Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Négyezer milliárd forintnyi fejlesztést valósíthatnak a meg a megyei jogú városok

„A gazdaság 5 százalék körüli növekedése jó alapot biztosít a magyar városok fejlődéséhez – jelentette ki Varga Mihály a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlését követően.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a jó eredmények tették lehetővé azt, hogy a Modern Városok Program keretében elinduljon Magyarország eddigi legnagyobb városfejlesztési projektje, amelyben a fejlesztések összege elérheti a négyezer milliárd forintot.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a kormányzati adósságátvállalásnak köszönhetően az önkormányzatok 2010 után nem az adósságok törlesztésére, hanem a fejlesztési feladatokra koncentrálhattak. A regionális különbségek mérséklését segítette a 2017-ben hatályba lépett hatéves adó- és bérmegállapodás is, amely a gazdasági növekedéshez is mintegy 1-1,5 százalékponttal járult hozzá. A kormány szándéka az, hogy a gazdaság jelenlegi növekedési képessége tartósan fennmaradjon, ehhez pedig folytatni kell a beruházások támogatását. Ezzel összhangban a jövő évi költségvetés 4000 milliárd forintot szán fejlesztésekre – tette hozzá.

A tárcavezető ismertette: a Modern Városok Program 23 megyei jogú városban összesen 250 projektet tartalmaz, a fejlesztések összértéke 2019-ben elérheti az 1100 milliárd forintot, amelynek legnagyobb része hazai forrás. A miniszter a program eddigi eredményeiről szólva kiemelte: 2018 novemberéig összesen 940 milliárd forintot fizetett ki az állam a fejlesztésekre, amelynek köszönhetően közel 400 kilométer út már megépült és folyamatban van további több száz kilométer hosszúságú közút megépítése, emellett 19 városban épül ipari park, ami a helyi gazdaságok erősítését szolgálja.

A turisztikai fejlesztések, valamint az oktatási és szakfejlesztések 23 várost érintenek – folytatta Varga Mihály. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy az építőipari árak emelkedése okozta költségtöbbletek problémájára már született döntés többletforrás engedélyezéséről egy-egy projekt kapcsán.”

Forrás:
Négyezer milliárd forintnyi fejlesztést valósíthatnak a meg a megyei jogú városok; Pénzügyminisztérium; 2018. november 23.

2019. januárjában indul a Szupergyors Internet Program második szakasza: már legalább 100 Mbps sávszélesség kiépítése a cél

„A Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében megvalósult fejlesztést adtak át a Baranya megyei Bakonyán. A helyi optikai szolgáltatás kiépítésének köszönhetően a település valamennyi lakosa számára elérhetővé vált a szupergyors, 30 Mbps helyett a másodpercenként akár 2 Gbps sebességre képes internet-szolgáltatás.
A program 2019 januárjában induló második fázisa, a SZIP 2.0 már a legalább 100 Mbit feletti, és elsősorban optikai hálózati fejlesztésekre összpontosít.

„Januártól indul a Szupergyors Internet Program második szakasza, ahol már nem a 30 Mbps, hanem a magasabb, legalább 100 Mbps sávszélesség kiépítése a cél. A kormány elkötelezett amellett, hogy minél nagyobb arányban épüljenek optikai hálózatok, és így 2025-ig minél több helyen elérhetővé váljon a legalább 1Gbps sávszélesség is” – jelentette be Kara Ákos a SZIP bakonyai fejlesztéseinek átadásán, 2018. november 20-án.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hozzátette: „A kormányzat és a piaci szereplők közös munkájának eredményeként közel 150 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg pályázati és önerős forrásból.”

A 2015-ben indult programnak köszönhetően Magyarországon 500 ezer új végpont kiépítése történik meg az év végéig.

Nagy Csaba, a település országgyűlési képviselője kiemelte: a most megvalósult fejlesztés többről szól, mint maga a beruházás, hiszen a kormány ezzel a jövőnkbe egyaránt befektet. Az elvégzett korszerűsítések alapvető feltételként járulnak hozzá a családok megélhetéséhez, az önkormányzatok működéséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez. A SZIP szolgáltatási színvonala messze az európai átlag felett lesz, ezért alkalmas arra, hogy a digitális világ elvárásaihoz Baranya megye lakosai is felzárkózhassanak.

A Bakonyán átadott beruházás értéke 21 millió forint. A hálózatot a Magyar Telekom Nyrt. építette ki korszerű optikai technológiával. A település lakosai akár 2 Gbps sávszélességű internetre is előfizethetnek, és a kedvezményes árú Digitális Jólét alapcsomagot is elérhetik. A pécsi járásban a folytatódó fejlesztéseknek köszönhetően mintegy 920 millió forintos beruházás valósul meg.

A magyar kormány célja, hogy minden magyar ember, helyi közösség és hazai vállalkozás a digitalizáció nyertesévé váljon. Ennek alapvető feltétele egy korszerű, időtálló hálózat lakóhelytől, településmérettől függetlenül.[ITM]”

„…Elmondta: 2019 januárjában a tárca elindítja a Szupergyors Internet 2.0 elnevezésű programját, amely eredményeként magasabb sávszélességet szeretnének elérni, illetve egy időtálló, optikai hálózat kialakítása a cél, amely Magyarország digitalizációs versenyképességét biztosítaná.Kiemelte: a tárca hosszú ideje tárgyalásokat folytat a magyar mobilszolgáltatókkal arról, hogy azoknak akik egyelőre nem érik el a szupergyors internetet, jobb hozzáférési sebességet biztosító csomagot ajánljanak. Ezzel kapcsolatban a napokban tesz bejelentést a minisztérium – helyezte kilátásba Kara Ákos.[PC Fórum]”

Forrás:
Szintet lép a Szupergyors Internet Program; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. november 22.
Újabb 500.000 magyar háztartásba jutott el a Szupergyors internet; PC Fórum; 2018. november 22.

Közigazgatás, politika

A sürgősségi betegellátás ellenőrzésébe fogott az ÁSZ

„A szaktárcánál, a mentőszolgálatnál és az egészségbiztosítási alapkezelőnél indított ellenőrzést a sürgősségi betegellátás kapcsán az Állami Számvevőszék. A szervezet egyebek mellett arra kíváncsi: a tárcavezető nyomon követte-e a sürgősségi ellátással kapcsolatos változtatások végrehajtását és ellenőrizte-e a kitűzött célok megvalósulását. A számvevőszék a betegek tapasztalatait is begyűjti.

– Minden állampolgár alapvető joga, hogy megfelelő színvonalú sürgősségi ellátást garantáljon neki a közpénzből működő egészségügy. Legújabb ellenőrzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt tekinti át, hogy ez a jog valóban és maradéktalanul érvényre jut-e – erről beszélt lapunknak az ÁSZ tervezési vezetője.

Salamon Ildikó úgy fogalmazott: alapelvárás, hogy az emberek – éljenek bárhol is az országban – azonos eséllyel és azonos időn belül jussanak megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz. Mint rámutatott, a sürgősségi – vagy ahogy az ÁSZ-nál nevezik: vészhelyzeti – betegellátás összetett rendszerként működik, amelyhez hozzátartozik a mentés, az ügyeleti tevékenység és a kórházi ellátás is.

A tervezési vezetőtől megtudtuk, hogy a számvevőszék a sürgősségi ellátás kapcsán komplex vizsgálódásba kezdett, a szervezet szakemberei ugyanis egyszerre két irányból, két módszer szerint igyekeznek tisztázni a helyzetet. Először is részletes ellenőrzést végeznek azoknál az állami szervezeteknél, amelyeknek lényeges szerepük lehet az egészségügy e területének működése kapcsán.

– A sürgősségi betegellátás fejlesztése régóta helyet kap az egészségügyi ágazat hosszú távú fejlesztési programjaiban. Azt vizsgáljuk meg, hogy a fejlesztési elképzeléseket átültették-e a gyakorlatba, s a változtatások meghozták-e a várt eredményt – mondta Salamon Ildikó, majd hozzátette: a sürgősségi betegellátás rendszerének átfogó értékeléséért az ÁSZ ellenőrzést végez az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, a mentés felada­tait ellátó Országos Mentőszolgálatnál és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél.

Fontos kérdés például, hogy a miniszter nyomon követte-e, miként működik a sürgősségi ellátás rendszere, értékelte-e az eredményeket, s ellenőrizte-e a kitűzött célok megvalósulását. Az ellenőrzés első lépéseként az ÁSZ adatokat kért a szervezetektől.

Második szempontként, módszerként a számvevőszék kikéri az érintettek, vagyis a sürgősségi ellátást igénybe vevő betegek véleményét. A tervezési vezető közlése szerint az emberek reprezentatív közvélemény-kutatás során közölhetik az ÁSZ-szal, elégedettek voltak-e az egészségügyi szolgáltatással, s milyen tapasztalatokat szereztek az ellátásuk során.

Folytatódik négy kórház átvilágítása A Szent Lázár Megyei Kórháznál, a Szent Borbála Kórháznál, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetnél, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetnél vizsgálódnak a számvevők, mégpedig a tavalyi év és bizonyos kérdések kapcsán. Az ÁSZ egyebek mellett arra kíváncsi, hogy az érintett egészségügyi intézmények a költségvetési maradványt a jogszabályoknak megfelelően mutatták-e ki, de felmerülhet az ellenőrzésekben az esetleges év végi kifizetetlen szállítói állomány kezelésének ügye is.”

Forrás:
A sürgősségi betegellátás ellenőrzésébe fogott az ÁSZ; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. november 23.

Dr. Horváth Ildikó államtitkár (EMMI): nem megengedhető, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat

„A Kormány 37 milliárd forinttal megemeli az Egészségügyi Alap kasszáját – ezt jelentette be Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Állami Számvevőszék „Fókuszban az egészségügyi szakrendelők” című jó gyakorlatok konferenciáján. Az EMMI államtitkára hangsúlyozta: nem megengedhető, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat.

Az előadás bevezetőjében az államtitkár elmondta, hogy az emberi erőforrások minisztere jogkörében eljárva előre megtervezett ütemterv szerint végzi az egészségügyi intézmények fenntartásába tartozó intézmények szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek ellenőrzését, továbbá számon kéri a követelmények érvényre juttatását.

Az államtitkár ismertette a minisztérium irányítása alá tartozó intézményekben, a középirányító Állami Egészségügyi Ellátó Központ által végzett ellenőrzések tapasztalatait, az ellenőrzési struktúrákat, és szólt a likviditási helyzet ellenőrzési lehetőségeinek áttekintéséről is.

Hangsúlyozta, hogy általános hiba többek között a hatályon kívül helyezett jogszabályokra való hivatkozás, a kórházon belüli információáramlás, illetve a kórházon kívülre történő kapcsolattartás szabályozott rendszerének hiánya. További feltárt hiányosságok, hogy a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, teljesítés igazolásra, pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak személyét írásban nem jelölték ki, és hiányosak a munkaköri leírások, a leltározási ütemtervek, az intézményi honlapra való feltöltések, úgy mint a költségvetés vagy a beszámoló.

Horváth Ildikó leszögezte, hogy a gazdálkodás szabályszerűségének javítását célzó intézkedési terv célja egyebek mellett a gazdálkodás szabályszerűségével összefüggő kulcsterületek kijelölése, ezek intézményi állapotának ágazati felmérése, valamint az intézményi intézkedések végrehajtásának beszámoltatása, illetve a végrehajtás felügyeletének és ellenőrzésének ütemezése.

Az államtitkár az elvárt eredmények között kiemelte az ÁEEK kormányrendeletben ellenőrzéssel kapcsolatos feladatoknak való magasabb szintű megfelelést, az intézményeket érintő ellenőrzések számosságának növelését, az ellenőrzések megállapításai alapján a lokális probléma kezelést, vagy rendszerszintű intézkedések meghozatalát. Az államtitkár fontosnak ítélte ezen túlmenően a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések megalapozottságának és eredményének értékelését a kórház likviditási helyzetének javítása érdekében.”

Forrás:
Horváth Ildikó: Ha együtt csináljuk, meg tudjuk csinálni; Hochbaum Dániel; Állami Számvevőszék; 2018. november 11.

37 milliárd forinttal emeli a kormány az Egészségügyi Alap kasszáját

„A kormány elkötelezett a lakosság és kiemelten a gyermekek egészségügyi állapotának javításában, ezért a gyógyítás minőségének és hatékonyságának növelése érdekében a 2018. november 14-i kormányülésen az Emberi Erőforrások Miniszterének javaslatára arról döntöttek, hogy 37 milliárd forinttal emelik az Egészségügyi Alap kasszáját, így még több pénz jut az egészségügyre.
A kitűzött célok megvalósításához szükséges anyagi fedezet biztosítására a szaktárca javaslatot tett az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás, Gyógyszertámogatás és Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoportjai előirányzatainak év közbeni korrekciójára, melyet a kormány elfogadott. A megnövekedett források a betegellátás biztonságát és zökkenőmentességét szavatolják.

A pluszforrások biztosításával 6,5 milliárd forinttal emelik az összevont szakellátásra, több mint 23,5 milliárd forinttal a gyógyszertámogatásra, csaknem 6 milliárd forinttal egyéb gyógyászati segédeszköz jogcímre és mintegy 900 millió forinttal a kötszertámogatásra fordított összeget.

Az emeléssel párhuzamosan olyan intézkedések kidolgozására is sor kerül, amelyek éves szinten mintegy 5 milliárd forinttal csökkenhetik az Egészségbiztosítási Alap kiadásait.”

Forrás:
37 milliárd forinttal emeli a kormány az Egészségügyi Alap kasszáját; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. november 22.

Az Orvostechnikai Szövetség tagvállalatai adósságrendezésre, termékeik áremelésére várnak

„Nem éri el a politika érdekeltségi- és fájdalomküszöbét az egészségügy, fogalmazta meg axiómáját Rácz Jenő, a Kórházszövetség volt elnöke az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) húszéves jubileumi konferenciáján, kedden. Hogy az ünnepi hangulatba miért is vegyült elégedetlenség, annak több oka is van: a napokban írta meg a Napi.hu, hogy átlépte az ötvenmilliárd forintos lélektani határt a lejárt határidejű kórházadósság, miközben semmit nem tudni arról, hogy az állam kifizeti-e a beszállító cégeket, amelyek a legnagyobb részben elszenvedői a nemfizetésnek. Az sem dobja fel a szektort, hogy 2003 óta változatlan árakon kénytelenek a piacra lépni termékeikkel, miközben a forint sokat gyengült, és több esetben kellett bért emelniük a cégeknek. Mindezeket tetézve megjelent a büntetésvégrehajtási holding, amelytől a WC-papír, mosodai szolgáltatások után immár például az egyszer használatos műtéti szetteket is kötelező a kórházaknak megvásárolniuk, s ami miatt egyes cégek üzleti kilátásai reménytelenné váltak.

Konszolidáció helyett működéstámogatás
Már nem adósságot rendeznek, hanem inkább működéstámogatásra adnak állami forrásokat az intézményeknek, amihez egyes minőségi mutatókat is figyelembe vesznek – ám arról, hogy idén mi várható, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) nem tudnak semmit, mondta a szervezet főigazgatója. Kiss Zsolt megjegyezte: nem számít arra, hogy olyan csomag születne idén, mint tavaly. Rácz Jenő szerint funkciófüggő az adóssággörbe, s igazán azoknál a jellemzően nagy ellátóknál halmozódik fel, amelyek nem tudják tovább küldeni a betegeket. Hibás felfogás a teljesítményfinanszírozásra visszavezetni az adósságot, fogalmazott Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem EMK igazgatóhelyettese szerint 2006-ig lényegében „jól muzsikált” a TVK és a HBCs. 2010 és 2014 között átlagosan 27 milliárd, míg 2014 és 2018 között már 47 milliárd forint volt évente az adósság mértéke. Ráadásul az államosítás növelte az eladósodottságot, aminek fő oka az általános alulfinanszírozottság, s szerinte a fekvőbeteg-ellátásban 20 százalékkal kellene növelni a forrásokat.

Jelentős torzulások vannak a rendszerben, vette át a szót Kiss Zsolt, példaként említve, hogy rengeteg TVK marad a fekvőellátásban, míg hatalmas a hiány a járóellátásban. Összehangolt elemzést kell végezni a strukturális változások érdekében, amibe beletartozik az egyes kasszák közötti átcsoportosítások, az egyes intézmények feladatkörének áttekintése. Nagy szükség van egy teljes költségfelmérésen alapuló ráfordítási adatgyűjtést elvégzésére, ne lehessen azt mondani, hogy az egyik szakma kicsit nyereségesebb, a másik pedig veszteséges. Bízik benne, hogy erre az elengedhetetlenül szükséges felülvizsgálatra 2019-ben sor kerül.

Mitől nő ennyire tempósan?
A gyógyászati segédeszköz (gyse) kassza is terítékre került: főként 2014 óta évente 10 százalékkal nő a gyse iránti igény, s a 2010-ben még 40 milliárd forintos kassza mára 70 milliárdosra nőtt, ami az alapkezelő számára nehézzé teszi a költségvetés követését, jegyezte meg Kiss Zsolt. Úgy vélte, a növekedésre csak részben ad választ a demográfiai változás (idősödő lakosság), éppen ezért erős revízióra, a szakterület átvilágítására lenne szükség kemény kontrollpontokkal, valamint az OSZ szakmai javaslataival. A közös munka még mindig nem indult el, holott szükség lenne arra is, hogy az OSZ is kezdeményezze a felülvizsgálatot a szakállamtitkárságon, ugyanis amíg nem tiszta a kép, addig a NEAK sem tud lépni.

A gyógyászati segédeszközök területén utoljára 2009-ben próbáltak rendet vágni, ekkor készült Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója szerint komplex intézkedés, amely megtakarítást, racionalitást célzott meg. Fontos lépés volt az áfa-csökkentés a 98, illetve 90 százalékos ártámogatott eszközök esetében 27-ről 5 százalékra. Hiányolta ugyanakkor az inflációt figyelembe vevő ártárgyalást, a valid árakat, s szerinte ezek ellensúlyozására minőségromlással, volumennöveléssel válaszoltak a gyártók, amelyek közül egyesek korrupciós eszközöket is bevetettek. Hiányzik a komplex szemlélet, bürokratikus és elégtelen a befogadási eljárás, elavul a termékkör a fejlesztések hiánya miatt. Megemlítette az ágazat érdektelenségét, illetve az érdekképviseletek fragmentáltságát is, példaként felhozva, hogy a gyógyszerészek jobban tudják érdekeiket érvényesíteni. A támogatáspolitika nem is reformra, hanem leginkább cserére szorul, állította. Cserháti szerint a területnek felelős kell, akár miniszteri biztos személyében, mert addig nem lesz előrelépés, amíg valaki ezt a roppant nagy és összetett területet nem fogja össze, erre ugyanis a szakállamtitkár sok feladata mellett képtelen.

Innováció a betegellátás területein
Az innovatív eszközök befogadása nehézkes, de általában elérhetőek azok az eszközök, amelyek a világ fejlettebb felén, fogalmazott Becker Dávid, a városmajori klinika igazgatóhelyettese, aki a kardiológiában alkalmazott, életmentő, életminőséget javító orvostechnikai eszközöket mutatta be.

Klinikai döntéstámogató rendszereket kell alkalmazni, teamben kell dolgozni, mesterséges intelligenciát használni a radiológiában is, s ehhez nem kell feltalálni a spanyol viaszt, hiszen már vannak jó nemzetközi példák, mondta Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke. Többek között fontosnak tartotta a finanszírozás átalakítását, az elavult HBCs-k, OENO-k korszerűsítését. Rámutatott, hogy a radiológia ma a teljesítményre megy rá, a nagy teljesítményű gépek alkalmasak is a diagnosztizált betegszám növelésére, ám a leleteket valakinek értékelnie is kell (ezer-kétezer között van a nem értékelt leletek száma egyes nagy kórházakban), ugyanakkor átlagosan 20-30 százalékra tehető a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma – nemzetközi szinten is –, amelyeket „ki kell radírozni” a rendszerből.

Húsz év, jubileum
Az OSZ húsz évvel ezelőtt alakult, az orvostechnikai eszközök gyártóinak ugyanis volt miért és ma is van miért összefogniuk a hatékony érdekképviselet ügyében, mondta Králik György, a szövetség elnöke. Széles a paletta, hiszen a gyógyászati segédeszközöktől kezdve az orvostechnikai eszközökön, a képalkotó diagnosztikán át az informatikáig sok minden ide tartozik. Forradalmi változások figyelhetők meg a gyógyítást szolgáló technológiákban, aminek elérhetőségéért felelősséget érez a szövetség.

A rendezvény fővédnöke Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár volt, akivel az OSZ vezetői előző nap találkoztak s a további tárgyalásokban egyeztek meg, adta hírül Rásky László, az OSZ főtitkára.”

Forrás:
Jubileumi konferencián a beszállítók bajairól; Sándor Judit; Weborvos.hu; 2018. november 21.
Lásd még (az Egészségtudományi Fogalomtár, AEEK, alapján):
TVK
„Teljesítményvolumen korlát. Magyarországon a finanszírozás tarthatósága érdekében került bevezetésre 2004-ben. A járóbeteg-szakellátásra és az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozóan szolgáltatónként, éves szinten, havi bontásban meghatározott elszámolható teljesítmény mennyiség. A finanszírozást az OEP az ellátóknak kizárólag a volumenkorlát keretein belül nyújtja.”
HBCs
„HBCs = Homogén betegségcsoportok.
A fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosztályozási rendszer. Azokat az aktív kórházi ellátási eseteket sorolja egy finanszírozási csoportba, amelyek nagyságrendileg azonos teljesítményértékkel rendelkeznek, azaz közel azonos a szakmai-technikai ráfordítás igénye, és a csoportba sorolás orvosi szempontból is elfogadható. A besorolást elsődlegesen az ellátást indokló betegségek, a besoroláshoz kiemelt orvosi beavatkozások határozzák meg.”
HBCs súlyszám
„Egy HBCs súlyszáma az adott betegségcsoport költségigényének és az átlagos költségigénynek a hányadosa.
Magyarországon ez a díj az ellátás teljes (átlagos) költségét fedezi a tőkeköltségek (amortizáció, beruházás) kivételével.”
Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása
„Az orvosi gyakorlatban használatos eljárások azonosítására és csoportosítására használatos nemzetközi kódrendszer.
Az OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) a vizsgálatok, beavatkozások, eljárások osztályzását jelenti. E beavatkozásokat, eljárásokat kóddal jelölik meg a tevékenységek besorolása érdekében.”

5. alkalommal találkoztak Somogy megye polgármesterei és jegyzői

„Siófokon, a Hotel Azúrban, 2018. november 20-21-én, a Somogy Megyei Kormányhivatal és a Somogy Megyei Önkormányzat immáron ötödik alkalommal szervezi meg polgármesterek és jegyzők találkozóját.
A rendezvény első napján Dr. Neszményi Zsolt kormánymegbízott és a társszervező Somogy Megyei Önkormányzat nevében Biró Norbert elnök köszöntötte a megye településeinek vezetőit.

A kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy az országban egyedülálló a megrendezésre került szakmai konferencia, ahol egyszerre vesznek részt polgármesterek és jegyzők. Szükség van az ilyen és ehhez hasonló rendezvényekre, ahol első kézből a települések vezetői számukra hasznos információkhoz juthatnak.

Eddig minden évben sikerült olyan ismereteket, információkat átadni, amelyek nagymértékben hozzájárultak a somogyi településvezetők mindennapi munkájának könnyebbé tételéhez, segítettek eligazodni a közigazgatás és az önkormányzatiság olykor kissé talán bonyolultnak tűnő rendszerében.

Mindezekhez sikerült ismét megnyerni kormányzati szintről is előadókat, akik betekintést nyújtanak a közeljövő történéseibe.

A két nap folyamán természetesen kérdéseiket is megfogalmazhatják és feltehetik kötetlen formában az előadóknak a jelenlévők, szakmai választ kaphatnak és információt cserélhetnek.

A közgyűlés elnöke is kiemelte a rendezvény fontosságát, az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás fontosságát és az előadásokon elhangzó ismeretek településeken történő hasznosítását.

Az előadások sorát Orbán Balázs, miniszter-helyettes nyitotta meg a „Magyar Falu” című előadásával. Elmondta, hogy a program kulcsfontosságú a kormány számára, amelyet kizárólag magyar költségvetésből fognak megteremteni. Fontosnak tartotta hangsúlyozni a kistelepülések népességmegtartó funkcióját. Ismertette a településekre váró lehetőségek, programelemek sokaságát.

A kormányzati ciklus közigazgatási fejlesztési terveiről Szepessy Tamás, a területi közigazgatás működéséért felelős helyettes államtitkár beszélt.

Berlik Mária, a NMI Művelődési Intézet Somogy Megyei irodájának vezetője az „Együttműködés partnerségben”- a Nemzeti Művelődési Intézet szolgáltatásai közművelődési feladatellátó számára címmel tartotta meg tájékoztatóját.

Az irodavezetőt Tapsonyi Tünde, a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságának vezetője követte „ A kincstár szerepe az önkormányzatok életében” című előadásával.

A délutáni előadások sorát Szabó Csaba, a Pénzügyminisztérium Programvégrehajtási Főosztályának főosztályvezető-helyettese nyitotta meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megvalósulásának aktualitásaival.

Dr. habil. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állami- és Jogtudományi Karának dékánja a közigazgatási bíráskodás átalakításáról tájékoztatta a jelenlévőket.

Aktuális katasztrófavédelmi feladatokról tartott előadást Wéber Antal tű. dandártábornok, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője.

Végül a kommunális feladatok környezettudatosan, Velto One az elektromos mindenes az önkormányzatok szolgálatában témakörben Herczeg Zsolt tájékoztatta a meghívottakat.

A tanácskozás első napjának zárásaként ünnepélyes keretek között okleveleket vehetnek át az idei évben kerek évfordulót ünneplő polgármesterek és jegyzők.

A tanácskozás 2. napján még három szakmai előadást hallgathattak meg a megye településeinek polgármesterei és jegyzői.
Dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára, az önkormányzatokat érintő aktuális helyzetről tartott tájékoztatót.

Fehér Gábor alezredes, a Somogy Megyei Védelmi Bizottság titkára a védelmi igazgatás aktualitásairól beszélt.

Az előadások sorát és a két napot Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára zárta, a közfoglalkoztatás 2018. évi folyamatainak ismertetésével.

A két nap folyamán a polgármesterek és jegyzők feltehették kérdéseiket a szakmai előadóknak, és a szervezők reményei szerint az így kapott válaszok, tájékoztatások hozzájárultak ahhoz, hogy mindennapi tevékenységüket gördülékenyebben és hatékonyabban tudják végezni.”

Forrás:
5. alkalommal találkoztak Somogy megye polgármesterei és jegyzői; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2018. november 20.
A polgármesterek és jegyzők tanácskozásának 2.napja; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2018. november 21.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) hétfőn tárgyalja az új versenyképességi stratégiát

„A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) hétfőn tárgyalja a legfontosabb kitörési pontokat tartalmazó versenyképességi stratégiát – tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t.
A Versenyképesebb Magyarországért elnevezésű dokumentum a miniszter szerint már a jövő héten a kormány elé kerülhet.

A tárcavezető felidézte: a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatait összesítő munkaanyagot előző alkalommal vitatta meg a tanács, annak alapján készült el a már konkrét intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomag.

A tanács elé kerülő részletes program hat területen foglalja össze azokat az intézkedési javaslatokat, amelyek révén alapvető változásokat lehet elérni az ország versenyképességében. Ezek főként az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet működésére irányulnak – ismertette a tárcavezető.

Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben 5 százalékra gyorsult, de a magas ütemű felzárkózás fenntartása érdekében tovább kell javítani a gazdasági növekedés feltételein.

A sikeres felzárkózás alapja a termelékenység, a hatékonyság javítása, amit nemcsak a gazdaság szereplői, hanem az állami intézmények számára is célul kell kitűzni. Ennek a célnak a megvalósítását szolgálja a versenyképességi tanács által tárgyalt javaslatcsomag, amelynek alapján a kormány dönt majd a konkrét intézkedésekről – tette hozzá a miniszter.”

Forrás:
Hétfőn ülésezik a Nemzeti Versenyképességi Tanács; Pénzügyminisztérium; 2018. november 25.

Közigazgatási, politikai informatika

E-közmű egyeztetés: kerekasztal és workshop

„Újra egy asztalhoz ültek az elektronikus közműnyilvántartási rendszer érintettjei november 19-én a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Angyal utcai székházában Budapesten. Az eseményen képviseltette magát a rendszert használó mérnökök mellett a jogalkotói, a hatósági és a üzemeltetői oldal, valamint a rendszert kidolgozó és fejlesztő Lechner Tudásközpont is. A tavaly megkezdett párbeszéd eredményeként ezen a workshopon már új igények is megfogalmazódhattak az elmúlt év során megoldódott problémák után.

A Magyar Mérnöki Kamara és a Lechner Tudásközpont közös szervezésében workshoppal egybekötött kerekasztalt tartottak az elektronikus közműnyilvántartási rendszer hatósági és mérnöki felhasználói, szolgáltatói, jogalkotói és a rendszert kidolgozó fejlesztőcsapat. A szervezők tájékoztatták a résztvevőket a rendszer jelenlegi helyzetéről és jövőbeli elképzeléseiről, emellett összehoztak valamennyi érdekelt felet és alkalmat biztosítottak kérdésfeltevésre és problémák megfogalmazására is.

Seidl Tibor az MMK tudásközpont vezetőjének megnyitója után dr. Grabner Péter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese a hivatal hatósági szerepéről, feladatairól és az e-közművel kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Gyertyánági András a Lechner e-közmű projektjének vezetője az elmúlt időszak jogszabályi változásairól, az e-közmű rendszer bővüléséről beszélt. A kerekasztal-beszélgetést Németh Gábor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara elnökségének tagja, egyben a MMK e-közmű munkacsoportjának vezetője moderálta. Beszélgetőtársai a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága nevében dr. Farkas Gergely főosztályvezető-helyettes, a lechneres Gyertyánági András, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal osztályvezetője Gurka Szilárd, és Henter János a Magyar Telekom képviselője voltak. A felek egyetértettek abban, hogy a tavaly igényként megfogalmazódott és problémaként felmerült kérdések nagy része mostanra megoldódott. Ehhez többek között a mostanihoz hasonló párbeszédre volt szükség, melynek eredménye nyomán jogszabály-változásra, illetve a rendszer továbbfejlesztésére is sor kerülhetett.

A rendezvény ideje alatt a Lechner Tudásközpont kihelyezett e-közmű HelpDesk szakértőkkel várta a közműegyeztetésben érintett kollégák konkrét kérdéseit.

Az esemény zárszavában Nagy Gyula, az MMK elnöke köszönte meg az együttműködést a résztvevőknek. Nagy Gyula kiemelte: – Az irány jó, így fontos, hogy valamennyi szereplő törekedjen az együttműködésre a továbbiakban is.

A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készül.”

Forrás:
E-közmű egyeztetés: kerekasztal és workshop; Lechner Tudásközpont; 2018. november 21.

Barcelona Smart City Expo – World Congress 2018

„November 13. és 15. között rendezték meg a világ egyik legszínvonalasabb okosvárosokkal foglalkozó nemzetközi rendezvényét, a Barcelona Smart City Expo – World Congresst (SCEWC). Idén a városi lét került fókuszba, a résztvevők arra keresték a választ, hogy mi kell a nyers technológia mellé egy okos város kialakításában, és a megosztás hogyan alakíthatja át a működését.

146 ország több mint 840 kiállítója vett részt a nyolcadik alkalommal megrendezett Barcelona Smart City Expo – World Congress nemzetközi szakkiállításon, aminek fókuszában idén a városok álltak.

2050-re a világ népességének 70%-a városokban fog élni, a globális GDP 80%-át a városok fogják kitermelni. A Városokban élni (Cities to live in) téma keretében így olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mitől élhető egy város, a dzsentrifikáció hogyan változtatja meg egy környék társadalmi jellegét, illetve a megosztás hogyan alakíthatja át a várost, hogyan lehet fenntartható, ellenálló, befogadó és okos, mindeközben pedig emberközpontú.

A digitális átalakulás, a városi környezet, a mobilitás, a kormányzás és finanszírozás, valamint a befogadó városok és megosztás témakörökben több mint 400 szakértő adott elő, a programokra közel 20 000 látogató érkezett. A kiállítótérben a világ minden tájáról érkező kis és nagy cégek egyaránt képviselték magukat, a magyar fejlesztőket a BKK Futár képviselte a T-Systems pavilonjában. A kiállítók üzenetei az elmúlt évekhez képest megváltoztak, mára már sokkal kevésbé a nyers technológia alkalmazásról szólnak, inkább a települési életminőség és fenntarthatóság fejlesztését támogató alkalmazásokról – ez a trend már a legnagyobb technológiai cégek szolgáltatásainál is általánossá vált. Az előző években megszokott átfogó ötletek helyét konkrét esetek, megoldások váltották fel – eljött a cselekvés ideje. A városok szerepe megnőtt, kezükbe vették az okosváros és az IT fejlesztések irányítását.

A SCEWC célja az okosvárosok meghatározása, a rendezvény globális platformként szolgál a kormányok, az üzleti élet szereplői, a nemzetközi szervezetek, az egyetemek és a társadalom számára, hogy közösen keressenek megoldást a városok legnagyobb kihívásaira.
A konferencián Rab Judit és Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások osztályának szakértői kutatás-fejlesztési együttműködésekről tárgyaltak több nemzetközi vállalattal. Mint arról a Lechner szakértői beszámoltak, észrevehetően egyre több város dolgozik azon, hogy előállítsa saját digitális modelljét, melyet a települési szolgáltatások optimalizálása, a közbiztonság növelése és a környezet megóvása érdekében tud használni.

Az idei konferencián feltűnő volt, hogy alig esett szó monitoring rendszerekről, okosváros kategóriákról, vagy éppen mindenre megoldást nyújtó víziókról, ellenben mindenhol adatfeldolgozásra, adatelemzésre és platform-megközelítésre építettek a kiállítók – különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására. Látványosan megerősödtek a városok a kiállítók között és a projektekben egyaránt, az igazán jó projekteknél a városok vezető szerepben tűntek fel a fejlesztésben is és nem csupán az alkalmazásban. A városok aktív ökoszisztéma-fejlesztővé váltak, tehát kézben tartják és kezdeményezik az együttműködéseket, ugyanakkor nem minden feladatot házon belül látnak el – mutatott rá Szemerey Samu.

A leglátványosabb maga Barcelona pavilonja volt, ahol a város az okos fejlesztéseknek nagyon határozott kereteket adott; címe, a The right to the digital city egy híres tanulmány címére reagál (David Harvey: The right to the city). A program három alappillére a digitális transzformáció (agilis kormányzás és számos más eszköz), a digitális innováció és a digitális empowerment, azaz a városlakók középpontba emelése. Minden fejlesztésük nyílt forráskódú és más városok számára elérhető. Barcelona mellett számos más város pavilonján is látható volt, hogy a települések mára felismerték az egymással együttműködés, a hálózatban gondolkodás jelentőségét, és ez a gyakorlatban is megjelenő alkalmazott igényükké vált.

A nemzetközi esemény keretében megválasztották 2018 legokosabb városát is, az idei győztes Szingapúr lett. A délkelet-ázsiai ország olyan innovatív, digitális technológiai megoldásokat dolgozott ki, amik széles körben járulnak hozzá az emberek életminőségének javításához. Többek között a csőtörés és vízszivárgás előrejelzésére alkalmas elemzéseket, a tanárok és szülők valós idejű kommunikációját elősegítő portált, valamint a hatékonyabb tömegközlekedést szolgáló algoritmusokat fejlesztettek ki.

A barcelonai kiállításról további információ az esemény oldalán olvasható.”

Forrás:
Barcelona Smart City Expo – World Congress 2018; Lechner Tudásközpont; 2018. november 19.

Létrejött a Dinamikus beszerzési rendszer – közli a Magyar Nemzeti Bank

„Tisztelt Gazdasági Szereplők!

A Magyar Nemzeti Bank „Informatikai termékek és szolgáltatások beszerzésére irányuló dinamikus beszerzési rendszer létrehozása KBF/391/2018” tárgyban dinamikus beszerzés rendszer felállítására indított közbeszerzési eljárást. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a dinamikus beszerzés rendszer 2018. november 20-án létrejött 4 éves időszakra. A rendszerhez bármely Gazdasági szereplő csatlakozhat, amennyiben megfelel a követelményeknek. A részletes feltételek az EKR-ben EKR000469922018. számon érhetőek el.”

Forrás:
Létrejött a Dinamikus beszerzési rendszer; Magyar Nemzeti Bank; 2018. november 22.
Lásd még:
Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása; Elektronikus Közbeszerzési Rendszer

Informatika, távközlés, technika

További alapító tagokkal bővült a Mesterséges Intelligencia Koalíció

„Újabb 46 szervezet csatlakozott alapítóként az innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére létrejött Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz (MI Koalíció). A jelenleg 124 tagot számláló MI Koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és a nemzetközi MI közösség fontos tagjává váljon.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére a Digitális Jólét Program (DJP) keretében idén októberben alakult meg az MI Koalíció. Mostanáig összesen 124 nagyvállalat, hazai KKV és startup vállalkozás, egyetemi és tudományos kutatóműhely, szakmai és közigazgatási szervezet csatlakozott alapítóként az MI Koalícióhoz. Az MI Koalíció továbbra is nyitott, így bárki benyújthatja csatlakozási kérelmét.

A mesterséges intelligencia korunk egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely a vállalati folyamatok hatékonyságának radikális javítása mellett olyan területeken is áttörést hozhat, mint az egészségmegőrzés vagy az önvezető autók. Ma még felmérhetetlen hatásai miatt sokan az elektromosság vagy az internet megjelenéséhez hasonlítják az MI jelentőségét.

Ezt felismerve kezdeményezte az innovációs és technológiai miniszter a MI Koalíció létrehozását annak érdekében, hogy a globális vállalkozásoktól a hazai startupokig, a szakmai szervezetektől az egyetemi műhelyekig, a kutatói szférától a közigazgatásig a lehető legszélesebb körű együttműködés jöhessen létre. A koalíció céljai között a magyar vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességének növelése éppen olyan fontos elemként szerepel, mint a szabályozási és etikai kérdések megvitatása.

A Digitális Jólét Program (DJP) által működtetett MI Koalíció állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosít az MI-fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai és szakmai szervezetek között. Kiemelt törekvése Magyarország MI stratégiájának kidolgozása, amelynek segítségével kedvező gazdasági és szabályozási környezet teremthető az MI alapú technológiafejlesztéshez és annak eredményes alkalmazásához. Meghatározó cél továbbá, hogy az MI alapú fejlesztések széleskörű elterjedésének és használatának köszönhetően jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége, a magyar startupok és KKV-k egyre növekvő arányban vegyenek részt MI fejlesztésekben, akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségekben.

Az MI Koalíció november végén tartja első plenáris ülését, amelyen a tagok megválasztják az elnökséget és megalakítják a munkacsoportokat. Az alapító tagok listája és további információk az MI Koalícióról itt érhetőek el.

Forrás:
További alapító tagokkal bővült a Mesterséges Intelligencia Koalíció; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. november 20.

Üzleti esettanulmány a digitális akadálymentesítésért – új forrásanyag

„A WAI Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (WAI Education and Outreach Working Group , EOWG) megjelentette az Üzleti esettanulmány a digitális akadálymentesítésért (The Business Case for Digital Accessibility) új forrásanyagot.

A dokumentum leírja, hogyan tudja az akadálymentesítés ösztönözni az innovációt, erősíteni a márkát, bővíteni a piacot és minimalizálni a jogi kockázatot. Számba veszi az akadálymentesítés közvetlen és közvetett előnyeit, valamint azon kockázatokat, melyek az akadálymentesítés nem megfelelő kezeléséből fakadnak. Üzleti esettanulmányokat és példákat is nyújt annak bemutatására, miért jó egy szervezet számára az akadálymentesítés terén tett befektetés.

További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).”

Forrás:
Üzleti esettanulmány a digitális akadálymentesítésért – új forrásanyag; World Wide Web Consortium – Magyar Iroda – W3C Magyar Iroda; 2018. november 20.

Meglepő fordulat a magyar kutatás-fejlesztésben

„Folyó áron számítva 21 százalékkal bővült a GDP-hez viszonyítva a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások összege tavaly, s trendforduló történt a k+f tevékenységet végzők létszámában is. Kevesebben mentek külföldre.
Megfordult a kutatóhelyek és a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája. Tavaly az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével. Egy év alatt számuk 6,3 ezer fővel, 12 százalékkal növekedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A kutatással foglalkozók aránya az összes foglalkoztatottból 2017-ben 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet.

A szektorok közül a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken történt a legnagyobb létszámnövekedés, a tényleges létszám egyötödével haladta meg az előző évit. Az államháztartási szektorban a K+F személyi létszám minden foglalkozási csoportjában folytatódott a 2016 óta tartó csökkenés.

A Magyarországon működő kutató-fejlesztő helyeken 649 külföldi kutató dolgozott, 62 százalékuk az EU-28-tagországokból, további 29 százalékuk (190 fő) nem európai országból érkezett.
A hazai kutatóhelyeken 941 külföldi ösztöndíjas végzett K+F-tevékenységet tavaly, számuk egy év alatt másfélszeresére emelkedett. A hazai kutatók közül 245-en vállaltak munkát 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldön, 15 százalékkal kevesebben, mint 2016-ban.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát, több mint 517 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre 2017-ben Magyarországon. A k+f-ráfordítások összege folyó áron számítva 21 százalékkal bővült, a GDP-hez viszonyított aránya pedig 0,14 százalékponttal javult a 2016. évi, alacsony bázishoz képest. A jelentős mértékű növekedés hátterében döntően az állami költségvetésből 2016 végén kiutalt pályázati források 2017-ben történt felhasználása állt.

A nemzetgazdasági szintű ráfordítások 74 százalékát, 378 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyek, további 13–13 százalékát a felsőoktatási (69 milliárd forint), valamint az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb kutatóhelyek (65 milliárd forint) használták fel.
2016-ról 2017-re a vállalkozási kutatóhelyek ráfordításai 19, a felsőoktatási kutatóhelyeké 44, az államháztartási szektorban tevékenykedőké 13 százalékkal emelkedtek.

2017-ben a kutatás-fejlesztési tevékenység ráfordításaiból a vállalkozások 272 milliárd forintot finanszíroztak, az állami költségvetés további 165 milliárd forintot biztosított, valamint közel 77 milliárd forint külföldi forrást használtak fel. 2016-ról 2017-re az állami költségvetésből érkező források összegében következett be a legjelentősebb – folyó áron számítva 47 százalékos – növekedés, amihez hasonló mértékű, 44 százalékos emelkedés utoljára 2001-ben volt. Ennek hatása megmutatkozott a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez rendelkezésre álló pénzügyi források összetételében is, mert a központi költségvetés részaránya 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest 5,6 százalékponttal, 32%-ra emelkedett, miközben a vállalkozásoké 3,7 százalékponttal visszaesett, bár továbbra is ez a szegmens rendelkezett a legnagyobb, 53 százalékos súllyal.”

Forrás:
Meglepő fordulat a magyar kutatás-fejlesztésben; Világgazdaság; 2018. november 22.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. november 26.

Deep fake (mély álhír) – avagy most jön még a fekete leves
Az álhírekhez, azaz a híres-hírhedt fake news-hoz kapcsolódó – részben valós és megalapozott, részben hisztérikusan erősített – aggodalom jottányit sem csitul a világban, sőt. Szakértők úgy vélik: valójában most szabadulhat el igazán a digitális tereket megbénító manipulációs áradat.
Májusban robbant a bomba, amikor a közösségi videó megosztókra felkerült, majd futótűzként tovaterjedt egy rövid kis riport, amelyben Donald Trump amerikai elnök szólt a belga választópolgárokhoz, a nemzetközi klima-egyezmény elutasítására ösztönözve őket. A felháborodás, a közösségi csatornákat elöntő tiltakozás elemi erejű volt, és ez akkor sem torpant meg, amikor a Socialistische Partij Anders nevű belga politikai párt bejelentette: valójában egy általuk készíttetett hamisítványról van szó, és az amerikai elnök természetesen a valóságban nem nyilatkozott semmi ilyet. A „viccel” persze komolyabb szándékuk is volt: így szerették volna felhívni a figyelmet a téma fontosságára, és arra ösztönözni a belga polgárokat, hogy egy online szavazófórumon álljanak ki a klíma-szabályozás fontossága mellett.
Az eset a konkrét – és etikailag, sőt vélhetően jogilag is megkérdőjelezhető – akción messze túlmutatott. A rövid videóban beszélő ál-Trump ugyanis szakasztott olyan volt, és éppen úgy is beszélt, úgy hangsúlyozott, mint az igazi. Azaz, hogy nem csak úgy beszélt, hanem tulajdonképpen maga a valódi Trump volt a nyilatkozó, aki az általa ténylegesen soha el nem mondott nyilatkozatot tette. Mielőtt végképp belezavarodnánk: valójában az történt, hogy a belga pártkampányolók megbíztak egy digitális stúdiót, amely elkészítette számukra ezt a propaganda-videót. Ehhez a valódi Trump valódi felvételeit használták fel alapanyagként, és egy GAN-nak nevezett gépi tanulási technikával manipulálták úgy az anyagot, hogy a ténylegesen elhangzott mondókával semmilyen kapcsolatban, vagy rokonságban nem levő, általuk szerkesztett mondatok hangozzanak el a felvételen nyilatkozó amerikai elnök szájából. Méghozzá tökéletesen élethűen. A GAN, azaz generatív ellenséges hálózatok (generative adversarial network) elnevezésű technológiát alig négy éve dolgozta ki egy amerikai egyetemista. A szoftver arra készült, hogy algoritmikus úton módosítson meglevő adatkészleteket – például képeket, videókat, hangfelvételeket – úgy, hogy vadonatúj adatok jöjjenek létre, az eredeti kiinduló adatokban nem létező tartalmakat generálva. Eleinte ezt az eljárást a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók alkalmazták, ám tavaly egy szakmai fórumon felröppent egy kis valósághű álpornográf videóanyag, majd készítője sorra készítette és adta közre a GANT algoritmussal digitálisan módosított pornófilmeket. A nyersanyagok manipulálásához ráadásul egy bárki által elérhető, ingyenes szoftvert, a Google TensorFlow nevű gépi tanulási algoritmusát használta. Ezzel megszületett a „deep fakenews”, a gépi tanulással előállított „mély álhír”.
A helyzet ugyanaz, mint az eredeti álhírjelenségnél: valójában mindig is manipuláltak, hamisítottak képeket, vagy filmeket. Korábban azonban erre csak speciális tudással, és többnyire különleges eszközökkel felvértezett szakemberek voltak képesek. Most azonban a digitális eljárásokkal, a gépi tanulás technológiájával, és az ezeket alkalmazó ingyenes szoftverekkel lényegében „demokratizálódott” a képi manipulálás lehetősége. Ráadásul a technológiai fejlődésnek köszönhetően a hamisítványok minősége egyre tökéletesebb lesz. Pillanatok alatt nyilvánosságra került egy FakeApp nevű szoftver is, amely bárki által könnyen használható, ingyenes platformot kínál a képi anyagok tömeges hamisítására. Az ügy hordereje: a mind erőteljesebben a vizualitásra támaszkodó digitális világban a nagy tömegeket rendkívül hatékonyan manipulálni képes eszköz és eljárás szabadulhat a közéletre – megmérgezve belpolitikát és nemzetközi kapcsolatokat egyaránt.
You thought fake news was bad? Deep fakes are where truth goes to die; Oscar Schwartz; The Guardian; 2018. november 12.

A védelem túljárhat a deep fake (mély álhír) gyártók eszén – egy darabig
Az előző bejegyzést olvasva megfagyhatott az ember ereiben a vér, ráadásul okkal. Most gyorsan ismertetünk egy reménykeltő másik hírt, ami a közbeszédet, az emberi kapcsolatokat veszélyeztető fenyegetések elleni harc egy ígéretes újdonságáról számol be.
Kutatók egy csoportja, az újonnan feltűnt deep fake jelenséget vizsgálva, felfigyelt egy jellegzetességre. A gépi tanuláson alapuló, manipuláló algoritmusok ugyan szinte tökéletes hamisítványt generálnak, az eredetihez megszólalásig hasonlító végtermékben mégis van valami furcsa, valami természetellenes. A gépi tanuló szoftver ugyanis tanulmányozza a kiválasztott célszemélyről készült felvételek egész tömegét, eltanulja annak arckifejezését, mimikáját, hanghordozását, de az általa szintetizált új felvételeken szinte mindig hiányzik valami: a manipulált arc sohasem pislog! A kutatók abban találtak erre magyarázatot, hogy a valóságos szereplők valóságos felvételein – ezeket használja a gépi tanuló algoritmus kiindulási nyersanyagnak – nagyon ritkák az ilyen „előnytelen” pillanatok. A felvételek utómunkálatai során általában kivágják azokat a kockákat, amelyeken a beszélő előnytelennek tekintett gesztusokat mutat, tehát többnyire éppen az emberi viselkedés apró, természetes mozzanatait.
Nyilvánvaló, hogy a harc ezzel nem ért véget: a macska-egér játék hamisítók, és a hamisításokat leleplezni akarók között természetesen tovább folyik. Nem sokkal azután, hogy az új felfedezésre támaszkodva könnyű szerrel lelepleztek tanuló algoritmus által kreált képi hamisítványokat, feltűnt a közösségi média tereiben néhány olyan manipulált filmanyag, ahol a mesterségesen generált képeken is életszerűen viselkedtek immár a beszélők. Pislogtak, fintorogtak, éppen úgy, mint a valódiak. A hamisítás elleni módszereket kutatók ezzel kapcsolatban rámutatnak egy közkeletű félreértésre: a cél természetesen nem a tökéletes védelem megtalálása. Olyan ugyanis nincsen. Valójában arról van szó, hogy – új technológiákkal – olyan mértékben nehezítsék meg a hamisítást, ami nagyságrendekkel emelteti meg a manipulálásra fordítandó erőforrásokat, időt, pénz, és különösen a szakértelmet. A cél tehát valami olyasmi: a hamisítás lehetőleg maradjon meg olyannak, milyen mindig is volt. Kis számú kevesek, nagy szakértelemmel rendelkező „szakemberek” cseppet sem olcsó, időigényes „mulatsága”.
These New Tricks Can Outsmart Deep Fake Videos – for Now; Sarah Scoles; Wired; 2018. október 17.

Dél-Korea digitális diplomácia deficitje
A dél-koreai Yonsei Egyetem tanára, egyben az ausztrál Nemzeti Közszolgálati Egyetem (ANU) diplomácia professzora a dél-koreai diplomácia érdekes hiányosságára hívja fel a figyelmet egy közelmúltban megjelent tanulmányában. Jeffrey Robertsonnnak tulajdonképpen már a probléma exponálása is figyelemre méltó, ugyanis egyszerű szavakkal, és abszolút világosan vág rendet az e-diplomáciát még többnyire ma is övező terminológiai dzsungelben. Érdemes őt szó szerint is idézni:

  • a digitális diplomácia nem más, mint a digitális technológiák összességének (benne a kommunikációs és információs technológiáknak, a szoftvertechnológiának, az adattudománynak, a mesterséges intelligenciának és gépi tanulásnak) a felhasználása a diplomáciai gyakorlatban;
  • a digitális közdiplomácia mindezen digitális technológiák felhasználása a külföldi közvéleményekkel való közvetlen kapcsolatépítésre, kapcsolattartása, azok tájékoztatására és meggyőzésére.

Robertson klasszifikációjából – amellyel alapvetően mi is egyetértünk – világosan kitetszik, hogy a „digitális diplomácia” a diplomata működés egészét öleli fel, a diplomácia valamennyi alapvető funkciójára (képviselet, információs munka, tárgyalás, kapcsolatok, érdekképviselet) kiterjed. Ezzel szemben az a szegmens, amit egyébként a divatos „Twitter diplomácia”, vagy „közösségi média diplomácia” kifejezés is takar, az csupán egy részét képezi a nagy egésznek. Magyarán: a „digitális diplomácia” magában foglalja az IKT eszközökkel folytatott (online) kommunikációt is, ám nem szorítkozik csupán a közösségi média platformok külügyi célú alkalmazására.
Persze, azt is érdemes hozzátenni: akik a digitális diplomácia fogalom hallatán csak legyintenek, mondván, hogy az csupán a divatos online eszközökön folytatott nemzetközi kommunikáció, azoknak érdemes tekintetbe venni, hogy a világ mindinkább „átköltözik” az online terekbe. A kommunikáció mindig is a diplomácia egyik legfontosabb funkciója volt, és az is maradt. Márpedig, ha a közösségek információcseréje, beszélgetése, tájékozódása, párbeszéde döntően a kibertérbe helyeződik, akkor a diplomáciának követnie kell az embereket, ha nem akarja elveszíteni hatékonyságát.
Robertson éppen ezzel kapcsolatban hívja fel a figyelmet egy érdekes ellentmondásra. Miközben Dél-Korea népessége egyike a leginkább „digitalizálódott” társadalmaknak a Földön, és az ország rendre az élen jár a technológiai fejlesztéseket, digitális innovációt mérő statisztikákban is, ráadásul egyfajta soft power nagyhatalommá is fejlődött az elmúlt években (gondoljunk a K-popnak nevezett dél-koreai zenei irányzat rohamos világnépszerűségére), szóval ez az ország valahogyan képtelen kihasználni ezeket az adottságait arra, hogy legalapvetőbb diplomáciai célkitűzését, a koreai félsziget békés újraegyesítését szolgálják.

A probléma mindjárt ott érzékelhető, mutat rá Robertson, hogy Dél-Korea digitális közdiplomáciája koordinálatlan, és képtelen élni a nemzetközi közvéleményekben érzékelhető figyelemmel. Ennek főbb okai:

  • Dél-Korea a mai napig nem rendelkezik a digitális közdiplomáciai tevékenységeire vonatkozó átfogó stratégiával. Noha az ország parlamentje két évvel ezelőtt törvényt fogadott el a közdiplomáciai tevékenységek koordinációjára, menedzselésére és ellenőrzésére, a terület gazdájaként nevesített Külügyminisztérium a mai napig adós ennek stratégiai kereteinek kidolgozásával. Ez különösen fontos volna a témához kapcsolódó társadalmi viták előmozdításában (úgy, ahogy ez máshol, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Szingapúrban, Ausztráliában, Franciaországban történt ezen a területen).
  • A közdiplomácia fogalmának félreértése. Robertson szerint a mai napig jól érzékelhető Dél-Koreában, hogy valamiféle „globális világ” koncepciójának bűvöletében, a Külügyminisztérium kommunikációja egyszerre célozza a külföldi közvéleményeket, és a hazait. Noha az előbb hivatkozott törvény egyértelműen „külföldi állampolgárokkal” való párbeszédként definiálja a közdiplomáciát, a szöuli Külügyminisztérium közdiplomáciai programjainak egy tetemes része koreai nyelven érhető el csupán, ami jól jelzi tényleges (belföldi) irányultságukat.
  • Robertson a problémák kiváltó okaként azonosítja azt is, hogy a kormányzat mindeddig elmulasztotta egy ún. stratégiai ország narratíva kidolgozását. Márpedig, világosan megfogalmazott stratégiai narratíva nélkül sikeres közdiplomácia, vagy digitális közdiplomácia nem képzelhető el. Így az ún. „digitális bajnokok” nem tudnak valódi véleményvezérként funkcionálni, a közösségi média kampányok inkább a negatív kritikákat vonzzák, és rendkívül megosztják az online közvéleményeket, de még a multimédia anyagok is hatástalanul puffannak, sokszor inkább nevetségessé téve az akciókat.

South Korea’s digital diplomacy deficit; Jeffrey Robertson; Policy Forum; 2018. november 12.

Kovács Zoltán államtitkárként irányítja a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációját
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárává nevezte ki Orbán Viktor az eddigi kormányszóvivőt, Kovács Zoltán. Részletes feladatairól egyelőre még nem látott napvilágot bővebb információ, az azonban már biztos, hogy az új államtitkár a Kabinetiroda nemzetközi kommunikációjának szervezéséért és vezetéséért lesz majd felelős.
Mint ismeretes, Kovács Zoltán 2010-től a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban vezette, szintén államtitkári rangban, a kormányzati kommunikációs munkát. Később, 2013. februárja és 2014. júniusa között az akkor Balog Zoltán által irányított EMMI-nél töltötte be a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkári posztot. 2014. júniusától pedig a kormány nemzetközi szóvivőjeként dolgozott.
Kovács Zoltánt a kormányszóvivői poszton most Hollik István váltja, aki korábban a KDNP parlamenti képviselője volt, majd a 2018. tavaszi választásokat követően (amikor képviselőként nem jutott be ismét a Parlamentbe), a FIDESZ-KDNP országgyűlési frakciószövetségének szóvivőjeként tevékenykedett.
Hollik István az új kormányszóvivő; Mandiner/MTI; 2018. november 25.

SZAKMAI FÓRUM: A Belga Külügyminisztérium digitális vezetője a College of Europe-on
A posztgraduális szintű európai tanulmányok egyik kiemelkedő képzési helyének számító College of Europe (College d’Europe) az elmúlt héten a digitális diplomácia témájában tartott nyílt képzési napot.
„A diplomácia éppen elég kemény dió már akkor is, ha írott levelezés formájában, esetleg hagyományos telefonon zajlik – hát még ha bejön a képbe a Twitter és a többi közösségi média platform is” – exponálta a témát a képzési intézmény Bruges-i kampuszán megjelent hallgatóságnak Laurens Soenen, a Belga Külügyminisztérium digitális kommunikációs vezetője.
A minisztériumi szakember általános bevezetőjét követően alapvetően párbeszéd formájában zajlott a szakmai nap, és az alábbi főbb tématerületeket járta körül:

  • mennyire sikeresek a belga külképviseletek az intézmény közösségi média kapcsolatépítő-kapcsolattartó (outreach) tevékenységeinek menedzselésében?
  • mik a kormányzat elvárásai az új IKT-eszközök alkalmazásához kapcsolódóan?
  • mennyiben esik ez egybe a közvélemények igényeivel, elvárásaival (azaz, mennyiben táplálja közvélemény „fogyasztói” igénye a diplomáciai munka digitalizálódását)?
  • hogyan befolyásolja a globális digitalizációt az infrastruktúra fejlődése (például a tenger alatti kábelösszeköttetés)?

Data and diplomats: capacity development for diplomats and policy-makers in the digital age; College of Europe; 2018. november 19.

KÖNYVSZEMLE – Hassan, Nihad – Hijazi, Rami (2018): Open Source Intelligence Methods and Tools. A Practical Guide to Online Intelligence; Apress; ISBN 978-1-4842-3213-2; 2018
Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a „digitális” diplomácia messze nem a Twitterezéssel kezdődik, és az Instagramon történő fotómegosztással ér véget. Vagy, ha ott is van esetleg a kezdő, illetve végpontja, közben még ezernyi feladat, funkció, tevékenység akad a külszolgálati munkában, ahol a digitális technológiák szerepe rohamosan növekszik, valóban transzformálva a szakma egészét, annak mélységében is.
A héten egy olyan könyvet ajánlunk a friss megjelenések közül, amely jól dokumentálja ezt a folyamatot. A tudományos könyvkiadás egyik vezérhajójának számító Springer amerikai leányvállalatánál jelent meg a napokban a „Nyílt forrású hírszerzési módszerek és eszközök. Gyakorlati útmutató az online információszerzéshez.” című könyv, ami személy szerint a bibliánk lesz az elkövetkező hónapokban. A szerzőpáros, a digitális adatvédelem és adatbiztonság, és persze a híres nyílt forrású hírszerzés, azaz az OSINT elismert szakértői egy különösen jól áttekinthető, jól kezelhető könyvben foglalták össze azt, ami egy történész hallgatónak éppen olyan jól jöhet a vizsgákra készülődve, mint egy külképviselet első beosztottjának az állomáshelyén, a sikeres napi munkához.
Az Open Source Intelligence, vagy röviden OSINT hivatalos fordításánál persze a „hírszerzés” kifejezést kell használnunk, de ez egy kicsit talán túl drámai, sőt egyenesen félrevezető lehet. Jobb talán az „információ szerzés” terminus, ugyanis ezek a módszerek, eljárások, tudások (néha apró, de fontos trükkök) nem napjaink James Bondjait szolgálják. Azaz: őket is, hiszen a hírszerzőszervezetek egyes becslések szerint ma már az általuk megszerzett információ 70-80%-át nyílt forrásokból szerzik be. De, fontosak ezek a szaktudások azoknak, akiknek mindennapi munkájához elengedhetetlen a széleskörű, alapos tájékozottság. És a diplomata éppen ilyen! A diplomácia tájékozódási funkciója nyilvánvalóvá teszi ezt az információ éhséget, de a tájékoztatási feladat sem nélkülözi az információs alapokat. Az OSINT információ szerző módszerei ugyanakkor létfontosságú hátteret biztosíthatnak a diplomáciai tárgyalásokhoz – a külügyi munka másik örök funkciójához. Egy olyan világban pedig, ahol már a társas élet nagyobbik része online zajlik, ott a diplomáciai feladatkör kapcsolattartási szegmense is elképzelhetetlen az online információgyűjtés nélkül.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. november 19-november 23.

Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Hálózati eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/222
Közzététel dátuma: 2018.11.19.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő napi feladatellátásához szükséges hálózati eszközök beszerzése keretszerződés alapján.
Lásd bővebben

FFRI rendszer fejlesztési feladatai – 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/224
Közzététel dátuma: 2018.11.21.
Ajánlatkérő: Magyar Gáz Tranzit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási keret megállapodás a Magyar Gáz Tranzit Zrt. által üzemeltetett földgázszállító vezetékhez kapcsolódó FFRI rendszer fejlesztési feladatainak ellátására a közbeszerzési dokumentum műszaki tartalmának megfelelően a 2019. évben.
A Magyar Gáz Tranzit Zrt gázszállító rendszerén Szada kompresszorállomás, Balassagyarmat mérőállomás, Vecsés indító-fogadó állomás, Rád-, Romhány szakaszoló állomást felügyelő és irányító FFRI rendszer fejlesztési feladatainak ellátása.
Lásd bővebben

Felhívás – Interaktív panel, e-learning EFOP-3.2.4
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.17.
Jelen közbeszerzés célja a Klebelsberg Központ, valamint a konvergencia régió tankerületi központjai fenntartásában lévő iskolák részére összesen 3005 db interaktív panel és 1605 db mobilállvány beszerzése, üzembe helyezése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” elnevezésű uniós projekt keretében, a Műszaki leírásban meghatározott paraméterek szerint. Nyertes ajánlattevő feladata továbbá az üzembe helyezett eszközökkel kapcsolatos helyszíni oktatás, valamint az interaktív panel használatának módszertanához kapcsolódó akkreditált e-learning rendszerű képzés/továbbképzés zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer vagy e-learning keretrendszer vagy LMS) nyújtása a felhasználó részére, amely az érintettek nagy létszámára tekintettel legalább 10.000 fő konkurens felhasználó kiszolgálására alkalmas.
Lásd bővebben

Multifunkciós eszközök üzemeltetése eszközvásárlás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/226
Közzététel dátuma: 2018.11.23.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.20.
Ajánlatkérő székhelyén, telephelyein és fióktelepén, valamint a szolgáltatási tevékenységével érintett ügyfelei székhelyein és telephelyein üzemelő, a szolgáltatásba bevont, a Műszaki Leírásban részletezett berendezések üzemeltetési és karbantartási tevékenységére az elvárható legmagasabb minőségben – összhangban a gyártói előírásokkal, és a Műszaki Leírás szerinti új eszközök vásárlása, illetve meglévő eszközök cseréje.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

LIBRA6i és OLÜSZ fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/222
Közzététel dátuma: 2018.11.19.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő, az Ajánlatkérő által biztosított, – legalább 150 felhasználó munkáját támogató, Oracle Forms&Reports valamint PHP környezetben működő – Libra6i és OLÜSZ informatikai rendszereivel összefüggésben, egyedi megrendelések alapján alkalmazásfejlesztési szolgáltatásokat köteles nyújtani különösen Projektvezetői, Rendszervezői, Junior fejlesztői, Senior fejlesztői és Adatbázis szakértői feladatkörben ellátandó fejlesztésekre vonatkozóan nettó 145.300.000,- FT keretösszegben, azzal, hogy Ajánlatkérő nem vállal lehívási kötelezettséget a keretösszegből.
Lásd bővebben

Az EU Kohéziós Politikáját szolgáló EU Alapok társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztéspolitikai programok értékeléseinek készítésére, 9 részben (Tájékozatató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/222
Közzététel dátuma: 2018.11.19.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: EQUINOX Consulting Kft.; Ernst & Young Tanácsadó Kft.; KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt.; Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt.; GKI Gazdaságkutató Zrt.;T RENECON Tanácsadó és Tervező Kft.; VTK Innosystem Víz-, Természet-és Környezetvédelmi Kft.; AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.; FŐMTERV Zrt.; ZRI Závecz Research Kft.; Field Consulting Services Zrt.; AQUA Engina Kft.
Vállalkozási keretszerződés az EU Kohéziós Politikáját szolgáló EU Alapok társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztéspolitikai programok értékeléseinek készítésére, 9 részben:
1. rész: A fejlesztéspolitika KKV-kra gyakorolt hatásainak értékelése közvetlen és közvetett vállalkozási támogatások esetén
2. rész: K+F, innováció és strukturális változások értékelése
3. rész: Munkaerőpiaci- és társadalmi hatások értékelése
4. rész: Környezeti- és klímahatások értékelése
5. rész: Közszféra és közszolgáltatások fejlesztéseinek értékelései
6. rész: Infrastruktúra-fejlesztések értékelése
7. rész: Értékelésekhez közvetlenül kapcsolódó elsődleges információgyűjtés és adatelőkészítés
8. rész: Értékelések módszertani támogatása, ágazati és makrogazdasági hatások értékelése
9. rész: Értékelések tartalmi és javaslati szintézisei
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 920.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SIMI informatikai rendszerek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/222
Közzététel dátuma: 2018.11.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Delta Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási szerződés – Spektrum, Interferencia Monitoring Integráció, SIMI Mérés Vezérlő, Adó DB – Mérési Riasztás Kezelő Központ rendszerek informatikai rendszertámogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.930.000,- Ft
Lásd bővebben

CISCO garancia kiterjesztés/2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/223
Közzététel dátuma: 2018.11.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladata
(a) 94 darab eszköz tekintetében CISCO support és subscription megújítása, valamint
(b) 6 darab eszköz tekintetében CISCO subscription hosszabbítása
a közbeszerzési műszaki leírásban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 20.878.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az elj. eredményéről EKR000668802018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/223
Közzététel dátuma: 2018.11.20.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A műszaki tartalom részeként csatolt táblázatban (1. sz. melléklet.xlsx) található Cisco hálózati eszközökre garancia, támogatás (szoftverfrissítéseket is beleértve) 2019.09.30. dátumig a színkódokkal jelölt rendelkezésre állással, valamint az elvárt reakcióidőkkel logisztikai szolgáltatás nyújtása, valamint adott esetben csereeszközök biztosítása műszaki leírás szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12995.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. eredményINKA 2. kommunikációs szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/223
Közzététel dátuma: 2018.11.20.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Keiok Kft
„ Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció II. ütem” projekthez kapcsolódó marketingkommunikációs és rendezvényszervezői feladatok ellátása
A keretösszeg: nettó 18 000 000,- Ft (azaz nettó tizennyolcmillió forint)
Lásd bővebben

IKT eszközök és bútorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/223
Közzététel dátuma: 2018.11.20.
Ajánlatkérő: Hit Gyülekezete
Nyertes ajánlattevő: H-Didakt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság; Green Office Solution Üzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész: LEGO csomagok 2. rész: IKT eszközök 3. rész: Interaktív táblák 4. rész: Bútorok
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.840.675,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató hirdetmény az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/224
Közzététel dátuma: 2018.11.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai és audiovizuális eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.300.260,- Ft
Lásd bővebben

Alkalmazás monitoring szoftver (Dynatrace) licenck
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/224
Közzététel dátuma: 2018.11.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Telvice Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Licenckövetési szerződés már rendelkezésre álló Dynatrace (alkalmazás monitoring szoftver) licencekre vonatkozóan a 2019. évre.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.914.880,- Ft
Lásd bővebben

Channel Branding rendszer beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/224
Közzététel dátuma: 2018.11.21.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés tárgya: Channel Branding rendszer beszerzése 2 részben a Duna és M4 csatornák részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.969.999,- Ft
Lásd bővebben

SOC biztonsági eseménykezelő szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzési eljárás célja az Ajánlatkérő (AK) informatikai eszközeit célzó kibertámadások és a belső hálózatból induló támadások hatékony detektálása és elhárítása érdekében IT biztonsági naplóelemző és eseménykezelő szolgáltatás nyújtása (szolgáltatás).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 24.958.995,- Ft
Lásd bővebben

Szoftvereszközök beszerzése – 2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: Apertus Közszolgálati Oktatás-fejlesztési Központ Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: BIT SERVICE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ;META-INF Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.; Nádor Rendszerház Irodaautomatizálási Kft
Szoftvereszközök beszerzése az Apertus Nonprofit Kft. részére az alábbiak szerint
1. közbeszerzési rész – irodai szoftver
2. közbeszerzési rész – IT fejlesztés támogatás szoftver
3. közbeszerzési rész – Backoffice szoftver
4. közbeszerzési rész – IT fejlesztői szoftver
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.599.538,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Számítástechnikai eszközök beszerzése ME
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.; Freedom-Tech Kft
Számítástechnikai eszközök beszerzése
1. rész: 1 db laptop (erős, dedikált videokártyával), 1 db laptop (érintőképernyős, 2 az 1-ben), 1 db microszámítógép (érintőképernyős stand kialakításhoz)
2. rész: 1 db asztali számítógép (nagykapacitású prímszám kereső algoritmusok futtatására alkalmas), 1 db monitor (31,5”-os)
3. rész: 4 db laptop munkaállomás, 1 db notebook (17”-os)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.880.800,- Ft
Lásd bővebben

Szünetmentes hálózat kivitelezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: Győri Törvényszék
Nyertes ajánlattevő: REWIR Klímatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság leendő 1 db épületében szünetmentes hálózat kivitelezése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.129.063,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/226
Közzététel dátuma: 2018.11.23.
Ajánlatkérő: Echo Innovációs Műhely
Nyertes ajánlattevő: Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft.
Közbeszerzés 1. része: Összesen 94 db informatikai eszköz, gép beszerzése
Közbeszerzés 2. része: Összesen 76 db oktatástechnikai eszköz, gép beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.961.884,- Ft
Lásd bővebben

ASP IRAT szakrendszer support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/226
Közzététel dátuma: 2018.11.23.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
az ASP Központon keresztül üzemeltetett az ASP 1.0 projekt által csatlakoztatott 55 önkormányzat Iratkezelő szakrendszer működésének biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetm
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/223
Közzététel dátuma: 2018.11.20.
Ajánlatkérő: Országos Onkológiai Intézet
Teljesítés helye: Stargen EU s.r.o.
Nyertes ajánlattevő: Stargen EU s.r.o.
a beszerzés tárgya 1 db Cyberknife M6 Lung Option szoftvercsomag licensz beszerzése az Ajánlatkérő tulajdonában lévő CyberKnife robotkaros lineáris gyorsító berendezéshez, a funkcionális bővítése érdekében a fennálló kizárólagos jogok és műszaki szempontokra tekintettel.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 76.081.800,- Ft
Lásd bővebben

ÖEÁ-Cégadatbázisokból adatközlési szolg. 3évre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/223
Közzététel dátuma: 2018.11.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Bisnode D&B Magyarország Információ Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az eljárás tárgya: Szlovák, szerb, horvát és szlovén cégadatbázishoz elektronikus úton történő hozzáférés biztosítás 3 évre
Korábbi fejlesztés eredményeként a Bisnode D&B Magyarország Információ Szolgáltató Kft. által biztosított szlovák cégadatok elérhetővé váltak a NAV adattárházában, továbbá megjelenítésre kerültek a Panorama hálózat vizualizációs rendszerben, illetve az Adózói Dosszién a hierarchia kapcsolatok között.
A nyertes ajánlattevő által biztosított FTP kiszolgálón keresztül éri el a NAV az állományokat. Nyertes ajánlattevő heti gyakorisággal köteles aktualizálni az adatállományt, melyeket minden hétfőn 16:00 óráig kell feltölteni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.180.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Kiberbűnözés elleni képzési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/222
Közzététel dátuma: 2018.11.19.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Ajánlattevő által szervezett nyílt képzésekben való részvétel, képzésenként 4 fő részvételével.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett (Kbt. 75. § (1) bek. b) pont)
Az érvénytelenség indoka:
– Ajánlattevő a Frész Ferenc felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot a 2018. szeptember 20.-i hiánypótlási határidő helyett 2018. szeptember 24-én nyújtotta be arra való hivatkozással, hogy nem kapott értesítő e-mailt az EKR rendszerből, így csak később, a határidő letelte után észlelte a hiánypótlási felhívás megküldését.
Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése szerint: „Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – ha e rendeletből más nem következik – elektronikus úton, az EKR-ben történik”.
A Rendeletben foglaltak alapján ajánlattevő késedelmes benyújtásra vonatkozó fenti magyarázata nem fogadható el, mivel a kommunikáció az EKR felületén belül, és nem annak értesítő e-mailjein keresztül történik.
Lásd bővebben

rendszerelemek üzemeltetése,javítása,karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/224
Közzététel dátuma: 2018.11.21.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Vállalkozási szerződés – Számítógéptermekben üzemelő erősáramú-, gépészeti berendezések és üzemfelügyeleti rendszerelemek üzemeltetése és javítása és karbantartása 36 hónapos vállalkozási szerződés keretében
Ajánlatkérő a bontás során, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismertette a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, amely nettó 162.000.000,- Ft. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéshez, a Kbt. 75.§ (2) bekezdésének b) pontja alapján az eljárás eredménytelen.
Lásd bővebben

TE-Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: Siófoki Tankerületi Központ
Eredménytelen az eljárás a Kbt. 75. § (1) b) alapján, mert kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, valamint a 75. § (1) e) alapján is, mert nem került benyújtásra az ajánlattételi határidőig legalább 2 ajánlat.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – ICT rendszerek migrációjának előkészítésének szakértői támogatása a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 számú „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
I. szakasz: Előkészítési szakasz ICT rendszerek migrációjához szükséges felmérés, kiértékelés és tervezés metodikájának kidolgozása és az alábbi mintadokumentumok (sablonok) elkészítése: – Migráció tervezésének módszertana – Felmérési dokumentum – Kiértékelési dokumentum sablonok – Migrációs terv sablon II. szakasz: Felmérési, tervezési és migrációs szakasz Az I. szakaszban elkészített metodika és mintadokumentumok alapján komplex informatikai rendszerek felmérése, a felmérések dokumentálása, kiértékelése, és ezek alapján migrációs terveke elkészítése 3000 óra időkeretben.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás során kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, ezért ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredmélnytelennek nyilvánította az eljárást.
Lásd bővebben

Technológiai licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/225
Közzététel dátuma: 2018.11.22.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1 Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, tekintettel arra, hogy az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/226
Közzététel dátuma: 2018.11.23.
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
ATM-R szerverek
1. tétel HPE Server 2 db.
2. tétel HPE Server 10 db.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az értékelési szempontok szerint legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Sysman Informatikai Zrt.-vel szemben 2018. május 30. napján ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bek szerinti hiánypótlást és nem egyértelmű kijelentések tisztázását rendelte el (1. sz. felszólítás)Az ajánlattevő a felszólításnak nem tett eleget, határidőben nem nyújtott be Kbt. 71. § szerinti hiánypótlást, indoklást, ajánlata érvénytelennek minősül.
Az értékelési szempontra tekintettel második legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Freedom-Tech Informatikai Kft-t Ajánlatkérő 2018. július 11. napján a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti igazolások benyújtására szólította fel.Az ajánlattevő a kötelezettségének határidőben nem tett eleget, a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti igazolásokat nem nyújtotta be.
Ajánlatkérő megállapította, hogy az eljárásban az értékelési szempont szerint első és második helyre rangsorolt ajánlattevőket követően ajánlatot benyújtó, további ajánlattevők az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet mértékét meghaladó összegű ellenszolgáltatást kértek.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/226
Beszerzés tárgya: Építési beruházás
Közzététel dátuma: 2018.11.23.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Digitalizáló műhely, beléptető és biztonsági rendszer kiépítése (Országos Széchényi Könyvtár )
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolhatóan a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Ausztrália digitális (kormányzati) átalakítási stratégiája 2025-ig

„Ausztrália kormánya közzétette 2025-ig szóló, saját működésére vonatkozó digitális átalakítási stratégiáját, nem kevésbé ambiciózus célt fogalmazva meg benne, mint hogy ekkorra a világ három legjobb digitális kormányzata közé kerüljön. A humán szolgáltatásokért és digitális átalakulásért felelős miniszter előszavában – konkrét példákra hivatkozva – kiemelte, hogy Ausztrália eddig is komoly eredményeket, sikereket ért el ezen a téren. A további fejlődéshez azonban újabb konkrét célok és irányok kijelölésére van szükség, kulcsprojekteket és mérföldköveket magába foglaló és a nyomonkövetést lehetővé tevő útitervvel. Az ausztrál embereknek ma már olyan elvárásaik vannak a közigazgatással való kapcsolattartás terén, mint amit a vezető innovatív vállalatok részéről tapasztalhatnak, és ez 2025-re még inkább megváltozott igényeket fog jelenteni. Ez a közigazgatást is arra kell ösztönözze, hogy a közszolgáltatásokat a legmagasabb szolgáltatási színvonal és felhasználói élmény nyújtásával, egyszerű, rugalmas és könnyen kezelhető megoldásokkal biztosítsa. A digitális átalakítási stratégia ennek elérését megcélozva a kulcsprojekteket 2020-ig, az átalakítás fő irányait és lehetőségeit 2025-ig fogalmazza meg.

A digitális átalakítás során azokról sem feledkeznek meg, akik nem tudnak hozzáférni az új infokommunikációs technológiákhoz vagy nem tudják használni azokat, lehetővé téve a kapcsolódásukat hagyományos ügyfélszolgálaton vagy telefonon keresztül. Az új technológiák használata új kihívásokat jelent a biztonság, a magánszféra és a hozzáférhetőség szempontjából is. A kormányzat célja, hogy elnyerje az emberek bizalmát, amikor a szolgáltatások nyújtása során az adataikat kezeli. A közszférának át kell alakítania magát olyan módon, hogy illeszkedjen az új, digitális korszakhoz. Ennek érdekében lehetőséget kell adnia új ötletek és innovációk kipróbálására, a szervezeti struktúrák és szervezeti kultúra újragondolására, hogy megfelelő válaszokat tudjanak adni az emberek és a vállalkozások igényeire, szükségleteire.

Ahhoz, hogy az ausztrál közigazgatás és közszolgáltatásokat nyújtó közszférája a világ vezető digitális kormányzatai között legyen, a digitális technológiákat nagyobb fogékonysággal, kevesebb bürokráciával és jobb szolgáltatásokkal kell alkalmaznia. Ez az emberek és vállalkozások szempontjából nagyobb rugalmasságot is jelent, jobb lehetőségeket biztosítva véleményük kifejezésére és arra, hogy elköteleződjenek a számukra fontos kérdésekben.

A dokumentum szerint az ausztrál kormányzat és közigazgatás célja, hogy személyre szabott szolgáltatásokat biztosítson, egyéni szükségletekhez igazodva. Mindezt azzal a megközelítéssel, hogy elérhető legyen, amikor szükség van rá, és kimaradjon az emberek életéből, amikor nem áll fenn ilyen helyzet – vagyis minimalizálva a kormányzati, közigazgatási beavatkozást.

A dokumentum a következő három stratégiai prioritást fogalmazza meg, kellő részletességgel kifejtve (itt csak címszavakban):

  • Könnyen kezelhető közigazgatás
    • Intuitív és kényelmes szolgáltatások
    • A szükségleteket és fő életeseményeket támogató integrált szolgáltatások
    • Digitális identitás a könnyű és biztonságos hozzáféréshez
  • Jól informált közigazgatás
    • Okos szolgáltatások, amelyek az emberek által megosztott adatokhoz igazodnak
    • Nagyobb betekintés a jobb szolgáltatás érdekében
    • Bizalom és átláthatóság
  • A digitális korszakhoz igazodó közigazgatás
    • A digitális képességek bővítése
    • Modern infrastruktúra fejlesztése
    • Az elszámoltathatóság biztosítása

A precíz és részletes útiterv mellett a dokumentum öt alapelvet is lefektet, amelyeket a kormányzatnak szem előtt kell tartania a digitális átalakítás során:

  • A szakpolitikák és szolgáltatások tervezésénél az emberek igényeiből kell kiindulni
  • A megbízhatóság, szavahihetőség bizonyítása minden lépésnél
  • Partnerség és együttműködés a valóban értékes közszolgáltatások érdekében
  • Az innováció kiaknázása és alkalmazása
  • A legjobb ár-érték arányú közszolgáltatás biztosítása

Megjegyzendő, hogy ez utóbbi feltétel lényeges különbséget jelent az állami működést minél olcsóbban megúszni akaró szemlélethez képest. Jelentheti ugyan adott szolgáltatás minél költséghatékonyabb biztosítását (ésszerű takarékossággal), de azt is, hogy adott költségkeretek között is növelt értékű szolgáltatást nyújtson az állam. Ennek megvalósítására a jól átgondolt digitalizáció különösen jó eszközöket adhat a közigazgatás és közszolgáltatások irányítói és működtetői kezébe.”

Forrás:
Digital Transformation Strategy; Australia Government, Digital Transformation Agency; 2018. november [az ausztrál kormányzat digitális kormányzatért felelős ügynöksége] Roadmap (Az elérendő célok listája, 2020. júniusáig részletezve)
Vision 2025. We will deliver world-leading digital services for the benefit of all Australians; 2018. november 20. (PDF)
A stratégia HTML-ben

Kutatás-fejlesztés, 2017

„A korábbi évekhez hasonlóan a kutatás-fejlesztés 2017. évi adatait bemutató éves összefoglaló kiadványunk célja, hogy a téma iránt érdeklődő felhasználók a rendelkezésre álló legfrissebb adataink alapján részletes tájékoztatást kapjanak a K+F-tevékenységet jellemző legfontosabb mutatók (kutató-fejlesztő helyek száma, a kutatásban részt vevők tényleges és számított létszáma, a ráfordítások és a források) alakulásáról.

A kiadvány elején rövid áttekintést adunk az országos K+F-tevékenység helyzetéről, majd ezt követően külön-külön részletezzük a három – vállalkozási, felsőoktatási és államháztartási – szektor 2017. évi adatait. A kiadványhoz kapcsolódó táblázatos anyagban állnak rendelkezésre a további részletes adatok.

A kiadványban a K+F-tevékenységgel együtt az innovációra vonatkozó, a KSH által már több alkalommal végrehajtott CIS-adatfelvétel eredményeit is publikáljuk. A kétévenkénti gyakorisággal végrehajtott adatgyűjtés – hasonlóan az előző évekéhez – az Eurostat módszertani ajánlásai alapján történt. A Communitiy Innovation Survey (CIS) 2004 óta az EU valamennyi tagállamában kötelező adatgyűjtés, amelyet bizottsági rendelettel szabályoznak.”

Forrás:
Kutatás-fejlesztés, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. november 15.
Letöltés (PDF)
Kapcsolódó anyagok
Archívum
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Kutatás, fejlesztés
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Területi adatok – Kutatás, fejlesztés
Tájékoztatási adatbázis − Kutatás, fejlesztés, innováció

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2017

„A kiadvány az energiaellátás, a vízellátás-csatornázás helyzetéről, a város- és községgazdálkodási szolgáltatásokról (a városi zöldterületek, a rendszeresen tisztított közterületek nagyságáról, a települési szilárd és folyékony hulladék kezeléséről), valamint az utak hossz- és területadatairól nyújt információt. Táblázatos formában és néhány soros elemzésben ismerteti a közműellátás helyzetének rövidebb időszakra visszanyúló változásait.”

Forrás:
A települések infrastrukturális ellátottsága, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. november 9.
Letöltés (PDF)
Kapcsolódó anyagok
Archívum
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Lakás, kommunális ellátás
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Területi adatok – Lakás, kommunális ellátás
Táblák (STADAT) – Idősoros éves, területi adatok – Környezet

Magyarország számokban, 2017

„A kiadvány célja, hogy széles olvasóközönséggel megismertesse a Magyarországra vonatkozó alapvető mutatószámokat, az országra az utóbbi időben jellemző gazdasági és társadalmi folyamatokat. Az átfogó, strukturált táblázatokat, grafikonokat és infografikákat tartalmazó törzsanyag mellett kiadványunk évente változó, érdeklődésre számot tartó témát dolgoz fel.
Kiemelt témánk a visegrádi országok társadalmi-gazdasági helyzetét mutatja be.”

Forrás:
Magyarország számokban, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. november 8. (PDF)
Letöltés (PDF)
Archivum

A Big Data-adattudós és a területi statisztika

„A napjainkban zajló negyedik ipari forradalom, az ipar 4.0 idején a technológiák és az alkalmazások fejlesztése rohamléptekben halad, ami jelentős társadalmi és technológiai hatásokkal jár. A legtöbb társadalmat felkészületlenül érte ez a gyors ütemű fejlődés. Az adatrobbanás adta lehetőségek kiaknázásához fejlesztenünk kell tudásunkat, kreativitásunkat. A vállalati fejlődés számára elérkezett a Big Data-adatelemzési technológia, és a dolgok internete (Internet of Things – IoT) következtében hatalmas adatállományok keletkeznek. Az új eredmények átformálják a vállalkozások munkaerőigényét, a munkakörök tartalmát, miközben új szakmák születnek, mások eltűnnek. A Big Data-módszer alkalmazásával adattudósok készítenek előrejelzéseket.”

Forrás:
A Big Data-adattudós és a területi statisztika; Kilin Józsefné; Területi Statisztika, 2018, 58(5): 539–548; DOI: 10.15196/TS580505; 2018. szeptember 28. (PDF)

Nemzetközi összehasonlítás: Az informatikai infrastruktúra hiánya, a kulturális korlátok és a bonyolult jogszabályok akadályozhatják az online adóbevallást és -befizetést

„Az adófizetők akár 128 órát is eltölthetnek az ellenőrzéshez szükséges információk összegyűjtésével, Kína reformsorozattal segíti őket
A PwC és a Világbank-csoport által évente kiadott Paying Taxes jelentés 2019-es kiadása 190 országban hasonlítja össze a vállalkozások adófizetését. A kiadvány az egyes országokban egy esettanulmányban elemzett belföldi középvállalkozáson keresztül modellezi az üzleti adózást. A vizsgált országok összehasonlítása és adózási rangsora a linkre kattintva érhető el.

Az összesítés szerint az adóhatóságok többet tehetnének az új technológiákban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásáért annak érdekében, hogy csökkenjenek az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó terhek.

A vállalkozások adómegfeleléssel járó átlagos terhei globális szinten gyakorlatilag változatlanok a következő négy kulcsfontosságú területen: a megfeleléshez szükséges idő (237 óra); a befizetések száma (24); a teljes adómérték (Total Tax and Contribution Rate – TTCR) (40,4%); és az ún. „post-filing” mutató (59,6 a 100-ból).

Az összefoglaló tartalmazza, hogy az adózási szoftverek, a valós idejű jelentési rendszerek és az adatelemzés fejlődése hogyan alakítja át az adóhatóságok képességeit. Egyes fejlett gazdaságok tovább javították rendszereiket mind az adófizetők, mind az adóhatóságok javára, jelentősen csökkentve ezáltal az adóbevallások elkészítéséhez, benyújtásához és az adó befizetéséhez szükséges időt, valamint a befizetések számát.

A jelentés azonban megjegyzi, hogy a 2017-es javulás mértéke globális szinten viszonylag alacsony. Az a tény, hogy annak ellenére is kevés változás történt a globális átlagban, hogy a kérdéses időszakban 113 országban vezettek be adóreformokat, azt sugallja, hogy a reformok jellegüknél fogva korlátozottak (a jelentés nem tartalmazza az USA adóreformjait, amelyek 2018-ban, az adatgyűjtésünk lezárását követően kerültek bevezetésre). A jelentés azt is kiemeli, hogy az új adómegfelelési technológiák bevezetése rövid távon akár növelheti is az adminisztratív terheket, ezért bevezetésük gondos tervezést és konzultációt igényel.

Kína például az elmúlt években tartós reformsorozatot hajtott végre: egyebek mellett javították az adóhatóságok és az adófizetők közötti kommunikációt, az adóbevallások benyújtására és az adóbefizetésre új online rendszereket vezettek be, az adóhatóságok és az adófizetők képzését is javították, valamint integrálták a különböző adózási rendszereket.

Bár az elmúlt években sok ország jelentős javulást ért el az adózási rendszereiben, az eredmények azt is mutatják, hogy egyes gazdaságok nehezen tudják bevezetni az online bevallást és befizetést az informatikai infrastruktúra hiánya, a kulturális korlátok és a bonyolult jogszabályok miatt.

Az idei jelentés összességében alátámasztja azokat a trendeket, amelyek a felmérés 2004-es bevezetése óta jelen vannak:

  • A megfeleléshez szükséges idő átlagosan 84 órával, a befizetések átlagos száma 2004 óta 10,3-del csökkent, mindkettő a technológiának köszönhetően.
  • A nyereségadók 2017-ben 58 országban csökkentek, 37-ben nőttek, míg a munkát terhelő adók mértéke 17 országban csökkent és 39-ben nőtt. Az a tendencia, hogy egyre több országban csökken a teljes adómérték nyereségadó-összetevője, ugyanakkor növekednek a munkát terhelő adók, már 2005 óta minden évben megfigyelhető.
  • Az áfavisszatérítés átlagosan 19,2 hetet vesz igénybe a magas jövedelmű országokban, az alacsony jövedelműek esetében viszont több mint kétszer ennyi időt (44 hetet).

Milyen hatást gyakorol az adóellenőrzésre a szabályozás és a készségek eltérő szintje?
Az ellenőrzések időtartama és összetettsége nagymértékben eltérhet – az adófizetők akár 128 órát is eltölthetnek az ellenőrzéshez szükséges információk összegyűjtésével, bár sokak számára ez csak néhány órát vesz igénybe. Az adóellenőrök készségeinek fejlesztése létfontosságú, ha jól működő adórendszert akarunk fenntartani. Az országok 97%-a tart képzéseket az adóellenőrök számára, rendszeres képzéseket azonban csak 35%-uk nyújt.

A kormányoknak figyelembe kell venniük, hogy az új technológiák miként befolyásolják a foglalkoztatás és a nyereségtermelés jellegét és formáit, valamint az adóztatható bevételeket.

„A technológia átalakítja a rendelkezésre álló munkahelyek jellegét és a betöltésükhöz szükséges képességeket. Ez viszont valószínűleg nagyobb befektetést igényel majd a humán tőkébe, különösen a tanulásba és a fejlődésbe. Ezért létfontosságú, hogy a kormányok megértsék az előttük álló kihívásokat, valamint biztosítsák az államháztartás hosszú távú ellenállóképességét. Reméljük, hogy jelentésünket mindazok hasznosnak találják, akik érdekeltek az adórendszerek hatékonyságának növelésében, legyenek akár kormányzati szereplők, akár az üzleti élet, a tudományos élet vagy a civil társadalom képviselői” – mondta Rita Ramalho, a Világbank-csoport szakértője.

„A jelentés rávilágít arra, hogy az új technológiák – stratégiai bevezetésük esetén – milyen hatékonyságnövekedést eredményezhetnek mind az adóhatóságok, mind a vállalkozások számára. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy az adórendszerek fejlesztése nem kizárólag a technológiából következik. Az áttekinthető, koherens, jól átgondolt és megfelelően alkalmazott adórendszerek segítenek csökkenteni a vállalkozások számára az informális gazdaságról a formális gazdaság felé való elmozdulás akadályait. Ez anélkül eredményezi az adóalap kiszélesítését és az adóbevételek növelését, hogy újabb adókat kellene kivetni. Ehhez az adózási szakemberek és a döntéshozók számára biztosítani kell a megfelelő készségeket és betekintést, amiben a technológia sokat segíthet” – hangsúlyozta Andrew Packman, a PwC adótranszparenciával és adómértékkel foglalkozó csoportjának vezetője.”

Forrás:
Az informatikai infrastruktúra hiánya, a kulturális korlátok és a bonyolult jogszabályok akadályozhatják az online adóbevallást és -befizetést; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2018. november 23.
Paying Taxes 2019; PwC, World Bank Group; 2018. november (PDF)

Törvények, rendeletek

T/3610 A kormányzati igazgatásról

„…A kormányzati igazgatásról szóló törvényről szóló javaslat benyújtásával a Kormány újabb lépést tesz Magyarország versenyképességének javítása, a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb kormányzati munka érdekében, emellett a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsültségének javításáért, illetve a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselők kiemelt megbecsüléséért.

A törvényjavaslat elősegíti a hatékonyabb kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítását, a nemzetet magas színvonalon szolgáló kormányzati tisztségviselők szolgálati
jogviszonyának szabályozását, szolgálatuk nagyobb anyagi elismerését, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítését.

A javaslat rögzíti a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők típusait, és az azok tevékenységének irányításért felelős vezetőket. A javaslat rögzíti a Kormány működését, a miniszterelnök feladatait, irányítási jogköreit, a kormányülésekre, kormánykabinetekre, kormánybizottságra, testületekre vonatkozó szabályokat, a kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és megbízottak jogállását, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztériumok működési kereteit. A javaslat kiterjed a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok jogállására és szervezeti működésére. A törvény a bürokráciacsökkentéssel megteremti a kormányzati létszámgazdálkodáshoz szükséges fogalmakat és jogi kereteket, felhatalmazza a Kormányt a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyek meghatározására, és azok igénybevételének, valamint az álláshely betöltéséhez szükséges szakmai és képesítési követelmények rendeletben történő szabályozására. A javaslat kiterjed a politikai felsővezetőkre vonatkozó alkalmazhatósági és összeférhetetlenségi szabályokra, továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonyra, és a kormánytisztviselőkre, valamint a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselőkre, és kormányzati ügykezelőkre vonatkozó részletes szabályokra, továbbá az őket illető juttatásokra…”

Forrás:
T/3610 A kormányzati igazgatásról; Országgyűlés; 2018. november 20.

T/3613 Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről

„…Az előterjesztés a területrendezés korszakváltó megújítására vonatkozik, azaz az országos, valamint a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terveinek új tervezési rendszerben, egy időben történő felülvizsgálatát és elfogadását célozza meg, egyúttal hatályon kívül helyezve a vonatkozó törvényeket, azaz az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt.

Említett területrendezési tervek felülvizsgálatát az a tény indokolja, hogy a nem egyidejűleg elfogadott területrendezési tervek közt fennálló ellentmondások jogbizonytalanságot eredményeznek, továbbá a hatályos tervek a technikai fejlődésre, az ágazati szabályok módosulására, az ágazati lehatárolások pontosodására is tekintettel elavult és a településrendezési tervekkel nem kompatibilis DTA-50 alaptérképeket alkalmaznak. Az előterjesztés óriási vívmánya a különböző tervezési szinteken is egységes, a települési önkormányzatok által használt, nagyítható, az ingatlan-nyilvántartási térképet alaptérképként használó tervlapok rendszere, melyek immár teljesen átjárhatóvá teszik a terület- és településrendezés rendszerét, hozzájárulnak a területrendezési tervek hatékony érvényesüléséhez és alapvetően megkönnyítik a jogalkalmazást.

A felülvizsgálat során két fontos szempont érvényesítésére kiemelt figyelmet fordított az előkészítő: a tervezetben a jelenleg meglévő védelmi szintek nem csökkennek, illetve az a szerzett jogokat nem csorbítja, sőt további fejlesztési lehetőségek előtt nyitja meg az utat, azaz fejlesztési szemléletű. Ennek eredményeképpen a hatékony forrásfelhasználás egyik alappilléreként a jövőben a fejlesztési elképzelések és azok területi vetülete egy időben, egymásra épülve tervezhető… ”

Forrás:
T/3613 Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről; Országgyűlés; 2018. november 20.