Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság is kiállna a kohéziós források 2020 utáni fenntartásáért
Tárgyszavak: 2020-, Bulgária, Crețu Corina, Csehország, Európai Bizottság, Európai Unió, fejlesztéspolitika –pénzügyek, Horvátország, kohéziós források, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia,Szlovénia, V4, visegrádi országok.
Rohamosan nő a nagyvállalati adatpolitikai vezetők száma
Tárgyszavak: adatpolitika, adatpolitikai vezető, digitális gazdaság, digitális szervezet, Egyesült Államok, szervezés- és vezetéstudomány, szervezeti informatika, vállalatvezetés

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság is kiállna a kohéziós források 2020 utáni fenntartásáért

„Csepreghy Nándor áttörésnek nevezte a visegrádi négyek hét eleji prágai találkozóján történteket, ahol szavai szerint az Európai Bizottságot sikerült meggyőzni arról, hogy van értelme a kohéziós politika folytatásának.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a 2020 utáni kohéziós források további működtetéséről szóló vitában az Európai Bizottság a nettó haszonélvező országok érdekeit is képviselné az uniós költségvetés nettó befizetői mellett. Az államtitkár felidézte, kedden ért véget a visegrádi négyek európai uniós ügyekért felelős minisztereinek találkozója, ahol a lengyel, cseh, szlovák és a magyar miniszterek mellett részt vett az Európai Bizottság képviseletében Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos, valamint Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia is. A négy régiós ország Magyarországhoz hasonlóan érdekelt abban, hogy a jelenlegi költségvetési ciklust követően, 2020 után is folytatódjon a közös kohéziós politika – hangsúlyozta.

Meggyőző érvnek nevezte, hogy közgazdasági számítások alapján 1 euró befektetett forrás a 2004 után csatlakozott országok bármelyikébe 2-3 euró megrendelést is eredményez az uniós költségvetés nettó befizető országaiban. Példaként hozta fel, ha egy pályázaton nyertes magyar cég valamilyen szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak 25-30 százaléka a nettó befizető országokból érkezik. Ha egy fejlesztés eredményeként egy vállalkozás Magyarországon gépet vásárol, akkor „több mint valószínű”, hogy az a gép Németországból származik – fogalmazott. A számítások szerint három-öt éven belül az uniós költségvetéshez történő hozzájárulás többszöröse áramlik vissza a nettó befizető országokhoz – tette hozzá.

A kohéziós politika kérdése az európai napirenden most kezd érdekessé válni, a 2020 utáni szabályozás meghatározása most aktuális – jelezte Csepreghy Nándor. Kérdés, hogy a nettó befizetők milyen álláspontra jutnak, és kialakul-e a konszenzus. Ez nagyban függ attól, hogy a nettó haszonélvező tagállamok mennyiben tudják igazolni, hogy összeurópai érdek a kohéziós támogatások fenntartása – összegezte Csepreghy Nándor.”

Forrás:
Az EB is kiállna a kohéziós források 2020 utáni fenntartásáért; Miniszterelnökség; 2016. január 27.

Rohamosan nő a nagyvállalati adatpolitikai vezetők száma

„A technológiai fejlődés a vállalatvezetésen is nyomot hagy. Tavaly már ezer Chief Data Officer dolgozott, három éven belül pedig szinte minden nagyvállalatnál megjelennek.

A különböző hárombetűs vezetői pozíciók közül talán az egyik legfiatalabb a CDO, azaz a vállalati adatfőnök munkakör. Bár ilyen titulussal már a kétezres évek elején rendelkezett néhány kiváltságos, számuk csak most, a technológiai eszköztár kiszélesedésével párhuzamosan kezd robbanásszerűen nőni.

400, 1000, rengeteg
A Gartner témába vágó friss elemzése szerint tavaly már nagyjából ezer Chief Data Officer dolgozott, miközben 2014-ben még csak mindössze négyszáz körüli táborról beszélhettünk. Az amerikai kutatócég szerint ez a trend csak erősödhet az előttünk álló néhány évben, hiszen úgy vélik, 2019-re már a nagyvállalatok 90 százalékánál létezni fog ez a beosztás.

A CDO-k elszaporodását két fő tényező fűti. Egyrészt a cégen belül, illetve a falakon kívül keletkező adatok begyűjtésére, kezelésére, elemzésére kifejlesztett megoldások egyre szofisztikáltabbak, olcsóbbak, gyorsabbak lesznek, ami mind több területen teszi bevethetővé az adatelemzés, adatbányászat képességeit. Másrészt a szervezeteknél is felismerik, hogy a beszerezhető információk gondos szelektálása és felhasználása elemi fontosságú az üzleti célok elérésében, ezért mindenképpen szükség van egy olyan pozícióra, amelyik ezt a kritikussá váló területet irányítja.

Bukásra ítélve?
Amennyire gyorsan szaporodnak a CDO-titulussal ellátott névjegykártyák, annyira nehéz lesz sikereket elérni egy-egy ilyen újonnan megnyílt vezetői székben. A Gartner úgy látja, az elkövetkező években a frissen kinevezett adatfőnökök fele nem tud majd megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek. A szokatlanul borús jövendölés mögötti logika az, hogy mind a vállalat, mind maga a posztot betöltő személy számára újdonság lesz ez a terület. Azaz a tanulópénzt a szervezetnek és a CDO-nak is meg kell fizetnie.

Az első időkben bizonyosan nehézségekbe fog ütközni olyan mérőszámokkal előállni, amelyek a CDO csapatának munkáját megbízhatóan össze tudják kapcsolni az üzleti területen megmutatkozó előnyökkel, legyen szó eladásnövekedésről, költségcsökkentésről, vagy éppen az ügyfélkiszolgálás színvonalának emelkedéséről.

Szintén nem lesz egyszerű a bőség zavarával megküzdeni, hiszen a jelen CDO-inak számos nyilvános és privát forrásból van lehetőségük adatok, információk begyűjtésére. A nehézség viszont abban áll, hogy fel kell ismerni, mely adatcsoportok elemzése, becsatornázása tud üzleti értéket teremteni, és melyeket érdemes kihagyni a vizsgálódásból.

Politikai játszma
A poszttal kapcsolatos magas elvárások és a limitált tapasztalat miatt a CDO-knak valószínűleg nagyon komolyan meg kell küzdeniük a projektjeikhez szükséges erőforrások és támogatás megszerzéséért. Ebben leginkább az segíthet, ha sikerül a vállalat más vezetőinek, különböző osztályainak a bizalmát elnyerni. A kapcsolatépítés és a politikai manőverezés így az első időkben lényegében a legfontosabb erénye lehet egy jó CDO-nak.

Ami a már dolgozó adatfőnököket illeti, ők megerősítik a fentieket, hiszen terveik általában nagyon magas fokú ellenállást váltanak ki. A változások önmagukban ellenállást generálnak, de a beszámolók szerint ez különösen heves az IT részlegek esetében, amelyek igyekeznek megvédeni az adatok, információk tárolásában, kezelésében eddig meglévő „hatalmukat”. Ennek megfelelően a CDO számára kulcsfontosságú az informatikai vezető, azaz a CIO megnyerése. Utóbbi támogatásával sokkal könnyebben átvihetők majd a céges folyamatokat megváltoztató elgondolások.”

Forrás:
Szaporodnak a CDO-k, de nincsenek könnyű helyzetben; Bitport.hu; 2016. január 29.
Lásd még: Chief data officer (Wikipédia)
Chief Data Officer salary and job description – What’s the role of the CDO and how much does a Chief Data Officer get paid?; CIO/IDG; 2016. január 26.
When building an enterprise data strategy, consider “why?” before “how?” Roadmaps should be driven by business goals, not technology; Nicole Tache; O’Reilly Media; 2016. január 6.
CDO Position Description Az Egyesült Államok kormánya informatikai vezetője által, a kormányzati adatok megnyitásáért felelős Project Open Data keretében, összeállított feladatleírás az egyes kormányzati szervezetekben dolgozó adatpolitikai vezetők számára

Közigazgatás, politika

Negyedével csökkent az ügyintézési határidő

„Idén januártól életbe lépett az újabb állami rezsicsökkentés, amelynek célja a bürokrácia költségekben és határidőkben mérhető csökkentése volt. Ennek eredményeképpen nemcsak bizonyos illetékhez kötött eljárások költségeit szüntették meg, de összességében 25 százalékkal csökkent az ügyintézési határidő – mondta el a Rádió Orientnek Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja.

A tavalyi évben a kormányhivatalok 2011-es és a járási hivatalok 2013-as megalakulása után a közigazgatás újabb átalakítása történt meg a belső és külső integráció keretében. Ennek következtében a korábbi két-három szakigazgatási szerv működését ma már egyetlen főosztály látja el. Ezzel, Takács Szabolcs elmondása szerint, gyorsabb lett a döntéshozatal és az ügyintézés, s költséghatékonyabb lett az üzemeltetés, mivel a korábbi külön helyszínek helyett ma már egy helyen működnek az egyes főosztályokba integrált szakigazgatási szervek.

Ezzel együtt a tavalyi év végéig Veszprém megyében a terveknek megfelelően átadták az utolsó kormányablakot is, így már 13 integrált kormányzati ügyfélszolgálati iroda várja az állampolgárokat. „Ezzel az ügyintézés gyorsabb és hatékonyabb lett” – mondta a kormánymegbízott.

Az új irodák átadása mellett tavaly 176 millió forintos uniós forrásból megújult a járási hivatalok foglalkoztatási osztálya is. A kormánymegbízott hozzátette: ennek eredményeképpen felmondták a bérelt ingatlanokat, ezzel több tízmillió forintos megtakarítást érnek el éves szinten. Emellett 12 ingatlan energetikai beruházása is megtörtént, összesen 150 millió forintos összegben. Az ilyen jellegű beruházások az energetikai operatív program keretében várhatóan tovább fognak folytatódni, a rendelkezésre álló forrásokról az idei első negyedévben születik majd döntés. „Hatékonyabb lesz az ingatlanok fenntartása, működtetése és az ügyfeleket is kulturáltabb környezetben fogjuk tudni fogadni” – mondta a beruházások céljáról Takács Szabolcs.

Újabb változás, hogy idén januártól életbe lépett az újabb rezsicsökkentés, amelynek érdekében összesen 108 törvény módosítására került sor. Ezek közül kiemelte az eljárási szabályok egyszerűsödését, az engedélyhez kötött tevékenységek számának csökkenését, az erkölcsi bizonyítvány kiállítási díjának eltörlését, az ellopott igazolványok pótlása díjának megszüntetését és a felsőoktatási felvételi eljárás ingyenessé tételét. Emellett csökkentek a vállalkozások terhei is és összességében 25 százalékkal csökkent az ügyintézési határidő – összegezte a változás eredményét a kormánymegbízott.”

Forrás:
Negyedével csökkent az ügyintézési határidő; OrientPress; 2016. január 29.

Az ipar digitalizálásáról és az unió belső piacának megerősítéséről tárgyalt a Versenyképességi Tanács Amszterdamban

„A digitális technológiák alkalmazásának erősítése az iparban, az egységes belső piac megerősítése, valamint a szolgáltatási ágazat szabályainak további liberalizációja volt a témája a Versenyképességi Tanács amszterdami informális ülésének.

Az ipar digitalizációjáról szóló munkavacsorán Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, míg az egységes belső piac elmélyítéséről folytatott eszmecserén Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot.

A versenyképességért felelős miniszterek január 27-28-i amszterdami ülésükön az ipar digitalizációjáról, a belső piac elmélyítéséről, valamint a szolgáltató ágazat szabályozásáról tárgyaltak.

Lepsényi István a napjainkban végbemenő negyedik ipari forradalommal kapcsolatos magyarországi teendőkről szólva a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiára, valamint a hazai iparfejlesztés helyzetére és a középtávú kormányzati célkitűzésekre utalva hangsúlyozta az informatikai képzés, az infrastruktúra-fejlesztés alapvető fontosságát. Kiemelte: stratégiai kérdés az informatikai profilú kis- és középvállalkozások tőkéhez jutása, a felhőalapú vállalati szolgáltatások támogatása és az informatikai alapú vállalatirányítási rendszerek bevezetése. Majd hozzátette: „az infokommunikációs területeken folyó szabványosítás felgyorsítása és a rugalmasság elengedhetetlen az ipar új, digitális alapokra helyezéséhez, fejlődéséhez.”

Berke Barna kiemelte, hogy Magyarország számára prioritás a digitális egységes piac potenciáljának a kiaknázása. Kifejtette, hogy kiemelten fontos a szolgáltatók terheinek a csökkentése és az, hogy könnyebben végezhessenek határon átnyúló tevékenységet. Ugyanígy támogatásáról biztosította a fogyasztókkal szemben alkalmazott indokolatlan földrajzi korlátozások megszüntetését, különösen, ami a határon átnyúló sportközvetítések jogait illeti. Hangsúlyozta, hogy a megosztáson alapuló szolgáltatások szabályozása tekintetében a magyar kormány az új üzleti modellen alapuló és a hagyományos szolgáltatások szabályozási összhangjának megteremtésén dolgozik.”

Forrás:
Az ipar digitalizálásáról és az unió belső piacának megerősítéséről tárgyalt a Versenyképességi Tanács Amszterdamban; Igazságügyi Minisztérium; 2016. január 29.

Teljesen feldarabolják a BKK-t

„Ahogy azt Tarlós István főpolgármester előrevetítette, szétszedik a „hatáskörén túlterjeszkedő” BKK-t. A közúti ágazat és a tömegközlekedés teljesen szétválnak, a BKK-nak a tömegközlekedés megrendelése és a taxik ellenőrzése marad. Kezdődhet az autóslobbi aranykora.

A fővárosi közgyűlés 2016. január 27-ei döntése alapján 2016. április 1-jétől az új feladatellátási modell szerint működünk tovább, áll a BKK birtokunkba került belső tájékoztató levelében. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a teherforgalmi és a parkolási közszolgáltatásokkal, valamint a személytaxi-szolgáltatással kapcsolatos feladatok struktúrája.
Április 1-jétől a BKK-nál csak az általános közútkezelői stratégiai feladatok (stratégiai tervek, kiemelt fejlesztések, programok koordinálása, információk közzététele) maradnak. A közutak üzemeltetési, fenntartási és felújítási feladatait, és a közútkezelői igazgatási, ellenőrzési, vizsgálati feladatokat átveszi a Budapest Közút Zrt.

A Közterület-felügyeletből alakult FÖRI (Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság) áprilistól a súlykorlátozott behajtási forgalom ellenőrzését, közúti forgalomszervezést veszi át a BKK-tól, és baleseti helyszínelés is odatartozik majd.
A teherforgalmi behajtási engedélyek ellenőrzése és az engedéllyel nem rendelkező gépjárművek helyszíni szankcionálása is a FÖRI feladatait bővíti. Minden egyéb teherforgalmi közszolgáltatással kapcsolatos feladat a Budapest Közút Zrt.-hez kerül.
A BKK-tól a taxik ellenőrzésén kívül szinte minden közúti feladatot elvesznek, a fő tevékenysége a tömegközlekedés megrendelése lesz (a BKV-tól, VT-Arrivától, egyéb szolgáltatóktól).

Az, hogy a közúti feladatok elkerülnek az alapvetően mindig inkább a tömegközlekedést előtérbe helyező BKK-tól, első lépése lehet annak az új világnak, amit Tarlós István tavaly decemberben vázolt, és úgy vezetett fel, hogy „a főváros közlekedése jelenleg szélsőségesen tömegközlekedés-orientált”.

Azaz, hogy eszerint az autós közlekedést az elmúlt öt évben háttérbe szorította a tömegközlekedés, sőt a kerékpározás, valamint a futóversenyek is. Ezért felülbírálják a főváros közlekedésfejlesztési terveit tartalmazó Balázs Mór-tervet, „az autóforgalom korlátozása és tiltása ugyanis hibás szemlélet”.

Az elképzeléseket azóta kritizálta a Kerékpáros Klub és a VEKE is. Nagy problémája a paradigmaváltásnak, hogy fejlesztésre csak uniós forrásból van lehetősége a fővárosnak az unió pedig nem támogat autós (közúti) beruházásokat, csak az úgynevezett fenntartható fejlődéshez társítható közösségi közlekedési valamint környezetbarát közlekedési projekteket.”

Forrás:
Darabokra szedik a BKK-t; Tenczer Gábor; Index.hu; 2016. január 31.
Lásd még: Vitézy Dávid; Facebook [kommentárja az ügyről]

Százmilliárdok juthatnak az önálló Pest megyének

„Akár százmilliárdokkal gazdagodhat Pest megye a következő európai uniós költségvetési ciklusban – jelentette ki a Magyar Időknek Érd polgármestere. T. Mészáros András ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Pest Megyei Közgyűlés pénteki ülésén bejelentették: a kormány döntése értelmében Pest megye önálló régióvá válik.

A politikus elmondta, hogy a megye élén állt, amikor 1999-ben megalakult a Közép-Magyarországi régió. – Már akkor látszott, hogy ha majd az Európai Unió tagjai leszünk, akkor a Budapesttel közös régió miatt Pest megye sérülni fog. Ennek az volt az oka, hogy miközben a főváros jócskán az átlag európai uniós fejlettségi szint felett állt, Pest megye az egy főre jutó GDP alapján alig érte el az ötven százalékot. A kettő együtt azonban 75-80 százalékot tett ki, így esélyünk sem volt a kohéziós és strukturális alapok megszerzésére – emlékezett vissza az érdi polgármester. Hozzátette: megpróbálták meggyőzni a döntéshozó politikusokat, hogy a fővárost és a megyét külön kell választani, 2001-ben még egy helyi népszavazást is ki akartak írni emiatt, de sem ők, sem az utódok nem jártak sikerrel, mostanáig.

T. Mészáros András rámutatott arra, hogy a különválás ellenére csak a következő európai uniós költségvetési ciklusban lehet realitása annak, hogy Pest megye komoly, akár százmilliárdos forrásokhoz jusson. Ennek oka, hogy ebben a hét évben még ez eddigi felállás alapján osztják a támogatásokat, így 2020-ig terveznek és felkészülnek a következő ciklus pályázataira. – A kormány nagyon sokat tesz azért, hogy ha az európai uniós források kevesek is, a Modern Városok Programmal segítse a megyei jogú városokat. Ebben Érdnek 2020-ig körülbelül 40 milliárd forint jut – hangsúlyozta T. Mészáros András. Hozzáfűzte: a fejlesztésekkel Érd tudatosan készül arra, hogy legkésőbb 2030-ra Pest megye székhelye legyen, amihez a polgármester szerint a településnek minden adottsága megvan. A következő években pedig mindent megtesznek azért, hogy ideális megyeszékhellyé válhassanak. Érd első embere szerint a Modern Városok Programban a településnek jutó körülbelül 40 milliárd forint garancia lehet erre.

– A 2015 és 2020 közötti időszakra tervezett Batthyány-programnak négy lába van, ebből egy a gazdaságfejlesztés. Létrehozunk egy kétszáz hektáros gazdaságfejlesztő övezetet, ahol első körben legalább tízezer munkahelyet szeretnénk létrehozni. A Duna-parton turisztikai és más fejlesztéseket hajtunk létre, és vállalkozói falut hozunk létre azoknak, akik most lakóövezetben dolgoznak – fogalmazott T. Mészáros András.
Komoly intézményfejlesztéseket terveznek, visszavásárolnák a most magánkézben levő vízművet, és megoldanák a felszíni vízelvezetést is. Utóbbival összefüggésben egy záportározót szeretnének kialakítani, ahol szintén turisztikai beruházásokat terveznek. A felszíni vízelvezetés után utakat, kerékpárutakat és járdákat építenének, annyit, amennyit a költségvetés alapján fenn tudnak tartani, emellett Ercsi felé egy a várost ivóvízzel ellátni képes vezetéket fektetnének le. – A közbiztonság javítása érdekében a következő egy-két évben jelentősen bővítenék a térfigyelőkamera-rendszert is – közölte T. Mészáros András.”

Forrás:
Százmilliárdok juthatnak az önálló Pest megyének; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2016. január 29.

Az új építésügyi szabályozás miatt Óbuda „giccsadót” vezet be

„A képviselők elfogadták a települési adó bevezetéséről szóló koncepciót. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Étv.) 2016. január 1-jétől kiegészült egy újfajta eljárással, ami az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység nevet viseli. Az Étv. módosítás célja, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben az új lakóházak megépülését az adminisztrációs terhek enyhítésével ösztönözze.

Ez az eljárás a 300 m2-nél nem nagyobb alapterületű lakóépületekre vonatkozik. Az építtető a kivitelezés előtt 15 nappal bejelentést tesz az elsőfokú építésügyi hatóságnál, és benyújtja az egyszerűsített bejelentési dokumentációt. A bejelentéssel – az új szabály szerint – az építtető megkezdheti az építkezést, nincs szükség külön engedélyeztetésre.

Az Étv. szerint ezekben az építési ügyekben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni. A helyi építési szabályzatnak – Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendeletének (ÓBVSZ) – az épületek számára, formájára, lakásszámra, tömegformálására, színezésére, gépkocsi elhelyezésre, épülethosszra, stb. vonatkozó egyéb előírásait nem kell vizsgálni.

A koncepció szerint a települési adó az ÓBVSZ-nek nem megfelelően tervezett, illetőleg megvalósított építési beruházásokat érinti. Különösen azokat, amelyek az ÓBVSZ szerinti egyedi övezeti és településképi előírásokat nem veszik figyelembe, megbontják az adott utcakép esztétikai egységét, hangulatát – lényegében véve „giccsadóként” funkcionál majd.

A települési adóról szóló rendelet – elfogadása esetén – 2016. április 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettség a 2016. március 31. napját követően bejelentett, egyszerű bejelentéshez kötötten tervezett – és megvalósuló – lakóház-építési beruházásokra vonatkozik. Az adó éves mértéke várhatóan 500 000 Ft lesz beruházásonként.

A bejelentési-építési szakaszban az adókötelezettség az építtetőt, a megvalósulást követően a tulajdonost terheli majd. Az építtetőnek a bejelentéskor, a tulajdonosnak az építkezés befejezését követően kell beszereznie a főépítészi véleményt a tervezett és megvalósított építési tevékenység ÓBVSZ-nek való megfelelősége tárgyában; ezt kell csatolni majd az adóbevalláshoz. Ha a főépítészi vélemény szerint a tervezett/megvalósított építési beruházás az ÓBVSZ-nek megfelel, akkor az adó alanya mentesül az adófizetési kötelezettség alól.”

Forrás:
Elfogadott költségvetés, tervezés alatt a “giccs adó”; Óbuda; 2016. január 28.

Új hatóság ellenőrizné a könyvelőket

„Célegyenesbe fordultak az új közpénzügyi hatóság kialakításának kormányzati munkálatai – értesült a Magyar Idők. A szervezet a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzéséért felelhet. Az egység legfontosabb feladata a piaci viszonyok korlátok között tartása és a nagyobb visszaélések, így a brókerbotrányok, a grandiózus áfacsalások megakadályozása lehet.

Nem szeretné a kormányzat, hogy a korábbi idők nagy pénzügyi-adóügyi visszaélései bármilyen formában megismétlődjenek, ezért – a Magyar Idők értesülése szerint – a kétes ügyek megakadályozására új hatóság jön létre. A szervezet az adóügyi-számviteli szolgáltatók tevékenységének ellenőrzéséért felelhet majd. Úgy tudjuk, az egység létrehozásának kormányzati teendőin már javában dolgoznak, így nincs különösebb akadálya annak, hogy a hatóság idővel megkezdje munkáját.

A létrejövő szervezet fő feladata a tervek szerint a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők, az okleveles adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzése lenne. Az új hatóság számos teendőért, például a képzési követelmények meghatározásáért, a működési engedélyek kiadásáért és a hiányosságok feltárásáért felelhet. A könyvelési és más díjak figyelemmel kísérése, az irreális árverseny megfékezése szintén az elképzelhető feladatok között szerepel. Utóbbi elem kapcsán felidézhető a szaktárca adóügyi helyettes államtitkárának minapi beszéde. Pankucsi Zoltán január közepén, az év könyvelőjének és adótanácsadójának járó szakmai díjak átadásakor arról beszélt: a pénzügyi-számviteli szakmának el kell kerülnie az olyan árversenyt, amely már a szolgáltatások színvonalát veszélyezteti. A minisztériumi vezető rámutatott arra is, hogy a szakmában dolgozóknak követniük kell a jogszabályok változásait, be kell tartaniuk a határidőket, munkájuk ellátásához pedig figyelniük kell a piac működését.

A hatóság kialakításának hátterében az utóbbi idők pénzügyi skandalumai – a különféle bróker- és bankbotrányok, valamint a hatalmas áfacsalások, a pénzügyi és beszámolási szabálytalanságok – állnak. Bizonyos felfogás szerint ugyanis az adóügyi és a pénzügyi visszaélések elkövetése szoros kapcsolatban van azzal, hogy még mostanában is hiányos a pénzügyi és az adószakma ellenőrzése. Az új hatóság majdani működése tehát az állami felügyeleti funkciók megerősítését szolgálhatja, egyúttal komoly szerepet játszhat a feketegazdaság visszaszorításában.”

Forrás:
Jön a közpénzügyi hatóság; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. január 28.
Lásd még: Az MKOE tiltakozik a könyvelők háta mögött elinduló minőségellenőrzési rendszerrel szemben; Magyar Könyvelők Országos Egyesülete; 2016. január 29.

Az adóhatóság átalakítása: tartalomhoz a forma

„Az adózási szakma hozzászokott a változásokhoz, de még ehhez képest is nagy figyelem övezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelenleg zajló szervezeti átalakítását. Ez papíron persze már 2016. január 1-jével megtörtént, de a gyakorlati folyamat nyilván rögösebb lesz, hatósági dolgozóknak és adózóknak egyaránt. Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy miként érinti mindez magát a NAV-ot. De mit várhatnak tőle az adózók, és egyáltalán: indokolja-e valami ezt a nagyszabású átalakítást?

Az átalakítás következményeként a NAV struktúrája karcsúsodik, mert a regionális főigazgatóságok eltűnnek, a másodfokú határozatokat pedig ezután országosan egy szervezeti egység, a Fellebbviteli Igazgatóság hozza majd. Emellett a NAV integrálódik a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM), azaz Varga Mihály miniszter már nemcsak felügyeli, hanem közvetlenül irányítja is a szervezetet. Szembetűnő, hogy e két lényegi átalakítás valójában nem függ egymástól, a regionális főigazgatóságokat meg lehetett volna szüntetni úgy is, hogy a NAV megmarad kvázi független szervezetnek. De akkor vajon miért kellett mégis integrálni az NGM-be?

Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból egyértelműen úgy tűnik, hogy a szervezeti átalakítás nem önmagában vett cél, hanem inkább eszköze egy megújítani kívánt adóhatósági szemléletnek. Mára mintha maga a kormányzat is felismerte volna, hogy a kákán is csomót kereső adóhatósági gyakorlat hátráltatja a gazdasági növekedést, miközben az adóbeszedésben betöltött szerepe ehhez képest csekély. Sok, főként belföldi hátterű középvállalkozás tudna mesélni arról, hogy milyen kapacitásokat, pénzt és munkaerőt köt le náluk egy akár négy évig is tartó adóvizsgálat – és ez még független attól, hogy végül történik-e bármilyen hátrányos megállapítás.

A nemzetközi trendek is abba az irányba mutatnak, hogy az adóhatóság és az adózók együttműködése, az adózók önkéntes jogkövetésre ösztönzése összességében hatékonyabb adóbeszedést eredményez az értelmetlen szankcionálásnál. Üdvözlendő ezért, ha a jövőben nálunk is erre helyeződik a hangsúly.

Jó kérdés persze, hogy mindezt pontosan hogyan segíti a szervezeti átalakítás. Tanácsadói körökben nyílt titok, hogy az NGM szakértőinek szemlélete mindig is kreatívabb, kevésbé bürokratikus volt, mint amit a NAV – jellemzően – képviselt. A minisztériumi szakértők mindig is jobban értették az üzleti élet sajátosságait, és készek voltak e realitásokra figyelemmel értelmezni a jogszabályokat. Talán ez is oka lehet annak, hogy most a minisztériumi integrációtól várják az emberarcú NAV kialakítását. Természetesen az átalakítás veszélyeket is rejt magában. Van, aki szerint nem jó ötlet a politikának alárendelni az adóhatóságot. Látni kell ugyanakkor, hogy a politikai befolyás ellen az eddigi struktúra sem védett meg feltétlenül, ahogyan azt is, hogy számos európai országban (például Ausztria, Szlovénia, Hollandia stb.) jól működik a minisztériumba integrált rendszer.

Mindezek ellenére megítélésem szerint magától a szervezeti átalakítástól botorság volna automatikus változást várni az adóhatósági gyakorlatban. Sőt úgy gondolom, hogy a látványos szervezetátalakításnál sokkal többet várhatunk majd az eljárási szabályok küszöbönálló módosításaitól. Már most bevezettek néhány adózóbarát intézkedést, gondoljunk például a „megbízható” és „kockázatos” adózók új besorolására. Ez ugyanakkor még mindig eltörpül amellett, hogy a közeljövőben egy teljesen új adóeljárási törvény, valamint – az adópereket is érintő – önálló közigazgatási perrendtartás is napvilágot lát. Ezek, ha jó irányt vesznek, sokkal nagyobb hatással lesznek az egyszeri adózókra, mint a NAV szervezeti átalakítása.

Adózói szemmel tehát a legfontosabb nem is annyira a forma, hanem a tartalom, amit közvetíteni kívánnak. Az pedig mindenképpen ígéretes, ha lassan a NAV is felismeri: nyírni kell a juhot, nem nyúzni.”

Forrás:
Tartalomhoz a forma; Fehér Tamás; Világgazdaság Online; 2016. január 28.

Nagykőrös visszavonta a megyeváltási népszavazási kezdeményezést

„Gyakorlatilag ez volt a lényege annak a bejelentésnek, melyet Dr. Körtvélyesi Attila tett a januári rendkívüli képviselő- testületi ülésen. Az ülést vezető alpolgármester elmondta, hogy a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint bejelenti, hogy a 2015. november 26. napján benyújtott, „Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon?” tárgyú helyi népszavazási kezdeményezés vonatkozásában a Nagykőrösi Helyi Választási Bizottság elnökének polgármester úrnak címzett tájékoztatása alapján, a Nagykőrösi Helyi Választási Bizottság kérdést hitelesítő 2/2015. ( XI. 27. ) HVB határozata ellen a jogorvoslati határidőn belül felülvizsgálati kérelem nem érkezett.

A helyi népszavazást jelen kérdésben 10 képviselő kezdeményezte aláírásával, melyet később 9 képviselő- testületi tag aláírásával visszavont. Dr. Körtvélyesi Attila alpolgármester megkérdezte a jelen lévőket, hogy további képviselő szeretne-e ezzel a lehetőséggel élni, és csatlakozni az aláírókhoz. Kustár Tamás gondolkodási időt kért, egyelőre nem írta alá. Ennek ellenére a képviselők 9 aláírása elég volt a kérdés visszavonásához. Dr. Körtvélyesi Attila alpolgármester indoklásában a témával kapcsolatban kifejtette, hogy 2013/2015. (XII. 29.) számon idő közben Kormányhatározat született a Közép- Magyarországi Régió kettéválasztásáról. Így a népszavazási kérdés feltevése már nem releváns, tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályban az is benne foglaltatik, hogy a Közép-Magyarországi Régió települései kezdeményezhetik, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át.”

Forrás:
Visszavonták a képviselők a népszavazási kezdeményezést megyeváltás ügyben; Lőrinczy Veronika; Nagykőrös.hu/Nagykőrös Város Önkormányzata; 2016. január 28.

Új szolgáltatói modellt dolgozott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye

„A megyében dolgozták ki, és alkalmazták először azt a modellt, ami a közigazgatás szolgáltatói attitűdjének alapja lehet. Ennek során három járásban végeztek teljes körű ügyféllekérdezést, és ezek alapján tervezték meg, és kezdték el a szükséges fejlesztéseket – emelte ki Kállai Mária. A kormánymegbízott a Rádió Orienten értékelte kormányhivatala elmúlt öt évét, s foglalta össze a további teendőket.

Éppen öt évvel ezelőtt szakított a közigazgatás azzal az ósdi szemléletmóddal, amelyben még a hivatal, és nem az ügyfél volt az úr. Mára pedig már ez vált az egyik legfontosabb szemponttá a lakosság elégedettsége az ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása, valamint a versenyszféra támogatása mellett. Kállai Mária elmondta, hogy a visszajelzések alapján jó úton haladnak, a jövőben pedig tovább szeretnék erősíteni gondosan felépített társadalmi kapcsolataikat. További tervük, hogy az állampolgárokkal – különösen a a fiatalokkal – jobban megismertessék munkájukat, ennek érdekében például nyílt nappal is készülnek.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 11 kormányablak működik jelenleg, de márciusig újabb kettő nyitja meg kapuit Mezőtúron és Törökszentmiklóson. Tavaly közel 140.000 ügyfél fordult meg ezekben az intézményekben, a jövőben pedig a háttér és a tudás fejlesztése lesz legfőbb feladatuk. További fontos informatikai újításokon is dolgoznak, hogy ne az ügyfelek, hanem ‘inkább az iratok járjanak”, valamint hogy minél több ügyet el lehessen intézni egyszerre, egy helyen.

Az elmúlt időszakban többek közt korszerűsített vasútvonalat, főutat és kórházi részleget adtak át a térségben, a jövőben pedig a TISZA-TK Projekt Kft. Tiszapüspökiben létesítendő gabonafeldolgozó üzeme kerül főszerepbe, mely 145 millió eurós projektnek jelenleg az előkészületei zajlanak. A kormány is kiemelten kezeli ezt a vállalkozást, mely a 9,2 milliárd forintos állami támogatásuknak is köszönhetően mintegy 550 új munkahelyet teremt már az első fázisban, de indirekt akár 750 embert is foglalkoztathat majd.

A megye számára egy meghatározó cégről van szó, és ezt az a rendhagyó kezdeményezés is jelzi, melynek során a cég tájékoztatta a környékbeli szakképzőcentrumokat arról, hogy milyen munkaerőre lehet a jövőben igényük. A kormányhivatal is jó néhány értekezletet tartott közösen a vállalkozással tavaly, melyek során áttekintették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az engedélyeztetések a lehető leggyorsabban és zökkenőmentesen menjenek. A kormánymegbízott elmondta, hogy mindezzel nem csak az állam gazdasági önállóságának megteremtését segítik, de azt is, hogy a végzős fiatalok a térségben maradjanak, és el tudjanak helyezkedni a megyében.

Január elsejétől számos okmány cseréje, kiadása lett olcsóbb vagy ingyenes. Többek közt az első jogosítvány, a személyi igazolvány és a lakcímkártya is díjmentes, de évi négy alkalommal erkölcsi bizonyítvány is kérhető. Az új, elektronikus személyi igazolványok iránt a megyében is hatalmas volt az érdeklődés. Január 22-éig közel öt és félezren kérték a TAJ- és lakcímkártyát, adó- és személyazonosítót, valamint elektronikus aláírást is magába foglaló iratot úgy, hogy ezen emberek harmadának nem járt még le az előző okmánya.

Tavaly a kormányhivatal 1,3 milliárd forintot fordíthatott fejlesztésre, és ebből az összegből főleg energiahatékonysági korszerűsítések zajlottak, melyeknek köszönhetően számos helyen javultak a munkakörülmények, szépültek az épületek. Ezáltal a teljesítmény is nőtt, hosszú távon pedig komoly anyagi megtakarítással is járnak majd a fejlesztések.

A megyében dolgozták ki, és alkalmazták először azt a modellt is, ami a közigazgatás szolgáltatói attitűdjének az alapja lehet a jövőben. Ennek során három járásban végeztek teljes körű ügyféllekérdezést, az elégedettségről és az elvárásokról, majd ezeket értékelve tervezték meg, és kezdték el a szükséges fejlesztéseket. A Rádió Orient műsorából megtudhattuk, hogy az állampolgárok elégedettek, a vállalkozók például 100 százalékosra értékelték az udvariasságot a hivatalokban.

A modellnek is köszönhetően jól kijelölhetőek a további fejlesztési irányok. Kállai elmondta, hogy az ügyintézés időtartalmát szeretnék minél jobban csökkenteni, és az eljárásokat egyszerűsíteni úgy, hogy mindig az emberek minőségi szolgálata legyen a középpontban. A tavalyi külső és belső integrációk után – két új hatóság, a Bányakapitányság és a Környezetvédelmi és Természetvédelmi hatóság csatlakozott hozzájuk – a jövőben az állam belső bürokráciájának csökkentése lesz fontos feladat.

Újabb árverésekkel folytatódik a tavaly megkezdett „Földet a Gazdáknak” program is, ahol elsőre már 1316 földrészletből 829 gazdára talált. 2016-ban sokrétű, új tevékenységekkel bővülő feladatok elé néz a kormányhivatal, melyek elvégzéséhez a kormánymegbízott továbbra is eredményes, magas színvonalú munkát vár, a járási szintek megerősítése, valamint a kormányhivatalok szerkezetének, feladatkörének átalakítása mellett – közölte a szakember, kiemelve: ‘a színvonalból semmiképp sem engednek’.”

Forrás:
Új szolgáltatói modellt dolgozott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye; OrientPress; 2016. január 27.

Folytatódnak a fejlesztések Zala megyében

„A kormányhivatali fejleszetések folytatását, valamint Zala megye kiemelt beruházásainak, így a Modern Városok program keretében meghirdetett projektek támogatását nevezte az idei év fő feladatának Sifter Rózsa, Zala megye január elsejével kinevezett új kormánymegbízottja, a Rádió Orienten. A kormánymegbízott a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban elmondta, lerövidültek az eljárási határidők, illetve egyes tevékenységek már nem engedély-, csupán bejelentés kötelesek.

Új kormánymegbízott a megyében
Idén január elsejétől a korábbi főigazgató vehette át a kormánymegbízotti pozíciót Zala Megyében. Sifter Rózsától nem áll távol a vezetés, hiszen a rendszerváltást követően az ő vezetésével jött létre a városi önkormányzatnál a kárpótlási hivatal, az itt eltöltött tíz évet követően pedig a területi államháztartási hivatal igazgatója, később megyei főjegyző lett. „A közigazgatás átszervezését követően pedig 2011-től a kormányhivatal főigazgatója, szakmai irányításának első számú vezetője lehettem” – mondta. Hozzátette: a korábbi jó hagyományokat szeretné továbbvinni munkája során, de természetesen mint az minden vezetőváltásnál lenni szokott, lesznek hangsúlymódosulások.

Tűzifát ad a kormányhivatal a rászorulóknak
A jogszabály szerint a védelmi bizottság elnöki teendőit is a mindenkori kormánymegbízott látja el. Mint azt Sifter Rózsa elmondta, ennek feladatai közé tartozik egyrészt a rutinszerű működés, másrészt váratlan helyzetek alkalmával a védekezési feladatok irányítása. Mint azt kiemelte, Zala megyében ezen túl még önként vállalt feladatokat is ellátnak, így például idén télen tűzifát juttattak a rászoruló családok részére.

Életbe lépett az újabb állami rezsicsökkentés
A bürokrácia csökkentésének legújabb lépése a január elsejétől életbe lépett állami rezsicsökkentés, amelynek köszönhetően ingyenessé vált többek között a személyi igazolvány vagy a vezetői engedély megújítása. Mint azt a kormánymegbízott elmondta, a megyében sokan elhalasztották lejárt igazolványuk megújítását annak érdekében, hogy az új jogszabály életbe lépésével ne kelljen illetéket fizetniük. „A nagyobb ügyfélforgalom miatt meg is kellett hosszabbítanunk a kormányablakok nyitva tartását” – mondta a tapasztalatokról. Kiemelte: emellett újabb változás, hogy lerövidülnek az eljárási határidők, ráadásul vannak olyan tevékenységek, amelyek már nem engedély-, csupán bejelentés kötelesek.

Több tízmilliót spórolnak az épületek felújításával
Tavaly a kormányhivatal hét épülete újult meg, köztük a megyében lévő valamennyi járási hivatal hőszigetelését, ablakcseréjét elvégezték. „A felújítási munkálatokat az összes járásban elvégeztük, így decemberre le tudtuk hívni a rendelkezésre álló uniós forrásokat” – mondta. Kiemelte: a felújítással éves szinten több tízmillió forintot takarítanak meg az energiaköltségen, amit a jogszabályok előírásait betartva a kormányhivatal fejlesztésére tudnak fordítani.”

Forrás:
Folytatódnak a fejlesztések Zala megyében; OrientPress; 2016. január 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Már valamennyi fővárosi ingatlan tulajdoni lapja elérhető az interneten is

„Mára valamennyi, – több mint egymillió – fővárosi ingatlan tulajdoni lapja megismerhető és pillanatok alatt bárki számára elérhető az interneten keresztül is – emelte ki a Rádió Orient műsorában Borsay Tamás. Budapest Főváros Kormányhivatalának földhivatali főosztályvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a zártkerti ingatlanok esetében a művelési ág megváltoztatását 2016. december 31-éig ingyenesen lehet kérni.

Tavaly összesen 417.693 ügy érkezett az első fokú földhivatalokba Budapesten, és a meghozott döntéseknek csupán a 0,2 százalékát változtatta meg fellebbezés után a bíróság – emelte ki a főosztályvezető. Hozzátette: a két legfontosabb célkitűzésüket is sikerült megvalósítaniuk, így minden ügyféllel 10 perces várakozási időn belül foglalkozni tudtak, írásban pedig két héten belül postázták a döntéseket. Borsay Tamás elmondta, hogy a pontosság mára már teljesen természetessé vált, elírásoktól, tévedésektől mentesen igyekszenek eljárni minden esetben.

A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy igazán hatékony munkát az aktualitásokra koncentrálva lehet végezni, amihez le kellett zárniuk néhány korábbi ügyet. Ilyen volt annak a 35 ingatlannak a kérdése is, amelyek korábban nem rendelkeztek tulajdoni lappal – történetük felgöngyölítéséhez külön munkacsoportot hoztak létre, melynek tagjai két éven át kutattak, s tartottak helyszíni szemléket. Mára valamennyi, mind az 1.092.891 fővárosi ingatlan tulajdoni lapja megismerhető, kikérhető személyesen a földhivatalokban, de pillanatok alatt elérhető az interneten keresztül is. Ezek első oldala ingyenesen, második és harmadik részük pedig díjfizetés ellenében tekinthető meg.

A nyilvántartások pótlása mellett a Magyar Állam tulajdonában levő ingatlanokon a vagyonkezelői hányadokat tekintette még át az elmúlt időszakban a hivatal, illetve a szolgalmi jogokkal kapcsolatos nyilvántartást is ellenőrizték. Egy külön munkacsoport foglalkozott az olyan befagyott ügyekkel, mint például a Csepel Művek vagy Csillebérc területén levő ingatlanok dokumentumainak, nyilvántartásainak hiánya.

Budapest területének 24 százaléka termőföld vagy erdő, amivel kapcsolatban szintén akadt dolga a hivatalnak. A termőföldeknél például vannak bizonyos korlátai a tulajdonszerzésnek, ennek betartatásában több hatáskört is a Földhivatali Főosztály gyakorol. Megszűnt a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezet és használat joga is, így ezek törlését is a hivatal végezte, de az olyan kiemelt beruházásokban is számos feladatot elláttak, mint az új Fradi-pálya építése, vagy a jelenleg is zajló Városliget Projekt. A deviza alapú hitelek forintra váltásával kapcsolatban is megnövekedett a beadványok száma, és közreműködtek az állami tulajdonú termőföldeket érintő árverezési eljárásban is.

A Rádió Orient vendége felhívta a figyelmet arra is, hogy a zártkerti ingatlanok esetén a művelési ág megváltoztatását 2016. december 31-éig ingyenesen lehet kérni, a zártkerti művelési ágból kikerülve pedig jóval könnyebben intézhető egy-egy ingatlan adásvétele. Fontos információ az is – tette hozzá -, hogy a kérelmet csak írásban lehet benyújtani, elektronikus úton egyelőre nincs rá mód.

A családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán rutin feladatai lesznek a hivatalnak. A főosztályvezető elmondta, hogy az eljárásban újdonság számukra nem lesz, ám az ügyek száma minden bizonnyal növekedni fog: be kell majd jegyezniük az új tulajdonosokat, és a Magyar Állam javára szóló banki jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat is fel kell vezetni a tulajdoni lapra.

A társas- és szövetkezeti házak alaprajzainak, iratainak a DalNet24 program keretei között már megtörtént a digitalizálása, jelenleg az olyan személyes adatok, mint a személyazonosító jel kitakarása folyik. Feltehetően az idei 4. negyedévben válik elérhetővé a szolgáltatás a lakosság számára.”

Forrás:
Már valamennyi fővárosi ingatlan tulajdoni lapja elérhető az interneten is; OrientPress; 2016. január 28.

Okostelefonos alkalmazás szűri ki az álőstermelőket

„Megszünteti a visszaélés lehetőségét az idén bevezetett új, kártyaalapú őstermelői igazolvány. Amellett, hogy az elektronikus felületnek köszönhetően a hatóság sokkal könnyebben ellenőrizheti az érintetteket, a készülő okostelefonos alkalmazással a termelők egymást figyelve szűrhetik ki azokat, akik őstermelői igazolvánnyal nagykereskedésből származó árut értékesítenek.

Eddig összesen 17 ezer ideiglenes őstermelői igazolványt adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az új, kártyaalapú igazolványt hatvan napon belül kapják kézhez a termelők. Az idén bevezetett digitális rendszer célja az adminisztráció csökkentése mellett az, hogy megkönnyítse az ellenőrzéseket, és segítsen kiszűrni az álőstermelőket. Vélhetően ehhez nyújt majd segítséget az az okostelefonos alkalmazás is, amellyel bárki – a standokon kihelyezett igazolványszámok alapján – megbizonyosodhat arról, hogy az adott termelő milyen termékekkel foglalkozik. Ha kiderül, hogy őstermelői regisztrációjakor például csak a paprika- és paradicsomtermesztést jelölte meg az illető, joggal merülhet fel a gyanú, hogy a kínált kajszibarack nem saját termés, így őstermelőként nem is értékesítheti azt.

– Az alkalmazás amellett, hogy a vásárlókat segíti a tájékoztatásban, a termelők egymás iránti figyelmét is felkeltheti, így rövid időn belül kiszűrik majd maguk közül azokat, akik visszaélnek az őstermelői igazolvánnyal – hívta fel a figyelmet egy tegnapi háttérbeszélgetésen Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az elektronikus kártyát öt évre kapják a termelők, a papíralapú rendszerhez hasonlóan azonban évenként érvényesíteni kell. Az agrárkamarának mintegy 340 ezer őstermelőről van tudomása, az idén eddig 140 ezren hosszabbították meg az igazolványukat. Bár ebben az évben még március huszadikáig van módjuk az őstermelőknek visszamenőlegesen az igazolványok érvényesítésére, jövőre ez a lehetőség megszűnik. Ezzel együtt viszont már az év vége előtt kérni lehet a következő évre szóló érvényesítést. Az elnök szerint nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni az ügyintézést…”

Forrás:
Okostelefonos alkalmazás szűri ki az álőstermelőket; Vidékért Magazin; 2016. január 27.

Adatrobbanás – DataBoom

„A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület az Ereky István Közjogi Kutatóközpont közreműködésével egy nemzetközi műhelykonferenciát szervezett 2016. január 21-én jeles külföldi és hazai szakemberek részvételével a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az NHIT támogatásával.
A műhelykonferencia a digitális világ által produkált új társadalmi, gazdasági erőforrás, a robbanásszerűen növekvő adattömegek hasznosításával kapcsolatos önkormányzati, kormányzati tennivalókat tekintette át a nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján.

Varga Zs. András, dékán, alkotmánybíró, egyetemi tanár, az Ereky István Közjogi Kutatóközpont alapítója megnyitó beszédében kiemelte az infokommunikációs technológia mindennapi életünkbe történő behatolása során szükségessé váló szabályozási, jogalkotói feladatokat. Külön kiemelte a digitális technológia miatt a hétköznapokban szükségessé váló szemléletváltást, és hétköznapi használatból kivont dolgok esetében a tradíciók megőrzésének igényét.

Vágujhelyi Ferenc a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke nyitó előadásában az információelmélet alapproblémájára hívta fel a figyelmet, a több adat nem feltétlenül jelent több információt, és nem szolgáltat új tudást. Ismertette a közszférában keletkező adatok hasznosításának elősegítését célzó kormányzati intézkedéséket.

Phil Archer a World Wide Web Konzorcium (W3C) adatpolitikai vezetője „ Az adatrobbanás jelentősége, technikai lehetőségei az internet korában” c. előadásában, a közszférra adatainak megosztásában, hasznosításában a szabványosítás, a heterogén igények és megoldások konszenzusos rendezésének jelentőségét emelte ki.

Dr. Nagy-Rothengass Márta az Európai Bizottság Kommunikációs Hálózatokért, Tartalomért és Technológiáért Felelős Főigazgatóság (DG CNCT) Adatértéklánc Osztályának osztályvezetője „Európai szintű válaszok az adatrobbanásra” c. előadásában az EU adatpiacának dinamikus fejlődésében rejlő potenciált vázolta, kiemelve a nyílt adatokban, az adatvezérelt gazdaságban és az adat ökoszisztémában rejlő lehetőségeket.

Dr. Micsik András, , MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának tudományos főmunkatársa „Az adatrobbanás hasznosítása: útmutatók, jó gyakorlatok” c. előadásában a közszféra adatainak gyűjtésében, karbantartásában, hasznosításában a nyílt adatok és nyílt eszközök, formátumok és alkalmazások jelentőségét mutatta be hazai és nemzetközi példákon keresztül.

Dr. Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke „A helyzet felülről – adatbőség vs. információszabadság c. előadásában a mintegy 140 milliárd eurós EU adat újrahasznosítási piac dilemmáit ismertette, az információszabadság alapjogi garanciáinak tükrében.

Dr. Gerencsér Balázs, egyetemi docens és Dr. Berkes Lilla, Phd. hallgató, Ereky István Közjogi Kutatóközpont szakértői „Az EU jogalkotásának adatvédelmi anomáliái” c. előadásukban az EU Bizottság , a Tanács és az Európai bíróság adatvédelmi kérdésekben esetenként eltérő álláspontjával kapcsolatos ellentmondásokra mutattak rá.

Pajna Sándor az eKözig Zrt. vezérigazgatója „A helyzet alulról” c. előadásában az infokommunikációba történő befektetések hagyományos beruházásokat jelentősen meghaladó megtérülési rátáját emelte ki. Ez a megtérülés csak akkor realizálódhat, ha a hétköznapi igazgatási munka front vonalában dolgozó emberek megfelelő üzleti intelligencia (BI) támogatást kapnak, tekintettel az adott szolgáltatási tevékenység jellegére (hatósági munka, területi döntések, intézmény irányítás, település üzemeltetés, saját működés), megtámogatva az az igazgatásszervezés, ügyviteli tudás aktualizálásával.

Kulcsár Sándor a Lechner Tudásközpont Nkft. vezérigazgatói tanácsadója „A smart city stratégiák országos koordinációja” c. előadásában az intelligens városok szigetszerű alkalmazásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, kiemelve az integrált, fenntartható modellek előnyeit és a legjobb gyakorlatok, tapasztalatok átvételéből származó tényleges társadalmi hasznosságot.

Gajus Scheltema a Holland Királyság Magyarországi Nagykövete és csapata „Holland megoldások, kialakult modellek” című, a legjobb gyakorlatokat ismertető előadásokkal felvezetett kerekasztal beszélgetésesben megismerkedhettünk a Holland Nyílt Adatstratégia felépítésével és alkalmazási lehetőségeivel, a Holland Téradat Infrastruktúra modellel és Amszterdammal, mint okos várossal.

A „Létező önkormányzati szintű megoldások a V4-es partnereknél” című kerekasztal beszélgetésben a Cseh- és Szlovák önkormányzati példákon keresztül ismerkedhettünk meg Brno, Pozsony és Eperjes adatgazdálkodási megoldásaival.

A „Magyar önkormányzati megoldások” című kerekasztal beszélgetésben Újbuda, Szombathely, Debrecen és Budaörs példáján tanulmányozhattuk a hazai tapasztalatokat, az e-demokrácia kibontakozási lehetőségeit.”

Forrás:
Adatrobbanás – DataBoom; Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI); 2016. január 22.
A konferencia honlapja, képei, prezentációi letölthető formában; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Társaság

Adatrobbanásra várva

„A kormányzati nyílt adatok használatáról szervezett önkormányzati fókuszú nemzetközi műhelykonferenciát a Pázmányon a Magyary Egyesület és a K-Monitor. A csütörtökön megtartott esemény a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakmai együttműködésével és a Holland Nagykövetség támogatásával jött létre. A rendezvényen kiderült, mitől lesz valami nyílt adat, hogyan hasznosíthatóak kreatívan a társadalom javára a nagy kormányzati nyilvántartások, adatbázisok, kataszterek, és az is, milyen jogalkotási és felfogásbeli nehézségeket kell leküzdeni ahhoz, hogy egy országban vagy településen szárba szökkenjen az adatgazdaság. Miközben az adatforradalom az egyéni kreativitásra és a vállalkozó szellemre épít, a holland okos városok sikerei arra is rávilágítanak: a központi kormányzat eltökéltsége és tudatos fejlesztései nélkül nincs adatrobbanás, csak jobban-rosszabbul sikerült települési kísérletek. Egy átlátható, nyílt adat-ökoszisztémában viszont közepes méretű városok is képesek digitális megoldásokat találni a helyben felmerülő problémákra, igényekre.

Papíron már négy éve megteremtődtek Magyarországon a közadatok újrahasznosításának jogi feltételei, elvi szinten tehát nem lenne alaptalan a nyugati adatrobbanás megérkezésére várni. Sajnos a vonatkozó Uniós irányelv átültetésén túl nem sok minden történt, 2012 óta még a végrehajtási rendeleteket sem sikerült megalkotni, pedig mindenki elismeri, hogy mára a nagy adatbázisok kezelése és hasznosítása fontos versenyképességi tényezővé vált. Részben ez az oka annak, hogy sem az állami intézmények, sem az önkormányzatok nem jeleskedtek eddig adatbázisaik megnyitásában. Az üzleti felhasználás néhány területre korlátozódik, mint például a cégtár vagy törvénytárak továbbértékesítése. Valódi adatiparról tehát nem beszélhetünk, a konferenciát záró magyar önkormányzati szekció megszólalásai is erről tanúskodtak. Ugyan keresik a megoldásokat saját nyilvántartásaik hasznosítására, de nem tudják kiaknázni azokat a szinergiákat, amelyeket egy jól működő adatiparban a magánszektor szerepvállalása generál.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakmai vezetésével azonban elkészült egy Fehér Könyv a nemzeti adatpolitikáról, és várhatóan hamarosan megkezdődik a tanulmány közigazgatási egyeztetése és társadalmasítása is. A közadatok újrahasznosításához kapcsolódó kormányzati szándék megjelenik a Digitális Jólét Programban is, hiszen a programról szóló 2012/2015. (XII. 29.) kormányhatározat feladatként határozza meg a közadat-vagyon teljes körű felmérését, valamint a közadat-kataszter elkészítését, így a tervek szerint a közeljövőben kiemelt hangsúlyt kap a nemzeti adatpolitika. A konferencia megszervezése számunkra azért is bírt kiemelt fontossággal, hogy felhívjuk a figyelmet a gyors cselekvés szükségességére.

A konferencia talán legfontosabb üzenetét Phil Archer, a W3C konzorcium adatpolitikai vezetője fogalmazta meg, amikor azt hangsúlyozta: a nyílt kormányzati adatok olyan nyilvános adatok, amelyet a kormányzat állít elő vagy gyűjt, és digitális formában közzétesz, méghozzá ingyenesen, bárki számára egyenlően és könnyen hozzáférhető, digitális formában, mindenfajta szerzői jogi korlátozás vagy célhoz kötöttség nélkül. Az állam és az önkormányzatok ugyanis sokkal többet is kihozhatnak abból a rengeteg bürokratikus eljárásból, amit nyilvántartásaik fenntartásáért elvégeznek.

Archer előremutató kezdeményezésként emelte ki a budapesti közösségi közlekedés nyilvános és hiteles menetrendi adatbázisát, amely számos nyugati városban sem érhető még el ebben a formában. A közadatok újrahasznosításához azonban a ma is keletkező adatcunami helyett rengeteg naprakész, friss, szabványosan kibocsátott adatbázisra lenne szükség, ezzel a hiányossággal küzd a K-Monitor is, amikor a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében megpróbálja kezelhető formára hozni a kiperelt pdf-eket, táblázatokat.

Péterfalvi Attila NAIH elnök is utalt arra, hogy Magyarországon az információszabadság szabályozása képezi az adatátadási eljárás kiindulópontját, ezt egészíti ki a közadatok újrahasznosítása, amely alapján a közadatok költségalapú árazással kerülhetnek üzleti célú továbbadásra. A végrehajtási rendelet megalkotásnak szükségessége mellett hangsúlyozta, hogy nem egyedül a jogszabályi változás az előrelépés kulcsa, sokkal inkább az, ha a szolgáltatók felismerik, milyen társadalmi-politikai haszna van a PSI komolyan vételének. A “visszaélésszerű adatigénylőkre” való hivatkozás és a monopol helyzetű adatvásárlókkal való üzletelés helyett el kell jutni oda, hogy a piaci szereplők gazdasági érdekei egyszerre érvényesülhessenek az állam hatékonyságának, átláthatóságának növekedésével.

Geekek a városházán
A konferencián bemutatott “jó gyakorlatok” alapján két kulcstényező azonosítható. Az első a programozók, startupperek bevonása az adatgazdálkodásba. Az EU-elnökséget is betöltő Hollandia nagykövetsége büszkén mutatta be az ország adatgazdálkodását, amelyben helyi szinten kis, horizontális, kreatív szervezetek kapnak szabad kezet, sőt, kifejezetten támogatják is őket abban, hogy unalmasnak tűnő városi közszolgáltatások kapcsán a nyílt adatokkal hackeljenek. Gallyas Katalin, aki Amszterdam tech-tanácsadója arról számolt be, hogy a város 664 nyílt adatbázist tart fenn a honlapján, 10 témában (ebből 45 szól átláthatóságról, demokráciáról). Ezekkel bárki dolgozhat, ha úgy tartja kedve. Mindebből nem csak a gyerekes családok kényelmét szolgáló játszótér-appok születhetnek, de a helyi demokrácia felfrissítésére alkalmas fejlesztések is. A nyílt adat-nagyhatalom Helsinki például már minden olyan adatot API formában ad közre, ami ahhoz szükséges, hogy a polgárok a városházi döntéshozatallal párhuzamosan követhessék az ügyeket. (Itthon néhány nagyváros még a testületi ülések előterjesztéseit sem hajlandó előre beszkennelni és a honlapjára feltenni).

Az a félelem, hogy az önkormányzati adatokra nincs valódi igény, a másik kulcstényezőre mutat rá: miközben egy magyar önkormányzat 2-300 adatbázist vezet, ma már gyakran korszerű eszközökkel – ezek a széttagolt, helyi adatbázisok aggregáltan nem érhetők el, gyakran több adatgazdától kérhetők csak be különböző formában, sztenderdizálás nélkül. Pedig a holland modell alapját pont a nagy nemzeti kataszterek sztenderdizálása képezte, amelyekhez ma már bárki hozzáférhet egy központi nyilvántartásból.

A konferencia szlovák és cseh résztvevői a magyarhoz hasonló környezetben kísérleteztek ki innovatív megoldásokat, a helyzet tehát nem reménytelen. Jiri Ulip kalózpárti képviselő Brnoból arról számolt be, hogy mióta civilekkel együtt átvették a város vezetését, az ad-hoc adatkérések után már elindultak a nyílt adat katalógusok irányába, és rövid idő alatt jelentős előrelépést értek el. Álláspontja szerint az adatok megnyitása leginkább akarat kérdése. Mariana Hurna és Martin Tuchyna Eperjes példáján arra mutattak rá, hogy egy kisebb város is lehet a nyílt adatok élharcosa, nem csupán nyugat-európai metropoliszok. Térinformatikai fejlesztéseik népszerűek, és a kötelező szlovák és cseh közpénzes szerződés-regisztereket is egyre többen használják. A holland volumenű adatrobbanás ugyan még ennél is távolibbnak tűnik, ám bele kell húznunk a nyílt adatok ügyében, ha nem akarunk versenyhátrányba kerülni a térség országaival szemben. Az önkormányzati felhasználás pedig arra mutat rá: nincs értelme digitális jólétről beszélni mindaddig, amíg a nyílt adatokban rejlő lehetőségeket nem használjuk fel a helyi problémák megoldására, kaput nyitva az egyéni kezdeményezéseknek.

Az adatrobbanás-konferencia szerves folytatásaként tavasszal itthon is szerveződik egy olyan programozói verseny (Hackathon), amelyen a résztvevők – első sorban a hazai önkormányzati adatokra építve – helyi lakossági és vállalkozási igények kielégítésére mindössze 24 óra alatt hoznak majd létre szoftveres alkalmazásokat. Úgy gondoljuk, az ilyen konkrét projektek tudják leginkább meggyőzni a döntéshozókat a nyílt adat értelméről, márpedig a magyar panel résztvevőinél a jó, belső adatbázisokra támaszkodó e-közigazgatási felületnél és az elektronikus dokumentumkezelésnél (jelenleg) véget érnek az adatrobbanással kapcsolatos várakozások…”

Forrás:
Adatrobbanásra várva; K-Blog; 2016. január 25.
A konferencia honlapja, képei, prezentációi letölthető formában; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Társaság

Informatika, távközlés, technika

Felszámolhatják a legtekintélyesebb magyar informatikai szervezetet is

„A döntés még nem végleges, esetleg megmaradhat a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet.

Lázár János miniszterelnökségi miniszter – aki többek között a bürokráciacsökkentésért is felel – a múlt héten, csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be: 72-73 állami intézmény, költségvetési szerv szűnhet meg a közeljövőben jogutóddal vagy jogutód nélkül. A lista összeállítására Lázár János kapott megbízást a kormánytól, és a napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a minisztériumok között, hogy az intézményeket hogyan lehet a tárcákba visszaolvasztani. A végső döntés februárban születik meg.

A vs.hu megszerezte azt a listát, melyen szerepelnek a megszüntetendő vagy beolvasztandó intézmények, és nagy meglepetéssel olvastuk rajta, hogy július elsejétől jogutód nélkül megszűnhet egy igen tekintélyes, több évtizedes múltra visszatekintő intézmény, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) is.

Az IT café folyamatosan követte az elmúlt években a NIIFI munkáját, rendszeresen beszámoltunk az intézet fejlesztési projektjeiről. A NIIFI azon kevés költségvetési intézmény közé tartozik, mely a kezdetektől fogva kényesen ügyelt arra, a lehető legtávolabb maradjon az aktuálpolitikától, és ennek, valamint a szigorú és magas színvonalú szakmai munkájának köszönhetően igen komoly eredményeket értek el az ország informatikai infrastruktúrájának fejlesztésében, eredményesen dolgoztak, lett légyen bármilyen politikai irányultsága az épp regnáló kormánynak.

A napokban ellentmondó hírek érkeznek a tervezett intézményátszervezésről, jelen pillanatban még minden bizonytalan, a lista is változhat, és az is, hogy a rajta szereplő szervezeteknek mi lesz a sorsa. Annyi bizonyos, hogy ha a NIIFI megszűnne, vagy esetleg „csak” elveszítené az önállóságát, az egy korszakot zárna le a magyar nemzeti informatikai fejlesztések történetében.

Visszatekintés
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program a magyarországi kutatói hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A Program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

integrált országos számítógép-hálózati infrastruktúrát, valamint erre épülő

kommunikációs, információs és kooperációs szolgáltatásokat

élvonalbeli alkalmazási környezetet, és

tartalomgenerálási, ill. tartalomelérési hátteret

A Program központi költségvetési támogatásra támaszkodik. A fejlesztési és működtetési feladatokat az NIIF Intézet (NIIFI) fogja össze, a Program Tanács irányítása és a Műszaki Tanács szakmai közreműködése mellett. A Program szorosan együttműködik a felhasználói közösséget tömörítő Hungarnet Egyesülettel.

A magyarországi kutatás-felsőoktatás-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program 1986-ban indult. A Programot az akkor még szerény méretű szakembergárda felkészültségére és tapasztalataira támaszkodva a Magyar Tudományos Akadémia és az OMFB kezdeményezte, ill. támogatta.

Az IIF Program öt eredményes év – a hazai kutatói hálózat alapjainak megteremtése – után a 90-es évek elejétől már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) támogató részvételével NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Programként folytatódott.

Az elmúlt közel három évtizedben az intézet számtalan nagy és sikeres projektet vitt végig. Oldalakat töltene meg mindegyiket felsorolni, csak néhány fontosat emelnénk ki:

létrejött és folyamatosan fejlődött a hálózati infrastruktúra , valamint az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások rendszere, a kapcsolódó alkalmazási információtartalom és alkalmazói kultúra, mindezekkel együtt pedig bővült a kutatási-oktatási-közgyűjteményi alkalmazói kör

1987-90: fokozatosan épült fel a legfontosabb akadémiai kutatóintézeteket, egyetemi tanszékeket, és nyilvános könyvtárakat összekapcsoló országos számítógép-hálózat első – saját fejlesztésű X.25 technológiát használó – változata, biztosítva az alapszolgáltatások (e-mail, fájltranszfer, távoli bejelentkezés stb.) hozzáférhetőségét

1990: a nemzetközi nyitás éve, az EARN-BITNET és EUnet kapcsolat után kiépült a teljes értékű internetkapcsolat
ezzel egy időben az országon belül felépült a – már IP technológiát alkalmazó – HBONE gerinchálózat, összekapcsolva a főváros és a legfontosabb vidéki régiók alkalmazóinak városi hálózatait

1996-tól az elért eredményeknek és a sikeres nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően már közel 300 intézmény mintegy 200 ezer alkalmazója számára állt rendelkezésre – először a régióban – 2 Mbps sebességű nemzetközi kijárat

1998-tól kiépült a 10+5 Mbps sebességű európai ill. tengerentúli hálózati kijárat, és a belföldi gerinchálózat sebessége is 2 Mbps-re nőtt, sőt, a most már közel 300 ezer alkalmazót kiszolgáló rendszer kapacitása a hálózat valamennyi szintjén tovább nőtt

A 2000-es évek elejétől napjainkig számos fejlesztési projektet zártak le sikerrel: a hálózati infrastruktúra fejlesztése (HBONE/GEANT, E2E, IPv6, QoS, MPLS, VPN, multicast, cache, monitorozás és menedzsment stb.), a hálózati szolgáltatások gazdagítása (szuperszámítástechnika, távoli munkavégzés, VoIP, videokonferencia, portálok, virtual helpdesk, CERT, névtárak, PKI/CA stb.), valamint a hálózati alkalmazások (elosztott/integrált adatbázisok, távoktatás, diszciplináris alkalmazások, ClusterGrid) területén

”

Forrás:
Felszámolhatják a legtekintélyesebb magyar informatikai szervezetet is; Dajkó Pál; IT café; 2016. január 25.

Optikai kábeleket fektetnek a német autópályákba

„A cél az intelligens autók elterjedéséhez szükséges sávszélesség biztosítása és a vidéki régiók felzárkóztatása. Új stratégiát dolgozott ki az európai uniós tagállam. Az Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter által ismertetett elképzelés lényege, hogy a jövőben az autópályák és a főutak felújításakor, illetve készítésekor az útépítési munkálatokkal együtt optikai kábeleket is lefektetnek majd. Emellett 2018-ig az átviteli sebességet a mostani 11,5 Mbps-ról legalább 50 Mbps-ra emelnék fel.

Az új stratégia segítségével egyrészt jelentős mértékben felgyorsítanák az optikai hálózatok kiépítését, másrészt az adatátviteli sebességet is növelnék. Alexander Dobrindt az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet már be is nyújtotta a kabinetnek, amely elfogadta azt. További fontos eleme a csomagnak, hogy a szolgáltatóknak szintén meg kellene nyitniuk a meglévő és a tervezett hálózataikat a szélessávú internetkapcsolatok előtt. A politikus azzal érvelt, hogy így nem kellene az utakat többször felbontani.

A német kormány azért akar gyorsan lépni, mert egyrészt mielőbb felzárkóztatná a vidéki régiókat, másrészt az intelligens autók elterjedéséhez szükség van a legalább 100 Mbps-os vagy nagyobb átviteli sebességet kínáló hálózatokra. A miniszter kifejtette, hogy minden infrastrukturális beruházásnál meg kell majd vizsgálni, hogy lefektethetők-e egyúttal optikai kábelek is, legyen szó szennyvízcsatornákról, víz- és energiavezetékekről vagy sínekről. Minden szabad csőkapacitást ki akarnak használni. A Deutsche Telekom becslései szerint az egész országot lefedő optikai hálózat kiépítése 80 milliárd euróba kerülne, míg más becslések alapján ez az összeg 45 milliárd euró.”

Forrás:
Optikai kábeleket fektetnek a német autópályákba; SG.hu; 2016. január 29.

Nyíregyházán beköszöntött a digitális jólét

„Egy tavalyi felmérés szerint az átlagos letöltési sebesség tekintetében a húsz legjobb között van Magyarország. Ha 2018-ig megvalósul a Digitális Jólét Program, azzal Európában elsők lehetünk.

A Digitális Magyarország Program célja, hogy Magyarországon 2018-ra minden háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet. Ezt a kormányfő még 2014 februárjában jelentette be. Menet közben a Program a Digitális Jólét címet kapta.

A kormány vállalta, hogy 30 megabites sávszélességet biztosít minden háztartás számára, ez szupergyors internetet jelent, emlékeztetett Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a Kossuth Rádió G7 című műsorában. Hozzátette: ez a sávszélesség elegendő ahhoz, hogy egy háztartásban akadozásmentesen, zavartalanul lehessen filmet nézni.

Európában elsők lehetünk
Egy tavalyi felmérés szerint az átlagos letöltési sebesség tekintetében a húsz legjobb között van Magyarország, s ezt a helyet továbbra is tudtuk tartani. Ha 2018-ig megvalósul a Digitális Jólét Program, azzal Európában elsők lehetünk. A programnak azonban csak egyik feltétele az infrastruktúra, vagyis hogy mindenütt szupergyors internet legyen, ezen túl a képzés, a digitális gazdaság, az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása is beletartozik.

Megkezdődtek a fejlesztések
Solymár Károly Balázs elmondta, a fejlesztéseket két részre kell bontani: egyik részét képezik a szolgáltatók önkéntes vállalásai, ők saját forrásaikból megkezdték az építkezéseket. Az uniós forrásból elnyerhető beruházásokra 2015. augusztus végén jelent meg a pályázati kiírás, január 28-ig, illetve a második fázisban február 23-ig nyújthatják be pályázataikat a szolgáltatók. 2016 júniusában kezdődhetnek meg a pályázati pénzből megvalósuló építkezések. Az uniós forrás 68 milliárd forint vissza nem térítendő és 10 milliárd forint visszatérítendő támogatást jelent. Közel ugyanilyen nagyságrendben vállalnak fejlesztéseket a következő években a piaci szereplők.

A helyettes államtitkár arról is beszélt a műsorban, hogy az infokommunikációs szektor súlya a GDP arányában közvetlenül 12 százalékos, de nagyon sok közvetett hatása van, így a teljes súlya húsz százalékos. Közvetlenül 170 ezer ember dolgozik ebben a szektorban, közvetett módon pedig közel négyszázezer embernek ad munkát az IT-szektor, amely az autóipar után a második legnagyobb exportőr szerepét tölti be.

Folyamatos az informatikushiány
Az ágazat komoly problémája az informatikus utánpótlás, így Solymár Károly Balázs a következő időszak első számú feladatának ennek megoldását nevezte. Hozzátette: jelenleg háromezer informatikusállás lenne azonnal betölthető, a következő időszakban pedig 13 ezer állásra keresnek majd munkaerőt.

A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy a magyarorszag.hu portálon 87 féle, ügyfélkapus azonosításhoz kötött ügyet lehet online intézni. Jelenleg ugyan több mint kétmillió embernek van ügyfélkapus hozzáférése, mégis csak a lakosság harminc százaléka használja az elektronikus ügyintézést, részben mert nem tudnak róla, hogy mit lehet ily módon intézni, vagy nem tudják, hogyan lehet ezt megtenni. Emellett a magyarorszag.hu portál nem megfelelően felhasználóbarát, s ezt mindenképpen meg kell újítani, egyszerűvé, felhasználóbaráttá kell tenni, magyarázta Solymár Károly Balázs.

Új helyzet a szolgáltatások területén
Az internet új helyzetet teremt a szolgáltatásokban is. Arra a kérdésre, hogy vajon az illegális letöltésektől elmozdulhatunk-e a fizetős tartalmak felé, Solymár Károly Balázs úgy válaszolt: illegális letöltés mindig lesz, ha azonban megfelelő az árazás, a felhasználók inkább ki fogják fizetni a díjakat. A zeneletöltéseknél már jól látható, hogy havi vagy átalány díj ellenében óriási választékot kínálnak a felhasználóknak.

Nyíregyházán indult el az ország első 300 megabites mobilinternet-szolgáltatása
Az internet és a számítógép használatának megtanulását sosem késő elkezdeni. Nyíregyházán tavaly decemberben kapcsolták be az ország első 300 megabites mobilinternet-szolgáltatását a Telekom hálózatán. Ez a külterületi részeken, a bokortanyákon különösen fontos, mert jelenleg vannak olyan helyek, ahol a domborzati viszonyok miatt egyáltalán nincs szolgáltatás. Emellett hatezer embernek biztosítanak ingyenesen hordozható számítógépeket és táblagépeket, és annak kezelésére is megtanítják a felhasználókat. Van, aki külföldön élő gyermekeivel tudja tartani a kapcsolatot, sok családban pedig a gyerekek tanulásához nyújt óriási segítséget az internet-szolgáltatás.

Egyre több cég támogatja az iskolákat
Mostanra egyre több cég támogatja eszközökkel az iskolai oktatást is. Nemrégiben több intézmény kapott tableteket a Vodafone-tól, köztük a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, melynek igazgatónője a műsorban elmondta: az intézményben a kétszáz tanuló 73 százaléka hátrányos helyzetű. A tabletekkel mostantól minden gyereket egyéni feladatokkal lehet fejleszteni.

A Telenor pedig a Hipersuli Oktatási Program keretében biztosított országszerte tableteket, mobilinternetet iskoláknak.”

Forrás:
Nyíregyházán beköszöntött a digitális jólét; Híradó.hu; 2016. január 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megszületett a hivatásos vendéglátók javaslata a közösségi lakáskiadók támasztotta verseny miatt

„Az úgynevezett közösségi gazdaság – sharing economy, collaborative economy – néhány éves múltra tekint vissza. Ennek lényege, hogy az emberek tulajdonában levő ingatlanok, vagyontárgyak, eszközök használatát bizonyos díj fizetése, vagy viszontszolgáltatás ellenében más fogyasztók részére lehetővé teszik, s ebből jövedelemre tesznek szert, kiadást kerülnek el. A közösségi gazdaság széles körben elterjedt megjelenési formája a döntően saját tulajdonú lakások – vagy azok egy részének – és autóknak a bérbeadása közvetlenül, vagy közvetítőkön keresztül. Ezek legismertebb és világviszonylatban legnagyobb szereplői az Uber, amely taxi jellegű szolgáltatásokat nyújt, illetve az Airbnb, amely a kereskedelmi szálláshelyek piacán jelent meg. A lakáséttermek, a lakások, nyaralók, villák party helyszínként történő bérbe adása ugyancsak a közösségi gazdaság megjelenési formájának tekinthető.

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a Profit7.hu-nak elmondta, a rohamosan bővülő Airbnb-piac a modern kori „zimmer frei”-szolgáltatássá vált hazánkban, nagyjából öt százalékát elcsábítva a hivatalos szállodák vendégeinek. Egyre többen fektetnek be az átlagosan negyven-ötven négyzetméteres városi lakásokba, hogy azokat turisztikai céllal hasznosítsák. Új jelenség, hogy a tevékenység virágzik a tehetősebbek körében is. Például egy, a főváros szívében lévő ötvenlakásos társasházban legalább negyvenet alkalmi turistáknak adnak bérbe a lakások tulajdonosai, akik közül többen engedély nélküli szállodai szolgáltatást végeznek.

Pedig az átlagos, saját lakásából a legtöbbet kihozni akaró főbérlőknek nem igazán éri meg a feketegazdaságban működni, hiszen a jelenlegi hazai szabályok szerint egy magánszemély egy lakást szobánként évi 32 ezer forint plusz egészségügyi hozzájárulás (EHO) megfizetése mellett adhat ki. Ez az összeg pedig – átlagos szobafoglaltság mellett – elenyésző. Mivel az Airbnb, és az ehhez hasonló rendszerek esetében nagy előny lehet az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, így nem csak bortorság, de veszélyes is lehet megkerülni az adófizetést. A helyzet természetesen teljesen más akkor, ha egy személy több lakást akar kiadni, mert ez esetben más adószabályok vonatkoznak rájuk.

Több szabálymódosítást is javasolnak a szállodások
Niklai Ákos kifejtette, a lakáskiadást végzőkről szóló jelenlegi statisztikai nyilvántartást úgy kellene módosítani, hogy a jelenlegi évi egynél gyakrabban, például negyedévente közöljék az előző évi szobakapacitást, tehát részletesebb adatgyűjtés volna indokolt. Most csak a kiadható lakások és szobák számát, valamint az ezekben regisztrált összes, bel- és külföldi vendégéjszakát gyűjtik országosan, településenként. Emellett az ezek által generált lakáskiadásból származó bevételt is ismerni kellene – tette hozzá a szakember, aki szerint mindezt a lakáskiadás rohamosan növekvő volumene, turizmusunkban betöltött szerepe indokolja.

Megjegyezte: módosítani szükséges a lakáskiadás engedélyezésének feltételeit szabályozó kormányrendeletet is, amely a működtetési feltételeket, higiéniai, biztonsági, tűzbiztonsági, akadálymentességi, bejelentési követelményeket rögzíti, illetve a társasház jóváhagyását szabályozza. A szabályzat egyébként az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét ír elő, az állami, önkormányzati tulajdonú lakások esetében pedig korlátozza azok kereskedelmi célú hasznosítását.

A szállodaszövetség véleménye szerint a foglalási portálok esetében törvényben kellene előírni, hogy csak engedéllyel rendelkező lakásokat vehetnek fel kínálatukba, s minden lakásnál szerepeltetni kell az engedély számát. Ez nagyban megkönnyítené az ellenőrzést. Külföldi példák alapján megfontolandó a lakáskiadásnál bizonyos korlátok bevezetése. Példaként említette, hogy sok más országban lakást csak három napnál hosszabb tartózkodásra lehet bérbe adni, vagy évente maximum kilencven napra. Sőt van, ahol a turisztikai főidényre ezt korlátozzák. Kívánatos lenne előírni a lakások forgalmazásával foglalkozó portálok tájékoztatási kötelezettségét is.

Niklai Ákos kiemelte, a szövetség szerint felül kell vizsgálni a lakások kiadására vonatkozó adózás szabályait, beleértve a jelenlegi 32 ezer forint/szoba/év átalányadó összegét is, illetve az Áfa bevezetését. Bizonyos értékhatár felett pedig az on-line pénztárgép használatának előírását. Megfontolandónak tartják továbbá, hogy az idegenforgalmi adót (Ifa) ne a lakástulajdonos fizesse be, hanem a foglalási portál, mert így az adott lakás forgalmáról is információhoz lehet jutni. Ezt is a foglalási portáloknak kellene előírni. Úgy vélik, érdemes elgondolkodni azon is, hogy lakások kereskedelmi célú hasznosítása esetében – szállodákhoz, panziókhoz hasonlóan – építményadó fizetésére legyenek kötelezettek. Valamint vizsgálni szükséges, hogy az esetenként több tucat, közel száz, azaz nagyobb mennyiségű lakást a tulajdonosoktól bérbe vevő, majd azokat saját honlapjukon, internetes foglalási portálokon forgalmazó, sokszor professzionálisan, szinte szállodaként működtető vállalkozások milyen működési engedély alapján üzemelnek.

A szállodaszövetség szerint összességében növelni kell a lakáskiadás ellenőrzését az Uber hazai tapasztalatai alapján. Erre jó lehetőség adódik azáltal, hogy a lakásokat vagy saját honlapon, vagy az ismert foglalási portálokon értékesítenek. Meg kell nézni, milyen lakások vannak fent ezeken a portálokon, adatot kell kérni a foglalási portáloktól, s ezeket összevetni azzal, hogy az adott lakások rendelkeznek-e bérbeadási engedéllyel. Ha igen, mi a bevallott forgalmuk. Niklai kifejtette, munkaügyi ellenőrzések is szükségesek, mert a tapasztalatok szerint főleg a lakások takarítását – nagyobb mennyiségű lakást működtető vállalkozásoknál, az egyéb munkákat végzők, például karbantartók – jelentős részét is bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatják. Vizsgálni kell, hogy a működtetett szobák számához képest hány bejelentett munkaerőt alkalmaznak. Leszögezte: mindez nem adózási, hanem fogyasztóvédelmi kérdés.

Vonzó az olcsó
A szállodaszövetség tisztában van azzal – hangoztatta Niklai Ákos -, hogy az olcsóság óriási vonzerő az utazóknak, akiknek egy jelentős része el sem jutna az adott országba. Márpedig, a Magyarországra érkező turista számos pluszforrást generál azzal, hogy étteremben eszik, koncerteket látogat, múzeumokba jár, fürdőbe megy, különféle turisztikai helyszíneket és rendezvényeket keres fel, s ott is költ.

Nemzetközi tapasztalatok
A HOTREC – az Európai Szálloda és Vendéglátó Szövetségek ernyőszervezete – a közelmúltban felmérést végzett a lakások kereskedelmi szálláshelyként történő hasznosításáról, annak tapasztalatairól, hatásairól az Európai Unióban. Megállapították, a jelenség gyorsan terjed, egyre több szereplő, közvetítő jelenik meg az egyes EU tagországokban: Airbnb, Wimdu, 9flats, Dailyflats, Homelidays, HomeAway, Homestay, Housetrip, Budgetplaces. A lakások bérbeadása az egyes EU tagországokban általában nem szabályozott, ám sok helyen most kezdenek ezzel foglalkozni. Az Ifa-t általában fizetni kell a lakásokban megszálló vendégek után, Áfát több tagországban nem. A közvetített lakások jelentős része nem adózik az elért bevétel után. Egy a közelmúltban a Boston University által készített nemzetközi felmérésen alapuló tanulmány szerint adott régióban, településen az Airbnb forgalmának egy százalékos emelkedése esetében a szállodák szoba árbevétele 0,35 százalékkal csökken. A New York Times-ban megjelent cikk szerint a metropoliszban működő Airbnb által közvetített lakások 72 százaléka illegálisan működött a piacon. A lakások bérbeadásának negatív tapasztalatai mellett azt is látni kell, hogy az ezeket igénybe vevő növekvő számú turista – bár a szállásra keveset költ, aminek egy része a feketegazdaságban jelenik meg – tartózkodásuk során fogyaszt az éttermekben, vásárol, azaz jelentős forgalmat generál a meglátogatott városban, településen.
…
A lakáskiadás szereplői
A booking.com foglalási portálon Budapesten összesen több mint kétezer lakás – ezen belül a „City Center”-ben megközelítőleg kilencszáz, Belváros-Lipótvárosban 370, Terézvárosban 260, Erzsébetvárosban 250 , Budavárban hatvan, a Rózsadombon harminc – foglalható. A www.airbnb.com portálon Budapestről több mint 4300, Balatonfüredről 390, Siófokról 350, Hévízről 280, Pécsről 110, Egerből száz, Debrecenből hetven, Győrből pedig 35 lakás szerepel.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapesten 2010-ben 1059 lakást 2123 szobával, 2013-ban 1695 lakást 3476 szobával, 2014-ben 2562 lakást 5377 szobával használtak kereskedelmi szálláshelyként. Ez a fővárosi szállodai szoba kapacitás közel harminc százalékának felel meg.

Az alábbi ábra jól szemlélteti a kereskedelmi célú hasznosítású magánlakások számának dinamikus növekedését, ami 153 százalék volt Budapesten 2010-2014 között.”

Forrás:
Itt a szállodás javaslat a közösségi lakáskiadók legyűrésére; Profit7.hu; 2016. január 28.

Smart Farming – A mezőgazdaság digitalizációja

„…A XXI. század nyersanyaga az adat
A tőzsdei kapitalizáció alapján a világ 5 legértékesebb cége közül három (Apple, Google, Microsoft) egyértelműen a digitalizációhoz köthető. Míg az Apple és a Microsoft kifejezetten kézzelfogható termékeket forgalmaz, addig a Google esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ma a világon senki más nem gyűjti és dolgozza fel az adatokat olyan intenzitással és hatékonysággal, mint azt a Google teszi. Ha egy átlagfelhasználó az interneten bármit tesz, az a Google előtt általában nem marad rejtve és többek között az irányított keresési eredményekben és célzott reklámokban manifesztálódik. Információ természetesen nem csak az interneten van, hanem mindenhol, így a mezőgazdasági termelés során is rengeteg adat keletkezik, melyek jelentős részéről tudomást sem veszünk. A Smart Farming alapja, hogy ezeket az adatokat ne hagyjuk hasznosulatlanul elveszni, hanem építsük be a termelési és a döntési folyamatokba, hiszen a cél a fenntartható, gazdaságos termelés. Jóllehet az adat nem helyettesíti sem a vetőmagot, sem a műtrágyát, de hiányát sem lehet többlet inputanyaggal kompenzálni. Természetesen a rendelkezésre álló adat csak annyit ér, amennyit hasznosítunk belőle. Ha nem tudjuk megfelelő módon gyűjteni, tárolni, idegenektől megvédeni, és kiértékelni, akkor olyan mintha nem is lenne. Addig amíg az adatok gyűjtése és tárolása tisztán technikai kérdés, az adatok védelme és különösen azok kiértékelése komoly szaktudást feltételeznek. A Smart Farming nagy mértékben felértékeli a tudást, az “úgy csináljuk, ahogy mindig is szoktuk” mentalitás összeegyeztethetetlen a digitális mezőgazdasággal. Az adatok pont azért vannak, hogy a termelés bármely szakaszában gyorsan és pontosan beavatkozhassunk az optimális folyamat érdelében. Digitális gazdaság és ezen belül Smart Farming sem lesz tudás alapú társadalom nélkül. Az információ új információt generál és erre a kihívásra csak az tud megfelelően reagálni, aki kész élete végéig tanulni, az új dolgokra nyitottnak lenni, ez a digitalizáció egyik nagy kockázata az egyes ember szemszögéből. Az újkori írástudatlanság neve digitális analfabetizmus. Szakmák fognak nyomtalanul eltűnni a süllyesztőben és új eddig ismeretlen szakmák fognak megjelenni. A másik nagy kockázat a digitális önrendelkezés elvesztése, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az én személyes és/vagy üzemi adataim illetéktelenek számára is hozzáférhetőek. Az illetéktelenek fogalmát elég tágan lehet értelmezni, ebbe éppúgy belefér a titkosszolgálatok adathalászata, mint a közvetlen konkurensek vagy akár hatóságok, hivatalok hozzáférése bizalmas, adott esetben üzleti titkokat tartalmazó adatokhoz. A digitális önrendelkezés alapja, hogy az üzemi és személyes adataim fölött én gyakoroljam az ellenőrzést és csak az általam kontrollált módon kerüljön az máshoz. Nem kell itt feltétlenül nagy dolgokra gondolni, kérdezte már valaki, hogy egy felhőalapú szolgáltatásnál melyik országban van a szerver, ott milyen az adatvédelem jogi helyzete, ki férhet hozzá az adataihoz, titkosítva vannak-e az adatai a távoli szerveren, vagy egy esetleges betörés után minden olvasható formában letölthető-e onnan? Mi történik, ha a szolgáltató csődbe megy, esetleg csak lekapcsolja a szervert? Vagy a kedvenc példám az e-mail: Gondolom azzal mindenki tisztában van, hogy az e-mail információvédelme nagyjából a postai levelezőlappal azonos, azaz bízunk benne, hogy a postai dolgozók csukott szemmel dolgozzák fel őket és senki még véletlenül sem pillant rá, nehogy elolvassa. Bizalmas információkat vélhetőleg senki sem írna meg levelező lapon partnereinek. Akkor miért levelezünk titkosítás nélkül? Gyakorlatilag minden valamirevaló e-mail kliens, még az okostelefonon is támogatja a titkosítást, csak használni kellene, hiszen már tudjuk, hogy az adat a XXI. század nyersanyaga és az ára nem fog úgy esni, mint a kőolajé.

A precíziós gazdálkodás az első lépés a Smart Farming irányába
Az elmúlt években a növények termesztésének technológiája döntően a GPS jelek használatának függvényében változott. A nagy pontosságú navigáció, a gépek automatikus vezérlése a precíziós gazdálkodás technikai alapfeltétele. Precíziós gazdálkodásról szigorú értelemben akkor beszélhetünk, ha helyspecifikus információkkal dolgozunk és az egyes anyagok kijuttatását is helyspecifikusan végezzük. A precíziós gazdálkodás sem képzelhető el komoly adatgyűjtés és feldolgozás nélkül, ezért a szoftver ugyanúgy alapfeltétele mint a GPS jel. Ha változtatható tőszámmal szeretnénk vetni, vagy műtrágyát helyspecifikusan kijuttatni, akkor először is olyan információkra van szükségünk, mely a kijuttatandó anyagmennyiséget szakmailag megalapozza. Ma már számtalan lehetőségünk van a tábláinkat nagy pontossággal feltérképezni, hogy részletes és helyspecifikus információkkal rendelkezzünk azokról. Dolgozhatunk hozamtérképekkel, GPS támogatással végzett talajvizsgálatokkal, Talking Fields térképekkel, de nitrogénszenzorokkal készített NDVI térképekkel is, hogy néhány elterjedtebb formát említsünk. Természetesen minél komplexebb kép áll egy tábláról rendelkezésre, annál összetettebb feladat az optimális döntés meghozatala. A precíziós gazdálkodás elterjedése együtt fog járni a magas szintű szaktanácsadással is. Ma már sok üzemben nem a technikai végrehajtás lehetősége a limitáló tényező, hiszen a géppark ezeket a funkciókat már nagyon sok esetben tudja, hanem az információk interpretálásának a korlátai akadályozzák a precíziós gazdálkodásra való áttérést. Ezen a helyzeten sokat segíthet egy intuitív módon használható döntéstámogató szoftver, mellyel egyszerűen készíthető kijuttatási (applikációs) térkép. A precíziós gazdálkodás már napjainkban is lehetővé teszi a környezettudatos és költséghatékony gazdálkodást. A precíziós gazdálkodás és a Smart Farming között nem létezik éles választóvonal, az előbbi feltétele a másiknak.

Smart Farming az intelligens mezőgazdaság
A digitalizáció általánossá válásával a precíziós gazdálkodás fokozatosan átalakul és ennek a folyamatnak az eredménye a Smart Farming. Mint már említettük, nem lehet éles határvonalat húzni a precíziós gazdálkodás és a Smart Farming közé. Ha a traktorunkra egy nitrogénszenzort szerelünk, mely valós időben képes a műtrágyaszót vezérelni, miközben mi a tábláról rendelkezésre álló távérzékelési adatok alapján egy applikációs térkép segítségével tovább finomítjuk a műtrágyaszóró vezérlését, akkor ez precíziós gazdálkodás vagy Smart Farming? Mai ismereteink alapján az egyik következő Smart Farming alkalmazás a dolgok internetének (IoT) megjelenése lesz a termelésben. Itt elsősorban különböző szenzorokra kell gondolni, melyek az általuk mért értékeket az interneten keresztül folyamatosan küldik egy szerverre, de akár egymás között is kommunikálhatnak és bizonyos akciókat önállóan is elindíthatnak. Ennek jó példája lehet olyan szenzor, mely meteorológiai-, talaj, vagy éppen növényélettani paramétereket mér. Persze a terménytárolóban is lehetnek olyan szenzorok, mely a minőségi paramétereket folyamatosan monitorozzák és az adatokat összegyűjtik. A Smart Farming egyik sajátossága a nagymennyiségú adat koncentrált gyűjtése, kezelése és feldolgozása (Big Data). A GPS és a széles sávú internet mellett kulcstechnológia lesz az adatfeldolgozás, a középpontba pedig a szoftver kerül. A Smart Farming szempontjából kiemelten fontos, hogy a termelés és feldolgozás különböző fázisaiban keletkező információk összekapcsolhatók legyenek. A különböző gyártók és szolgáltatók által generált adatoknak átjárhatóknak kell lenni, nem ragadhatnak be egy egy multinacionális cég ökoszisztémájába. A Smart Farming a termelés egész folyamatát lefedi és egyben összefogja ezért standard megoldásokra és szabványokra kell alapulnia…”

Forrás:
Smart Farming – A mezőgazdaság digitalizációja; Gyódi Péter; Smart Farming blog; 2016. január 22.

Javában dolgoznak Debrecen ’okos város’ koncepcióján

„Hogyan szerezze meg minél több debreceni a ma már nélkülözhetetlen számítógépes felhasználói ismereteket, és hogyan sajátítsák el az itt élők az okos eszközök magabiztos kezelését. Ilyen kérdéseket vitattak meg a Smart City találkozón Debrecenben. Az ötödik ötletbörze az okos város koncepcióhoz kapcsoló fejlesztési területek közül a digitális írástudásra koncentrált.

A mindennapi teendőket segítő informatikai ismeretek elsajátításáról volt szó az idei első debreceni Smart City találkozón. Az ötletbörzén az önkormányzat, a civil szféra, az informatika és más szakterületek képviselői együtt keresték a digitális írástudás fejlesztési lehetőségeit. A cél, hogy az okos megoldásokból minél több gyakorlati előnye származzon a debrecenieknek.

– Fontos, hogy a digitális írástudás által már egy olyan generáció nőjön fel, akik tisztában vannak az okos eszközöknek a működésével, és ezzel együtt az idősebbeknek is, illetve akik nem értenek hozzá, azoknak is próbálunk megoldást találni arra, hogy a mai digitális világban elboldoguljanak – mondta Váróczy Zoltán, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ smart city vezető szakértője.

Az önkormányzat támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek még hatékonyabbá és élhetőbbé, fenntarthatóvá tehetik a várost. Éppen ezért az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ egyik kiemelt feladata Debrecen smart city koncepciójának kidolgozása.”

Forrás:
Javában dolgoznak Debrecen ’okos város’ koncepcióján; Bulik Péter; Dehir.hu; 2016. január 28.

5. szám, 2016. február 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés