Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Egy éve indult el a változásbejelentő.hu, amelynek alkalmából kuponakciót hirdetett a szolgáltató

A szolgáltatás elindulásának első évfordulója alkalmából ajándékkal köszönti kedves látogatóit a változásbejelentő.hu!
Ehhez nem kell mást tenni, mint 2016. december 2-ig ellátogatni az oldalra és ott a hírlevél feliratkozáshoz megadni az e-mail címet.

Ezt követően a változásbejelentő.hu ügyfélszolgálati munkatársai hamarosan megküldik azt a 20%-os kedvezményre jogosító kuponkódot, amelyet 2016. december 31-ig az oldalon történő közműátírási és adatváltozás bejelentési ügyintézés során szabadon fel lehet használni, vagy továbbküldeni olyan rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akiknek szüksége lehet rá.

Kérdés esetén a változásbejelentő.hu ügyfélszolgálata mindenben segít!

Zökkenőmentes online ügyintézést kíván
a változásbejelentő.hu – Magyarország online ügyintézési specialistája”

Forrás:
Születésnapi kuponakció; Változásbejelentő.hu
Az eGov Tanácsadó Kft. az egyik tulajdonosa a változásbejelentő.hu-t üzemeltető startup cégnek, a DeltaRegister Kft-nek.

Lázár János az eredményekről és a gyengeségekről

„Az európai uniós forrásokra az idén még 1000 milliárd forint értékű pályázatot szeretnének kiírni, jövő márciusra pedig a teljes pályázati forrást hozzáférhetővé kívánják tenni, és 2017-ben lekötni a teljes „kasszát” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy EU fejlesztési források felhasználásáról rendezett budapesti konferencián.

Lázár János a Miniszterelnökség által Magyarország erősödik címmel rendezett konferencián kifejtette: a 2016-os gazdasági év tervezésének költségvetési oldalról a legsúlyosabb kockázata volt, hogy mennyi uniós pénz lesz kifizetve. A tervezett kifizetés 2000 milliárd forint volt, a tényleges kifizetés 1600-1700 milliárd forint lesz, messze meghaladva sok gazdasági elemző 1000 milliárdos várakozását. A kiírt pályázatok összege 7800-7900 milliárd forint körül lesz – jelezte Lázár János.

Tájékoztatása szerint a 2014-2020-as ciklusban november 21-ig 291 pályázati kihívás jelent meg 6746 milliárd forint értékben, a teljes rendelkezésre álló keret 75 százaléka. Eddig 76 323 projekt érkezett be, 7914 milliárd forint értékben. Szerződéssel 16 042 projekt rendelkezik 3194 milliárd forint forrásra, és eddig 2450 projektet fizettek ki.

A miniszter szólt arról, hogy Magyarország az előző költségvetési ciklushoz képest jelentősen erősödött, a külső környezet ugyanakkor egyre bizonytalanabb, a következő időszakban ugyanis több országban választások lesznek, 2017 őszére megerősödhet vagy meggyengülhet Európa. Hangsúlyozta, Magyarországnak nem érdeke az EU meggyengülése.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon a növekedés meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyabbak közé tartozik. A következő évek kilátásai biztatóak: a beruházásoknak kedvező alacsony kamatkörnyezet van, lényegében nincs infláció, csökken az államadósság. Az ország nemzetközi pénzügyi megítélése érdemben javult, 5 százalék alatt van a munkanélküliség, nő az export, jelentősen fejlődött az ipar és kereskedelmi többlettel zárul az év. Magyarország az elmúlt 30 évben nem volt ilyen kedvező helyzetben, ami óriási lehetőség – hangsúlyozta.

Vannak azonban gyengeségek is – figyelmeztetett a miniszter. Az egyik legsúlyosabb probléma a tőkehiány, amit a következő 20-30 évben nem lehet saját erőből pótolni. A demográfiai adottságok is súlyos gazdasági kihívást jelentenek.

Rámutatott: szükség van az egészségügyi rendszer átalakítására, a népegészségügyi helyzet javítására is. Ha nem növekszik az egészségben eltöltött élettartam és nem javulnak a halálozási mutatók – különösen az 55-60 éves korosztálynál -, ez érdemi problémákat fog jelenteni a munkaerőpiacon – vélte.

A gyengeségek közé sorolta azt is, hogy drágább lesz a munkaerő, de eközben nincs válasz arra, hogy az olcsó munkaerő helyett mi adhat versenyelőnyt egy vállalkozás számára, ahogy arra sem, hogy a technológiai forradalomban hogyan tud az ország részt venni.

Lázár János szerint nem lehet elvitatni, hogy az elköltött források – 2007-2014 között 39 milliárd euró az agrárforrásokkal együtt – nyomot hagytak az országon, az előzetes nemzetközi mérések szerint a növekedésben 10-11 százalékot jelentettek.

A legnagyobb eredmény, hogy a költségvetés egyenlege akár nullás is lehetne, az uniós források mozgásteret teremtettek a kormány számára, hogy a meglévő tartalékokat felszabadítva csökkenteni tudja a költségvetési hiányt – mondta.

A miniszter rámutatott: az előző költségvetési ciklusban nem a gazdaság támogatása volt a legfontosabb cél, 2007-2014 között az uniós forrásoknak még 15-17 százalékát fordították közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a mostaniban pedig 60 százalékot terveznek erre a célra.

A fejlesztések érdemben javították az infrastruktúrát, komoly gyengeségek vannak ugyanakkor az egészségügy és az oktatás területén. Az oktatásban volt rendszerváltás, de nem volt tartalomváltás, a köznevelés teljesítménye nemzetközi összehasonlításban folyamatosan zuhan – fejtette ki Lázár János.

A gyengeségek közé sorolta a bürokráciát is. Az adóbürokráciában az áttörés várat magára, ezt még a 2018-as választás előtt górcső alá veszi a kormány. A közigazgatásban voltak változások, az uniós forrásokhoz való hozzáférés az európai keretek ellenére könnyebb lesz.

Kitért arra is, hogy Magyarországot folyamatosan az a kritika éri, hogy korrupt ország. Az Európai Bizottság szerint csökken a verseny, mert túl magas az egyajánlattevős közbeszerzések aránya. Ez azonban nem magyar sajátosság, és nem méltányos egy régió korruptságáról beszélni, amikor nyilvánvalóan strukturális problémák vannak – hangsúlyozta.

Elmondása szerint a közbeszerzési törvény felülvizsgálatakor hetven szervezettel konzultáltak. „Valóban szigorítani akarunk, és ennek eszköze a teljes nyilvánosság” – szögezte le Lázár János. Hozzátette: az e-közbeszerzés bevezetése 2017 végére megteremti a teljes nyilvánosságot, érvényesülni fog a teljes transzparencia.”

Forrás:
Az idén még ezer milliárd forintnyi uniós pályázatot írnak ki; Miniszterelnökség; 2016. november 24.

Közigazgatás, politika

Uniós pénzek: elbocsátanak három vezetőt

„Három irányítóhatósági vezetőt is meneszt januárban a kormány – értesült a Magyar Idők. A döntésekre rálátó forrásunk szerint az európai uniós pénzek elosztásáért felelős vezetőkkel szemben elfogyott a kormányzati bizalom.

Ennek oka, hogy a pályázatok kiírásának üteme lassú, ahogyan a kifizetések is csak vontatottan haladnak. Emellett a döntések átláthatóságával is akadtak problémák. Úgy tudjuk, hogy a nyolc operatív programért felelős vezető közül egyet a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM), kettőt pedig a fejlesztési tárcától bocsátanak el. Az NGM-hez két operatív program, a gazdaságfejlesztési és innovációs, valamint a terület- és településfejlesztési program tartozik. A fejlesztési minisztérium pedig az integrált közlekedés-fejlesztési operatív program, illetve a környezeti és energiahatékonysági operatív program forrásainak elosztásáért felel. A döntés jelentősége nagy, hiszen az egész európai uniós forráselosztási rendszert érinti.

Neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a vezetőváltás strukturális módosításokkal is járhat. Utóbbiakhoz minden bizonnyal az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség lesz, ugyanakkor a vezetőváltás ténye is jelentős brüsszeli visszhanggal jár majd. A tét nem kicsi, a gazdaságfejlesztési program kerete 2550 milliárd forintra tehető, az energetikai fejlesztésekre 1161 milliárd forint, a területfejlesztésre 1200 milliárd, a közlekedésfejlesztésre pedig 1216 milliárd forint fordítható az évtized végéig.”

Forrás:
Uniós pénzek: elbocsátanak három vezetőt; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. november 19.

A Közbeszerzési Hatóság és az IVSZ közös szakmai konferenciája 2016. december 1-én

„A Közbeszerzési Hatóság 2016. évi konferenciasorozatának zárásaként megrendezésre kerül december 1-én a KH és az IVSZ közös konferenciája.

A konferencia időpontja 2016. december 1. (csütörtök), helyszíne: Aquaworld Resort Budapest**** 1044 Budapest, Íves út 16.

A konferencián a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság szakértői is részt vesznek. A konferencia elsősorban ajánlattevőknek kíván segítséget nyújtani, de a problémás területek feltárása, azok joggyakorlatának elemzése valamennyi közbeszerzési szakember számára releváns információkkal szolgál majd.

RÉSZLETES PROGRAM

9:30
Megnyitó
Rigó Csaba Balázs, elnök (Közbeszerzési Hatóság), Laufer Tamás, elnök (IVSZ)

10:00
A közbeszerzési törvény őszi módosításának ismertetése
Dr. Császár Dániel, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár (Miniszterelnökség)

10:30
A KH ellenőrzései (eljárás folyamata, lehetséges következményei, tipikus jogsértések az eddigi tapasztalatok alapján)
dr. Bakos Balázs (Közbeszerzési Hatóság Szerződésellenőrzési Főosztály)

11:00
Kávészünet

11:30
A Döntőbizottság jogorvoslati eljárása alapvető szabályainak áttekintése (iratbetekintés, üzleti titok kezelése, előzetes vitarendezés, jogorvoslati határidők)
dr. Puskás Sándor, elnök (Közbeszerzési Döntőbizottság)

12:00
A Döntőbizottság új Kbt.-re alapuló gyakorlata, ajánlattevői oldal számára különösen releváns döntések
dr. Puskás Sándor, elnök (Közbeszerzési Döntőbizottság)

12:30
Ebédszünet

13:30
Gyakori kérdések az új Kbt. kapcsán (különösen: alvállalkozó, kapacitást nyújtó bevonása, a teljesítés szabályai)
dr. Kugler Tibor (Közbeszerzési Hatóság Közszolgálati és Támogató Főosztály)

14:00
Öntisztázás a gyakorlatban
dr. Kugler Tibor (Közbeszerzési Hatóság Közszolgálati és Támogató Főosztály)

14:30
ESPD alkalmazása a gyakorlatban
Miniszterelnökség előadója

15:00
Egy keretmegállapodásos eljárás tapasztalatai – tanulságok ajánlattevők részére
Urbán Márta főosztályvezető (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság)

15:30
Az új KEF Portál használata – tippek és tanácsok
Pazár Ákos közbeszerzési referens (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság)…”

Forrás:
Közbeszerzési Konferencia 2016; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016. november

A fővárosban megszűnnek a nagy áruházak kormányablakai

„Megszűnnek a nagy áruházakban kialakított kormányablakok a főváros XI., XIII.,, és a XX. kerületében, kiváltásukra időközben már nagy befogadóképességű kormányablakok nyíltak – közölte a Rádió Orienten György István kormánymegbízott, aki az elektronikus ügyiratkezelési rendszer kiépítéséről is tájékoztatott.

A szakember elmondta, az elmúlt ciklusban megkezdett kormányablak projekt a véghez közeledik. Az ügyfélközpontok szakmai munkájára csak ritkán érkezik panasz, azonban némelykor az ügyintézést megelőző sorra kerülés idejét kifogásolják az ügyfelek. „Ezért az egyik legfontosabb feladatunk a várakozási idő csökkentése, mely érdekében különböző megoldásokon dolgozunk” – mutatott rá György István.

A fővárosban megszűnnek a nagy áruházakban kialakított kormányablakok a XI., XIII.,, és a XX. kerületben – mondta el a kormánymegbízott, rámutatva: ezek kapacitása meglehetősen szűkös. Kiváltásukra a kerületekben már nagy befogadóképességű kormányablakok nyíltak, melyek a bezárandó egységek munkatársaival és felszerelésével még hatékonyabbá tehetők.

Az első kerületi okmányiroda az utolsó, amely kormányablakká alakul, de november végén már ez is teszt üzemmódban működik. Emellett a XVII. kerületben korábban átadott Pesti úti ügyfélközpont kapacitását is megnövelik, első emeletének átalakításával, mely várhatóan szintén november végén már pilot üzemmóddal fog működni – ismertette a Rádió Orient vendége.

A projektből már csak a két nagy budapesti pályaudvaron tervezett kormányablak átadása van hátra. Ezek, bár impozáns környezetben fognak létesülni, de az már most is látszik, hogy területük nem fogja elérni az ügyfélfogadás szempontjából ideális nagyságot. A tapasztalatok szerint ugyanis azok a kormányablakok működnek a legjobban, ahol legalább 20-25 munkaállomáson tudják fogadni az ügyfeleket.
Ezek ennél kisebbek lesznek – ismertette a szakember…

Megerősítik a járásokat
Január elsejétől számos országos hatáskörű szerv és minisztériumi háttérintézmény szűnik meg, amelyek feladatrendszerét és létszámállományának akár 80 százalékát is a kormányhivatalok veszik majd át – ismertette a fővárosi kormányhivatal vezetője. Kifejtette: a fővárost 12 szerv megszüntetése érinti közvetlenül. Vannak, „amelyeket tokkal vonóval veszünk át”- mondta. Példaként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt és a Földmérési és Távérzékelési Intézetet említette. Budapest Főváros Kormányhivatala jövőre 5700 emberrel fog működni, közel ezer emberrel többel, mint jelenleg – vetítette előre György István, kiemelve:
„feladatunk, hogy a lehető legkisebb zökkenővel vegyük át az új hatásköröket és zavarmentesen, magasabb színvonalra fejlesszük tevékenységüket”.

Tolódnak a határidők
Január elsejével a területi közigazgatás új hatáskörrendszerrel fog működni, a megyék és a járások jelentős megerősítésével. Az elvárások nagyok, nemcsak a politika, de a szakma részéről is, a reális határidők azonban kissé hátrébb tolódhatnak. „Összességében 2-3 évre még szükség lehet a magyar közigazgatás eddigi legátfogóbb átalakításának lezárására – összegezte a szakember.”

Forrás:
A fővárosban megszűnnek a nagy áruházak kormányablakai; OrientPress; 2016. november 27.

Itt a döntés: adót csökkent Győr

„2018 január 1-től 1,8 százalékról 1,6 százalékra csökken az iparűzési adó Győrben, miután a városi közgyűlés pénteken egyhangúlag megszavazta az erről szóló előterjesztést.

Az előterjesztés szerint az adómérséklés mintegy tíz százalékos tehercsökkenést jelent a vállalkozások számára, és összességében mintegy 2 milliárd forintot hagy a gazdasági szereplőknél.

Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett, hogy a törvényileg szabályozott 2 százalékról 2014. január 1-től mérsékelték 1,8 százalékra az adónemet a városban. Az akkori döntés jónak bizonyult, mert a csökkentés jótékonyan hatott a város gazdaságára: a vállalkozásoknál maradt forrásokból a cégek fejlesztettek, bővítettek és növelték alkalmazottaik számát, valamint ösztönzőleg hatott az új vállalkozások letelepedésére is. A mostani csökkentéstől is ugyanezt várják.

Fekete Dávid (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, hogy a vállalkozások a csökkentés révén több forrást tudnak fordítani kutatás-fejlesztésre, a bérek emelésére, esetleg lakhatási támogatásokra. Az előterjesztésben szerepel, hogy a költségvetés egyensúlyát számottevően nem befolyásolja a döntés, mert a bevétel kiesését részben kompenzálja az egyre magasabb iparűzési adóalap, az építmény-adó növekedése, a Győrben működő vállalkozások adózási képességének folyamatos bővülése és a betelepült új vállalkozások adózási képessége.

Van miből gazdálkodni
A győri költségvetésnek mintegy 40-45 százalékát adja a helyi iparűzési adó-bevétel. 2014-ben 17,15 milliárd forint volt, amely 2015-ben 2,16 milliárd forinttal 19,31 milliárd forintra nőtt. Az első háromnegyedévben pedig 19,46 milliárd forint volt.

A város rekord adóbevétellel zárta a 2015-ös évet, miután a tavalyelőtti, szintén rekordnak számító 20 milliárd 592 millió forintnál 2,4 milliárd forinttal több, összesen 22 milliárd 970 millió 832 ezer forint adóbevételt ért el.

A közgyűlésen húsz napirendi pontot tárgyaltak a képviselők, egyebek mellett szintén egyhangúlag szavazták meg, hogy egyszeri normatív támogatásként 130 millió forint értékben támogatják még az ünnepek előtt a városi közalkalmazottakat, 2544 embert. Közülük 1036 dolgozó, akik nettó százezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkeznek, ötvenezer forint támogatást kapnak…”

Forrás:
Itt a döntés: adót csökkent az ország egyik ipari centruma; Napi.hu/MTI; 2016. november 25.

MÖOSZ: a megyék egyik új feladata a vidéki Magyarország érdekében való fellépés lehet

„A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) szerint a megyék szerepe megváltozott, egyik új feladatuk a vidéki Magyarország érdekében való fellépés lehet.

Erről Szabó István, a MÖOSZ társelnöke, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke beszélt A vidék teszi a dolgát című konferencia megnyitása előtt tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. A szövetség által szervezett, a magyar vidék helyzetéről szóló tanácskozás célja, hogy áttekintsék, hogyan lehet gazdagabb a magyar vidék, mit tesznek és tehetnek ennek érdekében a helyi élet gazdasági, közösségi vezetői, a megyei önkormányzatok és a kormányzati szereplők.

Szabó István a sajtótájékoztatón elmondta: 2012-ben megváltozott a megyék szerepe, az addigi intézményfenntartói státusból egy területrendezési státusba kerültek, ami drasztikus váltás volt, a megyei vezetők pedig elkezdték keresni a helyüket és az új feladatokat. Az egyik ilyen feladat pedig a vidéki Magyarország érdekében való fellépés lehet – hangsúlyozta. Hozzátette, az útkeresés a része a konferencia is, amelyen a vidéki Magyarország problémáiról szeretnének beszélni, és olyan platformot teremtenének, ahol a kisvárosok érdekeit is meg lehet jeleníteni, mivel úgy látják, hogy egyfajta megosztottság jellemzi Magyarországot: Budapest centrumként „mindent visz”, a vidék érdekei pedig egy kicsit perifériára szorultak.

A MÖOSZ társelnöke kiemelte: szeretnék elérni, hogy potenciális partnert lássanak bennük a minisztériumok és a szakhatóságok, ezért hívták meg a rendezvényre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőit.

Szepesi Balázs, a rendezvényt támogató Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy a „cselekvő vidéket” szeretnék bemutatni, és bebizonyítani, hogy a vidék az ország élettel teli része. A részletekről szólva azt mondta, a konferencia előadói történeteken keresztül mutatják majd be, hogyan lehet jobban megszervezni a vidék életét.

A konferencián előadást tart mások mellett Németh Nándor, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki a halmozottan hátrányos helyzetű Gyulajon kezdte el fejleszteni a helyi gazdaságot, így adva munkát az ott élőknek. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat elnöke előadásában azt mutatja be, mit tehet egy megye a határok által szétszakított közösségek újraszervezéséért.

Szepesi Balázs közölte, a konferencián arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a vidék életének szervezése a helyi emberek, a megyei önkormányzatok és az országos kormányzati szervek közös feladata. Annak érdekében, hogy e szereplők között állandó együttműködés alakuljon ki, elkezdtek kidolgozni egy „tézisgyűjteményt”, amely egy rövid helyzetértékelés és javaslatcsomag arról, hogyan lehetne jobban képviselni a kormányzati döntések során a vidéki szempontokat.

Szeretnék elérni, ne vidékfejlesztésről, hanem vidékstratégiáról beszéljenek, mert a vidéki ember jól akar élni, nem fejlődni akar – fogalmazott az igazgató.”

Forrás:
MÖOSZ: a megyék egyik új feladata a vidéki Magyarország érdekében való fellépés lehet; Pest megyei portál/MTI; 2016. november 24.

Pálinkás József előadása: „Az a legnagyobb baj a magyar uniós KFI pályázatokkal, hogy nincs bennük K+F”

„Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az innovatív vállalkozásokat ösztönző finanszírozási lehetőségekről tartott előadást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2016. november 24-i, „Az innováció, mint kitörési lehetőség” című konferenciáján.

Pálinkás József előadása letölthető: Innovatív vállalkozások ösztönzése

Eddig több mint 200 milliárd Ft kutatás-fejlesztési és innovációs célú uniós és magyar forrásról született támogatói döntés, amely révén jelentős forráshoz jutott valamennyi célcsoport: az alapkutatásban tevékenykedő intézmények, a célzott fejlesztéseken dolgozók, a gazdasági társaságok, köztük az induló innovatív vállalkozások is. A kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati felhívások ösztönző rendszere itt tekinthető át.

Az innovatív vállalkozásokat célzó Vállalati KFI_16 felhívás első fordulójának eredményhirdetéséről bővebben itt olvashat.”

Forrás:
Innovatív vállalkozások ösztönzése – Pálinkás József előadása az MKIK konferenciáján; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2016. november 25.
Szerkesztői megjegyzés: Pálinkás József nagyon érdekes előadásában, ahonnan a cikkünk címét is vettük, számos konkrét pályázati problémára utal.

Még idén 5 milliárdra pályázhat Pest megye

„A hátralévő bő egy hónapban még tetemes, 5 milliárd forintnyi pályázat kiírására számíthat a központi régió – közölte az OrientPress Hírügynökség kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A pályázati felhívások annak a 80 milliárdos kompenzációs keret terhére jelennek meg, amely összeget a Pest megyei fejlesztések céljára határozott meg a kormány idén júniusban. Az összegeket hat fejlesztési területen lehet majd felhasználni.

Noha már az egész keresztény világ az adventre készül, Pest megyei településeknek azért jó lesz résen lenniük. Az esztendő hátralévő egy hónapjában ugyanis még jelentős kormányzati források nyílnak meg számukra.

A nemzetgazdasági tárca szerkesztőségünk kérdésére megerősítette, hogy a Pest megyének szánt 80 milliárd forintos kompenzációs keret első pályázati felhívásai még ebben az évben meg fognak jelenni, 5 milliárd forint tervezett támogatási keretösszeggel.

Mint írják: „azt követően pedig a Pest megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030 és Pest megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 megvalósításához nyújtandó célzott pénzügyi támogatás felhasználásának feltételrendszeréről szóló 1517/2016. Korm. határozat 6. pontja szerinti ütemezésben tervezzük a további felhívások megjelentetését.” Az idézett, szeptember 23-i kormányhatározat szerint a kormány felhatalmazásából a Nemzetgazdasági Minisztérium idén 5 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget Pest megyei fejlesztésekre, majd 2017-ben 25 milliárd, 2018-ban pedig további 50 milliárd forint értékben. Ezek alapján tehát 2018 végére sor kerül a teljes 80 milliárdos keret kiürítésére.

Kérdésünkre a tárca tájékoztatása kitért arra is, hogy a kormány döntése alapján hat fejlesztési területen lehet majd felhasználni a kiosztandó pénzeket:
(1) közvetlen vállalkozásfejlesztést szolgáló, a vállalkozások működési feltételeit és környezetét javító fejlesztések, (2) turizmus, mint stratégiai ágazat fejlesztése, (3) Pest megyei lemaradó térségek komplex fejlesztése, (4) a munkaerő mobilitását elősegítő közlekedésfejlesztés (belterületi utak, kerékpárutak, alacsonyabb rendű utak fejlesztése), (5) önkormányzati közfeladat-ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, (6) települések infrastrukturális ellátottságának javítása.

„Ezen túlmenően érvényesíteni kívánjuk azt az elvárást is, hogy a támogatás legalább 60 százalékának gazdaságfejlesztési célt kell szolgálnia. Az egyes fejlesztési területeken belül a konkrét felhívások tartalmi kereteire, illetve időbeni ütemezésükre a Pest Megye Önkormányzata tesz javaslatot„– fűzték hozzá. Leszögezték: a 80 milliárd forintos támogatási keret Pest megye 2014-2030 közötti területfejlesztési koncepciójának, illetve 2014-2020 közötti területfejlesztési programjának a megvalósításához nyújt célzott pénzügyi támogatást. Az egyes projekteknek megyei területfejlesztési tervekhez való illeszkedése fontos értékelési szempont lesz a támogatási kérelmek értékelése során. Mivel a helyi önkormányzati fejlesztési terveknek illeszkedniük kell a megyei tervdokumentumokhoz, a támogatási keret értelemszerűen a helyi tervek megvalósításához is hozzá fog járulni.

Mint ismeretes a 2014-2020-as uniós ciklusban meglehetősen kevés EU-pénz érkezhet a fővárost és Pest megyét is magába foglaló Közép-magyarországi régióba. Ennek oka, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében – Budapest hatása miatt – a közösségi átlag fölött áll, ezért 2015-2020 között nem jogosult olyan mértékű és feltételrendszerű európai uniós támogatásokra, mint a közösségi átlag 75 százaléka alatti – köztük a többi hat magyar – régiók.

Ez a kedvezőtlen finanszírozási helyzet tette indokolttá, hogy Pest megye hivatalosan kezdeményezze Budapestről való leválást, amit Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 2015 őszén egyhangúlag ki is mondott.”

Forrás:
Még idén 5 milliárdra pályázhat Pest megye; OrientPress; 2016. november 24.

Szervezett csalási kísérlet történhetett a vidékfejlesztési uniós keret terhére kiírt, mikrovállalkozások létrehozását célzó pályázatoknál

„Több mint százmilliárd forintnyi igénylést jelentettek be csütörtök estig az alig 14 milliárdos kerettel, mikrovállalkozások létrehozására meghirdetett pályázaton.

A vidékfejlesztési uniós keret terhére kiírt, mikrovállalkozások létrehozását célzó pályázatokat péntek estig lehet benyújtani, az eljárást a jelentős és visszaélésgyanús túligénylés miatt zárja le a Miniszterelnökség – számolt be a Világgazdaságnak Kis Miklós Zsolt .

A vidékfejlesztési államtitkár szerint a kiírónak az tűnt fel, hogy a 13,9 milliárdos keretre már közel 100 milliárd forintnyi igény érkezett be, és több mint gyanús volt az, hogy egyes pályázatírók a szűk határidőn belül 50-100 tendert is benyújtottak. Pedig a minimális elvárás az, hogy az igényléshez helytálló üzleti terv is szükséges, ennek figyelembevételével pedig képtelenség, hogy egy-egy személy a kiírástól számított rövid időn belül ilyen sok megalapozott üzleti tervet tudna kidolgozni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vidéki kirendeltségeitől is olyan visszajelzés érkezett, hogy azt tapasztalták, tömegesen és láthatóan szervezetten kérik regisztrálásukat olyan személyek, akikről a helyiek pontosan tudják, képtelenek lennének önálló vállalkozás vitelére vagy épkézláb üzleti terv kigondolására. Mindez arra enged következtetni – tette hozzá Kis Miklós Zsolt –, hogy egy jól körülhatárolható pályázatíró maffia próbálhatott rákapcsolódni a kiírásra.

Tájékoztatása szerint miután értesültek a gyanús esetekről, azonnal úgy döntöttek, leállítják a kiírást. Az elbírálás során külön vizsgálják majd a nagyszámú pályázatot benyújtó pályázatírók munkáit, és igyekeznek kiszűrni azokat, amelyekben az üzleti tervek nagyfokú egyezőséget mutatnak. A Miniszterelnökség emellett vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy ismeretlen tettesek ellen feljelentést tegyen, jelentősen nagy értékben elkövetett költségvetési csalás előkészítésében való részvétel miatt. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című pályázatra a vidéken élők 2016. október 24-től kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. A kiírás ilyen formában való megjelentetéséhez az unió ragaszkodott, a magyar fél pedig a lehető legalacsonyabb kerettel tette közzé a felhívást, éppen azért, mert csökkenteni kívánta az esetleges visszaélés esélyét.”

Forrás:
Szervezett csalási kísérlet történhetett; Világgazdaság Online; 2016. november 25.

Csepreghy Nándor: jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forráshoz juthatnak a magyar vállalkozások

„A magyar vállalkozások rengeteg új forrásra, mintegy 2000 milliárd forintra számíthatnak 2017-ben – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Egerben, sajtótájékoztatón.
Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda Közel a segítség című országos, a fejlesztéspolitika eredményeit összegző konferenciasorozatának egri állomásán úgy fogalmazott: a várakozásokkal ellentétben komoly fejlesztéspolitikai sikereket értek el az idén, figyelemmel a kiírt uniós pályázatokra, az elindult projektekre és a sikeresen pályázóknak kifizetett mintegy 1600 milliárd forintra.

Szerinte jövőre még „ambiciózusabb év elé néz Magyarország”, a makrogazdasági mutatók jól alakulnak, soha nem látott alacsony mértékű költségvetési hiány, és inspiráló gazdasági növekedés várható.

Kifejtette: Magyarország azért is érdekelt a gyors pályázati kiírásban és kifizetésében, mert Nagy-Britannia távozásával az egyik legerősebb tagállamát veszíti el az Európai Unió.

A britek jelentős befizetői voltak az uniós kasszának, ha pedig a Brexitre nem reagál kellő gyorsasággal a magyar kormány, azt a vállalkozók is megérezhetik – közölte.

A Széchenyi Programirodákról szólva elmondta: a hálózat feladata, hogy állami szervezetként ingyen támogassa a pályázókat. Felidézte: a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a pályázatírók méltatlanul sok pénzt vittek el. Olyan rendszert hoztak ezért létre, amelyet minden magyar állampolgár, vállalkozás és önkormányzat ingyenesen tud használni, segítségükkel pedig a pályázók képessé válhatnak arra, hogy saját maguk, közvetítők nélkül is kezelni tudják pályázataikat – mondta.

Az MTI kérdésére kifejtette, szeretnék, ha egy-egy nagyprojekt kivitelezésében vagy a különböző szolgáltatások biztosításában a helyi vállalkozások sokkal nagyobb szerepet kapnának. Ezt a célt szolgálja a már a parlament előtt lévő új közbeszerzési törvény, amely több lehetőséget biztosít a kis helyi szereplőknek, egyebek mellett a belépési kritériumok enyhítésével. Ezzel pedig a helyi vállalkozások figyelme ráirányulhat olyan beruházásokra is, amelyeket eddig figyelmen kívül hagytak.

Nyitrai Zsolt, Eger és térségének fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy Magyarország kormánya úgy tekint a 2020-ig rendelkezésre álló forrásokra, mint a hazai kkv-kat segítő eszközre. Ennek lehet olyan hatása, amely előreviszi a településeket, a magyar gazdaságot, segíti a magyar családokat, a magyar embereket – fejtette ki.”

Forrás:
Jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forráshoz juthatnak a magyar vállalkozások; Miniszterelnökség; 2016. november 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Mikor lesz egységes az elektronikus ügyintézés?

„…A kormánymegbízott kitért arra is, hogy a teljes elektronikus ügyintézés kialakítása a közigazgatás kiemelt célja, azonban ennek garanciális működtetéséhez még sok feltételnek meg kell valósulnia. Az egységes dokumentumkezelő rendszer bevezetése jelenleg is zajlik, az év végére már minden kormányhivatal bekapcsolása megtörténik. Folyamatban van a hátteret adó korszerű informatikai rendszerek beszerzése is. Szükséges még a 310 szakrendszer ügyiratkezelésének egységesítése és átjárhatóságuk kialakítása is, itt a jogosultsági kérdések szabályzása kiemelt fontosságú – mutatott rá.

Minden kormányablakban egy olyan dokumentumkezelő rendszer lesz, amely jogosultsági kérdések szabályzását követően a betekintést, akár a szakmai irányító részéről valamennyi kormányablak munkájába közvetlenül is biztosítja majd – közölte György István. „Ez azonban csak akkor fog tudni teljes körűvé válni, amennyiben a korábbi szakigazgatási szerveknél – amelyek főosztályi szinten szervesültek a kormányhivatalokban – a maguk szakrendszerében működtetett iktatórendszereik is kiváltásra kerülnek” – szögezte le a szakember…”

Forrás:
A fővárosban megszűnnek a nagy áruházak kormányablakai; OrientPress; 2016. november 27.

Hogyan képes a Facebook és a Google újraformálni a választásokat?

„Ahogy elérhetőségük nőtt, úgy a közösségi hálók valódi politikai szereplőkké váltak. Mozgósítani tudják a választókat és a felhasználókat képesek adott jelölthöz kapcsolódó tartalommal bombázni. A jövő évi német szövetségi választások valószínűleg elhozzák az ország első adatvezérelt kampányát, melynek kapcsán a törvényhozók aggódnak.

Angela Markel a közelmúltban rendkívül sokat beszélt az Internetről. Például múlt kedden, miközben a TV és a kiadói ipar jelentős alakjainak tartott előadást, kiemelte olyan vállalatok hatalmát, mint a Facebook és a Google – konkrétabban azt a titkos algoritmust, amit a keresési eredmények rendezéséhez és a felhasználok személyre szabott hírcsatornáik kialakításához használnak. A probléma, ahogy Merkel fogalmaz, hogy ezeken a közösségi média óriásokon kívül senki sem tudja, hogy milyen kritériumokat használnak az adatok szűrésére. Ez nem csak a politikai pártok számára problémás véleménye szerint, hanem az egész társadalomra.

A kancellárasszony hirtelen érdeklődése az IT politika finomságai iránt egy dolognak tudható be: a közelgő német szövetségi választási kampánynak. Merkel tisztában van vele, hogy a Facebook és a Google fontos szerepet játszhat abban, hogy ki mellett döntenek a választók a 2017 végén esedékes választáson.

A digitalizáció hatására nem csupán a német iparnak kellett újradefiniálnia önmagát – a politikacsinálás is a feje tetejére állt, különösen kampányidőszakban. Csakhogy jóval kevesebb embert érdekel, hogy a technológia felborítja a politikai erőviszonyokat mint, hogy megváltozhatja a gazdaságot. Valójában kellene félnünk az algoritmusok hatalmától? Képest a Facebook és a Google titokban befolyásolni azt, ahogy a véleményünket formáljuk a politikáról vagy a választások eredményét? Lehetséges, hogy a Google által támogatott jelöltek tisztességtelen előnyhöz jussanak? A válasz ezekre a kérdésekre egyértelmű: Igen, képesek; és igen, lehetséges. A Facebook széles körű hálója önmagában fontos eszközzé teszi a közösségi hálózatot az emberek véleményének alakítására és manipulálására. 1,8 milliárd felhasználóval ez korunk globális tömegmédiuma.

Németországban, a Facebooknak majdnem 29 millió felhasználója van, és több mint 22 millió, aki napi rendszerességgel használja. Ez az ország népességének negyede. Google számai hasonlóan lenyűgözők. Az összes keresési forgalom több mint 90%-a az ő szervereiken megy keresztül. A Google-nek történelmileg példátlan befolyása van a felhasználói életére. MAz a sorrend, ahogy a keresési eredmények megjelennek, hatalmas befolyással bírhat akár egy termék eladására vagy egy jelölt közvéleménykutatási rangsorbéli helyezésére.

Napjainkban az online platformoknak jelentős befolyása van a politikai tudatosságunkra és akárhogy próbálják tagadni, ez igaz. Nyíltan piacosítják ezt a hatalmat: az üzleti modell része hirdetési bevételek szerzése politikai pártoktól és jelöltektől, illetve a Google és a Facebook kifejezetten megcéloznak politikai vezetőket, hogy legyenek az ügyfeleik. A Facebook például különleges workshopokat tartott Berlinben politikailag aktív németek száméra és kiadott egy német nyelvű használati utasítást a közösségi médiáról politikusok és más tisztségviselők számára arról, hogy hogyan hirdessen politikai kampányok keretében a Facebookon.

A legújabb kiadásban, 2016 márciusából, a szerzők esettanulmányokon keresztül magyarázzák, hogy az adatvezérelt kampánystratégia milyen eredményeket hozhat. A Facebook képes a felhasználók egyedi politikai érdeklődését megcélozni. Idén februárban például 44000 25 és 50 közötti embert érdekelt a minimálbér kérdésköre Németországban. A hirdetési költségvetés méretétől függően néhány vagy majdnem mindegyik Facebook felhasználóra vonatkoztatva megmutatható, hogy „kire illik a definiált kritérium”. A politikusok például megcélozhatják azokat az embereket, illetve ezek ismerőseit, akik „likeolták” az oldalukat – vagy minden felhasználót bizonyos korcsoportból, például első szavazók, akik közel laknak a választási irodájukhoz.

Nagy hatalom, nagy felelősség
A Facebook büszke a sikerére. Az „Útikalauzukban” még le is írják, hogy a Brit Konzervatív Párt 2015-ös győzelme kiváló bizonyítéka annak, hogy mire képes az adatvezérelt kampány. A vállalat szerint ez „meghatározó szerepet” játszott abban, hogy elérjék a célcsoportokat és megtudják, milyen ügyek érdeklik őket, főleg olyan körzetekben, ahol kicsi a különbség. A négyhónapos kampány, véleményük szerint, az első olyan kampány volt, ahol egy európai párt Facebook hirdetéseket használt szofisztikált és célzott módon. Németországban sok peremcsoport és szélsőjobboldal politikai párt használja a Facebookot, hogy vonzza és mozgósítsa támogatóit. Még a Pegida, a Drezdában kezdődött xenofób mozgalom, is egy Facebook csoportként indult.

Azonban fizetni választópolgárok specifikus felkutatásáért csupán az egyik mód a politikai befolyásolás gyakorlására. – és nem is a legproblémásabb, hiszen hasonló a választási plakátokhoz és a TV reklámokhoz. Ami valójában zavarja Merkel – és sok más politikust szerte a világon – az a befolyásolás finomabb módja. Egy Münchenben megrendezett médiakonferencián a kancellárasszony azt a tényt illette kritikával, hogy az algoritmusok korábban megfogalmazott érdeklődések és témák mentén látják el hírekkel a felhasználókat. A hatás, mint mondja, csak súlyosbítja az emberek bezárkózását. Más kritikusok is félnek attól, hogy a közösségi média hálózatok kockáztatják, hogy rejtett politikai szereplőkké váljanak, akik nem csak pénzt akarnak termelni a befolyásolásukkal, hanem megváltoztatják a teljes választás menetét – anélkül, hogy bárki tudná. Mióta üzleti titokként kezelik algoritmusukat, védve vannak a szabályozók kíváncsiskodó szemeitől.

A Facebook néhány felhasználóját olyan jól ismeri hogy hihetetlenül pontos információi vannak a politikai beállítottságukról. Jellemzők, mint kor, ismerősök, lakóhely, látogatott oldalak stb. segítenek a Facebooknak kategorizálni őket politikailag. A „Like” gomb is egy nagy segítség. Azok az emberek, akik kedvelik Angela Merkel és pártja, a Kereszténydemokrata Unió, oldalait, nagy valószínűséggel nem fognak a baloldalra szavazni. Az USA-ban, a Facebook nyíltan rendszerezi az embereket három kategóriába: „liberális”, „mérsékelt” vagy „konzervatív”.

Néhány tudós amiatt aggódik, hogy a Facebook képes manipulálni a választásokat bizonyos választói csoportok szándékos mozgósításával. Évek óta, a közösségi hálók emlékeztetőket küldenek felhasználói számára választások és népszavazások előtt, hogy menjenek és szavazzanak, felszólítva őket, hogy éljenek szavazati jogaikkal és vegyenek részt a demokráciában. De mi van akkor, ha a következő választás alatt, a Facebook csak bizonyos embereknek küld ilyen emlékeztetőt, tekintettel érdeklődéseikre, korukra vagy lakóhelyükre, akik egy bizonyos irányba szavaznak? Mi van ha a Facebook elkezdi csak bizonyos politikai mozgalmak tagjait mobilizálni?

A 2010-es amerikai kongresszusi választások alatt, a Facebook 61 millió felhasználó hírcsatornájába küldött emlékeztetőt ezzel kapcsolatban. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak közös elemzéséből kiderült, hogy a közösségi haló közvetlenül 340 ezer ember szavazási részvételéért volt felelős. Szoros verseny esetén, ez több mint erőteljesen befolyásolhatja a végeredményt.
Olyan vállalatok mint a Facebook át tudják fordítani egy választás eredményét, mondta Kate Crawford internetkutató a Spiegel Online-nak. De az ilyen „óriási hatalom” jelentős etikai problémákkal jár, tette hozzá.

Semleges vagy sem?
Egy nem régi amerikai tanulmány a Google választókra való potenciális befolyását vizsgálta , és hasonló következtetésre jutott. A bizonytalan szavazók 20 %-nak esetében a Google keresési algoritmusa képes megváltoztatni a választási döntést. A tudósok már „keresési motor manipulációs hatásról” beszélnek. Bár mind a Google, mind a Facebook állásfoglalása az, hogy nem hajtja őket politikai szándék és semlegesek maradnak a jövőben is.

„A Facebook sosem fogja megpróbálni irányítani a választásokat” mondta 2014-ben a Facebook működési igazgatója, Sheryl Sandberg. A Google állásfoglalása szerint pedig sosem változtatták meg a keresési eredményeket, annak érdekében, hogy egy jelöltet segítsenek. „Ha nem így tennénk, az aláásná az emberek bizalmát a vállalat iránt”, áll a vállalat közleményében.
Azonban önmagában a nem szándékos vagy gyakorlatban ellenőrizhetetlen befolyás lehetősége egy demokratikus választás esetében veszélyesnek mondható. A döntéshozók részéről pedig naivitás és nemtörődömség lenne, ha teljes mértékben megbíznának ezeknek az internetes óriásoknak az ígéreteiben.

Emellett vannak jogi kétségek is e hálózatok önjelölt semlegességét illetően – és soha előtte még nem volt olyan hangsúly ezen a kérdéskörön, mint a most kedden véget ért amerikai választási ciklusban. A Trump tábor különösen fájlalta a Hillary Clinton iránti liberális elfogultságot. Ennek a frusztrációnak egyik forrása az a kiszivárgott screenshot volt, amiben egy Facebook alkalmazott a következőt kérdezi Mark Zuckerbergtől: „Milyen felelőssége van a Facebooknak abban, hogy megakadályozza, hogy Trump elnökké váljon?” Nyilvánvalóan sosem volt kétség afelől, hogy a vállalat lehetőségei és képességei alapján képes ilyesmire.

A Google és a Facebook befolyása messze túlmutat a választási kampányokon. Valójában azok az emberek, akik az algoritmusokért felelősek folyamatosan politikailag releváns döntéseket hoznak. A politikailag ellentmondásos anyagokat például gyakran „cenzúrázzák”. Nemrég több mint 70 polgárjogi csoport szövetsége arra panaszkodott, hogy a Facebook rendszeresen töröl olyan posztokat, amik az emberi jogok sértését dokumentálják.

A hálók arra is felhasználják a hatalmukat, hogy a saját politikai meggyőződésüket támogassák. 2012-ben például a Google petíciót indított a tervezett kalózkodás elleni törvény kapcsán, és több mint 4,5 millió ember írta alá egyetlen nap alatt. A kezdeményezésbe beleremegett Washington és megmutatta a Google erejét. Végül a Google és az intézkedés más ellenzői megkapták, amit akartak.
Eljön Németország első adat-vezérelt választási kampánya? Minden nagy német párt megfigyelőket küldött az USA-ba, hogy a demokraták és a republikánusok közösségi média csapataitól tanuljanak. Németországban azonban a Facebooknak imázsproblémái vannak: alapvetően társítják a gyűlöletbeszéddel. Sok törvényhozó és miniszter minden nap szembesül gyűlölködő online üzenetekkel.
Mostanában a Facebook megpróbálja leküzdeni rossz hírét klasszikus hirdetési kampányokkal: újságokban és a TV-ben.”

Forrás:
How Google and Facebook Can Reshape Elections; Spiegel Online; 2016. november 8. (eredetileg megjelent a Spiegel 2016/45-ös számában, 2016. november 5-én)
Szerkesztői megjegyzés: az ismertetés Patyi Richárd munkája

Internetes álhírektől féltik a német választásokat

„Angela Merkel kancellár szerint országának meg kell birkóznia az álhírekkel.

Angela Merkel a napokban jelentette be, hogy 2017-ben újra versenybe száll a kancellári posztért. A 2017-es német választásokat szerinte azonban döntően befolyásolhatják majd a közösségi oldalakon terjedő álhírek, amikkel addigra mindenképpen meg kell birkózniuk az ország törvényhozóinak.

A negyedik ciklusára készülő kancellár elmondta, hogy a véleményeket már nem olyan módon formálják, mint 25 évvel ezelőtt. „Manapság már hamis weboldalak, botok, trollok vannak – dolgok, amik újratermelik egymást, különféle algoritmusokkal befolyásolva a véleményeket, nekünk pedig meg kell tanulnunk megbirkózni velük” – jelentette ki beszédében Merkel.

Mint ismeretes, az amerikai elnökválasztás után többen is azzal vádolták a Facebookot és a Twittert, hogy nem tettek meg mindent a végeredményt is befolyásoló álhírek terjedésének megakadályozásáért. Heiko Maas német igazságügyi miniszter már tavaly is azon a véleményen volt, hogy Zuckerberg közösségi oldalát médiavállalatként kellene kezelni, ebben az esetben ugyanis felelőssé tehetnék a rajta megjelenő tartalmakért.”

Forrás:
Netes kamuhírektől féltik a német választásokat; PCWorld.hu; 2016. november 26.

Donald Trump Twitter-forradalma

„Tovább folyik a vita arról, Donald Trump elnökké választásában milyen szerepet játszott a közösségi média. Barack Obama több interjújában is elmondta, legutóbb Berlinben Angela Merkellel is szót váltott róla, mennyire aggasztja, hogy az interneten elterjedt hamis hírek jelentősen befolyásolták az amerikai elnökválasztás kimenetelét. A 44. elnök maga is használta kampányaiban a közösségi médiát, de korántsem olyan agresszíven, mint az éjszakai Twitter-üzeneteiről elhíresült Trump. A Facebook, a Google, a Twitter a voksolás után válságtanácskozáson vizsgálta meg, mit tehet a közösségi média a hamis hírek kiszűréséért.

Donald Trump a CBS televízió „60 perc” című műsorának adott interjúban maga is úgy vélte, a közösségi médiának nagyobb befolyása volt a választási kampányban, mint a hagyományos kampányeszközöknek. Hiába költött Hillary Clinton súlyos milliókat tévéhirdetésekre egy-egy államban, Trump harcias Twitter-üzeneteivel – ingyen – jóval több embert ért el és nagyobb figyelmet tudott kelteni. Becslések szerint a milliárdos – jórészt sokkoló kijelentései révén – legalább 2 milliárd dollár értékű ingyen médiafigyelmet kapott, de jelentős összegeket költött digitális hirdetésekre is. Trump üzeneteire azért is figyeltek, mert tudnivaló volt, hogy nem egy stáb, hanem az elnökjelölt maga írja őket – sajátos stílusában.

A Clinton-kampány is használta az internetet, Clintonnak van Facebook-oldala, Twitter-fiókja, hírek szerint kedveli a Snapchatet, az Instagramot, de korántsem volt jelen olyan aktívan, mint republikánus vetélytársa. Már nyáron azt írta a USA Today című lap, hogy Trump vezet a közösségi médiában: 22,7 millió követője van a közösségi oldalakon, Clintonnak viszont „csak” 15 millió. A Clintont népszerűsítő kampányvideók ugyanakkor nézettebbek voltak a YouTube-on, 16,4 millióan tekintették meg azokat, míg Trump videóit 8,1 millióan. Hillary Clinton és a Demokrata Nemzeti Bizottság is Obama 2008-as, 2012-es bevált módszerét követte, a demokrata párthívektől e-mail-üzenetben kértek akár csak néhány dolláros kampányadományt.

A Pew Research Center felmérése szerint az elmúlt évtizedben drámaian átalakult a „hírfogyasztás”, míg 2005-ben az amerikaiak alig 7 százaléka használta a közösségi médiát, jelenleg 65 százaléka. Ma már az emberek többsége nem a print médiából, nem is a tévéből tájékozódik alapvetően, a hírek 62 százalékáról a közösségi média portáljain értesül. A súlyos gond az: rendkívül nehéz az információk megszűrése, az emberek nehezen tudnak különbséget tenni a valódi és az álhírek között, s nem is igazán súlyoznak a megbízható, több forrásból ellenőrzött híreket közlő mainstream médiában, illetve a provokatív honlapokon, kattintásgyűjtő site-okon megjelenő, gyakorta szándékosan hamis információk között.

Nagy feltűnést keltett a BuzzFeed portál elemzése, megvizsgálták, hogy az elnökválasztási kampány idején a tekintélyes amerikai lapok, portálok oldalain megjelent 20 legolvasottabb hír, illetve ugyanabban az időszakban az álhíreket generáló portálok 20 legolvasottabb sztorija milyen forgalmat generált a közösségi médiában. Eléggé kiábrándító eredményre jutottak. A hamis híreket 8,7 millióan osztották meg, kommentálták Facebookon, a megbízható híreket ugyanakkor majd másfél millióval kevesebben, 7,3 millióan.

Ugyancsak a BuzzFeed leplezte le, hogy több mint 100 hamis híreket továbbító amerikai politikai site-ot Macedóniából a hirdetések révén könnyű bevételre vágyó tizenévesek üzemeltetnek. Onnan tettek fel több, futótűzként terjedő álhírt, köztük azt, hogy Hillary ellen már vádat is emeltek. De az elnökválasztás után is rengeteg álhír terjengett, ha például a választás másnapján valaki rákeresett arra, melyik jelölt kapott több szavazatot, Trump neve jött ki, noha Clintonra adta több választó a voksát.

A Pew kutatóintézet megpróbálta felmérni, hogy a választókat mennyire befolyásolták a közösségi médián olvasottak. A megkérdezettek 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen politikai kérdésben megváltoztatta az álláspontját a közösségi média hatására, s 17 százalék véleménye változott valamely jelölttel (nem feltétlenül az elnökjelölttel) kapcsolatosan.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója az elnökválasztást előtti napokban igyekezett visszaverni az állításokat, mondván, a hálózaton megosztott hírek 99 százaléka autentikus, s csak minimális arányban jelennek meg hamis információk. Sheryl Sandberg, a Facebook ügyvezető igazgatója is védelmébe vette a közösségi szolgáltatást, mondván, a Facebook segítségével több mint 2 millió amerikai regisztrálta magát a választásra. Az NPR amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva a Twitter egyik vezetője is az előnyöket emelte ki, hangsúlyozva, hogy a 140 karakteres mikroüzenetek révén mindenki hallathatja a hangját, s ez jó dolog, demokratizálta a politikai közbeszédet. A Twittert tartják a voksolás egyik legnagyobb győztesének. Míg 2012-ben az elnökválasztás napján 31 millió, idén hajnali háromig, amikor Trump bejelentette győzelmét, 75 millió választással kapcsolatos Twitter-üzenetet küldtek el a felhasználók.

A későbbiekben azonban a nagy közösségi portálok elismerték, maguk is foglalkoznak az aggasztó jelenséggel, s próbálnak megoldást keresni arra, hogyan lehet kiszűrni az álhíreket. Zuckerberg hétvégén beszédet mondott a limai APEC-csúcs egyik rendezvényén, de még előtte hosszú posztban szögezte le: „nagyon komolyan veszik” a hamis hírek problémáját, s igyekeznek javítani képességüket a félrevezető információk felismerésére és kiszűrésére. Az egyik ilyen próbálkozás: a Facebook és a Google is közzétette, megnehezítik, hogy a hirdetések révén a csupán kattintások gyűjtésére alakult álportálok a hamis hírekből profithoz juthassanak.”

Forrás:
Donald Trump Twitter-forradalma; Népszava; 2016. november 22.

Informatika, távközlés, technika

Számos városban tesztelik az okos mérési rendszert

„Gazdaságos energiafelhasználást támogató okos mérési hálózatot létesít a KOM Központi Okos Mérés Zrt. A kísérleti mintaprojekt keretében mintegy 60 ezer okos mérőórát helyeznek üzembe több vidéki városban és budapesti kerületben, köztük Józsefvárosban is. Ezek az eszközök szolgáltatják majd a lakosság és a cégek víz, gáz, távhő és áram fogyasztásáról az adatokat.

Az MVM Zrt. központjában tartott sajtótájékoztatón a közműszolgáltatók szakemberei mellett több város polgármestere és önkormányzati képviselője is megjelent.

Vöő Kristóf, a KOM Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az okos mérőórák a hagyományos mérőórákkal szemben nemcsak az aktuális fogyasztást mutatják meg, hanem az egyes tarifaidőszakokra lebontva a fogyasztás mértékét is tartalmazzák.

Mint mondta: az eszközökön tárolt adatok értelmezéséhez létrehoznak majd egy okos mérési központ, amelyben olyan számítógépes rendszereket, alkalmazásokat dolgoznak ki, amelyek segítségével a felhasználó egy internetes oldalon vagy az okostelefonján is kaphat információkat közüzemi fogyasztásáról.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára közölte, a mintaprojekt egy országos intelligens hálózati rendszer előkészítését, tesztelését szolgálja, továbbá az új rendszer segítheti a versenyképes növekedést, a csökkenő energiafelhasználást és a megújuló energetikai rendszerek elterjedését.

Vörös Tamás, Józsefváros önkormányzati képviselője a helyszínen lapunknak hangsúlyozta: a kerület igyekszik élen járni a smart megoldásokban, ezért is csatlakozott a kísérleti mintaprojekthez. Ennek keretében több önkormányzati bérházban, óvodákban, bölcsődékben és iskolákban, valamint önkormányzati intézményekben és a Polgármesteri Hivatalban is felszereltek okos mérőórákat.

A képviselő kitért a kerületben működő Smart City albizottságra is, amelynek feladata, hogy kidolgozza azokat a lépéseket, amelyekkel az okos megoldások a hétköznapokban is működhetnek a lakosság, a vagyongazdálkodás és városüzemeltetés területén egyaránt.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a sajtótájékoztatón ismertette a városban eddig megvalósított energiahatékonyságot támogató megoldásokat, valamint beszámolt arról, hogy az önkormányzati bérlakások jelentős része, mintegy 2000 háztartás vesz majd részt a mintaprojektben.

Nyíregyháza polgármestere, Kovács Ferenc a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a település lakosságának majdnem a fele részt vesz a programban a távhőszolgáltatáson keresztül, amely 16 ezer háztartást jelent.

Okos mérőórákat Budapest III., IV., VIII., XIV., XVIII. kerületében, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, illetve Pakson és Pécsett szerelnek majd fel. A projekt keretében több mint 60 ezer készüléket helyeznek üzembe, ebből 20 ezer darab lesz az újonnan vásárolt, a fennmaradó részben pedig a meglévő mérőórákat alakítják át adatkommunikációs egység beépítésével. ”

Forrás:
Józsefvárosban is tesztelik az okos mérési rendszert; 2016. november 21.

Budapesten 45 elektromos autóval indult el egy autómegosztó szolgáltatás

„A GreenGo hazai startup közleménye szerint 45 elektromos autóval (VW e-up!) indul el a szolgáltatás. Azoknak szánják, akik „reális alternatívát keresnek a nehézkes belvárosi tömegközlekedésre, fáznak már a Bubin, nem akarnak drága pénzen saját gépjárművet fenntartani, vagy csak fáj a szívük, ha marokszám dobálják a százasokat a parkolóautomatákba.”

A GreenGo a külföldön már jól ismert sablon alapján működik: mobilapplikáció segít megtalálni a szolgáltatási területen belül (Árpád-híd – Hősök tere – Baross utca – Rákóczi híd – Bocskai út – Alkotás út – Óbuda által határolt kerületekben) elérhető autókat, amelyet a felhasználók az okostelefonjaikon keresztül foglalhatnak le. A fizetés a használat után történik teljesen automatikus módon (a rendszer a percalapú használat után egyszerűen megterheli a megadott bankkártyát).

A rendszerben elérhető autók állandó kapcsolatban állnak a vállalkozás központjával. Csatlakozni pofonegyszerű, ezeket a lépéseket kell követni:
* letölteni és telepíteni az alkalmazást bármelyik webstore-ból (App Store; Android Play),
* elvégezni az online regisztrációt,
* személyesen bemutatni az ellenőrzéshez szükséges okmányokat (jogosítvány, személyi igazolvány) a Király utca 16. szám található GreenGo-irodában.
A regisztrációs díj 1000+4900 forint, a szolgáltatás havi díja 990 forint. A bérlés percdíja 65 forint, parkolni (a bérlés ideje alatt) 15 forintért lehet percenként. A maximális napi díj 19 500 forint, ennél többet a rendszer nem terhel a megadott bankkártyára.[Origo]”

——

„…A megoldás végül a Volkswagen átalakított elektromos autója, az e-Up lett.
Az induláshoz azonban befektetőt kellett találni, de szerencsére az autóbérléssel foglalkozó Ce Rent Zrt. látott fantáziát a dologban: a jelenleg 45 darabos flotta mellett további befektetések eszközölt amiért cserébe többségi tulajdonrészt kapott a cégben. (A vállalkozást a CE Rent alapította 100%-os tulajdonosként és később engedett át 15%-ot a jelenlegi ügyvezető számára.) Bálint szerint a befektetői elvárás az, hogy 12 év múlva megtérüljön a beletett pénz.

Milanovich Attila, a Ce Rent ügyvezető igazgatója a forbes.hu-nak elmondta: szeretnék a szolgáltatási területüket a felmerülő ügyféligények figyelembe vétele mellett a mostani elérhető terület legalább háromszorosára növelni, 300-500 db elérhető autót biztosítani legalább 10.000 felhasználó részére. “A kihasználtsági mutatóink legalább 15-20% közötti stabilizálása és ennek függvényében egy autónkkal 3-10 család autó igényének kiváltása.”

Az eddigi tesztidőszak nem dobott ki különösebben nagy hibát, “Reméljük, hogy három év alatt megtanultuk a leckét” – mondja Bálint. “Abban ugyan reménykedtünk, hogy a töltőhálózat egy kicsit jobban fog fejlődni, vagy mi is saját töltőket tudunk telepíteni, de sajnos ez nem így lett, ezért nem is indulunk olyan nagy flottával”. Egy töltő telepítése Bálint szerint 2-3 millió forintba kerül, és legalább 100-150 töltő kéne az ideális üzemhez…[Forbes]”

Forrás:
Ilyen még nem volt Budapesten: elindult a villanyautós autómegosztás; Origo; 2016. november 22.
Autós Bubi indul Budapesten! Csak egy app kell és van egy kocsid; Nagy Zsolt; Forbes; 2016. november 22.

Az első magyarországi informatikatanárra emlékeztek: Kovács Mihály, egy jövőbelátó piarista

„A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Piarista Rend Magyar Tartománya 2016-ban, Kovács Mihály centenáriumi évében együttműködött az első magyar középiskolai informatikatanár emlékének ápolásában. Az idei együttműködés záróeseményét tartottuk 2016. november 10-én, Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának is helyet adó Szent-Györgyi Albert Agorában. Egy Jövőbelátó piaristára emlékeztünk – szülővárosában.

Értéket mentünk, értéket őrzünk és értéknek örülünk – ezekkel a szavakkal köszöntötte Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója a minikonferencia mintegy hetven résztvevőjét, köztük szegedi piarista diákokat. Beszédében hangsúlyozta, hogy Kovács Mihály a Társaságunk életében az együttműködést megelőzően is hangsúlyos szerepet kapott, amelyet többek között az is bizonyít, hogy a díj alapításának évében, 1987-ben ő kapta meg elsőként az oktatók számára adományozott Tarján-emlékérmet. Kovács Mihály már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus csak elérhet: a kibernetikusok, informatikusok világában ő volt „a Kovács Tanár Úr” – idézte Alföldi István Kovács Mihály „névrokonát”, a magyar informatika egyik úttörőjét, az NJSZT volt főtitkárát, Kovács Győzőt.

Kovács Mihály életműve és az NJSZT mai tevékenysége között világos ív látszik: Kovács Mihály volt az első magyar középiskolai informatikatanár, aki más tanórákon, például a fizika oktatásában is használta a kibernetika módszereit, a tantermet is gépesítette – az NJSZT pedig most vezeti be IKT Pedagógusoknak képzési modulját, amely nem informatika szakos tanároknak segít, hogy az infokommunikációs technológiákat használják az óráikon.

Görbe László a fizikatanár és piarista szerzetes pályaképét vázolta fel, amelynek egyik kezdeti eseménye a háborúban betöltött vöröskeresztes szolgálat volt, majd az a hősies cselekedet, hogy utánament a nyugatra hurcolt leventéknek, hogy lelki gondozásukat, tanításukat megszervezze, a hadifogságból hazahozza őket. Innen eredtek nyugati segélyszervezetekkel kialakult kapcsolatai, amelyeket később új állomáshelye, a budapesti Piarista Gimnázium érdekében is kamatoztatott. Az 50-es, 60-as évek Magyarországán kihasználta azt a vámrendeletet, amely oktatási célra vámmentesen tette lehetővé eszközök beszerzését. Az egyházi iskola tanulóit sok tekintetben diszkriminálták, viszont az iskola szertára, a Fizikum színvonalában sok egyetemi laboratóriumot is meghaladott. Ez ideális környezetet biztosított Kovács Mihály szakköreihez, atomfizikától kibernetikáig. Az iskola 1974-ben már egy 16000 dollár értékű Hewlett-Packard programozható számológépet is beszerzett, de a kibernetika szakköri oktatását Kovács Tanár Úr jóval korábban, a modern magyar informatika születési évében, 1958-59-ben kezdte. Görbe László előadásában az analóg számológépeket, relés logikai gépeket is megismerhettük, amelyeket a Kovács-tanítványok építettek. Kovács Mihály a fizikatanári ankétok legendás előadója volt a korszakban.

A minikonferencia záró előadását Kovács Mihály tanítványa, Woynarovich Ferenc fizikus tartotta. A személyes hangú előadás szövegét itt olvashatjuk. Soraiból megismerhetjük a kibernetika szakkör mindennapjait, a Mikromat kibernetikai építőkészlet születését és azt, hogy egy tanár kisugárzása, egyénisége miként határozza meg diákjai pályáját. Ezt erősítette Görbe László zárszava is, aki a Woynarovich Ferenc által tervezett, majd egy háziipari szövetkezet által gyártott Mikromat kibernetikai építőkészlet Kovács Mihály által írt vezérkönyvéből idézett. A jövőbelátó piarista 1968-ban leírta: „eljöhet az idő, hogy telefonhívásra számológépközpontok állnak szinte mindenki rendelkezésére”, ezért is fontos, hogy a „korunk legcsodálatosabb alkotásai közé tartozó” számítógépet minél többen megismerjék.

A konferenciát tárlatvezetés zárta, amelyen a Budapesti Piarista Gimnáziumnak köszönhetően immár az NJSZT állandó kiállításának részeként tekinthettük meg a Mikromat idén 50 éves, Tücsök nevű prototípusát és Kovács Mihály egyik kibernetikai játékának, a Műegérnek egy kései változatát. Woynarovich Ferenc rögtönzött bemutatót is tartott a Mikromat működéséről

A tárlatvezetés során a világ legnagyobb informatikai gyűjteményei közé tartozó, átfogó tárlat egészén végigsétáltak a látogatók, azon tárgyakat pedig külön kiemeltük, amelyek valamilyen módon Kovács Mihály pályájához is kapcsolódtak, az M-3-tól a HT-1080/Z-ig.

Fényképek a konferenciáról: https://www.facebook.com/piaristak/photos/?tab=album&album_id=10155441148092738

A konferencia teljes hanganyaga

Forrás:
Értéknek örülünk: az első informatikatanárra emlékeztünk; Képes Gábor; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság; 2016. november 15.
Lásd még: Kovács Mihály (Wikipédia)
Képes Gábor előadása Kovács Mihály piarista tanárról; YouTube; 2011
Woynarovich Ferenc előadása a MIKROMAT jelentőségéről; YouTube; 2011
Lohner Tivadar „Logikai gépek tervezése az 1960-as években” (Kovács Mihályról); YouTube; 2011

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az e-kereskedelem bővülésének eredményeként idén mintegy 10-15 százalékkal emelkedhet a csomagforgalom

„Az e-kereskedelem bővülésének eredményeként idén is intenzíven, mintegy 10-15 százalékkal emelkedhet mind a belföldi, mind a nemzetközi csomagforgalom.

Az e-kereskedelem bővülésének eredményeként idén is intenzíven, mintegy 10-15 százalékkal emelkedhet mind a belföldi, mind a nemzetközi csomagforgalom – mondta Majtényi Kálmán, a Magyar Posta Zrt. vállalati vezérigazgató-helyettese szerdán sajtótájékoztatón a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér melletti Nemzetközi Posta Kicserélő Központban, ahol a beérkezett áruk vámkezelését végzik.

Hozzátette: a csomagvolumen zömét még mindig a belföldi rendelések adják, de intenzíven nő a külföldi rendelések miatti forgalom is. Tavaly a legtöbb megrendelt áru Kínából és az Egyesült Államokból, Hollandiából, Szingapúrból, Németországból és Szlovákiából érkezett.

Teleki József pénzügyőr ezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal repülőtéri főigazgatóságának vezetője a karácsonyi várható növekvő forgalomra tekintettel arra hívta fel a figyelmet, hogy az interneten az EU-n kívülről megrendelt áruk csak 22 euróig vám- és áfamentesek, e fölött 150 euróig a 27 százalékos áfát, míg 150 euró felett az áfát és a kereskedelmi vámtarifa szerinti vámot is meg kell fizetni.”

Forrás:
Mintegy 10-15 százalékkal emelkedhet idén a csomagforgalom; Magyar Posta; 2016. november 23.

Czunyiné Bertalan Judit: digitális kompetenciafejlesztésre 34,4 milliárd értékben lehet pályázni

„Az iskolák 34,4 milliárd forint értékben pályázhatnak digitális kompetenciafejlesztésre egy uniós program keretében – közölte Czunyiné Bertalan Judit, a digitális oktatás tartalomfejlesztéséért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón.

Czunyiné Bertalan Judit elmondta, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében elnyerhető támogatás révén a tanárok képzésére, továbbképzésére, eszközbeszerzésre, illetve tantermi kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére lesz lehetőség.

A kormánybiztos ismertetése szerint, a pedagógusok képzése, továbbképzése túlmutat majd egy egyszerű informatikai, számítástechnikai képzésen, hiszen egy átfogó módszertani képzést nyújt majd a napi munkához. Ezen kívül a program mintegy negyvenezer eszköz beszerzésére is lehetőséget nyújt, továbbá a tantermi kommunikációs eszközök megvásárlására, telepítésére is lehet pályázni – fejtette ki Czunyiné Bertalan Judit. Jelezte: az iskolák digitális infrastruktúra-felmérése megtörtént.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte, mára fontossá vált az iskolák digitális fejlesztése, és az informatikai eszközöket készségszinten kell tudniuk használni a gyerekeknek.

Emlékeztetett, a múlt év végi fejlesztés révén 1608 iskolába 45 ezer PC, 23 ezer monitor, 1600 szerver és egyéb eszköz beszerzése segítette az iskolák informatikai eszközökkel való ellátottságát.

Rétvári Bence azt mondta, a mai diákok kétharmada a jövőben olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem létezik, amelyet még nem ismerünk, és ezek betöltéséhez szükséges tudást digitális eszközökön keresztül fogják megszerezni, ezért is lényeges a készségszintű ismeret ezen a téren.

Czunyiné Bertalan Judit elmondta még, a pályázatot a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ benyújtotta, a jogosultsági vizsgálaton túlesett, és jövő évben megkezdődik a program végrehajtása.”

Forrás:
Digitális kompetenciafejlesztésre 34,4 milliárd értékben lehet pályázni; kormany.hu; 2016. november 21.

Czunyiné Bertalan Judit: a digitális eszközök hatékonyabbá teszik az oktatást

„A digitális eszközök hatékonyabbá, eredményesebbé teszik az oktatást, a digitális kompetenciafejlesztési pályázat keretében éppen arról győződhetnek majd meg a tanárok, hogy ezek az eszközök megkönnyítik a dolgukat – mondta a digitális oktatás tartalomfejlesztéséért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Czunyiné Bertalan Juditot a műsorban a hétfőn bejelentett, 34,4 milliárd forintos, digitális kompetenciafejlesztési uniós pályázattal kapcsolatban kérdezték.

Kiemelte, a program fontos része a pedagógusok módszertani képzése, amelynek során be akarják nekik mutatni, mennyi lehetőség van a digitális eszközökben. Bíznak abban, hogy a tanárok ezeket a lehetőségeket megismerve belátják, hogy azok használata számukra nem teher, hanem éppen könnyebbé, eredményesebbé, „láthatóbbá” teszi a munkájukat – mondta.

A program profiljának megfelelően a pedagógusokat e-learning módszerrel képzik majd – közölte a kormánybiztos.

Czunyiné Bertalan Judit jelezte, „a kütyük” kiváló eszközei a tehetséggondozásnak, de a frontális és a differenciált tanításnak is, emellett a hátrányos helyzetű gyerekeknél is jó eredményeket lehet általuk elérni.

A kormánybiztos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra is kitért: a programban nem félnek megvizsgálni azt a lehetőséget sem, hogyan lehet a gyerekek saját eszközeit használni az órákon.”

Forrás:
A digitális eszközök hatékonyabbá teszik az oktatást; kormany.hu; 2016. november 22.

Magas szintű konferencia az Európai Unió adatgazdaságának erősítésére

„Az EU Bizottsága október 17-én nagyszabású konferenciát szervezett „Az európai adatgazdaság építése” (Building a European Data Economy) címmel, az érdekeltek széles körű bevonásával. A tagállamok vezetése, nagy és kisvállalatok képviselői, valamint jogi szakemberek egyaránt részt vettek a szakmai vitában. Elsődlegesen azt vizsgálták, hogy milyen akadályok, korlátozások vannak az adatok szabad áramlásában, egyrészt az országok, másrészt a szektorok között. Célként fogalmazva meg olyan környezet létrehozását, ami biztosítja az adatok hatékony hasznosítását és újrahasznosítását, határokon és ágazatokon átívelve.

A Bizottság a 2015-ben megjelentetett „Európai egységes digitális piaci stratégiája” révén már elkötelezte magát a virágzó adatgazdaság támogatására, a korlátozások csökkentésére, az adat-vezérelt innováció felpörgetésére. A konferencia tanulságait összefoglaló kiadvány a napokban jelent meg.
Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos kijelentette: ahhoz, hogy az adatgazdálkodásban rejlő gazdasági és társadalmi hasznokat learathassuk, szükséges a szabad adatáramlás ország- és szektorhatárokon túl. Hozzátette: 2018-tól új általános adatvédelmi szabályozás (General Data Protection Regulation) fogja biztosítani a védelem egyenlő szintjét az EU-n belül.

A vállalati szektor tapasztalatainak összegzéséből ki kell emelnünk, hogy a kisvállalkozások problémafelvetése és megoldáskeresése alapvető kérdésekben is különbözhet a nagyvállalatokétól. Kisvállalati szemmel komoly akadályt jelent a nagyvállalatok azon gyakorlata, hogy szerződéses záradékokkal gyakorlatilag monopolhelyzetet teremthetnek maguknak az adatgazdálkodás adott területein, akadályozva ezzel új innovatív modellek megszületését. Ezért azt szorgalmazzák, hogy a nagy szereplők nyissák meg dokumentációs interfészüket a többi szereplő előtt, biztosítva a valós adatokhoz való hozzáférést. Egy jogi szakértő ebből a nézőpontból az adatok tulajdonviszonyának tisztázását és újraszabályozását szorgalmazta.

A nagyvállalatok képviselői szerint ugyanakkor a jelenlegi jogi szabályozási keretrendszer éppen megfelelő, és nincs szükség további szabályozási lépésekre, mivel nem áll fenn a piaci kudarc esete. Megítélésük szerint az adatokhoz való hozzáférés és a bizalom fontosabb kérdés, mint a tulajdonjog. Mint elmondták, azok a szereplők, akik komoly erőforrásokat áldoztak az adatok gyűjtésébe, rendszerezésébe és tárolásába, megérdemlik azt, hogy hasznuk is legyen belőle. Ennek hiányában megszűnik a teljesítményösztönző hatás. Igazságtalannak is tartanák, ha feltétel nélkül kellene feltétel nélküli hozzáférést biztosítaniuk külső szereplők számára. (A vita némileg emlékeztet az innovatív és generikus gyógyszergyártók közötti ellentétre, bár ott mindkét oldalon jellemzően nagy szereplők állnak – szerk.)

Abban ugyanakkor kis- és nagyvállalatok egyetértettek, hogy a földrajzi korlátozásra irányuló nemzeti szabályozások akadályt jelentenek a fejlődésben, ezért az adatfelhasználás helyhez kötöttségének feloldását szükséges előfeltételnek tekintik. Szintén egyetértettek a jogi bizonytalanságok jelentette korlátokkal, ami a kisvállalatokra különösen erős visszafogó hatással lehet.

A különböző szektorokat képviselő résztvevők végül nagyrészt egyetértésre jutottak abban is, hogy nem az adatok tulajdonlása a kulcskérdés, hanem az adatok eléréséhez és felhasználásához szükséges jogosultságok pontos definiálása. Abban is konszenzus volt, hogy érdemes a nyers és a gépek által előállított adatokra fókuszálni, mivel a vita kiszélesítése a feldolgozott adatok újrahasznosítására számos további kérdést vetne fel.

Az üzleti élet szereplői szerint az adatgazdaság jövője a platformokon és hálózatokon fog inkább múlni, mint kétoldalú megállapodásokon. Néhány érdekelt felvetette: a magánszemélyek számára biztosítani kellene az általuk generált adatok tisztességes megosztását, ami az e-kereskedelem résztvevőinek is érdeke, személyre szóló ajánlataik kidolgozásában. A preferenciák platformok közötti hordozhatósága így a fogyasztóknak és az üzleti életnek is érdeke lenne.

Általános egyetértés volt abban, hogy a személyes és nem személyes adatok közötti különbségtétel nem hasznos és nem is indokolt, mivel az általános adatvédelmi szabályozás mindkettőt megfelelően kezeli. A blokklánc technológia szintén növelheti az adatáramlás biztonságát. Szintén közös álláspont volt, hogy a Dolgok Internete működésében a termékekre vonatkozó felelősségi szabályok nem felelnek meg a célnak, mert nem jól kezelik az önműködő, öntanuló, gépek közötti interakciókat.

A nemzeti álláspontok közül érdemes kiemelni Észtország képviselőinek javaslatát, akik az adatáramlás szabadságát az „ötödik szabadságnak” tekintik az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása mellett. Ezért az áramlás útjában álló valamennyi akadály lebontását szorgalmazzák, beleértve az érzékeny adatokét is. Szlovákia egy adatvezérelt állam vízióját vetítették fel, elhárítandó az akadályokat az államigazgatáson belül az adatok megosztására és újrahasznosítására. Dánia saját könyvelési törvényét hozta fel példának, amely megszüntette a vállalatoknak azt a kötelezettségét, hogy az országon belül könyveljenek. (A kötelezettség alól eddig évente ezer körüli vállalat kért felmentést.) Dánia reméli, hogy az uniós szabályozás nem fogja akadályozni az ilyen vállalkozásbarát intézkedések fenntartását. A spanyol résztvevők arra mutattak rá, hogy a jogi szabályozás gyakran hátráltat olyan kísérleti jellegű munkákat, mint amelyek az „okos város” projektekhez szükségesek.

A konferencián az autógyártók, a távközlési cégek, a bankszektor, az energiaszektor és az agrárium sajátos ágazati problémáikat is megfogalmazták. Abban ugyanakkor egyetértés volt a résztvevők között, hogy a felhasználók képzése, jogaik megismertetése kulcskérdést jelent arra nézve, hogy bizalmuk legyen az adatgazdálkodás szereplői iránt.”

Forrás:
Report of the high-level conference Building the European Data Economy; Európai Bizottság; 2016. november 22.
High level conference on Building a Data Economy. Summary of the discussion; Európai Bizottság; 2016 (pdf)

Szakirodalom

A virtuális tér geopolitikája

„Aki uralja az info-kommunikációs termékek és szoftverek gyártását (kiemelten ezek standardizálását, fejlesztését), valamint az adatok továbbítását, és archiválását, az uralja a kiberteret. Aki uralja az emberek figyelmét, az uralja a virtuális teret. Aki uralja a kiberteret és a virtuális teret, az uralja a Földet.

Tartalom:

  • Frédérick Douzet: Geopolitika a kibertér megértéséhez
  • dr. Dornfeld László: A kibertér főbb nemzetközi és nemzeti szabályozásai
  • Keleti Arthur: A kibertér biztonságának egyes aspektusai
  • Barsy Miklós: A digitális gazdaságról
  • Kilin Józsefné: A kibertér emberi erőforrásai
  • Berki Gábor: Kiberháborúk, kiberkonfliktusok
  • dr. Pintér István: A virtuális tér geopolitikája

Forrás:
A virtuális tér geopolitikája; Pintér István (szerkesztő); Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány; Műhelymunkák, 1788-7895, 2016/1. (pdf)

Közeleg 1984? – Új titkosszolgálati megfigyelési jogszabály az Egyesült Királyságban

„2016 novemberében megszületett az Investigatory Powers Act, mely talán az egyik legmegengedőbb szabályozás a felderítést végző állami szervek történetében. A törvényt részben a terrorizmus elleni harc, részben az egyre fejlődő infokommunikációs technológia ihlette, számos kritikus azonban a magánszféra súlyos korlátozását látja benne. A törvény előkészítése még 2016 márciusában kezdődött és mivel az országot elsősorban a Brexit kérdése foglalkoztatta viszonylag könnyen át is ment a parlament jogalkotási folyamatán.

A jogszabály alapjaiban változtatja meg az Egyesült Királyság kiber-megfigyelési, engedélyezési és adattárolási gyakorlatát. Az online adatgyűjtést eddig ugyanis egy kétlépcsős jóváhagyási folyamat előzte meg, melyben a belügyminiszteri mellett külön bírói engedély is szükségeltetett a titkos adatgyűjtés lefolytatásához. A Theresa May kormánya által elfogadott törvény azonban kiveszi ezeket a fékeket a rendszervből, melynek eredményeképp a nyomozóhatóságok mindenféle korlátózás nélkül gyűjthetnek bizonyos online adatokat.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a metaadatok tárolását érinti elsősorban, melyek az ún. internet forgalmi adatokat (Internet connection records) jelentik. Ebbe a körbe tartozik minden, az internetszolgáltatók által birtokolt információ, ami nem internetes tartalom. Így a titkosszolgálatok olyan adatokat gyűjthetnek mint például a meglátogatott webcím egy része, a látogató IP címe (ami személyes adatnak tekinthető), vagy a látogatás dátuma és ideje. Ezeket az információkat 12 hónapig kötelesek megőrizni a szolgáltatók és kérés esetén továbbítani az igénylő hatóságnak.

A kormány azon álláspontja, mely szerint a metaadatok kevésbé hatolnak be az egyének magánszférájába azonban hibás. Számos kutató bizonyította már, hogy a metaadatok összefésülése és aggregálása olyan információkhoz ad hozzáférést, melyek gyakran a tartalmi adatokból nem derülnének ki. Így a közvetítettnél jóval nagyobb hatalom kerül a nemzetbiztonsági célú megfigyelés kezébe.

A szervezeti szinten meglévő korrupciós potenciállal és a hatalmi visszaélések lehetőségével együtt pedig jelentős erőt összpontosít a szolgálatok kezében. Számos egyesült királyságbeli médium ezt a whistleblowing [közérdekő bejelentés] és az újságírói forrásvédelem ellensúlyaként is értékeli, hiszen a nyomozóhatóság széles jogköre lehetőséget biztosít e személyek pontos tartózkodási helyének és személyazonosságának felfedésére.

A szabályozás megszületésével az Edward Snowden által feltárt adatok legalizálása is tekinthető a brit kormány céljának, hiszen a későbbiekben, az ehhez hasonló adatszivárgás súlytalanná válik. Ennek oka, hogy a meghatározott adatok tekintetében jogszerű lesz az elektronikus eszközökbe történő behatolás és onnan az információk egy részének összegyűjtése és tárolása. Felvetődik tehát a kérdés, hogy az állam saját, körülbelül 17 éves jogszerűtlen tevékenységét kívánja-e jogalkotással legitimálni.

Összességében a szabályozás minden túlzás nélkül jogos aggodalmakra ad okot, annak ellenére, hogy a terrorizmus elleni hatékonyabb küzdelem eszközének is tekinthető. A metaadatok gyűjtése és állami felhasználása ugyanis oly mértékben avatkozik be az állampolgárok magánszférába, hogy a szükségességi-arányossági teszt semmiképp sem indokolhatja a törvény e rendelkezéseinek létjogosultságát. Az Európai Unióból való kilépés következtében pedig kérdéses, hogy a jogszabállyal szemben bármilyen jogorvoslati lehetőség rendelkezésre fog-e állni a közeljövőben. Mindemellett az Egyesült Királyságnak a kilépést követően meg kell állapodni az Európai Unióval a külföldi adatgyűjtés szabályairól, mely során a brit szabályozás is szóba kerülhet mint a tárgyalások alapját képező dokumentum.”

Forrás:
Közeleg 1984? – Az Egyesült Királyság bemutatta a biztonsági hivatalok és a titkosszolgálatok új megfigyelési jogszabályát; Varga Árpád; Médiatudományi Intézet, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. november 23.

Az internetkutatók az Internet szabályozásáról

„Az Interneten zajló kommunikáció szabályozása volt az idei téma az internetkutatók éves konferenciáján október elején. A szabályozás új korszakába léptünk, a hagyományos állami szerepvállalás visszaszorul, erősödik az interneten működő platformok szerepe. Mi az internetkutatás feladata ebben az új helyzetben? Nagy Krisztina beszámolója.

Az internetkutatók közössége ezúttal Berlinben találkozott az Association of Internet Researchers (AoIR) éves konferenciáján. A szervezet tudományterületeken átívelő platformot kínál az internetkutatók számára, elsősorban a társadalomtudományok talaján. Lehetőséget ad a világ különböző pontjain zajló kutatások megismerésére, az internet aktuális trendjeinek bemutatására, a különböző tudományterületek, megközelítések közötti párbeszédre, és természetesen a különböző egyetemek és kutatóhelyek közötti együttműködés erősítésére. Színes, zajos kavalkád, sok amerikai, ausztrál és jellemzően nyugat-európai egyetemekről érkező résztvevőkkel. Idén majdnem hatszázan regisztráltak a három napon át párhuzamosan kilenc szekcióban zajló gazdag programra.

Ki szabályoz?
A konferencia fő témája ezúttal a szabályozás volt: ki, mit, hogyan szabályoz az online kommunikációban, milyen sztenderdek mentén zajlik az adatforgalom, kik az információáramlás fő szabályozói, milyen kontrollmechanizmusok működnek, működhetnek-e szabályozók felett? A konferencia provokatív címe: az Internet szabályoz! tömören ad választ a kérdésre: jelenleg maga az internet, illetve az információforgalom irányításának legfontosabb piaci szereplői, a platformok azok, amik szabályoznak. Jelesül az öt nagy, ahogy a konferencia nyitó előadásán és azután még sok alkalommal a különböző szekciókban elhangzott: a Microsoft, a Facebook, a Google, az Apple és az Amazon.

Platformtársadalom
José Van Dijk nyitó előadásában egyenesen platformtársadalomként írta le azt a társadalmi környezetet, amiben élünk. Definíciója szerint a platformok azok az online térben működő felületek (és az azokat működtető világméretű óriáscégek), amelyek társas és üzleti kapcsolatok létrehozása és fenntartása érdekében az adatforgalom szervezésére automatizált technológiát használnak. Ha a nagyok közül válogatunk, a Facebook, a Google, az Amazon. A platformok meghatározó szereplői az internetes információáramlásnak, az általuk használt algoritmusok határozzák meg az információfolyam jellemzőit, nagyon leegyszerűsítve azt, hogy kihez milyen információk, milyen tartalom jut el az interneten cirkuláló információözönből. Mivel ezek a platformok az élet minden területén, minden ágazatban meghatározó szerepet töltenek be, megkerülhetetlenek az információáramlásban, alapjaiban alakítják, határozzák meg a gazdasági, társadalmi viszonyokat makró és mikró szinten egyaránt. A konferencián számos panelben zajlott eszmecsere a platformok jellemzőiről, tipológiájáról, az algoritmusalapú információáramlás sajátosságairól, és a mindezekből fakadó társadalmi előnyökről és kockázatokról. A későbbiekben elérhetőek lesznek az előadások anyagai, addig is böngészhető az előadók néhány mostanában publikált érdekes tanulmánya a netes információáramlás aktuális jelenségeiről (itt és itt).

Kutatás a platformtársadalomban
A konferencián többször előjött, hogy az új információs környezet a kutatás területén is új kihívásokat hoz: az algoritmusalapú információáramoltatás eredményeként létrejött személyre szabott szolgáltatások, az információ mennyiségében bekövetkezett óriási robbanás, a szolgáltatások globálissá válása és sokfélesége mind, mind olyan jellemzők, amelyek a kutatásban is új megközelítést, módszertani eszközöket igényelnek. Óriási nehézség, hogy alig vagy egyáltalán nem hozzáférhető sok olyan információ, mint például a platformok működését meghatározó algoritmusok működése, amely nélkül nagyon nehéz pontos diagnózist adni. Megnehezíti a kommunikációs, a médiahasználatban tetten érhető jelenségek kutatását, elemzését, megértését, hogy az adatok jó része a cégek féltve őrzött üzleti titka, amelyek egyáltalán nem érdekeltek a kutatói szférával való megosztásban sem. A téma jelentőségét mutatja, hogy a konferencia szervezői önálló panelt szenteltek az adatokhoz való hozzáférés korlátairól, ahol a kutatók – jellemzően éppen amerikai kutatók, akik vélhetően nagyobb mozgástérrel bírnak az amerikai gyökerű mamutcégek hazájában – beszélgettek az adatszerzés mindennapi nehézségeiről és praktikáiról. A beszélgetésből kiderült, hogy a személyes kapcsolatok, a kölcsönös előnyök és a hosszútávú együttműködési formák alapozhatják meg az iparági szereplők működéséhez kapcsolódó információkhoz való kutatói hozzáférést.

Másik oldalról viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az új technológiai környezet maga kínál új módszereket a kutatás számára. A big data korában az adatok elemzésének új formái, eszközei születnek, amelyek lehetővé teszik az óriási adatbázisok elemzését, meghatározott szempontok szerinti értékelését. Mindez azonban új módszertani apparátus bevezetésére sarkall, ma már alig képzelhető el nagy, empirikus kutatás megfelelő matematikusi-programozói háttér nélkül.

Visszatérve egy gondolat erejéig a konferencia fő témájához, a szabályozáshoz. Számos beszélgetésben, előadásban merült fel az a kérdés, hogy mi lehet a kutatás, a kutatók szerepe ebben az új helyzetben, amikor úgy tűnik, az eddig működő szabályozási megoldások már korántsem alkalmazhatók. Valami nagyon újat kell kitalálni, ami választ adhat az új információs környezetből fakadó társadalmi kockázatokra. Többen feltették a kérdés, hogy mi a kutatók felelőssége, feladata ebben az új helyzetben. Nos, a válasz nem meglepő: a kutatói közeg véleménye azt tükrözte, hogy manapság még nagyobb szükség van az alapos elemzésre, a jelenségek, a valódi kockázatok pontos megragadására, a jól célzott megoldásokra. Mivel a hagyományos szabályozóknak (röviden az állami szereplőknek) szembe kell nézni azzal, hogy a jövő szabályozási trendje tárgyalásos alapú, az információáramlásban meghatározó szerepet játszó platformokkal zajló tárgyalások során csak megalapozott ismeretekre támaszkodva várható sikeres eredmény.”

Forrás:
Nagy Krisztina: Az internet szabályoz!; Jogi Fórum; 2016. november 5.

Törvények, rendeletek

Döntött a Parlament, műszaki irányelvek segíthetik az építésügyet

„Lehetővé válik az építészeti műszaki irányelvek kidolgozása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXVIII. törvény elfogadásával.

A legismertebb műszaki szabályozási eszközök a szabványok. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden kétségtelen előnyével, de a túlzott bürokratikus eljárásokból következő hátrányokkal is. A szabványosítás időigényes folyamat, szabályai európai szinten rendezettek. Az építésügy területén a magyar nemzeti szabványok jelentős része pedig már korszerűtlennek tekinthető.

Olyan esetekben ahol csak hazai alkalmazású szabályozásról van szó, megfelelő és célszerű építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása. Az építésügyi műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre vonatkozhatnak. Az építésügyi műszaki irányelvek egyrészt kiválóan alkalmasak a műszaki szabályozási környezet rendezésére a szabványok elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban, másrészt önálló, végleges műszaki szabályozási eszközként is működnek. Az építésügyi műszaki irányelv, mint szabályozó eszköz nem ismeretlen sem nemzetközi téren, sem pedig a magyar műszaki szabályozási rendszer történetében.

A törvénymódosítás egy rövid, keretjellegű szabályt ad, majd ennek felhatalmazása alapján egy miniszteri rendelet fogja szabályozni az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat. Az építésügyi műszaki irányelvek közzététele honlapon, nyilvánosságot biztosító módon történik majd. Alkalmazásuk – a szabványokhoz hasonlóan – önkéntes, azonban a beruházó az adott projekthez vagy projektcsoporthoz kötelezően előírhatja alkalmazásukat.”

Forrás:
Döntött a Parlament, műszaki irányelvek segíthetik az építésügyet; Miniszterelnökség; 2016. november 25.