Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

66. Kormányinfó: szigorítják a közpénzek elköltését, létszámleépítések a közszférában, fejlesztéspolitikai feszültségek

„…Lázár János közölte, azért nem a szokásos napon, csütörtökön tartották a kormányinfót, mert szerdán Brüsszelben tárgyal – az EU-s források ügyében és a paksi erőműbővítésről -, a következő nap pedig Frankfurtban lesznek egyeztetései német gazdasági szereplőkkel.

Szigorítják a közpénzek elköltésének feltételeit
A közpénzek elköltésének szigorítására tesz javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte: ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi, s várhatóan a héten megteszi a javaslatát.

Jelezte, hogy szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal „megúszhatja” az ország, ami később felhasználható lesz. Ez egy hároméves kellemetlen ügy lerendezését jelentheti – értékelt, hozzátéve: a kormány minden esetben tárgyalásos megoldásra törekszik.

A tárcavezető beszámolt arról is: vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, ő azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges. Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány megbízta a KPMG-t, hogy készítsen tanulmányt a 2007 és 2014 közötti uniós források hasznosulásáról. Tudatta, hogy november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli.

A miniszter kérdésre arról is beszélt: korántsem biztos, hogy 2020 után ilyen volumenű EU-s forrásokhoz fog jutni az ország, s a támogatási rendszer is érdemben változhat. Erre minden szereplőnek fel kell készülnie és jól kell felhasználni a mostani keretet – jelentette ki, hozzáfűzve, ha ez nem segít a versenyképességen, akkor „nem tudja, mi”. Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia, „a létjogosultságát és az önálló, lélegeztetőgép nélküli működőképességét bizonyítania kell” – fogalmazott. „Az a világ, hogy a hiányzó jövedelmet kiegészítjük európai uniós forrásokkal – legyen szó akár egyetemi tanári fizetésről, vagy vállalkozói profitról -,(…) véget ér” – hangoztatta.

Egy másik kérdésre leszögezte: nem tervezik a tulajdonviszonyok átrendezését, meggyőződése szerint elvégezték, amire az állam érdekében szükség volt. Ellenben az megfontolást érdemel, hogy bérnyomás van a gazdaságban, s mivel megvalósulóban van a teljes foglalkoztatás, az a következő években béremelést fog indukálni. Ezért kell a kormánynak a járulékcsökkentéssel kapcsolatos nemzetgazdasági minisztériumi terveket megfontolnia – magyarázta a tárcavezető.

Lázár Jánost kérdezték a közszféra létszámleépítéséről is. Kifejtette, hogy a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül „át lehet vezetni őket” a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó.”

Forrás:
Magyarország célja, hogy a kvóta lekerüljön a napirendről; Miniszterelnökség; 2016. október 18.

Közigazgatás, politika

2019-ben már tömegesen érezhető lesz a digitális oktatási stratégia hatása

„ A 2019 őszén kezdődő tanévben már tömegesen – nagyvárosban, kistelepülésen, általános és középiskolában, a felsőoktatásban és a szakképzésben – érezhető lesz, hogy más logika, más működés jellemzi a magyar oktatási rendszert – emelte ki a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Deutsch Tamás szerint ennek nyomán valóban európai szintű tudást tudnak majd elsajátítani a diákok. Az új rendszerre a diákok, a pedagógusok és a szülők is büszkék lehetnek majd – tette hozzá.

A miniszterelnöki biztos az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. Az M1-en kifejtette: a stratégia a teljes magyar oktatási, köznevelési rendszert lefedi az általános iskolától az érettségiig, továbbá a szakképzési rendszert, a felsőoktatást és a felnőttképzést is. Az oktatás digitalizálása többek között magában foglalja az internetelérés bővítését is.

Deutsch Tamás azt mondta: a következő, legfeljebb három és fél évben az összes magyar iskola szélessávú internetkapcsolathoz jut, továbbá az oktatási intézmények közösségi tereiben a wifi-elérést is biztosítják. Beszélt arról is, hogy a magyar köznevelésben, szakképzésben, felsőoktatásban részt vevő valamennyi pedagógus lehetőséget kap arra, hogy ingyenesen olyan, a digitális kompetenciáját fejleszthető képzésen vehessen részt, amellyel a digitális tananyagok módszereit, a digitális pedagógiai eszközök használatát elsajátíthatja.

Ennek kapcsán kitért arra, hogy a tananyagfejlesztés nem a hagyományos tankönyvek digitalizálását jelenti, hanem „új, izgalmas, vonzó”, digitális eszközök révén szeretnék szerethetőbbé is tenni a tanulást a diákok számára.

Mindemellett Deutsch Tamás szerint az új rendszer valóban lehetőséget teremt a bürokráciacsökkentésre is, a modern technológia és alkalmazások révén az oktatásban dolgozók és az intézményfenntartók adminisztrációs terhei is csökkennek majd.

A miniszterelnöki biztos szerint a magyar oktatási rendszer sok évtized óta a legnagyobb fejlődésén, gyarapodásán mehet keresztül.

Deutsch Tamás a Kossuth Rádióban kiemelte, remélik, hogy mindez az informatikusok képzéséhez is ad majd egy lökést. Közlése szerint 25 ezer jól képzett informatikusnak azonnal lenne munkahelye a magyar gazdaságban. Ezen felül az átlagosnál nagyobb digitális tudású munkavállalókra, szakemberekre is, akár 200-300 ezres nagyságrendben, szükség lehet a következő hónapokban, években – mondta, hozzátéve, az ő képzésükhöz is hozzájárul a magyar oktatási rendszer digitális átalakítása.”

Forrás:
2019-ben már tömegesen érezhető lesz a digitális oktatási stratégia hatása; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. október 20.
Lásd még: Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (pdf)

Közbeszerzés: mérlegen a gyakorlat

„A 2015. november 1-jén életbe lépett új közbeszerzési törvény első évének gyakorlati tapasztalatairól tartott konferenciát csütörtökön a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság.
A tavaly november 1-jén életbe lépett közbeszerzési törvény számos változást hozott a korábbi szabályozáshoz képest. Az eltelt egy esztendőt is értékelték a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság közös szakmai konferenciáján.

Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára megnyitójában elmondta: az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a közbeszerzési törvény napirenden lévő módosítása gördülékenyebb, egyúttal átláthatóbb gyakorlatot eredményez. A Miniszterelnökség a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó javaslata széleskörű egyeztetésen, többek között az elmúlt hónapokban lezajlott Közbeszerzési Kerekasztal keretében elhangzottakon nyugszik.

A verseny növelését és az úgynevezett „egyajánlatos” eljárások csökkentését szolgálja, hogy csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, ahol legalább három ajánlat érkezik. További változás a legkisebb értékű eljárások szabályaiban, hogy az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökken az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Hatóság szerepvállalását összegezte megnyitóbeszédében. A szerződések teljesítésének ellenőrzése során 2016. október közepéig 192 ügy indult, ezekből 13 büntetőfeljelentés, 53 jogorvoslati eljárás, született, továbbá 5 törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróságon, számos bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda felé, és 2 polgári peres eljárás a szerződés semmisségének kimondására a Hatóság részéről.

A Hatóság elnöke 2016. első kilenc hónapjáról elmondta: közel 6700 eljárás zajlott 1600 milliárd forint összértékben. A mikro-, kis és középvállalkozások teljesítménye nem csökkent a közbeszerzésekben: az eljárások 81,4 százalékát nyerték el, amely lényegében megegyezik 2015. azonos időszakával (83,1%).

A jogorvoslat területén hatékonyabb munkáról számolt be a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Csak az idei év első tíz hónapjában közel annyi jogorvoslati eljárás indult, mint a tavalyi év egészében, miközben nem növekedett a 24 nap átlagos ügyintézési idő. A növekedés mögött a hivatalból indított eljárások számának emelkedése áll.

A Hatóság újonnan kapott jogköreiben elért eredmények igazolták a törvényalkotó szándékait, többek között azzal, hogy a szerződések teljesítésének ellenőrzésével erőteljesebben ösztönözhető a jogkövető magatartás.”

Forrás:
Közbeszerzés: mérlegen a gyakorlat; Miniszterelnökség; 2016. október 20.

Húszmilliárd forintból korszerűsítik a kormányhivatali épületeket

„A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből összesen húszmilliárd forint támogatást kap a kormányhivatali rendszer, amelynek 237 ingatlanját újítják fel 2018-ig – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Zalaegerszegen.
Kovács Zoltán a zalai beruházásokat ismertető sajtótájékoztatón felidézte, hogy a 2015-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban 14,5 milliárd forintot fordítottak a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) jóvoltából kormányhivatali épületek korszerűsítésére, így 114 ingatlan újulhatott meg. A mostani ciklus KEHOP-forrásaiból pedig 20 milliárd forint áll rendelkezésre 237 épület energiahatékonyságot szolgáló felújítására – tette hozzá az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó beruházásokra 324 milliárd, a települési vízellátás és szennyvízelvezetés javítására 385 milliárd, hulladékgazdálkodásra és kármentesítésre 124 milliárd, természetvédelmi célokra 31 milliárd, az energiahatékonyság növelésére pedig 296 milliárd forint pályázati forrást, vagyis együttesen több mint 1100 milliárd forintot biztosít a KEHOP.

Felidézte, az előző költségvetési időszakban Zala megyében egymilliárd forintból tíz kormányhivatali épületet újítottak fel. Ez jelentős összeg, összevetve azzal, hogy a főváros 836 millió, Győr-Moson Sopron megye pedig 206 millió forintos összeget nyert el hasonló beruházásokra. A mostani időszakban Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen és Zalaszentgróton 970 millió forintos vissza nem térítendő forrásból újabb tíz kormányhivatali épület korszerűsítését végzik el.

Kovács Zoltán hozzátette, a közeli napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben egy újabb zalaegerszegi ingatlan korszerűsítésének híre: az egykori Zóna étterem épületének kormányhivatali célokat szolgáló felújítására összesen 347 millió forintot fordítanak, ebből mintegy 60 millió forintot a KEHOP-forrásaiból biztosítanak, a fennmaradó összeg pedig állami támogatás.

Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott kifejtette: a zalai épületfelújítások már megkezdődtek, nagyobb részük az idei év végére, egy kisebb hányaduk pedig a jövő év második felére fejeződik be. A felújítandó épületeket szigetelik, kicserélik a nyílászáróikat, energiatakarékos fényforrásokkal látják el őket, csaknem nyolcszáz napelemet helyeznek el rajtuk és több helyen kazánokat is cserélnek. A beruházások révén évente összesen mintegy ötvenmillió forint megtakarítást érnek el az energiaköltségekben – összegezte a zalai kormánymegbízott.”

Forrás:
Húszmilliárd forintból korszerűsítik a kormányhivatali épületeket; Miniszterelnökség; 2016. október 20.

Összefoglaló a kisvállalati adó jövő évi változásairól: több ezer cég spórolhatna legálisan a közterheken

„A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mától a kiva-kalkulátor mellett elérhető egy összefoglaló a változásokról, amelyet minden cégnek érdemes áttanulmányozni, hiszen a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.
A kormány több speciális adózási formát kínál a vállalkozásoknak. A megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénz spórolható meg törvényi keretek között.

Annak a cégnek, amelynek a bértömege nagyobb a nyereségénél, vagy amelyik növekedésre fordítja vissza a nyereségét, mindenképp érdemes átgondolni a kivára-váltást. A döntésben segít a gazdasági tárca kalkulátora és a részletes tájékoztatója is.

A kisvállalati adó 2017-től még kedvezőbb lesz. Az adóváltozások nemcsak a kivás cég büdzséjére hathatnak jótékonyan – hiszen az érintettek összességében 1 milliárd forintot spórolhatnak majd –, hanem a jelentős egyszerűsítésnek köszönhetően még az adminisztráció is csökken.

Az alkalmazott létszámfeltételnek is több cég tud megfelelni, hiszen 2017-től az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 100 főt.

A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

A kiva-kalkulátor és a változásokról készített összefoglaló itt elérhető.

Forrás:
Több ezer cég spórolhatna legálisan a közterheken; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. október 21.

Szabad az út az aszfaltpénzek kifizetése előtt

„A BruxInfo értesülései szerint az Európai Bizottság meghozta az aszfaltügyben felfüggesztett kifizetések felszabadításáról szóló döntést, miközben folytatja a vizsgálódást a 2014 és 2020 közötti forrásfelhasználás irányító és ellenőrző rendszerét, valamint a közbeszerzés terén beazonosított egyes, versenykorlátozás-gyanús gyakorlatokat illetően.

Az Európai Bizottság végleg eltörölte az aszfaltügyben érintett kifizetéseket felfüggesztő határozatot, megnyitva az utat első körben 573-700 millió euró közötti összeg kifizetése előtt – értesült a BruxInfo megbízható forrásból. A felfüggesztést megszüntető döntést még múlt pénteken fogadta el a testület, miután arra a következtetésre jutott, hogy a magyar fél hiánytalanul végrehajtotta a kifizetések felújításához szükséges intézkedéseket.

A 70-80 közúti projektet érintő befagyasztás, amit a versenykorlátozónak minősülő aszfaltszállítási pályázati kiírások miatt rendeltek el, 2013 vége óta volt érvényben, tehát a döntéssel egy közel hároméves pénzügyi vita juthat nyugvópontra.

A felek idén májusban állapodtak meg a szabálytalanságok miatt elrendelt pénzügyi korrekció mértékéről, aminek összege értesülésünk szerint 111 millió euró, de várakozások szerint végül, a még elmaradt számlák benyújtása után 160 millió euró körül állapodhat meg. A felszabaduló és pénzügyi korrekcióval csökkentett összeg pedig eredetileg 573 millió euró volt, de ez egyes információk szerint időközben 700 millió euróra nőtt, és ez még nem is feltétlenül a végleges összeg.

A kifizetések blokkolásának megszűnése után a 2007 és 2013 közötti magyar abszorpció mértéke számottevően közelíthet a maximális 95 százalékos szinthez. Azért nem a 100 százalékhoz, mert a teljes támogatási keret 5 százalékát a 2017. március 31-i zárásig visszatartják. A magyar pénzfelhasználási ráta jelenleg 91,4 százalék körül van.

Forrásaink ugyanakkor azt is tudni vélik, hogy az aszfaltkifizetések felszabadítása nem jelenti azt, hogy sikerült volna eloszlatni a Bizottságnak a 2014 és 2020 közötti magyar pénzfelhasználási rendszerrel kapcsolatos aggodalmait. A regionális politikai főigazgatóság folytatja a hazai irányító és ellenőrző rendszer értékeléséhez szükséges adatok gyűjtését, és a közbeszerzés terén beazonosított bizonyos gyakorlatokat is tovább vizsgálja.

Emlékezetes, hogy korábban felmerült a gyanú, hogy az új programozási időszakba visszaszivároghattak olyan versenykorlátozó közbeszerzési gyakorlatok, amelyek miatt a Bizottság korábban felfüggesztette az aszfaltügyben a kifizetéseket, és amelyek kiküszöbölésére Budapest ígéretet tett.

Bár a két periódus technikailag nem függ össze egymással, Brüsszel az új időszakkal kapcsolatos aggályai miatt nyáron az aszfaltügyben is elhalasztotta a döntést a felfüggesztés eltörléséről. A mostani döntés azonban azt sugallja, hogy bár a jelenlegi időszakra vonatkozóan továbbra sem szűntek meg a kételyei, a Bizottság szétválasztotta a két ügyet.

Értesülések szerint szerdán egyébként Brüsszelben tárgyal Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, akinek programjában egyelőre egy Maros Sefcovicssal, az energiaunióért felelős bizottsági alelnökkel folytatandó megbeszélés szerepel. Corina Cretu regionális politikai biztos jelenleg Ecuadorban tartózkodik, így a magyar miniszter legfeljebb a regionális politikai főigazgatóval találkozhat.”

Forrás:
Szabad az út az aszfaltpénzek kifizetése előtt; Gyévai Zoltán; BruxInfo; 2016. október 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Együttműködés a Belügyminisztérium és az Invitel között

„ Együttműködési megállapodást írt alá David Blunck, az Invitel Csoport vezérigazgatója és Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója.
Az együttműködést indokolja, hogy növekvő tendenciát mutat az interneten megvalósuló támadások száma, és az okozott kár mértéke is. A probléma kezelésére egyre inkább előtérbe kerülnek azok a megoldások és módszerek, melyekkel a támadások megelőzhetőek.

A tegnap aláírt megállapodás kiterjed az informatikai biztonságot növelő műszaki-technológiai megoldások fejlesztésére és alkalmazására, az ügyfelek biztonság tudatosságának növelésére, illetve a szervezetek közötti hatékony kapcsolattartásra is.”

Forrás:
A Belügyminisztérium közleménye; Belügyminisztérium; 2016. október 19

Informatika, távközlés, technika

Hat megyei jogú város és az ELENA-program: együttműködési megállapodást írtak alá az energiahatékonyság javítására

„Hat megyei jogú város (Kaposvár, Tatabánya, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Szombathely, Veszprém) együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM), hogy konzorciumi formában közösen nyújtják be az energiahatékonyságot, energiatakarékosság javítását, az energiafüggőség csökkentését célzó pályázataikat az Európai Unióhoz az Európai Helyi Energia Segítségnyújtás (ELENA) programban.

Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere az aláírás előtti sajtótájékoztatón elmondta: reményei szerint a konzorciumi együttműködés révén a 6 megyei jogú város minimum 40 milliárd forint értékű közvetlen európai uniós támogatáshoz jut majd hozzá.

Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a megállapodás értelmében a tárca támogatja a 6 megyei jogú város összefogása révén létrejövő minta értékű projektet.

Annak megvalósulása révén várhatóan néhány éven belül nagyot lép majd előre az ország a megújuló energia és energiatakarékosság területén – tette hozzá.

Az ELENA programot az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank hozta létre a megújuló energiaforrások elterjedésének és az energiahatékonysági beruházások támogatására.

A program keretében igényelhető támogatás lehetőséget biztosít a városoknak, hogy valamennyi középületüket megújuló energiaforrással (napelemmel) lássák el, továbbá a közvilágítási hálózat átalakítását és egy épületfelügyeleti rendszer kiépítését – ismertette Kaposvár polgármestere.

Szita Károly úgy fogalmazott: a közvilágítás átalakításnál a meglévő fényforrásokat energiatakarékosra cserélik, a hálózatot úgy fejlesztik, hogy vezérelt rendszert építenek ki, amely az időjárás változásainak megfelelően szabályozza a világítást, valamint, hogy az új közvilágítási hálózat méri majd a levegő minőségét és a forgalmat is.”

Forrás:
Hat megyei jogú város az energiahatékonyság javítására együttműködési megállapodást írt alá; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. október 20.
Lásd még: ELENA – Support for the preparation of investments in sustainable energy; European Investment Bank
Projects; European Investment Bank

„A város nem attól lesz okos, hogy a közintézményeket átalakítjuk”

„Már harmadik alkalommal rendezte meg az Okos Jövő Innovációs Klaszter a Smart Future Forumot, azaz az Okos Jövő Konferenciát, ahol a főtéma az okos városokkal kapcsolatos jövőkép volt. Az eseményen előadást tartott Kaposvár polgármestere, aki arról beszélt, ma már a kihívást nem a technológia, hanem a lakókkal történő elfogadtatás jelenti. Szita Károly arról beszélt, hogy a tervek szerint lecserélik az összes közvilágításra szolgáló lámpát, de ez nem merül ki annyiban, hogy a világítótestet LED váltja.

A mai napig 2135 utcai lámpát modernizáltak a városban, ezekkel kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy az önálló szabályozás, az állítható fényerő és a takarékos működés önmagában már kevés. A jövőre terveznek, ezért olyan extrákról is szót ejtett, mint a levegő összetételének vizsgálata, a forgalomszámlálás, vagy sebességmérés. Ezek közül főleg a sebességmérés az, amit nehezen vesz be a lakosság gyomra, de példaként hozta fel a szemétszállítást is: a város összes kukáját chippel látták el, a GPS-el kombinált rendszer akár már ma alkalmas lehetne arra, hogy átalány helyett súly alapján fizettessék a szemétszállítás díját. Bevezetni azonban egyelőre nem tervezik ezt a módszert, félő ugyanis, hogy az emberek a szomszéd tárolójába tömködnék a saját hulladékukat, vagy ami még rosszabb, kihordanák az árokpartra.

A kaposvári vízió szerint valamennyi közintézményt megújuló energiával kell működtetni, illetve optimalizálni a fogyasztást. Ehhez elérhetőek a szenzorok, viszont itt is komplex rendszerekre van szükség. Ahhoz, hogy egy tanteremben csak akkor égjen a lámpa és menjen a fűtés, ha szükséges, nem elég mozgásérzékelőt használni, a fűtést korábban be kell kapcsolni, hogy óra elején se fázzanak a diákok, ahogy a világítást lekapcsolni is úgy érdemes, ha nem kell egy perccel később újra áram alá helyezni az izzókat. Mindezt nem érdemes szigetszerűen üzemeltetni, a városvezetés központi vezérlésben gondolkodik.

A Smart City azonban ennél jóval többet jelent Kaposvárnak: a cukorgyárban a munka során keletkező hőt a távhő rendszerben használják fel, répaszeletekből kinyert biogázzal a város 40 új buszát tankolják, intelligens buszmegállókat terveznek, sőt olyan okos padokat kívánnak telepíteni, melyek ingyenes Wi-Fi-t szórnak, töltik a mobiltelefonokat és az elektromos kerekesszékeket, információs terminállal vannak egybeépítve, a szükséges energiáról pedig napelemfák gondoskodnának. A tervek között szerepel a webes megújulás is, a jelenleg használt, főleg Excel alapú adatbázisokat lecserélnék, hogy például interneten is lehessen időpontot foglalni az orvoshoz, vagy könnyebbé tegyék az ügyintézést.

A turisztikai mobilalkalmazás és a helyi közbringarendszer bővítése már csak hab a tortán, viszont mindehhez rengeteg pénz kell, és a lakosság támogatása. A polgármester szerint „a város nem attól lesz okos, hogy a közintézményeket átalakítjuk, hanem majd akkor beszélhetünk erről, ha bejutunk a fogyasztókhoz, és ők is adaptálni kezdik az új technológiákat.” Talán ezért is mondja azt, hogy az álom 2050-re valósulhat meg, mikorra megtörténik a generációváltás.”

Forrás:
Kaposvárt csak a lakói tehetik okos várossá; Szűcs Péter; IT café; 2016. október 21.

Közel kétezer háztartás és 13 köznevelési intézmény jut notebookhoz és táblagéphez Nyíregyházán és a Nyíregyházi járás területén

„2016. október 3. és 29. között kapják meg a Digitális Nemzet Fejlesztési Program Nyíregyházi település-központú kísérleti modellprogramjának keretében meghirdetett eszközpályázat nyertesei a térítésmentesen használható notebookokat és táblagépeket.

A Kormányzati Fejlesztési Informatikai Ügynökség által meghirdetett, a nagycsaládosokat, gyermeküket egyedül nevelőket, megváltozott munkaképességűeket, fogyatékkal élőket, 45 év feletti munkavállalókat, álláskeresőket, közfoglalkoztatottakat és az aktív idős korosztályt célzó eszközpályázatra 1940 háztartás nyújtott be érvényes kérelmet összesen 1550 darab notebookra és 480 darab táblagépre. A pályázat során egy háztartás egy eszközt kaphatott, az aktív idősek tabletre, míg a többi célcsoport pályázói notebookra pályázhattak. Ez alól csak a nagycsaládosok képeztek kivételt, ők ugyanis egy notebook és egy tablet használatára egyszerre pályázhattak.

Lényeges eleme volt még a pályázatnak, hogy ne csak eszközt, hanem használható tudást is kapjanak a résztvevők, ezért az informatikai végzettséggel nem rendelkezők a hátrányos helyzetű felnőttek digitális kompetenciájának fejlesztését szolgáló (GINOP 6.1.2) projekt keretében ingyenes digitális kompetencia-fejlesztő képzésen vesznek részt, amelyen az eszközök hatékony használatához szükséges tudásra tehetnek szert.

A modellprogram részeként továbbá 7 nyíregyházi és 6 járási általános iskola digitális fejlesztése is megvalósult, amelynek keretében a korábban lezajlott hálózati eszközök beszerzése mellett 2016 szeptemberében összesen 830 új notebookot kaptak az intézmények.”

Forrás:
Közel kétezer háztartás és 13 köznevelési intézmény jut notebookhoz és táblagéphez Nyíregyházán és a Nyíregyházi járás területén; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2016. október 4.

Okos város a debreceni Nemzeti Közlekedési Napok című konferencián

„Az idei évben hetedik alkalommal rendezik meg a Nemzeti Közlekedési Napok című konferenciát Debrecenben. A konferencia a közlekedési szakterület országos szintű fóruma, ahol immár hagyományosan, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a közlekedési háttérintézmények, vállalatok, hatóságok, kutatóhelyek képviselői osztják meg ismereteiket, elvárásaikat, tapasztalataikat. Szerda délelőtt a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. kihelyezett szekcióülésnek adott otthont.

Több szakmai előadó mellett felszólalt Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója, aki a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) debreceni projektjének tapasztalatait ismertette. A elektronikus jegy- és bérletrendrendszer bevezetése szorosan kapcsolódik a város Smart City koncepciójához, aminek célja egy intelligens, innovatív, élhető, hatékony, okos, egészséges város megteremtése.

Veres elmondta, hogy intelligens, működő és fenntartható megoldásokat szeretnének létrehozni a hazai közszolgáltatásban, aminek a NEJP is egy projektje.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a közlekedéspolitika, a közösségi közlekedés aktuális kérdéseit, a fejlesztési irányokat, kormányzati elképzeléseket és törekvéseket vázolta fel. Az államtitkát szólt a közlekedési ágazatot érintő innovatív technológia megoldások jelentőségéről, azok alkalmazásáról. Tasó szerint át kell gondolni a közösségi közlekedésben alkalmazott szociálpolitikai kedvezmények rendszerét is, hogy csakis az arra jogosultak kaphassák meg a mindannyiunk zsebét komolyan terhelő kedvezményeket.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere a Petőfi tér átalakítását, a pályaudvar beruházását mutatta be előadásában. Az új főpályaudvar a közösségi közlekedés valamennyi ágát integrálja, és a tervek szerint modern közlekedés szimbóluma lesz. A főpályaudvar előtti Petőfi tér zöldfelületű sétálóövezet lesz, a terület így ismét közvetlenül kapcsolódik a városközponthoz. Maga a tér új értelmet nyer ezzel a beruházással, a környéken lakó debreceniek, de az egész város életminősége javul a projekttel – így az alpolgármester, aki szerint mára a Petőfi tér is egy befektetésvonzó városi terület lett.”

Forrás:
A debreceni alpolgármester a Petőfi téren fektetne be; Civishír.hu; 2019. október 19.

Újabb óriási túlterheléses támadás tette elérhetetlenné az Internet jelentős részét

„Helyi idő szerint péntek reggel óriási túlterheléses támadás zajlott az USA keleti partján, a támadás idején elérhetetlen volt egy rakás nagy forgalmú oldal, nem ment a Twitter, az Amazon, a Tumblr, a Spotify, a Reddit, akadoztak olyan híroldalak is, mint a CNN, a Guardian vagy a New York Times.

A támadásról még mindig nem tudni mindent, de azt már látni, hogy a legnagyobb oldalakkal dolgozó DNS-szolgáltató, a DYN infrastruktúráját doszolták, és egyre több jel utal arra, hogy a támadást intéző botnet mit sem sejtő polgárok háztartási eszközeiből állt össze.

Brian Krebs cyberbiztonsági szakértő és újságíró arról ír a blogján, hogy az adatok egyértelműen arra utalnak, a támadók internetre kötött eszközök erőforrásait használták fel a támadáshoz, CCTV videókamerák és digitális videórögzítőkből lett bothadsereg.

Biztonságpolitikával foglalkozó szakemberek egy ideje már sorra jelentették meg figyelmeztetéseiket, hogy komoly probléma lehet abból, ahogy egyre több háztartási eszközünk csatlakozik az internetre, melyek nem rendelkeznek megfelelő védelemmel. A Dolgok Internetének (Internet of Things, IoT) terjedésével folyamatosan költöznek be olyan eszközök otthonainkba, okoshűtőtől kezdve neten vezérelt távirányítón át a wifis hőszabályzókig és rengeteg egyéb kacatig, melyek képesek ugyan netre csatlakozni, de közel sincs olyan komoly védelem beléjük építve, mint mondjuk egy telefonba vagy egy laptopba.

Ezek az eszközök így meglehetősen könnyen feltörhetőek és a tulajdonosuk tudta nélkül akár csatasorba is állíthatóak egy túlterheléses támadás esetén.
A jelek szerint ez történt pénteken is, amikor a Mirai névre keresztelt károkozó által megfertőzött eszközök segítségével lőtték le a fél amerikai internetet. A Mirai közismerten hatékony malware, aminek készítői szeptemberben nyilvánosságra is hozták a forráskódját, így azóta bárki megtervezhette vele saját botseregét.

A Mirai azokat az IoT-eszközöket veszi be, amiket gyárilag beállított jelszavak védenek: a mostani támadásban főleg a kínai XiongMai Technologies által gyártott digitális videó rögzítők és webkamerák lettek a sereg tagjai. Ami igazán látványos és ijesztő, hogy most egy vállalat gyakorlatilag teljes termékcsaládja lett fegyver.

Ami még komoly probléma ezeknél az eszközöknél, hogy a felhasználók nem tudják könnyen megváltoztatni a gyári jelszavaikat, mivel azok sokszor programozási ismereteket és egyáltalán, a probléma létezésének felismerését igényelnék.

Egyelőre azt sem látni, mi lehet majd a megoldás: készülnek ugyan különféle IoT-biztonsági protokollok, de azokban épp a legnagyobb, ismert gyártók vesznek részt, akiknek érdeke, hogy termékeiket biztonságosnak reklámozhassák, de ez nem fogja megoldani az olcsó, szabályozatlan piacról érkező eszközök tömegeinek biztonsági problémáit.

A Gizmodo is arról ír cikkében, hogy egy sötét jövő kapujába érkeztünk, és ha nem sikerül valamit kezdeni ezzel a problémával, akkor hozzá kell szoknunk a hasonló támadásokhoz és a gondolathoz, hogy az internet sokkal törékenyebb, mint ahogy eddig ismertük”

Forrás:
Háztartási eszközeink jelenthetik a legnagyobb veszélyt az internetre; Horváth Bence; 444.hu; 2016 október 22.
Lásd még: How the Dyn DDoS attack unfolded. A massive botnet patched together and deployed around the world swamped regional DNS data centers; Tim Greene; Network World; 2016. október 21.
Hackers used ‘internet of things’ devices to cause Friday’s massive DDoS cyberattack. Hackers say the attacks, which affected major sites like Twitter, Netflix and PayPal, were just a dry run; CBC News/The Associated Press; 2016. október 22.
Új korszak: kamerák a bűnözők szolgálatában; Dajkó Pál; IT café; 2016. október 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Francia Intézet: 14. Környezetvédelmi Hónap – A jövő városai az okos városok?

„Miért vannak okos városok és okos települések? Mi Budapest, Párizs vagy Pécs koncepciója egy digitális, hálózatba kapcsolt és zöld város kialakításában? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitatnak meg francia és magyar szakemberek.

Időpont: 2016. november 10., 9h-13h
Helyszín: 1011 Budapest, Fő u. 17.

Résztvevők: Carlos Moreno, egyetemi tanár, a humánus okos város gondolatának nemzetközileg elismert szakértője, a Lechner Tudásközpont, a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal, a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Párizsi Sciences Po Urbanisztika Karának képviselői.

Program:

  • Az intelligens város kihívásai: „a város a városban” újraértelmezése – Carlos Moreno, egyetemi tanár, az emberléptékű okos város nemzetközileg elismert szakértője
  • A Lechner Tudásközpont irányelvei a jövő városfejlesztésében – Rab Judit Smart City szakértő, Lechner Tudásközpont
  • Út az okos város kialakítása felé – pécsi minta – Kiss Tibor ügyvezető igazgató, Biokom Nonprofit Kft.
  • A budapesti kerületek ujjáélesztése a helyi lakosság bevonásával – A Lakatlan program bemutatása – Polyák Levente szociológus, Kortárs Építészeti Központ
  • Innovatív megoldások a városalakításban – a BME Urbanisztika Tanszék tervezett és megvalósított munkái – Alföldi György építész, várostervező és -fejlesztő, egyetemi docens, BME
  • A Science Po Urbanisztika Iskola bemutatkozása – Charlotte Halpern a párizsi Sciences Po urbanisztikai és településstratégiai mesterképzés tudományos felelőse

Forrás:
14. Környezetvédelmi Hónap – A jövő városai az okos városok?; Francia Intézet; 2016. október
A konferencia napján, este 18h30-kor vetítés lesz: Les villes du futur – les villes intelligentes (A jövő városai – az okos városok) francia nyelven, magyar hangalámondással

Smart City – a BFTK szervezésében újra összeült a Főváros Turisztikai Kerekasztal

„Az okosváros-koncepció állt a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal október 20-ai ülésének középpontjában, az Esernyős – Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Pont rendezvényterében.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) kezdeményezése, hogy bevonja a Kerekasztal munkájába a turisztikailag kiemelt kerületeket megvalósult, így azok sorra adnak helyszínt a grémium összejöveteleinek.

Óbudán, a Fő téren létrehozott, vadonatúj rendezvényhelyszínen Bús Balázs polgármester köszöntötte a résztvevőket. Budapest III. kerületének polgármestere, mintegy megelőlegezve a szakmai előadásokat, arról beszélt, hogy Óbuda kulturális és gasztronómiai kínálatával vált a főváros egyik kiemelkedően vonzó területévé, mégpedig úgy, hogy a fejlesztési elképzelések kialakításába bevonták a lakosságot és a civil szervezeteket is.

Ehhez az elképzeléshez illeszkedtek az előadások, amelyeknek közös üzenete az volt, hogy a „smart city” fogalma nem egyszerűen csak technológiai, vagy informatikai fejlesztéseket jelent, hanem, legalább ennyire hangsúlyosan közösségépítést is.

A Fővárosi Turisztikai Kerekasztal ülésén az alábbi témákban hangzottak el prezentációk:

  • Kobrizsa Ádámtól, a Mindspace Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől, a Smart City Budapest kezdeményezés elindítójától; Budapest, a jövő okos városa.
  • Virág Benedektől, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől a Közösségben rejlő erő – „smart city” tapasztalatok Óbudán előadás.
  • Puczkó Lászlótól, a Liget projekt turisztikai szakértőjétől; Státusz a Liget projekt előrehaladásáról, a Liget projekt smart megoldásai, az UNESCO Creative Cities hálózati tagság következményei és feladatai című előadás.
  • Szemerey Samutól, a Design Terminál szakmai tanácsadójától Kreatív városfejlesztés, inkubáció és idegenforgalom. Kit vonz egy innovatív város?
  • Strang Tamástól, a BKK citylogisztikai szakterületének vezetőjétől: E-Mobilitás a Fővárosban
  • Antal Attilától a Budapesti Utcák Menedzsmentjének ügyvezetőjétől: BUM okos séták.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében kiemelte a Budapest Olimpiai Pályázatával összefüggésben, egy év leforgása alatt városmarketingre szánt 5,7 milliárd forint kormányzati forrást, melyet a Magyar Turisztikai Ügynökség használhat fel.

Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője az ülésen elmondta, hogy a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szeretne egy „turisztikai szakmai pillanatfelvételt” készíteni, és ehhez készített egy felmérő kérdőívet. Az ügyvezető asszony felkérte a tagokat, hogy ezt kitöltve juttassák el a BFTK-hoz a felvetéseiket, témáikat. Bán Teodóra hozzátette: A felmérés célja egy „Mit üzen a szakma?” típusú gyorsjelentés összeállítása, aminek eredményét az utolsó idei Kerekasztalon szeretné a BFTK a tagokkal megismertetni illetve más fórumok, döntéshozók felé továbbítani, és természetesen a szakmai közvélemény számára is publikálni.
A Kerekasztal Pap Mária, a BFTK turisztikai divízióvezetőjének felterjesztése alapján, egyhangú szavazással tagjainak sorába fogadta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát.”

Forrás:
Smart City – a BFTK szervezésében újra összeült a Főváros Turisztikai Kerekasztal; Budapestinfo; 2016. október 21.

Digitális transzformáció: „ma már minden büdzsé IT-büdzsé”

„Az adatok elemzése versenyelőnyt jelent, az IT-büdzsék áramlása a marketing felé tart, adatvédelmi szempontból pedig óriási különbség van felhő és felhő között. Grósz Judittal, a Microsoft marketing- és operatív igazgatójával a digitális világról és a vele járó változásokról beszélgettünk.

A HVG Marketing és Technológia konferenciájának központi üzenete az, hogy kapcsoljuk össze a marketingesek és az IT szakemberek tudását. Milyen trendeket látnak kirajzolódni, mi az a szemlélet, amit szükséges megszereznie a ma kommunikációs szakemberének?

Kétségtelenül vannak meghatározó trendek, mint például a konzumerizáció, a big data és – azzal szoros összefüggésben – az analitika erősödő használata, ezek felett azonban megfigyelhető egy mindezeket összekapcsoló „megatrend” is, amit leginkább a digitális transzformáció kifejezéssel szoktunk leírni. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a professzionális felhasználók – üzleti döntéshozók: pénzügyesek, HR-esek és marketingvezetők – egyre nagyobb részében kezd tudatosulni, hogy egy dolog rendelkezni a megfelelő technológiával és egy egészen másik dolog „belakni” azt, azaz megtanulni jól használni a digitális megoldásokat és beilleszteni azokat a mindennapi üzleti folyamatokba. Ha egy trendet kellene kiemelnem, akkor tehát ez lenne az. A jövő marketingkommunikációs szakembereit érintő legnagyobb kihívás a digitalizáció, vagyis a digitális megoldások egységes rendszerben való szemlélete, pontosabban az erre való képesség.

Természetesen a digitalizáció kapcsán is beszélhetünk early adopterekről és trendkövetőkről, de azt fontos megjegyezni, hogy az időrés szűkül ezek között, elsősorban azért, mert a piac ma már gyorsabban kikényszeríti az új megoldások adaptálását. A digitális megoldásokon alapuló marketing annyival hatékonyabb a hagyományosnál, hogy a használatuk mellőzése már rövidebb időtávon is fenntarthatatlan versenyhátrányt okoz. A legnagyobb változás ugyanis, amit a felhőmegoldások és a mobilitás elterjedése, uralkodóvá válása okozott, az, hogy ma már nincs olyan, hogy IT-cég, meg nem IT-cég. Mindegy, mi a voltaképpeni termék vagy szolgáltatás, alapvetően minden vállalkozás IT-céggé vált. Egy előadáson nemrég úgy fogalmaztam, hogy nem minden IT-s marketinges, de ma már minden marketinges IT-s.

A változó, digitális világ kommunikációja kinek a feladata? Szervezeti szinten kik a döntéshozók?
Nemrég olvastam egy Gartner-kutatásban azt a mondatot, amely szerintem jól írja le a változást, aminek most a kellős közepén vagyunk: „Ma már minden büdzsé IT-büdzsé”. Erre utaltam már az előbb is, amikor arról beszéltem, hogy az IT-célú források elköltéséről, a digitális eszközök és megoldások beszerzéséről a versenyképes cégeknél egyre ritkábban döntenek a rendszergazdák vagy IT-vezetők. A digitalizáció folyamata átrendezi a teljes üzleti döntéshozatalt, így felértékeli a marketingkommunikációs terület jelentőségét is.

A felhő és a mobilitás korában a marketinges a szó legszorosabb értelmében business decision makerré, azaz üzleti döntéshozóvá vált, hiszen az általa birtokolt tudás – gondoljunk csak a big datára és az üzleti intelligencia képességekre – ma már közel olyan fontos „vagyontárgya” egy-egy vállalatnak és márkának, mint a pénz- vagy tárgyi eszközök. Ez óriási hatalom, de nagy felelősség is. A digitális megoldások okos használatával, a digitális kornak megfelelő sales-supporttal és márkakommunikációval a marketing versenyképesebbé teheti a céget. Ezek nélkül azonban nemcsak ziccert hagyhat ki, de egyenesen versenyhátrányt okozhat a márkának. Ez is a tétje a digitális átalakulásnak.”

Forrás:
Hogyan lesz az IT-büdzséből marketing büdzsé?; BrandChannel, HVG.hu; 2016. október 23.
A cikk a HVG október 26-i Marketing és technológia konferenciája kapcsán íródott. A konferencia részletes programja itt érhető el.
Lásd még: Gartner: ‘Every budget is an IT budget’; Larry Dignan; ZDNet; 2012. október 22.

Szakirodalom

Megjelent a „Társadalmi Riport 2016”

„A Társadalmi riport – mint azt rendszeres olvasói jól tudják – 1990 óta kétévente közöl szisztematikusan gyűjtött empirikus ismereteket mindig az elmúlt két év magyarországi társadalmi folyamatairól, ahol lehet, ott kidolgozott társadalmi indikátorok alapján. A 2016-os kötetben szereplő 20 tanulmány átfogó képet nyújt a magyar társadalom, gazdaság és politika fontosabb jelzőszámairól és trendjeiről az egyes területek vezető magyarországi szakértőinek elemző értékelésével. Mint ilyen, nem egy „sztorit” épít, hanem adatot gyűjt és közöl, további elemzéseket indukál és megalapoz, dokumentál, leír.

A legutóbbi két kötet kalandos sorsa (2012-ben alapítványi támogatással, 2014-ben közadakozással sikerült megjelentetnünk) után ebben az évben a sorozat aktuális kötete az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága támogatásával jelenik meg.

Tartalomjegyzék
(az egyes fejezetek letölthetők pdf-ben!)
Előszó
Kolosi Tamás – Tóth István György

I. GAZDASÁGI POTENCIÁL, MUNKAERŐPIAC
A magyarországi bérfelzárkózás tartalékai és korlátai
(Palócz Éva)
Korrupciós kockázatok, átláthatóság, közbeszerzések. Magyar közbeszerzések 2009–2015 közötti adatainak elemzése
(Tóth István János – Hajdu Miklós)
Mennyit nőtt a foglalkoztatás 2008 óta Magyarországon?
(Scharle Ágota)

II. TÁRSADALMI SZERKEZET
Középosztály(ok) Magyarországon és Európában
(Tóth István György)
Vagyoneloszlás Magyarországon
(Kolosi Tamás – Fábián Zoltán)
Polgárság a mai Magyarországon
(Sik Endre – Szeitl Blanka)
Anyagi depriváció Magyarországon, 2009–2015
(Gábos András – Tátrai Annamária – B. Kis Anna – Szivós Péter)
Konzisztens szegénység az Európai Unióban és Magyarországon
(B. Kis Anna – Gábos András)

III. HÁZTARTÁSOK VISELKEDÉSE A VÁLSÁG KÖZBEN ÉS UTÁN
A háztartások megtakarításai és eladósodottsága Magyarországon, 2008–2015
(Medgyesi Márton)
A háztartások fogyasztásának alakulása a válság idején és ma
(Simonovits Bori – Szivós Péter)
Háztartások munkaintenzitása a válság idején és a kilábalás időszakában
(Branyiczki Réka)

IV. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS, MIGRÁCIÓS VÁLSÁG
Elvándorlás, bevándorlás és a magyar munkaerőpiac. Jelenségek, hatások, lehetőségek
(Hárs Ágnes)
Magyarország sajátos helyzete az európai menekültválságban
(Juhász Attila – Molnár Csaba)
A segítségnyújtás evolúciója és a szolidaritás új formái a migrációs válság idején. Új önkéntes és régi civil szervezetek 2015-ben
(Bernát Anikó – Kertész Anna – Tóth Fruzsina Márta)

V. INTÉZMÉNYEK, SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER
Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények
(Hermann Zoltán – Varga Júlia)
Egészségi állapot, egészség-egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban
(Orosz Éva – Kollányi Zsófia)
A szociális ellátórendszer jellegzetességei, korprofilja és területi megoszlása
(Goldmann Róbert – Gyetvai Gellért – Mester Dániel)
Fogyatékossággal élő emberek életminősége Magyarországon az intézménytelenítési folyamat küszöbén
(Kopasz Marianna – Bernát Anikó – Kozma Ágnes – Simonovits Bori)

VI. ÉRTÉKEK ÉS ATTITŰDÖK
A munkával kapcsolatos értékek a világban (1990–2014) és a mai Magyarországon
(Hajdu Gábor – Sik Endre)
Menekültekkel és migrációs politikával kapcsolatos attitűdök Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban
(Simonovits Bori – Szeitl Blanka)”

Forrás:
Társadalmi Riport 2016; Kolosi Tamás, Tóth István György (szerkesztők); ISSN 1216-6561; TÁRKI; 2016. október 18.
Vesd össze: Czibere: a Társadalmi riport 2016 adatai megerősítik a pozitív társadalmi változásokat; Webrádió; 2016. október 18.
A Társadalmi Riport 2016 adatai megerősítik a pozitív társadalmi változásokat; Magyar Idők/MTI; 2016. október 18.
Társadalmi riport 2016 – az egészségügyről; Medical Online; 2016. október 19.
Ez a magyar tragédia, nem a migránsválság; Windisch Judit; HVG.hu; 2016. október 19.

Földrajzi Információs rendszerek gyakorlati alkalmazása

„A kötetben megjelenő tanulmányok:

  • Versenyelőnyben a térinformatikával
  • Geoinformation Learning Infrastructure
  • A TeIR és területi tervezést támogató térinformatikai alkalmazásai
  • A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) létrehozása
  • Mezőgazdaságból származó biomassza, mint energiaforrás becslése GIS támogatással
  • Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával
  • Webes adatgyűjtés lehetőségei az Airbnb vizsgálatában
  • Térinformatika a vidékfejlesztésben: a GUIDE@HAND okostelefonos alkalmazás

Forrás:
Földrajzi Információs Rendszerek gyakorlati alkalmazása; Varga Ágnes (szerk.); Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ, Budapesti Corvinus Egyetem; ISBN 978-963-503-628-8; 2016 (pdf)

Kibertér: rosszindulatú szereplők, lehetőségek bűnözőknek, hadászati versengés

„Az Egyesült Államok hadseregének geostratégiával és nemzeti biztonsággal kapcsolatos kutatásokat végző intézete, a Stratégiai Tanulmányok Intézete (Strategic Studies Institute, SSI) terjedelmes könyvet adott ki – több szerző tollából – a kibertérben jelen lévő ártó szándékú szereplőiről, a bűnözés előtt megnyíló lehetőségekről, valamint az ebben a térben folyó hadászati, stratégiai versenyről.

A kiadvány vezetői összefoglalójában utal a kibertér fejlődésének és felemelkedésének polgári életből is ismert hatásaira. Miszerint hozzájárul a globalizáció kiteljesedéséhez, új globális közjavakat hoz létre, lehetővé teszi az eszmék és a tudás gyors terjedését, globális piacot teremt a helyi termékeknek, erőt kölcsönöz (’empowerment’) magánszemélyeknek és kisebb szerveződéseknek is. Ugyanakkor a kibertér új lehetőségeket jelent a bűnözés számára is, szinte sugárutat biztosít a terroristák toborzásához, és új játékteret biztosít a kisebb és nagyobb hatalmaknak egyaránt a geopolitikai versengésben. A társadalom kibertér-függősége mindezzel együtt jelentős sérülékenységet is jelent.

A könyv első részében magát a kiberteret mutatják be a szerzők. A második részben a kártékony cselekményeket és fenyegetéseket főbb típusait mutatja be, a harmadik pedig az erre adható lehetséges válaszokat. A kibertér leírásakor kiemelten foglalkozik annak biztonsági szempontból jelentős leágazásaival.

Dighton Fiddner amellett érvel, hogy a kiberteret úgy kell tekinteni, hogy ezzel egy új hadászati tér jelent meg az eddigi hagyományos színterek: a szárazföld, a tengerek, a levegő és – lassan fél évszázada – a világűr mellett. Mindamellett, ha a kibertérre úgy is tekintünk, mint az ötödik, a többitől független, jól elkülöníthető hadászati színtérre, akkor is jelentősen különbözik azoktól szerkezetében és működésében egyaránt. Nazli Choucri a kibertér diffúz, decentralizált, diverzifikált jellegét emeli ki. Rick Hutley szerint mivel a folyamatos technológiai újítások, innovációk révén a kibertér folyamatosan tágul és változtatja az „alakját”, alapvető fontosságú megrajzolni a kohézív, holisztikus architektúráját ahhoz, hogy a fenyegetésekre megfelelő választ adjunk.

Jeff Boleng és Colin Clarke azt az „új hálót” írja le, amit a kibertér hozott létre a fejlett és kevésbé fejlett országokban egyaránt. Ennek megjelenésének mérföldkövét nem is az okostelefonokban, hanem még az alapfunkciós mobilokban látják, amely egy újfajta információs környezetet alakított ki a maga többnyelvű szakzsargonjával és kommunikációs rutinjaival. A kibertérben kavargó szövegek, hangok és videók tovább fokozzák a városi környezetnek azt a kaotikusságát és előjelezhetetlenségét, ami az ott zajló műveleteket tovább nehezítik.

A kibertérben jelentkező fenyegetések kapcsán Michael Kenney azt a meglepő kijelentést teszi, hogy a jelentősen eltúlozzuk a kiberterrorizmus jelentette fenyegetést. Ennél jóval veszélyesebb az, amit az internet lehetővé tesz a pénzalapok megteremtésére, célpontok felkutatására és a támogatók toborzására. A kiberterrorizmus-fenyegetés a jövőben ugyan nőhet, de jelenleg jóval nagyobb veszélyt jelent az online bűnözés, a hacker-tevékenység és a kiberhadviselés. Timothy Thomas külön kiemeli Kína szerepét a kémkedésben és a szabotázsakciókban, ami felveti az „információs elrettentés” szükségességét is. (Az „elrettentés” a hidegháború egyik kulcsfogalma volt: az amerikai stratégiai gondolkodásban azt a képességet fejezte ki, amely távol tartja a szovjet támadó szándékot, a válaszcsapástól való félelem által – H.T.) Kína szándéka ezekkel a kiberműveletekkel nem csak az, hogy előnyt szerezzen a gazdaságban, az üzleti életben, a katonai versenyben és a politikai alkudozásokban, hanem hadászati stratégiai céljai is vannak vele. Stephen Blank Oroszország kiberműveleteit is egy átfogóbb stratégia részeként mutatja be. Ennek a stratégiának a kiberháború, a gazdasági szankciók, hazai és nemzetközi információs kampány, ifjúsági szervezetek és bűnözői csoportok manipulálása, a kulcságazatokba való behatolás és a politikai felforgatás egyaránt részét alkotják. Ezek a műveletek nagyszabású katonai műveletek kiváltására is alkalmasak. (Amikor mindezt formális és informális fegyveres akciókkal elegyítik, azt nevezzük „hibrid háborúnak”. A kifejezés az elmúlt években, különösen az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta került elemzők, védelmi tervezők és a biztonságpolitikával foglalkozók érdeklődésének homlokterébe – H.T.) Moszkva ilyen kiberműveleteket korábban mind Észtország, mind Grúzia ellen bevetett.

A könyv bemutatja az üzleti életet károsító kiberbűnözést, valamint a nonprofit szervezetekre irányuló fenyegetéseket is. Külön kitér arra a veszélyre is, amelyet a kibertér a rá támaszkodó járművekre jelent. Egy informatikai eszközökkel vezérelt jármű – vagy akár a közlekedésszabályozást végző eszközök – feletti uralom átvétele tragikus következményekkel járhat.

A kibertér jelentette fenyegetésekre adható válaszokat illetően a szerzők arra mutatnak rá: az Egyesült Államok által követett gyakorlat nem kellően átgondolt és gyakran inadekvát, nem ad jól illeszkedő, jól célzott megoldást a problémákra. Martin Libicki szerint például a kiber-elrettentés, mint fő eszköznek tekintett lehetőség több okból sem tekinthető hatékony megoldásnak. Davis Bobrow szerint az amerikai katonai gondolkodás a kibertérrel kapcsolatban is Pearl Harbor és a nukleáris korszak tapasztalatait követi, miközben a kibertechnológiák egészen más típusú fenyegetést jelentenek, mint az atomfegyverek. A Dolgok Internete szintén egy olyan új teret hoz létre, amelyre új fogalmi készletet kell alkotnia a biztonsággal foglalkozó elemzőknek és tervezőknek. Benoît Morel arra következtetésre jut: a „kiberfegyver-korlátozási” egyezmények sem kétoldalú, sem többoldalú formában nem biztosítanának megfelelő megoldást. Kelsey Ida ehelyett azt javasolja: olyan, egyedi tapasztalatokból általánosító (’bottom up’) válaszokat érdemes tanulmányozni, amelyek elsősorban a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem terén gyűltek össze.
Chris Demchak a jövő lehetséges forgatókönyveit illetően három opciót vázol fel. Az elsőben egymással civakodó, versengő és ellenséges államok nyúlnak kiberfegyverekhez. A másodikban a rendszert egy felemelkedő „illiberális domináns” hatalom határozza meg. A harmadikban olyan nemzetek együttműködése valósul meg, amelyeknek hasonló a gondolkodásmódjuk és a berendezkedésük, és hasonló fenyegetésekkel is néznek szembe. Az, hogy milyen ártó szándékú cselekményekkel kell szembenéznünk a jövőben, nagymértékben függ attól is, melyik modell lesz a meghatározó a kibertérben. ”

Forrás:
Cyberspace: Malevolent Actors, Criminal Opportunities, and Strategic Competition; Phil Williams, Dighton Fiddner (szerk.); Strategic Studies Institute (SSI), U.S. Army War College; 2016. augusztus 11. (pdf) – az ismertetés Hegedűs Tamás munkája
Szerkesztői megjegyzés:
Az ismertetésben az angolszász katonai szóhasználat ‘strategic’ kifejezését a magyar ‘hadászati’ kifejezéssel adtuk vissza, a magyar szokásoknak megfelelően (a ‘tactical’ pedig a ‘harcászati’). Az intézet nevét kivéve. A ‘nemzeti biztonság’ pedig nem elírás: tágabb jelentésű, mint amit magyarul nemzetbiztonságnak mondunk.

Törvények, rendeletek

2016. évi CIV. törvény a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról

Forrás:
2016. évi CIV. törvény a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 159. szám; 2016. október 20.; 70903-70963. oldalak (pdf)

A Kormány 315/2016. (X. 20.) Korm. rendelete az állami tisztviselők képesítési előírásairól

„…1. § (1) Állami tisztviselővé az nevezhető ki, aki rendelkezik az 1. mellékletben a feladatkörére meghatározott képesítések valamelyikével.
(2) Ha az 1. mellékletben szereplő feladatkör képesítési követelménye nem tartalmaz az érettségi végzettségű állami tisztviselők vonatkozásában képesítési előírást, a feladatkör ellátására kizárólag felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező állami tisztviselő nevezhető ki.
(3) Ha az állami tisztviselő munkakörében több feladatkört lát el, legalább az egyik feladatköre ellátására előírt képesítéssel rendelkeznie kell…”

Forrás:
A Kormány 315/2016. (X. 20.) Korm. rendelete az állami tisztviselők képesítési előírásairól; Magyar Közlöny; 2016. évi 159. szám; 2016. október 20.; 700964-70978. oldalak (pdf)

A „GSM-R rendszer kiépítésének 2. üteme a magyar vasúti vonalak mellett” című projekt az elérhető legnagyobb uniós támogatás lehívásával történő komplex megvalósításának jóváhagyásáról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a „GSM-R rendszer kiépítésének 2. üteme a magyar vasúti vonalak mellett” című projektjavaslat (a továbbiakban: komplex projektjavaslat) komplex projektként valósuljon meg,
2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a komplex projektjavaslat megvalósításának finanszírozásához szükséges forrásokat az 1–3. melléklet szerint biztosítsa,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal
3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: IKOP) éves fejlesztési keretének (a továbbiakban: éves fejlesztési keret) módosítására vonatkozó javaslata keretében tegyen javaslatot a 3. mellékletnek megfelelően a Stratégiai Kabinet részére a komplex projektjavaslat Európai Hálózat Finanszírozási Eszközből (a továbbiakban: CEF) nem finanszírozható költségeinek biztosítására.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: az éves fejlesztési keret soron következő módosítására vonatkozó javaslat benyújtásával egyidejűleg…”

Forrás:
A Kormány 1575/2016. (X. 19.) Korm. határozata a „GSM-R rendszer kiépítésének 2. üteme a magyar vasúti vonalak mellett” című projekt az elérhető legnagyobb uniós támogatás lehívásával történő komplex megvalósításának jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 158. szám; 2016. október 19.; 70846. oldal (pdf)

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája 2014-2020 évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló kormány-előterjesztés tervezet

Jogszabályterv
Véleményezési határidő: 2016. október 21.
Véleményezési cím: karolina.molnar@emmi.gov.hu

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó állami koordinációt igénylő feladatokat. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II., Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája, a Köznevelésfejlesztési stratégia, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról szóló 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozat 2. pontja alapján az emberi erőforrások minisztere és a stratégiák megvalósításában érintett további miniszterek gondoskodnak a stratégiákban meghatározott célok elérését szolgáló eszközök szakpolitikai tevékenységeikbe való beépítéséről, illetve az e célok eléréséhez szükséges intézkedések megtételéről. A keretstratégiához készült cselekvési terv 65, az egész életen át tartó tanulást közvetlenül szolgáló intézkedést határoz meg a 2014-2022. közötti évekre, amely intézkedések a szaktárcák által megfogalmazott javaslatok beépítésével, ágazati együttműködés keretében kerültek kialakításra.
A tervezet a keretstratégia cselekvési tervének Kormány általi elfogadását célozza.”

Forrás:
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája 2014-2020 évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló kormány-előterjesztés tervezet; Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2016. október 20. (pdf)
Lásd még: Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II (pdf)
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra (pdf)
Köznevelés-fejlesztési stratégia (pdf)
Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia (pdf)