Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Digitális Jólét Program: csökken az internethasználat áfája és a digitális átalakulás kiterjed az élet minden területére

„Jövőre 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája, amely soha nem volt 20 százalék alatt. Ha a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, akkor egy évvel később öt százalékra csökkenhet – mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje nevű konferencián.
A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat – jelentette ki az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson a politikus, hozzátéve, mára e területen „a kormányzat felzárkózott másokhoz”.

„Alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen” – fogalmazott, jelezve, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki „nagyon komolyan tud előrelépni az életében”, de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől. Hozzátette: a jövő januári áfacsökkentés az egyik eszköze annak, hogy a korábbinál is többen élhessenek az internet előnyeivel.

A miniszterelnöki biztos célként említette, hogy két éven belül érdemi eredményei legyenek a magyar oktatási rendszer digitális átalakításának, továbbá a tanárok, oktatók lehetőséget kapjanak saját digitális kompetenciák fejlesztésére, minden polgár a lakóhelyétől tíz kilométeren belül elérhessen olyan intézményt, amelyben ingyenesen fejlesztheti digitális alapképességeit, és hasonló képzésen vehessenek részt – már meglévő programok erősítésével is – a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői.

Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén.

Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében – mondta.

A miniszterelnöki biztos az esemény előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: noha az elmúlt években az uniós átlag többszörösével bővült a hazai GDP, „vannak nagyon komoly tartalékai még a magyar gazdaság növekedésének”, és ezek egyike a digitális gazdaság; ez lehet az a „lendítőerő”, amely a következő években egy-két százalékos további növekedést eredményezhet.

Nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk arra, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van – jelentette ki Deutsch Tamás. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez „jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene”.

A digitalizáció nem csodaszer, de nagyon sok jelentős probléma megoldásának már a világban bevált módszere; ezt az utat akarjuk járni – fogalmazott, hozzátéve, az állam működését olcsóbbá tevő átalakuláshoz szükséges hazai és uniós források rendelkezésre állnak. A közszféra működésének átalakítására 1,1-1,2 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre, és a gazdaságfejlesztési források jelentős hányada is igénybe vehető ilyen programokra – mondta.

Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke az esemény megnyitóján arról beszélt: az információs társadalomért dolgozók „a jövőt formáló emberek”, akik azért tevékenykednek, hogy Magyarország sikeresen őrizze meg és növelje versenyképességét. Hozzátette, a cél az, hogy „a világháló a közjót szolgáló térré váljon”.

Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette: kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet. Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat. Európa nagyot léphet előre, ha egységes programot dolgoz ki az esélyteremtésre – közölte.”

—-

„…Parragh: nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása
A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

Parragh László kifejtette, a vállalkozói társadalom tagjainak többsége az életkorából fakadóan távolabb áll a mai kor technikáitól, a vállalatvezetők félnek az informatikától, demotiváltak, nem ismerik a digitális eszközök működését, ami hátrányt jelent számukra. A helyzet megoldásában segít például az MKIK közreműködésével létrejött Vállalkozz digitálisan! című projekt, amellyel egyebek mellett bemutatható, hogy a digitális technológiák alkalmazása milyen előnyökkel jár a vállalatirányításban.

Beszámolója szerint a program kéthetes indulása óta nagy az érdeklődés a vállalatok körében. Felidézte: a projekthez csatlakozó vállalkozások többek között ingyenes és személyes informatikai auditban és tanácsadásban részesülnek, valamint egy olyan minősítést adnak a cégeknek, amelynek segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokon.

Új életet lehet az NFM az eMagyarország-programba
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára a Nemzeti infokommunikációs stratégia eddig elért eredményeit ismertetve a négy alappillér – digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák, digitális állam, digitális gazdaság – közül szintén az oktatást emelte ki.

A stratégia részeként több GINOP programot is említett, így például az oktatási intézmények és az infokommunikációs vállalatok közötti együttműködés támogatásáért indított, illetve az MKIK vezetésével létrehozott, a vállalkozások infokommunikációs (IKT) ellátottságát ösztönző, motivációs, szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot.

Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint 2018. december 31-ig 1500 eMagyarország pontot korszerűsítenek, lehetővé téve a magánszemélyeknek – főleg a számítógéptől, internettől eddig elzártaknak – a digitális készségek fejlesztését.

Magyar Telekom: a digitalizáció nem választás kérdése
A digitalizáció nem választás kérdése, az viszont a mi döntésünk, hogy elszenvedői vagy aktív résztvevői legyünk a változásnak – mondta a Magyar Telekom vezérigazgatója csütörtökön, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen Budapesten.

Christopher Mattheisen szerint a digitális jólét azt jelenti, hogy “alkotóivá válunk a folyamatnak és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk”, ami a vállalkozásoknál nagyobb hatékonyságot, jobb versenyképességet, a lakosság számára jobb életminőséget eredményez, a nemzetgazdaságnak pedig fenntartható fejlődést.”

Forrás:
Párbeszéd is kell a Digitális Jólét Program sikeréhez; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. június 16.
Deutsch: párbeszéd is kell a Digitális Jólét Program sikeréhez; Híradó.hu/MTI; 2016. június 16.

54. Kormányinfó: bürokráciacsökentés, leépítések, fejlesztés- és iparpolitika, egészségügy

„…[Bürokráciacsökkentés] Az őszi jogalkotási program fontos részének nevezte az adózás egyszerűsítését a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: jövő héten tárgyalnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával erről, és azzal kapcsolatban is kikérik a véleményüket, hogyan gyorsítható az uniós források kifizetése.

Beszámolt arról: a bürokráciacsökkentés jegyében mintegy 80 törvény módosítását kezdeményezik ősszel.

Emlékeztetett: mintegy 40 háttérintézménnyel kapcsolatban hozott döntést a bürokráciacsökkentés keretében múlt héten a kormány. Az ezek tárcákba olvadásával kapcsolatos feladatokat a nyár komoly kihívásának nevezte a miniszter, rámutatva: a minisztériumoknak 20 százalékos költségcsökkentéssel kell számolniuk, ez azonban dologi és személyi kiadásokból is megspórolható. Hangsúlyozta: a tárcavezetők döntése, hogy ezt hogyan valósítják meg, ő azonban mintegy háromezer ember elbocsátását tartja kívánatosnak.

Mint mondta, a jogszabályok legfeljebb hathavi fizetést biztosítanak végkielégítésként az elbocsátottaknak, emellett azok a munkaadók kaphatnak járulékkedvezményt, aki számukra munkát biztosítanak. Úgy fogalmazott: alul maradt abban az álláspontjában, hogy magasabb végkielégítéssel engedjék el azokat, akik vállalják, hogy nem térnek vissza a közigazgatásba, hanem saját maguk foglalkoztatóivá válnak.

Meg kell erősíteni a magyar feldolgozóipart és kiskereskedelmet
Beszélt arról is, hogy a magyar feldolgozóipart és élelmiszer-kiskereskedelmet meg kell erősíteni, a kormány ennek megvalósításáról társadalmi egyeztetést kezdeményez az agrár- és az iparkamarával, valamint más ágazati érdekképviseletekkel.

Lázár János úgy fogalmazott: a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy „Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét”.

A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a kiskereskedelemben. Az ország egyik legsúlyosabb versenyhátrányának tartja ugyanis, hogy az agrártermelők ki vannak szolgáltatva a kiskereskedelemnek, miután maga a feldolgozóipar is kiszolgáltatott „a multinacionális, külföldi kézben lévő kiskereskedelemnek”.

Közölte: a feldolgozóipar megerősítésére 100 milliárd forintot különítenek el a gazdasági és innovációs európai uniós pénzekben, 20 milliárd forintot pedig megnyitnak a közepes és nagyvállalatok előtt a vidékfejlesztési operatív programban.

A kormány meg fogja tárgyalni a tejágazat helyzetét is – tette hozzá, megjegyezve, erős lobbi zajlik azért, hogy az UHT tej áfáját is csökkentsék.

Jelentős közlekedésfejlesztésről dönt a kormány jövő héten
A kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a 2022-ig megépülő vagy fejlesztendő közutak és vasútvonalak körét. Elmondta: cél, hogy az autópályák az országhatárig érjenek, de az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék a fontosabb úthálózatba. A fontosabb közlekedési csomópontok fejlesztéséről is szólt.

Az eldöntendő nagy kérdések körébe sorolta még az elővárosi vasútépítést, vagy az M3-as metró felújításának kérdését.

A kormány egy balatoni körvasút építéséről is döntést hoz – fűzte hozzá. 500 milliárd forintból korszerűsítenék mind az északi, mind a déli part hálózatát – mutatott rá.

Megemlítette egyúttal, hogy a kormány múlt héten elfogadta a buszgyártási stratégiát, amelynek célja a magyar buszgyártás talpra állítása, valamint az, hogy a gazdasági növekedés a járműgyártás egy új területével erősödjön. Minden állami vagy önkormányzati vállalat, amely Magyarországon autóbuszt üzemeltet, adjon esélyt a magyar buszgyártóknak – szorgalmazta.

Tudatta ugyanakkor, hogy a kormány nem döntött a budapesti közlekedés kérdéseiről, várják Tarlós István főpolgármestert a kabinet jövő heti vagy júliusi ülésére.

[Egészségügy] Csökken, ám újratermelődik a kórházak adósságállománya

Az egészségügy rendbetételét firtató kérdésre fontosnak tartotta, hogy a finanszírozás és az ellenőrzés az egészségügyért felelős miniszter kezében legyen.

[Intézményátszervezés, kormányzati struktúra] Lázár János megismételte: a kormányzati struktúra egyszerűsítéseként a minisztériumok stratégiai döntéseket hoznak, és a jogalkotást készítik elő, míg a végrehajtást „kormányzati ügynökségekre” kell bízni, például a Magyar Államkincstárra, amely a nyugdíjaktól a segélyeken át az uniós forrásokig a kifizetéseket végzi majd. A hatósági feladatokat pedig a járási és kormányhivatalok látják el.

[Kórházi adósságok] Lázár János kérdésre a kórházak idei adósságállományát 50-60 milliárd forintra becsülte, amely ugyan tendenciájában csökken, ám mindig újratermelődik – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az állam vállalja az adósság kifizetését, ám fontos kivizsgálni azt is, az mitől keletkezik…”

Forrás:
Migránsügyi munkacsoport jött létre a kormányzaton belül; Miniszterelnökség; 2016. június 16.

Közigazgatás, politika

Újabb ügyek intézhetőek ősztől a kormányablakoknál

„Több mint száz új ügyet lehet majd szeptember 1-jétől intézni az ország eddig átadott 260 és Pest megye 21 kormányablakában. Kibővül a tevékenységi kör többek között a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemmel és a fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát érintő lényeges tények, körülmények megváltozásának bejelentésével, valamint a telepengedély kiadási kérelemmel is.

Ilyen ügyek lesznek még a tulajdonjog bejegyzési kérelem, a vagyonkezelői jog bejegyzésre illetve törlésére vonatkozó kérelem, a földhasználati és haszonélvezeti jog iránti kérelem, valamint a jelzálogjog bejegyzési vagy törlési kérelem is. De sok más ügy mellett például a gázmérő, vízmérő és elektromos fogyasztásmérő hitelesítési kérelmeket is fogadják – és továbbítják – a kormányablakok.

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott elmondta, hogy „a kormány bürokrácia csökkentési programjának ez az új állomása is azt a célt szolgálja, hogy egy helyen, kényelmesen, minél több ügyet el tudjanak intézni az állampolgárok. Kiemelte továbbá, hogy amíg a most hatályba lépő kormányrendelet módosítás alapján, a legtöbb új üggyel ősz elejétől fordulhatnak az ügyintézőkhöz, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási tér önrendelkezési nyilatkozattal kapcsolatos bejelentés és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás kérése már június 15-től lehetséges a kormányablakoknál”.”

Forrás:
Újabb ügyek intézhetőek ősztől a kormányablakoknál; Pest Megyei Kormányhivatal; 2016. június 15.
A Kormány 143/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 84. szám; 2016. június 13.; 6316-6326. oldalak (pdf)

Az államkincstárhoz teszik át a települések számláit

„A kormány rövid pórázra fogja az önkormányzatokat: közel 600 milliárd forintnyi betétet venne ki a bankokból és helyezne állami fennhatóság alá – írja a Figyelő települési vezetők elmondása alapján.

A lap eheti száma szerint informálisan arról tájékoztatták a Magyar Államkincstár munkatársai az önkormányzatok pénzügyi vezetőit, hogy 2017. január 1-jével végrehajtanák az intézkedést: 580 milliárdos betétállomány helyeznek át bankoktól a MÁK-hoz. Ennek folytán a helyhatósági fejlesztésekhez elnyert EU-támogatások is a kincstárhoz érkeznek majd. A települések pénzügyi mozgástere jelentősen szűkül majd, nem lesz likviditási hitelük. Kormányzati források szerint a lépéssel az állam elejét akarja venni annak, hogy az önkormányzatok túlköltekezzenek.

Mivel megszűnnének a települések bankszámlái a kereskedelmi bankoknál, a mintegy 30 milliárd forintnyi önkormányzati hitelt akár azonnal vissza kellhet fizetniük a helyhatóságoknak, hiszen feltételük volt a számlavezetés. Állítólag szó van arról is, hogy később az önkormányzati vállalkozások és intézmények számlavezetése is átkerül az államkincstárhoz.

A polgármesterek a Figyelő szerint egy emberként hördültek fel a tervek ellen, az önkormányzatok önállóságát látják veszélyben. A lépés ugyanakkor nem veszélyezteti számottevő mértékben a pénzintézetek likviditását, mivel a betétállományuk mindössze 3-4 százalékát teszik ki az önkormányzati számlák. ”

Forrás:
Az államkincstárhoz teszik át a települések számláit; Index.hu; 2016. június 16.

Ötvenmilliárd volt a kórházak adóssága áprilisban

„Több mint ötvenmilliárd forintot tesz ki a kórházak adósságállománya az áprilisi adatok szerint, ez nagyjából annyi, mint a tavalyi hatvanmilliárdos konszolidáció, és jól látszik, hogy még mindig a beszállítók finanszírozzák az egészségügy egy részét – mondta az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója egy budapesti háttérbeszélgetésen.

Holchacker Péter közölte, a kórházi tartozás összege havonta 3-4 milliárd forinttal nő, így az év végére elérheti a 60-70 milliárdot. Az újra megjelenő eladósodásra magyarázat az is – mondta -, hogy a hbcs (homogén betegségcsoportok) reálértéke 2007-hez képest csaknem egyharmadával csökkent.

Ugyanakkor elismerik, hogy jelentős többletforrást sikerült az egészségügynek kiharcolnia a 2017-es költségvetésben, és folyamatosan nőtt 2007 óta mind a gyógyító-megelőző, mind az összevont szakellátási kassza. A kassza struktúrája azonban átalakult – tette hozzá -, dologi költségekre arányaiban kevesebb jut, mint nyolc éve, így a büdzsé összegének növekedése ellenére ma kevesebb jut a kórházakban a működésre, a dologi kiadásokra.

Holchacker Péter úgy fogalmazott, az elmúlt évek tapasztalatai szerint nehéz azt az “intelmet” elfogadni, hogy gazdálkodjanak még ügyesebben a kórházak. Mint mondta, lehet javítani a gazdálkodáson, de ekkora mértékű hiányt nem az “ügyetlen kórházi menedzsment és a gonosz beszállítók” hoznak össze, hanem az egyenes következménye a makrogazdasági adatoknak.

Az ETOSZ szerint a megoldás az lenne, ha 2020-2021-ig évenként öt százalékkal több forrás jutna az E-alapba. Addig is, amíg nem érkezik meg a szükséges forrás az egészségügyi költségvetésbe, az egyesület támogatásával hazai pénzintézetek kialakítottak egy olyan finanszírozási konstrukciót, amely minden érintett fél számára előnyös, és csökkenti a késedelmes fizetésekből adódó felesleges feszültségeket – jelezte.

Az igazgató kitért az amortizáció miatti pótlás évek óta megoldatlan kérdésére is, ami szintén hiányzik a rendszerből. Az egyesület úgy gondolja, mivel az egészségügyi szolgáltatók nagy része négy éve állami fenntartásban működik, időszerű lenne végre felülvizsgálni az amortizáció elszámolhatóságát.”

Forrás:
Ötvenmilliárd volt a kórházak adóssága áprilisban; Híradó.hu/MTI; 2016. június 15.

Sok állami alkalmazott értékelne EU-pályázatokat

„Népszerű az állami alkalmazottak kö­rében a pályázatértékelői munka. Az új értékelői rendszerben eddig ezernél is többen kezdték meg a regisztrációt, ebből 225 fő már be is küldte a pályázatát – tudta meg a Magyar Idők.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a legnépszerűbb a közgazdaság-tudományok témakör, a legtöbben erre a területre jelentkeztek. A pályázatokat a regisztrációt követő harminc munkanapon belül értékeli ki a szaktárca. Ezt követően a kiválasztott értékelőkkel a Miniszterelnökség megköti a keretszerződéseket, majd az értékelők a tématerületüknek megfelelő képzésen vesznek részt. A tényleges munka a sikeres vizsga után indulhat el. A konkrét feladatokat az egyes programokért felelős tárcák jelölik majd ki számukra.

Az új rendszerben minden pályázatra két értékelőt választanak ki a szaknévsorból, akiknek határidőre véleményezniük kell az adott támogatási kérelmet. A munkáért pluszjuttatás jár. Ennek tényleges összege egyelőre nem ismert, a díjazás általános alapelveit ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter normatív utasításban állapítja majd meg. Az azonban már biztosnak tűnik, hogy a pályázat értékétől függ majd az az összeg, amit az értékelők a munkájukért kaphatnak. Így azok, akik nagyobb értékű – ezzel együtt bonyolultabb – projektet dolgoznak fel, magasabb fizetségre számíthatnak.

Az állami alkalmazottak számára kiírt felhívás májusban jelent meg, a Miniszterelnökség szerint azonban már jóval korábban elkezdtek érdeklődni az érintettek a tárcánál. A pályázatra a felsőfokú iskolai végzettséggel vagy az állam által elismert szakképesítéssel rendelkező állami alkalmazottak jelentkezhetnek. A tárca szakértői területeket határozott meg, amelyek közül a pályázó kiválaszthatja, hogy végzettsége, képzettsége és szakmai tapasztalata alapján milyen típusú támogatási kérelem értékelésére vállalkozik. A jelentkezés feltétele, hogy a választott téma területén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezzen a jelölt.

Az új értékelői hálózat – egyedi döntést igénylő kivételek mellett – a kis- és középvállalkozások, illetve a helyi és területi önkormányzatok által benyújtott pályázatok tartalmi elemeit vizsgálja majd.”

Forrás:
Sok állami alkalmazott értékelne EU-pályázatokat; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. június 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Négymilliárd forintos nyílt, gyorsított eljárást írt ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

„Négymilliárd forintos nyílt, gyorsított eljárást írt ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A tender célja keretmegállapodás kötése a Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) alrendszerét képező Intézményi Könyvelési Modul (IKM) szoftverelemeinek támogatási, jogszabály követési és fejlesztési feladatainak ellátására. Az ajánlattevőnek összesen négy olyan gazdasági és/vagy programozói felsőfokú végzettségű szakembert kell bevonnia a projektbe, akik a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatásban (KGR-IKM support) egyenként külön-külön minimum három év tapasztalattal rendelkeznek.

A gyorsított eljárás indoka, hogy a tender tárgyában jelenleg nincs hatályos keretmegállapodás. A keretmegállapodás hiányában a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények nem tudják teljesíteni a velük szemben támasztott szakmai és igazgatási elvárásokat, kötelezettségeket. A több mint 300 intézmény pénzügyi-számviteli rendszerének támogatása nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú. Ráadásul a 2015-ben lefolytatott eljárás eredményének kihirdetését a közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár nem támogatta.”

Forrás:
Gyorsított eljárásban költenének el négymilliárd forintot; [-] mínuszos.hu; 2016. június 14.

A digitális közszolgáltatások segítik az emberek és a vállalatok boldogulását

„A digitális közszolgáltatások, a mobilparkolás, az online ügyintézés elősegítik a magyar emberek, vállalkozások boldogulását, a kormány ezekkel a szolgáltatásokkal az idő és pénz megtakarításán túl azt szeretné elérni, hogy a mindennapok könnyebbé, egyszerűbbé, kényelmesebbé váljanak – mondta a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára.
Németh Lászlóné a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által szervezett szimpóziumon pénteken Budapesten úgy vélte, nincs ma Magyarországon olyan ember, akihez valamilyen módon ne jutottak volna el az olyan fejlesztések, mint a közigazgatási ügyek intézése kistelepüléseken a Magyar Postánál az Agora projekt keretében, vagy a Díjnet Zrt. szolgáltatásai, és a teljes körű online ügyintézés lehetősége a Főgáz csoportnál.

Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a jövő az okos városokban van, egyre több intelligens megoldást fejlesztenek majd, kiemelve a parkolási rendszer, elektronikus jegyrendszer „okossá” tételét. Hozzátette, van üzleti potenciál a mobilparkolásban, egyre több piaci viszonteladó aktív a szolgáltatásban, a korábbi 5-7 mellett már 17-en csatlakoztak. Úgy vélte, a mobilfizetési rendszerhez hasonló nyitott platformok új piaci szolgáltatási lehetőségeket tudnak nyitni az innovatív vállalkozások számára, és ennek komoly gazdaságfejlesztési hatása is lehet.

Elmondta, az állam megkezdte a digitális átállást, megindult az e-közigazgatás fejlesztése, elérhető a digitális aláírás szolgáltatás is, ami azért lényeges, mert innentől az állampolgárok „le vannak képezve a digitális térben”, és ehhez hozzá lehet ehhez igazítani a szolgáltatásokat.

Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a csekkek ingyenes bankkártyás befizetésének lehetősége tavaly „évtizedes restancia” volt. Kifejtette, fél év alatt az ilyen típusú tranzakciók tették ki a teljes csekkforgalom 16 százalékát, ami jelentős eredmény, figyelembe véve a 215 millió darabos csekkforgalmat évente. A kezdeti felfutás után már egyenletes a növekedés az alternatív csatornáknál, a csekkautomatáknál és QR-kódos csekkbefizetésnél, amelyek 2015 elején indultak – mondta.

Kitért arra, hogy a digitális szolgáltatásoknál az a fontos, hogy ne önállóan, hanem portfolióban jelenjenek meg. A Díjnet példáját alapul véve elmondta, akkor lesz sikeres egy szolgáltatás, ha több szolgáltatót – internet, víz, elektromos, távhő – tud egy felületre hozni. A folyamatban lévő fejlesztések közül kiemelte a levél nyomkövetést. Fontosnak tartotta, hogy az évi 650 millió küldeményt fizikailag továbbító postánál például a most kézzel írt, kézbesítést igazoló tértivevény ne fizikailag jelenjen meg, és a rendszer valós időben adjon információt a teljes logisztikai folyamatról, kézbesítéséről minden levéltípus esetében.

Elmondta, idén nyáron indul az időpontfoglalás: a posta mobil alkalmazásán keresztül lehet sorszámot foglalni és időpontra menni a sorban állás helyett.”

Forrás:
A digitális közszolgáltatások segítik az emberek és a vállalatok boldogulását; Miniszterelnökség; 2016. június 17.

Online nyomkövetés a vasúton?

„A kormány – a közúti fuvarozói adatszolgáltatáshoz hasonlóan – bevezetné a vasúti szállítmányok online nyomon követését is elektronikus vasúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (eváer) néven – számol be a Magyar Idők.

A lap szerint az érintett társaságokkal a kormány és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is egyeztet.

A vasúttársaságoknál, köztük a hazai árufuvarozási piac több mint kétharmadát lebonyolító Rail Cargo Hungariánál (RCH) megértik, hogy ki szeretnék szűrni az áruforgalomból az adócsalási céllal feladott tételeket – mondta az újságnak Kovács Imre, a cég igazgatóságának elnöke.

A szakember szerint a kormányzat hajlik rá, hogy figyelembe vegye a vasúti árufuvarozás sajátosságait, amikor kiválasztja az ellenőrzés eszközeit.

Az igazgatóság elnöke szerint a vasúttársaságok rendelkeznek a rakomány tartalmára, pillanatnyi helyére, illetve a célállomásra vonatkozó adatokkal.

Most arról szólnak az egyeztetések – többek között az adóhivatallal -, hogy ezek az adatok milyen módon és platformon kerülnek a hatósághoz. A hatóságok nem sürgetik a rendszer mielőbbi bevezetését, jól működő és zökkenőmentes átállásban érdekeltek.

A hazai vasúttársaságokat képviselő Hungrail munkacsoportja az elektronikus fuvarlevél bevezetését javasolta. Ezt ugyan több vasúti cégnél ki kell még fejleszteni, segítségével azonban egyszerre többféle kötelezettségnek eleget lehet tenni. Ehhez állami támogatást kérnek a cégek.

Az érdekképviselet szerint a NAV nyitottnak mutatkozott arra, hogy elfogadja a módszert, ha az eváer bevezetése nélkül is megkapja a szükséges adatokat.”

Forrás:
Online nyomkövetés a vasúton?; Híradó.hu/Magyar Idők; 2016. június 15.

Informatika, távközlés, technika

A szupergyors internet megvalósítását támogatja a KIFÜ új projektje

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megkötötte a támogatási szerződést a KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) projekt megvalósítására.

A projekt alapvetően a Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósulását támogatja, amely keretében 2018-ra Magyarország még ellátatlan területein kiépül a legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra. Célja egy országos szintű, térinformatikai alapú, elektronikus hírközlési nyilvántartás létrehozása, amely naprakész módon alkalmas a hálózatfejlesztési pályáztatás kezelésére, a nyertes pályázatok végrehajtásának felügyelő mérnöki támogatására, továbbá arra, hogy megteremtse a lehetőséget a kapcsolódó hatósági folyamatok elektronikus támogatására.

A támogatás összege: 2,54 milliárd forint.

A projektről bővebben itt olvashat (Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása).”

Forrás:
A szupergyors internet megvalósítását támogatja a KIFÜ új projektje; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. június 13.

Nikoletti: a technológiai korszakváltás időszakát éljük

„Más európai országok mellett, Magyarország is felismerte, hogy a technológiai korszakváltás időszakát éljük, amelyben az internet-gazdaság alapjaiban alakítja át a gyártási rendszereket mondta Nikoletti Antal az NGM nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

A helyettes államtitkár hozzátette : A világgazdasági trendek azt mutatják, hogy a következő 10 évben az innováció motorja az ipari folyamatok digitalizációja lesz. A várakozások szerint az ipari vállalatok 85% fogja digitalizálni az értéklánc kulcsfolyamatait 2020-ra. Kiemelte, hogy a termékek és szolgáltatások digitalizációjától és összekötésétől éves szinten 2-3 százaléknyi jövedelemnövekedést prognosztizálnak. Becslések szerint 2020-ra 7 millió új munkahely keletkezik Európában, nagyrészt az infokommunikációs szektor fejlődésének köszönhetően. Ezért az Irinyi-terv égisze alatt hazánk „Ipar 4.0” néven megkezdte az előretekintő, átfogó felkészülési program kidolgozását is.

A Kormány szerint az Ipar 4.0 révén – óvatos becslések alapján -, akár 10 %-os hatékonyságnövekedés is elérhető, ami az Irinyi-terv céljainak sikeres megvalósítását szolgálja.

„A magyar gazdaságot fel kell készíteni az új ipari korszakra; a digitális átalakulásra, az informatika és az ipar összeolvadásából eredő gyorsuló változásokra. Az Ipar 4.0 hozzájárulhat ahhoz, hogy az ipari fejlődés fenntartható legyen, hogy képzett munkavállalókat adjon az iparnak és lehetővé tegye a piaci igényeknek megfelelő, „testreszabott”, ezáltal sikeres termékek termelését.” – monda Nikoletti Antal.”

Forrás:
A technológiai korszakváltás időszakát éljük; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. június 17.

Jegymentesíti a tömegközlekedést a Xerox

„Kilenc hónapos tesztidőszak után a Xerox elindítja a jegymentes utazást lehetővé tévő biztonságos, új generációs mobilfizetéses szolgáltatását Franciaországban, ahol ezzel a megoldással a jövőben a vonatok, a buszok, a villamosok, és a telekocsik is használhatóak lesznek.

A franciaországi Valence-ben elinduló, a tömegközlekedést gördülékenyebbé tevő mobil fizetési rendszer működése a Xerox által biztosított és a járműveken elhelyezett NFC-szabványú (Near Field Communication) leolvasó berendezésen, illetve a Xerox saját okostelefonos alkalmazásán (Xerox Seampless) alapszik. Utóbbit kell az utazóknak az NFC-képes okostelefonjukra letölteniük. Ennek megfelelően a jegykezelés egyszerű folyamattá válik.

Az utasnak nincs más dolga, mint a készüléke kijelzőjét hozzáérinteni a leolvasóhoz és ezzel máris érvényesíti az utazási jogosultságát. A rendszert úgy alkották meg, hogy az offline üzemmódban is működjön. Az elraktározott információkat a készülék akkor továbbítja az adatközpontba, amikor ismét online elérhetővé válik. Az applikáció ugyanakkor az eltárolt tranzakciókról az utazások összegzése után, a hónap végén automatikusan állítja ki és küldi a számlát a felhasználónak.

A megoldás független a SIM kártyáktól, illetve a szolgáltatóktól. Egyszerűen, gyorsan telepíthető, és minden garanciával rendelkezik, ami a biztonságos üzemeltetéséhez szükséges. A Xerox, mint szolgáltató a teljes szolgáltatást felügyeli. Elvégzi az adatvezérelt technológiai háttér kiépítését, integrációját, illetve ellátja a számlázással, vevőszolgálattal, és a partneri kapcsolattartással összefüggő feladatokat. A Xerox Seamless applikáció összekapcsolható a Xerox Mobility Companion megoldással. Ez utóbbi egy olyan alkalmazás, amellyel a felhasználók ajtótól-ajtóig megtervezhetik az utazásaikat a számukra legmegfelelőbb busz, vonat, bicikli, és telekocsi útvonalak összekombinálásával.”

Forrás:
Jegymentesíti a tömegközlekedést a Xerox; SG.hu; 2016. június 16.

Magyarokat is vonz a geobiznisz

„Egyedüli hazai szakembergárdaként képviselte a Lechner Tudásközpont küldöttsége a magyar térinformatikai szakmát a nagyszabású londoni GEO Business Show nemzetközi vásáron és konferencián. A Lechner munkatársai útjuk során a szakkiállítás mellett meglátogatták a megújuló energiával üzemelő The Crystal épületet, láttak high-tech terepasztalt London központjáról, valamint szakmai egyeztetésen is részt vettek.

A harmadik alkalommal megrendezett esemény nem titkolt célja, hogy alaposan bevésse helyét a térinformatika nemzetközi eseménynaptárába. Törekvésük sikerét jól mutatja, hogy a májusi rendezvényre ötven ország szakemberei voltak kíváncsiak. A nyitóelőadások egyikét Ed Parsons, a Google vezető térinformatikusa tartotta. A csaknem kétezer-ötszáz résztvevő között négy magyar is volt.
Szekeres Orsolya, Vellai Viktória, Kurenkov Vjacseszláv és Dr. Sik András, a BIM technológia széles körű hazai elterjesztésén dolgozó Lechner Tudásközpont munkatársai a nemzetközi trendekről benyomásokat szerezve konstatálhatták, hogy jó az út, amelyen a Lechner is elindult: a BIM a közeli jövőben vezető szerephez jut majd nemcsak az épített környezet digitalizálásában, de magában a térinformatikai iparban is.

A Business Design Centerben megtartott rendezvény idén is rohamot intézett a térinformatikai ipar szívének és elméjének bevételére. A fókuszban az új adatgyűjtési megoldások és technológiák álltak, de a Lechner számára kiemelten fontos témákban, a smart city, a BIM, a térinformatika, a kiterjesztett és virtuális valóság technológiák, az e-közmű, valamint a terepi és légi távérzékelés területén is alkalom kínálkozott a nemzetközi trendek megismerésére.

Számos, a Tudásközpont által fejlesztett elektronikus közműnyilvántartással párhuzamba állítható nemzetközi példáról is hallottak előadást, sőt, a magyar csapat e-közmű témában felkérést is kapott a következő évi konferenciára meghívott előadóként. A szakmai előadásokkal egy időben zajló kiállításon a témában érdekelt 200 leginnovatívabb nemzetközi cég biztosított egyedülálló lehetőséget a termékek és szolgáltatások megismerésére, kipróbálására, illetve szakmai eszmecserére.

A lechneres küldöttség a szakkiállítás mellett ellátogatott a kelet-londoni Royal Victoria Dock negyedbe is, ahol a Green Enterprise District irányelvei szerint épült The Crystal ikonikus épületét és annak állandó kiállítását csodálták meg. A Siemens által építtetett és üzemeltetett 18 000 m2 alapterületű építmény 100%-ban megújuló forrásokból állítja elő a működéséhez szükséges energiát. Kiállítása interaktív módon mutatja be a nagyvárosokat érintő globális trendeket, innovatív megoldásokat. Úgy játszhatunk vele, hogy közben megértjük a fenntartható város fogalmát és fontosságát.

Az előzetes kapcsolatfelvételnek köszönhetően a lechneres csapat bepillanthatott az angliai várostervezés kulisszái mögé is, mikor szakmai egyeztetésen vett részt a Royal Town Planning Institute-tal, ahol Richard Blyth és Harry Burchill vezető tervezők fogadták őket. A Royal Town Planning Institute, azaz a Királyi Várostervezési Intézet az Egyesült Királyság vezető fenntartható- és térségi tervező intézménye, létszámát tekintve Európa legnagyobb tervező szervezete. Feladatuk többek között a fejlesztési-, közösségi-, és infrastruktúra-tervezés, valamint a fejlesztés-menedzsment. Mr. Burchill egy város-léptékű BIM modell vízióját vázolta a magyar szakemberek előtt, amely egyaránt segíti a London területére vonatkozó tervezési és engedélyeztetési folyamatokat is. Jelenleg az foglalkoztatja őket, mennyire kell részletezettnek lennie egy elkészülő 3D modellnek. Manchester közműegyeztető rendszere és egy BIM-alapú várostervezési pilot projekt keretében tesztelik a víziók és a realitás találkozását.

Egy másik intézmény-látogatás célpontja a The Building Centre volt, amely a hazai Kortárs Építészeti Központhoz hasonlítható és ahol a New London Model elnevezésű kiállítás fő attrakcióját, egy 1:2000 méretarányú interaktív városmodellt tanulmányozhattak Londonról. A gyereknek, felnőttnek, laikusnak és szakmabelinek egyaránt izgalmas terepasztal és a kifinomult vetítőrendszer London történetét és fejlődésének fázisait, jövőbeli lehetőségeit mutatja be úgy, hogy arra még a Vasember is elismerően csettintene. A folyamatosan bővülő megapolisz átalakítását a terepasztal készítői élhető környezet építésével és okos megoldások segítségével képzelik el.

A The Building Centre számos modern technológiával működő látványelemmel bővült az utóbbi időben, ami a Lechner Tudásközpont számára is iránymutatásul szolgálhat a Gépházban tervezett konferencia és kiállító terem megvalósításához.”

Forrás:
Magyarokat is vonz a geobiznisz; Lechner Tudásközpont; 2016. június 10.

Ösztönzőrendszer segítheti a magyarországi e-mobilitást

„Az okos eszközök és technológiák térhódításának köszönhetően egyre inkább megnyílik az elektromos közlekedés elterjedésének a lehetősége is, amivel egyidejűleg kiemelt figyelmet kell fordítani az intelligens közlekedési rendszerek által biztosított többletszolgáltatásokra, a klíma- és gazdaságpolitikára, valamint a közlekedésbiztonság témakörére is – hangzott el az Okos Jövő Innovációs Klaszter májusi klubestjén.
Az e-mobilitásról Tóth Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője; Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke; Pethő József, a Jedlik Ányos Klaszter képviselője; Huber Krisztián, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke; valamint Dékány Donát, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont képviseletében vitatták meg nézeteiket.

Tóth Tamás a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője kiemelte a társadalmasítás és az edukáció fontosságát. Nézetei szerint a potenciális fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy jelenleg milyen technológiák érhetők el az emissziómentes járművek vonatkozásában, valamint azok alkalmazása milyen lehetőségeket és előnyöket nyújtana számukra. A kormányzat által meghirdetett Jedlik Ányos Program és Cselekvési Terv keretében hozott intézkedések elősegítik az e-mobilitás bevezetését és elterjedését, azonban – az európai példák tapasztalatait is figyelembe véve – hosszú út áll még előttünk ahhoz, hogy a probléma megoldását jelentő direkt ösztönzőrendszer kialakuljon.

„Hazánkban is megfigyelhetővé vált az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése, elsősorban a fővárosi közlekedésben” -ismertette az eseményen Huber Krisztián. A fejlesztéseket a Budapest Közút kezdte meg, aminek köszönhetően mára létrejött egy kétszáz kamerából álló zártláncú közúti forgalomfigyelő rendszer, ezen kívül változó jelképzésű táblákat telepítettek a valós idejű tájékoztatás miatt, illetve az aktuális forgalmi rend és a forgalomszabályozás adatainak nyilvántartásának céljából. Nemzetközi szinten már 2020-ra elérheti a 390 milliárd USD-t az e-mobilitás piaca, melynek főszereplői az e-mobiltás szolgáltatók, az elektromos jármű-gyártók, az infrastruktúra-szolgáltatók, illetve a szabályozás és ösztönzőrendszer lesznek.

Dékány Donát nézetei szerint a legszükségesebb egy széleskörű szakmai konzultáció megteremtése, hiszen a fejlődéshez egységes szabályozási rendszerre van szükség az okos hálózatok és városok tekintetében is, például az intelligens közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások területén.

Pethő József úgy gondolja, hogy Magyarországon a töltőinfrastruktúra fejlesztése és ösztönzése elsődleges feladat, hiszen a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy sikeres e-mobility bevezetéshez elengedhetetlen az üzemanyag-vételezési hálózat biztosítása. A hazai e-mobilitás elismert szakértője azt is kifejtette, hogy alapvető változások előtt állunk a közlekedés és az okos technológiák alkalmazása területén, amit helyi programokkal is szükséges támogatni, valamint a kapcsolódó okos hálózati projektekkel való szinergiák adta lehetőségeket ki kell használni.

Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke az elektromos járművek jelentős mértékű hazai megjelenését az elkövetkező 3-4 évre datálja, főként a közösségi közlekedés és a városi áruszállítás területén. Úgy véli, hogy a magas induló költségeket a teljes életciklusra vetítve érdemes vizsgálni és a fenntartható működési és üzemeltetési modellek kialakításán kell dolgozni.

Az e-mobilitáson kívül az Okos Jövő Innovációs Klaszter klubestjein részt vehetnek olyan iránymutató előadásokon, melyek témái többek között a friss energetikai trendeket, az okos hálózatokat, okos mérést, okos városokat, vagy éppen az aktuális innovációs pályázatokat járja körül.

A klaszter júniusi évadzáró klubestje:
Előadók: Tóth András, az MVM Zrt. stratégiai igazgatója; Huber Krisztián, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke
Az előadás témái: A Magyar Villamos Művek új stratégiája, Smart Future Forum 2016
Időpont: 2016, június 23. (csütörtök) 18:00
Helyszín: Közgarden Study and Coffee Bar (1092 Budapest, Ráday utca 43-45.)
A rendezvény látogatása ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linken tudnak elvégezni: https://www.eventbrite.com/e/evadzaro-klubest-az-ojik-nal-tickets-25836048316

Forrás:
Ösztönzőrendszer segítheti a magyarországi e-mobilitást; Prím Online; 2016. június 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Czunyiné Bertalan Judit: egy nagy ugrással pótolandó az oktatás digitalizációjában meglévő 10-15 éves lemaradás

„Egy nagy ugrással, a legmodernebb technikák és pedagógiai módszerek átvételével kell pótolni az oktatás digitalizációjában meglévő 10-15 éves lemaradást – mondta Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos pénteken Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvény második napján.

A kabinet képviselője az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett konferencia egyik panelbeszélgetésén hangsúlyozta, az optimális minimumra kell csökkenteni a „digitális bennszülötteknek” számító gyerekek és a tanárok közötti szakadékot, ami elsősorban abból adódik, hogy a pedagógusok több mint fele 45 évnél idősebb és legfeljebb csak továbbképzéseken ismerkedhetett meg a digitális pedagógiai módszerekkel.

Czunyiné Bertalan Judit közölte, a kormány egy olyan, elsősorban interakcióra épülő, tantárgyakon átívelő és az egész iskolai képzést lefedő digitális fejlesztésben gondolkodik, amely a tanárok munkáját is segíti.

Kiemelte, olyan programokat szeretnének indítani, amelyek az uniós finanszírozást követően is fenntarthatóak tudnak maradni pénzügyileg és tartalmilag is, az eddigi brüsszeli projektek legnagyobb problémája ugyanis azt volt, hogy viszonylag rövid ideig számoltak a digitális eszközök alkalmazásával, így azokat ma annak ellenére sem használják sok iskolában, hogy azok még mindig rendelkezésre állnak.

A kormánybiztos hangsúlyozta, olyan digitális tudást kell biztosítani a diákoknak, amellyel magabiztosan boldogulhatnak a munkaerőpiacon.
Külön kitért arra is, hogy felméréseik szerint a lányok a fiúknál nem kevésbé alkalmasak a digitális szakmakörökre. „Ez most nem valamiféle gendertörténet” – fogalmazott, majd hozzátette, felméréseik szerint a lányok a műszaki pályán ugyanolyan jól teljesítenek, mint a fiúk.”

Forrás:
Kormánybiztos: fel kell zárkózni az oktatás digitalizációjában; Magyar Idők; 2016. június 17.

A legtöbb gyerek chatel, játszik vagy kábítószerre keres a neten

„A Kaspersky legújabb kutatása szerint a gyerekek legtöbb online idejüket közösségi oldalakon, emailezéssel vagy chateléssel töltik. Második helyen a játékportálok szerepelnek, amelyet az alkohollal és drogokkal kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalak követnek.

A biztonsági cég egy éves kutatásában azt vizsgálta, hogy Szülői Felügyelet megoldását alkalmazó számítógépeken hányszor nyitottak meg vagy kíséreltek meglátogatni potenciálisan káros tartalmú oldalakat, amelyek a 14 előre beállított kategóriába tartoznak (lásd alul keretes anyagunkat). Az eredmények kimutatták, hogy a Szülői Felügyeletnek köszönhetően a gyerekek visszavettek számítógépes aktivitásukból, ám ez csupán annak köszönhető, hogy a legtöbb fiatal mobileszközére korlátozza internetes tevékenységét.

A közösségi hálók és chatoldalak legnagyobb népszerűségnek a mexikói (86 százalék), orosz, brazil és olasz (valamivel több mint 70 százalék) gyerekek körében örvendenek, míg legkevésbé a kínai (30 százalék), német (31 százalék) és angol (32 százalék) fiatalok aktívak ezeken az oldalakon. Annál felkapottabbak ezekben az országokban a számítógépes játékok, ahol az angol (28 százalék), német (26 százalék) és ausztrál (21 százalél) tizenévesek vezetnek, míg legkevésbé Mexikóban (4 százalék), Olaszországban (6 százalék) és Japánban (7 százalék) keresettek ezek a tartalmak.

Videónézésben, zenehallgatásban és szoftverletöltésben a japán gyerekek verhetetlenek (az összes Szülői Felügyelettől származó értesítés 12 százaléka), és ugyanúgy az online vásárlásban is az élen járnak (17 százalék) a kínai tizenévesekkel együtt (20 százalék). Németországban és az Egyesült Királyságban az alkohollal, dohánnyal és kábítószerrel kapcsolatos oldalak vezetnek (23 és 25 százalékkal), míg Kínában és Japánban a felnőtt tartalmak keltik a legnagyobb érdeklődést (23 és 5 százalék). Ez a kategória egyébként az angol és amerikai fiataloknál a legnépszerűtlenebb (kevesebb mint 1 százalék)…”

Forrás:
A legtöbb gyerek chatel, játszik vagy kábítószerre keres a neten; Híradó.hu; 2016. június 14.
Small users in a big network; Anna Larkina; Securelist; 2016. május 30.

Szakirodalom

KSH: „Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. I. negyedév”

„2016 I. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladta a 11,7 milliót, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya 59%-ra nőtt. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 31%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tovább növekedett az internet-előfizetések száma: 2016. I. negyedév végén meghaladta a 8,2 milliót, ennek 67%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma meghaladta a 3,2 milliót, ezen belül a digitális előfizetői csomagok aránya 69% volt.

Kapcsolódó adatok

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. I. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2016. június 10. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1313/2016. (VI. 13.) Korm. határozata A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési kerete módosításának előkészítéséről

„A Kormány
1. a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program előrehaladásának áttekintése után egyetért azzal, hogy a program éves fejlesztési kerete az 1. melléklet szerinti keretösszegekkel és tartalommal módosuljon.

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy az 1. mellékletben meghatározott tárca szintű költségcsökkentés megtartása mellett a minisztériumaikat érintő egyes projektek tekintetében az éves fejlesztési keret módosítására javaslatot tegyenek.
Felelős: érintett miniszterek Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy az E-építés keretrendszer, a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása, a Nemzeti Téradat Infrastruktúra kialakítása (NTI) című és az E-ingatlan-nyilvántartás projekteket a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság konzorciumvezetőként valósítja meg.

4. egyetért azzal, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium humánerőforrás-gazdálkodásának megújítása és működési környezetének fejlesztése című kiemelt projekt a projekt szakmai tartalmára való tekintettel két projektben kerüljön megvalósításra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium humánerőforrás-gazdálkodásának és belső képzési rendszerének fejlesztése 1,55 Mrd forint értékében a KÖFOP 1 prioritás terhére és A külgazdasági és külügyi működést támogató kiemelt alapfolyamatok fejlesztése és szolgáltatási kapacitásuk bővítése címmel 1,35 Mrd Ft keretösszeggel a KÖFOP 2. prioritás terhére.

1. melléklet az 1313/2016. (VI. 13.) Korm. határozathoz…”

Forrás:
A Kormány 1313/2016. (VI. 13.) Korm. határozata A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési kerete módosításának előkészítéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 85. szám; 2016. június 13.; 6445-6448.oldalak (pdf)

Új feladatokat kap a Nemzeti Fejlesztési Programiroda

„Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. bevonásával látja el ezen túl a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklusban esedékes egyes feladatokat. Ezek az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezetek felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a távhőszolgáltató szektort érintő, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások. Idetartoznak továbbá a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási, a hulladékgazdálkodási és az ivóvízminőség-javító projektek is.

A programiroda a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint ellátja a beruházásokkal kapcsolatos irányítási feladatokat. A társaság a végső kedvezményezett meghatalmazása alapján lebonyolítja a beszerzési és közbeszerzési eljárásokat. Szükség esetén aláírja a keretmegállapodásokat, valamint ellátja a műszaki ellenőri feladatokat is. Az iroda a szükséges árubeszerzési és építési beruházási közbeszerzési eljárásokat a végső kedvezményezett helyett és nevében folytatja le és kiválasztja a nyertes ajánlattevőket.”

Forrás:
Új feladatokat kapott a fejlesztési programiroda; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2016. június 16.
Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a 2014–2020 programozási időszakban a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt, a távhőszolgáltató szektort érintő, energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások megvalósításáról; Magyar Közlöny 2016. évi 85. szám 2016. június 13.; 6434-6435. oldalak (pdf)
Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a 2007–2013 programozási időszakban a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt beruházások, valamint a 2014–2020 programozási időszakban a szennyvízelvezetési és -tisztítási, a hulladékgazdálkodási és az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósításáról szóló 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 85. szám; 2016. június 13.; 6436. oldal (pdf)
A Kormány 1310/2016. (VI. 13.) Korm. határozata az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a 2014–2020 programozási időszakban a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt, a távhőszolgáltató szektort érintő, energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások megvalósításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 85. szám; 2016. június 13.; 6437. oldal (pdf)

Építési engedély helyett készenlétbe helyezett napló

„E-naplóval teljesíthető az építési tevékenység bejelentése július 1-től. A lehetőséggel a legfeljebb 300 négyzetméteres házak építői élhetnek.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg – derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányrendeletből.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött kivitelezési dokumentáció. Ennek tartalmaznia kell az aláírólapot tervjegyzékkel, helyszínrajzot, kitűzési helyszínrajzot, utcaképet, eltérő szintek alaprajzait, metszeteket, homlokzatokat, tartószerkezeti terveket, valamint az épület műszaki berendezéseinek rendszertervét.

A bejelentésről a telek fekvése szerinti általános építésügyi hatóság a készenlétbe helyezett e-naplóból értesül.

A rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületek építése minősül.”

Forrás:
Építési engedély helyett készenlétbe helyezett napló; Híradó.hu/MTI; 2016. június 13.
A Kormány 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 84. szám; 2016. június 13.; 6346-6348. oldalak (pdf)

A Kormány 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről

Forrás:
A Kormány 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 84. szám; 2016. június 13.; 6303-6308. oldalak (pdf)

A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos minisztériumi intézkedésekről

Forrás:
A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos minisztériumi intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 85. szám– 2016. június 13.; 6438-6445. oldalak (pdf)