Skip to main content

50. szám, 2013. december 9.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Információk röviden

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Kezdődhet az EU hét szűk esztendője

„Az Európai Parlament után hétfőn a Tanács is véglegesen elfogadta a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet. A folyamat elhúzódása miatt a fejlesztési programok végrehajtása egy teljes évet csúszhat. 2020 után nagy változások jöhetnek, ha a britek esetleg kilépnek az EU-ból és az eurózóna elmozdul egy különbejáratú költségvetés létrehozása felé.

Két és fél év munkájára tette fel a koronát hétfőn a versenyképességi miniszterekből álló tanácsi formáció, amikor véglegesen elfogadta az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről szóló rendeletet. Mivel az Európai Parlament november 19-én már jóváhagyta a hosszas tárgyalások után tető alá hozott alkut, a tanácsi döntéssel gyakorlatilag lezárul a pénzügyi vita és 2014. január 1-jén kezdetét veheti a többéves pénzügyi keret végrehajtása.

A Tanács hétfői közleménye ugyanakkor megjegyzi, hogy az uniós pénzek felhasználásának keretet adó körülbelül 70 program szabályai közül többet még az év végéig el kell fogadni. A keretköltségvetés bevételi oldalának, a saját források rendszerének elfogadása pedig még több hónapot is igénybe vehet, miután nemzeti költségvetési transzferekről lévén szó, a az erről szóló megállapodást a tagállamokban még ratifikálni is kell.

A legtöbb illetékes általában egyetért azzal a megállapítással, hogy a legújabb hétéves keretköltségvetésre a gazdasági válság nyomja rá a bélyegét. Mindenekelőtt ezzel magyarázható, hogy fennállása óta először az EU 2014 és 2020 között reálértékben és nominálértékben is kisebb büdzséből gazdálkodik majd, mint az előző hétéves pénzügyi időszakban. A következő hét évben mind a pénzügyi kötelezettségvállalásokra, mind pedig a tényleges kifizetésekre 34-34 milliárd euróval kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, mint a 2007 és 2013 közötti ciklusban. Ez 3,5, illetve 3,7 százalékos csökkenés.

A kiadások főösszege az lesz, amiben február 8-án a tagországok állam- és kormányfői megállapodtak. A pénzügyi kötelezettségvállalásokra a hét év alatt összesen 960 milliárd euró lesz a maximálisan elérhető keret (ez a GNI 1 százaléka), míg a tényleges kifizetések nem haladhatják meg a 908,4 milliárd eurót, ami a nemzeti összjövedelem 0,8 százalékának felel meg. Összehasonlításképpen: az előbbi szám 85 milliárd euróval, a tényleges kifizetések szintje pedig 90 milliárd euróval kevesebb annál, amit eredetileg az Európai Bizottság javasolt.

És a tényleges költés még ettől is elmaradhat, hiszen itt a 7 évre és az egyes évekre szóló plafonról van szó, amin nem lehet túlmenni. A tagállamok ugyanakkor az éves költségvetések elfogadása során igyekeznek jóval a plafon alatt maradni, különösen a kifizetések esetében. Ez idővel ahhoz vezetett, hogy az EU egyre kevésbé tud eleget tenni a büdzsé kedvezményezettjei, a tagállamok, a régiók vagy éppen a kis- és középvállalkozások felé fennálló fizetési kötelezettségvállalásainak. A 2012-es büdzsében például 17 milliárd euró kifizetetlen számla maradt, mert a szűkmarkú kormányok miatt kiürült a kassza.

A 2013-as büdzsébe végül 14 milliárd eurót kellett pluszban befizetniük a tagállamoknak, részben a megcsappant vámbevételek csökkenését, részben a kifizetésekhez hiányzó összeget pótlandó. Az Európai Parlament – amely csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a többéves pénzügyi keretet – a vezetők által rögzített kiadási összeghez nem nyúlt (nem nyúlhatott) hozzá, ehelyett a tárgyalásokon arra törekedett, hogy a papíron rendelkezésre álló keretet lehetőleg az utolsó centig el lehessen költeni. A rugalmassági mechanizmus azt jelenti, hogy az adott évre megállapított plafon és a tényleges éves költségvetés közötti rést, továbbá az adott évben nem elköltött pénzt egyik évről a másikra és a különböző fejezetek között is lehessen mozgatni. Egyes becslések szerint ezzel a hét év alatt akár 10 milliárd euróval is növelni lehet a tényleges kifizetéseket.

Ettől függetlenül nevük elhallgatását kérő illetékesek a rendkívül szűkre szabott költségvetési keret miatt a következő években súlyos krónikus kifizetési problémákra számítanak. Ami nyílván megnöveli majd az EP követelésére elfogadott félidős kötelező költségvetési felülvizsgálat jelentőségét. Erre 2016-ban a Bizottság javaslata alapján kerül majd sor, de egyelőre nehéz megtippelni, hogy mire terjedhet majd ki. Egy dolog biztos: 2016-ban a tényleges GDP-növekedési adatok alapján bizonyos esetekben korrigálni fogják a tagállamok felzárkóztatási (kohéziós) kifizetéseit, ha az előzetes becslés és a tényleges adat között 4 százaléknál nagyobb az eltérés.

Ugyancsak az Európai Parlament nyomására december 19-én, az EU-csúcs első napján áll fel az a politikusokból és szakértőkből álló testület, amely javaslatot fog kidolgozni a költségvetés bevételi oldalának, a saját források rendszerének a reformjára. Ez az a terület, ahol az Európai Bizottság igazán markáns változtatásokat javasolt, ám ezekből végül nem lett semmi, mert a kormányok elutasították.

A következő hét évben nem csak az EU által elosztható „torta” mérete fog csökkenni, de a tortaszeletek nagysága is változni fog. A jelenlegi időszakhoz képest 37 százalékkal növekedni fog a költségvetés első fejezetének büdzséje, ami a versenyképességet, a növekedést és a munkahelyeket szolgálja. Jellemzően ide tartoznak a kutatási és fejlesztési programokra, az innovációra, vagy az oktatásra (például az Erasmus plusz diákcsere-program) fordított kiadások. Mivel a torta nem lett nagyobb, az Európai Bizottság a büdzsé prioritásainak belső átrendezésével próbált meg plusz forrásokat előteremteni a versenyképesség javítására.

Mindenekelőtt úgy, hogy a kohéziós politikára 2014 és 2020 között elérhető források 8, a közös agrárpolitika büdzséje pedig 11 százalékkal csökkenni fog a jelenlegi időszakhoz képest.

Általában elmondható, hogy a kormányok elsősorban a költségvetésnek arra a részeire koncentrálnak, amit pénzes boríték formájában kézhez kapnak. Ilyen jellemzően a kohéziós és a mezőgazdasági politika. A többi területre már kevésbé érzékenyek, hiszen azok többségére külön pályázni kell, ami már a vállalkozásaikra, egyetemeikre és kutatóintézeteikre tartozik. A kettő között az arány uniós átlagban 50-50 százalék körül van.

A következő hét évben ugyancsak trenddé válik, hogy már csak a takarékoskodás okán is az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a pénzek minőségibb költésére. A „mindegy mire, csak elköltsem” hozzáállást az eredményszemléletű megközelítés válthatja fel, a kohéziós politikában legalábbis ez a meghirdetett irány.

Az igazi nagy változások EU-források szerint azonban a következő, 2020 utáni pénzügyi keretben lehetnek, attól függően, hogy néhány lényeges ügy milyen fordulatot vesz. Mindenekelőtt alapvetően megváltozna az eddigi képlet, ha Nagy-Britannia végül az EU-ból való kilépés mellett döntene. Elég csak arra gondolni, hogy a britek a visszatérítésük dacára is a nettó befizetők közé tartoznak. Az viszont biztos, hogy akárhogyan is alakul a brit EU-tagság jövője, a 2014-től induló hétéves időszakot még Londonnal fejezzük be, hiszen egy esetleges kilépést eredményező referendum után is évekre lenne szükség a válás feltételeinek kitárgyalására.

Létezik azonban egy másik lappangó sztori is, ami bizottsági „fejesek” feltételezése szerint radikálisan módosíthatja 2020 után a jelenleg ismert játékszabályokat. Ez következhet be, ha az euróövezet esetleg egy saját, különbejáratú pénzügyi eszköz, egyfajta euróbüdzsé létrehozásáról döntene. Ennek alapvetően az lenne a fő funkciója, hogy ideiglenes pénzügyi támogatást nyújtson az eurózóna tagjainak a külső gazdasági és pénzügyi sokkhatásokkal szemben. Általános vélemény szerint egy valutaunióban egy ilyen büdzsé előbb-utóbb elkerülhetetlenül létre kell, hogy jöjjön, más kérdés, hogy mekkora összegről lenne szó. És mindez hogyan viszonyulhat az EU költségvetéséhez.”

Forrás:
Kezdődhet az EU hét szűk esztendője; Gyévai Zoltán; Bruxinfo; 2013. december 2.

Összetett feladatot lát el a Polgárdi Járási Hivatal

„Kevés fővel összetett és nagy feladatot lát el a Polgárdi Járási Hivatal: a mezőföldi kis régió – az Okmányirodai Osztálya tekintetében – illetékességi területén kívülről is jelentős ügyfélforgalmat bonyolít le. Csiák Henriett a járási hivatal bemutatása mellett a többségi önkormányzati tulajdonú, hulladékgazdálkodási közszolgáltatást jelenleg végző szervezet helyzetéről is beszélt. A hivatalvezető kiemelte, előreláthatóan a hulladékdíjak csökkentését követően sem fog akadozni a közszolgáltatás, nem várhatóak fennakadások a hulladékszállításban.

„A közigazgatási átalakítás jó időben jött, fontos volt a régi rendszer megreformálása. Az önkormányzati és az államigazgatási feladatok szétválasztása helyes irányba mutat” – értékelte az új helyzetet a korábban jegyzőként dolgozó Csiák Henriett. Polgárdi Járási Hivatal vezetője elmondta, hogy a járásra vonatkozóan a megyei kormányhivatal és az önkormányzatok közötti megállapodás 2012 októberében született meg. A Mezőföld nyugati részén található régióban a területi közigazgatás fő problémája az elavult eszközállomány volt. Az önkormányzatok igyekeztek segíteni a járási hivatalt, azonban ezen a téren van még fejlesztenivaló. Mindezek ellenére a járási indulás teljesen zökkenőmentes volt.

A Fejér Megyei Kormányhivatal kirendeltségében a törzshivatal mellett gyámhivatali, valamint állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási szerv működik. Csiák kiemelte, a 2013-as évben a Hatósági Osztály több mint 7600 ügyiratot iktatott, míg a gyámhivatal 924 főszámon lévő ügyet látott el. „Kevés fővel összetett és nagy feladatot látunk el” – a hivatalvezető hozzátette, hogy az Okmányirodai Osztályon sok a járás illetékességi területén kívülről érkező ügyfél. A Rádió Orient vendége a leggyakoribb ügytípusok közül a szociális ügyeket emelte ki. A járás területén számos szociális intézmény található, s a gondnokság alatt álló fogyatékkal élők száma is magas a régióban.

A Polgárdi Járási Hivatal magas ügyforgalmát a jó földrajzi elhelyezkedés is magyarázza. A település a vasút, az autópálya, valamint a 7-es főút mentén fekszik. Csiák Henriett hozzátette, 2006 januárjától központi orvosi ügyelet, valamint egy rendőrőrs működük itt. Emellett Polgárdi a gesztora a 167 önkormányzat által létrehozott Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. A 20 éve fennálló hulladékgazdálkodással és településüzemeltetési szolgáltatásokkal foglalkozó Vertikál Zrt. vállalkozás mellett a helyi lakosokat a mátyásdombi telephelyű ATEV fehérjefeldolgozó üzemben foglalkoztatják. A hivatalvezető kiemelte, a polgárdi munkavállalók kétharmada ingázik, 50 százalékuk Székesfehérváron talál munkát.

Csiák a hulladékgazdálkodási jogszabályok változásának következményéről is szót ejtett. A hivatalvezető hangsúlyozta, hogy a hulladékszállítás díjának csökkenése előreláthatóan nem fogja akadályozni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítását. A hivatalvezető elmondta, jelenleg zajlik a felmondott szerződések helyett újak kötése, illetve egy közbeszerzési eljárás lefolytatása.

„Egyre kiforrottabb és olajozottabb a rendszer” – utalt a helyi védelmi bizottságok működésére a hivatalvezető – „folyamatosak a felkészítések, a gyakorlatok és a megbeszélések”. A szélsőséges időjárásra való előkészületekkel párhuzamosan zajlik a kormányablak-rendszer kialakítása. A járás egyetlen egyablakos ügyintézési helye 2014 folyamán épül ki. „Az azonos szakmai standardok mellett egységes arculat és informatikai támogatottság jön létre” – a hivatal az eszközpark felújítása mellett önálló járási honlappal és a kormánytisztviselők folyamatos fejlesztésével kívánja emelni a szolgáltatás színvonalát. Emellett a tervek között szerepel a járási hivatal egyesítése a Polgárdi Városháza épületén belül.”

Forrás:
Összetett feladatot lát el a Polgárdi Járási Hivatal; OrientPress; 2013. december 3.

1247 milliárdos adósságátvállalást hirdetett meg Pintér

„A kormány a települési önkormányzatok teljes adósságát átvállalja, ez 1247 milliárd forint – mondta Pintér Sándor Miskolcon, hétfői sajtótájékoztatóján. A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy miután az önkormányzati törvény átalakult, a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály bevezetésével átvállalja a településektől az adósságterhet.

Felidézte azt is, hogy az ötezer lakosúnál kisebb településeket teljes, összességében 70 milliárd forintnyi adósságuktól megszabadították, a nagyobb városok terheit pedig különféle mértékben, átlagosan 50 százalékban vállalták át. Mint mondta, a kormányváltás évében, 2010-ben az önkormányzatok adóssága 1247 milliárd forintot tett ki, ehhez járult még mintegy 300 milliárd forintnyi kifizetetlen számla. A részletekről szólva közölte: az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságából előbb 618 milliárd forintnyi terhet vállalt át a kormány, most pedig a fennmaradó részt is – tette hozzá Pintér Sándor.

A szaktárca vezetője a borsodi megyeszékhelyről szólva úgy fogalmazott, a miskolci önkormányzat mintegy 36 milliárd forintnyi adósságának előbb hetven százalékát vállalta át az állam, ez 25 milliárd 661 millió forintot tett ki. ‘Ez lélegzethez juttatta a várost’ – jegyezte meg.

Hozzátette: jelenleg 10,7 milliárd forint az az összeg, amely terheli az önkormányzatot, ezt vállalja át most a kormány, nem kell évente tőketörlesztésre és kamatokra 4,1 milliárd forintot fordítani. Az önkormányzati cégek adósságállományát az intézkedés nem érinti, erről tovább tárgyalnak – tette hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy az állam Miskolcnak abban is segített, hogy a 112-es segélyhívószám egyik központja Miskolcra kerül, ez több mint négyszáz új munkahelyet jelent, a közfoglalkoztatás keretében pedig mintegy ezer ember dolgozhat.

Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, a 2010-es önkormányzati választás után világosan látszott, hogy a város bevételei nem fedezik a kiadásokat, nemcsak a működésre nem volt pénz, hanem a beruházások is nagyrészt hitelből valósultak meg.

Kormányzati segítség nélkül a város üzemeltetése 2010 végére gyakorlatilag ellehetetlenült volna – tette hozzá, megjegyezve: különböző önkormányzati intézkedésekkel helyben is sikerült több költséget csökkenteni, a bevételeket növelni. Átalakították az önkormányzat és az önkormányzati cégek gazdálkodását, számos új munkahely létesült, több cég létesített és létesít itt új üzemet.

Ha nincs adósságkonszolidáció, mindez kevés lett volna – mondta a miskolci polgármester.”

Forrás:
1247 milliárdos adósságátvállalást hirdetett meg Pintér; OrientPress; 2013. december 2.

Gémesi: az önkormányzati forrásokat nem pótolja az adósságrendezés

„Újabb 400 milliárdos adósságkonszolidációt jelentett be a kormány 2014 februárjáig. A döntés szinten tartja az államháztartási hiányt, és mentőövet jelent a településeknek – a feladatfinanszírozás szűkülő önkormányzati forrásait azonban nem pótolja, figyelmeztetett Gémesi György polgármester a Rádió Orientben. A takarékos települések plusz 10 milliárdos keretét viszont jó ötletnek tartja, amit a jövőben bővíteni is lehetne.

A kormányzat a 2014-es költségvetésbe újabb adósságkonszolidációt épített be, február végéig a települések maradék tartozásait is átvállalja. A több mint 400 milliárd forintos keretből nem egyszerre, hanem fokozatosan történik a konszolidáció. A Rádió Orient műsorában Gémesi György elmondta, a 13 ezer milliárdos országos büdzsében az éves átvállalás 40-45 milliárdos összeg, ami az arányokat tekintve nem számít nagy tételnek. A polgármester kiemelte, az adósság átvállalásával nem növekszik az államháztartási hiány – az Unió ugyanis elfogadja az államadósság törlesztésének. Örvendetes az is, hogy gazdaságfejlesztési többletforrást kapnak a jól sáfárkodó önkormányzatok. „Az ilyen települések számára első esetben különít el a kormány 10 milliárd forintot a költségvetésben” – mutatott rá Gémesi. A polgármester üdvözölte a lépést, amit szerinte hosszú távon is érdemes lenne alkalmazni.

A hitelátvállalással elért kiadáscsökkentést fejlesztésre kell fordítani. Az önkormányzatok ezzel esélyt kapnak arra, hogy versenyképesebbekké váljanak és, hogy a gazdaság alappillérjeit képző kis- és középvállalkozások is megerősödjenek. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke kiemelte, a feladatfinanszírozásra való átállás szűkítette a települések mozgásterét, csökkent a gazdálkodási autonómia. Emellett az önkormányzati társaságok hitele továbbra is a rendszerben maradt. A hitelfelvételi stop, valamint a kormányzati engedélyhez kötött újabb hitelfelvétel ugyan mérsékli az önállóságot, azonban könnyebbé teszi a meglévő adósságok törlesztését. „A feladatfinanszírozásban szűkülő önkormányzati forrásokat ugyanakkor nem pótolja az adósságkonszolidáció, itt további segítséget igényelnek a települések. Kiegészítő állami forrásigényre van szükség, a belügyminisztériumi tartalékkeret helyett konkrét puffer-keretet kellene kialakítani.”

A 2014-es reform után nem lesznek polgármesterek a parlamentben. Gémesi ezt problémásnak nevezte, mivel az önkormányzati vezetők jelenléte féket jelentett a rendszerben. „A cél, hogy ne kelljen lobbizni az önkormányzatokért. A kormányzatnak természetes módon potenciális partnerként kell kezelnie az önkormányzatokat. A jövő évi büdzsé nem álombüdzsé a települések tekintetében: átrendezik a forrásokat, azonban lényegi többletelem nem jelenik meg” – beszélt a biztonságos működést nem biztosító új keretről a vendég.

Gödöllő polgármestere a rezsicsökkentés hulladéktársaságokat érintő hatásáról is beszélt. Gémesi korábban levélben fordult az illetékes politikusokhoz, de arról máig nem kapott információt, hogy pontosan milyen formában kívánják kompenzálni a cégeket. „A kiadásnövekmények mellett nincs elegendő forrás. Az állampolgárok terheinek csökkentése jó lépés, azonban ezt nem szerencsés a non-profit önkormányzati társaságok ellehetetlenítésével elérni.” Gémesi elmondta, a hulladéklerakásról szóló rendelet módosításával 5,5 milliárdos kompenzációt kaphatnak a rezsicsökkentést megszenvedő vállalatok, azonban ez nem elegendő a becsült 30 milliárd feletti kiesés pótlására.”

Forrás:
Gémesi: az önkormányzati forrásokat nem pótolja az adósságrendezés; OrientPress; 2013. december 2.

Elbukik az új EU adatvédelmi irányelv

„Zátonyra futhat az új európai uniós adatvédelmi irányelv kidolgozása és elfogadása, mivel több tagország kormányának nem tetszik a magánélet szigorú védelme és a fogyasztói jogok erősítése.

Jan Philipp Albrecht Jan Philipp Albrecht, az EP jelentéskészítője hónapokon át hallgatott meg lobbistákat, továbbá megvizsgálta az irányelv tervezetéhez benyújtott közel 4000 módosítóindítványt. Feladata a végső kompromisszumos dokumentum elkészítése volt, amit végül október 21-én el is fogadott az Európai Parlament. Mindez azért volt fontos, mert így komoly esély nyílt arra, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásokig elfogadhatják az előterjesztést. „Annyira siettünk, de most az egész folyamat elbukott” – nyilatkozott Albrecht.

Elkeseredésének oka, hogy az Európai Unió Tanácsában elutasítás fogadta a tervezetet, ugyanis hiányzik a politikai akarat a reform végigvitelére. A folyamatot leginkább a német politikusok akadályozzák, legalábbis ezt gondolja a tanács illetékes munkacsoportjának egyik tagja. A Spiegel birtokába került dokumentumok szerint a német belügyminiszter vezető munkatársai hónapok óta igyekeznek késleltetni a csomag elfogadását, illetve elérni, hogy az EU végül az eredetihez képest egy kevésbé szigorúbb változatot fogadjon el.

A módosítások lehetővé tennék, hogy a tagországok hatóságai a jövőben is akadályok nélkül gyűjthessék az adatokat az emberekről, emellett lehetetlenné tennék, hogy az adatvédelmi előírásokat megsértő közintézményekre bármilyen bírságot ki lehessen szabni. Az indoklás az, hogy ez összeegyeztethetetlen a német joggal. Berlin Nagy-Britanniával, Dániával és Svédországgal együtt igyekszik meggátolni az úgynevezett adathordozhatóságot, vagyis azt, hogy a felhasználó szolgáltatóváltáskor – elektronikus másolat formájában – könnyen magával vihesse a róla tárolt adatokat.

Mindez különösen azért érdekes, mert Angela Merkel német kancellár az NSA-botrány kirobbanása után az egységes európai adatvédelmi szabályozás megteremtése mellett emelt szót és megígérte: a német kormány ezért fog síkra szállni. Az októberi EU-csúcson ugyanakkor megakadályozta annak a francia-olasz-lengyel közös javaslatnak az elfogadását, amely szerint a reformot a jövő év végéig le kellett volna zárni.

Jan Philipp Albrecht most úgy véli, ha nem sikerül az európai választásokig elfogadtatni a tervezetet, akkor az amerikai lobbinak másfél éve lesz Brüsszelben elérni a célját és az adatvédelem teljesen háttérbe szorulhat. Álláspontjával nincs egyedül: másfél héttel ezelőtt Dimitrios Droutsas volt görög külügyminiszter, az Európai Unió jelentéskészítője vonta kétségbe, hogy valaha is elkészül az EU adatvédelmi csomagja. „Előfordulhat, hogy a jövő májusi európai uniós választások után mindent a nulláról kell kezdeni” – mondta. A politikus szerint ugyan az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalával kapcsolatos megfigyelési botrány felébresztette az Európai Parlamentet és nyilvánvalóvá tette, hogy a civil társadalom érzékenyen reagált az adatvédelmi kérdésekre, ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa igyekszik lassítani az új adatvédelmi csomag elkészítését, illetve elfogadását.”

Forrás:
Elbukik az új EU adatvédelmi irányelv; SG.hu; Berta Sándor; 2013. december 4.

Érd maradék adósságát is átveszi az állam

„Teljesítette a gazdaságélénkítéssel, illetve munkahelyteremtéssel kapcsolatos tervezési feladatokat Érd, így a megyei jogú várostól a tavalyi 8,4 milliárd után a fennmaradó 3,5 milliárd forintnyi adósságot is átvállalja az állam – jelentette be Semjén Zsolt a Pest megyei településen tartott szerdai sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, Érdnek tavaly sikerült „kipréselnie” az adósságátvállalás maximális, 70 százalékos mértékét, most pedig az önkormányzat adósságának fennmaradó részét, összesen több mint 3 milliárd 468 millió forint kifizetését vállalja magára az állam.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, Érddel azért tudtak az elsők között megegyezni, mert a városvezetés olyan gazdasági tervet, „jövőképet” készített, amely főként a vállalkozások helyzetbe hozását, ezen keresztül számos új munkahely megteremtését célozza. Ez a terv meggyőzte a kormányt arról, érdemes mentesíteni Érdet a teljes adósság alól, hogy aztán a hitelek törlesztőrészleteitől megszabadulva tiszta lappal virágoztathassák fel a települést.

A kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy a magyar önkormányzatok adóssága a szocialista kormányok idején azért „szabadult el”, mert egy sor olyan feladatot tettek a nyakukba, melyhez nem biztosították a szükséges anyagi forrásokat. A települések így kénytelenek voltak újabb és újabb hitelt felvenni, miközben számos presztízsberuházásba is belekezdtek csak azért, hogy ne vesszen el az e célra megszerzett uniós pénz – magyarázta Semjén Zsolt.

Az adósságállomány „megugrását” azzal érzékeltette, hogy míg 2002-ben gyakorlatilag nem volt efféle teher az önkormányzatokon, addig 2002 és 2010 között összesen 1500 milliárd forint adósságot halmoztak fel, és ezt már nem lehetett „kezelni”. Az állam három lépésben – az iskolák, kórházak és egyéb intézmények átvételével, a járások létrehozásával, majd az önkormányzatok adósságának két lépcsőben történő kifizetésével – konszolidálta, konszolidálja ezt a helyzetet – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.

Közlése szerint 2011-ben elsőként a megyék mintegy 200 milliárd forintnyi adósságát vállalták át, majd az ötezer lelkesnél kisebb, összesen 1710 település önkormányzatait mentesítették adósságaik alól. Az ennél nagyobb községek, városok ilyen jellegű anyagi terheinek 40-70 százalékát tavaly bizonyos feltételek meglététől függően vette át az állam – fűzte hozzá Semjén Zsolt.

T. Mészáros András (Fidesz), Érd polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a 65 ezer lelkes városnak elvileg 25 ezer munkahellyel kellene rendelkeznie, de egyelőre csak 6-8 ezret tudnak felmutatni, ezért a „különbség” megteremtését tűzték ki célul.

Az elkészített gazdasági stratégia, illetve az a tény, hogy egyre több nagy cég települ Érdre, garancia a vállalás teljesítésére – fejtette ki a polgármester. Aradszki András (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője szerint az Érd környéki települések közül Törökbálint, Tárnok és Diósd számára lenne a legsürgetőbb az adósság mielőbbi, teljes körű átvállalása.”

Forrás:
Érd maradék adósságát is átveszi az állam; HVG.hu/MTI; 2013. december 4.

Okmányirodából kormányablak

„A járási hivatal épületében, a jelenlegi okmányiroda helyén alakítják ki Dombóváron a kormányablakot, ahol kizárólag speciálisan képesített ügyintézők dolgozhatnak. Ők december 12-én veszik át az oklevelüket.

Gyors és egyszerű ügyintézés, ezt ígéri az egyablakos rendszer. A kormányablakok kialakítása azonban a tervezettnél valamivel lassabban halad, hiszen az eredeti elképzelések még arról szóltak, hogy ez év végére mindenütt kinyitnak az államigazgatás legközvetlenebbnek mondott színterei.

– Dombóváron a járási hivatal épületében, a jelenlegi okmányiroda helyén hozzák létre az új típusú ügyfélszolgálati pontot – mondta el dr. Tóth Emese, a Tolna Megyei Kormányhivatal kabinetvezetője. Azt is hozzátette, hogy a szükséges átalakítási tervek már elkészültek, és az anyagi források is rendelkezésre állnak, a munka idejére pedig a hivatalon belül helyezik át az okmányirodát.

Ennek részleteiről később tájékoztatják a lakosságot, arra a kérdésre ugyanis nem kaptunk pontos választ, hogy Dombóváron mikortól vehető igénybe a 8-tól 20 óráig nyitva tartó kormányablak, ahol az állampolgárok teljes körű kiszolgálásának jegyében több mint 2000 ügykör elintézésre nyílik majd lehetőség.

Dr. Tóth Emese ugyanakkor azt kiemelte, hogy a kormányablakokban kizárólag speciálisan képesített ügyintézők dolgozhatnak, akik széles körű ismeretekkel rendelkeznek. A kabinetvezető ezek közé sorolta a magas fokú szakmai felkészültséget, a segítőkészséget, a problémakezelő képességet és az udvarias viselkedést, és mint mondta, a leendő dolgozók felkészítése sikeresen, jó eredménnyel befejeződött, a képesítésüket igazoló oklevelüket pedig december 12-én vehetik át.

Van, ahol dolgoznak
Tolna megyében a hat járási székhelyen, Bonyhádon, Dombóváron, Pakson, Tamásiban, Tolnán, illetve Szekszárdon működnek majd kormányablakok, valamint Bátaszéken, Dunaföldváron és Simontornyán alakítják ki az egyablakos rendszert. Dr. Tóth Emese kabinetvezető arra is kitért, hogy a megyeszékhelyen, a már meglévő Garay téri kormányablak mellett a kormányhivatal Augusz Imre utca 7. szám alatti épületében, valamint Pakson és Tolnán már elkezdődtek a szükséges átalakítási munkálatok, és arra törekednek, hogy 2014-re valamennyi tervezett helyszínen megnyissanak a kormányablakok.”

Forrás:
Okmányirodából kormányablak; Hanol Erzsébet; teol.hu; 2013. december 4.

Elakadt az EU-ban az adatvédelemről folytatott vita

„Elakadt az Európai Unióban a tervezett adatvédelmi szabályozásról folyó vita, és Navracsics Tibor nem is lát esélyt arra, hogy még ebben a ciklusban – vagyis a jövő májusi európai parlamenti választások előtt – újra előre lehessen ebben lépni.

A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter erről újságíróknak nyilatkozott pénteken Brüsszelben, miután részt vett az uniós országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán.

Emlékeztetett arra, hogy az európai adatvédelem kérdésében Magyarország kezdettől fogva vitában áll az Európai Bizottsággal, amely az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye.

„Szerintünk a rendelet, mint szabályozási mód nem megfelelően rugalmas. Az európai szinten is magas színvonalú magyar adatvédelmi szabályozás minőségét leronthatja, ha az európai átlaghoz akarjuk igazítani rendelet formájában az európai adatvédelem szintjét” – mondta, és ezzel indokolta, hogy Magyarország szerint a szabályozásnak nem uniós rendelet, hanem irányelv formáját kellene öltenie.

Navracsics idézte Viviane Redinget, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökét, aki szerint az adatvédelmi szabályozási vita „lefagyott”. Magyarországgal együtt – tette hozzá – több ország nem kíván engedni abból a követelményből, hogy a minőség megőrzése mellett a polgárokhoz közeli, elérhető legyen az európai adatvédelemmel foglalkozó hatóságok székhelye, valamint hogy a kritériumok ne jelentsenek többletterhet a kis- és középvállalkozásoknak.

„Ma egyetlen szempont érvényesülésére sem tudott a Bizottság megnyugtató választ adni, így a tagállamok többsége úgy döntött, hogy nem haladhatunk tovább az adatvédelem ügyében” – tájékoztatott Navracsics Tibor.

A miniszterek vitát folytattak az európai ügyész javasolt jogintézményéről, valamint az úgynevezett igazságügyi eredménytábláról is.

Ami az előbbit illeti, Navracsics közölte: 11 uniós tagország 14 törvényhozási kamarája emelt kifogást a koncepcióval kapcsolatban. Köztük a magyar parlamenti is megállapította, hogy az európai ügyészre vonatkozó bizottsági javaslat sérti a szubszidiaritás elvét, vagyis azt a szempontot, hogy minden kérdést lehetőleg a legalacsonyabb szinten kell kezelni, minél közelebb ahhoz a közeghez, ahol az felmerül. Reding a bírálatok hatására megígérte, hogy a Bizottság beépíti az észrevételeket, és a közeli jövőben módosított javaslattal áll elő.

Az igazságügyi eredménytáblával kapcsolatban Navracsics Tibor tájékoztatása szerint a legtöbb ország egyetértett abban, hogy a jogalkotásban a mennyiség helyett a minőségre kell helyezni a hangsúlyt.

„Maga az igazságügyi eredménytábla a legtöbb ország számára alapvetően problémás, hiszen majdnem mindenki osztotta azt a magyar álláspontot, hogy csak akkor fogadható el egy ilyen eredménytábla, ha az a tagállamok egyenlőségének elvén alapul, (…) objektív adatokat használ, és az összehasonlítás teljes körű” – mondta magyar politikus. Mint hozzátette, a következő, görög EU-elnökség alatt is folytatódni fog az a vita, összehasonlítható-e egymással egy angolszász, egy francia-újlatin, illetve egy német-osztrák jellegű, hagyományú jogrendszer.”

Forrás:
Elakadt az EU-ban az adatvédelemről folytatott vita; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. december 6.

Új előnyök, új veszélyek: érdemes jobban figyelni

„A miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója szerint az amerikai lehallgatási botrány megrengette az euroatlanti közösség politikai kapcsolatait, ugyanakkor fontos hozadéka, hogy felhívta a vezető politikusok és az állampolgárok figyelmét is arra: túlságosan lazán, nem a kellő biztonsági szinten kezelték az új típusú kommunikációs csatornákban rejlő veszélyeket. Szemerkényi Réka az MTI-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarországon több fontos kormányzati kezdeményezés van folyamatban a kormányzati és a magánszektor információbiztonságának növelése érdekében.

Elmondta: a többi nemzetközi szereplőhöz hasonlóan a magyar kormány is választ vár kérdéseire, illetve garanciát kér arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok tevékenységét a jövőben az elvárt hatékonysággal ellenőrzik, felügyelik. Szemerkényi Réka közlése szerint több nemzetközi kezdeményezés indult annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Ezzel egyidejűleg azonban a nemzetközi szereplők ugyanennyire fontos feladata az euroatlanti bizalom helyreállítása – jelentette ki.

Kifejtette, hogy nemzetközi körökben a kilencvenes évek eleje óta beszélnek egy euroatlanti szabad kereskedelmi övezet kialakításáról, amely jelentősen növelné az abban részt vevő országok nemzetközi politikai és gazdasági súlyát, pozícióit, de ezek az elképzelések most először élveznek valódi politikai támogatottságot az euroatlanti kapcsolatrendszer mindkét oldalán.

A részletekben még sok kérdésre kell megtalálni a jó választ, de különösen a 2008-as gazdasági világválság egyik hosszabb távú következményeként vált egyértelművé, hogy az euroatlanti kereskedelmi és befektetési együttműködés, az úgynevezett TTIP (Trans-Atlantic Trade and Investment Partnership) megállapodás mélyítése mindkét fél gazdasági és politikai érdeke. Mint mondta, sokak szerint az euroatlanti kapcsolatépítésben már a legminimálisabb előrelépés is kézzelfogható gazdasági előnyöket és komoly geostratégiai befolyásnövekedést jelentene az euroatlanti érdekkör szereplői, így Magyarország számára is.

Nem véletlen az időzítés
Utalt arra is, biztonsági szakértők úgy vélik: nem véletlen, hogy épp most robbant ki a lehallgatási botrány, hiszen a folyamatban lévő euroatlanti kereskedelmi tárgyalások csak erős bizalmi alapokon tudnak megfelelő módon előrehaladni. Ezért is kiemelten fontos az euroatlanti kapcsolatrendszer legfelső szintű vezetői között a bizalom helyreállítása és megerősítése.

Szemerkényi Réka azt mondta: Magyarországnak is az az érdeke, hogy a szerződés megkötésével az euroatlanti érték- és érdekrendszer a lehető legerősebb pilléreken álljon. A világosan megfogalmazott magyar érdekek a tárgyalások során stratégiai pozíciószerzést jelenthetnek az ország számára. Ezért a kormány kiemelt figyelemmel követi és elemzi a javaslatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását – tette hozzá.

Előny és veszélyforrás
A biztonságpolitikai tanácsadó szerint a lehallgatási botránynak fontos hozadéka, hogy felhívta a figyelmet azon technikai eszközök jelenlétére, amelyek rossz szándékú felhasználása az egyének és az állam érdekeit is sérthetik. Szemerkényi Réka szerint a közvélemény számára nem elég nyilvánvaló, milyen ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül ezen eszközök.

Az internet megjelenése a mindennapi életben és a kormányzati munkában egyfelől nagyon előnyös, másfelől nem kis mértékben veszélyforrást is jelent. A gazdaság és az állam működése a kibertérben számos veszélynek van kitéve, azok jelentős részét a kormányzati és a nem kormányzati szektor önállóan nem képes megfelelő módon kezelni, így a kiberbiztonsági kihívások kezeléséhez együttműködésre van szükség – hangsúlyozta. Ezért – a kormányzat és az üzleti, a tudományos és a civil szféra vezető képviselőinek szakmai konzultációjára – hozták létre Magyarországon a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Fórumot, amely október végén tartotta alakuló ülését.

Komoly pénz van a kiberbűnözésben
Szemerkényi Réka kifejtette: mára felnőtt egy olyan generáció, amely gyakorlatilag számítógépeken nevelkedett, mindennapjaikban a számítógép és az internet a meghatározó eszköz. Ezzel párhuzamosan egyre többen vannak, akik banki információkat, nagyvállalatok információs rendszerét, akár kormányzati rendszereket is megtámadnak – mondta, megjegyezve: a kiberbűnözésből származó bevételek tavaly már meghaladták a nemzetközi drogkereskedelem szintjét.

Véleménye szerint kiemelkedően fontos, hogy az emberek tudatában legyenek a lehetséges veszélyeknek és alkalmazzák a biztonsági elemeket, hogy „a hétköznapi életben is nyugodtan tudjuk, merjük használni a technológiai fejlődés adta előnyöket”. Az internetes vásárlás például nemcsak az állampolgárok, hanem a gazdaság számára is komoly lehetőség – tette hozzá.

Egyszerű praktikák, nagyobb biztonság
Mint mondta, a kormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy az állampolgárokban és szervezetekben tudatosítsa a fejlett kommunikációs eszközök előnyeit és biztonságos használatuk feltételeit. E területen több kampány indult már Magyarországon, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezésében, illetve iskolai kampányokat is terveznek.

Szemerkényi Réka utalt azokra a szakértői véleményekre, amelyek szerint a kiberkockázatok meghatározó részét akár minimális erőfeszítéssel is el lehet már hárítani. Nagyban csökkenti a hétköznapi használat során a kitettséget, ha például a választott jelszó nem egy egyszerű számsor, hanem egy hosszabb, bonyolultabb, betű- és számkombináció vagy akár egy ékezetes mondat, de feltétlenül ajánlott odafigyelni a különböző szolgáltatók, például a bankok adatvédelemmel kapcsolatos felhívásaira is.”

Forrás:
Új előnyök, új veszélyek: érdemes jobban figyelni; mno.hu/MTI; 2013. december 8.
Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP); Európai Bizottság
Transatlantic Free Trade Area; Wikipédia

Közigazgatási, politikai informatika

Az INSPIRE irányelv félidős értékelése

„Bevezetés
A nyilvános konzultáció célja, hogy megvizsgálja a közvélemény és valamennyi érdekelt fél álláspontját.

Ennek révén lehetővé válik annak értékelése, hogy a 2007/2/EK irányelv (INSPIRE irányelv) szerinti, az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakítását célzó, jelenleg folyamatban lévő intézkedések megfelelően szolgálják-e a kitűzött célok elérését.

A nyilvános konzultáció eredményei hozzá fognak járulni az INSPIRE politika időközi értékeléséhez, melyet az irányelv alapján annak hatálybalépésétől számított 7 évvel kell elvégezni. Az Európai Parlament és a Tanács 2014-ben tájékoztatást kap a politika értékelésének eredményéről. Az eredmények alapján emellett korrekciós szakpolitikai intézkedések születhetnek a jelenlegi megközelítések módosítása érdekében, hogy azok – tekintettel a folyamatosan változó körülményekre – továbbra is minél inkább elősegítsék az INSPIRE irányelv eredeti céljainak megvalósítását.

A konzultáció során egy kérdőív segítségével gyűjtik össze a lehető legtöbb érdekelt fél, többek között a kormányok, a közszférában tevékenykedő adatszolgáltatók és -felhasználók, a kereskedelmi és nem kereskedelmi felhasználók és más felek véleményét az INSPIRE irányelvről…”

Forrás:
Az INSPIRE irányelv félidős értékelése; Európai Bizottság; 2013. december 2. (pdf)
Public consultation on the implementation of the Infrastructure for Spatial Information in the European Community – INSPIRE Directive (2007/2/EC); Európai Bizottság; 2013. december 2.
Inspire; Európai Bizottság

Megjelent a Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügy) Rendszer kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügy) Rendszer Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések” (TIOP 2.3.3-13/1) (KTIA-2.3.3-13/1) című felhívás.

A támogatás célja:

  • a közfinanszírozott egészségügyi ellátásokat nyújtó szolgáltatók (ideértve a közfinanszírozott lakossági gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást biztosító, vénybeváltó szolgáltatókat is) magasabb minőségi szintű tevékenységének, hatékony együttműködésének elősegítése;
  • a teljes közfinanszírozott ellátási előzményi adatok (térben és időben független választ garantáló) hozzáférhetőségének biztosításához szükséges környezet kialakítása a valamennyi ellátási ponton megalapozottabb szakmai döntéshozatal, valamint a betegbiztonság növelése érdekében, a HEFOP 4.4. program hasznosítható eredményeinek és tanulságainak beépítésével.

A pályázatok benyújtása a megjelenést követő 30 napig, 2014. 01. 02. napjáig lehetséges…[dokumentumok ugyanitt]”

Forrás:
Megjelent a „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügy) Rendszer Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések” című felhívás; MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.; 2013. december 3.

Elektronikus közokiratként is lekérdezhető a cégkivonat

„Elektronikus közokiratként is lekérdezhető a cégkivonat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium online céginformációs rendszeréből, így ezért nem kell már cégbíróságra menni – közölte a szolgáltatás informatikai hátterét biztosító Microsec Zrt.

A fejlesztés akár ötödével is csökkentheti a cégkivonatok beszerzési költségét – mondta Hegedüs Márton, a Microsec Zrt. üzletági igazgatója. Tájékoztatása szerint a cégkivonat, cégmásolat és cégbizonyítvány kiadmányok rendelkeznek a Céginformációs Szolgálat minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzőjével, így elektronikus közokiratnak minősülnek.

Az online céginformációs rendszerből két kattintással hozzáférhető cégkivonat felhasználhatósága a papír alapúval teljesen megegyező. További egyszerűsítő és költségcsökkentő tényező, hogy az elektronikusan beszerzett, közhiteles dokumentum korlátlan számú elektronikus másolata szintén hiteles okiratnak minősül, így egy lekérdezett példányt több helyre is be lehet nyújtani.

A közlemény szerint a hiteles cégkivonatok online lekérdezhetősége az idei év második jelentős egyszerűsítése a cégeket érintő eljárásokban, miután a hatóságok februártól szintén elektronikus úton szerzik be a cégiratokat az adatszolgáltatóktól. Azóta a vállalkozásoknak az eljárások indításakor nem kell a kérelemhez cégkivonatot, aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát csatolniuk.”

Forrás:
Elektronikus közokiratként is lekérdezhető a cégkivonat; HVG.hu/MTI; 2013. december 5.

Négyezer közintézményt köteleznek az infobiztonság felülvizsgálatára

„Négyezernél is több közigazgatási intézményt kötelez információbiztonsági helyzetének felülvizsgálatára az idén hatályba lépett információbiztonsági törvény. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) folyamatosan ellenőrzi a biztonsági besorolásnak való megfelelést, de még nem bírságol – mondta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A közintézmények mellett piaci szereplőket, cégeket is érint az új jogszabály. A kötelezetti körről azért nincsen pontosabb számadat, mivel hatálya alá tartozik minden szervezet, amely kritikus infrastruktúra üzemeltetője, a nemzeti adatvagyon adatfeldolgozója, vagy az állam és önkormányzatok számára adatkezelést végez, és e cégek száma időről időre változhat.

Solymár Károly Balázs kiemelte, hogy az érintett intézmények legfontosabb feladata, hogy úgynevezett biztonsági osztályba sorolják a saját informatikai rendszerüket, és meghatározzák az adott szervezet biztonsági szintjét. A besorolás elvégzéséhez a kihirdetés előtt álló miniszteri rendelet pontos útmutatást tartalmaz majd, és rögzíti az adott szint biztonsági követelményeit, amelyet az intézménynek vagy vállalkozásnak teljesíteniük kell. Tájékoztatása szerint a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) folyamatosan ellenőrzi a biztonsági besorolásnak való megfelelést.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az idén bevezetett szabályozás alapvetően nem szankcióközpontú, a hatóság célja az információbiztonsággal kapcsolatos tudatosság kialakítása. A törvény hatálya alá tartozók egyetlen körében sem „aktuális” a bírság, a hatóság kötelezi, illetve felhívja az adott szervet az előírt követelmények teljesítésére – mondta.

Ismertetése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon (NFM) belül főosztályként működő Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) feladata az informatikai biztonsági problémák megelőzése, ennek érdekében éves terv alapján ellenőrzéseket végez. Ha bekövetkezett egy probléma, a bejelentés a Kormányzati Eseménykezelő Központhoz (GovCERT) érkezik. A központ kidolgozza az intézkedési tervet, és az üzemeltető felé jelzi, hogy milyen beavatkozást kell elvégezni a megoldás érdekében. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet sérülékenységi vizsgálatot végez – egyedileg és terv szerint egyaránt – a NEIH felkérésére, amelyben egy konkrét rendszerről megállapítják, hogy az támadható-e. A KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. a jogszabály előkészítésében is részt vett, és – más információbiztonsággal foglalkozó szervezetek mellett – jelentős szerepet vállalt a törvény hatálya alá tartozó intézmények tájékoztatásában – közölte.

Kmetty József, a KÜRT Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az információbiztonság az internetes támadások gyakoribbá válása miatt minden szervezetet érint, a megfelelő védelem kialakítása közös érdek. A kiberbiztonság kérdése nemzeti szinten is problémát jelenthet – jegyezte meg. Példaként említette, hogy egy tizenöt fős csoport is komoly károkat tud okozni akár egy országnak vagy a teljes bankrendszernek kockázatmentesen, mivel a kiberbűnözők kiléte legtöbb esetben ismeretlen marad. A megfelelő védekezéshez szervezettség kell, a törvényi háttér, a meghatározott felügyeleti szervek teszik hatékonnyá az információbiztonságot. A világon jelenleg kevés ország rendelkezik a magyarországihoz hasonló információbiztonsági törvénnyel, ezért az új szabályok gyakorlati bevezetése rendkívüli feladatot jelent. Egy adott szervezet informatikai rendszerének hatékonysága csak egy esetleges támadás esetén mutatkozik meg – mondta.

Szólt arról is, hogy mivel rövid a határidő, a követelmények megvalósítása az intézmények sokszínűsége miatt többféle megoldást eredményezhet. Ezért célszerű lenne rendszeresen, például kéthavonta ismertetni az érdekeltekkel a legjobb megoldásokat és a tapasztalatokat. Ilyen megoldáson gondolkodnak, ennek az egyeztetése még a cégen belül is tart – mondta.

Az elektronikus információbiztonságról szóló Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiához kapcsolódó törvényt az Országgyűlés idén április 15-én fogadta el, és hatálybalépése óta számos végrehajtási rendelete is megjelent.”

Forrás:
Négyezer közintézményt köteleznek az infobiztonság felülvizsgálatára; HVG.hu/MTI; 2013. december 5.

2015-től lesz kötelező az elektronikus kapcsolattartás a pereknél

„Csak 2015 júliusától lenne kötelező a polgári perekben elektronikusan benyújtani a keresetleveleket, okiratokat a vállalkozásoknak és a jogi képviselőknek, ha elfogadják az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának erről szóló, szerdán benyújtott módosító indítványát.

A javaslatot az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításához terjesztették be. A polgári perrendtartás hatályos szabályai szerint polgári perben 2014. július 1-jétől kellene a vállalkozásnak, vagy a jogi képviselővel eljáró félnek a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan benyújtania a bírósághoz. Ezt a határidőt javasolja módosítani az alkotmányügyi bizottság 2015. július 1-jére. Az indoklás szerint polgári perben idén január 1-jétől van lehetőség a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben az elektronikus kapcsolattartásra. Ezzel a bíróság a cégeljárás mellett a polgári per területén is egyre több tapasztalatot szerez az elektronikus kommunikációval, ügyvitellel kapcsolatban, ez pedig alapvető feltétele annak, hogy az elektronikus út kötelezővé tételével ugrásszerűen megemelkedő ügyeket zökkenőmentesen tudja fogadni és kezelni. Ezért kezdeményezi a bizottság a határidő módosítását.

Ugyancsak ettől a dátumtól válna kötelezővé az elektronikus kommunikáció a szakértővel, valamint a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása is. A bizottsági módosító javaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt is módosítja. A cél ebben az esetben is az, hogy a kérelmezők számára csak azt követően váljon kötelezővé, illetve bizonyos körben lehetővé az elektronikus út igénybevétele, hogy arra a bíróság maradéktalanul felkészült.

A civil szervezetekkel összefüggő szabályok is kiegészülnek. E szerint 2014. december 31-éig a bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja. Ha azt állapítja meg, hogy nem állnak fent a közhasznúvá minősítés feltételei, határoz a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről. Az alkotmányügyi bizottság kezdeményezte azt is: a bíró öt helyett három évente legyen köteles igazolni a munkáltatójának, hogy részt vett a tevékenysége gyakorlásához szükséges, kötelező továbbképzésen.”

Forrás:
2015-től lesz kötelező az elektronikus kapcsolattartás a pereknél; SG.hu/MTI; 2013. december 5.

Megkezdődött az EDR rendszer korszerűsítése

„A Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. (Pro-M Zrt.) és a Cassidian SAS Magyarországi Fióktelepe 2013. november 22-én aláírta azt a 7,5 millió euró értékű megállapodást, melynek köszönhetően megvalósul az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) továbbfejlesztése. A fejlesztés az EKOP-2.2.7-2013-2013-0001 számú pályázat útján, 3 milliárd forint összköltségből, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. A fejlesztésben a konzorciumot vezető Pro-M Zrt, és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vesz részt.

Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) elsődlegesen a készenléti szervek (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófavédelem) számára készült magas rendelkezésre-állású, megbízható, országos rádió-távközlő rendszer. Az EDR 2006-os indulása óta eltelt idő szükségessé teszi a meglévő hálózat modernizálását, a fejlettebb, magasabb szolgáltatást nyújtó szoftver verzióra történő fejlesztését.

A 100 százalékban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretéből megvalósuló projekt során a Cassidian SAS Magyarországi Fióktelepének közreműködésével, többek között 23 db új bázisállomást (TBS) telepítenek. A bázisállomások telepítésének célja a magyarországi EDR hálózat lefedettségének, egyúttal forgalmi kapacitásának felhasználói igényekhez igazítása a jelenlegi ellátottsági szinteken, valamint a készenléti szervek számára nyújtott szolgáltatás javítása és a határ menti lefedettség továbbfejlesztése.

A 2014. év közepén záruló fejlesztéssel az EDR rendszer használhatóságának kiterjesztése, a készenléti-rendvédelmi szervek munkájának megkönnyítése, hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele valósulhat meg.

A jelenlegi 4 db kapcsolóközpontból (DXTip) 2 db új generációs (DXT3) típusúra cserélésével növekszik a kapcsolóközpontok fogadó és forgalmi kapacitása, ami lehetővé teszi a 23 db, (akár a későbbiekben több) új bázisállomás integrálását a biztonságos hálózatba.

A 2006 óta üzemben lévő diszpécser munkaállomások közül 200 továbbfejlesztése is megvalósul, ezzel a magyar EDR hálózat európai viszonylatban is a legmagasabb technológiai fejlettségűvé válik.

„Jelentős előrelépés számunkra, hogy az általunk immáron 7 éve üzemeltetett EDR rendszer további fejlesztése 2014 nyarára megvalósulhat. A projekt megvalósításával jelentős mértékben meg tudjuk könnyíteni és biztonságosabbá tudjuk tenni a készenléti szervek munkáját, amelyre a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-vel közösen törekszünk” – nyilatkozta Kozma Béla, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója.”

Forrás:
Megkezdődött az EDR rendszer korszerűsítése; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2013. december 2.
EKOP-2.2.7 Az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) fejlesztése; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Új, hatékony online felület segíti az Unióban az állampolgárok és a kormányzat közötti információcserét

„Az EU által indított, 9 tagállam 12 szervezetének részvételével zajló Puzzled by Policy projektben megvalósuló fejlesztések nyomán olyan ingyenes és interaktív platform jön létre, melynek segítségével az Unió polgárai a különböző szakpolitikai kérdésekről juthatnak bővebb információhoz. Az összesen közel 2 millió euróval támogatott projektben hazánkat a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) képviseli.

A vezető európai IT vállalatok, közintézmények, egyetemek és civil szervezetek által három év alatt kifejlesztett Puzzled by Policy (PbP) platform az online és az offline kapcsolattartás sajátos kombinációjára építve képes játékosan bevonni az embereket a társadalmi párbeszédbe, megkönnyítve ezzel a szakpolitikai döntéseket. Az online eszközök és a hagyományos, személyes találkozáson alapuló konzultációs technikák ötvözésével teljesíti a hozzáférhetőségre, átláthatóságra és befogadásra vonatkozó irányelveket és elvárásokat, átalakítva a polgárok és politikusok közötti kommunikációs csatornákat.

A platform Policy Profiler modulja egy kvízjáték formájában egyedülálló eszközt ad a polgárok kezébe, melynek használatával képesek átlátni, hogy véleményükkel hol helyezkednek el a politikai spektrumon, a uDebate e-részvételi modul pedig lehetőséget biztosít a szabad eszmecseréhez és az ötletek megvitatásához. Ezek az információk összesítve, grafikusan állnak rendelkézésre a konzultációk kezdeményezői (kormányzat, civil szervezetek, kutatóintézetek stb.) számára, akik így megismerhetik az állampolgárok véleményét a legfontosabb kérdésekben, s lehetőségük nyílik a reagálásra is.

Regionális, nemzeti és európai szinten eddig tíz döntéshozó és száznál több görög, ír, magyar, olasz, spanyol és szlovén civil szervezet élt a PbP nyújtotta lehetőségekkel. Indulása óta a platform oldalait több mint 200 000 alkalommal töltötték le, az ott folyó vitákban pedig közel 7 000 érdeklődő vett részt.

A PbP innovációjának köszönhetően az egyszerű szavazómotorok és a drága piackutatások mellett a közvélemény iránt érdeklődők mostantól ingyenesen és hatékonyan is hozzájuthatnak a politikai döntéseiket meghatározó releváns információkhoz. Ezáltal a PbP képes lehet az intézmények és a politika, illetve az állampolgárok között húzódó és egyre mélyülő szakadék áthidalására.

Az Európai Bizottság Versenyképességi és Innovációs Programja által társfinanszírozott, 2010 szeptemberében indított Puzzled by Policy projekt konzorciumát az Ír Nemzeti Egyetem Digitális Vállalkozás Kutatóintézete (NUI, Galway) vezeti, a konzorciumnak pedig kilenc EU tagállam (Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Írország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia) összesen tizenkét szervezete vált tagjává. A projekt magyar próbahelyszínének koordinációját a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vállalta fel. Ennek keretében került sor a projekt során tesztelt migrációs politikák érintettjeivel (Belügyminisztérium, civil szervezetek, migráns csoportok) való kapcsolatfelvételre, valamint a platformon megosztott tartalmak és a felhasználói igények közvetítésére. A projekt kapcsán a NISZ Zrt. jelenleg szorosabban is együttműködik a PbP platformban fantáziát látó, a kivándorlással kapcsolatos kihívásokra megoldásokat kereső Gyere Haza Alapítvánnyal.

Az érdeklődő hivatalok és szervezetek most egy újonnan létrehozott weboldalon keresztül szabadon elérhetik a PbP kódját, melynek segítségével a saját platformot telepítők mindkét modult kihasználva, bármely témában konzultációt indíthatnak. Az eddigi, a bevándorláspolitikát körüljáró platform pedig tovább üzemel és könnyen kipróbálható.

Bővebb információ:
http://www.puzzledbypolicy.eu
http://puzzledbypolicy.moonfruit.com/”

Forrás:
Új, hatékony online felület segíti az Unióban az állampolgárok és a kormányzat közötti információcserét; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2013. december 4.

Informatika, távközlés, technika

Konferencia: Budapest az európai digitális gazdaság fejlődéséért

„Nemzetközi stratégiai párbeszéd a pénzügyi, a hírközlési és a jogi szabályozó szakemberek között.

December 4-én Budapesten rendezi meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azt a nemzetközi konferenciát, ahol a régiós befektetésekért felelős banki szakemberek, pénzügyi tanácsadók és elemzők, a szektor szabályozói, valamint uniós tisztségviselők közösen keresnek válaszokat arra, hogyan lehet versenyképesebbé tenni a kontinens telekommunikációs szektorát.

Egyedülálló hozadéka lehet a Magyarországon december 4-én megrendezendő hírközlési találkozónak, hiszen kevés példa volt eddig arra, hogy a szektor fejlődési irányait a hatóságok vezetői, uniós szakemberek, piaci szereplők, és befektetők közös platformon, elsősorban gazdasági és befektetési szempontból elemezzék. A rendezvény előadói olyan nemzetközileg elismert szakemberek, akik elkötelezettek a szektor fejlődése mellett.

A konferencia célja, hogy közösen tárják fel a telekommunikációs fejlesztések kritikus kérdéseit, és azonosítsák a sikeres kezdeményezésekhez szükséges tényezőket, mert minden tagállam számára egyformán fontos a digitális gazdaság optimális működési feltételeinek kiépítése.

A konferencián szó lesz az európai hírközlési szabályozás lehetőségeiről, kiderül majd, milyen eszközökkel biztosítaná a fejlődést az unió, és mit gondolnak erről a tagállamok képviselői. Az Európai Bizottság egységes távközlési piacra vonatkozó javaslatának értékelése mellett megismerhető lesz az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) által képviselt álláspont is.

A rendezvényen várhatóan mintegy kétszázan vesznek részt, a megnyitó beszédet Dr. Karas Monika, az NMHH elnöke tartja. Az előadók között lesz többek között Dr. Leónidasz Kanellosz, a Berec 2013-as elnöke, Robert Madelin, az Európai Bizottság kommunikációs hálózatokért, tartalomért és technológiáért felelős főigazgatója és Harald Gruber, az Európai Befektetési Bank projektigazgatóságának digitális gazdaságért és oktatásért felelős vezetője.

A konferenciát követően az európai szabályozó hatóságok vezetői részt vesznek a BEREC 2013. évi negyedik plenáris ülésén, amelyre december 5-6-án Budapesten kerül sor szintén az NMHH szervezésében.
A hírközlési konferenciáról bővebb információt a www.nmhhconference2013.hu oldalon találnak az érdeklődők.

Forrás:
Konferencia: Budapest az európai digitális gazdaság fejlődéséért; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2013. december 2.

Másfél milliárd forint internetes kutatásra a Debreceni Egyetemen

„Az infotechnológia és azon belül az internethasználat rohamos fejlődéséhez köthető elméleti és gyakorlati alkalmazások fejlesztését végzi konzorciumi partnereivel a Debreceni Egyetem (DE) egy 1,58 milliárd forintos projekt révén.

Sztrik János szakmai vezető egy pénteki debreceni konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a félidejénél tartó kétéves program résztvevői egyebek mellett az internethasználat növekedése miatt szükségessé váló új szerverek fejlesztését végzik, kiemelten kezelve például az internetbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket.

A kutatási témák között van a mindennapi életet segítő internetes mobilalkalmazások, protokollok fejlesztése is – fűzte hozzá.

Gaál István, a DE Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke kiemelte, hogy a projekt témái között kifejezetten oktatási célú anyagok kialakítása is szerepel. Mihálydeák Tamás, az informatikai kar dékánja megjegyezte, hogy ez a kar eddigi legnagyobb fejlesztési programja.

A kutatási és oktatási alprojektek mellett létrehozták a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központot, amelynek a feladata, hogy a hazai internetes kutatások regionális központja legyen – ismertette Sallai Gyula, a központ tudományos igazgatója.

Az 1,58 milliárd forintos uniós támogatású projekt keretében nemzetközi konferenciákat is szerveznek, ösztöndíjakat finanszíroznak, informatikai és elektronikai eszközöket vásárolnak, de ezek mellett 180 tudományos publikáció elkészítését is vállalták.”

Forrás:
Másfél milliárd forint internetre a Debreceni Egyetemen; Hirado.hu; 2013. december 1.
Jövő Internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig (Future Internet Research, Services and Technology – FIRST), TÁMOP-4.2.2/C-11/1/KONV-2012-0001

A Google kesztyűt dobott az Amazonnak és a VMware-nek

„A cégeknek szánt, 2012-ben indított felhőszolgáltatásról lekerült a béta címke, és több újítással vált széles körben elérhetővé.

A cég hivatalos blogjában tegnap jelentette be Ari Balogh alelnök, hogy a tesztidőszak lezárása után általánosan elérhetővé vált a 2012-ben elindított Google Compute Engine, a Google felhőinfrastruktúrájára épülő virtuálisgép-szolgáltatás. Ennek keretében a vállalat különféle Linuxokat támogató szervereket kínál fel bérmunkára 24/7 támogatással, 99,95 százalékos szolgáltatási szinttel (SLA).

Az alelnök szerint felrázzák a piacot, mivel a Google az átlagos szerverhasználati díjaknál 10, a tárolási díjaknál 60 százalékkal olcsóbb megoldást kínál, csökkentették az adatbeviteli, illetve -kiviteli költségeket is, emellett különlegesen nagy teherbírású szervereket ajánlanak a kiemelten nagy számításigényű munkákra.”

Forrás:
A Google kesztyűt dobott az Amazonnak és a VMware-nek; Dajkó Pál; IT café; 2013. december 3.
Google Cloud Platform

HeERO workshop, 2013. december 12-13., Budapest

„ 2013. december 12-13.-án a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az ITS Hungary Egyesület, az ERTICO és a HeERO projekt közös szervezésében kerül megrendezésre Budapesten a HeERO projekt workshopja. A workshop mottója: „Moving toward an integrated Europe Pan-European eCall service in the HeERO countries” („Haladjuk egy integrált Európa irányába Pán-európai eCall szolgáltatás a HeERO tagállamokban”).

A HeERO projekt 1. fázisának célja az volt, hogy előkészítse a szükséges infrastruktúra európai alkalmazását azzal a céllal, hogy a harmonizált páneurópai, interoperábilis járműfedélzeti vészhelyzeti segélyhívó szolgáltatás, az „eCall” „valósággá” váljon. A HeERO projekt 2. fázisának általános célkitűzése: a projekt kiterjesztése az új tagállamokra, illetve a társult országokra, annak érdekében, hogy bemutassa a javasolt HeERO megoldásokat és növelje az eCall elfogadottságát. A 2. fázisban maximum öt új tagállam vesz részt – ezek között Magyarország is. A HeERO projektről további információk érhetők el a projekt web-oldalán: www.heero-pilot.eu.

A workshopon három szekciókban hangzanak majd el szakmai előadások mind hazai, mind pedig a projektben résztvevő más országok szakembereinek előadásában.

A rendezvény hivatalos nyelve az angol, a workshop előzetes tervezett programja megtekinthető angolul itt, magyarul itt.

A workshopon való részvételhez előzetes online regisztráció szükséges. A workshop meghívója, programja megtalálható a következő web-oldalon, és itt lehetséges regisztrálni is a rendezvényre: http://its-hungary.hu/konferencia.”

Forrás:
HeERO workshop, 2013. december 12-13., Budapest; ITS Hungary Egyesület

Hogyan nyerjünk az adatokkal? – Big Data – menedzsmentforradalom

„Andrew McAfee és Erik Brynjolfsson (2012) a Big Data vállalatoknál való felhasználásában nem kevesebbet, mint egy menedzsment forradalmat látnak. Indoklásuk egyszerre egyszerű és komplex. Egyszerű, mert azok a döntések, melyek tényeken alapulnak, maguktól értetődően jobbak. Komplex ugyanakkor, mert nehéz megvalósítani. Az utóbbi évtizedek technikai fejlődésének köszönhetően elérhető adatok puszta sokfélesége és hatalmas mennyisége megnehezítik a releváns információk kiválasztását. Új elemzési módszerek szükségesek, hogy a keletkező adatlavina uralhatóvá és értelmesen használhatóvá váljon. A következő tanulmány betekintést nyújt a Big Data témába. Szeretnénk megmutatni, hogy mi is az a Big Data, melyek a forrásai, illetve mely vállalati funkcionális területeken érdemes a belőle származó elemzésekre figyelni.

A Big Datát a legkülönbözőbb területeken használják
Az, hogy a fiatal vállalatok, mint például a Google vagy az Amazon Big Datát használnak, mindenki számára ismert kellene, hogy legyen. Ha nem, akkor tegyék fel a kérdést maguknak: hogyan lehetséges az, hogy az Amazon mindig az Ön legutolsó vásárlásához passzoló könyveket ajánl? Vagy a Google miért kültéri (outdoor) felszerelésről szóló oldalakat ajánl Önnek, ha Ön korábban egy gyalogtúrát foglalt le az interneten?
De a CRM felhasználásokon kívüli további mérhetetlen előnyei lehetnek a Big Datának. Például döntő jelentőségűvé válhat az USA választási harcok során. Az USA elnökének, Obamának a választási kampány csoportja hatalmas adatmennyiségeket használt, hogy eldöntse, mely választói csoportoknál lehet a választási pénzeket a leghatékonyabban felhasználni vagy mely választók nyerhetők meg a leginkább választási adományozónak (Business Intelligence Magazine 2013.)

Big Data egy meglehetősen fiatal jelenség, mely először az elmúlt években jelent meg a nyilvános vitákban és lassan a vállalatoknál is megtalálható. Mi olyan különleges a Big Datában? Miben mutatkozik meg a döntő különbség az elmúlt évtizedek információbázisához képest?

Mitől más a Big Data?
A legfrissebb publikációkat átnézve a Big Data három megkülönböztető tulajdonsággal rendelkezik: adatmennyiség (volume), adatsokszínűség (variety) és gyorsaság (velocity). Néhányan, mint például a „Bundesverbands Informationswirtschaft, Telekommunikation und neue Medien e.V. (BITKOM) vagyis az Információgazdaságtan, telekommunikáció és új médiák egyesület tanulmányának szerzői szerint az új típusú elemzési lehetőségek is a Big Data sajátosságaihoz tartoznak (lásd 1. ábra).

Ahhoz, hogy a Big Datát egyáltalán értelmes használni tudjuk, elengedhetetlenek az új elemzési módszerek. A probléma ott keresendő, hogy mind strukturált, mind strukturálatlan adatok rendelkezésre állnak. A strukturált adatok olyan adatok, melyek meghatározott adatformátummal rendelkeznek, és ennek köszönhetően nagyobb mennyiségben is egyszerűen és automatikusan kiértékelhetőek. Erre a legegyszerűbb példa egy Excel tábla adatainak elemzése – például az elnyert új megbízásokat adott hónapban értékesítők szerinti bontásban tartalmazó lista, mely pivottáblák segítségével kényelmesen kiértékelhető.

A strukturálatlan adatoknak nincs meghatározott adatformátuma és ennek köszönhetően nem vagy csak nagy ráfordításokkal lehet őket automatikusan kiértékelni. Tipikus példák erre az e-mailek és a közösségi hálózatok bejegyzései. Ezek értékes információkat tartalmazhatnak pl. a fogyasztói igényekről, de sokkal nehezebb őket kiértékelni. Ezen felül ezek az új, strukturálatlan adatok gyakran külső forrásból származnak, ezért a helyességük és megbízhatóságuk lényegesen kritikusabban szemlélendő. Ezeknek a strukturálatlan adatoknak a hagyományos módszerekkel való kiértékelése aligha hajtható végre hatékonyan.

Extrém módon növekszik az adatmennyiség, melyet a cégek a döntéshozáshoz felhasználnak a Big Data tematikával. Míg az ERP rendszerek területén a számlakivonatok és értékesítési statisztikák adatai gigabájtokban mérhetők, a Big Data adatmennyiség egy nagyságrenddel több ennél. Pusztán az interneten rendelkezésre álló információkat 295 Exabyte-ra (egy exabyte 18 nullával rendelkezik) becsülik (lásd Seidel, 2013).
Ezenfelül az internetről és a közösségi hálókról származó adatok a Big Datának csak egy forrását jelentik. Ahogy a második ábrán látható, a adatrobbanás fő okozói a fentiek mellett az App-ek, a Cloud Computing (felhő alapú informatikai megoldások), valamint a termelési javak és eszközök szenzortámogatott összekapcsolása. Mindenekelőtt a közösségi média jelenség, a hálózati kommunikációs lehetőségek, a tartalom legkülönbözőbb platformokon való megosztásán keresztül nagyban hozzájárul az adatok megsokszorozódott növekedéséhez.

Különleges jelentőséggel bír továbbá a jövőbeni termelési módot illetően az, hogy elérhetővé válik az M2M kommunikáció (eszközök közötti kommunikáció), illetve az adatok és információk, melyek ezen keresztül előállnak. Számos vállalkozás és kutatóintézet dolgozik máris a gépesítés, az iparosodás és az automatizáció utáni negyedik ipari forradalmon. Az „Industrie 4.0″ központi vízióját a digitálisan összekapcsolt és decentralizáltan irányított termelőberendezések jelentik, melyek flexibilisen és autonóm módon képesek a változásokra reagálni (lásd Spath 2013).

Hogyan képes a Big Data a vállalatvezetést javítani / támogatni?
McAfee és Brynjolfsson (2013) meglátása szerint a Big Data a hatékonyabb információellátás miatt a vállalatvezetésben a döntések javulásához vezet. Az IBM és az MIT Sloan Management Review közös empirikus tanulmánya ezt alátámasztani látszik. Ahogy a harmadik ábrán látható, a Top-Performerek döntéseik során sokkal gyakrabban támaszkodnak analitikus eredményekre, mint megérzésekre. Az analitikus módszerek felhasználásának három szintjét különböztetjük meg (lásd LaValle et al. 2011, S23-24):

Aspirational (aspirációs): az analitikus módszereket annak érdekében használják fel, hogy a meghozott döntéseket alátámasszák, igazolják.
Experienced (tapasztalt): a döntéseket az adatok elemzése alapján hozzák meg.
Transformed (átalakított): a döntési alternatívák az adatok elemzése révén kerülnek kialakításra. [A cikket kísérő ábrák megtekinthetőek az eredeti webcímen.]”

Forrás:
Hogyan nyerjünk az adatokkal? – Big Data – menedzsmentforradalom; IFUA Horváth & Partners, Internationaler Controller Verein eV; Controlling Portál; 2013. november 28.
Big Data: The Management Revolution; Andrew McAfee, Erik Brynjolfsson; Harvard Business Review; 2012. október

Az iMenetrend nyerte az Appra magyar! versenyt

„Első alkalommal, de hagyományteremtő céllal rendezte meg az IVSZ az Appra magyar! alkalmazásfejlesztő-versenyt. A versenyre Android, iOS és Windows platformra írt, magyar nyelven is elérhető alkalmazások nevezhettek öt kategóriában.

Az okostelefon-penetráció Magyarországon is dinamikusan nő, így a verseny célja sem csak az volt, hogy a fejlesztőket motiválja, hanem az is, hogy a szakmai és a laikus közönség is lássa, a hétköznapokat támogató alkalmazásoknak ma már milyen széles tárháza érhető el itthon is. A versenyre a vártnál jóval több, összesen 174 érvényes nevezés érkezett be az öt kijelölt kategóriában (életmód, játék, üzleti, közhasznú és oktatás). A jelöltek közül szakmai zsűri válogatta ki a legígéretesebb 15 appot, ezek készítői személyesen mutatkozhattak be a végső döntés előtt.

„Mindenki utazzon vonattal!”
A fődíjat egy hobbiprojektként megvalósuló, de a piacon hiánypótló alkalmazás, az iMenetrend nyerte meg. Oroszi Róbert, az appot készítő Artanis Design vezetője elmondta, hogy a napi ingázásaik során derült ki számukra, hogy ugyan minden információ és adatbázis elérhető, még sincs egy megbízható mobilos megoldás a magyar vasúti közlekedéshez. “Mondhatni szükségszerűségből fejlesztettük le ezt az alkalmazást munka mellett” – mondta el a díj átvételekor Orosz. A három platformra elérhető iMenetrend azon túl, hogy tartalmaz menetrend-keresést, képes valós időben mutatni, hol járnak éppen a vonatok, illetve a járatokkal kapcsolatos hivatalos tájékoztatások is megjelennek a hírek között.

A győztes nyereménye egyébként egy lehetőség arra, hogy elutazzon a MasterCard dublini fejlesztőközpontjában és ott részt vegyen három hónapon keresztül projektekben. A dublini utazással és a három hónapos tartózkodással kapcsolatos költségeket egy másik szponzor, a Gránit Bank állja. Emellett a csomagnak része többek közt egy kvalitatív alkalmazástesztelési szolgáltatás is a TestBirds felajánlásával. A fődíj mellett az Appra magyar! versenyben közönség- és kategóriagyőzteseket is hirdettek. A közönségdíjat az autósok számára fejlesztett Traffi Hunter alkalmazás nyerte meg a Facebookon lebonyolított szavazáson körülbelül kétezer szavazattal.

Mindenre van egy app
Az üzleti kategória győztese a Jószaki, egy közösségi funkciókkal is rendelkező szakember-kereső és ajánlatkérő rendszer, amivel végre megbízhatóan és egyszerűen lehet mondjuk villanyszerelőt találni. Az életmód kategóriában az Antenna Hungária MindigTV appja kapott díjat, amivel bárki mobileszközeiről is nézheti az előfizetés nélküli tévécsatornákat. A zsűrizés alatt elhangzott, hogy ebből az alkalmazásból hamarosan új verzió jelenik meg, aminek várhatóan része lesz az előfizetések kezelése is, így elvileg a kódolt csatornák is elérhetőek lesznek IP-alapon is.
…
Az összes nevezett alkalmazás listája elérhető az Appra magyar! hivatalos oldalán, érdemes átböngészni a listát, már csak azért is, mert rengeteg érdekes ötlet van, ami rávilágít arra, mennyire sokféleképp hasznosulhat egy egyébként teljesen átlagos okostelefon a hétköznapokban.”

Forrás:
Az iMenetrend nyerte az Appra magyar! versenyt; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2013. december 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A globális online aggregátorok hatása a magyarországi tartalomszolgáltatásra

„Meghívó
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és a PriceWaterhouseCoopers Magyarország (PwC)

A globális online aggregátorok hatása a magyarországi tartalomszolgáltatásra
című szakmai kerekasztal-beszélgetésére

Időpont: 2013. december 9. hétfő, 18.30
Helyszín: Magyar Telekom székház, Tölösi terem, Budapest 1013, Krisztina krt. 55.

Résztvevők:

  • Dunai András (az MTE elnöke, a Sanoma Media Budapest digitálisüzletág-igazgatója)
  • Sere Péter (a PwC távközlési és médiaipari tanácsadó csapatának vezetője)
  • Balogh Virág (a Magyar Reklámszövetség főtitkára)
  • Kelemen Gábor (közgazdász, stratégiai tanácsadó)

Moderátor: Tófalvy Tamás (az MTE főtitkára, a BME tanársegédje)

(A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük ezen a címen jelezze részvételét: contact@mte.hu – mindössze annyit írjon az üres levél tárgy mezőjébe, hogy „PWC+MTE”)

„A Magyarország nyelvi és gazdasági jellegzetessége által nyújtott védelem mára, természetes folyamatként, megszűnt. A hazai online tartalomszolgáltatói iparág előtt az eltűnés, a vegetálás, vagy a radikális modellváltás, átalakulás is lehetséges forgatókönyv” – fogalmaz a PriceWaterhouseCoopers Magyarország által a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete megbízásából elkészített tanulmány, mely azt vizsgálja, hogy a globálisan jelenlévő online közösségi médiavállalatok, tartalomaggregátorok (mint például a Google vagy a Facebook) egyre nagyobb részesedése a magyar tartalomfogyasztásból milyen hatással van a hazai tartalomszolgáltatói iparágra.

Az egészen biztosan kijelenthető: a nagy nemzetközi szereplők jelentős mértékben átformálják a regionális, kisebb piacokat, és egyben a klasszikus, azaz eredeti tartalom előállítására építő üzleti modellnek is egyre kisebb mozgásteret hagynak az aggregátorok. De mi várható hosszú távon? Az áthelyeződő hangsúlyok milyen értékláncot alakítanak ki a médiaiparban? Milyen üzleti, kulturális lehetőségek állnak a hazai tartalomszolgáltatók előtt? Milyen szerepe lehet az államnak az egyenlő feltételek kialakításában az átalakuló médiapiacon?

Mindezen kérdések megtárgyalása mellett december 9-én este bemutatjuk a PwC tanulmányának főbb megállapításait, és szeretnénk teret adni a kötetlen szakmai vitának, beszélgetésnek is. A rendezvényt követően pedig a szakma rendelkezésére bocsátjuk a tanulmány egészét, mely ingyenesen letölthető lesz az MTE honlapjáról.”

Forrás:
A globális online aggregátorok hatása a magyarországi tartalomszolgáltatásra; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. december 3.

Megalakult az első önkormányzati tulajdonú hitelintézet

„Az országban elsőként Zalaegerszeg alapított önkormányzati tulajdonú hitelintézetet. Az Első Egerszegi Hitel Zrt. fejlesztési, beruházási forrásokkal segíti a város vállalkozásait. Csak forint alapon hiteleznek, a piacinál alacsonyabb költségek mellett. A vállalkozások kiszámítható, fix feltételek mellett, árfolyam- és kamatkockázat nélkül juthatnak forráshoz.

Jakab János Viktor írta alá a cég első szerződését. A vállalkozás a telephelyének fejlesztéséhez igényelt hitelt. Az önkormányzati tulajdonú hitelintézet 1 milliárd forint kihelyezhető tőkével indul, az Új Széchenyi Hitelprogram segítségével.

– Három évvel ezelőtt úgy gondoltuk – mondta Gyutai Csaba polgármester -, hogy a város gazdasága, de elsősorban a kisvállalkozások számára kellene segítséget nyújtani, legalább a Széchenyi terves pályázatok önrészéhez. Akkor úgy tűnt, ez megoldható városi forrással, viszont az unió a direkt támogatást nem engedi. Akkor jött az ötlet, hogy ezt egy hitelszervezeten keresztül tegyük meg.
Az elsődleges cél a helyi kisvállalkozások támogatása, amelyek néhány tízmillió forintos forráshoz juthatnak így.

– A kormány és a parlament is azon van, hogy a gazdaságot beindítsa – szögezte le Vigh László országgyűlési képviselő. – Idén már jó eredményekről számolhatunk be: a magyar gazdaság mintegy 1,2 százalékkal bővül. Ehhez kellenek a helyi ötletek, a helyi kreativitás és innováció is. Egerszegen úttörő szerepet vállaltak, amikor egy helyi bankot indítanak.

A vállalkozások kiszámítható, fix feltételek mellett, árfolyam- és kamatkockázat nélkül juthatnak forráshoz, a banki hitelnél olcsóbban.

– A magyar gazdaság szempontjából az a lényeg, hogy a kis- és középvállalatok tőkésedjenek – jelentette ki Töröcskei István, az Államdósság-kezelő Központ vezérigazgatója. Azt mondta: az adatok azt bizonyítják: a magyar gazdaság beindult, ezt a helyzetet most már stabilizálni kell. A növekedéshez tőkét kell juttatni a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak.”

Forrás:
Megalakult az első önkormányzati tulajdonú hitelintézet; OrientPress; 2013. december 3.

Megváltoztatja a munkavégzést az informatika

„A mobil és digitális technológiák egyre inkább szerves részét képezik a társadalmi-, az üzleti-, és a magánéletünknek is; átalakítják a munkavégzésünk módját.

A mobil- és digitális technológiák a társadalom, az üzleti élet és a magánélet egyre több és több területén jelennek meg, megváltoztatva a munkavégzés és a munkaszervezés módját. Az emberek egyre mobilabbá válnak, így nagyobb rugalmasságot várnak el a munkájukban is, nagyobb hangsúlyt fektetve a munkakörnyezetükre. A „Következő generációk munkavégzése ” című jelentésében az Ericsson Networked Society Lab ezeket a változásokat vázolta fel a legfontosabb trendekkel együtt. A cég szerint létfontosságú, hogy megértsük a változásokat és igazodjunk hozzájuk. De melyek azok a legfontosabb kihívások, amelyekkel a szervezeteknek szembe kell nézniük, és mik az előnyök? Hogyan lehet nyerni ebben az új játékban?

„Minden egyes történelmi kornak megvoltak a maga fő értékteremtő tevékenységei, – mondta el Mikael Eriksson Björling, az Ericsson ConsumerLab fogyasztói viselkedés szakértője. – A vadászó-gyűjtögető ember számára például ez az étel megtalálása, a tűzrakás és a ruhakészítés volt. Napjainkban a megjelenő új viselkedési formák és az új technológiák megváltoztatják a világ szervezésének módjait. Úgy véljük, hogy az IKT lesz az alapvető kiváltója ennek az átalakulásnak, és minden vállalatnak fel kell mérnie ezeket a lehetőségeket, és az átalakulás részévé válni.”

A tanulmány által azonosított trendek szerint kezd háttérbe szorulni a kompenzáció, a juttatások, a névjegykártyán szereplő titulusok értéke, hogy helyet adjon a társadalomnak nyújott hozzájárulás fontosságának. Az értékteremtés felé történő eltolódás jelentős változást jelent a munka világában. A munkaadók és a munkavállalók egyaránt inkább a tényleges értékteremtésre és a végeredményre összpontosítanak majd, nem arra, hogy pontosan hol, mikor és milyen módszerek alkalmazásával végezték el a munkát. A jelentés szerint az emberek jellemzően olyan vállalatokat keresnek, amelyeknek megvan a saját közösségi és belső kultúrájuk, amivel azonosulni tudnak. Rugalmas munkaidő és állandó hálózati csatlakozás: az emberek mostantól a saját feltételeik szerint alkalmazzák a rugalmasságot.

Az emberek nagyobb személyes felelősséget vállalnak majd a problémák megoldásában és a célok elérésében. A szervezetek “véletlenszerű” találkozásokat szerveznek a különböző háttérrel es kompetenciával rendelkező kollégák között annak érdekében, hogy az innovatív ötletek előtérbe kerülhessenek. A munkahely már nem az alkalmazottak „tárolására” és ellenőrzésére szolgáló létesítmény, de egyre inkább az értelmes és eredményes eszmecsere helye. A munkakörnyezetet elsősorban úgy kell kialakítani, hogy az optimális legyen az emberek közötti eszmecserére. A dolgozók azt szeretnék, hogy a munkakörnyezetük igazodjon az egyedi igényeikhez, hogy a magánszférára jellemző preferenciák és tapasztalatok a munkahelyen is megjelenjenek.”

Forrás:
Megváltoztatja a munkavégzést az informatika; SG.hu; 2013. december 4.

Teljes gyűjteményét digitalizálja a Norvég Nemzeti Könyvtár

„Teljes gyűjteményét digitalizálni kívánja a Norvég Nemzeti Könyvtár, hogy a nemzet „memóriabankjaként” archiválja és mindenki számára, bármikor, bárhonnan elérhetővé tegye a lehető legtöbb digitális tartalmat – olvasható a könyvtár portálján.

A nemzeti könyvtár ezzel modern, elektronikus nemzeti könyvtárrá válik. A digitalizált tartalmakat metaadatokkal, azaz a könyvekre és a gyűjtemény egyéb darabjaira vonatkozó információval és azonosítókkal is gazdagítják, hogy növeljék az archiválás és a felhasználás lehetőségeit. A tartalmat vonzó formában kívánják közzétenni – áll a honlapon. A Norvég Nemzeti Könyvtár megállapodik a kiadókkal arról, hogy a lehető legtöbb tartalom digitális formájú tárolását biztosítsa, együttműködik gazdasági és szakmai partnerekkel, és szerződik a jogbirtokosokkal, amennyiben a tartalom nem áll köztulajdonban.

A Norvég Nemzeti Könyvtár gyűjteménye a keresőmotorok és a legfontosabb portálok számára látható lesz, a számítógépes keresést mind a metaadatok, mind a tartalom szerint biztosítják. A könyvtár lehetővé teszi, hogy a kiadók elektronikus formában közvetlenül elhelyezhessék kiadványaikat és az azokról szóló információt az archívumban. A norvég Országos Levéltár a szerzői jogok által már nem védett digitális tartalmakat – középkor-gyűjteményétől kezdve – mindenki számára elérhetővé teszi. A teljes elektronikus gyűjteményt a könyvtár helyiségeiben kutatási és dokumentációs célokból lesz lehetőség használni.”

Forrás:
Teljes gyűjteményét digitalizálja a Norvég Nemzeti Könyvtár; SG.hu/MTI; 2013. december 7.

A közösségi médiában nyílnak ügyfélszolgálatok

„ Egy vállalatnak oda kell mennie ahol az ügyfelei – vagy leendő ügyfelei – vannak, ezért a fogyasztói kommunikáció lassan áttevődik a közösségi térbe. Ennek előnyei és veszélyei is vannak, de a folyamat iránya egyértelmű.

A közösségi média nagyvállalati kezeléséről szervezett beszélgetést az OTP Bank abból az alkalomból, hogy Facebook-profiljuk másfél év müködés után százezres tömeget mondhat magáénak. A Skype-on Kaliforniából bejelentkező Karafiáth Balázs kommunikáció-kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok nincsenek könnyű helyzetben az interneten, mivel akkor számítanak jónak ha unalmasak, és nincs róluk különleges hír. „A bankok kockázatkezelési szabályzataiba eleve nem fér bele semmilyen online innováció, a belső hálózatokon pedig általában le is vannak tiltva az olyan alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter.” Kifejtette, hogy az évek óta tartó pénzügyi válság miatt az emberek bizalma csökkent az ágazatban, sokkal jobban megnézik mit fogadnak el igaznak és hitelesnek. Erre a kihívásra szerinte az online jelenlét lehet a megfelelő válasz, különösen azért, mert a 25 év alattiak már a neten nőttek fel.

„Adott egy nyílt és transzparens platform, ahol meg lehet szólítani az ügyfeleket, és aki itt fel tud építeni egy hiteles kommunikációt a közösséggel az versenyelőnyre tesz szert. A közösségi média az új online vacsoraasztal, ahol egymással beszélgethetnek a felek, egy lehetőség a folyamatos társalgásra. Ma már a cégvezetők nem csak a részvényárfolyamok alapján méretnek meg, hanem a kommunikáció-menedzsment alapján is, azaz hogyan beszélgetnek a részvényesekkel, munkatársakkal, kormányzattal, a közösséggel és a vevőkkel. Ha úgyis mi vagyunk a téma miért ne vegyünk részt a beszélgetésben?” – teszik fel Karafiáth Balázs szerint a kérdést. Kiemelte, hogy habár az ügyfelek kritikus álláspontja miatt ez veszélyes terület, de a jelenlét megéri, egy olyan dolog, amit lehet és kell csinálni. Gyakorlati példákat ismertetve elmondta, hogy például egy kanadai bank már 4000 belső blogot működtet és az intranetes email forgalom náluk a korábbi mindössze 3 százalékára csökkent, azaz 97 százalékkal esett vissza, több másik amerikai bank pedig a Twitteren működtet ügyfélszolgálatot.

Szabó Márton, az iWiW alapítója, jelenleg a Mito online kommunikációs ügynökség igazgatója szerint ugyan pár évvel ezelőtt a közösségi média-jelenlét szinte kötelezőnek tűnt minden cég számára, de ez közel sem biztos, hogy így van. „Túlzó elvárások voltak a területtel kapcsolatban, miszerint ez egy nagyon olcsó, nagyon hatékony eszköz lesz, de ez így ebben a formában biztosan nem igaz, viszont tény, hogy kiterjeszti az elmúlt évtizedekben szinte változatlan vállalati kommunikációs teret. A közösségi média ebben a pillanatban egy nagy kísérlet, ami biztosan rengeteget fog változni, mind az üzleti elvárások, mind a felhasználók szempontjából.”

Szerinte is a hitelesség terén tudja leginkább erősíteni a cégeket, persze ehhez a követők által feltett kérdésekre válaszolni kell. „Ez a legnagyobb kihívás, mert korábban a vállalati kommunikációban szerették elkerülni a kényes kérdéseket, de ezt a közösségi térben nem lehet megcsinálni. A nagy botrányok zöme amiatt van, mert nem találja meg a megfelelő hangot az adott vállalat.” Érdekes szempontként jellemezte, hogy a korábban a fogyasztókkal, vásárlókkal közvetlenül nem is találkozó alkalmazottak szintén bevonódnak a kommunikációba, például a termékfejlesztésen vagy a marketingen dolgozók, azaz az eddig elszigetelt munkatársak is szembesülnek az elégedetlen ügyfelekkel. Új folyamat, hogy egyes amerikai társaságok tudásbázisok létrehozásával közösségi alapúvá próbálják tenni magát az ügyfélkiszolgálást, ahol az emberek egymásnak segítenek, a cégek ezáltal erőforrásokat spórolnak meg.

Suba János a Vodafone kommunikációs igazgatója szerint a titok a gyorsaság, nyíltság, egyszerűség. Míg az újságíróknak csak a problémák a hírértékűek, addig a cégek ezt a csatornát fel tudják használni egyéb információk közlésére, például egy nyereménypályázat meghirdetésére vagy egy adományozás bejelentésére. Eddig kimaradt szempontként arra hívta fel a figyelmet, hogy tőzsdei vállalatról lévén szó nemhogy a dolgozók, de még a vezérigazgató sem kommentálhat egyes híreket, náluk például a AT&T kivásárlási ajánlatát. Véleménye szerint néhány éven belül az ügyfélkezelés döntő többsége a közösségi médiában zajlik majd.

Forrai Péter az OTP Banktól szintén azt emelte ki, hogy a jelenlétbe nagyon sokat kell fektetnie a cégnek. „A kommunikáció akkor jó, ha könnyednek tűnik, de egy beírt válasz mögött nagyon sok ember keményen dolgozott, hogy az pontos és adekvát legyen. Lehet Facebook nélkül élni, mint ahogy lehet biztosítás nélkül is élni. Nagyon sok előnye van, mert tudunk beszélgetni az ügyfeleinkkel, illetve a leendő ügyfeleinkkel, de mindez nem csökkentette a telefonhívások, emailek számát.” Az OTP aggódva lépett be a területre, jobb félni mint megijedni jelszóval például külön etikai kódexet írtak a közösségi médiában való viselkedésről. A társaság lájkolóinak zöme a 18-35 év közötti korosztályba tartozik, és tőlük sok pofont, de simogatást is kaptak. Közlése szerint a közösségi kommunikáció határait a törvények egyértelműen korlátozzák, a beírt bankszámlaszámokat kitörlik és a nagyon speciális kérdéseket másik csatornára terelik át.”

Forrás:
A közösségi médiában nyílnak ügyfélszolgálatok; SG.hu; 2013. december 8.

Szakirodalom

Prezentáció

„A prezentációt bemutató tankönyv végigvezeti felhasználóját egy négy fázisból álló alkotási folyamaton, amelynek során egy meghívót, egy előadás-összefoglalót, egy komplex elektronikus prezentációt, egy felszólalást és az annak alátámasztását szolgáló tájékoztató, kiegészítő anyagot kell megalkotni. Ez a négy alkotási fázisból álló folyamatsor minden olyan feladatot, részfeladatot magában foglal, amelyek szükségesek az írásművek, a beszédművek, a komplex elektronikus prezentációk sikeres megoldásához. Napjainkban az elektronikus háttér, eszköztár és módszertár alapeszköz a prezentációs folyamatok megoldásához, így tehát a megfelelő technikai, szerkesztési, nyelvi és kommunikációs kompetenciák kialakítása alapvető szándéka a könyvnek. Ennek megfelelően az elektronikus szövegszerkesztés alapeszközei, a prezentációkészítés összetett módszerei, bonyolult technikai lehetőségei elméleti és gyakorlati szinten – azaz a konkrét megvalósításig – egyaránt részét képezik az anyagnak.

ISBN 978-963-2792-64-4
295 oldal, B/5
Webshop ár: 2470 Ft
Ára: 3800 Ft Akciós ár: 2470 Ft”

Forrás:
Prezentáció; Lőrincz Éva Anna, Sturcz Zoltán; Typotex, Baccalaureus Scientiae sorozat; 2013

Törvények, rendeletek

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiájáról a 2014-2020 közötti időszakra

„Jogszabálytervezet

Véleményezési határidő: 2013. december 9.
Véleményezési cím: jogalkotas@emmi.gov.hu”

Forrás:
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiájáról a 2014-2020 közötti időszakra; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2013. december 4. (Zip-fájl)

Információk röviden

Nemzetközi Szemle, 2013. december 9.

Megjelent az Egyesült Államok második Nyílt Kormányzati Nemzeti Cselekvési Terve

  • Javítják és bővítik a „We the People” onlájn petíciós platform képességeit.
  • Modernizálják az információszabadsági törvényt.
  • Lépéseket tesznek a pénzügyi átláthatóság növelésére, nemzetközileg is.
  • A közigazgatási adatok megnyitása: folytatják a megkezdett erőfeszítéseket, kiterjesztik a mezőgazdasági és az élelmiszer-fogyasztással összefüggő adatokra is.
  • Az állampolgári részvétel lehetőségének megteremtése a helyi költségvetési folyamatokban.
  • Intézkedések egész sorát jelentik be, hogy a megfigyelési botrány által feltárt helyzeten javítsanak.
  • Első jelei annak, hogy az adatok nyilvánosságának követelése át fog terjedni a magángazdaságra is.

Forrás:
The United States Releases its Second Open Government National Action Plan; Nick Sinai, Gayle Smith; The White House Blog; 2013. december 6.
Second Open Government National Action Plan For The United States Of America The White House; 2013. december 5. (pdf)

Kanada ekormányzati dinoszaurusszá fejlődik vissza
Váratlan fejlemény. A sokáig az e-kormányzati listákat vezető Kanada 2005 óta nem fejlődik, nincs stratégiai elképzelés, nincs komoly fejlesztés.
Forrás:
Canada Devolves into an E-Government Dinosaur; Michael Geist; The Tyee; 2013. december 3.
2013 Fall Report of the Auditor General of Canada : Chapter 2—Access to Online Services; Office of Auditor General of Canada; 2013. november 8.

Észtország és Finnország együttműködik az e-kormányzat területén
A két ország miniszterelnöke decemberben találkozni fog, hogy megvitassák az észt X-Road rendszer átvételét. A rendszer gerinchálózatként köti össze Észtország számos digitális szolgáltatásának adatbázisait (jelenleg több mint 800-at).
Forrás:
Finland Follows Estonia’s Footsteps in e-Governance; Eesti Rahvusringhääling News; 2013. december 2.
X-Road; e-Estonia
Finland to Implement the Estonian X-Road Infrastructure; Dmitri Sarle; ArcticStartup; 2013. szeptember 13.

Az átláthatóság forradalma? A nyílt adatok hatása az Egyesült Királyságban
Az angol kormány átláthatósági kezdeményezéseinek hatását próbálja megállapítani a tanulmány a helyi önkormányzatok költségvetéseire koncentrálva. A demokratikus hatást méri fel: az átláthatóság és elszámoltathatóság megteremtését, nyilvános részvételt és a mindennapi információkat. A nyilvánosságra hozott adatok valóban növelték az elszámoltathatóságot, bár ez az önkormányzatok tevékenységét amúgy is figyelemmel kísérő szervezetekre vonatkozik, nem az állampolgárokra. Önmagában nem vezetett nagyobb állampolgári részvételhez sem. A problémák részben a kezdeményezés kialakításában rejlenek.
Forrás:
David Cameron’s Transparency Revolution? The Impact of Open Data in the UK; Ben Worthy ; 2013. november 29.

Amszterdam, Barcelona és San Francisco közös platformot használ adatai megosztására
A Google Earth technológiájának egyik fő kidolgozója által kifejlesztett felhőalapú platform a 3D-s városkörnyezetben megvalósított adatvizualizáció és adatmegosztás eszköze.
Forrás:
Amsterdam, Barcelona and San Francisco sign up to new data platform; Jonathan Andrews; Cities Today; 2013 november 19.
Amsterdam, Barcelona and San Francisco sign up to new data platform; Amstradam Smart City; 2013. december 5.
5D SMART City: An Open Platform Standard for City Data; Cityzenith
5D Cities and Open Data: An All-Inclusive Approach; Cityzenith (pdf)

Probléma az észt digitális személyivel?
Internetes aktivista a Snowden-ügy kirobbanása utáni helyzetben végiggondolja, hogy a híres észt e-személyi (intelligens kártya) milyen veszélyeket rejthet magában. Hangsúly a lehetőségen van, nem tényleges problémákról beszélünk. A második cikkben az észt illetékes cáfolja ezeket. Közben sok technikailag érdekes részletről esik szó.
Forrás:
The Flaw in the Estonian ID Card; Otto de Voogd; Eesti Rahvusringhääling News; 2013. október 29.
Rebuttal: Estonian ID Card Secure, Says Rep Agu Kivimägi; Eesti Rahvusringhääling News; 2013. november 1.

Német tagállamok egyesítik erőiket az informatikai szolgáltatások területén
Berlin, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia egyesíti erőfeszítéseit bizonyos digitális kormányzati szolgáltatások területén: mobil munka, interaktív állampolgári portálok, hálózat- és információbiztonság.
Forrás:
Länderübergreifende IT-Kooperation unter Dach und Fach; Susanne Ehneß; eGovernment Computing; 2013. december 2.

Elkezdték a nyílt dokumentumformátum kijelöléséhez vezető folyamatot Angliában
A szabványként elfogadandó formátumok kiválasztásának folyamata, az ütemezés leírása.
Forrás:
Setting open standards for government documents; Government Digital Service; 2013. december 4.

A felhasználói felület hozzáférhetőségének jogi vonatkozásai az Egyeült Államokban
Vita robbant ki arról, hogy hogyan lehetne javítani a felhasználói felületek hozzáférhetőségén (accessibility). A cikk arról szól, hogy ez nem csak mérnöki, tervezői probléma, számos jogi és szabályozási akadály is létezik.
Forrás:
Article on the “Legal Aspects of Interface Accessibility in the U.S.”; Renee Doplick; Public Policy Blog, U.S. Public Policy Council of ACM (USACM); 2013. december 3.

A civil szektor, a civil informatika szempontjából
A jelentés (The Emergence of Civic Tech: Investments in a Growing Field ) a civil informatikai (civil tech) szektort méri fel a befektetett tőke, fontosabb szereplők szempontjából. Itt nagyjából olyan műszaki megoldásokról van szó, amelyek segítenek a közigazgatási megnyíló adataihoz való hozzáférésben, azok feldolgozásában, vagy a civil összefogás és együttműködés megszervezésében.
Forrás:
Pulling back the curtain on civic tech; Jonathan Sotsky; Knight Foundation; 2013. december 4.

Hogyan bírjuk rá az embereket az onlájn aktivitásra? Kopogtassunk be hozzájuk!
A neves aktivista a statisztikai adatok elemzésére (és saját tapasztalataira) támaszkodva úgy látja, hogy a társadalmi különbségek miatt az onlájn népesség nem tükrözi a valós társadalmi arányokat. A jobb körülmények között élők felül vannak reprezentálva. Ezért a személyes meggyőzés a legjobb eszköz a rosszabb helyzetűek bevonására.
Forrás:
How to engage people online? Go door to door, says US e-democracy pioneer; Dan Jellinek; UKAuthority.com; 2013. december 3.

Az internetes tevékenység (fel)mérése
Átfogó, összesítő, kritikai jelentés a legfontosabb projektekről.
Forrás:
Measuring Internet Activity: A (Selective) Review of Methods and Metrics; Robert Faris, Rebekah Heacock ; Harvard University – Berkman Center for Internet & Society, Berkman Center Research Publication No. 22; 2013. november 11.

Kevesebbet autóznak az amerikaiak az informatika miatt
A kutatás szerint a közlekedéssel kapcsolatos programok (menetrendi információk, gépjárművek megosztása) és a nyilvános közlekedési eszközökön elterjedt Wi-Fi, az egyre nehezebb gazdasági helyzettel együtt, azt eredményezi, hogy kevesebb ember használ saját gépjárművez utazásra.
Forrás:
New Study Finds Technology Enabling Americans to Drive Less; U.S. PIRG; 2013. október 1.

Mennyi hasznot hoz egy könyvtár?
A Toronto Városi Könyvtára felkérésére készült felmérés megpróbálja számszerűsíteni, hogy a városnak mennyi hasznot hoz a könyvtárra kiadott ráfordítás. Közvetlen és közvetett hasznot egyaránt számolnak. Részletes módszertani tájékoztató is.
Forrás:
So Much More: The Economic Impact of the Toronto Public Library on the City of Toronto; Martin Prosperity Institute; 2013. december 4. (pdf)

Hogyan működik a Bitcoin?
Népszerű technikai leírás a digitális pénz mögötti protokoll működéséről.
Forrás:
How the Bitcoin protocol actually works; Michael Nielsen; Data-driven Intelligence; 2013. december 6.

Hogyan szervezzünk nem-konferenciát és más nem-strukturált eseményt?
Számos helyen alkalmazzák az informatika világában a résztvevők aktivitására épülő nem-hagyományos összejöveteleket. A webhely, amely ilyen események szervezésére szakosodott részlege egy alapítványnak, összefoglalja a hasznos tudnivalókat.
Forrás:
Host Your Own TransparencyCamp; TransparencyCamp
Unconference; Wikipédia