Skip to main content

17. szám, 2016. április 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Használd jól a közadatot! – Databoom Hackathon a Kitchen Budapestben

„Használd jól a közadatot! – Databoom Hackathon címmel 24 órás hackathon zajlott a hét végén, április 15-16-án a Kitchen Budapestben. Az első magyar közadathasznosítási programozási versenyt a Lechner Tudásközpont hatalmas adatkészlettel támogatta. Az adatokat Both András, a Tudásközpont infokommunikációs igazgatója mutatta be, Szemerey Samu urbanista, a Lechner Okos Város Központjának szakértője zsűritagként vett részt az eseményen.

A versenyre programozók, adatelemzők, designerek, illetve helyi önkormányzatban, a közigazgatásban, civil szervezetekben jártas szakemberek és kutatók jelentkezhettek, bárki, akit érdekelnek a helyi adatok vagy érintett a témában. Az április 15-én pénteken induló és 24 órával később záruló rendezvényen csaknem tucatnyi 3-5 fős csapat indult, amelyből végül öt prezentálta eredményeit a szombat délutáni pitchen.

A Databoom Hackathon célja az volt, hogy a csapatok a Helyi téradatok (GIS, BigData), az Átlátható helyi költségvetés (Transparent City) és a Helyi közadatok (Smart City) témakörökben mindössze 24 óra alatt alkossanak meg olyan digitális alkalmazásokat, amelyek – nyílt hozzáférésű európai uniós, valamint helyi önkormányzati adatokra (open data) építve – Magyarországon is alkalmasak lehetnek valós helyi lakossági és vállalkozási igények kielégítésére.

A Lechner Tudásközpont a Helyi közadatok kategória versenyzőit segítette építésüggyel kapcsolatos adatokkal. A téradatokat a http://api.lechnerkozpont.hu weboldalon keresztül érhették el a csapatok, szabványos formában JSON, vagy WMS formátumban. – A Tudásközpont hasonlóan a BKK FUTÁR Utazástervező API-hoz, elkötelezett azzal kapcsolatban, hogy a közadatok újrahasznosítása érdekében a nagyközönség számára úgynevezett API-kat készítsen. Ezzel a céllal jött létre Tudásközpont Opendata aloldala, ami a verseny indulásától érhető el. – mondta el az adatok bemutatása kapcsán Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója.

Mi az a hackathon?
A hackathon népszerű műfaj. A hack és a marathon szavak összevonásával keletkezett név olyan versenyt takar, amely során egy feszes határidő szorításában dolgozó fejlesztőcsapat alkalmazásfejlesztési megoldásokat, jól körülhatárolt felvetésekre adott válaszokat dolgoz ki. Az esemény kezdetén a csapatok adatokat, adatbázisokat kapnak, melyeket felhasználva meghatározott idő alatt prototípus szintű válaszokat dolgoznak ki.

A Lechner Tudásközpont által szolgáltatott adatállományok között szerepeltek többek között energetikai tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok, készenlétbe helyezett e-építési naplók, általános építésügyi engedélyezési ügyek, Magyarország védett természeti területei, működő- és felhagyott bányái, közlekedési hálózata, kőolaj- és földgázvezetékek, de georeferált szabályozási tervek is.

A Holland Királyság Nagykövetsége által felajánlott fődíjat a Drop the Base elnevezésű fejlesztőformáció nyerte el, így ők utazhatnak Amsterdamba a holland soros EU elnӧkség programsorozat részeként 2016 júniusában megrendezendő Transparency Camp Europe 2016 eseményre.

A héttagú zsűri által legjobbnak ítélt Drop the Base csapat a kiadott adatkörökből az üres ingatlan adatbázisra építkezve tervezett egy oldalt, helyi lakók, vállalkozók számára, ahol az üresen álló épületek felhasználására vonatkozó javaslataikat az ingatlanokat kezelő önkormányzat felé jelezni tudják.

– A rendelkezésre álló rövid idő ellenére a győztes prototípusban jól megszerkesztett, átgondolt módon lehet az üres helyiségekre programigényt illetve felhasználási ötletet bejelenteni, melyet az önkormányzat kezelni, adott esetben támogatni tud. – mondta el Szemerey Samu urbanista, a Lechner Okos Város Központjának szakértője. – Meglepett, hogy ilyen rövid idő alatt milyen szintű haladást tudtak produkálni a csapatok és az is, hogy mennyire lelkesek. Többen jelezték a prezentációt követően, hogy szívesen foglalkoznának tovább is a megkezdett témával. Nagyon jónak gondolom az irányt, ami felé nyitott ez a rendezvény, mert a közadatoknál az adatgazdák és a feldolgozók együttműködése nem mindig harmonikus. Bízom benne, hogy lesz még folytatása az ilyen fejlesztő folyamatoknak, mert a városok működésének igen fontos része az adataik gazdasági és helyi innováció felé megnyitása. – fejtette ki Szemerey Samu.

Mi az az API?
Az alkalmazásprogramozási felület (angolul application programming interface, röviden API) egy program vagy rendszerprogram azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja, amelyet más programok felhasználhatnak. Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene. (Forrás: wikipédia)

A K-Monitor, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület és a Kitchen Budapest szervezésében megrendezett programozói verseny szakmai együttműködő partnere a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács volt. A rendezvénynek a Kitchen Budapest (KIBU) technológiai és innovációs labor tere adott otthont, ahol a maratoni küzdelem időtartama alatt versenyzők lankadatlan figyelmét mérhetetlen mennyiségű kávé tartotta fókuszáltan.

Az esemény weboldalán hamarosan megtekinthetők az eredmények, valamint az ott készült képek is: http://databoomhackathon.weebly.com/ ”

Forrás:
Használd jól a közadatot! – Databoom Hackathon a Kitchen Budapestben; Lechner Tudásközpont; 2016. április 21.

Európai Bizottság: A Bizottság kijelöli az európai ipar digitalizálásához vezető utat

„ A digitális egységes piac létrehozását célzó stratégiája megvalósításának részeként a Bizottság ma bemutatta arra vonatkozó terveit, hogy az európai ipart, a kkv-kat, a kutatókat és a közigazgatási szerveket hozzásegítse az új technológiák adta lehetőségek lehető legteljesebb mértékű kihasználásához.

Az Európai Bizottság ma intézkedéscsomagot mutatott be, amelynek célja az ipar és a kapcsolódó szolgáltatások ágazatközi digitalizálását szolgáló nemzeti kezdeményezések támogatása és összekapcsolása, valamint a beruházásoknak a stratégiai partnerségek és hálózatok révén való ösztönzése. A Bizottság továbbá a közös szabványok fejlesztésének felgyorsítását célzó konkrét intézkedéseket javasol néhány elsődlegesen fontos területen, mint amilyen például az 5G kommunikációs hálózatoké vagy a kiberbiztonságé, valamint a közszolgáltatások modernizálását. A mai tervek részeként a Bizottság létre fog hozni egy európai számítási felhőt, amely – elsődleges célként – Európa 1,7 millió kutatójának és 70 millió, a tudomány és a technológia területén dolgozó szakemberének fog virtuális környezetet biztosítani a nagy mennyiségű kutatási adatok tárolásához, kezeléséhez, elemzéséhez és újrafelhasználásához (sajtóközlemény).

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök nyilatkozata szerint: „Korunk ipari forradalma digitális. Megfelelő nagyságrendet kell elérni ahhoz, hogy az olyan technológiák, mint a felhőalapú számítástechnika, az adatközpontú tudomány és a dolgok internete, kiteljesedjenek. Minthogy a vállalkozások arra törekszenek, hogy terjeszkedjenek az egységes piacon, az e-közszolgáltatásoknak is eleget kell tenniük a mai igényeknek: úgy kell kialakítani őket, hogy digitálisak, nyitottak és határokon átnyúlók legyenek. A digitális korban az Unió jelenti a megfelelő méretet.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Európának igen versenyképes ipari bázisa van, fontos ágazatokban világszinten vezető szerepet tölt be. Ám ahhoz, hogy Európa megtarthassa vezető szerepét, iparának sikeres és gyors digitalizálása szükséges. Javaslatainkkal ezt akarjuk biztosítani. Egész Európának közös erőfeszítést kell tennie a digitális gazdaságunk növekedéséhez szükséges beruházások bevonásához.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A digitális gazdaság összeolvad a reálgazdasággal. A digitális technológia olyan területein, mint a korszerű gyártás, az intelligens energia, az automatizált gépjárművezetés vagy az e-egészségügy, vezető szerepre és beruházásokra van szükségünk.”

Az ipar digitalizálása
Sok gazdasági szereplő gyorsan alkalmazni kezdett bizonyos digitális technológiákat és eljárásokat, ám a világszintű versenyképesség érdekében a vállalatoknak, méretüktől függetlenül, az európai ipar minden ágazatában teljesen ki kell aknázniuk a digitális lehetőségeket. A hagyományos ágazatok (mint az építőipar, az agrár-élelmiszeripar, a textilipar, az acélipar) és a kkv-k különösen lemaradtak a digitális átállást illetően. A közelmúltban készült elemzések becslései szerint a termékek és szolgáltatások digitalizálása az elkövetkező öt évben évi több mint 110 milliárd euróval növelné Európában az ipar bevételét.

Több uniós tagország bevezetett már az ipar digitalizálását támogató stratégiát. Ám európai szintű, átfogó megközelítés szükséges a piacok széttöredezésének elkerüléséhez és a digitális evolúció olyan előnyeinek a kiaknázásához, mint a dolgok internete.

E megközelítés részeként a Bizottság a következőket tervezi:

  • Az összes érintett szereplővel uniós szinten folytatott folyamatos párbeszéddel segíteni fogja az ipar digitalizálását célzó nemzeti és regionális kezdeményezések összehangolását. A tagállamokkal és az ipari szereplőkkel együttműködve irányítási keretrendszert hoz létre.
  • Az uniós köz- és magánszféra közötti partnerségekre összpontosítja a beruházásokat, és határozottan ösztönzi az európai beruházási terv és az európai strukturális és beruházási alapok kínálta lehetőségek kihasználását.
  • 500 millió eurós beruházással létrehozza a digitális innovációs központok (technológiai kiválósági központok) páneurópai hálózatát, amely tanácsadással, digitális újításaik tesztelésének lehetőségével segíti majd a vállalkozásokat.
  • Nagyszabású kísérleti projekteket indít a dolgok internete, a korszerű gyártás és technológiák megerősítése érdekében, az intelligens városok és otthonok, az összekapcsolt autók és a mobilegészségügyi szolgáltatások területén.
  • Időtálló jogszabályokat fogad el, amelyek támogatni fogják a szabad adatáramlást és tisztázzák az érzékelők és okos eszközök által létrehozott adatok tulajdonjogának kérdését. A Bizottság az autonóm rendszerekre vonatkozó, biztonságot és felelősséget érintő szabályokat is felül fogja vizsgálni.
  • A készségekre vonatkozó európai menetrendet mutat be, amely segíteni fogja, hogy a lakosság elsajátíthassa a digitális korban való munkavállaláshoz szükséges készségeket.

Az Európai számításifelhő-kezdeményezés (sajtóközlemény) is segíteni fogja e csomag részeként, hogy Európa vezető szerepre tegyen szert az adatközpontú gazdaságban.

A mai tervek összesen több mint 50 milliárd eurót kitevő köz- és magánberuházást fognak mozgósítani az ipar digitalizálásának támogatására.

Elsőbbséget élvező szabványok a digitális innováció ösztönzése érdekében
A digitális egységes piacon összekapcsolt eszközök – köztük telefonok, számítógépek és érzékelők – milliárdjainak kell biztonságosan és zavartalanul kommunikálniuk, gyártójuktól, a műszaki részletektől vagy a származási országtól függetlenül. Ehhez egy közös nyelvre van szükségük: a szabványokra.

A Bizottság konkrét intézkedéseket javasol a szabványalkotás folyamatának felgyorsítására a következőképpen:

  • Öt prioritási területet határoz meg, amelyeken az ipart és a szabványosítási testületeket a szabványok kidolgozására kéri. Ezek a területek: 5G kommunikáció, felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete, adatkezelési technológiák és kiberbiztonság.
  • A szabványalkotás felgyorsítása érdekében társfinanszírozást nyújt a technológiák teszteléséhez és az azokra vonatkozó kísérletekhez, egyebek között releváns köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében. Ez biztosítani fogja, hogy az innovációnak és az üzleti növekedésnek lendületet adó szabványok a kellő időben megszülessenek.

A gyorsabb, célzottabb megközelítés az olyan technológiák kifejlesztését és elterjedését is gyorsítani fogja, mint az intelligens energiahálózatok, a mobilegészségügyi szolgáltatások, az összekapcsolt járművek stb. Az Unió tervezi, hogy támogatni fogja az európai szakértőknek a nemzetközi szabványosítási döntésekben való részvételét annak érdekében, hogy az európai elgondolások biztosan hozzájáruljanak a globális megoldásokhoz.

Digitális közszolgáltatások
A lakosság és az üzleti vállalkozások még nem használják ki teljesen a digitális közszolgáltatások előnyeit, amelyekhez pedig az egész Unióban akadálytalanul hozzá kellene férniük. Az e-kormányzással kapcsolatosan ma bemutatott cselekvési terv modernizálni fogja a digitális közszolgáltatásokat, így az Unióban jobb lesz élni, dolgozni és beruházni.

A Bizottság 2017 végéig 20 intézkedést indítványoz. A Bizottság mindenekelőtt a következőket fogja tenni:

  • Egységes digitális portált hoz létre, amelyen keresztül a felhasználók a határokon átnyúló hatékony működéshez szükséges összes információhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatáshoz hozzáférhetnek.
  • Az összes cégnyilvántartást és fizetésképtelenségi nyilvántartást összeköti egymással, és azokat összekapcsolja az e-igazságügyi portállal, amely egyablakos ügyintézéssé válik.
  • Kísérleti projektet dolgoz ki olyan közigazgatási szervekkel, amelyek a határokon átnyúló üzleti tevékenységek tekintetében a „csakis egyszer” elvet fogják alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak csak egyetlen uniós tagállamban kellene benyújtaniuk a közigazgatási szervekhez az adminisztrációhoz szükséges iratokat, még akkor is, ha más uniós tagállamokban működnek.
  • Segíteni fogja az uniós tagállamokat olyan határokon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatások kifejlesztésében, mint az elektronikus orvosi rendelvények és betegadat-összefoglalók
  • Felgyorsítja az elektronikus közbeszerzésre, az elektronikus aláírások használatára való átállást, és a „csakis egyszer” elvének a közbeszerzések területén való bevezetését.

Háttér-információk
A ma bemutatott kezdeményezéscsomag az első olyan, a digitális egységes piaci stratégiába tartozó csomag, amely az iparral kapcsolatos. Juncker elnök jelentette be Párizsban, 2015 októberében (a beszéd itt elérhető).

Előzménye a 2015 decemberében a szerzői jogról (sajtóközlemény) és a digitális szerződésekről (sajtóközlemény) elfogadott első javaslatcsomag, valamint a 2016. februári, a spektrumkoordinációról szóló határozattervezet (sajtóközlemény). A digitális egységes piaci stratégia 16, az idei év végéig bemutatandó kezdeményezést foglal magában.

A Bizottság folyamatosan dolgozik azon, hogy nagyra törő erőfeszítésekkel támogassa az ipart olyan projektek révén, mint az egységes piaci stratégia, az európai beruházási terv, az energiaunió, a tőkepiaci unió és a körforgásos gazdaság.

További információk
Kérdések és válaszok az európai ipar digitalizálását szolgáló intézkedéscsomaggal kapcsolatban
Sajtóközlemény: Az európai számításifelhő-kezdeményezés világelsővé teheti Európát az adatközpontú gazdaság területén
Ma elfogadott közlemények:
– Közlemény Európa iparának digitalizálásáról: a digitális egységes piac előnyeinek teljes mértékű kihasználása
– Közlemény az Európai számításifelhő-kezdeményezésről – versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában
– Közlemény az e-kormányzással kapcsolatos uniós cselekvési tervről (2016–2020). A kormányzás digitális átalakításának felgyorsítása
– Közlemény az ikt-szabványosítás prioritásainak a meghatározásáról a digitális egységes piac érdekében
A közösségi médiában
#DigitiseEU #DigitalSingleMarket #OpenScience”

Forrás:
A Bizottság kijelöli az európai ipar digitalizálásához vezető utat; Európai Bizottság; IP/16/1407; 2016. április 19.

Közigazgatás, politika

Az életpályamodellel emelkedik a NAV dolgozóinak jövedelme

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azon alkalmazottai, akik a NAV törvény alá tartoznak, három lépésben 50 százalékos, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak, jelentősen átalakul az illetményrendszer is az adóhatóságnál az életpályamodell tervezete szerint – jelentette be Tállai András.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár kifejtette, a kabinet elkötelezett az állami tisztviselők jövedelmének emelése és az életpályamodell kialakítása mellett, amire a pedagógusoknál és a rendvédelmi dolgozóknál már sor került.

Tállai András szerint az életpálya kialakítására azért is szükség van, mert az elmúlt időszakban elvándorlás tapasztalható a NAV-nál, nemcsak a versenyszféra szippantja el a tapasztalt, jó szakembereket, hanem más állami hivatalokhoz – a rendőrséghez, a katasztrófavédelemhez, a büntetésvégrehajtáshoz – is hívják őket. Ezt a folyamatot meg kell állítani – mondta.

Beszámolt arról is, hogy a bonyolult összetett pótlékrendszert átalakítják, meg fog szűnni például a vezetői, a veszélyességi és a gépjárművezetői pótlék, megmarad azonban a idegennyelvtudás után járó, a készenléti vagy éjszakai pótlék.

Azon munkakörökben, amelyekben a NAV munkatársai nagyobb felelősséget és kockázatot vállalnak, bevezetik a közszolgálati pótlékot, amelynek mértéke az illetményalap 50-650 százalékáig terjed – ismertette a államtitkár. Hozzátette, ezáltal közelíteni fog a hivatásos dolgozók illetményrendszeréhez.

A tervezetet már megküldték az érdekképviseleteknek, még hétfőn mindegyikkel megkezdik az egyeztetést – mondta az államtitkár, aki arra számít, hogy az új előmeneteli rendszer segíti majd a NAV szakmai és szervezeti átalakítását.”

Forrás:
Az életpályamodellel emelkedik a NAV dolgozóinak jövedelme; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. április 18.

Új szervezet kerülhet a távolsági autóbuszos társaságok fölé

„Nyilvánosságra hozta Wáberer György miniszterelnöki megbízott a Volán-társaságok piacnyitásának az elveit. Minden negyedik buszjáratot magánvállalkozásoknak juttatna, a megrendelő szerepét pedig egy új szervezet venné át. A szakember azt reméli, hogy a verseny következtében fiatalabb buszokon utazhatnak majd az utasok.

Iparági információk szerint még áprilisban kihirdeti a kormány a közösségi személyszállítási piac liberalizálásához kapcsolódó pályázatokat. A lépés elkerülhetetlen, ugyanis a magyar állam uniós kötelezettsége, hogy 2017. január 1-jén nyílt pályázaton nyertes vállalkozások kezdjék meg a távolsági autóbuszos szolgáltatást.

Az idei zsámbéki Busexpo részeként megrendezett szakmai konferencián ismertették Wáberer György miniszterelnöki megbízott, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnökének a piacnyitásra vonatkozó alapelveit.

Ezek szerint az államnak meg kell tartania megrendelői funkciót, s ennek megvalósítására személyszállítási központot kell felállítania. Iparági források szerint ez lényeges eltérés a jelenlegi helyzettől, hiszen ma a Volán-társaságok tulajdonosi és szakmai felügyeletét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő látja el.

Ám ha magántulajdonú szereplők is megjelennek a piacon, azokkal egy más típusú, megrendelői helyzetben lévő szervezet képes úgy kapcsolatot tartani, hogy érvényesüljenek az egységes közszolgáltatás elvei. Informátorunk az új szervezet szerepkörét a BKV járatait megrendelő BKK-hoz hasonlította.

A magánvállalkozások megjelenését a tervezetben elengedhetetlennek nevezte Wáberer György. A szakértő és az MKFE szerint a magyar tulajdonú magánvállalkozások arányának legalább 25 százaléknak kell lennie.
Bár a pályázatok még nem jelentek meg, úgy tudjuk, hogy az állami tulajdonú ex-Volán-társaságoknál (a Volánbusz kivételével mindegyiket Közlekedési Központnak nevezik a 2015 év eleji regionális átszervezés óta) jelentős átalakulásokat készítettek elő.
A Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége szerint megkezdődött a humángazdálkodási és a gazdasági területek kiszervezése az MVM Konto Zrt.-nek. Az érdekvédők szerint még az adatok átadása zajlik, de ennek végső célja a Volán-portfólió központi irányításának az átvétele.

A Volánok piacnyitásának nagy tétje van. Az autóbuszos közszolgáltató társaságok a települések 99 százalékát fedik le, a helyközi utazások 80 százalékát autóbuszok bonyolítják le, és évente közel 400 millió utast szállítanak.
Ebben a közszolgáltatási tevékenységben mintegy 5600 autóbusz vesz részt, és további mintegy ezer busz helyi szolgáltatást nyújt. Wáberer György szerint kiaknázatlan tartalékok rejlenek ebben az ágazatban a hatékonyság, az utazás minősége és a környezetet kímélő működés területein egyaránt.
A miniszterelnöki megbízott arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az árukat 2–4 éves, a legszigorúbb környezetvédelmi normáknak és közlekedésbiztonsági feltételeknek megfelelő kamionok szállítják, a hazai utasokat 14,6 éves átlagéletkorú buszok szolgálják ki. A közösségi személyszállítás megújítása sürgető feladat, és „nyilvánvaló, hogy a legjobb eredményt a piacnyitás, a buszos szolgáltatók versengése az utasokért hozná”.
Dittel Gábor, a Busexpo rendezvényt évek óta szervező NiT Hungary ügyvezető főtitkára a konferencián sürgette, hogy mihamarabb dolgozzák ki a személyszállítási piac 2017. január 1-jével történő liberalizációjának részletes koncepcióját.”

Forrás:
Új szervezet kerülhet a távolsági autóbuszos társaságok fölé; Jámbor Gyula; Magyar Idők; 2016. április 21.

NAV: A béremelés sem segít az elvándorláson?

„Számításaink szerint havi bruttó 54 ezer forint fizetésemelést jelent az életpályamodell júliusi bevezetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, de forrásunk szerint valószínűleg ez sem lesz elég ahhoz, hogy megállítsa az elvándorlást. A szakszervezet elnöke elégedett a jövedelmek rendezésével.
Hiába emelik a fizetést, ez még mindig alacsony lesz, így valójában nem oldja meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak helyzetét. Nem állítja meg azt az elvándorlást, amelyről Tállai András, a szervezet vezetője beszélt. Egyre többen hagyják ott az állományt és szerelnek le végleg, hogy aztán például a Belügyminisztériumnál szereljenek fel újra. Mint ismeretes, a közvetlen átjárhatóság szigorúan tiltott – mondta lapunknak egy a hivatal belső ügyeit jól ismerő forrásunk.

Kénytelenek megnyitni a pénzcsapot
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára hétfőn jelentette be, hogy azok az alkalmazottak, akik a NAV-törvény alá tartoznak, három lépésben ötven-, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri harmincszázalékos béremelést kapnak. Július elsejétől a NAV-törvény alá tartozó dolgozók bére harminc százalékkal nő, a vezetők átlagosan tizenöt százalékos emelést kapnak. A változás mind a 21 300 dolgozót érinti. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a júliustól tervezett emelés költsége hétmilliárd forint lesz. Ha ezt az összeget elosztjuk a 21 300 dolgozó között, akkor a decemberig tartó időszakban havonta átlagosan 54 ezer forint emelést kapnak. Korábban megírtuk, hogy 17 évnyi szolgálati idő után az átlagos NAV-os alkalmazott bruttó fizetése 165 ezer forintra tehető. Ezzel szemben 290 ezer forintot kereshet valaki például a katasztrófavédelemben, vagy börtönőrként.

Forrásunk úgy tudja, a közeljövőben még egy közel 1200 fős leépítés várható az adóhivatalnál. Erről Tállai András is beszélt tegnap a köztévében: mint elmondta, az átalakulással még kevesebben dolgoznak majd a szervezetnél. A miniszterhelyettes azt is bejelentette, hogy januárban várható a következő, ötszázalékos emelés, 2018-ban pedig további 15 százalékkal kell számolni. Hozzáfűzte, július elsejétől nemcsak fizetésemelés lesz, hanem előmeneteli lehetőséget teremtő teljesen új rendszert vezetnek be.

Óvatosak a szakszervezetnél
– Üdvözöljük a bejelentéseket: mivel tervezetről van szó, egyelőre óvatosak vagyunk, de bízunk benne, hogy különösebb módosítások nélkül elfogadja az Országgyűlés – mondta lapunknak Holecz Gábor, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette, az általuk sarkalatosnak nevezett pontokat a Nemzetgazdasági Minisztérium mind elfogadta. Ilyen volt egyebek között az, hogy az ügykezelőknek és a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók bérét is emeljék; úgy fest, hogy ők végül harmincszázaléknyi plusz pénzt kapnak. Elmondta azt is, hogy próbaszámításokat még nem látott, de arra számít, hogy rendben lesznek az adatok. Üdvözölte Tállai András azon bejelentését is, amely szerint garantálják az előmenetelt, jelenleg ugyanis sok olyan tiszthelyettes dolgozik az állományban, akiknek már tiszteknek kellene lenniük, de most nincs elég ilyen jellegű beosztás, pedig gyakran ugyanazt a feladatot látják el. Holecz Gábor nem tudja, milyen strukturális változások várhatók még a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, ezzel kapcsolatban a szakszervezet tájékoztatást és indoklást kér. Az elnök megerősítette: jelenleg egy dolgozó csak úgy mehet át egy másik minisztériumhoz, ha végleg leszerel a mostani állományból, és ismét felszerel máshol. Ez egy hosszú folyamat, úgy tudja, a közvetlen átjárhatóság vélhetően egy szóbeli megállapodás következtében tiltott. Pedig fontos lenne, hogy az átjárhatóság működjön, ha a strukturális átalakítás miatt létszámváltozás következik be.”

Forrás:
A béremelés sem segít az elvándorláson?; Horváth Attila; mno.hu; 2016. április 20.

A cél: élhető és okos város megteremtése (Veszprém)

„A tavalyi évhez hasonlóan 2016-ban is jelentős lépéseket tervez a VKSZ Zrt. Dr. Temesvári Balázs vezérigazgatóval többek között a Smart City modell előkészületeiről beszélgettünk.
…
A várossal szoros együttműködésben tervezzük a Smart City modell megvalósítását helyi szinten, dokumentumokat, terveket készítünk az egyes elemek megvalósításához. Mivel a Smart City alapvetően a polgárok életfeltételeit könnyítő beavatkozásokról szól, nagyon markáns részben a városüzemeltetéssel összefüggő közszolgáltatások intelligens megoldásokkal való gazdagodását jelenti, szakmailag is nagy kihívásnak nézünk elébe.

– Milyen területeket ölel fel a Smart City modell?
– Egy nagyon szerteágazó modellről beszélhetünk, ami magában foglalja az okos mobilitást, környezetet, társadalmat, gazdaságot, valamint az okos kormányzást. Ezek mind összefüggnek egymással, és a cél, hogy az intelligens megoldások révén mérhetővé váljanak az igénybe vett szolgáltatások, és az egyes adatok egy big data vagy open data rendszerben akár inputot biztosítsanak a következő fejlesztésekhez, és egy élhetőbb város létrejöttét szolgálják.

Például a közvilágítás korszerűsítése nagyon fontos a város életében, de ma már ennek túl kell mutatnia azon, hogy kicseréljük az izzókat energiatakarékosra. Helyette helyezzünk a villanyoszlopokra szenzorokat, amelyek elemzik a fényerőt, és ahhoz mérten állítják be a világítást. Vagy éppen alkalmasak elektromos töltőállomásként, és mérik a közlekedés terheltségét, hogy hol alakulnak ki torlódások. De ugyanez igaz a többi területre is – például elektromos buszokkal a környezetet, az utakat is védjük, hosszú távon pedig a városlakók komfortérzetét növeljük.

– Várhatóan mikor indulhatna a projekt?
– Egyelőre az előkészítő szakaszban tartunk. A Smart City fontos része az újszerű és friss technológiák megtalálása mellett a közösségi tervezés. Ezért is fogtunk össze az akadémiai és a civil szférával, hogy lássuk, melyek azok az igények, amelyek mentén fejleszteni lehetne. A civil szféra tudása nagyon jól becsatornázható ebbe a programba – ezt a 20 szervezettel nemrégiben tartott megbeszélés is igazolta, aminek eredményeként például a zöldfelület gazdálkodás ügyében indultak konkrét lépések, mint amilyen a Giricses-domb szépítése volt. Másrészt viszont a Smart City programnak nagyon komoly financiális háttere van. Az egyes fejlesztések ütemezése – első körben a közlekedés és az energiagazdálkodás – attól függ, hogy milyen forrásokat sikerül bevonni: pályázati vagy magántőkét. De ha ez egyszer elindul, onnantól kezdve nincs megállás: egy-egy fejlesztés generálja a következőt.”

Forrás:
A cél: élhető és okos város megteremtése; Bertalan Melinda; vehir.hu; 2016. április 18.

Miskolc az okos városról

„…Kiss Gábor alpolgármester a nyitott és okos városok kapcsán kért szót. “A város kiemelt célja, hogy a hazai nagyvárosok között kialakult helyzetben egyre jobb helyezést érjen el” – fogalmazott. Kiemelte, hogy van valós idejű utastájékoztató a megállókban, van wi-fi a villamoson, stb.

“A szövetséghez való csatlakozás lényege, hogy az előnyünket tudjuk növelni. A csatlakozás azt várja el a várostól, hogy hozzuk létre az okosváros stratégiát, amin egyébként is dolgozunk, év végére elkészül. A program négy várost szólított meg, Miskolcnak a Modern Városok programjában is szerepel, hogy támogatást kap a kormánytól a fejlesztésre” – mondta az alpolgármester.

Úgy véli, hasznos, lakossági fejlesztéseket eredményezhet a szervezethez való csatlakozás. Példaként említette, hogy akár egy gombnyomással megnézhetjük, a telkünk mennyiben beépíthető, vagy éppen melyik óvodába vihetjük a gyereket…”

Forrás:
Ülésezett Miskolc közgyűlése – 2016. április; Borsod Online; 2016. április 21.
Lásd még: Ülésezett Miskolc város közgyűlése; minap.hu; 2016. április 21.

Péterfalvi: Közérdekű adatokért nem lehet pénzt kérni

„ A Magyar Posta 68 millió forintot kért volna egy képviselőtől közérdekű adatokért, az adatvédelmi hivatal elnöke szerint ilyen nincs.

Hétfőn írtunk róla, hogy a Magyar Posta 67,8 millió forintért tudja kiadni azokat a dokumentumokat, amelyeket Tóth Bertalan MSZP-s képviselő közérdekű adatigényléssel kért ki.

A 444 szerint azóta a Magyar Posta tulajdonában lévő Díjbeszedő Holding is hasonló levelet küldött Tóthnak, aki tőlük is kért adatokat – ők 7,5 millió forintot kérnek az adatokért.

A képviselő a parlament törvényalkotási bizottságának csütörtöki ülésén hozta fel a témát Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnöke előtt, és elmondta, hogy állampolgári jogai gyakorlásában korlátozza őt a posta, ha ennyi pénzt kér tőle közérdekű adatokért.

Péterfalvi azt válaszolta, hogy „nem lehet jelenleg Magyarországon pénzt kérni közérdekű adatokért. Legfeljebb az adathordozók költségét (papír, DVD-lemez, stb.) háríthatják át a kérelmezőre, de azt is csak az ÁFA nélkül, és ez se következik egyértelműen a mostani szabályozásból”.

Az infótörvényben az áll, hogy az adatigénylésért kérhető költségeket külön törvényben kell szabályozni, de mivel nincs egyelőre ilyen törvény, pénzt sem lehet kérni.”

Forrás:
Péterfalvi: Közérdekű adatokért nem lehet pénzt kérni; HVG.hu; 2016. április. 23.

Az egészségügyben közeledtek az álláspontok, de megegyezés még nincs az ágazati béremelésről

„Az egészségügyi ágazatban dolgozók bérfejlesztéséről tartott pénteki egyeztetésen közeledtek az álláspontok az érdekvédők és a szakállamtitkárság között, azonban megegyezés nem született. A tárgyalások szerdán folytatódnak.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek a tárgyalások után elmondta, az már biztosra vehető, hogy az idén elkezdődhet a béremelés, hiszen az államtitkárság azzal a felhatalmazással ült le pénteken tárgyalni, hogy erre a nemzetgazdasági tárca képviselője lehetőséget lát.

Hozzátette, az államtitkárság javaslata az volt, hogy azonos ütemezésben emeljék a szakdolgozók és az orvosok bérét.

Megerősítette: hosszú távra szóló, három-négy évre tervezett bérfelzárkózásban szeretnének megállapodni.

Az államtitkár kitért arra, a probléma alapvetően ott van, hogy az érdekképviseletek követelése és az államtitkárság ajánlata más számítások alapján készült, most ezek összecsiszolása zajlik.

Ónodi-Szűcs Zoltán azt szeretné, ha az alapbéren kívül a pótlékok is emelkednének, tehát megmaradna az az értékarány, amit korábban kialkudtak az érdekvédőkkel. Az arányokról elmondta, a szakdolgozóknál a pótléktömeg a 33 százaléka a teljes bértömegnek, az orvosoknál ez 35 százalék.”

Forrás:
Közeledtek az álláspontok, de megegyezés még nincs az ágazati béremelésről; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. április 22.

Közigazgatási, politikai informatika

„Mindent egy helyen” az éghajlatváltozásról: indulásra kész a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

„„Mindent egy helyen”’ az éghajlatváltozásról: elkészült az alkalmazkodást támogató eszköz-rendszer

Indulásra kész a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer – jelentették be ma a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben tartott konferencián. Az internetes portál minden eddiginél áttekinthetőbb módon mutatja be az éghajlatváltozás várható hatásait Magyarországon.

A 2013 őszén indult „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) létrehozása” című projekt 2016. április 13-án tartott zárókonferenciáján részletesen bemutatták az új eszközt. A fejlesztésért és üzemeltetésért felelős Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) munkatársai hangsúlyozták: a cél az volt, hogy az éghajlatváltozás hazai következményeit az elérhető legfrissebb kutatási, modellezési eredményekre alapozva jelenítsék meg. Az érdeklődők naprakész kutatási eredményeket találhatnak a klímaváltozásról – mindent egy helyen.

A projekt izlandi, liechtensteini és norvégiai támogatásból valósult meg, az Európai Gazdasági Térség (EGT) Alapból, a Közép- és Kelet-Európai Környezetvédelmi Központ (REC) közvetítésével. A NATéR Projekt része volt az EGT által támogatott Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Programnak. E Program keretében több hazai kutatóműhely társprojekteket valósított meg, melyek eredményei bekerültek a NATéR keretrendszerbe. A NATéR és a társprojektek fejlesztésében több mint 900, az éghajlatváltozással kapcsolatos adatréteg készült el. Az eredményeket 650 térképen jelenítették meg a szakemberek.

Az országos, illetve önkormányzati döntéshozók, tervezők, kutatók számára is jól használható rendszer újdonságot jelent a hazai klímakutatásban. A különböző kutatóműhelyek hálózatos együttműködése révén az egyes szakterületeken folyó vizsgálatok most közösen használt éghajlatmodellek alapján, egységes térinformatikai keretrendszerben jelennek meg. Ilyen, az éghajlatváltozással kapcsolatos részletes és összehangolt adatbázis korábban nem állt rendelkezésre. Egységes módszertani alapokon mutatják be a várható hatásokat, az éghajlatváltozással szembeni kitettséget, érzékenységet, alkalmazkodóképességet, sérülékenységet.

Az eredmények Magyarország területére, 10×10 km-es felbontásban jelennek meg. Információkat kaphatunk többek között a felszín alatti vizek, az ivóvízbázisok éghajlati sérülékenységéről, a hegyvidéki villámárvizek kockázatának várható növekedéséről, a mezőgazdaságban, erdészetben, természetes élőhelyeken várható változásokról, a hőhullámok egészségügyi hatásairól, a lehetséges demográfiai, gazdasági változásokról is.

Az eredmények 2016. május 1-jétől teljes körűen elérhetők az MFGI által üzemeltetett http://nater.mfgi.hu honlapon. Megtalálhatók lesznek itt a térképek, a mögöttük álló adatbázisok, valamint a rendszerben való eligazodást segítő „iránytű”, a NATéR metaadatbázis. Szélesebb körű felhasználási jogokat kaphatnak a regisztrált felhasználók, akik többek között interaktív módon használhatják a NATéR adatbázist.
A regisztrációs lehetőség már megnyílt, a fejlesztők várják az érdeklődő felhasználókat a honlapon.”

Forrás:
Indulásra kész a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer; Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet; 2016. április 13.
Szerkesztői megjegyzés: A regisztrációs oldalt nézve úgy tűnik, hogy a civil szervezetek közül csak az alábbiak jogosultak a regisztrációra: „a civil szervezetek országos, regionális, megyei szinten létrehozott egyeztető fóruma”.
Korábbi cikkeink a témában: NATéR

DataBoom Hackathon: Friss alkalmazás az üres ingatlanok hasznosítására!

„Április 15-16 közt került megrendezésre a DataBoom Hackaton, az első közadat újrahasznosítási programozói verseny, a Kitchen Budapest szervezésében. A versenyen különböző programozók, adatelemzők, designerek, illetve helyi önkormányzatban, közigazgatásban, civil szervezetben jártas szakemberek és kutatók vettek részt.

A rendezvény szervezői és résztvevői az információs korszak egyik legnagyobb kihívásával néztek szembe, a nagy adat (Big Data) kezelésével, melynek egyik fő irány a közadatokhoz való egyenlő hozzáférés protokolljainak kiépítése. A Databoom Hackathon célja az volt, hogy 3-5 fős csapatok a Helyi téradatok (GIS, BigData), az Átlátható helyi költségvetés (Transparent City) és a Helyi közadatok (Smart City) témakörökben mindössze huszonnégy óra alatt alkossanak meg olyan szoftveres alkalmazásokat, amelyek – nyílt hozzáférésű európai uniós, valamint helyi önkormányzati adatokra (open data) építve – Magyarországon is alkalmasak lehetnek valós helyi lakossági és vállalkozási igények kielégítésére.

A Hackaton több csapata is a Lakatlan Budapest adatbázisából indult ki.

Céljuk a budapesti üres önkormányzati ingatlanok számának, helyzetének felmérése, illetve különböző megoldási javaslatok prezentálása volt.
Az egyik csapat, Jobbágy László, Nagyfi Richárd és Tóth Gábor egy olyan alkalmazást terveztek, ami nem csupán bemutatja a kihasználatlan helyiségeket, de üzleti ajánlatokat is gyűjt hasznosításuk érdekében. A felület megmutatja, hogy melyik budapesti kerület mennyi üres ingatlannal rendelkezik, és hogy ezek hogyan oszlanak meg a városban, ezen felül pedig a fenntartásuk költségeire és az értékükre vonatkozóan is ad információkat.

A potenciális vállalkozókon kívül az alkalmazás a helyi lakosok számára is nyújt lehetőségeket: segítségükkel méri fel a lakossági-használói igényeket az adott környéken. ”

Forrás:
Friss alkalmazás az üres ingatlanok hasznosítására!; HG.hu; 2016. április 20.
Datoboom Hackathon

Felsőoktatási felvételi: Elindult az e-ügyintézés

„Elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben: július 12-ig minden jelentkező használhatja adatbetekintésre, dokumentumpótlásra, adat- és sorrendmódosításra a felületet.

Elérhető az E-felvételi ügyintézési felülete, ahol a jelentkezők ellenőrizhetik a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás központi nyilvántartásában szereplő adataikat: a személyes adatokat, a megjelölt képzéseket és azok megfelelő sorrendjét. A „jelentkezői státuszlap” – amelyen egyben láthatók a fenti adatok –a Hivatalos iratok menüpontban nézhető meg, illetve nyomtatható ki.

Szükség esetén az e-ügyintézési funkciók segítségével egyszerűen javíthatók a jelentkezéskor megadott adatok, ezzel elkerülhetők a papír alapú kérelmek kitöltésekor vétett hibák, hiszen a rendszer kiszűri az elírásokat és a hiányos kitöltést.

Szintén az E-felvételi felületén ellenőrizhetik a jelentkezők a már benyújtott dokumentumaik feldolgozottságát, a feldolgozás eredményét, valamint megtekinthetik a dokumentumképeket is.

Dokumentumpótlás, sorrendmódosítás
A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumok legkésőbb 2016. július 12-ig pótolhatók. Ezeket elektronikusan küldhetik be a jelentkezők: beszkennelve és az E-felvételi rendszerébe feltöltve.

A jelentkezési sorrend módosítására az eljárás során egyetlen alkalommal van lehetőség, legkésőbb 2016. július 12-ig, szintén az E-felvételi felületén a Sorrendmódosítás menüpontban. Itt jelennek meg a jelentkező által megadott képzések, amelyek a mellettük lévő kis nyíl ikonnal sorolhatók lejjebb vagy feljebb lehet a képzések között. A sorrendezés után a Mentés gombra kattintva véglegesíthető az új jelentkezési sorrend, ezután már nem lehet tovább módosítani.

Szintén az E-felvételi felületén lehet visszavonni a korábban megadott jelentkezési helyet/helyeket. Ezt érdemes alaposan megfontolni, a visszavont jelentkezések ugyanis nem vehetők fel újra, ha valaki mégis meggondolta magát.

Fontos megemlíteni, hogy a változtatások az e-ügyintézési felületen nem jelennek meg azonnal. A módosítások csak az elküldött kérelem feldolgozása után látszódnak a felületen. A benyújtott kérelmek státuszát a Kérelmek menüpontban lehet ellenőrizni.”

Forrás:
Elindult az e-ügyintézés; Felvi.hu; 2016. április 19.

Informatika, távközlés, technika

Európai Bizottság: Az európai számításifelhő-kezdeményezés világelsővé teheti Európát az adatközpontú gazdaság területén

„A Bizottság ma bemutatott, felhőalapú szolgáltatásokra és világszínvonalú infrastruktúrákra vonatkozó tervezetének célja, hogy a tudomány, a vállalkozások és a közszolgáltatások is kihasználják a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségeket.

A legtöbb tudományos adatot Európa állítja elő a világon, azonban a széttagolt és nem elégséges infrastruktúra miatt nem tudja teljes mértékben kihasználni a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségeket. A Bizottság a jelenlegi kutatási infrastruktúra megerősítése és összekapcsolása révén létre kíván hozni egy új európai nyílt tudományosadat-felhőt, amelynek jóvoltából az Európai Unióban 1,7 millió kutató és 70 millió, a tudomány és technológia területén dolgozó szakember tárolhatja, oszthatja meg vagy használhatja fel újra egy közös virtuális környezetben a nagy adathalmazok keretében létrejött információkat. A nyílt tudományos felhőt az európai adatinfrastruktúra támogatja majd nagy sávszélességű hálózatok kiépítésével, nagyléptékű tárolási kapacitásokkal és szuperszámítógépekkel, amelyek nélkül nem lehetne hatékonyan elérni vagy feldolgozni a felhőben tárolt nagy adathalmazokat. A világszínvonalú infrastruktúra lehetővé fogja tenni Európa számára, hogy gazdasági és tudáspotenciáljához mért eredményeket érhessen el a nagy teljesítményű számítástechnika terén folyó világszintű versenyben.

Első lépésben az uniós, illetve az Unión kívüli partnerekhez tartozó tudományos közösség alkotja majd a felhasználói bázist, amelyhez idővel csatlakoznak majd a közszféra és az ipar képviselői is. Ez a kezdeményezés annak az intézkedéscsomagnak a részét képezi, amely Európának az adathalmazok elemzésén alapuló innovációban betöltött szerepét kívánja megerősíteni, ezáltal fokozva a versenyképességet és a kohéziót, így hozzájárulva a digitális egységes piac létrehozásához (sajtóközlemény).

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozásával a tudomány hatékonyságát és produktivitását kívánjuk növelni és biztosítani szeretnénk kutatók milliói számára, hogy egy technológiákon, tudományágakon és határokon átnyúló, megbízható környezetben oszthassák meg és elemezhessék a kutatási adatokat. A tudományos közösségnek a nyitott tudomány igényeit kielégítő infrastruktúrára van szüksége. Ez az átfogó terv lehetővé teszi, hogy végre munkához lássunk. A nyílt hozzáférésű adatok rendkívüli előnyöket tartogatnak az európai tudomány, gazdaság és társadalom számára”.

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Az európai számításifelhő-kezdeményezés és ezen belül is a szuperszámítógépes kapacitás, a nagy sebességű összeköttetés, a csúcstechnológiás adat- és szoftverszolgáltatások jóvoltából végre megmutatkozhatnak a nagy adathalmazokban rejlő értékek a tudomány, az ipar és a közszféra számára. E kezdeményezéssel nem titkolt célunk az, hogy az Európai Unió 2020-ra a nagy teljesítményű számítástechnika területén a világ három legmeghatározóbb szereplője között legyen. Emellett a kvantumtechnológiában rejlő lehetőségeket is vizsgáljuk, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy a jelenlegi szuperszámítógépek által nem megoldható számítási problémákra is megoldásokat kínálnak.”

Az európai számításifelhő-kezdeményezés megkönnyíti a kutatók és innovátorok számára az adatokhoz való hozzáférést és azok további felhasználását, továbbá mérsékli az adattárolás és a nagyteljesítményű elemzések költségeit. Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k is profitálhatnak a tudományos adatok nyilvánosan hozzáférhetővé tételéből, és ez segíthet lendületbe hozni az európai versenyképességet – többek között az orvostudomány és a közegészségügy területén –, de akár új iparágaknak is lökést adhat, ahogy ezt a humán genom projektnél is láthattuk.

A Bizottság többek között az alábbi intézkedések révén, fokozatosan fogja megvalósítani az európai számításifelhő-kezdeményezést:

  • 2016: európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozása az uniós kutatók és az Unión kívüli tudományos munkatársaik részére az elektronikus infrastruktúrán alapuló platformok integrálása és megerősítése, a már létező tudományosadat-felhők és kutatási infrastruktúrák egyesítése, valamint a felhőalapú szolgáltatások fejlesztésének támogatása révén.
  • 2017: a 77 milliárd EUR keretből gazdálkodó „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram alá tartozó projektek során előállított tudományos adatok alapértelmezés szerint nyitottá tétele, hogy a tudományos közösség újrafelhasználhassa az általa előállított hatalmas mennyiségű adatot.
  • 2018: kiemelt kezdeményezést indítása az új generációs szuperszámítógépek alapjait képező, még gyerekcipőben járó kvantumtechnológia fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
  • 2020-ig: egy nagyszabású, európai szintű, nagy teljesítményű számítástechnikai, adattárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése és felállítása, ez magában foglalja az új generációs szuperszámítógépek két prototípusának beszerzését, amely közül az egyik a világ vezető három számítógépe között van, egy nagyadathalmaz-központ létrehozása, továbbá a kutatási és innovációs gerinchálózat (GÉANT gigabites kapacitású európai kutatói gerinchálózat) modernizálása.

Az európai nyílt tudományosadat-felhő és az európai adatinfrastruktúra az európai kutatói közösségen kívül az alábbiakban felsorolt egyéb felhasználók széles köre számára is elérhető és hasznos lesz:
A vállalkozások könnyen és költséghatékonyan hozzáférhetnek majd a legmagasabb színvonalú adat- és számítástechnikai infrastruktúrához, valamint az adathalmazok elemzésén alapuló innovációt lehetővé tévő nagy mennyiségű tudományos adathoz. Ez a lehetőség leginkább a kkv-knak kedvez majd, hiszen jellemzően ezek a vállalkozások jutnak hozzá a legnehezebben az ilyen erőforrásokhoz.
Az ipar számára sok előnnyel fog járni egy nagyléptékű számításifelhő-ökoszisztéma létrehozása, amely támogatni fogja az olyan új európai technológiák fejlesztését, mint a nagyteljesítményű számítástechnika céljaira használt alacsony fogyasztású csipek.
A közszolgáltatások kihasználhatják majd a nagyteljesítményű számítástechnikai erőforrásokhoz való megbízható hozzáférésben, valamint egy olyan platform kialakításában rejlő előnyöket, ahol adataikat és szolgáltatásaikat nyílt hozzáférésűvé tehetik, ezzel csökkenhetnek a közszolgáltatások költségei, javulhat a minőségük és összekapcsoltságuk, illetve a szolgáltatásnyújtás gyorsasága is. A kutatók is profitálhatnak majd a közszolgáltatások által létrehozott adatokhoz való online hozzáférésből.

Az európai számításifelhő-kezdeményezés végrehajtásához szükséges köz- és magánberuházások becsült összege 6,7 milliárd EUR. A Bizottság becslései szerint a „Horizont 2020” keretprogram forrásaiból összesen 2 milliárd EUR-t különítenek el az európai számításifelhő-kezdeményezés céljaira. A becslések szerint az elkövetkező öt éves időszakban további 4,7 milliárd EUR értékű köz- és magánberuházásokra lesz szükség.

További információk
– Sajtóközlemény: A Bizottság előkészíti az európai ipar digitalizálásához vezető utat
– Kérdések és válaszok az európai ipar digitalizálását szolgáló intézkedéscsomaggal kapcsolatban
Ma elfogadott közlemények:
– Közlemény Európa iparának digitalizálásáról: a digitális egységes piac előnyeinek teljes mértékű kihasználása [angolul, pdf] – Közlemény az Európai számításifelhő-kezdeményezésről – versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában [angolul, pdf] – Közlemény az e-kormányzással kapcsolatos uniós cselekvési tervről (2016–2020). A kormányzás digitális átalakításának felgyorsítása [angolul, pdf] – Közlemény az ikt-szabványosítás prioritásainak a meghatározásáról a digitális egységes piac érdekében [angolul, pdf] közösségi média
#DigitiseEU #DigitalSingleMarket #OpenScience”

Forrás:
Az európai számításifelhő-kezdeményezés világelsővé teheti Európát az adatközpontú gazdaság területén; Európai Bizottság; IP/16/1408; 2016. április 19.

Varga: óriási lehetőségek vannak az elektromobilitás fejlesztésében

„Óriási lehetőségek vannak az elektromobilitás fejlesztésében a magyar-német együttműködés támogatásával – mondta az MTI-nek nemzetgazdasági miniszter, aki az Orbán Viktor kormányfő vezette delegáció tagjaként tartózkodik Németországban. A tárcavezető a Kölnből adott telefoninterjúban elmondta: az Észak-Rajna Vesztfáliai Kereskedelmi és Iparkamara meghívására a kamara kölni rendezvényén vett részt, ahol egy magyar-német közös gazdasági napot tartanak. A miniszter találkozott az ottani kamarai vezetőkkel, és előadást tartott a magyar gazdaság lehetőségeiről.
…
„Azt gondolom, a jövő együttműködésének egyik iránya a magyar iparfejlesztési tervben, az Irinyi-tervben meghatározott ágazatok fejlesztése lehet, így a zöld gazdaság fejlesztése, a gyógyszeripar, a járműipar és a speciális járműgyártáshoz kapcsoló gépek gyártásának területe” – emelte ki Varga Mihály. Elmondta: kedden olyan megállapodást írtak alá, amelyben egy elektromobilitási együttműködést kívánnak megvalósítani az itt működő kamarai, főiskolai és a Magyarországon tevékenykedő főiskolai partnerek a Magyar Elektromobilitási Szövetséggel együtt.

Rámutatott: az elektromobilitásban komoly potenciál van Magyarországon, ez egy lehetséges útja a kutatás-fejlesztési együttműködésnek. Jelezte: az elektromos közlekedés háttériparát meg kell teremteni, amibe beletartozik a töltőállomások létesítése, a kutatási-fejlesztési irányok kijelölése, például az akkumulátorok fejlesztésében. „Győrben az Audinál már van egy ezzel foglakozó kvázi tanszék is” – mondta a miniszter.

Varga Mihály Kölnben, az elektromos motorokhoz kapcsolódó kutatásfejlesztési együttműködési megállapodás aláírását követően kijelentette: a magyar kormány célja, hogy vezető szerepet vállaljon az elektromobilitás területén a régióban, élen járjon a megvalósításban, a sikeres modellek bevezetésében, kiemelt hangsúlyt fektetve a kutatás-fejlesztés-innováció területére.

A Magyar Elektromobilitási Szövetség, az Észak-Rajna Vesztfáliai Elektromobilitási Szövetség, az Aacheni Műszaki Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem és a német Breuckmann GmbH között létrejövő megállapodás aláírása után Varga Mihály hangsúlyozta: az együttműködés kiemelten illeszkedik a magyar kormány iparfejlesztési elképzeléseibe. „Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, szükség van stratégiai partnerekre, olyan együttműködésekre, amelyek segítik céljaink megvalósítását” – emelte ki a miniszter…”

Forrás:
Varga: óriási lehetőségek vannak az elektromobilitás fejlesztésében; Híradó.hu; 2016. április 19.

IT és Háromszék: milyen lehetőségei vannak a megyének?

„A digitalizációról tartottak előadásokat szakemberek szombaton délután a Szent György Napokon, arról beszélve, mit jelent Székelyföld vonzatában, hogyan érinti a vállalkozókat, az IT-seket a digitalizáció, miként lehet felzárkózni.

Bodosi Imre, a Hamor Soft tulajdonosa elmondta, 25 év ügyviteli szoftvert fejlesztenek, húsz céggel dolgoznak együtt. Mint kifejtette, a digitalizáció azért került ismét divatba, mert újfajt megközelítés jött be a köztudatba: a digitális tartalmakat integráljuk ma, ez inkább internet alapú fejlesztés már, mint a hagyományos digitalizáció. Ez teszi lehetővé, hogy vállalatok kiterjesszék a határaikat és beépüljenek a környezetükbe, hangzott el, így a cégek egyre szorosabb kapcsolatba kerülhetnek partnereikkel, ügyfeleikkel. A digitális határok kiszélesedtek – mondta Bodosi.

Megemlíthetők a közösségi médiák, portálok, blogok ebben a folyamatban, ezek nem egyirányba szólják az információt, hanem a visszajelzésre és egymással párbeszédre ügyfeleket is bekapcsolják a folyamatba. A felhőszolgáltatás szintén fontos: ezek a mobileszközökkel együtt biztosítják, hogy gyakorlatilag mindenhonnan elérhetővé váljanak olyan programok és információk, amelyekkel a vállalatok rendelkeznek.

Kerekes Péter, a Nokia munkatársa arról beszélt, naponta jönnek szembe velünk hype-ok, azaz divatos, felkapott dolgok, de nem mindig van mögöttük tartalom. A digitalizációval hasonló a helyzet: előbb a tartalommal kell foglalkoznunk, aztán a megoldásokkal. A kérdés az, hogy a rengeteg adattal, ami rendelkezésünkre áll, mit kezdjünk?

Akinek lehetősége van, felépít egy big data rendszert, hatalmas szerver-farmmal, de a fontos az, hogy tudjuk, mire is használhatjuk fel mindezt. Adatbányászokat alkalmazunk, és néhány hónap múlva derül ki, hogy mindezt hogyan hasznosíthatjuk, de közben ez a folyamat sok pénzbe került. Ez a hagyományos út, míg a Nokián belül a termékvonalon, amelyet ő vezet, az operátor ügyfeleknek azt tanácsolják viszont, hogy előbb döntsék el, merre akarnak menni, hiszen lehetőség bőven van.

Kilátások, remények
Szinte bármilyen szempontból vizsgáljuk a legjobb helyi vállalkozásokat, az első tízben több is van, amelyik helyi alapítású, mondta el Kovászna Megyei Iparkamara elnöke, Édler András. Kifejtette ugyanakkor, a rendszerváltás óta összesen százmillió euró külföldi tőke áramlott be a megyébe, erre rájött százötven millió euró, amit a Schweighofer fektetett be [osztrák faipari cég. Szerk.]. A gazdaság fejlődik a megyében, mondta, és próbálkoznak is minél több befektetést vonzani.
A megye gazdaságára jellemző a könnyűipar, de meg kell találni azokat az alternatívákat, ahol jobb bérekért lehet dolgozni. A megyének jól képzett munkaereje és jó elhelyezkedése van, ezt viszont a befektetőknek meg is kell fizetniük, hangzott el…Az IT-szektor szintén fontos, és bár Sepsiszentgyörgy kicsi, versenyezhet a nagyokkal. Számos érdekes kezdeményezés van, a start up kultúrát, az innovációt próbálják elterjeszteni, hangzott el.”

Forrás:
IT és Háromszék: milyen lehetőségei vannak a megyének?; Kustán Magyari Attila; maszol.ro; 2016. április 23.

NKFI Hivatal: KFI versenypályázati tükör – Pályázói-értékelői fórum

„A kutatási, fejlesztési és innovációs célú hazai és uniós források felhasználásának szakpolitikai koordinációjáért felelős NKFI Hivatal a közfinanszírozású KFI támogatásra pályázó kutatókat, vállalkozókat, intézményvezetőket, menedzsereket és az értékteremtő innováció mellett elkötelezett, a Hivatal szakértői bírálói rendszerének értékelőit, a terület valamennyi érdekelt szereplőjét hívja és várja szakmai-értékelői fórumára.

A fórumon a versenypályázati rendszer felhívásairól, a szakpolitikai véleménykéréshez összeállított projekttervek eddigi értékelési tapasztalatairól, a szakértői bírálatok minőségéről tájékozódhatnak a résztvevők.

A pályázati-értékelési tapasztalatokat pályázói és értékelői oldalról is érdemes hasznosítani az újabb pályázati fordulók és a további felhívások során.

A 2016. április 29-én (pénteken) 10.00-12.30 óra között tartandó szakmai fórumon Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke és munkatársai az alábbi témákról adnak tájékoztatást:

  1. A forráskoordináció szakpolitikai eszköztárának bemutatása; a Hivatal stratégiai felelőssége forrásbőség idején; a versenypályázati portfólió felhívásonkénti keretösszegének rugalmas tervezése a projekttervek értékelésének tükrében:
    • Milyen eszközökkel ösztönözheti a Hivatal az értékteremtő innovációs tevékenységet, hogy a pályázati források valóban a versenyképes kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet erősítsék?
    • Hogyan befolyásolják a 2016-os KFI felhívások megjelenését a pályázói igényekről és a benyújtott projektjavaslatokról rendelkezésre álló tapasztalatok?
  2. Betekintés a kutatásfejlesztési és innovációs célú versenypályázatok szakértői bírálati rendszerébe:
    • Hogyan szervezi meg a Hivatal a versenypályázatok többszintű értékelési rendszerét a 15.000 fős szakértői adatbázis segítségével?
    • Hogyan történik az anonim és a testületi értékelés az erre a célra fejlesztett szakértői értékelési rendszerben?
    • Hogyan készülnek a pályázatok benyújtásához szükséges KFI szakpolitikai vélemények?
    • Milyen tanulságokkal szolgálhat a projektjavaslatok szakpolitikai értékelése a pályázók és a bírálók számára?
  3. A projektjavaslatok szakpolitikai értékelésének tanulságai a pályázók és a bírálók számára

Helyszín: Budapest Music Center (1093 Budapest, Mátyás utca 8.)
A parkolás a Studium Irodaház (Budapesti Corvinus Egyetem új épülete, 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6., behajtás a Mátyás utca felől) mélygarázsában vagy a Bálna Kulturális és Kereskedelmi Központ (1093 Budapest, Fővám tér 11-12) mélygarázsában javasolt.
További információk: kommunikacio@nkfih.gov.hu

REGISZTRÁCIÓ
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melynek határideje 2016. április 28. (csütörtök) 9.00 óra:”

Forrás:
KFI versenypályázati tükör – Pályázói-értékelői fórum; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egyelőre csak okosodó városaink vannak

„Azzal a szándékkal ültünk be a Design Terminálban tartott okos városokról szóló beszélgetésére, hogy megtudjuk: van-e olyan városunk, amelyre már most is illik a „smart” jelző. Kiderült: ezt sajnos még itthoni településekre nem mondhatjuk, de az irány, amerre elindultunk, biztató.

A Design Terminál CityLab elnevezésű eseményeinek az a célja, hogy neves szakértőkkel körüljárják az éppen aktuális, városfejlesztéssel kapcsolatos témákat. Március 31-én ennek megfelelően a hazai okos városokkal, és azok szabályozó környezetével foglalkoztak.

A beszélgetés legfőbb kérdése az volt, hogy kik azok a szereplők, akik ma meghatározzák a smart fejlesztésekkel kapcsolatos gondolkodást.
A prezentációk sorát Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere nyitotta. Előadása őszinte volt: városa még nagyon messze áll attól, hogy használni lehessen rá az okos jelzőt, de vannak már olyan projektjeik, amik jó irányba mutatnak. A fenntartható és akadálymentes közösségi közlekedés érdekében például dinamikus utastájékoztató rendszert építettek ki, valamint 19 forgalmas csomópontban helyeztek el hangosbeszélőket. Terveik közt szerepel a helyi és a távolsági busz, valamint a vasút működésének összehangolása is. Elmondta, hogy sokat költenek a környezetvédelemre, ami főképpen a korszerű hulladékgyűjtésben és kezelésben mutatkozik meg. A közeljövőben egyik legnagyobb fejlesztésük a közvilágítás LED-es modernizálása, valamint az intelligens lámpavezérlő-rendszer kiépítése lesz.

Azt, hogy Kaposvár valóban tudatosan alakítja okos-jellegét, jól mutatja egyik legfőbb vállalása, a Smart City 2050 program.
Ennek lényege, hogy a kitűzött időpontra teljes egészében megújuló energiaforrásokból lássa el magát a város, elsősorban a napenergiára támaszkodva. Ezen kívül minél több elektromos autó töltőállomást szeretnének, valamint a szintén elektromos rásegítésű kerékpárrendszer fejlesztését.

Veres Mihály a Nemzeti Mobilfejlesztési Zrt. vezérigazgatójaként intézménye céljáról és projektjeiről tartott előadást. Feladatuk az, hogy könnyebben elérhetővé tegyék azokat a szolgáltatásokat, amik az állami feladatkörökhöz kapcsolódnak, és az emberek mindennapi életét érintik. Ezen kívül segítenek a különböző városoknak a helyi smart stratégiák kidolgozásában. Veres Mihály elmondta: a fejlesztések megvalósításán kívül napjainkban egyelőre még az is lényeges, hogy egyáltalán tudatosítsák az emberekben: az okos megoldások hasznukra vannak. A mostani kapacitásuk arra megfelelő, hogy előkészítsen döntéseket, és fejlesztéseket eszközöljön, de szükség van arra, hogy kialakuljon egy nemzeti smart city stratégia. Erre a központi szándék mindenesetre megvan.

Ennek pedig az egyik legfőbb bizonyítéka maga a Lechner Tudásközpont, amely azért jött létre, hogy egy nemzeti okos város irányelv alapján fejlesszék a városokat.
Az intézmény képviseletében Rab Judit kifejtette: tevékenységi körüknek része, hogy kezdeményezzék a meglévő jogszabályi környezet megváltoztatását annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás kedvezzen a smart megoldásoknak. Jelenleg 7-8 megyei jogú várossal dolgoznak együtt, és elsősorban abban segítenek nekik, hogy felmérjék a helyi igényeket, és kijelöljék, hogy milyen fejlesztésekre van szükség az adott térségben.

A prezentációkat követő, rendkívül konstruktív kerekasztal-beszélgetésben a Magyar Telekom részéről Vasvári Gábor, a Budapest Műszaki Egyetem oldaláról pedig Kovács Kálmán is részt vett, rajtuk kívül pedig a közönség soraiból is sokan kérdeztek. Legfőképpen a társadalmi igények felmérésének nehézségeiről volt szó, valamint arról, hogy kell-e, és ha igen, akkor hogyan szükséges szabályozni központilag az okos fejlesztések piacát.

Abban mindenki egyetértett, hogy valamiféle szabályzás nélkülözhetetlen, de életszerűnek és rugalmasnak kell lennie, hogy ne korlátozzon, hanem sokkal inkább ösztönözze és nyitottabbá tegye a piacot.
Ezen kívül fontos, hogy Magyarország egész Európában is szorgalmazza a szabályozott környezetet, mert csak így tudnak majd a hazai megoldások külföldön is érvényesülni. Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy önmagukban véve az egyes fejlesztéseknek nincs értelme. A különálló projektek önmagukban nem tesznek okossá egy várost, csak akkor van értelmük, ha összeérnek egymással.

A Citylab-on elhangzottak alapján összességében tehát megállapítható, hogy okosodó városaink már vannak.
De ahhoz, hogy okos városaink is legyenek, az kell, hogy a különböző felek hatékonyan felmérjék a társadalmi igényeket, és összefogjanak a smart megoldások megvalósításaiban. ”

Forrás:
Egyelőre csak okosodó városaink vannak; HG.hu; Barna Péter; 2016. április 3.

Okos kormányzat nélkül nem lesz okos város

„Van már okostelefonunk, okostévénk, a legújabb őrület pedig az okos város. De miért lesz ez jó nekünk? Erről beszélgettek a Magyar Urbanisztikai Társaság vitaestjén.

Elég kevés embert vonzott a Magyar Urbanisztikai Társaság szerdai, Miért jó nekünk az okos város? címet viselő kerekasztal-beszélgetése. És hát a kevés ember is javarészt mérnökökből és építészekből került ki. Pedig nem lehet azt mondani, hogy elvont lett volna a téma: az ún. okos város (smart city) elsőre persze kissé furcsa fogalom, de közel van a mindennapokhoz, és ha minden jól megy, évek múlva talán már mindnyájan okos városokban fogunk élni. De mi is pontosan az okos város?

Kőszeghy Lea városszociológus arról beszélt, hogy a smart city tulajdonképpen a legmodernebb technológiák, telefonos alkalmazások használata a városfejlesztésben, valamint beépítésük a város, a lakosok mindennapi életébe, amely azt a szinte megvalósíthatatlannak tűnő célt szolgálja, hogy a város egyszerre legyen „hatékony, környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos”. Kőszeghy szerint a smart city, tehát a különböző, a városi életet megkönnyítő alkalmazások felé való elmozdulás mindhárom cél elérésében segít, és ezért is van, hogy például az EU, az OECD és megannyi szervezet finanszíroz ilyen fejlesztéseket. A városszociológus ugyanakkor azt gondolja, ésszel kell belevágni ezekbe a fejlesztésekbe, és különben is: az okos város egyben feltételezi az okos lakosokat, és azt is, hogy mindenki rendelkezik okos eszközökkel – noha ez azért egyáltalán nincs így.

Kőszeghy példákat is hozott a smart cityre: letölthető egy olyan alkalmazás, amely a New York-i hajléktalanokon segít, éppen azzal, hogy az ottani lakos egyetlen pöttyintéssel jelezheti, ha olyan hajléktalant lát, aki „megfagyni készül”, így a mentősök már rögtön tudják, hová kell menni. De az okos városhoz nem is feltétlenül szükségesek alkalmazások: elég csak az itthoni Ivócsap projektre gondolni, amelynek keretében ivócsapokká alakítják a tűzcsapokat – egyetlen okos ötlet, mégis jobb várost teremt. Persze – ahogy a városszociológus mondta – okos város nem működhet egy olyan közpolitika, városvezetés nélkül, amely támogatja ezeket a fejlesztéseket, és van koncepciója a smart cityről.

Ne az ipari korszakba!
Z. Karvalics László történész elég hosszúra nyúlt, idegen szavakkal erőteljesen tűzdelt megszólalása is oda futott ki, hogy okos város nincsen okos városvezetés nélkül, hiszen ez csupán egy városra ráöntött technológia. Szerinte egyébként az okos város alapvető jellemzője, hogy zöld, kreatív, biztonságos és egyenlőségre törekvő – amennyiben ezek közül valamelyik nem teljesül, deficites a városunk. Úgy látja, a smart city akkor tud megvalósulni, ha egy kormányzat tisztában van vele, hogy nem az ipari korszakba kell visszavezetni a várost, hanem az információs társadalom felé.

Lados Mihály közgazdász rögtön egy példával kezdte mondandóját: nemrég jelent meg egy riport Bostonról mint okos városról a The Economistben, amely egy képpel indít; a város polgármestere ül a szobájában, és a tabletjén, valamint egy hatalmas képernyőn a város adatait böngészi, és azt figyeli, hol kell esetleg beavatkozni, hol van éppen valamilyen probléma – nos, hát valami ilyesmit (is) takar az okos város, és Lados szerint mi ettől még nyilván messze vagyunk, noha úgy látja, az elmúlt években mindenki okos várost akart tervezni.

És a közvélemény hajlamos azt gondolni, okos város kizárólag nagyváros lehet. Szerinte ez egyáltalán nincs így, hiszen nemcsak egy komplex rendszertől lesz okos a város: „akár egy kistelepülésen is előfordulhat, hogy okos ötleteket valósítanak meg a lakosság bevonásával” – mondta Lados, aki amúgy az est poénját is elsütötte, amikor elmesélte, hogy évekkel ezelőtt egy konferencián valaki azzal büszkélkedett, hogy képes a mobilján figyelni az otthoni energiafogyasztását. Majd amikor demonstrálta ezt, megdöbbent, hiszen a számok igen magasak voltak, mire kiderült, hogy a lánya titokban szervezett haza egy bulit.

Aztán előjött az is a beszélgetés folyamán, hogy a technológiai cégek nagyon igyekeznek, hogy mindenképpen a városok segítségre legyenek (hiszen ez nagyszerű üzlet is), és okos alkalmazásokkal járuljanak hozzá a városok fejlődéséhez. Csak éppen – és ebben a beszélgetés résztvevői egyetértettek – egyelőre a kínálat határozza meg azt, hogy milyen is lesz egy okos város, mivel a városvezetéseknek nem igazán van valódi koncepciója. Kőszeghy Lea egyenes úgy vélte, az önkormányzatoknál szükség lenne olyan emberekre, akik smart cityvel foglalkoznak, és képesek tárgyalni az IBM vagy a Microsoft képviselőivel.

Nagyjából ekkor szólalt meg Simon György, akiről kiderült, hogy (DK-s) önkormányzati képviselő, és elmesélte, hogy Józsefvárosban a kezdeményezésére létrejött egy smart cityvel foglalkozó munkacsoport, amelynek célja, hogy olyan várost építsenek, amelyben a legmodernebb technológiákat használják – úgy választva ki ezeket a technológiákat és alkalmazásokat, hogy bevonják a lakosságot is. Példaként említett egy olyan alkalmazást, amellyel az autósok láthatják, hol van éppen szabad parkolóhely a közelben…”

Forrás:
Okos kormányzat nélkül nem lesz okos város; Gera Márton; Magyar Narancs; 2016. ápr. 22.

A technológia csak okosan használva fordítható a társadalom javára

„Nagy adattömegek, azaz a „big data” társadalmi felhasználási lehetőségeit és hatásait mutatták be a hallgatóknak a Liska Tibor Szakmai Hetek rendezvénysorozat keretében.

„Viszonylagos, hogy mi számít nagy adattömegnek a mai, rohamtempóval fejlődő technológiai világban. Az információ hamar „erodálódik”: ami néhány évvel ezelőtt még feldolgozhatatlan mennyiségű adatnak tűnt, ma már a tenyerünkben egy adathordozón elfér. Átmeneti időszaknak nevezhető az, amiben élünk: e méret- és felfogásbeli korlátok állandóan változnak” – hangzott el Székely Iván, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikai Technológia Tanszék docense előadásában a BME GTK Liska Tibor Szakkollégium rendezvénysorozatán.

A BME oktatója „hamisítatlan techno-realistának” vallotta magát. Abban hisz, hogy a „big data”, vagyis az olyan tömegű és számítási igényű adatállomány, amelyet hagyományos eszközökkel nem lehet feldolgozni, önmagában nem teszi boldogabbá a társadalmat. „Bizonyos problémákat megold, ám újakat is generál” – fogalmazott. Székely Iván az empirikus szociológia oldaláról járta körbe a „big data” témáját, és úgy vélte, hogy „nem a méret, hanem a potenciál lényeg, azaz, hogy mire használják ezt az óriási adatmennyiséget”.

Előadásában érdekes példák sorozatával szemléltette a „big data” társadalmi alkalmazásának lehetőségeit. A nemzetközi szakirodalomban is az egyik legtöbbet idézett hasonlatot idézte a 2009-es H1N1 járvánnyal kapcsolatosan: „az orvosok első jelentései a betegeikről és azok feldolgozása között hetek teltek el, hiszen a kutatók jelentős mennyiségű információt kényszerültek feldolgozni. Ám a fertőző betegségek terjedése miatt hatékonyabb monitorozási módszerre volt szükség.” A Google próbált megoldást találni a problémára: az interneten begyűjtött adatok jótékony társadalmi felhasználását kísérelte meg. Egy matematikai algoritmust hozott létre, amellyel összevetette az internetes felhasználók betegségekkel kapcsolatos 50 leggyakrabban feltett kérdését a járványok adataival, erre alapozva 450 millió tesztet futtatott le, és terjedési előrejelzéseket prognosztizált. „Gyors, ám orvosilag hatástalan modellt alkotott, ami ugyanakkor jelentős lépés volt a „big data” témakörében” – fűzte hozzá.

Székely Iván felvetette, hogy a „big data-jelenség” alkalmas lehet a piaci folyamatok előrejelzésére, sőt akár internetes felhasználók érzelmi állapotának befolyásolására is. Egy amerikai informatikus 2003-ban az ún. „Hamlet-projekt” keretében egy valószínűség-számításra alapozott modellt és webes alkalmazást hozott létre, amellyel a repülőjegyek valószínűsíthető árváltozását jósolta meg átlagosan 70-80 százalékos pontossággal. A „Farecast” nevű rendszer tippeket adott a felhasználóknak arra, hogy a keresett repülőjegy ára a kereslet ingadozásának köszönhetően várhatóan stagnál, emelkedik vagy csökken, vagyis hogy mikor érdemes megvenni a jegyet.

A felhasználók érzelmi állapotának befolyásolására a Facebook tett kísérletet 2012-ben azzal, hogy „érzelmi ragályokat” próbált terjeszteni. Körülbelül 70.000 felhasználó üzenőfalát manipulálták: egyeseknél a negatív tartalmú üzenetek arányát növelték, másoknál a pozitívakét. Ennek eredményeképpen a felhasználók átvették az üzenetek által sugallt érzelmi állapotot és maguk is így kezdtek kommunikálni. Székely Iván szerint e kísérlet is jó példa az ún. „filter bubble” jelenségre, amelynek hívei azt állítják, hogy a túlzott internetezéssel beszűkülhet, és könnyen módosíthatóvá válhat az emberek szemlélete és interakciói.

A nagy mennyiségű adattal foglalkozó kutatások az egyéni cselekvések megjósolhatóságával is kecsegtetnek. 2012-ben heves vitát keltettek az amerikai „Target” cég vásárlói szokásokkal kapcsolatos előrejelzései: egy gimnazista lány a korábban megszokottól eltérően színes vattapamacs helyett fehér színűt vásárolt. Az áruház a korábban elemzett fogyasztói adatokból arra következtetett, hogy aki így módosítja választását, az állapotos. E feltételezésre alapozva csecsemőápolással kapcsolatos kuponokat küldött a gimnazista lánynak, akinek az édesapja felháborodva tiltakozott, hogy az áruházlánc ilyen fiatalon gyermekvállalásra „buzdítja” a lányát. Később kiderült, hogy a lány valóban állapotos volt a szóban forgó időpontban, tehát a nagy adatmennyiségből levont következtetés helytállónak bizonyult. Székely Iván e példánál utalt arra, hogy a „big data” nyers adatokat, nem pedig összefüggéseket vizsgál. „Nem biztos, hogy e módszerrel megértjük az egyes társadalmi csoportok viselkedését, az ok-okozati kapcsolatokat, ám kétségtelenül alkalmas a korrelációk felfedésére”.

Székely Iván szerint óvatossággal kell kezelni a vásárlói szokásokkal kapcsolatos adatgyűjtést, így a különböző kuponok, ajándék- vagy vásárlói kártyák használatát is, mert ezek kivétel nélkül a „burkolt kémkedés” eszközei az emberek szokásai után. „Az áruházláncok ma már előre tudják vetíteni a különböző fogyasztók vásárlásainak alakulását. E tudásukat leplezhetik azzal, hogy többféle kupont küldenek ki a vásárlóknak” – jegyezte meg a Szakmai Hetek vendégelőadója. A „big data” kutatások ugyanakkor számos ígéretes eredménnyel csábítják a tudósokat. „Nagymennyiségű adatelemzéssel pontosabb lehet egy mérés és hatékonyabb az információátadás, a minták segítségével korábban mérhetetlen adatok lesznek elemezhetők.”

A mintavétel alapú adatelemzéssel szemben a „big data” a teljes populációt vizsgálja (matematikai-statisztikai szakzsargonnal: „n=all”, vagyis a minta minden tagja az elemzés alanya – szerk.). Székely Iván azonban vitatja, hogy kivétel nélkül mindenki nyomon követhető lenne. „Vannak olyan társadalmi vagy népcsoportok, amelyek tagjai nem interneteznek, de a kutató ettől még nem hagyhatja őket figyelmen kívül. A „big data” nem méri a „kívül maradókat”, és azokat sem, akik szándékosan kerülik az internethasználatot, mert félnek például a webpoloskáktól, és el akarják kerülni, hogy e kémprogramok profilokat készítsenek róluk.” Torzíthatja az eredményeket az is, hogy az internetes kommunikáció egy részét robotok (spambotok, chatbotok, avatárok) generálják. Ezek az adatok ugyanúgy a „big data” elemzés részei, s bár a klasszikus „Turing-teszt” elvben megkülönbözteti az emberi felhasználót a géptől, a robotok ma már egyre intelligensebbek, ezt a bejelentkezéseknél szokásos grafikus számkombináció begépelésének vitatható haszna is jelzi.

Székely Iván előadásában részletesen beszélt a nagy mennyiségű adatok feldolgozásáról is. Az empirikus szociológia kutatói reprezentatív mintavétellel elemzik anonimizált személyek információit ez utóbbiak beleegyezése után. Ezzel szemben a „big data” kutatói úgy vizsgálódnak, hogy azonosítják az egyéneket és a tudtuk nélkül használják fel adataikat. „E téma súlyos etikai kérdéseket feszeget, és a tudósok között máig nincs konszenzus ebben” – állítja az előadó, aki „digitális bennszülötteknek” nevezte a mai fiatalokat, akik „meg akarják őrizni privátszférájukat, miközben folyamatos online kapcsolatot tartanak a világgal okoskészülékeiken keresztül”.

Az előadás epilógusaként néhány vitatott kérdés vetődött fel, például az, hogy vajon létezik-e digitális lábnyomunk, azaz, az adatokból következtetve megjósolható-e a cselekvésünk. Hol lehet a határ az ember és mesterséges intelligencia között? Képes-e a társadalomtudomány lépést tartani a technikai fejlődéssel? Székely Iván annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kutatók folyamatos képzése mellett tudatosan törekedni kell az eredmények etikus felhasználására.”

Forrás:
A technológia csak okosan használva fordítható a társadalom javára; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2016. április 12.

Szakirodalom

Nagyszerű webhely a budapesti lakások történetéhez

„Fantasztikus kezdeményezés Budapest Főváros Levéltárától a budapesti lakásállomány archívuma.

Hogyan éltek a lakók a különféle jellegzetes budapesti házakban? Milyen lakásban találjuk magunkat egy jellegzetes gangos ház körfolyosójáról belépve, vagy éppen egy 1920-as években épült újlipótvárosi házban? Házak adatbázisa és tematikus forrásgyűjtemény: ez a két pillére a Budapest Főváros Levéltára projektje keretében létrejött nagyszerű honlapnak, amelynek segítségével kerületenként több budapesti lakóház falai közé is bejuthatunk, legalábbis virtuálisan, és körülnézhetünk. Az adatbázist tanulmányok sora egészíti ki, amelyek rengeteg hasznos háttérinfót adnak a témához, ezekből éppúgy megismerhetjük a hallos lakások kialakulásának, mint a beépítési mód változásának kérdéseit. A példák között építészek saját otthonai is szerepelnek.

Felölelik a lakhatás egykorú jogi formáit (bérlet, albérlet, társasház, szövetkezet), a lakáskérdéssel, szabályozással, hatósági beavatkozással, lakáspolitikával kapcsolatos egykorú diskurzusok bemutatását.
„A mai budapesti lakásviszonyoknak, a ma is mindennapi használatban lévő épített környezetnek a megértéséhez is fontos e formák kialakulásának, a kialakulásuk mögötti társadalomképeknek, gondolkodásmódoknak, érdekkonfliktusoknak a megismerése. Honlapunkon e kérdések megválaszolásában szeretnénk segíteni az érdeklődőket a téma forrásainak és ezekre épülő elemzések közzétételével, elsősorban az 1945-ig tartó korszakra vonatkozóan” – olvashatjuk a honlap ismertetőjében. „Két fő tartalomtípust alakítottunk ki. A Házak adatbázisa főként Budapest Főváros Levéltárában őrzött Építési Ügyosztályok Tervtára (BFL XV.17.d.329) anyagára épül, mely – ha hiányokkal is – tartalmazza a budapesti épületek hatóságilag engedélyezett terveit az 1873-as városegyesítéstől az ezredfordulóig. Kutatásaink során összeállítottuk az egyes városrészekben 1880–1945 között épült épületek listáját, majd ezt alapul véve került sor az adatbázisban tervdokumentációval – és amennyiben rendelkezésre áll, az épületről egykorúan megjelent ismertetéssel, értékeléssel, fotóval – is szerepeltetendő házak kiválogatására egyrészt valós és virtuális (Google Maps és Google Earth segítségével) helyszínbejárás, valamint az egykorú és az építészettörténeti szakirodalom, a publikált építészeti topográfiák és a levéltári források alapján. Ezt követően történt a válogatásba beemelt épületek fennmaradt tervdokumentációjának szisztematikus áttekintése Budapest Főváros Levéltára említett tervsorozatában.

A tervcsomagokban helyszínrajzok, lakóépület-tervek: általában két sorozat (néha három, négy módosított sorozat) épület- és lakásalaprajz, keresztmetszeti rajzok, homlokzati tervek, átépítési, átalakítási tervanyagok találhatók. Ezek közül épületenként egyedileg mérlegelve kerültek kiválasztásra azok a helyszínrajzok, szintenkénti alaprajzok és gyakran az építést követő években, évtizedekben végrehajtott rá- és átépítések, lakás-átalakítások, felosztások, komfortosítások tervei, melyeket az adott kor lakóház-építkezését illetően valamilyen szempontból jellegzetesnek, a tendenciákat jól szemléltetőnek, vagy éppen ahhoz képest különleges, egyediségénél fogva figyelmet érdemlő megoldásnak ítéltünk.

A másik fő tartalomtípust a Témák jelentik. Itt rövid cikkek formájában a lakásügy egy-egy kérdését járjuk körül, az egyes témák oldalán pedig megnyithatók és letölthetők a kapcsolódó források. A tematikus blokkok, amelyek feltöltése folyamatosan zajlik, felölelik a lakhatás egykorú jogi formáit (bérlet, albérlet, társasház, szövetkezet), a lakáskérdéssel, szabályozással, hatósági beavatkozással, lakáspolitikával kapcsolatos egykorú diskurzusok bemutatását, a lakásépítés egykorú kritikáját és a megújítására irányuló törekvéseket. A dokumentumok között a tematikai rendtől függetlenül is többféle szempont szerint kereshetünk.”

A habitation.achivportal.hu címen elérhető honlap tartalmát folyamatosan gyarapítják a készítők.

Létrejöttét az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) 105953. sz. „Lakás, ház, lakhatás Budapesten: épített formák és diszkurzív terek, 1870–1945” című projektje és Budapest Főváros Levéltára támogatta.”

Forrás:
Íme egy nagyszerű forráshonlap a budapesti lakásokról!; HG.hu; 2016. április 15.

A HÉTFA tanulmánya a magyar falvak hatékonyságáról

„A HÉTFA Kutatóintézet a falvak hatékonyságát vizsgálta a Magyar Faluszövetség megbízásából.

A tanulmány az önkormányzatok hatékony működtetésének aspektusait négy főbb csoportba sorolja: érdekképviselet és érdekérvényesítés, az erőforrások optimális kihasználása, közfeladatok ellátása, illetve a jövő biztosítása. Az elemzés a fenti négy szempont mentén mutatja be a jelenlegi helyzetet és a problémás pontokat. Hazai és külföldi jó gyakorlatokat is felsorakoztat, valamint a hatékonyság javítását célzó ajánlásokat fogalmaz meg.

Az eredmények szerint az önkormányzati rendszer további finomítása szükséges. Ez elengedhetetlen egyrészt a falusi önkormányzatok önfenntartó képességének minél teljesebb megvalósításához, másrészt a racionális és színvonalas közszolgáltatások biztosításához. Mindkét tényező kulcsfontosságú a hatékony működés szempontjából. Akárcsak a közösségi összetartás megerősítése és a település élhetőségének biztosítása.

Sürgető lenne a központi, a megyei és a helyi döntéshozók közötti párbeszéd erősítése és intézményesítése is, ami megkönnyítené az alulról jövő megoldási javaslatok becsatornázását. Az elemzés hangsúlyozza, hogy mindez csak motivált és szakmai segítséggel rendelkező településvezetőkkel valósítható meg.

A tanulmány a Magyar-Norvég Kapacitásépítő projekt (MANORKA) keretében, a Magyar Faluszövetség „A falvak hatékonysági hálózatának kiépítése” alprojektje során született eredmények felhasználásával készült.”

Forrás:
A HÉTFA tanulmánya a magyar falvak hatékonyságáról; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2016. április 15.
A falvak hatékonyságának vizsgálata; Zsár Virág; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2016. április 24. (pdf)

Csúcson a digitális ipari forradalom

„A cégek várakozásai szerint több mint 900 milliárd dollárt hozhat a digitális ipari forradalom, ami a költségek csökkenésének, a hatékonyság és a nyereség növekedésé-nek köszönhető. A szervezetek több mint fele két éven belül megtérülést vár. Az informatikai szakemberek iránti igény és az adatbiztonság viszont továbbra is komoly kihívást jelent – áll a PwC globális tanulmányában.

A gyártó vállalatok világszerte minden szektorban készülnek az új ipari forradalom által nyújtott lehetőségek kiaknázására. A felkészülés már javában folyik: globálisan a vállalatok közel egyharmada – saját megítélésük szerint – magas szintet ért el a digitalizációban, és ez az arány a következő öt évben a jelenlegi 33%-ról várhatóan 72%-ra emelkedik. Az ipari vezetők a belső vertikális értékláncon belüli, és az ellátási lánc mentén a horizontális partnereikkel kapcsolatos alapvető funkciókat is digitalizálják. Ezenkívül termékportfóliójukat digitális funkciókkal bővítik, és innovatív, adatalapú szolgáltatásokat vezetnek be. A vállalatok világszerte a forgalmuk körülbelül 5%-át tervezik befektetni minden évben a digitalizációba. A felmérésben résztvevő iparágakban a forgalom 5%-a összesen 907 milliárd dollár értékű beruházásnak felel meg. A beruházások főként az olyan digitális technológiákra irányulnak, mint például a szenzorok és hálózati elemek, a szoftverek és alkalmazások, például gyártási folyamatirányító rendszerek. A vállalatok az alkalmazottak képzésébe és a szervezeti változások előremozdításába is befektetnek. A megkérdezett cégek több mint fele (55%) úgy véli, hogy mindössze két éven belül megtérülnek ezek a kiadások.
…
„Az átalakulási folyamat végén a sikeres ipari vállalatok olyan valóban digitális technológiát alkalmazó vállalkozásokká válnak, amelyek alapvetően továbbra is fizikai terméket hoznak létre, de ezt digitális interfészek és adatalapú, innovatív szolgáltatások egészítik ki. Ezek a vállalkozások a vevőkkel és beszállítókkal együttműködve digitális ipari ökoszisztémákat alkotnak. Óriási lehetőségek rejlenek például a szenzortechnikával támogatott karbantartás-tervezés területén vagy a gyártási folyamat nyomon követése és optimalizációja szempontjából is” – mondja Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiához kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokat vezető cégtársa.

Az adatelemzés az Industry 4.0 hajtóereje
A vállalatok több mint 80%-a számít arra, hogy az adatelemzés a következő öt évben jelentős hatással lesz döntéshozatali folyamataikra. Az adatok professzionális előkészítése értékes betekintést nyújt a termékek felhasználásába és lehetővé teszi a hosszú távú ügyfélkapcsolatok kiépítését. Az adatelemzés lehetővé teszi a termékek továbbfejlesztését és a vállalatok számára az ügyfelek igényeire szabott szolgáltatások és ajánlatok nyújtását.

A szakértelem hiánya a digitális átalakulás legfőbb akadálya
A felmérésben részt vevő vállalatok szerint az Industry 4.0 megvalósításához a szükséges technológia rendelkezésre áll, a problémát inkább a belső digitális kultúra, a jövőkép és a képzés hiánya jelenti, valamint az, hogy nincs elég szakember. Például a megkérdezett vállalatok közel 40%-a támaszkodik egyes alkalmazottak elemzési szakértelmére, de nincs külön adatelemzési részlegük. Az Industry 4.0 stratégiák sikeres végrehajtásához azonban nem elég egyéni szakértőket alkalmazni az adatgyűjtésre és –értékelésre. Ahhoz, hogy a szakértők véleményére alapozva hozhassák meg döntéseiket, a vállalatoknak professzionálisan kialakított adattárakra, algoritmusokra és érdemi javaslatokra van szükségük.

A tanulmány szerint a sikeres digitalizáció további előfeltétele az adatbiztonság. A digitális öko-szisztémák csak akkor működőképesek, ha az összes résztvevő biztos lehet abban, hogy adataik nem kerülnek illetéktelen kezekbe. Ehhez a cégek részéről jelentős erőfeszítésekre és biztonsági beruházá-sokra van szükség, továbbá egyértelmű szabványokat kell alkalmazniuk rendszereik, adataik védelme érdekében.

A digitalizáció horizontálisan és vertikálisan is hat az értékláncra. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a vállalatoknak vertikális irányban jobban kell integrálniuk folyamataikat és adatkezelési tevékenységüket, a termékfejlesztéstől és -beszerzéstől a gyártáson át a szállítási logisztikáig. Másrészt szükség van az értékláncon belüli horizontális hálózatépítésre a főbb beszállítókkal, a vevőkkel és más partnerekkel, például az árumozgások követhetőséget és visszakereshetőséget biztosító megoldások alkalmazásával. A vállalatoknak ehhez összetett digitális megoldásokat kell létrehozniuk.

Továbbá a vállalatok olyan digitális tulajdonsággal rendelkező új termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyek a termék teljes életciklusát átfogják, és ezáltal lehetővé teszik a végfogyasztókkal való kapcsolat szorosabbra fűzését. Digitális szolgáltatásokba is befektetnek és az adott fogyasztói ökoszisztéma szempontjából releváns, komplett megoldásokat hoznak létre, gyakran az értékláncban lévő partnerekkel együttműködve…”

Forrás:
Csúcson a digitális ipari forradalom; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2016. április 13.
Industry 4.0: Building the digital enterprise (pdf)

Hogyan lehet hatékonyan felhasználni az új technológiákat a gyógyításban?

„Az okostelefonok különféle szenzorai precedens nélküli mennyiségű és minőségű adatot tudnak biztosítani az orvostudományi kutatásokhoz, anélkül, hogy megzavarnák tulajdonosaik mindennapjait. A Nature közölte a valaha volt legnagyobb lélekszámú, az m-Health lehetőségeit felhasználó Parkinson-kutatás első eredményeit.

Az okostelefonjaink olyan részletes és olyan hatalmas mennyiségű adatot nyernek a különböző szenzorok – pl. giroszkóp, gyorsulásmérő, mikrofon – révén, amelyek felhasználása napjainkban az orvostudomány egy új területét indítja el. Mint arról a New Scientist beszámol, a non-profit Sage Bionetworks pl. sokezer Parkinson-kórral élő adatait gyűjti össze az mPower nevű applikáció segítségével, amit az Apple szabad forráskódú, ResearchKit szoftverje segítségével építettek. Az egy éve indult vizsgálat első eredményeit a Nature közölte. A szabadon olvasható tanulmányban – The mPower study, Parkinson disease mobile data collected using ResearchKit – Brian Bot és munkatársai kifejtik: még csak az elején járunk az új módszer – az okostelefon-alapú obszervációs vizsgálatok – lehetőségeinek feltárásában, de már ma is világos, hogy egy új kutatási metódus van születőben A módszer egyedülálló sajátossága, hogy a szenzorok kívánt gyakorisággal képesek adatokat generálni, nagy pácienstömegek vonhatók be, akiken sokszor meg lehet ismételni a méréseket.

A dopamintermelő középagyi neuronok pusztulása következtében kialakuló Parkinson-kór tünete lehet többek között a remegés, a járás és a testtartás megváltozása, a bradikinézia (lassult mozgás) és a merevség; a tünetek megjelenése és progressziója óriási egyéni variációt mutat, ami számszerűsíthető laboratóriumi vagy képalkotó biomarker hiányában a diagnózist is nehezíti. A tanulmány mellett megjelenő szerkesztőségi közlemény (Smartphones as new tools in the management and understanding of Parkinson’s disease) arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérnökök és az orvosok az elmúlt 90 évben hiába próbáltak olyan mechanikus vagy elektromos eszközöket létrehozni, amelyek segítettek volna a betegség súlyosságának és progressziójának objektív leírásában, mivel egyetlen jel egyszeri mérésével nem voltak képesek a tünet-változás komplexitását leírni.

Mivel a betegek általában csak 4–6 havonta találkoznak orvosukkal, tüneteik napi változásait és a gyógyszerek tünetekre gyakorolt részletes hatását a kezelők kevéssé ismerik, folytatják tanulmányukban az amerikai kutatók, akik szerint ha ismernénk ezeket a részleteket, jobban megérthetnénk a betegség heterogenitását és személyre szabottabb kezelést biztosíthatnánk. Az egy éve indult mPower vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön, használható-e az okostelefonok által gyűjtött információ a tünetek napi változásának, illetve azok medikációérzékenységének nyomon követésére, illetve klinikai szempontból releváns fenotípusok megkülönböztetésére….
…A Nature-ben megjelent első eredményeket azon betegek 6 hónapos applikáció-használata alapján állították elő, akik a legaktívabbak voltak. Mint a kutatók megjegyzik, lehetséges volt megkülönböztethető mintázatokat feltárni, azaz a módszer alkalmas lehet klinikai szempontból releváns fenotípusok elkülönítésére…”

Forrás:
Hogyan lehet hatékonyan felhasználni az új technológiákat a gyógyításban?; Kazai Anita; Medical Online; 2016. április 21.

Törvények, rendeletek

Önkormányzati ASP: T/10306. számú törvényjavaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról

„A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) A helyi önkormányzat a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságát biztosító – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszert működtet, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően nyilvántartandó adatok körét jogszabály határozza meg.

(2) A helyi önkormányzat – egyes kötelező feladatainak informatikai támogatása céljából – csatlakozik a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszerhez (a továbbiakban: önkormányzati ASP rendszer). A csatlakozás módját, végső határidejét és az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereit kormányrendelet határozza meg.

(3) A helyi önkormányzat az önkormányzati ASP rendszer által biztosított szakrendszeri feladatainak informatikai támogatására szerződést a csatlakozás végső időpontját követő időtartamra nem köthet.

(4) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében adattárházat (a továbbiakban: önkormányzati adattárház) üzemeltet.””

Forrás:
T/10306. számú törvényjavaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról; Belügyminisztérium; 2016. április 19. (pdf)
Az iromány az Országgyűlésben

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 11/2016. (IV. 21.) MvM rendelete a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról

„1. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat célja
1. § A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (a továbbiakban: MNVH) célja a vidékfejlesztésben érintett kormányzati, önkormányzati és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó tevékenységet végző szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése, és tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi- gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében, továbbá az MNVH szolgáltatásainak széles körben történő hozzáférhetővé tétele. A hálózatépítés az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 54. cikk (2) bekezdése szerinti célokat szolgálja.

2. Az MNVH feladatai
2. § (1) Az MNVH
a) szolgáltató, információs feladatai keretében
aa) megszervezi a szakmai tapasztalatok és know-how cseréjét,
ab) segíti a módszertani tapasztalatcserét,
ac) terjeszti a legjobb gyakorlatokat,
ad) szakmai képzési és továbbképzési programokat szervez,
ae) LEADER támogató egységet működtet;

b) kommunikációs feladatai keretében
ba) kapcsolatot tart a Magyarország 2014–2020 Vidékfejlesztési Programja (a továbbiakban: VP) végrehajtásához kötődő szervezetekkel és elősegíti a közöttük lévő kapcsolattartást,
bb) általános tájékoztatást nyújt a VP-vel kapcsolatban,
bc) kiépíti és kezeli a legjobb gyakorlatok felsorolását tartalmazó projektadatbázist,
bd) kiépíti és kezeli a nemzetközi joggyakorlatot tartalmazó adatbázist;

c) nemzetközi és térségközi kapcsolatokhoz kötődő feladatai keretében
ca) segítséget nyújt a térségközi és nemzetek közötti kooperációhoz,
cb) tanulmányutakat, képzéseket szervez,
cc) elősegíti a többszereplős fejlesztéseket, együttműködési hálózatok kialakítását,
cd) tájékoztatást nyújt a vidéki szervezetek és szereplők számára a hazai és nemzetközi fejlesztési források által nyújtott támogatási lehetőségekről,
ce) biztosítja az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (a továbbiakban: EVH) és Európai Innovációs Partnerségi Hálózattal (a továbbiakban: EIP-hálózat) való együttműködést…”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 11/2016. (IV. 21.) MvM rendelete a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról; Magyar Közlöny; 2016. évi 56. szám; 2016. április 21.; 4778-4780. oldalak (pdf)

Rendelet a személyazonosító igazolványhoz tartozó elektronikus aláíráshoz kapcsolódó időbélyegzés szolgáltatás bevezetéséhez szükséges egyes Korm. rendeletek módosításáról

„…„7/C. § A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti, a személyazonosító igazolványhoz tartozó elektronikus aláírás hitelesítési és az ehhez kapcsolódóan nyújtott időbélyegzés szolgáltatás szolgáltatójaként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki…
…
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29/C. §-a értelmében az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme
az elektronikus aláírásról szóló törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti, minősített elektronikus aláírás létrehozására alkalmas biztonságos aláírás-létrehozó eszköz, a polgár kérelmére a
Kormány által kijelölt szolgáltató az Eat. szerinti elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltatást nyújt (a továbbiakban: e-aláírási funkció). Az Nytv. szerint a személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett aláíró tanúsítvány személyazonosító adatként a polgár családi és utónevét, valamint okmányazonosítóját tartalmazza. A tanúsítványban álnév nem tüntethető fel, továbbá a tanúsítvány nem bocsátható ki olyan céllal, hogy az a polgárt más személy, illetve szervezet képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel. Mindez azt eredményezi, hogy a személyazonosító
igazolványhoz kapcsolódó e-aláírási funkció kizárólag a magánszemély jogügyleteihez/-nyilatkozataihoz használható fel, egyéb (pl. szervezet nevében történő aláíráshoz, ügyvédi vagy
közjegyzői hivatalos aláíráshoz jelenleg nem). Az e-aláírási funkció díjmentes szolgáltatására a Kormány a NISZ Zrt.-t jelölte ki.

Az előterjesztés arra ad lehetőséget, hogy – kizárólag a személyazonosító igazolvány ealáírásához kapcsolódóan – a NISZ Zrt. minősített időbélyeg-szolgáltatást is nyújtson. Egy időbélyeg azt igazolja, hogy egy adott dokumentum egy adott időpillanatban már létezett. Az időbélyeget időbélyegzés szolgáltató állítja ki. Az időbélyeg egy olyan adat, amely tartalmazza az időbélyegzett dokumentum lenyomatát, és az időbélyegzés időpontját, és az időbélyeget egy időbélyegzés szolgáltató hitelesíti saját aláírásával.

A NISZ Zrt. valamennyi e-aláírási funkciót igénylő polgár számára elérhetővé teszi az időbélyeg-szolgáltatást”
…
„A véleményezés végső határideje 2016. április 26.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Rendelet a személyazonosító igazolványhoz tartozó elektronikus aláíráshoz kapcsolódó időbélyegzés szolgáltatás bevezetéséhez szükséges egyes Korm. rendeletek módosításáról; Belügyminisztérium, 2016. április 21. (pdf)