, hogy közben az igénybe vett informatikai szolgáltatások olcsóbbá és magasabb színvonalúvá váltak az érintett intézmények részére.

A 2011. július 1-jén megkezdett projektben a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság eltérő informatikai rendszereit egységesítették és vonták egy ellátási körbe. Az ún. Egységes Infrastruktúrán (EI) belüli munkaállomások és felhasználók támogatását a NISZ Zrt. végzi.

A projekt során a NISZ Zrt. munkatársai a központi címtárat egységesítették (domain-konszolidáció). Az elavult munkaállomásokat (2640 db PC, 350 db notebook) korszerűre cserélték és standard környezettel telepítették újra annak érdekében, hogy az újonnan bevezetett, és a NISZ Zrt. által üzemeltetett menedzsment-rendszerek hatékonyan működjenek. Az új desktop környezetnél mindenhol azonos, korszerű platformot telepítettek és az Open Doc Format (ODF) formátum vált alapértelmezetté. Az új menedzsment-rendszereknek köszönhetően immár egységes rendszerfelügyelet és szoftvergazdálkodás működik az Egységes Infrastruktúrán belül. A projekt keretében csoportmunka alkalmazásokat telepítettek, amelyeknél biztosított a távoli elérés lehetősége is.

A KKIR projekt keretében a NISZ Zrt. egymást helyettesítő (georedundáns) szerverkörnyezetet alakított ki, ezzel nőhet a kibővült EI rendszer rendelkezésre állási ideje, az üzem- és IT-biztonsági megoldásokkal kiegészülve pedig tovább javul a szolgáltatás színvonala.

A NISZ Zrt. munkatársai e-learning oktatásokkal és személyes konzultációs lehetőségekkel segítettek a KKIR projektben érintett intézmények dolgozóinak, hogy zökkenőmentesen álljanak át az új informatikai rendszerre.

A 2013 októberében lezárult KKIR projekt folytatásának tekinthető a „KKIR2” – a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer Kiterjesztése elnevezésű projekt, melynek célja a központi közigazgatásban használt végfelhasználói eszközök már megkezdett modernizációjának kiterjesztése valamennyi felhasználóra.”

Forrás:
Kétmilliárdos EKOP projekt zárult le a NISZ-nél; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2013. november 12.
Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer Kialakítása projekt (KKIR); Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.)
EKOP-1.2.10 – Központosított kormányzati informatikai rendszer kialakítása; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Új elektronikus térinformatikai alkalmazással bővül az országos építésügyi nyilvántartás

„A rendszer segítségével akár az íróasztal mellől is felderíthetők lesznek az engedély nélküli építkezések, a szabályozásnak nem megfelelő területhasználatok.

A Belügyminisztérium és a Földmérési és Távérzékelési Intézet konzorciumi együttműködésével megkezdődött az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok munkáját segítő térinformatikai alkalmazás, az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) fejlesztése. Az ÉMO elsősorban az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok engedélyezési és ellenőrzési munkáját támogatja, megteremti a gyors, hatékony munkavégzéshez az egységes, elektronikusan vezetett Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) térinformatikai alapját, de a hatályos településrendezési eszközök feldolgozása révén a különböző szintű területrendezési és településrendezési eszközök és a valós állapot összehasonlításával segítséget nyújthat a településrendezési eszközök tervezéséhez, a települések optimális fejlesztési céljainak meghatározásához is.

A kiadott közlemény szerint lehetőség nyílik az információk térképi alapú megjelenítésére és elemzésére: a hatóságok egy felületen láthatják az archív és friss távérzékelési adatokat (ortofotókat), az ingatlan-nyilvántartási alaptérképet, és térbeli összefüggésekkel együtt tájékozódhatnak a valós állapotról, a nyilvántartás adatbázisainak adatairól, a Dokumentációs Központban fellelhető dokumentumokról, a szabályozási tervek vonatkozó előírásairól. Kevesebb időt kell majd fordítani egy-egy ügyben a tényállás tisztázására, az ellenőrzések előkészítésére. A rendszer használata elősegíti az ügyfelek gyors és pontos tájékoztatását is az ingatlanok beépíthetőségét, a vonatkozó szabályozási tervi előírásokat, esetleges védettségeket illetően. Az ingatlan-nyilvántartási alaptérkép és a vizsgált területről készült távérzékelési adatok (ortofotók) összevetésével és kiértékelésével a rendszer automatikusan jelzi a hatóságnak az ingatlan beépítettsége tekintetében az eltérést.

Interaktív eszközök biztosításával lehetővé válik az ellenőrzendő terület, ingatlanok kijelölése, listázása, a helyszíni jegyzőkönyvek, fotók, a hatósági ellenőrzések tapasztalatainak rögzítése. Ezzel egyszerűsödik az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzések gyakorlata. A hatóságok az adatok ismeretében célzott ellenőrzéseket tarthatnak, amelyek elősegítik a szabálytalan építkezések feltárását, az ellenőrzések hatékonyságának növelését, a tervezhetőbb munkavégzést. Az ÉMO közvetett hatásaként a lakosság, a befektetők és fejlesztők körében a jogkövető magatartás erősödése, az építési fegyelem megszilárdulása várható.

A rendszer keretében létrejövő adatbázisok és térinformatikai alkalmazások használata megteremti a transzparens, pontos és megbízható adatszolgáltatás alapjait, amely lehetővé teszi a hatékonyabb hatósági és főépítészi munkát. A projekt keretében kerül sor az E-közmű elektronikus közműnyilvántartás prototípusának tesztelésére, a tapasztalatok dokumentálására. Ennek célja a rendszer zökkenőmentes, országos szintű bevezetésének előkészítése. Az ÉMO az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A szakmai irányítást a Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága látja el, Dr. Szaló Péter vezetésével. A projekt – amelynek teljes költségvetése 900 millió forint – több alprojekt összehangolt munkáját igényli.”

Forrás:
Térinformatikai alkalmazással bővül az építésügyi nyilvántartás; SG.hu; 2013. november 13.
Fejlesztik az építésfelügyeleti rendszert; Belügyminisztérium; 2013. november 13.

Trójai programmal szállna be az e-hadviselésbe Lengyelország

„A lengyel nemzetvédelmi minisztérium versenytárgyalást hirdetett olyan károkozó számítógépes program létrehozására, amely képessé tenné a hadsereget más államok elleni elektronikus hadviselésre vagy Lengyelország elleni irányuló hasonló jövőbeni támadások kivédésére.

A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap a niebezpiecznik.pl internetes portál híre alapján pénteken számolt be arról, hogy a minisztérium egy lengyel céget akar megbízni a trójai program létrehozásával.

Szakértők szerint az ellenfél számítógépeinek megfertőzésével Lengyelország meg tudná bénítani annak számítógépes rendszerét. A versenytárgyalást a nemzetvédelmi minisztérium a lengyel nemzeti kutatási és fejlesztési központtal közösen írta ki.

A projekt 6,6 millió zlotyba, vagyis átszámítva körülbelül 462 millió forintba kerül. A tender már lezárult, a beérkezett ajánlatot kiértékelését megkezdték.

A minisztérium az információ bizalmas jellegére hivatkozva elzárkózott annak megválaszolásától, hogy ki fogja felügyelni a károkozó szoftvert, ki fog engedélyezni egy esetleges kibertámadást, és az „elektronikus fegyvert” csak ellenséges államok vagy esetleg lengyel állampolgárok ellen is bevetik-e majd.”

Forrás:
Trójai programmal szállna be az e-hadviselésbe Lengyelország; HVG.hu/MTI; 2013. november 15.,

Összefoglaló az IVSZ Közbeszerzési Konferenciájáról

„Közel 100 fő részvételével november 13-án tartotta meg hagyományos közbeszerzési konferenciáját az IVSZ. A „Csak a változás állandó” szlogennek megfelelően az előadók a gyorsan változó szabályozási környezetet ismertették, valamint eljárási és jogalkotási tapasztalatokat osztottak meg a résztvevőkkel. A konferencián elhangzott, hogy jövőre új közbeszerzési irányelveket fogadnak el, amelyek nemzeti jogba történő átültetésénél az IVSZ – felhasználva eddigi tapasztalatait- aktív szerepet kíván vállalni a konzultációkon.

„Az IVSZ kiemelten fontosnak tartja az IT fejlesztésekre szánt több százmilliárd forint felelős elköltését megalapozó közbeszerzési szabályozást. A jövőbeli közbeszerzések során továbbra is érvényesülni kell a közbeszerzési alapelveknek, különös tekintettel a verseny tisztaságára, az esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmódra.” – mondta Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a nyitóbeszédében. „Fontos feladatunk továbbá elősegíteni, hogy miként lehetne még inkább „jogszerűen” fokozni a hazai tulajdonú kkv-k megerősödését, a hazai start-up vállalkozások megjelenését az ajánlattevői körben, miként lehetne az igazán innovatív IKT cégeket is becsábítani az ajánlattevők közé.”

A Szövetség és tagvállalatai pozitív hangvételben nyilatkoztak a 2010 óta a közbeszerzési szabályozási rendszerben végbement változásokról, a felesleges ajánlattevői adminisztráció csökkentésére való törekvésről, az eljárások felgyorsításáról és a szabályok egyszerűsítéséről, ugyanakkor érzékeltették: van még teendő, amiben a jogalkotók továbbra is számíthatnak az IVSZ konstruktív partnerségére.

Elektronikus közbeszerzés Magyarországon? című előadásában dr. Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa az Európai helyzetet elemezte, valamint ismertette az EU-s irányelveket is. Eszerint az új irányelvek implementálását követő néhány éven belül minden közbeszerzési eljárás 100%-ban elektronikusan kell, hogy történjen. A hazai helyzetet a Budapesti Corvinus Egyetem, a Transparency International valamint a BKIK közös felmérése alapján mutatta be, amiben több mint 100, zömében gyakorló közbeszerző válaszolt a kérdésekre. Döntő többségük közepes színvonalúnak ítélte a hazai közbeszerzési piac fejlettségét, a közbeszerzést magát pedig inkább jogi kérdésnek tekinti.. A jogi megítélés után a gazdasági és műszaki megítélés következik, az informatika csak az utolsó helyen szerepel.

A konferencia előadásai itt érhetők el. ”

Forrás:
Az EU-s irányelvek implementálása után néhány éven belül minden közbeszerzési eljárás 100%-osan elektronikusan fog történni; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. november 14.

Informatika, távközlés, technika

Újabb lépést tettek a vasúti kommunikációs hálózat kiépítéséért

„A T-Systems Magyarország és a Magyar Telekom látják el a független mérnöki feladatokat a GSM-R vasútkommunikációs projektben – közölte a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató csütörtökön. A nyílt közbeszerzés nyertesei adták az összességében legelőnyösebb, 875,116 millió forintos ajánlatot.

A GSM-R projekt első fázisának célja, hogy 935 kilométer hosszon megteremtse a nemzetközi vasúti forgalom átjárhatóságát, valamint növelje a vasúti közlekedés biztonságát és hatékonyságát.

A GSM-R egy gsm-technológián alapuló, vezeték nélküli vasúti kommunikációs hálózat. Lehetővé teszi a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikációt, illetve hang alapú összeköttetést teremt a vasúti kiszolgáló személyzetnek.

Az EU jelentős támogatásokkal igyekszik ösztönözni a GSM-R kiépítését a kelet-európai országokban. Az új rendszerrel bármely ország vasúti szerelvénye úgy közlekedhet a rendszer tagországainak vasúti folyosóin, hogy határátlépésekor nem kell megállnia, átállnia az egyes országok különböző rendszereire, nem lesz szükséges mozdonyt vagy mozdonyvezetőt váltani, így csökken a menetidő.

A GSM-R hálózatok közötti roaming szolgáltatás részeként a szerelvényeken használt kommunikációs berendezések a határon automatikusan átállnak az egyik ország rendszeréről a másikra.

A kormány tavaly novemberben a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelölte ki a GSM-R projekt megvalósítójának, a NISZ hatáskörébe tartozik a tervezésre, a kiépítésre és az implementációra vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolítása.

A NISZ tavaly decemberben írt ki tárgyalásos közbeszerzést a GSM-R rendszer és egyéb kapcsolódó szolgáltatások ellátásához szükséges berendezések szállítására, szerelésére, valamint a rendszer teljes körű kiépítésére.

A tendert a Kapsch CarrierCom Kft. és MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. közös ajánlata nyerte 13,736 milliárd forintos ajánlattal.”

Forrás:
Újabb lépést tettek a vasúti kommunikációs hálózat kiépítéséért; HVG.hu/MTI; 2013. november 14.
GSM-R: A T-Systems és a Magyar Telekom a mérnök tender nyertesei; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2013. november 13.

A Deutsche Telekom megvásárolja a GTS Central Europe-ot

„A Deutsche Telekom, a Magyar Telekom legnagyobb részvényese 546 millió euróért megvásárolja a GTS Central Europe (GTS) infrastruktúraalapú távközlési szolgáltatót – közölte a társaság.

A GTS megvásárlásával a Deutsche Telekom fokozottabban lesz képes egész Európát felölelő távközlési szolgáltatásokat és integrált termékeket kínálni azon országokban, ahol jelenleg korlátozott vezetékes hozzáférési hálózati infrastruktúrával rendelkezik csak. A GTS kiterjedt optikai és adatcentrum hálózattal rendelkezik a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia területén, a vállalat regionális jelenlétét kiterjedt helyi hálózatokkal egészítve ki nyújtja szolgáltatásait. A GTS Közép- és Kelet-Európa egyik legkiemelkedőbb infrastruktúraalapú távközlési szolgáltatója. A vállalat kiterjedt hálózattal és adatcentrum infrastruktúrával rendelkezik, továbbá a vállalati ügyfélkörben kínált szolgáltatási portfoliója is jelentős. Több mint 38 000 vállalati, szolgáltatói és kormányzati ügyféllel rendelkezik. 2012-ben a GTS 347 millió euró bevételt és 87 millió euró EBITDA-t ért el, amely számok nem tartalmazzák a tranzakciót követően is az eredeti tulajdonosi kör tulajdonában maradó szlovák vállalat eredményeit – olvasható a közleményben.

A Deutsche Telekom a GTS-t egy olyan magántőke vállalatokból álló konzorciumtól vásárolja meg, amely tagjai között található a Columbia Capital, HarbourVest Partners, az Innova Capital és az M/C Partners, és amely az értékesítésre kerülő vállalatot aktívan fejlesztette az elmúlt hat év során. A közlemény szerint a GTS jelenlegi és jövőbeli ügyfelei számára komoly előnyt jelent a Deutsche Telekom által nyújtott háttér, amely magában foglalja a vállalat kiterjedt európai és globális jelenlétét, vezetékes és mobil hálózatát és pénzügyi erőforrásait. A szolgáltatások maradéktalan folytonossága minden ügyfél számára biztosított.

A Deutsche Telekom 140 milliós mobil ügyfélkörrel rendelkezik, több mint 31 millió vezetékes és több mint 17 millió szélessávú vonalat működtet. A cégcsoport vezetékes, mobilkommunikációs, internet és IPTV termékeket és szolgáltatásokat kínál lakossági, továbbá infokommunikációs megoldásokat nyújt vállalati ügyfelei körében. A Deutsche Telekom mintegy 50 országban van jelen és több mint 230 ezer munkavállalót foglalkoztat világszerte. A cégcsoport 58,2 milliárd euró bevételt termelt a 2012-es üzleti évben, ennek több mint felét Németországon kívül.”

Szerkesztői megjegyzés:
Ez azt is jelenti, hogy a piaci verseny infrastrukturális feltételei rosszabbak lesznek.
Forrás:
A Deutsche Telekom megvásárolja a GTS Central Europe-ot; SG.hu; 2013. november 11.

Bajok a Prezivel

„Elég rég Prezi Pro-felhasználó vagyok, kifizetem a 159 dollárt minden évben a használatáért. Szeretem is, jónak is tartom, mégis úgy gondolom, hogy van vele néhány súlyos probléma.

A Prezi első és legnagyobb problémája, hogy egy őrült nagy átverésre épül az egész: “ilyet te is tudsz csinálni”.
Látod a csillogó-villogó, tényleg gyönyörű prezentációkat, és látod, hogy ez nagyon, de nagyon klassz. Aztán elhiszed a marketinget, és már látod, hogy te is ilyen nagyszerű prezentációt fogsz levetíteni a következő előadásodon. Te is meg tudod csinálni! És valóban meg tudod, illetve dehogyis tudod!

Nem értesz hozzá
Egy olyan Prezi létrehozásához, amit demóként szoktak neked megmutatni, több hét munka kell. Vagy legalábbis több nap. Grafikus, animátor, tervezőművész vagy talán, vagy “egyszerű” menedzser vagy marketinges? Értesz a Photoshophoz, az Illustratorhoz és a vizuális tervezéshez? Ha igen, akkor kemény munkával esetleg te is tudsz jó Prezit készíteni, ha nem, akkor viszont nincs rá sok esélyed.

A különböző konferenciákon, előadásokon számos Prezit láttam, és az eredmény: 90%-ban pont olyanok, mint egy rossz PowerPoint prezentáció, csak még forognak is, amitől aztán még idegesítőbbek.

Átverés, hogy egy Prezi-tanfolyamon megtanulsz jó Prezit készíteni. Ha nincs hozzá érzéked, soha nem fog menni, mert a Prezi-készítés nem (elsősorban) a technikai ismereteken múlik.

Állítom ezt úgy, hogy több megbízást nyertünk már el egy jó Prezi segítségével, amit esetenként akár egy hétig készítettünk – de úgy, hogy ennek az időnek a felét minimum a multimédiás anyagok összegyűjtésével és valamilyen képszerkesztő alkalmazásban töltöttük.

Ha viszont valaki nem tud ennyi energiát beletenni egy Prezibe, akkor inkább ne készítsen mozgó, pörgő animációkat, mert az eredmény csak egy extra idegesítő bemutató lesz.

Hol az előadó?
A második probléma a Prezivel, hogy nem koncentrál az előadásra. A szépségre összpontosít, ami hosszú távon kevés.

Az előadónak különböző információkra van szüksége: látnia kell, hogy hány perce tart az előadása és mennyi van még hátra, mi jön a következő dián, és milyen jegyzeteket fűzött az aktuális slide-hoz. A legtöbb előadónak szüksége van ilyen információkra – és most természetesen nem azokra a sztár előadókra gondolok, akik úgy begyakorolják a prezentációjukat, hogy álmukból felébresztve is tudják, hogy mikor mi jön.

(Hozzáteszem, hogy minél jobb előadó valaki, annál kevésbé van szüksége bármilyen eszközre, mert egy grafikont akár a saját kezünkkel is jól el lehet mutogatni. Lásd például itt.)

A Prezi fejlesztőinek már rég fel kellett volna tenni a kérdést: milyen gyakorlati segítséget tudnak adni az előadónak az előadás közben?

Csapnivaló terméktámogatás
A Prezi gyorsan nőtt túl nagyra. Emlékszem, másfél éve lehetett, hogy fizetni szerettem volna 600 dollárt azért, hogy a Prezi munkatársai létrehozzanak egy saját céges sablont nekünk. (Van ilyen szolgáltatásuk papíron.) Akárhány levelet írtam (vagy 5-öt), akárhova (vagy 5 helyre), nem sikerült megvásárolnom ezt a szolgáltatást. A terméktámogatásuk ugyanilyen.

Az üzleti modell hiánya
Miközben online vállalkozások ezrei használják ki a webes ökoszisztémát, nem létezik Prezi market. Nem lehet 10-20 dollárért megvásárolni előre elkészített sablonokat.

Ugyan több ezer másik prezentáció között turkálhatsz, és használhatod ezeket, de ez olyan, mint tűt keresni a szénakazalban. Nincs prémium market, ahol jó minőségű sablonokat lehetne vásárolni, hasonlóan egy WordPress market működéséhez.

Pedig egyszerű lenne: véges számú, hitelesített és jó minőségű sablont kellene ajánlani a különböző üzleti célokra. Ezzel lehetne csökkenteni a Prezik elkészítéséhez ma annyira szükséges művészi képességek igényét.
Viszont ehhez meg kellene tanulni sablonosan és sablonokban gondolkodni, mert a sablon néha jó, a korlátlan szabadság pedig néha rossz. Legalábbis a tömegtermékek esetében.

Végszó
A Prezi a tökéletes példája azoknak az alkalmazásoknak, melyek a “Look Mum, I can do it” (Nézd, anya, meg tudom csinálni) korszak jegyében születtek. Maga a korszak úgy jött létre, hogy az informatika lehetővé tette az átlagemberek számára olyan technológiák elérését, melyeket korábban csak egy adott szakma képviselői tudtak használni. Így létezhet ma önjelölt fényképészből és grafikusból több ezer Magyarországon. A jelenség gazdasági okainak és következményeinek kifejtésébe most nem mennék bele, a lényeg, hogy a szakma az szakma marad. Hiába kapsz a kezedbe egy csodálatos eszközt, még nem tanultál meg látni, és nem lettél sem grafikus, sem tervező.

Azt tanácsolom, hogy jelenleg csak akkor használd a Prezit (és más hasonló eszközöket), ha (1.) sok energiád és időd van, hogy elérd a kívánt eredményt, vagy (2.) segítséget kérsz és kapsz grafikus barátaidtól, akik előkészítik a képanyagokat és a videofájlokat a számodra, vagy (3.) ha te magad vizuális szakember vagy. A vacak Preziktől pedig kíméljen meg minket a Mindenható és a Microsoft.”

Forrás:
Bajok a Prezivel ; Petrányi-Széll András; PS:PRovocative!; 2013. november 15.

Prezi: túl a harmincmillió felhasználón

„A Budapestről indult, de ma már San Franciscóban és Szöulban is irodát fenntartó Prezi túl van a 30 milliós felhasználói számon, ami havi másfél millió újabbal bővül.
Idén márciusban ugrotta meg a Prezi a 20 milliós határt, s alig nyolc hónappal később egy újabb mérföldkőhöz ért. Igaz, a kezelt dokumentumok száma alapján a csatlakozók nem ontják magukból alkotásaikat, ugyanis a 30 millió felhasználóra mindössze 96 millió Prezi jut. A 30 millió minden bizonnyal nem az aktív havi userszámot mutatja, hanem az összes valaha készült regisztrációt. A TechCrunch cikke is megjegyzi, hogy a cég nem ad ki információt arról, hogy mennyi a fizetős ügyfelek aránya, illetve arról sem, hogy a különböző típusú előfizetések milyen arányban fordulnak elő.

Határátlépés
Árvai Péter alapító a TechCrunchnak elmondta, hogy ugyan idén tavasszal voltak új fejlesztések, például audiofunkciók integrálása, de jelenleg a fókusz sokkal inkább a globális terjeszkedésen van. A legnagyobb piac most Európa és az USA, a következő időszakban komoly növekedés előtt áll Ázsia és Dél-Amerika is. Árvai szerint hosszú távon sokkal több ügyfelük lehet a nyugati világon kívül, mint azon belül, bár ez figyelembe véve a demográfiai értékeket, előbb-utóbb minden online szolgáltatásra igazzá válik. A Facebook is amerikai fókusszal kezdte, de már jó ideje sokkal több felhasználója van USA-n kívül mint az országon belül. A Prezi számára a nyitásban fontos pont a spanyol és portugál lokalizáció elkészülte, amit várhatóan az ázsiai verziók is követnek majd. A földrajzi terjeszkedéssel felgyorsulhat a felhasználói szám növekedése, ami teret adhat a csapat további bővítésére. Ezt a gondolatot támaszthatja alá az új HR-igazgató, Tobey Fitch érkezése is, aki korábban az Apple és az egyik amerikai mobilszolgáltató, a Sprint HR- és stratégiai csapatait vezette.

A terjeszkedés a földrajzi határok kiszélesítése mellett érvényes a platformokra is, hiszen a klasszikusan webes eszköz korábban már elkészült iOS-re és Androidra is, igaz, ezeken a felületeken csak erősen korlátozott funkcionalitást, többnyire csak lejátszást kapnak a felhasználók. A budapesti irodában azonban folyamatosan dolgoznak a mobilokon is jól működő megjelenítőmotorokon, a fejlesztők törekszenek arra, hogy lehetőleg minél kevesebb motor létezzen párhuzamosan. A korábban Flash-re épülő szoftver újabb iterációi egyre inkább alkalmazkodnak az okostelefonos, tabletes környezethez. A cég állásajánlatai között böngészve kiderül, hogy keresnek senior Windows 8 alkalmazásfejlesztőt is, így minden bizonnyal elkészül majd hamarosan egy Windows 8.1-es verzió is, illetve tovább erősödik az androidos és iOS-es kínálat is.

A klasszikus prezentációkészítés viszont akárhonnan nézzük, egy véges piac, hiszen a vállalati dolgozók és kreatív emberek ugyan sokan vannak, de a PowerPoint, Keynote és egyéb szoftverek piacába maximum egy éket lehet verni. A Prezi előnye kezdetben a különlegesség, extra vizualitás és a lineáris logika felborítása volt, ami egy bizonyos felhasználói csoportnak kiemelkedő előny volt, de a többség számára az extravagáns felület kezelése nehézséget okozott. Az utóbbi időszak fejlesztéseivel a Prezi visszatért egy sokkal egyértelműbb, átlagos felhasználók számára is érthetőbb, a slide-ok és dropdown menük világát tiszteletben tartó kialakításra.

Vizuális kommunikáció
Az igazi robbanást a cég valószínűleg nem attól várja, hogy a PowerPoint-felhasználók hirtelen megvilágosodnak és áttérnek Prezire, erre utalhat az a visszatérő gondolat is, amit az alapítók szájából gyakran hallunk: a Prezi alapvetően a vizuális gondolkodás leképzésére épül, illetve arra, hogy a gondolatmenetek ábrázolása nem szögletes és lineáris, hanem a kapcsolatrendszerek, összefüggések, koncepciók ábrázolhatóak arányokkal, térbeli elhelyezéssel. Több próbálkozás volt már arra vonatkozóan, hogy a Prezi egy kollaborációs vagy brainstorming eszközként bizonyítson, ez az irány bizonyára a jövőben is megmarad…”

Forrás:
Prezi: túl a harmincmillió felhasználón; Dojcsák Dániel; IT café; 2013. november 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Technológiai tőzsde terve – Magyarország új jövedelemforrásai

„A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala összeírja és felbecsüli az állami tulajdonban lévő jogokat, monopóliumokat, technikai hagyományokat.
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke az InfoRádiónak elmondta: régóta sürgető feladat egy ország-leltár felállítása.

A szakértő szerint szellemi vagyonnak nevezhetőek azok az értékkomponensek, amelyeknek a számbavételére a modern számviteli szabályok ugyan már rendelkeznek bizonyos módszertannal, de ezeknek a jelen idejű értékbecslésére nincsenek bevezetett eljárások.

Bendzsel Miklós példaként említette, hogy ezeknek a jegyeknek a nyilvántartásba vétele egy olyan technológiai tudatosságú tulajdonosi pozícióba hozhatja Magyarországot (a mindenkori kormányzatot), amelyik egy-egy ágazat fejlesztésekor képes azzal számot vetni, hogy esetleg van-e a tulajdonában olyan technológiai ismeret, amely jobban kamatoztatva, folyamatos jövedelmet is termelhet.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke megemlítette a közép-európai technológiai tőzsde létrahozásának tervét is. Azt mondta: „ha lesz egy a piaci pozicionálást támogató szolgáltatás, kell, hogy legyen a piacra jutásnak a pénzügyi értelemben vett befektető-generáló oldalán is egy olyan új felhajtó erő, amelyet ez a bizonyos szabadalmi alap és közép-európai technológiai tőzsde 2015-2016-tól meg is testesíthet.””

Forrás:
Technológiai tőzsde terve – Magyarország új jövedelemforrásai; Inforádió; 2013. november 12.

Perek sokaságát eredményezheti az új bejelentővédelmi törvény

„Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben. Az ilyen jogszabályok a fejlett országokban az állami rendszerekre vonatkoznak, így eleve szokatlan – és a nemzetközi társaságoknál problémák sorát veti fel – hogy a magyar jog a cégekre is kiterjed.

2014. január elsejétől lép hatályba a közérdekű bejelentésekről szóló törvény. A törvénytervezet eredeti formájában a fejlett országok gyakorlatának megfelelően kizárólag az állami szerveknél tapasztalt korrupció ellen felállítandó bejelentői rendszerrel szemben fogalmazott meg előírásokat, ám az elfogadott törvény már két vállalatokat is érintő passzust is tartalmazott. Ezek komoly adminisztrációs terheket róhatnak a cégekre.

„Magyarországon ilyen bejelentőrendszereket jellemzően multinacionális cégek üzemeltetnek saját hálózatukon belül. Ezek a rendszerek jellemzően ugyanolyanok minden olyan országban, ahol a társaságnak érdekeltsége van” – világítja meg a problémát Antalóczy György, a KPMG csalásmegelőzési és -felderítési üzletágának vezetője. A szakértő szerint egy jogszabály szükségképpen nem veheti teljes körűen figyelembe a nemzetközi szokásokat, így sok cég gyakorlatának ellentmondhat.

„Számos multinacionális cég bejelentővédelmi rendszerének alapja a névtelenség. A magyar jogszabály ezzel szemben a név és a cím megadását preferálja, hiszen a névtelen bejelentések kivizsgálása a jogszabály szerint nem kötelező” – hívja fel a figyelmet a szakértő. A névvel-címmel tett bejelentéseket ezzel szemben nagyon gyorsan, 30 napos határidővel kötelező kivizsgálni. „A 30 napos határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható, de ez sem segít akkor, amikor a bejelentett cselekmény csak ismétlődés esetén leplezhető le, ám ez mondjuk fél év múlva következik be újra” – említ egy tipikus helyzetet a KPMG szakértője.

Ennél is nagyobb probléma, hogy ha a vizsgálat büntethető mértékű, azaz például 50 ezer forintot (a büntetőjogi értékhatárt) meghaladó értékű visszaélést állapít meg, a vállalat köteles feljelentést tenni. „Ez a rendelkezés jelentéktelen perek százait zúdíthatja a bíróságokra, és a feljelentőnek sem jó, ha például egy mobiltelefon ellopása miatt vállalnia kell a feljelentéssel kapcsolatos adminisztratív terheket, a beadvány megírását, a meghallgatásokat, az ügyvédi költségeket és a bíróságra járást” – mondja a KPMG szakértője. A cégeknek ez biztosan nem éri meg: nem véletlen, hogy a kisebb kellemetlen ügyeket a vállalatok jellemzően házon belül intézik el.

„Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy komoly ügyeket ne lehessen eltussolni, az ilyesmiben részt vevő vezetők ne távozhassanak „közös megegyezéssel” a cégtől, hogy azután másutt magas pozícióban elhelyezkedve ismét visszaéléseket kövessenek el” – mondja Antalóczy György. Éppen ezért szerinte nem magával a feljelentési kötelezettséggel van probléma, hanem azzal, hogy azt a törvény a büntethetőség határához igazítja. Nem véletlen, hogy a Btk. is csak a bűncselekmények egy rendkívül szűk – főbenjáró – csoportjára ír elő feljelentési kötelezettséget az állampolgárok számára, mint amilyenek az államellenes bűncselekmények, például a hazaárulás.

Pozitívumnak tartja viszont a szakértő, hogy a jogszabály a német „külső ombudsman” mintájára meghonosítja a bejelentővédelmi ügyvéd jogintézményét. „Ez feltehetően erősíteni fogja a bejelentők bizalmát, hiszen az ügyvédet eleve szigorú titoktartás köti: a bejelentő hozzájárulása nélkül csak a bejelentés tartalmát közölheti az őt megbízó vállalattal, a bejelentő személyét nem” – véli Antalóczy György. Tovább erősíti a kiszervezett bejelentővédelmi ügyvédek iránti bizalmat, hogy a jogszabály körülbástyázza függetlenségüket, például csak olyan ügyvéd vállalhat el ilyen megbízást, aki az adott céggel a megelőző öt évben nem állt szerződéses jogviszonyban. ”

Forrás:
Perek sokaságát eredményezheti az új jogszabály; Világgazdaság Online; 2013. november 14.

Budapest start-up fővárosi terveit ismertette Londonban Cséfalvay Zoltán

„Budapest régiós start-up fővárossá válásának nemrégiben meghirdetett programját ismertette Londonban és Cambridge-ben Cséfalvay Zoltán.

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára pénteken, nagy-britanniai látogatásának második napján az MTI-nek elmondta: a delegáció Londonban kockázatitőke-társaságoknak, inkubátoroknak, egyetemi és vállalati vezetőknek, illetve start-up cégeknek (újonnan alapított, induló innovatív vállalkozások) tartott beszámolót egy sikeres fórum keretében a programról, amelynek célja, hogy Budapest legyen az évtized végére a közép- és kelet-európai régió start-up fővárosa.

A fórumon a magyar start-up világból is részt vettek már befutott és még kevésbé ismert vállalatok – tette hozzá.

A magyar szakpolitikus elmondta: a legfontosabb cél az volt, hogy felhívják befektetői közösség, a kockázatitőke-társaságok, az inkubátorok, valamint a londoni és a cambridge-i egyetemi közösség figyelmét azokra a változásokra, amelyek Magyarországon az induló vállalatokkal kapcsolatban történtek. Magyarországon nagyon élénk start-up világ kezd kialakulni, és a múlt héten meghirdetett program ezt hivatott tovább erősíteni – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár a start-up világ számára jó hírnek nevezte, hogy az Innovációs Alap a tervek szerint januártól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül, mivel ez is segíti a most meghirdetett start-up program megvalósulását. Cséfalvay Zoltán szerint ez garancia arra, hogy mindazt, ami megfogalmazódik a start-up világ megerősítését célzó Runway Budapest 2.0.2.0 program keretében, a kormány forrásokkal is jobban tudja segíteni.”

Forrás:
Budapest start-up fővárosi terveit ismertette Londonban Cséfalvay Zoltán; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. november 15.

Szakirodalom

A nemzetközi területi adminisztráció balkáni modelljei: Bosznia-Hercegovina és Koszovó

„A disszertáció egyik célja annak vizsgálata, hogy – a nemzetközi adminisztráció elméleti alapvetéseinek és eddigi gyakorlatának vizsgálata után – megállapítható-e a balkáni területi igazgatási példáiról (a boszniai és a koszovói modellről), hogy a többi modellhez képest eltérő – esetleg addig nem tapasztalt – karakterisztikákkal bír?

A disszertáció másik célja az, hogy megvizsgálja: a nemzetközi területi adminisztráció balkáni példái hogyan értékelhetők a célokat és a megvalósítás hatékonyságát illetően a Balkán konszolidálása terén, s igazolható-e az a feltételezés, hogy megfigyelhető valamiféle határozott irányú – és az igazgatási modellek evolúcióját bizonyító – elmozdulás a válságok (boszniai és koszovói) kezelését illetően. Azaz: a kilencvenes évek elejétől jelen levő, és tevékenységükkel sok kritikai megjegyzést provokáló nemzetközi aktorok mit tanultak a térségben eltöltött csaknem két évtized alatt, törekedtek-e (törekednek-e) arra, hogy eddigi tapasztalataikból kiindulva egy komplex és együttműködésen alapuló stratégiát dolgozzanak ki arra, hogy a régiót a működőképes piacgazdasággal rendelkező demokratikus jogállamok sorába vezessék? A dolgozat egyik feltevése, hogy történt előrelépés ezen a területen, de amennyiben a nemzetközi közösség hatékonyabbá kívánja tenni ténykedését a térségben (és esetleg a világ más régióiban), akkor több ponton kell újragondolnia tevékenységét.

A dolgozat a nemzetközi adminisztrációk működésére fókuszál Boszniában és Koszovóban, mindkét helyen a válságok fegyveres szakaszainak lezárulása után. A nemzetközi szervezetek / aktorok tevékenységét meghatározott dimenziók mentén vizsgálja, ezek: a biztonsági, a demokratikus jogállamiság intézményrendszerét illető, a humán és a gazdasági aspektusok. A négy dimenzió közül a dolgozatban az első kettő vizsgálatával foglalkozunk, a másik kettő későbbi kutatások irányát jelölheti ki.”

Forrás:
A nemzetközi területi adminisztráció balkáni modelljei: Bosznia-Hercegovina és Koszovó; Kemenszky Ágnes; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola; 2013. november 14. (pdf)

A magyar kormányzati elit 1990 és 2010 között. A kormányzati karrierút vizsgálata

„A disszertáció célja, hogy egy általános képet adjon a rendszerváltás utáni magyar kormányzati elitről, kik kerültek az elmúlt két évtizedben kormányzati pozícióba, milyen szocio-demográfiai háttérrel rendelkeznek, milyen politikai és/vagy szakmai karrierutat jártak be a kormányzati pozícióba kerülésük előtt, és hová tartottak az onnan való kikerülés után.

A kormányzati elit leíró elemzésének célja, hogy egy hosszabb periódusban, húsz év adatsorainak elemzése alapján empirikus adatok segítségével bemutassa elitváltás és az elitreprodukció folyamatát. Választ keres arra, hogy a rendszerváltás utáni években publikált nagyarányú elitcsere jellemző-e a kormányzati elit esetében is, másrészt megvizsgálom, hogy mutat-e ciklikusságot az elittagok kiválasztódása: az elitcseréket követik-e visszatérések, és mi a jelentősége a politikai rendszerre vetítve ezeknek a folyamatoknak.”

Forrás:
A magyar kormányzati elit 1990 és 2010 között. A kormányzati karrierút vizsgálata; Ványi Éva; Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola; 2013. szeptember 28. (pdf)

Hálózati közösségek etnográfiája: megközelítések és elemzési példák

„Jelen értekezés a hálózati kommunikáció és az online szerveződő közösségek etnográfiai jellegű vizsgálatának tapasztalatait és további kutatási lehetőségeit kívánja bemutatni…Amellett szándékozom érvelni, hogy a kultúraalapú megközelítés és az etnográfiai személet fontos adalékokkal szolgálhat az új infokommunikációs technológiák széleskörű elterjedése nyomán létrejövő kulturális-társadalmi változásokkal kapcsolatban. A bemutatásra kerülő kutatási programnak nem célja, hogy a ma még csak bizonytalan kontúrokkal rendelkező „információs társadalom” kulturális vizsgálatának általános kereteit lefektesse, ugyanakkor nem pusztán egyes konkrét technológiák használati mintázatait kívánja leírni…A politikatudomány és a nyilvánosságelméletek felől vizsgálódva elsősorban az az alapvető kérdés, hogy miként alakulhatnak át a hatalomgyakorlás technikái (elektronikus kormányzat és kormányzás, e-demokrácia) és az annak ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok az új médiakörnyezetben…”

Forrás:
Hálózati közösségek etnográfiája: megközelítések és elemzési példák; Mester Tibor; Pécsi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola; 2013. november 29. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól

„A Kormány az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer átalakításainak irányairól szóló korábbi határozatait megerősítve, a 2007–13-as időszak és a 2014–20-as időszak végrehajtása közötti gördülékeny átmenet biztosítása, a szakpolitikai irányok még teljesebb körű érvényesítése és az intézményrendszer hatékonyabb működése érdekében
1. úgy döntött, hogy a jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül főosztályokként működő irányító hatóságok 2014. január 1-jétől az irányító hatóságokat átvevő valamennyi minisztériumban egységes szervezeti keretek között kerülnek kialakításra oly módon, hogy az irányító hatóságot képező főosztály(ok) – figyelemmel az irányító hatósági és kedvezményezetti összeférhetetlenségi viszonyokra – 2014. január 1-jétől helyettes államtitkári irányítás alatt a minisztérium szervezetébe kerülnek,

3. úgy döntött, hogy
a) 2014. január 1-jétől az Államreform Operatív Program irányító hatósági funkcióit az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el, és a feladatellátáshoz szükséges humán kapacitás 2014. január 1. napjával az Emberi Erőforrások Minisztériumába kerül áthelyezésre,
Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal
b) 2014. január 1-jétől az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program irányító hatósági funkcióit a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el, és a feladatellátáshoz szükséges humán kapacitás 2014. január 1. napjával a Nemzetgazdasági Minisztériumba kerül áthelyezésre,
Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

A Kormány áttekintette a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programok tervezésének jelenlegi állását és
9. megállapította, hogy indokolt – az Európai Bizottság álláspontjára tekintettel – az e-közigazgatás (e-government), valamint az e-közszolgáltatások (e-public sercvice) fejlesztésének elválasztása olyan módon, hogy
a) az e-közigazgatás (e-government) fejlesztésével összefüggő források az Emberi Erőforrások Operatív Program Jó Állam prioritási tengelye,
b) az e-közszolgáltatások (e-public service) fejlesztésével összefüggő források a Gazdasági és Innovációs Operatív Program Infokommunikációs fejlesztések prioritási tengelye
keretében kerüljenek megtervezésre,

10. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, valamint a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az e-közigazgatás (e-government) fejlesztésével összefüggő források pontos összegének meghatározásával összefüggő egyeztetéseket folytassák le azzal, hogy az e-közigazgatás fejlesztésével összefüggő forrás mértékét 37–50 milliárd forint között szükséges meghatározni,
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2013. november 22.

11. a nemzetgazdasági miniszter útján felhívja a 2014–2020-as programozási időszak előkészítéséért felelős uniós főtárgyalót, hogy vizsgálja meg az infokommunikációs feladatok ellátása érdekében a 10. pontban foglaltakkal összefüggésben kieső források feltételekkel történő biztosíthatóságát a Gazdasági és Innovációs Operatív Program Infokommunikációs fejlesztések prioritási tengelye vonatkozásában.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. november 22…”

Forrás:
A Kormány 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat- és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól; Magyar Közlöny; 2013. évi 187. szám, 2013. november 14.; 81032-81034. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a 2014-2020 közötti időszak területfejlesztéséről

Forrás:
Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 187. szám 2013. november 14.; 81064-81070. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a helyi önkormányzatok 2014. évi adósságkonszolidációjáról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az állam 2014. február 28-ig teljes mértékben átvállalja a települési önkormányzatok és azok társulásai 2013. december 31-én fennálló adósságállományát és ezen adósságnak az átvállalást követően esedékessé váló járulékai (a továbbiakban együtt: önkormányzati adósságállomány) összegét;
2. úgy dönt, hogy az önkormányzati adósságállomány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő adósságot keletkeztető ügyletekből eredő, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény felé fennálló tartozásokat foglalja magában;…”

Forrás:
A Kormány 1808/2013. (XI. 12.) Korm. határozata a helyi önkormányzatok 2014. évi adósságkonszolidációjáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 186. szám, 2013. november 12.; 80645. oldal (pdf)

Informatikai tárgyú ORFK utasítás

Forrás:
Az országos rendőrfőkapitány 45/2013. (XI. 15.) ORFK utasítása az intranethálózat működtetéséről, valamint az Internet és elektronikus levelezési rendszer rendőrségi igénybevételének szabályairól; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 56. szám, 2013. november 15.; 20039-20046. oldalak (pdf)

Információk röviden

Nemzetközi Szemle, 2013. november 18.

I. Európai Unió
A Litván Elnökség hírei
Forrás:
ICT2013 – the Presidency‘s most visited event in Lithuania; 2013. november 14.
In Vilnius, experts to discuss on development of e-Government in the European Union; 2013. november 14.
High Level Conference on E-government Issues; 2013. november 14.
Az e-kormányzati konferencia közvetítése a Twitteren 1.
Az e-kormányzati konferencia közvetítése a Twitteren 2.
További információ az uniós Twitter-fiók nyomán

Neelie Kroes
Neelie Kroes beszéde a Nagy Adatokról
Forrás:
Big data for Europe; Európai Bizottság; SPEECH/13/893, 2013. november 7.

Neelie Kroes beszéde a kiberbiztonságról
Forrás:
How to make Europe the world’s safest online environment; Európai Bizottság; SPEECH/13/903, 2013. november 11.

Neelie Kroes beszéde a szellemi tulajdon védelmének modernizálásáról
Forrás:
Modernising copyright for the digital age; SPEECH/13/917, 2013. november 13.

Konzultációk és más anyagok
Konzultáció a telekommunikációs piacok bizonyos szegmenseinek szabályozásával kapcsolatban
Forrás:
Results of the Public consultation on the revision of the Recommendation on relevant markets; Európai Bizottság

A „Nyílt Internet”-ről folytatott bizottsági konzultáció véleményei
Forrás:
Answers from the public consultation on specific aspects of transparency, traffic management and switching in an Open Internet; Európai Bizottság; 2013. október 26.

A nyílt, kutatási adatokról folytatott konzultáció eredményei
Forrás:
Results of the consultation on Open Research Data; Európai Bizottság; 2013. október 10.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament kompromisszuma a transzeurópai távközlési hálózatokról
Forrás:
Council and European Parliament agree on guidelines for trans-European telecommunications networks; Európai Tanács; 2013. november 15. (pdf)

Az Európai Adatvédelmi Biztos kritikai megjegyzései az európai kommunikációs hálózatok harmonizációjával kapcsolatban
Forrás:
Privacy and data protection can restore consumer confidence in the Digital Society; European Data Protection Supervisor; 2013. november 15

Elemzés az európai országok közigazgatási szervezetei által a felhőtechnológia használata során kialakított legjobb gyakorlatokról
Forrás:
Analysis of cloud best practices and pilots for the public sector; Európai Bizottság; 2013. november 13.

OECD
OECD: Megjelent a közigazgatási teljesítmény nemzetközi összehasonlítása (előzetes változat)
Forrás:
Government at a Glance; OECD; 2013. november 14.
Magyarország adatai külön (pdf)
Kísérő anyagok (pl. indikátorok értékei letölthető formában)