Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányinfo: intézményátszervezés, leépítések és oktatásügy

„…A minisztert megkérdezték a háttérintézmények átszervezéséről is. Kifejtette, hogy a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forintos kiadáscsökkenéssel számolnak emiatt. Beszámolt arról is, hogy a kormányhivatalok létszámát csökkentik négyezerrel, ebből körülbelül háromezren átkerülnek a járási hivatalokhoz. Megjegyezte: arról van szó, hogy bizonyos elsőfokú eljárások átkerülnek a járási hivatalokhoz, ahol körülbelül 20 ezer ember dolgozik majd, köztük korábbi háttérintézményi dolgozók. Jelezte azt is, hogy a távozók lelépési pénzéről még nincs végleges döntés, a kormány mérlegeli, hogy kilépőket támogatja vagy a piaci munkaadókat az érintettek alkalmazása érdekében.

A minőség javítása az oktatási átalakítások célja
A minőség javítását jelölte meg az oktatásban történő átalakítások céljaként Lázár János. A miniszter a szakképzés átalakításáról szólva közölte: céljuk az, hogy a szakgimnáziumok elvégzése után a diákok érettségi birtokában dönthessenek arról, hogy munkába állnak vagy továbbtanulnak. A miniszter elmondta, azt szeretnék, hogy a magyar iskolarendszer Európa egyik legjobbja legyen. A gyerekeknek versenyképes tudásra van szükségük, ehhez át kell alakítani a jelenleg rossz iskolarendszert – tette hozzá. Megerősítette, hogy 2018 őszére felülvizsgálják a Nemzeti alaptantervet.

A kormány várhatóan támogatni fogja, hogy az állami intézményfenntartást úgy alakítsák át, hogy lesz egy a szaktárca alá rendelt, Klebelsberg elnevezésű oktatási központ, amely alatt 57 tankerületi központot alakítanak ki – közölte, hozzátéve: a tankerületi központok gyakorolják majd a fenntartói jogokat és működtetik az iskolákat; a tankerületi központok önálló költségvetési szervek lesznek, önállóan gazdálkodnak. Változni fog az iskolaigazgatók jogköre is. Arra van egy javaslat – mondta -, hogy a tankerület vezetőjének kompetenciája a felmentésre és a kinevezésre terjedjen ki, a munkáltatói jogokat az iskolaigazgató gyakorolja, akinek gazdálkodási felelőssége is lesz bizonyos mértékben.

Lázár János szólt arról is, hogy a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek. Az átalakítás okaként szintén a minőség javítását említette, valamint azt, hogy ma a szakközépiskola elvégzése után plusz egy évet kell tanulniuk a diákoknak OKJ-s képzésen, hogy munkába állhassanak. A miniszter szerint a cél az, hogy a szakgimnázium elvégzésével, négy év alatt a diákok érettségit szerezzenek és megtanuljanak egy szakmát is. Megjegyezte, az átalakítást hároméves előkészítés előzte meg. Hozzátette: az átalakítás után a szakközépiskolákban tanul majd a gyerekek 20 százaléka, a szakgimnáziumokban 35-40 százalékuk, a gimnáziumokban a 30-35 százalékuk….”

Forrás:
Miniszterelnökség; 2016. május 12.

Kormányhatározat a nyílt szabványokra épülő, illetve nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséhez szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. a) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter,valamint a nemzetgazdasági miniszter és a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos közreműködésével, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság bevonásával dolgozzon ki a Kormány számára egy olyan intézkedéscsomagot, amely azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatás hatékonyságának megtartása vagy növelése mellett biztosított legyen a közszférában a nyílt szabványokra épülő, illetve nyílt forráskódú szoftverek további, minél szélesebb körű elterjesztése,
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos
Határidő: 2016. szeptember 30.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, valamint a nemzetgazdasági miniszter, és a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos közreműködésével, az a) pontban megjelölt intézkedéscsomagot úgy alakítsa ki, hogy az biztosítsa a közszféra számára – a versenyfeltételek aránytalan sérelme nélkül – a hazai mikro- és kisvállalkozások szoftveripari szerepének erősödése mellett a gyártói, szállítói vagy ezzel egyenértékű támogatással rendelkező nyílt forráskódra épülő szoftverek elérhetőségét is,
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos
Határidő: 2016. szeptember 30.

c) felhívja a belügyminisztert, hogy a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) útján intézkedjen a központi kormányzati informatikai szolgáltató ellátotti körébe tartozó szervek esetében arról, hogy a térítésmentesen elérhető nyílt forráskódú irodai szoftverek – a rendelkezésre álló programok mellett – telepítésre kerüljenek,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: azonnal

d) felhívja a belügyminisztert, hogy a c) alpontban jelzett feladathoz kapcsolódóan a NISZ Zrt. útján biztosítsa a felhasználói támogatást, beleértve a felhasználók oktatását is,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: azonnal

e) felkéri a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy intézkedjen a közszférában dolgozók számára a szükséges oktatási anyagok rendelkezésre állása érdekében a nyílt forráskódú irodai szoftverek felhasználásával kapcsolatban, továbbá felkéri a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a belügyminiszter közreműködésével tegye meg a szükséges intézkedéseket az elkészült oktatási anyagok megismertetéséhez a közszférában dolgozók számára,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter
Határidő: bevezetés ütemezéséhez kapcsolódóan

f) elrendeli a belügyminiszter vezetésével a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztését elősegítő szakmai fórum létrehozását, állandó tagként a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Magyar Tudományos Akadémia, az Informatikai Tudományos Tanács részvételével, illetve egyéb érintett szereplők bevonásával,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: azonnal

g) felkéri a belügyminisztert a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztését elősegítő szakmai fórum titkárságával kapcsolatos feladatok ellátására;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: folyamatos

2. felhívja a belügyminisztert, hogy az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 8. a) pontja szerint kialakításra kerülő monitoring rendszer aktuális tapasztalatairól évente készítsen tájékoztatást a Kormány számára;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: folyamatos

3. felhívja a belügyminisztert, hogy a 2. pontban említett monitoring rendszer keretein belül vizsgálja meg egy közszférában használt szoftverekre vonatkozó központi licencnyilvántartás felállításának szükségességét és erről az 1. pont a) alpontjában említett intézkedéscsomag keretein belül tájékoztassa a Kormányt;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2016. szeptember 30.

4. felhívja a belügyminisztert, hogy az 1. pont a) alpontjában megjelölt intézkedéscsomag végrehajtásához szükséges jogszabály tervezetét készítse elő és nyújtsa be a Kormány részére;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2016. november 30.

5. felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Szabad Szoftver Kompetencia Központ az 1. pont a) alpontjában említett rendelkezés kialakításába a NISZ Zrt. vagy annak tulajdonosi érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaság útján bevonható legyen;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. május 31.

6. felhívja a belügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, valamint a nemzetgazdasági minisztert, hogy mérjék fel a 2. pontban említett monitoring rendszer, illetve a Szabad Szoftver Kompetencia Központ hosszú távú finanszírozásához szükséges költségeket, továbbá tegyék meg a szükséges intézkedéseket a források rendelkezésre állása érdekében elsősorban európai uniós, másodsorban hazai források adta lehetőségből.
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1236/2016. (V. 13.) Korm. határozata a nyílt szabványokra épülő, illetve nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséhez szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 69. szám; 2016. május 13.; 5389-5391. oldalak (pdf)

Közigazgatás, politika

A jó állam mérhetősége

„Ma már Európa egyre több országában végeznek a kutatók nemzeti szintű kormányzati teljesítményértékeléseket. Magyarországon tavaly jelent meg az első Jó Állam Jelentés, amely fontos szerepet tölthet be az aktív, cselekvőképes állam és kormányzati gyakorlat kialakításában- hangzott el a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mintegy két éve kezdődött el az a kutatási-elemzési munka, amelynek eredményeként tavaly megjelent a kormányzati teljesítményt hat hatásterületen vizsgáló tanulmány – mondta el előadásában Dr. Kaiser Tamás. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szólt arról, hogy az állammal és a kormányzással kapcsolatos kérdések már az ókorban is foglalkoztatták az embereket, akik az 1400-as években már egyfajta minősítését is elvégezték az állami és kormányzati működésnek. Erre példaként hozta azt a két falfreskót, amelyet 1348-ban egy olasz festő a jó és a rossz kormányzás allegóriájaként mintázott.

A jó állam fogalma Magyarországon 2010-ben jelent meg, amikor az újonnan hivatalba lépő kabinet egyik legfontosabb feladatának az állam megerősítését tűzte ki. A kormány azóta is nagy hangsúlyt fektet a közigazgatás megerősítésére, fejlesztésére. Így született meg annak idején a Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program, amelynek a jó állam lett a legfontosabb hívószava. A program definíciója szerint az állam attól tekinthető jónak, hogy egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.

Kaiser Tamás szólt előadásában a közjó fogalmáról is, amelynek megteremtése érdekében az államnak képességekkel és megfelelő állami kapacitással is kell rendelkeznie. Az állam szerepének megerősítését szorgalmazó gondolatok a gazdasági világválság hatására nyertek igazi teret Európában, így Magyarországon is. A korábbi neoliberalista államfilozófia ugyanis csak a gazdaságosságot, az eredményességet és a hatékonyságot tartotta fontosnak, és az állami feladatok egy jelentős részét ennek érdekében kiszervezte a magán- és a civil szféra számára. Kaiser Tamás szerint ezzel a menedzser típusú szemlélettel és gyakorlattal próbálta a neoliberalista állam megújítani a hagyományos közigazgatást. 2008 után azonban egyre komolyabb konszenzus kezdett el kialakulni a tudomány és a közélet szereplői között is arról, hogy szükség van az állam szerepének megerősítésre, amelynek értékteremtő és értékvédő szerepe is van. Ugyanakkor – jegyezte meg Kaiser Tamás-az államcentrikus megközelítés nem az állam egészére vonatkozik, hanem elsősorban a kormányzás formájára és gyakorlatára van hatással.

A gazdasági világválság mellett például a tömeges migráció is erősíti azt a nézetet, hogy erős államra van szükség, hiszen csak így van esély megbirkózni az ennyire összetett kihívásokkal. Kaiser Tamás előadásában ismertette a jó kormányzás gyakorlatát befolyásoló alapelveket, így például beszélt a társadalmi jól létről, a hatékonyságról, a bizalomról, a versenyképességről és a kreativitásról is. Megjegyezte, hogy az állam szerepvállalása és annak mértéke területenként különböző lehet, így például múlik azon is, hogy a feladatok milyen nagyságú közkiadásokkal járnak.

A tudományos igazgató szerint a gazdasági világválsággal véget ért a bőség időszaka Európában, a bázis alapú helyett egyre inkább teljesítmény alapú költségvetéseket készítenek a tagállamok. Azért is van szükség olyan kormányzati mérésekre, mint a tavaly megjelent Jó Állam Jelentés, hogy a kormányzat a tényeken alapuló előrejelzések alapján hatékony döntéseket tudjon hozni. Az államközpontú kormányzással kapcsolatban elmondta, hogy a kormányzásnak, a közigazgatásnak erős központtal kell működnie, de nem szabad elveszíteni a kapcsolatát a társadalommal sem. „Nem elég hatékonynak lenni, annak is kell látszani”- fogalmazott Kaiser Tamás, aki szerint a társadalom különböző csoportjaival történő kapcsolatépítés és a bizalom megszerzése nélkülözhetetlen a jó kormányzáshoz.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem második idei Jó Állam Jelentése várhatóan nyár elején jelenik majd meg és újdonságként megjelennek benne a társadalmi visszajelzések és a nemzetközi összehasonlítás elemei is.”

Forrás:
A jó állam mérhetősége; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. május 11.

Konferencia: Fővárosi, illetve nagyvárosi (Metropol) szerepkörök változóban

„Az MTA TK Jogtudományi Intézet Közigazgatás-tudományi Kutatócsoportja tisztelettel meghívja Önt a „Fővárosi, illetve nagyvárosi (Metropol) szerepkörök változóban”
Alkotmányos, közigazgatási és történeti aspektusok
című konferenciájára

Program
13.00:
Gajduschek György (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet)
Bevezető gondolatok
13.10
Halász Iván (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet)
Ki a fővárosból? A központi szervek át- és kiköltözésének tervei Közép-Európában
13. 30:
Schweitzer Gábor (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet)
A Nagy-Budapest koncepciók és a külföldi minták (1908-1945)
13.50:
Somogyi Renáta (PhD hallgató, NKE ÁKK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola)
A Danzig Szabad Város igazgatási sajátosságai a két világháború közötti időszakban
14.10:
Balázs István (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet)
Metropolizáció Európában?
Hozzászólások

Időpont: 2016.május. 26. (csütörtök) 13. 00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézet, Budapest, 1014. Országház 30. II. emeleti Tanácsterem

Absztrakt:
Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági, politikai változásai hatására a közigazgatás is átalakulóban van szerte a világon, így Magyarországon is. Ennek egy szűk, de annál lényegesebb aspektusa a nagyvárosok és különösen a fővárosok szerepének átalakulása. Elég csak emlékeztetni arra, hogy Magyarországon is komoly kormánytörekvések születtek arra, hogy a minisztériumok székhelye „decentralizációra” kerüljön a vidéki nagyvárosok irányába,de napjaink menekültválsága és a terrorizmus elleni harc is sürgeti a metropolisok gettóinak felszámolását és más koncentrált társadalmi problémával együtt azok széttelepítését egy-egy országon belül. Éppen ezért tűnik érdekesnek egy kitekintést tenni arra, hogy ebből a szempontból milyen európai és hazai folyamatokat tudunk azonosítani és ezekből milyen szakmai-tudományos következtetések vonhatók le.”

Forrás:
Fővárosi, illetve nagyvárosi (Metropol) szerepkörök változóban; MTA TK Jogtudományi Intézet

A hazai közhivatalok és intézmények megítélése a KKV Körkép felvételeinek eredményei alapján

„Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan vélekednek a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, illetve vezetői néhány közhivatal és intézmény hatékonyságáról, szolgáltatásaik minőségéről. Az elemzés a GVI KKV Körkép kutatásának négy hullámán (2010. október, 2014. július, 2015. július, 2016. január) alapul, 1207 válaszadó intézmény értékelését vizsgáltuk.
Eredményeink szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a válaszadók többsége (inkább) pozitívan értékeli. A többi intézménnyel összehasonlításban azt láthatjuk, hogy a válaszadók legnagyobb része a kórházakat ítéli meg (inkább) negatívan. Minden vizsgált időpontban nagyjából a válaszadók kétharmada vélte, hogy a kórházak működése (inkább) nem hatékony. A bíróságokról a válaszadók többsége (inkább) pozitív véleménnyel rendelkezik, csakúgy, mint a rendőrségről, amelynek megítélése javult 2010-hez képest. A kormány működését szintén (inkább) pozitívan ítélik meg a válaszadók, azonban 2010-hez képest csökkent az (inkább) pozitív véleménnyel rendelkezők aránya. A parlament esetében kevésbé kedvező képet találtunk: a válaszadók fele és háromötöde között mozgott az (inkább) pozitív véleménnyel rendelkezők aránya a vizsgált négy időpontban. 2010-hez képest 2016-ra pedig csökkent a parlamentet (inkább) hatékonynak tekintők aránya… ”

Forrás:
A hazai közhivatalok és intézmények megítélése a KKV Körkép felvételeinek eredményei alapján ; Gazdasági Havi Tájékoztató, 2016. április; MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet; 2016. május 12. (pdf)

Védett-e a nemzeti adatvagyon?

„Védett-e a nemzeti adatvagyon? – Főként erre a kérdésre keresi a választ az ÁSZ nemrégiben indított ellenőrzése, amely újabb szakaszához érkezett. A számvevők az ellenőrzött szervezetektől átvett dokumentumok alapján megkezdték a számvevői munkaanyagaik elkészítését.

Mint ahogyan arról már a korábbi híradásunkban beszámoltunk 2016. április 25-én megkezdődött a felkészülés az adatvédelem hazai keretrendszerének és egyes kiemelt adatnyilvántartások ellenőrzésére. Az adatvédelem ellenőrzése a tervezett ütemezés szerint halad tovább, ennek megfelelően május 9-én megkezdődött a számvevői munkaanyag készítés szakasza, az ellenőrzött szervezetekkel megtörtént a személyes kapcsolatfelvétel. A számvevők megfelelőségi ellenőrzés keretében keresik a választ arra, hogy megvalósult-e az adatvédelem hazai keretrendszere, és az ellenőrzésre kiválasztott adatkezelő szervezetek megfelelően alkalmazták-e a biztonságos adatkezelésre, az adatfeldolgozás kiszervezésére és különösen a személyes adatok és a nemzeti adatvagyon védelmére irányuló előírásokat.

Különös jelentőséggel bír, hogy az adatvédelem ellenőrzése kiterjed az EUROSAI IT Munkacsoporttal való együttműködés keretében végzett párhuzamos ellenőrzés – országok közötti együttműködés keretében kialakított – szempontjaira. Az ellenőrzéssel az ÁSZ a stratégiájában foglaltakkal összhangban hozzájárul az aktív szerepvállaláshoz, a nemzetközi ellenőrzésszakmai közéletben segíti az adatvédelem fejlődését, illetve támogatja a felelősségteljes, következményekkel járó, a jognak érvényt szerző közigazgatási működést. Az együttműködés keretében az ellenőrzéseket koordináló belga számvevőszéket tájékoztattuk ellenőrzésünk jelen állásáról, hogy ezzel segítsük az EUROSAI IT munkacsoport júniusi ülésére való felkészülésüket.”

Forrás:
Védett-e a nemzeti adatvagyon?; Állami Számvevőszék; 2016. május 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Az olasz hadsereg a nyílt forráskódú LibreOffice-ra vált

„A hadügyminisztérium 26-29 millió euró megtakarítását várja attól, hogy 2020-ra 100 ezer asztali gépen a nyílt forráskódú LibreOffice-ra cseréli le a Microsoft Office szoftvereket. A maga nemében ez lesz a legnagyobb európai projektum. Az előzetes hatástanulmányok és a felhasználói igények felmérése után, most a képzési tananyagokat dolgozzák ki. Eközben 5000 munkaállomáson már probléma nélkül LiibreOffice-ra cserélték a Microsft Office-t. A folyamat szorosan követi a The Document Foundation előírásait (LibreOffice Migration Protocol). Nem előzmények nélkül való ez az átállás. A LibreUmbria projektum keretében Umbria tartomány közigazgatási egységeiben asztali gépek ezrein váltották LibreOffice-ra.

Mivel indokolják a váltást?

  • Az olasz e-közigazgatási törvény szerint, ha egyformán megfelelnek a feladatnak, akkor a nyílt forráskódú szoftver előnyben részesítendő a tulajdonosi szoftverrel szemben;
  • az ODF-formátum (nyílt dokumentum formátum) használata hosszú távra garantálja az interoperabilitást, és a kormányzat nem fog függeni a szoftverszállítóktól;
  • az Egyesült Királysághoz hasonlóan az ODF-formátum használata csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot.

Forrás:
26-29 millió eurót tervez spórolni az olasz hadsereg a LibreOffice-ra váltással; HUP.hu; 2016. május 12.
Italian military to save 26-29 million Euro by migrating to LibreOffice; Adrian Offerman; Joinup, Open source observatory; Európai Bizottság; 2016. május 9.
Lásd még: Priority to Open Source in the Italian Code for Digital Administration; Joinup; Európai Bizottság; 2012. augusztus 27.
The Document Foundation és The Document Foundation (Wikipédia)

Mobiltelefonos jogosítvány, adóügyi informatika, Észtország – nemzetközi sajtószemle

Jogosítvány mobiltelefonon
A mobiltelefonok adta lehetőségek az élet minden területét átalakítják. Ennek egyik jele, hogy több országban is kísérleteznek azzal, hogy a vezetői jogosítvány szerepét a mobiltelefonra telepített kisalkalmazás vegye át. Angliában kísérletileg az iOS ökoszisztémára, és az Apple Wallet szolgáltatására – alapozva alakítanak ki egy megoldást. Iowában a közlekedési hatóságon belül folynak a kísérletek. Itt már azon gondolkoznak, hogy a mobiltelefonos azonosítást a közigazgatás más területeire is kiterjesztik.
End of the plastic photocard? Soon you’ll be able to store your driving licence on your iPhone
Are states speeding toward mobile driver licenses?

Informatika a jobb adóigazgatásért
Az OECD frissen elérhető kiadványa a most megjelenő informatikai megoldások lehetséges adóügyi felhasználásáról szól, például a nagy adatok (big data) alkalmazásáról. De szó van a portálokról is. A könyvet bárki elolvashatja, de csak előfizetők (pl. nagy könyvtárak) tudják letölteni és kimásolni egyes részeit.
Technologies for Better Tax Administration. A Practical Guide for Revenue Bodies

Miért nem alakított ki Észtország Kormányzati Digitális Szervezetet?
A kérdéshez tudni kell, hogy Észtországot az Egyesült Királyság gyakorlatával vetik össze itt össze. Az angol Government Digital Service (GDS), amely sok ország (pl. Egyesült Államok) számára követendő példa, a közigazgatás digitális átalakításáért felelős azon szervezet, amely kifejezetten a közigazgatáson (Miniszterelnöki Hivatal) belül jött létre. Siim Sikkut, az észtországi Miniszterelnöki Hivatal digitális tanácsadója elmondja az interjúban, hogy kifejezetten külső fejlesztőkkel dolgoznak, aztán átveszik az eredményterméket, ilyen módon segítik az észt informatikai ipart felnőni. A „kormányzat mint kísérleti terep” elvét követeik. Érdekes, vonzó ötletekkel rendelkező magáncégek kifejleszthetik elgondolásaikat a közigazgatás számára. A következő lépés azonban már a világpiac.
Ami a közigazgatási informatika irányítását illeti: minden közigazgatási szervezet vezetője a maga digitális ura. Ő dönt arról, hogy mit csinálnak, de a közigazgatás informatikai vezetője a költségvetésen keresztül kontrollálja a történéseket.
2017-ben az észt digitális kormányzat megújítására készülnek a proaktív ügyfélközpontúság jegyében
Why Estonia hasn’t built a government digital service
Észt hír az is, hogy az észt pénzügyminisztérium jelenleg futó közbeszerzési tenderfelhívása szerint szolgáltatót keresnek az észt közigazgatás (beleértve a helyi önkormányzatokat és a térinformatikát) portál infrastruktúrájának működtetésére – hosztolás, fenntartás és támogatás. A szerződés időtartama három év, értéke 300 ezer euró. Az infrastruktúra elemei nyílt forráskódúak.
Estonian finance ministry seeks OSS service provider

Okos város, nyílt adatok – nemzetközi sajtószemle

Koppenhágai adatpiac
2016. május 18-án megnyílik Koppenhágában az adatpiac. Az eddig szokásos városi portálokkal szemben most a pénzügyileg értékelhető eredmény lesz a cél. De csak a szokásos nyíltadat-portálok kiegészítésnek tekintik.
Copenhagen to launch world’s first city data marketplace

Mi is az az adatpiac?
Frissen lefolytatott vita az angliai lehetőségekről, az adatportálokról, kormányzati szerepekről. Gondolkoznak, nincsenek határozott válaszok.
City data marketplaces are a distraction, let’s improve data infrastructure

Szingapúr az okos város eddig ismeretlen formáját valósítja meg
A nagy tömegben telepített érzékelők a közigazgatási cselekvés (és kontrol) eddig ismeretlen lehetőségeit teszik lehetővé.
Singapore Is Taking the ‘Smart City’ to a Whole New Level

New York városának digitális sillabusza
Annak forgatókönyvszerű leírása, hogy a város szándékai szerint hogyan kell a polgárait szolgáló digitális szolgáltatásokat kialakítani. Az útmutató a szolgáltatást tervezők számára készült, de nyilvános és véleményezhető.
New York City Digital Playbook

Hol lesznek a következő okos városok?
Felmérések szerint 2025-re az okos városok fele Európán és Amerikán kívüli országban lesz.
Where will the world’s next smart cities be?

Öt stratégiai lépés az önkormányzati nyíltadat-politika megvalósítására
Az Inter-American Development Bank (IDB) által megfogalmazott elveket természetesen helyi példák támasztják alá, de mivel a józan észen alapulnak, ezért mindenütt alkalmazhatóak.
Five strategies to enact a municipal open data policy

Nyílt adatok a városokban
Az Európai Bizottság által működtetett Európai Adatportál által elkészített jelentés az uniós tagállamok nagyvárosainak gyakorlatát teszi részletes elemzés tárgyává.
Analytical Report 4: Open Data in Cities (pdf)

A nyílt ötven árnyalata
Nyílt forráskód, nyílt hozzáférés, nyílt társadalom, nyílt tudás, nyílt kormányzat. Még nyílt élelmiszer is van. A tanulmány megpróbál rendet tenni a jelentések erdejében.
Fifty shades of open

Informatika, távközlés, technika

A KIFÜ valósíthatja meg az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését támogató projektet

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség támogatási szerződést kötött a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében az „IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása” GINOP-3.1.3-15-ös projektre.

A projekt az IKT (információs és kommunikációs technológiai) startup vállalkozások hatékonyságát és jövedelemtermelő képességének erősítését kívánja elősegíteni a piaci folyamatokat és a nemzetközi értékesítést akadályozó tényezők elhárításával, a piaci alapú befektetések ösztönzésével, illetve a hazai vállalkozások országhatáron túli forgalmának növelésével. A projekt megvalósítására fordítható támogatás összege 2,5 milliárd forint.”

——–

„Az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása című (GINOP 3.1.3-15) kiemelt projekt végrehajtására kidolgozott INPUT Program célja a teljes IKT startup ökoszisztéma, ennek révén a digitális gazdaság fejlesztése.

A program a támogatási döntés közeljövőben történő meghozatalát követően nem a hazai startup világ szereplői helyett vagy mellett kíván új szereplővé válni, célja, hogy a rendszer működését serkentse, megfelelően működő kapcsolati hálózatot keltse életre.

Célja, hogy 3 éven belül az IKT startup vállalkozások
– hatékonysága,
– jövedelemtermelő képessége,
– nemzetközi versenyképessége,
– nemzetközi piacra jutási képessége javuljon.

– A Program eredményeként Magyarország javíthatja pozícióját a nemzetközi „startup-térképen”, és a kiemelkedő innovációink nemzetközi elismerést nyernek.
– Magyarország kevésbé fejlett régióit célozzuk a Programmal, ahol szükség van új munkahelyek teremtésére.
– A cél, hogy legyenek új magyar sikertörténetek az informatikában, új Prezik, Ustream-ek, és tartsuk itthon a kiváló magyar mérnököket, IT szakembereket.
– Elérendő eredmény legalább 200 hazai IKT startup cég külföldre jutásának segítése.
– A program előkészítő fázisa Győrben és Pécsett indul, ezt követi Debrecen és Miskolc, majd fokozatosan idén őszig országossá bővül a program a Közép-Magyarországi régió kivételével.
– Az INPUT program nemzetközi tanácsadó testületének tagságára felkért Ron Sege úr 2016. március 18-án Győrbe látogatott, és részt vett a program sajtótájékoztatóján.
– Az INPUT program támogatására legkésőbb jövő év elején (GINOP 8.2.3) specializált tőkeprogram is indul.

2014-2020 között jelentős európai uniós forrás áll rendelkezésre infokommunikációs vonatkozású projektek lebonyolítására. A Kormány az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása c. kiemelt projekt (GINOP 3.1.3. projekt) keretében a teljes IKT startup ökoszisztéma fejlesztését tűzte ki célul.

A kiemelt projekt végrehajtására kidolgozott INPUT Program három pillér mentén kívánja támogatni a kiemelkedő magyar innovációs ötletek megvalósulását.

– Országos koordinációs hálózat kiépítése:A mentor hálózat lehetővé teszi, hogy az innovatív ötletek gazdái megkaphassák mindazt a segítséget, amelyre az adott helyzetben a sikerhez szüksége van egy startupnak. A területi koordinátorok feladata a helyi szereplők bevonásával (felsőoktatási intézmények és középiskolák, kamarák, vállalkozásfejlesztő szervezetek és hálózatok, inkubátorok, akcelerátorok, mentorok, üzleti angyalok és más befektetők, stb.) az együttműködésének facilitálásával IKT ötletek, projektek és projektgazdák felkutatása, helyi vállalati mentorok, projekt támogatók bevonása.

– Kompetencia fejlesztés: A piacra jutást előkészítő szemléletformáló előadások és workshopok megfelelő ismeretanyag átadásával segítik a startupokat és innovatív ötletek gazdáit a kitűzött cél felé, hogy minél hatékonyabban és eredményesebben találjanak termékük, szolgáltatásuk számára nemzetközi piacot.

– Nemzetközi részvétel, piacra lépés támogatása: A Program hangsúlyos eleme a nemzetközi piacra jutást segítő pillér. Ez a pillér a nemzetközi külpiacra segítő mentorok, a nemzetközi tanácsadói testület és a nemzetközi tanácsadói testület Magyarországon tevékenykedő segítőinek hálózataként jön létre.

Alapvető cél olyan kedvező környezet megteremtése, amely nagyban hozzájárul a magyar innovációs ötletek kedvező külföldi megítéléséhez, ezáltal minél több innovatív termék és szolgáltatás külpiacra jutásához.

INPUT-hoz nagymértékben kapcsolódó program a „GINOP 8.2.3. Specializált seed és pre-seed befektetési tőkeprogram induló IKT vállalkozások számára új ötletekhez, új piacra lépéshez” című projekt.

Az INPUT programban feltárt és szakmai szolgáltatásokkal támogatott projektek pre-seed fázisú finanszírozáshoz juthatnak a 8.2.3 projekt keretében, melynek célja, az IKT induló vállalkozások segítése kezdeti finanszírozási nehézségeik áthidalásában célzott tőkejuttatás révén a termékeik és szolgáltatásaik piaci bevezetéséhez.

Jelenleg folyik a projekt előkészítése, a felhívás megjelenése 2016. szeptemberre várható. Tőkeprogram várható indulása: 2017. január.[Projekt leírás]”

Forrás:
A KIFÜ valósíthatja meg az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését támogató projektet; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. május 10.
Projekt leírás : GINOP 3.1.3 – az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása c. kiemelt projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. május 3.
GINOP-3.1.3-15-IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása; Széchenyi 2020

Szakmai konzultáción a Digitális Agrár Stratégia tervezete

„A magyar agrárium meghatározó érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel együttműködésben az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportja elkészítette a Digitális Agrár Stratégia tervezetét, melyet most az IVSZ tagság körében szakmai konzultációra bocsát. Az anyagot a 2016. május 25-i munkacsoportülésen véglegesítjük, addig várjuk a tervezethez az észrevételeket és a javaslatokat.

Az IVSZ 2015-ben indította el az ágazatközi együttműködések kezdeményezését a következő hajtóerők alapján:

  • Az infokommunikáció (IKT) minden szektorban jelen van, szektorokon átívelő horizontális ágazat.
  • A digitalizáció a gazdaság egyik motorja, minden ágazatban kifejti hatását.
  • Hagyományos IKT ágazati megközelítés helyett indokolt a teljes digitális gazdaság súlyának meghatározása.
  • Az ágazati narratívákban nem, vagy csak minimálisan jelenik meg a digitalizáció és nincs az ágazatoknak saját digitális stratégiájuk.

Az ágazatközi együttműködések olyan területeken indultak el többek között, mint az oktatás, az ipar, az egészségügy és az agrárium. Az IVSZ Agrárinformatikai Munkacsoportja felvállalta, hogy meghatározó szakmai szervezetek bevonásával összeállítja a Digitális Agrár Stratégiát (DAS) az alábbi célokkal:

  • Hozzájárulás az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez.
  • A meglévő informatikai szolgáltatások elterjesztésének támogatása.
  • A meglévő kutatás és fejlesztési eredmények elterjesztésének támogatása.
  • A kutatás és a termelés közti kapcsolat, információ áramlás létrehozása.
  • A hazai informatikai ágazat hazai és nemzetközi piaci részesedésének növelése.

Az IVSZ 2014-ben együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, amelyben kiemelt feladatként szerepelt a DAS összeállítása. A DAS összeállításába az IVSZ felkérésére a NAK mellett több szervezet is bekapcsolódott szakértői szinten, többek között a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.

A hazai agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok. A meglévő fejlesztések szigetszerűen működnek, azokat emberek kötik össze, jelentős adat és adat minőség vesztést eredményezve. A támogatásokkal vásárolt technológiák alapfelszereltségébe tartoznak az „intelligenciát” biztosító eszközök, azok azonban csak megfelelő integráltsággal biztosítanak valódi gazdasági előnyt.

A precíziós mezőgazdaság költségcsökkentő hatásairól itthon még nem készültek felmérések. Uniós elemzések azonban jól mutatják, hogy a munkagépek okosításával, nyomon követésével, automatikus kormányzással kb. 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédőszer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait a harmadik évtől a megtakarítás 40-50 euro/hektárt is elérheti. Amennyiben az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz a megtakarítás elérheti a 80 euro/hektár szintet.

A hazai mezőgazdaságban az informatikai megoldások terjedésének legfőbb gátja a humánerőforrás felkészültsége, készségei és attitűdje. A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból.

További gátat jelent egyrészt a támogatáspolitika, amely az agrárinformatikai innovációt, a meglévő termék elterjedését, valamint a szükséges képzést és tanácsadást nem tekinti prioritásnak. Sem a Vidékfejlesztési Program, sem a GINOP, sem hazai források nem támogatják a termelők szükséges fejlesztését, attitűdváltását, sem az alkalmazások, szolgáltatások fejlesztések és elterjedését. Másrészt a szabályozási környezet, amely nem veszi figyelembe az új technológiák megjelenését, azok gazdasági hatását. Így jelentősen nehezítik például a nemzeti adatvagyonhoz üzleti célhoz való hozzáférés, valamint a drónok termelési célú alkalmazását.

Az hazai mezőgazdaság eddigi legnagyobb technológiai ugrását a 70-es években élte meg, az amerikai nagyüzemi technológiai láncok és a hozzá kapcsolódó tudás megvételével. Akkor a világszínvonalú technológia segítségével közel kétszeresére sikerült növelni a termelés volumenét és a minőségét. Ma hasonló lehetőség előtt állunk, azonban most nem a gép technológia fejlesztésével érhetünk el sikereket, hanem az infokommunikációs eszközök fejlesztésével, elterjesztésével és a hozzá kapcsolód tudás termelői szintre történő kijuttatásával.

Az agrárinformatikai fejlesztéseket elterjedését jelenleg az alábbi meghatározó területek gátolják:

  • az alkalmazói oldal képességeinek, készségeinek hiánya,
  • szabályozás,
  • támogatási rendszer,
  • szakmai háttérrendszerek és a közigazgatási rendszerek hiánya és jelenlegi működése.

A fenti négy terület gátló tényezőinek feloldására a fejlesztési szükségletek meghatározást követően hét fejlesztési programot fogalmaztunk meg:

  1. eAgrár képzési program, amelynek célja az agrárinformatikai alkalmazásához, bevezetéséhez, üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges humánerőforrás biztosítása a megfelelő célcsoportokban.
  2. Agrárinformatikai tanácsadási program, amelynek célja a termelők saját üzemük működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsadást kaphassanak.
  3. Agrárinformatikai szabályozási program, amelynek célja az agrárinformatikai eszközök, szolgáltatások, alkalmazások használatának szabályozási környezetének kialakítása, az adathasználat kockázatának csökkentése.
  4. Agrárinformatikai adat program, amelynek célja az ágazat adatvagyonának felmérése, az adatvagyon szabályzás megvalósítása, az adatgazdálkodás kockázatának csökkentése.
  5. Szakmai háttérrendszerek fejlesztése program, amelynek célja a termelési, üzemi és termékpálya integrációs szinthez szükséges háttéradatok ingyenes, automatikus elérése.
  6. eAgrár közigazgatási rendszerek fejlesztése, amelynek célja a közigazgatási rendszerfejlesztés célja szervezetek feladatainak ellátása mellett a termékpálya szereplők adatszolgáltatásának minimalizálása, a rendszerek interoperábilis működése és a termelők részére minél több feldolgozott adat visszajuttatása.
  7. eAgrár fejlesztéspolitikai program, amelynek célja a program célja a fejlesztések forrásszükségletének fedezése, valamint a további uniós és hazai támogatási források tervezésekor az informatikai szempontok figyelembevétele.

Az IVSZ szakmai konzultációra bocsátja a Digitális Agrár Stratégia tervezetét. Kérjük, hogy véleményét 2016. május 24-ig küldje meg a varga.peter@ivsz.hu email címre.

Az Agrárinformatikai munkacsoport a DAS elkészítésében résztvevő szervezetekkel együtt 2016. május 25-én kibővített munkacsoport ülésen értékeli a javaslatokat és véglegesíti a stratégiát. A munkacsoport ülésre mindenkit szeretettel várunk!

További információ:
VARGA PÉTER
munkacsoport vezető
+ 36 1 266 6346”

Forrás:
Szakmai konzultáción a Digitális Agrár Stratégia tervezete; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016

NMHH: A Digi és a Vodafone jelentkezett a 3400–3800 MHz-es sávért

„Két jelentkezőt vett nyilvántartásba a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a 3400–3800 MHz frekvenciasávban elnyerhető frekvenciahasználati jogosultságok megszerzését célzó árverési eljárásban. A frekvenciasáv a nagy adatátvitelt igénylő szélessávú mobilszolgáltatásokra és olyan vezeték nélküli felhordó hálózatok kiépítésére alkalmas, amelyek megteremtik az egyes hozzáférési pontok és a használók rendszerei közötti kapcsolatot, továbbá az állandó helyű hozzáférési hálózatok kiépítését is lehetővé teszi.

Az 2016. április 11-én kiírt árverési eljárásban két jelentkezés érkezett, az alaki érvényességének vizsgálat szerint mindkét beadott ajánlat megfelelt a formai követelményeknek. Ez alapján a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. és a Vodafone Magyarország Zrt. versenyezhet a 3400–3800 MHz frekvenciasávban megszerezhető frekvenciahasználati jogosultságokért.
Az árverési szabályok alapján az eljárás első szakaszában az NMHH az alakilag érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezők listáját csütörtökön a honlapján hivatalosan is közzétette (LINK). A nyilvántartásban szereplő adatok közül a résztvevők neve, valamint az azonosításukra szolgáló adatok nyilvánosak.

A nyilvántartásba vétellel az eljárás első szakasza lezárult, a hatóság ezután az ajánlatok tartalmi vizsgálatát kezdi meg. Az eredményhirdetés néhány héten belül várható, a jogszabályi előírások szerint a döntést az árverési kiírás időpontjától számított 150 napon belül kell meghozni. A leendő nyertesek a frekvenciákat 2034-ig jogosultak használni. [NMHH]

————–

„…Az különösen érdekes, hogy a DIGI ismét pályáz. A cég ugyanis a legutóbbi nagy tenderen elnyert frekvenciáival kapcsolatos terveiről is mindössze egyszer nyilatkozott, azóta semmiféle információ nincs arról, hogy mikor lépne negyedik saját infrastruktúrával rendelkező szolgáltatóként a hazai mobilpiacra.

Mire jó a most meghirdetett frekvenciasáv?
A közelmúltban készítettünk interjút Vári Péterrel, amelyben az NMHH főigazgatója beszélt az új négy éves spektrumstratégiáról is. Mint mondta, az új stratégia értelmében az NMHH számos frekvenciát értékesíthet különféle célokra. Ezek többsége a meglévő hálózatok javítását vagy speciális helyi hálózatok létesítését célozza. (A legnagyobb izgalommal a 700 MHz-es spektrumot várják a szolgáltatók, amelyre az Antenna Hungáriának 2020-ig van használati joga.)

A most árverésre bocsátott 3400–3800 MHz-es frekvenciasáv két részből tevődik össze, az alsó sávra (3400–3600 MHz) másfél évtizeddel ezelőtt már volt egy árverés, akkor öt cég nyerte frekvenciahasználati jogot. Ez a sáv keskenysávú pont-multipont mikrohullámú eszközök üzemeltetésére alkalmas. Az öt nyertesből már csak három szolgáltatónak, az Antenna Hungáriának, a GTS-nek és az Invitelnek működik az erre épített rendszere. Mivel az engedélyek júliusban lejárnak, a mostani árverésen újraértékesítik a sávot. Az árverésen természetesen az eddigi használók is indulhattak volna.

„A 3400-3800 MHz-es sávok az elmúlt időben felértékelődtek, és lényegében mint újabb mobilsávokra tekinthetünk rájuk, melyeken be lehet vezetni a legújabb LTE-technológiát. Ennek megfelelően 5 MHz-es blokkokat képeztünk, és ebből tudnak további 4G-s frekvenciát elnyerni a szolgáltatók. Mint hatóság nem kötjük meg, hogy az operátorok milyen szolgáltatásra és milyen technológián akarják a frekvenciákat használni. Csak azt mondjuk meg, hogy milyen műszaki paraméterek között kell maradni a felhasználással. Ha ezt teljesítik a szolgáltatók, akkora saját műszaki döntésük és üzleti modelljük alapján határozhatnak a sávhasználatról” – mondta lapunknak adott interjújában Vári Péter az árverésen indulók lehetőségeiről.

Az elnyert blokkokat a szolgáltatók felhasználhatják például kapacitásbővítésre, esetleg kombinálva a korábban megvásárolt más frekvenciákkal, például az 1800 MHz-cel. Ebben a spektrumtartományban közel 400 MHz áll rendelkezésre, a korábbi 800 MHz-es tartományban összesen 2×30 MHz volt szabad, amiből 2×10 MHz-es blokkokat nyerhettek el a szolgáltatók. A magasabb frekvenciák esetében általában jóval nagyobb a rendelkezésre álló sávszélesség…[Bitport.hu]”

Forrás:
NMHH: A Digi és a Vodafone jelentkezett a 3400–3800 MHz-es sávért; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. május 12.
Még a korábbi frekvenciákkal sem kezdett semmit, de újra pályázik a DIGI; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2016. május 13.
Lásd még: Nyilvánosak a 3400-3800 MHz frekvenciasáv árverésidokumentáció-tervezetéről megtartott konzultáció szakmai anyagai; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. március 31.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Living lab – a városi laboratórium, mint fejlesztési modell

„A Smart City rendezvénysorozat hetedik előadója Szemerey Samu volt, aki három szervezet képviseletében mutatta be a városi laboratóriumokat az előadás résztvevőinek.
A „city lab” vagy „living lab”, vagyis a városi laboratórium alapját az úgynevezett négyes hélix modell adja, mely a helyi egyetem, az ipar, az állam és a civil szféra együttműködésén alapul. A városi laboratórium lényege, hogy olyan új innovatív kezdeményezések valósuljanak meg egy adott városban, mely kölcsönösen előnyös a lakosság és az önkormányzat számára, vagy az ipar, az önkormányzat és a lakosság számára.
A hazai jó példák között ezekre az együttműködésekre Szemerey Samu többek között az „ivócsap” (http://ivocsap.hu/) és a „Mi utcánk” projektet (http://miutcank.hu/) említette. A külföldi példák közül pedig Grúzia fővárosát Tbiliszit emelte ki, ahol a buszmegállókban olyan multifunkciós állomásokat telepítettek, melyek segítségével nemcsak telefonálni lehet, de a közműdíjak is befizethetők.

Az előadást követő beszélgetésből kiderült, hogy jelenleg kevés, a városi laboratóriumokkal kapcsolatos kutatás folyik. A városi laboratóriumoknak három jellemzője a beágyazottság, a változás fókusz, és a rugalmasság. A célja pedig, hogy valamennyi szereplőt (egyetem, ipar, állam, lakosság) bevonva tudást hoz létre. Azokban a városokban működik jól a városi laboratórium, ahol külön osztályt vagy szervezetet (akár házon belül) hozott létre a helyi önkormányzat erre a célra. A mostani EU ciklusban pedig van elegendő forrás az önkormányzatok számra ilyen típusú szervezek létrehozására, és működtetésére. A városi laboratóriumok esetében a lokalitás nagyon fontos ugyanis nem tisztázott, hogy mekkora az optimális léptéke. A civil szervezeteknek proaktívaknak kell lenniük az önkormányzatok felé, az ilyen típusú projektek megvalósításával kapcsolatban oly módon, hogy az önkormányzat lássa annak a hasznát. Ugyanakkor a jövőben a városok versenyszintjét ezek a projektek, és az olyan alkalmazások, mint az UBER, Airbnb stb. fogják jelenteni. Így fontos lenne, az olyan jó gyakorlatok alkalmazása hazánkban is, mint a pl. a Tbiliszben kihelyezett multifunkciós állomások.”

Forrás:
Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Living lab – a városi laboratórium, mint fejlesztési modell; Magyar Urbanisztikai Társaság
Az előadás anyaga; 2016. április 12. (pdf)
Lásd még: Living Lab (Wikipédia) és European Network of Living Labs

Szakirodalom

Nyílt kormányzat, nyílt adatok: a szabad hozzáféréstől a hatékony újrafelhasználásig

„A tanulmány célja, hogy bemutassa a nyílt kormányzat (open government) újszerű koncepcióját, különös tekintettel a Nyílt Kormányzati Partnerség (Open Government Partnership, OGP) globális kezdeményezésre, azon belül pedig a Magyarország által vállalt kötelezettségek előrehaladásának értékelésére. A nyílt kormányzat megvalósítása arra épít, hogy az adatokhoz való nyílt, korlátozásoktól mentes hozzáférés (open data) alkalmazása során, az átláthatóságot és közvetlen részvételt biztosító együttműködések kialakulásával javul a kormányzati intézmények teljesítménye, új munkahelyek jönnek létre, növekszik a gazdaság, erősödik a közügyekben tapasztalható állampolgári aktivitás. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy az átfogó célok megvalósításában egymástól eltérő módszerek, értelmezési keretek és szándékok működnek az egyes országokban. A tanulmány arra következtet, hogy az OPG által bevezetett megfelelőségi kritériumok és értékelő mechanizmusok ígéretesnek tűnő közpolitikai keretrendszert alkotnak, amely alkalmas a nyílt adatokhoz történő hozzáférés akadályainak megszüntetésére, valamint a nyílt kormányzat jövőbeni működését megalapozó tudástartalmak és jó gyakorlatok széles körű megismertetésére. ”

Forrás:
Nyílt kormányzat, nyílt adatok: a szabad hozzáféréstől a hatékony újrafelhasználásig; Kaiser Tamás; az Antikorrupció és integritás című kötetből (szerkesztők: Dargay Eszter, Juhász Lilla Mária, ISBN 978-615-5527-62-3); Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2015; 69-91. oldalak (pdf)

Hatékony közszolgálat és jó közigazgatás – nemzetközi és európai dimenziók

„A kormányzás (governance) koncepciójának kibontakozása és alakulása szorosan összefügg az állam szerepének, feladatainak, cél-és eszközrendszerének megítélésével, ami számos vitát és alternatív javaslatot generált az elmúlt három évtized során. Az alapproblémát leginkább az jeleníti meg, hogy miként tud az állam megfelelni az exponenciálisan növekvő és egyre komplexebb formában jelentkező kihívásoknak, miközben a globalizáció és a lokalizáció feltételrendszerében egyre csökkenő mértékben állnak rendelkezésére a szükséges erőforrások és kapacitások. E paradox helyzet feloldása érdekében elengedhetetlenné vált olyan közfeladat-ellátási formák bevezetése, amelyek képesek a hagyományos kormányzati (government) eszközök megújítása mellett olyan pótlólagos, nem-kormányzati erőforrások mobilizálására, amelyek a közszolgálat hatékonysági kritériumai mellett a közjó és az elszámoltathatóság normarendszerének is megfelelnek. E célkitűzések teljesítése hatalmas kihívást jelent a fenntartható és egyben rugalmas alkalmazkodásra képes kormányzati kapacitások és képességek kialakítása irányában, rendszerszinten pedig középpontba emeli a „jó kormányzás” és a „jó közigazgatás” közötti összefüggések újragondolását.

A jelen kötet elsősorban a mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók számára készült, amely szándékaink szerint alkalmas a fenti alapvetéshez illeszkedő témakörök elméleti, módszertani és gyakorlati kibontására, a témával kapcsolatos eltérő álláspontok, viták bemutatására. A kötet tartalmának összeállításakor nem törekedtünk a teljességre, célunk inkább az volt, hogy az alapvetően fontos, mind a szakirodalomban, valamint a kormányzás és közigazgatás gyakorlatában kikristályosodott problémákat, koncepciókat, fogalmakat lehetőség szerint minél több szempontból megvilágítsuk. A kötet címének megfelelően a tanulmányok alapvetően a nemzetközi (uniós) dimenziót érintik, de ahol a szerzők relevánsnak ítélték, utaltak a hazai helyzetképre, problémákra…”

Forrás:
Hatékony közszolgálat és jó közigazgatás – nemzetközi és európai dimenziók; Kaiser Tamás (szerkesztő); ISBN 978-615-5491-37-5; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2014 (pdf)

Videó: Az informatika szerepe a jogban és a jogtudományban

„Ződi Zsolt „Az informatika szerepe a jogban és a jogtudományban” címmel 2016. május 5-én elhangzott előadása az MTA TK Jogtudományi Intézetében.”

Forrás:
Az informatika szerepe a jogban és a jogtudományban; MTA TK Jogtudományi Intézet/YouTube; 2016. május 12.

Az önkormányzati adóhatóság teljhatalma, avagy a települési adó alkotmányellenessége

„A települési adó új adónem a hazai jogrendszerben. A Magyar Közlöny 2014. évi 161. számában, 2014. november 26-án jelent meg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek (Hatv.) az a módosítása, amely 2015. január 1-jei hatállyal lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára, hogy települési adót vessenek ki. Az új adónem már közvetlenül a megjelenését követően is visszhangot váltott ki a közjogi szereplők körében; egy országgyűlési képviselő kezdeményezésére vizsgálta az alapvető jogok biztosa, és kijelentette, hogy figyelemmel kíséri a települési adót megállapító rendeleteket, de nem támadja a Hatv. felhatalmazó rendelkezését az Alkotmánybíróságon. 2015 év végén pedig „megszaporodtak” a települési adót előíró önkormányzati rendeletek, ráadásul ezek tárgya egyre extrémebb lett: sajtóhírek alapján települési adót vetettek ki lóra (Pilisjászfalu), vagy éppen giccsesnek tűnő épületre (Óbuda-Békásmegyer); az extravaganciákon túl azonban a legtöbb helyen a települési adó a termőföld megadóztatására szolgált. Mindez azonban csupán a jéghegy csúcsa, az csupán alaposabb vizsgálat eredményeképp lenne megállapítható, hogy mely önkormányzatok vezettek be települési adót, és az ilyen esetekben mi az adó alapja és mértéke, illetve ki az alanya.

Jelen tanulmány alkotmányossági szempontból azt a kérdést vizsgálja, hogy elfogadható-e a települési adónak a jelenlegi szabályozása, illetve, hogy milyen megoldási javaslatok mutatkoznak a szabályozás „alkotmányosítására”annak érdekében, hogy az Alaptörvény XXX. cikkébe foglalt közteherviselési kötelezettség érvényesüljön…”

Forrás:
Az önkormányzati adóhatóság teljhatalma, avagy a települési adó alkotmányellenessége; Csink Lóránt; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar; Pázmány Law Working Papers, 2016/10; 2016
A műhelytanulmány letölthető innen (pdf)

NMHH Vezetékes gyorsjelentés: az utóbbi egy évben először stagnált a kábelmodemes előfizetések száma

„Az NMHH gyorsjelentése a három inkumbens szolgáltató, valamint a vezető alternatív szolgáltatók (jellemzően a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok) önkéntes adatközlésére épül.
2016. március végén a hagyományos telefonvonalon nyújtott szélessávú xDSL-internetszolgáltatás előfizetéseinek száma 788 ezer volt. A gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók internet előfizetései márciusban 1,110 millióra nőttek. Az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott internet szolgáltatás esetében 462 ezer előfizetés volt a hónap végén. A vizsgált hónapban a vezetékes szélessávú internetszolgáltatás előfizetéseinek becsült száma a teljes piacra vonatkozóan 2,606 millió volt.

A szélessávú internet-hozzáférés esetében, a teljes (becsült) piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Telekom a piacvezető, piaci részesedése 35,6 százalék volt március végén. A második helyen a UPC áll 21,9 százalékos, a harmadik helyen pedig a Digi 15,2 százalékos piaci részesedéssel. A lista negyedik helyén az Invitel található, amely az előfizetések 9,8 százalékát birtokolta. Ezen kívül több száz kisebb vállalkozás nyújt szolgáltatást a piacon, amelyek együttesen 17,6 százalékos piaci részesedést értek el.

A teljes hangcsatorna-számon belül – a beérkezett adatok alapján – a hagyományos PSTN vonalak száma március végére 863 ezerre csökkent az előző havi 904 ezerről. A kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 882 ezer volt, ami 8 ezerrel több, mint az egy hónappal korábban regisztrált érték. Az IP-alapú hangcsatornák száma 1,267 millióról 1,304 millióra nőtt ugyanezen időszak alatt. A hangcsatornák teljes piacra vonatkozó becsült értéke 3,110 millió volt 2016. március végén.

A vezetékes hangszolgáltatások esetében, a teljes (becsült) piacot alapul véve hangcsatorna szám alapján a legnagyobb, 53,3 százalékos piaci részesedéssel a Telekom rendelkezett március végén. A második helyen a UPC áll 17,0 százalékkal, a harmadik pedig az Invitel 13,0 százalékkal, majd a Digi következik, amely 10,9 százalékos részesedést ért el. A piac fennmaradó részén több tucat kis szolgáltató osztozik, amelyek együttesen 5,8 százalékos részesedést értek el.

Márciusban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 30,93 darab volt, a háztartások vezetékes telefon penetrációja, azaz az egyéni hangcsatornák számának és a háztartások számának aránya 60,96 százalék volt. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 115 millió, IP-alapon pedig 246 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 119 perc volt.

2016. március végéig az előfizetők – a szolgáltató váltást megkönnyítő – számhordozhatóság keretében összesen 775 ezer földrajzi számot hordoztak.”

Forrás:
Vezetékes gyorsjelentés: az utóbbi egy évben először stagnált a kábelmodemes előfizetések száma; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. május 3.
Vezetékes gyorsjelentés – 2016. március (pdf)

Lakossági internethasználat – online piackutatás 2015

„Megrendelő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kutatóhely: NRC Piackutató Kft. és Ariosz Szolgáltató, Informatikai és Tanácsadó Kft., adatfelvétel ideje: 2015.11.26 – 2015.12.17., adatfelvétel módszere: online megkérdezés standard kérdőívvel (CAWI), alapsokaság: 16+ éves, Magyarországon élő, legalább hetente egyszer internetezők, mintanagyság: 3115 személy…”

Forrás:
Lakossági internethasználat – online piackutatás 2015. Kutatási jelentés az NMHH részére; Ariosz Kft., NRC Kft., Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. április 29. (pdf)

Törvények, rendeletek

Miniszteri biztost neveztek ki a Magyar Államkincstár informatikai szakrendszereinek áttekintésével kapcsolatos feladatok ellátására

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2016. május 10. napjától 2016. november 10. napjáig terjedő időtartamra a Magyar Államkincstár informatikai szakrendszereinek áttekintésével kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá Zala Mihály urat nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az 1. § szerinti feladatkörében:
– áttekinti a Magyar Államkincstár informatikai szakrendszereit, az azt üzemeltető szakember- és eszközállományt, felméri a működési struktúrát és a feladatok szervezeten belüli megosztását,
– áttekinti a Magyar Államkincstár folyamatban lévő és előkészítés alatt álló projektjeit, javaslatot tesz az azokkal kapcsolatos további feladatokra, intézkedésekre,
– a felmérések eredményeit összegző jelentést készít, valamint javaslatot tesz a Magyar Államkincstár informatikai rendszereinek egységes jövőbeli koncepciójára.

3. § A miniszteri biztos tevékenységét a nemzetgazdasági miniszter irányítja.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét titkárság segíti.

5. §A miniszteri biztos feladatköre ellátásáért a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásban és juttatásban részesül…”

Forrás:
Miniszteri biztost neveztek ki a Magyar Államkincstár informatikai szakrendszereinek áttekintésével kapcsolatos feladatok ellátására; Hivatalos Értesítő; 2016. évi 20. szám; 2016. május 13.; 2594. oldal (pdf)

Kormányhatározat az infokommunikációs tárgyú beszerzések, valamint az infokommunikációs infrastruktúra központi nyilvántartásáról

„A Kormány egyetért az infokommunikációs tárgyú beszerzések, valamint az infokommunikációs infrastruktúra teljes körű nyilvántartásának szükségességével – ide nem értve a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a Terrorelhárítási Központot, a törvényben meghatározott zárt célú elektronikus információs rendszert (a nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendészeti, diplomáciai információs feladatok ellátását biztosító, rendeltetése szerint elkülönült elektronikus információs rendszer), valamint a minősített adatokat tartalmazó beszerzéseket és infokommunikációs infrastruktúrát –, és
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy működtesse és – szükség esetén – fejlessze tovább a Központi Informatikai Beszerzési Rendszert (a továbbiakban: KIBER), továbbá alakítsa ki a rendszerhez való hozzáférés jogosultsági rendszerét;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: folyamatos
a hozzáférési jogosultsági rendszer kialakítására 2016. május 31.

2. felhívja a minisztereket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az egyes minisztériumok és valamennyi, az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv, valamint az állam többségi befolyása alá tartozó gazdasági társaság az erre rendelkezésre bocsátott, egyedi azonosítást lehetővé tevő elektronikus felületen szolgáltasson adatot a KIBER-ben a tárgyévi infokommunikációs tárgyú beszerzési és közbeszerzési tervadatairól és a lezajlott beszerzéseiről;
Felelős: miniszterek
Határidő: 2016. június 15.

3. felhívja a minisztereket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az egyes minisztériumok és valamennyi, az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv, valamint az állam többségi befolyása alá tartozó gazdasági társaság az erre rendelkezésre bocsátott, egyedi azonosítást lehetővé tevő elektronikus felületen szolgáltasson adatot a KIBER-ben meghatározott valamennyi, a 2. pont hatálya alá nem tartozó infokommunikációs adatáról;
Felelős: miniszterek
Határidő: 2016. szeptember 30.

4. felhívja a minisztereket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az egyes minisztériumok és valamennyi, az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv, valamint az állam többségi befolyása alá tartozó gazdasági társaság az erre rendelkezésre bocsátott, egyedi azonosítást lehetővé tevő elektronikus felületen
a) az első adatszolgáltatást követően évente, tárgyév február 15-éig a beszerzési tervadatairól szolgáltasson adatot, valamint
b) a KIBER-ben rögzített adat megváltozása esetén a változást haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül vezesse át;
Felelős: miniszterek
Határidő: folyamatos

5. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve készítsen jelentést a Kormány számára a KIBER működésének tapasztalatairól, a kötelezettek adatszolgáltatási fegyelméről, valamint a kötelezettek adatszolgáltatása révén az infokommunikációs beszerzések adatairól és egyéb infokommunikációval kapcsolatos összesített adatokról
a) első alkalommal 2016. november 30-áig,
b) az első jelentést követően évente tárgyév április 30-áig;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2016. november 30.

6. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a nemzetgazdasági minisztert, valamint a belügyminisztert, hogy a KIBER működésének tapasztalatai alapján vizsgálják felül a jogszabály alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségek körét, és tegyenek javaslatot az adatszolgáltatási folyamatok egyszerűsítésére.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: 2016. december 31…”

Forrás:
A Kormány 1235/2016. (V. 13.) Korm. határozata az infokommunikációs tárgyú beszerzések, valamint az infokommunikációs infrastruktúra központi nyilvántartásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 69. szám; 2016. május 13.; 5388-5389. oldalak (pdf)