Skip to main content

3. szám, 2016. január 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányinfo: közoktatási rendszer problémái, államigazgatás átalakítása, uniós források lehívása, tárgyalások Brüsszelben

„…Több mint 2000 milliárd forint EU-s forrást kell kifizetni az idén
Lázár János a tájékoztatón ismertette azt a kormánydöntést, amely szerint ebben az évben 2048 milliárd forint európai uniós forrást kell kifizetni Magyarországon. A rendelet azt is rögzíti, hogy 2017. június 30-áig a 2014-2020-as uniós ciklus összes pályázatát ki kell írni, és legkésőbb 2019 elejére a teljes rendelkezésre álló összeget ki kell fizetni.

A tárcavezető megjegyezte, ha idén sikerül az előírt 2048 milliárd forint kifizetése, az abban részt vevő munkatársak 12 havi célprémiumot kapnak.
…
Lázár János látogatása Brüsszelben
Lázár János beszámolt keddi brüsszeli látogatásáról is, ezen belül az Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős biztossal folytatott megbeszélésről, amely szavai szerint „felfokozott” beszélgetés volt. Közölte: a paksi erőműbővítés és a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése ügyében az Európai Bizottság illetékes biztosa kifejezetten ellenségesen állt ahhoz a gondolathoz, hogy Magyarország akár Oroszországgal, akár Kínával hazai gazdasági befektetésekre szerződjön.

A Miniszterelnökség vezetője más uniós biztosokkal is egyeztetett. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős Phil Hogannal például áttekintették a magyarországi vidékfejlesztési operatív program 1200 milliárd forintos kasszáját, amelyből januárban 550 milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek meg.
…
[Közoktatási rendszer]
A sajtótájékoztatón az is szóba került, hogy a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete a múlt héten nyilvánosságra került levelében azt írta, az egész oktatási rendszert látják veszélyben.

Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere folyamatosan konzultál a közoktatás szereplőivel, és „bürokráciacsökkentést készít elő a pedagógiai munkában”. A Miniszterelnökség vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fenntartott intézményeknek tudomásul kell venniük a törvényhozás által kialakított kereteket.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy folyamatosan romlik a gyermekek tudásszintje, és „nem dughatja homokba a magyar pedagógustársadalom a fejét, mintha ehhez neki semmi köze nem lenne”.

Ma Magyarországon a pedagógusok munkaadója az állam, amely ezt a feladatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül látja el – mondta. Hozzátette: nem terveznek vitát nyitni arról, hogy a munkaadó milyen szervezeti formában látja el feladatát, mert ez a kormányzat felelőssége.

[Államigazgatás átalakítása]
Az államigazgatás átalakítása ügyében Lázár János kérdésre megerősítette, hogy a kormány tervei szerint számos hivatal megszűnik. A javaslatok között szerepel az is, hogy a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel senkit, azt pedig támogatják, aki önkéntesen átlép a magánszektorba. Megjegyezte, az adóhivatalnál is biztosan lesz „létszámkorrekció”…[Miniszterelnökség]

———–

„…300-400 ezerrel többen dolgoznak az államnak, mint amennyi szükséges, hivatkozott egy OECD-jelentésre Lázár János, ezért támogatni fogják az állami szektorból kilépőket, ígérte. A miniszter beszélt arról, hogy van kb. 100 háttérhivatal, háttérintézmény, melyek állományát szeretné felülvizsgálni a kormány. Feladataikat a tervek szerint a minisztériumok és a kormányhivatalok vennék át. “Megmagyarázhatatlan, hogy a NAV létszáma miért nem csökken, amikor a digitális ügyintézéssel kiváltható az élő munkaerő. A NAV-nál biztosan lesz létszámkorrekció”, jelentette ki Lázár.[HVG.hu]”

Forrás:
Az állam átveszi az agglomerációs közlekedést a fővárostól; Miniszterelnökség; 2016. január 14.
HVG.hu; 2016. január 14.

Értékelte az OECD a magyar területi közigazgatás átalakítását

Az értékelés, a készítői megfogalmazása szerint, a magyar területi államigazgatás 2010 óta folyó átalakításának bizonyságon alapuló értékelése, amely a további cselekvés számára is megfogalmaz ajánlásokat.

A további ajánlások közül kiemelünk néhányat:

Stratégiai és szakpolitikai szint
* Folytatni kell a reform és más kormányzati, szerkezeti reformok összekapcsolását, fel kell használni a a területi államigazgatás reformját a döntéshozatalba beépített teljesítményalapú logika kialakítására.
Felelősségi szintek
*Megerősítendő a végrehajtás folyamatos ellenőrzése és az intézményi tanulás, megjavítandók a tevékenység értékelésére használt jelzőszámok és ütemesen be kell számolni a közvélemény számára.
*Jobban össze kell kötni a területi államigazgatás reformját a digitális fejlődés elősegítésére hozott kormányzati intézkedésekkel.
Struktúrák, folyamatok és erőforrások szintje
* Bővítendő a területi államigazgatás autonómiája költségvetési és HR kérdésekben.
* Folytatni kell a képzési programok javítását, össze kell kötni a kapacitásépítést az újjászervezett teljesítményértékeléssel.
Központ-területi államigazgatási egységek közötti kapcsolat
* Jobban össze kell hangolni a feladatok megosztását.
* A helyi önkormányzatok tekintetében felül kell vizsgálni a szabályozási környezetet és teljesen ki kell használni a gazdasági és szakpolitikai szinergiákat.

A jelentés mindenki számára elérhető (olvasható, de nem tölthető le és nem másolható) az OECD jelzett oldalán.
Forrás:
Hungary: Reforming the State Territorial Administration; OECD Public Governance Reviews; 2015. december 23.
Megvásárolható pdf formájában itt
Az OECD iLibrary előfizetői (egyetemek például) letölthetik itt

Közigazgatás, politika

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi gazdaságfejlesztés” című (TOP-1.1.3-15 kódszámú) felhívás

„…A Felhívás célja a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Az üzleti infrastruktúra részeként kiemelt célterület a helyi ellátáshoz kapcsolódó önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtése a helyi termelők, termékek előtérbe hozása és a foglalkoztatás bővítése céljából.

Jelen intézkedés keretén belül lehetőség nyílik a helyi gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatására a Vidékfejlesztési Program (VP) prioritásaival komplementer módon. Az erre irányuló fejlesztéseken keresztül a települési önkormányzatok saját közétkeztetési feladatai ellátásának helyi alapanyagokra alapozott továbbfejlesztéséhez szükséges infrastruktúra és eszköz fejlesztése valósulhat meg a nem vidéki térségekben.

Fentiek mellett a felhívás kiemelt célja az önkormányzatok és az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások kisléptékű termék-előállításhoz, rövid ellátási láncokhoz kötődő logisztikai fejlesztései, melyek eredményeként a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatását, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatását szolgáló agrárlogisztikai beruházások valósulhatnak meg. A fejlesztések a termelést követő műveletekhez, kezeléshez kapcsolódnak (ún. „post harvest manipuláció” jellegű tevékenységek, pl. tárolás, hűtés, válogatás, osztályozás, mosás, csomagolás, mérés).

A fejlesztések által javul a helyi vállalkozások működési környezete, amely középtávon munkahelymegőrzést, illetve -teremtést eredményezhet, és hozzájárul a város-vidék együttműködés erősítéséhez.

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására a megyei jogú városok önkormányzatai, nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú jogi személyiségű vállalkozások, önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok jogosultak.
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 18 791 millió Ft.”

Forrás:
Megjelent a „Helyi gazdaságfejlesztés” című felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 16.
TOP-1.1.3-15 Helyi gazdaságfejlesztés (pályázati dokumentumok)

Társadalmi egyeztetésen a Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program című felhívás (KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16) tervezete

„Elindult a „Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program” című (KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. január 20-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020
…
Jelen felhívás a KÖFOP 2. prioritás 3. specifikus céljához, azaz a közszolgáltatások települési szintű adatokat tartalmazó integrált és ügyfélközpontú információs bázisának kialakításához és használatba vételéhez illeszkedik. A 2. prioritás 3. specifikus célkitűzés célja, hogy létrejöjjön egy információs bázis, amely megalapozott döntések meghozatalát teszi lehetővé a helyi közszolgáltatások javítása és összehangolása érdekében. A Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program projekt a 2.3.2. intézkedés megvalósulását, azaz a helyi közszolgáltatások átszervezését megalapozó célirányos, elemző kutatások végrehajtását támogatja, a magyarországi sajátosságokra adaptált közszolgáltatás-szervezési módszertani eszköztár kialakítása érdekében.

A helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program fő célterületei a következők:

  1. Közszolgáltatási minőség-fejlesztés: a helyi közszolgáltatások minőségének javítására irányuló eszközök, módszerek fejlesztése, létező jó gyakorlatok azonosítása, adaptációs/implementációs lehetőségeinek feltárása;
  2. Feladatellátás-szervezés: a helyi közszolgáltatások biztosításával összefüggő feladatméretezési és szervezési módszerek, gyakorlatok fejlesztésének elméleti megalapozása, szolgáltatási hatékonyságjavítási lehetőségek, megoldások azonosítása;
  3. Költségvetés és gazdálkodás: a helyi közszolgáltatások finanszírozásával és a kapcsolódó erőforrások felhasználásával összefüggő tervezési, kontroll és monitoring megoldások fejlesztési lehetőségei, optimalizációs lehetőségek feltárása;
  4. Kompetencia és képességek: az önkormányzati feladatok ellátásához és a helyi versenyképesség növeléséhez szükséges tudáskörök, kompetenciák és képességek feltárása és elemzése, a vonatkozó fejlesztési fókuszterületek, lehetőségek és eszközök azonosítása;
  5. Helyi gazdaságfejlesztés: helyi gazdaságfejlesztést támogató önkormányzati eszközrendszer fejlesztési lehetőségei, befektetés- és beruházás-élénkítési megoldások azonosítása, elemzése, helyi közszolgáltatások kiterjedésének, minőségének és a gazdaság fejlődésének kapcsolata, összefüggései

…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2016. január 15.
Elindult a „Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program” (KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16); Széchenyi 2020

Az Állami Tisztviselői Kar létrehozásáról egyeztetett a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum

„Ismét ülésezett a Közszolgáltató Érdekegyeztető Fórum, hogy mielőbb megállapodás születhessen a Kormány, az önkormányzatok és az érdekvédelmi szakszervezetek között arról, miképpen válhat lehetővé a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és teljesítményt elismerő állami tisztviselői kar megújulása.

Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a Kormányzat elsődleges feladatának tekinti az állami tisztviselői életpálya kialakítását. Fontosnak tartja, hogy a megbecsült munka, a teljesítményen alapuló megfelelő bérezés és előmeneteli lehetőség, tisztázott felelősségi viszonyok és folyamatos képzés várja azokat, akik élethivatásként tekintenek a 21. századi magyar hivatalrendszerben végzett munkára. Létfontosságú hogy megszűnjön a vidék és város között még tapasztalható különbség, ami a közigazgatási szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát illeti. Ennek egyik, fontos előfeltétele a közigazgatási bérek közötti aránytalanságok felszámolása.

Mind az önkormányzatok, mind pedig az érdekvédelmi szakszervezetek üdvözölték a koncepciót. Az önkormányzati oldal képviselője elmondta, hogy azonosulni tudnak a változásokkal, de szükséges az önkormányzati államigazgatási feladatot végzők bérfelzárkóztatása is. A tárgyalóoldalak részéről további kérdések hangzottak el a koncepcióváltás okairól, az esetleges létszámcsökkentésről, a bérek szélesebb körű felzárkóztatásáról, a költségvetésben az erre elkülönített forrásokról. Az álláspontok közelítéséhez további egyeztetésre van szükség, melyben meg is állapodtak a felek. Összességében az önkormányzatok és szakszervezetek képviselői az e tárgyban kitűzött kormányzati elvek és célok többségével egyetértenek, és támogatni tudják a Kormányzatot e törekvésében, és várják a folytatást.”

Forrás:
Az Állami Tisztviselői Kar létrehozásáról egyeztetett a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum; Miniszterelnökség; 2016. január 14.

Több mint 32 milliárd forint forrás nyílik meg az Európai Innovációs Partnerség programban

„Több mint 32 milliárd forint európai uniós pályázati forrás nyílik meg az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) több programjában, a pályázatok kidolgozása folyamatban van – jelentette be Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára egy szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közösen szervezett tanácskozáson Mezei Dávid elmondta: az új pályázatokat várhatóan 2016 második félévében hirdetik majd meg.

Kitért arra, hogy élénk az érdeklődés az innovációs programok iránt, a magyar gazdatársadalom nyitott a fejlődésre. Ha az európai mezőgazdaság meg akarja őrizni pozícióját az egyre élesedő globális versenyben, előre kell haladnia a fejlesztésekkel – tette hozzá.

Az EIP-AGRI-források a vidékfejlesztési program részét képezik, kedvezményezettjei termelők, élelmiszeripari vállalkozások lehetnek, a program irányító hatósága a Miniszterelnökség. A támogatásra úgynevezett operatív csoportok pályázhatnak, amelyeknek több partnerből kell állniuk az egyes projektek témájától és célkitűzésétől függően. Átlagosan csoportonként legalább öt termelő tag szükséges a támogatás elnyeréséhez – ismertette a helyettes államtitkár.

Elmondta: a projektek irányulhatnak új termékek, gyakorlatok, folyamatok, technológiák kialakítására a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgazdálkodási ágazatokban.

Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az újonnan kiépülő hálózat lehetővé teszi az operatív csoportokon keresztül a tanácsadók, kutatók közötti szoros együttműködés kiépítését, az innováción alapuló gazdasági gyakorlat kiterjesztését. Az egész EU-ra kiterjedő EIP-AGRI-hálózat kiépítésével a magyar kutatók bekapcsolódhatnak a külföldi kutatásokba, innovációs programokba, megoszthatják kutatási eredményeiket, tájékozódhatnak más európai országokban zajló kutatási-innovációs projektekről.

Megemlítette, hogy a minisztériumon belül külön EIP-AGRI osztály jött létre a hatékony szakmai munka érdekében, új honlapot is készítenek a támogatott projektek eredményeinek megosztására. Az operatív csoportok működtetésére egy-egy csoport 40-45 millió forint támogatást szerezhet.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató helyettese közölte, hogy a kamara, vidéki hálózatának felhasználásával, az érintettek felkutatásában vesz részt.”

Forrás:
Több mint 32 milliárd forint forrás nyílik meg az Európai Innovációs Partnerség programban; Miniszterelnökség; 2016. január 14.
Lásd még: EIP-AGRI; Európai Bizottság

Darák Péter: Vizsgáljuk, hogyan gyorsíthatóak a bírósági eljárások

„Jó és rossz eljárások összegyűjtésével igyekeznek segíteni a bírók munkáját, hogy a pereket ne lassítsa a túlbizonyítási kényszer – mondta a Kúria elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Darák Péter beszélt arról is, hogy vizsgálják, miként gyorsíthatnának az elhúzódó eljárásokon. A teljes egy órás beszélgetést csütörtökön 18 óra után hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.
Darák Péter elmondta: „elemezzük azokat a szakmai kérdéseket, amelyek az eljárások elhúzódásához vezetnek, többek között az elmúlt években minden jogterületen körülnéztünk a hatályon kívül helyezési gyakorlatot illetően, hiszen ha egy felsőbb bíróság az elsőfokú eljárás megismétlését írja elő, az törvényszerűen az eljárás elhúzódásához vezet. Ez a problémás ügyekben szinte mindenhol előfordul.”

„2016-ban még mélyebbre próbálunk menni akkor, amikor az ítéleti bizonyosság kérdéskörét vetjük fel, tehát azt, hogy milyen tényállás és bizonyítékok alapján alakul ki az a bírói meggyőződés, ami az ítélethozatal alapjául szolgálhat” – tette hozz a Kúria elnöke.

„Tavaly nyáron tartottunk egy tudományos tanácskozást az ELTE professzorainak részvételével, ahol ezt a kérdést jártuk körbe. Megállapítottuk, hogy a bírót egyik oldalról erőteljes nyomás éri, hogy minden tekintetben alapozza meg az ítéletét, a másik oldalról viszont az, hogy minél gyorsabban fejezze be az eljárást, azt hasonló eljárásjogi eszköz, mint a hatályon kívül helyezés, nem támogatja. Megpróbálunk olyan végletesen jó és rossz példákat találni, amelyek valamilyen módon segítenek a bírónak abban, hogy a saját ügyében is el tudja dönteni, mi az elégséges bizonyíték, bizonyítás, mikor hozhat bátran ítéletet, akkor is, ha minden bizonyítási indítványnak nem felelt meg, minden indítványozott bizonyítást nem folytatott le” – hangsúlyozta Darák Péter.”

Forrás:
Darák Péter: Vizsgáljuk, hogyan gyorsíthatóak az eljárások; InfoRádió; 2016. január 14.

Még mindig nem vehetnek önállóan krétát az iskolák

„Bár eredetileg már a tanév kezdetére be akarta vezetni a Klik a kincstári kártyákat, amivel legalább néhány dolgot külön engedély nélkül is megvehetnének az iskolák, kártya még mindig nincs, és egyelőre a Klik sem tudja, hogy mikor lesz.

Már tavaly márciusban felmerült, hogy az iskolák vásárlásra és készpénzfelvételre is alkalmas kincstári kártyát kapnak, hogy ne kelljen minden apró beszerzést hosszadalmasan engedélyeztetni. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke akkor azt nyilatkozta a MNO-nak, hogy megkezdték a tárgyalásokat a Magyar Államkincstárral, bár az szabályozásra vár, hogy egyáltalán mit lehet majd venni velük. Szeretnék még a tanév kezdete előtt bevezetni, mondta.

A kártyára nagy szükség lenne, mert az eleinte 50 ezer forintos beszerzési keret először 20 ezer forintra csökkent, utána pedig megszűnt. Az iskolák igényeit meghatározott időközönként központilag összesítik, majd a tankerület beszerzi, amit kértek, ezen túl azonban gyakorlatilag egy doboz ceruzát sem vehetnek.

A tanév kezdetén még nem volt kártya, és Rétvári Bence, az Emmi államtitkára decemberben azt válaszolta egy országgyűlési képviselői kérdésre, hogy „terveik szerint a kincstári kártyát teljeskörűen a 2016-os költségvetési évben vezetik be”, továbbá egy ősszel elfogadott jogszabály értelmében minden intézmény tudni fogja azt is, hogy mekkora összeggel gazdálkodhat.

Mivel egyelőre nincs kártya, megkérdeztük a Klik-től, hogy
„2016-ban mikor vezetik be a kincstári kártyát, mikortól értesíti a megyei tankerület a keret nagyságáról az intézményvezetőket, illetve mikortól használhatja fel a keretet az intézményvezető? Pontosan milyen dologi kiadások fizethetők ezen a módon?”
Ezt a választ kaptuk:
„A kincstári kártya bevezetéséhez szükséges mutatószámok kialakítása folyamatban van, bevezetésére 2016-ban kerül sor. A kártyával termékek és szolgáltatások meghatározott körét lehet majd megvásárolni, az igénybe vehető keretösszeg pedig az adott intézmény nagyságának és a gyermekek függvényében alakul.”
Vagyis pont ugyanazt nem tudjuk, mint a kérdések előtt.

Ha az iskolának valamire szüksége van, akkor jelenleg akár a Klik, akár az önkormányzat a működtetője, az igényt az illetékes tankerületi igazgatónál kell jeleznie. Ha az önkormányzat a működtető, akkor a polgármesternél is.
A tankerületek egyébként például a papírt és az írószereket központosított közbeszerzéssel szerzik be, azokat a termékeket pedig, amelyeket fogvatartottak is gyártanak, mint például a wc-papír vagy a fogas, a büntetés-végrehajtáson keresztül.”

Forrás:
Még mindig nem vehetnek önállóan krétát az iskolák; Somogyi Dorottya; VS.hu; 2016. január 16.

Az egészségügyi államtitkár kórházi kancellári rendszert ígér

„Az egészségügyi államtitkár által ígért kórházi kancellári rendszer hasonló lesz, mint az egyetemeké, de nem egészen ugyanolyan – nagyjából ennyit tudnak a kórházigazgatók jelenleg arról a legújabb intézkedésről, amellyel az intézmények eladósodását reméli meggátolni a kormányzat.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár hétfőn a kórházigazgatóknak tartott értekezletén beszélt arról, hogy a kancellári modellel segítené a kórházakat a költségvetési korlátok betartásában. Lapunk úgy tudja: az új intézmény bevezetésének előkészítésére bizottságot hoz létre a szakállamtitkárság. Az előkészítés után, az év második felében indulhat az új kórházműködtetés.

Az államtitkár a Népszabadságnak azt mondta: a tervek szerint hat-nyolc intézményenként hoznának létre olyan pozíciót, amelyhez a kórházi gazdálkodás egyes jogosítványait rendelnék. Az viszont nem biztos, hogy kancellárnak hívják majd a költségvetési korlátok betartásáért is felelős szakembert, akinek a feladatai közé tartozna az intézmények közötti ütközések kezelése, az érdekkülönbségek csökkentése is.

„Egyelőre még csak azt vizsgáljuk, hogy hány kórház gazdálkodási ügyeit lehet egy helyről hatékonyan irányítani” – jelezte Ónodi-Szűcs, majd hozzátette: már az állami kórházfenntartó igazgatói székéből be kellett látnia, hogy 104 intézmény gazdálkodását, működtetését nem lehet egyetlen központi hivatalból átlátni, irányítani, illetve a vezetőiket rávenni az együttműködésre.

Most az látszik, hogy az intézmények egymással versengenek a betegekért és az erőforrásokért. Az üdvös pedig az lenne, ha a kórházakban a szakmával foglalkoznának. A politikus hangsúlyozta: az új rendszer kialakításához az államháztartási törvény módosítására is szükség van, ami nem a szakminisztérium kompetenciája.

Tavaly az egészségügyi kormányzat többször nekifutott az ellátórendszer átszervezésének. Megyei kapacitáselosztó bizottságokat hozott létre, amelyek a nevükbe foglalt feladat mellett arra vigyáztak, hogy a kórházak ne adósodjanak el. Ám miután a kormányzat nem tett több pénzt a rendszerbe, a kapacitásokat nem faragták le, a párhuzamos ellátásokat nem szüntették meg, így az eladósodást sem sikerült megállítani.”

Forrás:
Hat-nyolc kórház kap egy kancellárt; Danó Anna; nol.hu; 2016. január 16.

Zalaegerszegen megkezdődött a Modern városok program megvalósítása

„Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy a tavaly áprilisban Orbán Viktor miniszterelnökkel megkötött stratégiai megállapodás a városfejlesztés szempontjából hét fontos pontot tartalmaz. Ebből a 74-es főút 2×2 sávossá fejlesztése, az M9-es Vasvár felé vezető első szakaszának megépítése, valamint az iparvágány létesítése nem az önkormányzat hatásköre, ezekkel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium foglalkozik. A Mindszenty zarándokközpont, az uszoda, az északi ipari parkban a csarnok, az alsóerdei sport- és rekreációs központ, valamint az intermodális közösségi közlekedési csomópont megépítése azonban önkormányzati feladat, melyből az első négy fejlesztési terv megvalósíthatósági tanulmányát már elkészítették. Ezután kapták a hírt az 500 millió forintos támogatásról, melyet ingatlanvásárlásra, területszerzésre, közművesítésre, továbbá az engedélyes építési tervek elkészítésére használhatnak fel.

A polgármester kiemelte, a kormány elvárása, hogy még az idén mind az öt beruházási projekt esetében eljussanak a feltételes közbeszerzésig. Hangsúlyozta, a kezdeményezett megyei jogú városok közül csak Zalaegerszeg és Miskolc teljesítette határidőre a feltételeket, így az elmúlt év végén csak ez a két város kapta meg az 500 millió forintos kormányzati támogatást. Ennek köszönhetően Zalaegerszeg az elsők között kezdheti meg Modern Városok Programjának megvalósítását.

Vigh László országgyűlési képviselő hozzátette, Zalaegerszeg azért is lehet az elsők között, mert az országban harmadikként sikerült megállapodnia a kormánnyal tavaly áprilisban. A további szerződéskötéseket ugyanis felülírta a migránshelyzet kezelése, így hét várossal még nem született meg a megállapodás. Az országgyűlési képviselő jelezte, hogy valamennyi tervezett beruházást elindítanak, de nem biztos, hogy mindegyik befejeződhet a jelenlegi önkormányzati ciklus végére. Mint fogalmazott, ilyen kérdéses projekt a 74-es út fejlesztése, mivel egy útépítés nagyon sok időt vesz igénybe. Az elmúlt évben jól teljesített a gazdaság, az államháztartás hiánya 2 százalék körüli a GDP növekedése 3 százalék feletti lesz, vagyis a kormány teljesíteni tudja az ígéreteit, hangsúlyozta.

Balaicz Zoltán azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy az öt projektből elsőbbséget élvez az iparfejlesztés, valamint az uszodaépítés. A kivitelezések várhatóan 2016 végén, 2017 elején kezdődhetnek meg.

Az 500 millió forintból 163,4 millió forint jut a Mindszenty zarándokközpont 5,6 milliárdos fejlesztésének elindításához, közel 30 millió forint az uszoda 4 milliárdos, s majdnem 70 millió forint a csarnoképítés első ütemének 1,5 milliárdos beruházásához. A 2 milliárd összköltségű alsóerdei sport- és rekreációs központ valamint az intermodális közösségi közlekedési csomópont megépítésének előkészítésére 130 millió illetve 107 millió forintot fordítanak.”

Forrás:
Zalaegerszegen megkezdődött a Modern városok program megvalósítása; Zalamédia Online; 2015. január 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Tájékoztatás az eHivatal indulásáról (Légügyi Hivatal)

„Ezúton tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy tavaly év végétől elindult a Hatóság légügyi elektronikus ügyintézési felülete, az eHivatal.
A fejlesztés által gyorsabbá és hatékonyabbá vált a szakszolgálati engedélyek és a hozzá kapcsolódó jogosítások kiadásához, hosszabbításához, megújításához szükséges hatósági ügyintézés. Az ügyintézés modernizálása, a belső eljárások automatizálása, online kérelmek beadási lehetősége tovább csökkenti az adminisztrációt, mely gyorsítja a külső és belső ügyintézést egyaránt.

Az eHivatal funkciói regisztrálás után válnak elérhetővé. Elméleti vizsgaidőpont foglalás, valamint gyakorlati vizsga bejelentése kizárólag az eHivatal rendszeren keresztül lehetséges.

Az alábbiakban olvasható tájékoztató tartalmazza a szakszolgálati engedély megszerzésének menetét, a jelentkezés módját és a kérelem benyújtásának határidejét; a szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítások/tanúsítások meghosszabbítását, megújítását, a vizsgákra vonatkozó információkat, valamint tudnivalókat a más EU tagállam által kiadott vizsgáztatói tanúsítással rendelkező vizsgáztatókról…”

Forrás:
Tájékoztatás az eHivatal indulásáról; Légügyi Hivatal; 2016. január 13.

Februártól már csak időponttal lehet személyesen hatósági erkölcsi bizonyítványt igényelni

„A KEKKH Személyes Ügyfélszolgálatán 2016. február 1-jétől az ügyfelek kizárólag előre lefoglalt időpontban nyújthatják be hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmüket. Az ügyfelek telefonon keresztül, a 1818 Kormányzati Ügyfélvonalon, illetve személyesen, a KEKKH Személyes Ügyfélszolgálatán lévő információs pultnál foglalhatnak időpontot a hatósági erkölcsi bizonyítvány ügyintézéshez. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem benyújtható továbbá postai úton és elektronikus úton is a Webes Ügysegéden keresztül. A Webes Ügysegédet az Ügyfélkapu azonosítóval rendelkező ügyfelek vehetik igénybe a KEKKH honlapján (www.kekkh.gov.hu) keresztül.”

Forrás:
Februártól már csak időponttal lehet személyesen hatósági erkölcsi bizonyítványt igényelni; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala; 2016. január 14.

Ignácz István: az elkövetkező időszakban az elektronikus ügyintézés fokozatosan valósul meg

„Hivatalosan is átadták pénteken az okmányiroda helyén, a Városház tér 18-20. szám alatt működő kormányablakot a XIX. kerületben. A kispesti a 235. olyan új integrált ügyfélszolgálat, ahol az okmányügyek mellett családtámogatási és állampolgársági ügyeiket is egy helyen intézhetnek a polgárok. Az elmúlt évben a 19. kerületi okmányiroda – amely 19 ablakkal működik – 50 ezres ügyfélforgalmat bonyolított le.

Az e-közigazgatási ügyintézés akkor jó, ha gyorsan és olcsón valósul meg, ugyanakkor hatékonyan működik – hangsúlyozta Ignácz István. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) elnöke szerint az elkövetkező időszakban az elektronikus ügyintézés fokozatosan valósul meg. Hozzátette, európai uniós viszonylatban Magyarország jelenleg közepes szinten áll.

György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja úgy fogalmazott: 2010 óta a modern kori közigazgatás legnagyobb volumenű átalakítása zajlik. A kezdetekben 146, később 423, jelenleg pedig 528 ügytípus intézhető el a kormányablakokban – emlékeztetett. A számadatokról szólva elmondta, a közigazgatási reform 2011-es elindulása óta 1 millió 100 ezer állampolgár összesen 1 millió 200 ezer ügyet intézett el, a miniszterelnökség szándéka pedig a kormányablakokban végezhető ügykörök további bővítése. György István végezetül köszönetét fejezte ki Gajda Péternek, Kispest polgármesterének az együttműködésért.

A vidéki beruházások nagy része már befejeződött, 2016 májusáig pedig a fővárosi beruházások megvalósulásával összesen 270 kormányablak várja majd az állampolgárokat országszerte.”

Forrás:
Átadták az ország 235. kormányablakát Kispesten; OrientPress; 2016. január 15.

Nagy horderejű földügyi informatikai fejlesztések kezdődtek uniós források felhasználásával

„Az aluljárók, a viaduktok, a mélygarázsok és a borospincék elhelyezkedését, kiterjedését is feltüntetik ezentúl az ingatlan-nyilvántartás térképei. Ez lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok akár jelzálogkölcsönt is felvegyenek az érintett területekre. Mód lesz a több mint száz állami földügyi adatbázis összehangolására is. Az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekre már kiírták az első közbeszerzési eljárásokat.

Két nagy horderejű földügyi informatikai fejlesztés kezdődött el uniós források felhasználásával – tudta meg lapunk. Ennek nyomán a földhivatalokban teljessé válik az elektronikus ügyintézés, de összehangolják azt a több mint száz állami, hivatali adatbázist is, amelyek a különféle területek állapotáról, méreteiről adnak információt. A részletekről szólva a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi) főigazgatója a Magyar Időknek elmondta, hogy az első program 18, a második pedig 17,5 milliárd forint felhasználására ad lehetőséget.

Az előbbi beruházás kapcsán Fekete Gábor emlékeztetett rá: a földhivatalok eddig is elektronikus eszközökkel rögzítették az adatokat, vezették a nyilvántartást, a kérelmeket azonban papíron nyújthatták be az ügyfelek. Az elkövetkező időkben – csakúgy, mint a cégbíróság – az ingatlan-nyilvántartás is elektronikus úton fogadja majd a beadványokat, 2018-tól teljessé válhat a számítógépes ügyintézés. A szolgáltatás ezzel gyorsabb lehet, s nem lesz szükség költséges okirat­tárak fenntartására.

A főigazgató kiemelte, hogy a földhivatali térképek az eddiginél teljesebbé válnak, hiszen nem csupán a föld felszínén található építményeket tüntetik majd fel a maguk teljességében, hanem például a felszín alatt elhelyezkedő létesítményeket is. Bekerülnek tehát a nyilvántartásba például a borospincék, amelyek olykor önmagukban is többszintesek, s az ország egyes vidékein összefüggő rendszert alkotnak. Tájékozódhat az érdeklődő a jövőben a mélygarázsokról, s az alul- és a felüljárók elhelyezkedéséről is. Az ilyen, úgynevezett háromdimenziós nyilvántartás egyebek közt módot ad a tulajdonosoknak arra, hogy jelzálogkölcsönt vehessenek fel például a borospincéjükre. A föld alatti építményt tehát fedezetként ajánlják fel.

A másik, 17,5 milliárdos fejlesztés ügyében már kiírták az előkészítést szolgáló első közbeszerzési pályázatokat. Mint Fekete Gábor elmondta, a jövőben még egy további eljárásban például földmérő vállalkozásokat is bevonnak a munkálatokba. A beruházás célja, hogy a jelenleg egymástól elkülönülten működő több mint száz állami térinformatikai adatbázist pontossá, teljessé tegyék és összehangolják. Ez már csak azért is szükséges, mert a hatvanas-hetvenes években – amikor az állami tulajdon dominált – nem mindig tüntették fel pontosan a földügyi adatokat. A korrekció a mezőgazdasági támogatások miatt is fontos lehet.

A fejlesztés nyomán értesülhetnek az érdeklődők például a környékükön lévő környezetszennyező létesítményekről, sőt a parlagfűvel fertőzött területekről is. A Fömi főigazgatója hozzátette: ez a beruházás is 2018-ban zárul, de az ügyfeleket képviselő ügyvédek, valamint a közjegyzők és a földmérők már jövőre hasznát láthatják a fejlesztéseknek.”

Forrás:
Jelzálogkölcsönt adhatnak a borospincékre is; Kulcsár Anna; Magyar Idők; 2016. január 16.

Informatika, távközlés, technika

Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra

„A Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoportja és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztálya szervezésében 2016. január 12-én a Smart City rendezvénysorozat negyedik alkalmával Tóth Tamás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője és Dr. Tóth Péter PhD a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének egyetemi docense Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra címmel tartottak előadást.

Tóth Tamás az előadásában ismertette a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának hazánkra vonatkozó Európai Uniós előírásait, majd ezt követően bemutatott néhány hazai jó példát, továbbá a megújuló energia felhasználásának előnyeit, végül pedig mindennek a Smart Cityben való szerepét.

Az előadás alátámasztotta a korábbi találkozók megállapításait, mely szerint akkor lehet csak a megújuló energiák „okos” felhasználásáról beszélni egy adott városban, ha az rendszer szinten került hasznosításra. Erre jó példa volt, hogy egy adott épület megújuló energiával való ellátása még nem „okos” megoldás, de egy városrész, mért és összekapcsolt, az energia (pl. áram) kétirányú szállításon alapuló rendszere már annak nevezhető. De mindezen kívül szükséges még, hogy az energia csúcsidőben ott kerüljön felhasználásra, ahol szükség van rá. Így például napközben az otthonokban termelt energiát a munkahelyen kellene felhasználni. Egy ilyen rendszer kialakításának alapvető kelléke az energiafelhasználás „okos” mérése is.

Az előadást követő vitából kiderült, hogy jelenleg az Európai Unióban a villamos energia piacon túlkínálat van. Mindez annak köszönhető, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya folyamatosan növekszik, ugyanakkor még a régi fosszilis energiát felhasználó erőművek is üzemelnek. Alaperőműre azonban mindig szükség lesz, ami bármely többlet szükséglet esetén azonnal ki tudja segíteni, vagy át tudja venni a rendszer működtetését. Ilyen esetek lehetnek egyes energiatermelő rendszerek nem termelő időszakai (pl. szél- és napenergia esetében), nem várt túlfogyasztás (pl. hőhullám vagy az átlagosnál lényegesen hidegebb nap), vagy a rendszer valamely szakaszának lezárása (pl. nemzetközi vezetékhálózatokon keresztül megvalósuló forgalom).
Ahhoz, hogy városaink jól ki tudják használni a megújuló energiák adta lehetőségeket, energiafelhasználási terveket szükséges készíteni. Ennek a Polgármesterek Szövetsége (http://www.polgarmesterekszovetsege.eu/index_hu.html) által szorgalmazott változata a Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan – SEAP). Ennek az uniós döntéshozásra befolyással bíró szervezet mintegy 6000 tagja között mindössze 40 hazai város található.

Az Európai Uniónak több kezdeményezése is van az „okos” városok támogatására, pl. az aktuálisa futó Smart Cities and Communities felhívás, amelyben csak olyan városok lehetnek vezető szereplők, amelyek rendelkeznek a Polgármesterek Szövetsége által akkreditált SEAP-pal.

A következő találkozó időpontja 2016. február 9. 15:00 óra, előadó: Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. További információk hamarosan a honlapon.

Tóth Tamás és Dr. Tóth Péter PhD előadása és annak összefoglalója az alábbi linkekről tölthető le:
Kapcsolódó dokumentumok:
Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra – előadás
Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra – összefoglaló”

Forrás:
Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2016. január

Megvéd a paksi rendszer a kibertámadásoktól

„Széles körű elismerést váltott ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség fórumán az a módszer, amelyet a nukleáris létesítmények informatikai rendszereinek védelmére dolgozott ki az Országos Atomenergia Hivatal – hangzott el a hatóság tegnapi tájékoztatóján.

– Folyamatosan korszerűsítik a paksi atomerőmű irányítórendszereit, bizonyos értelemben pedig a régebbi fejlesztéseknek megvan az az előnye, hogy a legkritikusabb berendezéseknél nincs digitális kontroll, az analóg rendszerek viszont eleve védettebbek a kibertámadásoktól – válaszolta Vincze Árpád, a nukleáris védettségért felelős főosztály vezetője a Magyar Időknek arra a kérdésére, hogyan védhető meg egy harminc évvel ezelőtt üzembe helyezett létesítmény az infokommunikációs támadásoktól. A szakember jelezte, hogy értelemszerűen az újabb rendszereknél kritikusabb lehet a helyzet. A védelem alapja az, hogy a külvilággal való kapcsolat csak egyirányú lehet egy bizonyos körön belül, ezt pedig fizikailag is biztosítani kell. A lényeg az, hogy kívülről ne lehessen átvenni a reaktorok működése felett az irányítást. A mobileszközök ki- és bejutását felügyelő védelmi rendszerre vonatkozó előírásokat is megköveteli a hivatal az üzemeltetőktől. Ennek értelmében a programozható információs rendszerek beépítése is a hatóság engedélyezéséhez kötött a paksi atomerőmű tervezett két új reaktorblokkjának, azaz Paks II kivitelezésekor.

A hatóság idei feladatai közé tartozik az erőmű bővítési beruházásának előkészítésével kapcsolatban a telephelyengedély és a létesítési engedély iránti kérelmek elbírálása – mondta a tájékoztatón Fichtinger Gyula főigazgató. Ismertette azt is, hogy ettől az évtől jelentősen kibővült a hatóság feladatköre (például ide került a sugárvédelem), a hivatal dolgozóinak számát ezért meg kellett duplázni, nyolcvan új munkavállaló érkezett. Még idén célszerű elbírálnia a hatóságnak a paksi 3-as blokk üzemidő-hosszabbítására vonatkozó kérelmet, mert az eredeti engedély december 31-én lejár.

Az unió kifejezetten ellenzi, hogy a magyar kormány unión kívüli országgal alakítson ki gazdasági együttműködést – mondta Lázár János a tegnapi Kormányinfón a hét eleji brüsszeli megbeszélésekről. Mint ismert, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Paks II ügyében tárgyalt. Jelezte, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően fogja elkölteni a kormány a bővítésre rendelkezésre álló forrásokat is.”

Forrás:
Megvéd a paksi rendszer a kibertámadásoktól; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2016. január 15.

Felhívás: Elektronikus díjszedési szakértőt keres az MSZT

„Az Európai Bizottság támogatásával, a CEN/TC 278 „Intelligens közlekedési rendszerek” európai műszaki bizottság fizetett szakértői csoportot hoz létre abból a célból, hogy a meglévő elektronikus díjszedési szabványokat kiegészítve egységes és a kölcsönös együttműködést támogató szabványrendszert dolgozzon ki. A szakértők kiválasztását a holland titkárságú műszaki bizottság végzi.

A projektcsoport feladatai az alábbiak lesznek:
* az elektronikus díjszedéssel kapcsolatos alkalmazási profilok átjárhatóságának kialakítása, a szolgáltatásnyújtás és a beszedés közötti adatátvitellel kapcsolatos vizsgálati specifikációk kidolgozása szabvány formában;
* a független díjszedési vizsgálati szabványok felülvizsgálata.
A projekt átfutási ideje a megkezdéstől számított 40 hónap. A munka angol nyelven fog zajlani, tehát a szakmai és szabványosítási ismeretek mellett a nyelvtudás is alapkövetelmény.

Az MSZT szakértőinek is elérhető ez a lehetőség, további részletekért, díjszabásért, a követelmények és pályázati anyagok megtekintéséhez kérjük, keresse Krantz Domokos főosztályvezető-helyettest a Szabványosítási Titkárságon, a d.krantz@mszt.hu címen, legkésőbb 2016. január 28-ig.”

Forrás:
Felhívás: Elektronikus díjszedési szakértőt keres az MSZT; Magyar Szabványügyi Testület; 2016. január

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: a digitalizáció társadalmi hatásai és következményei

„ Ingyenes konferencia a digitális transzformációnak nevezett ipari forradalomról.
Időpont: 2016. február 11., 09.00 – 14.00 óra
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Díszterem

Az MTA és az IVSZ közös szervezésben február 11-én Digitális transzformáció: A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei címmel tart jövőbe néző konferenciát. Az előadók alaposan és őszintén elemzik a gép-ember viszony alakulását, bemutatják, hogy a társadalom, az egyén és vállalat szintjén mit jelent a digitális transzformáció. A technológia fejlődése exponenciális, az emberi egyén azonban továbbra is lineáris életet él. Mi történik a negyedik ipari forradalom után?

Rövid idő alatt rengeteget változtunk mi magunk is és közben olyan gépeket, szoftvereket, technológiákat hoztunk létre, amik alapjaiban változtatják meg a hétköznapokat is. Az ipari forradalmak idején mindig új modellek jönnek létre, ahogy volt az a gőzgép, elektromosság és a számítástechnika megjelenésekor – a digitális transzformációnak nevezett ipari forradalom viszont a következő 20 évben több változást hozhat, mint amennyit az egész emberi társadalom eddig átélt. Ez az exponenciális fejlődés sajátossága, amit emberként nehéz megélni, hiszen a technológia és a társadalom ugyan exponenciálisan fejlődik, de mi emberek továbbra is lineáris életet élünk.

Az emberek és a mainál is „okosabb” technológiák egyre nagyobb átfedésbe kerülnek, az Internet of Things, vagyis a dolgok internete már nem csak egy elméleti paradigma, hanem a jelen valósága. A mesterséges intelligencia, robotok pedig már nem csak tudományos-fantasztikumok, kuriózumok, hanem a működő gazdaság nagyon fontos részei. A robotok ára drasztikusan csökken, miközben a képességeik gyorsan fejlődnek. Az egy évvel ezelőtt még csak divatos elektromos autó, a Tesla, pár hónapja egy szoftverfrissítés után képessé vált arra, hogy önmagát vezesse, ehhez minden szenzor már eleve benne volt az autóban. Néhány hete pedig már egyedül leparkol és ha kell előáll a garázsból. Az exponenciális technológiai növekedésre nem kell több bizonyíték, a kérdés az, hogy az egyének vagy éppen országok hogyan reagálnak a szoftverek és gépek evolúciójára, a valós idejű információk és bárhol elérhető adatok jelenségére.

Ebben a helyzetben rendkívüli fontossággal bír, hogy Magyarország szellemi- és anyagi erőforrásait a gazdaság fejlesztésében olyan területekre koncentrálja, amelyeken hagyományosan sikeres, kiemelkedő szellemi tőkével és tapasztalatokkal rendelkezik. A Magyar Tudományos Akadémia és az IVSZ: Szövetség a Digitális Gazdaságért közös szervezésében induló konferencia sorozat célja is az, hogy feltárja hazánk üzleti és tudományos lehetőségeit a következő évekre. Az akadémiai és az infokommunikációs szektor neves előadói közösen mutatnak utat az ember és gép viszonyának kezelésére, a szoftver alapú üzlet és a digitális-globális kultúra megértésére.

DIGITALIZÁLÓDÓ TÁRSADALOM – SZOFTVER, GÉP, EMBER, TUDÁS
A konferencia vezérelőadója a svájci író-jövőkutató, Gerd Leonhard, akit a Wired magazin 2015-ben a tecnhológiai világ 100 legmeghatározóbb személyisége közé választott. Előadásában nem is messzire, 2020-ig tekint előre, de a munka, munkahely, tudás, tanulás mégis egészen más szabályok szerint működik majd, mint amit ma ismerünk.

Frank Buytendijk, a Gartner vezető elemzője szintén kritikus változásokra hívja fel a figyelmet – a vállalatok egészen idáig arra törekedtek, hogy kitalálják a megfelelő módszert céljaik elérésére, most viszont már az a kérdés, hogy mit kezdjenek a hatalommal, amit a technológia a kezükbe adott. A globális adatszolgáltatók részletesebb és pontosabb adatokkal rendelkeznek az emberekről, helyekről, folyamatokról, tárgyakról, mint amit bármelyik sci-fi elképzelt – ráadásul ezt a tudást nem zárják kerítésen belül, hanem a technológia egy társadalmi infrastruktúrává válik, amit minden ember közösen birtokol.

Pléh Csaba, Széchényi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is ezen az úton indítja el gondolatait, a digitalizáció jelentős hatással van az emberre, az egyénre – a forradalom egy lehetőség, ami egy új önmegvalósításhoz is vezethet, de akár negatívan szcenáriók is megvalósulhatnak. Vajon a túl hatékony információ elérés, a közös tudás egy sikeresebb társadalmat, vagy elidegenedést hoz?

Rab Árpád, vezető társadalom, néprajz és digitális kultúra kutató is arra keresi a választ, hogy vajon mi a célja a technológiai ugrásnak. Véleménye szerint nem más történik, minthogy az emberiség ismét felülírja kulturálisan önmagát, ahogyan a korábbi ipari forradalmak vagy nagyobb paradigmaváltások idején is megtörtént. A cél nem maga a technológia, nem az összekapcsolódás, hanem a család, munka, élet fogalmainak újraértelmezése olyan megoldások mentén, mint a Facebook, Über vagy AirBnB. Valójában nem okosvárosokra törekszünk, hanem jól kiszolgált okos emberekre.

A konferencia további programjában hallhatnak még a résztvevők előadásokat a digitális adatkor dilemmáiról, a technológiai innováció és a vállalati termelékenység viszonyáról és helyzetéről, illetve a tanulás, kreatív gondolkodás, problémamegoldás digitalizálódásáról.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.”

Forrás:
Digitális transzformáció: a digitalizáció társadalmi hatásai és következményei; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Szakirodalom

Légi fényképezés a gazdálkodásban és a közszolgáltatásban

„A fényképekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált tankönyv a távérzékelés széleskörű alkalmazásaiból ragad ki egy nagy csokorra valót a gazdálkodás és a közszolgáltatás területeiről, valamint ismerteti a légi felmérések során előállított térképek készítésének menetét. Segíti az így készült ortofotók, fotó-térképek minőségi ellenőrzését, a vizsgálati szempontoknak megfelelő felmérési mód kiválasztását. Átfogó képet ad a műholdas távérzékelés és a robotrepülőgépes felmérések lehetőségeiről, de bevezeti az olvasót a RADAR és LiDAR technológia alapszintű ismereteibe is.
…
A tárgyalt alkalmazási területek: településtervezés, településrendezés, katasztrófavédelem, árvíz és belvízvédekezés illetve az elöntések térképezése, légi fényképezés a környezetvédelemben és a
természetvédelmi feladatok ellátásához. A felszínborítás változása, mint a táj változásának fontos mutatója (Légi felszínborítási vizsgálatokon alapuló környezetvédelmi és ökológiai monitoring rendszer). További témák: légi felméréssel támogatott talajtérképezés, mezőgazdasági alkalmazások, tájsebek, rekultiváció, vegetáció térképezés, szennyvíz-monitoring, áramlástani vizsgálatok.
A könyv kiemelten foglalkozik a légi régészettel, mint speciális, ugyanakkor igen eredményes felhasználási területtel. Megismertet a turisztikai, idegenforgalmi és marketing célú légi felvételekkel, és bemutatja, hogy az űrfelvételek felhasználása miben különbözik a légi felvételekétől.
Ismerteti a légi fénykép térképpé alakítását, és bemutatja hogyan épül egymásra a légi távérzékelés, a fotogrammetria és a térinformatika. Az egyes eljárásokat tárgyaló fejezeteket fogalomtár és szakszótár egészíti ki…”

Forrás:
Légi fényképezés a gazdálkodásban és a közszolgáltatásban; Bakó Gábor; E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért; E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért; ISSN: 1785-6108, ISBN 978-963-9753-27-3; 2014 (pdf)

Európai műszaki előírás internetes szűrőkre

„Az Európai Unió lakosságának háromnegyede használja mindennapjai során az Internetet, melyen egyre több illegális és kártékony tartalommal találkozhatunk. Az emberek saját és gyermekeik védelmében kénytelenek valamilyen tartalomszűrő programot használni. A megfelelő szoftver vagy szolgáltatás kiválasztása nem egyszerű feladat a felhasználói igények és a hatékonyság szempontjából.

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) TC 365 „Internetes szűrők” műszaki bizottsága 2013-ban kidolgozta a CEN/TS 16080:2013 Internetes tartalom- és kommunikációszűrő szoftverek és szolgáltatások című műszaki előírást (Technical Specification, TS), melynek célja, hogy meghatározza a webszűrők működési kritériumait, több bizalmat adjon és segítse az internethasználókat a megfelelő termék (szoftver), vagy szolgáltatás kiválasztásában saját maguk, de legfőképp a gyermekek online védelme érdekében.

Olyan webszűrő alkalmazásával, amely megfelel ezen műszaki előírásban előírt követelményeknek, a felhasználó biztos lehet abban, hogy az általa választott termék vagy szolgáltatás:

  • kifejezetten a szülők és gondviselők igényeinek kielégítésére, valamint a kiskorúak védelmére lett tervezve, hogy megvédjék a gyermekeket a potenciálisan káros URL-ekkel szemben;
  • biztosítja a minimális funkciókat, amelyek elegendőek a kívánt védelmi szinthez;
  • világos és átfogó telepítési és használati dokumentációval bír;
  • meglehetősen biztonságos, azaz a szűrő megkerülése vagy eltávolítása nem lehetséges.

Ez a műszaki előírás nem terjed ki az alábbi technológiákra:

  • bármilyen e-mail-szűrés, többek között: spamszűrés, víruskeresés a levélben és csatolmányaiban, adathalász levelek szűrése;
  • egyéb vállalati környezetben használt webszűrés;
  • HTTP/HTTPS/FTP protokollt használó egyéb alkalmazások forgalmának elemzése és/vagy szűrése, például: azonnali üzenetküldés, P2P fájlmegosztás, VoIP;
  • nem HTTP/HTTPS/FTP protokollt használó egyéb alkalmazások forgalmának elemzése és/vagy szűrése, például: hírcsoportok, azonnali üzenetküldés, P2P fájlmegosztás, VoIP, és más hálózati alkalmazások.

A műszaki előírásokat nem kötelező bevezetni nemzeti szabványként, de abban az esetben, ha a gazdaság szereplői igénylik, nincs akadálya nemzeti szabványként való kiadásuknak.

A CEN/TS 16080:2013 megvásárolható az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhető a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével. A nemzeti szabványként való bevezetésével kapcsolatos javaslatokat és kérdéseket Nagy Gábor szabványosító menedzserhez kell eljuttatni (g.nagy@mszt.hu)…”

Forrás:
Európai műszaki előírás internetes szűrőkre; Magyar Szabványügyi Testület; 2016. január

Az MSZ EN ISO/IEC 17021-1 magyar nyelvű megjelenése

„Az MSZT 2016. február 1-jei dátummal magyar nyelven is megjelenteti az EN ISO/IEC 17021-1:2015 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 1. rész: Követelmények szabványt.

A szabvány általános követelményeket támaszt a minőségirányítási, a környezetközpontú vagy más irányítási rendszerek tanúsítását és auditját végző testületekkel szemben. E követelmények betartásának célja annak biztosítása, hogy a tanúsító testületek az irányítási rendszerek tanúsítását felkészülten, következetesen és pártatlanul végezzék, és ezáltal előmozdítsák az ilyen testületek elismertségét és az általuk kibocsátott tanúsítványok nemzeti és nemzetközi szintű elfogadását.

A szabvány tartalma
A 4. fejezet leírja a hiteles tanúsítás alapelveit, köztük az új alapelvet a kockázatalapú megközelítést. Az alapelvek hozzásegítik a felhasználót a tanúsítás lényeges jellemzőinek megértéséhez. Az alapelvek önmagukban nem jelentenek auditálható követelményeket. Az 5–10. fejezet tartalmazza a tanúsító testületre vonatkozó követelményeket. A 10. fejezet kétféle lehetséges módot ír le, amellyel a tanúsító testület bizonyíthatja, hogy irányítási rendszert működtet, amellyel a szabvány követelményeit következetesen teljesíti. Az A melléklet előírja az auditorok és az egyéb személyek számára szükséges ismereteket és készségeket, amely a szabvány normatív részét képezi. A további mellékletek tájékoztató jellegűek.

Fő változások

  • Megerősíti azokat a követelményeket, amelyek teljesítésével javul a tanúsító testület működése és szervezeti szabályozása, pl. a távoli irodák, és személyzet működésének ellenőrzése (6.2. szakasz), a tanúsítási döntést meghozók feletti szervezeti felügyelet (9.5. szakasz).
  • A kockázatalapú megközelítés új alapelvként jelenik meg (4.8. szakasz), kezelni kell az érdek-összeférhetetlenséggel kapcsolatos kockázatokat (5.2.3. szakasz). Az érdekelt felekkel való kiegyensúlyozott konzultáció szükséges, de a pártatlansági bizottság nem követelmény. A pártatlanságra vonatkozó veszély elfogadott mérséklése lehet, ha legalább 2 év eltelik pl. a belső audit (5.2.6. szakasz) vagy irányítási rendszer tanácsadása (5.2.7. szakasz) végzésének időpontjától.
  • Módosulnak az információval kapcsolatos követelmények. Nem követelmény az érvényben lévő tanúsítások jegyzéke. A tanúsításra való hivatkozáskor a csomagoláson egy nyilatkozat (de tanúsítási jel nem!) megengedett, de a nyilatkozat semmi esetre sem sugallhatja azt, hogy a terméket, a folyamatot vagy a szolgáltatást tanúsították ily módon (8.3.3. szakasz).
  • Az auditprogram és az audittervek kidolgozásakor a műszak alatt zajló tevékenységeket figyelembe kell venni (9.1.3.5. szakasz). Összehangolták az auditálási és a tanúsítási ciklust, mindkettőnek a hivatkozási dátuma a döntés időpontja. A kezdeti tanúsítást követő első felügyeleti auditot a tanúsítási döntés meghozatalától számított 12 hónapon belül le kell folytatni (9.1.3.3. szakasz).
  • Az auditidőt (3.16. szakasz) és az audit-időtartamot (3.17. szakasz) a szakkifejezések között meghatározták (az auditidő a tervezéstől a jelentés elkészítéséig, az audit időtartama a nyitó értekezlettől a záró értekezletig tart). Az audit időszükségletének indoklása hangsúlyos követelmény (9.1.4.3. szakasz).
  • Ha az újratanúsítás sikeresen befejeződött a meglévő tanúsítás lejárati ideje előtt, az új tanúsítás lejárati ideje a meglévő tanúsítás lejárati idején alapulhat (9.6.3.2.3. szakasz). Ha a lejárat előtt a tanúsító testület nem fejezte be a megújító auditot, vagy nincsenek helyesbítve és igazolva a jelentős nemmegfelelőségek, az újratanúsítás nem javasolható, és a tanúsítás érvényessége nem hosszabbítható meg (9.6.3.2.4. szakasz). A lejáratot követően hat hónap engedélyezett az újratanúsításra, ellenkező esetben egy 2. szakaszt kell lefolytatni (9.6.3.2.5. szakasz).
  • A tanúsítványok más testülettől való átvételére és az auditjelentésre vonatkozóan új követelményeket az 9.1.3.4. és az 9.4.8.3. szakasz ad meg.

Az ISO/IEC 17021-es szabványcsalád
Az ISO/IEC 17021-es szabványcsalád egyre bővül, a már megjelent tagjai a következők:
ISO/IEC TS 17021-2 a környezetközpontú irányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-3 a minőségirányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-4 az esemény fenntarthatóságának irányítási rendszereire;
ISO/IEC TS 17021-5 a vagyongazdálkodási irányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-6 az üzletmenet-folytonossági irányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-7 az országúti forgalom biztonságának irányítási rendszereire.

A szabványcsalád tagjai közül az alábbiak magyar nyelven megvásárolhatók a Magyar Szabványügyi Testületnél:
MSZ ISO/IEC TS 17021-2:2013 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 2. rész: Kompetenciakövetelmények környezetközpontú irányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához
MSZ ISO/IEC TS 17021-3:2014 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 3. rész: Kompetenciakövetelmények minőségirányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához

Áttérés az új szabványra
Az ISO és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (International Accreditation Forum, IAF) kétéves átmeneti periódust határozott meg, ezért a tanúsító testületeknek 2017. június 15-ig kell működésüket és folyamataikat összhangba hozniuk az új szabvány követelményeivel.

A szabványok megrendelhetők és megvásárolhatók az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével.”

Forrás:
Az MSZ EN ISO/IEC 17021-1 magyar nyelvű megjelenése; Magyar Szabványügyi testület; 2016. január

Törvények, rendeletek

A Kormány 1003/2016. (I. 13.) Korm. határozata egyes megyei jogú városok fejlesztési célú támogatásáról

„…2. az Áht. 33. § (2) bekezdésében és a Kvtv. 19. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az egyes megyei jogú városok fejlesztési célú támogatása érdekében 24 000,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Modern Városok Program támogatása cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 67. Egyes megyei jogú városok fejlesztési célú támogatása jogcímcsoport javára, az 1. melléklet szerint;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2. pont szerinti költségvetési kiadási előirányzat terhére
a) a 2. mellékletben meghatározott települési önkormányzat részére az abban meghatározott összegben,
b) a kedvezményezett kötelező vagy önként vállalt helyi közfeladatának ellátását szolgáló, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § 1. pontja szerinti fejlesztési célra mint támogatott tevékenység (ide nem értve a költségvetési támogatásnak a kedvezményezett működésére történő felhasználását) a 2015. december 3. és 2017. december 31. napja közötti támogatási időszakban történő megvalósítására,
c) támogatási igény benyújtása nélkül, támogatási előlegként, egy összegben, támogatói okirat alapján vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújtson, és a támogatott tevékenység megvalósulását a nemzeti fejlesztési miniszter útján ellenőrizze;
4. egyetért azzal, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 3. pont szerinti költségvetési támogatást a támogatói okirat kiadását követően haladéktalanul, egy összegben utalja át a kedvezményezett fizetési számlájára…

2. melléklet az 1003/2016. (I. 13.) Korm. határozathoz
Az egyes megyei jogú városok fejlesztési célú támogatásával érintett kedvezményezettek köre és a költségvetési támogatás mértéke millió forint
…
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000,0 millió forint
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000,0 millió forint
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 500,0 millió forint
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 4000,0 millió forint
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000,0 millió forint
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 4000,0 millió forint
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 500,0 millió forint
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 500,0 millió forint
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 500,0 millió forint
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 500,0 millió forint
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 3000,0 millió forint
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 4000,0 millió forint
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 500,0 millió forint”

Forrás:
A Kormány 1003/2016. (I. 13.) Korm. határozata egyes megyei jogú városok fejlesztési célú támogatásáról; Magyar Közlöny 2016. évi 5. szám 2016. január 13.; 376-378. oldalak (pdf)