Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Százezer ügyfélnél tartanak a budapesti kormányablakok

„A budapesti kormányablakok százezredik ügyfelét köszöntötték csütörtökön Újbudán, ahol átadták az új ügyfélszolgálati irodát is. Az eseményen ott volt Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár is.

Pesti Imre budapesti kormánymegbízott a rendezvényen arról beszélt: a kormány, a minisztérium és a kormányhivatal is fontosnak tartotta, hogy a dél-budai régió ellátása biztosított legyen, ezért új helyen, a XI. kerületi Budafoki úton hoztak létre egy új kormányablakot a földhivatal épületében.

A kormánymegbízott szavai szerint nem egyszerűen áthoztak egy ügyfélszolgálatot, hanem jelentős bővítés is volt: közel ötven százalékkal nőtt a kiszolgáló ablakok száma, így jóval több ügyfelet tudnak fogadni, európai körülmények között.

Szólt arról is, hogy országosan több mint hatszázezer ügyfél járt már megalakításuk óta a kormányablakoknál, Budapesten pedig csütörtökön köszöntötték a százezredik ügyfelet. A nő egy emléklapot és Magyarország Alaptörvényének díszkiadását vehette át.

Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár ismertette: két évvel ezelőtt országosan 29 helyszínen – megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban – indult el a kormányablakos ügyintézés, Budapesten négy helyszínen működik kormányablak. Hozzátette: év végére több mint 300 helyszín lesz, minden járásszékhelyen és olyan településen, ahol most okmányiroda működik.

Az államtitkár kitért arra is, hogy jelenleg 62 ügytípust lehet a kormányablakoknál intézni, ez a szám több mint kétezerre emelkedik majd. „Nem kell majd külön földhivatali ügyfélszolgálatra menni, nem kell külön a munkaügyi kirendeltség ügyfélszolgálatát megkeresni, bár átmeneti időre párhuzamos működtetést tervezünk” – mondta Szabó Erika, aki utalt arra is, hogy méréseik szerint 98 százalékos az ügyfelek elégedettsége.”

Forrás:
Százezer ügyfélnél tartanak a budapesti kormányablakok; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. január 31.

Nagyon jó reakcióidővel dolgozik az államigazgatás

„A járási hivatalok révén sokkal nagyobb rálátás nyílik a hatósági ügyekben végzett tevékenységre, emellett egységesebbé válik a jogszabályok értelmezése és az ügyintézés menete. Az új rendszer segíti a kormányzati munkát, jobban azonosíthatóak a problémák, egyszerűbb a szabályozási-igazgatási oldalról való megközelítés. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória beszélt a közigazgatási átalakítás jelenlegi állomásairól.

Szervezeti és személyzeti szempontból is óriási átalakítást élt meg az államigazgatás. A nagy változás visszajelzései többnyire az informatikai rendszer működtetésének kérdéseivel kapcsolatosak. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória elmondta, egy olyan egységes államigazgatási informatikai háttérrendszert kell kiépíteni, amely teljes kiszolgálás nyújt az államigazgatási szervek részére és amire a tankerületeket és az állami fenntartásban lévő szociális intézményeket működtető főigazgatóság kirendeltségeit, vagy akár az önkormányzatokat is fel lehet fűzni.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a járási hivatalvezetők már teljes körűen átlátják feladataikat. „A rendszer rá van kényszerítve, hogy lássa a problémákat” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette, a járási hivatalvezetők többsége már jóval 2013. január 1-je előtt bevonásra került az előkészítő munkába. Erre a 2012 júniusában hatályba lépett járási törvény is lehetőséget adott, a járási biztosi intézmény kialakításával. A vezetők másik része a december 17-ei kinevezése óta vett részt az átalakításban. „A kormánymegbízottak teljes mértékben bevonták a járási hivatalvezetőket az előkészítő munkákba” – emelte ki a vendég.

A járási hivatalok indulásában sok önkormányzat anyagi áldozatot is vállalt. Zöld-Nagy Viktória példaként Sárvárt hozta fel: a település nagy beruházást hajtott végre a hivatali épület felújítása érdekében, amely során az okmányiroda már az év végéig kialakítandó Kormányablak arculatnak megfelelően került átalakításra. „Az országban 25 önkormányzat konkrét anyagi ráfordítást vállalt a járási hivatal kialakításában. Sokan újították fel városfejlesztési program keretében a leendő járási hivatal épületét. Emellett számos település vezetése szoros együttműködéssel segítette a kormányhivatalok munkáját” – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Fontos, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatás alakuljon ki – hangsúlyozta a Rádió Orient vendége. Kiemelte, a járási hivatalok révén sokkal nagyobb rálátás nyílik a hatósági ügyekben végzett tevékenységre, emellett egységesebbé válik a jogszabályok értelmezése és az ügyintézés. „Sok feladat került koncentráltan a járási hivatalokhoz. Ezekből az adott térség minden vetülete látható. A kormánymegbízottak feladata, hogy a teljes megyét átlássák. Az új rendszer segíti a kormányzati munkát, jobban azonosíthatóak a problémák, egyszerűbb a szabályozási-igazgatási oldalról való megközelítés és megoldás” – foglalta össze az előnyöket a szakember.

„Az államigazgatás nagyon jó reakcióidővel dolgozik” – emelte ki a vendég. A helyettes államtitkár hozzátette, a szervezeti koncentráció, a hierarchikusan felépített rendszer révén az alulról jövő jelzések gyorsan eljutnak a kormányzati szereplőkig.

Az új szervezeti struktúrában rendszerjellegű problémák nincsenek, az átvett feladatok között Zöld-Nagy feladatként az okmányirodák működésének egységesítését nevezte meg. „Az okmányirodák eddig egy államigazgatási szerv, a KEK KH szakmai irányítása alatt álltak, működtetőjük – és így a köztisztviselők munkáltatója – ugyanakkor az illetékes önkormányzat volt. A vegyes képet egy egységes, hierarchikusan felépített államigazgatási rendszer váltotta. A jövőben az ügyfélfogadási idők összehangolása mellett az elektronikus időpontfoglalás kérdését kell megoldani” – jelentette ki a vendég.

A reform legnehezebb kérdése a jelenlegi bérfeszültségek feloldása – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. „A közszféra jelenlegi bérezési rendszere, a mostani struktúra nem a munkát és a teljesítményt díjazza, az illetményt a közszolgálatban töltött idő hossza és a szervezeti egység szintje determinálja. A járási hivatalok a legalacsonyabb szintű szervek, így itt a legkisebb az illetménykiegészítés. Ez a rendszer nem motiválja a kormánytisztviselőket. Ezzel szemben az önkormányzati köztisztviselői bérezés szabadabb volt, itt lehetséges volt bizonyos illetmény-elemeknél a mérlegelés és így magasabb vagy akár személyi illetmény kiszabása. A járási hivatalba átkerült állomány ugyanazt a munkát végzi, így eddigi illetményének is maradnia kellett, amelyet a járástörvény módosításával garantált a törvényalkotó. Ezzel azonban a hivatalban bérfeszültség alakult ki” – foglalta össze a helyzetet a szakértő. Hozzátette, a problémát az államigazgatás munkaköralapú bérezése oldja fel.

A szakigazgatási szervekkel kapcsolatban sokan a vízügyi hivatal helyi szintű kialakítását javasolják. Zöld-Nagy elmondta, ezen a téren a jövőben várható változás. „A vízügyi igazgatás dekoncentrált szervei korábban kizárólag a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai és szervi irányítása alatt működtek, majd 2012-ben a vízügyi igazgatóságok a Belügyminisztériumhoz kerültek át. Ebben az ágazatban további változás is elképzelhető” – emelte ki. Hozzátette, a szakigazgatási szervek integrálása során megpróbálták összehangolni a különböző illetékességeket. „A speciális, valamint a területileg differenciáltan jelentkező feladatok esetében megmaradtak az atipikus illetékességek. Ugyanakkor a korábban regionálisan szervezett örökségvédelem esetében például járási építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerv jött létre, és a másodfokú hatósági feladatokat így a korábbi központi hivatali hatáskör helyett a megyei kormányhivatal látja el” – magyarázta a vendég.

A települési ügysegédek tekintetében a helyettes államtitkár elmondta, a kollégáknak minden ügyben tájékoztatást kell nyújtaniuk, valamint segítenek a formanyomtatványok, kérelmek kitöltésében. A szakmai felkészültség eléréséhez külön módszertani anyagokat, belső képzéseket terveznek számukra.

A helyettes államtitkár a műsor zárásában a készülő közösségi közlekedés stratégiára tért ki. Elmondta, az új rendszer alapvetően épít a járási struktúrára. A stratégiától függetlenül pedig a menetrendek kialakítása, negyedéves felülvizsgálata során a különböző közlekedési szervek az önkormányzati vezetők mellett a járási hivatalvezetők és a kormánymegbízottak véleményét is kikérik már – hangsúlyozta. ”

Forrás:
„Nagyon jó reakcióidővel dolgozik az államigazgatás”; OrientPress; 2013. február 1.

Márciusban az ügyintézők képzésével folytatódik a közlekedési eljárások egyszerűsítése

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Új Széchenyi Terv támogatásával 2013 tavaszáig végrehajtja a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Egyszerűsítési Programjában rögzített jogalkotási feladatait. A tárca javaslatai alapján legkésőbb az idei év végéig tizennyolc közlekedési hatósági, igazgatási eljárásban csökkennek az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terhei. Három energetikai tárgyú eljárás egyszerűsítése már a tavalyi évben megvalósult. A projekt márciusban az ügyintézők képzésével lép új szakaszba.

A Kormány határozott szándéka Magyarország versenyképességének növelése, a lakosság közigazgatásba vetett bizalmának visszaállítása, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terhek mérséklése. A Magyary Program e célok megvalósításának eszközeként nevesíti a hatósági és igazgatási eljárások érzékelhető egyszerűsítését. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Nemzeti Közlekedési Hatóság konzorciumi formában valósítja meg közlekedési és energetikai jogszabály-egyszerűsítési, tananyag-fejlesztési és képzési feladatokat tartalmazó projektjét.

E munka eredményeként az idei évtől országosan egységes eljárásrendben, egységes határidőkkel intézhető a gáz- és villanymérők átírása. A szolgáltatóknak a korábban akár 30 napos időtartam helyett a bejelentés kézhezvételét követően 8 napon belül el kell végezniük a helyszíni ellenőrzést. Az új fogyasztó a korábbi fogyasztó bejelentésével egyidejűleg – ugyanazon a formanyomtatványon – jelezheti szerződéskötési igényét. Az évente több mint 800 ezer átírás egyszerűsítése 200 millió forint megtakarítást jelenthet a felhasználók számára. (Részletesen ld. itt)

2013-tól csökkentek a nagycsaládos gázárkedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztratív terhek is. A rendelkezések már nem írják elő a kérelem évenkénti benyújtását, a kedvezményezetteknek csak az esetleges változásokat kell bejelenteniük. A módosítások nyomán januártól a kérelem az év során bármikor benyújtható. Az új formanyomtatványon nem kell feltüntetni a kérelemhez kötelezően mellékelendő számlán már szereplő adatokat. A nagycsaládos gázárkedvezmény igénylési eljárásának egyszerűsítése mintegy 320 ezer főt érint. (Részletesen ld. itt)

Idén októbertől egyszerűbb eljárásban lesz intézhető egyebek mellett a jogosítvány elvesztésének bejelentése, az elveszett rendszám pótlása vagy a gépkocsik forgalomból való ideiglenes kivonása. Megszűnik az ideiglenes vezetői engedély, a lejárt érvényességű forgalmit az ellenőrzéskor nem veszik el a helyszínen. Az állampolgárok számára kedvező módon változik a járművek kötelező felelősségbiztosításának igazolása is. A mozgáskorlátozottak a jövőben gyorsabban pótolhatják parkolási igazolványukat. (Részletesen ld. itt)

A minisztérium további négy, a járművek forgalomba helyezéséhez és a műszaki adatváltozások bejelentéséhez kapcsolódó közlekedési hatósági eljárás egyszerűsítésén dolgozik. A könnyítéseket megalapozó jogszabály-változásokkal a tárca február végéig elkészül. A következő szakaszban az ország 9 pontján komplex képzéseket tartanak az egyszerűsítésekről a közlekedési eljárásokban érintett kormányhivatalok és hatóságok 700 munkatársa számára. Az ügyintézők teljes körű tájékoztatást kapnak a változásokról, így képesek lesznek a jogszabályokban megnyitott lehetőségekkel élve gyorsabban és rugalmasabban kiszolgálni ügyfeleiket.

A „Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése a közlekedési hatósági- és igazgatási eljárásoknál” című, ÁROP 1.2.6/A-2011-2012-0005 kódszámú projekt az Új Széchenyi Terv forrásaiból, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Forrás:
Márciusban az ügyintézők képzésével folytatódik a közlekedési eljárások egyszerűsítése; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. január 30.

Hosszított nyitva tartással várják az ügyfeleket az okmányirodák februártól

„A járási hivatalok megalakulása után újabb lépést tett a KIM az ügyfélbarát közigazgatás felé. Alig egy hónappal azután, hogy az okmányirodák működése a járási hivatalhoz, s így a megyei és fővárosi kormányhivatalokhoz került, a legtöbb megyeszékhelyen, illetve megyei jogú városban hétfőtől –péntekig reggel 8-tól este 8-ig fogadják az ügyfeleket az okmányirodák februártól.

Komárom –Esztergom megyében Tatán és Oroszlányban biztosítják ezt a lehetőséget, Zalában pedig a megyeszékhelyen kívül Nagykanizsán is. Pest megyében minden járási székhelyen elérhető lesz az új nyitva tartás. A fővárosi kerületi hivatalok okmányirodáiban március végére alakítják ki a meghosszabbított nyitva tartás szerinti működést.

Tolna megyében azon túl, hogy a szekszárdi okmányirodában hétköznaponként 12 órában várják az ügyfeleket, a járási hivatalok felállításával egyidőben a megye többi okmányirodájában megszüntették az ügyfélmentes napokat is.

Mindez azt jelenti, hogy a jövőben ezeken a településeken nem kell időpontok és ügyfélfogadási napok között keresgélni többé, hanem a hét bármelyik munkanapján elérhető lesz az okmányirodai szolgáltatás, csökken a várakozási idő, könnyebben és gyorsabban tudják majd az ügyfelek az ügyeiket elintézni.

A területi közigazgatás átalakításának legfőbb célja a Jó Állam megteremtése, amelynek része, hogy az ügyfelek életét egyszerűbbé tegye, hogy a lehető leggyorsabban, barátságos, de hatékony ügyintézéssel találkozzanak, amikor hatósági ügyeket kell intézniük. 2013 végére az ügyintézés legfőbb helyszíne a kormányablak lesz, amelyek az okmányirodák bázisán jönnek létre. Több mint 300 helyszínen, több mint 2000 hatósági ügyben lehet majd a kormányablakokat felkeresni.”

Forrás:
Hosszított nyitva tartással várják az ügyfeleket az okmányirodák februártól; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. február 1.

A járóbetegközpontért lobbiznak az orvosok

„Levélben fordultak Dietz Ferenchez [Szentendre polgármestere] és aláírást gyűjtenek a Szentendre Egészségügyi Intézményei (SZEI) orvosai, hogy a város tartsa meg saját fenntartásában a közelmúltban felújított és átadott rendelőt. „Az intézmény állami kézbe adásával a rövid és hosszú távú, operatív és stratégiai döntések távol kerülnek a város és az intézmény napi működésétől” – fogalmaz a levél.

Pázmány Annamária, az intézmény vezetője a polgármesterhez írott levelében többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a váltás mindenhol a szolgáltatások színvonalának csökkenésével járt. Mint a levélben olvasható, az átadott járóbetegintézmények kórházakhoz integrálása évtizedes tapasztalatok szerint azok háttérbeszorítását jelenti a kórház javára és működtetésük a szervezeti egységen belül is (a betegellátás folyamatossága miatt érthető módon) maradékelvre lesz átállítva.

A levél emlékeztet rá: országos szinten várhatóan a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőknek (407 ilyen van) csupán a 10-15 százalékát számítják átadásra szántnak. Az új, tavaly átadott központ működését jellemezve a dokumentum hangsúlyozza, hogy a most létrehozott egynapos ellátási részleg az elmúlt fél éves működése során bizonyította létjogosultságát, az engedélyezett kapacitást pedig szinte 100 százalékig képes kihasználni. Emellett az intézmény – szemben az országban megszokott helyzettel – évek óta pozitív mérleggel zárta az esztendőt, s a pályázati moratórium lejárta után lehetővé váló újabb magánszolgáltatás jellegű tevékenységek révén az intézmény jelentős bevételt is teremthet.

A polgármesterhez címzett kérelem emlékeztet rá: az átadott vagyon kétmilliárd forintot meghaladja, miközben a város helyzete könnyebbé vált azzal, hogy a Kormány nem várt módon számottevő mértékben csökkentette a város adósságterhét.

Az önkormányzat nagy áldozatokat [A rendelőintézet felújításához a város végül 1,2 milliárd forinttal járult hozzá. Az összeg időközben az eredetileg tervezett 77 millió forint tizenhatszorosára emelkedett] vállalt fel annak érdekében, hogy az ország egyik legmodernebb intézménye működjön a városban, s hosszabb távon is havi rendszerességgel megjelenő terhet jelent az eszközbeszerzés részletfizetése. Ennek megoldására, illetve a részletfizetés csökkentésére azonban nem lehetetlen megtalálni a legális kiskaput és akkor elkerülhető egy soha többé vissza nem nyerhető jelentős vagyonvesztés a pillanatnyi kis könnyebbség érdekében. Mint a levél fogalmaz, Polányi Sándor [A város korábbi gazdasági alpolgármestere] tájékoztatása szerint az eszközbeszerzés részletfizetésének feltételeit okvetlenül érdemes újratárgyalni, s a gazdasági szakember lát esélyt a kamat megfelezésére, a város anyagi helyzetének ismeretében is az intézmény városi fenntartásban való tartását javasolta.

A dokumentum arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a drága belvárosi telken épült vadonatúj intézet és melléképülete mellett a Mentálhigiénés Gondozó és a hozzá tartozó dupla telek is kikerülne a város tulajdonából.

„Az intézmény állami kézbe adásával a rövid és hosszú távú, operatív és stratégiai döntések távol kerülnek a város és az intézmény napi működésétől. A személyzeti, pénzügyi, beszerzési döntések távol kerülnek az intézménytől, az érdekérvényesítés minimálisra csökken, ezzel az ellátás mára kialakított színvonala nagyon rövid idő alatt láthatóan és érezhetően romolhat” – mutat rá Pázmány Annamária, aki hangsúlyozza: az eszközbeszerzés részletfizetésétől való megszabadulás, mint egyetlen indok, nem nyom a latba annyit, mint a felsorolt előnyök.

A levél kitér arra is, hogy az átadás könnyen teheti bizonytalanná a munkahelyeket is, hiszen az állami átvétel egyben az intézmény 91 közalkalmazottjából 29, szintén jórészt helybéli egészségügyi dolgozó azonnali nyugdíjazását is jelentheti.

Közben az orvosok aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a – várhatóan február közepén sorra kerülő – testületi ülésen már minden képviselő az aláírt ívek birtokában hozhasson felelős döntést. Az orvosok az önkormányzati fenntartást támogató dokumentumban többek között úgy fogalmaztak: „az intézmény központi kezelése azt a félelmet gerjeszti bennünk, hogy munkahelyünket tőlünk független személyzeti döntéssel megszüntethetik, egyoldalúan megváltoztathatják, esetenként más, távolabbi munkahelyekre rendelhetnek ki bennünket”. Emellett hangsúlyozzák: ha az intézmény önkormányzati irányítása megszűnik, az a rendelőintézet működését, az ott lévő személyi és tárgyi feltételek helyzetét és állapotát lerontja.

„Személyes aláírásunkkal megerősítve kérjük Önöket, hogy alaposan fontolják meg hosszú távra szóló és visszafordíthatatlan döntésüket, támogassák kérésünket. A város és a környező települések lakosságának egészségügyi ellátását, annak felügyeletét és irányítását ne engednék ki testületi hatáskörükből” – zárul a kérelem.”

Forrás:
A járóbetegközpontért lobbiznak az orvosok; Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület; 2013. január 29.

Földmérés és földhivatalok

„A történelem során felmerült egyik legrégibb kívánság: felmérni az ismert világ nagyságát, feltérképezni, megismerni és elosztani a területeket. A földmérő munka történelméről épp úgy szó esett Borsay Tamás hivatalvezetővel és Kozári Ágnes osztályvezetővel készített interjúnkban, mint a budapesti földhivatalok illetékességi területeiről, és a januárral hatályba lépő törvénymódosítás változtatásairól.

Kozári Ágnes osztályvezető a Budapesti Műszaki Egyetem (mai nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Építőmérnöki Karán földmérő mérnök szakon végzett, de Magyarországon több középfokú illetve felsőfokú oktatási intézményben is lehet földmérő szakmai képesítést szerezni. Hagyományosan sokan kerülnek ki például a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karáról: e képzés a selmecbányai bányatisztképző iskolához vezeti vissza eredetét. A földmérés tág szakterület a közigazgatásba azonban a szakmának csak egy vékony szelete, az alsó-geodézia köthető, ami a természetes és mesterséges tereptárgyak helyzetének meghatározását jelenti.

Már a földművelés történelmi kezdetétől fogva fontos volt, hogy meg tudják határozni a művelt föld területének nagyságát, ami egy idő után az adózás alapjává vált. Már az ókori Egyiptomban megjelenik a földmérés. A Római Birodalomban nemcsak a földbirtokok kitűzése, hanem az úthálózat feltérképezése is komoly katonai, társadalmi célokat szolgált: Pannónia, a Dunántúl feltérképezésével Magyarország területét is pontosan feljegyezték. Az első nyomtatott magyar térképet 1514-ben készítette Lázár deák, a dokumentum különlegessége, hogy még a mohácsi vész előtti országállapotot tükrözi. Több katonai felmérés és földösszeírás is született Mária Terézia és II. József korában. 1785-ben a népszámlálás során jelölték ki a házszámokat a könnyebb azonosíthatóság jegyében.

A gyakorlatban a földmérés és helyszínelés az alapponthálózat segítségével történik, magyarázta az osztályvezető. Egy elsődleges kerethálózat húzódik az ország határai mentén, és a Duna–Tisza között, amit harmadrendű hálózattal töltöttek ki. A vízszintes alappontokat jelölő vas szekrényeket, vagy a budapesti házak lábazatába vésett magassági jegyeket még most is meg lehet figyelni: a GPS-es navigációs rendszer elterjedésével azonban a helymeghatározás is jelentősen könnyebbé vált.

A hosszmérés fontossága jelentős a földmérők munkájában, mégis a hosszmérő műszerek születtek meg a legkésőbb. Míg a teodolitot már az 1750-es években is használták, az első távmérő műszerek csak az 1960-as években jelentek meg. Magyarországon az 1972-es évtől szorította ki teljesen a méter, négyzetméter alapú mérés az öl, négyszögöl használatát.

A földhivatalok munkája manapság is hivatali és helyszíni feladatokra oszlik. A hivatali földmérők mindig értesítik a helyszínelésről az ügyfelet, és munkáltatói kártyával, igazolvánnyal tudják azonosítani magukat. 2013. január elsejei jogszabályváltozás nyomán a használatbavételi engedély kiadásához az új épületről készített, földhivatal által záradékolt épületfeltüntetési vázrajzot is be kell nyújtani. A hivatal megvizsgálja a vázrajzot ill. ellenőrző helyszíni méréseket is végezhet. Telekalakításkor, az ingatlan megosztásakor is ők jogosultak – a megfelelő szakhatóságokkal együttműködve – az engedély elbírálására.

Adatszolgáltatást, térképmásolat kiadását több eljárás miatt is kérhetnek az ügyfelek: közművek ügyintézése, banki és hitelügyek, adásvételi szerződések, használatbavételi, építési engedélyek miatt. A helyrajzi szám megadásával könnyű az ingatlanok beazonosítása a rendszerben, de törekednek arra, hogy a postai címek követhetősége is megmaradjon. Az önkényuralmi korszakhoz kötődő utcanevek megváltoztatásakor az átvezetés ingyenes.

Az éves statisztika szerint, 2012-ben majdnem háromszázezer üggyel foglalkoztak: a fővárosi ügyek száma éppen tíz százaléka az országos munka nagyságának. Míg vidéken több a termőföld, a nagyváros „specialitása” az ingatlan-nyilvántartás, a közös tulajdon, a társasházi ügyek: gyakran merül fel a tetőtér beépítése, a közös tulajdonjogú területek elidegenítése majd eladása, külön tulajdonként való nyilvántartása. A változásokról a földhivatal honlapján folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket: www.foldhivatal.hu.

A januártól hatályba lépett új földmérési törvény leginkább a szakmai, technikai fejlődést célozza meg, mutatott rá Kozári Ágnes. Ilyen újdonság például a közmű-cégek, az önkormányzati hivatalok egységes térképi alapjának meghatározása: a térinformatikai rendszerek alapjává tették a közhiteles ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist. A 3D kataszterben a földfelszín alatti ingatlanokhoz kapcsolódó jogok, tények változását is vezetik majd.”

Forrás:
Old Shatterhand nyomdokain: a földmérés története és a budapesti földhivatalok; OrientPress; 2013. január 29.

Nem elég a 60 százalék adósságcsökkentés Vásárhelynek

„15,5 milliárd forint főösszeggel elfogadta a vásárhelyi közgyűlés tegnap a város idei költségvetését. Napirend előtt az is kiderült, a 60 százalékos adósságcsökkentést nem tartják elegendőnek. Jelenleg ennyit vállalna át az állam a mintegy 20 milliárdos adósságállományból.

Vita nélkül, 15,5 milliárd forint főösszeggel, 9 igen és 4 nem szavazattal fogadta el a vásárhelyi közgyűlés tegnap az idei költségvetési rendeletet. A nem kötelező feladatokra 303 millió forintot fordíthat a város a helyi adóbevételekből. 3,5 milliárd forintból fejleszthetnek és 2,2 milliárd forint Vásárhely idei adósságszolgálata. Elsőbbséget élveznek a kötvény- és hitel-visszafizetések, működési hiány nem tervezhető, kizárólag a jogszabályban meghatározott bér, járulék és cafeteria adható, önerős beruházás nem indítható – többek között ezeket a prioritásokat tartalmazza a város 2013-as költségvetése.

Vásárhely pénzügyei már napirend előtt is szóba kerültek. Nem tartják elegendőnek a 60 százalékos adósságkonszolidációt – hangzott el. Jelenleg ennyit vállalna át az állam a mintegy 20 milliárd forintnyi vásárhelyi adósságállományból. Korsós Ágnes címzetes főjegyző elmondta: a napokban Szegeden, a kormányhivatalban tárgyaltak a konszolidációról. Ha marad a 60 százalékos besorolás, akkor nem biztos, hogy el tudják látni feladataikat. Kiegészítették az adósságcsökkentés kapcsán tett indokaikat, például azzal, hogy a lakosság már nem terhelhető tovább helyi adókkal. Még februárban újabb ajánlatot kaphat a város…”

Forrás:
Nem elég a 60 százalék adósságcsökkentés Vásárhelynek; delmagyar.hu; 2013. február 2.

Önálló lehet a mezőkovácsházi földhivatali kirendeltség

„Bejárást tartott Mezőkovácsháza több járási intézményében Erdős Norbert kormánymegbízott és Simonka György országgyűlési képviselő csütörtökön.

Személyesen tájékozódtak a kirendeltségek és a hivatal működéséről. Egyeztettek a hatékonyabb és az ügyfélközpontúbb feladatvégzésről, és áttekintették a földhivatal helyben maradásának a lehetőségét.

— A kirendeltségen dolgozók létszámát sikerült megtartanunk. Az a cél, hogy még ebben az évben önálló földhivatal legyen a mezőkovácsházi — mondta a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Simonka György.

Hangsúlyozta, a szakmai munka eddig is a lakosság megelégedésére történt. Az önállóvá válás az ésszerűsítést, a hivatal megerősítését szolgálja.

Megtudtuk, a földhivatalhoz 88 ezer hektár és 50 ezer helyrajzi szám tartozik. A szakmai munkát eddig is önállóan végezték a mezőkovácsháziak.

Erdős Norbert elmondta, ez az idei első, működő járási hivatalban tett látogatása. Tájékozódott a feltételek meglétéről, a munka, az ügyintézés zavartalanságáról.

— Csiszolgatjuk a rendszert, hogy az állampolgárok elvárásainak megfeleljen. A Békés Megyei Kormányhivatal a nehezebb utat választotta, valamennyi járási hivatal önálló épületben került kialakításra. Ez a hosszú távú érdek. Több volt így a munka, ám az ügyfélforgalom ezt nem szenvedte meg. Várhatóan 2013 végén a kormányablakok is megkezdik működésüket.

A helyi földhivatali kirendeltség kapcsán elárulta, személyesen folytatott tárgyalásokat a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseivel, akik szakmailag támogatták szándékot, hogy a mezőkovácsházi önállóvá váljon.”

Forrás:
Önálló lehet a mezőkovácsházi földhivatali kirendeltség; beol.hu; 2013. január 31.

Cséfalvay: a kormány kerülné a pályáztatást

„Az uniós pénzek lehívását kezelő hazai pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is vizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni a 2014–2020 közötti időszakban azon EU-források arányát, amelyek nem pályázati úton kerülnének felhasználásra – nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán uniós főtárgyaló.

Bár még nem tudni, hogy Magyarország pontosan mennyi uniós fejlesztési forrást kap 2014–2020 között, ám a következő hétéves uniós fejlesztési ciklus hazai tervezése már javában zajlik. Holnap jár le az a kormány által kitűzött határidő, amikorra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a kabinet elé kell terjesztenie a következő hétéves ciklusra vonatkozó, az Európai Bizottsággal megkötendő partnerségi megállapodás első tervezetét. A dokumentum valójában azt írja majd le, hogy Magyarország a 2014–2020 közötti időszakban milyen célokra, milyen módon és milyen intézményrendszer keretében használja fel a hazánkat megillető uniós fejlesztési forrásokat. Matolcsy György november végén Cséfalvay Zoltán t nevezte ki uniós főtárgyalónak, így a partnerségi megállapodásról Brüsszellel folyó tárgyalásokat az NGM gazdaságstratégiai államtitkára vezeti.

Az Európai Bizottság képviselőivel november óta tartó tárgyalásokról, a 2014–2020 közötti időszak tervezésével kapcsolatban az uniós főtárgyaló lapunknak elmondta: az EU-pénzeket kezelő pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is megvizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni azon uniós források arányát, amelyeket nem pályázati úton használnak fel. A kormány más európai országok által is sikeresen használt eszközöket szeretne előtérbe helyezni, amelyek közül az egyik lenne a jelenleg is alkalmazott kiemelt projekt.

„A mostani rendszer egyik problémája, hogy szinte minden uniós forrást pályáztatás útján osztanak ki, miközben ezt nem várja el az EU, ezért át kell gondolni, hogy hol van értelme pályázati rendszerben lehívni a forrásokat” – mondta. Cséfalvay Zoltán az iskolafelújításokat hozta fel példának: sok esetben ugyanis csak azokon a településeken haladtak előre zökkenőmentesen az EU által finanszírozott iskolafelújítási projektek, ahol az önkormányzat megfelelő anyagi helyzetéből adódóan elő tudta teremteni a projekthez szükséges önrészt, vagy az adott oktatási intézmény a projekthez szükséges pályázatírói kapacitással is rendelkezett. Szerinte a jövőben az iskolafelújításokat olyan rendszerben is végre lehetne hajtani, ahol például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ összeállítana egy szakmai listát azokról a településekről, ahol szükséges lenne a rekonstrukció. A központosított irányításnak és végrehajtásnak köszönhetően, az egyszerűsített eljárás keretében, a jelenlegi helyzethez képest jóval rövidebb idő alatt lehetne végrehajtani az ilyen projekteket – emelte ki az uniós főtárgyaló.

A 2014–2020 közötti uniós források felhasználásának tervezéséről szóló, tavaly decemberi kormányhatározat szerint az ország rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kellene felhasználni, a projektgazdáktól kért önerő minimalizálása mellett. Lapunk felvetésére, miszerint az Európai Bizottság ezzel szemben azt tartaná szükségesnek, hogy emelkedjen a visszatérítendő források aránya a pénzügyi közvetítők által nyújtott konstrukciók igénybevételével, Cséfalvay Zoltán azt válaszolta: erről a kérdésről valóban vita van Brüsszellel. „Szerintünk is szükség van a visszatérítendő forrásokra, hiszen például a kombinált mikrohitel esetében hatékonyan tudjuk használni ezt a modellt, arról azonban már vitázunk Brüsszellel, hogy a visszatérítendő forrásokra milyen arányban, milyen szektorokban lenne szükség” – mondta.”

Forrás:
Cséfalvay: a kormány kerülné a pályáztatást; Napi Gazdaság; 2013. január 30.

KIK-problémák

„Viszik a bútort, szőnyeget, számítógépeket, monitorokat az iskolákból a Klebelsberg Iskolafenntartó Központba (KIK) Nyíregyházán. Egyesek szerint rekvirálnak, mások szerint csak kölcsönveszik a holmit.

Több nyíregyházi szakközépiskolában is járt a napokban a fenntartó, hogy bútorokat, számítógépeket válogasson belvárosi irodái berendezéséhez. Csak az újabb, szebb darabokat teszik szállító járműre. Van, aki úgy érzi, ez gyakorlatilag rekvirálás, a fenntartó válasza azonban az: csak kölcsönbe kérik a holmit.

Nevük elhallgatását kérő pedagógusok az FN24-nek elmondták: az egyik intézményben például kompletten kipakolták azt az irodát, amelyben a pénztár működött. Ráadásul pont azt, amelyet nemrég vadonatúj bútorokkal rendeztek be. Vitték a szőnyeget, asztalokat, székeket, szekrényeket, tároló szekrényeket, a pultot – csak a függönyt hagyták az irodában, mert az nem tetszett. Lepakoltak mindent az aulába, így láthatta, aki arra járt, hogy mi történik.

Egy másik intézménytől számítógépeket, hozzá monitorokat kértek. Az iskola ajánlatában régebbi típusú monitorok szerepeltek, mire a válasz az volt: másnapra szerezzenek helyettük lapmonitorokat.

Székeket, foteleket, elosztókat, nyomtatókat, sőt, még poharakat is az iskolákból visznek a KIK berendezéséhez. Egy pedagógus szerint nemcsak a semmiből, hanem minden nélkül jött létre az intézmény. A KIK-nek infrastruktúrája nincs (még telefonszáma sincs), mindent az iskoláktól kérnek kölcsön. A hálózatot pedagógusok építik ki a fenntartónál.

Az átadás-átvételről jegyzőkönyvek ugyan készültek, de arra senki nem tudott válaszolni, szerepel-e ezeken határidő, illetve hogy egyáltalán visszakapják-e az eszközöket az iskolák.

Azt is megtudtuk: a KIK-nél még takarítónők sincsenek állományban, őket is az intézményektől kérik kölcsön, ami azért érdekes, mert ilyen alkalmakkor nincs, aki az iskolákban takarítson. Olyat is hallottunk, hogy a burkolást, festést is „házon belül” oldották meg, a szakközépiskoláktól kölcsönkért diákokkal.

Szerettük volna megtudni, mennyire lehet készpénznek venni azt, hogy a szakmai irányítás mellett a KIK egyik feladata a taneszközellátás, ha a dolog épp fordítva működik, mert egyelőre az iskolák látják el eszközökkel a fenntartót. Kíváncsiak voltunk arra, igaz-e, hogy diákok is dolgoztak a KIK irodáiban, miért nem vettek fel takarítókat, illetve hogy várhatóan meddig nem lesz semmijük, milyen határidővel szállítják vissza az iskolákból elvitt holmit, továbbá hogy addig is hogyan pótolják a hiányzó eszközöket – főként számítógépeket –, bútorokat az érintett iskolákban.

Ingyenes vagyonkezelés
A KIK nyíregyházi vezetője, Kőhegyi Edit tankerületi igazgató kérdésünkre azt írta, hogy a „fenntartóváltás következtében az önkormányzat által működtetett intézmények ingó és ingatlan vagyonára (tehát a taneszközökre és egyéb eszközökre is) ingyenes vagyonhasználati szerződést kötött a KIK minden érintett önkormányzattal, a jogszabályoknak megfelelően (ez az általános és középiskolák tekintetében a gimnáziumokat jelenti Nyíregyházán)”. Kifejti, hogy a szakközép és szakiskolák esetében pedig a KIK a működtető is (itt a vagyont is a KIK kezeli), amelynek része az ingyenes vagyonkezelés. „Ennek megfelelően az intézményektől olyan használaton kívüli, raktáron lévő informatikai eszközöket és irodai berendezéseket kapott a Nyíregyházi Tankerület ideiglenes használatba, amelyekre az oktató munkához nem volt az iskolákban szükségük.”

Lapunk úgy tudja azonban, hogy nem, vagy nem csak használaton kívüli eszközöket, bútorokat vitt el a KIK a nyíregyházi iskolákból, hiszen működő irodákból, termekből szállították el a bútorokat, használatban lévő lapmonitorokat. A tankerületi igazgató megemlíti továbbá: „A tankerületek eszközigényeit a KLIK Központ közbeszerzési eljárással biztosítja, így annak lefolytatásáig lehet szükség az intézmények eszközeire.”

A tankerületvezető azonban cáfol: „Az információ nem helytálló. A Bánki Donát Szakközépiskolából is olyan eszközök, irodabútorok kerültek a tankerületbe, amelyek használaton kívül voltak.( Pl. betöltetlen álláshelyen lévő bútorzat, eszközök). De – tette hozzá – „hangsúlyozni szeretném, hogy az iskolák beolvadtak a KIK-be, tehát mi egy szervezet vagyunk.”

Kérdésünkre, igaz-e, hogy diákok is dolgoztak az intézményfenntartó központ felújításán, úgy reagált: „A központ tisztasági festését a szakiskolák szobafestő tanulói úgy végezték el, mint egy külső gyakorlati helyszínen, a jogszabályoknak megfelelően a gyakorlati oktatójuk irányításával, mint ahogyan ezt más egyéb gyakorló helyeken is megtették. A takarítást a szakképző intézmény takarító munkakörben lévő, a KIK alkalmazásában álló munkavállalói, változó munkahely végzéssel, napi 2 órában látják el” – tette hozzá végezetül a nyíregyházi tankerületi igazgató válaszában.”

Forrás:
FN24; 2013. február 1.

Felfüggesztik az új beutalási rendet Budapesten

„Felülvizsgálják a Budapesten és Pest megyében bevezetett új beutalási rendet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kérésére – közölte az államtitkárság. A vizsgálat lezárultáig felfüggesztik az új rendszert és a régi szisztéma alapján utalják be ismét a betegeket.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kérésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) felülvizsgálja a január 21-én kiadott határozatát a Budapest és Pest megye területén működő járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók ellátási területének megállapításáról – közölte az államtitkárság.

A kiadott határozatok végrehajtását a vizsgálat lezárultáig felfüggesztik. A Budapesten és Pest megyében működő járóbeteg-szakellátókhoz történő beutalás és a betegellátás során így továbbra is a január 21-át megelőző ellátási területeket kell figyelembe venni, vagyis a korábbi rend marad érvényben. A felfüggesztést Szócska az államtitkársághoz és az OTH-hoz érkezett szakmai észrevételekkel indokolta…”

A probléma leírása:

„Az íróasztal mellett kiagyalt, a realitásokat figyelmen kívül hagyó járóbeteg-beutalási rend áttekinthetetlen, ellentmondásos, és sokszor indokolhatatlan távolságokra küld betegeket.

Kötelező is, meg nem is – derült ki Paller Judit országos tiszti főorvos múlt heti magyarázatából a főváros és Pest megye lakosainak kiagyalt új járóbeteg-beutalási rendről. A háziorvosoknak és a betegeknek mindössze ennyi értelmezési segédlet jutott a változásokról, ez is egy nappal a határozat január 21-ei hatálybalépése után. Ám nem a nagy kapkodás okozta, hogy nem volt idő az alapos tájékoztatásra, hiszen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) két és fél éve dolgozott azon, hogy végre beteljesítse az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló, 2006 decemberében elfogadott törvény vonatkozó paragrafusait. A lex Molnárként is emlegetett, a kórházi ágyak számát lefaragó, az akkor ellenzékben politizáló Fidesz által élesen bírált kapacitástörvény most hivatkozási alappá vált. Mivel az akkori egészségügyi kormányzat nem tudta átláthatóvá, átfedés- és hézagmentessé tenni a fővárosi és Pest megyei járóbeteg-beutalási rendszert – áll Paller Judit közleményében –, a háziorvosok lényegében szokásjog alapján küldték tovább a betegeiket kivizsgálásra vagy kezelésre; most ezen változtattak.

Az újrarajzolt betegutak megismerését az ÁNTSZ nehezen használható informatikai rendszere is nehezíti. „A másolásvédett Excel-táblából művészet kibűvölni a saját praxisomra vonatkozó adatokat. Ha a számítógéphez jól értők ezzel a nehézséggel megbirkóznak, kiderül, hogy az így nyert sorok semmi módon nem rendezhetők. Ahhoz, hogy a betegek kikereshessék a tudnivalókat, legalább ábécésorrendbe szedve kellene kifüggeszteni az új beutalási rendet” – dohogott Komáromi Zoltán XII. kerületi háziorvos. A technikai nehézségeket ráadásul tartalmi gondok tetézik: míg a lex Molnár 33 különböző típusú szakrendelést nevezett meg, most háromszor ekkora a választék. Például eddig szülészeti-nőgyógyászati rendelésre küldhette betegét a családorvos, most külön diszciplínának számít a nőgyógyászati ultrahang. Az előbbi ellátásért az „átfedésmentes” rendnek köszönhetően Solymárról például az óbudai Szent Margit Kórházba kell elzarándokolni, az utóbbit viszont a Semmelweis Egyetemen kaphatja meg a páciens. Az ÁNTSZ beutalási ukáza számos Pest környéki település és fővárosi kerület lakói számára távolította el a fülészetet az audiológiától, vagyis a műszeres hallásvizsgálattól, vagy éppen a traumatológiát a nélkülözhetetlen röntgentől.

Az ellátókapacitások újraosztásánál betarthatatlan szempontnak bizonyult, amit a törvény előír, hogy „legalább az alapszakmákban ellátást nyújtó járóbeteg-szakellátó intézmény elvi elérhetősége 30 percnél kevesebb legyen”. Az ÁNTSZ munkaasztalán közelinek tűnő pilisvörösvári rendelőt a solymáriak felének több mint egy órába telik tömegközlekedéssel elérni, de a II. kerületiek egy része sem jut ennél előbb a Duna túlpartjára, a Péterfy Sándor utcába, ahová fizioterápiás kezelésre utalják be. Ugyanide küldik például a leányfalui lakosokat is, noha a szomszédos Szentendrén, az uniós pénzből felújított szakrendelőben is van ilyen gyógyszolgáltatás. Feltehetően a XII. kerületi kismamák is megdöbbennek, hogy az érdi rendelőbe kell utazniuk ultrahangos ellenőrzésre. Arra sem kínálkozik elfogadható magyarázat, hogy például a Veszprém megyei Litérről miért kell pszichoterápiára vagy gasztroenterológiai ultrahangvizsgálatra a fővárosba utazni, oda-vissza hat órát töltve buszon-vonaton. Székesfehérvárról a szépkorúakat a budapesti Szent Rókus Kórház geriátriai járóbeteg-rendelésére tudja beutalni a háziorvos. Így valóban senki nem mondhatja, hogy lyuk lenne az egészségügyi rendszerben, hiszen minden település minden lakója számára „kiutaltak” olyan intézményt, amely köteles fogadni. Már ha odajut.

Ilyen és ehhez hasonló példák tömegével emelhetők ki az ÁNTSZ új rendjéből. Megjósolhatatlan, mennyit kell majd a szélrózsa minden irányában utazgatnia annak, aki korántsem ritka módon több társult betegségben szenved, például diabéteszes, magas a vérnyomása, és a veséje is rendetlenkedik. Az aligha várható el, hogy mindenki a lakóhelyén vagy ahhoz közel, egyetlen intézményben érhessen el minden szakorvost, de az eddigi, viszonylag rugalmas, jóval kevésbé kötött beutalási rend kialakította a még elfogadható kompromisszumokat. Borítékolható, hogy a XVII. kerületi háziorvosok nem tudnak majd épkézláb magyarázatot adni betegeiknek arra, miért nem használhatják ezentúl a Pesti úton lévő kerületi rendelőjüket, miért kell ehelyett a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház ambulanciáira menniük. Helyükre a péceli, ecseri, maglódi, tóalmási, tápiószecsői betegek érkeznek a Pesti útra, mivel az ÁNTSZ így látta jónak.

Biztosra vehető, hogy a következő hónapokban sok orvos és beteg fogja eltéveszteni a házszámot, és nem csupán az újonnan kijelölt ösvények miatt. Az ÁNTSZ ugyanis valamiért azt tartotta közlendőnek, hogy mi a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye, és nem azt, hogy hol van a rendelés. Aki VII. vagy VIII. kerületi, solymári, budaörsi vagy biatorbágyi lakosként azt látja, hogy MRI- vagy CT-vizsgálatra Ceglédre kell mennie, ne higgyen a szemének! Csupán arról van szó, hogy a Raditec Kft. Üllői úti rendelője helyett a cégbejegyzés szerinti székhelyének címét látja. A budaörsieknek sem kell Pilisvörösvárra menniük, mivel az ÁNTSZ által megjelölt címen csupán a városi rendelőt működtető kft. egyik tulajdonosa lakik. E sajátos logika miatt nem kizárt, hogy hirtelen megnövekszik a Semmelweis Egyetem rektori hivatalának kéretlen betegforgalma is, merthogy a listán ennek a címe szerepel. Itt azonban már ki sem található az ÁNTSZ szándéka, hiszen azt elfelejtette megjelölni, hogy az azonos profilú klinikák közül melyikre – például az 1-es vagy a 2-es belgyógyászati ambulanciára – osztották-e be egy adott település lakóit.

Nemcsak a háziorvosokkal való konzultálást mellőzte az ÁNTSZ, a járóbeteg-szolgáltató intézmények vezetőinek sem osztottak lapot. A beutalási rend változásáról szóló határozat elleni felszólamlás elbírálására 30 napot ad a közigazgatás rendje, ám az a kiküldésétől számított 15. napon már életbe is lépett, így a legnyilvánvalóbb hibák kijavítására sem volt mód. A Magyar Járóbeteg-szakellátási Szövetség elnöke, Pásztélyi Zsolt állítja, hogy az ÁNTSZ adatai nem egyeznek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott rendelési óraszámokkal. A csaknem évi 6 ezer órára és 2 milliárd forintra rúgó különbség annyit tesz, hogy a szolgáltatókra több feladatott osztottak, mint amennyire az OEP-től pénzt kapnak. „A most kijelölt betegutak nem azt jelentik, hogy máshová nem küldhető a beteg, ha a kiszemelt helyen van kapacitás, fogadókészség. Azt viszont igen, hogy a kijelölt helyen kötelező ellátni az oda tartozó beteget” – értelmezi jóhiszeműen az új rendet Pásztélyi.

Az államosítás újabb hulláma még csak most jön, amely átrendezheti a kínálatot és a „fogadókészséget”. A kórházakhoz tartozó ambulanciák már tavaly a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fennhatósága alá kerültek, a többi 315 szakrendelőről február 15-éig kell eldönteniük a fenntartó önkormányzatoknak, hogy megtartják-e azokat, vagy beadják az állami közösbe. A visszaadott intézmények nem közvetlenül a GYEMSZI-hez kerülnek, hanem valamelyik közeli kórház részévé válnak. Az integráció pedig könnyen végződhet úgy, ahogy az a Madarász utcai Gyermekkórház sebtében megszüntetésre ítélt sebészeti ügyeletével történt. Az orvosok szétszélednek, a szülők pedig az észak-pesti és -budai kerületekből, valamint az agglomerációból a már most is túlzsúfolt Heim Pál Kórházba vihetik gyereküket.”

Forrás:
Felfüggesztik az új beutalási rendet Budapesten; HVG.hu; 2013. február 1.
Úttalan utak; Gáti Júlia; HVG.hu; 2013. február 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Aláírták a Köznet Eszközkorszerűsítés projekt támogatási szerződését

„Aláírták a – rövid nevén – Köznet Eszközkorszerűsítés projekt támogatási szerződését. A megvalósítási szakaszba lépett projekt célja, hogy a Közháló rendszerben a NISZ Zrt. által üzemeltetett intézmények végberendezéseit modernizálja, amelynek eredményeképpen biztosítják a sávszélesség-növelés lehetőségét, csökkennek a meghibásodások, javul a szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

2012. december 14-én a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. aláírta „Az Informatikai Közháló programban a kormányzati feladatokat ellátó szervek és közintézmények részére biztosított internet hozzáférések kiszolgáló informatikai végberendezéseinek korszerűsítése” (EKOP-2.2.5) elnevezésű, Európai Unió által finanszírozott projekt támogatási szerződését. Ezzel a nettó 240 millió forint költségvetésű projekt a megvalósítási szakaszba lépett.

A projekt célja, hogy a Közháló rendszerben a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által működtetett – emeltszintű internet-szolgáltatással ellátott – intézmények telephelyein lévő, összesen 1033 végpont hálózati berendezéseinek korszerűsítésével lehetővé tegye az internet sávszélesség növekedését, csökkentse a meghibásodások miatt kieső forgalmi időszakok tartamát.

A fejlesztéssel közvetlenül javul az intézmények Közháló szolgáltatásokhoz hozzáférése, saját weboldalaik üzemeltethetősége, a saját működési hatékonyságuk. A fejlesztés eredményeképpen az intézmények és az állampolgárok a közigazgatási szolgáltatásokhoz is könnyebben férhetnek hozzá, amivel közvetve a közigazgatási szolgáltatások hatékonysága is javul.

A projekt keretén belül a Köznet-hálózathoz tartozó végpontokon a végberendezések cseréje 2013. év végére valósul meg. A projekt végzi a cserélendő eszközök felmérését, az eszközök beszerzését és a telepítést is.”

Forrás:
Köznet Eszközkorszerűsítés; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2013. január 30.

Hétszázmilliós informatikai fejlesztés az államkincstárnál

„Közel nettó 700 millió forintért fejlesztik a Magyar Államkincstár informatikai rendszerét, a legtöbbet, mintegy fél milliárd forintot költenek az állampapír-forgalmazó rendszer bővítésére.

A Magyar Államkincstár (MÁK) az állampapír-forgalmazó rendszerének bővítésére nettó 488,7 millió forintos megbízást adott a Dorsum Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt.-nek. A kizárólagos szerzői jogok miatt csak e céggel tárgyaltak, mivel a MÁK-nál az állampapír forgalmazásra, számlavezetésre és valutaforgalmazásra egy évtizede használt Clavis rendszer a Dorsum fejlesztése. A céggel még decemberben állapodott meg a MÁK egy hirdetmény közzététele nélküli (nyilvánosan nem meghirdetett) közbeszerzési eljáráson; ennek eredménye január végén jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.

Szintén decemberben kapott megbízást a Dorsum a Prémium Euró Magyar Államkötvény (Pemák) forgalmazására alkalmas szoftver kifejlesztése is a Clavis rendszer bővítésével. Ennek értéke nettó 128,9 millió forint. Emellett az informatikai cég nettó 55,7 millió forintért fejlesztheti ki a tranzakciós illeték számítására alkalmas szoftvert is az értékpapír számlavezető rendszerhez – derül ki a MÁK közbeszerzési tájékoztatójából. A kincstár egy nettó 4,8 milliós szerződést is kötött a tranzakciós illeték számítására alkalmas szoftver kifejlesztése a deviza számlavezető rendszerben, a kizárólagos jogok védelmére hivatkozva az Interface Számítástechnikai Kft.-vel.

A kormány tavaly júniusban fogadta el a lakosság állampapír-állományának növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló határozatát. A kormány lehetővé tenné a MÁK-nak a betétgyűjtést is – írta nemrégiben a Magyar Nemzet. Az elképzelés kidolgozói elsősorban a közszolgálati alkalmazottakra gondoltak ügyfélként, a témáról bővebben itt olvashat.”

Forrás:
Hétszázmilliós informatikai fejlesztés az államkincstárnál; Napi Gazdaság; 2013. február 1.

Adóhivatali portál teszt: amilyen a mosdó, olyan a törülköző

„Aki próbált már bármit megtalálni és megérteni a NAV (leánykori nevén APEH) honlapján, az valószínűleg egyetért: diploma (lehetőleg közgazdasági, de még inkább jogi) nélkül neki fogni embert próbáló feladat…

Kezdődik az év, lassan megérkeznek az adózással kapcsolatos űrlapok, nyomtatványok, jött a KIVA, a KATA, változik a számlakiállítás, ezer okból kellhet felkeresni az adóhivatal honlapját. Rögtön itt érheti az első meglepetés a tapasztalatlan adózót: a nav.hu korántsem az adóhivatalé, elhappolta már előlük valaki, ezért a nav.gov.hu a jó választás.

Hogy a honlap szép-e, vagy jó-e, az ízlés kérdése, sokan ódzkodnak a túl látványos, dizájnos portáloktól, és inkább az egyszerű, jobbára szöveges megoldásokban bíznak. Olyan megoldás kell, ami a legtöbb embernek tetszhet, adóhivatali honlapot tervezni olyan feladat, mint Toyota Corollát: legyen szürke, praktikus, bolondbiztos, de élhető, kicsit talán szerethető is. Összehasonlításképpen álljon itt a már beharangozott angol és az amerikai adóhivatal főoldala. Ezekhez képest a magyar nem feltétlenül rosszabb, de sokkal személytelenebb.

Az igazi elmaradás azonban a hozzáállásban van. Megfigyelhető, hogy az angolszász adóportálokon az egyes szám első személyű megfogalmazás, vagy éppen a kérdés formájában történő navigálást preferálják. Nem véletlenül: sokkal hatékonyabb! Nem csak emberközelibb, de érthetőbb is. „Mikor kell legközelebb fizetnem?”, „Hova forduljak?”, „Kérdésem van!”, és egyéb linkek és menüpontok sokkal közelebb viszik az átlagpolgárt a megoldáshoz, mint az, ha szigorú menüpontokká konvertáljuk az adóhivatal szervezeti felépítését: vám, bűnügy, pénzmosás. Tegye fel a kezét, aki valaha azzal a céllal kereste fel a NAV honlapját, hogy rákattintson a Bűnügy, vagy a Pénzmosás menüpontra, mert mondjuk bűnözni, vagy pénzmosni lett volna kedve, és ki akarta olvasni ennek csínját-bínját. Tényleg ez a két legfontosabb menüpont, hogy középen ez kell , hogy fogadja a látogatót? Bűnügy és pénzmosás?

Óvatosan fogalmazva: a magyar adóhivatal nem éppen az adófizetés IKEA-ja. Sokkal nehezebb megtalálni vagy megérteni a honlapján bármit is, mint a külföldi megfelelőinél. És nincs hozzá csoda imbuszkulcs.

További óriási különbség, hogy nagyon kevésszer bukkannak fel konkrét törvényi paragrafusok az angolszászoknál. Vagy ha fel is bukkannak, akkor linkként, hogy rögtön meg is nézhesd, mire utalnak vele. Ezzel szemben egy segítő szándékkal megírt bejegyzés a NAV-nál így fest, idézünk belőle:

Mit jelent ez a gyakorlatban?
A 176. § (1) bekezdés a) – d) pontjai többféle ügyletet sorolnak fel, amelyek esetében lehetőség van egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására, és ez a lehetőség fennáll akkor is, ha adóalany vevő felé történik az egyszerűsített számla kibocsátása. Az egyes esetekben eltérő lehet az, hogy a számla adattartalmára vonatkozó 169. §-ban előírtak közül melyeket lehet elhagyni, vagy egyszerűsítve feltüntetni, ezért arra is figyelemmel kell lenni.”

…Mit ír elő a 169-es? Keressek rá akkor külön? Hol? Ahhoz képest akkor a 176-os mivel kér kevesebbet?…Miért nincs, mondjuk fent a honlapon egy kitöltött számla, bekarikázva pirossal a kötelező elemek, és rózsaszínnel a „jó ha van, de nem kötelező” típusúak. Mert így rögtön megértenénk az egyszerűsített számla fogalmát?

Általában is megfigyelhető, hogy a NAV honlapja nem más, mint folyamatosan feltöltött hírek és frissülő szabályok lazán rendezett összessége. Tegyük fel, hogy érdekelne minket a KATA, vagy a KIVA, és erről akarnánk többet megtudni. Ha úgy közelítjük meg, hogy mi vállalkozást vezetünk, tehát akkor a vállalkozás felől megyünk, akkor először rákattintunk a „Társaság” menüpontra, ott legördülünk a 2013-ra (amit még megelőz 2012…), ott nem találunk semmit, akkor görgetünk tovább tovább, mintha csak egy félőrült blogjában bolyonganánk, különböző bejegyzések különböző témában, különböző dátumokkal. Menüpont sehol, csak egymás alá beszórt dolgok, távközlési adótól környezetvédelmi díjig, mindenféle. Sok sok görgetés után az Egyéb közcímmel ellátott szakaszban találhatunk valamit.

Vagy követhetjük a poroszos gondolatmenetet is: meg akarunk tudni valamit a KATA-ról. Mi az a KATA? Az egy adó. Akkor az adó menüpontot nézem, és hopp, tényleg ott van! De korántsem minden. Két árva bejegyzés, egy decemberi, meg egy január 8-i. Az, hogy a KATÁ-t érintően azóta a hírek menüpontban több különböző értelmezés is született (a legutolsó január 24-én), az nem zavar senkit, azt nem kell ide belinkelni. Pedig eléggé húsbavágó értelmezés, ahogy azt kiszúrta a Napi Gazdaság is.

Eközben a ködös Albionban…Aki tud angolul, tényleg nézze meg, revelatív erejű. Pontos és közérthető leírások, emberi nyelven, hogy mit hogy kell. Ha problémád van, hova fordulj. Hogy válts papír alapúról elektronikusra. Külön fejezetben: „az ÁFA-ról kezdőknek”, ahol még ennél is bolondbiztosabb leírások szolgálják a megértést. Akinek ez sem elég, az online alkalmazásban mehet végig lépésről lépésre. Akit ez is megriaszt, az végül Youtube videók sorát nézheti végig, például egy áfabevallás elkészítéséről. Egyszerűen kizárt, hogy ne értsd meg, mert mindenre gondoltak, és a polgár fejével gondolkoztak. Nem lehet elégszer megismételni: mindeközben egyetlen paragrafus sem hangzott el, csak életben is használt szavak.

Az amerikaiaknak is van ezerféle űrlapjuk, mégsem vesznek el benne. Tudják rendszerezni, és nem csak az ember elé csapják. Mivel tisztában vannak vele, hogy nem egyszerű az adózásuk, ezért igyekeznek minden csatornán tájékoztatást nyújtani. Itt elérhető, hogy milyen közösségi platformokon, milyen megoldásban támogatják a megértést. Csak néhány példa: Twitter, Facebook, mobil applikáció, Youtube videók, letölthető hangoskönyvek, hírlevelek…”

Forrás:
Adóhivatali portál teszt: amilyen a mosdó, olyan a törülköző; Pénzkérdés blog; 2013. január 31.

Informatika, távközlés, technika

Ingyen wifi a kaposvári buszokon

„Több mint félmilliárd forintból kiszámíthatóbb buszközlekedést ígér az önkormányzat a kaposváriaknak. Az utastájékoztató rendszer mellett, amely pontosan jelzi majd a járatok útvonalát és menetrendjét, ingyenes wifi is lesz a járműveken.

Megbízhatóbb buszközlekedést és a járműveken ingyenes wifit ígér a kaposváriaknak a helyi önkormányzat. Ennek megvalósítására a dunántúli város európai uniós támogatással indított el egy 571 millió forintos fejlesztési programot. Ennek lesz része egy dinamikus utastájékoztató rendszer, amelynek keretében 41 buszmegállóban napelemes, az autóbuszállomáson pedig 2 nagyméretű elektronikus tájékoztató táblát helyeznek ki.

A rendszer segítségével minden szükséges információt megkapnak majd az utasok: például azt, hogy mik az indulási és érkezési időpontok, melyik járattal hová utazhatnak, melyek az átszállási lehetőségek, sőt GPS koordináták alapján a táblákon olvasható lesz, hogy hány percet kell várni, hogy a busz a megállóhelyre érkezzen.

Neten is követhető a forgalom
A rendszer jelzi az alacsonypadlós járművek érkezését, amely hasznos információ a mozgáskorlátozottak, idősek és babakocsival utazók számára.

Az új fedélzeti számítógépekkel felszerelt helyi autóbuszokon az utastájékoztató révén a forgalomirányítók is követhetik a járatok helyzetét a térképen, adatokat kaphatnak a jármű állapotáról és szükség esetén kapcsolatba léphetnek a járművezetővel. A buszok helyzete pedig az interneten is követhető lesz – ismertette a beruházás részleteit Herczeg András, a kivitelező T-Systems Magyarország Zrt. projektvezetője.”

Forrás:
Ingyen wifi a kaposvári buszokon; Bitport; 2013. január 31.

A Telenor ellépett, de ez is csak a stagnáláshoz elég

„A hazai mobilinternet forgalom nem alacsony, de a növekedési üteme két éve igenis az. Egyhelyben áll, és ha nem indul el a magyar „görbe” felfelé, annak az a várható következménye, hogy ebben is le fogunk maradni. Ezt a megállapítást adta ki a Telefonközpont blog elemzése.

Tavaly decemberben a mobilinternet előfizetések száma 3,179 millió, a szolgáltatást aktívan használók száma pedig 2,4 millióra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt az előfizetések 47,5 százalékkal, a mobilinternetet valóban használóké pedig 41,5 százalékkal nőtt. Az adatforgalom növekedés viszont, mely 1,856 millió GByte-ról 2,587 millió GByte-ra nőtt, mindkét szinttől elmaradt, (mert csak 39,4 százalékot nőtt) – vagyis hiába használjuk többen a mobilnetet, az egy felhasználóra jutó átlagos adatforgalom nem nőtt, hanem enyhén csökkent.

A helyzet elemzését felvállaló telefonkozpont.blog.hu azt találta, hogy miközben bár továbbra is masszívan 50 százalékos részesedés körüli szinttel presszionálja a hazai mobiladatforgalmi piacot a T-Mobile, és a Vodafone és a Telenor az utóbbi két évben helyet cserélt (és az előbbi a 20, utóbbi a 30 százalék felé vette az irányt), valójában a Telenor a nyerő, mivel az egy főre jutó adatforgalomban folyamatosan eltávolodott a vetélytársaktól.

Mindez azonban arra sem volt elég, hogy az egy hónap/fő-re jutó mobiladat-forgalomban két év alatt komolyabb elmozdulás lehessen mérni, 2010 és 2012 között kisebb kilengésekkel 1,09 GB-ról 1,08 GB-ig jutottunk. Ez ugyan a németországi, jelenleg is csak várt 600 MB-os szintet jócskán meghaladó érték, de rossz hír az, hogy az európai piacon – egy tavaly publikált Cisco tanulmány szerint – az átlagos mobilinternet felhasználói forgalom átlagosan havi 5 százalékkal nő. Ennél is mellbevágóbb prognózist közölt az Ericson: 2011-2017 között az okostelefon és a tabletpiacon is átlag évi 30 százalékos bővüléssel lehet számolni.

Vagyis – vonja le a konklúziót a blog – most még adatszintű összehasonlításban nincs baj, de ha nem történik valami olyan, amitől a felhasználók a jelenleginél sokkal többet mobilneteznek, le fogunk maradni.”

Forrás:
A Telenor ellépett, de ez is csak a stagnáláshoz elég; HVG.hu; 2013. január 31.

Sikeresnek tartja magát a Lidl mobilszolgáltatása

„Első évfordulóját ünnepli a blue mobile, a kizárólag a Lidl áruházláncában elérhető, a hazai piacon elsők között megjelenő virtuális mobilszolgáltatás.

Február 1-jén egy éve, hogy a Lidl elérhetővé tette áruházaiban a blue mobile szolgáltatást, amely keretében önálló SIM kártyák és készülékes csomagok is megvásárolhatók feltöltőkártyás konstrukcióban. A kiadott közlemény szerint az szolgáltatás és a hozzá tartozó mobiltelefon készülékek az áruházlánc mind a 156 áruházában elérhetők.

„Az új mobilszolgáltatás értékesítésének elindításával az volt a célunk, hogy minél több kiegészítő szolgáltatást nyújtsunk vásárlóinknak a tőlünk megszokott magas minőséggel és kedvező árral” – mondta Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke. „A blue mobile beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, számos pozitív visszajelzés érkezik vásárlóinktól, amelyet az értékesítési adataink is alátámasztanak. Több tízezren választották már ezt a szolgáltatást, és ez meghaladja várakozásainkat” – tette hozzá.

A távközlési termékek és szolgáltatások számára hátteret a Magyar Telekom biztosítja.”

Forrás:
Sikeresnek tartja magát a Lidl mobilszolgáltatása; SG.hu; 2013 január 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Még mindig a lakosság közel felét érintheti a digitális írástudatlanság

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tevékenységében kiemelt szerepet játszik a digitális írástudatlanság csökkentése és az e-befogadás erősítése. A testület szerint ez egyértelmű prioritást kell, hogy élvezzen az uniós támogatások felhasználása során is. A hátrányos helyzetű térségek és kistelepülések lakói, a 40 év felettiek, az e-közigazgatási szolgáltatásokat eddig nem használók, a munkanélküliek és a határon túli magyar állampolgárok integrációját segítő források nyílnak most meg a kormány jóvoltából arra, hogy az magyarok közel felét érintő problémát orvosolja. A két, európai uniós forrásból finanszírozható projekt segítségével több, mint 150 kistelepülés lakóinak helyzetén lehet javítani, illetve mód nyílik a határon túli magyarsággal való közvetlenebb kapcsolattartás kiépítésére, az e-közigazgatás további lehetőségeinek bővítésére.

„Az NHIT feladata az információs társadalom kialakításának programját, menterendjét és intézkedéseit véleményezni. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell szentelni az e-befogadás és a határon túli magyarságot szolgáló e-közigazgatási szolgáltatások kifejlesztése elnevezésű projektekre, amelyek csökkenthetik a digitális társadalmi különbségeket mind a hazai, mind a határon túl élő magyarok körében. – nyilatkozta Kalmár István, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke. A feladatra kijelölt szervezetek kész akciótervvel rendelkeznek, így a pályázati források szabaddá tétele után elindulhatnak a digitális írástudatlanságot csökkentő programok.” – folytatta Kalmár.

A Kormány az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évi akciótervének elfogadásáról szóló 1422/2012. (X.4.)) Korm. határozatában hagyta jóvá az Elektronikus közigazgatás operatív program 2011-2013. évi akciótervét, amelyben az e-befogadás és a határon túli magyarságot szolgáló közigazgatási szolgáltatások kifejlesztésének tervezete is kiemelt besorolást kapott.

Mindkét projekt az e-közigazgatás tágabb szintű meghatározását veszi alapul, az uniós megközelítésmódnak megfelelően az e-demokráciát, az online részvétel lehetőségeit, illetve a befogadó e-közigazgatást is ideértve.

Az e-befogadás projekt keretében az 5000 fő alatti településeken élők felzárkóztatása érdekében mintegy 180 helyen, köztük 120 kispostán és 50 kisiskolában hoznak létre ingyenes Wi-fi hozzáférési pontokat, 60 helyen érintőképernyős terminálokkal, amelyen speciális oktató és bemutató szoftver segítené az állampolgárokat az e-ügyintézés dolgaiban. A program keretében elsőként helyi szinten 500 mentort képeznek ki, akik a szoftveres és más oktatóanyagok mellett személyesen is segíteni tudnak a környezetükben élő embereknek. Az arra nyitott felhasználóknak okostelefon alkalmazás is segít majd az e-ügyintézésben.

A magyar kormány Digitális Megújulás Cselekvési Terve egyértelműen állást foglal, hogy az internet és a ráépülő digitális infrastruktúra biztosításával előmozdítható a határon túli magyarság információs társadalomba való bekapcsolása. Segítségével minél szorosabban és közvetlenebbül kötődhetnek a magyar kulturális élethez, hagyományokhoz. A határon túli magyarságot szolgáló e-közigazgatási szolgáltatások kifejlesztése projekt fontos eleme a hazai közigazgatási szolgáltatások megismertetésének elősegítése a határokon átnyúló szolgáltatások igénybevételéhez, valamint a szomszédos országok jogszabályaival való összehasonlítás. Ez mind a határontúli magyarok, mind az itthonról kinti lehetőségek iránt érdeklődők számára, valamint a szomszédos országok helyi lakosainak is hasznos szolgáltatás. A projekt keretében a tájékoztató anyagokat angol, szlovák, román, német, szerb, horvát nyelveken fogják megjelentetni, és az e-közigazgatási oktatási keretrendszert új modulok és oktatási anyagok kidolgozásával bővíteni.

Az NHIT feladatairól
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) feladatairól a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. számú törvény rendelkezik. Az ebben foglaltak szerint az NHIT véleményezi a Kormány számára többek között az információs társadalom kialakításának programját, az informatika, hírközlés és média területére vonatkozó stratégiai döntéseket, a kutatás és fejlesztés irányvonalának meghatározását, valamint a Kormány számára készült kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit, előterjesztéseket, jogszabály-tervezeteket.

A Kormány vagy a miniszterelnök felkérésére az NHIT hírközlési és informatikai tudományos, célszerűségi, valamint gazdaságossági szempontok alapján megvizsgálhatja a Kormány vagy valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek hírközlést és informatikát érintő uniós és egyéb pályázatait és azok teljesülését, valamint egyéb hírközlési és informatikai tárgyú projektjeit, beszerzéseit.”

Forrás:
Még mindig a lakosság közel felét érintheti a digitális írástudatlanság; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2013. január 30.

Évente háromszor olvassák le a gázórákat

„A posta munkatársai végzik a gázmérők leolvasását a Tiszántúli Gázszolgáltató (Tigáz) Zrt. szolgáltatási területén február 1-jétől a Tigáz Csoport és a Magyar Posta együttműködési megállapodása alapján – jelentették be kedden Budapesten.

A Magyar Posta Zrt. kettő plusz egy évre nyerte el a megbízást a Tigáz teljes szolgáltatási területén – mondta el Molnár Róbert, a posta üzletágvezetője sajtótájékoztatón.

A Tigáz 2007 óta alvállalkozóval végezteti a leolvasást, a kiírt pályázatra most a Magyar Posta adta a legjobb ajánlatot – közölte Holyevácz Csaba, a Tigáz ügyfélkapcsolati igazgatója. Hozzátette: a leolvasás rendje is megváltozik, a pontosabb elszámolás érdekében a kötelező egyszeri helyett évente háromszor rögzítik majd az adatokat a lakossági fogyasztóknál.

A szolgáltatás díja az előre tervezett költségkereten belül maradt, a számok nem publikusak, és az évi háromszori leolvasás miatt nem is összehasonlíthatók a korábbiakkal – fogalmazott az ügyfélkapcsolati igazgató. A részletekről szólva Holyevácz Csaba elmondta: összesen 1,1 millió gázmérőről van szó.

A fogyasztók szempontjából csak a gázmérőt leolvasó személye jelent változást. Az éves és a számlázás alapjául szolgáló leolvasások ütemezésén a Tigáz nem változtat. A leolvasásnál a postai munkatársak nemcsak a mérőállást rögzítik, hanem dokumentálják a fogyasztási helyet is, digitális fényképet készítenek a gázmérőről. Azoknak a fogyasztóknak, akik a havi diktálást választják, az eddigi gyakorlatnak megfelelően havonta kell elküldeniük a pontos mérőállást.

A Magyar Posta számára fontos stratégiai cél a szolgáltatási körök bővítése és a kapacitások kihasználása – emelte ki Molnár Róbert. A Tigáz szolgáltatási területén a leolvasást összesen 230-240 munkatárs fogja végezni, ők eddig kézbesítőként dolgoztak. A postai küldemények száma csökken, de így munkát tudnak biztosítani az alkalmazottaknak – mondta el az üzletágvezető. Januártól a postai dolgozók olvassák le az ELMŰ-ÉMÁSZ csoporthoz tartozó villanyórákat is.”

Forrás:
Évente háromszor olvassák le a gázórákat; Magyar Nemzet/MTI; 2013. január 29.

PayPal: a mobilfizetés megállíthatatlan

„A 2012-es jelentés fő számai: 14 milliárd dollár mobilfizetés, 692 millió átutalás és 123 millió aktív PayPal-fiók.

A tavalyi évet összegző jelentése szerint a PayPal 40%-kal múlta felül év eleji előrejelzését a mobileszközökön végbemenő fizetésekkel kapcsolatban, aminek volumene 2012-ben elérte a 14 milliárd dollárt. Ezzel az eredménnyel a vállalat 250%-os növekedést ért el a 2011-es évhez viszonyítva (4 milliárd dollár).

A szolgáltató tavaly összesen 692 millió tranzakciót szolgált ki, ami percenként mintegy 5200 átutalást jelent. Ezzel az immár 123 millió aktív fiókot kezelő cég jelentősen hozzájárult anyavállalata, az eBay bevételeihez. 2012-ben 15%-kal emelkedett a PayPal-felhasználók száma, és így a cég történetének eddigi legnagyobb növekedését produkálta havonta átlagosan mintegy 2 millió új számlanyitással.

John Donahoe, az eBay elnöke a következőket nyilatkozta: „Nagyszerűen zártuk az évet, és az utolsó negyedév minden várakozásunkat felülmúlta. Szükséges megemlíteni a mobil platformok kiemelkedő teljesítményét, ugyanis az eBay mobile 13 milliárd dolláros, a PayPal mobile pedig 14 milliárd dolláros forgalmat generált az elmúlt év során. 2013-ra várakozásaink szerint mindkét szolgáltatás átlépi a 20 milliárd dolláros küszöböt.”

Az eBay az utolsó negyedévben 18%-os profitnövekedést ért el a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, és a három hónap bevétele elérte a 4 milliárd dollárt. Az éves bevételt tekintve a vállalat 21%-os növekedésről számolt be 2011-hez képest, ami 14,1 milliárd dollárnak felel meg. A PayPal esetében a profit 24%-kal növekedett, aminek motorját a folyamatosan emelkedő felhasználószám és földrajzi terjeszkedés adta.”

Forrás:
PayPal: a mobilfizetés megállíthatatlan; IT café; 2013. január 29.

Törvények, rendeletek

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosítással kapcsolatban

„(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

III. Következtetések
50. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatot, mivel az hozzájárulhat a megbízható elektronikus szolgáltatások és az azonosítási rendszerek uniós szinten megvalósuló kölcsönös elismeréséhez (és elfoga­dásához). Üdvözli továbbá egy olyan közös követelményrendszer létrehozását, amelyet az elektronikus azonosító eszközök kibocsátóinak és a megbízható szolgáltatóknak egyaránt teljesíteniük kell. A javaslat iránti általános bizalma ellenére az európai adatvédelmi biztos az alábbi általános ajánlásokat kívánja tenni:

— A javaslatban szereplő adatvédelmi rendelkezések nem korlátozódhatnak kizárólag a megbízható szol­gáltatókra, hanem a javaslat II. fejezetében ismertetett elektronikus azonosítási rendszerekben tárolt személyes adatok feldolgozására is ki kell terjedniük.

— A rendeletjavaslatnak közös biztonsági követelményrendszert kell megállapítania a megbízható szolgál­tatókra és az elektronikus azonosító eszközök kibocsátóira vonatkozóan. Ugyanígy a rendeletjavaslattal a Bizottság – amennyiben szükséges – végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szelektív alkalmazása útján meghatározhatja a megbízható elektronikus szolgáltatások és azonosítási rendszerek biztonságára vonatkozó kritériumokat, feltételeket és követelményeket.

— A megbízható elektronikus szolgáltatóknak és az elektronikus azonosító eszközök kibocsátóinak szol­gáltatásaik igénybe vevői számára biztosítaniuk kell az alábbiakat: i. adataik összegyűjtésével, kommu­nikációjával és megőrzésével kapcsolatos megfelelő információk, valamint ii. személyes adataik ellen­őrzésére és adatvédelmi jogaik gyakorlására alkalmas eszközök.

— Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslatba sokkal szelektívebben kell beépíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy a rendeletjavaslat elfogadása után végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján pontosítson, illetve részletezzen konkrét rendelkezéseket.

51. Az elektronikus azonosítási rendszerek kölcsönös elismerésével kapcsolatos néhány egyedi rendelke­zést ugyancsak javítani kell:
— A rendeletjavaslatnak pontosítania kell, hogy az egyének tagállamok közötti azonosítása során mely adatok vagy adatkategóriák kerülnek feldolgozásra. E pontosításnak amellett, hogy az arányosság elvének betartását is szem előtt kell tartania, legalább olyan részletesnek kell lennie, mint a más megbízható szolgáltatásokról szóló mellékleteknek.

— Az azonosítási rendszerek felállításához előírt biztosítékoknak legalább a minősített megbízható szol­gáltatókra vonatkozó követelményeknek meg kell felelniük.

— A javaslatnak a nemzeti azonosítási rendszerek közötti interoperabilitás keretének létrehozásához megfelelő mechanizmusokat kell bevezetnie.

52. Végezetül az európai adatvédelmi biztos a megbízható elektronikus szolgáltatások nyújtására és elismerésére vonatkozó követelményekkel kapcsolatban az alábbi ajánlásokat teszi:
— Valamennyi elektronikus szolgáltatás tekintetében pontosítani kell, hogy személyes adatok feldolgozására sor kerül-e, és amennyiben igen, azt, hogy melyek a feldolgozandó adatok vagy adatkategóriák.

— A rendeletnek megfelelő biztosítékokat kell tartalmaznia arra, hogy a megbízható elektronikus szolgál­tatások felügyeleti szerveinek és az adatvédelmi hatóságoknak a hatáskörei között elkerülhető legyen az átfedés.

— Az adatok megsértése és a biztonsági események vonatkozásában a megbízható elektronikus szolgálta­tókra háruló kötelezettségeknek összhangban kell állniuk a felülvizsgált elektronikus hírközlési adatvé­delmi irányelvben és az adatvédelmi rendeletre irányuló javaslatban megállapított követelményekkel.

— Pontosabb megfogalmazásra van szükség azon magán, illetve állami szervek meghatározása esetében, amelyek a javaslat 16. és 17. cikkében említett ellenőrzés elvégzésére harmadik félként jogosultak, illetve a 23. cikkben meghatározott minősített elektronikus aláírás létrehozására alkalmas eszközöket ellen­ őrizhetik; továbbá azon kritériumokkal kapcsolatban, amelyek értelmében e szervek függetlenségét értékelni kell.

— A rendelet szövegének pontosabban kell fogalmaznia a javaslat 19. cikkének (2) és (4) bekezdésében (1) említett adatok megőrzési határidejének megállapításával kapcsolatban…”

Forrás:
Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a megbízható elektronikus szolgáltatásokról szóló rendelet) vonatkozó bizottsági javaslatról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; C 28, 56. évfolyam, 2013. január 30.; 6-8.oldalak (pdf)