Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A Kormány 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról
Tárgyszavak: 2014-2020, digitális háttérszolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások, e-közigazgatás, elektronikus kormányzat, fejlesztéspolitika, informatikai közbeszerzés, interoperabilitás, Kormányzati Adatközpont, közadatok újrahasznosítása, közigazgatás-fejlesztési stratégia, közigazgatási informatika irányítása, Központi Informatikai Beszerzési Rendszer (KIBER), Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz, Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, nyílt adatok, PSI, szeüsz
A Kormány 1404/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a bürokratikus terhek további egyszerűsítésének intézkedési tervéről
Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, közigazgatási bürokráciacsökkentés, közigazgatási rezsicsökkentés, Magyarország
A Kormány 1418/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében végrehajtandó fejlesztések megvalósításáról
Tárgyszavak: 2014-2020, fejlesztéspolitika, Magyarország, Modern Városok Program, operatív programok, uniós fejlesztési források, urbanisztika, városfejlesztés

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról

„…1. § E rendelet alkalmazásában:
1. informatikai fejlesztési terv: a költségvetési tervezés folyamatában az adott évben rendelkezésre álló, a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú infokommunikációs fejlesztési-beszerzési tervadat;
2. KIBER-rendszer: az informatikáért felelős miniszter által működtetett, az 1. pontban meghatározott fejlesztési tervek bejelentésére szolgáló, egyedi intézményi azonosítást lehetővé tévő, elektronikus felülettel rendelkező Központi Informatikai Beszerzési Rendszer;
3. Kormányzati Adatközpont: a Kormány által biztosított, felhő alapú szolgáltatást is nyújtó informatikai szolgáltató központ;
4. Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz: olyan fizikai és logikai réteg, amely adatforgalmat biztosít az egyes szakrendszerek, adatbázisok között, ezzel megalapozva az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti szabványos kapcsolatot.

2. §
(1) A CCXXII. törvény (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) 104. § (1) bekezdése szerint az elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szervek (a továbbiakban: állami szerv) elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő informatikai fejlesztési tervét véleményező szervként az e-közigazgatásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

(2) Az informatikai fejlesztések egységességének és az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében az állami szerv az (1) bekezdés szerinti informatikai fejlesztési tervét…évente, a tárgyév február 15-éig a KIBER-rendszeren keresztül bejelenti a miniszternek.

(3) Az informatikáért felelős miniszter a miniszter 3. § szerinti álláspontja kialakítása érdekében a miniszter részére az informatikai fejlesztési tervek tekintetében megfelelő hozzáférést biztosít a KIBER-rendszerben.

(4) A miniszter a bejelentést véleményezés céljából megküldi az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet) és az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóságnak.
…
(6) A KIBER-rendszerben rögzített informatikai fejlesztési terv módosítása esetén az állami szerv a változást haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenti. A változás bejelentését a miniszter eljárása szempontjából a (2) bekezdés szerinti bejelentésnek kell tekintetni.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti bejelentés-módosítás egyben olyan beszerzési igény, amelyhez a bejelentés tárgya és a bejelentő miatt a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) vagy a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján a miniszter jóváhagyása szükséges, a bejelentést a beszerzési igény ezen jóváhagyási kérelmével, e rendeletek szerint meghatározott dokumentáció csatolásával együttesen, az R1. vagy R2. rendeletben előírt módon kell benyújtani.
…
3. §
(1) A miniszter a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentéssel kapcsolatos álláspontját az 1. mellékletben meghatározott követelmények alapján alakítja ki.
(2) A miniszter az álláspontja kialakítása során figyelembe veszi
a) a szakmai és szakmapolitikai szempontok szerinti általános, az Európai Unió információs társadalmi, elektronikus kormányzati politikáiban, stratégiáiban, akcióterveiben foglalt követelményeket is magában foglaló követelményeknek való megfelelést,
b) az elektronikus kormányzati stratégiához, illetve a megfelelő ágazati részstratégiához való kapcsolódást, e stratégiákkal való összeegyeztethetőséget,
c) a fejlesztési terv célszerűségét, hatékonyságát, gazdaságosságát, megvalósíthatóságát, a párhuzamos fejlesztések kiszűrésének követelményét,
d) az információbiztonsági követelmények teljesülésének követelményét,
e) a tervezett projektnek az érintett szerv informatikai fejlesztési stratégiájához való viszonyát.
…
6. § Az állami szerv a 2016-ra vonatkozó bejelentését a 2017-es bejelentéssel együtt teszi meg. Az ekkor már megvalósult vagy a bejelentés idején folyamatban lévő fejlesztésekről a miniszter nem ad álláspontot.
…
1. melléklet a 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelethez
Az informatikai fejlesztési terveknek az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő követelményei:
1. Egységes kormányzati elektronikus hírközlési hálózat (Nemzeti Távközlési Gerinchálózat) igénybevételének lehetőségei.
2. IT infrastruktúra és rendszerfejlesztés esetében a Kormányzati Adatközpont által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségei.
3. Központi megoldások, azaz az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ-ök) igénybevételének biztosítása, a rendelkezésre álló (és kialakítandó) közigazgatási sztenderdek, szabványok használata.
4. Egységes ügyféloldali hozzáférés alkalmazása (portál, applikációk, távoli ügyfélszolgálat).
5. Fejlesztések során az interoperabilitási követelmények teljesítése új és meglévő adatbázisok tekintetében is, az adatbázisok szintjén valósuljon meg a jelentősebb állami nyilvántartások közötti átjárhatóság.
6. A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz igénybevétele.
7. Fejlesztések során a szállítói függőség csökkentése és bevezetendő szoftverek, alkalmazások esetében a nyílt forráskódú alkalmazások arányának növelése.
8. A közadatok újrahasznosításának támogatása.
9. A fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálata és biztosítása már a projekt tervezése során.

2. melléklet a 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelethez
A KIBER-rendszerbe bejelentendő adatok:
1. Beszerzés tervezett éve

2. Tervezett fejlesztési irányok, és azok kormányzati stratégiai illeszkedéseinek bemutatása

3. Jelenleg futó/tervezett fejlesztések bemutatása:
– elérendő célok;
– projekt kapcsolódások, kapcsolódó fejlesztések bemutatása, kapcsolódó fejlesztés főbb elemei;
– ütemezés;

4. Más rendszer / szakrendszer/ szolgáltatások közötti függőségi viszony, interfész követelmények bemutatása

5. Fejlesztések elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz, infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedésének bemutatása:
– Csatlakozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz
– A Kormányzati Adatközpont által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bemutatása, az esetleges igénybevételtől történő eltérés indokolása
– Alkalmazások funkcionalitásainak bemutatása
– SZEÜSZ alkalmazások bemutatása
– SZEÜSZ igénybevételének/igénybevételeinek tervezésének bemutatása

6. Milyen nyilvántartásokat vezet (nyilvántartások megnevezése)

7. Azon közadatok köre, amelyeket újrahasznosítható módon (elektronikusan, informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban) tesznek elérhetővé

8. Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz igénybevétele”

Forrás:
A Kormány 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8885-8889. oldalak (pdf)

A Kormány 1404/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a bürokratikus terhek további egyszerűsítésének intézkedési tervéről

„A Kormány
1. egyetért azzal a törekvéssel, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében tovább kell folytatni a közigazgatási bürokráciacsökkentést;

2. felhívja a minisztereket, hogy vizsgálják meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter által összesített, a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett javaslatokat, és azok figyelembevételével dolgozzanak ki a közigazgatási bürokráciacsökkentés továbbfolytatása érdekében jogszabály- módosítási javaslatokat, amelyeket küldjenek meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére;
Felelős: valamennyi miniszter
Határidő: 2016. augusztus 15.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a miniszterektől érkezett közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok hatásait vizsgálja meg, és indokolt esetben további javaslatokat kérjen a miniszterektől;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter érintett miniszterek
Határidő: 2016. augusztus 31.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól és a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett, illetve a miniszterektől kapott közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokat, valamint a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében folytatott lakossági konzultáció eredményeit figyelembe véve készítsen egységes előterjesztést;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. szeptember 30.

5. felhívja a minisztereket, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentésről előkészített előterjesztés végrehajtásához szükséges miniszteri rendeleteket készítsék el.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2016. október 31…”

Forrás:
A Kormány 1404/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a bürokratikus terhek további egyszerűsítésének intézkedési tervérő; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8939-8940. oldalak (pdf)

A Kormány 1418/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében végrehajtandó fejlesztések megvalósításáról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a Modern Városok Program keretében megvalósuló azon beruházások, amelyek költségei elszámolhatóak valamelyik operatív programban, kizárólag európai uniós alapokból származó támogatások bevonásával valósuljanak meg;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az irányító hatóságokért felelős minisztereket, hogy a Modern Városok Program keretében tervezett fejlesztések tekintetében az operatív programokhoz történő illeszkedés vizsgálatát tegyék meg;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter és az érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

3. felkéri az érintett megyei jogú városok önkormányzatait, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával, az 1. pontban foglalt céllal összhangban kezdeményezzék az integrált területi programok módosítását azok felülvizsgálata során;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti feladat végrehajtásáról számoljon be a Kormánynak.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: első alkalommal 2016. október 31., ezt követően félévente…”

Forrás:
A Kormány 1418/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében végrehajtandó fejlesztések megvalósításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8953. oldal (pdf)

Közigazgatás, politika

A Miniszterelnökségtől az NFM-hez kerül a postaügy és a Magyar Fejlesztési Bank

„Átalakul a postaügy és a nemzeti pénzügyi szolgáltatások területén a kormányzati munkamegosztás: július 30-tól a nemzeti fejlesztési miniszter felelős a kormányzati tevékenység összehangolásáért a vagyonpolitikában, ideértve a postaügyet és a Magyar Fejlesztési Bankot is – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben.

A kormány megszüntette a Miniszterelnökségen a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkári tisztséget. A megszüntetett államtitkári tisztséghez tartozó feladatok teljes körű ellátására kormánybiztost neveztek ki, akinek a munkáját segítő munkaszervezetet, valamint az ott dolgozó kormánytisztviselőket, munkavállalókat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) rendelte. A határozat értelmében a kormánybiztos tevékenységét a NFM szervezetében működő titkárság segíti.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter június 30-án jelentette be, hogy a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosi feladatot eddig ellátó államtitkár, Németh Lászlóné nyugdíjba vonul. Helyére kormánybiztosként Bártfai-Mager Andreát nevezték ki, aki ezért lemondott monetáris tanácsi tagságáról.

A kormány július 6-án megjelent határozatában felhívta az új kormánybiztost, hogy a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok hosszú távú, stabil ellátásának elősegítése érdekében szeptember 15-ig készítsen átfogó stratégiát, és tegyen javaslatot a kormány részére a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakítására.”

Forrás:
Az NFM-hez kerül a postaügy és a Magyar Fejlesztési Bank; Híradó.hu/MTI; 2016. július 29.
A Kormány 236/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 114. szám; 2016. július 29.; 8976-8977. oldalak (pdf)
A Kormány 1423/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1342/2016. (VII. 5.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 114. szám; 2016. július 29.; 8978. oldal (pdf)

Már csak finomhangolásra van szükség a kancellária-rendszerben

„Minden egyetemen mások a kihívások, és más a kancellári tevékenység fő hangsúlya, az ELTE-n a kancellária-rendszer bevezetése segíthet a bevételek növelésében, nyilatkozat Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja.

Átrendeződtek az intézmények belső érdekviszonyai, és átalakultak a korábban számos helyen torz struktúrák – így értékelte az oktatási államtitkárság a kancellária rendszer működésének eddigi eredményeit. Úgy fogalmaztak: már csak finomhangolásra van szükség.

A szaktárca szerint a korábban kifogásolt tisztázatlan jogköröket, valamint a pénzügyi bizonytalanságot és gazdasági szabálytalanságokat is rendezték a kancellárok segítségével, és ezt tükrözik a számok is: a felsőoktatási intézmények lejárt tartozásállománya egy év alatt – 2015 végére – több mint 13 milliárd forintról, 5,3 milliárdra csökkent, ez 60 százalék feletti javulást jelent.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja úgy véli, minden egyetemen mások a kihívások és más a kancellári tevékenység fő hangsúlya.

Scheuer Gyula az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában emlékeztetett, a kancellári rendszer kettős vezetést hozott létre a felsőoktatási intézményekben. A rektor felel az akadémiai szféráért, a képzési portfólióért, a tudományos és kutatói munkáért, valamint gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kancellár a gazdálkodásért, a költségvetésért, az oktatói, kutatói szféra minél hatékonyabb kiszolgálásáért felel.

Az ELTE-n likviditási nehézségek nem voltak, a fő kihívást az jelentette, hogy a szakmai minőségtől, amit a képzési, kutatási oldalon nyújt az egyetem, jelentősen elmaradt a működtetés hatékonysága. Egy decentralizált szervezet volt, az informatikai rendszer működtetésében, az üzemeltetésben, a pályázati tevékenységben és számos más területen az egyetem nem tudott megfelelő minőségben szolgáltatni. A teljes ingatlangazdálkodás szét volt aprózódva, nem volt központi üzemeltetés, nem sikerült a beruházásokat priorizálni. A következő időszakban csak az energián 400 millió forint megtakarítás érhető el, magyarázta Scheuer Gyula. Hozzátette: a kancellári rendszer bevezetése segíthet abban, hogy növekedjen az egyetem bevétele.

Scheuer Gyula hangsúlyozta: a felsőoktatást körülvevő környezet – a demográfiai folyamatok, a külföldi egyetemek egyre erősebb konkurenciája, a piaci szféra elszívó hatása – nagymértékben megváltozott az elmúlt időszakban. A felsőoktatás struktúrája viszont rendkívül nehezen mozdítható, merev struktúra, a kancellárrendszer megjelenése ebben hozott egy kis előrelépést. Az ELTE kancellárja hozzátette: amennyiben a felsőoktatás nem tud minden területen hatékonyabbá válni, akkor a versenyben lemaradunk, vagy stagnálni fogunk.

2017 elejétől az egészségügyben is bevezethetik a felsőoktatásban sikeres modellt, a kancelláriarendszert.”

Forrás:
Már csak finomhangolásra van szükség a kancellária-rendszerben; Híradó.hu; 2016. július 29.

Szentendrén viszonylag nagy, 16 munkaállomásos kormányablak nyílt júniusban

„Szentendrén viszonylag nagy, 16 munkaállomásos kormányablak nyílt júniusban, amely a korábban felújított járási hivatal épületében kapott helyet. Emellett a hivatalnak kirendeltsége működik Tahitótfaluban és Pomázon, a Gyámügyi Osztályuk pedig nemcsak a járás, hanem az egész megye területén felel az örökbefogadásért – mondta a Rádió Orientnek Varga László hivatalvezető.

Szentendre méltán népszerű a turisták körében, de a járási hivatal számára ez nem jelent többlet feladatot, de a Népegészségügyi Osztály folyamatosan végez ellenőrzéseket a vendéglátó egységekben – mondta el Varga László. Pest megye északi részén, a Dunakanyar jobb partján található a Szentendrei Járás, amelynek székhelyén július elején adták át a 16 munkaállomásos kormányablakot. „A kollégák elmondása szerint azóta naponta átlagosan 350-400 ügyfél kereste fel az integrált kormányzati ügyfélszolgálati irodát” – tette hozzá a hivatalvezető.

Szentendrén a Járás Hivatal felújított épületében található valamennyi a hivatalhoz tartozó osztály, beleértve az említett kormányablakot is. „A korábban a honvédség kezelésében álló épület energetikai felújítására 360 millió forintos pályázati forrást nyertünk el” – mondta Varga, kiemelve, hogy ezzel egy a mai kornak megfelelő korszerű épületben tudják kiszolgálni az állampolgárokat.

A szentendrei mellett a járás területén belül Tahitótfalun és Pomázon van kirendeltsége a hivatalnak. Míg az előbbi településen kormányablak, az utóbbin Okmányirodai Osztály, valamint Hatósági és Gyámhivatali kirendeltség is működik. Ez utóbbi terén egyébként is kiterjedtebb a járás feladatköre, hiszen az egész megye területén a Szentendrei Járási Hivatal felel az örökbefogadásokért.

A gyakran leselkedő árvízi veszély miatt pedig folyamatos a készültség. Szintén kiemelt figyelmet kell szentelniük Dobogókőnek, ahol mint az 2014-ben tapasztalható volt, extrém időjárási körülmények jelentkezhetnek.”

Forrás:
Szentendrén a turisták nem jelentenek problémát; OrientPress; 2016. július 31.

Közigazgatási, politikai informatika

Adatbázisba gyűjtené a Bitcoin-használók valódi adatait az EU

„Bár az elterjedt közvélekedés szerint a Bitcoin egy anonim és teljesen követhetetlen elektronikus fizetőeszközt képez, ez nem igazán fedi a valóságot – és a jövőben ennek nagyjából a tökéletes ellentéte lehet majd igaz. Legalábbis akkor, ha az EU elfogadja azt a törvénytervezetet, ami azt javasolja: épüljön adatbázis a kriptovaluta használóiról, méghozzá azok valós személyes adataival megspékelve.

Az adatbázis biztosíthatná azt, hogy a pénzmosás, illetve terrorizmus elleni küzdelemre kidolgozott törvényeknek az immár megváltozott környezetben is érvényt lehessen szerezni. Hozzáférést az adatokhoz csak a bűnüldöző hatóságok kapnának, akik azonban segítségükkel – a Bitcoin sajátosságaiból adódóan – legalább olyan jól követhetnék a kriptovalutával történt fizetéseket, mint ahogy az a hagyományos banki ügyletek során is lehetséges.

Az adatbázisba a felhasználók – jóhiszeműségük bizonyítékaként – maguk is regisztrálhatnának, de a hatóságok azokról is gyűjthetnének és tárolhatnának adatokat, akik ezt önként nem teszik meg. Ők nyilvánvalóan nagyobb eséllyel kerülhetnének ellenőrzésre, illetve a hatóságok látókörébe kerülve pénzmozgásaik alaposabb vizsgálatra számíthatnának majd.

Hatékonyan működtetve az adatbázis segíthetne leleplezni a terrorista és bűnözői csoportokat, amik az elmúlt években a Bitcoin-nak köszönhetően könnyebben elrejthették működésüket és mozgathattak pénzeket akár nagy távolságokra, a hagyományos banki rendszer megkerülésével. Ezen kívül egy ilyen adatbázissal az adóelkerülőket, illetve -csalókat is könnyebben fülön lehetne csípni, akik szintén újabban a kriptovaluta segítségével rejtik el adózatlan jövedelmeiket a hatóságok elől.

A javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról az Európai Parlament az év hátralévő részében dönt majd valamikor.”

Forrás:
Adatbázisba gyűjtené a Bitcoin-használók valódi adatait az EU; PC Fórum; 2016. július 27.

Oroszország függetleníti akarja magát a nyugati világ szoftverpiacától

„Dimitrij Medvegyev elrendelte, hogy az állami szervek 3 éven belül álljanak át orosz gyártmányú szoftverekre. Az orosz miniszterelnök erre vonatkozó egy tervet is elfogadott, amely szerint az állami szervek által kiírt pályázatoknál előnyben kell részesíteni a helyi szoftver cégeket, a kormánynak pedig a jogszabályi környezetet kell megteremtenie.

Az állami és önkormányzati szerveknél külföldi gyártású szoftverek alkalmazását tiltó kormányrendelet és szövetségi törvény ez év január elsején lépett hatályba. A jogszabályok értelmében azok az állami szervek és szervezetek, amelyek a munkájukhoz szükséges szoftvert vásárolnak, külön nyilvántartásban szerepelő orosz szoftverek közül választhatnak.

Ehhez az intézmények és hatóságok, hivatalok rendelkezésre áll egy nyilvántartás, amely tartalmazza az orosz kormány, az állami szervek, az önkormányzati szervek és a legalább 50 százalékban orosz tulajdonú nonprofit csoportok vagy kereskedelmi cégek által Oroszországban bejegyzett szoftvereket.

A szoftvernek az egész országban rendelkezésre kell állniuk és a külföldi jogi személyek licencdíjakból való részesedése nem haladhatja meg a teljes bevétel 30 százalékát.
Jelenleg mintegy ezer szoftvertermék szerepel a nyilvántartásban, de iparági szakértők korábban azt mondták újságíróknak, hogy ez a szám az év vége előtt több ezerre nőhet. Kivételek csak azokban az esetekben megengedhetők, ha a nyilvántartásban nem található a szerv feladatának megvalósításához megfelelő program. Ez esetben azonban mindazon hivataloknak, amelyek külföldi gyártású szoftvert szándékoznak vásárolni, független szakértői csoport felülvizsgálatával kell alátámasztaniuk ajánlatukat…”

Forrás:
Nem szórakoznak: Oroszország függetleníti magát a nyugati világ szoftverpiacától; atv.hu; 2016. július 28.
Lásd még: Medvedev orders state agencies to switch to Russian-made software in 3 years és Foreign IT Companies Threaten to Quit Russia Over Restrictive Legislation

Informatika, távközlés, technika

Rohamosan fejlődik az Okos Városok Védelme (Securing Smart Cities) nevű non-profit globális kezdeményezés

„Csupán egy év telt el azóta, hogy megindult az Okos Városok Védelme (Securing Smart Cities), non-profit globális kezdeményezés, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet, és megoldja az intelligens városok jelenlegi és jövőbeli kiberbiztonsági problémáit. A kezdetek óta a kezdeményezést támogató közösség száma háromszorosára növekedett: a kiberbiztonsági szakértők száma tízről több mint harmincra, míg a támogató szervezetek száma négyről tizenötre emelkedett.

Az elmúlt év során a Securing Smart Cities támogatói és közreműködői sikeresek voltak a lehetségesen felmerülő kiberbiztonsági problémák tudatosságának növelésében. A kezdeményezés számos dokumentumot tett közzé, amelyek abban segítenek a hatóságoknak, hogy hogyan alakíthatnak ki megfelelően Smart City technológiákat, valamint hogyan kell megszervezni egy intelligens város biztonságvédelmi részlegét (Smart City Security Department). Számos gyakorlati kutatást is végeztek, melyek eredményeit nyilvánosságra hozták. A kutatások megvizsgálták az okos városok legjelentősebb biztonsági kérdéseit, a felügyeleti rendszerek problémáit, és a város kommunikációs hálózatait és azok támadók általi kitettségét.

Ezzel egyidőben a Securing Smart Cities képviselői számos tematikus eseményen vettek részt. A legnevezetesebb eset az volt, amikor a kezdeményezés képviselője tájékoztatta az amerikai kormányt az okos városok biztonságának jelenlegi állapotáról. A kezdeményezés egy másik képviselője segített az Európai Unió Hálózat- és Információ-biztonsági Ügynökségének két tanulmány elkészítésében az okos városok tömegközlekedési hálózatában felmerülő biztonsági kérdésekkel kapcsolatban.

„Az egyik dolog, amit ebben az évben megtanultunk, hogy nagy szükség van az okos városok biztonságosságának kutatására. A Securing Smart Cities közössége komoly erőfeszítéseket tesz az ezzel foglalkozó kutatások fejlesztéséért, de még ennél is többet kellene tenni. Összességében sikeres évünk volt. Tanulmányainkat már most is használják a világ vezetői és döntéshozói a tervezési és fejlesztési stratégiáikhoz. Bizakodva várjuk, hogy a következő évben még jobban teljesíthessünk.” – mondta Mohammad Amin Hasbini, a Securing Smart Cities igazgatósági tagja, és a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.

A jövőben a közösség támogatói és közreműködői továbbra is a tudatosság növelésére fognak törekedni a városbiztonsági kérdések kapcsán., úgy hogy megosztják eddigi tapasztalataikat az újonnan létrejött digitális városok kiépüléséről, valamint kutatásokat végeznek.

A városok továbbra is fejlesztenek és folyamatosan beépítik az új technológiákat infrastruktúrájukba, azonban még mindig sokszor figyelmen kívül hagyják a kiberbiztonság fontosságát, jelentőségét. Az intelligens városok biztonsági rendszerének védelmére létrehozott közösségnek kulcs szerepe van a nagyhatalmi vezetők és döntéshozók (kormány, gyártók, szakértők stb.) tájékoztatásában , a jelenlegi kiberbiztonsági problémák és a lehetséges megoldások kapcsán.
…
Amennyiben támogatni szeretné a közösséget, itt léphet velünk kapcsolatba: contact@securingsmartcities.org.

A Securing Smart Cities programról
Az okos városok védelme (Securing Smart Cities) egy non-profit kezdeményezés, amelynek tagjai informatikai biztonsági kutatók, vállalatok és szervezetek, köztük IOActive, Kaspersky Lab, a Bastille és a Cloud Security Alliance. A kezdeményezés célja, hogy folyamatos tájékoztatással és együttműködéssel megoldja a városok kiberbiztonsága kapcsán felmerülő kihívásait. A csoport kommunikációs csomópontként funkcionál olyan vállalatok, a kormányok, a média és a magánszemélyek között, akik részt vesznek és támogatják a modern városok okos és biztonságos kiépítését világszerte…”

Forrás:
A közösség háromszorosára nőtt; Berta István; Bevezetem.eu; 2016. július 30.
Securing Smart Cities

Németország: egyszerűsödik a nagysebességű digitális hálózatok kiépítésének a szabályozása

„Egyszerűsödik a nagysebességű digitális hálózatok kiépítésének a szabályozása Németországban, mivel a Zöldek/Bündnis’90 ellenében és a Die Linke tartózkodása mellett a Bundestag 2016. július 7-én elfogadta a szövetségi kormány törvényjavaslatát, a Bundestag Közlekedéssel és Digitális Infrastruktúrával foglalkozó Bizottságának az átiratában.

A törvény mindenekelőtt azokat az igényeket vette figyelembe, melyek a meglévő infrastruktúrák közös használatának a lehetővé tételére és a hálózatépítés koordinálására irányultak. Emellett egy szövetségi információs központ létrehozásától az információszerzés és -elosztás költségcsökkenését remélik. Ezen információk transzparens áramlásának következtében pedig egyszerűsödnének az infrastruktúrák közös használatáról folyó tárgyalási folyamatok is. Az üvegszálas kábelek lefektetéséről szóló új szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a közutak menti állami finanszírozású építőmunkálatoknak és az új építésű lakóparkok létrehozásának az együttes szinergiáját a fenntartható és az ország egész területét lefedő üvegszálas kábelhálózat kialakítására használják ki.

Ezeknek a megoldásoknak együtt kell járniuk a telekommunikációs törvényben foglalt szolgalmi jog változtatásaival. Három hónapon belül döntést kell hozni hálózatépítéshez szükséges engedélyek megadásáról vagy elutasításáról, amelyek a digitális nagysebességű hálózatok elemeinek a kiépítéséhez szükségesek.

A Die Linke baloldali párt tartózkodása miatt a Zöldek/Bündnis’90 párt kiegészítő beadványa nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges többségi szavazatot. A frakció többek között azt kérte a szövetségi kormánytól, hogy a törvény végrehajtásához szükséges költségek ne egyoldalúan a tartományokat, az önkormányzatokat és a szolgáltatókat terheljék.[a szerző TéT-attasé]”

Forrás:
Egyszerűsödik a nagysebességű digitális hálózatok kiépítésének a szabályozása ;Pászti-Márkus Eszter; Magyarország Berlini Nagykövetsége/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2016. július 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mitől okos egy város?

„Divatos kifejezés manapság a smart city, mindenki szeret dobálózni vele, és talán még sikk is, ha valaki ilyen településen élhet. De mit is kell érteni az alatt, hogy egy város okos? Ennek jártunk utána.

Mindenki mást ért „okos város” kifejezés alatt, ebből kifolyólag számos különböző mélységű és terjedelmű definíció létezik, de az egyik legjobb, legegyszerűbb ezek közül az „élhetőbb település” – fogalmazott Kulcsár Sándor, a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetője. Az elnevezés némiképp csalóka, hiszen a legtöbb embernek azonnal a technológiai innovációk jutnak eszébe, sokszor viszont egyáltalán nem erről van szó. Koppenhágának például kiemelt célja az olyan zöld közterületek létrehozása, ahol az emberek több minőségi időt töltenek el, ez pedig egyáltalán nem technológiaorientált.

Digitalizációval az emberiességért
A digitalizáció jelen van már a magánéletben is, s ez megkönnyíti például az elmagányosodott idős lakosság közösségbe illesztését vagy egy otthoni egészségügyi felügyeleti rendszer működtetését; többek között ezek is az okos város témakörébe tartoznak – közölte megkeresésünkre dr. Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Hozzátette ugyanakkor, bár ezek a megoldások technológiai alapúak, felhasználásuk végtelenül emberi.

A smart city fogalma nem más, mint egy fenntartható, környezettudatos városszervezési és -működtetési gyakorlat, melynek célja a lakosság egyre jobb közérzete – emelte ki a dékán.

Budapestnek mennyi az IQ-ja?
Egyébként Budapesten és több magyarországi településen is megtalálhatók olyan fejlesztések, amelyeket bátran hívhatunk okos megoldásoknak. Ilyen például a BKK Futár, amely Európa-szinten említésre méltó, de ide sorolható a MOL Bubi, az Ügyfélkapu, a tűzcsapokat ivóvíz forrássá átalakító Ivócsap, vagy Szolnokon a város fejlődésében a társadalmi részvételt erősítő Internetakadémia, a T-Kids gyerekszakkör vagy az „Alakítsd a jövő városát” program is. Több településen működik intelligens közvilágítás-vezérlő rendszer, ami egyúttal környezeti adatok gyűjtésére is alkalmas, de olyan egyéb szolgáltatások is, mint egészségügyi területen a Healthcare Mobile, a WEBBeteg, a szomszédokat közösségi hálózattá formáló Miutcánk vagy a mozgáskorlátozottakat segítő Route4U.

Az okos város lét ugyanakkor nem csak a különböző innovációktól függ, nagyon fontos, hogy azok integráltan, egy nagyobb cél érdekében összehangolva, egy alapinfrastruktúrára épülve jelenjenek meg – hívta fel a figyelmet Kulcsár Sándor, és hozzátette, ez az újfajta megközelítés nemzetközi szinten is irányadóvá vált. Fontos aspektus továbbá, hogy az okosvárosodás egy több szereplős folyamat. Részt vesznek benne a városi önkormányzatok, felsőoktatási, állami, sőt uniós intézmények, amelyek célokat és keretet adnak a fejlesztéseknek; a különböző nagy technológiaszállító cégek, amelyek eszközöket és megoldásokat tudnak hozzátenni; és természetesen a település lakói, civil szerveződései, helyi vállalkozásai, akik érdekében az egész történik, és akik részvétele a célok kijelölésében kulcsfontosságú.

Semmi sem fekete vagy fehér
A lakosságot azért is fontos bevonni a döntések előkészítésébe, mert egy fejlesztés sem fekete vagy fehér – magyarázta a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetője. Lehet, hogy egy eszköz néhány ember életét megkönnyíti, de közben olyan politikai vagy gazdasági hatásai vannak, amelyek sokak mindennapjait nehezítik meg (elég csak az Uberre gondolni). Olyan megoldásokra van szükség, melyek a lehető legnagyobb tartós hasznot hozzák a közösség és a város életébe – húzta alá a szakember.

A településenként eltérő célok és eszközök miatt azonban gyakorlatilag lehetetlen egy egységes rangsort felállítani; egyesek Barcelonát vagy Amszterdamot, míg mások Koppenhágát tarthatják Európa legokosabb városának. Budapest sok szempontból smart citynek tekinthető, sok szempontból pedig le van maradva, de nyilván nem lehet minden település minden szempontból tökéletes.”

Forrás:
Mitől okos egy város?; Molnár Dániel; mno.hu; 2016. július 29.

Már a drogériában is lehet csekket befizetni

„A közlemény szerint péntektől a Rossmann 7 üzletében – 6 budapesti és egy üllői – lehet majd csekket befizetni. A további automaták telepítése folyamatos, várhatóan szeptember végéig tart. A Magyar Posta tárgyalásokat folytat más kiskereskedelmi hálózattal is csekkbefizető automaták kihelyezésére.

A csekkbefizető automatán keresztül bankkártyával – kártyás vásárlási tranzakcióként – és készpénzzel is befizethetőek a csekkek. Egy fizetési művelettel legfeljebb 290 000 forint értékben, maximum öt csekk adható fel.

A posta felidézte, hogy klasszikus termékeit – így a csekket is – a kor követelményeinek és az ügyféligényeknek megfelelően modernizálja.
Ennek jegyében az elmúlt másfél évben számos újítást vezetett be: QR-kódok jelentek meg a csekkeken, így ma már az iCsekk alkalmazás segítségével pillanatok alatt befizethetőek a csekkek; csekkbefizető automatákat telepített a bevásárlóközpontokba és a forgalmasabb postákra; bevezette az ingyenes bankkártyás csekkbefizetést.

E folyamat része a mostani megállapodás a Rossmann-nal.”

Forrás:
Modernizálja klasszikus termékeit a Magyar Posta; Magyar Idők; 2016. július 29.
Drogériában is lehet csekket befizetni; Magyar Posta

Zalaegerszegen lesz az első duális szakképző központ

„Bejegyzés alatt áll a zalaegerszegi önkormányzat és több helyi vállalkozás által alkotott közös cég, amely Magyarország első duális szakképzési központját működteti majd – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a város két alpolgármestere.
Gecse Péter (Fidesz–KDNP) kifejtette: a helyi vállalkozók és szakképző intézmények, valamint a munkaerőpiac igényét hangolják össze az önkormányzat elvárásaival, és a várhatóan már szeptembertől induló duális szakképzési központ szorosan ráépül a duális felsőoktatási képzésre is.

A központ működéséhez a város biztosít egy üzemcsarnokot, a részt vevő vállalkozások a gépeket, eszközöket adják, és miután a piacról szerzett megrendelésekkel kívánják ellátni az új társaságot, annak egy idő után önfenntartónak kell lennie – fejtette ki.

Azoknak, akik még nem találtak helyet
Vadvári Tibor oktatásért felelős alpolgármester ezt azzal egészítette ki, hogy a Zalaegerszegi Duális Képzőközpont Kft.-nek 16,3 százalékban tulajdonosa az önkormányzat, a további hányadon kilenc vállalkozás osztozik.

Hozzátette, hogy a szakképző központ elsősorban olyan tanulóknak biztosít majd gyakorlati képzőhelyet, akik tanulmányuk idejére nem tudtak még helyet találni más cégeknél. Szeptembertől a tervek szerint a 9. osztályosok már eben a központban tanulhatják az olyan hiányszakmákat, mint az ipari forgácsoló vagy a hegesztő.

A város önkormányzata kezdetben az egykori nyomdaépületben alakítja ki a képzőhely központját, majd a későbbiekben – a Modern városok program keretéből ipari csarnokok építésére szánt másfél milliárd forintos összegből – új üzemcsarnokot építenének.[mno.hu]”

—-

„A társasági szerződés aláírását megelőző megbeszélést tartottak kedden az alakulóban levő Zalaegerszegi Duális Képzőközpont tagvállalkozásainak vezetői.

Mint a napokban a polgármesteri hivatalban megtartott sajtótájékoztató kapcsán hírt adtunk róla, az országban elsőként alakul a megyeszékhelyen egy a duális szakképzést szolgáló gyakorlati képző központ, társasági formában. Mint az alapító tagok keddi megbeszélésén megtudtuk, a megyeszékhely önkormányzatán kívül még kilenc helyi vállalkozás vesz részt az alapításban. A megyeszékhely a képző központ számára szükséges infrastruktúrát, ingatlant bocsátja rendelkezésre. A korlátolt felelősségű társaságként működő gyakorlati szakképző a Göcseji úton, a volt nyomdaépület egy 500 négyzetméteres kiürített csarnokában kezdi meg a működését, a tervek szerint már szeptemberben.

Az alapító cégek közül néhány vezetőjétől érdeklődtünk, miért vesznek részt a társaságban, miért fontos számukra ez a lehetőség?

– A részvételünk oka az, hogy egyszerűen nem lehet szakmunkást találni sem a városban, sem az országban. Mi az internetes honlapunktól kezdve minden lehetséges helyen hirdetéseket adunk fel, hogy szakmunkásokra van szükségünk, de nincsenek, és nem tudjuk a rendelésállományunk legyártásához szükséges szakmunkás létszámot biztosítani. Úgy tűnik, hogy hosszabb távon nincs más megoldás, mint az, hogy a cégeknek maguknak is részt kell vállalniuk a szakképzés szervezésében. A városban folyó szakmunkásképzésben gyakorlati képzőhelyként egyébként jelenleg is részt veszünk. Remélem, az új képző központ segítségével a duális szakképzés keretében jobb, felkészültebb szakemberek kerülnek majd át hozzánk, vállalkozásokhoz – mondta Kámán János, egy zalaegerszegi cég vezetője.

Egy másik cég vezetője, Nagy Zoltán közölte:

– Talán többet tudunk javítani a szakképzés gyakorlati oldalán, ha részt veszünk benn, másrészt nagyon fontos, hogy a szakember utánpótlásunkról gondoskodjunk – közölte a gépipari vállalkozás vezetője.

Az alapítók között magánszemély, illetve egyéni vállalkozó is található, Binder Zoltán. A részvétel oka természetesen az ő esetében is ugyanaz, biztosítani szeretné a szakember utánpótlását, leendő dolgozói magas színvonalú képzését.

– Számomra elsősorban CNC gépkezelő kell, mivel különböző alkatrészek forgácsolására, szerszámgyártásra kapok megrendeléseket, nagyon precíz megmunkálást feltételeznek a munkáim – válaszolta az egyéni vállalkozó.

A társaság alapító tagja a Zalaegerszegi Technológiai Centrum is, amelynek vezetője, dr. Háry András elmondta:

– Mi elsősorban a felsőoktatásban tanuló hallgatókkal működünk együtt a duális képzésben, de fontos számunkra az is, hogy kapcsolatunk legyen a duális szakképzéssel, mert a jövőben nem kizárt, hogy ilyen szakemberekre is támaszkodunk. Emiatt stratégiailag fontos számunkra, hogy ebben a tulajdonosi közösségben együttműködjünk a duális képzőközpont kft.-vel, ami egyébként nyitott a további csatlakozók számára is. Nem minden cég engedheti meg magának, hogy saját tanműhelyt tartson fenn. A duális képzőközpontnak szoros kapcsolata lesz a szakképző iskolákkal, hiszen ott tanulják a szakma elméleti részét a gyerekek – mondta dr. Háry András.

Az új cég egyelőre 50 hegesztő és forgácsoló tanulóval kezdi meg működését szeptemberben. Vállalkozásként fog működni, önfenntartóvá kell válnia, megrendeléseket kell majd szereznie. Ez adja ugyanis a gyakorlati képzés duális jellegét. A működéshez szükséges gépeket, berendezéseket pedig a tulajdonos vállalkozások adják össze.[zaol.hu]”

Forrás:
Zalaegerszegen lesz az első duális szakképző központ; mno.hu/MTI; 2016. július 15.
Saját kézbe veszik a szakember utánpótlást – Zalaegerszegi cégek társaságot alakítanak a gyakorlati képzésre; Hajdu Péter; zaol.hu; 2016. július 19.

A műszaki és az informatikai képzés a legnépszerűbb

„Egyértelmű növekedés figyelhető meg idén a felsőoktatásban a műszaki és az informatikai területre jelentkezők, valamint a felvettek számában is – mondta az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Stéger Csilla elmondta: felsőoktatási képzésekre idén öt százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb – közölte. Mérnökinformatikus szakra 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128, villamosmérnök szakra pedig 1002 jelentkezőt vettek fel.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet a jelentkezőket a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bizonyos képzési területek felé terelni, Stéger Csilla azt mondta: a műszaki-informatikai területen ott ugrott meg a jelentkezés a leginkább, ahol van a képzésnek duális formája.

A duális képzések népszerűsége bizonyítja, hogy vannak céltudatos jelentkezők, akik már a tanulmányaik alatt szeretnének munkatapasztalatot szerezni – tette hozzá.

Emellett az idén is népszerűnek bizonyuló tanári szakokra azóta nőtt meg a jelentkezés, hogy bevezették a Klebelsberg-ösztöndíjat…”

Forrás:
A műszaki és az informatikai képzés a legnépszerűbb; Híradó.hu/MTI; 2016. július 27.

Szakirodalom

A területi tőke a városfejlődésben. A Győr-kód

„A területi tőke a városfejlődésben a nagyvároskutatás újszerű kísérlete. A magyar modernizáció egyik sikeres városának, Győrnek a fejlődési folyamatait dolgozza fel a szerző. A regionális tudományban napjainkban elterjedt területitőke-elméletre építve mutatja be ennek a nagyvárosnak fejlődési szakaszait. Részletesen kitér a rendszerváltozás utáni folyamatokra, azokat a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tőke szempontjából vizsgálja. Támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek a város mint lehetséges ipari körzet elemzéséhez kapcsolódóan korábban az irányítása alatt folytak. A Győr-kód megfejtéséhez elemzésre kerülnek a városfejlesztési elképzelések és tervek, keresve azokban a vizsgált tőketartalmak megjelenését, és azok alakításának irányait, módjait.

Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a városfejlődés iránt, de azoknak is, akik el kívánnak mélyedni az elmúlt három évtized gazdasági, társadalmi és intézményi folyamataiban egy izgalmas hazai város példáján keresztül.”

Forrás:
A területi tőke a városfejlődésben. A Győr-kód; Rechnitzer János; Dialog Campus Kiadó; 2016

Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben – Nagyvárad, 2016. szeptember 15–16.

„A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése

A társaság idei vándorgyűlése a kis- és középvárosok területi fejlődésben játszott szerepét kívánja megvitatni. A rendezvény házigazdája a Partiumi Keresztény Egyetem lesz. A neves kutatók és szakemberek a városi fejlődés és fejlesztés különböző aspektusait, kapcsolódó területeit fogják bemutatni. A második napon tizenkét szekcióban folytatódik a tanácskozás.

PROGRAMTERVEZET
2016. szeptember 15. csütörtök

09.00 Közgyűlés
10.00 Könyvbemutatók
* Dusek Tamás – Kotosz Balázs: Területi statisztika
* Fábián Attila – Pogátsa Zoltán (szerk.): Az európai kohéziós politika gazdaságtana
* Nárai Márta – Reisinger Adrienn: Társadalmi felelősségvállalás és részvétel – a lokális és területi közösségi folyamatokban
* Rechnitzer János: A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód

13.00 Vándorgyűlés
Köszöntő Pálfi József rektor, Partiumi Keresztény Egyetem

13.15 Plenáris ülés 1. (angol nyelven)

Manfred Kühn tudományos főmunkatárs, Leibniz Institute for Regional Development and Structural Planning
Small and medium sized cities – driving forces of peripheralisation

Nataša Pichler-Milanović tudományos főmunkatárs, Ljubljanai Egyetem
Multiple perspectives on small and medium size towns in (Central) Europe: A cross border exporation

Pogátsa Zoltán egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem
Place based development? The Political Economy of EU Cohesion Policy

Lados Mihály tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete
Smart City Model in Small and Medium Sized Cities

16.00 Plenáris ülés 2. (magyar nyelven)

Rechnitzer János egyetemi tanár, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke
A magyar városhálózat átalakulása, a kis- és középvárosok szerepe

Kincses Áron főosztályvezető-helyettes, Központi Statisztikai Hivatal
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében

Somlyódyné Pfeil Edit egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem
A hatékony városigazgatás lehetősége az uniós elvárások és a közszolgáltatás-fejlesztés új stratégiai irányai között

Szilágyi Ferenc egyetemi docens, Partiumi Keresztény Egyetem
Partium városfejlődése, határ menti városkapcsolatok

18.00 Díjátadók

18.30 Partium-est (egyeztetés alatt)
Köszöntő
Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár
Borkóstoló, helyi termék bemutató
Partium térkép bemutatása (2016-os első kiadás)
Ady-est
Fogadás

PROGRAMTERVEZET 2016. szeptember 16. péntek

9.00 Szekcióülések Tizenegy magyar és egy angol munkanyelvű szekcióban, párhuzamosan.
FELHÍVÁS SZEKCIÓELŐADÁS TARTÁSÁRA
A szekcióvezetők gondoskodnak 6-8 színvonalas előadás megtartásáról az előadásra jelentkezők közül válogatva és/vagy saját elhatározásuk alapján felkért előadókkal. Az előadások elfogadásáról a szekció-vezetők az 1000–2000 leütés hosszúságú absztraktok alapján a beérkezés sorrendjében folyamatosan döntenek. Jelentkezési határidő augusztus 10.

1. szekció: A városkutatás módszertana (RTB Kutatásmódszertani Albizottság)
Dusek Tamás egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem dusekt@sze.hu

2. szekció: Regionális innovációs rendszerek (RTB Regionális Innovációs Albizottság)
Varga Attila egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar vargaa@ktk.pte.hu

3. szekció: Városfejlesztés, várostervezés, városgazdálkodás, közszolgáltatások
Faragó László tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete farago@rkk.hu

4. szekció: Urbanisztika, okos városok
Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ongjerth@t-online.hu

5. szekció: Városökológia, klímaváltozás, élhető városok
Nagy Imre egyetemi tanár, Újvidéki Egyetem imre.nadj@dgt.uns.ac.rs

6. szekció: Város és vidék
Schwertner János elnök, Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület schw.j@t-online.hu

7. szekció: Városszociológia, helyi társadalom, területi és társadalmi tőke
Csizmadia Zoltán egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem csizmadia@sze.hu

8. szekció: Kisvárosok, várossá nyilvánítás
Trócsányi András egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem troand@gamma.ttk.pte.hu

9. szekció: Nagyvárosok, térszerkezet, hálózatok
Csomós György főiskolai tanár, Debreceni Egyetem Műszaki Kar csomos@eng.unideb.hu

10. szekció: Városmarketing, kultúra, turizmus, hungarikumok
Kozma Gábor egyetemi docens, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar kozma.gabor@science.unideb.hu

11. szekció: Határok és városok (KRTK határkutató csoport)
Fleischer Tamás tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Világgazdasági Intézet fleischer.tamas@krtk.mta.hu

12. szekció: The Role of Small and Medium Sized Cities in Regional Development (angol nyelven)
Gál Zoltán tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete galz@rkk.hu

15.00 Nagyvárad megismerése (vezetett városnézés)…”

Forrás:
Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15–16.; Partiumi Területi Kutatások Intézete; 2016

„A digitális platformok Zöld könyve” Németországban

„A Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium a napokban jelentette meg a „Digitális platformok Zöld könyve” c. dokumentumot, amely a digitális platformok jogi és szabályozási rendszerét foglalja össze. Ehhez útjára indítanak egy nyilvános, online kérdőívet is, melynek eredményét, mint társadalmi véleményt a szabályozás során figyelembe veszik. A zöld könyv része a „Digitális stratégia 2025” c. kezdeményezésnek.

A „Zöld könyv” célja egy szabályozási keret létrehozása, a szabad és nyílt verseny során történő beruházások és innovációs projektek növeléséhez, illetve biztosítani kívánják az egyéni és vállalkozói alapvető jogokat, valamint az adatszuverenitást.
A minisztérium a jövőben az új szabályozási keretek mellett több szabadságot kíván adni a digitális cégeknek. Nagy hangsúlyt kívánnak helyezni arra, hogy a túlzott szabályozás „nehogy csírájában elfojtsa az új ötleteket”. Az államnak fel kell lépnie az adatvédelem érdekében, de biztosítania kell annak a lehetőségét is, hogy „az adatok és azok felhasználása révén új üzleti modellek és új szolgáltatások jöjjenek létre.”

A dokumentumban tizenkét tézis és ötvenkét konkrét kérdés felvetés kerül bemutatásra. Ezek alapján a minisztérium megoldási terveket kíván kidolgozni a digitális multi vállalatokkal való együttműködéshez. Tervek szerint 2017 elejére várható a válaszok 12 munkacsoport általi feldolgozása. A munkacsoportokban gazdasági és tudományos szervezetek, szakszervezetek, adat- és fogyasztóvédelmi szervezetek, és egyéb szövetségek képviselői vesznek részt. A végcél egy ún. „Fehér könyv” megalkotása, konkrét szabályozási rendszerrel.

A „Zöld könyvet” bemutató online portál elérhetősége: GRÜNBUCH. A honlap látogatói elmondhatják véleményüket, többek között a kereső, illetve az értékelő oldalakkal, illetve az egyénre szabott árakkal kapcsolatosan. Ezeket a véleményeket a munkacsoport figyelembe veszi és beépíti az állásfoglalásába.
Matthias Machnig, a Szövetségi Gazdasági Minisztérium államtitkára szerint a „Zöld könyv” révén az alábbi kérdésekre kívánnak választ találni: „Milyen szabályozási keretek között működjenek a digitális platformok? Hogyan lehet egyenlő versenyfeltételeket kialakítani minden vállalkozás számára? Hogy lehet biztosítani a digitális autonómiát? Ezek azok a fontos kérdések, amelyre a politikának – együtt a civil társadalommal a vállalkozásokkal, a szövetségekkel és a szakszervezetekkel – választ kell találnia.

A mindennapok részévé vált digitalizációval, és az azzal összefüggő adatmennyiség áramlással szembeni hangulat erősen pesszimista Németországban, mivel a felhasználók a technológiai óriásoktól „megfigyelve” érzik magukat. Legtöbbször nem is tudják, hogy ki, és milyen információkat gyűjt róluk, illetve mi történik a saját személyes adataikkal. Ezen a téren kíván a „Zöld Könyv” az új szabályozáshoz való hozzájárulásával transzparenciát biztosítani.

Kritikák:
A Bündnis’90/Zöldek párt képviselői erőteljes ellenvéleményüknek adtak hangot az új dokumentummal kapcsolatban: „a gazdasági minisztérium új bejelentése egy rossz tréfa.
A digitalizált világ versenypolitikai kihívásai már régóta ismertek. Téziseket és kérdéskatalógust megjelentetni és munkacsoportokat alapítani nem elegendő.” Kifogásolják továbbá, hogy mivel az eredmények csak 2017 elején kerülnek nyilvánosságra, nem igazán van esély arra, hogy még ebben a kormányzati periódusban törvényt fogadjanak el a témában.

Egyes szakértői vélemények szerint a Szövetségi Gazdasági Minisztérium a helyes kérdéseket tette fel, de közel tíz éves késéssel. A „Zöld Könyv” létrehozása a német internetes politikának a valóságtól való elrugaszkodottságát is mutatja.

A BITKOM [a német iparági szakmai szervezet] óv az egyedi német megoldásoktól. Bernhard Rohleder, a BITKOM vezérigazgatója az alábbiakat nyilatkozta: ”a párbeszédet ki kell terjeszteni európai szintre, illetve az egész kontinensre, és egységes szabályozást bevezetni az internetalapú, digitális megoldásokra.”

A Zöld Könyv teljes szövege az alábbi link alatt érhető el:
GRÜNBUCH DIGITALE PLATTFORMEN
[a cikk szerzői Magyarország Berlini Nagykövetségének munkatársai]”

Forrás:
„A digitális platformok Zöld könyve” Németországban; Pászti-Márkus Eszter, dr. Schlapp-Kiss Györgyi; Magyarország Berlini Nagykövetsége/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2016. június 29.
Lásd még: Platform Economy: Ecosystems are the new bedrock of digital; Accenture
Online Platforms; Európai Bizottság

Tanulmány a német felsőoktatási rendszerről – 2020

„Jelentős változás előtt áll a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyi világ: a digitalizáció egyre inkább átalakítja a technológiai elemekkel kevésbé rendelkező foglalkozásokat is.

Összegzés:
„Jelentős változás előtt áll a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyi világ: a digitalizáció egyre inkább átalakítja a technológiai elemekkel kevésbé rendelkező foglalkozásokat is, számos egyetemi/főiskola végzettséget igénylő foglalkozási tevékenység gépesítése válhat lehetővé. A felsőoktatási intézmények ugyanakkor nem kellő mértékben készítik fel a hallgatókat a Munka 4.0 új követelményeire.” Ez az egyik fő mondanivalója a „Tanulmány a felsőoktatási rendszerről – 2020” c. dokumentumnak, amelynek aktuális kiadása „A felsőoktatás szerepe a Munka 4.0-ra való felkészítésben” c. témával foglalkozik. Az összefoglaló anyagot a napokban hozta nyilvánosságra a Szövetség a Német Tudományért és a McKinsey & Company.

Részletes beszámoló:
A tanulmány – többek között – 300 németországi vállalkozás reprezentatív megkérdezésén alapszik, aminek a legfontosabb eredményei a következőek:

A vállalkozások
– 75%-a abból indul ki, hogy megvalósul az adminisztratív jellegű foglalkozási tevékenységek gépesítése;
– 39%-uk számol felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások megszűnésével és azoknak gépekkel való kiváltásával;
– 71%-a szerint növekszik a szakmákon átnyúló kompetenciák fontossága. Ezt követi a specializált tudás (54%), a módszertani tudás (43%), az alapkészségek (32%);
– „csak” 28%-a gondolja úgy, hogy a hagyományos egyetemi előadásokat online oktatási módok fogják felváltani;
– 50%-uk indul ki abból, hogy a saját vállalkozása, mint tanulási helyszín a felsőfokú tanulmányok során fontosabbá válik;
– 51%-uk vélekedik úgy, hogy a digitális kapcsolattartási eszközök használata jóval fontosabbá válik;
– 64%-uk osztja azt a véleményt, hogy a kutatás-fejlesztés a saját vállalkozása számára az elkövetkező tíz évben jelentőséget nyer.

Jürgen Schröder, a McKinsey tanácsadója szerint mindenesetre kevésbé fognak teljes akadémiai foglalkozások megszűnni, inkább a munkakörök átalakulására, digitális elemekkel való kiegészülésére számít. Véleménye szerint: „a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak több és mélyebbre ható digitális kompetenciákkal kell rendelkezniük a statisztikák kiértékelését, a nagy adatmennyiségek elemzését illetően.” A vállalkozások pedig egyre inkább elvárják ezen kompetenciák meglétét munkavállalóik életrajzában, ahogyan ez kiderül az általuk kitöltött kérdőívekből.

Ezenkívül, a munkaadók leginkább a foglalkoztatottjaik kiválasztásánál azok idegen nyelv ismeretét és gyakorlati tapasztalatát veszik figyelembe és kevésbé számít a tanulmányi eredmény és a végzettséget adó felsőfokú oktatási intézmény hírneve.

„A legtöbb nagy munkaadó a releváns digitális szaktudással rendelkező tehetséges munkaerőt már nemzetközi szinten keresi annak érdekében, hogy minél szélesebb körből tudja kiválogatni a legjobbakat”- értékelte Solveigh Hieronimus, McKinsey munkatárs és nemzetközi munkaerőpiaci szakértő a legújabb fejleményeket. Ezáltal erősödik a verseny a legjobb munkahelyekért a hazai felsőoktatási hallgatók számára is.

„Felsőoktatási intézményeink nem kellő mértékben készítik fel a hallgatókat a Munka 4.0-ra – hangsúlyozta Volker Meyer-Guckel, a Szövetség a Német Tudományért főtitkár-helyettese. A jövőben elsősorban a felsőfokú rutintevékenységek szűnnek meg és inkább a több önállóságot, illetve együttműködést igénylő foglalkozási tevékenységek kerülnek előtérbe. Ezért az egyetemeknek/főiskoláknak több választási lehetőséget és teret kellene kínálniuk a hallgatóiknak egyéni súlypontok kialakítására. Az egyénre szabott tanulmányok folytatásához fontos egy tanácsadó megléte is, aki segít a fiatalok számára a modulok közötti eligazodásban. Az egyénre szabott és a gyakorlatorientált tanulás a tanulmányi helyek kiválasztásánál a rugalmasság növelésén keresztül érhető el: a felsőoktatási intézményeknek a jövőben még inkább együtt kell működniük más egyetemekkel/főiskolákkal, szakiskolákkal, magán képzőintézményekkel és a vállalkozásokkal.

„A Munka 4.0 új követelményeihez a felsőoktatási intézményeknek a didaktikájukat is hozzá kell igazítaniuk” mondta Meyer-Guckel. Kiemelte: „a fogyasztóelvű tanulástól egy aktív, alkotóelvű és kutatási szemléletű irányba kell elmozdulni. Példaként nevezte meg az interaktív tanulási formát, mint a „Blended Learning”, melyben a különböző médiaformákat és módszereket, mint a valós időben folyó tanórák és az e-learning kapcsolják össze. Növekszik az élethosszig tartó tanulásról folyó viták jelentősége is. „Ezért a felsőoktatási intézményeknek nagyobb szerepet kellene betölteniük a továbbképzés területén, mint eddig”- javasolta Meyer-Guckel. A munkavállalók szemszögéből az egyetemi/főiskolai végzettségek – szemben a munkahelyi belső továbbképzésekkel – az aktuális munkájukon túlmenően is vonzó számukra.

A tanulmány hat cselekvési területet vizsgál: esélyegyenlőség az oktatásban, szakképzés és felsőfokú oktatás, kvaterner szektor, nemzetköziesítés az oktatásban, tanárképzés és a „MINT-tantárgyak” (matematika, informatika, természettudományok és műszaki tárgyak) oktatása.

Az idei jelentés szerint az index az elmúlt évben bár pozitív irányban fejlődött, de nem elég gyorsan. Jó eredmény figyelhető meg a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti szükséglet esetében, ugyanis: a jelenlegi állás szerint Németország ez irányú igénye hosszútávon kielégíthető.

További pozitív fejlemény figyelhető meg a nemzetköziesítés terén. Elérték, sőt túl is lépték a meghatározott célt, hogy 2020-ig 87 000 külföldi hallgató kezdje meg felsőfokú tanulmányait Németországban: 2014-ben már 92.900 nem német állampolgár volt beiratkozva az egyetemek/főiskolák első évfolyamába. 2013 és 2014 között ez 1,5%-os növekedésnek felel meg, így elérte a külföldi hallgatók aránya az elsőévesek között a 18,4%-ot, és közelebb kerültek a 2020-ra kitűzött 20%-os célhoz. Összességében a német felsőoktatási intézményekben a külföldi hallgatók száma meghaladja a 320 000 főt.

Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a kelet-német egyetemek/főiskolák vonzereje nőtt a külföldiek körében, ugyanis minden negyedik tanulmányait megkezdő fiatal nem német származású az ottani felsőoktatási intézményekben. Ennek fő oka a nagy mennyiségű angol nyelvű tanulmányi kínálatban és befogadó kultúrájukban keresendő.

Kijelenthető, hogy a német hallgatók mobilitása is emelkedett, 2015-ben az Erasmus+ program keretében 38 000 fiatal töltött egy vagy két szemesztert külföldön. Ezzel Németország elérte a bolognai folyamatban meghatározott mobilitási célt.

A „Felsőoktatási tanulmány 2020” c. tanulmány az alábbi link alatt érhető el:
HOCHSCHULBILDUNGSREPORT

A tanulmány háttere és módszertana
A „Tanulmány a felsőoktatási rendszerről – 2020” c. dokumentum 2013 óta évente jelenik meg. Mérhető célokat határoz meg 2020-ig, amelyeket a Szövetség a Német Tudományért tagvállalkozásainak szakértői, tudományos szervezetek, illetve a civil társadalom képviselői határoznak meg. Javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetőek el ezek a célkitűzések.

A tanulmány arra hivatott, hogy minden évben elemezze a felsőoktatási rendszer aktuális állapotát hat cselekvési területen 71 indikátor segítségével. Az idei tanulmányhoz az Innofact kutatási intézet a Szövetség a Német Tudományért és a McKinsey megbízásából több mint 300 vállalkozást vont be a felmérésbe, amely reprezentatív a német gazdasági világra (vállalkozási nagyság és iparág) nézve. Elkészítéséhez ezen megkérdezések mellett alapul vettek számos szakértői beszélgetést a gazdasági, a tudományos és a politikai világ szereplőivel, illetve átfogóan kiértékelték az aktuális kutatási állapotot a Munka 4.0. területén.[a szerző TéT-attasé]”

Forrás:
Tanulmány a német felsőoktatási rendszerről – 2020; Pászti-Márkus Eszter; Magyarország Berlini Nagykövetsége/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2016. júlnius 29.
Lásd még: Arbeiten 4.0 gestartet; Bundesministerium für Arbeit und Soziales

Törvények, rendeletek

A Kormány 1405/2016. (VII. 29.) Korm. határozata az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról

„A Kormány felhívja
1. a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy
a) – az érintett közművek tekintetében – a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a belügyminiszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és az igazságügyi miniszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökének, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatójának, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének együttműködésével vizsgálja felül a szakági nyilvántartások vezetésére vonatkozó jogszabályokat, és
b) készítsen előterjesztést a Kormány számára az e-közmű adatszolgáltatási rendjéhez igazodó, egységes szabványokon alapuló szakági elektronikus nyilvántartások jogszabályi környezetének kialakítására;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter igazságügyi miniszter
Határidő: a felülvizsgálat tekintetében: 2016. augusztus 31.
a jogszabályi környezet kialakítása tekintetében: 2016. október 31.

2. a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja meg az e-közmű közműegyeztető rendszerének gyakorlati tapasztalatait, és szükség esetén nyújtson be előterjesztést jogszabály módosítására.
Felelős:Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. január 1…”

Forrás:
A Kormány 1405/2016. (VII. 29.) Korm. határozata az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8940. oldal (pdf)

A Kormány 1406/2016. (VII. 29.) Korm. határozata az állami tulajdonban álló elektronikus hírközlési szolgáltatók szélessávú hálózatépítési és fejlesztési projektekben való részvételéről

„A Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 201/H. § (2) bekezdés c) pontja alapján hozzájárul az újgenerációs szélessávú fejlesztést célzó, uniós vagy hazai költségvetési forrásból támogatott pályázatra (a továbbiakban: pályázat) közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban álló elektronikus hírközlési szolgáltatók által már benyújtott támogatási kérelmek fenntartásához és e szolgáltatóknak a jövőben kiírásra kerülő pályázatban való részvételéhez…”

Forrás:
A Kormány 1406/2016. (VII. 29.) Korm. határozata az állami tulajdonban álló elektronikus hírközlési szolgáltatók szélessávú hálózatépítési és fejlesztési projektekben való részvételéről; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8940-8941. oldalak (pdf)

Támogató kormányhatározat újgenerációs hálózati pályázatokról – GINOP-3.4.1

„A Kormány
1. hozzájárul
a) a GINOP-3.4.1-15-2016-00227 azonosító számú, „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése a TARR Kft. – Magyar Telekom Nyrt. konzorciumnál a Zalaegerszegi járásban” című, és
b) a GINOP-3.4.1-15-2016-00234 azonosító számú, „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése az MVM NET Zrt.-nél a Keszthelyi járásban” című,
egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatok (a továbbiakban: projektek) támogatásához az 1. melléklet szerint,

2. hozzájárul a projektek támogatási szerződésének megkötéséhez.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1416/2016. (VII. 29.) Korm. határozata a GINOP-3.4.1-15-2016-00227 azonosító számú („Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése a TARR Kft. – Magyar Telekom Nyrt. konzorciumnál a Zalaegerszegi járásban” című) és a GINOP-3.4.1-15-2016-00234 azonosító számú („Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése az MVM NET Zrt.-nél a Keszthelyi járásban” című) projektjavaslat támogatásához való hozzájárulásról; Magyar Közlöny; 2016. évi 113. szám; 2016. július 29.; 8951-8952. oldalak (pdf)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 4/2016. (VII. 28.) NMHH rendelete az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszeréről, valamint a szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeiről

„…3. § (1) Az ágazati ügyeleti rendszer célja a rendkívüli események megelőzésére, elhárítására, következményeik csökkentésére, megszüntetésére, a hálózat, valamint a szolgáltatás működésének helyreállítására irányuló védelmi felkészülési és végrehajtási feladatok ellátásához szükséges információ biztosítása.
(2) Az informatikai, az elektronikus hírközlési és a postai ágazat ügyeleti szolgálata a Hatóság által működtetett Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet (a továbbiakban: OIHF).
(3) Az ágazati ügyeleti rendszer működtetése érdekében az OIHF és a kijelölt szolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint együttműködnek.

4. § (1) A kijelölt szolgáltató haladéktalanul bejelenti az OIHF-nek az általa üzemeltetett hálózatot vagy az általa nyújtott szolgáltatást érintő rendkívüli eseményt, így különösen
…
b) a helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózat olyan meghibásodását, amely várhatóan
…
bb) az internet-hozzáférés szolgáltatás összes előfizetőjét érintően 15 percet meghaladó szolgáltatáskiesést okoz, vagy az internet-hozzáférés szolgáltatás minőségének jelentős romlását eredményezi – így különösen a szolgáltató által vállalt garantált letöltési sebesség 50 százalék alá esik, a szolgáltató által vállalt csomagvesztési arány a tízszeresére nő –, vagy
bc) legalább 1000 felhasználót érintően okoz 60 percet meghaladó szolgáltatáskiesést;

c) a mobil rádiótelefon-hálózat olyan meghibásodását, amely várhatóan
…
cb) az internet-hozzáférés szolgáltatás összes előfizetőjét érintően 15 percet meghaladó szolgáltatáskiesést okoz, vagy az internet-hozzáférés szolgáltatás minőségének jelentős romlását eredményezi – így különösen a szolgáltató által vállalt garantált letöltési sebesség 50 százalék alá esik, a szolgáltató által vállalt csomagvesztési arány a tízszeresére nő –,
…
g) az adatokhoz vagy információrendszerek szoftvereihez informatikai eszközökkel megvalósított jogosulatlan hozzáférést, amely az adatok törlésével, megváltoztatásával vagy elérhetetlenné tételéből eredően a hálózat működését vagy a szolgáltatás szerződésszerű nyújtását ellehetetleníti, vagy jelentős mértékben veszélyezteti…”

Forrás:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 4/2016. (VII. 28.) NMHH rendelete az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszeréről, valamint a szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeiről; Magyar Közlöny; 2016. évi 112. szám; 2016. július 28.; 8781-8785. oldalak (pdf)

31. szám, 2016. augusztus 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek