Skip to main content

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2016. szeptember 5-én jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányinfo: tízéves társadalmi programot dolgoz ki a kormány

„…Ősszel Orbán Viktor miniszterelnök azzal bíz meg egy kormánytagot, hogy állítson össze kormányzati programot arról, mit tudnak kínálni az országnak 2018 és 2028 között – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: „nagy kérdések kezelése áll előttünk 2018 után”, hiszen például akkor zárul le egy uniós fejlesztési ciklus.

Ezért a kormány közép- és hosszú távú társadalmi programot akar hirdetni a 2018 utáni időszakra – közölte Lázár János.

Lázár János az uniós pénzekkel kapcsolatban kitért rá: az elmúlt években jelentős tisztulást értek el, ami azért fontos, mert „ahol sok pénzt osztanak, ott sok az érdeklődő”. Az átláthatóság érdekében új pályázatértékelő rendszert vezettek be, amelynek keretében külső cégek nem, csak állami tisztviselők értékelhetnek pályázatokat.

Jelenleg már 1135 pályázatértékelő regisztrációját fejezték be, ők már meg is kezdhetik a munkájukat – közölte. Úgy vélte, az új rendszer „bölcs és jó válasz” a hiányosságokra.

A miniszter azt is elmondta, hogy az új értékelők munkájukért „elég sok pénzt kapnak”, egyúttal vállalják a nemzetbiztonsági megfigyelést, vagyis a pályázatértékelő vállalja, hogy tevékenysége „teljes kontroll alatt zajlik”.

Elmondta azt is, hogy a stratégiai kabinet döntése alapján 6 milliárd forint jut tucatnyi kórház félbemaradt beruházásának befejezésére uniós forrásból.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy szeptember elsejével megszűnik 14 háttérintézmény, január elejével átalakul körülbelül 40, és jövő tavasszal is folytatódik a folyamat. Ismertette azt is, hogy a kormányhivatalokban 215 ezren nyilvánítottak véleményt a bürokráciacsökkentésről, a magánszemélyek elsősorban a gépjármű-üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket sokallják, a vállalkozások pedig a cégeljárásokban, telephely-engedélyezésben szeretnének könnyítést.
…a miniszter közölte: a kormány ülésein nem volt szó a vasárnapi boltzár újbóli bevezetéséről, a főváros közigazgatásának átalakításáról pedig azt mondta, nincs realitása a kérdésnek.
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a gazdasági növekedés a kormány által tervezett tartományban alakult a második negyedévben, pedig az EU-pénzek kifizetésének üteme csak a következő hónapokban pörög fel, vagyis a növekedés az uniós források nélkül is komoly teljesítménynek számít.

Lázár János elmondta: a kormány kész arra, hogy érdemben vizsgálja a foglalkoztatás költségeinek csökkentését, azt, hogy van-e erre reális lehetőség 2018-ig.
…jövőre pedig egyes alapélelmiszerek és az internet áfája is csökken. Az utóbbival kapcsolatban közölte: van esély a szoros együttműködésre az EU-val az ügyben.
…A tárcavezető arról is beszámolt, hogy áttekintették az e-számla helyzetét, a fizetési lehetőséget a tervek szerint 2018. január 1-jével vezetnék be.

Megkérdezték a Modern városok programban rögzített útberuházásokról is. Azt felelte: nem lesz változás ahhoz képest, amit megígértek.

Egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy válaszolt: a gáz- és áramszolgáltatást illetően még van esély a csökkentésre, ha a szervezeti átalakítás jó ütemben halad.

Ugyancsak kérdésre Lázár János közölte: Magyarországon az új – az EU-irányelvnek megfelelő – közbeszerzési törvény értelmében nemcsak az ár számít, hanem más – például környezetvédelmi, foglalkoztatási – szempontok is, tehát a legalacsonyabb ár önmagában nem garancia egy beruházás elnyerésére.”

Forrás:
Szükség van a választópolgárokra a kötelező betelepítés megakadályozásában; Miniszterelnökség; 2016. augusztus 18.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programból finanszírozott fejlesztéspolitikai intézményrendszer működési feltételeinek hosszú távú biztosításáról

„A Kormány
1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával vizsgálja felül a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programból finanszírozott, uniós feladatokat ellátó szervezeti egységek létszámát, ellátott feladatait és az ehhez kapcsolódó költségeit, valamint tegyen javaslatot a szükséges hazai költségvetési forrásbiztosítás kezdő időpontjára és mértékére,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: 2016. november 30., majd ezt követően évente, a központi költségvetés tervezése során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatóban meghatározott időpontig

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon a költségvetési tervezés során, az 1. pont szerinti felülvizsgálat eredményei alapulvételével meghatározott időponttól kezdődően a 2014–2020 közötti programozási időszak zárásáig az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer
a) irodai és egyéb infrastrukturális szempontból történő ellátásának finanszírozása érdekében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság részére,
b) infokommunikációs szempontból történő ellátásának finanszírozása érdekében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a szükséges forrás hazai költségvetésben történő biztosításáról.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: az 1. pont szerinti javaslatról meghozott döntésben meghatározott időpontot követően azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1441/2016. (VIII. 17.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programból finanszírozott fejlesztéspolitikai intézményrendszer működési feltételeinek hosszú távú biztosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 119. szám; 2016. augusztus 17.; 12110. oldal (pdf)

Mi történik az okmányirodai ügyintézés után? Avagy a közigazgatás és a magánszektor együttműködése a polgárok érdekében

„A közigazgatás szervei éves szinten több millió adatváltozást regisztrálnak nyilvántartásaikban. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bírnak a születéssel, házasságkötéssel, névváltozással, ingatlan tulajdonjogának megszerzésével, illetve a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltozásával összefüggő adatok. Az állami nyilvántartások rendszere az utóbbi évek informatikai fejlesztéseinek köszönhetően az adatok változását hatékony módon menedzseli, így az arra feljogosított hatóságok naprakész információkkal rendelkeznek feladataik ellátásához.

Az adatváltozás regisztrálását követően azonban a közigazgatás szerepvállalása főszabály szerint befejeződik például az új személyazonosító igazolvány vagy lakcímkártya kiállításával: ezek kézhezvételét követően a polgárok maguk intézik az új adatok bejelentését azon – akár tucatnyi – szolgáltató felé, amelyekkel szerződéses jogviszonyban állnak.

Made in Hungary: egy magyar startup az adminisztratív tehercsökkentésért
A megváltozott adatok közigazgatáson túli bejelentése manapság elég komoly – időben és pénzben is kifejezhető – adminisztratív terhet jelent a lakosság számára. Pontosabban adminisztratív terhet jelentett, hiszen az elektronikus ügyintézés iránt érdeklődést mutató ügyfelek egy jelenleg Magyarországon egyedülálló online szolgáltatás segítségével egyszerűen, gyorsan, akár otthonról is több mint száz közmű- és távközlési szolgáltató irányában intézhetik név- vagy lakcímváltozási ügyeiket is.

A magyar állam 100%-os tulajdonában lévő Széchényi Tőkealap finanszírozásával a DeltaRegister Kft. a www.változásbejelentő.hu alkalmazás formájában egy olyan egyablakos elektronikus ügyintézési platformot hozott létre, amelyen keresztül regisztrált ügyfelei pár perc alatt keresgélés, sorbanállás, fénymásolás nélkül, egyetlen elektronikus űrlap kitöltésével egyszerre több irányban is kiválthatják a klasszikus és időigényes ügyintézési módokat. A rendszer kifejlesztésének alapvető célja, hogy a szolgáltatói szektor szereplőinek és ügyfeleiknek – modern technológiai eszközök felhasználásával – egyszerűen és hatékonyan, ám a legmagasabb biztonsági követelmények betartásával elektronikus ügyintézési szolgáltatásban nyújtson segítséget a szerződéskötési folyamat elkezdéséhez, valamint a szerződött ügyfelek adatváltozásainak bejelentéséhez.

A követendő példa: a központi címregiszter és Őrbottyán városa
Ehelyütt szükséges kiemelni, hogy a lakcímadatok változása nem minden esetben az ügyfelek saját elhatározásának eredménye, hiszen úgy is változhat egy polgár lakcíme, hogy fizikailag nem költözik el. Az elmúlt időszakban több olyan állami kezdeményezés is indult, amelynek eredményeképpen ún. költözéssel nem járó lakcímváltozás valósult meg. Ilyen a jelenleg is futó Központi címregiszter (KCR) projekt, amely a Magyarországon elhelyezkedő ingatlanok címeinek egységesítési célú felülvizsgálatára irányul: a vonatkozó jogszabályi környezet alapján a címképzésért felelős szervnek 2016. december 31-éig szükséges elvégeznie a címkezeléssel kapcsolatos feladatait.

Egy adott településen a lakcímek felülvizsgálata azzal a következménnyel járhat, hogy szükséges a helyi lakosok lakcímadatainak frissítése a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál vezetett személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a módosított adatok alapján az új lakcímkártyák kiadása. Ezt követően a lakosságra hárul annak terhe, hogy az új lakcímadatokat a szolgáltatók felék bejelentsék.

A Pest megyei Őrbottyán Város Önkormányzata a KCR projekt lebonyolításával párhuzamosan a település nagy részére kiterjedő utcanév módosítási, elnevezési és házszám-megállapítási eljárást indított. A lakosság érdekében úgy döntött, hogy a szerepvállalása nem korlátozódik a szükséges és elégséges önkormányzati feladatokra, hanem aktív segítséget kíván nyújtani a lakosoknak abban, hogy az új lakcímadatokat a közmű- és távközlési szolgáltatók felé bejelentsék.

Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a DeltaRegister Kft.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján az okmányiroda által kiállított lakcímkártyák cseréjekor az érdeklődő ügyfelek meghatalmazást adnak az önkormányzatnak arra, hogy a címváltozással érintett ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatók irányában eljárhasson az új lakcímadatok bejelentése érdekében. Tekintettel pedig arra, hogy ne csak a lakcímkártyák cseréje járjon a lehető legkisebb adminisztratív teherrel a lakosságnak, az önkormányzat a www.változásbejelentő.hu egyablakos ügyintézési platformja keretében továbbítja az adatokat az érintett szolgáltatók felé. Itt fontos megjegyezni, hogy ezzel a megoldással nem csak az önkormányzat és a lakosság, hanem a szolgáltatók adminisztratív terhei is csökkennek az elektronikus ügyintézés arányának növekedésével.

A fenti példa is jól mutatja, kialakítható egy minden érintett számára kölcsönösen előnyös együttműködés egy olyan feladat megoldása érdekében, amely az állami vagy önkormányzati oldaltól a lakosságon át a szolgáltatói szektort is átfogja.

És ha már a lakosságot említettük, ne feledkezzünk meg a vállalkozásokról sem, hiszen az ő életükben is előfordulhatnak olyan hasonló változások, amelyek adatváltozás bejelentési kötelezettséget generálnak, de a fenti megoldás erre is lehetőséget nyújt… ”

Forrás:
Mi történik az okmányirodai ügyintézés után? Avagy a közigazgatás és a magánszektor együttműködése a polgárok érdekében; Jegyző és Közigazgatás; XVIII. évfolyam, 3. szám, 2016. május-június (pdf)
(Az eGov Tanácsadó Kft. az egyik tulajdonosa a változásbejelentő.hu-t üzemeltető startup cégnek, a DeltaRegister Kft-nek.)

Közigazgatás, politika

Szakértői csoport alakult a hazai klaszterpolitika támogatására Hajdú-Biharban a CLUSTERS3 Interreg Europe keretében

„2016. augusztus 11-én rendezte meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat fejlesztési csoportja a CLUSTERS3 (A klaszterpolitikák szerepének növelése az intelligens szakosodás alapú kutatási és innovációs stratégiák (RIS3) sikeres megvalósításáért) Interreg Europe projekt nyitó szakértői munkacsoport találkozóját.

A projekt fő célja a klaszterek – mint a kis- és középvállalkozások (kkv) közötti együttműködés egyik fő motorjainak – fejlesztése, teljesítményük fokozása.

A CLUSTERS3 megyei szakértői munkacsoport 1. találkozóján a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdasági és Innovációs Program Irányító Hatóságának, a Debreceni Egyetem különböző karainak, a megyei klaszterek, a kamarák, valamint kkv-k képviselői jelentek meg és igyekeztek azonosítani a megyei jó gyakorlatokat, a hazai klaszterstratégia hiányának okait, egyeztettek a klaszterszervezetek feladatairól, valamint a klaszterek működéséről.

A munkacsoport a jövőben előreláthatóan négyhavonta fog találkozni, hogy szakértelmével segítse a projekt céljainak elérését és sikeres megvalósítását.

A HBMÖ facebook oldalán képgaléria tekinthető meg.”

Forrás:
Szakértői csoport alakult a hazai klaszterpolitika támogatására Hajdú-Biharban; Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat; 2016. augusztus 16.
Lásd még: CLUSTERS3 project “Leveraging Cluster Policies for successful implementation of RIS3”

Vállalkozásfejlesztés a PURE COSMOS Interreg projekttel

„A PURE COSMOS (Állami hatóságok szerepe a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésében) Interreg Europe projekt nyitó szakértői munkacsoport találkozóját is 2016. augusztus 11-én rendezték meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szervezésében, amelyen megyei szakértői csoport alakult a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének az adminisztratív terhek csökkentésén keresztüli támogatására.

A projekt fő célja a kis- és középvállalkozások növekedésének, fejlődésének támogatása az adminisztratív terhek és a közigazgatási bürokrácia csökkentésén, az elektronikus ügyintézés erősítésén, az információtechnológiai készségek-képességek javításán keresztül.

A PURE COSMOS megyei szakértői munkacsoport 1. találkozóján kis- és középvállalkozások, a kamarák, klaszterek, az innovációs ügynökség és az adó- és vámigazgatóság képviselői jelentek meg.

A szakértők egyetértettek abban, hogy jelenleg a közigazgatási felületeken nehéz eligazodni, tapasztalataik szerint a vállalkozások nem igazán alkalmazzák a digitális lehetőségeket, és hasznosnak tartanák egy az üzleti szféra életciklusainak megfelelően összehasonlító tájékoztató ismertetés létrehozását. Kiemelték a kormányablakok jelentőségét, hasznosságát és javasolták, hogy az egyablakos ügyintézést mindenképp mutassuk be a projekt keretében hazai jó gyakorlatként.

A munkacsoport a jövőben előreláthatóan félévente fog találkozni, hogy szakértelmével segítse a projekt céljainak elérését és sikeres megvalósítását.

A HBMÖ facebook oldalán képgaléria tekinthető meg.”

Forrás:
Vállalkozásfejlesztés a PURE COSMOS projekttel; Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat; 2016. augusztus 16.
Lásd még: PURE COSMOS (PUblic authorities Role Enhancing COmpetitiveness of SMeS); Interreg Europe

Pest megye: sikeres konzultáció az állami rezsicsökkentésről

„Augusztus 19-vel lezárul az állami rezsicsökkentésről rendezett lakossági konzultáció. Az állampolgárok egy hónap alatt több mint kétszáztizenötezer kérdőívet töltöttek ki papíron vagy elektronikus formában.

A július 11-én indult akció keretében a kormányhivatalokban és a járási hivatalok ügyfélszolgálatain lehetett kitölteni és leadni azt a három kérdőívet, amelyeken az állampolgárok véleményt alkothattak az állami eljárások egyszerűbbé tételéről, valamint a vállalkozói terhek és a magánszemélyeket sújtó díjak mérsékléséről.

A legnagyobb számban a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban érkeztek a válaszok, kiderült például, hogy a vállalkozók a cégeljárás költségeit sokallják. Gyakran szerepelt a kérdőíveken a telepengedélyezési eljárás költsége, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásából kiállított hatósági bizonyítvány díja is, amelyeknek a lefaragását illetve eltörlését szeretnék kérni a válaszadók.

Magyarország keleti felében, ezen belül Bács- Kiskun, Békés és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben töltötték ki a legtöbb kérdőívet, de Pest megyében is sokan nyilvánították ki az álláspontjukat.

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott a konzultáció befejezésének apropóján elmondta: „A kérdőívvel az volt a cél, hogy megismerjük az emberek véleményét. Pest megyében legtöbben az gépjármű üzemeltetéssel és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárásokhoz szóltak hozzá. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet a résztvevő állampolgárok felé, hogy megtiszteltek bennünket a véleményükkel. Ugyanígy köszönöm a kormányhivatal munkatársainak, hogy munkájukkal a nyári időszakban is odaadóan segítették a lakossági rezsicsökkentésről rendezett konzultációt.””

Forrás:
Sikeres konzultáció az állami rezsicsökkentésről; Pest Megyei Kormányhivatal; 2016. augusztus 19.

Megtartotta első ülését a Gazdasági Kabinet

„Kedden ül össze először a gazdasági kabinet, az ülésen közel ötven napirendi pontról tárgyalnak, így többek között a múlt héten napvilágot látott friss GDP-adatról, a Brexit következményeiről, de a Modern városok program állásáról és az államháztartás helyzetéről is egyeztetnek – mondta Varga Mihány nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek adott, hétfőn megjelent nyilatkozatában.
A miniszter jelezte: a stratégiai és a gazdasági kabinet sokat tehet azért, hogy a kormány gyorsabb és alaposabb döntéseket hozhasson, mert – mint mondta – a mai világban „bármikor előfordulhat, hogy a kormánynak gyorsan és határozottan kell reagálnia gazdasági vagy világpolitikai fejleményekre”. Hozzátette: a gazdasági kabinet a megtárgyalt témákban döntést hozhat, határozata a kormányülés elé kerül, és ott már elegendő pusztán a jóváhagyás, de mód lesz arra is, hogy ha a gazdasági kabinet döntésével a kormány nem ért egyet, a téma visszakerüljön a kabinethez.

Varga Mihály tájékoztatása szerint a gazdasági kabinetben állandó tag a nemzetgazdasági miniszter, a Miniszterelnökséget irányító tárcavezető és az igazságügyi miniszter, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a többi miniszter akkor kapcsolódik be meghívottként, ha valamely témakör vagy ügy érinti a tárcáját.

A miniszter a lapnak arról is beszélt, hogy a kormánynak egyszerre kell gondoskodnia a munkalehetőségek bővítéséről és arról, hogy a munkaerőhiány egyes ágazatokban enyhüljön, ezért a minisztérium hozzálátott egy ezt is kezelő intézkedéscsomag kidolgozásához, a gazdaságélénkítő javaslataikról pedig már az ősszel döntés születhet.

Varga Mihály szólt arról is, hogy az ország foglalkoztatási gondjainak egy részére a járulékcsökkentés nyújthatna megoldást, azonban más adónemekhez képest a kormány mozgástere itt szűkebb, mert a járulékoknak fedezniük kell az egészségbiztosítás kiadásait és a nyugdíjakat is. Mint mondta, több év megfeszített munkájával jutottak el oda, hogy mára az egészségügyi és a nyugdíjkassza is egyensúlyban van, a kifizetések nem haladják meg a bevételeket és ezt a nehezen megteremtett egyensúlyt „vétek volna veszélybe sodorni”. A tárca ezért vizsgálja, mikor és milyen mértékben lehetne mérsékelni a járulékokat.[Kedden tartja első ülését a gazdasági kabinet…]”

——-

„Az aktuális gazdasági és foglalkoztatáspolitikai helyzetről, az e-számla bevezetéséről és az M3 metró pótlását szolgáló autóbuszokról is tárgyalt a közelmúltban létrehozott Gazdasági Kabinet kedden a Nemzetgazdasági Minisztériumban.
A Varga Mihály vezette testület első ülésén előterjesztőként részt vettek a tárgyalt területekért felelős tárcavezetők, így jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárai is. A gazdasági kabinet állandó tagja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter, míg Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke állandó meghívott.

A miniszterelnök döntése nyomán a kormányzat munkája az idei év augusztusától két kormánykabinetbe, egy gazdaságiba és egy stratégiaiba tagozódik, amelyek politikai döntéshozó és -előkészítő szervek. A Miniszterelnökség vezetője a Stratégiai Kabinetet, a nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Kabinetet irányítja.[>Megtartotta első ülését a Gazdasági Kabinet]”

Forrás:
Kedden tartja első ülését a gazdasági kabinet, ötven napirendi pontot tárgyalnak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. augusztus 15.
Megtartotta első ülését a Gazdasági Kabinet; 2016. augusztus 16.

Közigazgatási, politikai informatika

A Belügyminisztérium közleménye az önkormányzati ASP-rendszer bevezetéséről

„A Belügyminisztérium és az országos önkormányzati érdekszövetségek a tárca kezdeményezésére egyeztettek az önkormányzatok gazdálkodásához, adózásához számítógépes támogatást nyújtó ASP rendszer bevezetésének ütemezéséről, a csatlakozás várható feltételeiről.
A tervek szerint az ASP 2.0 csatlakozások három ütemben történhetnek meg. Az első ütemben, 2017. január 1-jéig azon önálló hivatalt alkotó önkormányzatok csatlakoznak a gazdálkodási és önkormányzati adó rendszerhez, amelyek 5000 fő alatti települések, illetve azok az önkormányzatok, amelyek közös hivatalt alkotnak és egyik település sem nagyobb, mint 5000 fő és ahol az önkormányzat rendelkezik megfelelő adatátviteli sebességgel.

A második ütemben, 2017. október 1-jéig az önkormányzati adó rendszerhez csatlakozik valamennyi önkormányzat. A harmadik ütemben 2018. január 1-jéig az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik az összes önkormányzat.

A projekt keretében, a csatlakozásra való felkészülés biztosítására az önkormányzatok számára 8,5 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. Az önkormányzatok az ASP szakrendszerek optimális működtetése érdekében eszközbeszerzésre, működésfejlesztésre, belső szabályzataik kialakítására, az adatminőség javítására fordíthatják a támogatást.

A szövetségek képviselői együttműködési készségüket fejezték ki, valamint javaslatokat tettek az ASP rendszer sikeres bevezetése érdekében.”

Forrás:
A Belügyminisztérium közleménye; Belügyminisztérium; 2016. augusztus 16.

Egy éves az önkéntes portál

„Egy évvel ezelőtt indult el az onkentes.gov.hu oldal, mely a nyári hónapok alatt is közel száz féle tevékenységet kínál az önkéntesség iránt érdeklődőknek, így továbbra is számos lehetőség közül választhatnak azok, akik felkeresik azt.

A jelentkezők rengeteg különféle feladatot vállalhatnak a hirdető szervezeteknél. A kínálatban többek között oktatási, művészeti, kulturális foglalkozások; környezetvédelemmel kapcsolatos teendők, sport és egyéb szabadidős programok szervezése és lebonyolítása gyermekek, fiatalok vagy éppen idősek számára; de állatgondozás is szerepel. Az önkéntes tevékenységgel mindenki jól jár, hiszen az önkéntes pályakezdő fiatalok számára fontos lépcsőfok a felnőtté válás folyamatában, munkatapasztalatot és kapcsolatépítési lehetőséget biztosít, ugyanakkor remek rekreációs tevékenység is egyben. A megsegített személyek, szervezetek számára pedig még az alkalmi önkénteskedés is komoly segítséget jelent. Egy kórházban lábadozó kisgyermeknek felolvasott mese, vagy egy menhelyen élő kutyával megtett séta is pozitív élményeket ad. A honlapon történő regisztrációval mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő lehetőségeket, valamint tájékozódhatunk arról is, hogy mire érdemes odafigyelni, ha önkénteskedni szeretnénk. Nemcsak az onkentes.gov.hu oldalon, hanem a Portál facebook profilján keresztül is tájékozódhatnak az érdeklődők a legújabb lehetőségekről, aktuális hírekről, tudnivalókról. A bejegyzéseket több mint öt és fél ezren követik nyomon.”

Forrás:
Egy éves az önkéntes portál; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. augusztus 18.

Háromütemű lesz az ASP fejlesztése

„A Belügyminisztérium tegnap ötpárti egyeztetést tartott az önkormányzatok adminisztrációjához támogatást nyújtó ASP-rendszer bevezetéséről. A Magyar Államkincstárba bekötött központi önkormányzati informatikai rendszer lényege, hogy a felhasználók az interneten keresztül érik el a távoli szervereken futó alkalmazásokat. Az önkormányzatok ilyen módon adóügyeket intézhetnek, iratkezelést, könyvelést végezhetnek vagy éppen ingatlannyilvántartásukat vezethetik.

A tárca kedden az országos önkormányzati érdekszövetségekkel is konzultált az informatikai rendszerről, amelyhez három ütemben csatlakoznak majd a helyhatóságok. Először, 2017. január 1-jéig az ötezer fő alatti, megfelelő internetes kapcsolattal rendelkező települések önkormányzatai csatlakoznak az adózással kapcsolatos szakrendszerhez, majd jövő év októberéig valamennyi helyhatóság kapcsolódik ehhez a hozzáféréshez. A harmadik ütemben, 2018. január 1-jéig az önkormányzatoknak valamennyi szakrendszerhez csatlakozniuk kell. A felkészülésre nyolc és fél milliárd forint áll rendelkezésre.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke az egyeztetés kapcsán elmondta: együttműködnek a rendszer bevezetésében, de azt nem támogatják. Az elnök attól tart, hogy az ASP-vel az önkormányzatokat „gyámság alá helyezhetik”, ezzel együtt kistelepülési hivatalok szűnhetnek meg.”

Forrás:
Háromütemű lesz az ASP fejlesztése; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2016. augusztus 19.

Litvánia: a rendőrség áttért a LibreOffice használatára

„Litvánia teljes rendőri állománya LibreOfffice-t használ. 2016. június 30-án jelentették be, hogy több mint 8000 ezer asztali gépen használják, és az átállást befejezték. A fő motívum az elérhető költségcsökkenés volt. Ez számszerűsítve 1 millió eurót jelent. Kulcsfontosságú volt a legfelsőbb vezetés aktív támogatása. A rendőrség második számú vezetője személyesen felügyelte a folyamatot, az informatikai részleggel közvetlen kapcsolatban állt. Nem volt külön terv a változásmenedzselésre, a rendőrség legfelsőbb vezetője parancsban határozta meg az átállás dátumát. Nem ez az egyetlen nyílt forráskódú szoftver amit használnak, és további terveik is vannak. Jelenleg az Ubuntu Linux használatát mérik fel kísérletileg. Egy teljes rendőri egység (50 munkaállomás) próbálja ki a használatát az év végéig.

Litvánia nincs egyedül ebben a törekvésében. A hasonló területen működő szervezetek közül a francia csendőrség (vidéki rendőrség) 65 ezer munkaállomása Ubuntu-t és LibreOfficet-t használ. Olaszországban a Honvédelmi Minisztérium pedig az elkövetkező évek során 26-29 millió euró megtakarítására számít azzal, hogy 100 ezer munkaállomásán vezeti be a LibreOffice-t.”

Forrás:
Lithuanian police switched to LibreOffice; Gijs Hillenius; Joinup; 2016. augusztus 11.

Franciaország nyílt forráskódú szoftvereken alapuló felhőszolgáltatásokat próbál ki

„A francia kormány különböző nyílt forráskódú alternatív megoldásokat próbál ki a saját felő infrastruktúrájának kialakításához. A kormányzati modernizációs szervezet – SGMAP (Secrétariat Général pour la Modernisation de l’Action publique) szerint a szabad szoftver lehetővé teszi a közigazgatási informatikai rendszerek modernizációját. Jelenleg ezeket vetik vizsgálat alá: OpenStack, Docker and MongoDB. A felhőszolgáltatás célja a minisztériumok közötti szolgáltatások elősegítése. Ennek példája a VITAM archiváló rendszer, amelyet három minisztérium hoz létre, nyílt forráskódú szoftvert használva. Elkészülte után 0 15 millió eurós projekt a többi minisztérium számára is elérhető lesz. A közigazgatási informatika modernizációjában a francia állam minden eddiginél erősebben támaszkodik a szabad szoftverekre és a mögöttük álló fejlesztői közösségekre. A SGMAP szervezet támogatni fogja a kód megosztását, és erősíteni a szoftverfejlesztői közösségekhez fűződő viszonyt, hogy elősegítse hozzájárulásukat a fejlesztésekhez. A francia kormány informatikai vezetője (Henri Verdier) szerint a kormányzat cselekvési képességének javítása megköveteli szorosabb kapcsolat kialakítását a fejlesztői közösségekkel.”

Forrás:
France pilots open source-based cloud services; Gijs Hillenius; Joinup; 2016.augusztus 2.

Informatika, távközlés, technika

Növekszik az álláskereső mobilalkalmazást használók száma Magyarországon

„A legnagyobb magyar állásportált jelenleg a látogatók 34 százaléka böngészi így, ez több mint 20 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. A komolyabb oldalak már mind rendelkeznek mobilra optimalizált tartalommal, de ha a böngészésen túl jelentkezni is szeretnének a munkavállalók, akkor a dedikált alkalmazás használata praktikus megoldás.

A Profession álláskereső mobilalkalmazását [Google Play és Apps Store. Szerk] eddig több mint 60 ezer felhasználó töltötte le. Többségük a gyorsaság miatt: fontosnak tartják, hogy az elsők között értesüljenek egy megpályázható pozícióról.

A felhasználók 77 százaléka Google Play-ről, 23 százalékuk pedig az iTunes oldalról töltötte le az alkalmazást, amelyben az összes – közel 10 ezer – aktuális állásajánlat megpályázható. A hirdetések kulcsszó, munkaterület, pozíció vagy helység alapján is szűkíthetőek, a jelentkezéshez pedig több dokumentum is feltölthető, akár felhőből hivatkozva is.”

Forrás:
Minden harmadik álláskereső mobilon keresgél; Híradó.hu; 2016. augusztus 20.

Ezerrel is nőhet az e-töltőpontok száma

„Magasabb sebességfokozatba kapcsolt a kormány az elektromobilitás fejlesztése terén is – fogalmazott Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztérium e-töltőállomások létesítésére kiírt pályázatának bejelentésekor.
Az 1,25 milliárd forintos keretre a 15 ezernél nagyobb lélekszámú települések önkormányzatai pályázhatnak, a tárca számításai szerint legalább 1000 e-töltőpont létesülhet országszerte.

A pályázat meghirdetése fontos eleme a Jedlik Ányos Terv megvalósításának – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a kormányprogram kijelölte azokat a célokat, melyeket az elektromobilitás térnyerésének támogatásával a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés terén el kívánnak érni, ezeken belül az országos töltőhálózat bővítése kiemelt feladat. A szakminiszter leszögezte, fejlesztések támogatásával kívánják elérni, hogy Magyarország nagyobb településein mindenki számára elérhetővé váljon a töltési lehetőség és ezzel együtt az elektromos járművek használata.

A tárcavezető kiemelte: a mostani pályázat jól illeszkedik a kormány e-mobilitást támogató programjába. A környezetkímélő jármű fogalmának bevezetésével, a zöld rendszám meghonosításával, a töltőberendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésével, illetve számos adókedvezménnyel teremtettek kedvező feltételeket az elektromos autók használatához. Varga Mihály a cselekvési program fontos részének nevezte, hogy a kormány a közösségi közlekedésben is szorgalmazza az elektromos járművek bevezetését. Példaként említette, hogy – a kabinet 3,9 milliárd forintos támogatásával — Budapesten 3 hónapja 20 magyar fejlesztésű és gyártású busz közlekedik menetrendszerűen, amely Európa legnagyobb tisztán elektromos üzemű flottája.

A miniszter elmondta, a most meghirdetett pályázat igénybevételére a 15 ezer feletti lélekszámú települések önkormányzatai jogosultak, beleértve a megyei jogú városokat, a budapesti kerületeket és a főváros önkormányzatot is. Az újonnan létesített töltőállomásoknak bárki által és bármikor hozzáférhetőnek kell lenniük, és az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy minimum öt éven át üzemben tartják őket. A támogatás vissza nem térítendő, intenzitása pedig 100 százalékos is lehet – tájékoztatott a tárcavezető. Hozzátette: a pályázatokat 2016. szeptember 15-től lehet benyújtani, azokat támogatási keret kimerüléséig, de legfeljebb 2016. december 31-ig fogadják be. A rendelkezésre álló 1,25 milliárd forintból optimális esetben 1000 új töltőpont létesülhet, ami a gyakorlatban 500 új töltőállomást jelent országszerte.

A részletes pályázati kiírás az alábbi linken érhető el[Ezerrel is nőhet az e-töltőpontok száma]”

——–

„A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn megjelent 1,25 milliárd forintos keretösszegű pályázatából a tervek szerint megvalósuló ezer új töltési ponttal Magyarország könnyen és nagy megbízhatósággal átjárható lesz elektromos autóval – mondta a tárca gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden.
Lepsényi István hozzátette: több mint ezer elektromos autó közlekedik az utakon, és számuk gyorsan nő. Az NGM számításai szerint 2020-ra ötvenezer ilyen jármű fog közlekedni az országban.

Kiemelte: a Jedlik-terv részeként meghirdetett pályázatban minden 15 ezernél nagyobb lélekszámú település önkormányzata létesíthet töltőpontot, egy 20 ezres nagyvárosban két töltőállomást lehet létesíteni a támogatásból, egy százezres nagyvárosban pedig tízet.

Elmondta, hogy a tárca folyamatosan dolgozik a környezetbarát, zajmentes autók elterjedését ösztönző további kedvezményeken.[Az új töltési pontokkal az egész ország átjárhatóvá válik elektromos autóval]”

Forrás:
Ezerrel is nőhet az e-töltőpontok száma; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. augusztus 15.
Az új töltési pontokkal az egész ország átjárhatóvá válik elektromos autóval; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. augusztus 16.

Csökken az internet áfája

„A brüsszeli elutasítás ellenére csökkenti a kormány jövő januártól az internet-szolgáltatás áfa tartalmát. A Digitális Jólét Program keretében 27-ről 18 százalékra csökken a világháló áfája. A kormány tervei között szerepel az is, hogy 2018-ra 5 százalékra csökkenti a világháló áfáját.

2018-ra minden háztartás számára hozzáférhető lesz a szélessávú, legalább másodpercenként 30 megabit sávszélességű internet, az internet áfájának 27-ről 18 százalékra való csökkentése mellett pedig jövőre egy ún. internethasználati alapcsomagot is be kívánnak vezetni.

Az infrastruktúra mellett növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is – mondta korábban Deutsch Tamás, Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, aki szerint nem csak elérhetővé kell tenni az internetet, de meg is kell tanítani annak használatát is.

„Lehetőséget teremtünk, hogy digitális tananyagok használatával a jövő iskola, a digitális iskola jöhessen létre” – fogalmazott.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: a kormányzat célja az, hogy mindenki lehessen egyet előre a digitális világban is.

Jelenleg is komoly fejlesztések folynak a gyors internetet lehetővé tevő vezetékes hálózat bővítésére, és a mobilinternet-hálózat kiépítésére, ez pedig lehetővé teszi, hogy az 5G technológia alkalmazása terén a világ élvonalába tartozzunk majd a 2020-as években.

Bár hatályos, uniós áfa-irányelv keretei között a magyar kormánynak nincs lehetősége az internet áfájának csökkentésére, a bizottság rugalmasabb szabályokat szeretne – fogalmazott Angyal József adószakértő.

„Az Európai Bizottság nem zárkózott el a magyar javaslattól, hogy az internet áfája csökkenjen, valószínűleg ezt majd napirendre veszik. Nem Magyarország áll szemben az Európai Bizottsággal, hanem arról van szó, hogy egy ilyen döntésnél valamennyi tagállam egyhangú döntésére van szükség” – magyarázta a szakember.
Hozzátette: kétévente felülvizsgálja a kedvezményes adózók listáját a bizottság.
Az internet áfájának 18 százalékra való csökkentése 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent majd.
Ezzel egy időben minden magyarországi szolgáltató kínálatában megjelenik a legkedvezményesebb csomagjuknál is olcsóbb, ún. Digitális Jólét Alapcsomag, ami további 8-13 százalékkal csökkentheti az internet hozzáférhetőség árát.

Amennyiben a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, a kormány határozott szándéka az internethasználat áfájának 5 százalékra csökkentése 2018 január elsejétől.”

Forrás:
Csökken az internet áfája; Híradó.hu; 2016. augusztus 18.

Néhány éven belül a legeldugottabb településeken is lesz újgenerációs szélessávú hálózat

„Egyes járásokban ölre mentek a cégek azért, hogy melyikük építhesse ki a széles sávú internethálózatot. Az állami MVM Netnek is jutott a megrendelésekből.

Néhány éven belül a legeldugottabb településeken is lesz vezetékes széles sávú internet hálózat, ráadásul egyes helyeken szinte ölre mentek a cégek azért, hogy melyikük építhesse ki az új generációs hálózatot – az uniós támogatás felhasználásával. Összesen 43 pályázó cég 234 ajánlatát kellett elbírálniuk a kiíróknak. A nyertesek összességében közel 43 milliárd forint támogatásban részesülnek, a projektek összköltsége közel 63 milliárd forint – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A pályázatot két fázisban, 143 járásban írták ki, az első körben 63, a másodikban 80 járást hirdettek meg. A 143-ból 82 járásban versenyben dőlt el a nyertes személye, több esetben kettő-négy pályázat érkezett járásonként – emelte ki az NFM. Kis- és közepes internetszolgáltatók, illetve nagy távközlési cégek egyaránt indultak, közülük 26 pályázót választottak ki, s 17-en maradtak munka nélkül. Az elbírálás tehát megtörtént, a támogatói szerződések megkötése folyamatban van.

A legtöbb fehér foltnak számító területen a Magyar Telekom volt a befutó, a piacvezető távközlési cég mintegy 10 milliárd forintos támogatásban részesül – derül ki a birtokunkba került támogatási listából. A nyertesek között van a Telekomhoz hasonlóan szintén országos optikai hálózattal rendelkező Invitel Zrt. is, amely például a Szeghalmi vagy a Makói járásban fejleszthet uniós pénzek felhasználásával. A távközlési piacon pár éves múltra visszatekintő MVM NET Zrt. is felbukkan a nyertesek között, mégpedig olyan területeken, amelyeken komoly versenyben szerezhették meg a fejlesztés jogát. Az állami tulajdonú cég építkezhet például a gyöngyösi és a kaposvári járásban, az elnyert támogatás összege pedig – számításaink szerint – megközelíti a hatmilliárd forintot. A nagy nevek mellett több, kevésbé ismert cég is felbukkan a nyertesek listáján. Ilyen például a Key Telecom Kft., amely a Bicskei járásban, vagy a Vidékháló Kft., amely pedig a Fonyódi járásban jutott lehetőséghez. Egy régi márka neve is feltűnik a listán: a Gelka-Hírtech Kft. a Csurgói járásban győzött. E cégek jellemzően az adott régió internetszolgáltatói, amelyek ezáltal tovább fejleszthetik hálózatukat, és így oda is elvihetik a széles sávú infrastruktúrát, ahová üzleti alapon nem érné meg nekik. De kialakult olyan helyzet is, hogy nem a helyi cég volt a befutó, hanem egy másik versenyző építheti ki a széles sávú elérést. A cégek tehát ezzel teljesen új piachoz juthattak.

Az Európai Unió 2020-as határidőt ír elő a hálózatfejlesztés megvalósítására, a kormány azonban ambiciózus vállalást tett azzal, hogy már 2018 végére teljesíti a tervet. A program célja, hogy minden magyar háztartásnak elérhetővé tegyék a szupergyors, másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internetet. A támogatás keretében 490 ezer háztartásba viszik el a netet, míg 383 ezret a szolgáltatók önerős vállalás keretében „hálóznak be”. Ezeken az üzleti szempontból kétséges megtérülésű településeken tehát néhány éven belül adott lesz a hálózat, és a szakemberek arra számítanak, hogy részben az állami online szolgáltatások elterjedésének, illetve a képzéseknek köszönhetően megnő az érdeklődés az internet iránt. Ezáltal pedig pénzügyileg is megtérülhet a befektetés.”

Forrás:
Apró falvak, hatalmas megrendelések; Világgazdaság Online; 2016. augusztus 19.
Lásd még: GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020

Magyar fejlesztésű villámtöltőt avattak Budapesten

„Újabb eredményeket érünk el az elektromos járművek használatának elősegítése terén, ezzel pedig a magyarországi és az európai elektromobilitás is lendületet kap – jelentette ki Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter erről az elektromos autók számára szervezett ’80edays’ nemzetközi túra budapesti állomásán beszélt, amelyen egy új, magyar fejlesztésű villámtöltőt is átadtak. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a hazai fejlesztésű és gyártású villámtöltő az első darabja lehet egy hamarosan kiépülő töltőhálózatnak.

A mai napon átadott töltőállomás és a földkörüli versenyben hazai fejlesztésű busszal induló magyar csapat is jól mutatja, hogy az elektromos járművek, illetve a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében és népszerűsítésében már Magyarország is közvetlenül érdekelt – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a jelenlegi kormány időben felismerte az elektromobilitásban rejlő lehetőségeket, így már évek óta dolgozik azon, hogy kedvezményekkel és az infrastruktúra kiépítésének támogatásával segítse az elektromos járművek közlekedését.

A tárcavezető emlékeztetett arra a napokban kiírt, önkormányzatoknak szóló pályázatra is, amelynek köszönhetően 500 új töltőállomás és legalább 1000 új töltőpont létesülhet országszerte. Erre a célra a nemzetgazdasági tárca 1 milliárd 250 millió forintot különített el.

Az elektromos járművek fejlesztéséről gyártásáról szólva Varga Mihály kiemelte: a kormány célja, hogy a hazai ipar, a járműgyártásban és a kutatás-fejlesztésben jártas szakembereink, és a már meglévő kapacitásaink révén Magyarország eredményesen kapcsolódjon be ebbe a világméretű új folyamatba.

A 100 százalékban elektromos hajtású járműveknek szervezett, 80 napig tartó földkerülő esemény Barcelonából indult június 16-án, és ott is ér véget szeptember 4-én. Az elektromobilitást népszerűsítő kihíváson 11 nemzetközi csapat indult el, útjuk során több mint 25.000 kilométert tesznek meg. A magyar csapat a hazai fejlesztésű Modulo busszal vesz részt az úton.”

Forrás:
Magyar fejlesztésű villámtöltőt avattak Budapesten; Nemzetgazdasági Minisztérium–2016. augusztus 21.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Első lépések Szeged város “Smart City” koncepciójának megvalósítása során

„Szeged város “Smart City” koncepciójának első lépéseként idén Szeged emblematikus fesztiválján, a SZIN-en bevezetik a készpénzmentes fizetési szolgáltatást számos, a nemzetközi piacon is úttörő jellegű új szolgáltatással. A “készpénzmentes város” project keretében pedig a város egyik iskolájában elindul – egyelőre tesztüzemben – az étkezés online megrendelésének és bankkártyás befizetésének lehetősége.

„Szeged Közgyűlése márciusi ülésén fogadta el a város Smart City koncepcióját. A koncepcióban megfogalmazott egyik cél, hogy olyan összehangolt Smart City szolgáltatásrendszert alakítsunk ki, amelynek része a „készpénzmentes város” irányába történő fejlesztés, a készpénzmentes fizetési lehetőségekkel kiegészített városi szolgáltatások nyújtása több szolgáltatási területen” – mondta Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere. Ezek közül kiemelten fontosak a helyi közszolgáltatások és a turisztika. A készpénzmentes város project első lépéseként – a Festipay közreműködésével – a Szegedi Ifjúsági Napokon bevezetik a készpénzmentes fizetési szolgáltatást és a fesztiválozók idén számos új szolgáltatással találkozhatnak. Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy egyelőre egyetlen iskolában, pilotként, majd az év végétől minden gyermekintézményben elindul az étkezés online megrendelésének és bankkártyás befizetésének lehetősége.”

Forrás:
Szeged a készpénzmentesség felé; OrientPress; 2016. augusztus 19.
Lásd még: Szeged Smart City: Jövőkép és koncepció; Szeged Megyei Jogú Város

IVSZ Menta Konferencia 2016

„…Magyarországon hektikus, hogy mely területek reagálnak jól és tartják a lépést a digitális átalakulással, de az IVSZ szakértői a gyáripar, agrár, kereskedelem, egészségügy és a sport/rekreáció technológiai innovációs mozgását látják a legdinamikusabbnak. A ma megkapható EU-s földtámogatások nagyságrendjét lehet megspórolni egy jól tervezett agrárinformatikai stratégiával, a legújabb fintech cégek és a blockchain technológia úttörői olcsóbbá és könnyűvé teszik a fizetést különböző rendszerek között is. Eközben az egészségügy kritikus problémáit lehetne megoldani a proaktív gyógyászattal és a bigdata erejére épített elemzésekkel. Ezek sokszor távolinak tűnnek, kivétel a sport, szórakozás, fitnesz területe, ahol a fogyasztók, gyártók, szolgáltatók egyaránt habzsolják a digitális lehetőségeket.

Innováció és magas hozzáadott érték nélkül nincs élhető jövőnk, a digitális környezetben az IT cégeknek is mindennél fontosabb, hogy megértsék ügyfeleiket, de a különböző iparágak szereplői is rá vannak szorulva a fejlődésre. A 2016-os MENTA célja, hogy a digitális ökoszisztéma szereplői között interfészeket alakítson ki, a kevésbé egyértelmű tengelyeket és kapcsolódásokat is bemutassa.

Konferencia helyszíne: Hotel Füred, Balatonfüred
Konferencia időpontja: 2016. szeptember 13-14.

Téma
A konferencia témakörei: digitális gazdaság, Ipar 4.0, Internet of Things, Irinyi terv, digitalizáció, okosgyárak, e-egészségügy, agrárinformatika, e-kereskedelem, big data, okosváros, kkv-k, kutatás-fejlesztés, technológiai innováció, magas hozzáadott érték

Kiemelt előadások

  • Hová vezet a sharing economy? – IT iparági kilátások 2025-ig – (PWC)
  • Mire számíthat a magyar gazdaság a digitális ipari forradalom során? – Orbán Krisztián (Oriens)
  • A mesterséges intellegencia mesterséges evolúciót is jelent – robotok tudattal – Prof.Dr. A.E. (Gusz) Eiben (Free University Amsterdam)
  • Üdv a kognitív korban – hogyan lesz az adatból tudás? – Scott Neumann (IBM)
  • Transferwise: Budapest is részese a Fintech forradalomnak – Kristo Käärmann (TransferWise)
  • Digitális átállás, nyitott platformok a fizetési piacon – Veres János (Nemzeti Mobilfizetési Zrt.)

További előadások

  • Túltöltött élmények mobilon: a digitális gazdaság valódi igényei – Tessényi András (Supercharge)
  • Okosbudapest 2050-ig – digitális régiós központ vagy csak magyar főváros? – Alföldi György DLA (BME Urbanisztika)
  • Deep Learning: mire képesek az öntanuló algoritmusok? – Dr. Tóth Bálint Pál (BME TMIT)
  • Globális szoftver outsourcing: kommoditássá váló egzotikus technológiák – Bozsó Attila (EPAM)
  • A szoftver és algoritmus a hozzáadott érték már a turizmusban is – Orosz Bálint (Skyscanner)
  • Mit jelent a blockchain valójában? – Blummer Tamás (Digital Asset)
  • Felforgatott autóipar: kényszeringázóktól a profi sofőrökig – Bazsó Gábor (Totalcar)
  • Innováció a fiatal tehetségek szemével – kereskedelem és bioinformatika – Bálint Karola, Király Szilvia (ISEF díjazottak)
  • E-kereskedelem: sikeres, aki az állandóra épít és a változásra készen áll – Szigetvári József (Szállás.hu)
  • Digitális közös piac: akadályok a határok nélküli e-kereskedelem előtt – Mester Máté (Explico CEE)

Forrás:
IVSZ Menta Konferencia 2016; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016

Szakirodalom

Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában

„A nagyvárosok központjaiban végbemenő folyamatok mindig indikátorai az emberi társadalom és gazdaság változásainak, ezért a 21. századra kialakuló és folyamatosan fejlődő posztfordista termelési rendszer is annyira komoly hatással van ezekre a városi területekre, mint egykor az ipari forradalom gyártelepei. Doktori kutatási témám kiindulópontja Budapest városközpontjának, cityjének átalakulása volt napjainkban. A nemzetközi szakirodalom városközpontokkal foglalkozó tanulmányainak áttekintése közben nagyon gyakran a figyelmem fókuszába került az új gazdaság (New Economy) fogalma, melynek különböző hatásairól igen sok elméleti és empirikus munka született. Ezzel szemben az is látható, hogy a magyar szakirodalomban, bár idézik a legismertebb műveket a témában (pl.: Florida, 2005; Scott, 1997), mégsem készült egy átfogó összegzés, melyben az új gazdaság és a városok viszonyának elméleti alapjaitól az empirikus kérdésekig értekeztek volna. E hiányosság miatt disszertációmban egyrészt vállalkoztam az új gazdaság és városok átfogó viszonyának elméleti megalapozó bemutatására és feltárására, másrészt módszert kerestem az új gazdaság városon belüli térnyerésének empirikus megragadására Budapest fővárosunk példáján.

A nemzetközi szakirodalom szerint az új gazdaság különböző szegmensei a nagyvárosokban koncentrálódnak, és sokszor a régi ipari városok hanyatló barnamezős övezeteit alakítják át városmorfológiai és társadalmi szempontból is. A dolgozatom fő problémafelvetése az, hogy vajon azok a folyamatok, amelyek a nyugati „fejlett” világ nagyvárosaiban lezajlódnak az új gazdaság térnyerésével, a poszt-szocialista Budapesten is hasonlóan zajlódnak-e le? Fővárosunk egyszerre jeleníti meg Magyarország történelmi örökségét és a szocializmus öt évtizedének városi hatásait, és a globális kapitalizmusban betöltött nemzetközi nagyváros üzleti arculatát is. Fontos kérdés tehát megvizsgálni, hogy ezek a folyamatok mennyire és milyen területeken alakítják át Budapestet. Előzetes feltételezésem szerint ugyanis az új gazdaság térnyerése és város-átalakító munkája nem figyelhető meg az egész fővárosban, hanem csak egyes részein…”

Forrás:
Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában; Baji Péter; ELTE Regionális Tudományi Tanszék; URI: http://hdl.handle.net/10831/30241; 2015 (pdf)

Budapest 2050-re várható állapota: jelenlegi döntéseink befolyásolják a jövő városfejlődési forgatókönyveit

„„Sok kutató foglalkozik a Műegyetemen is a házak energetikai fenntarthatóságához szükséges technikákkal, ilyenek pl. a hőszigetelő ablakok, a tetőszigetelések és a napelemek” – ecsetelte Alföldi György. „Ezek oktatása és kutatása olyan stabil tudás alapján szerveződik, amely Nyugat-Európában jobbára már részévé vált a napi városépítési kultúrának. Sokak szerint a hozzáférés a technológiához automatikusan old meg minden gondot: ha a házat leszigetelem, napelemet teszek rá, akkor eleget tettem kötelezettségeimnek. Ez azonban messze nem ilyen egyszerű. Egy jellemző példa: 1900 körül már például ismerték a lakáson belüli angolvécét, de ezt akkoriban mindössze a belvárosi lakások körülbelül tíz százalékában építették meg, és még ma sincs a lakások közel 5%-ban. A csatornázottsággal hasonló a helyzet: csak az utóbbi években érte el a fővárosban a száz százalékot. A technológia beépülése tehát nemcsak attól függ, hogy ismerjük-e azt, hanem attól is, hogy megfizethető-e a potenciális felhasználóknak.”

Az Urbanisztika Tanszék kutatói a főváros 2050-re várható állapotát próbálták előre jelezni. Vizsgálódásaikban Budapest 5500 elemből álló eklektikus városmagjára fókuszáltak: a városszövet megmaradásának esélyeit vizsgálták, hiszen annak tönkremenetele a város identitásvesztését okozhatja. Az alapfeltételezés szerint Budapest meg tudja őrizni a pesti Belváros jellemző tömbjeit 2050-re is. „Ezt a rendkívül értékes épületegyüttest és kulturális kincset a műemlékvédelmi rendelkezések védik. De kérdés, hogy hosszabb távon elavulnak-e ezek a házak, vagy az olyan egyéb körülmények, mint például az utcák szélessége?”– firtatta a kutató, aki szerint a múlt viszonyainak vizsgálata, a jelenlegi nemzetközi kutatások és gyakorlatok elemzése alapot adhat a jövő városképének felvázolásához. „Nehéz megjósolni, hogy milyen lesz a főváros épített környezete 2050-ben, milyen építési filozófiák fognak akkor hatni, ezért úgy közelítettünk a kérdéskörhöz, hogy mi fogja biztosítani a belváros jelenlegi városépítészeti arculatának megmaradását.”

A kutatócsoport megvizsgálta Budapest és egyes más városok történetét is. Két időmetszetet választottak: az első a prosperitást tükröző 1900 volt. A 19. század Európa évszázada volt, a világ termelésének közel felét adta. Akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia és a magyar főváros mögött fantasztikus gazdasági teljesítmény állt. A Monarchia az európai GDP-nek körülbelül tíz százalékát, Magyarország pedig e 10 százalék kétharmadát állította elő. [Ez biztosan nem így volt. Maximum a legfejlettebb osztrák/cseh területek szintjének 2/3-át érhettük el. Szerk. ]Budapest rendkívüli változásokon ment keresztül ezekben az években, a kiemelkedő centrális logisztikai helyzet, a gyorsan fejlődő ipar, valamint a kiépülő közigazgatás központi szerepe adta erejét.

A következő kiválasztott időmetszet 2000 volt: a két háború után, a kisebb területű országban kevesebb és a korábbitól eltérő energiák szabadultak fel. A főváros vonzereje csökkent a népesség számára. A homogenizálódó társadalomban a 60-as évek után indult meg a pozíció szerinti tagozódás, a lakosság elhelyezkedése átrendeződött, a belső kerületeké lecsökkent, míg a külső kerületeké és az agglomerációé folyamatosan nőtt az urbanizációs folyamatok hatására.

„Egymás mellé rendeztük a társadalmi adatokat, a gazdasági lehetőségeket és az épített környezet jellemzőit” – fejtette ki Alföldi György. „Kollégáimmal összefüggéseket és okokat kerestünk a város ’erejéről’ a 19-20. század fordulóján csakúgy, mint 100 évvel később. Ezek segítségével próbáltuk előre jelezni Budapest társadalmi-gazdasági környezetét 2050-ben.”

A kutatók a jövőtudományok módszertani segédeszközei közül – ilyen pl. az ún. környezeti szkennelés, a monitoring, a hibamód- és hatáselemzés, a szociális hálózat elemzése – elsősorban az ún. szcenárió analízist alkalmazták. „Ennek lényege, hogy több forgatókönyvet alkotunk, amelyeket elemezni kezdünk. Egy-egy szcenárió vizsgálatával be tudjuk mutatni, hogy adott feltételek mellett milyenné válik egy város. Húsz, már kész szcenáriót gyűjtöttünk és hasonlítottunk össze, hiszen korábban sok hasonlót készítettek egyetemek, kormányok, civil szervezetek és uniós szervek. Glasgowban például kihelyezett buszokon és standoknál kérdezték az embereket, hogy mit várnak el a várostól. A számítógépes felmérés eredményeképpen szótérképet készítettek, amely sokat elárult maguk a városlakók jövőképéről.”

A Budapest jövőjét befolyásoló tényezők közül a két legfontosabb:
Európa jövője és Magyarország sorsa, illetve ezek változásai. „Úgynevezett szcenárió négyzetben vizsgáltam e két tényező módosulásait, és két lehetséges jövőképet alkottam” – tette hozzá a kutató. „Az Európa- és a Magyarország- tengely annak függvényében jelöli ki a jövőt, hogy szereznek-e előnyös pozíciókat e térségek? Így optimista és pesszimista forgatókönyvek egyaránt születtek. E víziók felvázolását követően visszafelé lépegetve lehet meghatározni a jövő szempontjából optimális feladatokat. Ez az ún. backcasting módszer.”

A „jó” szcenárió szerint Budapest kétmilliós fővárosként [Azaz rengetegen visszaköltöznek. Mert a jelenleg 1757 ezer a lakosok száma. Szerk.]– a fenntarthatóságot szem előtt tartva – törekszik arra, hogy térségi központ és Kelet-Közép-Európa gazdasági motorja legyen, erős pénzügyi szektorral és kutatási-fejlesztési tevékenységgel. Lakóinak többsége képzett és jómódban él, így igényli azokat a modern és differenciált szolgáltatásokat, amelyeket meg is tud fizetni. Nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy a kreatív társadalmi rétegek nagyon szeretik a történelmi belvárosokat, így a városmag együtt fejlődik a már ma is létező épületállománnyal. „Ma a művészek Berlinbe mennek, az informatikusok Londonba, tehát Budapest is tudna valamit nyújtani. Most is sok külföldi él és dolgozik a városközpontban, és az optimista forgatókönyv szerint 2050-ben egy még vibrálóbb és fiatalosabb belvárosunk lenne” – ecsetelte a kutató.

A rosszabb szcenárió szerint a főváros csak a saját életét fogja szervezni, és azért marad meg a történelmi belváros, mert egyszerűen nem lesz pénz a felújítására vagy a lebontására. Egyes részek jól lakhatók lesznek, mások leszakadnak, és Budapest csak a saját energiáit éli fel.

„Ha meg akarjuk tartani a történelmi belvárost, az nem csak építészeti feladatokat ölel fel: hiába óvjuk és féltjük, fontos, hogy a társadalomnak legyen ereje és módja arra, hogy a korszerű technológiákat használva megmaradjon” – figyelmeztetett a kutató. „Ez egyszerre társadalmi, gazdasági és környezeti felelősség.””

Forrás:
Jelenlegi döntéseink befolyásolják a jövő városfejlődési forgatókönyveit; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2016. augusztus 16.
Lásd még: Budapest 2050. A belvárosi tömbök fennmaradásának esélyei; ISBN: 978 963 9968 41 7; Terc Kft.; 2012.
Alföldi György

Szegények és gazdagok – az adatinterpretálás nehézségei a digitális megosztottság esetében

„Múlt héten az eGov Hírlevél szemlézett egy érdekes kutatást a Pénzügyi Szemle ismertetője alapján. Részben ezen ismertető pontatlanságai, részben pedig a téma fontossága miatt érdemes röviden áttekintetni az eredeti kutatási eredményeket tartalmazó írást némileg bővebben, nem csak egy kiemelt eredményre fókuszálva.

Elsőként mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tanulmány a közismert, és széles körben idézett PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés 2012 évi eredményeinek (másod)elemzésén alapul, vagyis értelemszerűen 15 éves diákok körülményeit és jellemzőit mutatja be – erről a magyar összefoglaló cikk nem tett említést, pedig bizonyos, elsősorban hozzáférési adatok az egész népességre vetítve még a legfejlettebb országokban is nagyobb különbséget mutatnak, mint diákok esetében.

Némileg problémás lehet az is, hogy a technológia jelenleg fejlődési ütemét ismerve a 2012-es adatok elavultak lehetnek, de a vizsgált területek és a cikk megállapításai szempontjából nem perdöntőek, vélhetően némelyik, kevésbé fejlett OECD-országban lettek kedvezőbbek a hozzáférési adatok.
A tanulmány összesen négy fő állítást tesz:

  • Abban az esetben, ha minden diák (még a leghátrányosabb helyzetűek (most disadvantaged) is) van hozzáférése az internethez, a digitális megosztottság továbbra is jelen van, a szocioökonómiai státusz a technológia használati módjában érhető tetten.
  • A skandináv országokban, valamint Hong Kongban, Hollandiában és Svájcban a hátrányos helyzetű diákok 98%-a otthonában is hozzáfér az internethez, miközben az alacsony- vagy közepes jövedelmű országokban számos hátrányos helyzetű diák csak az iskolában (esetenként még ott sem) jut internethez.
  • 2012-ben a hátrányos helyzetű diákok az OECD átlagát tekintve legalább ugyanannyi időt töltöttek online, mint a legmagasabb státuszú diákok, sőt, a vizsgált országok felében (21 országban 42-ből), a hátrányos helyzetű diákok több időt töltöttek internetezéssel, mint magasabb státuszú kortársaik.
  • Az összes vizsgált országban a diákok számítógép-használata (pl. e-mailezés, hírek olvasása stb.) összefügg a szocioökonómiai státuszukkal. A magas státuszú diákok nagyobb valószínűséggel keresnek információt vagy olvasnak híreket az interneten, míg a hátrányos helyzetű diákok inkább csetelésre vagy videójátékokra használják azt – legalább olyan gyakorisággal, mint társaik.

A digitális megosztottság (vagy szakadék) vizsgálata nagyjából egyidős az internet terjedésének 20 évével, melyen belül a másodlagos, vagyis az ezeket az eszközöket használók közötti különbségek feltárását célzó kutatások is 15 éves múltra nyúlnak vissza (ld. Hargittai Eszter és Paul DiMaggio 2001-ben megjelent, a témában sokat hivatkozott tanulmányát, vagy a szociális informatika egyik vezérlakjának, Michael Gursteinnek 2003-ben a hatékony használatról írt cikkét. A koncepció rövid áttekintéséhez Galácz Anna és Ságvári Bence tanulmánya ajánlható).

Az látszik, hogy az országok közötti fejlettségi különbségek a hozzáférésben továbbra is jelentkeznek – ráadásul közel húsz országban a hátrányos helyzetűek és a magas státuszúak otthoni internet hozzáférésében 50 százaléknyi, vagy annál nagyobb különbséget láthatunk. Érdekes ugyanakkor az internetezésre fordított időt is megtekinteni, mivel noha az OECD átlagában ezek a két csoport között szinte megegyeznek, az országok szintjén nagyon nagy változatosságot tapasztalhatunk.

A fő üzenetre visszatérve: az tehát, hogy különböző jellemzők mentén nem csak az internethez való hozzáférésben, hanem annak használatában is tetten érhetők a különböző társadalmi csoportok között a különbségek egyáltalán nem új gondolat. Ami az OECD vizsgálatot különösen érdekessé teszi viszont, az éppen az, hogy diákok között végezték: vagyis a legtöbb, a digitális megosztottság kialakulásáért okolt változó (kor, iskolai végzettség, lakóhely) jelen esetben nem játszik érdemi szerepet, csak a jövedelem – a szülők jövedelmén keresztül. Ebből a szemszögből viszont az „értékteremtő” vagy magasabb polcra helyezett internethasználattal (információkeresés, hírolvasás) töltött időben jelentkező különbségekre nem okként (mint ahogy azt a magyar cikk utolsó bekezdése sugallja), hanem okozatként kell tekintenünk – és ebben az összefüggésben leginkább azt mutathatják meg, hogy adott ország oktatási rendszere mennyire képes mérsékelni a szocioökonómiai státuszban fellelhető különbségeket, esetleg azt, hogy a digitális megoldások mennyire elterjedtek egy adott ország oktatásában. ”

Forrás:
Szegények és gazdagok – az adatinterpretálás nehézségei a digitális megosztottság esetében; Csótó Mihály; 2016. augusztus 21. (kézirat)
A szerzőhöz lásd még korábbi cikkünket: Mezőgazdaság: Informatikai innovációk terjedése a kisgazdaságokban

Az információs rendszerek szerepe és értékelése a vállalkozásokban

„A vállalat belső és a környezetével lebonyolított információkat tároló, feldolgozó és a megfelelő döntéshozónak rendelkezésére bocsájtó vállalati információs rendszer alkalmazása és az informatikai beruházások az adott általánosságban a cég fejlettségét, piaci versenyképességét is jelzik. A magyar vállalkozások körében azonban a bevezetett ERP rendszerek száma alacsonyabb, mint az Európai Unió tagállamaiban átlagosan, melynek egyik oka a bevezetés költségeitől való félelem. Bemutatjuk, hogy milyen módszertanok mentén vizsgálható az infokommunikációs technológiákba történő beruházások értékelése.”

Forrás:
Az információs rendszerek szerepe és értékelése a vállalkozásokban; Bunkóczi László, Pető István, Pásztor Márta Zsuzsanna, Popovics Attila; Studia Mundi – Economica; 2 (2) 3-17. oldalak; ISSN 2415-9395; 2015 (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1442/2016. (VIII. 17.) Korm. határozata az Irinyi Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az Irinyi Terv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges annak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdaságfejlesztési programok kialakítása és összehangolása,

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával vizsgálja meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban: GINOP) több prioritásából támogatható tevékenységek szakmai és informatikai szempontból történő kombinálhatósága módjának jogi feltételeit, és azonosítsa az ezen finanszírozási módba bevonható forrásokat, valamint ezek alapulvételével a vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása érdekében tegyen javaslatot a finanszírozás módjára,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. augusztus 31.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság bevonásával az Irinyi Terv keretében megvalósítani tervezett fejlesztések finanszírozása érdekében
a) kezdeményezze a GINOP 8. „Pénzügyi eszközök” prioritása forrásainak terhére nyolcmilliárd forint biztosítása révén egy kockázati tőkealap (a továbbiakban: tőkealap) felállítását,
b) vizsgálja meg a tőkealap finanszírozásához a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program és magánbefektetők forrásai bevonhatóságát, valamint
c) gondoskodjon a tőkealap alapkezelőjének kiválasztásáról,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: az a) és a b) alpont tekintetében 2016. október 31. a c) alpont tekintetében 2017. március 31.

4. egyetért azzal, hogy az Irinyi Tervben kiemelt ágazatként azonosított ágazatokba tartozó tőkehiányos vállalatok fejlesztéseinek és beruházásainak támogatása érdekében Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott Irinyi Terv iparstratégiai támogatásai célelőirányzat forrásait
a) innovációs partnerség innovációs komponensének finanszírozása céljából, és
b) egyedi kérelmek nyilvános szempontrendszer alapján történő elbírálása keretében helyezzék ki,

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 4. pont b) alpontja szerinti szempontrendszert a Kormány honlapján tegye elérhetővé,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítse elő a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet módosítását az állami támogatási szabályok érvényesítése és az Irinyi Terv iparstratégiai támogatásai célelőirányzat felhasználása során alkalmazandó támogatási jogcímek beépítése érdekében,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

7. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszak keretében végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében
a) gondoskodjon a visszatérített pénzeszközöknek a központi költségvetés Nemzetgazdasági Minisztérium fejezete keretében létrehozandó, a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó fejezeti kezelésű előirányzaton történő kezeléséről, és abból a gazdaságfejlesztési elképzelésekhez illeszkedő, általános és ágazati fejlesztési stratégiáknak megfelelő kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó programokat valósítson meg, valamint
b) készítse elő az állami támogatási szabályok érvényesítése érdekében az a) alpont szerinti célelőirányzatban alkalmazandó támogatási jogcímeket tartalmazó rendelet tervezetét,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. január 31.

8. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – az esélyegyenlőségre, az állami támogatásokra, a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokra és a versenyjogi előírásokra gyelemmel – dolgozza ki a hazai iparpolitikai szempontok érvényesíthetőségének feltételeit a közbeszerzési dokumentumoknak az általa lefolytatott közbeszerzési-jogi minőségellenőrzése során, és ha szükséges, tegye meg az ezt biztosító jogszabály- előkészítési vagy jogalkotási lépéseket,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

9. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert, az emberi erőforrások miniszterét, valamint a földművelésügyi minisztert, hogy gondoskodjanak az Irinyi Terv és ahhoz kapcsolódóan a Kormány által elfogadott részstratégiák célkitűzéseinek az európai uniós források odaítélése során az egyes felhívásokban kiválasztási szempontként való előnyben részesítés érvényesítéséről.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere földművelésügyi miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
A Kormány 1442/2016. (VIII. 17.) Korm. határozata az Irinyi Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 119. szám; 2016. augusztus 17.; 12110-12112. oldalak (pdf)
Lásd még: 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; 2016. január 19. (GINOP-8.3.3-16, KKV Versenyképesség kockázati tőkeprogram)

A Kormány 1443/2016. (VIII. 17.) Korm. határozata a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről

„A Kormány
1. elfogadja a részére bemutatottak szerint a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését támogató Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről szóló koncepciót,

2. egyetért azzal, hogy a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő által kezelt európai uniós forrásokat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-8.1.3/A-16 azonosító számú felhívásának kerete terhére biztosítsák,

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal bevonásával, valamint a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) mint az alapok alapját végrehajtó szervezet és a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos közreműködésével gondoskodjon a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről szóló koncepció szakmai megvalósításáról,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2016. október 31.

4. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az MFB Zrt. mint az alapok alapját végrehajtó szervezet útján gondoskodjon a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő kiválasztásáról és működési feltételeinek biztosításáról az elfogadott koncepciónak megfelelően.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: 2016. október 31…”

Forrás:
A Kormány 1443/2016. (VIII. 17.) Korm. határozata a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről; Magyar Közlöny; 2016. évi 119. szám; 2016. augusztus 17.; 12112. oldal (pdf)
Lásd még: 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; 2016. január 19. (GINOP-8.1.3/A-16, Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram)