Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

57. Kormányinfó: két kormánykabinet jön létre

„A miniszterelnök döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe, egy gazdasági és egy stratégiai kabinetbe tagozódik a jövőben – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az 57. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

A tárcavezető kifejtette: mindkét kabinetet miniszter vezeti majd, döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, Orbán Viktor döntése alapján témák, ügyek tartoznak majd a kabinetekhez.

A változás célja, hogy több idő maradjon a két kabinetben jelentős döntések előkészítésre, egyeztetésekre, és hatékonyabb legyen a kormányzati tevékenység, jobb legyen a kormányzás – magyarázta Lázár János.

Úgy vélte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas. Mint mondta, személyi változást miniszteri szinten nem tervez a kormányfő. A Miniszterelnökségen az államtitkári változásokat lezártnak tekinti Lázár János, de helyettes államtitkári szinten még lehet változás.

A két kabinet nem egy „beszélgető fórum” lesz, hanem egy formális döntéshozó fórum, jogi relevanciával bír a tevékenysége. A személyes sorsát illető felvetésre úgy fogalmazott: „nekem úgy tűnik, hogy több munkám lesz, mint eddig, (…) érintett vagyok a két kabinet tevékenységében”. Kérdésre azt is elmondta: a kabinetekre vonatkozó személyi döntések ismertetése a miniszterelnök kompetenciája. A miniszter tájékoztatása szerint a strukturális kérdésekről a következő, július 20-i kormányülésen tárgyalnak.

Fővárosi beruházásokról döntött a kormány
Számos fővárosi kulturális beruházásról döntött a kormány – jelentette be Lázár János. Az 57. Kormányinfón ismertette, hogy – Tarlós István főpolgármester jelenlétében – határoztak arról, felújítják az Országos Széchényi Könyvtár főépületét, erre hivatalos tervpályázatot írnak ki, emellett nagy raktárépületet kap az intézmény, várhatóan Piliscsabán.

Döntöttek arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum „használatába ajánlják” a józsefvárosi Palotanegyed több épületét – a Magyar Rádió régi székházának használaton kívüli részeit, valamint az Esterházy- és a Károlyi-palotát -, és ezek között visszaállítják, növelik a zöldfelületeket. A projektre az intézmény főigazgatójától várják a koncepciót.

A miniszter azt is közölte, hogy mintegy 25 milliárd forintból felújítják az Operaház főépületét 2017-2018-ban. Az intézmény művészei az Erkel Színházban és valószínűleg az Eiffel-csarnokban fognak játszani a rekonstrukció alatt. A kabinet emellett új központi épületet keres a Természettudományi Múzeumnak.

A kormányülésen megerősítették az állatkerti fejlesztések támogatását is, a 25 milliárd forintos fejlesztési támogatás rendelkezésre áll és a parkolási problémák megoldására is tesznek lépéseket – tudatta a miniszter.

Elmondta azt is, hogy a három nagy budapesti pályaudvar sorsáról még nem hoztak döntést, további egyeztetés lesz róluk…”

Forrás:
Két kormánykabinet jön létre; Miniszterelnökség; 2016. július 7.

Nagy lehetőségek a hazai közigazgatási Big Data-ban

„Június elején zajlott a Nemzeti Adatpolitikáról szóló Fehér Könyv társadalmi vitája, amely nemrégiben befejeződött. A stratégiai dokumentum a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakmai műhelyében készült, amelynek elnökét, Vágujhelyi Ferencet arról kérdeztük, hogy melyek a legfontosabb sarokpontok és tennivalók a hazai közigazgatási Big Data háza táján.

– A Nemzeti Adatpolitikáról szóló stratégiai munka, az adatpolitikai Fehér könyv társadalmi vitája nemrégiben befejeződött. A teljes dokumentum több mint kétszáz oldalas terjedelme nyilván nem ösztönözte a polgárok százezreit az anyag tanulmányozására, hogy ők is elmondják véleményüket róla. Nem arról van szó, hogy a témát kedvelő informatikai szakemberek építettek maguknak egy homokozót, ahol kedvenc témájukkal játszhattak, most pedig meg akarják mutatni a szélesebb közvéleménynek a homokvárat, hátha nekik is tetszik?
– A Nemzeti Adatpolitika nem az informatika műszaki problémáiról szól. Mérnökök, matematikusok vagy programozók nem találnak benne közvetlenül olyan műszaki feladatokat, amellyel azután eljátszhatnának, hogy a hasonlatnál maradjak. A Nemzeti Adatpolitika arról szól, hogy mit kezdjünk azzal a mérhetetlenül sok adattal, amely a különböző szervezeteknél közfeladataik ellátása során keletkezik. Itt nem az egyedi hatósági ügyekhez kapcsolódó személyhez kötött adatokról van szó, hanem valóban a közösség, a köz adatairól. Pontosabban arról, hogy mi legyen a közadatokkal. Mit gyűjtsünk össze és kinél? Kinek mi ebben a feladata? Fel kell-e dolgozni, vagy ezt hagyjuk a külső szereplőkre? Ki férhessen hozzá, mihez és mennyiért? Ezek olyan kérdések, amelyekről egy közigazgatási szakembernek, közgazdásznak, jogásznak, politikusnak, beruházási tanácsadónak vagy környezetvédőnek a saját nézőpontját képviselendő akkor is lehet megalapozott szakmai véleménye, ha az informatika műszaki kérdései egyáltalán nem érdeklik. Példaként említem, hogy egy térinformatikai rendszerbe fel lehet tölteni közlekedési, szociológiai, bűnügyi és közműadatokat egyaránt. Az egyes szakmákat más-más érdekli, de egyiknek sem kell, hogy ismerete legyen arról, hogy magát a rendszert műszakilag miként is rakták össze. Mindenki elmondja, hogy ő mire használná, mitől lehetne jobb, milyen adatokra van szüksége, esetleg milyen adatok ne szerepeljenek benne, mert az magának a közösségnek ártana.

– Tehát az adatok most is keletkeznek. Az adatpolitikától lesznek felhasználhatók?
– Az adatpolitika alapján születnek meg azok a jogszabályok, amelyek az érintett szerveket az adatok feldolgozására és megosztására kötelezik. Az egyedi ügyekben keletkezett információt például anonimizálni kell, majd olyan formátumúra kell alakítani, amelyet a majdani elemzők széles köre megért. A szakmai feladatokat ellátó szervezetek sokszor úgy gondolják, hogy az adott részterülethez ők értenek legjobban, ezért mindenkinek, aki a témával foglalkozik, az ő rendszerüket kellene használnia, és egy bit nem sok, annyi adatot sem osztanak meg önként. El kell ismerni, hogy sokszor valóban ők jelentik az adott területen a szakma csúcsát. Következtetésük mégis súlyos tévedés! Az élet különböző területein előállított, gyűjtött vagy mért adatokból minőségileg új születik, ha együtt elemezzük őket. Az utak állapotát tartalmazó adatbázist egy közlekedésmérnök bizonyosan jobban elemez, mint egy befektetési tanácsadó. De az utóbbi azt is megnézi, hogy az adott térségben hány szakképzett munkanélküli van. Az útról pedig elég csak annyit tudnia, hogy a négy és fél méter magas, húsztonnás kamion oda tud-e menni a kinézett telephelyre a legközelebbi repülőtérről vagy pályaudvarról anélkül, hogy a szomszéd falu villanyvezetékét elsodorná.

– Akkor most meghozzák azokat a jogszabályokat, melyek arra kötelezik a közfeladatot ellátó szerveket, hogy kiterítsék ország-világ elé a közadatainkat?
– Először meg kell határozni az adatok használatának célját. Az egyértelmű, hogy ezen célok szolgálatában minden közfeladatot ellátó érintettnek adatot kell szolgáltatnia. Ez bizony sokszor pénzbe kerül, amit valakinek ki kell fizetni. Emellett meg kell teremteni a hozzáférés jogi és műszaki feltételeit. A célokhoz ügyfelek, azaz majdani elemzők tartoznak. Ők egyaránt jöhetnek a köz- vagy az üzleti szférából.

– Miért érdeke az embereknek, hogy az üzleti szférából érkezők fölözzék le a hasznot saját közösségünk adataiból? Még ha fizetnek is érte, nyilván azért teszik, hogy a Magyarország által kínált piacon ők járjanak jól.
– Biztosan sok olyan példát lehet mondani, amikor a közösség nem profitál abból, ha a közadatokat piaci cégek használják fel például marketing célból. Lehet, hogy az ilyen elemző képességekkel nem rendelkező helyi cég élete lesz ettől nehezebb. De a szép piros, ropogós és zamatos paradicsomot a piacon csak úgy lehet eladni, ha sajnálattal belenyugszunk, hogy a portékát a konkurencia is látja. Ha viszont a piac üzemeltetője készít egy képet róla, és azzal reklámozza magát, hogy több vevőt vonzzon oda, akkor már nem sajnáljuk, hogy önös érdekből teszi, mert mi is jól járunk. Esetleg hozzunk létre egy közintézményt vagy állami céget, aki majd minden értelmes módon elkészíti az elemzéseket, és tőle lehet hozzájutni a kész jelentésekhez? Sajnos a gyorsan változó gazdaságban nem tudjuk előre megmondani, hogy ki mit venne észre az óriási mennyiségű információból. Leginkább azért nem, mert nem ismerjük az elemzés célját. Azt pedig senki nem gondolhatja komolyan, hogy ezt elmondják. Ha valahol messze egy cég megbíz egy tanácsadót, hogy Közép-Európában keressen helyet egy újonnan építendő nyolcszáz fős üzemnek, akkor néhány hónap múlva kap három elemzést, például a magyar, cseh és lengyel adórendszerről, a szakképzett munkaerő elérhetőségéről és bérszínvonaláról, az adott országban kiválasztott terület infrastruktúrájáról. Az elemzést a befektetési tanácsadó szép színes brossuraként prezentálja, hogy az ügyfele lássa: megdolgozott a pénzéért. Ha Magyarország esetében ésszerű erőfeszítéssel, ésszerű áron nem jut hozzá az elemezhető adatokhoz, akkor harmadiknak inkább egy szlovák telephelyet javasol. A tanácsadó a közép-európai országok közadataiból termelt magának profitot. Azokból az adatokból, amelyeket ezen országok polgárai állítottak elő közpénzen! Jobban járunk, ha nem engedjük? A távoli befektető nem keresi majd meg az állami „adatügynökséget”, hogy készítse el neki az elemzést. Lehúz bennünket a listájáról. Éppen ezért nagyon fontos, hogy hazánk kialakítsa mind azt az intézményrendszert, és mind azokat a működési mechanizmusokat, amelyek mentén a hazai közigazgatásban keletkező adatok megfelelő módon hozzáférhetővé, és ezáltal hozzáadott értéket teremtővé válnak.”

Forrás:
Nagy lehetőségek a hazai közigazgatási Big Data-ban; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács/IT Business; 2016. július 4.
Lásd még: A nemzeti adatpolitikáról szóló fehér könyv – társadalmi egyeztetés; Miniszterelnökség; 2016. május 31.

A Kormány 1355/2016. (VII. 7.) Korm. határozata a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásáról

„A Kormány a turizmussal kapcsolatos állami feladat- és intézményrendszer átalakításához szükséges intézkedésekről szóló 1156/2016. (III. 31.) Korm. határozat végrehajtása érdekében
1. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy készítsenek áttekintést és ennek alapján adjanak tájékoztatást a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosnak és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a hatályos Éves Fejlesztési Keretben és annak tervezett módosításában foglalt konstrukciók megjelölésével
a) az elsődlegesen turizmusfejlesztésre irányuló, valamint
b) a turisztikai fejlesztési vonatkozású fejlesztési célokról, a támogatható tevékenységekről és az ezekre tervezett forrásokról, továbbá a megvalósításra kijelölt szervezetekről vagy pályázói körről, kiegészítve az egyes közbeszerzések státuszával;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2016. július 15.

2. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy vizsgálják meg az egyes prioritásokban a turisztikai fejlesztések támogatásának lehetőségét, és tájékoztassák a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztost és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatóját a vizsgálat eredményéről, különösen a támogatható tevékenységekről, valamint a rendelkezésre álló források összegéről;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2016. július 15.

3. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy az 1. pontban érintett operatív programok prioritásainál gondoskodjanak
a) előzetes egyeztetési lehetőség biztosításáról a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos részére a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság napirendjén szereplő turisztikai tárgyú előterjesztések tekintetében,
b) egyeztetési, véleményezési és javaslattételi lehetőség biztosításáról a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója számára a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok, különösen a felhívások előkészítése tekintetében,
Felelős: az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek
Határidő: folyamatos

4. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, a Vidékfejlesztési Program, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program, az Európai Területi Együttműködés (ETE) Programok prioritásai tekintetében biztosítsák az egyeztetés, véleményezés lehetőségét a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója számára, annak érdekében, hogy a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználása a nemzeti turizmusfejlesztési koncepcióval összhangban történjen;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

5. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tegye lehetővé azt, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség kijelölt munkavállalói állami projektértékelői jogviszony keretében bevonásra kerüljenek a turisztikai tárgyú projektek értékelésébe;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

6. visszavonja a Balaton Területfejlesztési Koncepció (2014–2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2014–2020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról szóló 1821/2015. (XI. 12.) Korm. határozatot.”

Forrás:
A Kormány 1355/2016. (VII. 7.) Korm. határozata a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 101. szám; 2016. július 7.; 7945-7946. oldalak (pdf)
Lásd még: Visszavonták a Balaton 300 milliárdos fejlesztési támogatását; Index.hu; 2016. július 7.

Közigazgatás, politika

Vita Romániában a közigazgatási régiók kialakításáról

„Nem a jelenlegi szakértői kormány fog döntést hozni az ügyben, de fontos újraindítani a közvitát a közigazgatási régiók kialakításáról – jelentette ki hétfőn Dacian Ciolos román miniszterelnök a Helyi Közigazgatás Fóruma elnevezésű kétnapos tanácskozás megnyitóján, a bukaresti parlamentben.

A kormányfő hozzátette: a kérdés a parlamenti választások után „kerülhet egyenesbe”, a következő kormány célkitűzéseinek függvényében.

A miniszterelnök, az Európai Bizottság egykori mezőgazdasági biztosa hangsúlyozta, hogy a közigazgatási hatáskör nélküli fejlesztési régiók valójában a megyék társulásaként működnek, ami azzal jár, hogy a megyék vezetői a kizárólag számukra előnyös szempontokat tartják szem előtt. Ezért aztán hiányoznak a régiók egészét érintő koherens projektek, amelyek függetlenek lennének egyik vagy másik megyei tanácselnök politikai prioritásaitól. Ciolos szerint mielőbb meg kell vitatni tehát, hogy milyen hatásköröket kell adni a régióknak, milyen forrásokkal rendelkezzenek, és hogyan történjen ezeknek az elosztása, milyen legyen a régiók viszonya a helyi és a megyei hatóságokkal. A miniszterelnök hozzátette: mindezekre a kérdésekre úgy kell válaszokat találni, hogy a régiók ne csupán egy újabb bürokratikus „réteget” jelentsenek, hanem valóban hatékonyabbá tegyék az ország közigazgatását.

Ciolos azt is közölte, hogy a kormány elkötelezett a decentralizáció mellett, és a közigazgatási tárca jelenleg vizsgálja, hogy például a mezőgazdaság, a kultúra, az idegenforgalom vagy az oktatás terén milyen hatásköröket adhat át az önkormányzatoknak.

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy hamarosan elkészül a kormány területi fejlesztési stratégiája, amelynek egyik fő célja megszüntetni az ország különböző régiói között fennálló különbségeket. A kormányfő emlékeztetett: a beruházások évek óta a már fejlett vidékekre irányulnak, aminek következtében a szétfejlődés rohamosan fokozódik.

A régiósítás a 2012-ben kormányra került Szociálliberális Unió (USL) egyik fő választási ígérete volt. A tervet előbb csak halasztották, mert attól tartottak, hogy a régiók létrehozásához elengedhetetlen alkotmánymódosító referendum elbukik az alacsony jelenlét miatt, az alkotmánybíróság ellenállása miatt pedig nem tudták azonnali hatállyal módosítani a népszavazásra vonatkozó törvényt. Mire pedig az érvényességi küszöböt 30 százalékra leszállító jogszabály hatályba lépett, felbomlott a szociáldemokrata-liberális koalíció.

Ha a régiók kialakítása Dacian Ciolos szándékainak megfelelően „egyenesbe kerül”, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók kapnak közigazgatási hatáskört. Az RMDSZ szerint ez jelentős csapás lenne a romániai magyarságnak, mert azt jelentené, hogy a közösség egyetlen régióban sem alkotna többséget.”

Forrás:
Újra beolvasztással fenyegetik a romániai magyarokat; nol.hu; 2016. július 4.

Megállíthatatlanul terjednek az új települési adók

„Több mint 150 önkormányzat nyúlt hozzá az idén érdemben az adórendeletéhez, és vezetett be új adót, vagy növelte meg a terhet. A forráshiány miatt kevesen hagyják ki a vállalkozások terhelését, és megállíthatatlanul terjed a földadó is.

Havi ötven–százezer forint adót vetett ki Nagymaros önkormányzata a nála tárolt nagyobb teljesítményű motorcsónakokra és jachtokra – a hajóadó a legújabb kreatív elvonás, amelyet egy település bevezet. Az idén több mint 150 önkormányzat határozott a településen élők vagy az ott tevékenykedők terhének emeléséről vagy módosításáról, összesen közel kétszáz új elvonást vezettek be – derül ki az Ado.hu összesítő táblázatának tanulmányozásából. A települések sokáig igyekeztek a szavazóikat mentesíteni a közterhek megfizetése alól, kevesen vezettek be a lakosságot terhelő adót, ám idővel egyre többen kényszerültek erre is. Az idén közel 40 önkormányzatnál jelent meg például a kommunális adó – ezt az elvonást már több mint 2200 település alkalmazza, vagyis a képviselő-testületek kétharmada. Nem sokan terhelik azonban az ingatlanokat: telekadót 521 település vet ki, a lakóingatlanokat alig több mint hatszáz, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig mindössze 23 önkormányzat adóztatja meg. Idegenforgalmi adót valamivel több mint 800 település vet ki.

A legnépszerűbb elvonás az iparűzési adó, amely csak a vállalkozásokat terheli, és nem közvetlenül a szavazókat: ma már kevesebb, mint 350 olyan település van Magyarországon, ahol a cégeknek nem kell fizetniük a bevételeik arányában. Az idén iparűzési adót több mint 60 településen emeltek vagy vezettek be, miközben a képviselő-testületek egyre nagyobb kedvvel éltek a tavaly januártól nekik adott új lehetőséggel is: egymás után vetettek ki adót mindenre, amit az állam nem terhel elvonással.

Ez a lehetőség leginkább a földadó bevezetését jelenti, amit ma már több mint 50 település alkalmaz, pedig elég nagy volt az ellenállás ezzel szemben. A települési adó különleges szabályai tulajdonképpen véletlenül tették lehetővé a termőföld megadóztatását: az agrárszakemberek sokáig abban a hitben voltak ugyanis, hogy az 1992-es földadóról szóló törvény alapján védve vannak a mezőgazdasági területek. Az a jogszabály ugyanis központi elvonásként határozta meg a föld adóját, de nulla kulccsal – vagyis a termelők védve lettek volna. Csakhogy 2012-ben egy nagy adminisztrációs egyszerűsítési hullámban ezt a törvényt, mint értelmetlent, eltörölték: így az önkormányzatok joggal terhelhetik meg a földeket. A Földművelésügyi Minisztérium (FVM) próbált ugyan azzal érvelni, hogy a települési adót vállalkozásokra nem lehet kivetni, de ez nem sokat ért: a föld tulajdonosai magánszemélyek, így csak azok vannak védve, akik vállalkozási formában termelnek. Ez magasabb adófizetést is jelent – vagyis a passzus keveseket védhet.

A földadót mindenesetre – épp az FVM tiltakozásai nyomán – csak egy-két önkormányzat kezdte alkalmazni tavaly. Aztán a számuk tucatnyira duzzadt az év közepére, míg januártól tovább emelkedett a földtulajdonosokat terhelő települések száma. A többség ráadásul figyel ez ügyben is arra, hogy helyben ne okozzon galibát: a településen élők jellemzően kedvezményt és/vagy teljes mentességet kapnak, miközben a kistermelőket is sok esetben mentesítik a teher megfizetése alól. Az önkormányzatok jellemzően a nagyobb, nem helyben élő földtulajdonosokat adóztatják meg előszeretettel.

A települési adó kreatív oldalát csak kevesen használták ki eddig. Két település vezetett be traktoradót: azokat a mezőgazdasági (és egyéb, rendszám nélküli) gépeket terhelték, amelyek ugyanúgy a vagyon részét képzik, mint a föld. Másik két település a magas épületekre vetett ki toronyadót már korábban: itt a cél persze nem az egyházak megadóztatása volt (ők mentességet kaptak), hanem a mobilcégeké – egyszerűen az adótornyokért kértek volna ily módon sokkal többet, mint amennyit a társaságok fizetni akartak volna.

A nagymarosi hajóadó teljesen különleges a magyar adórendszerben: nincs rá példa – de a helyi testületen simán átment a javaslat. A jegyzőkönyv tanúsága szerint némi vita volt arról, hogy önadózással tényleg be lehet-e majd szedni az adót (a telkeken azért el lehet tenni egy hajót), mindenesetre önadózással szedik be, és a település három kikötőjének is feladatul szabták, hogy a tulajdonosokkal fizettesse meg a terhet. Az adó egyébként a motor teljesítményével párhuzamosan nő: 50 kilowatt alatt 25 forintot kell fizetni kilowattonként, 50 és 100 között 35, 100 fölött 45 forint a havi tarifa. A jelentős progresszivitás miatt a teher a nagyobb hajóknál sokszorosa a kisebbekének, míg az építményadót is fizető nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményt kapnak egy januári módosítás nyomán.”

Forrás:
Megállíthatatlanul terjednek az új települési adók; Várkonyi Iván; Világgazdaság Online; 2016. július 6.
Lásd még: az eredeti cikket kísérő infografika

Szlovákia: száz nap a közigazgatásban és az önkormányzásban

„“A társadalmi és politikai stabilitást ígérő, társadalmi párbeszéden és strukturális reformokon alapuló, rendszerszerű változásokat tervező kormányprogram teljesítésének 100. napjához érkeztünk. A kormányprogram a kormánypártok által kitűzött alapvető és tán egyedüli rendeltetése teljesült, amikor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az előterjesztett program alapján bizalmat szavazott a kormánynak. Ezután a kormánypártok a gyakorlatban az idő múltával egyre jobban vonakodnak a programteljesítés ellenőrzésétől, hiszen a teljesítés hiányosságai hatékony felületet biztosíthatnak a kormány tevékenysége ellen szóló kritikának. Közigazgatási és önkormányzati viszonylatban nem kevesebb kritikával kell, hogy illessem már önmagában a kormányprogram tartalmát. Az említett strukturális reformok és rendszerszerű változások tervezetei a programban sorra elkerülik mind a közigazgatást, mind pedig a helyi és megyei önkormányzatokat, melyeket a kormányprogram szinte kizárólag csak a párbeszéd és a különböző egyéb programpontok teljesítésére szükséges együttműködés során emleget. Hatékony akcióterveket, célkitűzéseket, és az önkormányzást elősegítő rendelkezéseket hiába keresnénk a kormányprogramban, melyben a jogkörök hatékony felosztása helyett sokkal inkább a közigazgatás burkolt vagy éppen nyílt központosítása kapott helyet.

Mintegy a központosítás kifejezéseként, már az első száz napban megalakult Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettes beruházásokért és informatizációért felelős új hivatala, amely az uniós alapok lehívásának irányítását, koordinálását és elbírálását, valamint az államigazgatás informatizációját hivatott megreformálni. Egyelőre kérdéses, sikerül-e az új tárcának átláthatóbbá tenni az uniós források felhasználását, és történik-e majd minőségi javulás a lehívások szabályaiban és az informatizáció területén, vagy egy nyíltan vállalt központosítási eljárás következtében csak egy újabb lehetőség nyílik-e a közpénzek ellenőrizetlen felhasználására a többség által továbbra is teljesíthetetlen, túlárazott pályázatok kiírásával. A magyarlakta területekre való tekintettel érdemes lesz folyamatosan felügyelni, miként teljesül a tárcavezető azon múlt heti kijelentése, mely szerint az állam felelőssége biztosítani a szélessávú internet hozzáférést a kisebb és távolabb fekvő településekre.

A gyanú, mely szerint egy átláthatóbb, jogköreiben hatékonyan felosztott, decentralizált közigazgatás és önkormányzás valóban nem a jelenlegi kormánypártok célja, bebizonyosodott, amikor a parlament első körben lesöpörte az asztalról az ellenzék Tt. 369/1990 számú, Községi önkormányzatokról szóló törvény módosító javaslatát, amely a községi önkormányzatok mellett működő szakbizottságok és községi tanácsok (megalakulásuk esetében) üléseit javasolta nyilvánossá tenni, így biztosítva azok átláthatóbb tevékenységét a lakosok számára.

A felsorolt történéseken, valamint az új hivatalvezetők párt közeli kinevezéseiken kívül az elmúlt száz napban az érintett területen nem maradt túl sok értékelni való a kormány tevékenységét illetően. Ez egyrészről a kormányprogram már említett közigazgatást és önkormányzást érintő hiányosságainak tudható be, másrészről pedig a botrányok, az egyes tagok ellen benyújtott bizalmatlansági indítványok következtében megingott kormánytámogatottság jele is lehet.””

Forrás:
Száz nap a közigazgatásban és az önkormányzásban; Kőrösi Ildikó; Felvidék.ma; 2016. július

Románia: törvényértelmező hatóságot szorgalmaz Antal Árpád

„Törvényértelmezési kérdésekkel foglalkozó kormányzati testület létrehozását sürgeti Antal Árpád, aki attól tart, hogy a decentralizáció helyett központosítás következik.

Romániában megbénult a közigazgatás, az államigazgatás, ezt kellene sürgősen feloldani – fogalmazott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az elöljáró részt vett a hét elején a bukaresti önkormányzati konferencián, melyen véleménye szerint számos értékelhető stratégia elhangzott – többek közt a régióátszervezés és a decentralizáció is terítékre került –, ám kérdés, hogy ezekből mit lehet majd megvalósítani.

„Óvatos vagyok, mert az elmúlt években azt tapasztaltam, ha Bukarestben a decentralizációról harsognak, utána mindig központosítás következik” – jegyezte meg Antal Árpád. Úgy véli, a már évekkel ezelőtt kidolgozott decentralizációs törvénycsomag megoldás lehetne, azzal kellene továbblépni, tisztázva az alkotmánybíróság forrásokra vonatkozó kifogásait. Antal szerint előrelépés lehet, ha ágazatonként megvalósítják a hatáskörök és a források átcsoportosítását, de még akkor is gondot jelent, hogy egy-egy területet tucatnyi törvény szabályoz, így nehéz olyan döntést hozni, hogy az ne ütközzön valamelyik törvény egy cikkelyével, vagy éppen egy rendelet valamelyik mellékletével, részletezte a polgármester.

Szerinte a konferencián résztvevő önkormányzati alkalmazottak egyetértettek abban, hogy a rendszer jelenleg abban érdekelt, hogy ők minél kiszolgáltatottabbak legyenek. „Ott tartunk, hogy sem Bukarestben, sem máshol az országban senki nem mer vállalni egy döntést, vagy aláírni bármit” – mondta a polgármester. Antal éppen ezért javasolta a konferencián, hogy hozzanak létre egy kormányzati intézetet, egy hatóságot, amely a törvényértelmezési kérdésekben állást foglal, és az álláspontját elfogadják az ellenőrző szervek.

„Jelenleg bármelyik minisztériumhoz fordulnak a közigazgatásban dolgozók, azt a választ kapják, hogy járjanak el a törvény értelmében, és vállalják a felelősséget. Furcsa lehet ez a javaslat, de Románia nem egy normális ország. Ha az ellenőrzések során valakit el akarnak kapni, akkor biztosan megteszik a számtalan jogszabály valamilyen előírása alapján. Ezért lenne szükség egy mindenki által elfogadott, kötelező érvényű törvényértelmezésre” – mutatott rá Antal Árpád.

Az önkormányzati konferencián elhangzottakat kommentálta keddi hírlevelében Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki pozitívumnak tartja, hogy Dacian Cioloş miniszterelnök a rendezvényen elhangzott beszédében a régióátszervezésről szóló társadalmi vita újraindítását sürgette. Kovács Péter szerint az őszi romániai választások tétje a magyarság számára az, hogy képes lesz-e jó irányba befolyásolni az ország régióátszervezését, mert erős képviselet nélkül csupán külső szemlélője maradhat a folyamatnak.

A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ továbbra is 16 gazdasági-fejlesztési régió létrehozását támogatja. „A közigazgatási hatáskörű régiók létrehozása jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítunk fel a megye és az országos szint között, hanem a gazdasági-fejlesztési régiókat kell átalakítani” – mondta Kovács Péter. Emlékeztetett: az RMDSZ törvényjavaslata 16 gazdasági-fejlesztési régiót javasol, köztük a székelyföldi térséget magában foglaló Hargita, Kovászna, és Maros megye, illetve a partiumit tömörítő Szatmár, Szilágy és Bihar megye is különálló fejlesztési régiót alkotna. Az ügyvezető elnök szerint a mostani nyolcrégiós felosztás miatt az ország elesik az európai uniós forrásoktól, régión belül a gazdag megyék fejlődnek, a szegényebbek pedig lemaradnak.

Amint arról beszámoltunk, Dacian Cioloş miniszterelnök a konferencián közigazgatási régiók létrehozását szorgalmazta, és reményét fejezte ki, hogy a novemberi parlamenti választás után célegyenesbe kerülhet a régióreform.”

Forrás:
Törvényértelmező hatóságot szorgalmaz Antal Árpád; Bíró Blanka; Krónika Online; 2016. július 6.

Jut pénz a Balaton fejlesztésére is

„A Balaton fejlesztésére szánt 300 milliárd forintot ezután is kifejezetten a turizmus fellendítésére kívánja elkölteni a kormány úgy, hogy a tavasszal átalakított állami feladat- és intézményrendszerben összehangoltan a területért felelős kormánybiztos és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) koordinálja a forrásokat – közölte pénteken az MTÜ.

Ezt annak kapcsán jelezték, hogy csütörtökön kormányhatározat jelent meg a turizmusfejlesztésre szánt uniós források összehangolásáról, amely egyben visszavonta a balatoni területfejlesztést és a tervezett beruházásokat rögzítő korábbi határozatot.

Az ebben foglalt, pontosan 312,5 milliárd forintnyi forrás nem vész el, azonban tudatosabb és szervezettebb állami szerepvállalással a turizmus teljesítménye tovább növelhető a régió­ban, illetve az egész országban – közölte a turisztikai ügynökség. A kormány célja az, hogy a folyamatosan bővülő turizmus az eddiginél is magasabb sebességbe kapcsoljon és a jelenlegi tíz százaléknál nagyobb arányban járuljon hozzá a magyar GDP-hez, illetve még több munkahelyet teremtsen.

Az MTÜ leszögezte: a mostani döntéssel a kormány azt üzeni, hogy az ágazat komoly fejlesztéseket és beruházásokat igényel, ezért jelenleg a turizmusfejlesztési célokra felhasználható európai uniós források összehangolására van szükség, a napokban megjelent kormányhatározat is ezt hivatott elősegíteni.”

Forrás:
Jut pénz a Balaton fejlesztésére is; Thurzó Katalin; Magyar Idők; 2016. július 10.

Közigazgatási, politikai informatika

A könyvelők tiltakozásának hatására szűrhetőek lesznek az Ügyfélkaputól érkező rendszerüzenetek

„A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) csütörtökön fog egyeztetni az érintett szakmai szervezetekkel az Ügyfélkaput érintő változtatásokról, amik az utóbbi időben nagyon sok könyvelőnek nehezítették meg a munkáját, és már arra is van tervük, hogy miként alakítsák át a rendszert – írta a NISZ az Index kérdésére.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy sok magyar könyvelőt kergetett őrületbe egy központi változtatás az ügyfélkapuban, ami miatt átláthatatlanul sok levelet kaptak az utóbbi időben.

„Az MKOE tiltakozik a jelenlegi levélszemet eredményező fejlesztés ellen és azzal kapcsolatosan azonnali, elektronikus úton történő egyeztetéseket javasol! Első lépésként az ügyfélkapu 10 éve változatlan formájú tárhelyét kellene fejleszteni, amely jelenleg semmilyen szűrést, keresést, rendezést nem engedélyez, a tartós tárhely bővítését pedig a KEKKH letiltotta” – írta a Magyar Könyvelők Országos Szövetsége (MKOSZ) a Facebookon még június végén.

A NISZ azt is elárulta, hogy az általuk tervezett megoldás lehetőséget ad majd arra, hogy szűrhetőek legyenek az Ügyfélkaputól érkező rendszerüzenetek, így az ehhez kapcsolódó postafiókban csak a munkavégzés szempontjából fontos és releváns üzenetek lesznek láthatóak. Az új funkciót az egyeztetések és tesztek után, augusztus elején helyezik éles üzembe, így a könyvelők várhatóan az augusztus 12-i bevallási határnap előtt már használhatják azt.

„A könyvelők az Ügyfélkapu legaktívabb felhasználói, ezért az őket képviselő szakmai szervezet kritikái, javaslatai rendkívül fontosak számunkra. Az Ügyfélkapunak azonban széles felhasználói köre van, sokrétű igényekkel. Az elektronikus bírósági ügyintézést lehetővé tevő új funkciókat a polgári perrendtartásról szóló törvény 2016. július 1-től hatályos előírásainak megfelelően fejlesztettük ki. Figyelembe véve azonban, hogy a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete által kifogásolt jelenség valóban kényelmetlenséget jelenthet számukra, a NISZ egyeztetést folytat az érintett szakmai szervezetekkel a témában” – írták.”

Forrás:
Nem volt felesleges a könyvelők kiakadása, átalakítják a levélszemetelő Ügyfélkaput; Stubnya Bence; Index.hu; 2016. július 5.
Lásd még: Az ügyfélkapu nem szemetesláda!; Magyar Könyvelők Országos Szövetsége; 2016. június 29.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által hozott döntésekkel szembeni keresetlevél elektronikus benyújtása

„2016. július 1-től kötelezővé vált az elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal a közigazgatási perekben, illetve a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára.

A polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III. törvény rendelkezései értelmében a 2016. január 1-től fennálló opcionális időszakot követően 2016. július 1-től kötelezővé vált az elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal a közigazgatási perekben, illetve a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára.

E jogalanyok 2016. július 1. napjától kezdődően a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által hozott döntésekkel szembeni keresetlevelet elektronikus úton, a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/ honlapon keresztül elektronikus űrlap (iForm) használatával nyújthatják be az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél.”

Forrás:
A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által hozott döntésekkel szembeni keresetlevél elektronikus benyújtása; Kormányablak.hu; 2016. július 6.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és a NISZ sikeresen egyeztetett

„A NISZ Zrt. mai (2016.07.07) tájékoztatója szerint figyelembe veszik a könyvelők és más gyakori ügyfélkapu tárhely használók igényeit, ezért átmeneti megoldásokat és távlati fejlesztéseket irányoztak elő.

Átmenetileg az ügyfélkapu tárhelyének fejlécébe szűrő panel kerül, amellyel a hivatali (Pl. NAV) üzenetek úgy jeleníthetőek meg, hogy mellettük egyetlen „RENDSZER” üzenet se fog megjelenni. Ilyenkor a fejlécben szereplő szöveg figyelmeztető jelzést fog tartalmazni, a szűrés ténye miatt. A fejlesztők azt is ígérik, hogy ez a gyors-szűrő olyan „süti” beállítás lesz, amit a böngészők meg tudnak jegyezni.

Távlati fejlesztésként azt ígérték, hogy az ügyfélkapu felhasználók profilt kapnak, amelyben beállításokat, például szűréseket tudnak majd végezni. További távlati fejlesztésként az ügyfélkapu mappás rendszerét is felvázolták.

Az ígéretek teljesüléséhez az MKOE részéről tesztelési együttműködés került felajánlásra.”

Forrás:
Sikeres egyeztetés a NISZ Zrt-nél; Magyar Könyvelők Országos Egyesülete; 2016. július 7.

Az Állami Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a KINCSINFO ellenőrzése során

„Az Állami Számvevőszék befejezte a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. (KINCSINFO Nkft.) 2012. április 12. és 2014. december 31. közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a Magyar Államkincstár tulajdonosi gyakorlásánál, a KINCSINFO Nkft.-nél a vagyonnal való gazdálkodás feltételeinek kialakításánál, a projektköltségek elkülönítésénél, valamint a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségénél. Az ÁSZ megállapította, hogy az éves beszámolók leltárral való alátámasztottsága nem volt biztosított, ezért a mérleg valódiság elve nem érvényesült.

Az Állami Számvevőszék úgynevezett témacsoportos ellenőrzés keretében állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket ellenőriz, ennek keretében került sor a KINCSINFO Nkft. ellenőrzésére is. A társaság a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek közé tartozott, adósságot keletkeztető ügylete nem volt. A társaságot a Magyar Állam nevében a Magyar Államkincstár (Kincstár) alapította nem jövedelemszerzésre irányuló nonprofit korlátolt felelősségű társaságként. A KINCSINFO Nkft. a Kincstár informatikai infrastruktúrájának üzemeltetésében, a meglévő rendszerek és új rendszerek fejlesztésében működött közre jogszabályi kijelölés alapján. A KINCSINFO Nkft. állami vagyont nem kezelt, saját vagyona 2014-ben 1 milliárd 82,2 millió Ft volt, amiben meghatározó részt képviseltek a készletek között befejezetlen termelésként nyilvántartott EU-s és hazai költségvetési forrásból finanszírozott 702,6 millió Ft összegű szoftver fejlesztési projektek.

A Kincstár a KINCSINFO Nkft. felelős gazdálkodásához szükséges követelményeket kialakította, meghatározta a tulajdonos számára fenntartott jogokat. A Kincstár tulajdonosi joggyakorlása a törzstőke emeléshez és a rezsiköltségek számlázásához kapcsolódóan nem felelt meg az előírásoknak. A Kincstár a KINCSINFO Nkft. 2014. évi törzstőke emeléséről szóló döntése előtt nem kérte meg az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását, valamint a KINCSINFO-val kötött együttműködési megállapodásban foglaltak ellenére a 2012. évre vonatkozó rezsiköltségeket 2013-ban, utólagosan számlázta ki.

A KINCSINFO Nkft. a vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozását hiányosan alakította ki. Nem rendelkeztek 2012-2014 között számlarenddel és 2014. március 30-ig nem készítették el az önköltségszámítás rendjének szabályzatát. A bevételek és ráfordítások könyvviteli elszámolása – a 2012. évet kivéve – a számviteli törvény által meghatározott főkönyvi számlákra történt, azonban a projektköltségek belső szabályzatban előírt elkülönített elszámolási kötelezettségének 2014 májusáig nem tettek eleget. A KINCSINFO Nkft. vagyongazdálkodása és a vagyonváltozást eredményező döntések során a 2013. évi eszközbeszerzéshez kapcsolódóan két szerződéskötésnél nem tartotta be a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

Az éves beszámolók mérlegtételeinek leltárral való alátámasztottsága 2012-2014 között nem volt biztosított, ezért a mérleg valódiságának elve nem érvényesült. A leltározást 2012-ben nem folytatták le. 2013-ban és 2014-ben lefolytatták, azonban nem volt biztosított az analitikus nyilvántartás és a leltár egyezősége a leltár időpontja és a mérlegforduló nap között történő változások dokumentáltságának hiánya miatt. Az éves beszámolók keretében készített mérlegtételekhez kapcsolódóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatainak egyeztetését dokumentált formában nem készítették el. Az éves beszámoló készítési és letétbe helyezési kötelezettségnek 2012-2014 között eleget tettek, azonban a kiegészítő mellékletek egyik évben sem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.

Az ÁSZ a KINCSINFO Nkft. ügyvezetőjének, valamint a Kincstár elnökének fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Befejeződött a KINCSINFO ellenőrzése; Teski Norbert; Állami Számvevőszék; 2016. július 7.

Csúszik a fővárosi elektronikus jegyrendszer bevezetése

„Még az elektronikus jegyrendszer tesztüzemének kártyáit sem rendelték meg, noha ősztől a bérleteseknek is használniuk kellene azokat. A BKK és a kártyarendszerért felelős állami cég egymást okolja a csúszásért.

Megfeneklett a fővárosi elektronikus jegyrendszer bevezetése. A hivatalos átadási határidőt ugyan nem módosították, de az ütemtervhez képest több hónapos a csúszás – így félő, hogy nem lesz mit avatni a következő országgyűlési választás előtt. Ez a kormánynak sem jönne jól, különösen úgy, hogy a budapesti e-jegy bevezetését a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK), illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozása, valamint az ezekhez szükséges jogszabályok változása hátráltatja. Márpedig a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója szerint a késlekedés oka elsősorban ez. A fővárosi elektronikus jegyrendszer kártyáinak megszemélyesítését végző állami cég, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szerint viszont nem így van.

– A kártyák kiadását lehetővé tevő jogszabályi környezet utolsó eleme, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény és a kapcsolódó kormányrendelet 2015-ben megszületett. A többi jogszabály 2011 és 2014 között jelent meg, így ezzel aligha indokolható a fővárosi projekt késése – szögezi le Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója. – Ráadásul a BKK arra is lehetőséget kapott, hogy a fővárosi elektronikus jegyrendszert csak később integrálja a nemzeti kártyarendszerbe. A BKK mégis az azonnali csatlakozás mellett döntött. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. pedig azért, hogy a budapesti kártyák megszemélyesítésével ne kelljen megvárni a NEJP jövő évi indulását, programot dolgozott ki.

Ez ugyan lassúbb, mint az éles üzem lesz, de napi 1000-2000 kártya elkészítésére alkalmas, így megfelelő ütemezéssel a kívánt időre kiadhatók az igényelt kártyák. Csakhogy a BKK többszöri ígérete ellenére sem szállította még le a BKV dolgozói tesztüzemének elindításához szükséges 20 ezer kártyatestet. Sőt, lista sincs azokról, akiknek az adatait fel kellene vinnünk a kártyákra.
Veres szerint a tesztüzemet már így is rég elkezdhették volna, lévén az elektronikus személyi igazolványok és a diákigazolványok alkalmasak lennének a BKK központi adatbázisához való kapcsolódáshoz, ha az már működne. Az erre alkalmas kártyával rendelkezőknek így valójában le sem kellene gyártani a közlekedési kártyákat. Vagyis annak költsége megspórolható lenne.

A BKK nem válaszolt lapunk kérdéseire. Az elakadás valódi oka minden bizonnyal a szakmai hibákban kereshető. Mint arról beszámoltunk, a BKK által 28 milliárd forintért megvásárolt rendszer eredeti formájában működésképtelen, a főváros közlekedésszervező cége ugyanis nem rendelte meg hozzá a szoftverek integrációját, az interfészek elkészítését és az adatkezelési, valamint a kivitelezéshez kapcsoló munkákat. Pontosabban a BKK saját maga akarta megoldani a rendszerintegrációt, ám kiderült, hogy ez nem megy.

A Scheidt & Bachmann vállalattal kötött szállítói szerződés ez irányú, átfogó módosításáról már hónapok óta tárgyalnak. A német cég 91 millió euróért vállalta az eszközök szállítását és a rendszer részleges kiépítését, valamint ötéves üzemeltetését. A módosításhoz azonban a projekthez 54,5 millió euró – 16,3 milliárd forint – hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank beleegyezésére is szükség lesz. A BKK szerint az újratervezés miatt nem változik a büdzsé, csak átcsoportosítják a forrásokat. A költségeket 67,7 millió euróra – 20,4 milliárd forintra – taksálta a BKK. Ebben a Népszabadság információja szerint több millió eurós tartalék volt. Ennek a terhére írták ki nemrégiben a projekt 550 millió forintos reklám-, 350 millió forintos mérnöki és 180 millió forintos nyomdai tenderét is. Az üzemeltetési költségeket viszont nem tartalmazza az összeg.

A 2014-ben aláírt szerződés ütemterve szerint a belső tesztüzemnek 2015 őszén kellett volna elindulnia a munkavállalók szabadjegyével, de a BKV dolgozói még mindig nem kapták meg a kártyákat, sőt ezeket egyelőre meg sem rendelte a BKK. A nyugdíjasok között 2015 végén osztották volna szét a kártyákat, míg 2016 őszére az összes papíralapú bérletet plasztikkártyára cseréltek volna.”

Forrás:
Bliccelhetünk, amíg élünk – egymásra mutogat az állam és a BKK; Szalai Anna; nol.hu; 2016. július 5.

Nyílt forráskódra váltanak a bolgár közhivatalok

„A bolgár parlament módosított egy helyi jogszabályt.

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a helyi kabinetnek készített programoknak alapvetően nyílt forráskódúaknak kell lenniük. Az alkalmazásokat egy nyilvános szoftverkód-gyűjtemény keretében elérhetővé teszik. Ezt a tárolót egy új hivatal hozza majd létre és előreláthatóan a GitHub oldalán lesz elérhető. Egyúttal az új hivatal fog felelni a jogszabály betartásáért is.

Mindez nem azt jelenti, hogy az egész ország Linuxra és LibreOffice csomagra vált át, miként arról sincs szó, hogy a helyi kormány a Microsoft és az Oracle illetékeseitől azt várná el, hogy adják ki a termékeik forráskódjait. A meglévő megoldások esetében ugyanis korábban megvásárolták a megfelelő licenceket is. A specifikus programokat viszont úgy kell megalkotni, hogy azokba bárki betekinthessen és azokhoz bárki hozzáférhessen, hiszen végső soron az adófizetők pénzéről van szó és fontos, hogy az emberek láthassák az eredményt.

Bozsidar Bozsanov szoftverfejlesztő a miniszterelnök-helyettes tanácsadójaként vett részt a törvénymódosítási folyamatban. Blogbejegyzése szerint a jogszabály-módosítást támogatók azt remélik, hogy a nyílt forráskódú alkalmazások használatával nőhet a biztonság. Korábban a kormányzati honlapokon számos biztonsági rést találtak, amelyeket éveken át nem foltoztak be, ugyanis az ezzel kapcsolatos szerződés lejárt. A forráskódok megnyitásával azonban ezen problémák számát minimálisra lehetne csökkenteni és a lehetséges hibákat idejében fel lehetne ismerni.

Bozsanov ugyanakkor úgy vélte, hogy a törvény önmagában nem elég, fontos, hogy sikerüljön meg is valósítani az abban leírtakat. Szerinte biztosan lesznek olyan cégek, amelyek megpróbálják majd kijátszani az előírásokat. De alapvetően jónak tartja az elképzelést, amely jobb hivatali szoftverekhez vezethet. Reményét fejezte ki, hogy más országok is követni fogják a radikális eljárásmódjukat.”

Forrás:
Nyílt forráskódra váltanak a bolgár közhivatalok; SG.hu; 2016. július 6.

Informatika, távközlés, technika

A mezőgazdaság sem tud kitérni a digitális technológia térhódítása elől

„A mezőgazdaság sem tud kitérni a digitális technológia térhódítása elől. Bár az agrárinformatika a precíziós gazdálkodás révén ma már a sok gazdálkodónál részleteiben megtalálható, a többség még nem használja ki azt teljes egészében – pedig egy jól felépített rendszerben minden összefügg mindennel. Ma már nem álom, hanem valóság, hogy az okostelefon jelzi a szükséges növényvédelmi beavatkozásokat, de arra is van digitális megoldás, hogy tudjuk, melyik tehén milyen önköltség mellett termeli a tejet. Ennek fényében gazdaságilag jobb döntéseket hozhatunk, ami végső soron versenyelőnyként jelentkezhet.

A precíziós mezőgazdaság első megjelenése az 1980-as évekre datálható, ekkoriban az USA-ban, Angliában és Németországban kezdtek terjedni az újító megoldások. Hazai térnyerése a rendszerváltozást követő évekre tehető, ami túlnyomórészt a műholdas helymeghatározás terjedésének volt köszönhető. Azonban a felhasználók széles körét csak az ezredforduló után tudta meghódítani az élelmiszertermelésnek ez a helyspecifikus módja. Az új rendszereknek köszönhetően a termelők leginkább a gépeik kihasználtságát, illetve azok hatékonyságát tudták növelni. A helymeghatározásnak köszönhetően precízebb lett a talajművelés, csökkent az állásidő és az üzemanyag-fogyasztás, és nem utolsósorban csökkent a feleslegesen kijuttatott inputanyag mennyiség is. Az ezredforduló utáni időkben már nemcsak a GPS alapú gépkormányzás volt meghatározó. Ekkor a rendszerek tovább bővültek, annak érdekében, hogy a begyűjtött információkat a későbbi döntések során fel lehessen használni.

A precíziós gazdálkodás során számos világszínvonalú informatikai megoldást alkalmaznak már a hazai gazdálkodók is. Ám itt fontos megemlíteni, hogy vannak, akik a precíziós gazdálkodás fogalmi keretei között tárgyalják a gazdálkodást nagyban segítő és megkönnyítő komplett vállalatirányítási megoldásokat is, pedig ez már a tágabb értelemben vett agárinformatika tárgykörébe tartozik. Precíziós gazdálkodás azonban nem létezik a megfelelő informatikai háttér és magas technológiai színvonalú eszközök nélkül.

A termelésnek ez a formája folyamatos adatgyűjtésre és értékelésre épül, amelynek eredményeit döntés-előkészítéshez használják fel. Ez az az elem, amely minden más mezőgazdasági gyakorlattól megkülönbözteti: Nem megérzések, szokásos gyakorlatok, hagyományok alapján végeznek el egy-egy munkafolyamatot, hanem azért, mert a mérések alapján azt akkor, és úgy célszerű megvalósítani a maximális hatékonyság érdekében. Egy ilyen rendszer bevezetése nemcsak befektetést igényel, hanem komoly szemléletváltást, újfajta megközelítést is, és nem szabad megfeledkezni az eltérő humánerőforrás-igényről sem.

Mi a cél?
A precíziós gazdálkodás során röviden az a cél, hogy a lehető leginkább tudjunk alkalmazkodni az egy biológiai egység – egy növény, vagy egy állat – igényeihez.
A precíziós megoldások rendkívül széles skálán mozognak mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén, de nézzünk néhány alapvető gyakorlati példát: az egyik leggyakoribb alkalmazási terület, a növénytermesztés esetében például lehetőségünk van a tápanyag-gazdálkodás tudatos tervezésére és végrehajtására a talajok heterogenitásának figyelembe vételével. Az állattenyésztés esetében pedig pl. egy állat takarmányozási igényeinek kielégítésére, vagy akár a gazdasági értelemben vett gyenge láncszemek kiszelektálására a tenyésztésben.

  • A precíziós gazdálkodás sajátosságai, előnyei:
  • Adatokkal alátámasztott döntések – a big data használata a termelésben
  • Egy növényre vagy állatra vetített döntéshozatal
  • Minden mindennel összefügg
  • Magas technológiai színvonal, nagyobb befektetett eszközigény, képzettebb munkaerő
  • A termelési paraméterek és a költségek számszerűsítése
  • Csökkenő fajlagos költségek, növekedő termésmennyiség
  • Jobb jövedelmezőség, javuló versenyképesség
  • Kényelmesebb munkavégzés, kevesebb munkaóra, kisebb gépkopás, a meglévő erőforrások jobb kihasználtsága
  • Kevesebb és kontrollálhatóbb anyagfelhasználás, a fenntarthatósági elvek érvényesülése

Az agrárinformatika és a precíziós gazdálkodás gyakorlati alkalmazási területeiről és felhasználási lehetőségeiről alább írunk bővebben.
Digitális Agrár Stratégia (DAS)
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) még 2015-ben indította el az egyes ágazatok közötti együttműködések kezdeményezését. Az IVSZ agrárinformatikai munkacsoportja felvállalta, hogy összeállítja a Digitális Agrár Stratégiát (DAS), amit 2016. 06. 29-én mutattak be. A közel hetven oldalas anyag elkészítéséhez bevonták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét is. A DAS egyik célja az volt, hogy hozzájáruljon az agrárágazat hatékonyságának növeléséhez az egyes informatikai megoldások terjesztésével. A DAS készítői sorra veszik az agrárinformatikai megoldások és a precíziós gazdálkodás széleskörű elterjedésének gátjait, a hazai felhasználás hibáit és ezekre vonatkozóan fejlesztési javaslatokat is tesznek.

Szigetszerű megoldások
Annak ellenére, hogy a teljes rendszerrel felszerelt precíziós gazdálkodást megvalósító üzemek komoly előnyre is szert tehetnének, mégis vannak a hazai felhasználás során tapasztalható hibák és hiányosságok. A Digitális Agrár Stratégia (DAS) készítői szerint a magyar agrárinformatika fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok. Az egyik legnagyobb hiba, hogy a támogatással megvásárolt gépek ugyan már alapfelszereltségben is „okosítottak”, hiányzik ezen eszközök megfelelő integráltsága. A szigetszerű megoldások a jelentős adat- és adatminőség vesztés miatt nem tudják biztosítani a valódi gazdasági hasznot. A jelenlegi fejlesztési irányok elsősorban a termelés szintjére fókuszálnak, szigetszerű megoldásokkal, alapvetően az automatikus beavatkozásokat támogatják, ami ugyan eredményez némi költségcsökkentést, de nem járul hozzá érdemben az ágazat hatékonyságának növekedéséhez.

A DAS készítői szerint a precíziós mezőgazdasági termelés költségcsökkentő hatásairól itthon még nem készültek felmérések, azonban az uniós elemzések jól mutatják, hogy a gépek nyomon követésével, automatikus kormányzással hektáronkénti 2 eurós megtakarítást érhetnek el a gazdálkodók. A költségmegtakarítás a harmadik évtől elérheti a hektáronkénti 40-50 eurót is, ha a teljes gépsor intelligens – olvasható a Digitális Agrár Stratégiában. Ehhez már szükséges az, hogy pontos adatbázisba gyűjtsék a vetőmag, a növényvédő szer, a műtrágya mennyiségét és a betakarítás információit is. Ha ezt kiegészítik még az időjárás és a növényvédelem adataival, akkor a megtakarítás, akár 80 euró/hektár is lehet.

Foglalkoztatottsági hatás
Az agráriumban alkalmazott új informatikai megoldásoknak és a merőben más megközelítést igénylő termelési rendszernek a hatásai nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolhatóak. A mezőgazdaságban – hasonlóan a nemzetgazdaság más területeihez – hiány van a minőségi munkaerőből, és a magyar agráriumban az informatikai megoldások terjedésének egyik legfőbb gátja a humánerőforrás felkészületlensége. A Digitális Agrár Stratégia (DAS) készítői szerint a mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve közel 3000 „agrárinformatikus” hiányzik az ágazatból. Szükség lenne az informatikát és a mezőgazdasági termelést egyaránt ismerő, alkalmazásokat tervező, üzemeltető, felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakemberekre.

Ez az oktatási rendszert is új kihívás elé állíthatja a jövőben, hiszen itt nem csupán agrármérnökökre vagy informatikusokra volna szükség, hanem a kettő metszetére. Az oktatási intézmények helyzetét nehezíti, hogy ezek az eszközök drágák, eszközök nélkül pedig nehéz gyakorlati oktatásban részesíteni a hallgatókat. Márpedig megfelelő szaktudásra nagy szükség van, hiszen egy rosszul beállított rendszer akár károkat is okozhat, és rosszabb végkifejletet eredményezhet, mintha csak ösztönszerűen hoztunk volna döntéseket.

Egy forradalom hajnalán
Kiemelendő, hogy a magyar agrártermelés legnagyobb technológiai ugrása a ’70-es években történt és most is hasonló lehetőség előtt állunk. Igaz most nem a gépi technológia fejlesztésével érhetünk el hasonló sikereket, hanem az infokommunikációs eszközök széleskörű elterjesztésével és az ehhez szükséges tudással.

Ennek ellenére mind a támogatáspolitika, mind pedig a szabályozás gátolja az új lehetőségek kihasználhatóságát. A szubvenciók odaítélésénél az új rendszerekhez szükséges képzést és tanácsadást nem tekintik prioritásnak. Pedig a termelők digitális kompetenciájának fejlesztése és az új eszközökhöz szükséges hozzáállás formálásához ez indokolt lenne. A DAS készítői a szabályozás kapcsán problémaként említik, hogy: nem az veszi figyelembe az új technológiák megjelenését, azok gazdasági hatásait, így jelentősen nehezítik például a nemzeti adatvagyonhoz üzleti céllal való hozzáférést, valamint a drónok termelési célú alkalmazását.

Gyakorlati alkalmazási területek:
A precíziós gazdálkodás felhasználási területei és lehetőségei gyakorlatilag végtelenek, lehetetlen vállalkozás lenne teljes körűen felsorolni az alkalmazott technológiákat. Nézzünk néhány gyakorlati alkalmazást és annak sajátosságait, előnyeit.

Csökkenő vegyszer, és vetőmag felhasználás

A precíziós gazdálkodás nemcsak önvezető traktorokat jelent

Meteorológiai állomások a rendszerben

Az állattenyésztés sem marad ki

Készletgazdálkodás, flottakövetés – Komplett vállalatirányítás

Fejlesztési javaslatok
A DAS készítői szerint az agrárinformatikai megoldások terjedéséhez és megfelelő mélységű integráltságához szükséges egyrészt a digitális kompetencia fejlesztése. Ide tartozik az ismeret és tudatosság fejlesztés, ami biztosítja az új eszközökhöz szükséges alapismeretek megszerzését. Szintén ide tartozó terület az oktatásfejlesztési program, ami már a tudatos felhasználókat célozza. Ennek köszönhetően megismerhetik majd a lehetőségeket, képesek lesznek meghatározni saját fejlesztési irányaikat, igényeiket, valamint lesz közös nyelvük az agrárinformatikusokkal. Szintén a digitális kompetencia fejlesztéséhez tartozik a tanácsadás fejlesztési program, ami lehetőséget ad egyéni, testre szabott tanácsadásra.

Másik szintén fontos fejlesztendő terület a digitális állam. Ide sorolandó a szabályozási fejlesztési program, a szakmai háttérrendszerek fejlesztési programja és az e-közigazgatás fejlesztési program is. A javasolt programok közül fontos kiemelni a szakmai háttérrendszerek fejlesztését, amelyek által szolgáltatott meteorológiai, növényvédelmi, talaj és piaci információk, térinformatikai adatok kiemelten fontosak az üzemszintű döntéshozás megalapozottságához.[Az cikk megjelenését az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) támogatta.]”

Forrás:
Egy forradalom küszöbén állunk – Milyen lesz a jövő mezőgazdasága?; Agrárszektor.hu; 2016. július 6.
Lásd még: 4 év alatt plusz 300 Mrd Ft a magyar mezőgazdaságból; IVSZ; 2016. június 28.
Digitális Agrár Stratégia; IVSZ (pdf)

Zsarolásba kezdtek az európai telekomcégek a netsemlegesség ügyében

Július 17-ig tart az Európai Unióban a konzultáció az új netsemlegességi szabályokról. A tét a világ legunalmasabban hangzó elnevezése – netsemlegesség – ellenére hatalmas,
valójában az internet jövőjéről van szó.

Ha azt szeretné, hogy továbbra is mindenki ugyanúgy férhessen hozzá a hálózathoz, és a telekomcégek ne korlátozhassák önkényesen a sávszélességét, itt írhat az illetékes nemzeti szabályozótestületének.

Jelenleg a net semleges, magyarán mindenki azonos feltételekkel férhet hozzá a hálózathoz, a szolgáltatók nem korlátozhatják a hozzáférés sebességét. A telekomcégek viszont nagyon szeretnék, ha bizonyos szolgáltatásokat – mondjuk saját videóstreamjüket – preferálhatnák, annak nagyobb sávszélességet biztosítva a többi piaci szereplő rovására.

Ez sok szempontból elég rossz lenne, például a piacra belépő külső szereplők eleve versenyhátrányból indulnának, a telkók pedig könnyedén megfojthatnák olyan versenytársaikat, mint például a Netflix. Ugyanakkor az is igaz, hogy jelenleg az olyan szereplők, mint a Netflix, szabadon élvezhetik azt az infrastruktúrát, amit a telkók nagy pénzekért építenek ki.

Ezen a ponton találtak zsarolási lehetőséget a telekomcégek, amelyek közül a Financial Times értesülései szerint 17 közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz. Levelükben azzal fenyegetőznek, hogy ha nem lazítják a netsemlegességi szabályokat, vagyis ha nem teszik lehetővé a sávszélesség szabályozását, akkor sajnos nem biztos, hogy kiépítik az akár 10 gb/s sebességre is képes 5g hálózatot, ami viszont nagyon fontos lenne a netes szolgáltatások további fejlesztéséhez – például a netet használó autonóm autók bevezetéséhez is.
UPDATE 16:02: A paksi bővítés ügyében is kavaró, egyébként a digitális piacért felelős EU-biztos, a német Günther Öttinger máris üdvözölte a telekomcégek kiáltványát, gondosan elhallgatva, hogy ez a netsemlegesség feladásával járna.

Kiáltványuk szerint „a jelenlegi netsemlegességi szabályok alapján elég bizonytalan az 5g hálózatok megtérülése […] ezért ha a szabályozók nem állnak hozzá pozitívan a kérdéshez, az a befektetések elhalasztását eredményezheti”.

Ugyanezek a telekomcégek azt is szeretnék elérni, ha az internetes hálózaton kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat – pl. a Skype és a WhatsApp – ugyanazok a szabályozótestületek felügyelnék, mint a mobilszolgáltatókat.

A netsemlegességi szabályokat kidolgozó holland EP-képviselő, Marietje Schaake szerint a telkók ellentmondásokba keveredtek, hiszen egyszerre érvelnek amellett, hogy azonos szabályok vonatkozzanak a kommunikációs szolgáltatásban velük versenyzőkre, de közben kivételezést kérnek a net szabályozásában. Amúgy szerinte a telkók napjai bizonyos tekintetben meg vannak számlálva, mert a klasszikus mobilos szolgáltatások – hanghívások és sms-üzenetek – helyét egyre inkább átveszik majd a netalapú szolgáltatások. „Épp ezért is különösen fontos a netsemlegesség szigorú fenntartása” – mondta.”

Forrás:
Zsarolásba kezdtek az európai telekomcégek a netsemlegesség ügyében; 444.hu; 2016. július 7.
„Az Európai Szabályozók most döntik el, hatalmat adjanak-e a nagy távközlési vállalatoknak arra, hogy befolyásolják mit tehetünk (és mit nem) online. Európának sürgősen szüksége van a hálózatsemlegességgel kapcsolatos világos iránymutatásokra hogy megvédhessük szabadságjogainkat és jogainkat online. Júliusig van időnk arra, hogy segítsünk Európának megvédeni a nyílt internetet.
Csatlakozzon a mozgalomhoz, cselekedjen most!”
Save the Internet (magyarul)
Lásd még: Big telcos promise awesome 5G — in exchange for weak net neutrality; Jennifer Baker; Ars Technica; 2016. július 8.

Küszöbön a drónok szabályozásáról szóló rendelet

„Még idén közigazgatási egyeztetésre bocsáthatják a drónok szabályozásáról szóló rendelettervezetet – közölte a honvédelmi miniszter szerdán, a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában.

Simicskó Istvánt Demeter Márta, szocialista országgyűlési képviselő kérdezte írásban arról, hogy a tervek szerint halad-e a drónok alkalmazásáról szóló jogi szabályozás kidolgozása.

Írásbeli válaszában a miniszter kifejtette: a légi közlekedésről szóló törvényben szereplő felhatalmazás alapján a pilóta nélküli állami légi járművek repülésének, a pilóta nélküli állami légijármű-rendszerek üzemeltetésének, a kezelő személyzet képesítésének, egészségügyi alkalmasságának követelményeiről, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet előkészítését a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (HH) végzi.

Kifejtette: a hivatal előzetes szakmai egyeztetést folytatott az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség, a Légirendészeti Parancsnokság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Közlekedésbiztonsági Szervezet, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. szakértőinek a részvételével.

Simicskó István kitért arra is, hogy a nemzeti szabályozás kialakítása során – Magyarország NATO- és EU-tagságára figyelemmel – törekedni kellett arra, hogy az a NATO, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Európai Védelmi Ügynökség iránymutatásaival is harmonizáljon. Ezen szervezetek az egységes szabályozás érdekében 2016 első félévében több új iránymutatást is kiadtak, amelyek vizsgálata, figyelembevétele lassította a “kodifikációs folyamatokat” – írta Simicskó István, hozzátéve: az átdolgozás után megtörtént a jogszabálytervezet honvédelmi tárcán belüli szakmai egyeztetése.

A rendelettervezetet júliusban elküldik az érintett magyarországi és külföldi szakmai szervezeteknek előzetes szakmai véleményezésre, és ezután várható majd a közigazgatási egyeztetés – írta a honvédelmi miniszter.”

Forrás:
Küszöbön a drónok szabályozásáról szóló rendelet; Híradó.hu/MTI; 2016. július 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Bevezetnék a robotadót Németországban

„Az emberekkel végzett munka adóterhének csökkentését és a robotokkal végzett munka megadóztatását javasolja a Deutsche Post német postavállalat vezetője.

Frank Appel a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban kifejtette, hogy a gazdaság digitális átalakulása “hatalmas esély”, mert növeli az emberi munkaerő termelékenységét.

Például a társaság raktáraiban úgynevezett okos szemüvegeket használnak, amelyekkel könnyebben meg lehet találni a keresett termékeket, és így akár 25 százalékkal növelni lehet a termelékenységet.

Hozzátette, hogy az ipar digitalizációja révén sok munkahely visszakerül Európába a Távol-Keletről, de az új európai gyárakban főleg robotok végzik majd el a munkát.

Ezért kevesebb ember dolgozik majd az üzemekben, de ez a társadalom egészét tekintve nem “visszalépés” – mondta Deutsche Post igazgatóságának elnöke, aki szerint senki sem akarhatja komolyan, hogy 50 vagy 100 év múlva is olyan állások legyenek, amelyekben egy gyártási folyamat egyetlen egy szakaszát kell folyton elvégezni.

Inkább arra kell törekedni, hogy az alkalmazottak olyan feladatokat végezzenek el, amelyekhez nélkülözhetetlen az ember.

Ilyen például az idősek ápolása.

Frank Appel hozzátette, hogy képzéssel és továbbképzéssel fel kell készíteni az embereket a digitalizáció révén végbemenő változásokra, az állami szabályozás oldalán pedig be lehetne vezetni például azt, hogy csak a robotok által végzett munkát terhelik általános forgalmi adóval (áfa).

Hasonló megoldást sürget Eric Hilgendorf jogászprofesszor, a würzburgi egyetemnek a jog és a robotika összefüggéseit vizsgáló kutatócsoportjának (Forschungsstelle RobotRecht – FoRoRe) vezetője, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy a robotok terjedésével csökken az egyik legfontosabb forrásból, a személyi jövedelemadóból származó bevétel, ezért végig kell gondolni, hogy miként lehet emelni a robotok által végzett munka révén keletkező bevétel vagy nyereség adóterhét.

Németországban egyelőre történelmi csúcson van a foglalkoztatottság, a 82 milliós országban mintegy 42 millióan állnak munkaviszonyban. Az országos munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) szerint azonban akár 4,4 millió állás is megszűnhet a digitalizáció miatt.

A német iparvállalatoknál jelenleg mintegy 180 ezer robot dolgozik a Bild am Sonntag összeállítása szerint.”

Forrás:
Bevezetnék a robotadót Németországban; Híradó.hu/MTI; 2016. július 10.
Lásd még: Post-Chef will die Arbeit von Robotern besteuern; Olaf Gersemann, Birger Nicolai; Die Welt; 2016. július 10.

Szakirodalom

A magyarországi EU-transzferek áttekintése – két költségvetési időszak határán

„A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2007–2013-as költségvetési ciklus EU-támogatásaiból milyen arányban részesültek az egyes szektorok és az egyes magyarországi régiók, milyen mértékben sikerült a rendelkezésre álló keretösszeget felhasználni, illetve hogy az előző ciklushoz köthetően még mekkora összeg átutalására számíthat az ország 2015-öt követően. A cikk emellett áttekinti az egyes operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések lefutását is. Az új ciklussal kapcsolatban a szerzők felvázolják, hogyan változtak a tagországok rendelkezésére álló keretösszegek és az egyes célokra fordítható források, és bemutatják a 2016-ra vonatkozó forráslehívási tervek kihívásait is, az elmúlt ciklus tapasztalatai alapján. A magyarországi adatok mennyiségi megközelítésű elemzése mellett az elérhető adatokat régiós összevetésben is elemzik, így összehasonlíthatóvá válnak például az egyes országok fejlesztési célok közötti prioritásai. Következtetésképpen megállapítják, hogy az új költségvetési ciklusban – az EU-s költségvetés nagyságának zsugorodásával összhangban – Magyarország vonatkozásában némileg mérséklődnek a kohéziós
politika forrásai, azonban az összeg várhatóan kiegyensúlyozottabban oszlik majd el az egyes gazdaságpolitikai célok között, és a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőbb lehet.”

Forrás:
A magyarországi EU-transzferek áttekintése – két költségvetési időszak határán; Boldizsár Anna, Kékesi Zsuzsa, Koroknai Péter, Sisak Balázs; Hitelintézeti Szemle; 15. évf. 2. szám; 2016. június, 559-87. oldalak (pdf)

Digitális gazdaság és foglalkoztatás

„Összefoglaló a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Államtitkárságának közös rendezvényéről. A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Államtitkársága a Digitális gazdaság és foglalkoztatás kérdéseit tekintette át 2016. május 12-én a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénztártermében.

Meggyőződésem, hogy a digitális gazdaság és a foglalkoztatás kettőse, illetve ezek összefüggései meghatározóak lesznek az előttünk álló évek gazdasági növekedésében és ennek a növekedésnek a fenntarthatóságában egyaránt – fogalmazott köszöntőjében a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára. Hegedüs Éva emlékeztetett rá, hogy a digitális gazdaság kérdésköre gyakran kiemelt téma az MKT rendezvényein.

A digitális gazdaság és a digitális társadalom kettős képet mutat: egyrészt nagyon jók vagyunk, másrészt nagyon sokat kell még fejlődnünk nekünk, magyaroknak – fogalmazott az MKT főtitkára, kiemelve, hogy míg például Magyarországon a háztartások 94 százaléka fér hozzá vezetékes szélessávú szolgáltatásokhoz, és az internethasználat aránya szintén kiemelkedően magas, addig a teljesítményünk ma még átlag alatti a digitális közszolgáltatások terén. Az internetezőknek csak 31 százaléka vesz igénybe rendszeresen e-kormányzati szolgáltatásokat, a háziorvosoknak pedig például mindössze 2,2 százaléka juttatja el elektronikus úton a recepteket a gyógyszerészekhez. Ugyanez igaz az online bankolásra is: a tapasztalható fejlődés ellenére hazánk még mindig jóval az uniós átlag alatt teljesít az internetes banki tranzakciók és az online vásárlás terén.

Hegedüs Éva kiemelte: a digitális gazdaságban nagyon komoly potenciál rejlik, és nem csak az újabbnál újabb internet-alapú technológiák terén, de a foglalkoztatásban különösen. Ez az ágazat
egészen új távlatokat nyithat a munkaerőpiac bázisának szélesítésében, a távmunkában, a mozgásukban korlátozott embertársaink lehetőségeinek – tanulási, munkaerő-piaci lehetőségeinek –kiszélesítésében egyaránt.
[További előadásokk:] Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára: Az Irinyi Terv és az IPAR 4.0;
Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója: Digitális forradalom és újraiparosítási trendek”

Forrás:
Digitális gazdaság és foglalkoztatás; Marosné Kuna Zsuzsanna, Nagy Gábor Miklós, Nikodémus Antal, Szendrényi Péter; Munkaügyi Szemle Online; 2016. június (pdf)

2025-re hússzorosára emelkedhet az európai megosztáson alapuló gazdaság éves forgalma

„A PwC elemzése szerint 2025-re a jelenlegi 28 milliárd euróról 570 milliárd euróra, azaz a hússzorosára emelkedhet az európai sharing economy öt legjelentősebb ágazatának – közösségi finanszírozás, közösségi alapú szállásmegosztás, személyszállítás, on-demand háztartási- és szakmai szolgáltatások – összes tranzakciója. Ez különösen előnyös a szolgáltatók számára, hiszen 2025-re a sharing economy keretében végbement tranzakciók értékének 85%-át, azaz 487 milliárd eurót tehetnek zsebre.

Az európai sharing economy növekedése az öt fő ágazatból leginkább négyre terjed ki: ez a négy szektor 2025-re várhatóan szektoronként évi több mint 100 milliárd euró értékű tranzakciót realizál, ezt az értéket csak az on-demand szakmai szolgáltatások területe nem éri el. Mindazonáltal a szakmai szolgáltatások jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. A PwC előrejelzése szerint éves szinten 40%-kal bővül az ágazat, amelynek értéke a 2015-ös kevesebb mint 1 milliárd euróról 2025-re 20 milliárd euróra nő.

„A sharing economy mostanra érett be, hangzatos kifejezésből a fiatalabb fogyasztók közkedvelt választása lett, és az elkövetkező évtizedben kiemelkedhet az Európában »új normának« számító, lassabb fejlődési ütemet produkáló gazdasági ágazatok közül” – mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának vezetője.

„Amellett, hogy lehetővé teszi a növekedésből származó bevételek elosztását a gazdaság egésze számára, bevett gazdasági és társadalmi trenddé nőtte ki magát, amely gyökeresen meghatározza életünket. A munkavégzési szokásainkat átalakító szabadúszó platformoktól kezdve egészen a helyi közösségekkel való kapcsolatépítés lehetőségét kínáló élelmiszer-megosztási platformokig, a sharing economy alapján működő vállalkozások Európa-szerte új gazdasági és társadalmi kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé.”

A PwC elemzése szerint a platformokból származó bevételek az öt fő ágazatban Európa-szerte a jelenlegi 4 milliárd euróról 83 milliárd euróra emelkedhetnek 2025-re.

A legismertebb szereplők mögött egy sokszínű ökoszisztéma húzódik meg. A PwC kilenc uniós tagállamban végzett részletes kutatást, amelyből kiderül, hogy ezekben az országokban ez ideáig legalább 275 sharing economy-szervezet jött létre.

Az öt kulcsszektor közül a háztartási szolgáltatások platformja terén várható a leggyorsabb növekedés, amely 2025-re éves szinten közel 50%-os jövedelemnövekedést jelent. A szektor fejlődését a fogyasztók új generációjának köszönheti, akik az on-demand szolgáltatásokat választják háztartási szükségleteik kielégítésére, ilyen például az étel-házhozszállítást végző Deliveroo, vagy a ház körüli munkákban segítséget nyújtó TaskRabbit.

„Azon az állásponton vagyunk, hogy a sharing economy növekedése még csak most kezdődik, de becsléseink szerint 2025-re számos területen megközelíti a hagyományos gazdaság részesedését. E drámai mértékű térhódítás közepette Európa megerősítheti globális piaci pozícióját és innovációt támogató szerepét. Ennek eléréséhez kiegyensúlyozott, összehangolt és dinamikus szabályozási környezetre van szükség a 28 tagállamon belül és azok között is” – mondja Osztovits Ádám.

„Az Európai Bizottság által bejelentett európai sharing economy agenda az első proaktív lépés egy sikeres és működőképes szabályozási keretrendszer kialakítása felé. Minden tagállamnak lehetőséget biztosít arra, hogy megvizsgálja, a vonatkozó szabályozási környezete megfelelő-e, valamint hogy van-e lehetőség további akadályok eltávolítására anélkül, hogy sérülne a piaci verseny, a munkavállalók jogai vagy a fogyasztók védelme. A tényszerű megközelítés és az agilis szemléletmód kulcsfontosságú ahhoz, hogy a politikai döntéshozók a sharing economy vállalkozásokkal és a magánszektorbeli szervezetekkel együttműködve új, innovatív szabályokat dolgozzanak ki” – teszi hozzá a Kőszegi Árpád, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának menedzsere…”

Forrás:
570 milliárd eurót termelhet a sharing economy Európában; PricewaterhouseCoopers; 2016. július 7.
Lásd még: Future of the Sharing Economy in Europe 2016 és The sharing economy (mindkettő PricewaterhouseCoopers)
Assessing the size and presence of the collaborative economy in Europe (pdf) A PwC által az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés a sharing economy európai térnyeréséről. Bár alapjául szolgált a fentebb ismertetett előrejelzéseknek, de egy másik kutatás volt.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1342/2016. (VII. 5.) Korm. határozata a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól

„1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a postaügyi és a nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok ellátása, valamint a terület hatékony működtetése érdekében szükséges kormányzati koordináció ellátása érdekében – 2016. július 6. napjától – Bártfai-Mager Andreát a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos
a) előkészíti és végrehajtja a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) 3. pont szerinti tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok és vagyonelemek tekintetében a Kormány vagyongazdálkodási politikáját, a hozzá tartozó gazdasági társaságok, intézmények és egyéb szervezetek létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket, ebben a körben szakmailag előkészíti a szükséges jogszabályokat, jogszabály-módosításokat,
b) irányítja és ellenőrzi a miniszter 3. pont szerinti tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok gazdálkodását, üzemeltetési, ingatlanfejlesztési és informatikai feladatait,
c) feladatkörében eljár és képviseli az állam érdekeit, valamint a miniszter helyett és nevében gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat a miniszter 3. pont szerinti tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok és vagyonelemek tekintetében,
d) részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal foglalkozó tárcaközi bizottságok, albizottságok és munkacsoportok munkájában.

3. A kormánybiztos az 1. pontban meghatározott feladatai körében ellátja
a) a miniszter helyett és nevében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint az MFB Zrt.-n keresztül az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdonába és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, ideértve az MFB Zrt.-re vonatkozó jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,
b) a miniszter helyett és nevében a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Posta Zrt.) feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, ideértve a Magyar Posta Zrt.-re vonatkozó jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,
c) a nemzeti pénzügyi szolgáltatások továbbfejlesztésével kapcsolatos szabályozási, koordinációs és egyéb feladatokat,
d) a nemzeti pénzügyi szolgáltatások rendszere hitelintézeti hálózata kialakításának és fejlesztésének irányítását,
e) a miniszter helyett és nevében az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ENKSZ Zrt.) feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, ideértve az ENKSZ Zrt.-re vonatkozó jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,
f) a miniszter helyett és nevében a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: KAF Zrt.) feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, ideértve a KAF Zrt.-re vonatkozó jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,
g) a miniszter helyett és nevében egyes, jogszabály vagy kormányhatározat által a postaügyért felelős miniszter feladatkörébe tartozó társaságok állami tulajdonú részesedései feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, valamint szabályozott piacra bevezetett és nem bevezetett kibocsátók által kibocsátott pénzügyi eszközök (többek között, de nem kizárólagosan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) vagyonkezelését,
h) a fejlesztési banki és a postai ágazatra vonatkozó szakpolitikák, fejlesztések, stratégiák és egyedi kormánydöntések előkészítésének és felügyeletének irányítását és a kapcsolódó szabályozási feladatokat,
i) az egyetemes postai szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek általános kereteinek kialakításával, valamint az egyetemes postai szolgáltatás méltánytalan többletterhének megtérítésével kapcsolatos feladatokat, meghozza továbbá a miniszter helyett és nevében a postaügyért felelős miniszter hatáskörébe utalt döntéseket,
j) a miniszter helyett és nevében az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés megkötésével, módosításával és megszüntetésével, valamint az abban foglaltak végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,
k) a miniszter helyett és nevében az MFB Zrt., a Magyar Posta Zrt., az ENKSZ Zrt. és a KAF Zrt. tevékenységét érintő, kötelezettségvállalást nem tartalmazó nemzetközi megállapodások, nyilatkozatok aláírásával, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

6. A kormánybiztos közvetlenül irányítja a Miniszterelnökségen a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkári Kabinet tevékenységét.

8. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
9. A Kormány felhívja a kormánybiztost, hogy a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok hosszú távú, stabil ellátásának elősegítése érdekében készítsen átfogó stratégiát és tegyen javaslatot a Kormány részére a feladatkörébe tartozó valamennyi feladat vonatkozásában a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakítására.
Határidő: 2016. szeptember 15.”

Forrás:
A Kormány 1342/2016. (VII. 5.) Korm. határozata a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2016. évi 99. szám; 2016. július 5.; 7909-7910. oldalak (pdf)

A nemzeti fejlesztési miniszter 12/2016. (VII. 5.) NFM utasítása a Központi Informatikai Beszerzési Rendszer működtetéséről

„Az infokommunikációs tárgyú beszerzések, valamint az infokommunikációs infrastruktúra központi nyilvántartásáról szóló 1235/2016. (V. 13.) Korm. határozat 1. pontja alapján – gyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a Központi Informatikai Beszerzési Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom:

1. Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás hatálya az infokommunikációs tárgyú beszerzések, valamint az infokommunikációs infrastruktúra központi nyilvántartásáról szóló 1235/2016. (V. 13.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. pontja alapján a Központi Informatikai Beszerzési Rendszer működtetésére, szükség esetén továbbfejlesztésére és a hozzáférési jogosultsági rendszer kialakítására (a továbbiakban együtt: működtetés) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések
2. § Az utasítás alkalmazásában:
Központi Informatikai Beszerzési Rendszer (a továbbiakban: KIBER): egy olyan folyamatosan frissülő központi adatbázis, amely tartalmazza a Korm. határozat szerinti szervezetek (a továbbiakban: felhasználók) tervezett és lebonyolított infokommunikációs tárgyú beszerzését, továbbá informatikai környezetének leíró adatait.

3. A KIBER működtetése
3. § (1) A nemzeti fejlesztési miniszter a Korm. határozat 1. pontjában foglaltak ellátásával az irányítása alá tartozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (a továbbiakban: KIFÜ) bízza meg.
(2) A KIFÜ a KIBER működtetéséhez közreműködőket vehet igénybe.

4. A KIBER működtetésével kapcsolatos feladatok
4. § (1) A KIFÜ KIBER működtetésével kapcsolatos feladatai különösen:
a) ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározottak szerint a KIBER adatkezelői feladatait;
b) biztosítja a rendszer biztonságos üzemelésének feltételeit, melynek keretében megköti a szükséges üzemeltetési, informatikai támogatási és szolgáltatási szinteket szabályozó szerződéseket, valamint igazolja az azokban foglaltak teljesítését;
c) gondoskodik a KIBER – felhasználói igények mentén történő – továbbfejlesztéséről a rendelkezésre álló forrás keretéig;
d) a KIBER felhasználói számára ügyfélszolgálatot biztosít;
e) gondoskodik a KIBER működéséhez szükséges auditok lefolytatásáról és megújításáról;
f) ellátja a jogosultságok kezelésével kapcsolatos feladatokat;
g) közreműködik a Korm. határozat 5. pontja szerinti, a KIBER működésének tapasztalatairól, a kötelezettek adatszolgáltatási fegyelméről, valamint a kötelezettek adatszolgáltatása révén az infokommunikációs beszerzések adatairól és egyéb infokommunikációval kapcsolatos összesített adatról szóló jelentés elkészítésében;
h) gondoskodik a felhasználók által igényelt, KIBER-ből előállítható jelentések elkészítéséről a rendelkezésre álló kapacitás függvényében.

(2) A KIBER működtetése során a KIFÜ köteles a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkárával együttműködni, ennek keretében a KIFÜ
a) a működtetés kapcsán a napi, technikai szintet meghaladó problémákról tájékoztatást ad, valamint szükség esetén azokat döntésre felterjeszti az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkárának;
b) a fejlesztési és pénzügyi döntést igénylő ügyeket felterjeszti az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkárának…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 12/2016. (VII. 5.) NFM utasítása a Központi Informatikai Beszerzési Rendszer működtetéséről; Hivatalos Értesítő; 2016. évi 28. szám; 2016. július 5.; 3265-3266. oldalak (pdf)

Okos város: Kormányhatározat a „»Kreatív város – fenntartható vidék« – a Nyugat-Pannon régióban új regionális fejlesztési koncepció megvalósításáról” című nemzeti programmal összefüggő feladatokról és azok finanszírozásáról

Forrás:
A Kormány 1337/2016. (VII. 4.) Korm. határozata a „»Kreatív város – fenntartható vidék« – a Nyugat-Pannon régióban új regionális fejlesztési koncepció megvalósításáról” című nemzeti programmal összefüggő feladatokról és azok finanszírozásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 98. szám; 2016. július 4.; 7854-7858. oldalak (pdf)

Kormányhatározat az „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése az MVM NET Zrt.-nél a Pápai járásban” című GINOP-pályázathoz való hozzájárulásról

„A Kormány
1. hozzájárul a GINOP-3.4.1-15-2016-00086 azonosító számú, „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése az MVM NET Zrt.-nél a Pápai járásban” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslat támogatásához (a továbbiakban: projekt) az 1. melléklet szerint,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal

2. hozzájárul a projekt támogatási szerződésének megkötéséhez.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal

Projekt rövid bemutatása
A projekt célja legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra kiépítésének megvalósítása újgenerációs szélessávú technológia [Next Generation Access Network – Újgenerációs Hozzáférési Hálózat (NGA)] fejlesztésével, azokon a kevésbé fejlett régiókban található településeken, ahol eddig nem volt elérhető, elősegítve ezáltal a digitális szolgáltatások elterjesztését és az állampolgárok, valamint a vállalkozások számára a digitális világba való beilleszkedést.
Támogatást igénylő neve
MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Projekt támogatása (Ft)
1 499 143 171”

Forrás:
A Kormány 1336/2016. (VII. 4.) Korm. határozata a GINOP-3.4.1-15-2016-00086 azonosító számú („Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése az MVM NET Zrt.-nél a Pápai járásban” című) projektjavaslat támogatásához való hozzájárulásról; Magyar Közlöny; 2016. évi 98. szám; 2016. július 4.; 7852-7853. oldalak (pdf)
Lásd még: GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020

Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról : A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

„A véleményezés végső határideje: 2016. július 20. 23:59.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása; Belügyminisztérium; 2016. július 7. (pdf)