Skip to main content

38. szám, 2016. szeptember 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kovács Zoltán, államtitkár, az Országgyűlésben: cél a hatékony, erős, szolgáltató közigazgatás

„A szolgáltató állam további átalakítását, javítását szolgálja a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási hivatalok megerősítésével összefüggő törvények módosításáról, valamint az egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló törvényjavaslat – mondta Kovács Zoltán, területi közigazgatásért felelős államtitkár szerdán az Országgyűlésben.

Államtitkár: cél a hatékony, erős, szolgáltató közigazgatás
Kovács Zoltán, területi közigazgatásért felelős államtitkár expozéjában azt hangsúlyozta: a 21. század kívánalma egy hatékony, erős szolgáltató, közigazgatás megteremtése, amelyhez a magyar állampolgárok és vállalkozások bizalommal fordulhatnak, mert képes ügyeik gyors, hatékony elintézésére magas szakmai színvonalon. Szerinte a benyújtott a törvényjavaslat, amely összesen 132 törvény technikai módosítását jelenti, a szolgáltató állam további átalakítását, javítását szolgálja. Mint mondta, a javaslat a bürokrácia csökkentés és az új eljárásjogi szabályozásra való felkészülés érdekében, bizonyos és kivételes esetekben egyfokúvá teszi a közigazgatási hatósági eljárásokat. Hozzátette: hosszú évek tapasztalatai alapján bizonyos ügytípusokban alacsony a fellebbezések aránya, így szükségtelen a másodfokon eljáró államigazgatási apparátus költséges fenntartása, de természetesen ezekben az ügyekben lehet kérni a bírósási felülvizsgálatot.

Hangsúlyozta: az államigazgatás célja az állampolgárok és a vállalkozások szolgálata, az ország gazdasági és a társadalmi fejlődésének elősegítése, ennek azonban 2010 előtt nem tudott megfelelni az állam a túlbürokratizáltság miatt. Felidézte: a kormány 2010 óta több szakaszos folyamat keretében kezdte meg az állampolgárközpontú, hatékony államigazgatás megteremtését, a szolgáltató állam kialakítását. Emlékeztetett arra, hogy a kormány első lépésben, 2011-ben létrehozta a kormányhivatalokat, majd 2013-ban megkezdték működésüket a járási és fővárosi kerületi hivatalok, vagyis létrejött a magyar államigazgatás központi, megyei és helyi szintre épülő rendszere. Majd – folytatta – 2015 áprilisában a kormány végrehajtotta a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és a működési rendszerének átalakítását, így ezek a hivatalok egységes szervezettel, világos hatáskörökkel látják el feladatukat.

Az államtitkár szerint ezek az intézkedések egy erős, költséghatékonyan és racionális működő államigazgatást eredményeztek, amelynek hatékonyságáról több hazai és külföldi jelentés is tanúskodik, ugyanakkor a tanulmányok rámutattak arra, hogy Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükség van a bürokrácia és az adminisztratív terhek további csökkentésére.

A kormány ezért döntött az adminisztratív terhek csökkentéséről, az államigazgatásban dolgozók javadalmazásának reformjáról, az ágazati életpályák kialakításáról és az államigazgatás központi szintjének átalakításáról és helyi szintjének megerősítéséről – mondta.

Jelezte: a kormány az elmúlt fél évben teljes körűen átvizsgált összesen 90 központi költségvetési szervet, illetve minisztériumi háttérintézményt, és megállapította, hogy az ezek által ellátott állami feladatok ugyanolyan hatékonyan elláthatók fővárosi vagy megyei kormányhivatali szinten vagy minisztériumokban. Ezért a kormány úgy döntött, hogy félszáz központi hivatalt, illetve minisztériumi háttérintézményt szüntet meg jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-től és március 31-től – tette hozzá.

Fidesz: a javaslat jól illeszkedik a bürokráciacsökkentési folyamatba
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka a közigazgatás legfontosabb képességeit sorolva a hozzáférhetőséget, az ügyfélterhet, az erőforrás-gazdálkodást, a felkészültséget és az elégedettséget említette. A mostani javaslat jól illeszkedik a kormány által meghirdetett bürokráciacsökkentés folyamatába, annak szerves része – emelte ki.

A politikus emlékeztetett, hogy a kormány 2015. decemberében határozott a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő központi háttérintézmények felülvizsgálatáról valamint a járási hivatalok megerősítéséről. Ennek keretében a Miniszterelnökség 90 központi költségvetési szerv és minisztériumi háttérintézmény felülvizsgálatát végezte el. A hatáskör-racionalizálás és a felülvizsgálat eredményeként a kormány pontosan meghatározta, hogy mely központi hivatalokat és költségvetési szerveket alakítják át, ezért senkit nem ér meglepetésként a most tárgyalt törvényjavaslat – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy több mint 40 költségvetési szerv szűnik meg jogutódlással vagy anélkül. A központi szinten elhelyezkedő minisztériumok stratégiai, szakmai irányítási, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó feladatokat látnak el, míg a hatósági feladatok területi szinten a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz, helyi szinten pedig a járási illetve kerületi hivatalokhoz kerülnek. Az átalakítás nem érinti a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi, az adó- és vámhatósági valamint intézményfenntartói feladatokat ellátó költségvetési szerveket – emelte ki.

KDNP: az áttekinthetetlen államigazgatás korlátozza a versenyképességet
Hargitai János (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a kormány időben felismerte, az államigazgatás bürokratikus volta, nagysága, áttekinthetetlensége korlátozza a versenyképességet.

Az előterjesztés a központi igazgatás szintjén végez átalakításokat – mondta, hozzátéve, hogy a kormány az érdemei döntéseket meghozta a maga szintjén, amikor határozott az érintett kilencven központi intézménynek a sorsáról. A törvény pedig ennek a döntésnek a technikai követése – közölte.

A KDNP szerint az átalakítással egy ügyfélbarátabb, költséghatékonyabb és versenyképesebb államigazgatási rendszer valósul meg – jelentette ki.”

Forrás:
OGY – Krónika 2. rész (központi hivatalok felülvizsgálata); Webrádió; 2016. szeptember 14.

Átfogó közszolgálat-fejlesztés az NKE-n: indul a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 – „ A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés”

„Hivatalosan is elindult csütörtökön a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projektje. A Ludovika kápolnájában tartott nyitóeseményen Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kifejtette, hogy a projekt legfőbb célja a közszolgálattal foglalkozó tudományos tevékenységek támogatása, és ezeken keresztül az, hogy járuljon hozzá a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.

Az ünnepélyes projektindító az NKE doktori iskoláinak tanévnyitó ünnepségével vette kezdetét. Ahogy Patyi András fogalmazott: a projekt nyitórendezvénye szorosan kapcsolódik a tanévnyitóhoz, hiszen A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt számos ponton fog kapcsolódni a doktorandusz hallgatók és oktatók munkásságához.

A doktori tanév integráns része az egyetemi élet működésének – kezdte meg beszédét az intézmény vezetője. Patyi András kifejtette, hogy az egyetem doktorandusz képzései sokak számára újnak gondolt, ám régi tudományterületekkel foglalkoznak, amelyek több ezer éves, az állam működésével foglalkozó tudományok. Az NKE szerencsés helyzetben van, hiszen négy doktori iskolával is rendelkezik, amely az államtudományok területén kutat: Hadtudományi Doktori Iskola, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, Rendészettudományi Doktori Iskola.

Széchenyi idézetével folytatta a rektor. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – majd hozzátette, a doktori képzés a tudomány önálló művelésére készít fel. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy a doktoranduszoknak arra kell koncentrálni, hogy amit csinálnak, az tényleg tudomány legyen. „Ne „kutatgassanak”, ne „publikálgassanak”, soha ne elégedjenek meg fél gondolatokkal!” – mondta, hiszen a doktori képzés lényege, hogy ne a tudomány mezsgyéjére juttassa el, ne a félműveltség mázával kenje be a hallgatókat, hanem hogy „juttassa be a tudományos igényesség, a tudományos módszertan, a tudományos eredmények előállításának a világába.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az együttműködés egyeteme, amiben szeretne a legjobb lenni – zárta gondolatait az intézmény vezetője. Az „együttműködés” eszményét, mint kitűzött célt vetítette elő a megjelent doktorandusz hallgatóknak, majd megnyitotta a 2016/2017-es tanévet.

Az ünnepélyes fogadalomtételt követően Patyi András a KÖFOP 2.1.2-es projekt szponzoraként szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kihangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú a meginduló projekt az egyetem és a magyar felsőoktatás életében, hiszen számos közös kutatás, fejlesztés és program fog megvalósulni az intézmények közös együttműködésével, amely kihat a közszolgálat egészére. Három fontos területet emelt ki a 2,5 éves projekt megvalósítása során. Ez a tudás, a kompetencia és a mérhető fejlesztés. A rektor célja, hogy a projekt lezárása után az NKE egy jobb egyetem legyen, és az államtudomány az ország tudományos életében is a megfelelő helyre kerüljön.

A 11,5 milliárd forint támogatásból megvalósuló projektet az NKE a saját erőforrásai mellett egy együttműködési rendszer keretén belül szeretné végrehajtani. „Több mint 20 egyetemmel, különböző közigazgatással, közszolgálattal foglalkozó intézménnyel, állami szervezettel fogunk együttműködni, olyanokkal is, akik az elmúlt évek során fenntartással álltak az NKE működéséhez”- mondta Patyi András. A cél a közigazgatás, a közszolgálat és az állam versenyképességének növelése, a vonatkozó tudás mennyiségének és szintjének növelése, a közszolgálat szervezeti és személyi kompetenciájának fejlesztése. „A megvalósítás az egyetemek, konzorciumok, kutatócsoportok, kutatóműhelyek összefogása keretében zajlik”- tette hozzá.

A rektor kifejtette, hogy az előkészítő munka véget ért, most már a kutatások és a fejlesztésen van a hangsúly, majd külön kiemelte Prof. Dr. Kis Norbert és Prof. Dr. Padányi mk. dandártábornok rektorhelyettesek tevékenységét, akiknek rengeteg munkája volt a projektek tervezése és a fejlesztések szakmai előkészítése során.

„Eljött az igazság pillanata” – kezdte meg beszédét Prof. Dr. Padányi József, a projekt szakmai vezetője. Az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a projekt szakmai és menedzsment oldala már kész, megteremtettek mindent ahhoz, hogy a kutatások megkezdődjenek.

„A projekt célcsoportja mindenki, aki hozzá akar tenni valamit az államtudományok területén a tudásbázishoz” – folytatta Padányi József. A projekt beleolvad a felsőoktatás feladatrendszerébe, hiszen megvalósul a kutatás, amelyek során új eredmények születnek, ami végül a hallgatók, az érdeklődők asztalára kerülhet tananyag formájában – fejtette ki.

A feladatok során a rektorhelyettes három fontos pontot jelölt ki: műhelytevékenységek megvalósítása, fenntarthatóság és átláthatóság. Bízik benne, hogy hasonló lelkesedéssel fog megvalósulni a projekt, mint ahogy a szakmai előkészítő munka folyt, és reméli, hogy a 2018-as záró rendezvény során sikerül beszámolni arról, hogy a projekt elérte a megfogalmazott céljait.

A program céljai hét alprojektben valósulnak meg, amelyeket a vezetőik ismertettek röviden.

A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása alprojektben koncentrálódnak a projektben elérhető kutatási, pályázati lehetőségek, amelyeket az Államkutatási és Fejlesztési Intézet fog össze Dr. Auer Ádám vezetésével. Ezek többek között a közigazgatás hatékonyságát és a minőségi állami működés támogatását szolgáló tudásközpont létrehozását szolgálják. A nemzetköziesítésre, a külföldi jó gyakorlatok átültetésére, a nemzetközi tudástranszferre is külön alprojekt jött létre A közszolgálat-fejlesztés nemzetközi kompetencia igényeinek támogatása címmel, amelyet Dr. Bóka János vezet, s amelynek célja a nemzetközi közszolgálati személyi állomány tudományos munkásságának támogatása és elősegítése.

Dr. Nyikos Györgyi vezetésével A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése címmel külön terület foglalkozik majd olyan képzési programok indításával, amelyek kifejezetten a fejlesztéspolitika területére irányulnak, olyan szakembereknek a képzésére, akik az uniós beruházások és fejlesztések megvalósításával tudnak szakértői szinten foglalkozni.

Szintén Nyikos Györgyi viszi A helyi önkormányzati közszolgálati stratégia-fejlesztési képességek erősítése alprojektet, amely a helyi önkormányzati tudásgyarapításra irányul. A cél olyan jó gyakorlatok hozzáférhetővé tétele és szakértői hálózat kialakítása, amely segíti a helyi önkormányzatok hatékony működését, a lakossági részvétel erősítésével, a civil szféra bevonásával.

Mindemellett az NKE évek óta foglalkozik a jó állam jellemzőinek kutatásával, annak mérhetőségével, s erre a projekt keretében kiemelten lesz lehetőség a jövőben, olyannyira, hogy a KÖFOP-programok egészére irányulóan az NKE fogja a monitoring eljárást lebonyolítani a Dr. Kaiser Tamás által vezetett, A Jó Állam Mutatók című alprojekt keretében. Ennek eredményeként a jó állam mutatókról adatbázis és nyilvántartó rendszer jön létre, mindez hozzájárul a Jó Állam Jelentés évenkénti kiadásához.

A projekt egyik legfőbb célja a fenntartható eredmények felmutatása. Az NKE a közszolgálati dolgozók közvetlen képzése mellett olyan kutatásokat fog megvalósítani, tudásközpontokat létrehozni, amelyek hosszú távon biztosítják a közigazgatás egészének magas színvonalú működését. Az egyetem a kutatási eredményeket, a létrehozott tudást (tankönyvek, publikációk, jó gyakorlatok stb.) egy közszolgálati tudásportálon mindenki által hozzáférhetővé kívánja tenni, hogy a jövőben a közigazgatás minden szereplője fel tudja majd használni azt a minőségi szolgáltatás biztosításához. A közszolgálati szellemi vagyon fejlesztése, a tudáshoz jutás elősegítése alprojektet Dr. Peres Zsuzsanna vezeti.

Mindezen célokat egy olyan szolgáltatató központ támogatná, amely a személyi állomány erősítésével és kompetencia-fejlesztésével segítené humán oldalról a projekt egészének megvalósítását. A Közszolgálati Kiválóság Központ fejlesztése alprojekt vezetője Dr. Horváth József.”

Forrás:
Átfogó közszolgálat-fejlesztés az NKE-n; Podobni István; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. szeptember 9.
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés; Széchenyi 2020

Nemzeti Adókonzultáció kezdődik

„Idén csaknem 440 ezer magánszemély bevallását készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), jövőre a rendelkezésére álló adatok alapján külön kérés nélkül, automatikusan tölti majd ki a személyi jövedelemadó bevallást a hivatal – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Tállai András elmondta azt is, hogy az ügyfelek érdekének lehető leghatékonyabb kiszolgálása érdekében a NAV nemzeti adókonzultációt kezdeményezett az adószakma képviselőinek meghívásával, amely szeptember 22-én kezdődik. Mint mondta, szükség van az adórendszer további átalakítására, példaként az adóeljárást említve, amihez számítanak az adószakma minden szereplőjére. Az adóhivatallal szemben elvárás, hogy egyrészt a cégek versenyképességének növelésével a lehető legjobban segítse a gazdaság fejlődését, ugyanakkor gyorsan megtalálja és haladéktalanul fellépjen a csalárd résztvevők ellen – mutatott rá.

Az államtitkár ismertette, a közigazgatásban az egyik legnagyobb ügyfélforgalmat a NAV bonyolította 2016 első félévében. Az ügyfélszolgálatokat csaknem 1,6 millió ügyfél kereste fel személyesen, és mintegy 430 ezer esetben kaptak telefonon keresztül azonnali tájékoztatást az érdeklődők. Az adóhivatal honlapját is egyre többen használják, szeptember 15-ig több mint 48 milliós megtekintést regisztrált a rendszer – tette hozzá.”

Forrás:
Idén csaknem 440 ezer magánszemély bevallását készítette el az adóhatóság; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. szeptember 18.

Közigazgatás, politika

Elsőként Algyőn fogadott ügyfeleket a mobilizált kormányablak

„Tizennégy Csongrád megyei településre látogat el hét munkanap alatt a mobilizált kormányablak. A műholdkapcsolattal rendelkező ügyfélszolgálati kisbusz okmányirodai szolgáltatásokat nyújt, elsődlegesen olyan településekre települ ki, ahol nincs kormányablak – tájékoztatott Juhász Tünde kormánymegbízott. Elsőként az algyői faluháznál várták a lakosokat, a település polgármestere például lányainak igényelt új személyi okmányokat.

Az országban elsőként Csongrád megyében indult körútra a mobilizált kormányablak, a kisbusz szolgáltatásait a Körös-Toroki Napok, illetve a Szegedi Ifjúsági Napok fesztiválozói már igénybe vehették, de ez az első akció, amikor olyan településekre települ ki, ahol nincs kormányablak, vagyis a lakosságnak nem kell a járási központig elutaznia az ügyintézéshez. Csongrád megye 60 települése közül 8 helyen van kormányablak, másutt ügysegédek végzik a személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézést, összesen 33-an.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) által működtetett mobil ügyfélszolgálat elsőként Algyőn, a faluház előtt várta a helybélieket, ahol Juhász Tünde kormánymegbízott elmondta, a felszerelésével együtt mintegy 40 millió forint értékű kisbusz tulajdonképpen két kormányablak, amelyben minden olyan okmányirodai szolgálgatás elérhető, mint a járási központokban lévő épületekben. Hozzátette, a KEKKH elsődlegesen azért alakította ki a kisbuszt, hogy katasztrófák esetén megkönnyítse és gyorsítsa az ügyintézést, illetve olyan esetekre, amikor tömegesen szükség van az okmányügyintézésre, de az érintettek nem tudnak eljutni a hivatalba. Juhász Tünde szerint nemcsak katasztrófahelyzetben lenne szükség minél több ilyen speciálisan felszerelt járműre, hiszen Csongrád megye 52 településén nincs kormányablak. „Hét munkanap alatt mind a hét Csongrád megyei járásba ellátogat a kisbusz két-két településre, így összesen tizennégy településen lehet igénybe venni a szolgáltatásokat. Elsődlegesen olyan településeket igyekeztünk kiválasztani, amelyek távolabb esnek a járási székhelyektől, de szociális intézménybe is ellátogatunk Nagymágocson, ahol a bentlakók egészségügyi helyzete nehézkessé teszi, hogy eljussanak egy kormányablakba. A mórahalmi fürdőben pedig kimondottan a határon túli magyar állampolgárokat célozzuk meg” – magyarázta a kormánymegbízott. Juhász Tünde elmondta, a mobil kormányablak eddig még sosem települt ki, csak fesztiválokon lehetett igénybe venni a szolgáltatásokat, vagyis Csongrád megyében most egy tesztüzem zajlik. „Bízunk abban, hogy a jövőben több ilyen busz lesz az országban, mi Csongrád megyében is örülnénk egy ilyen járműnek, hiszen 52 településen tudnánk még gördülékenyebbé tenni a kormányablaki ügyintézést” – hangsúlyozta.

A kezdeményezést, amit a mobil postához hasonlított, pozitívnak értékelte Molnár Áron polgármester. „A településen élők nagyon örülnének, ha ez a kormányablak rendszeresen kitelepülne hozzánk, különösen azok, akik nem Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen dolgoznak” – fogalmazott. A polgármester példaként elmondta, három gyermekének személyi igazolványt kell csináltatnia, s ehhez mindkét szülőnek jelen kell lennie. Így most nekik sokkal egyszerűbbé vált az ügyintézés azzal, hogy gyakorlatilag házhoz jött a kormányablak.

„Tavaly májusban járt le a személyi igazolványom, amit észre sem vettem eddig, ezért nagyon örülök annak, hogy kijött ide hozzánk a kormányablak. A szociális otthon vezetője mondta, hogy nézzük meg az okmányainkat, így derült ki, hogy már több mint egy éve lejárt a személyim” – mondta el Kondász Ilona. Hozzátette, nagyjából ötperces volt az ügyintézés, és nagy segítség volt számára, hogy nem kellett Szegedre beutaznia. Kovács Sándorné is személyi igazolványt és lakcímkártyát igényelt a kisbuszban. Ő annak örült a legjobban, hogy nem kellett sorban állnia, szerinte ha a megyeszékhelyre kellett volna beutaznia, sokat kellett volna várakoznia.

A kisbuszban a személyazonosító igazolvány ügyintézés mellett útlevelet is lehet igényelni, de ügyfélkapu regisztrációra is lehetőség nyílik. A speciálisan felszerelt járműben még az illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak bankkártyás kifizetése is lehetséges. A lakcím kártyát helyben is le tudják gyártani, a személyi igazolványért pedig annak elkészülte után egy kormányablakba kell elmenni. A mobil kormányablak a Szegedi járásban Algyő mellett Deszkre települt ki, a Kisteleki járásban Csengelére és Ópusztaszerre látogat el szeptember 14-én. Csütörtökön Nagymágocson, majd Székkutason, pénteken Bordányban, Ruzsán és a mórahalmi Erzsébet gyógyfürdőben várja a lakosokat. Szeptember 19-én előbb Tömörkényen, majd Csanyteleken, illetve Szegváron, kedden pedig Csanádpalota után Apátfalván zárul a roadshow.”

Forrás:
Elsőként Algyőn fogadott ügyfeleket a mobilizált kormányablak; Varga Anna; Szeged Ma; 2016. szeptember 13.

Az Országos Bírói Tanács állásfoglalása a közigazgatási bíráskodásról

„Az Országos Bírói Tanács mai ülésén állásfoglalást fogadott el a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, valamint a regionális kollégiumokat érintő törvénymódosítás-tervezettel összefüggésben.

5/2016. (IX.13.) Állásfoglalás
Az Országos Bírói Tanács, mint a bírák által demokratikusan választott testület kötelességének érzi kinyilvánítani, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, valamint a regionális kollégiumokat érintő törvénymódosítás-tervezete megbontja a 2012 januárjától működő új, egységes igazságszolgáltatási igazgatási modellt.

A tervezet figyelmen kívül hagyja az OBT és az OBH elnökének jelenlegi ellenőrzési és irányító feladatkörét, a bíróvá válás általános szempontjait indokolatlanul módosítja, valamint megváltoztatja a vezetői kinevezés és számonkérés egységes rendszerét, és nem rendezi a munkaügyi szakbíráskodás jövőbeni helyzetét.
A Tanács aggályosnak tartja azt is, hogy a tervezett regionális ítélkezési fórumok felállítása az ügyfelek igényérvényesítését esetenként jelentős mértékben megnehezítheti. ”

Forrás:
Az Országos Bírói Tanács állásfoglalása; Bíróság; 2016. szeptember 13.

Az ötvenezredik ügyfél a Martonvásári Kormányablakban

„A martonvásári második generációs kormányablakban is egy helyen intézhetőek az okmányirodai és a kormányablakos ügyek. Az ügyfelek többsége egy alkalommal több kérelmet is benyújt, így a kormányablak nyitásától, 2014. március 6-tól 2016. augusztus 25-ig ötvenezer ügyfél 69 ezer 342 ügyet intézett az ügyfélszolgálaton.

Dr. Koltai Gábor, a Martonvásári Járási Hivatal vezetője és Fabók Lászlóné kormányablak-vezető virágcsokorral és emléklappal köszöntötte Hajdu Gabriella Anna martonvásári lakost, aki gépjármű ügyintézés céljából kereste fel a kormányablakot, ötvenezredik ügyfélként.

A kormányablakban az ügyfelek 85 százaléka okmányirodai ügyet intéz. Ezeknek mintegy 75-80 százaléka személyes okmányok készítésével (pl. személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél) kapcsolatos, 20-25 százaléka pedig gépjárművek tulajdonjog változásának átvezetésével és gépjármű okmányok cseréjével kapcsolatos kérelemmel keresi fel a hivatalt.
A kormányablakos ügyek (az összes martonvásári járási hivatali ügy kb. 15 %-a) nagy részénél családi pótlék, gyes, anyasági támogatás, nyugdíj, TAJ-kártya, tulajdoni lap iránti kérelemmel és tájékoztatás-kéréssel (pl.: hatóságok címe, elérhetősége) fordulnak az ügyfelek.

A kormányablakokban intézhető ügykörök száma az elmúlt években folyamatosan bővült. Jelenleg az ügyfelek több mint ezernégyszáz ügytípus intézéséhez kaphatnak segítséget gyorsan és hatékonyan az integrált ügyfélszolgálatokon, egységes szakmai színvonalon, korszerű informatikai eszközök alkalmazásával…”

Forrás:
Az ötvenezredik ügyfél a Martonvásári Kormányablakban; Fejér Megyei Kormányhivatal; 2016. szeptember 13.

Trócsányi László: az önálló közigazgatási bíráskodás évszázados eszme

„Az önálló közigazgatási bíráskodás mellett érvelt Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. szeptember 16-án Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) az alaptörvényről rendezett konferencián.
Hangsúlyozta: nem egy, az elmúlt időszakban lezárult kodifikációnak vannak 19. századi előzményei, „elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be”. Az államszervezet és az államiság alaptörvénybeli megjelenéséről szervezett tanácskozáson ilyen, már a 19. században megjelent és most megvalósuló eszmére példaként az önálló közigazgatási bíráskodást említette.

A miniszter ennek alátámasztására idézett Egyed István: A mi alkotmányunk című, 1943-as kötetéből, amelyben a szerző kifejti, vagy a rendes bíróság ítélkezzék közigazgatási ügyekben is, vagy – ami talán szakszerűségi szempontból még helyesebb –, a bírói függetlenség teljével ellátott olyan külön szakbíróság, mint a mi közigazgatási bíróságunk.

A miniszter az államszervezet és államiság kapcsolatáról szólva beszélt a történeti alkotmányról, amely – mint mondta – „vezérfonalként végigkísérte” Magyarországot a jelenkorig. Szavai szerint ennek egyik első darabja az Aranybulla, amely az államiságot és államszervezetet évszázadokon keresztül fenyegető számtalan kihívásra emlékeztet, és amelyekkel nélküle nem lehetett volna sikerrel megküzdeni.

Úgy vélte, a magyarság megmaradása jelentős részben történeti alkotmányának köszönhető, mivel az íratlan alkotmányban rejlő nagyfokú rugalmasság hiányában az ország idegen hatalmak általi megszállása, a központosító törekvések és a magyar államszervezet felszámolására tett kísérletek az államiság megsemmisülését vonhatták volna maguk után.

A történeti alkotmány által felölelt, időről időre újraértelmezett szabályok összessége segített abban, hogy a független magyar állam szétszakadását követően évszázadokon át megmaradjon az ország szuverenitása – mondta. A miniszter szólt arról is, a régi és új közötti egyensúlykeresés miatt emelték be az írott alkotmányba a történeti alkotmány vívmányait…”

Forrás:
Az önálló közigazgatási bíráskodás évszázados eszme; Igazságügyi Minisztérium; 2016. szeptember 16.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Jó Állam mutatók választása és mérése a KÖFOP kiemelt projektek számára – Indító konferencia és műhelymunkák

„MEGHÍVÓ
JÓ ÁLLAM MUTATÓK VÁLASZTÁSA ÉS MÉRÉSE A KÖFOP KIEMELT PROJEKTEK SZÁMÁRA –INDÍTÓ KONFERENCIA ÉS MŰHELYMUNKÁK

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézete „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében konferenciát, majd műhelymunkát szervez a Jó Állam Mutatók választásához kapcsolódóan a Közigazgatás– és Közszolgáltatás– Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) megvalósítói részére.

A rendezvény időpontja: 2016. 09. 20. 9 – 15 óráig
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus, Díszterem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
Kérjük, hogy a konferencia és a délutáni műhelymunkák sikeressége érdekében a projektek képviseletében lehetőség szerint a projektek szakmai tartalmát leginkább ismerő megvalósítók is
vegyenek részt.

PROGRAM:
KONFERENCIA:
8:30 – 9:00 Regisztráció
9:00 – 9:20 Köszöntő
9:20 – 9:40 Jó Állam Mutatók szerepe a KÖFOP-ban
9:40 – 10:00 A Jó Állam kutatások bemutatása
10:00 – 10:30 A Jó Állam Mutatók választásának, nyomon követésének eljárásrendje
10:30 – 11:00 Szünet
11:00 – 11:30 A KÖFOP prioritások és a Jó Állam Mutatók összekapcsolásának metodológiája: Projekt outputok átvilágítása – JÁPM kiválasztás – Illeszkedés vizsgálat és módszertani sablon
11:30 – 12:00 Változások a Hatékony közigazgatás hatásterület Jó Állam Mutatórendszerében és a hatásterület fejlesztési irányai
12:00 – 12:15 A Jó Állam Mutatókhoz kapcsolódó riportolási folyamat bemutatása
12:15 – 13:15 Ebédszünet
MŰHELYMUNKÁK:
13:15 – 15:00: Projekt outputok átvilágítása – JÁPM kiválasztás a gyakorlatban ”

Forrás:
Jó Állam mutatók választása és mérése a KÖFOP kiemelt projektek számára – Indító konferencia és műhelymunkák; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. szeptember

Közigazgatási, politikai informatika

Nyílt adatos ökoszisztémák: mit tekinthetünk jó gyakorlatnak, követendő példának?

„Budapest Open Knowledge Meetup (a találkozó nyelve természetesen magyar)
Időpont: 2016. október 4., 19h
Helyszín: MTA SZTAKI, XI. Kende u. 13-17.

Ezúttal a májusban lezajlott Databoom Hackathon-ról számolunk be, ahol érdekes nyílt adatos megoldások születtek.

Mi a jó gyakorlat, hogyan haladjunk a nyílt adatos ökoszisztémák felé? Erről beszélünk a befejeződött Share-PSI projekt kapcsán.”

Forrás:
Best of hackathon, best of practices; Budapest Open Knowledge Meetup; 2016. szeptember 12.
Korábbi cikkeink a témában: Databoom

Pályázatok az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítására

„Pályázatot hirdetett a nemzetgazdasági miniszter az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítására, a pályázat idei keretösszege 550 millió forint – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kincstárért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-vel.
Berczik Ábel a közleményben azt írta, a pályázat legfőbb célja, hogy javítsa a helyi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő feladatellátást, hatékonyabbá téve ezzel a tőlük származó információáramlást.

A keretösszegből 500 millió forintot az Önkormányzati pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatása című pályázaton osztanak szét, támogatva ezzel az önkormányzatok közötti szolidáris tapasztalatcserét, a jó gyakorlatok megosztását annak érdekében, hogy még hatékonyabban tudják ellátni a különféle pénzügyi-gazdálkodási feladataikat. Pályázni szeptember 28-ig lehet az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül.

A Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása című pályázaton a maradék 50 milliót „az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen határidőre, valós tartalommal teljesítő” települési önkormányzatok támogatására szánják, az elnyert összeg a közreműködő dolgozók munkájának egyszeri elismerésére fordítható. Ez a pályázat már lezárult, szeptember 14-e volt a jelentkezési határidő – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Kiemelte, a pályázatokon csak azok a települések vehetnek részt, amelyek határidőre és megfelelő minőségben teljesítették a 2015. év végi és a 2016. első negyedéves államháztartási adatszolgáltatásokat. Az elnyert támogatások vissza nem térítendők, azokat az önkormányzatok 2016. december 31-ig használhatják fel – áll a közleményben.

A pályázat kiírás itt letölthető.”

Forrás:
Pályázat az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítására; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. szeptember 15.

A francia számvevőszék gyakorlatban is támogatja a nyílt adatgazdálkodást és adathasználatot

„Az Európai Bizottság Joinup nevű oldala, ami interoperábilis platformot biztosít az uniós országok közigazgatása részére, jó három hónapos csúszással, de hírt adott a francia állami számvevőszék egy fontos kezdeményezéséről. A közpénzek felhasználásának ellenőrzéséért felelős, tekintélyes állami szervezet május 27-28-án DataSession néven nyílt ülést szervezett fejlesztőknek, adatokkal foglalkozó újságíróknak, tervezőknek, diákoknak, egyesületeknek, bíróknak és a civil társadalom tagjainak annak megvitatására, hogy miképpen lehetne hatékonyan hasznosítani a pénzügyi nyílt adatokat, mintegy közösséget szervezve erre a célra. Az esemény szervezésében akítv részt vállalt az Etalab nevű intézmény, amely a francia kormányzaton belül a nyílt adatokkkal kapcsolatos stratégiáért, a nyílt adatok központi portáljáért felelős.

Az ülést megelőlegezendő, a számvevőszék olyan új adatbázisokat tett közzé (jelentések, nyers adatok, metaadatok), amelyek eddig csak pdf-formában voltak elérhetők. A számadatokon kívül elérhetővé tettek intézményi listákat, valamint anonimizált formában intézmények belső szabályozási anyagait is.

A számvevőszék 2014-ben kezdte el az adatok elektronikus publikálását, majd 2015-ben szabványosította az eljárásokat. A szervezet főtitkára szerint ennek „természetes folyamatnak” kellene lennie az államigazgatásban. Azt is mondta, hogy ez a nyitottság közvetlen kapcsolatban van a Nyílt Kormányzat elveivel. A Számvevőszék részese, két kötelezettségvállalással, az első francia Nyílt Kormányzati Cselekvési Tervnek.

A részvevők az ülésen – miután hozzáférést kaptak előzetesen az adatbázisokhoz – megvitatták azokat a projektlehetőségeket, amelyek a nyílt adatokkal való gazdálkodást segíthetik Franciaországban. Végül öt projektet fogadtak el:

  • OpenBudget.fr helyi szinten is sokkal elérhetőbbé teszik a költségvetési adatokat;
  • Reco-Tracker követi a számvevőszék ajánlásainak megvalósítását;
  • Datapartage biztosítja az intézmények jelentéseit is magába foglaló adatmegosztást;
  • FRAP kereső motort fejleszt a jelentések közötti kutatásra;
  • Doctrine.fr globális katalógus a számvevőszék összes döntéséhez.

A projekteket ismertették a számvevőszék elnökével, néhányat pedig a decemberben Párizsban rendezendő Nyitott Kormányzás Partnerség (Open Government Partnership, OGP) csúcstalálkozón is bemutatnak.”

Forrás:
French Court of Auditors to create a community of data re-users; Cyrille Chausson; Joinup; 2016. augusztus 31. – Hegedűs Tamás ismertetése
Lásd még: Datasession à la Cour des comptes : une première brique vers l’ouverture des décisions de justice; Le blog de la mission Etalab; 2016. május 31.
data.gouv.fr
Etalab és Etalab (a francia Wikipédia cikke)
Cour des Comptes; francia Számvevőszék, angol nyelvű oldalak

Európai Bizottság: pályázat közigazgatási szervek részére!

„Pályázzon az IT Sharing and Reuse Awards-ra!

Az Európai Bizottság július 8-án indította útjára az IT Sharing and Reuse Awards pályázatot azzal a céllal, hogy megjutalmazza azon közigazgatási szerveket, amelyek sikeresen dolgoztak ki és osztottak meg másokkal szélesebb felhasználási potenciállal rendelkező IT megoldásokat.

Első díjként 15 000 EUR, második díjként pedig 10 000 EUR a jutalma a győztes csapatoknak az alábbi négy kategória mindegyikében:

  • Közös IT megoldások kidolgozására és nyújtására irányuló sikeres határokon átnyúló szintű együttműködés
  • Közös IT megoldások kidolgozására és nyújtására irányuló sikeres nemzeti szintű együttműködés
  • Közös IT megoldások kidolgozására és nyújtására irányuló sikeres regionális szintű együttműködés
  • Közös IT megoldások kidolgozására és nyújtására irányuló sikeres helyi szintű együttműködés

A benyújtott megoldásokat az uniós intézmények képviselőiből álló Értékelőbizottság fogja értékelni. Ezért az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy az Európai Tanács által kidolgozott megoldások ki vannak zárva a pályázatból.

A pályázatot az Európai Bizottság „Átjárhatósági megoldások közigazgatási szervek, vállalkozások és polgárok részére” (ISA2) programja finanszírozza annak „Megosztás és Újrahasznosítás” projektje keretében.
„Ez a pályázat felhívja a figyelmet a legjobb újrahasznosítható projektekre, és reményeink szerint az elnyert díj segíti majd a közigazgatási szerveket hogy szélesebb kör számára tegyék elérhetővé a megoldásaikat” – mondta Margarida Abecasis, az ISA² program felelőse.

Miért fontos az IT megoldások megosztása és újrahasznosítása?
A magas színvonalú IT megoldások újrahasznosítása lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy jobb, költséghatékonyabb és gyorsabb szolgáltatásokat nyújtsanak a polgárok és a vállalkozók számára Európában. E megoldások gyorsan bevezethetők a közszférában, csökkentve ezáltal a megvalósításhoz és a karbantartáshoz szükséges időt és költségeket.

Ugyanakkor a közös megoldásokra irányuló együttműködések hozzájárulnak a tudás megosztásához a közigazgatási szervek között. Közös szabványok kidolgozása és egymás IT megoldásainak újrahasznosítása révén a közigazgatási szervek javítják átjárhatóságukat, azaz az információk egymás közötti kicserélésére és a kicserélt adatok megértésére vonatkozó képességüket. Végül az IT megoldások megosztása és újrahasznosítása fokozhatja a versenyt, mivel több vállalkozás részére teszi lehetővé, hogy IT szolgáltatásokat nyújtsanak közigazgatási szervek részére.

Számos újrahasznosítható IT megoldás érhető el már most is az Európai Bizottság Joinup platformján. Ez a website az uniós országok és az európai intézmények által kidolgozott eszközök és szolgáltatások katalógusaként működik.

Jogosult-e az Önök IT megoldása a részvételre?
Az IT Sharing and Reuse Awards pályázatban való részvételre való jogosultsághoz az Önök megoldásának az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

  • Egy EU tagállam vagy EFTA-állam egy vagy több közigazgatási szerve dolgozta ki vagy annak megbízásából dolgozta ki egyéb szervezet
  • Más közigazgatási szervek újrahasznosították
  • Nyílt forráskódú szoftver vagy megosztott szolgáltatás
  • Leírását közzétették a Joinup platformon. (Amennyiben az Ön által kidolgozott megoldás még nem szerepel a Joinup platformon, a Joinup csapata a pályázat benyújtását követően kapcsolatba fog lépni Önnel a közzététellel kapcsolatban).
  • A leírást angol nyelven kell közzétenni.

Amennyiben a megoldást a közigazgatási szerv nevében egy magánszektorbeli vállalkozás dolgozta ki, a díj a közigazgatási szervet illeti.

Értékelési szempontok
A pályázatra benevezett megoldások értékelésére az alábbi kritériumok alapján kerül sor:
1. A megoldás tervezése: Milyen technológiákon alapul? Mi a megoldás architektúrája? Méretezhető, kiterjeszthető-e? Újrahasznosít-e más szolgáltatásokat / szoftver megoldásokat vagy standardokat / nyílt specifikációkat? Milyen licencelési modellt használ?
2. A megoldás feletti irányítás: Mely szervezetek, intézmények és országok vesznek részt a megoldás feletti irányításban? Miként kerül sor a megoldás fejlesztésének és biztosításának finanszírozására?
3. Hatás/eredmények: Miként segíti az Önök megoldása a közigazgatási szerveket? Milyen előnyöket hoz az Önök megoldása az érdekelt felek, felhasználók részére? Mi a költség / haszon?
4. Az újrahasznosítás mértéke: Hány közigazgatási szerv használta eddig ezt a megoldást és milyen mértékben? Vannak-e konkrét tervek jövőbeli újrahasznosításra? Milyen könnyen implementálható az Önök megoldása az eredeti fejlesztésétől eltérő kontextusokban?
5. Fenntarthatóság: Hogyan garantált az Önök megoldásának fenntarthatósága? Biztosítható-e folyamatos támogatás? Fenntartásra kerül-e a megoldás a továbbiakban is?

Hogyan lehet a pályázatra jelentkezni?
A megoldásnak a pályázatra való benevezéséhez a megoldást kidolgozó illetve a megoldást igénybe vevő közigazgatási szervet képviselő személynek (kapcsolattartónak) ki kell töltenie a jelentkezési lapot. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelentkezést, az esetleges alátámasztó dokumentumokat és a megoldás leírását is angol nyelven kell benyújtani. A megoldásnak magának azonban nem feltétlenül kell angol nyelvűnek lennie.

A jelentkezési határidő 2016. október 28.

A Bizottság a nyerteseket e-mail útján értesíti 2017. január végén/február elején, és meghívja őket a 2017 márciusára tervezett Sharing and Reuse Konferenciára. A hivatalos bejelentésre és a díjátadó ünnepségre a konferencia keretein belül kerül sor.

További információk a pályázatról
A pályázat oldala a Joinup platformon
Gyakran ismételt kérdések (GYIK) az IT Sharing and Reuse Awards Pályázatról”

Forrás:
Sharing and Reuse Awards Contest; Joinup; 2016. június 6. (a cikkhez az Európai Bizottság, Directorate-General for Informatics DIGIT B.6 – Interoperability solutions for public administrations (ISA²) magyar nyelvű tájékoztatóját használtuk)

Informatika, távközlés, technika

Elsőként az MVM NET kapott számtartományt a gépek közti kommunikáció biztosításához

„ Újabb mérföldkőhöz érkezett az MVM NET Zrt. 450 MHz-es frekvencián LTE MIMO technológiát alkalmazó országos mobil adatátviteli hálózata. Az MVM Csoport telekommunikációs cége az első olyan magyarországi szolgáltató, amely azonosítót kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól a gépek közti kommunikációra, az úgynevezett M2M szolgáltatásra.

Elsőként regisztrálta magát M2M, vagyis gépek közti (Machine-To-Machine) kommunikációs szolgáltatások nyújtására feljogosító azonosítóért az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. a hazai telekommunikációs cégek közül. Ezt nem azt jelenti, hogy más telekommunikációs cég ne nyújtana M2M szolgáltatást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által most kiadott azonosító azonban az első ebben a kategóriában.

Az M2M a telekommunikáció egyik leggyorsabban fejlődő területe, a gépek egymás közötti, automatikus kommunikációja már ma is jelen van a hétköznapokban. Szinte bármilyen eszköz képes csatlakozni az internethez az online pénztárgépektől kezdve az autók fedélzeti számítógépein át az irodai okos berendezésekig. A technológia révén a távoli eszközök azonnal képesek visszajelzést küldeni, így gyorsítva meg a beavatkozás, reagálás lehetőségét. Ezáltal egyben lehetővé válik számos probléma megelőzése is.

– A telekommunikációs szektorban az M2M szolgáltatás még rengeteg kiaknázatlan területet rejt magában, így az MVM NET nemzeti tulajdonú társaságként stratégiai fontosságúnak tartja a piacon való megjelenést – emelte ki Krénusz Kornél, a társaság vezérigazgatója. Hozzátette, a szolgáltatás alapját a már elkészült LTE450 mobil adatátviteli hálózat adja, amely teljes egészében megfelel a hatóság által lefektetett elvárásoknak, így a készen áll a gépek közti kommunikációs szolgáltatás nyújtására az ország egész területén.

A 450 MHz-es frekvencia jobb jelterjedésének köszönhetően a kiépített hálózat nagy előnye, hogy a publikus mobilinternet szolgáltatással ellátatlan területeken is alkalmas olyan üzleti alkalmazások kiszolgálására, melyek állandó, stabil sávszélességet és alacsony válaszidőket követelnek meg.

Az MVM NET LTE450 MHz-es mobil adatátviteli hálózatának szolgáltatása az alkalmazott technológiáknak köszönhetően egyedülálló minőségi garanciákkal, 95%-os országos területi lefedettséggel áll rendelkezésre, elsősorban a kormányzati felhasználások számára. A hálózatot nem terhelik sem publikus hang-, sem publikus adatforgalmak, így a szabad kapacitásokat az üzleti szegmensben kívánja a vállalat értékesíteni.[MVM Net]”

——

„Tízezer szám használatára adott engedélyt az MVM NET Zrt.-nek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság annak érdekében, hogy a szolgáltató hálózatán különféle gépek mobilfrekvencián fogadhassanak és továbbíthassanak adatokat egymás között.

Az NMHH maga is szorgalmazta, hogy a kimondottan az egyre jobban előretörő M2M – machine-to-machine – szolgáltatások céljára rendszeresített számtartomány használati lehetőségével a gyakorlatban is éljenek a szolgáltatók. Az elsőként kiadott engedéllyel az MVM NET Zrt. a mobiladat-átviteli csomagokhoz és az ún. mobil APN adatátviteli hozzáféréshez mobilszámok helyett tizenkét jegyű, M2M kommunikációra szolgáló számokat használhat fel az LTE technológiájú, 450 MHz-es mobiladat-átviteli hálózatán, az ország szinte egész területén. A 71-es számtartományban engedélyezett számmező (71 200 000 0000-9999) tízezer számot tartalmaz, a számokon sem vezetékes, sem mobiltelefon-szolgáltatás nem nyújtható, az engedély határozatlan időre, visszavonásig szól.

A most engedélyezett számokkal megkezdődött a 10 milliárd számot tartalmazó új számtartomány használatba vétele az internetre csatlakozni képes okoseszközök, online pénztárgépek, autós fedélzeti számítógépek, háztartási gépek és más berendezések számára az automatikus kommunikációhoz, kiszélesítve az utat a hazai digitális gazdaság fejlődéséhez. Az engedélyezett azonosítókat az NMHH a honlapján is közzéteszi az azonosító-nyilvántartásában. Azonosítótípus szerint keresve a gépek közötti kommunikációra jelenleg az MVM Net-nek kiadott számmező az egyetlen (http://nmhh.hu/tart/index/215/Nyilvantartasok).”

Forrás:
Elsőként az MVM NET kapott számtartományt a gépek közti kommunikáció biztosításához; MVM Net; 2016. szeptember 12.
Gépek közötti kommunikációra engedélyezett számtartományt az NMHH; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. szeptember 12.

Készül az okosmérés mintaprojektje

„Elképzelhető, hogy többet nem kell leolvasni a közüzemi mérőórákat, ha sikeres lesz egy készülő mintaprojekt.

A KOM Központi Okos Mérés Zrt. több mint 3 milliárd forintért vásárol eszközöket a központi rendszeréhez, valamint a telekommunikáció létrehozásához – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.

A céget a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2013-ban alapította 205 millió forintos jegyzett tőkével. A Mavir, mint egyedüli tulajdonos célja a közművektől vásárolt villany, víz és gáz távmérésének a megteremtése. A társaság pályázatot írt ki az egy éves mintaprojektben történő részvételre. Így kerülhetnek majd mérők iskolákba, önkormányzati létesítményekbe, a kkv-szektorba vagy éppen a lakossághoz is. A gyűjtött adatokat a mintaprojekt végeztével átadja a cég az államnak, hogy az dönthessen: bevezeti-e Magyarországon az okos mérést.

A KOM mostani, felhívással indult tárgyalásos közbeszerzésének célja egy okoshálózati központ létrehozása, az ehhez kapcsolódó adatközpont fejlesztése, továbbá adatkezelési rendszerek és mobil adatrögzítő eszközök beszerzése – áll a tájékoztatóban.

A felhívásra két ajánlat érkezett, a nyertes a Sagemcom Magyarország Kft. lett, az olcsóbb ajánlatával. A másik ajánlattevő nevét nem közli a tájékoztató. A Sagemcom az eredetileg becsült 6,3 millió euró helyett 10,2 millióért – több mint 3 milliárd forintért – vállalta el a feladatot. Az ajánlatkérő augusztus 16-án kötötte meg a szerződést a nyertessel.”

Forrás:
Van közüzemi mérőórája? Óriási változás jöhet; Napi.hu, 2016. szeptember 12.
Tájékoztató a „Rendszerintegráció – Központi rendszer és telekommunikáció beszerzése és működtetése.” tárgyú eljárás eredményéről.; Közbeszerzési Hatóság; 2016. szeptember 12.

A Magyar Telekom európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre

„A Magyar Telekom és konszolidált leányvállalatai a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 46 járásra vonatkozóan 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyertek el Csoport szinten legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. Emellett a vállalat folytatja tavaly megkezdett, önerős fejlesztéseit is, idén további félmillió háztartás szélessávú lefedése a cél.

A digitális gazdaság megerősítése Magyarország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú. A Magyar Telekom – az ország hosszú távú partnereként – vezető szerepet vállal az ehhez szükséges korszerű digitális infrastruktúra kiépítésében. A vállalat tavaly felgyorsította nagysebességű, szélessávú vezetékes hálózata fejlesztését, ennek eredményeként 2015-ben országszerte további 464 ezer háztartásban tette elérhetővé saját költségén a legalább 30 Mbps sebességű hozzáférést. Idén önerőből további félmillió háztartást kíván elérni, amelyből augusztus végéig 436 ezer háztartás lefedése valósult meg. Így összesen jelenleg már több mint 2,6 millió háztartásban elérhető a nagysebességű, szélessávú internet a Telekom hálózatán.

A hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat eredményeként összesen 42,4 milliárd forint európai uniós támogatás kerül kiosztásra. Ebből az összegből a Magyar Telekom és konszolidált leányvállalatai 34,8 milliárd forint támogatásra pályáztak (részben konzorciumban), amely összegből a pályázati folyamat jelenlegi állása szerint 12,2 milliárd forint európai uniós forrást nyertek el. Ebből az összegből, és a hozzá kapcsolódó saját forrásból nagyjából 111 ezer új háztartásban válhat elérhetővé a legalább 30 Mbps sebességű hozzáférés (ebből 2400 háztartás lefedését konzorciumban nyerte el a vállalat). Ezek a háztartások ún. fehér területeken fekszenek, ahol eddig még egyik szolgáltató sem volt jelen vezetékes internet szolgáltatással, vagy nem biztosított legalább 30 Mbps sebességű vezetékes internet elérhetőséget.

A fejlesztések révén javulni fog a vidéki régiók szélessávú szolgáltatásokkal való ellátottsága, ezáltal tovább csökken a digitális szakadék az elmaradottabb és a fejlettebb területek között. Az újonnan bekötött háztartások is élhetnek majd a szélessávú internet kínálta előnyökkel, ezáltal javulhat az adott településen élők életminősége és a vállalkozások versenyképessége is.”

Forrás:
A Magyar Telekom európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre; Magyar Telekom; 2016. szeptember 16.
Lásd még: GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020
Korábbi cikkeink a GINOP-3.4.1

Valaki az Internet „leszedését” gyakorolja

„Bruce Schneier, az informatikai biztonság elismert szakértője a Lawfare oldalán – melynek mottója: „kemény nemzetbiztonsági választások” – nem kevesebbet állít, mint hogy egy rejtélyes szereplő rendre túlterheléses támadásokkal teszteli az internet működése szempontjából kritikus cégek védelmi rendszerét. A szakirodalomban elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadásnak, vagy elosztott túlterheléses támadásnak (Distributed Denial of Service, DDoS) nevezett incidensnek több alfaja létezik, de közös jellemzőjük az, hogy egy vagy több irányból indítva olyan mennyiségű adattal árasztják el a kiszolgáló szervert, hogy az szinte „felrobban” a túlterheltségtől, megakadályozva ezzel a legitim felhasználók hozzáférését. Ilyen támadásokat jó ideig jellemzően hackerek hajtottak végre nekik nem tetsző oldalak ellen, vagy olyan bűnözők, akik zsarolásra használták fel akcióikat. A DDoS akciók kivédésére egész iparág szerveződött, kiterjedt technológiai arzenállal.
A túlterheléses támadások nemrégiben szintet váltottak, pontosabban: megjelent egy olyan szintű támadássorozat, amelyek mögött okkal lehet egyetlen szereplőt sejteni. Ezek során az internet infrastruktúrájának fenntartása szempontjából kritikus cégeket éri támadások. Nagyságrendekkel erősebb, gyorsabb, kifinomultabb és hosszabban tartó akciókkal, mint amihez hozzászokhattak a szereplők. És határozottan tesztelés-jellegük van. Indítanak egy adott szintről, amit aztán fokozatosan emelnek, míg le nem állnak vele. Következő héten innen folytatják, ismételten fokozatosan emelve a támadás erejének szintjét.

A támadó mintha csak azt a pontot akarná belőni, amikor a védelmi rendszer éppen összeomlik. A több irányból is érkező egyidejű támadás miatt a cégek kénytelenek teljes védekező erejüket hadba állítani, így akaratuk ellenére is demonstrálják védelmi kapacitásukat a támadó felé. Az egyik érintett cég szerint a támadások 2016 második negyedévében gyakoribbak, kitartóbbak és összetettebbek lettek. A szerzőt mindez arra emlékezteti, mint amikor a hidegháború idején az Egyesült Államok azzal kísérletezett, hogy milyen magasra küldje felderítő repülőgépeit úgy, hogy a szovjet légvédelem ne tudja „leszedni”.

De ki lehet ezeknek az akcióknak az elkövetője? Semmi nem utal arra, hogy valamiféle aktivista, bűnöző vagy kutató állna mögötte. A kritikus infrastruktúra profilozása sokkal inkább a kémkedés, a titkosszolgálati műveletek gyakorlatához tartozik. A tesztelések mérete, kiterjedése és tartóssága arra utal: állami szereplőről lehet szó. Mintha csak egy adott ország kiberparancsnoksága kalibrálná fegyverzetét egy kiberháború esetére. Bizonyos jelek és a szerző sejtései szerint a nyomok Kínába, esetleg Oroszországba vezethetnek.”

Vélemény: Napjaink háborúit és különösen a jövő potenciálisan fenyegető háborúit jellemzően egészen más színtereken és más eszközökkel vívják, mint ahogy azt a régmúlt és a közelmúlt történelméből megtanulhattuk. Hagyományos fegyverekkel vívott, nyílt, határozott arcvonalú támadásokat ritkák láthatunk. Annál nagyobb szerep juthat a titkosszolgálati előkészítő akcióknak, a destabilizálásnak, az azonosíthatatlan fegyveres erők bevetésének, a speciális erőknek, a dezinformációs propagandaháborúnak és a kibertámadásoknak. Az eszközök ezen széles tárházát felvonultató háborút Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök nevezte el hibrid háborúnak, kifejtve egyben annak teoretikus alapjait is. Az ukrajnai beavatkozás már ennek mintegy tesztüzeme lehetett. Ahogy a kibervédelem téren a Schneier által leírt feltérképezés is, bárki is álljon mögötte. – Hegedűs Tamás ismertetése.
Forrás:
Someone Is Learning How to Take Down the Internet; Bruce Schneier; Lawfare; 2016. szeptember 13.
Lásd még: Bruce Schneier; Wikipédia
Denial-of-service attack; Wikipédia és Szolgáltatásmegtagadással járó támadás; Wikipédia (magyar)
Kommentárok a Hacker News-on
Azt tegyük hozzá, hogy Schneier nem tudja megnevezni a forrásai egy részét. Értelemszerűen azokat, amelyek titkosszolgálati forrásokból származnak (kik lehetnek a jelenségek mögött). Ennek következtében azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy kikről lehet szó. [Szerk.]

Európai Unió helyzete 2016-ban: növekednie kell a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló internetkapcsolatok számának és minőségének

„„Az Uniónak összekapcsoltságra van szüksége. A gazdaságnak is, és az embereknek is. Be kell ruháznunk az összekapcsoltság kiépítésébe, és ezt most kell megtennünk.” – Juncker elnök, az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszéd

Jean-Claude Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszéde alkalmából a Bizottság a mai napon javaslatot tett az uniós távközlési szabályok mélyreható átdolgozására és új kezdeményezések megvalósítására. A cél az, hogy a növekvő igényekkel összhangban az európaiak több internetkapcsolattal és jobb internet-hozzáféréssel rendelkezzenek, és hogy javuljon Európa versenyképessége. A Bizottság által előterjesztett javaslatok ösztönözni fogják beruházások létrejöttét a nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítése terén, és fel fogják gyorsítani azt a folyamatot, melynek célja, hogy az európaiaknak nyilvános WIFI-hozzáférés álljon a rendelkezésükre.

Az európai lakosok gyors és megbízható internet-hozzáférésre tartanak igényt a munkahelyükön, az otthonukban és utazásaik során. A nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítését szolgáló beruházások ösztönzése egyre fontosabbá válik az oktatási, az egészségügyi, a feldolgozóipari és a közlekedési ágazat működéséhez. Ezekre a kihívásokra válaszul és Európa digitális felkészültségének biztosítása érdekében a Bizottság három, stratégiai fontosságú cél elérést tűzte ki az EU elé a 2025-ig tartó időszakra:

  • Gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi-gazdasági téren meghatározó szereplők – így az iskolák, az egyetemek, a kutatóközpontok, a közlekedési csomópontok, a közszolgáltatók, köztük a kórházak és a közigazgatási szervek, valamint a digitális technológiákat alkalmazó cégek – mind rendkívül magas szintű – gigabites nagyságrendű adatforgalmat biztosító – hozzáféréssel rendelkezzenek (melynek révén a felhasználók másodpercenként 1 GB mennyiségű adatot tölthetnek fel vagy le).
  • Minden európai háztartás számára lehetővé kell tenni – a vidéki térségekben és a városokban egyaránt –, hogy olyan internetkapcsolattal rendelkezzen, amely legalább 100 MB/s – további fejlesztés esetén pedig akár GB/s-os – letöltési sebességet biztosít.
  • Az összes városi területen, valamint a nagyobb utakon és vasútvonalakon megszakítás nélküli hozzáférést biztosító lefedettségről kell gondoskodni az 5G, a vezeték nélküli távközlési rendszerek legújabb, ötödik generációja tekintetében. A Bizottság ún. időközi célként határozta meg, hogy 2020-ra minden egyes uniós tagállamon belül legalább egy nagyvárosban szerepeljen az 5G internetszolgáltatás a szolgáltatók kínálatában.

A fent ismertetett célkitűzések megvalósítása csak számottevő beruházások létrejötte esetén lehetséges. A Bizottság ezért új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex bevezetését javasolja. A javaslat értelmében a kódex olyan előremutató és egyszerűsített szabályokat rögzít majd, melyek mindegyik vállalat számára vonzóbbá teszik, hogy Unió-szerte – helyben éppúgy, mint tagállami határokon átívelő jelleggel – új, csúcsminőségű infrastruktúrákba ruházzanak be. Az új keretrendszer által generált beruházások 910 milliárd euróval növelhetik az uniós GDP-t, és 1,3 millió új munkahelyet hozhatnak létre a következő évtized folyamán (2025-ig). A kódexen kívül a Bizottság cselekvési tervet is közzétett, mely arra irányul, hogy 2018-tól EU-szerte kiépüljön az 5G hálózat. Ez potenciálisan 2 millió munkahely létrejöttét eredményezheti az Európai Unióban. A mai nap közzétett, az összekapcsoltság javítását szolgáló javaslatcsomagban megfogalmazott kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a WiFi4EU is, mely segítséget hivatott nyújtani az európai közösségeknek ahhoz, hogy ingyenes WIFI hozzáférési pontokat biztosítsanak minden polgár számára (további információk itt).

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Első osztályú kommunikációs hálózatok nélkül nem fog létrejönni a digitális egységes piac. Olyan internet-hozzáférésre van szükség, amelyet az emberek meg tudnak fizetni és utazásaik során igénybe tudnak venni. Ahhoz, hogy ezt elérjük, Unió-szerte jobban össze kell hangolnunk a spektrumpolitikákat. Ha az európai piacon fokozódik a verseny és elmélyül az integráció, az lehetővé fogja tenni a számunkra, hogy elérjük ezeket a célokat, és ebben segíteni fog bennünket a megfelelő feltételeket megteremtő új távközlési kódex.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Az összekapcsoltság Európa digitális jövőjének záloga: a dolgok internete, az ipar digitalizálása, a számítási felhő, az óriási méretű adathalmazok – ezek mind szükségessé teszik, hogy a felhasználók Unió-szerte mindenütt biztonságosan rá tudjanak kapcsolódni az internetre, és hogy Európában az internet-hozzáférés sebessége és minősége a legjobb legyen. Európa arra törekszik, hogy éllovasává váljon az ötödik generációs mobil távközlési technológiák bevezetésének. Itt az ideje, hogy „gigabitalapú információs társadalommá” váljunk, és gondoskodjunk arról, hogy minden európai polgár jó minőségű internet-hozzáféréssel rendelkezzen – vidéken éppúgy, mint a városokban.”

Új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex segíti a jövő hálózatainak kiépítését
Az összekapcsoltsággal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez becslések szerint 500 milliárd euró összegű beruházásra van szükség a következő évtizedben. Ennek a pénznek az oroszlánrészét magánforrásból kell előteremteni. A jelenlegi beruházási tendenciák alapján azonban valószínűsíthető, hogy a finanszírozáshoz szükséges források terén 155 milliárd eurós hiánnyal kell majd számolni.

A helyzet orvoslása céljából a Bizottság a hatályos uniós távközlési szabályok korszerűsítését javasolja, melyek aktualizálására utoljára 2009-ben került sor. A kódex ösztönözni fogja a versenyt, a verseny pedig lendületet ad a beruházások létrejöttének, és megerősíti a belső piacot és a fogyasztói jogokat.

A ma előterjesztett új európai távközlési kódex a Bizottság javaslata értelmében a következő célok megvalósítását fogja szolgálni:

  • Kiélezettebb verseny és nagyobb kiszámíthatóság a beruházók számára: Függetlenül attól, melyik ágazatban finanszíroznak beruházásokat, a befektetők számára alapfeltételt jelent a hosszú távú jogbiztonság. Ehhez stabil szabályozási környezetre van szükség, mely csökkenti a szabályozás terén folytatott gyakorlatban EU-szerte jelentkező eltéréseket. A kódex értelmében csak akkor kerül majd sor piacszabályozásra, ha ezt a végfelhasználók érdeke megköveteli, illetve ha a szolgáltatók közötti kereskedelmi megállapodások nem vezetnek versenyképes eredmények létrejöttéhez. Az új kódex számottevően csökkenti a szabályozást azokra az esetekre vonatkozóan, amikor rivális szolgáltatók közösen ruháznak be nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítésébe, egyúttal pedig megkönnyíti a kisebb piaci szereplők számára, hogy – a költségeket megosztva, a méretgazdaságosság korlátait legyőzve stb. – beruházási projektekben vegyenek részt. Az új szabályok nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak azok számára, akik elsőként vállalják a kockázatot, hogy hálózatfejlesztésbe ruházzanak be olyan területeken, például vidéken, ahol kevesebb profitra lehet szert tenni. Az új kódex esetében már nemcsak a hálózatokhoz való hozzáférésért folytatott versenyről van szó, hanem az ezekbe a hálózatokba való beruházás terén folytatott versenyről is (további információkért lásd a „Kérdések és válaszok” oldalt).
  • Jobb rádiófrekvencia-használat: A szabályozás terén folytatott gyakorlatban EU-szerte jelentkező eltérések csökkentése különösen fontos a vezeték nélküli kommunikáció legfőbb „nyersanyagát” jelentő rádiófrekvencia-spektrum vonatkozásában. A kódex hosszú időre szóló frekvenciahasználati engedélyek kibocsátását indítványozza, ezt pedig szigorúbb követelményekhez köti a tényleges és hatékony spektrumhasználat tekintetében. Ezen túlmenően a kódex az alapvető paraméterek összehangolását szorgalmazza. Példaként említhető a frekvenciakijelölések időzítésének koordinálása annak érdekében, hogy az EU piacán időben kerüljön sor a frekvenciatartományok felszabadítására, illetve az EU-szerte alkalmazott spektrumpolitikák konvergenciájának előmozdítása abból a célból, hogy az Unió területén maradéktalanul megvalósuljon a vezeték nélküli lefedettség.
  • Erőteljesebb fogyasztóvédelemre van szükség azokon a területeken, ahol az ágazatspecifikus szükségletekre nem adnak választ az általános fogyasztóvédelmi szabályok. A szabályok korszerűsítésének köszönhetően könnyebb lesz szolgáltatót váltaniuk azoknak a fogyasztóknak, akik csomagban értékesített szolgáltatásokra (internet, telefon, tv, mobiltelefon stb.) fizettek elő. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok tagjainak (köztük az időseknek, a fogyatékossággal élő személyeknek és a szociális segélyben részesülő embereknek) joguk legyen megfizethető áron előfizetni az internetre.
  • Biztonságosabb online környezet a felhasználók, tisztességesebb szabályok az összes szereplő számára: Egyes szabályok hatálya a jövőben azokra az új online szereplőkre is kiterjed majd, akik a hagyományos szereplők szolgáltatásaival egyenértékű szolgáltatásokat nyújtanak. Ez azt a célt szolgálja, hogy a biztonsági követelmények (a hálózatok és a szerverek biztonsága tekintetében) rájuk is vonatkozzanak. A szabályok lehetővé teszik továbbá a felhasználók számára, hogy ezeknek az online szolgáltatásoknak a révén a 112-es számon feltárcsázható uniós segélyszolgálathoz forduljanak, anélkül, hogy ezért többletdíjat kellene fizetniük.

A Bizottság a ma előterjesztett jogalkotási csomagban a nemzeti szabályozó hatóságok és a BEREC szerepének megerősítésére is javaslatot tett, biztosítani kívánja ugyanis, hogy a jelenlegi széttagoltság és következetlenség felszámolása révén a szabályok alkalmazására a digitális egységes piac teljes területén következetesen és kiszámítható módon kerüljön sor.

WiFi4EU
A Bizottság ma új kezdeményezést terjesztett elő, mely lehetővé hivatott tenni, hogy minden érdekelt helyi hatóság ingyenes WIFI-kapcsolatot kínáljon a polgárok számára a középületekben és azok közvetlen közelében, az egészségügyi központokban, a parkokban, a tereken stb. A 120 millió eurós kezdeti költségvetésű új lakossági utalványrendszer potenciálját tekintve egy nap alatt akár 40–50 millió WIFI-kapcsolatot is generálhat, és ezáltal több ezer közösségi térben biztosíthat összekapcsoltságot. A vezeték nélküli helyi hozzáférési pontok kiépítésének finanszírozásához szükséges források valószínűleg gyorsan lehívhatók lesznek azt követően, hogy az Európai Parlament és a tagállamok elfogadják a tervet. 2020-ig legalább 6000–8000 helyi közösség fog majd profitálni ebből az új projektből. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben foglaltaknak megfelelően azok a helyi hatóságok, amelyek ilyen szolgáltatásokat biztosítanak a polgáraik részére, nem tartoznak felelősséggel a továbbított tartalmakért.

5G cselekvési terv
A Bizottság a mai napon az ún. 5G cselekvési tervet is közzétette, amely közös uniós ütemtervet tartalmaz az 5G 2020-ra kitűzött összehangolt kereskedelmi bevezetésére vonatkozóan. A terv szerint az 5G-frekvenciasávok meghatározására és kiosztására a tagállamok és az ágazati érdekelt felek közreműködésével kerül sor, 2018-tól pedig páneurópai 5G-tesztelés veszi majd kezdetét. A dokumentum szorgalmazza közös globális 5G-szabványok bevezetését, és ösztönzi, hogy mindegyik uniós tagállam fogadjon el nemzeti ütemtervet az 5G kiépítésére vonatkozóan.
A Bizottság és a távközlési szektorban tevékeny befektetők azt is fontolgatják, hogy kockázati tőkét biztosítanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek különböző ágazatokban felhasználható innovatív alkalmazások és szolgáltatások létrejöttéhez szükséges 5G technológiai megoldásokat fejlesztenek ki. Az elképzelések értelmében ez külön kockázati-tőkefinanszírozási eszköz révén valósulna meg, melynek segítségével a cégek könnyebben tudnák új szolgáltatásaikat bevezetni a piacon. Az érintett célterületek közé tartozik többek között az automatizált vezetés, a drónok által végzett csomagkézbesítés, illetve a virtuális térben folytatott szakmai együttműködés.

Háttér-információk
A cégek, legyen szó induló vállalkozásokról vagy nagyvállalatokról, egyre nagyobb mértékben az internetre alapozzák működésüket, innovatív tevékenységüket és növekedésüket. Ma, amikor globális verseny folyik a hagyományos vállalkozások átalakítása és a csúcstechnológiát alkalmazó cégek megalapítása terén, az első osztályú internetkapcsolat megléte elengedhetetlenül fontos. Az elektronikus kereskedelem sikere, a dolgok internete, az elektronikus kormányzati és elektronikus egészségügyi alkalmazások megbízható minősége, a videojátékokkal és a streaming révén hallgatott audiotartalmakkal kapcsolatos felhasználói élmények: ezek mind – sok minden mással egyetemben – az internetes összekapcsoltság kialakítását célzó beruházásoktól függnek. Jobb minőségű széles sávú lefedettségre lesz szükség ahhoz, hogy egyidejűleg sok, azonos helyen – pl. repülőtéren, stadionban, ipari parkban, állami hivatalban – tartózkodó személy tudjon online szolgáltatásokat igénybe venni, és hogy több milliárd tárgyat, köztük autókat és háztartási berendezéseket lehessen egymással összekapcsolni. A jó minőségű széles sávú lefedettség ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a gyermekek új módon, a virtuális valóság segítségével sajátítsanak el ismereteket az iskolában, illetve hogy az orvosok nagy távolságból hajtsanak végre beavatkozásokat.

2015-ben az európai háztartások 71%-a – de a vidéki térségekben csak 28%-a – rendelkezett gyors (legalább 30 MB/s letöltési sebességet biztosító) vezetékes internetkapcsolattal. Ami pedig a 4G mobillefedettséget illeti, ez az arány 86% az EU egészében, de csak 36% az EU vidéki térségeiben (forrás), ez pedig nem elég, ha figyelembe vesszük, hogy a digitális egységes piac kiépítéséhez szükséges infrastruktúrának egyre komolyabb elvárásoknak kell megfelelnie a sebesség, a minőség és a megbízhatóság tekintetében.

A széles sávú infrastruktúra tekintetében már meghatározott és 2020-ig teljesítendő uniós célértékek alapján a Bizottság a mai napon felvázolta a gigabitalapú európai információs társadalom kialakításával kapcsolatos jövőképét. Ennek értelében a cél az, hogy a jövőben a nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítettsége és hasznosítása lehetővé tegye majd a digitális egységes piacon az áruk, szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését és széleskörű használatát.

A digitális egységes piac kiépítése terén elért előrehaladás
Az összekapcsoltság javítására irányuló kezdeményezések, melyeket – az új uniós szerzői jogi szabályokkal együtt – ma terjesztett elő a Bizottság (sajtóközlemény), a digitális egységes piac kialakítását célzó uniós stratégia részét képezik. A Bizottság a stratégia meghirdetésekor 16 kezdeményezést hirdetett meg, (sajtóközlemény) és jó úton halad ahhoz, hogy az év végéig ezek mindegyikét megvalósítsa.

A Bizottság számít arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács jóvá fogja hagyni az általa előterjesztett nagy ívű célkitűzéseket, és a lehető leghamarabb elfogadja a jogalkotási javaslatokat, hogy az európai polgárok a legteljesebben kamatoztatni tudják a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket.

További információk

A mai napon elfogadott dokumentumok:

”

Forrás:
Az Unió helyzete 2016-ban: a Bizottság megteremti a feltételeit annak, hogy növekedjen a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló internetkapcsolatok száma és minősége; Európai Bizottság; IP/16/3008; 2016. szeptember 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

„Okosváros” a szegediekért

„Jövő pénteken egységes előterjesztésként tárgyalja a közgyűlés azt a tervezetet, mely lehetővé teszi a parkolás, a tömegközlekedés, a távfűtés és az iskolai étkezés költségeinek kártyás fizetését.

Botka László polgármester csütörtök déli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a tervek szerint olyan modernizációs program indul be számos területen, melynek eredményeként jövő májusra a parkolás, a tömegközlekedés, a távfűtés, valamint az iskolai, óvodai és az bölcsődei étkeztetés fizetését is bankkártyával lehetne intézni.

A legjelentősebb újítás az elavultnak számító szegedi parkolási rendszer teljes megújítása lesz. Ismeretes, hogy a jelenlegi jegyrendszert 1996-ban vezették be, és húsz év alatt ez nehézkes, idejétmúlt fizetési móddá vált. Most azonban 116 darab napelemmel működtetett terminál áll majd rendelkezésre a város területén, melyek mindegyike közelebb lesz 75 méternél a parkolókhoz. Ezeknél PayPass-os kártyákat elfogadó fizetőhelyeknél olcsóbb lesz a parkolási díj, mint a most legkorszerűbbnek számító mobiltelefonos befizetések esetében. A beruházás 200 millió forintos költsége jóval kisebb, mint amennyibe hasonló rendszerek telepítése 5-6 éve került, amikor még kábeleken keresztül ment az adattovábbítás. A rendszer teljes kiépülése a jövő év május 1-re várható.

A tömegközlekedés esetében is korszerűsödik a fizetés, hiszen termináloknál lehet jegyet vásárolni a járműveken. A legkorszerűbb PESA villamosokon két terminál, a többi járművön egy áll az utazók rendelkezésére. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester kiemelte, olcsóbb lesz az elektronikus jegy, mint a buszsofőrtől vásárolt, és így a jegyvásárlással eltöltött idő miatt sem lesz gond a menetidővel. Itt is jövő év május elseje a teljes bevezetés várható határideje.

Kísérleti jelleggel már elektronikusan lehet a közétkeztetésért fizetni a Béke Utcai Általános Iskolában, ám fokozatosan szeretnék ezt bevezetni más intézményeknél. Az első visszajelzések jók, hiszen nagy előnye a rendszernek, hogy vissza lehet mondani az ebédet, ha például megbetegszik a gyerek. A rendszert szeretnék kiterjeszteni az óvodákra és bölcsődékre is, és a tervek szerint januártól már mindenhol ez a fizetési mód lesz érvényben.

Szintén januártól lesz lehetőség a távfűtési számlák elektronikus kiegyenlítésére. A bankkártyás fizetés nagy előrelépés lesz ezen a területen is – hangsúlyozta Botka László, hiszen az nemrégiben létrehozott Szetáv Kft. esetében elvárás volt, hogy korszerűsítse az ügyfélszolgálatát. ”

Forrás:
„Okosváros” a szegediekért; Szeged.hu; 2016. szeptember 15.

Antitröszt: az Európai Bizottság közzétette az e-kereskedelmi ágazati vizsgálat első eredményeit

„Az e-kereskedelmi ágazati vizsgálatról szóló előzetes európai bizottsági jelentés megerősíti az uniós e-kereskedelem gyors növekedésének tényét, és azonosítja azokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják a versenyt és a fogyasztók választási lehetőségeit.

Margrethe Vestager versenyjogi biztos így nyilatkozott: „Az e-kereskedelem fontossá vált a fogyasztók számára, és jelentős hatást gyakorol a vállalkozások üzletvitelére és stratégiájára. A vállalkozások számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy online értékesítési stratégiáikat szabadon választhassák meg. A trösztellenes hatóságoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy a vállalkozások ne folytassanak versenyellenes kereskedelmi gyakorlatokat. Ezek ugyanis megakadályozhatják azt, hogy az európai fogyasztók maradéktalanul kihasználhassák az e-kereskedelem által lehetővé tett nagyobb választékot és alacsonyabb árakat.”

A Bizottság a digitális egységes piaci stratégia keretében 2015 májusában indította útjára az e-kereskedelmi ágazati vizsgálatot. A digitális egységes piaci stratégia egyik fő célja a fogyasztók és vállalkozások árukhoz és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésének biztosítása. Az ágazati vizsgálat e tekintetben kiegészíti a Bizottság jogalkotási javaslatait. Az ágazati vizsgálat célja az európai e-kereskedelmi piacokon tapasztalható esetleges versenyjogi aggályok azonosítása. A vizsgálat során a Bizottság csaknem 1800 olyan vállalkozástól gyűjtött adatokat, amelyek fogyasztási cikkek és digitális tartalom e-kereskedelmével foglalkoznak, és mintegy 8000 forgalmazási szerződést elemzett. A ma közzétett előzetes jelentés a Bizottság ezekkel kapcsolatos első megállapításait tartalmazza.

A jelentés azonosítja azokat az üzleti gyakorlatokat, amelyek versenyjogi aggályokat vethetnek fel. A Bizottság specifikus vizsgálatokat indíthat a korlátozó kereskedelmi gyakorlatokra és a piaci erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó uniós szabályok betartatása érdekében.

Főbb megállapítások
Az előzetes jelentés megerősíti, hogy az e-kereskedelem jelentősége növekszik. A jelentés megállapítja, hogy az Unióban lakó felnőttek több mint fele – egyes tagállamokban tíz felnőttből nyolc – vásárolt 2015-ben fogyasztási cikkeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül. Az e-kereskedelem az árátláthatóság és az árverseny jelentős katalizátora, emellett szélesíti a fogyasztók választási lehetőségeit, és segíti őket a legjobb vásárlási lehetőségek felkutatásában. Az átláthatóság a kínálati oldalon is érezteti hatását: a jelentés például megállapítja, hogy a kiskereskedők több mint fele nyomon követi a versenytársak árait, és a versenytársak árainak változására túlnyomó többségük reagál.

Az előzetes jelentés ugyanakkor egyes olyan kereskedelmi gyakorlatokra is felhívja a figyelmet, amelyek korlátozhatják az online versenyt. A jelentés fényében a vállalkozások jól teszik, ha felülvizsgálják jelenlegi forgalmazási szerződéseiket, és azokat összhangba hozzák az uniós versenyszabályokkal.

Fogyasztási cikkek online értékesítése
Az e-kereskedelem térnyerésére válaszul a gyártó vállalkozások számos olyan gyakorlatot vezettek be, amelynek segítségével jobban ellenőrizhetik termékeik forgalmazását és márkáik pozícionálását. Teret nyertek a szelektív forgalmazási rendszerek, amelyekben a termékeket csak előre kiválasztott, erre feljogosított forgalmazók értékesíthetik, és egyre több gyártó árulja termékeit az interneten keresztül közvetlenül a fogyasztóknak.

Forgalmazási megállapodásaiban egyre több gyártó alkalmaz szerződéses értékesítési korlátozásokat. A jelentés megállapítja hogy:

  • a gyártók öt kiskereskedőből több mint kettő esetében ajánlott árakat alkalmaznak, vagy valamilyen árkorlátozást érvényesítenek;
  • csaknem minden ötödik kiskereskedő számára szerződésben tiltják az online piactereken történő értékesítést;
  • csaknem minden tizedik kiskereskedő számára szerződésben tiltják az ajánlatok árösszehasonlító weboldalakra történő eljuttatását;
  • a kiskereskedők több mint egytizede szerint beszállítóik szerződéses korlátozásokat érvényesítenek a határokon átnyúló értékesítésekre.

Bizonyos körülmények között mindezek a szerződéses értékesítési korlátozások általában megnehezíthetik a határokon átnyúló vagy online vásárlást, és végső soron a fogyasztók számára okoznak kárt azáltal, hogy megfosztják őket az e-kereskedelem által lehetővé tett nagyobb választéktól és alacsonyabb áraktól.

Digitális tartalom
A szerzői jogok tulajdonosai által biztosított engedélyekhez való hozzáférés rendkívül fontos a digitálistartalom-szolgáltatók számára, és a piaci verseny egyik alapvető meghatározója.
A jelentés megállapítja, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos engedélyezési megállapodások összetettek és gyakran kizáró jellegűek. A megállapodások előirányozzák, hogy a digitálistartalom-szolgáltatók mely területeken, technológiákkal és csatornákon keresztül nyújthatnak szolgáltatásokat.

A Bizottság 2016 márciusában tette közzé a területi alapú tartalomkorlátozásra vonatkozó előzetes megállapításait, melyek szerint ez a gyakorlat Unió-szerte elterjedt az e-kereskedelemben, különösen a digitális tartalmak esetében. A jogtulajdonosok által benyújtott engedélyezési megállapodások több mint 60%-a egyetlen tagállam területére korlátozódik. A válaszadó digitális tartalomszolgáltatók csaknem 60%-a jelezte, hogy a jogtulajdonosokkal kötött szerződésekben vállalták a területi alapú tartalomkorlátozást.

Amennyiben a területi alapú tartalomkorlátozás beszállítók és forgalmazók közötti megállapodás eredménye, úgy ez korlátozhatja a versenyt az egységes piacon, és ezzel megsértheti az uniós antitröszt szabályokat. A versenyjog érvényesítését célzó valamennyi területi alapú tartalomkorlátozás elleni intézkedésnek olyan, eseti alapon végzett értékelésen kell alapulnia, amelynek részét képezi az azonosított korlátozások lehetséges indokainak elemzése is.

A következő lépések
Az előzetes jelentést a következő két hónapban nyilvános konzultációra bocsátják. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy véleményezzék az ágazati vizsgálat megállapításait, nyújtsanak be további információkat, és vessenek fel további kérdéseket.

A tervek szerint a Bizottság 2017 első negyedévében teszi közzé a végleges jelentést.

Háttér-információk
További háttér-információkért lásd a tájékoztató adatlapot és az ágazati vizsgálat weboldalát…”

Forrás:
Antitröszt: A Bizottság közzétette az e-kereskedelmi ágazati vizsgálat első eredményeit; Európai Bizottság; IP/16/3017; 2016. szeptember 15.

Európai Unió helyzete 2016-ban: a Bizottság átfogó szerzői jog szabályozás bevezetésére készül

„„Azt akarom, hogy az újságírókat, kiadókat és szerzőket tisztességesen fizessék meg a munkájukért, függetlenül attól, hogy stúdióban vagy a saját otthonukban dolgoznak, és hogy munkájuk eredményét offline vagy online, fénymásolt formában vagy internetes linkek formájában teszik közzé.” Jean-Claude Juncker, 2016. évi értékelő beszéd az Unió helyzetéről

Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő, 2016. évi beszéde alkalmából a Bizottság a mai napon javaslatokat terjesztett elő a szerzői jogi szabályozás korszerűsítésére. A javasolt intézkedések célja, hogy növeljék Európa kulturális sokféleségét és az interneten elérhető kulturális kínálatot, egyúttal pedig világosabb szabályokat vezessenek be minden online tartalomszolgáltatóra vonatkozóan. A tervek szerint az új intézkedések ezen túlmenően innovációs eszközöket biztosítanak majd az oktatási, kutatási és kulturális örökségvédelmi intézmények számára.

A digitális technológiák fejlődésének hatására folyamatosan változnak a zenei termékek, a filmek, a televízió- és rádióműsorok, a könyvek és a sajtókiadványok előállítását, forgalmazását és elérését szolgáló módszerek. Az új online szolgáltatások – zeneszolgáltató platformok, online videotékák, hírgyűjtő portálok stb. – nagy népszerűségre tettek szert, és a fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy tartózkodási helyüktől függetlenül és utazásaik során bárhol hozzá tudjanak férni az általuk keresett kulturális tartalmakhoz. Az új digitális környezet növelni fogja az európai alkotók lehetőségeit – feltéve, hogy a szabályok jogbiztonságot és áttekinthetőséget biztosítanak minden érintett számára. A javaslatok, melyeket a Bizottság a digitális egységes piaci stratégia részeként ma fogadott el, lehetővé fogja tenni a következőket:

  • a választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása;
  • jobb szerzői jogi szabályozás az oktatás, a kutatás és a kulturális örökségvédelem terén, valamint a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára;
  • méltányosabb feltételeket garantáló, fenntartható piactér az alkotók, a kreatív ágazat és a sajtó számára.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az európaiak számára fontos, hogy gazdag és sokszínű kultúránk országhatártól független bárhol hozzáférhető legyen a számukra. Az általunk javasolt intézkedések naprakésszé teszik az uniós szerzői jogi szabályokat annak érdekében, hogy azok igazodjanak a digitális tartalomszolgáltatás területén bekövetkezett változásokhoz. Javaslataink ezáltal azt eredményezik majd, hogy bővülni fog a hozzáférhető tartalmak köre. Nem szabad «lelakatolnunk» a kreatív európai tartalmakat, de gondoskodnunk kell megfelelő védelmükről, különösen azért, hogy javítsuk a szerzők jogdíjakkal kapcsolatos kilátásait. Azt mondtuk, hogy az év végéig kidolgozzuk a digitális egységes piac létrehozására irányuló összes kezdeményezésünket, és betartjuk, amit ígértünk. Megfelelően működő digitális egységes piac nélkül nem fogjuk tudni teljes mértékben kiaknázni az alkotókészségben rejlő lehetőségeket, és nem fogjuk tudni a kreatív iparágat a növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatába állítani”.

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Ezek a reformok segíteni fogják az uniós kreatív ágazatokat, hiszen sikeresen kezelik a digitális tartalomszolgáltatás terén jelentkező kihívásokat, egyúttal pedig bővítik az online tartalmak kínálatát. Olyan szerzői jogi szabályozás kialakítását javasoljuk, amely ösztönzi a kreativitást, méltányos feltételeket teremt, és díjazza a beruházásokat.”

Manapság az EU-ban az internetezők csaknem fele a világhálón hallgat zenét, online játékokat játszik, és az interneten nézi kedvenc tévéműsorait, filmjeit is. A műsor- és tartalomszolgáltatók és más ágazati szereplők azonban jogi nehézségekkel szembesülnek, amikor más EU-országokban kívánnak online vagy digitális szolgáltatást nyújtani. A társadalmi-gazdasági szempontból fontos ágazatokban, például az oktatás és a kutatás, valamint az örökségvédelem terén is gyakoriak az olyan korlátozások, illetve jogbizonytalanságot előidéző tényezők, amelyek fékezik a szerzői jog által védett tartalmak – akár belföldi, akár külföldi – felhasználását és az ezzel járó digitális innovációt. Végezetül pedig: az alkotók, más jogtulajdonosok és a kiadók sokszor nem tudnak megegyezni az alkotások és előadások online közzétételének, illetve közvetítésének feltételeiről, ideértve a jogdíjakra vonatkozó feltételeket is.

A mai napon előterjesztett, a szerzői jogi szabályozás korszerűsítését célzó javaslatok alapvetően három fő prioritás megvalósítását szolgálják:
1. A választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása
Az online tartalomszolgáltatások hordozhatóságára vonatkozó, 2015 decemberében benyújtott jogszabályjavaslatunkban biztosítottuk a fogyasztók számára a jogot arra, hogy külföldön is – szabadságuk alatt, vagy ha üzleti úton vannak – igénybe tudják venni azokat az online médiaszolgáltatásokat (zenestreaming, online videotéka, e-könyv stb.), amelyekre hazájukban előfizettek. Ma pedig olyan jogi mechanizmus bevezetését javasoljuk, amely megkönnyíti a tartalomszolgáltatóknak, hogy beszerezzék a jogtulajdonosok engedélyét a szerzői jog hatálya alá tartozó programok más uniós országokban történő online közvetítéséhez. Olyan programokról van szó, amelyeket a műsorszórók a közvetítéssel egy időben az interneten is közreadnak, vagy amelyeket utólagosan lehet megtekinteni a szolgáltató honlapján. A tervezett jogszabályok értelmében tehát az ilyen programok közvetítésére irányuló szolgáltatások (például a MyTF1 Franciaországban, a ZDF Mediathek Németországban, a TV3 Play Dániában, Svédországban és a balti államokban, valamint az AtresPlayer Spanyolországban) külföldön is igénybe vehetőek lesznek. Ha a tartalomszolgáltatók az általuk közvetített tartalmak – hírek, dokumentumfilmek, politikai, kulturális, szórakoztató műsorok stb. – túlnyomó többségét más tagállamokban is elérhetővé tehetik, EU-szerte bővülni fog ezeknek a termékeknek a kínálata.

A mai napon előterjesztett jogszabályjavaslatok meg fogják könnyíteni a televíziós csomagokat (pl.: Proximus TV – Belgium, Movistar + – Spanyolország, IPTV Entertain – Deutsche Telekom, Németország) nyújtó szolgáltatók számára, hogy beszerezzék a szükséges engedélyeket: ahelyett, hogy külön-külön kellene tárgyalniuk mindegyik jogtulajdonossal azért, hogy más uniós tagországból származó televíziós csomagokat kínálhassanak a nézőiknek, az engedélyeket be fogják tudni szerezni a jogtulajdonosok képviseletében eljáró, közös jogkezelést végző szervezetektől. Ez a szabály is bővíteni fogja a kínálatot a televíziós csomagok előfizetői számára.

Az online videotékák választékának bővítése érdekében arra kérjük a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan tárgyaló szervezeteket, amelyek közreműködnének audiovizuális jogok birtokosai és online videotékák között kötendő – más tagországokban nyújtott szolgáltatásokra is kiterjedő – licencmegállapodások előkészítésében. A javasolt mechanizmust az audiovizuális ágazat szereplőivel engedélyezési kérdésekről folytatandó párbeszéd és innovatív eszközök, pl. ún. engedélyezési csomópontok fogják kiegészíteni.

Annak érdekében, hogy a gazdag európai kulturális örökség részét képező alkotások elérhetőbbé váljanak mindenki számára, az új szerzői jogi irányelv meg fogja könnyíteni a múzeumok, levéltárak és egyéb hasonló intézmények számára, hogy digitalizálják gyűjteményeiket, és EU-szerte hozzáférhetővé tegyenek olyan, szerzői jogvédelem alá tartozó műveket (könyveket, filmeket stb.), amelyek már nincsenek kereskedelmi forgalomban.

Ugyanebből a célból a Bizottság az 1,46 milliárd eurós költségvetésű Kreatív Európa MEDIA program keretében fokozottan támogatni fogja a kreatív tartalmak tagországokon átívelő terjesztését. A program keretében a Bizottság növelni fogja a feliratozás és a szinkronizálás céljára szánt pénzforrásokat, egy új katalógust állít össze azokról az európai audiovizuális alkotásokról, melyeket az online videotékák üzemeltetői közvetlenül felhasználhatnak műsorprogramjuk összeállításához, valamint online eszközöket fog létrehozni, amelyek javítani fogják az európai audiovizuális alkotások digitális forgalmazását, és amelyek segítségével könnyebben meg lehet találni és könnyebben meg lehet tekinteni ezeket az alkotásokat az interneten.
Ezek az intézkedések együttesen elő fogják segíteni, hogy az emberek más európai országok tévé- és rádióműsorait is felfedezhessék, illetve – ha egy másik uniós tagországban élnek – hazájuk műsorait is rendszeresen nézhessék/hallgathassák, és – más uniós országokban is – nagyobb nyilvánosságot fognak biztosítani az európai filmeknek, reflektorfénybe állítva ezzel Európa kulturális gazdagságát és sokszínűségét.

2. Jobb szerzői jogi szabályozás a kutatás és az oktatás területén, valamint a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára
A tanárok és a tanulók egyaránt előszeretettel használnak digitális erőforrásokat és technológiákat, ám ma csaknem minden negyedik pedagógus szerzői jogi korlátozással szembesül hétről-hétre, amikor digitális oktatóanyagot szeretne felhasználni az osztályteremben. A mai napon a Bizottság olyan szabály bevezetését javasolja, amely nagyobb mozgásteret hivatott biztosítani az oktatási intézményeknek arra, hogy – többek között más országokban is kínált online tanfolyamok során – digitális eszközöket és oktatóanyagokat vegyenek igénybe.

A most előterjesztett irányelv meg fogja könnyíteni továbbá a kutatók számára EU-szerte, hogy a nagyobb adatkészletek elemzése céljából szöveg- és adatbányászati technológiákat vegyenek igénybe. Ez lendületet fog adni az innovációs kutatási tevékenységeknek, amire nagy szükség van, hiszen ma szinte minden tudományos mű digitális formában jelenik meg, és mennyiségük évről évre 8–9%-kal nő világszerte.

A Bizottság új és kötelező jelleggel alkalmazandó uniós kivételi szabály bevezetését javasolja, mely – ha életbe lép – lehetővé fogja tenni az örökségvédelmi intézményeknek, hogy digitális formában megőrizzék a kulturális örökség részét képező alkotásokat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek az alkotások fennmaradjanak, és hosszú távon hozzáférhetők legyenek a nyilvánosság számára.

Mindezeken túlmenően a Bizottság jogszabályjavaslatot dolgozott ki a marrákesi szerződés végrehajtása céljából, mert meg szeretné könnyíteni, hogy a vakok és gyengénlátók és a nyomtatott szöveget más okból használni képtelen személyek számára is elérhetők legyenek ezek a művek. A felsorolt intézkedések nagyon fontosak ahhoz, hogy a szerzői jogok ne gátolják senki számára a társadalomban való teljes részvételt, és lehetővé fogják tenni a szellemi alkotások hozzáférhető formátumú másolatainak cseréjét az EU-n belül és a szerződésben részes nem uniós országokkal. Ez az erőforrásokkal való gazdálkodás szempontjából is előnyös, hiszen így el lehet kerülni ugyanazoknak a műveknek a többszöri előállítását.

3. Méltányosabb feltételek garantáló, fenntartható piactér az alkotók és a sajtó számára
A szerzői jogi irányelv célja, hogy javítsa a jogtulajdonosok helyzetét az általuk birtokolt alkotásoknak az internetes videomegosztó platformokon – pl. a YouTube-on vagy a DailyMotion portálon – történő terjesztésével kapcsolatos tárgyalások során és az őket megillető jogdíjak tekintetében. A tervezett szabályok értelmében az ilyen platformok üzemeltetőinek hathatós eszközök (pl. technológia) használatával automatikusan azonosítaniuk kell a jogtulajdonosok portálon elérhető dalait vagy audiovizuális alkotásait, hogy azokat a jogtulajdonossal való megállapodásnak megfelelően a tőlük kapott engedély birtokában továbbra is terjesszék, engedély hiányában pedig eltávolítsák a honlapról.

A napilapok, a folyóiratok és más sajtótermékek kiadói számára is előnyös volt a nyomtatott médiáról a digitális és online szolgáltatásokra – többek között a közösségi médiára és a hírgyűjtő portálokra (híraggregátorokra) – történő átállás. A digitális hírközlés korszakának beköszöntével nőtt kiadványaik olvasottsága, az átállás azonban a hirdetési bevételekre is hatással volt, és egyre jobban megnehezíti az engedélyezést és a kiadványokhoz fűződő jogok érvényre juttatását.A Bizottság egy új, a szerzői joggal szomszédos jog bevezetését javasolja. Ez a kiadókat megillető új jog hasonló lenne ahhoz, amelyet az uniós jogszabályok a filmkészítőknek, a hangfelvétel-előállítóknak és a kreatív ágazat egyéb szereplőinek, például a műsorszolgáltatóknak biztosítanak.
A lapkiadók fontos szerepet játszanak a magas színvonalú újságírásba történő beruházás és a színvonalas sajtótermékek létrehozása terén, ami demokratikus társadalmainkban alapvetően fontos ahhoz, hogy a polgárok megfelelően tájékozódhassanak a közélet minden területéről. Mivel most először jogtulajdonosként fogják őket elismerni, a sajtótermékek kiadásával foglalkozó cégek jobb tárgyalási pozícióban lesznek a szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmakat felhasználni, illetve közvetíteni kívánó online szolgáltatókkal való tárgyalások során, és ezáltal jobb helyzetben lesznek ahhoz is, hogy felvegyék a küzdelmet a szelllemitulajdonjog-sértések ellen. A tervezett szabályozás minden ágazati szereplőnek egyértelmű jogi keretet biztosít a szellemi alkotások digitális felhasználásának engedélyezése terén, és elő fogja segíteni innovatív üzleti modellek kifejlesztését, ami a fogyasztók javát fogja szolgálni.

Az irányelvtervezet arra kötelezi továbbá a szellemi alkotások létrehozóit és kiadóit, hogy tevékenységüket átláthatóan végezzék, s hogy tájékoztassák a szerzőket és előadókat a műveik terjesztése révén szerzett nyereségükről. A javaslat emellett egy olyan mechanizmus bevezetéséről is rendelkezik, amely segíteni fog a szerzőknek és előadóknak abban, hogy méltányos jogdíjakról állapodjanak meg a producerekkel és kiadókkal. Így a tervezett jogszabály minden bizonnyal növelni fogja a bizalmat a digitális ágazat szereplői között.

A digitális egységes piac kiépítése
A 2015 májusában előterjesztett digitális egységes piaci stratégia részeként a mai nap benyújtott jogszabályjavaslatok a jogi tartalmak hordozhatóságára vonatkozó rendeletjavaslatot (2015. december), az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvet és az online platformokról szóló közleményt (2016. május) egészítik ki. Még idén ősszel a Bizottság javaslatot fog beterjeszteni az összes szellemitulajdon-jog, köztük a szerzői jog érvényre juttatásának javítására.

A mai nap bemutatott uniós szerzői jogi szabályok és az ezekkel együtt előterjesztett, az EU-beli összekapcsoltság javítására irányuló kezdeményezések (sajtóközlemény) a digitális egységes piac létrehozását célzó uniós stratégia részét képezik. A Bizottság jó úton halad afelé, hogy az általa meghirdetett 16 kezdeményezés (sajtóközlemény) mindegyike tekintetében az év végéig teljesítse a kitűzött célokat.

További információk

A mai napon elfogadott dokumentumok

”

Forrás:
Értékelő beszéd az Unió helyzetéről (2016): a Bizottság korszerű uniós szerzői jogi szabályok bevezetését javasolja az európai kultúra virágzásának és az európai kulturális javak terjesztésének előmozdítása érdekében; Európai Bizottság; IP/16/3010; 2016. szeptember 14.

Katasztrofális szerzői jogi reformot javasol az Európai Bizottság

„Az online cégekre hárítaná a jogsértő tartalmak szűrését és újra megpróbálkozna azzal a két éve már csúfos kudarcot vallott módszerrel az Európai Bizottság, amely keretei között a kiadók jogdíjat fizettethetnének, ha tartalmaikat harmadik felek „használják”.
Radikális változásokat hozhat az Európai Bizottság frissen bejelentett szerzői jogi reformja. A tervezet több szervezet, különösen az online cégek körében váltott ki erős nemtetszést, miután az a jogvédett tartalmak szűrését teljes mértékben az online felületeket működtető vállalatokra hárítaná át, mindezek mellett olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyek már több európai országban kudarcot vallottak – más, régóta szabályozásra váró területeket ugyanakkor figyelmen kívül hagy. Az ügyben többek között a Google, a Mozilla és az Open Rights Group is hangot adott elégedetlenségének.

Az kétségtelen, hogy az EU-s szerzői jogi szabályozások átfogó frissítése már igencsak időszerű, hiszen arra az elmúlt 15 évben nem volt példa – pedig az online világ mára köszönőviszonyban sincs a 2001-es állapotokkal. Sokak szerint ugyanakkor a most felvázolt előterjesztés nem sokat javít a területen uralkodó állapotokon, sőt ha lehet azokat még tovább rontja. A tervezet egyik leghangosabban kritizált pontja az online közzétett, szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak védelmére vonatkozik: a javaslat szerint a jövőben minden tartalmat, legyen az zenei, videós, írott vagy képi, az azoknak megjelenési felületet biztosító, különböző online szolgáltatásoknak kellene szűrniük.

Vállalhatatlan teher kerül az online szolgáltatásokra?
Az elképzelés ellen mások mellett a Google is kikelt, a keresőóriás globális irányelvekért felelős alelnöke, Caroline Atkinson blogposztban kritizálta azt, mondván, ha egy hasonló szabályozás érvénybe lépne, lényegében bármilyen, az internetre feltöltött tartalmat „ügyvédeknek kellene jóváhagyni”. Az egész biztos, hogy a lépés hatalmas terhet róna az online cégekre, amelyeknek a kívülről érkező eltávolítási kérelmek híján elképesztő mennyiségű tartalmat kellene ellenőrizniük. A YouTube-ra például percenként 300 órányi videót töltenek fel a felhasználók – igaz a Google tulajdonában lévő videómegosztó Content ID megoldásával már igyekszik automatizálni a jogsértő videók szűrését, ugyanakkor még ez a Forbes szerint több mint 60 millió dollárért fejlesztett technológia sem tökéletes.

A tervezettel lényegében az online cégek válnának kapuőrökké – ezt pedig az online platformokat képviselő EDiMA európai kereskedelmi szövetség is erősen kifogásolja, mondván, az előterjesztés semmilyen törekvést nem mutat, hogy a 2016-os „digitális kor” igényeinek megfeleljen, ehelyett a kiadók és a zenei szektor minél hatékonyabb lobbitevékenységének ágyaz meg.

Ismét porondon a garantált kudarc
Szintén erősen negatív visszhangot kapott a már több országban kipróbált törvényjavaslat, amely jogdíj fizetését írná elő a különböző online tartalmak harmadik felek által történő „használata” után – azok publikálását követően mintegy 20 éven keresztül. Hogy pontosan mi tartozik a „használat” kategóriájába, a tervezet nem részletezi, a kiadóknak így a törvény esetleges életbe lépésével nem kellene visszafogniuk magukat, a legkisebb említés után is tarthatnák a markukat a jogdíjakért.

Ez a konstrukció korántsem új keletű, azt már Németország és Spanyolország is kipróbálta, a kezdeményezés pedig mindkét esetben csúfos kudarccal végződött: a döntés értelmében a Google is kénytelen lett volna tetemes összeget kifizetni a hírkeresőjében megjelenített találatok után, a cég azonban nem vállalta a jelentős plusz költséget, helyette bejelentette kivonulását a piacról. Ezzel a helyi kiadók sokkal rosszabbul jártak, mint ha maradtak volna a korábbi szabályzásnál. Németországban a kétségbeesett kiadók ezt ingyen biztosított engedélyekkel kerülték ki, erre azonban a spanyoloknál nem volt lehetőség, ott a Google bezárta a boltot, a kiadók a látogatószáma jelentősen vissza is esett.

Miután a közelmúltban gyors egymásutánban két példát is láthattunk rá, hogy a fenti konstrukció nem működik, egészen meglepő, hogy az az EB reformjavaslatában köszön vissza – nem nehéz belátni, hogy egy hasonló, de EU-s szintű intézkedés szinte biztosan katasztrofális következményekkel járna. Elég csak a Google példáját nézni, egyértelmű, hogy a cég nem állna be egy hasonló rendelkezés mögé, amelyben a linkekért és kiragadott tartalomrészletekért egyenként fizetnie kellene. Extrém esetben Spanyolország esete ismétlődhetne meg, csak épp nagyban, és a vállalat Google News szolgáltatását akár az egész EU-ban leállíthatná, aminek elsősorban a láthatóságukat a hasonló megoldásokra alapozó, kicsi és közepes oldalak innák meg a levét. A kis szereplők ilyen „kiiktatásával” Denelle Dixon-Thayer, a Mozilla képviselője szerint az információ szabad online áramlása is veszélybe kerülne.”

Forrás:
Katasztrofális szerzői jogi reformot javasol az Európai Bizottság; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2016. szeptember 15.

Szakirodalom

A bitcoin működése és jogi kihívásai

„A bitcoin közvetlenül a pénzügyi válság után, 2009-ben indult útjára, azonban csak jóval később, 2013 végén került be a köztudatba. A bitcoint a legtöbben csak egy kibocsátó nélküli virtuális pénzzel azonosítják, megfeledkezve arról, hogy az alapul fekvő technológia lényegében egy peer-to-peer fizetési rendszer is, amit ma már számos helyen alkalmaznak a fizetések lebonyolításához. A bitcoin azonban nemcsak technológiai szinten hozott forradalmi változásokat, hanem sajátos jellegéből fakadóan a polgári jog alapvető kategóriáit is feszegeti. A bitcoin polgári jogi megítélése mellett legalább ekkora fejtörést okoz a bitcoinban rejlő üzleti lehetőségek szabályozói minősítése is. Ilyen új, mindezidáig szabályozatlan tevékenységként jelent meg például a virtuális valuták bányászata, tárolása, illetve kereskedési felületeinek üzemeltetése. Ezeket a helyzeteket a jogalkalmazónak, illetve a jogalkotónak hamarosan Magyarországon is kezelnie kell, mégpedig úgy, hogy egyszerre védje a pénzügyi rendszert, a fogyasztók érdekeit, illetve támogassa az innovációt.

A bitcoin fogalma
A bitcoin konvertálható, decentralizált virtuális pénz. A bitcoin egyrészt virtuális pénz, ami azt jelenti, hogy nem egy törvényes fizetőeszköz digitális megnyilvánulása, mint például a bankszámlapénz. Másrészt a bitcoin decentralizált, azaz nincs kibocsátója, a rendszert a felhasználók közössége tartja fenn. Ez különbözteti meg elsősorban a bitcoint az elektronikus pénztől (pl. PayPal). Végül pedig a bitcoin szabadon konvertálható törvényes fizetőeszközzé és a törvényes fizetőeszköz is bitcoinná (bizonyos virtuális valuták ezzel szemben nem konvertálhatóak törvényes fizetőeszközzé, ilyenek például a számítógépes szerepjátékokban megkeresett pénzek).

A bitcoin működése
Peer-to-peer fizetési rendszer
A bitcoin forradalmi újítása, hogy lehetővé teszi az elektronikus tranzakciók megbízható harmadik fél nélküli lebonyolítását. A bitcoint megelőzően az elektronikus tranzakciókhoz elengedhetetlen volt egy megbízható harmadik szereplő, aki egy adatbázisban vezette a másik két szereplő rendelkezésére álló pénzt. Ilyen megbízható szereplők hiányában könnyedén előfordulhatna akár az is, hogy az elektronikus formában átutalt összeg másolatát az utaló megtartja a számítógépén, ami lényegében lehetővé tenné ugyanannak a pénznek a többszöri elköltését (“double-spending problem”). Erre a problémára jelent megoldást a bitcoin által bevezetett elosztott adatbázis, az úgynevezett blockchain, azaz blokklánc technológia, és a nyilvános kulcsú kriptográfia.

Kriptográfia
A tranzakciók biztonságát az úgynevezett nyilvános-titkos kulcsú kriptográfiai módszerrel (“public-private key cryptography”) garantálja a rendszer. Ez azt jelenti, hogy minden felhasználó rendelkezik egy nyilvános és egy titkos kulccsal. Ha valaki bitcoint akar utalni, akkor azt a fogadó fél nyilvános kulcsához kell címeznie a saját privát kulcsával aláírva. Az aláírás alapján bármely felhasználó számára egyértelműen eldönthető, hogy a küldő fél nyilvános kulcsához tartozó titkos kulccsal írták-e alá, azaz jogosult-e rendelkezni a küldő fél az átutalt bitcoin felett. A felhasználó rendelkezésére álló bitcoin mennyiségének megállapítása, azaz a fedezet ellenőrzése a tranzakciós lánc visszafejtésével, azaz a valaha megtörtént összes beérkező, illetve kimenő tranzakció összesítésével történik. Az aláírások, illetve az “egyenleg” ellenőrzését bármely felhasználó elvégezheti. Mindezek megfelelősége esetén a felhasználó ellenőrzésre további felhasználóknak is továbbítja a tranzakciót, illetve elvégzi az “egyenlegek” frissítését. Ezzel azonban még csak a tranzakció biztonságát garantáltuk, a többszöri elköltés problémáját a blokklánc rendszer oldja meg.

Blockchain
A blockchain, vagy blokklánc egy elosztott adatbázist jelent, ahol minden felhasználó a teljes adatbázist tárolja, módosítása esetén pedig minden adatbázis módosul. Ez a bárki számára hozzáférhető adatbázis tartalmazza a felhasználók közötti összes tranzakciót, mégpedig úgy, hogy azt utóbb nem lehet megváltoztatni. A többszöri elköltés problémáját úgy oldja meg, hogy a felhasználók a létrehozott blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek, amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő. Ez lényegében azt eredményezi, hogy két olyan tranzakció nem kerülhet be a blokkláncba, amely ugyanazt a pénzt költené el. A blokklánc létrehozását az alábbiaknak megfelelően a bányászok végzik.

Bányászás
A bitcoin úgynevezett bányászás útján keletkezik, ahol a rendszer bizonyos felhasználói a tranzakciók blokkokba rendezésére bonyolult matematikai problémákat oldanak meg, komoly számítógépes erőforrásokat felhasználva (proof of work rendszer), amiért bizonyos mértékű bitcoinban részesülnek (emellett az utaló féltől is kapnak egy meghatározott tranzakciós díjat, ez a bitcoin mennyiség azonban nem a bányászás során keletkezik). Az új bitcoinok tehát a bányászok, vagyis a rendszer fenntartóin keresztül kerülnek a körforgásba, kibocsátónak azonban nem tekinthetjük őket. A proof of work rendszer garantálja, hogy a tranzakciókat nem lehet meghamisítani, arra ugyanis csak akkor lenne reális esély, ha valaki a számítógépes erőforrások több mint 50 százalékát birtokolná.

Miért fizessünk bitcoinnal?
A bitcoin tranzakciók lényegesen gyorsabbak, mint az elektronikus utalások bármely más formái, hozzávetőleg 6-14 percet vesznek igénybe. A tranzakciók költsége, azaz a bányászok díja jelenleg minimális, amely részben a bányászás során keletkező bitcoinok viszonylag nagy mennyiségének tudható be. További előny, hogy nincs központi szerv, amely kontrollálná a pénzmennyiséget, vagy a tranzakciókat. Ez utóbbi gyakran jelenik meg hátrányként is, hiszen a központi szerv kontrolljának a hiánya illegális tevékenységek folytatását is elősegítheti. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a decentralizáltság és az anonimitás mellett a bitcoin egy rendkívül átlátható rendszer, hiszen az elosztott adatbázisban a tranzakciók küldőinek, illetve fogadóinak nyilvános kulcsa bárki számára szabadon hozzáférhető. Ha tehát sikerül beazonosítani, hogy kihez tartozik az adott nyilvános kulcs, úgy a felhasználó összes tranzakcióját nyomon lehet követni a blockchain rendszerben. Az anonimitás tehát valójában pszeudonimitás.

Jogi kihívások
A bitcoin sajátosságaiból fakadóan mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó jelentős kihívások elé néz, ha egyszerre akarja támogatni az innovatív megoldásokat, és megvédeni a pénzügyi rendszer biztonságát. A bitcoin, illetve a bitcoin üzleti felhasználásainak jogi kihívásait későbbi cikkekben ismertetjük, e cikkben csak a főbb csomópontokat említjük.
A polgári jogi megítélés során a dolog-jog-követelés triász egyik kategóriájába kellene besorolni a bitcoint, azonban ez egyáltalán nem könnyű feladat, tekintettel különösen a bitcoin keletkezésére (nincs kibocsátója), illetve a magyar bírói gyakorlat álláspontjára a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.
Nemcsak magát a bitcoint kell a jognak kezelnie, hanem annak különböző hasznosítási formáját is. Ilyen például a fizetési rendszer működtetése, kereskedési felület üzemeltetése, bányászat, tárolás, vagy a bitcoin alapú származtatott termékek. Ezek a tevékenységek jelenleg nem illeszthetők be maradéktalanul a pénzügyi jogi tárgyú törvényeink fogalmi rendszereibe, ezért azok módosítására, kiegészítésére lesz szükség.

Adójogi szempontból érdekes kérdéseket vet fel a bányászat, a fizetés, az elfogadás és a bitcoinnal való kereskedelem megítélése. Ez utóbbival már az Európai Unió Bírósága is foglalkozott, amikor megállapította, hogy a bitcoin vétele és eladása ÁFA-mentes.

Mindemellett a szolgáltatások nyújtójának számos fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni rendelkezésnek is meg kell felelnie. Ez utóbbi jelenti talán az egyik legnagyobb kihívást a pszeudonimitás és a decentralizáltság miatt.”

Forrás:
A bitcoin működése és jogi kihívásai; Szalbot Balázs; Advocatus/DLA Piper; 2016. szeptember 13.
Korábbi cikkeink a témában: blokklánc
Lásd még: Distributed Ledger Technology: beyond block chain; Government Office for Science; 2016. január (pdf)
Blockchain (database); Wikipédia
Bitcoin; Wikipédia

E-közmű (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„A Kormány T/11762. számon benyújtott javaslata az egységes elektronikus közműnyilvántartás (e-közmű) kapcsán kijelöli az ellenőrzési és végrehajtási hatáskörrel felruházott szervezeteket. Az Infojegyzet az e-közmű hazai szabályozását tekinti át.”

Forrás:
E-közmű; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2016/38.; 2016. szeptember 8. (pdf)

Központi hivatalok (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„A Kormány T/11907 számon nyújtotta be a központi hivatalok felülvizsgálatával összefüggő törvényjavaslatát. Jelen Infojegyzet célja a központi államigazgatás szerveinek áttekintése, különös tekintettel a központi hivatalokra.”

Forrás:
Központi hivatalok (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga); Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2016/39.; 2016. szeptember 8. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájáról

„A Kormány köszönetet mond a magyar polgároknak, a szakmai és civil szervezeteknek, a digitális ökoszisztéma szereplőinek az alkotó közreműködésért, a széleskörű összefogásért, amelynek eredményeként elkészült Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája.

A Kormány továbbra is várja valamennyi érintett szereplőnek a Stratégia gazdagítására vonatkozó szakmai javaslatait.

A Kormány a Stratégia végrehajtása során is megteremti a széles körű társadalmi párbeszéd fórumait, és számít a magyar polgárok, valamint a szakmai, társadalmi és tudományos szervezetek és a piac szereplőinek közreműködésére és együttműködésére.

1. A Kormány elfogadja a Digitális Jólét Program részeként számára bemutatott „Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiáját” (a továbbiakban: Stratégia), és felhívja a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztost (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos), hogy a Stratégiát a kormányzati portálon (kormany.hu) tegye közzé.
Felelős: miniszterelnöki biztos
Határidő: azonnal

2. A Kormány a digitális ipar területén tapasztalható jelentős munkaerőhiány mérséklése és a munkaerőpiaci szereplők digitális kompetenciáinak javítása érdekében meghirdeti a Digitális Munkaerő Programot, és felkéri az érintett minisztereket a program részleteinek kidolgozására és megvalósítására.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter emberi erőforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2016. december 31., majd azt követően folyamatos

3. A Kormány felismerve, hogy a magyar munkaerőpiacon az informatikai szakemberek iránt egyre növekvő igény mutatkozik, és az informatikai ipar jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének javulásához, az informatikai szakemberképzés nagyságrendjének jelentős bővítéséről határoz.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2016. december 31., majd azt követően folyamatos

4. A Kormány támogatja az informatikai szolgáltatóközpontok (SSC) magyarországi jelenlétének erősítését, és ennek érdekében programokat indít az SSC-k szakember igényének kielégítését szolgáló képzések, valamint az SSC-k fogadására alkalmas irodaház-kapacitás bővítésére.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter emberi erőforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 22016. december 31., majd azt követően folyamatos

5. A Kormány átfogó programokat indít a digitális gazdaságban tevékenykedő magyar vállalkozások exportpiacra lépésének és exporttevékenységének ösztönzésére pénzügyi és szakmai támogatások biztosításával.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2016. december 31., majd azt követően folyamatos

6. A Kormány a hazai digitális termékek és szolgáltatások exportjának növelése érdekében létrehozza a Hazai Digitális Megoldások Leltárát és a Nemzetközi IT Problématérképet.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: 2016. december 31., majd azt követően folyamatos

7. A Kormány támogatja a magyar közigazgatásban kifejlesztett nemzetközi színvonalú digitális megoldások exportját és programot indít a hazai állami megoldások exportjának fejlesztésére.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter igazságügyi miniszter belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. december 31., majd azt követően folyamatos

8. A Kormány a Stratégia végrehajtásának elősegítése érdekében kezdeményezi a Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: DETB) létrehozását.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter nemzetgazdasági miniszter miniszterelnöki biztos
Határidő: 2016. október 31.

9. A Stratégia végrehajtását a miniszterelnöki biztos hangolja össze. A Kormány felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a Stratégia végrehajtása érdekében készítsen részletes – az egyes részfeladatokat, a felelősöket és a határidőket is meghatározó – intézkedési tervet (a továbbiakban: intézkedési terv).
Felelős: miniszterelnöki biztos
Határidő: 2016. szeptember 30.

10. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy
a) a 2–8. pontokban meghatározott feladatok végrehajtása során a 10. pontban meghatározott intézkedési tervben foglaltak, valamint a miniszterelnöki biztos 9. pontban meghatározott koordinációs feladat- és hatáskörében adott iránymutatásai szerint járjanak el, valamint
b) bocsássák a miniszterelnöki biztos rendelkezésére a Stratégia végrehajtásával összefüggő feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat, elemzéseket.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

11. A Kormány elrendeli
a) a Stratégia és az intézkedési terv megvalósulásának figyelemmel kísérését, a Stratégia végrehajtásával kapcsolatos folyamatos társadalmi egyeztetését, a Stratégia évenkénti értékelését és szükség szerint a felülvizsgálatát,
b) hogy az a) pontban meghatározott feladatok végrehajtása során keletkező tapasztalatokról a miniszterelnöki biztos a Kormány részére évente jelentést nyújtson be.
Felelős: miniszterelnöki biztos
Határidő: az a) alpont vonatkozásában folyamatos,
a b) alpont vonatkozásában első alkalommal 2017. június 30., majd évente június 30…”

Forrás:
A Kormány 1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 138. szám; 2016. szeptember 15.; 68689-68690. oldalak (pdf)
Lásd még: Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda (pdf)

A Kormány II. féléves jogalkotási terve (szemelvények – I. rész, 2016. szeptember)

„Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges törvénymódosításokról – BM
Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében az érintett miniszterek az egyes eljárásokra vonatkozó ágazati szabályokban
a) felülvizsgálják az elektronikus ügyintézés tilalmának, korlátozásának, valamint az ügyfél személyes megjelenési kötelezettségének szabályait,
b) megvizsgálják az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényhez képest fennálló eltéréseket. Az indokolatlan tilalmak, korlátozások, megjelenési kötelezettségek, valamint eltérések megszüntetéséhez szükséges törvénymódosítási javaslatok alapján a belügyminiszter a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az igazságügyi miniszterrel és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal együttműködve készíti el az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges törvényjavaslatot.
Egyeztetés: 2016. I. félévben megtörtént

A közúti hírközlő hálózatok kapacitásának hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról – NFM
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) szerint a koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok kivételével a közúti hírközlő hálózatok vagyonkezelője az MVM NET Zrt. A Kkt. szerint az MVM NET Zrt. vagyonkezelőként hasznosíthatja ezen hírközlő hálózatok kapacitásait. A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 37. alpontja szerint az erre vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Az előterjesztés célja ennek megfelelően e felhatalmazás kitöltése. A tervezett szabályozás többek között kiterjed a hasznosítás során a közúti alapfunkciókhoz, valamint a kormányzati célú hálózati szolgáltatásokhoz kapcsolódó igények kiszolgálásának, valamint a piaci alapú hasznosítás árképzésének részletes szabályaira.
Egyeztetés: 2016. I. félévben megtörtént

A földügyi igazgatás hatósági eljárásainak elektronikus ügyintézésével összefüggésben egyes törvények módosításáról – FM
A szabályozás célja az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezéseinek való megfelelés. A tervezet tartalmazza azon törvények módosításait, amelyek az E-ingatlan-nyilvántartás működésének törvényi hátterét biztosítják. Emellett a tervezet részét képezik a földügyi szakterületen bekövetkezett változásokra tekintettel szükségessé váló földügyi ágazati törvénymódosítások is.
Egyeztetés: 2016. július

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról – NGM
Az előterjesztés célja a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrel, valamint a területfejlesztési és területrendezési dokumentumok gyűjtésével és megőrzésével kapcsolatos jogszabályok módosítása. A rendeletekben szereplő miniszteri hatáskörök jelenleg nincsenek összhangban a jelenlegi statútum rendeletben szereplő hatáskörökkel, ezért szükséges a módosításuk.
Egyeztetés: 2016. július

A szoftverbeszerzések részletes szabályairól – MvM
A Digitális Jólét Programról szóló 2012/2015. Korm. határozat 8.b. pontja szerinti feladat megvalósítása. A Korm. Határozat szerint egyeztetést kell folytatni a témában az NFM, NGM, BM miniszterrel a feladat megvalósításáról. Az egyeztetés eredménye alapján a tárgy szerinti korm. rendelet alkotása szükséges.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. augusztus 1.

Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló FM rendelet – FM
Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet újraszabályozása a kapcsolódó jogszabályi környezet időközben történő módosulása miatt, a jogrendszeren belüli összhang megteremtése érdekében. A földmérési és térképészeti szakterületen általánossá vált a digitális adatok előállítása és használata, illetve a digitális adatokon alapuló adatbázisok kiépítése és alkalmazása, amely szintén szükségessé teszi a jelenlegi újraszabályozást.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. augusztus

Előterjesztés az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról – EMMI
…”Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi CLIV.törvény” 35/C. § módosítását, illetve „az egészéségügyről szóló 1997. ávi CLIV. törvény” 136. § (3) bek. bővítését az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről szóló miniszteri rendelettel való összhang érdekében szükséges módosítani.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember

Egyes energiamegtakarítást eredményező szakpolitikai intézkedések kialakításához szükséges intézkedésekről – NFM
Az energiamegtakarítást eredményező egyes szakpolitikai intézkedésekről szóló kormánydöntést követően szükséges az intézkedések (Nemzeti Energetikusi Hálózat létrehozása, energetikai szakreferens, közintézmények energiahatékonysági feladatai és adatszolgáltatása) törvényi szintű szabályozása, ami az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításával fog megtörténni.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember

A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet – MvM
A módosítás célja a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainak szervezeti egységeként működő integrált ügyfélszolgálatoknál (a továbbiakban: kormányablak) kezdeményezhető ügykörök számának növelése az állampolgárok ügyintézéssel kapcsolatos terheinek csökkentése céljából, figyelemmel a kormányablakokban intézhető ügykörök bővítésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1498/2015. (VII. 23.) Korm. határozatban (a továbbiakban: 1498/2015. (VII. 23.) Korm. határozat) foglaltakra. Ütemezésnek megfelelően a jogszabálymódosítás várható ideje: 2016. szeptember, illetve október hónap.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember 20.

A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról – MvM
Az előterjesztés célja a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása a szakmai tapasztalatoknak és a felmerült szabályozási igényeknek megfelelően.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember 15.

Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges kormányrendelet módosításokról – BM
Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében az érintett miniszterek az egyes eljárásokra vonatkozó ágazati szabályokban
a) felülvizsgálják az elektronikus ügyintézés tilalmának, korlátozásának, valamint az ügyfél személyes megjelenési kötelezettségének szabályait,
b) megvizsgálják az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényhez képest fennálló eltéréseket. Az indokolatlan tilalmak, korlátozások, megjelenési kötelezettségek, valamint eltérések megszüntetéséhez szükséges kormányrendelet módosítási javaslatok alapján a belügyminiszter a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az igazságügyi miniszterrel és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal együttműködve készíti el az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges kormányrendelet tervezetet.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember 16.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény végrehajtásáról – BM
Az e-ügyintézési törvény 105. § (1)-(5) bekezdése jelentős mennyiségű kormányrendeleti szintű végrehajtási jogszabály megalkotására ad felhatalmazást, amelyek jelentős része ennek az előterjesztésnek a keretében kerül megalkotásra.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember 16.

A térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos szabályokról, valamint a térségi önkormányzatok, a térségi fejlesztési tanácsok tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettségéről, valamint a konzultációs fórumok működéséről – NGM
Az előterjesztés célja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítását követő, kormányrendeleti szintű szabályok megalkotása. A Korm. rendeletben szabályozásra kerülnek:
– a térségi fejlesztési tanácsok általános működése, gazdálkodásának alapvető szabályai, a tanács törvényességi felügyeletének szabályai;
– a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályai;
– a megyei önkormányzatok, önkormányzati területfejlesztési társulások és a tanácsok tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályai;
– az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum, a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum működésének szabályai.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember

Az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet módosításáról – NGM
Az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó szabályozás módosítása az egységes adószámla 2016. január 1- jével való bevezetésére, az egységes folyószámlához kapcsolódó eljárások elektronikus intézésének biztosítására, valamint a képviseleti szabályok kapcsán az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénnyel és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel való összhang megteremtése.
Egyeztetés tervezett kezdete: 2016. szeptember…”

Forrás:
A Kormány II. féléves jogalkotási terve; Miniszterelnökség; 2016. szeptember 5. (pdf)