Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hamarosan jön az új GINOP-pályázat: 4000 kkv közt 40 milliárdot oszt szét a kormány (GINOP-3.2.2)

„Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” (GINOP-3.2.2-8.2.4-16) című felhívását.
A magyar gazdaság életében mindig is meghatározó szerepet töltöttek be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Ezek a cégek jelentik ma is a magyar gazdaság motorjait a hazai hozzáadott érték 55 százalékát meghaladva. A munkahelyek jelentős részét (több, mint 70 százalékát) is ezen cégek adják. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy felszereltségükben, technológiai hátterük és üzleti folyamataik modernizálása tekintetében ne legyenek lemaradva a fejlettebb országok vállalkozásaihoz képest. Versenyképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő-és megtartó képességük egyik feltétele, ha lépést tudnak tartani a kor technikai elvárásaival, kihasználják az infokommunikációban rejlő lehetőségeket – olvasható a felhívás tervezetében.

A felhívás keretösszege 39,4 milliárd forint, ebből 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, 21,9 milliárd forint pedig hitelkeret. A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja; a kormány 4000 darab támogatott kérelemmel számol. A győztes projektek 1–24 millió forint vissza nem térítendő támogatást, valamint 1,25 millió – 37,5 millió forint kedvezményes (2 százalék) kamatozású kölcsönt kaphatnak.

A konstrukcióban két célterületre lehet együttesen vagy külön-külön támogatási kérelmet benyújtani:

  • Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések támogatása on-premise vagy in house módon, vagyis vállalkozáson belül történt üzleti IKT-rendszer, illetve alkalmazás bevezetés (helyben telepített saját szoftver bevezetése).
  • Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) és egyéb online vállalati szolgáltatások, megoldások terjesztése és bevezetése a kkv-k körében (felhőalapú szolgáltatások bevezetése).

Mindkét célterület esetében azon üzleti IKT-megoldások támogathatóak, melyek az alábbi funkcionális területekre vonatkoznak:

  • Vállalati CRM, értékesítés terület
  • Gyártási terület
  • Humán erőforrás menedzsment és bérszámfejtés
  • Kontrolling és döntéstámogatás
  • Beszerzési, logisztikai terület
  • Táv- és csoportmunka támogatás
  • Pénzügyi, számviteli terület
  • Internetes értékesítés (Vállalati webáruház)
  • Internetes megjelenés (Vállalati portál)
  • Munkafolyamat-irányítási megoldás (workflow)
  • Elektronikus iratkezelési megoldás
  • Tudásmenedzsment specializált megoldás

Kizárólag a helyben telepített saját szoftver esetében az alábbi üzleti IKT-megoldások támogathatóak:

  • Adott funkcionális területhez kapcsolódó mobil technikát használó rendszer/megoldás
  • Térinformatikai és földrajzi információs (GIS) specializált rendszer
  • RFID technológiát alkalmazó specializált rendszer

Kizárólag a felhőalapú szolgáltatások esetében az alábbi üzleti IKT-megoldások támogathatóak:

  • Online (elektronikus) fizetési megoldás
  • Szolgáltatásmenedzsment

Az észrevételeket, javaslatokat 2016. szeptember 19-ig várják a partnerségi fórumban. ”

Forrás:
Hamarosan jön az új GINOP-pályázat: 4000 kkv közt 40 milliárdot oszt szét a kormány; KamaraOnline.hu (BKIK); 2016. szeptember 11.
GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása; Széchenyi 2020

Társadalmi egyeztetésen a GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú „Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása” című felhívás tervezete

„…Jelen Felhívás célja, hogy vissza nem térítendő támogatás és kölcsön együttes biztosítása révén segítse az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását, és a már külpiaci tevékenységet folytató IKT mikro-, kis- és középvállalkozások újabb nemzetközi piacokra lépésének elősegítését. Mindezen célok eredményeként megvalósulhat az IKT mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosítása, illetve exportképességének és versenyképességének növekedése.

A megvalósítandó projekt önerőből, vissza nem térítendő támogatásból és kölcsönből tevődik össze amelyek együttesen határozzák meg a projekt összes elszámolható költségét. Jelen felhívás alapján kizárólag abban az esetben hozható pozitív támogatási döntés, ha a támogatási kérelmet benyújtó mind a vissza nem térítendő támogatás, mind pedig a kölcsön megszerzésére jogosultságot szerez.

A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 10,1 milliárd Ft.
* amelyből vissza nem térítendő támogatás összege: 4,5 milliárd Ft,
* kölcsön összege: 5,6 milliárd Ft.
Jelen Felhívás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 200 db…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú „Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása” című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2016. szeptember 9.

Palkovics László a digitális oktatásról és az oktatási rendszer változásairól

„A digitális oktatáshoz az iskoláknak, de a pedagógusok módszereinek is változniuk kell – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a cél az, hogy a digitális oktatáshoz az általános iskolás gyermekek ingyen kapjanak az államtól tabletet.

A digitális eszközök használatakor az iskolában azt kell megnézni, hogy hogyan tudja az adott eszköz segíteni a tananyag elsajátítását – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palkovics László az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára.

„Ha csak arra használjuk a digitális eszközt, mondjuk egy tabletet, hogy PDF-formátumban rátöltjük a könyvet, ennek is van előnye, ha például hiba van, gyorsan lehet módosítani, önmagában sokat még nem tettünk. Az, hogy egy másik platformon olvas a gyerek, nem papíron, lehet, hogy a gyerek szemét rongálja, lehet, hogy nem jó. Ha a könyv viszont olyan, hogy a tanulási képességet segíti, ha mondjuk a gyerek elolvas egy fejezet és azt mondja, nem érti, de rá tud klikkelni egy kis ikonra, előjön valami, ami segít a megértésben.”
A digitális oktatás bevezetéséhez az egyik legfontosabb kérdés, hogy az iskola támogatja-e – tette hozzá Palkovics László.

„Nyilván kell az iskolában olyan hálózat, amivel ezt meg lehet tenni. Jó hír: ötvenmilliárd forint áll rendelkezésre a következő tervezési időszakban arra, hogy az iskolai szélessávú internetet meg tudjuk oldani. Külön projektből oldjuk meg, hogy az iskolához menjen a szélessávú internet. Van forrásunk arra, hogy eszközöket vegyünk, ez nemcsak maga a digitális eszköz, hanem hozzátartozik az is, amibe például ha beteszi a gyerek a tabletjét, automatikusan szinkronizálja, és amikor a tanár bejön, a gyerek azt látja, amit kell.”

Az oktatásért felelős államtitkár emlékeztetett: a tankönyv az első négy évfolyam számára már ingyenes.
„Az lenne a célunk, hogy nyolcadik osztályig nagyon hamarosan elérjük, hogy mindenki ingyen kapja a tankönyvet. Ugyanúgy nyilván ezt a digitális platformot. Rövid fejszámolással kiszámolható, mennyi pénzt költünk arra, hogy ötödiktől kilencedik osztályig ingyen adjuk a tankönyveket, ugyanebből a pénzből digitális eszközöket is lehet venni.”

Palkovics László szerint a gyerekek könnyedén tudják majd kezelni ezeket az eszközöket, a tanároknak ugyanakkor a használatuk egy másfajta oktatási módszertant jelent, de az iskola is másfajta műszaki támogatásra kell, hogy berendezkedjen a digitális oktatáshoz.

Az oktatási államtitkár elismerte, hogy nem sikerült feltölteni a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák férőhelyeit a csütörtökön kezdődő új tanévben. Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy mostantól nagyobb jogkörei lesznek az iskolaigazgatóknak.

Az oktatásáért felelős államtitkár szerint az eddig működő rendszerben nem tudták biztosítani a megfelelő szakember utánpótlást a Magyarországon működő cégek számára. Palkovics László ezzel indokolta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy csütörtöktől átalakul a szakképzési rendszer és a gimnáziumok mellett létrejönnek a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák.

A Magyar Nemzet múlt héten írt arról, hogy előbbi intézmények férőhelyeinek csaknem fele üresen marad az ősszel induló tanévben, míg utóbbiak esetében még ennél is rosszabb a helyzet: ott a férőhelyek több mint hatvan százalékát nem sikerült feltölteni.
„Igen, több a kapacitás, több gyereket tudnánk felvenni, kevesebb a gyerek, de az arányok nem változtak.”

Az államtitkár kifejtette: a gyakorlati képzésben részt vesznek a vállalatok is.
„Azok a vélelmezések, hogy majd csak annak a vállalatnak a technológiáját ismerik, butaság. Az, hogy a Mercedesnél vagy az Audinál dolgozik a gyerek vagy egy nem a járműiparban tevékenykedő vállalatnál… Maga az alaptechnológia, a folyamatok, a megközelítések nagyon nem különböznek. Ennek semmiféle bebetonozódás jellege nincs.”

Az oktatási rendszer felépítése okán a műsorban szóba került az egyes iskolák irányítása.
„Szándékosan írtuk bele a törvénybe, hogy csak az iskolaigazgató javaslatára lehet pedagógust alkalmazni, tehát nem javasolhat a tankerületi központ vezetője. Ha egyet nem értés van, újra kell kezdeni a folyamatot.”

Jövő év január elsejétől az állam lesz minden állami iskola fenntartója és működtetője.
„Pontosan tudjuk, hogy ha nincs egy iskolában WC-papír, akkor a KLIK közvetlen partnerén, a tankerületi igazgatón kell számonkérni.”
Az oktatási államtitkár hozzátette: az elkövetkező hetekben egyeztetik az önkormányzatokkal az eddig általuk működtetett intézmények állami átvételét.”

Forrás:
Klikkelgetnek majd a gyerekeink az általános iskolákban; Inforádió; 2016. szeptember 1.

Közigazgatás, politika

Trócsányi: professzionális közigazgatási bíráskodásra van szükség

„Professzionális közigazgatási bíráskodásra van szükség – mondta az igazságügyi miniszter az Inforádió Aréna című műsorában 2016. szeptember 5-én.
Trócsányi László emlékeztetett arra, hogy már 2014-es miniszteri meghallgatásán jelezte: a közigazgatási bíráskodást újra kell gondolni. A kormány 2015 januárjában elfogadott koncepciójában szerepelt a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztése, azóta pedig több szakmai rendezvényen is felvetődött ez az elképzelés, tehát nem tartották titokban.

A tervek szerint hét-nyolc regionális centrum, illetve egy közigazgatási felsőbíróság jön majd létre, de a Kúria felülvizsgálati, jogegységesítő szerepe a közigazgatási bíróságok felett is érvényesül majd. A legfontosabbak azonban nem a szervezeti megoldások, hanem a közigazgatás feletti professzionális bírói kontroll, ami jogállami kérdés, és „ebben nem engedek visszalépést” – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.

Mint mondta: a jelenlegi, mintegy 100 tagú közigazgatási bírói létszámot 180-ra szeretnék emelni. Az új bírák azonban nem „pártkatonák” lesznek, a jelentkezőknek legalább tízéves közigazgatási gyakorlattal kell rendelkezniük és versenyvizsgát kell tenniük.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló megoldások Európa számos országában működnek.

A felmerülő kifogások kapcsán Trócsányi László megjegyezte: az új megoldások okozhatnak félelmet és sok a félreértés is, de tárgyalásokkal lehet eredményt elérni. A miniszter szerint az a baj, ha szakmai kérdések pártpolitikai aspektust kapnak. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy kétharmados támogatást igénylő törvényről van szó, de kompromisszumokkal ésszerű megállapodásra lehet jutni.

„Az idő nekünk dolgozik. Valamit letettünk az asztalra, amivel foglalkozni kell. Lehet, hogy később fog beérni, de ez nem baj” – mondta a miniszter. „A jogállam védelme vezérel, nem az eltiprása” – szögezte le Trócsányi László.

Azzal kapcsolatban, hogy lesz-e jogalkotási következménye az október 2-i népszavazásnak, az igazságügyi miniszter elmondta: amennyiben érvényes lesz és a „nem” szavazatok többségben lesznek, annak politikai következménye, hogy hatással lesz az unió vezetőire. További következménye pedig egy olyan jogi vita lesz, amelyben Magyarország érdekeit lehet védelmezni. (A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”)

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága új magyar bírájának kiválasztása kapcsán Trócsányi László hangsúlyozta, hogy széles körű konzultációkat folytattak és a korábbi gyakorlatnak megfelelően jártak el. Az igazságügyi tárca augusztusban három embert jelölt: Füzi-Rozsnyai Krisztinát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docensét, Schanda Balázs egyetemi tanárt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Alkotmányjog Tanszékének vezetőjét, a kar korábbi dékánját és Tallódi Zoltánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, aki 1998-tól az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviseli a kormányt.

Az egyesülési jog újraszabályozása kapcsán a miniszter azt emelte ki, hogy ma esetenként nehezebb egyesületet bejegyezni, mint céget. A bejegyzést szeretnék egyszerűsíteni. Az új szabályozás év végéig elkészülhet – tette hozzá.

A gyülekezési jog újraalkotásáról szólva Trócsányi László elmondta: erre az Alkotmánybíróság hívta fel nemrégiben az Országgyűlést, s az év végéig készülhet el az új gyülekezési törvény, amely semmiképpen nem lesz jogszűkítő.

Az igazságügyi miniszter elmondta azt is, hogy miután az állam kivonult a jogászképzésből, alig vannak támogatott helyek, a legtöbb jelentkező a fővárosi jogászképzést preferálja, így veszélybe került a vidéki jogászképzés. Ennek ellensúlyozására a tárca évi negyedmilliárd forinttal támogatja a vidéki hallgatókat, az ösztöndíjak révén gyakorlatilag fizeti a kiváló hallgatók tandíját. Hasonló nagyságrendű támogatást juttat a minisztérium különféle projektekre, kutatásokra. A minőségi munkát ösztönző megoldások bevezetése azért is szükséges, mert a költségtérítéses felsőoktatási rendszerben színvonalcsökkenés érzékelhető – hívta fel a figyelmet Trócsányi László.”

Forrás:
Professzionális bíráskodásra van szükség; Igazságügyi Minisztérium; 2016. szeptember 5.

Problémákat okoz a kormányablakok kialakításánál a műemléki védettség

„A műemléki védettség lassítja a kormányablakok kialakításának folyamatát a budapesti pályaudvarokon – tájékoztatott György István a Rádió Orienten. A fővárosi kormánymegbízott rámutatott, a Radetzky laktanya bontását is emiatt állíttatták le.

Nemcsak a nyár folyamán végbement bérfejlesztés újdonság a kormányhivatal életében, hanem egy nagyobb közigazgatási átalakítás is, ugyanis több szervezetet – például a Földmérési és Távérzékelési Intézet vagy az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal – is integrálnak a szervezetbe.
A fővárosi okmányirodák átalakítása, modernizálása jól halad, már csak az első kerületben működik a régi típusú ügyfélközpont – erősítette meg a hivatalvezető. A Nyugati- és a Keleti pályaudvarnál is készül már a kormányablak, azonban mivel ezek műemléki védettséget élvező épületek, a körülöttük zajló munkálatok nem zökkenőmentesek.

Hasonló probléma merült fel a Radetzky laktanya bontása kapcsán is – avatta be a Rádió Orientet a történésekbe György István. A világörökségi területen található műemlék épület ugyanis kiemelt védettséget kapott, a szabályozások értelmében azonban csak rendkívül szigorú feltételek mellett lehet elbontani műemléket. A munkálatokat ezért le kellett állítani, mivel jogszabályi kötelezettsége a kormányhivatalnak, hogy egy első kategóriás műemléki védettséget élvező épületet megóvjanak – szögezte le a kormánymegbízott.”

Forrás:
Problémákat okoz a kormányablakok kialakításánál a műemléki védettség; OrientPress; 2016. szeptember 10.

Navracsics Tibor: rugalmasabbá kell tenni az oktatási rendszereket

„A munkaerőpiacon való érvényesülés érdekében rugalmasabbá kell tenni a nemzeti oktatási rendszereket – mondta Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa csütörtökön a krynicai nemzetközi gazdasági fórum egyik eszmecseréjén.

A magyar biztos az ifjúságpolitikának szentelt panelen vett részt, beszélgetőtársai között volt Anna Zalewska lengyel oktatásügyi miniszter is.

A közös uniós munkaerőpiac és a nemzeti oktatási rendszerek viszonyáról beszélve Navracsics Tibor úgy értékelte: szembetűnő az a különbség, amely az utóbbi években az egyre rugalmasabbá váló közös munkaerőpiac és a továbbá is viszonylag merev nemzeti oktatási rendszerek között áll fenn.

Mint mondta, ezt a tényt a legjobban az szemlélteti, hogy miközben az Európai Unióban több mint négymillió a munkanélküli, betöltetlen marad mintegy kétmillió munkahely, főleg az informatikai és kommunikációs technológiai szektorban (ICT). Az uniós biztos elismerte, hogy a közép-európai országokban alacsony a munkanélküliségi ráta, ehhez azonban az is hozzájárult – mutatott rá -, hogy az utóbbi években a térségünkből jól képzett fiatalok – főleg lengyelek – tömegesen vándoroltak ki a nyugat-európai országokba.

A munkaerő-piaci nehézségek orvoslása érdekében a magyar biztos szerint három szempontból rugalmasabbá kellene tenni a nemzeti oktatási rendszereket.

Egyrészt intézményi szinten a művelődést nemcsak a hagyományos oktatási intézményekkel kellene azonosítani, hanem emellett informális oktatási módszereket – például iskolán kívüli gyakorlati foglalkoztatásokat, műhelymunkákat – is kell keresni.

Másrészt az oktatásban az életkorra vonatkozó rugalmasságra is szükség van, itt a cél az általános iskolától a felsőoktatásig terjedő képleten túlmutató rendszerek működtetése lenne – fejtette ki Navracsics. Az óvodai nevelés szintjén a magyar biztos a szociális együttműködési képességek fejlesztésének fontosságát emelte ki, az egyetemi végzettségűek továbbtanulására kitérve pedig a folyamatos képzés szükségességét húzta alá.

Az oktatásnak tartalmi szempontból is rugalmassá kell válnia – vélte a magyar biztos, kiemelve a digitális és a pénzügyi képzettség nélkülözhetetlenségét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hatásosabbá kell tenni az alapvető képességeket tanító, hagyományos oktatási módszereket is. “Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden ötödik európai az írásban, olvasásban, minden negyedik pedig a számolásban az analfabetizmus problémájával küzd” – mutatott rá Navracsics Tibor.”

Forrás:
Navracsics Tibor: rugalmasabbá kell tenni az oktatási rendszereket; Híradó.hu/MTI; 2016. szeptember 8.

Megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) új elnöksége

„A mai nappal megalakult az MNVH céljainak megvalósításáért felelős testülete, az Elnökség. Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár és dr. Viski József Irányító Hatóság vezetője jelenlétében került megrendezésre az Elnökség alakuló ülése Budapesten, az Akadémia Klub dísztermében.

Az Elnökség feladatkörében eljárva többek között elfogadja az MNVH Cselekvési Tervére vonatkozó javaslatot, meghozza a feladatkörébe tartozó döntéseket, javaslatot tesz az MNVH költségvetési forrásaiból finanszírozandó egyes programokra. Ezt a munkát kezdte meg alakuló ülésén az Elnökség.

Az Elnök személye változatlan maradt, a pozíciót a továbbiakban is Sáringer-Kenyeres Tamás tölti be.

Az Elnökség további tagjai:

  • Beer Miklós, a Váci egyházmegye püspöke
  • Ékes József, volt országgyűlési képviselő
  • Fülöp Tibor József, okleveles építészmérnök
  • Hegedűs Béla, esperes
  • Ötvös Bálint, Szin község polgármestere
  • Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei elnöke
  • Tellér Gyula, Miniszterelnöki főtanácsadó

…[MNVH]”

—–

„…Csütörtökön tartotta alakuló ülését a fővárosban az MNVH új, öt évre megbízást kapott elnöksége. Az újjáalakulás az új európai uniós pályáztatási ciklussal összefüggésben vált időszerűévé: a korábbi időszak lezárultával lejárt a korábbi elnökség mandátuma.

– Az MNVH nem tanácsadó testület, hanem szervező egység, amely a vidék, valamint az uniós és hazai kormányzat szereplőit köti össze hogy az információk minél gyorsabban áramoljanak, minden irányba. Akár a vidék szereplői: a magánszemélyek, a vállalkozók, egyesületek között is. Feladatunk a vidékről érkező igények, észrevételek, ötletek közvetítése az ország vezetése felé, valamint a kormányzati döntések minél hamarabbi közvetítése a vidéken élő emberekkel – összegezte érdeklődésünkre az MNVH elnöke. Sáringer–Kenyeres Tamás tavaly év eleje óta tölti be ezt a tisztséget, s a megújult testületet is vezeti. Az új elnökség összeállítja cselekvési ütemtervét, annak szem előtt tartásával, hogy hatékonyabb legyen a vidék felzárkóztatása.

– Tendencia és nagy probléma a vidék kiürülése – ám ez nem csak magyarországi probléma. Egész Európa küzd azzal, hogy nagyvárosok felé kezd centralizálódni az unió lakosságának nagy része. Ezt a folyamatot valahogyan meg kell állítani. Igazi receptet erre senki nem tud, minden tagállamnak saját magának kell megtalálnia. Az MNVH és a különböző államok hasonló szervezetei is tartják egymással a kapcsolatot: ha valamelyik országban van olyan ötlet, ami adaptálható Magyarországra, akkor feladatunk, hogy ezt hozzuk ide, mutassuk be, mint ahogy az is, hogy itthon megvalósult sikeres ötleteket mutassunk be más országoknak hátha tudják hasonlítani – vázolta egyik feladatukat az elnök.

Sáringer–Kenyeres Tamás szerint elsődleges cél és feladat az információáramlás gyorsítása, hogy minden tudnivaló megfelelő időpontban ott legyen a megfelelő helyeken – Például pályázatokról, a kormányzat elképzeléseiről és azok hátteréről, okairól, valamint hogy, mit, hogyan mit vár el a vidék. Fontos, hogy a döntések és igények közelítsenek egymáshoz időben is. Meg kell teremteni a párbeszédet. Akkor tudnak a döntéshozók olyan döntéseket hozni, melyek a vidék javát szolgálják, ha megkapják a megfelelő igényeket. Ez nem csak Magyarországra, egész Európára is értendő – emelte ki az elnök.

Az MNVH-n belül dolgoznak megyei referensek: ők figyelemmel kísérik a vidékfejlesztéssel kapcsolatos programokat. Az ötleteket, igényeket közvetítik az MNVH vezetőségéhez, innen a Miniszterelnökségre majd a szakmapolitikai szervezetekhez kerülnek az információk, hogy akár a döntésekbe és a pályázati kiírásokba is be beépülhessenek.”[zaol.hu]

Forrás:
Megalakult az MNVH új Elnöksége; Kaszás Veronika; Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat; 2016. szeptember 8.
Vidékfejlesztés: gyorsítani kell az információáramlást; Keszey Ágnes; zaol.hu; 2016. szeptember 11.

Magyar nyelven is elérhető a LEADER együttműködési tevékenység végrehajtását segítő dokumentum

„Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat magyar nyelven is elérhetővé tette honlapján az Iránymutatás LEADER együttműködési tevékenységek végrehajtásához a Vidékfejlesztési Programok keretében (2014-2020) című dokumentum végső változatát. A dokumentum célja, hogy tisztázza a 2014-2020 között a LEADER keretében megvalósuló vidékfejlesztési programok együttműködési tevékenységeinek szerepét. Fontos, hogy ezt az iránymutatást útmutató referenciadokumentumként kell kezelni, amely nem tartalmaz semmilyen új jogszabályi kötelezettséget…”

Forrás:
Magyar nyelven is elérhető a LEADER együttműködési tevékenység végrehajtását segítő dokumentum; Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat; 2016. szeptember 5.
Iránymutatás LEADER együttműködési tevékenységek végrehajtásához a Vidékfejlesztési Programok keretében (2014-2020); The European Network for Rural Development (ENRD) (pdf)

Kihirdették az EU agrár-vidékfejlesztésének alapvető dokumentumát, a Cork-i Nyilatkozatot

„2016. szeptember 5-6. között megtartott konferencián az EU 28 tagállamának küldöttségei kidolgozták és Phil Hogan, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa vezetésével kihirdették az agrár-vidékfejlesztés alapvető dokumentumát, a Corki-i Nyilatkozatot.

A Nyilatkozat az elmúlt húsz év tapasztalatainak és a jövőbeli tervek megfogalmazásával, az 1996-os első Cork-i Nyilatkozat felülvizsgálatával jött létre, a tagállamok közösen kifejezett szándékainak rögzítésével a következő két évtizedre írja elő a vidékfejlesztés fejlődési irányát 10 pontban.

A 10 pontról röviden:

  • Vidéki jólét elősegítése
    A vidékmegújuló képességének kiaknázása elmarad a lehetőségektől. A vidékfejlesztési politikáknak a változatos vidéki területekre épülő fejlesztési stratégiákra és a több szempontú megközelítésre kellene alapulni.
  • Vidéki értéktermelési láncok erősítése
    Az uniós politikáknak jobban kellene összpontosítania a vidéki értéktermelői láncok és hálózatok integrált fejlesztésére. Új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók élelmiszer minőséggel kapcsolatos aggodalmai és az egészséges ételekre való igényük válaszokra találjanak.
  • A vidék életképességének növelése
    A vidéki térségekbe való befektetésnek a társadalom számára hasznos hozzáadott értékek termelésére kellene fókuszálnia. A politikáknak olyan fenntartható kezdeményezéseket kellene támogatni, amelyek a versenyképes vidéki gazdaság fejlődését és a sokszínű mezőgazdasági termelés növekedését ösztönzik.
  • A vidéki környezet megőrzése
    A megfelelő környezetgazdálkodás kulcsfontosságú szerepet tölt be az ember és környezete kapcsolatában. Kiemelt fontosságú, hogy a vidékfejlesztési politikákban hangsúlyosan jelenjenek meg az európai természeti és kulturális értékek megőrzésére irányuló elképzelések.
  • A természeti erőforrások hatékony kezelése
    A növekvő igény a táplálék, takarmány és más termékek irányába egyre nehezedő nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra. Szükség van innovatív, tudományos alapon működő és mindenki számára elérhető megoldásokra, amelyekkel többet lehet termelni kevesebből, és az erőforrásaink nagyobb eséllyel lehetnek elérhetőek még a jövő generáció számára is.
  • Fellépés a klímaváltozással szemben
    A vidéki és városi területeken egyaránt kihívást jelent a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás. A vidékfejlesztési politikáknak az olyan stratégiák támogatására kellene összpontosítaniuk, amelyek a hatékony adaptációra és a klimatikus hatások enyhítésére irányulnak.
  • Az innováció és tudásátadás támogatása
    A vidéki közösségeknek is részt kellene venniük a tudásalapú gazdaságban annak érdekében, hogy teljes mértékben hasznosítani tudják a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeit. Ennek a folyamatnak a megerősítésére a vidéki gazdák és vállalkozók közötti együttműködést, tudásátadást és hálózatosodást kellene támogatni.
  • A vidéki fejlesztések irányításának javítása
    A közösségi alapon működő csoportok valamint a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív kapacitása és hatékonysága fejlesztésre szorul. A LEADER és más hasonló programok sikereire alapozva kellene bottom-up típusú helyi közösség vezérelt kezdeményezéseket támogatni annak érdekében, hogy a vidéki potenciált még hatékonyabban ki lehessen aknázni.
  • A vidékfejlesztési politikák közvetítésének és átláthatóbbá tételének javítása
    A célzottabb, és ugyanakkor rugalmasabb vidékfejlesztési politikák kialakítása alapvető fontosságú, természetesen azoknak túlzottan bonyolulttá és átláthatatlanná tételének az elkerülésével. Hatékony és okos adminisztratív eszközök létrehozásával és bevezetésével csökkenteni lehetne az adminisztratív terhet a kedvezményezettek és a nemzeti és regionális hatóságok esetében is.
  • Az elszámolhatóság és teljesítmény javítása
    A vidékfejlesztési politikáknak következetesnek, elszámolhatónak és az elérni kívánt céllal összhangban kell lenniük.

Forrás:
Kihirdették az EU agrár-vidékfejlesztésének alapvető dokumentumát, a Cork-i Nyilatkozatot; Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat; 2016. szeptember 8.
A Better Life in Rural Areas. Cork 2.0 Declaration 2016; Európai Bizottság, Mezőgazdaság és vidékfejlesztés; 2016. szeptember 6. (pdf)
Cork 2.0: European Conference on Rural Development; Európai Bizottság, Mezőgazdaság és vidékfejlesztés; 2016. szeptember 6. (a konferencia anyagai)

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalmi adatok ábrázolása háromdimenziós térképen az Országos Fejlesztési Tervezést Támogató Rendszer (TETA) segítségével

„Budapest népességének egyik harmada lakótelepen, másik harmada egy- vagy kétszintes kertvárosi családi házban él, minden negyedik lakó belvárosi és kb. 14%-uk jár haza esténként zöldövezeti társasházba. Vajon az eltérő beépítési mód a korösszetételben is tükröződik? Hol él több gyerek és kevesebb felnőtt a fővároson belül? Mindezek szemléltetésére különleges 3D térképen ábrázoltuk a beépítési mód és a gyermekeltartottsági ráta térbeli összefüggését.

A gyermeknépesség eltartottsági rátája a lakosság életkor szerinti megoszlását fejezi ki számszerűen, a gyermekkorúak (0-14 év között) létszámát az aktív korúakéhoz (15-64 év között) viszonyítva. Értéke tulajdonképpen azt jelzi, hogy mekkora „terhet jelent” a munkavállalási korú népességnek a gyermekek eltartása. Ha például egy területen 18 gyermek, 72 aktív korú és 10 idős él, a gyermekeltartottsági ráta 18/72=0,25 (tehát 25%). Másként fogalmazva, átlagosan négy aktív korúra jut egy gyermek, ami fontos információ például a társadalmi ellátórendszerek „méretezése” szempontjából.

A főváros lakóterületei több mint 1 750 000 embernek adnak otthont. Beépítésük jellege szerint négy alaptípusba sorolhatók, amelyek korösszetétel szempontjából is eltérnek egymástól:

  • közel kétharmadukat kertvárosi, egy-kétszintes családi házas övezet foglalja el, ahol a teljes népességnek alig 28%-a lakik, viszont a gyermekkorú lakosságnak kb. 1/3-a;
  • hetedüket a szintén gyermekbarát zöldövezeti társasházas beépítési mód fedi le, az összlakosságból 14%-ot, a gyermeknépességből 16%-ot képviselve;
  • nagyjából egytizedükön lakótelepek találhatók, a teljes lakosság 34%-ával és ezzel összhangban a gyermekkorosztály 1/3-adával;
  • a lakóterületek másik egytizednyi részén pedig a belvárosi zárt beépítési típus jellemző, s annak ellenére, hogy a budapestiek 24%-a itt él, a gyermekeknek csak 18%-a ébred reggelente ilyen környezetben.

Társadalmi 3D térképünk Budapest két fenti mutatóját ábrázolja kombinált módon (2015. évi adatok alapján), 100*100 méteres területegységek függőleges kiterjesztésével: az oszlopok színe a beépítési módot jelöli, magasságuk pedig a gyermekeltartottsági rátával arányos.

A térképen jól látható, hogy a gyermekkorúak aránya a főváros zöldövezeti társasházas, illetve kertvárosi családi házas beépítésű részein a legmagasabb, nagyjából 25%. A belvárosi zárt és a lakótelepi beépítésű területeken pedig 17% körüli az átlagérték, vagyis egy gyermek eltartása hat aktív korúra hárul. Természetesen szélsőséges értékek is előfordulnak, látványosan kiemelkedő oszlopként megjelenve a térkép interaktív változatán, ami a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon keresztül érhető el.

Mindezek az adatok az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TeIR) származnak, ami főként települési szintű információkat tartalmaz, ám egyik nyilvános alkalmazásában, az Országos Fejlesztési Tervezést Támogató Rendszerben (TETA) városon belüli adatok is rendelkezésre állnak. Használatával lehetőség van a demográfiai és vagyoni helyzet, valamint a beépítési és intézmény-ellátottsági viszonyok lekérdezésére, térképi megjelenítésére és kombinált elemzésére is.

A TETA alapját a 20 000 főnél népesebb városainkra előállított 100*100 méteres négyzetháló jelenti, amelynek minden cellájára elérhetők a következő mutatók: beépítettség, gyermek- és időskorúak aránya, ingatlanár, jövedelmi viszonyok, népsűrűség és vásárlóerő. Az országosan egységes módszertan szerint képzett mutatókkal összehasonlíthatók akár különböző településrészek, vagy egymástól távolabb fekvő városaink is.”

Forrás:
Társadalmi 3D térképezés a TETA-val; Makainé Vellai Viktória; Lechner Tudásközpont; 2016. szeptember 8.

Már egymillió magyar állampolgár igényelte az eSzemélyit

„Alig kilenc hónappal a bevezetését követően, szeptember 8-án elérte az egymilliót az eSzemélyi igénylések száma. A régi típusú kártyából 2015-ben összesen alig több mint egymillió darabot állítottak ki, így az idén kiadott igazolványok száma már most elérte a tavalyi egész éves igénylésszámot.

Már egymillió magyar állampolgár igényelte az új típusú elektronikus személyazonosító igazolványt. Az eSzemélyi a legszigorúbb adatbiztonsági feltételeknek is megfelelő, számos funkcióval rendelkező okmány. A kártyával elektronikus aláírások is készíthetőek, segítségével számos közigazgatási ügy vagy szerződéskötés az otthon kényelméből intézhető. Az e-aláírás lehetőséget ad arra, hogy a polgárok elektronikusan tehessenek teljes bizonyító erejű magánokiratnak megfelelő jognyilatkozatokat.

Az új személyazonosító igazolvány elektronikus úti okmányként is funkcionál. Az eSzemélyi minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol zsilipkapus beléptető rendszer üzemel. Az eSzemélyi úti okmány funkciója a régi típusú személyazonosító igazolványok által is gyakorolható utazási jogot magasabb technikai és biztonsági szinten valósítja meg. Ez a funkció tehát nem kiváltja az útlevelet, hanem – az elektronikus térben – annak a biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt.

Az új típusú személyigazolvány a közeljövőben az egészségügyi ellátásban és az adóügyintézésben is használható lesz, a kártyában elhelyezett chip a TAJ-kártyán és az adóigazolványon lévő információkat is tartalmazza. A magas biztonságú elektronikus tároló elemen (chipen) lévő adatokat kártyaolvasó segítségével ismerhetik meg az arra jogosultak, például a NAV ügyfélszolgálatainak munkatársai, akik azonban a kártyán szereplő TAJ számhoz személyes adataink biztonsága érdekében nem férnek hozzá.”

Forrás:
Már egymillió magyar állampolgár igényelte az eSzemélyit; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala; 2016. szeptember 9.

A „kormányzati e-Papír” koncepció — vezetői összefoglaló

„…Az elektronikus közigazgatás, benne a hitelesség kérdése a Ket. hatályba lépésével, és az Ügyfélkapu elindulásával átlépte a létezés határát. Az Ügyfélkapu internet böngészőben megjelenő felületén bizonyos adatokat le lehet kérdezni, időpontot lehet foglalni személyes ügyintézéshez, de az egyszerűnek számító ügyeket sem lehet elintézni, például Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni. A bankok, biztosítók, közműszolgáltatók, web áruházak, légitársaságok, autókölcsönzők, kulturális szolgáltatók, szállodák, brókerek és más országok hatóságai – azaz gyakorlatilag mindenki – a böngészők és az internet szerverek által biztosított protokollon valósítják meg az adatáramlással és a hitelességgel kapcsolatos teendőket. Nálunk ez másképp alakult. A böngésző helyett – igazi hungaricumként – egy Általános Nyomtatványkitöltő program (ismertebb nevén ÁNYK) került bevezetésre. A programot az adóhivatal a papír alapú adóbevallások számítógépes kitöltésére, kinyomtatására, opcionálisan elektronikus benyújtására tervezte. A rendszer annyira nem szakadt el a papírtól, hogy a nyomtatványok tervezését az egyes lapok méretének (A4 vagy A3, álló vagy fekvő) meghatározásával kell kezdeni. A megoldás ahhoz hasonló, mintha egy iratkezelő programban alszámos iktatáskor laponként tíz főszámot, azon belül főszámonként további négy alszámot hozhatnánk létre, függetlenül a valós igénytől. Ilyen programot senki nem használna saját jószántából. Az ÁNYK esetében a Magyarországon forgalmazott számviteli rendszereket illesztették a programhoz, így a könyvelők jól tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. A nyomtatványok beküldéséhez ügyfélkapus azonosító-jelszó párosra van szükség, akárcsak a böngészőben, azaz hitelességi szempontból a rendszer ugyanazt nyújtja. A házibankon, közösségi médián, online vásárláson szocializálódott átlagos felhasználó ugyanakkor úgy érzi, hogy a bolondját járatják vele.

Az Ügyfélkapu kormányzati e-Papír szolgáltatása
A Kormány hatáskörébe tartozó közigazgatási szervek tájékoztatás és ügyintézés céljából honlapokat üzemeltetnek. Valamennyi ilyen honlap fixen meghatározott részén, azonos helyen, például a lábléc legalsó sorának bal oldalán (azaz elején) kötelezően el kell helyezni egy jól felismerhető logo-t, amely kattintásra az Ügyfélkapu kormányzati „e-Papír” szolgáltatására visz. A szolgáltatás központi, az Ügyfélkapu része, nem az egyes hivatalok nyújtják. A honlap betöltése előtt a szerver ellenőrzi, hogy az ügyfél belépett-e az Ügyfélkapura, munkamenete validált-e. Ha nem, az ismert bejelentkezési képernyő jelenik meg. Sikeres bejelentkezés esetén megjelenik a szolgáltatás honlapja. Itt ki lehet választani egy listából a lehetséges címzetteket. A feladó adatait a bejelentkezéshez használt felhasználó azonosító alapján a rendszer kitölti, azon az ügyfél nem módosíthat. A levél tárgyát az ügyfél szabadon megadhatja. Ezt követően két beviteli mezőbe be lehet írni az ügy esetleges előzményére vonatkozó azonosítót, például iktatószámot vagy ügyszámot. Kitöltésük nem kötelező. Utána egy nagy méretű (több soros) szövegszerkesztési beviteli mezőbe korlátozott méretű (pl. max. 4096, esetleg 8192 karakteres) szabad szöveget lehet beírni. Papír formában beadható űrlap fájlként csatolható (pl.: maximum 3 db pdf vagy korlátozott méretű jpg fájl). Ebben az ügyfél megszólíthatja a címzettet, leírhatja az ügyet. A honlapon szerepelne egy, a szolgáltatás használatának feltételeire mutató link, de a legfontosabb feltételek a honlapon is megjelennek. Például az ügyfél tudomásul veszi, hogy ezen szolgáltatás keretében olyan ügyekben fordulhat a címzetthez, mint a postai tértivevényes küldeménnyel (tehát pl. adót így nem vallhat be), azzal a módosítással, hogy az azonosítása már megtörtént, illetve, hogy választ kizárólag elektronikus formában, a jelenleg használt Ügyfélkapuja értesítési tárhelyére kaphat. Az ügyfélnek lehetősége van a levelet elküldés előtt tárolni, majd szerkesztését egy későbbi időpontban folytatni. A műveletet meg lehet szakítani; a tárolt, de még el nem küldött levelet le lehet törölni. Az elküldés gomb megnyomása után a szabályosan megírt levél XML formátumban, egy, a küldő Ügyfélkapura vonatkozó, csak a NISZ Zrt. által értelmezhető azonosítóval a címzett hivatali kapujába kerül, így a NISZ majd tudja, hogy melyik Ügyfélkapu értesítési tárhelyén kell a választ elhelyezni.

A hivatali kapuból a címzett letölti az XML állományt, és azt – választása szerint – a NISZ Zrt. által biztosított szolgáltatással vagy programmal, illetve saját irat- és dokumentumkezelő rendszerébe beolvasva megtekinti, esetleg kinyomtatja. Innentől a címzett a jogszabályok által meghatározott keretek között kezeli az ügyet. Az ügy kezelése az ügyfél számára nem lehet hátrányosabb annál, mintha postai tértivevényes levélben kereste volna meg a hivatalt. Az ügyintézés eredményeként előállt választ a NISZ Zrt. által meghatározott (egyszerű) formátumban, a meghatározott elektronikus tárolóba írja, amelyet a NISZ Zrt. a korábban leírt referencia azonosító alapján az ügyfél értesítési tárhelyén elhelyez.

A válasz pdf formátumban, az Ügyfélkapus ideiglenes tárhelyre érkezik, elektronikusan hitelesítve…”

Forrás:
A „kormányzati e-Papír” koncepció — vezetői összefoglaló; Vágujhelyi Ferenc; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. szeptember 2.

Informatika, távközlés, technika

Roamingdíj: visszavonta javaslatát az Európai Bizottság

„Éles kritikák miatt visszavonta a roamingdíjak eltörlésére tett hétfői javaslatát az Európai Bizottság – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője pénteken.
Mint mondta, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az uniós polgárok véleményét meghallgatva arra utasította a bizottság illetékes munkacsoportját, hogy vonja vissza a szöveget, és kezdjen egy új javaslat kidolgozásába. A tervezet bejelentését követő bírálatok szerint az uniós bizottság nem tett eleget a roamingdíjak eltörlésére vonatkozó ígéretének.

Vélemények szerint a bizottsági javaslat jelenlegi formájában a inkább a mobilszolgáltatók további gazdasági érdekeit szolgálja azzal, hogy évi 90 napra írná elő a díjak kötelező eltörlését és a korábbi várakozásokkal szemben nem tűzi ki a külföldi mobilhasználat miatt kiróható többletdíj eltörlését.

A bizottsági szóvivő megjegyezte, hogy a 90 napos díjmentesség a szigorúan meghatározott minimum. A távközlési cégek a roamingszolgáltatásaikat ennél hosszabb ideig is ingyenessé tehetik.

A legtöbb kritika a tervezet azon részét érte, amely szerint a szolgáltatók az időkorlátok túllépése után egy perc beszélgetés után legfeljebb 4 centet, egy megabyte adatforgalom után 0,85 centet, SMS-enként pedig 1 centet számolhatnának fel.

Megegyező feltételek
Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé tervezetét a roamingdíjakra vonatkozó szabályok módosításáról, amelynek értelmében az uniós állampolgárok 2017 júniusától évente 90 napig a hazai feltételekkel megegyezően telefonálhatnak, küldhetnek SMS-t és használhatják az adatkeretüket az Európai Unió területén.

A roamingdíjak fizetése alól a most visszavont tervezet szerint legfeljebb háromszor, egymást követő 30 napos időszakra lehetett volna mentesülni. A felhasználóknak 30 napos külföldi tartózkodás után újból be kellett volna jelentkezniük az otthoni hálózatról, amennyiben el akarják kerülni a felárakat.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője szerdán még azzal igyekezett mentegetni a javaslatot, hogy az uniós polgárok évente átlagosan mintegy 12 napot töltenek külföldön, azaz ennyi ideig használják egy másik ország szolgáltatójának a hálózatát, az EB ennek ellenére 90 napban határozta meg a roamingdíjmentes időszakot.”

Forrás:
Roamingdíj: visszavonta javaslatát az Európai Bizottság; mno.hu/MTI; 2016. szeptember 9.
Lásd még: Juncker overrules own commissioners on roaming; Peter Teffer; EUobserver; 2016. szeptember 9.
EU stoppt 90-Tage-Limit von kostenfreiem Roaming; Die Zeit; 2016. szeptember 9.

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. II. negyedév: havidíjra váltanak a korábbi feltöltőkártyások

„A mobilhálózat adatforgalma 35%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Csökkent a mobiltelefon-előfizetések, s nőtt a vezetékes fővonalak száma idén a második negyedévben.

Az idei második negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma 72 ezerrel 11,7 millióra csökkent, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya tovább nőtt a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint. A kismértékű visszaesés oka az, hogy a feltöltőkártyás szerződések visszamondása erőteljesebb volt, mint a havidíjas előfizetések emelkedése. A teljes állományon belül a havidíjas előfizetések száma meghaladta a 6,9 milliót, ami 4,2 százalékkal több, mint 2015 azonos időszakában. Ezzel szemben a feltöltőkártyás előfizetések száma 351 ezerrel csökkent. A havidíjas előfizetések számának folyamatos növekedése annak az eredménye, hogy az új ügyfelek mellett, akik eleve ezt választják, a feltöltőkártyás ügyfelek egy része is átvált szerződéses csomagra. Az előfizetéses szolgáltatások percdíjai ugyanis sok esetben alacsonyabbak a feltöltősökénél, továbbá adatforgalmat is biztosítanak a felhasználók számára. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobilról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 35 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, vagyis egyre többen interneteznek ilyen készülékről. Tovább növekedett az internet-előfizetések száma is, 2016 második negyedévének végén meghaladta a 8,4 milliót, ennek 67 százaléka mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma a 3,2 milliót is átlépte, ezen belül a digitális előfizetői csomagok aránya 70 százalék volt.

A vezetékes fővonalak 3,1 milliós száma 1,6 százalékkal több volt az előző év azonos időszakinál. Az integrált szolgáltatású digitális (ISDN) vezetékek száma – 307 ezer – 15 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás (VoIP) vezetékes vonalszámon belüli részaránya 55 százalék volt, így 5,2 százalékponttal múlta felül az előző évi szintet.”

Forrás:
Havidíjra váltanak a korábbi feltöltőkártyások; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2016. szeptember 11.
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. II. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2016. szeptember 9. (pdf)
Táblázatok (xls)
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elkezdődött a digitális jövő Gyálon

„Gyál Város Önkormányzata digitális SMART tantermeket alakított ki a Gyáli Ady Endre Általános Iskolában, mely a térségben egyedülálló, és országosan példaértékű.

2016. szeptember 9-én, pénteken 10 órakor Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, Pápai Mihály, Gyál város polgármestere, Gazdikné Kasa Csilla, a Gyáli Ady Endre Általános Iskola igazgatója, valamint Facskó István, a Samsung Electronics Europe elnöki tanácsadója adta át a térségben elsőként digitálisan felszerelt tantermeket.

Az egyre nagyobb teret hódító digitális oktatás a passzív részvételt élményszerű, interaktív tanulássá varázsolja. A SMART School nem csupán digitális tanterem, digitális eszközökkel, hanem komplex oktatási program is, hiszen a tanároknak speciális tréninget, az iskoláknak pedig modern oktatási szoftvert biztosít. A SMART tantermekben a diákok a legmodernebb digitális eszközökkel – interaktív táblákon és táblagépeken – sajátíthatják el a digitális írástudást és a tananyagot. A Samsung által létrehozott oktatási program lehetővé teszi, hogy az aktív iskolai tanulás után a diákok saját számítógépeiken is hozzáférhessenek a tananyaghoz, így azt az otthoni tanulás során is használni tudják.

A Gyálon átadott SMART osztálytermek Gyál Város Önkormányzata, a Samsung és a Gyáli Ady Endre Általános Iskola együttműködése kapcsán jöhetett létre. A több mint 20 millió forint értékű beruházás egészét Gyál Város Önkormányzata finanszírozta. A két tantermet Galaxy Note táblagépekkel és Samsung interaktív táblákkal szerelték fel, a tanárok pedig az ELTE Tanulást elősegítő Technológiai Labor munkatársainak köszönhetően sajátították el a SMART School szoftver használatát, az interaktív, digitális módszertant. A gyáli oktatási intézményben 16 pedagógus használja tanóráin a rendszert a 4-8. évfolyamon. A 630 diákot nevelő iskola tantestülete szinte minden műveltségterületen tervezi a tabletek használatát, legfőképp angol és német nyelvi órákon, magyar, történelem, matematika, kémia, biológia, természetismeret, rajz tantárgyak tanításakor.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos beszédében kiemelte, hogy a gyáli városvezetés részéről történő kezdeményezés példamutató. Elmondta továbbá, hogy a jövőben minden munkahelyen a mainál jóval magasabb szintű digitális írástudásra lesz szükség. Hozzátette, a kormány szándéka szerint Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának megvalósításával a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása megtörténik 2020-ig annak érdekében, hogy a jövőben senki ne hagyhassa el úgy a képzési rendszert, hogy ne rendelkezne a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel.

Pápai Mihály polgármester szerint Gyál város mindig is nagyon hangsúlyt fektetett az oktatási intézményeire, valamint az oktatásra. Úgy fogalmazott, hogy ezen intézményekbe a „mi gyermekeink járnak”, ezért nagyon fontosnak tartja a digitális oktatás megteremtését, melyre a szakemberek szerint is nagy szüksége van a jelen generációjának.

„2020 fiataljai egy egészen újszerű helyzetben fogják találni magukat, ahol a digitális írás- és olvasáskészség alapkövetelmény lesz a legegyszerűbb állás betöltésénél is. A mi dolgunk pedig az, hogy képessé tegyük őket álmaik elérésére” – mondta Facskó István, Regional Executive, Samsung Electronics Europe.

Gazdikné Kasa Csilla, az intézmény vezetője szerint a 21. század új követelményeket támaszt a pedagógusok elé a tanulás-tanítás folyamatában és a nevelésben egyaránt. A gyáli iskola célja, hogy fejlessze a diákok digitális kompetenciáját. A SMART termek segítségükre lehetnek abban, hogy új tanulási utak felfedezésére ösztönözhessék tanulóikat, ugyanakkor lehetőség nyílik a digitális eszközök kritikus, etikus használatának megtanítására is.”

Forrás:
Elkezdődött a digitális jövő Gyálon; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. szeptember 9.

A digitális vállalatoknak is ki kell venni a részüket a közteherviselésből

„Európa gazdasági növekedése továbbra is mérsékelt, azonban Közép-Kelet Európa fontos szerepet játszhat az EU gazdasági növekedésének élénkítésében – jelentette ki Varga Mihály az Európai Unió pénzügyminisztereinek (Ecofin) pozsonyi találkozóján.
Az ülésen megvitatták a digitális gazdaságban működő vállalkozások adóelkerülését megakadályozó javaslatot, amit a magyar tárcavezető terjesztett elő.

A pozsonyi értekezlet fontos témája volt az adóelkerülés és adócsalás elleni megújult és összehangolt küzdelem. A felek egyetértettek abban, hogy a legtöbb állam adóigazgatását komoly kihívás elé állítja a digitális gazdaság. Magyarországnak van válasza erre a problémára – szögezte le Varga Mihály, aki a tanácskozáson ismertette a gazdasági tárca által kidolgozott koncepciót. Mint fogalmazott: a digitális vállalatoknak is ki kell venniük a részüket a közteherviselésből, és ugyanúgy, mint bárki másnak jövedelmük után adót kell fizetniük. A magyar miniszter által ismertetett megoldás lényege, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után – mutatott rá Varga Mihály, aki szerint a rendszer az EU minden tagállamában működhetne, így a digitális cégeknek történő fizetések más tagállamokba való áthelyezésével nem lenne megkerülhető.”

Forrás:
A digitális vállalatoknak is ki kell venni a részüket a közteherviselésből; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. szeptember 10.

Tízmilliárdos forrást kap az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) informatikai fejlesztésre és digitalizációra

„Tízmilliárdos forrást kap az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) informatikai fejlesztésre és digitalizációra – írta a HVG csütörtöki számában.
A hetilap úgy tudja, már a kormánydöntés is megszületett, azonban még nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Információik szerint a könyvtár három évre elosztva kapja majd meg a forrást.

Tüske László, az OSZK főigazgatója a lapnak azt mondta: az elavult számítógépek cseréjére, szoftverek beszerzésére és tömeges digitalizálásra fordítják az összeget. A HVG azt írta: az ország első könyvtárának katasztrofális az informatikai helyzete, a magyar kultúrkincsnek csak elenyésző százalékát digitalizálták, és az intézmény vesztese is volt az elmúlt évek kulturális politikájának. 4 milliárd forintos támogatása 1,5 milliárdra esett, eredetileg nyolcszáz fős munkatársi gárdájának már csak fele dolgozik a könyvtárban.”

Forrás:
Tízmilliárdos forrást kap az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) informatikai fejlesztésre és digitalizációra; R. Kiss Kornélia; mno.hu; 2016. szeptember 8.

Szakirodalom

A tiszta fejlesztések inkubációjának legjobb gyakorlata inkubátor szervezetek számára

„A CIE avagy Cleantech Incubation Europe (INTERREG IVC) kutatási program azért jött létre, hogy Európa-szerte összegyűjtse és megossza azokat a legjobb gyakorlatokat a „tiszta technológiai” fejlesztések területén, amelyek segíthetik a szektorban létrejövő új vállalkozások (startupok) elindítását. A kutatási program eredményei közé tartozó kutatási összefoglaló „Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe” címmel jelent meg 2014-ben, mely szakmai kiadvány tartalmazza azokat a tudományos
elemzéseket és megállapításokat, amelyeket a programban részt vevő szakértők saját és közös tapasztalataik alapján megfogalmaztak. Különösen fontos megjegyezni az elkészült elemzésekkel
kapcsolatosan, hogy még azokban fejlesztési régiókban (Peterborough-Cambridge, Helsinki, Koppenhága, Delft) is sok kritikát fogalmaz meg az ott működő inkubátorszervezetekkel kapcsolatosan,
amelyek Európa leginnovatívabb gazdasági térségeinek tekinthetők.

A „TISZTA FEJLESZTÉSEK INKUBÁCIÓJÁNAK LEGJOBB GYAKORLATA INKUBÁTOR SZERVEZETEK SZÁMÁRA” című szakkönyv a Cleantech Incubation Europe kutatási program olyan analizáló kivonatának tekinthető, amely egyrészt hazai szempontú összefoglalását adja az elvégzett kutatásoknak, valamit a szakmai tartalmak bemutatása során értelmezi azokat az eltérő gazdasági körülményeket és fejlesztési irányokat, amelyek nélkül az európai best practice-ok megértése nehezen menne. Az egyes fejezetekben nemcsak a vizsgált inkubációs központok és az azokat támogató egyéb európai infrastruktúrák részletes leírását találhatjuk meg, hanem a hozzájuk tartozó elemzéseket is. Jelen szakkönyv ugyanakkor nem tartalmazza az elvégzett nemzetközi vizsgálatok, elemzések mélyebb részleteit, viszont a könnyebb megértés elősegítése érdekében belekerültek olyan, a hazai fejlesztési környezet számára kevéssé ismert elméleti kiegészítések, mint a transition thinking (átalakuló gondolkodás) és transition management (átalakulás menedzsment) fogalmai és az ezekhez tartozó mélyebb értelmezések. A kézikönyv utolsó fejezetében a tiszta fejlesztések megvalósításához kapcsolódó hazai modell és az ezt támogató inkubációs lehetőségek is bemutatásra kerülnek, melyek a nemzetközi tapasztalatok egyfajta magyar, a hazai gazdasági környezetre vonatkozó adaptációjának tekinthetők.

A klímaváltozás hatásainak egyre nagyobb mértékű megjelenése a váratlan gazdasági kiadások között, jól érzékelteti, hogy eljött az ideje egy olyan közös fejlődési stratégia kidolgozásának, mely lehetővé teszi Európa számára, hogy maga mögött hagyja a fosszilis energiahordozók felhasználásán alapuló technológiákat, minimalizálja az üvegház-hatású gázok kibocsátását, és maximalizálja a saját termelésű megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. Az elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy a gazdasági válság okozta piaci ellentmondások miatt, a piaci rendszerek önállóan nem képesek megoldani a tiszta fejlesztések, új innovációk gazdasági érvényesülését. Mindenki számára világos, hogy ezek a fejlődési utak nem csak a környezetvédelmi célok okán lesznek fontosak a jövőben, hanem kiemelkedő szerep jut ezen szektornak a munkanélküliségi problémák kezelésében, a lokális gazdasági rendszerstruktúrák megerősödésében, illetve egy hatékony köztulajdonhoz és magántulajdonhoz kapcsolódó együttműködési gyakorlat kialakításában. A tiszta technológiákat adaptáló startup–vállalkozások reményeink szerint aktívan részt vesznek ebben a mindenki számára előnyös folyamatban, melynek konkrét környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyei vannak…”

Forrás:
A tiszta fejlesztések inkubációjának legjobb gyakorlata inkubátor szervezetek számára; Fogarassy Csaba; L’Harmattan Kiadó; ISBN 978 963 4142 17 1; 2016 (pdf)
Lásd még korábbi cikkünket: Tiszta fejlesztések inkubációjának „jó gyakorlata” politikai döntéshozók részére a megfelelő startup környezet kialakításához és
Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe (pdf)

Állami szerepvállalás a német gazdaságban

„A tanulmány célja, hogy átfogó történeti perspektívában áttekintse az állami vállalatok szerepét és jelentőségét a német gazdaságban az egységállam megszületésétől napjainkig. Ennek során bemutatja, hogy a német területeknek a XIX. századi európai centrumországoktól eltérő fejlődési sajátosságai hogyan hatottak a korabeli tudományos gondolkodásra, és hogyan befolyásolták hosszabb távon is a piachoz, illetve államhoz fűződő viszonyát a politikai elitnek. Kitér arra, hogy a két világháború okozta sokkok, a nemzetiszocialista diktatúra kialakulásához kapcsolódó tapasztalatok hogyan tükröződtek vissza az NSZK gazdaságpolitikájában. A tanulmány ugyanakkor nem vállalkozik arra, hogy a második világháborút követően a szovjet érdekszférában létrejövő Német Demokratikus Köztársaság gazdasági rendszerét is bemutassa, tekintettel arra, hogy egy szocialista gazdaság működésének elemzése lényegesen más fogalmi és elemzési keretet igényelne. A modern, újraegyesülő Németország esetében a 80-as, 90-es évektől a privatizáció felgyorsulása, az azt követő munkaerő-piaci liberalizáció és a jóléti állam reformja, illetve az állami vállalatok teljesítménynövelése, a transzparencia fokozása vált kulcskérdéssé. A cikk ennek fő mozzanatait és politikai hátterét is igyekszik bemutatni.”

Forrás:
Állami szerepvállalás a német gazdaságban; Naszádos Zsófia; Műhelytanulmányok 116.; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet; 2016. augusztus (pdf)

Területi változatosság és hálózatok (konferencia)

Meghívó

Területi változatosság és hálózatok

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara az MTA Szegedi Területi Bizottság Gazdaságtudományi Szakbizottságával, a Központi Statisztikai Hivatallal és a Területi Statisztika című folyóirattal közösen konferenciát szervez Területi változatosság és hálózatok címmel, melyre tisztelettel meghívjuk lapunk érdeklődő olvasóit!
A konferencia időpontja: 2016. szeptember 28. 10.00
Helyszíne: MTA SZAB székház
Cím: 6720 Szeged, Somogyi u. 7.

Tervezett előadások
Tom Broekel: Social network analysis in regional science
Brandmüller Teodóra: Territorial indicators for policy purposes: NUTS regions and beyond
Dövényi Zoltán – Németh Ádám: A „kiművelt emberfők” térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben
Kiss János Péter: egyeztetés alatt
Kotosz Balázs – Lengyel Imre: Területi konvergencia a V4 országokban
Nemes Nagy József: Tér, függés, kohézió, hálózatok
Kuttor Dániel – Pál Zsolt: Gazdasági EKG
Pálóczi Gábor – Pénzes János: Az ingázási hálózaton alapuló térfelosztási módszerek összehasonlító vizsgálata
Szakálné Kanó Izabella: Az entrópia-dekompozíció alkalmazási lehetőségei a hazai térségekben megfigyelhető vállalati dinamika vizsgálatában
Vida György: Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben.

A szervezők fenntartják a programváltoztatás jogát!
A konferencia részvétel ingyenes.
A rendezvényen adjuk át a Területi Statisztika 2015. évi „legnívósabb tanulmányainak” díjait.
Jelentkezni lehet a regionalstatistics@ksh.hu e-mail címen 2016. szeptember 16-ig!”

Forrás:
Területi változatosság és hálózatok; Területi Statisztika (a Magyar Urbanisztikai Társaság cikke nyomán); 2016. szeptember

Az EU területi politikájának a változásai kelet-közép-európai nézőpontból

„Az EU bővítése és Közép-Kelet-Európa integrációja a centrum-periféria relációban történik. Ezen országoknak kettős függősége alakult ki: a gazdaságuk az FDI-tól, a közszféra fejlesztései az uniós támogatásoktól függnek. Az EU politikájában az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett változások kedvezőtlenek a kohéziós szakpolitika és a kevésbé fejlett régiók és kohéziós országok szempontjából. A strukturális és kohéziós politika alárendelődött a lisszaboni stratégiának, majd a „területileg vak” Európa 2020 stratégiának. Ma már az új kohéziós politika inkább szolgálja az általános integrációs célokat, a szupranacionális kormányzás erősítését, mint közvetlenül a regionális szakpolitikát. A kohéziós politika eddigi kedvezményezetteinek a szempontjából kedvezőtlennek minősíthetjük, hogy egyre nagyobb hangsúlyt és támogatást kapnak a fejlett területek és a nagyvárosi régiók. Ha az unió minden régiójában támogatja az erőforrások minél jobb hasznosítását, akkor az a centrumtérségek, a nagy gazdasági koncentrációk további erősödéséhez és a perifériák végleges leszakadásához vezet. Az EU versenyképességének az erősítése úgy is megtörténhet, hogy fenntartjuk a klasszikus szolidaritásra épülő területi politikát, és eszközeit továbbra is a kohéziós országok és a legelmaradottabb régiók fejlesztésére fordítjuk.”

Forrás:
Az EU területi politikájának a változásai közép-kelet-európai nézőpontból; Faragó László; Tér és Társadalom; 30. évf., 2. szám, 3-22. oldalak; 2016 (pdf)
Szerkesztői megjegyzés: A „Közép-Kelet-Európa” kifejezés használata téves! „Kelet-Közép-Európa” a helyes – azaz Közép-Európa keleti része.

Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintettek részvételének aspektusából

„Tanulmányunkban a hazai vidéki nagyvárosok tervezési folyamata során megvalósuló érintetti részvételt elemezzük. Érdeklődésünk középpontjában az áll, hogy az érintetteknek milyen lehetőségük van a fejlesztési folyamat aktív részesévé válni, milyen korlátok állnak ennek útjában. A 23 hazai megyei jogú város 2013 és 2014 során elfogadott partnerségi egyeztetési terveit, városfejlesztési koncepcióit és integrált településfejlesztési stratégiáit elemeztük, kvalitatív tartalomelemzés segítségével. Ez lehetőséget adott arra, hogy a dokumentum felszíni rétegét (miszerint beszélünk a részvételről, és azt fontosnak tartjuk), ütköztessük a dokumentumok mélyrétegeinek felszínre hozható tartalmával (miszerint valójában csak beszélünk a részvételről). Következtetésünk, hogy a legtöbb érintett számára a részvétel hazai gyakorlata nem saját ügyeik előmozdításának szabadságát nyújtja, hanem a tényleges lehetőségektől történő megfosztás módját jelenti. Így a helyi fejlesztés „hogyanja” egyrészt önmagában is a jóllét csökkentésének irányába hat, hiszen a részvétel mint értékesnek tekinthető lehetőség nem választható a helyi szereplők jelentős része számára. Másrészt, így a szereplők a részvétellel mint eszközzel sem tudnak élni, hogy előmozdíthassák a számukra kívánatosabb fejlesztési eredmények létrejöttét.”

Forrás:
Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintettek részvételének aspektusából; Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Elekes Zoltán, Páli-Dombi Judit; Tér és Társadalom; 30. évf., 2. szám, 45-62. oldalak; 2016 (pdf)

Irányelvek és ítélet – a német területfejlesztés és -rendezés aktuális eseményeiről

„A német területrendezési miniszterek konferenciája 2016. március 9-én elfogadta A területfejlesztés irányelvei és cselekvési stratégiái Németországban c. anyagot. A konferencia négy stratégiai irányelvben – a versenyképesség erősítése, a közszolgáltatások biztosítása, a területfelhasználás irányítása és fenntartható fejlesztése, valamint a klímaváltozás és az energiafordulat kezelése – fogalmazza meg a német területi politika útmutatását. A cikk ismerteti a határozatot, valamint a negyedik irányelvet (az első hármat a Tér és Társadalom olvasói már ismerik), továbbá a konferencia külön, a településhálózati koncepcióra vonatkozó határozatát. Végül a cikk kitér a Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2015. évi ítéletére, mely erősíti az érintett ingatlantulajdonosok jogait és közvetve hozzájárul a regionális tervek jobb minőségéhez.”

Forrás:
Irányelvek és ítélet – a német területfejlesztés és -rendezés aktuális eseményeiről; Brenner János; Tér és Társadalom; 30. évf., 2. szám, 63-69. oldalak; 2016 (pdf)