Skip to main content

12. szám, 2016. március 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányinfo: pályázati rendszer, intézményátszervezés és az ügyintézések felgyorsítása

„…Átláthatóbb rendszer jön létre az uniós támogatások terén
Lázár János beszélt az uniós támogatások új pályázati értékelési rendszerről is. Elmondta: a kormány döntött arról, hogy állami tisztviselőkből, állami érdekkörben dolgozókból értékelői szaknévsor jön létre, az ebben szereplők legfeljebb fizetésük dupláját kaphatják a munkáért. Egy pályázatot két értékelőnek kell értékelnie, ezt követően egy három tárcából – a szaktárcából, a felügyelő tárcából és a Miniszterelnökségből – álló döntés-előkészítő bizottság jön létre. Ezzel megszűnik az értékelések kiszervezése, átláthatóbb és igazságosabb viszonyok jönnek létre, csökken a korrupciós kockázat – sorolta.

Kitért arra is, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós kifizetések elszámolási folyamata másfél éven belül zárul le, ebben egy 400 milliárd forintos többlet van. A végén teljes lesz a felhasználási arány – emelte ki. A miniszter arról is beszámolt, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban a nyertes pályázók a szerződés 50 százalékát azonnal lehívhatják, az állam a gazdasági növekedés érdekében akár hitelre is kész előfinanszírozni a források lehívását.
…
A megszüntetésre javasolt háttérintézményeket firtató kérdésre azt felelte: hétfőn közigazgatási államtitkári egyeztetésen lesz a lista, és várhatóan szerdán dönt a kormány.
…
A tárcavezető beszámolt arról is, hogy az ügyintézés gyorsítását, az eljárások olcsóbbá tételét szeretné elérni a közigazgatásban a kormány, amely áprilisban konzultációt kezd az ügyfelekkel a bürokrácia további csökkentéséről. Megjegyezte: a statisztikai adatok szerint javult az ügyintézés tempója, de ezt maga sem hiszi el. „Túl jónak tűnnek a számok, vannak ezzel ellentétes népi tapasztalataim” – fogalmazott.

Kérdésre azt is elmondta, hogy a bürokrácia nyelvezetének egyszerűsítésén is gondolkodnak, ugyanakkor egy hivatal által kiállított határozatnak törvényileg előírt kötelező elemei vannak.

Ismertette azt is, hogy január 1-je óta egymillió olyan új okmányt adtak ki, amiért nem kellett fizetni, de korábban több milliárd forintos költséget jelentett volna. Ebből 221 ezer személyi igazolvány volt, 238 ezer lakcímkártya, 110 ezer felsőoktatási jelentkezés, 162 ezer vezetői engedély volt.”

Forrás:
Orbán Viktor a kötelező betelepítési kvóta ellen száll csatába Brüsszelben; Miniszterelnökség; 2016. március 17.

Ismét Laufer Tamást választották meg az IVSZ elnökének

„Az IVSZ éves közgyűlésén elnököt választott a szervezet: a következő három évre ismét a jelenlegi elnöknek, Laufer Tamásnak szavaztak bizalmat a tagok. A digitalizáció egy megkerülhetetlen folyamat, amelyet az egész gazdaságnak magáévá kell tennie, ha nem akar reménytelenül lemaradni a globális versenyben – emelte ki beszédében az elnök.

A második alkalommal is újraválasztott elnök az ágazati szövetség tevékenysége és küldetése kapcsán azt emelte ki, hogy míg az IVSZ feladata az elmúlt időszakban az evangelizáció volt, fel kellett hívni figyelmet arra, hogy a digitális gazdaság nem egy jövőkép, hanem a jelen, addig ma már ez sem elég:

Digitális lépéskényszerben vagyunk.
Legnagyobb feladatunk ma a szakemberképzés fejlesztése, az IVSZ a jövőben is azért dolgozik, hogy 2019-re az informatika a legnépszerűbb szakma legyen a munkaerőpiacon. Ezen túl pedig, hogy a hazai IT KKV vállalatokat erősítsük – IoT és az Ipar 4.0 trendek mentén olyan kompetencia központokat tartunk szükségesnek, ahol a problémát ismerő egyéb iparágak képviselői és a megoldást fejleszteni képes IT vállalkozások egymásra találnak. Ehhez hidakat építünk, iparági együttműködéseket kezdeményezünk egyetemi, akadémiai, állami és piaci szereplők bevonásával. A magyar digitális gazdaság építését segítjük.

Ahogy előadásában elmondta: átalakuláson megyünk át, aminek eredményeképp eljutunk horizontálisan a gazdaság minden területére a digitalizációt képviselve, a digitális gazdaság alapja az informatika. A közgyűlés képei. [IVSZ]”

—–

„…Az IVSZ kiemelt missziója a digitális alapkészségek fejlesztése, a digitális írástudás erősítése, így a digitális oktatási stratégia kidolgozásában való közreműködés. Állandó szakmai partnere a kormányzatnak, ennek jegyében a szövetség közgyűlésén részt vett Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalom-fejlesztésért felelős kormánybiztos, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, valamint dr. Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes-államtitkár is, akik egy pódiumbeszélgetés keretei között vitatták meg a digitális oktatás megújításának egyes kérdéseit.

A digitális oktatás megújításának egyik fontos pontja az iskolai eszközpark korszerűsítése, illetve a Digitális Jólét Programban is lefektetett internet illetve wifi kapcsolat javítása az intézményekben. Ezzel kapcsolatban Solymár Károly helyettes-államtitkár kifejtette: a wifi kapcsolat biztosítása országszerte minden iskolában 2018-ra biztosítható, az 50-100 megabites internet-hozzáférés azonban már az idei év végéig elérhetővé válik az intézményekben. Az eszköz-ellátottság kapcsán kiemelte: e tekintetben naprakész nyilvántartásra van szükség, utána pontosan kidolgozott stratégia kell a fejlesztésre, és csak ezek után lehet a konkrét eszközigényt meghatározni. [HWSW.hu]”

——

„…Az IVSZ már az évezred első évtizedének végétől aktívabb szerepet kért – és részben kapott is – az IKT ipart érintő szakmapolitikai döntések alakításában. A 2010-es választások, már Laufer elnöksége alatt bekapcsolódott a Digitális Megújulás Cselekvési Terv kialakításába. Erre az időszakra esik többek között a Minősített Informatikai Vállalkozás védjegy bevezetése. Emellett a szervezet már akkor elkezdett lobbizni azért, hogy a felsőoktatásban a mérnökképzés prioritást élvezzen. Elkezdődött egy a közbeszerzések hatékonyabb lebonyolítását segítő program is. Egyik szakmai műhelyében elkészült a cloud computing hazai terjedését is segítő egységes adatközponti fogalomtár, amelynek tavaly ősszel elkészült új kiadása cloud-fogalomtárral bővült, startup-támogató rendezvényt szervezett, mentorálási programot indított, és még sorolhatnánk.

Az elmúlt ciklusban a Századvég Gazdaságkutatóval karöltve dolgoztak ki egy új módszertant az IKT ágazat gazdasági szerepének mérésére, amely a korábbinál árnyaltabban mutatja az ágazat hatását a gazdaság egészére. A korábbi módszertannal szemben – amely a közvetlen hatás mellett csupán közvetett és indukált hatásokkal számol – figyelembe veszi a beszállítói, felhasználói, munkavállalói és beruházási hatásokat is.

Szintén tavaly jelent meg a Szövetség kiáltványa a digitális oktatási kiáltványa. Ugyanakkor sok jelből úgy tűnik, a szakma és politika továbbra is elbeszél egymás mellett. Az oktatás korszerűsítésében egyelőre főleg egyéni vállalati kezdeményezéseket látni, miközben 2010 óta folyamatosan zajlik a köz- és felsőoktatás átalakítása, amely egyelőre semmiféle megoldást nem ad az IKT szakma által megfogalmazott problémákra, különös nem az egyre krónikusabbá váló szakemberhiányra. [Bitport.hu]”

Forrás:
Elnököt választott az IVSZ közgyűlése; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016. március 17.
Laufer Tamás maradt az IVSZ elnöke; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2016. március 18.
Harmadszor választotta az IVSZ közgyűlése Laufer Tamást elnöknek; Bitport.hu; 2016. március 18.

Közigazgatás, politika

Program indul az infokommunikáció, a digitális gazdaság területén megszülető innovatív magyar ötleteket felkarolására

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,5 milliárd forint uniós forrásból hároméves programot indít, amely az infokommunikáció, a digitális gazdaság területén megszülető innovatív magyar ötleteket karol fel és segít sikerre vinni a nemzetközi piacokon.
Az INPUT program a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat kiszolgáló meglévő intézményrendszerre épít, annak működését serkenti. A hazai cégek hatékonyságának és jövedelemtermelő képességének fokozása érdekében nyitott az együttműködésre a digitális gazdaságot és a startupokat támogató hazai és nemzetközi szervezetekkel. Lebonyolításával a tárca infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkársága a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget bízza meg.

A program nem pénzbeli támogatást nyújt, hanem a kedvezményezettek tényleges igényeihez igazodó szemléletformáló előadásokat, interaktív workshopokat, tanácsadást biztosít egyebek mellett a termékfejlesztés és a külpiacra jutás területén. 13 vidéki egyetemi és inkubációs központhoz kötődő koordinátor, mentorcsapat segíti az innovatív projektgazdákat, akikkel szemben nem követelmény, hogy már az induláskor rendelkezzenek vállalkozással.

„Az INPUT elsődleges célja a digitális gazdaság fejlesztése új munkahelyek létrehozásával, a fiatalok vállalkozó kedvének felkeltése, az ötletgazdák szemléletformálása, mentorálása révén. Egy magyar vállalkozás magyarországi fejlesztési központtal is sikeres lehet, de képessé kell válnia a megmérettetésre a globális piacon. A program kiemelkedő teljesítményekhez adhatja meg a kezdő lökést, ám akkor is betölti küldetését, ha fiatal vállalkozókat képessé tesz arra, hogy családjuknak megélhetést biztosítsanak” – jelentette ki Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

A programot hazai és nemzetközi szakemberekből álló tanácsadó testületek segítik. A nemzetközi tanácsadó testület tagjának felkért Ron Sege, a Szilícium-völgyben működő Echelon Corporation elnök-vezérigazgatója az INPUT 2016. március 18-i programindító eseményére érkezett Győrbe.

„Örömmel veszem a felkérést a program nemzetközi tanácsadó testületének tagságába. Vállalatvezetőként folyamatosan keresem a lehetőségeket a megújulásra, a cég fejlesztési tevékenységének újjászervezésére. Minden bizonnyal nemcsak a kiváló magyar ötletgazdák tanulhatnak arról, hogy az Egyesült Államokban milyennek kell lennie egy terméknek ahhoz, hogy eladható legyen” – mondta előadásában Ron Sege.

Az INPUT Program 800 vidéki IKT ötletgazdát, vállalkozást, egyéb szereplőt szólít meg. Három év alatt 220 szemléletformáló előadást, rendezvényt, folyamatos mentorálást és nemzetközi kapcsolatépítést nyújt. A tervek szerint 300 új IKT vállalkozást és innovatív projektet indíthat útra Magyarországon. A program eredményességének legfontosabb mérőszáma, hogy 200 infokommunikációs startup vállalkozás sikeres megjelenéséhez kíván hozzájárulni a nemzetközi piacokon.”

Forrás:
Program indul az infokommunikáció, a digitális gazdaság területén megszülető innovatív magyar ötleteket felkarolására; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. március 18.

Digitális készségek nélkül lemaradnak a vállalkozások

„A digitális felvilágosodás korában előbb-utóbb lemaradnak a versenyben azok a cégek, amelyek nem sajátítják el a digitális készségeket – fejtette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, a Google budapesti sajtótájékoztatóján.
Szabó László elmondta: a magyarországi infokommunikációs szektor évente mintegy 7 százalékkal bővül, közvetlenül 311 ezren, közvetetten több mint 400 ezren dolgoznak az ágazatban, túlnyomó részük multinacionális vállalatoknál. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) is megjelenjenek a digitális térben.

Úgy vélte, a magyar kkv-k számára és az ország gazdaságának szempontjából is létfontosságú lenne, hogy a külpiacokon is érvényesüljenek. S bár nincs az internetnél olcsóbb és hatékonyabb módja a nemzetközi kereskedelemben való részvételnek, a magyar kis- és középvállalkozások mindössze 64 százaléka rendelkezik saját weboldallal – tette hozzá.

Heal Edina, a Google magyarországi vezetője felhívta a figyelmet, hogy a digitális készségek hiánya az Európai Unió legégetőbb problémái közé tartozik, az EU lakosságának csaknem fele nem rendelkezik a megfelelő digitális ismeretekkel, pedig 2020-ra a munkakörök 90 százaléka igényel majd valamilyen szinten ilyen készségeket. Ennek eredményeként pedig csaknem egymillió állás marad betöltetlen – közölte.

Ismertette: Magyarország mindössze a 20. helyezést érte el az unióban a lakosság technikai képzettsége, a cégek digitalizációja, az internethez való hozzáférés és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások használata alapján a Varsói Egyetem digitális gazdasági laborjának (DELab) legfrissebb felmérése szerint. Ha csak a vállalati szférát nézzük, akkor a magyar cégek a 26. helyen állnak a digitális felkészültséget tekintve a 28 uniós ország között. A magyarországi vállalkozások nem használják ki a digitális eszközök előnyeit, mindössze 64 százalék üzemeltet saját honlapot – szemben az EU15 79 százalékos átlagával; 26 százalékuk használja a közösségi oldalakat, míg az EU15-ben ez az arány 43 százalék. Emellett a vállalatok alig 10 százaléka értékesít online, ami szintén sokkal az EU15 14,6 százalékos átlaga alatt van – hívta fel a figyelmet a Google vezetője.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar lakosság készségszinten használja a digitális eszközöket, több mint 60 százalékuk naponta.

Heal Edina egyúttal bejelentette, hogy a Google ingyenes online tanfolyammal bővíti oktatási programját. A Digital Workshop nevű programra egyaránt jelentkezhetnek vállalkozók, diákok és azok, akik tudatosabban és hatékonyabban szeretnék használni az internetet üzleti céllal. A platform ingyenes oktatóanyagot biztosít az online jelenlét kialakításától kezdve a közösségimédia-kampányok futtatásán át a mobiltelefonok által kínált lehetőségek kihasználásáig”

Forrás:
Digitális készségek nélkül lemaradnak a vállalkozások; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2016. március 17.

Napirenden a vidékfejlesztés – Tavasszal érkeznek az újabb pályázatok

„A Vidékfejlesztési Program már megjelent pályázatairól, az agrárium új lehetőségeiről, és a gazdálkodókat érintő aktualitásokról számolt be Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kölcsey Kör Kecskeméti Tagozatának 22. pódium-beszélgetésén.
Az államtitkár kiemelte: a vidékfejlesztés sokrétű, amely az agrárvállalkozások mellett a kistelepülések önkormányzatait, a civil szervezeteket, az egyházakat és a helyi kisvállalkozásokat éppúgy érinti. Az agrárium fejlesztésére több operatív program is forrást biztosít, amelyek közül a Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintos kerete tartozik a Miniszterelnökség Kecskeméten működő Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságának kezelésébe.

A rendelkezésre álló forrás a 2014-2020 közötti uniós ciklusban a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok fejlesztéseit, elképzeléseik megvalósítását szolgálja. A Vidékfejlesztési Program beruházási forrásainak 80 százaléka érkezik majd hozzájuk az új időszakban. A versenyképesség növelése mellett a vidéki munkahelyteremtés és a vidéki munkahelyek megőrzése is kiemelt célkitűzés a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok támogatása kerül előtérbe.

Az idei év a pályázatok éve lesz – hangsúlyozta az államtitkár. A magyar mezőgazdaság dinamikus növekedéséhez szükség van arra, hogy a gazdálkodók minél több pályázati felhívást, minél hamarabb megismerjenek, illetve belekezdjenek a projektek megvalósításába. A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig 20 pályázat jelent meg, amelyek közül – 3-4-szeres túljelentkezés mellett – több, már le is zárult.

Jelenleg a kertészeti és az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató felhívásokra nyújthatják be kérelmüket az érintettek. Napokon belül az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló – mintegy 70 milliárd forint keretösszegű – pályázati felhívásokat is megismerhetik az állattenyésztők. Fontos kiemelni továbbá, hogy az év során több pályázat is megjelenik a helyi közösségek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. Ezen felhívások többek között a LEADER Helyi Akciócsoportok és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózaton keresztül a civil szervezetek számára is kitörési lehetőséget jelenthetnek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy érdeklődés miatt a rendelkezésre álló források gyorsan ki fognak merülni, éppen ezért fontos, hogy az érdeklődők figyelemmel kísérjék a megjelenő pályázatokat és már az első szakaszban benyújtsák kérelmüket – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Napirenden a vidékfejlesztés – Tavasszal érkeznek az újabb pályázatok; Miniszterelnökség; 2016. március 18.

Közigazgatási, politikai informatika

Miénk itt a tér? – Budapest Open Knowledge Meetup

„Ez alkalommal a városok élhetőbbé tételével kapcsolatos közösségi tudásról, szolgáltatásokról lesz szó.
Helyszín:
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Országház utca 30., Budapest (térkép)
Időpont: 2016. március 21., 17h

Le Marietta: A Járókelő.hu összeköti az önkormányzatokat a városlakókkal. A weboldal és mobil alkalmazásai segítségével gyűjthetők a bosszantó városi problémák fotói és leírásai – ezeket a Járókelő önkéntesei juttatják el az illetékeseknek. A Járókelő segít abban, hogy a megoldásokat ne csak dokumentálják a felhasználók, hanem értékelhessék is azt, hogyan működik a városuk. Az előadásból a Járókelő.hu eddigi adatfelhasználási gyakorlatait (pl. statisztikák közlése) ismerhetjük meg, illetve azt is, hogyan használhatók fel egy ilyen „kátyúbejelentő” oldalon gyűjtött adatok az önkormányzatok munkájában.

Szerdahelyi-Németh Klára (településtervező, Budapest Dialog alapító): A Budapest Dialog közösségi városfejlesztő portálon keresztül bárki megoszthatja fejlesztő ötletét, projektjét, arra visszajelzéseket és felajánlásokat gyűjthet. Az oldal azért jött létre, hogy a lakosság fejlesztő ötleteit, támogatható elképzeléseit összegyűjtse és eljuttassa az érdekelt szereplőkhöz. Az önkormányzatok számára pedig lehetőséget adjon megvalósulás előtt álló fejlesztési elképzeléseik innovatív bemutatására, a fejlesztéseket megelőző párbeszédre, mely elősegíti a nagyobb társadalmi támogatottságot és a kis léptékű, költséghatékony fejlesztések megvalósulását. A portál aktív használói közé lelkes, fejleszteni akaró civileket, vállalkozásokat és az önkormányzatokat várják.

Villámelőadások (10 perc):
Halász Levente (Kodolányi János Főiskola):
Élhető várossá válást célzó megoldások Miskolcon
A régi füstös, túlzsúfolt megyeszékhely egy nagyváros kulturális és funkcionális centrumaként pozicionálja újra magát. A város főnixmadárként születik újjá, mind a helyiek pozitív véleménye, mind az oda látogató magyar és külföldi turisták számának exponenciális emelkedése egyértelmű bizonyítéka az élhető várossá válás sikereinek és követendő fejlődési utat jelent a jövőben is.

Berki Márton (MTA TK Szociológiai Intézet; ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék):
„Right to the City”, avagy a városhoz való jog

Az előadás a térbeli-társadalmi kirekesztés kérdéskörét egy tágabb elméleti keretbe, a „Right to the City” (= a városhoz való jog) koncepciójába helyezi. Az arra vonatkozó magyarázatokat igyekszik bemutatni, hogy miért értékelődött fel a város csereértéke a használati értékének rovására, ez miként vezetett a városi tér fokozatos kommodifikációjához, hogyan kerülnek ki a városi közterek a „köz” tulajdonából, illetve hogy bizonyos csoportokat miként zárnak ki a városkép (át)alakításának folyamatából.”

Forrás:
Miénk itt a tér?; Budapest Open Knowledge Meetup; 2016. március

Zártkörű tanácskozás az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), a tervezett új elszámoló rendszer és az egyedi dobozazonosítás kérdéskörével kapcsolatban

„Az MGYK március 9-én zártkörű meghívásos miniszimpóziumot tartott a budapesti Benczúr Hotelben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), a tervezett új elszámoló rendszer és az egyedi dobozazonosítás kérdéskörével kapcsolatban. A meghívott hatóságok képviselői kivétel nélkül a rendezvény legfontosabb eredményének azt tartották, hogy hamarosan egyeztetések kezdődnek az érintett hatóságok között, amely ezt megelőzően nem volt jellemző.

A mintegy három óra időtartamú összejövetel dr. Hankó Zoltán kamarai elnök, moderátor szavaival vette kezdetét, aki annak a reményének adott hangot, hogy a zártkörű meghívásos, protokollmentes miniszimpóziumon őszintén vitathatják meg az EESZT-vel, az OEP által előkészített új gyógyszertári elszámoló rendszerrel és az egyedi dobozazonosítókkal kapcsolatos kérdéseket. Miniszimpózium aktuális informatikai feladatokról. Ezután köszöntötte a jelenlévő meghívottakat: az Egészségügyért Felelős Államtitkárságról dr. Horváth Beatrix főosztályvezetőt, a NAV Informatikai Intézete igazgatóját (Gyócsi Lászlót) és helyettesét (Barcza Attilát), az Állami Egészségügyi Ellátó Központból (ÁEEK) az EESZT fejlesztésének projektvezetőjét (Szabó Bálintot) és gyógyszerész végzettségű munkatársát (dr. Bertalan Lórántot), az OEP főigazgató-helyettesét (Árki Kornélt), gyógyszerészeti főosztályvezető asszonyát (dr. Bidló Juditot) és munkatársaikat, valamint dr. Ilku Líviát a HENT gyógyszerhamisítás elleni bizottságának elnökét, továbbá a gyógyszertárak informatikai szolgáltatóinak a vezetőit. A rendezvényen – amelyet dr. Szigeti Tamással a Gyógyszertári Rendszergazdák Szövetségének elnökével együtt szerveztek – részt vettek a kamara elnökségének tagja és a területi szervezetek elnökei, illetve delegáltjai is.

Ahogy a bevezetőben elhangzott, a miniszimpózium három fő téma köré csoportosult, amelyekről vitaindító előadások hangzottak el: az EESZT és ezen belül az e-recept bevezetésének előkészületeiről, az OEP patikai elszámoló rendszerének tervezett változásairól, illetve a gyógyszerdobozok egyedi azonosítóiról.

Az első témakörben két előadás hangzott el. Először Szabó Bálint, az ÁEEK-EESZT szakmai vezetője beszélt az e-recepthez vezető útról. Mint megtudtuk, mára már elindult a rendszer fejlesztése, a központ elkészült, most a bevezetés-előkészítési időszak veszi kezdetét. A rendszer kialakításának alapgondolata az volt, hogy az egészségügyi ágazat jelenlegi heterogén informatikai hátterét konszolidálni lehessen, és amit csak lehet, azt elektronikus útra tereljék, hogy ezzel is csökkentsék az ágazat dolgozóinak leterheltségét. „Válaszolni kell a kor kihívásaira” – mondta, olyan jelentőségű változás ez az egészségügyben, mint például amikor bevezették a bankkártyákat vagy a mobilon történő fizetés lehetőségét. A rendszert nyilván nem lehet egyik napról a másikra bevezetni – figyelmeztetett. A továbbiakban kitért arra, hogy kik férhetnek hozzá a szolgáltatáshoz, majd hangsúlyozta, hogy az állampolgár be tudja majd állítani, hogy ki férhet és ki nem férhet hozzá az adataihoz!

Ezt követően a fejlesztés fő szempontjait ismertette: Minden szolgáltató ugyanazokat az informatikai rendszereket tudja majd használni, amit korábban is. Tehát, ha majd élesben működik a szolgáltatás, akkor sem kell lecserélni a korábbi szoftvereket. További szempont, hogy könnyű legyen a bevezetése – ez azt jelenti, hogy a lehető legkisebb mértékben kelljen megváltoztatni a már ismert munkafolyamatokat. Nem cél az ágazati folyamatok teljes átdolgozása sem. Fontosnak tartják, hogy amikor már lesz e-recept, akkor is lehessen még papíralapú vényt használni. Külön hangsúlyozta: nem cél a betegirányítás sem!

Az adatvédelmi szempontok ismertetése után elmondta, a rendszert „törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet szabályozza”, ezek közül eddig a törvényi szintű szabályozás jelent meg. Az e-recept „élesítésének” kitűzött időpontja 2017. március 1. – azonban úgy látja, hogy ezen módosíthat például az e-személyi igazolvány bevezetése.

A következőkben dr. Bertalan Lóránt az előzőekben elhangzottakhoz kapcsolódva további ismereteket osztott meg a hallgatósággal az e-receptről. Az előadó az új szolgáltatással kapcsolatban kiemelte annak tranzakciós jellegét: a hagyományos papíralapú vényeket szeretnék teljes mértékben lecserélni, terveik szerint fokozatosan. Erre két változat lehetséges, az egyik az úgynevezett birtoklásalapú. Ez gyakorlatilag egy felírási bizonylatot jelent, amit az orvostól kap a beteg, ami egyben meghatalmazásként is szolgál. A másik az azonosítás alapú, ez azonban rendkívüli korszerű megoldásokat kíván. Kiemelte az e-recept fokozatos bevezetésének fontosságát – párhuzamosan sokáig még papíron is lesz recept. Ő is hangsúlyozta, nem akartak a jelenlegi gyógyszerkiadási gyakorlaton változtatni. „Semmi piacbefolyásolás!” – jegyezte meg. A rendszer betegközpontú – folytatta, a kontroll a beteg oldaláról is megnyilvánul. Előadásában számos gyakorlati kérdésre is választ adott, majd összefoglalásként az e-recept előnyeit ismertette, például a gyógyszerészek adminisztrációs terheinek csökkentését vagy a betegbiztonság fokozását, illetve a rendszer tudományos elemzésekre való használhatóságát.

Ezt követően dr. Bidló Judit előadása következett, aki az OEP elszámolási rendszerének változásával kapcsolatos tudnivalókba engedett betekintést. Egy rövid visszaemlékezéssel kezdett: felidézte a számítógépek bevezetését a patikákban. A továbbiakban az elszámoló rendszerükkel kapcsolatban elmondta: cél, hogy legyen a jelenleginél rugalmasabb és online. Ennek kiteljesedése lesz majd az e-recept, de addig is próbálnak számos funkciót beépíteni a jelenlegi rendszerbe. A cél, hogy a gyógyszerészek valós időben megtudják, elszámolható-e az adott recept. Az új rendszer számos, eddig gondot okozó kérdés megoldásában is könnyít, a dupla vényeket vagy a növekedési hormonnal kapcsolatos expediálási és elszámolási kérdéseket hozta példaként. Az új rendszerből mindenki csak profitál – hangzott el, de vajon teljesíthető-e a 2017-es indulás? – tette fel ő is kérdést. Kiemelte, jó lenne, ha minél előbb elindulnának az érintettek között a konzultációk a határidő betartása érdekében.

A továbbiakban dr. Ilku Lívia tartotta meg az egyedi dobozazonosítókkal kapcsolatos vitaindítóját. Mint megtudtuk, az európai jogalkotó már 2011-ben elfogadta a hamisítás elleni irányelveket – azóta tudni lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor minden egyes dobozon lennie kell egy egyedi azonosítónak, valamint kötelező lesz a dézsmabiztos csomagolás. Ennek költségei a gyártókat illetik. A folyamat lényege: amikor a gyógyszer lejön a gyártósorról, kap egy egyedi azonosítót, amikor pedig expediálásra kerül, a gyógyszerész kivezeti a rendszerből. „Magyar ésszel érthetetlen, miért van erre szükség, nálunk ugyanis biztonságos, zárt a forgalmazási lánc, kívülről nem tud bekerülni gyógyszer” – mondta. 2019. február 9-től csak ilyen jelzéssel ellátott gyógyszer kerülhet forgalomba, de ezt követően még forgalomban lesznek a lejárati idejük végéig a régi és új dobozok is. Melyik hatóság ellenőriz és hogyan fér hozzá az adatokhoz? – tette fel a kérdést. Mint megtudtuk, a magyar hatóságoknak létre kell hozniuk egy nonprofit szervezetet, amely ellátja a rendszerrel kapcsolatos szakmai feladatokat. Nem kis munka ez, hiszen évi 300 millió dobozról és 150-170 millió vényről van szó. Végezetül összefoglalta az egyedi dobozazonosítók bevezetésének előnyeit.

A vitaindítókat követően konzultáció kezdődött, a feltett kérdésekre az előadók válaszoltak. A felvetett gondolatok a következő témakörök közé csoportosultak: Több hozzászóló foglalkozott az e-recept bevezetésének 2017-es időpontjával, úgy látják, ez több szempontból is nehézségbe ütközhet. A rendszer finanszírozásának kérdése is felmerült: Kit terhel majd anyagilag? – erre is próbáltak választ találni. Volt, aki kiemelte, a rendszer bevezetésének úgy lenne igazi értelme, ha az az orvosok receptíró programjában is jelentős változást hozna. Ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre is választ kaphattak a gyógyszerészek… és amit szinte minden előadó és hozzászóló kiemelt: az érintett hatóságok között minél előbb meg kell kezdeni az egyeztetéseket.

Végezetül dr. Hankó összefoglalta elhangzottakat, majd felsorolta azokat a teendőket, amelyek szerinte a kamarának jelentenek feladatot. Kiemelte az egyeztetések megkezdésének fontosságát, aminek megszervezésére a kamara nevében kötelezettséget vállalt. Az egyeztetéseken a NAV, az Államtitkárság, az OEP, az ÁEEK, a rendszergazdák és a kamara képviseletét biztosítani kell. Fontos, hogy a költségek nagysága és viselésének terhei tisztázódjanak: a gyógyszertáraknak lehetőleg az új rendszerek bevezetése ne okozzon többletköltséget. A bevezetést megelőzően át kell nézni a vonatkozó jogszabályokat és a szükséges módosításokat végre kell hajtani. Ez azért is fontos, mert jelenleg a pénztárgépek minden változása NAV engedélyezést von maga után, aminek nemcsak a költségeit kell viselni, hanem az időigénye sem becsülhető. S ez utóbbi – a NAV online kapcsolatra alkalmas pénztárgépek üzembe állításának tapasztalatai alapján – számos, konfliktust okozó meglepetést tartogathat.”

Forrás:
Miniszimpózium aktuális informatikai feladatokról; Magyar Gyógyszerészi Kamara; 2016. március 17.

Elektronikus térben a magyar kórházak

„Ha lassan is, de feltartóztathatatlanul haladunk a hazai egészségügy komplex digitalizálása felé. Az intézmények először önkéntes alapon, majd jövőre már kötelező jelleggel csatlakoznak a szolgáltatási központhoz.

Rövidesen megkezdődik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) program próbaüzeme. A mintegy 10 milliárd forint beruházással, három uniós program keretében épülő szolgáltatási központ lehetővé teszi a teljes hazai egészségügy egységes alapokon történő elektronizálását, beleértve a kórházi, a szakorvosi járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, valamint a gyógyszertárakat. A 2016 tavaszán induló próbaüzem során a közfinanszírozott egészségügyi intézmények saját döntésük alapján, megadott ütemezés szerint csatlakozhatnak a rendszerhez, kezdhetik el használni a különböző funkciócsoportokat. Az önkéntes időszak lezárulása után, várhatóan 2017 első negyedévében indul az éles üzem, kötelező csatlakozással.

Folyamatos bevezetés
Az EESZT működésének egyik sarkalatos pontja az intézményekben működő, meglehetősen heterogén szoftverpark és a központi rendszer illesztése. Jelenleg a kórházak piacának közel 100 százalékát öt meghatározó szállító fedi le, a szakorvosi rendelőkben azonban ennél színesebb a paletta. Lényegesen többféle információs rendszer található az alapellátásban, de a legváltozatosabb képet kétségtelenül a patikák mutatják. Az elkövetkező hónapokban tehát rendkívül komoly feladat hárul az információs rendszerek szállítóira, üzemeltetőire.

– A csatlakozás megkönnyítését szolgálja a folyamatos bevezetés. A szállítóknak alaposan meg kell ismerniük a központi rendszert, hogy a lehető legkevesebb zökkenővel valósulhasson meg a csatlakozás. Tudomásom szerint ezen a téren már történtek lépések. Viszonylag keveset tudunk azonban arról, miként történik majd az intézményi folyamatok átalakítása. Az e-egészségügyi rendszer – az e-beutalók, e-leletek, e-profilok, e-receptek stb. – bevezetése ugyanis elengedhetetlenné teszi az intézményi folyamatok egy részének megváltoztatását. Itt szintén sok múlik az egészségügyi információs rendszerek szállítóin, azon, hogy ők hogy tudják a saját felületükön keresztül úgy közvetíteni az új rendszert, az új funkciókat, hogy az átállás minél kevesebb zavart, változást jelentsen a felhasználók számára – fogalmaz Engi Csaba, az IVSZ Ehealth munkacsoportjának vezetője.

Folyamatosság várható – többek között – a papíralapú dokumentumok megszüntetésében. Elképzelhetetlen például, hogy az e-receptek bevezetésével egyik napról a másikra megszűnjenek a mindenki által jól ismert vények, de a hirtelen váltás a többi területen sem járható út.

Opt-out jellegű adatbázis
Az EESZT alapkoncepciója szerint minden páciens egészségügyi adatai központi adatbázisba kerülnek (erről törvény rendelkezik). Ezen adatokhoz – a megfelelő jogosultságok birtokában – webes felületről, tehát bárhonnan hozzá lehet férni. Maga a beteg és a vele kapcsolatos dokumentációk tehát elválnak egymástól. A cél, hogy ne fordulhasson elő információhiány, ha a beteg elfelejti vagy például egy baleset alkalmával nem tudja magával vinni korábbi leleteit.

– Vannak országok, például Finnország és Csehország, ahol a hazai gyakorlatnak megfelelő, központi adatbázist építenek, és vannak olyanok is, például Ausztria, Németország és Belgium, ahol elosztott adatbázisokban gondolkoznak. Mindkét modell mellett lehet érveket és ellenérveket találni. Egy központi adatbázisból kétségtelenül gyorsabban és nagyobb megbízhatóság mellett szolgálhatók ki a kérések, és adott esetben a beruházás megtérülési ideje is rövidebb. A részleteket ugyan nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy az adatbiztonságról, a hozzáférés-biztonságról az egyik alaprészrendszer gondoskodik. Az EESZT opt-out jellegű, azaz arról kell nyilatkozni, ha valaki az adataihoz való hozzáférést le akarja tiltani. Azok, akik nem élnek ezzel a jogukkal, számos finomhangolással állíthatják be, hogy kiknek milyen szintű hozzáférést engednek meg. Nyilvánvalóan vannak aggályok a Magyarországon bevezetendő rendszerrel kapcsolatban, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy Európa más, hasonló gyakorlatot követő országaiban is sikerült kezelni a problémákat. Nagyon lényeges, hogy társadalmi szinten kellő figyelem kísérje a folyamatokat, és a felmerülő kérdések megnyugtató rendezésére megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre. Az IVSZ is rajta tartja a szemét a digitalizálódó egészségügyön, hogy adott esetben részt vehessen a visszaélések megakadályozásában – emeli ki Engi Csaba.

A jövő nagy kérdése, hogy lesz-e, illetve mennyi pénz lesz a hazai egészségügy digitalizálásának folytatására. Az IVSZ lépéseket tesz annak érdekében, hogy a következő időszak EFOP forrásaiban legyenek olyan elkülönített pénzösszegek, amelyek e projektek folytatását célozzák.

Az EESZT-t tekintve a továbblépés egyik fontos iránya, hogy újabb funkciók jelenjenek meg a rendszerben. Ilyen például a távegészségügy vagy a korábbi adatok feltöltése. Ez utóbbi óriási segítséget jelentene az orvosoknak, ugyanis a jelenlegi elképzelések szerint az adatbázisba csak a rendszer indulását követően keletkező adatok kerülnek be.

Kezdettől fogva szabványos kapcsolódás
– Az EESZT-pilot feladata, hogy valós környezetben, egészségügyi szolgáltatóknál teszteljék a fejlesztések eredményeit. A hibamentes csatlakozás és az elvárások szerinti kétirányú kommunikáció alapszintű elvárás. Tudomásom szerint az EESZT tervezői figyelembe vették, hogy a jelenleg működő, különféle gyártók által megvalósított egészségügyi informatikai rendszerek (HIS) fejlesztőitől nem várható el, hogy rendszereik belső adatszerkezetét rövid időn belül teljesen átalakítsák. Ezért a meglévő HIS-ek továbbra is önálló, de nem változatlan elemei maradnak a jelenlegi informatikai infrastruktúrának. Az viszont követelményként fogalmazódott meg az egészségügyi informatikai megoldások szállítóival szemben, hogy az EESZT-hez történő szabványos kapcsolódás és kommunikáció módját és lehetőségét mihamarabb megteremtsék – tájékoztat Nagy István, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) informatikai osztályvezetője.

A kapcsolódás és a működés megvalósítása komoly szakmai és folyamatszervezési feladatokat ró az intézetekre. A megvalósítás során arra törekednek, hogy a kapcsolódási, működési feladatok és folyamatok oly módon épüljenek be a jelenlegi HIS folyamataiba, hogy azok minél kevésbé terheljék plusz munkával a felhasználókat.

– A legnagyobb kihívást a biztonságos és megbízható felhasználó-azonosításban látom. Talán ez a jelenlegi HIS-eknek is az egyik gyenge pontja. A rendeletekben szabályozott működési és adatvédelmi előírások teljesítése elengedhetetlen feltétele az elvárt bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás biztosításának. Megjegyzem, több aggódó észrevételt lehet olvasni az adatvédelemre vonatkozóan, amit azért nem értek, mert a jelenlegi rendszereknek nagyságrendekkel gyengébb az adatvédelme, mint az EESZT-nek – fogalmaz a kórházi informatikai vezető.

Igazi informatikai közmű lehet
Nagy István arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az egészségügyi intézményekben dolgozó informatikusok az EESZT-program kulcsfigurái közé tartoznak, bérük lényegesen alacsonyabb az ipari átlagnál. Ilyen feltételek mellett kell helyt állniuk az EESZT üzemeltetőivel, valamint a HIS szállítóival karöltve. Az EESZT-hez való csatlakozás technikai feltételrendszere egyébként már adott a GOKI-nál, a szükséges hardver- és szoftvereszközöket megkapta a kórház. Az egészségügyi szakdolgozók, orvosok, informatikusok különféle, a szakmai tudásuknak megfelelő informatikai oktatásokon, tanfolyamok vehettek részt.

– A feladat igen nagy. Elég régen vagyok a szakmában, és úgy emlékszem, még soha nem volt ennyi felkészülési idő egy nagy rendszer éles indulásához. Most úgy látom, hogy a jövő év eleji start kivitelezhető. Természetesen a pilotprogramok eredményei sokat segíthetnek a később csatlakozóknak a zökkenőmentes rendszerindításban. Ismét hangsúlyozom, hogy az adatvédelem nagyon kényes kérdés az egészségügyi adatok kezelése kapcsán. Fontos, hogy a betegek és az egészségügyi személyzet is pontosan értse, miért történnek a fejlesztések, mitől lesz jobb a beteg és a gyógyító személyzet részére e rendszer bevezetése. Remélhetőleg a kezdeti nehézségek után rövidtávon jelentkeznek az előnyei, és elmondhatjuk, hogy az EESZT valóban egységes irányelvek és előírások alapján kialakított egészségügyi ágazati információtovábbító és -feldolgozó informatikai közmű – hangsúlyozza Nagy István…”

Forrás:
Elektronikus térben a magyar kórházak; Mallász Judit; Computerworld; 2016. március 11.

Ferenc pápa az Instagramon

„Az Instagram egy népszerű alkalmazás, mely fotók és videók feltöltésére, megosztására alkalmas. A fájlokat különböző művészi hatású effektekkel, szűrőkkel vagy feliratokkal láthatjuk el, valamint beállíthatjuk a fotó készítésének helyét. Március 19-én Ferenc pápa is csatlakozik az Instagram-felhasználók népes csoportjába. Az első posztolása várhatóan déli 12 óra után kerül fel a világhálóra.
Felhasználói neve @Franciscus, vagyis a „Ferenc” latin megfelelője. Ez a pápa legújabb kezdeményezése a közösségi hálók körében. A Twitteren 9 különböző nyelven futó profiljaival együtt már több mint 25 millió követője van.

„Az Instagram segíteni fog a pápaság képeken keresztül történő bemutatásában és lehetőséget ad azoknak, akik szeretnének többet tudni a Szentatya életéről és megismerni az ő gesztusait a gyengédségről és irgalomról” – mondta Dario E. Vigano prelátus, a Kommunikációs Titkárság prefektusa. „A L’Osservatore Romano képgyűjteményéből fogjuk a feltöltendő fotókat kiválasztani. Így be tudjuk mutatni a közelség és a befogadás azon aspektusait, amelyeket Ferenc pápa él meg mindennapjaiban.”
Vigano prelátus megemlítette még, hogy az Instagram profil az Irgalmasság Szentéve miatt is kerül beiktatásra. A Jubileum így egy konkrét, természetes módon épül be a közösségi hálók világába. A Kommunikációs Titkárság közösségi hálókkal foglalkozó részlege felelős a pápa Instagram fiókjáért, amelyre nem csak fotókat, hanem rövid videókat is feltöltenek.”

Forrás:
Ferenc pápa az Instagramon; Vatikáni Rádió; 2016. március 18.
Lásd még: Ferenc pápa a Twitteren

Nagyvárosi honlap-teszt: benéztünk a díszletek mögé

„Közérthető költségvetés, elérhető napirend és előterjesztések, kereshető jegyzőkönyvek, felvételek, nyilvános szerződések, kifizetett támogatások és vagyonnyilatkozatok. Ezeket a követeléseket fogalmaztuk meg a 2014-es választás során átláthatósági minimumprogramként az önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel szemben. Most végignéztük 26 vidéki nagyváros honlapját, hogy kiderítsük, mennyi információt osztanak meg döntéseikről, gazdálkodásukról saját honlapjukon. Nem csak azt pontoztuk, hogy a település eleget tesz-e a törvényi előírásoknak, egy közügyek iránt érdeklődő állampolgár szemüvegén keresztül néztük meg a honlapokat, jó gyakorlatokat kerestünk a közzététel teljesítésére. Az eredmények felemásak, ha kíváncsi vagy a részletekre, itt böngészheted végig a listát.

A megszerezhető húsz pontot négy kategóriában osztottuk ki. Öt pont járt a törvény által előírt közérdekű adatok meglétéért és ide számítottuk az egyéni vállalásokat is. Szintén öt pontot ért, ha ezeket az önkormányzati honlap áttekinthetően, kezelhetően, érthetően, jó struktúrában adta közre. Maximum öt pontot ért a döntéshozatal bemutatása, azaz a testületi és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeletek és határozatok kereshetősége, a döntéshozók bemutatása (életrajz, vagyonnyilatkozatok), az online közvetítés. A maradék öt pont egyéb fejlesztésekért járt: elsősorban a hivatali ügyintézést segítő anyagokért, elektronikus ügyintézésért, interaktív felületért, térinformatikáért stb. Amit nem tudtunk pontozni, az a belső háttérfolyamatok minősége (dokumentumkezelés, informatikai rendszer, kapcsolatkezelés), ezek azonban szintén elengedhetetlenek egy jó honlaphoz. Nem pontoztuk a funkcionális alapszolgáltatásokat sem (pl. buszmenetrend), ezekben ugyanis kicsi volt az eltérés a jó és rossz honlapok között. Legjobban Budaörs honlapját szerettük, Sopronén és Szegedén viszont kiakadtunk – a linkre kattintva elolvashatod, miért. [A végeredmény interaktív vizualizációja.]

Szó sincs arról, hogy a magyar települések az internet hőskorában ragadtak volna. A vonzó megjelenést egykor biztosító bemutatkozó videók, pályázati logók és villogó animációk helyét ma már letisztultabb formák vették át. Ügyeket intézhetünk, jelenthetjük a közterek hibáit, vagy az aktuális kihívásoknak megfelelően a közvilágításét. Talán csak az idegesítően elhelyezett EU-s logók maradtak meg régről. A közérdekű adatoknak és az ezeket kereső állampolgároknak azonban nem lett könnyebb dolga, a rettentő bürokratikus önkormányzatok szedett-vedett adattábláiból és szkennelt dokumentumaiból csak a legelszántabbak próbálnak meg közvetlenül tájékozódni. Az utóbbi időben szerencsére egyre többet tesznek az önkormányzatok átláthatóságért, sőt, nemrég a központi államigazgatás is beszállt a buliba. Ez talán nem meglepő, hisz egy „modern várostól” elvárható, hogy a kor elvárásainak és a törvényeknek megfelelve, ne csak a városmarketing, de a demokratikus közélet vonatkozásában is minőségi megjelenésre törekedjen. Megnéztük, hogyan teljesítenek a vidéki nagyvárosok a gyakorlatban, és bár az „adatrobbanástól” még messze vagyunk, de a helyzet nem kilátástalan.

A 26 vidéki nagyváros honlapjának vizsgálata során arra törekedtünk, hogy egy átlagos digitális írástudással rendelkező állampolgár szemével nézzük meg, vajon az adott önkormányzat döntéshozatalának és gazdálkodásának átláthatósága megvalósul-e. Megvizsgáltuk, hogy egy település weboldalán keresztül bárki nyomon tudja-e követni a helyi közügyek alakulását. Hasonló felmérést már korábban is készítettek, jellemző azonban, hogy a 2014-es rangsor legjobb önkormányzatai nálunk a lista végén találhatók. Ennek oka, hogy a korábbi kutatások csak az Infotörvény által előírt adatszolgáltatás százalékos teljesülését vizsgálták, ami az átláthatóság formális mércéjének tekinthető. Ez jó alap az elköteleződésre, hisz törvényi előírás – drukkolunk a Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatoknak – ám az adatok nyilvánosságától akkor remélhető pozitív hatás (pl. könnyebb eligazodás a közügyekben, döntéshozók elszámoltathatósága, állampolgári tudatosság növelése), ha minőségi felületen, áttekinthető, felhasználható módon történik az adatszolgáltatás.

Sőt, többet is lehet vállalni a törvény szerint előírtaknál. Jó példa erre a nálunk győztes Budaörs rendelete, mely kimondja, hogy minden szerződést, értékhatártól függetlenül, oldalhű másolatban tesznek fel az önkormányzat honlapjára. Erről szól az Ez a Minimum! kezdeményezése, amely közös gondolkodásra, egymás adatszolgáltatási gyakorlatainak megismerésére hívja az önkormányzatokat. Célunk, hogy a meglévő jó gyakorlatokra alapozva, mércéket teremtve segítsük elő az önkormányzatok átláthatóságát.

Vállaltan szubjektív vizsgálatunkban tehát nem csak a hiányzó adatokat kerestük. Arra próbálunk rámutatni, mit várhat el joggal egy polgár egy önkormányzati weblaptól és hogyan lehetne a meglévő felületeket ehhez az igényhez igazítani. Nincs tökéletes oldal, de nincs száz százalékos átláthatóság sem, hiszen a nyugati példákra tekintve az elvárások állandóan fokozhatók, miközben itthon még a költségvetés érthető vizualizációja, vagy a képviselők tételes szavazási rekordjainak megismerése is túlzott elvárásnak bizonyult. De küzdelmes civil feladatnak tűnik az eltérő formátumú gazdálkodási adatok összehasonlíthatóvá tétele is. Ezért is tenni szeretnénk a jövőben, hogy összehasonlíthatóvá váljon a városvezetők teljesítménye. A mostani kutatás viszont nem egy elképzelt, ideális állapotból indult ki, ahol a helyi politika érdeke, hogy a polgárai tisztán lássanak a legfontosabb közügyekben, és néhány kattintással hiteles információkhoz jussanak vitás kérdésekben. A meglévő honlapok összehasonlításából annyi mindenképp látszik, hol és kiknek lenne érdemes körülnézni jó példákért. A kutatást február végén zártuk, márciusban pedig a fővárosi kerületekkel folytatjuk.

Az egyes honlapokról rövid elemzést is olvashatsz régiós bontásban az Ez a minimum! oldalán. Ti mit látnátok szívesen egy nagyváros honlapján? Tudtok olyan magyar önkormányzati honlapot, ami még Budaörsnél, Szombathelynél, Kecskemétnél is jobb? Írjátok meg nekünk kommentben!”

Forrás:
Nagyvárosi honlap-teszt: benéztünk a díszletek mögé; Merényi Miklós, Berta Gergő; K-Blog; 216. március 17.

Kísérletileg hátizsákos galambok mérik a londoni légszennyezettséget

„Érzékelőkkel felszerelt versenygalambokat küldtek ki Londonban, hogy azok mérjék az egyes területek légszennyezettségét. A lakosok Twitteren kérdezhetik meg, hogy a lakóhelyükön mi a helyzet.

Aprócska hátizsákot viselő versenygalambok segítik feltérképezni London területeinek légszennyezettségét. A szárnyasok csomagjában a GPS mellett olyan érzékelőket bújtattak el, amelyek mérik a nitrogén-oxidot, a különféle illékony vegyületeket és az ózonszintet. Egyszerre tíz madarat engedtek ki repülni, amelyek London különböző területein mérik az értékeket.

A gyűjtött adatokat a Pigeon Air Patrol weboldalon lehet megnézni egy élő térképen.
A londoni lakosok Twitteren is megírhatják tartózkodási helyüket, a @PigeonAir profilon keresztül válaszként kapják meg, mennyire szennyezett az adott terület.

Ezt különböző szintekkel jelölik: friss, mérsékelt, magas, nagyon magas és extrém jelzőkkel illetik. A „friss” az egyetlen szint, amely következmények nélkül jár, a kezdeményezést indító Plume Labs szerint ez ritka. Az extrém véglet már annyira káros az emberekre és állatokra, hogy egyáltalán nem ajánlott odamenni.

Ha a háromnapos teszt sikerrel zárul, szélesebb körben is használják majd a módszert.”

Forrás:
Hátizsákos galambok vizsgálják a levegőt; Origo.hu; 2016. március 16.
Twitter and Paris’ Plume Labs launch pigeons with air pollution sensors over skies of London; Chris O’Brien; VentureBeat; 2016. március 16.

Megjelent London Adatstratégiája

„London a világ vezető adatpiaca szeretne lenni. Ennek keretében megjelentette a Városi Adatstratégiáját. Három területre helyezik a hangsúlyt:

  • az adatok központi szerepet fognak játszanak a városvezetésben;
  • biztosítani kell az értékes adatok megfelelő kínálatát;
  • nagyobb tudatosságot kell teremteni és nagyobb megértést az adatvezérelt innováció iránt.

Az adatokat a város infrastruktúrájának részeként fogják kezelni. A stratégia része lesz a városvezetés tevékenységének, így például építene majd rá az intelligens várossal kapcsolatos tervekben is. De az látható, hogy egyedül nem lesznek képesek megvalósítani, ezért arra törekednek, hogy integráljanak minden érdekelt felet.”

Forrás:
Data for London – A City Data Strategy; 2016. március 1. (pdf)

Informatika, távközlés, technika

Ingyenes online tanfolyamot indít a Google

„A felhasználók a Google és az IAB Europe tanúsítványának megszerzéséhez akár a teljes online tanfolyamot is elvégezhetik.

A képzésre bárki jelentkezhet, várják a vállalkozókat, diákokat, és mindenkit, aki tudatosabban és hatékonyabban szeretné használni az internetet.
Hogy segítse a digitális készségek elsajátítását, a Google új online képzési oldalt hozott létre. A platform ingyenes oktatóanyagokat biztosít a legkülönfélébb témakörökben az online jelenlét kialakításától kezdve a közösségimédia-kampányok futtatásán át a mobiltelefonok által kínált lehetőségek kihasználásáig – mindezt a sikeresebb üzlet érdekében.

A felhasználók kiválaszthatják az elsajátítani kívánt témaköröket, vagy a Google és az IAB Europe tanúsítványának megszerzéséhez akár a teljes online tanfolyamot is elvégezhetik. A témakörök teljes listája itt tekinthető meg.

A digitális készségek hiánya az Európai Unió – különösen a közép-európai országok – legégetőbb problémái közé tartozik. Az Európai Bizottság jelentése szerint az unió lakosságának majdnem fele (47%-a) nem rendelkezik a szükséges digitális ismeretekkel, pedig a közeljövőben a munkakörök 90%-a igényel majd valamilyen szinten ilyen készségeket. 2020-ig bezárólag 900 ezer állás marad majd betöltetlen emiatt.

A magyarországi vállalkozások nem használják ki teljes mértékben a digitális eszközök előnyeit. Jelenleg a kis- és középvállalkozások csupán 64%-a rendelkezik saját weboldallal (szemben az EU15 79%-os átlagával), csak a 26%-uk használja a közösségi oldalakat (szemben az EU15 43%-os átlagával) és mindössze 9,8%-uk végez online értékesítést (szemben az EU15 14,6%-os átlagával). Noha a magyar kis- és középvállalkozások részéről jelentős kereslet mutatkozik az infokommunikációs szakemberek iránt, az ilyen szakembereik vagy más dolgozóik számára infokommunikációs képzéseket nyújtó vállalkozások aránya jóval az EU15 átlaga alatt van.

2015-ben a Google azt vállalta, hogy partnereivel közösen ez év végéig egymillió európai számára biztosít a digitális készségeket fejlesztő, ingyenes képzéseket. Arra is ígéretet tettek, hogy további 25 millió eurót invesztálnak a programjaik bővítésébe, és ezeket újabb európai – különösen közép-kelet-európai – országokra is tovább viszik, hogy még több kisvállalkozás tehessen szert a szükséges digitális készségekre. [Híradó.hu]”

—-

„…23 kurzus 89 modullal várja a tanulni vágyókat. Összesen 8 órányi videós oktatóanyag érhető el az oldalon angol nyelven és magyar felirattal. Ezek összetettsége és kihívási szintje változó, az internetes lehetőségekkel most ismerkedők és a digitális világban otthonosan mozgók is megtalálják a számukra hasznos anyagokat. A leckék végén feleletválasztós kvízeket tölthetnek ki a látogatók, ezzel ellenőrizve az elsajátított tudás mértékét. Mivel az elérhető eszközök és úgy általában a digitális világ a mai napig rohamléptékben fejlődik, ezért várhatóan a tananyagok időről-időre megújulnak majd. [IT café]”

Forrás:
Ingyenes online tanfolyamot indít a Google; Híradó.hu; 2016. március 17.
A digitális felzárkóztatást tűzte zászlajára a Google; Szűcs Péter; IT café; 2016. március 18.

Prioritás az 5G bevezetése Európában

„2020-ban több városban rendezik a labdarúgó-Európa-bajnokságot, addig vezetnének be számos új technikát. Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa kiemelte, hogy a dolgok internete vagy az Ipar 4.0 csak akkor valósulhat meg, ha addig a szükséges adatátviteli kapacitásokat megteremtik. Ehhez azonban először létre kell hozni az egységes digitális belső piacot és a tagállamoknak a mobilhálózati licencek értékesítéséről is szavazniuk kell. A politikus azt szeretné, ha a nemzeti távközlési felügyeletek is szorosabb kapcsolatban lennének az Európai Bizottsággal. Konkrét javaslatokat nyáron terjesztenének elő.

Oettinger rámutatott, hogy az európai politika kulcseleme a helyi 5G-hálózat felépítése, aminek 2020-ig kell megvalósulnia és amely folyamatot nemzetközi szinten szorosan kell koordinálni. Ezért alakítottak ki komoly kooperációt Kínával, Dél-Koreával, Japánnal és Brazíliával, illetve folytatnak tárgyalásokat a hasonló megállapodások megkötése miatt Indiával és az Amerikai Egyesült Államokkal. Az EU 2020-ig 700 millió euróval támogatja az új szabvány bevezetését, s az ahhoz kapcsolódó kutatásokat és fejlesztéseket.

Az új megoldások tesztterepe a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság lehet, amelyre 13 országban kerül majd sor. Az 5G nem a meglévő hálózatokat fogja kiváltani, így a 4G LTE továbbra is fontos szerepet játszik majd. A különböző szabványokat azonban jól egymáshoz kell igazítani. Ennek biztosítására Oettinger megerősítené az elektronikus kommunikációért felelős Berec nevű szervezetet, amelyben az egyes nemzeti távközlési felügyeletek képviseltetik magukat.

Ezenkívül minden tagállamban létrehoznának egy Ipar 4.0 platformot, amelyeket európai hálózattá kötnének össze. Az első lépéseket már megtették Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában, következik Olaszország. De az Ipar 4.0 csak akkor kaphat komoly esélyt, ha az ügyfelek bízni fognak az új ajánlatokban és a cégekben, valamint azok adatkezelésében. Az EU-biztos azt akarja, hogy a teljes gazdaság vészhelyzeti terveket dolgozzon ki a hackertámadások esetére és minden biztonsági problémát jelentsenek.”

Forrás:
Prioritás az 5G bevezetése Európában; SG.hu; 2016. március 17.

VII. Térinformatikai Konferencia és Szakkiálítás – Debrecen

„A Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke ez évben is megrendezi az Országos Térinformatikai Konferenciát. A Debreceni Egyetem konferenciájának célja, hogy elősegítse a felhasználók ismereteinek bővítését és szakmai fejlődését a szabad- és piaci térinformatikai eszközök témakörében. A két napos program során prezentációk, vitaindító előadások, workshopok és társasági események várják a résztvevőket.

A Szakkiállítás egy kiváló lehetőség, hogy a cégek bemutathassák termékeiket és szolgáltatásaikat az érdeklődő közönségnek. A Szakkiállítás a konferencia résztvevőin kívül szabadon látogatható külső érdeklődők számára is, ezzel is bővítve a lehetséges új ügyfelek körét.

Időpont: 2016. május 26-27.
Helyszín: Debrecen, Debreceni Egyetem
Cím: 4032, Debrecen Egyetem tér 1.

A konferencia weblapja: http://geogis.detek.unideb.hu/drupal/?q=hu/terinformatikai-konferencia-es-szakkiallitas”

Forrás:
VII. Térinformatikai Konferencia és Szakkiálítás – Debrecen; Szabó György; Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI); 2016. február 26.

Nyílt felhőszolgáltatást indít a Telekom

„A Huawei hálózati technológiáját használó felhőszolgáltatást indít üzleti felhasználóknak a Deutsche Telekom – jelentette be a hannoveri CeBIT vásáron a német távközlési konszern.

A számítástechnikai infrastruktúrát szolgáltatásként (Infrastructure as a Service = IaaS) az ügyfelek rendelkezésére bocsátó üzleti modell lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy megfizethető, folyamatosan a legmagasabb technológiai színvonalon tartott és biztonságos számítástechnikai háttér birtokában a lehető leggyorsabban tudjanak reagálni a változó piaci kihívásokra.

A Deutsche Telekom (DT) nyílt felhőszolgáltatása, az „Open Telekom Cloud” technológiai hátterét a Huawei Technologies hardver- és szoftvermegoldásai biztosítják. A Rendszert a DT leányvállalata, a T-Systems üzemelteti majd. A Open Telekom Cloud székhelye a szigorú német adatkezelési törvények joghatósága alatt Európa legkorszerűbb adatközpontjában, a szász-anhalti Biere-ben lesz.

A Pierre Audoin Consultants (PAC) elemző cég szerint jelentős kereslet mutatkozik a német nyílt felhőszolgáltatások iránt. „Számos európai vásárló számára igen vonzó lesz egy német szolgáltató által kínált olcsó és bővíthető nyilvános felhőszolgáltatás, amelyet a szigorú német adatvédelmi törvények óvnak” – mutatott rá Andreas Zilch, a PAC Németország alelnöke, hangsúlyozva, hogy „a versenyképes szolgáltatás és a német jogok biztonsági kombinációja jelenleg egyedi terméknek számít”.

A Deutsche Telekom célja, hogy 2018 végére megduplázza az üzleti felhasználóknak szánt felhő alapú szolgáltatásokból származó bevételét. [Híradó.hu]”

—-

„… Az Open Telekom Cloud egy úgynevezett OpenStack-alapú IaaS megoldás, amely gyors hozzáférést biztosít egy rugalmas, megfizethető és biztonságos számítástechnikához, tárolóhoz, hálózati elemekhez és egyéb szolgáltatásokhoz. Az új szolgáltatás egyben segítségére lesz a Deutsche Telekomnak is, hogy stabilan megvesse lábát abban a piaci szegmensben, amelyet eddig nagyrészt amerikai cégek domináltak.
…
Az Open Telekom Cloud lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egy központi portálon keresztül, mindössze néhány kattintás segítségével megrendeljék informatikai infrastruktúrájukat és szoftver megoldásaikat, így az erőforrások perceken belül elérhetővé válnak számukra. A Deutsche Telekom ügyfelei ezen egyszerű és rugalmas szolgáltatás segítségével digitalizálják üzleti modelljeiket. A szolgáltatást úgy lehet méretezni, hogy megfeleljen minden méretű szervezet számára, iparágtól, vállalkozás mérettől függetlenül.
…
A nemzetközi SAP vállalat az egyik első az Open Telekom Cloud felhasználói és szolgáltatói között. A T-Systems elsőként biztosítja majd a gyakran használt SAP alkalmazások, valamint az SAP HANA technológia számára a szükséges infrastruktúra szolgáltatásokat a nyilvános Telekom felhőben. Ezek a szolgáltatások kombinálhatók a nyilvános és a privát felhők bármelyikével is.
…
A Biere-i adatközpont, valamint madgeburgi „ikertestvére” adnak otthont a Deutsche Telekom szinte minden technológiai ökoszisztémájának és szoftver partnerének. A Deutsche Telekom-féle „Felhők Háza” rövid távolságokat kínál az alkalmazások, illetve a felhők egymással való összekötéséhez. A T-Systems felhő alapú számítástechnika szakértői tapasztalatának hasznosításával adatok és egész alkalmazási környezetek könnyedén átvihetők a nyilvános felhőből egy még jobban védett, privát felhőbe… [SG.hu]”

Forrás:
Nyílt felhőszolgáltatást indít a Telekom; Híradó.hu/MTI; 2016. március 17.
Felhőszolgáltatást indít a Deutsche Telekom; SG.hu/MTI; 2016. március 17.
CeBIT: Deutsche Telekom startet „Open Telekom Cloud“; Björn Greif; ZDNet; 2016. március 14.
Lásd még: OpenStack és Wikipédia

Dolgok internete hálózatot épít Svájc

„A Swisscom által létrehozandó rendszer az alpesi ország egész területére kiterjed majd. A helyi konszern az első olyan szolgáltató, amely egy országos dolgok internete (IoT) hálózatot hoz létre. Ez lesz a Low Power Network (LPN), amely az elképzelések alapján 2016 végére készül el. Az LPN intelligens városokat, energiahatékony épületeket, gépeket és új digitális alkalmazásokat köt majd össze. Az LPN-en keresztül a dolgok és eszközök egyszerűen és költséghatékonyan kommunikálhatnak egymással. Megtudhatóvá válik, hogy egy tárgy éppen áll-e vagy mozog, milyen a hőmérséklete és hol van.

Az IoT világában a parkolóhelyek jelenteni fogják, hogy hány szabad hely van és ezt az adatot továbbítják a közlekedésirányítási rendszernek. A városokban a szemétszállítást a konténerek telítettsége alapján optimalizálják, s ezáltal csökkentik a költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást. A postaláda jelezni fog, ha levél vagy csomag érkezett, míg a szántón elhelyezett szenzorok közlik majd az aktuális talajadatokat, így segítenek a jó termés elérésében.

A Low Power Network ötvözhető a Swisscom felhőszolgáltatásával vagy saját megoldásokkal és ezáltal dolgok internetére épülő új üzleti modelleket vagy szolgáltatásokat lehet létrehozni. Az LPN tesztelése – több mint 100 cég, hivatali ügyfél és főiskola részvételével – 2015 tavasza óta Genfben és Zürichben zajlik. Eddig több mint 15 ötletet és prototípust sikerült megvalósítani.

Az új hálózat nem teszi lehetővé túlzottan nagy adatmennyiségek továbbítását, cserébe nagy a hatótávolsága, energiahatékonyan valósítja meg az adatátvitelt és csökkenti a hálózati költségeket. Alkalmazástól függően a a szenzorok akár éveken át működhetnek majd és továbbíthatják a különböző információkat. 2016 végére a svájci lakosság 80 százaléka elérheti az új rendszert és 10 városban is megfelelő lesz a lefedettség. A Low Power Network a nyílt LoRaWAN ipari szabványon alapul. A Swisscom tavaly óta tagja a LoRa szövetségnek.”

Forrás:
Dolgok internete hálózatot épít Svájc; SG.hu; 2016. március 16.
The first Low Power Network (LPN) in Switzerland; Swisscom
Lásd még: What Is LoRaWAN?; LinkLabs; 2015. október 8.

A Deutsche Bahn szabadon elérhetővé teszi menetrendi adatait

„A távolsági vonatok menetrendi adatai már elérhetőek alkalmazásprogramozási felület (API) segítségével.

A Deutsche Bahn, a német vasúttársaság, egyetértésben a nyílt adatok elveivel alkalmazásprogramozási felületen keresztül elérhetővé teszi a menetrendi adatait. Kezdetben csak néhány partner számára, pl. Google, nyitotta meg az adatait, de ma már mindenki számára elérhetőek nyílt licenc használatával. Pillanatnyilag csak a lehetséges adatok egy részét osztja meg, a távolsági vonatokét, de ez elkövetkezendő időben az elérhető adatok mennyisége nőni fog. A tárasaság várja a szoftverfejlesztők jelentkezését.”

Forrás:
Deutsche Bahn opens traffic schedules; European Data Portal; 2016. március 17.
Open-Data-Portal. Das Datenportal der Deutsche Bahn AG

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitstrat – szakmai nap a múzeumi digitalizálásról

„A digitalizálás a kulturális emlékezetet őrző közgyűjtemények tevékenységének egyre fontosabbá váló eleme, olyan eszköz, amely a muzeális intézmények alapfeladatainak ellátását egészen új alapokra helyezi. Biztosítja a közgyűjteményekben őrzött tudás hosszú távú megőrzését, széles körben való hozzáférhetővé tételét, a kiállítási és múzeumpedagógiai tevékenység megújítását és a kulturális javak állományvédelmét.

A múzeumi digitalizálás tervezése, fejlesztése érdekében az 1997. évi CXL-es törvény legutóbbi módosítása alapján a múzeumoknak digitalizálási stratégiát kell készíteniük. A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület (a Múzeumi Informatikai Szakfelügyelettel és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségével együttműködve) a múzeumi digitalizálás helyzetéről, a folyamatban lévő digitalizálási projektekről szóló szakmai nap megrendezésével kívánja ezt elősegíteni.

A szakmai nap keretében elhangzó előadások az országos közgyűjteményi digitalizálási stratégia ismertetése mellett konkrét gyakorlati tanácsokat kívánnak nyújtani a múzeumi digitalizációs stratégia elkészítéséhez, s kiemelt figyelmet szentelnek a jó gyakorlatok, a jelenleg futó helyi digitalizációs projektek bemutatásának. Célunk, hogy a szakmai találkozó segítségével előmozdítsuk a múzeumok digitalizációs gyakorlatának egységesülését, és a múzeumi aggregációs szolgáltatások fejlesztése érdekében új együttműködések kialakítását. Az előadások mellett a program lehetőséget nyújt a múzeumi informatikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal való kapcsolatfelvételre is.

A szakmai nap időpontja: 2016. április 15. 10:00-17:00
A szakmai nap helyszíne: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi utca 16.
Jelentkezési határidő: 2016. április 7.

Jelentkezni az alábbi elektronikus regisztrációs felületen lehet:
Digitstrat szakmai nap jelentkezési lap

A részvételi díj, amely magában foglalja az ebéd költségét is: 2500 Ft
(2016-os érvényesítő matricával rendelkező Pulszky-tagoknak: 1500 Ft)

A részvételi díj befizetési határideje: 2016. április 12.
A részvételi díj kizárólag átutalással fizethető, a Pulszky Társaság K & H Banknál vezetett 10200830-32323599-00000000 számú bankszámlájára történő banki átutalással. Kérjük, az átutalás közlemény rovatában minden esetben tüntessék fel teljes nevüket, intézményi átutalás esetében a kedvezményezett munkatársak teljes nevét.

A szakmai nappal kapcsolatos további információ Mészáros Balázstól, a Pulszky Társaság irodavezetőjétől kérhető az info@pulszky.hu email címen vagy a +36 30 251 77 10-es telefonszámon.
…
Tervezett program
Digitalizálás stratégiai nézőpontból
10:00: megnyitó
10:10: Sörény Edina, vezető tanácsos, könyvtári és fejlesztési szakreferens, EMMI Kulturális Kapcsolatok Főosztálya: Stratégia a közgyűjteményekben őrzött kulturális értékek digitalizálására
10:40: Bánki Zsolt, múzeumi informatikai szakfelügyelő: Hogyan írjunk digitalizációs stratégiát?
11:10: Sz. Fejes Ildikó, főosztályvezető, MNM OMMIK: A IV. Kulturális Közfoglalkoztatási Program lehetőségei a múzeumi digitalizálásban

11:40: szünet

Digitalizálás a múzeumok gyakorlatában
12:00: Fonyódi Krisztián, múzeumi informatikai szakfelügyelő: Digitalizálási program a német nemzetiségi muzeális intézményekben
12:20: Gulyás András régész, Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom, Városi Könyvtár: A MuseuMap alulnézetből
12:40: Havasi Bálint, igazgató, Balatoni Múzeum: Digitalizálás a Balatoni Múzeumban

13:00: ebédszünet

14:00: Kulich Julianna, muzeológus, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum: Digitalizálás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban
14:20: Dr. Serfőző Szabolcs: Digitalizálás az Iparművészeti Múzeumban és a Transzparencia program lehetőségei
14:40: kérdések, vita

15:10: szünet

15:30: kerekasztal-beszélgetés a múzeumi digitalizálás jelenéről és jövőjéről.
Részvevők:
• Bánki Zsolt, múzeumi informatikai szakfelügyelő
• Fonyódi Krisztián, múzeumi informatikai szakfelügyelő
• Sz. Fejes Ildikó, főosztályvezető, MNM OMMIK
• Romsics Imre, elnökségi tag, Pulszky Társaság kismúzeumi tagozata
• Kaján Imre, elnök, Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége
Moderátor: Aranyos Sándor

17:00: program zárása..”

Forrás:
Digitstrat – szakmai nap a múzeumi digitalizálásról; Deme Péter; Pulszky Társaság; 2016. február 15.

Nyitnak a virtuális egyetemek kapui – Tanuljatok online

„Az EKF Virtuális Egyetem és a MOOC is meghirdette azokat az internetes képzéseit, melyek mindenki számára nyitottak és ingyenesek.
A Virtuális Egyetemmel a nemzetközi felsőoktatási trendeknek megfelelve nyit az Eszterházy Károly Főiskola a mindenki számára elérhető, nyílt online kurzusok világába.

Aki a számítógép előtt szeretné tudását bővíteni és gazdagítani, vagy csak érdeklődik a felsőoktatási tanulmányok iránt, azok előtt nyitva áll a Virtuális Egyetem kapuja. A képzés mindenki számára nyitott és önkéntes, előzetes regisztrációra nincsen szükség, illetve létszámkorlát sincs.
A jelentkezők a tanulás öröme mellett a munkaerőpiacon is értékes és hasznosítható tudással lesznek felvértezve az egyetemi tanulmány után. Az „egyetemen” a tanuláson és az együttműködésen van a hangsúly. A tananyag elsajátításának ütemét a hallgató szabályozza, tetszőleges böngészővel, tetszőleges eszközön.

Márciusban három kurzus indul:

  1. Elektronikus Médiumok (EMK03)- Levelezőoktatás, közösségi média rendszerrel
    A kurzus időtartama:
    Kezdete: 2016. március 22.
    Vége: 2016. május 2.
  2. Tanulásmódszertan és életvezetés
    A kurzus időtartama:
    Kezdete: 2016. március 21.
    Vége: 2016. május 29.
  3. A matematika napos oldala
    A kurzus időtartama:
    Kezdete: 2016. március 21.
    Vége: 2016. május 2.

A képzésekre az oktatókat is szeretettel várják, amely jó alkalmat biztosít a későbbiekben a nyílt oktatási tevékenységbe való bekapcsolódás esetén a felülettel való ismerkedésre.

Bővebb információ a virtualisegyetem.hu oldalon elérhető el, ahova folyamatosan kerülnek fel a meghirdetett kurzusok.


A K-MOOC kurzusai
A Massive Open Online Courses (MOOC) szintén egy olyan rendszer, ami alapvető céljaként az élethosszig tartó tanulást jelöli meg, és azt, hogy nagyobb tömegek számára biztosítson elérhető, egyben megszerezhető tudást. Mindenki számára elérhetőek – mind az anyaországban, mind a határon túli régiókban. A K-MOOC kurzusai az Óbudai Egyetem Moodle e-learning keretrendszerében érhető el.

A 2015/2016 év második félévében a következő kurzusok érhetők el a www.kmooc.uni-obuda.hu honlapon:
1. A jazz kultúrtörténete I. – II.
2. A pedagógia alapjai
3. Egyéni és csoportos problémamegoldó technikák
4. Bevezetés az ergonómiába
5. Tartalomkezelés a felhőben: Orchard CMS
6. Mobil alkalmazás fejlesztés FirefoxOS platformon
7. Döntéstámogató rendszerek és módszerek
8. HTML5
9. Kommunikáció a társas kapcsolatokban
10. Munkavédelmi alapismeretek
11. Vállalati pénzügyek
12. Digitális rendszerek
13. Különleges energiaforrások
14. Kutatásmódszertan
15. Irányítástechnikai rendszerek
16. Digitális videók készítésének alapjai
17. Digitális technika I.
18. Alkalmazás fejlesztés Drupal alapokon
19. Gépek CE jelölése, műszaki-jogi megfelelősége
20. Robotirányítás
21. Szervezeti magatartás
22. Írás és prezentációs készségfejlesztés
23. Tárgyalástechnika

Az alábbi videóban minden részletesen fel van tüntetve azoknak, akik szeretnék felvenni valamelyik kurzust. ”

Forrás:
Nyitnak a virtuális egyetemek kapui – Tanuljatok online; Besenyei Balázs; Paletta Online; 2016. március 16.

Szövetkezetek kontra őstermelők

„Éleződik a konfliktus az egymás után alakuló szociális szövetkezetek és a gyakorló őstermelők között. Előbbiek komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági kistermelők piacait, megélhetését.

Az elmúlt ősszel már tömegével jelentek meg a piacokon, de más értékesítési pontokon is – például hivatalokban, a közétkeztetésben részt vállaló intézményeknél, éttermeknél, felvásárlóknál – a megyében folyamatosan gyarapodó számú szociális szövetkezetek az általuk termelt zöldség- és gyümölcsfélékkel. Az áru legtöbbször nyomott áron érkezett, de olyanról is hallottak már, hogy ingyen adták át a felhasználóknak, csak ne legyen további gond vele.

– Meggyőződésem, hogy a jelenséget az uniós támogatással ilyen módon létrehozott munkahelyek gerjesztik – mondta el véleményét a helyzet kapcsán Német István őstermelő. – A programok keretében olyan emberek kapcsolódnak bele az árutermelésbe, akik nem is értenek hozzá, a bérük szempontjából lényegében mindegy, hogy hogyan sikerül a termőév, de az is, hogy végül mennyiért értékesítik a termést. A közmunkásoknak járó pénzüket így is-úgy is megkapják.

A kistermelő álláspontja szerint ugyanakkor azok az emberek, akik számára a föld művelése, a termés gondozása a megélhetést jelenti, nem engedhetik meg maguknak sem a hozzá nem értést, sem pedig azt, hogy a piaci árnál alacsonyabban értékesítsék portékájukat.

Egy másik őstermelő elmondta, olyan esettel is találkozott, hogy korábban bejáratott értékesítési csatornáját azért vesztette el, mert egy szövetkezet beelőzve ingyen adott át három mázsa zöldbabot – mondván, vadkár címén már úgyis hozzájutottak a pénzükhöz. Az őstermelőknek így nem marad más, mint a piacokon versenyezni a nagybani árutermelők dömpingtermésével. A siker érdekében többen specializálódnak, biotermelésre térnek át.

Cél a munka!
A szociális szövetkezetek működését az az elv szorgalmazza, hogy kereteik között a közmunkások értelmes termelő tevékenységet, értékteremtést folytathatnak. A programok keretében csökkenthető a települések munkanélkülisége, ráadásul a 100 százalékos támogatottság miatt ez az önkormányzatnak nem kerül pénzébe. Az érintettek elmondása szerint a kialakult gyakorlat az, hogy egy-egy évben kilenc hónapra veszik fel a programba az embereket, mert az utána következő három hónap munkanélküli ellátás azt jelenti, hogy a következő esztendőben újra jár a támogatás.

Saját kockázat
A közmunkásokkal szemben az őstermelők, kistermelők saját pénzüket, saját munkájukat teszik kockára minden egyes termőévben. Számukra az egyetlen kedvezményt a 600 ezer forintig tartó adómentesség jelenti, e fölött az összeg fölött nekik is adózniuk kell. A termelők ráadásul ki vannak téve az időjárás kockázatának, szembe kell nézniük a piacon jelentkező folyamatokkal – dömpingár, exporttöbblet stb. A gyakorlat szerint nagyon sok baranyai őstermelő alacsony nyugdíja miatt végzi ezt a munkát, vagy éppen azért, mert nem jogosult semmiféle állami ellátásra.

Indul a szezon
A két termelőcsoport között éleződő konfliktus ezekben a napokban az új termőszezon indítása miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet. A zöldség- és gyümölcstermelő kertművelőknek ugyanis ezekben a napokban már nemcsak eldönteniük kell, hogy mi kerül idén a földbe, hanem a palántaneveléssel, a magok kiszórásával már a tettek mezejére is kell lépniük. Az őstermelőknek ráadásul ezekben a napokban egy fontos adminisztrációs kötelezettségük is van, március 21-ig kell megújítaniuk az értékesítésre jogosító igazolványaikat az agrárkamara falugazdászainál.”

Forrás:
Szövetkezetek kontra őstermelők; Kaszás Endre; bama.hu; 2016. március 17.

Szakirodalom

Az információs társadalom és az elektronikus kormányzat kiépítésének egyes kérdései Magyarországon

„Az értekezés egy közel nyolc évet felölelő kutatás eredménye, annak összegzése. A kutatás eredeti célja az elektronikus közigazgatás hazai megvalósulásának vizsgálata volt, alapvetően a jog-, és a közigazgatás tudomány területeire fókuszálva…Az előzőek alapján az értekezés tárgyát eredetileg az elektronikus közigazgatás különböző vetületei képezték, azonban a kutatás előrehaladtával célszerűbbnek találtam az elektronikus közigazgatás fogalmi kereteinek átlépését, és egy dogmatikailag pontosabb, az eredeti célom eléréséhez alkalmasabb fogalmi körre, az elektronikus kormányzatra kiterjeszteni vizsgálódásom körét. Habár jelentős tartalmi változást az eredeti tárgyhoz képest ez nem eredményezett, a kutatások eredményeként az értekezés címében
már ez az új tárgykör szerepel. Az elektronikus kormányzatot – mint azt később részletesen kifejtem – szélesebb fogalomnak tekintem, amely magába foglalja az elektronikus közigazgatás mellett az elektronikus demokrácia – és annak részeként az e-részvétel és az e-választás – vívmányait is, ezáltal egy jóval szélesebb, komplexebb vizsgálati tárgyat nyertem. Erre különösen azért volt
szükség, mert kutatásom során szükségessé vált egy, az elektronikus kormányzaton belüli témakör, az elektronikus kapcsolatok definiálása is, amelynek vizsgálata az elektronikus közigazgatásnál egy tágabb fogalmi kört kívánt.

Az ily módon értelmezett legtágabb fogalom, az elektronikus kormányzat megvalósulását Magyarországon, illetve a magyar jogrendszerben elemeztem, összhangban a kutatás eredeti céljával. Azért tartom indokoltnak leszűkíteni a hazai folyamatokra az elektronikus kormányzat elemzését, mert már önmagában ez az összetett jelenség kellően sokrétű ahhoz, hogy egy relatíve zárt rendszerben vizsgálva is értékelhető tudományos eredményre vezessen. Ugyanakkor a hazai jelenségek nem értelmezhetőek önmagukban, szükséges a nagyobb léptékű folyamatok tükrében is vizsgálni, értelmezni
azokat, így különösen az Európai Unió és szabályozási környezete, az uniós jog adja azt a hátteret, amelynek keretében rendszerszintű megállapításokra juthattam. Jelen kutatást egyben korlátoztam is az Európai Unióra, illetve az uniós jogra, mert itt még érezhető a közvetlen kapcsolat a kutatás célja és a vizsgálat tárgya között.
…
A vizsgálat súlypontját az eljárási szabályokra helyeztem, mert egyelőre itt jelennek meg az elektronikus kormányzat „kézzel fogható” eredményei jogszabályi formában…”

Forrás:
Az információs társadalom és az elektronikus kormányzat kiépítésének egyes kérdései Magyarországon; Czékman Zsolt; Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2015(pdf)
Melléklet (pdf)
A doktori értekezés védése: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Dékáni Tanácsterme (A/6. épület, földszint 31.), 2016. március 31-én (csütörtökön), 13 órától

A magyar közigazgatási irodalom válogatott bibliográfiája (1827-1944)

„Bibliográfiám első kiadása a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg 1983-ban. A munkát a KSH Könyvtárában a KSH IBM 370-es számítógépével, a TEXT-PAC programcsomag szerint készítettem. A más munkálatokra használt programcsomag számomra olyan korlátokat tartalmazott, amelyeket csak úgy tudtam kiküszöbölni, hogy a szerzői és a tárgyszó részt egy közös betűrendbe hoztam össze. Most a két részt – az eredeti terveimnek megfelelően, a jobb használhatóság érdekében – ismét elkülönítettem egymástól. A gyakrabban előforduló folyóiratok és sorozatok címeit rövidítettem. A rövidítések feloldása külön jegyzékben szerepel.

Az anyaggyűjtést Bíbó István végezte. Ezt az igazság kedvéért beírtam az első kiadás kéziratának előszavába, azonban a megjelenéskor Bibó István neve már nem szerepelt benne. Az irdatlan nagy cédulahalmazból – minden mű minden megjelenését pontosan regisztrálta – válogattam ki mintegy 2600 tételt.

A bibliográfia a közigazgatás részfeladatainak teljes spektrumát átfogja. A kormányzati igazgatásra, a jog és a közigazgatás viszonyára, a helyi és területi igazgatásra, a közigazgatás személyi állományára a meghatározó munkákat tartalmazza, az elemző és ismertető tanulmányokkal együtt. A kötet, mint a közigazgatási irodalom összefoglalása, szervesen kapcsolódik az Állam- és jogtudományi bibliográfiához…”

Forrás:
A magyar közigazgatási irodalom válogatott bibliográfiája (1827-1944); Hernádi László Mihály (összeállító); Magyar Elektronikus Könyvtár; 2016 (Előző kiadások: Statisztikai Kiadó Vállalat, 1983; Pécsi Tudományegyetem Könyvtára, 2010)