Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nyilvánosságra hozták a Versenyképesebb Magyarországért programot, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján készült

„Nyilvánosságra hozták a Versenyképesebb Magyarországért programot, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján – többek között az MKIK részvételével – készült.
A „Program a versenyképesebb Magyarországért” című projekt a Pénzügyminisztérium gondozásában készült, a szakmai munka tekintélyes részét a minisztérium munkatársai végezték el. A tanulmány szándékaik szerint a reálgazdasági és pénzügyi tudással bíró szakemberek segítségével a külső környezet változó kihívásainak is megfelelni képes, magas potenciális növekedéssel jellemző gazdaságpolitika alapköveit rakja le.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács a 2018 tavaszán induló gazdaságpolitikai diskurzusban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tényalapú megközelítéssel olyan átfogó, több szakterületre kiterjedő gazdasági stratégiát alkosson meg, amely iránytűként szolgálhat akár a szűken vett, akár a szélesebben értelmezett szakmai közvélemény számára. A tanulmány megírását többek között azok az elemzések inspirálták, amelyek az elmúlt időszakban láttak napvilágot. Az írás különösen erősen támaszkodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Nemzeti Bank, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium e tárgykörben megjelent munkáira.

A globális gazdaság rendkívül hosszan tartó növekedési periódusa a magyar gazdaságpolitika számára komoly előrelépésre nyújtott lehetőséget az elmúlt időszakban. Közgazdász körökben azonban erős konszenzus mutatkozik a tekintetben, hogy a „jó idők” hamarosan elmúlnak, a világgazdaság egén egyre komorabb felhők gyülekeznek. A szakmai diskurzusok a kibontakozó gazdasági visszaesés időpontját és mélységét kémlelik, a különböző régiókra gyakorolt kedvezőtlen hatását elemzik. Égető kérdésként jelentkezik, hogy a magyar gazdaság miképpen fog tudni alkalmazkodni a külső körülmények kihívásaira, a megváltozó gazdaságpolitikai helyzethez, miközben a kor által diktált elvárásokra is reagálnia kell – írja bevezetőjében Varga Mihály pénzügyminiszter, a Nemzeti Versenyképességi Tanács elnöke.

Új világgazdasági korszakba léptünk, ahol a technológiai változások alapvetően alakíthatják át a munkapiacot. A világgazdaság egyre gyorsabban változik és a következő években egyre több szakértő vár lassulást. Ezért nekünk még gyorsabban kell változnunk és erősödnünk ahhoz, hogy megőrizzük a stabilitást és megvédjük 2010 óta elért eredményeinket. Az elmúlt évek sikerei adnak nekünk alapot és erőt ahhoz, hogy megkezdjük a magyar gazdaság mennyiségi fordulatának minőségi fordulattá alakítását. A munkaerőnket, a tőkénket és a tudásunkat is a jelenleginél sokkal hatékonyabban tudnánk felhasználni. A legjobb nemzetközi tudásból, hazai fejlesztésből, hazai termeléssel, hazánkból induló, a világgazdasághoz közvetlen kapcsolódási pontokkal kell felépítenünk az új magyar értékláncokat – teszi hozzá az elemzéshez Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, az NVK tagja.

A program célkitűzése, hogy a hazai gazdaság fejlődése az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal haladja meg. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok számbavételével négy olyan beavatkozási irányt azonosít, amely a jelenlegi makrogazdasági helyzetben a növekedés felgyorsulásához szükséges: az állami kiadások csökkentése, a beruházások ösztönzése, a kiszámítható beruházási környezet erősítése és a munkaerő-tartalékok kiaknázása.

A projekt néhány fontos megállapítása:

  • A foglalkoztatás terén elsősorban a veszélyeztetett korcsoportok (fiatalkorúak, kismamák, idősebb munkavállalók) esetében tűnik lehetségesnek az előrelépés, de hosszabb távon arra kell felkészülni, hogy a képzettségi szint emelésére helyeződik át a fókusz. Ebben a folyamatban jelentős szerep hárul a foglalkoztatási osztályokra, valamint a kereskedelmi és iparkamarákra.
  • A vállalkozások hosszabb távú, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolata az állami szektorral kiemelt jelentőséggel bír. A vállalati környezet átalakítása során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magasabb hozzáadott értékű termelésre.
  • A költségvetési mozgástér tágulásával az adószerkezeten belül lehetővé válik a munkára rakodó és a beruházásokat visszafogó terhek csökkenése. A kis- és középvállalkozások részére elkészített adóbevallások (2021) gyorsabb és könnyebb ügyintézéssel járnak, előmozdítva a vállalkozások jogkövető magatartását.
  • Az ismeretanyagok elsajátításában a következő időszakban a képesség-centrikus oktatásra helyeződik át a hangsúly. Ez olyan tudást feltételez, ami az elméleti összefüggések mellett a gyakorlatban is hasznosítható. A tanulók alkalmazkodóképességét a munkaadói igények erőteljes megjelenése is előmozdítja.

Forrás:
Program a Versenyképesebb Magyarországért; kamaraonline.hu/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2019. február 28.

Kinevezték a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét és tagjait

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló 2018. évi CII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva

Vágujhelyi Ferencet
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökévé,

Fauszt Zoltánt,
dr. Felső Gábort,
dr. Pap Sándort és
dr. Risztics Péter Károlyt
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjává – 2019. március 1-jei hatállyal –
kinevezem…”

Forrás:
A miniszterelnök 22/2019. (III. 1.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökének és tagjainak kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 33. szám; 2019. március 1.; 844. oldal (PDF)

1064/2019. (II. 25.) Korm. határozat a 2021–2027 programozási időszakra való felkészülés keretében új forráselosztási eszközök kidolgozásáról

„A Kormány a 2021–2027 programozási időszak sikeres végrehajtása érdekében

1. egyetért azzal, hogy a forráselosztási mechanizmus felülvizsgálata és új eszközök kidolgozása szükséges;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek bevonásával – a végrehajtási tapasztalatok, az uniós és hazai szabályozási környezet, valamint a sikeres nemzetközi példák figyelembevételével tegyen javaslatot a feltételesen visszatérítendő támogatások keretrendszerének kialakítására;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. december 31.

3. egyetért azzal, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ki kell terjeszteni az egyszerűsített elszámolási módszerek alkalmazását;

4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek bevonásával – dolgozza ki az egyszerűsített elszámolási módszerek alkalmazásának kiterjesztéséhez szükséges módszertant;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. december 31.

5. egyetért azzal, hogy az európai uniós forrásból támogatott, közvetlen vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonon megvalósítandó infrastrukturális beruházások esetén a projektek elszámolható összköltségéhez, támogatási összegéhez vagy más szemponthoz kötött független értékelemzés alkalmazásának bevezetése szükséges;

6. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek bevonásával – vizsgálja meg az 5. pont szerinti független értékelemzés alkalmazása bevezetésének végrehajtási feltételrendszerét, és erről készítsen jelentést a Kormány számára, figyelemmel az állami magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó jogszabályi környezetre is;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. augusztus 31.

7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek bevonásával – vizsgálja meg az 5. pont szerinti értékelemzés 2021–2027 programozási időszakra történő bevezetésének szabályozási feltételeit;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. december 31.

8. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek bevonásával – vizsgálja meg a 2014–2020 programozási időszakban a többlet-kötelezettségvállalások vagy a visszahulló források terhére pilot felhívás (a továbbiakban: pilot felhívás) indításának jogszabályi feltételeit, és – ha szükséges – tegyen javaslatot az érintett jogszabályok módosítására;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. március 31.

9. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy – a szakpolitikai felelősök bevonásával – vizsgálják meg pilot felhívás indításának lehetőségét a feltételesen visszatérítendő támogatási forma alkalmazásával;

Felelős: az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek
Határidő: 2019. április 15.

10. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy a 9. pont szerinti vizsgálat eredményére tekintettel gondoskodjanak pilot felhívás megindításáról a feltételesen visszatérítendő támogatási forma alkalmazásával;

Felelős: az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek
Határidő: 2019. szeptember 30.

11. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy a 10. pont szerinti felhívások lebonyolítása során szerzett tapasztalatok felhasználásával gondoskodjanak a 2021–2027 programozási időszakban megvalósítandó felhívások, projektek kidolgozása megkezdéséről.

Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2019. december 31.”

Forrás:
1064/2019. (II. 25.) Korm. határozat a 2021–2027 programozási időszakra való felkészülés keretében új forráselosztási eszközök kidolgozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1064/2019. (II. 25.) Korm. határozata a 2021–2027 programozási időszakra való felkészülés keretében új forráselosztási eszközök kidolgozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 29. szám; 2019. február; 25.651-652. oldalak (PDF)

Közigazgatás, politika

Elindult a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram

„A mai nappal megkezdődött a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram ösztöndíjasainak 7 hónapos, magyarországi programrésze. Az idei évben 50 fiatal vehet részt az összesen 10 hónapos, magyarországi és külföldi programelemet is tartalmazó képzésben, amely a gyakorlati tapasztalatszerzés lehetősége mellett havi nettó 250 ezer forintos ösztöndíjat is magában foglal.
A kormány számára prioritás, hogy a pályakezdő, magasan képzett és idegen nyelveket beszélő tehetséges fiatalok a diplomaszerzés után vonzó lehetőségként tekintsenek a közigazgatásra. Ezt a célt támogatja a kormány által 2011-ben alapított, 2018-ban pedig megújított Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram is. A program átalakításának sikerességét mutatja a pályázati eljárás során tapasztalt hétszeres túljelentkezés, amiből jól látszik, hogy a pályakezdők körében újra népszerű lett a nemzeti közigazgatási életpálya.

A pályázat célkitűzése volt, hogy a legkiválóbb, magasan kvalifikált jelentkezők kerülhessenek be a programba. Ennek teljesülését bizonyítja, hogy az idei ösztöndíjasok közül harmincegyen beszélnek kettő vagy több idegen nyelvet felsőfokon, emellett pedig jelentős számban vannak azok, akik egyetemi tanulmányaik mellett valamelyik szakkollégiumban, vitakörben, egyetemi egyesületben vállaltak tisztséget. Több olyan fiatal is bekerült a programba, aki külföldön szerezte diplomáját, de a jövőjét Magyarországon, a hazai közigazgatásban képzeli el.

Az ösztöndíjprogram keretében a résztvevők az első 7 hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél töltik. Az idei évben a legtöbb ösztöndíjast a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium fogadta. A program teljes időtartama alatt a résztvevők szakmai fejlődését színvonalas, magyar és idegen nyelvű képzések, valamint mentorok is segítik.”

Forrás:
Elindult a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram; Miniszterelnökség; 2019. március 1.
Lásd még: Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram és Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram

Végéhez közeledik a Magyar Falu Program országjáró egyeztetése

„Végéhez közelednek a Magyar Falu Program tavaly ősszel indult országjáró egyeztetőfórumai, az eddigi negyven eseményt további tíz követi a közeljövőben – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön az MTI-vel.
Gyopáros Alpár a Baranya megyei Szászváron megtartott önkormányzati szakmai fórum után elmondta: immár csaknem háromezer településvezetővel, köztük polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, jegyzőkkel és az érintett helyi önkormányzatok munkatársaival egyeztetett a kormány.

A kormánybiztos a csütörtöki fórumról szólva kiemelte, hogy az eseményt jelentős érdeklődés kísérte a Baranya és Tolna megyei településvezetők részéről, akik számos észrevétellel, kérdéssel, megjegyzéssel is éltek a Magyar falu programot illetően.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta, az országjárás éppen azért indult, hogy ezeket az észrevételeket a kormány megfontolja és beépítse az átfogó vidékfejlesztési programba, mint ahogy azt jellemzően meg is teszi. Az országjárás további tíz településen folytatódik – jelezte.

Felidézte, a Magyar Falu Program 2019-ben 150 milliárd forint támogatást kap, amelyből 75 milliárd forint pályázati úton lesz elérhető az ötezer főnél kisebb települések számára. A közszolgáltatások színvonalának emelését és a falusi életminőség javítását 18 támogatott célterület fogja át: 16-nak az önkormányzatok, kettőnek pedig az egyházak a kedvezményezettjei – tette hozzá a kormánybiztos.

A falusi útalap programelem keretében idén 430 kilométernyi állami fenntartású mellékúthálózat – három-, négy- és ötszámjegyű útszakasz – újulhat meg 50 milliárd forintos forrásból – közölte Gyopáros Alpár. Jelezte azt is, hogy a kormányzat dolgozik a következő – a lakhatási támogatást biztosító, falusi csok néven ismert – programelemen.”

Forrás:
Végéhez közeledik a Magyar Falu Program országjáró egyeztetése; Miniszterelnökség; 2019. február 28.

Megjelentek a Magyar Falu Program első pályázati kiírásai

„Az egyházi közösségeknek és a helyi önkormányzatoknak szóló két pályázati kiírással elindult a Magyar Falu Program – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a mintegy 2200 lakosú Perbál plébániáján tartott sajtótájékoztatón.

A helyszín jelzi, hogy a kormány és a helyi közösségek számára is fontosak az egyházi közösségek – mondta Gyopáros Alpár a most megjelent két kiírás ismertetésekor. Hozzátette, hogy az egyházi közösségeknél a történelmi keresztény egyházak a kedvezményezettek, hiszen a katolikusok, reformátusok és az evangélikusok számottevően vannak jelen a magyar falvakban.

A másik kedvezményezetti körhöz a helyi önkormányzatok tartoznak – folytatta -, amelyek, némi eltéréssel, azonos célterületre pályázhatnak.

Mind az egyházi közösségek, mind az önkormányzatok három-három tevékenységi körhöz kaphatnak támogatást.

Az egyházi közösségek 15 millió forintig pályázhatnak egyházi tulajdonú, de már funkciójukat vesztett ingatlanok felújítására, hogy közösségi tereket hozzanak létre. Ehhez azonban programok is kellenek – mutatott rá Gyopáros Alpár -, amelyek megvalósításához 5 millió forintot lehet elnyerni, további 3 millió forintot pedig olyan világi személy – 12 hónapon át tartó – alkalmazásához, aki a programokat szervezi.

A három célterületre összesen 23 millió forintot nyerhet el egy egyházi közösség; a kormány a költségvetésben 7 milliárd forintot különített el erre a célra. Az önkormányzati közösségi terek megújítására, újjáélesztésére további 6 milliárd forint áll rendelkezésre, s ez összességében 13 milliárd forintot jelent ebben az évben a célok megvalósítására. Számítások szerint 500-600 közösségi tér jöhet így létre – közölte a kormánybiztos.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a párhuzamosságokat szeretnék kizárni a településeken, ezért – tekintettel a nagyszámú, üresen álló egyházi ingatlanra – előnyben részesítik az egyházi pályázókat, így az önkormányzatok vezetői számára fontos lehet az egyeztetés az egyházi közösségekkel. Gyopáros Alpár kiemelte: a pályázatokkal kapcsolatos hivatalos és hiteles információk a kormány honlapján érhetők el.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kijelentette, hogy a 2010 előtti kormányok számára a magyar falu, a magyar vidék nem számított. A kormányváltás után számos intézkedés igyekezett segíteni a vidéken élők helyben maradását, s a Magyar Falu Program most ezt erősíti – mondta. Ez olyan átfogó program, amely azt üzeni, hogy a falvakban lakók élete legalább olyan fontos a kormány és a magyarok többsége számára, mint a városokban, illetve a fővárosban élőké.
„Magyarország úgy egységes, hogy nemcsak a határon túli magyarok vagy a városokban élők fontosak számunkra, hanem a vidéken, kistelepüléseken élők is” – fogalmazott az államtitkár. Soltész Miklós megjegyezte azt is, hogy a felmérések szerint a magyar emberek több mint 80 százaléka a kereszténységet értéknek tartja, a kormánynak ezért segítenie kell a plébánosok, lelkészek munkáját. Hozzátette: az egyházi felújításokkal és közösségeik erősítésével az egész település gazdagodni fog.

A Magyar Falu Program 2019-ben 150 milliárd forint támogatást kap, amelyből 75 milliárd forint pályázati úton lesz elérhető az ötezer főnél kisebb települések számára. A közszolgáltatások színvonalának emelését és a falusi életminőség javítását 18 támogatott célterület fogja át: 16-nak az önkormányzatok, kettőnek pedig az egyházak a kedvezményezettjei.”

Forrás:
Megjelentek a Magyar Falu Program első pályázati kiírásai; Miniszterelnökség; 2019. február 27.

Indul a Magyar Falu Program

„Magyarország Kormánya eltökélt a magyar vidék fejlesztése és fejlődése mellett, ezért 2018-ban meghirdetésre került a Magyar Falu Program. A pdf-fájlok a meghirdetett, letölthető pályázati felhívásokat tartalmazzák, míg a Magyar Államkincstár linkjén keresztül minden a pályázattal kapcsolatos további tudnivaló megtalálható.

A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése (PDF)
A nemzeti és helyi identitástudat erősítése (PDF)
Általános útmutató a Magyar Falu Program keretében 2019. évben meghirdetett kiírásokhoz (csak az önkormányzati pályázók részére) (PDF)
Magyar Falu Program – Pályázati lehetőségek a Magyar Államkincstár oldalán

Forrás:
Indul a Magyar Falu Program; Miniszterelnökség; 2019. február 27.

Egységes állami társaságba vonják össze az autóbuszos közösségi személyszállítás intézményeit

„A közúti közösségi közlekedés fejlesztése és az utasok magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter úgy határozott, hogy kezdődjön meg az a folyamat, melynek eredményeként egy társaságba szerveződik a VOLÁNBUSZ Zrt. és a hat regionális közlekedési központ.

Bártfai-Mager Andrea az integráció előkészítésével és lebonyolításával – a közlekedési központok teljes körű bevonása mellett – a VOLÁNBUSZ Zrt.-t bízta meg. A folyamat eredményeként egy egységes, országos szolgáltatási lefedettséget biztosító közszolgáltató társaság jön létre. Ettől a lépéstől költséghatékonyabb, szervezettebb, az utazási igényekhez jobban igazodó működést vár a tárca.”

Forrás:
Egy állami társaság végezheti az autóbuszos közösségi személyszállítást; Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter; 2019. február 28.

Márciustól kancellárok irányítják a szakképzési centrumok gazdálkodását

„A szakképzés teljes megújításának részeként holnaptól munkába állnak a szakképzési centrumok kancellárjai. A kancellári rendszer bevezetése a szakképzésben is a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodást szolgálja.
A kormány célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből. A kancellári rendszer bevezetése eredményesen támogatja a szakképzési centrumok főigazgatóit elsődleges feladatuk ellátásában, az intézmények oktatási színvonalának hatékony felügyeletében. A pályázati úton kiválasztott, felkészült kancellárok az intézmények menedzserszemléletű működtetését biztosítják, az egyre összetettebb szakmai tevékenységet gazdasági eszközökkel támogatják. A rendszer bevezetése garanciát jelent a közpénzekkel való felelős, átlátható és elszámoltatható gazdálkodásra is.

A minisztérium 41 szakképzési centrumban írt ki pályázatot a kancellári státusz betöltésére, amely 39 helyen eredményesen zárult. A kancellárok átvették megbízásukat, és a korábbi terveknek megfelelően március elsejével munkába állnak. A törvényi előírásoknak megfelelően a be nem töltött helyekre hamarosan új pályázati kiírások jelennek meg.”

Forrás:
Márciustól kancellárok irányítják a szakképzési centrumok gazdálkodását; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. február 28.

A Magyar Nemzeti Bank publikálta 330 pontból álló Versenyképességi programját

„Budapest, 2019. február 27. A magyar gazdaságot a 2010 utáni reformoknak köszönhetően stabil fundamentumok jellemzik, a gazdasági egyensúly mellett újraindult felzárkózás tartós biztosításához azonban a versenyképesség célzott javítására is szükség van. A korábbi években megkezdett versenyképességi műhelymunka folytatásaként egy átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank, amely javaslatok végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történő felzárkózását.

A 12 kulcsterületet lefedő Versenyképességi program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával. Az elmúlt években megkezdett versenyképességi műhelymunka keretében az MNB hazánk versenyképességének olyan dimenzióit is mélyebb elemzés alá vonta, amelyekre a jegybankok hagyományos makrogazdasági elemzései kevésbé fókuszálnak, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok szempontjából. A Versenyképességi program e munka szerves folytatása, amely részletesen kifejti azon intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek megvalósítása érdemben hozzájárulhat Magyarország sikeres felzárkózásához. A program kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank törvényi mandátumával összhangban a Kormány munkáját támogatandóan került sor.

A 2010 utáni egyensúlyt és növekedést biztosító gazdasági reformok megteremtették a fenntartható felzárkózás feltételeit Magyarországon. A 2010 utáni fiskális, majd a 2013 utáni monetáris politikai fordulatok stabilizálták hazánk költségvetését és növekedési pályára állították a magyar gazdaságot. A gazdaságpolitika két fő ága között 2013-tól megteremtett összhangnak köszönhetően egy olyan új gazdasági modell jött létre, amely a makropénzügyi egyensúly fenntartása mellett képes dinamikus növekedést biztosítani, és amelynek köszönhetően Magyarország a többi visegrádi országgal együtt az Európai Unió növekedési motorjává vált.

A magyar gazdaság felzárkózása akkor lehet eredményes, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet. Ennek révén 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke. Azonban a gyors növekedést mutató, fejlődő gazdaságok gyakori tapasztalata, hogy a fejlett régiókhoz képest vett növekedési többlet általában hamarabb elfogy, mint hogy utolérnék a fejlett gazdaságokat. Az elmúlt száz évben alig tucatnyi ország tudott kitörni a közepes fejlettség csapdájából. A fenntartható felzárkózás tehát nem automatikus folyamat, és megvalósítására nincsen egységes recept. Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen a legfejlettebb országok közé felzárkózni, egy versenyképességi fordulatra van szükség, ami a gazdaság számos területét érintő reformokon keresztül valósulhat meg.

A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja 12 területen 330 javaslatot tesz Magyarország versenyképességének javítása érdekében. A javaslatok mögött az a felismerés húzódik, hogy a nemzetgazdaság jelentős növekedési tartalékokat rejt, amelyek hatékony kiaknázása tartósan magasabb gazdasági növekedést eredményezhet. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok termelékenységének javulása, átlagos méretének növekedése és külföldi piacokon való versenyképességének fejlődése. A vállalatok növekedését a pénzügyi közvetítő rendszer a bankrendszer hatékonyságának javulásával és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülésével támogathatja. Magyarország legfontosabb nemzeti vagyona az itt élők tudása és képességei, ezért javaslataink kiterjednek az egészségi állapot javítására, a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekválallás támogatására is. Mindezek hátterében pedig hatékony állami működésnek kell meghúzódnia, amelyre a digitalizáció kihasználása ad lehetőséget. A javaslatok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésből indulnak ki.”

Forrás:
A Magyar Nemzeti Bank publikálta 330 pontból álló Versenyképességi programját; Magyar Nemzeti Bank; 2019. február 27.
Lásd még: A magyar felzárkózás versenyképességi reformjai és fordulatai (2019-2030); Matolcsy György; 2019. február 27.
Matolcsy György prezentációja az MNB Versenyképességi Programjáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2019. február 27-én megrendezett Gazdasági Évnyitó fórumán (PDF)

Közigazgatási, politikai informatika

E-személyivel is kiváltható a gyógyszer

„Mostantól az összes patikában kiválthatjuk az orvos által felírt gyógyszert elektronikus személyi igazolvánnyal a tajkártya helyett – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az egyszerűbb megoldás annak köszönhető, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) több mint 82 ezer kártyaolvasót bocsátott a közfinanszírozott egészségügyi intézmények rendelkezésére.

A kártyaolvasókkal könnyen kiolvassák az e-személyin tárolt tajazonosítót; ez a megoldás mostantól az ország mind a 3200 patikájában elérhető. – Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér bevezetése idején az ÁEEK térítésmentesen biztosított kártyaolvasókat a közfinanszírozott intézményeknek, ugyanez érvényes az újonnan nyíló ilyen egészségügyi szolgáltatókra is – adott minderről tájékoztatást a tárca.

A gyógyszerkiváltást a jelenlegi hazai jogszabályok szerint háromféleképpen tehetjük meg. Ha saját részre váltjuk ki a gyógyszert, akkor vagy az említett e-személyit használjuk, vagy tajkártyát és egy személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványt. Ha viszont nem saját magunknak, hanem valaki másnak váltunk ki orvosságot, abban az esetben azt csak felírási igazolással tehetjük meg, amely kinézetre éppen olyan, mint a korábbi rózsaszín vény. Utóbbival saját részre is válthatunk ki gyógyszert – ismertette az ügymenetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Mint korábban a Magyar Idők hasábjain is beszámoltunk róla, hazánkban már több mint négymillióan használják az e-személyit, amely a legszigorúbb adatbiztonsági követelményeknek is megfelel.”

Forrás:
E-személyivel is kiváltható a gyógyszer; Szilágyi Anna; Magyar Nemzet; 2019. február 27.

Mindenki által használható wifi az Orosházi Kórházban

„A rendszer elsődleges célja, hogy a betegek adatait rögzítő digitális eszközöket hatékonyan tudják használni az orvosok és ápolók.

Nemrégiben teljesen kiépült az Orosházi Kórház vezeték nélküli internetes hálózata, ezzel gyorsítva és biztonságosabbá téve az adatforgalmat. A tervezéskor azonban gondoltak a betegekre és a látogatókra is – adta hírül a kórház közleménye.

Az Orosházi Kórház fekvőbeteg részlegén néhány hete már mindenhol elérhető a vezeték nélküli internetes hálózat, amit egy EU-s betegbiztonsági pályázat keretében építettek ki. A rendszer elsődleges célja, hogy az újonnan beszerzett, a betegek adatait rögzítő digitális eszközöket hatékonyan és biztonságosan tudják használni az orvosok és ápolók.

– Ugyanakkor, ha már kiépítettük a hálózatot, kihasználtuk a lehetőséget, hogy egy ettől teljesen függetlenül működő rendszert is kialakítsunk, amin a betegek és a hozzátartozók netezhetnek ingyenesen. Ez lett a Korhaz_Guest (vendég) néven elérhető wifi hálózat – mondja dr. Duray Gergő főigazgató. Ezen a hálózaton a sávszélességet 3 Mbps letöltési sebességre korlátozták, ám ez bőven elegendő arra, hogy a mobilokon, táblagépeken honlapokat, híreket olvassanak, közösségi oldalakat böngésszenek, YouTube-ot nézzenek vagy emailezzenek.

– A Guest mellett van egy belső, dolgozóknak létrehozott zárt hálózat is, ami teljesen külön működik a nyitott wifitől. Ezt kifejezetten a kórházi munkára használják kollégáink, és ide kizárólag kétszintes azonosítással – jelszóval és regisztrált készülékkel – lehet csatlakozni, ezzel is növelve a biztonságot – tette hozzá Katona Zsolt, a kórház üzemeltetési osztályvezetője.

Aki tehát szeretne a kórház fekvőbeteg részlegén netezni, az keresse meg mobil eszközén a Korhaz_Guest hálózatot és már csatlakozhat is az internetre – ingyenesen – írták.”

Forrás:
Wifi a kórházban, bárki használhatja; Weborvos.hu; 2019. február 27.

Elindult az Agrárminisztérium új statisztikai honlapja

„Elkészült és 2019. február 27-vel elindult az Agrárminisztérium új statisztikai honlapja.
Az új honlap létrejöttének célja, hogy egy jól strukturált, felhasználóbarát, könnyen kezelhető felületről egyszerűen letölthető legyen a kívánt statisztikai adattartalom. Az adatok mellett elérhetőek még rövid statisztikai közlemények, módszertani információk, minőségjelentések, kérdőívek, valamint a minisztérium éves publikációs naptára is.

Publikálásainkkal szeretnénk reális képet adni az agrárgazdaság és a környezetvédelem öt szakterületéről: az agrárhitelezésről, az erdőgazdálkodásról, a vadgazdálkodásról, valamint a levegőtisztaságról és a védett természeti területekről.

Reményeink szerint az új honlap, amelyet eddigi tapasztalataink és a felhasználók kérései alapján terveztünk, megkönnyíti a gyakorlati szakemberek, a kutatók, az oktatók és a szélesebb közvélemény információhoz jutását.[Agrárminisztérium]”

„Köszöntjük Önt, kedves Felhasználó, az Agrárminisztérium új statisztikai oldalán!

Az új honlap megalkotását az a cél vezérelte, hogy minél inkább felhasználó barát, jól átlátható és könnyen használható felületen jelenítsük meg a statisztikai tartalmakat.

Mivel mai, felgyorsult világunkban egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy téma alapos körbejárása, oldalunkon próbáltuk ezt visszatükrözni. Ezért a puszta adatközlés mellett, nagy hangsúlyt fektettünk egy olyan széleskörű tartalom megjelenítésére is, amely magában foglalja a statisztikák módszertani leírásait, az adatgyűjtő kérdőívek megjelenítését, az adatminőséget bemutató jelentéseket, valamint rövid statisztikai közleményeket.

Reményeink szerint az új honlap, amelyet eddigi tapasztalataink és a felhasználók kérései alapján terveztünk, kielégíti majd az összes felhasználó igényeit, legyen az gyakorlati szakember, kutató, diák, vagy érdeklődő.

Publikálásainkkal szeretnénk reális képet adni az agrárgazdaság és a környezetvédelem öt szakterületéről: az agrárhitelezésről, az erdőgazdálkodásról, a vadgazdálkodásról, valamint a levegőtisztaságról és a védett természeti területekről.

Egy „indulás” mindig sok izgalmat hordoz magában, elsősorban azt a kérdést, hogy milyen lesz, jól fog-e működni, jó irányban indultunk-e el, a felhasználók elégedettek lesznek-e, vagyis, hogy elképzeléseink megállták-e a helyüket.

Ezért mérjük oldalunk látogatottságát és kérjük a tisztelt Felhasználót, hogy a megadott elérhetőségen – agrarstatisztika@am.gov.hu – bizalommal jelezzék felénk észrevételeiket, javaslataikat.[Agrárstatisztika]”

Forrás:
Elindult az Agrárminisztérium új statisztikai honlapja; Agrárminisztérium; 2019. február 28.
Az Agrárminisztérium statisztikai információi; Agrárstatisztika

Hogyan hozzunk jó döntéseket? – A részvételi demokrácia jó gyakorlatai Barcelona és Helsinki példáján

„A február 22.-én a Cervantes Intézetben megrendezésre kerülő műhelykonferencián az érdeklődők a részvételi demokrácia két bevált, innovatív gyakorlatát, a Barcelonai Önkormányzat IT-részlege által fejlesztett, nyílt forráskódú Decidim (mi döntünk) szoftver magyar változatát és a Helsinki Önkormányzatnál létrehozott részvételi társasjátékot ismerhették meg, valamint megtudhatták, milyen előnyökkel járhat a két közigazgatási innováció alkalmazása a magyar viszonyok között (1. ábra). A program az eDemokrácia Műhely Egyesület “Önkormányzati integritás megerősítése” című projektjének részeként valósult meg.

A rendezvénynek nem csak a témája volt innovatív, hanem lebonyolítása is, mivel jórészt videókonferencián jelentkeztek be az előadók.
A Decidim szoftvert Madarász Csaba, eDemokrácia Műhely Egyesület tagja mutatta be (2. ábra).

A legtöbb ember egy olyan demokratikus városban szeretne élni, ami a lakosok igényeire van szabva, és ahol az ott élők is részt vehetnek a döntések meghozatalában. A Decidim szoftver és a részvételi társasjáték is ennek megvalósításához nyújt segítséget.
A Barcelona által kezdeményezett, nyílt forráskódú szoftver bárki által használható szabad eszköz, Helsinki pedig a részvételi társasjátékot creative commons licence alatt teszi elérhetővé, így biztosítva a jogszerű újrafelhasználást bárki számára.

Helsinki innovációs táblás játékának lényege egyrészt, hogy az önkormányzatnál dolgozók felismerjék a részvétel fontosságát, másrészt, hogy az állampolgárok bekapcsolódhassanak a költségvetés döntési folyamatába (3. ábra). Ez utóbbira a kávézókban és egyéb közösségi helyeken elérhető játékon keresztül nyílik lehetőségük.

Fernando Pindao Sanchez, Barcelona részvételi biztosa a Decidimet, és fejlesztésének, bevezetésének hátterét mutatta be (4. ábra). Elmondta, hogy régen a városok háttérszerepet töltöttek be, mert a politika államszinten folyt, viszont az elmúlt időben a demokráciát javító kezdeményezések város szinten merültek fel. Barcelonában a nyílt forráskódú online szoftvert már 24000-ren használták arra, hogy észrevételeket tegyenek. A demokrácia minőségének javításán három szinten dolgoznak, melyből az első szint az egyéni, a második a közösségi, míg a harmadik pedig a politikai szint. Az online platformot azért hozták létre, hogy mindenki részt vehessen a döntések befolyásolásában. Erre két irány kínálkozik: az emberek közvetlenül kifejthetik véleményüket, vagy befolyásolhatják a politikai döntéseket valamilyen szinten. Mivel sokan most találkoznak először ilyen innovációkkal, ezért szakképzéseket, tanfolyamokat is indítanak, ahol a lakosság minden tagja megtanulhatja használatukat.

Hettonen Katja Maaret, Helsinki digitális projektmenedzsere a Decidim használatáról és a részvételi társasjátékról beszélt Helsinkire vonatkozóan (5. ábra). Helsinki városvezetése észrevette, hogy a lakosok is részt szeretnének venni a döntések meghozatalában, ezért bevezettek egy új részvételi döntéshozatalt, melynek lényege, hogy a folyamat elején az állampolgároktól a szoftver segítségével begyűjtik a javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a költségvetés egy meghatározott, előre elkülönített részét hogyan költsék el. (Minden kerület lakosságszámmal arányos összeget kap) Helsinkiben három hét alatt több mint 1000 javaslat érkezett be, melyeket a város belső szakértői értékeltek, az arra érdemes javaslatokat megtartották. A kezdeményezés újszerűsége miatt még most tartanak a tervezési fázisnál, ahol a megtartott javaslatokat továbbfejlesztik és megtervezik megvalósításukat. Ezt egy szavazás fogja követni, amely során a lakosok arra a projektre adhatják le voksukat, amelyik szerintük a legpozitívabb hatást gyakorolná életükre. Ezután pedig indulhat a nyertes projektek megvalósítása.
Ezen rendszerek esetén is felmerülhet az adatok biztonságának, szavazatok jogosságának, illetve összességében a jogi háttérnek a kérdése, de mint a műhelykonferencián kiderült, erre is nagy figyelmet fordítanak, és a rendszer biztonságosnak és sikeresnek mondható.

Az eDemokrácia Műhely Egyesületet belekezdett a hazai implementációba, mind a Decidim szoftvert, mind pedig a társasjátékot illetően, és igyekszik a hazai önkormányzatokkal megismertetni ezen innovációkat.
A http://d.edemokracia.hu/ honlapon minden érdeklődő bővebb információt kaphat a szoftver működéséről és használhatóságáról.”

Forrás:
Hogyan hozzunk jó döntéseket? – A részvételi demokrácia jó gyakorlatai Barcelona és Helsinki példáján ; Domokos Csenge; Budapesti Corvinus Egyetem, GEO Intézet; 2019. február 26.
Szabad és Nyílt Forráskódú részvételi demokrácia szervezetek és városok számára; Decidim
Free Open-Source participatory democracy for cities and organizations; Decidim
decidim/decidim: The participatory democracy framework. A generator and multiple gems made with Ruby on Rails; Github

Informatika, távközlés, technika

Agilitás a projektekben – divat vagy érték?

„Agilitás. Van, aki szitokszóként használja. Van, aki csodafegyverként emlegeti. A valósághoz az áll talán a legközelebb, aki elismeri, hogy az agilis irányzatoknak vannak értékeik, de nem lehet minden esetben ezt a megközelítést alkalmazni.

Az agilitás definiálása sokszor problémát okoz. Nem­egyszer halljuk, hogy „napi standupjaink vannak, tehát agilisan működünk”, vagy „nálunk nincs szükség tervezésre, mert agilisak vagyunk”. Nem attól lesz valami agilis, hogy naponta egyeztet a csapat, agilis irányzatok során is kell tervezni.

Amit a fenti kijelentések eredményeznek, az a káosz előszobája.
Az agilitás egy gondolkodásmód, több elemében eltér a hagyományos irányzatoktól. Alapértékeit nagyon jól leírja az agilis kiáltvány. Ez egy értékközpontú gondolkodásmód, amely a megrendelő (legyen az belső vagy külső) elégedettségét, a vele való közvetlen, partneri viszonyt és a magas minőségű, de csak ténylegesen értéket jelentő (azaz használt) eredménytermékeket helyezi előtérbe. Az agilis irányzatok kiemelten hangsúlyozzák az együttműködést, az autonóm, önszerveződő csapatokat, illetve a folyamatos visszajelzést.

Az agilitás nem egy módszertan, bár valóban léteznek módszertanok, megközelítések (például Scrum, eXtreme Programming, Kanban, Scrumban, Lean termékfejlesztés), amelyek alapjai az agilis értékek és gondolkodásmód. Tekintettel arra, hogy az alapértékekben a folyamatok, a működés csapat általi folyamatos fejlesztése is szerepet kap, nincs egy tökéletes, mindenhol működő útja az agilis projektműködésnek.

Manapság a szervezetek életét folyamatos változás nehezíti.
Egyre gyakrabban változnak a projektkövetelmények és az elvárások akár a projekt elindítása után is. Aki nem képes megfelelően reagálni ezekre a változásokra, lemarad, sikertelen lesz. A megrendelők egyre többet szeretnének egyre kevesebb idő alatt és egyre olcsóbban. Ez természetesen a hármas korlát elmélete szerint nem megvalósítható, az azonban kiemelten fontos, hogy a megrendelők minél elégedettebbek legyenek.

Az agilitás egyik alapvető célja, hogy az ügyfél-elégedettséget tovább növelje folyamatos együttműködés, visszajelzés és szállítás mellett úgy, hogy a menet közben felmerülő változásokra is lehessen reagálni.

Az agilis irányzatok tehát értékközpontúak, törekednek arra, hogy ne fölösleges funkciókat, képességeket fejlesszünk, hanem valós értékteremtésre koncentráljunk. A teljes képhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy az agilitás mára divatos, minden problémára megoldást sejtető kifejezés lett, ami természetesen nem fedi a valóságot. Az agilitásnak, illetve a hagyományos projektmenedzsment-irányzatoknak is vannak értékes elemeik.

Az emberekhez, az elvárt végtermékhez, illetve a környezethez leginkább illeszkedő megközelítést kell alkalmazni.

Önmagában attól nem lesz egy projekt sikeres, hogy agilisan próbáljuk megvalósítani.
Sok esetben a hibrid megoldás, több irányzat vegyes alkalmazása vezethet sikerre, ám itt is kiemelten fontos a jó csapat, hiszen önmagában a jól megválasztott módszertan egy alulmotivált, képzetlen csapattal nem fogja az elvárt eredményeket hozni.

A hagyományos irányzatokat korábban a vízesés modell szinonimájaként kezelték, azonban a projektmenedzsment-szakma fejlődése során ez is folyamatosan alakult. Gyakran hallani iteratív vagy inkrementális projektekről is, amelyek az agilis irányzatok bizonyos elemeit már alkalmazzák, mégsem nevezhetők tisztán agilis projekteknek. Annak érdekében, hogy ezeket a megközelítéseket elhelyezhessük a projektmenedzsment-irányzatok világában, két dimenziót érdemes vizsgálni. Egyrészt azt, hogy milyen gyakran tudunk működő részterméket szállítani, bemutatni a megrendelőnek. Másrészt pedig, hogy mennyi és milyen mértékű változásra számítunk a projekt terjedelmét, illetve a követelményeket illetően.

A Project Management Institute (PMI), a világ legnagyobb projektmenedzsment-szakmai szervezete által is elfogadott megközelítés szerint az inkrementális projektek során viszonylag fix elvárásoknak kell megfelelni, azonban a végtermék vagy szolgáltatás részenként is átadható (például egy modulonként bevezetésre kerülő vállalatirányítási rendszernél). Az iteratív megközelítésnél a várható változás nagymértékű ugyan, de az átadás jellemzően egyszer vagy ritkán történik. A vízesés, prediktív irányzat során nem változó követelményekre és kevesebb átadás-átvételre számíthatunk, jellemzően a projekt végén (amikor például az ingatlanfejlesztő az előre meghatározottak szerint átadja a vevőknek az ingatlant).

Az agilis irányzatok ezzel szemben iteratív és inkrementális elemekre épülnek, azaz rendszeresen ismétlődő iterációkon keresztül és azok végén kézzelfogható eredmények átadásával valósulnak meg.
Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy egyszerűen eldönthető, érdemes-e az agilis irányzatokat választani, azonban a fenti szétválasztás egy fontos dolgot nem vesz figyelembe: az emberi tényezőt, amit minden esetben célszerű szem előtt tartani.

A projektmenedzsment nem explicit tudomány, így soha nem lesz egy adott lépéssorozat, amivel a projektek minden esetben sikeresek lesznek. A módszertanok segíthetnek kereteket kialakítani, azonban még napjaink egyre erősebb robotizálása mellett is leginkább emberekkel kell együtt dolgoznunk, akiket motiválni, támogatni, fejleszteni is kell a siker érdekében.

Az agilis projektmenedzsment tehát valóban értékes megközelítés lehet, de nem mindenáron kell alkalmazni. Akadnak olyan helyzetek, amikor a hagyományos vagy hibrid megoldások jobbak. A jövőben olyan projektportfóliók és szervezetek lehetnek sikeresek, amelyek minden irányzatról megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek, és a helyzettől függően képesek azokat alkalmazni.[A szerző a ProMan Consulting Kft. ügyvezetője, vezető tanácsadó.]”

Forrás:
Agilitás a projektekben – divat vagy érték?; Czimbalmos Zsolt; Világgazdaság; 2019. február 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tudásmegosztással erősíti az állami vállalatok közpénzfelhasználásának hatékonyságát a Közbeszerzési Hatóság

„Kiemelt programot indított a Közbeszerzési Hatóság annak érdekében, hogy tudásmegosztással erősítse a hazai állami vállalatok hatékonyságát a közpénzek felhasználása terén. A szervezet az edukációs program első lépéseként Közbeszerzési Akadémiát szervezett az állami vállalatok felsővezetői számára, amelynek keretében a legfrissebb, közbeszerzésekkel kapcsolatos szakmai ismereteket, jó gyakorlatokat osztották meg a rendezvényen résztvevő 150 topmenedzserrel.

Az állami vállalatok közpénzfelhasználásának hatékonyságát, ezáltal a cégek ésszerű és átlátható gazdálkodásának erősítését célozza a Közbeszerzési Hatóság által indított kiemelt edukációs program, amely a Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel kötött stratégiai együttműködés keretében valósul meg.

A program célja, hogy a magyar állami vállalatok közbeszerzési területtel foglalkozó vezetői, szakértői számára folyamatos továbbképzést és tudásmegosztást biztosítson, melynek keretében a Közbeszerzési Hatóság szakemberei a közbeszerzésekkel kapcsolatos legfrissebb hazai és nemzetközi jogi, szakmai és piaci ismereteket, jó gyakorlatokat, tapasztalatokat osztják meg a költségvetési forrásból gazdálkodó cégek illetékes vezetőivel.

Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a konferencia megnyitóján kiemelte: „A magyar állami vagyon mértéke meghaladja a 16 ezer milliárd forintot, ennek növelése közös érdekünk, ez pedig közbeszerzések által valósulhat meg. Ezek az eljárások életünk meghatározó részei, tehát végig kell gondolnunk, hogyan lehet őket az értékteremtés szolgálatába állítani. A Közbeszerzési Hatóságot kiemelt partnerünknek tekintjük, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szervezet képes életszerű párbeszédet folytatni a vállalatvezetőkkel – ez segít abban, hogy az eljárások egyszerre legyenek jogszerűek és hatékonyak. Kiemelt közös célunk, hogy a magyar állami vállalatok mind szemléletben, mind cégkultúrában, mind a szakmai munka minőségében és a gazdálkodás hatékonyságában elérjék, és esetlegesen meg is haladják a versenyszférában tapasztalható legmagasabb színvonalat.”

Rigó Csaba Balázs köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a hirdetményeket két munkanapon belül lektorálják, és igény szerint a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését is elvégzik. „A hozzánk beküldött állásfoglalások gyors megválaszolásával szintén elő tudjuk segíteni az eljárások jogszerű lefolytatását” – tette hozzá a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

„A Közbeszerzési Hatóság munkatársai elkötelezettek abban, hogy a közbeszerzési piac szereplőit folyamatos tudásmegosztással támogassák. Ennek érdekében hoztuk létre a Napi Közbeszerzés nevű mobilapplikációnkat, és ennek jegyében indítottuk el 2016-ban a Közbeszerzési Akadémiát, amelynek keretében rendszeresen szervezünk szakmai konferenciákat, workshopokat egy-egy specializált szakterületre fókuszálva. Emellett idén Közbeszerzési Értesítő Plusz címmel ingyenes, online elérhető szakmai folyóiratunkat is elindítottuk, amelyben havi rendszerességgel publikálunk tudományos igényességű, szakmai cikkeket a közbeszerzési piac hazai és nemzetközi aktualitásai kapcsán, ezzel is elősegítve a közbeszerzési szakemberek ismereteinek naprakészen tartását” – fogalmazott Rigó Csaba Balázs.

Dr. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a százszázalékos állami tulajdonban lévő cégcsoport évi 140 millió utast szolgál ki. Kiemelte, hogy a magyar ipar erősítése érdekében fel kell készíteni a beszállítói piacot, hogy a magyar hozzáadott érték még meghatározóbb legyen. Hozzátette, büszkék arra, hogy a vállalat az idei évben még csak egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, valamint elismerését fejezte ki a Közbeszerzési Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége kapcsán.

Dávid Ilona, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában kiemelte: a társaság legfontosabb üzletpolitikai célja, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson, amivel még versenyképesebb alternatívát kínálhat az egyéni közlekedéssel szemben. A hatékonyságnövelés fő eszközei közé tartoznak a vállalati stratégia megvalósítását segítő közbeszerzések. .

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója előadásában arról számolt be, hogy nemzetközi környezetben is nagyon innovatív vállalatnak számítanak, az elmúlt bő egy évtizedben mintegy 25 nagy volumenű fejlesztési beruházást valósítottak meg. Rendkívül fontosnak tartják a stabil jövőképet és stratégiát, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az erős belső szabályozottságra, különösen a beszerzésekre vonatkozóan, amelyek támogatják a felelős gazdálkodást.”

Forrás:
Tudásmegosztással erősíti az állami vállalatok közpénzfelhasználásának hatékonyságát a Közbeszerzési Hatóság; Közbeszerzési Hatóság; 2019. február 26.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 4.

India és Pakisztán: a közösségi média is hozzájárult a feszültség szításához
A mögöttünk maradt héten, ugyan mi más, a Trump és Kim Dzsongun közötti újabb találkozó tartotta lázban a világ közvéleményét, és ezen nem változtatott az sem, hogy az egyébként szimbolikus helyszínen, Hanoiban megtartott tárgyalások meglehetősen hirtelen értek véget. Sőt. E közben – szinte a valahol a hátsó sorban, messze a világmédia rivaldafényeitől – két régi geopolitikai rivális, India és Pakisztán több mint két emberöltőre visszatekintő ellenségeskedése ismét izzásig forrósodott. Mi közben még a külpolitika iránt kevéssé érdeklődők is jól tudják, hogy itt nem babra megy a játék, hiszen két nukleáris hatalom feszül egymásnak, a közfigyelem ingerküszöbét láthatóan csak nehezen érte el az, hogy az indiai szubkontinensen ismét eldördültek a fegyverek.

Pedig, a két szembenálló fél konfliktusát ezúttal egy új elem is kísérte. A jelek arra mutatnak, hogy a hagyományos fegyverzet bevetése, és persze az atomfegyverekkel való néma fenyegetés mellé felzárkózott a modern korra jellemző információs hadviselés is. A – NATO-térfélen – sokat emlegetett „hibrid háború”, vagy, ahogy az oroszok mondják, a „non-lineáris harcmodor”. A két ország, éppen a közfigyelem megragadása érdekében, meglehetősen nagy elszántsággal vetette be a korszerű infokommunikációs eszközök és csatornák kínálta lehetőségeket: miközben a valóságos világban támadó repülőgépek vívtak egymással légi harcot, hasonlóan felforrósodott a légkör az online terekben is. Indiában és Pakisztánban egyaránt szinte pillanatok alatt elöntötték a közösségi média platformjait, közösségeit és tereit a kirobbant fegyveres összecsapáshoz kapcsolódó hírek – és főleg álhírek. A Facebookon, Twitteren egymás után jelentek meg a bombázásokról, légi összecsapásokról, lelőtt harci eszközökről és elfogott pilótákról szóló képek és videók. Ezek jókora része szimpla hamisítás volt, némelyikük egészen gyatra tákolmány, mégis szinte percek alatt izzásig hevítették az online fórumokat. Indiai posztolók csak úgy ontották magukból a romos épületekről, lerombolt infrastruktúráról beszámoló felvételeket, bizonyságul a pakisztáni területekre átcsapó indiai légierő hatékonyságára. Az állítólagos terrorista kiképzőtáborok romjairól készült fotókról és mozgóképekről azonban hamarosan kiderült, hogy egy 2005-ös kasmíri földrengés során készültek. Ahogy mind jobban elszabadultak az indulatok a virtuális terekben is, pakisztáni médiahasználók körében meg a lelőtt indiai vadászgépek pilótáiról készült felvételek kezdtek futótűzként terjedni. Csak, hát, ezekről is kiderült, hogy hamisítványok: hetekkel korábban készültek, egy katonai légi bemutatón lezuhant indiai harci gép pilótáiról.

A korszerű csatornákon terjesztett álhírek, a tervszerűen és összehangoltan működtetett kiber-dezinformáció jelensége egyébként nem ezzel a szomszéd várak közötti fegyveres összetűzéssel bukkant fel a szubkontinensen. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, de India az informatika, és persze az információs technológiák használatának is az egyik világnagyhatalma. És ehhez járulnak még az óriási népességből fakadó, elképesztő nagyságrendek. Indiában, jó ha ezt felidézzük, mintegy 450 millió okostelefon felhasználó él, mozog, dolgozik, csetel, és jelentős részük az online csatornákról, elsősorban a közösségi médiáról beszerzett információkból tájékozódik. Nem egy hirtelen kirobbant zavargás, lincselés hátterében – mobil eszközökön terjesztett – álhírek húzódtak meg az elmúlt években.

Ne csodálkozzunk hát, hogy az álhír probléma, az online terjesztett és terjedő dezinformációk diszruptív ereje már egy ideje nagyon is aggasztja a szubkontinens szakértőit és döntéshozóit. A digitális óriáscégek sokszor kétarcú hozzáállása, nehezen átlátható, és kétes eredményű cenzúrásban kimerülő ellenlépései nem nyugtatják meg túlságosan az aggódókat. Indiában ezért sokan attól tartanak, hogy az idén májusban esedékes választásokhoz kapcsolódva a politizált álhírek özönvízszerűen boríthatják el a hatalmas országot
Social media fake news fans tension between India and Pakistan; Sankapal Phartiyal; Reuters; 2019. február 28.

Harcban az online csőcselékkel
Az indiai-pakisztáni online álhírháborúról szóló fenti hírünkhöz kapcsolódik az Axios elemzőcég egyik érdekes írása is. Mármint, ahhoz a mozzanathoz, hogy az online dezinformáció jelensége miatt aggódókat egyre kevésbé nyugtatják meg az álhírek terjedésében egyébként pénzügyileg nagyon is érdekelt digitális nagyvállalatok gyengécske fogadkozásai a platformjaikat elárasztó infoszenny eltakarítására.

A reputációjukért aggódó nagyvállalatok egyre szélesebb köre, látva a politikailag motivált online álhírtámadások terjedését, az infokommunikációs tanácsadói vállalati körben keres védelmet a Facebookon és Twitteren ellenük szerveződő online csőcselék távoltartására. Új, feltörekvő cégek kínálnak hatékony megoldást az ellenséges online kampányok miatt egyre gyakrabban aggodalmaskodó nagyvállalati marketing főnököknek és vállalatvezetőknek. Az egyik ilyen ígéretes feltörekvő a New Knowledge nevű austini tanácsadó cég, amely az infokommunikációs szakma néhány sztárszakemberét szerződtette le. Azt mondják, érdemes még figyelni az izraeli Morpheus startupra. A cég egy a közelmúltban publikált jelentésével hívta fel magára az online reputációjukért aggódó vállalatvezetők figyelmét. A tanulmányban több „politikai motiváció alapján” kritikus szervezetet „lepleztek le”, amelyek nagyvállalatok működését (és különösen azok etikusságát) kritizálják online kampányaikban. A formálódó új üzletághoz aztán szívesen kapcsolódnak régebbi, már bevezetett cégek is, mint például a ZeroFOX, amely a közösségi médiaterek monitorozására szakosodott.

Az online információs kampányok „elhárítására” szerveződő és ajánlkozó tanácsadók ténykedésével azonban – hívja fel a figyelmet az Axios elemzője – van egy súlyos gond: a vállalatok online hitelének rontására, a cégek lejáratására indított összehangolt, rosszindulatú mocskolódó kampányok, és a valóságos elégedetlenkedők által szervezett és működtetett, hiteles kritikai fellépés között vajmi nehéz megtalálni a keskeny elválasztó mezsgyét. Például a Morpheus cég említett jelentésében feldolgozott esetben – a NIKE vállalat ellen szervezett online kampány kapcsán – az Axios szakembere úgy véli: a virtuális terekben kibontakozó fellépés mögött nem valamiféle rejtélyes „ellenerő” állt, hanem a sportszergyártó cég reklámgyakorlatával elégedetlen, azt kritizáló valóságos civil szereplők, magyarán legitim protestálók álltak. Az online kampányelhárító tanácsadók azzal is érvelnek: a virtuális mezőkben egy-egy vállalat elleni fellépést szervezők igen gyakran egyfajta „aszimmetrikus hadviselést” folytatnak. A néha alig maroknyi kritikus, a digitális technológiák révén, a valóságosnál sokkal nagyobb tömegnek tudja mutatni magát, s így képes hamis módon kelteni egy széles társadalmi összefogás látszatát. A kampányok szervezői – valóságos személyek által üzemeltetett, vagy online robotok által mozgatott – közösségi média fiókok nagy tömege révén indokolatlan mértékben képesek terjeszteni az üzeneteiket, és ez által, a közvéleményt megtévesztve, a valóságos súlyukat messze meghaladó nagyságú társadalmi kritikát képesek felvonultatni egy-egy célkeresztjükbe vett vállalat ellen.

Két tanulság bizonyosan levonható ebből a cikkből. Az első az, hogy az „információ saját, önös célokra történő felhasználása” (hogy ilyen finoman, és összegzően fogalmazzuk meg a jelenséget), nem szorítkozik, hogy is szorítkozna, a társadalmi valóság egyetlen szegmensére: eléri az a gazdaságot, a politikát, a magánszférát – és természetesen a külkapcsolatokat, azaz a diplomáciát is. A második pedig az, hogy ahogy a „védelem” minden más szektorában (az ingatlan őrzéstől a személyvédelemig) is virágzik a magánvállalkozások kiterjedt ökoszisztémája, úgy hamarosan az információs védelem terén is gyakorta találkozunk majd velük. Nyelvbotlásról itt nincsen szó: ahogy az informatikai védelem ma már evidens a céges világban, hamarosan vélhetően ugyanilyen magától értetődő lesz az információs támadások elleni védekezés is.
Battling the Online Mob; Kaveh Waddell; Axios Future; 2019. február 28.
A cikkben említett Morpheus-féle jelentés itt olvasható: Study of an Influence Operation Targeting Nike; Morpheus Cyber Security

Ha senki sem hallgat ránk, akkor mi értelme van az egésznek? Digitális törésvonalak az amerikai diplomáciában
Úgy tűnik, az USA Külügyminisztériumán, illetve a szélesebben vett amerikai kormányzaton belül a digitális diplomácia alkalmazása továbbra is megosztja a diplomatákat. A témáról most a CNN tévécsatorna számolt be, amely – a tisztánlátás érdekében ezt célszerű szem előtt tartani – gyakorlatilag a választási kampány kezdete óta folyamatos hadiállapotban áll Donald Trump-pel, és ez mit sem változott az elnök beiktatása óta. Sőt! A szembenállás igazi háborúvá mélyült, és ezt a tévéállomás híreinek tanulmányozásakor érdemes figyelembe venni.

A tévécsatorna az Iránnal kapcsolatos amerikai külpolitikai megnyilvánulások, és különösen a digitális diplomácia csatornáin megosztott üzenetek kapcsán utal egy az amerikai külügyi kormányzaton belüli éles szakadékra. Az USA Külügyminisztériumában dolgozó „hivatásos diplomaták” – állítja a CNN – egészen máshogyan ítélik meg a „politikai kinevezettek”, illetve az elnöki stáb külpolitikával foglalkozó tisztségviselőinek kommunikációs gyakorlatát. A „hivatásosok” célszerűtlennek, hatástalannak, vagy egyenesen veszélyesnek tartják – a kormányzattal szemben erősen kritikus tévécsatorna szerkesztője szerint – az új elnök hivatalba lépése óta bekerült külügyi vezetők (akiket a CNN embere következetesen „politikai kinevezetteknek” hív) közösségi média politizálását. Úgy vélik, hogy a Facebookon, vagy még gyakrabban a nemzetközi kapcsolatokban előszeretettel használt Twitteren továbbított üzenetek megakadályozzák egy valóban „komoly szankciós politika” kibontakoztatását Iránnal szemben. Példaként említik azt a tavaly novemberi Twitter-üzenetet, amelyben az elnök, a népszerű sorozat, a Game of Thrones egy képkockáját felhasználva üzente meg az iráni vezetésnek, hogy nem menekülhetnek az újabb szankciók elől. De, említik az új nemzetbiztonsági főtanácsadó egyik napokban megosztott tweet-jét: John Bolton az iráni vezetőnek Ali Khameini ajatollahnak hívta fel a figyelmét arra, hogy „sok évfordulót már aligha ünnepel majd” az iráni állam élén. A Trump-féle külügyi vezetők álláspontja pragmatikus: „Ha senki sem hallgat ránk, akkor mi értelme van az egész külpolitikánknak? Olyasmire van szükségünk, ami az embereket kizökkenti a tespedtségből. Ha nem tudjuk megragadni a figyelmüket, akkor nem tudjuk érvényesíteni a politikánkat.” Ez talán úgy hangzik, ahogy egy vállalatvezető beszél, de egy olyan világban, ahol az emberek (a fogyasztók, a felhasználók, a nézők) figyelméért folytatott elkeseredett küzdelem lett mindennek az alfája és ómegája, meglepőnek és logikátlannak biztosan nem nevezhető egy ilyen álláspont.

A tárca helyettes államtitkára, Len Khodorkovsky egy napok béli Twitter-üzenete kapcsán (amelyben a külügyi tárcavezető tisztviselője hazugnak nevezte az iráni külügyminisztert), egyenesen úgy fogalmazott John Kirby, a CNN vezető elemzője, egyben az amerikai Külügy hajdani szóvivője: az Obama kormányzat idején ilyen stílus, ilyen a közösségi médián történő üzengetés elképzelhetetlen lett volna. Aki ilyenre vetemedik, az másnap röpült volna. Ez a vélekedés, amely az egész CNN-cikk alapállása, bizonyság rá: az emberi emlékezet tényleg véges, és hamar megkopik. Hirtelenjében, az esetek sokaságából, elénk rémlik az az eset – alig négy és fél éve történt -, amikor maga az említett korábbi elnök üzente Twitteren, hogy „Oroszország nem is létezik – legfeljebb csak egy ócska kis benzinkút az”. Üzenet volt ez is a javából, nem is túl elegáns, nem is diplomatikus. És akadt még ilyen bőven. Hatásosságuk is kérdéses, szóval, nem nagyon van új a Nap alatt.

Amit láthatunk az a következő: az amerikai diplomácia, éppen az Obama-féle „külügyi technológiai forradalom” óta nyilván változó intenzitással, de folyamatosan használja a digitális technológiák, elsősorban a közösségi média eszköztárát az éppen aktuális külpolitikai céljai szolgálatában. Ebben tehát aligha van igazi választóvonal a mostani és a korábbi kormányzat között. Az aktuális politika persze nyilván más; ha van valamiben törésvonal, akkor vélhetően ez az.
If nobody is listening, it is useless. Trump admin’s social media campaign against Iran divides diplomats; Kylie Atwood; CNN; 2019. február 23.

Mesterséges Intelligenciával segített tárgyalások: a Debattőr Projek
Mai összeállításunk is azt igazolja, hogy a digitális diplomácia, ma még – jobbára „Twitter diplomácia”. A témák, ahogy az aktuális fejlesztések is elsősorban a diplomáciai testületek közösségi média használatához kötődnek. Mégis azt gondoljuk, hogy az innovációs horizonton feltünedeztek már olyan jelek, amik arra utalnak: a külügyi műveletek más szegmenseit sem hagyja érintetlenül a digitális forradalom. Igen, ismét arra szeretnénk utalni: a Mesterséges Intelligencia (jócskán széles és sokrétű) terepe olyan, amire a technológiával támogatott diplomácia kutatóinak, művelőinek is érdemes figyelni.
Az MI tematikához kapcsolódó egyik legérdekesebb hírünk az IBM és a Haifai Egyetem közös fejlesztése volt. A tavaly novemberi Tel Aviv-i Innovációs Fesztiválon bemutatott „Project Debater”, azaz Debattőr projekt. A kifejlesztett algoritmus beszélgető interfészen keresztül vitába képes szállni emberi partnerekkel. E közben racionálisan érvel, megvitat témákat emberi beszélgető társaival – méghozzá nem előre kitűzött témákban. Nem kérdés-válasz típusú „beszélgetésről” van itt szó: a program hosszú, bonyolult gondolatmeneteket felölelő vitákra képes, amelyek során véletlenszerűen megválasztott témákban fogalmaz meg szakszerű véleményt, értékítéletet. Erre a nem mindennapi teljesítményre mintegy hatévnyi gépi tanulás készítette fel a programot, amelynek során nagy tömegű adattal ismertették meg. Az új fejlesztést az Izraeli Külügyminisztérium Kutatási- és Fejlesztési osztályának a vezetője, Elad Ratson méltatta (ld. e-Gov Hírlevél 2018.11.05.), ami egyértelműen mutatja: szakemberek a diplomácia máig legfontosabb funkciója, a tárgyalások támogatásának új eszközét remélik ettől a speciális MI-fejlesztéstől.
Újabb fejleményként az IBM a napokban bemutatta a Debattőr projekt első gyakorlati alkalmazását, a „Speech by Crowd” névre keresztelt szoftvert. A fejlesztés tulajdonképpen egy „döntéstámogató crowdsourcing platform”. Arra szolgál, hogy egy komplex vitatémához kapcsolódva „kiszervezze” az argumentációt, azaz a lehető legszélesebb körből begyűjtött érveket vegye figyelembe, illetve használja fel a vitatott téma „eldöntésére.” A még mindig kicsit rejtélyes megfogalmazást segít feloldani, ha felvázoljuk a szoftver munkamenetét, azaz workflow-ját:

  • begyűjti (az alkalmazás online platformján keresztül) a kibertér „tömegeitől” a lehető legtöbb érvet, ami az adott vitatémához kapcsolódik
  • validálja a beérkező érvek minőségét
  • kiszűri a redundanciákat
  • az érveket/véleményeket klaszterekbe csoportosítja
  • a klasztereken alapuló témákat strukturált narratívákká formálja
  • a vita mindkét felének érvrendszerét bemutató narratívákat prezentál

A Speech by Crowd a Project Debater első gyakorlati alkalmazása; azt igyekszik feltérképezni, ahogy az új MI-alapú párbeszéd technológiák hogyan alkalmazhatók a gyakorlati élet helyzeteire.
Inside Project Debater Speech by Crowd; Jesus Rodriguez; Towards Data Science; 2019. január 8.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. február 25-március 1.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlti felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/40
Közzététel dátuma: 2019.02.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Az MNB SAP rendszerének üzemeltetési és továbbfejlesztési feladatainak támogatása
Eseti, opcionális szoftverfejlesztői támogatás (5 évre 5200 embernap).
Havi díj ellenében történő üzemeltetési támogatás (5 nap/hó, összesen 300 nap).
Lásd bővebben

Szerver infrastruktúra fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/41
Közzététel dátuma: 2019.02.27.
Ajánlatkérő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Szerver hardware elemek beszerzése:
– 4 db rack szerver (1. típus)
– 1 db rack szerver (2. típus)
– 2 db Storage
– 4 db Switch
– Rackmount Console + USB Virtual Media, CAC Interface Adapter
Vételi opció:
– Mentő szoftver és beállítása
Lásd bővebben

RDF – Rádió iránymérő hálózat kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.01.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
SZIE Neptun – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/39
Közzététel dátuma: 2019.02.25.
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A jelenleg használt 16 modul és a későbbiekben opcionálisan bevezetésre kerülő modulok, valamint opcionálisan igénybe vehető kiegészítő és tranzakciós szolgáltatások műszaki leírás szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 281.973.600,- Ft
Lásd bővebben

Térinformatikai rendszer frissítése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/39
Közzététel dátuma: 2019.02.25.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft.
A MEKH térinformatikai rendszer ArcGIS alapú szoftver környezetben fejlesztési és szinten tartási elvárások:
ArcGIS Enterprise alapú új GIS környezet kialakítása (Alap infrastruktúra)
– 6db ArcGIS Desktop Basic Concurrent Use License 10,6
– 1db ArcGIS Spatial Analyst for Desktop Concurrent Use License 10,6
– 1db ArcGIS Publisher for Desktop Concurrent Use License 10,6
– 1db ArcGIS Enterprise Workgroup Standard Up to Two Cores License 10,6
Maximum: 148 mérnök-óra és 9 db licence
Meglévő MEKH GIS környezet implementálása az új ArcGIS Enterprise alapú GIS környezetbe (ArcGIS Server és Portal for ArcGIS)
Maximum: 620 mérnök-óra
Egyedi GIS fejlesztések, szakterületi felhasználói igények szerint
MEKH GIS alapkörnyezetének és eszközeinek bővítéséhez kapcsolódó feladatok
– 1db ArcGIS Network Analyst license
– 1db Navteq útvonaltervezésre alkalmas adatok szállítása ArcGIS Desktophoz
– 1db Named User Insights for ArcGIS Perpetual license
– 1db ArcGIS Enterprise Workgroup Standard license
Maximum: 680 mérnök-óra és 4 db licence
Távlati igényfelmérés, technológiai és szakmai körülmények felmérése
Maximum: 136 mérnök-óra
Mindösszesen: maximum: 1584 mérnök-óra és 13 db licence
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.310.200,- Ft
Lásd bővebben

Filmszkenner és médiaszerver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/40
Közzététel dátuma: 2019.02.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 206.696.755,- Ft
Lásd bővebben

MedWorkS rendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/40
Közzététel dátuma: 2019.02.26.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Az Ajánlattevő tulajdonában álló MedWorkS integrált egészségügyi szoftverhez support (karbantartás) biztosítása, valamint jogszabálykövetés és frissítések távfelügyelet gyakorlásával, illetve helyszíni tevékenység végzésével.
Igényelt modulok száma: 49 db, a specifikáció/szakmai elvárások részben megfogalmazottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 125.160.000,- Ft
Lásd bővebben

AAK eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/41
Közzététel dátuma: 2019.02.27.
Ajánlatkérő: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: MID-COMP Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Balázs-Diák Kft.
EFOP 1.9.2.-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú kiemelt projekt keretében augmentatív és alternatív kommunikációt (AAK) és speciális életvitelt segítő eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 153.519.343,- Ft
Lásd bővebben

Jogi Behajtási Keretr. és moduljai üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/41
Közzététel dátuma: 2019.02.27.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: E-Jogsegéd Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A szerződés keretösszege: nettó 200.000.000 Ft, azzal, hogy Ajánlatkérő a keretösszeg 25 %-ának lehívására vállal kötelezettséget.
Előzmények, indokoltság:
A Jogi Behajtási Keretrendszer az Ajánlatkérő jogi behajtási keretrendszere, melyen keresztül az ajánlatkérő a fizetési meghagyásokat, a végrehajtási eljárásokat valamint az összes peres eljárást kezeli. A Jogi Behajtási Keretrendszert az ajánlattevő Szolgáltató Kft. saját fejlesztése.
Lásd bővebben

Mobil telekommunikációs szolgáltatások (T-177/18)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/41
Közzététel dátuma: 2019.02.27.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási szerződés keretében mobil telekommunikációs szolgáltatások igénylése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 196.470.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről Wellcome3 szoft.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/42
Közzététel dátuma: 2019.02.28.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Beks Kommunikációs Technika Kft.
A közbeszerzés mennyisége:
…. Welcome 3 típusú dobozos pénztári szoftver beszerzése összesen 67.000.000,- Ft értékben
az alábbi részletezés szerint:
Összesen
Welcome beléptetőpont licenc 1 belépési pontig 18 db
Welcome hatókör licenc 9 db
Welcome szerver oldali licenc, beléptetés, 2 db ACP-1 licencet tartalmaz 18 db
Welcome Kliens Keretrendszer Szoftver 70 db
Welcome belépőjegy értékesítő szerver oldali licenc 9 db
Welcome belépőjegy értékesítő Szoftver Modul 62 db
Lásd bővebben

ADATGYŰJTŐ ÉS ELŐ-FELDOLGOZÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: TravelSoft Online Kft.
Országos műsorrögzítési és elemző, ellenőrzést segítő szoftverrendszer fejlesztése és üzembe helyezése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 129.680.000,- Ft
Lásd bővebben

Nézettségmérési és adatbázis szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Nielsen Közönségmérés Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás nézettségmérési és adatbázis szolgáltatás tárgyban
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 260.807.785,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
Nyertes ajánlattevő: HOT Kft.; Audicon GmbH
Könyvvizsgálat ellenőrző program beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.200.400,- Ft
Lásd bővebben

EFOP-3.2.5-17-2017-00001 informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: Zalaegerszegi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: TTR Invest Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszközök beszerzése a.) Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium 505 db b.) Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 153 db c.) Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 16 db.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.361.900,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Egységes Digitális Rádiórendszerének (EDR) kiépítése-átláthatósági hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Zrt.
Egységes Digitális Rádiórendszerének (EDR) kiépítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.932.568.886,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Nyertes ajánlattevő: GEOVIEW SYSTEMS Számitástechnikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Az EMET EPER, EPER-BURSA pályázatkezelő rendszereinek e-ügyintézésnek való megfelelés érdekében történő fejlesztése. Az EMET alaptevékenysége keretében költségvetési támogatások lebonyolítójaként számos pályázatot és támogatást kezel, amelyek konstrukciójukat, tartalmukat, támogatotti körüket tekintve rendkívül széles skálán mozognak. A fenti tevékenységhez több, különböző specifikációval rendelkező informatikai rendszert használ a pályáztatás lebonyolítására, a pályázatok nyilvántartására, amelynek alapvető indoka a számos esetben eltérő támogatási struktúra, eltérő pályázati és támogatási feltételek,követelmények. A pályázatkezelést támogató informatikai rendszerei tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.évi CCXXII.törvényben(a továbbiakban:E-ügyintézési tv.) meghatározott feltételek biztosítása, a jogszabályi kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges informatikai fejlesztések megvalósítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 90.520.000,- FT
Lásd bővebben

EMMA Medikai rendszer támogatási tevékenység
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/43
Közzététel dátuma: 2019.03.01.
Ajánlatkérő: Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.
Kórház által jelenleg is alkalmazott egészségügyi informatikai rendszerének (Enterprise Multi Medikai Alkalmazás – EMMA-), teljes körű támogatási tevékenysége, ezen belül support tevékenység, jogszabálykövetés, karbantartás, szoftver üzemeltetés
Az egészségügyi informatikai rendszert 59 darab terminál licence jog biztosításával 150 fő felhasználó kívánja használni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről_tanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/42
Közzététel dátuma: 2019.02.28.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az MFB stratégiai célja tanácsadói szolgáltatások nyújtása finanszírozási igénnyel bíró vállalkozások számára. Jelen beszerzés célja a tanácsadói szolgáltatás koncepciójának és implementációs tervének elkészítése (stratégiai, üzletfejlesztési tanácsadás, valamint implementációs tervezési tanácsadás), valamint ennek részeként egy új tanácsadói szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egység (továbbiakban: TSZE) felépítésére vonatkozó koncepció és implementációs terv elkészítése.
A tanácsadási szolgáltatások nyújtása kétféle Működési Modell mentén történik a szolgáltatások célcsoportjainak jellemzői alapján:
* Az MFB szervezetén belül kialakítandó TSZE saját erőforrásból végzi a nagyvállalatoknak valamint állami szereplők nagyprojektjeinek nyújtott tanácsadási tevékenységet.
* A TSZE irányítása alatt harmadik fél nyújtja a tanácsadási tevékenységet a kis- és középvállalkozások számára, esetleg digitális csatornán keresztül (KKV-knak pénzügyi és/vagy üzletviteli szolgáltatások nyújtására vonatkozó koncepció kialakítása)
Mindkét szolgáltatástípus koncepciójának és implementációs tervének kidolgozása a nyertes Ajánlattevő feladata lesz.
A szerződés/rész eredetileg becsült összértéke: 64.000.000,- Ft
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez, így a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Az ajánlattevők neve és címe:
Hivatalos név: McKinsey&Company, Inc. Hungary Magyarországi Fióktelepe
Hivatalos név: Roland Berger Korlátolt Felelősségű Társaság
Hivatalos név: A Boston Consulting Group Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társa
További információk:
Ernst & Young Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (1132 Budapest Váci út 20.) A Kbt. 73.§ (6) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlat a 73.§ (1) e) pontja alapján – mint objektív jogkövetkezmény-érvénytelen.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közszolgálati jog önállósodásáról és reflexivitásáról (közszolgálati jog és munkajog)

„…döntések mögött politikai és gazdasági megfontolások állnak. Törvényszerűségeket próbálunk meg keresni a magyar szabályozásokban, feltételezve, hogy a változások
koncepción alapulnak. Igyekszünk a racionalitás talaján állni és olyan szempontokat figyelembe venni, amelyek tárgyilagos megítélés alapjait képezik, s a jogi szabályozás elemzéséből egyértelműsíthetők.

Az elmúlt években több írás született a közszolgálati jog önállóságáról, a munkaügyi bírósági rendszer átalakulásáról. Közben megszületett az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény.
Egyértelmű, hogy a közszolgálat szabályozásában a jogalkotó a versenyszféra munkajogától eltávolodik. Ezt a távolodást jelen tanulmányban nem kívánjuk vitatni. Tesszük mindezt annak ellenére, hogy a különböző kulturális, adminisztratív, politikai hagyományok közszolgálati reformjait vizsgáló, 2010. évben születtet Demmke-Moilanen kutatás megállapította, hogy a versenyszféra és közszféra szabályozásában egymás felé közeledik a decentralizáció, a menedzser-szemlélet és a HR szempontokérvényesítése miatt.

Felmerül bennünk ugyanakkor a kérdés, hogy hova jutottunk, hol tartunk? Milyen irányban haladunk tovább? Magyarázható-e valamilyen módon a magyar közszolgálat versenyszférától való távolodása? Milyen hatással van az állami tisztviselőkről szóló törvény a meglévő közszolgálati jogi szabályozásra? Mennyire fragmentálódik a közszolgálat szabályozása? Fragmentálódik-e egyáltalán? Mennyiben járul hozzá az állami szolgálati jogviszony a közszolgálat nyíltabbá vagy zártabbá válásához? A közszolgálati jogviták fórumrendszere is az önállóság irányába hat. Kérdés, hogy mennyire egységesíti a közszolgálati jogot ez az új fórumrendszer?

Végső soron pedig a kérdésünk az, amennyiben a közszolgálati jog önálló jogággá válik, mennyire egységes, koherens és konzisztens a szabályozás? Mennyire érvényesül benne a törvény előtti egyenlőséghez való alkotmányos alapjog leginkább a szolgálattevők szempontjából?…”

Forrás:
A közszolgálati jog önállósodásáról és reflexivitásáról; Jakab Nóra, Mélypataki Gábor; Miskolci Jogi Szemle: A Miskolci Egyetem Állam- És Jogtudományi Karának Folyóirata; ISSN 1788-0386; 2017 (1); 33-45. oldalak (PDF)

Megjelent a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2., 2019. februári száma

„Szerkesztőbizottsági köszöntő…2

A Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásai…3

Jogorvoslati aktualitások …16
D. 340/11/2018. számú határozat. …16
D. 342/21/2018. számú határozat ….22
D. 380/10/2018. számú határozat ….28

Közbeszerzési iránytű …31
A Közbeszerzési Hatóság Elnökének a 2019. évre szóló közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójának bemutatása …31
A Közbeszerzési Hatóság elnöke aktualizálta az öntisztázásról szóló tájékoztatóját …34
Védelmi-biztonsági tárgyú beszerzések és minősített beszerzések …37
A közbeszerzési szerződések érvénytelensége és az ezzel összefüggő polgári jogi igények érvényesítése / aktuális dilemmák …45

Statisztika ….55
Az oktatási, kutatási főtevékenységet végzők, illetve oktatási intézményt fenntartók közbeszerzéseinek főbb jellemzői a 2018. évben”

Forrás:
Közbeszerzési Értesítő Plusz 2., 2019. februári száma; Közbeszerzési Értesítő Plusz; Közbeszerzési Hatóság; 2019. február 19. (PDF)
és online változat

Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) oldalán megjelent esettanulmány a szlovén főváros, Ljubljana technológiai parkjának ökoszisztémáját mutatja be, mint jó gyakorlatot a helyi adottságokhoz igazodó, helyre szabott (place-based – más fordításokban helyi irányultságú, hely(i) alapú), helyi érdekű, területi alapú innovációs modellre (Place-Based Innovation Ecosystems – Ljubljana Start-up Ecosystem and the Technology Park Ljubljana, Slovenia). A helyre szabott innovációs ökoszisztémákat bemutató, 2017 óta folyó kutatási sorozat részeként a ljubljanai esettanulmány a helyi technológiai park és más közvetítő szervezetek katalizátorszerepére fókuszál, amivel ezek hozzájárulnak az új, innovatív vállalatokat támogató, együttműködésen alapuló innovációs ökoszisztéma kohéziójához és fejlődéséhez.

A JRC kutatási sorozatában bemutatott modellek közös jellemzője, hogy a Bizottság által menedzselt vállalkozói felfedező folyamat (Entrepreneurial Discovery Process, EDP) jegyében az érdekeltek bevonására a „négyes spirál” (quadruple helix, 4H) modellt adoptálták saját regionális intelligens szakosodási stratégiájukban (smart specialisation strategy, S3). A négyes spirál megközelítés (amelynek ausztriai alkalmazásáról egy korábbi hírlevelünkben itt írtunk) célul fogalmazza meg, hogy a nyílt, együttműködésen alapuló innovációs folyamatban kormányzati intézmények, vállalatok, a tudomány képviselői és civil szervezetek, magánszemélyek egyaránt részt vegyenek.

Szlovénia azért is érdekes eset számunkra, mert – mint a jelentés rámutat – a térségből egyedüli országként ért el erős innovátor minősítést a 2017-es európai innovációs eredménytáblán (European Innovation Scoreboard, EIS). Az EU-s átlagot meghaladó eredmény elérésében jelentős szerepe van a ljubljanai innovációs start-up ökoszisztémának, aminek egyik legfontosabb szereplője a helyi technológiai park. A kiváló eredmény ellenére gyakran érik kritikák is az ökoszisztémát, az innovációs eredményeket és a gazdaságra gyakorolt hatást illetően egyaránt. Az eredményesebb működés egyik visszatérően emlegetett korlátja az innovációs politika harmonizációjának gyengesége. A 2017-es uniós országjelentés szerint Szlovéniában nem hatékony a kutatásokért és innovációért felelős kormányzati struktúra, mert gyenge az összehangoltság a különböző területekért felelős szervezeti egységek között, valamint az együttműködés az innovációs politika megvalósításában résztvevő többi szereplővel – vagyis a négyes spirál (4H) modelljét nem sikerült teljes mértékben kiépíteniük. Az esettanulmány ezért is a 4H megközelítés jegyében térképezte fel és értékelte a szlovéniai innovációs gyakorlatot, kormányzati dokumentumok elemzése és az érdekeltekkel folytatott beszélgetések alapján.

Az esettanulmány rámutat, hogy Szlovénia, mint EU-tagságra törekvő, majd 2004-től tagország innovációs gyakorlatának fejlődésére erős hatással volt az EU innovációs politikája, valamint a más tagállamokban megfigyelt jó gyakorlatok. A külföldi gyakorlatok helyi alkalmazásakor ugyanakkor az optimális eredmény érdekében körültekintően kell eljárni, a helyi sajátosságok figyelembe vételével, ami az esettanulmány szerint nem minden esetben történt így.

Az elemzés feltérképezi az innovációs ökoszisztéma fő érdekeltjeit, bemutatva a közvetítő szervezetek sokszínűségét. Ebbe a körbe az innovációt támogató és vállalkozásfejlesztési célú kormányzati intézmények éppen úgy beletartoznak, mint feltörekvő helyi, nem hagyományos támogató vagy katalizátorhatású szervezetek. A szerzők a 4H prizmáján keresztül vizsgálták ezek szerepét, egymásra gyakorolt kölcsönhatásaikat, együttműködésüket, vizsgálva a folyamatokat segítő tényezőket, a hajtóerőket, a folyamatok dinamikáját, a kapcsolatokat és a szinergiákat.

Mivel a kutatás célja az innovációs ökoszisztéma helyre szabott jellegének vizsgálata volt, a szerzők a helyi szereplőket és azok interakcióit részletesebben elemezték. Ljubljana az ország fővárosaként ezer szállal kapcsolódik a viszonylag kis ország egészéhez, ugyanakkor a lehetséges szereplők helyi koncentrációja is erős. A legfontosabb kormányzati ügynökségek mellett itt található az ország legnagyobb egyeteme és a legnagyobb kutatóműhelyek nagy része is, tudományos kutatók sokaságát koncentrálva földrajzilag. Emellett számos innovációs közvetítő szervezet is megtalálható itt, mint a már említett technológiai park, az egyetem inkubátorháza, a regionális fejlesztési ügynökség vagy ilyen profilú cégek is. Ugyanakkor a kutatók számos jelentős innovátort találtak a fővároson kívül is, ezért fontosnak tartották bemutatni a helyi, a regionális és az országos innovációs rendszerek közötti kapcsolatokat és egymásra hatásukat is.

A szerzők érdekes jelenségként emelik ki, hogy növekvő számban figyelhetők meg egészen eltérő kezdeményezések, alulról induló vállalkozói tevékenységként vagy közintézmények által ösztönözve, de minden esetben törekedve olyan megoldásokra, mint a közösségi munkaterek (co-working spaces), a hackathonok vagy a „geek” házak biztosítása az induló vállalkozások ösztönzése és támogatása céljából. A szereplők összességében olyan dinamikus hálózatot hoztak létre, amelyek Ljubljanán túl nem csak az egész országra, hanem a Nyugat-Balkánra, de még az EU más országaira és az Egyesült Államokra is kiterjed. Mivel a gyakran párhuzamosan futó fejlesztések létrejöhettek kormányzati támogatással vagy anélkül is, az elemzés rámutat a rendszer kifejlődésének bemutatásán túl arra is, hogy hol jöttek létre átfedések a kezdő vállalkozások támogatásában a hivatalos intézmények és a magánkezdeményezések között.

A ljubljanai innovációs ökoszisztéma főbb szereplőinek bemutatását és néhány érdekes eset leírását következő hírlevelünkben olvashatják.”

Forrás:
Place-based Innovation Ecosystems: Ljubljana start-up ecosystem and the Technology Park Ljubljana (Slovenia); Bucar Maja, Rissola Gabriel Julio; Joint Research Centre (JRC), European Commission; DOI: 10.2760/717413, 10.2760/328073; 2019. március 1.
és (PDF)
Lásd még:
A helyhez szabott (place-based) megközelítésről: Cohesion policy in the light of place-based innovation support: New approaches in multi-actors, decentralised regional settings with bottom-up strategies?; Thomas Stahlecker, Knut Koschatzky; Fraunhofer Institute for Systems and Innovation Research ISI, Competence Center „Policy and Regions”; Working Papers Firms and Region No. R1/2010; 2010 (PDF)
„The place-based approach points to the responsibility to distribute policy design and implementation among different levels of government, with a role being played by special-purpose institutions, like public bodies, agencies, public-private partnerships. While upper policy levels governing the exogenous intervention (e.g. implementation of cohesion policy or national innovation policies) set the priorities, rules and general objectives for using the funding provided, regional or local levels of government have the task to implement these principles according to the specific characteristics of the respective „place”. A fundamental part of the place-based approach is that it allows responses to be tailored to local conditions, rather than imposed uniformly top-down. ”
Open Innovation 2.0; Európai Bizottság szakpolitikai oldala (lásd Négyes Spirál/ Quadruple Helix Model)

korábbi cikkeink: négyes spirál; eGov Hírlevél
Entrepreneurial Discovery Process – EDP; Smart Specialisation Platform; Európai Bizottság

Program a Versenyképesebb Magyarországért – digitális kormányzati szemelvények

„…04 KÖZSZFÉRA

PROGRAM
Államigazgatás hatékonyságának javítása
Akció
Teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás és a munkafolyamatok újratervezésével párhuzamos létszámracionalizálás a közszférában

Akció kifejtése
Háttér: Magyarországon a közszféra az összes foglalkoztatott mintegy 29 százalékát alkalmazza, ami nemzetközi összevetésben igen magas szám. Ugyanakkor hazánk a GDP-arányos állami bérek tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el.

Főbb programpontok:

  • A közszféra minőségét javító, a teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás irányába történő elmozdulás.
  • A feladatok átrendezése mellett létszámcsökkentés végrehajtása. A felszabaduló bértömeg versenyképes fizetést biztosít a közszférában alkalmazottak számára.
  • A közszektor hatékony működési rendjének megteremtése, vagyis az állami feladatok újragondolása. Ilyen irányú újragondolása az állami folyamatoknak már folyamatban vannak, de meg kell teremteni ezek racionális keretekben és intézményi szinten történő végrehajtását. (E tekintetben figyelembe veendő, hogy az állami feladatok jelenleg is eltérően érintik a központi szektorban, az önkormányzatoknál és az állami vállalatoknál alkalmazottakat, ami a feladatok felülvizsgálata kapcsán is szempontként jelentkezik. Ez részben hatósági feladatokkal, részben a munkaszervezéssel kapcsolatos.)

Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2021.12.31., Főfelelős (társfelelős): ME (PM)

Akció

Államigazgatási folyamatok digitalizálása, online intézhető hatósági ügyek arányának növelése

Akció kifejtése:
Háttér: Magyarország az elmúlt években folyamatosan fejlesztette a közigazgatás és az állampolgárok közötti kapcsolattartás elektronikus felületeit, ám sok esetben elszigetelt, külön felhasználói ismereteket igénylő megoldások jöttek létre. A hatósági eljárások digitalizációjában rejlő potenciált jelzi, hogy Észtországban digitális megoldások alkalmazásával 2017-ben sikerült 50 órára leszorítani a vállalkozások által egy évben adóadminisztrációval töltött időt; ugyanez az érték Magyarországon évi 277 óra, ami a második legmagasabb az EU-n belül.

Általános cél: Olyan egységes e-ügyintézési platformot szükséges kifejleszteni, melyet minden ember egyszerűen, intuitívan kezelhet, a könnyű eligazodásban bármikor segítséget kaphat. Fontos, hogy az elektronikus ügyintézésre való áttérés legfőbb ösztönzője a magas minőségű szolgáltatás egyszerűségébe vetett bizalom legyen.

Főbb programpontok:

  • Cél a központi közigazgatás belső folyamatainak teljes digitalizációja 2022-ig. A papírmentes minisztériumok nem csupán példamutató, gyors és környezetbarát működést jelentenének, de Észtország a papírmentes kormányzattal évente mintegy a GDP 2%-ának megfelelő összeget takarít meg.
  • A hatósági eljárások elektronizálása mind a vállalatok, mind az állampolgárok felé több ezer eljárás egységesítését igényli. A cél a leggyakrabban használt eljárástípusok 80%-ának felhasználóbarát, egységes felületről elérhető, teljeskörű elektronizálása 2020-ig, a folyamat 95%-os előrehaladása 2022-ig.

Az akció részeként a Pénzügyminisztérium az Európai Bizottság SRSP programja keretében, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tevékenységének szak- mai támogatásaként konkrét projektet tervez végrehajtani, amely a Világbank Dong Business felmérésben azonosított leginkább problémát jelentő hatósági eljárások átvilágítására és megújítására irányul. (A 2018. október 31-én benyújtott pályázat támogatásáról az Európai Bizottság várhatóan 2019 tavaszáig dönt. A projekt pontos ütemezése az SRSP program keretében beadott pályázatok elbírálásától és konkrét támogatási paramétereitől függ.)
Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2022.12.31., Főfelelős (társfelelős): MK (BMT, ITM)

Akció
Államigazgatási-hatósági tevékenység minőségének, hatékonyságának szisztematikus mérése

Akció kifejtése
Háttér: A hatósági eljárások gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb lebonyolítása javítja a vállalati szektor versenyképességét, hiszen ennek köszönhetően a vállalkozások értékes erőforrásokat (időt, pénzt, munkaerőt, vezetői odafigyelést) csoportosíthatnak az állam által előírt adminisztrációtól a valódi gazdasági értéket teremtő tevékenységek (termelés, fejlesztés, képzés stb.) felé.

Általános cél: Nemzetközi példák alapján összehasonlítható kvantitatív teljesítménymérési rendszer kidolgozása az államigazgatás területein. A háromszintű mérési módszertan lehetővé teszi mind az intézmények, mind a szervezeti egységek, mind az egyéni teljesítmény értékelését.

Főbb programpontok:

  • Az eredményorientált folyamat-újratervezés többféle visszacsatolási módszerrel ösztönözhető: egyfelől objektív módon mérhető adatok segítségével (például várakozási idő, ügyintézés gyorsasága, tájékoztatás teljeskörűsége), másfelől szubjektív szempontból (mennyire volt elégedett az ügyfél a nyújtott szolgáltatással, hogyan lehetne javítani) értékelve a nyújtott szolgáltatás minőségét.
  • Az állampolgárokkal és vállalkozásokkal történő kapcsolattartás során önkéntes ügyfélelégedettségi visszajelzések gyűjtése.
  • A rendszerszintű visszacsatoló rendszer automatikus elemzőfelületének ki- dolgozása, amellyel mind a szervezeti működés, mind a folyamatokat leíró jogszabályok leghatékonyabb fejlesztési irányai is könnyedén kijelölhetők.

Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2021, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2020.03.31., Főfelelős (társfelelős): ME

PROGRAM
Üzleti szabályozás minőségének javítása

Akció
Csőd-és felszámolási eljárások jogszabályi és intézményi kereteinek felülvizsgálata

Akció kifejtése
Háttér: A gazdasági versenyképesség növelésének alapja a jól működő vállalkozások. Abban az esetben, ha egy vállalkozás képtelen törleszteni a hitelezőkkel szemben fennálló adósságait, a gazdaság érdeke, hogy a fizetésképtelen vállalkozás eszközei, erőforrásai minél gyorsabban és minél kisebb veszteség mellett újra felhasználásra kerülhessenek a gazdaság más, értékteremtő(bb) folyamataiban (tőkereallokáció). Magyarországon a fizetésképtelenségi eljárások nemzetközi összehasonlításban hosszúak és költségesek is. A költségek az adós vállalat vagyonának a 14,5 százalékát teszik ki, szemben az Európai Unió 10,3 százalékos átlagával, miközben a követelések megtérülési rátája is alacsony: 43,7 százalék, szemben a 63,2 százalékos EU-átlaggal.

A Világbank által végzett Doing Business felmérés meghatározott szempontok szerint vizsgálja, hogy az adott ország fizetésképtelenségi eljárásainak a keretrendszere mennyire hatékony. A hazai reformok véghezvitele hatékony segítséget nyújthat a felmérésben vizsgált szempontok alapulvétele.

Főbb programpontok:

  • Olyan vonzó csődeljárási keretrendszert kell megalkotni, ahol a bajbajutott vállalkozás egyezséget alakíthat ki a hitelezőkkel annak érdekében, hogy korrigálhassa a hibáit és folytathassa gazdálkodó tevékenységét.
  • Ha a felszámolás mégis elkerülhetetlen, akkor ennek véghezvitelére olyan kereteket kell biztosítani, amely gyors, költséghatékony és biztosítja a hitelezői követelések minél teljesebb kielégítését.

Az Európai Bizottság SRSP programja keretében az Igazságügyi Minisztérium konkrét projektet tervez végrehajtani, amely a csőd-és felszámolási eljárás szisztematikus reformjára, valamint az eljárásokba bevont csődbiztosok, felszámolók és bírák képzésére irányul. (A 2018. október 31-én benyújtott pályázat támogatásáról az Európai Bizottság várhatóan 2019 tavaszáig dönt. A projekt pontos ütemezése az SRSP program keretében beadott pályázatok elbírálásától és konkrét támogatási paramétereitől függ.)

Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2020.06.30., Főfelelős (társfelelős): IM (PM)

07 VÁLLALATI KÖRNYEZET

PROGRAM
Digitális tudásformálás

Akció
A Mesterséges Intelligencia (MI) stratégia kialakítása, a széleskörű alkalmazás feltételeinek biztosítása

MI stratégia kidolgozása, valamint ehhez MI koalíció létrehozása az iparág, az egyetemek, a kormányzat és az érdekképviseletek részvételével. (Dereguláció, új szabályozók bevezetése, nemzetközi kapcsolatok ösztönzése, Fehér Könyv adatpolitikájának kiterjesztése stb.)

Kiemelten vizsgálandó témakörök:

  • Az egyes adattárházak összekapcsolása az MI alkalmazások szélesebb körű alkalmazása érdekében; a nemzeti HPC program tervezésének és az MI stratégia végrehajtásának összehangolása.
  • Közadatok közfeladatok érdekében történő hatékonyabb, valamint kereskedelmi célú hasznosítása.

Versenyképességi hatás: ***, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: folyamatos, Főfelelős (társfelelős): ITM…”

Forrás:
Program a Versenyképesebb Magyarországért; Pénzügyminisztérium; 2019.február 27. (PDF)
A Versenyképesebb Magyarországért program a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján készült.

Versenyképességi program 330 pontban – digitális kormányzati szemelvények

„…11.Állami hatékonyság

Fő cél: Vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára csökkenése

11.1. KISEBB BÜROKRÁCIA
(1) Állami intézményrendszer átvilágítása, racionalizálás, párhuzamosságok kiszűrése
(2) Átlagos bérek emelése a közigazgatásban, a bürokrácia csökkentése
(3) Bértömeggazdálkodás és teljesítménymérés a létszámgazdálkodás helyett
(4) Állami vállalatok és állami szolgáltatások hatékonyságának mérése”

11.2. DIGITÁLIS KÖZIGAZGATÁS
(5) Minden, a kormányablakokban elintézhető ügy legyen elvégezhető online is észt mintára
(6) Közigazgatási szervezetek adatbázisainak összekapcsolása
(7) Mobil alkalmazások továbbfejlesztése az egyszerűbb ügyintézés érdekében
(8) Az elektronikus űr- és adatlapok előre kitöltött részeinek növelése
(9) Online rendszeres elégedettségmérés a közszolgáltatásoknál

11.3. ÜGYFÉLBARÁT ADÓHIVATAL
(10) Az adóhivatal fejlesztése, hatékonyságának növelése
(11) NAV által készítendő társasági adó és áfa bevallás rendszer végrehajtása
(12) Adózóbarát, átlátható weboldal fejlesztése, online intézhető ügyek bővítése
(13) Társasági adóelőleg-kiegészítés megszüntetése
(14) Társasági adó közelítése a „pénzforgalmi adózás” felé
(15) Adminisztratív terhek csökkentése

11.4. ADÓELKERÜLÉS CSÖKKENTÉSE
(16) Digitális multicégek adófizetői körbe vonása
(17) Online pénztárgép rendszerének további kiterjesztése
(18) A lakossági pénzügyi tranzakciós illeték megszüntetése
(19) Elektronikus fizetési módok kötelező elfogadása meghatározott kereskedői kör esetében
(20) Építőipari foglalkoztatás fehérítése

11.5. VERSENYKÉPES KINCSTÁRI RENDSZER
(21) A Kincstári rendszer konszolidációja, hatékonyságának növelése
(22) Kincstári számlavezetés az önkormányzatoknak és állami vállalatoknak
(23) A Kincstár ügyfélkapcsolatainak fejlesztése, kiemelten a lakossági állampapírértékesítések területén…”

Forrás:
Versenyképességi program 330 pontban; Magyar Nemzeti Bank; 2019. február 27. (PDF)

Az Európai Bizottság 2019. évi országjelentése Magyarországról – digitális kormányzati szemelvény

„…A digitális közszolgáltatások továbbra is kihívást jelentő területnek számítanak Magyarország digitális gazdasága és társadalma számára. Magyarország az EU-ban az utolsók közt foglal helyet az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználása (űrlapok automatikus kitöltése) terén, és a szolgáltatások kiépítettsége (teljes körű online ügyintézés) tekintetében. Mindazonáltal nemrégiben több digitális megoldást is bevezettek, például az e-egészségügyet, az adóbevallások automatikus online kitöltését és az e-közbeszerzési rendszert….”

Forrás:
2019. évi országjelentés – Magyarország, amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2019. évi európai szemeszter: az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről; Európai Bizottság; 2019. február 27. (PDF)

Törvények, rendeletek

A Kormány 31/2019. (III. 1.) Korm. rendelete a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

„…1. §

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § (1) A 3. alcímben meghatározott kormányzati informatikai beszerzéssel kapcsolatos eljárást – e §-ban foglalt eltérésekkel – a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő naptól (a továbbiakban: kezdő nap) kell alkalmazni.

(2) A kezdő napot megelőzően az érintett szervezet által kormányzati informatikai beszerzésére kötött, valamint a kezdő napon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések, valamint az azok alapján megkötött, valamint a kezdő napon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött visszterhes szerződések hatályát e rendelet nem érinti.

(3) Az érintett szervezet a kezdő naptól számított 60 napon belül köteles a Portálon regisztrálni, és a 2019. évi éves informatikai beszerzési tervét és informatikai fejlesztési tervét a Portálra feltölteni.

(4) Az érintett szervezet az informatikai beszerzési igényét, a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényét, valamint az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényét a kezdő naptól számított 120. nap elteltét követően tölti fel a Portálra.

(5) A kezdő naptól számított 120. napig az érintett szervezet saját hatáskörben kizárólag a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénye, valamint az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénye kielégítésére irányuló beszerzési eljárást indíthat.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérő beszerzési igénye kielégítésére irányuló beszerzési eljárást a kezdő naptól számított 120. nap lejártáig az érintett szervezet saját hatáskörben csak a Kormány egyedi döntése alapján indíthat.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt esetben az érintett szervezet az informatikai beszerzési igényt, annak indokolását, a (6) bekezdésben foglalt esetben a Kormány egyedi döntését, a beszerzés eredményéről szóló döntés, valamint – ha a beszerzést követően a szerződés megkötésre került – a szerződés másolatát a Portálra a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról hozott döntést követő tíz munkanapon belül, de legkorábban a kezdő naptól számított 60. naptól feltölti.

(8) Semmis az a beszerzési igény kielégítését szolgáló szerződés, amely az (5) vagy (6) bekezdésbe ütközik.

(9) A Digitális Kormányzati Ügynökség létrejöttével, tevékenységének megkezdésével összefüggésben álló közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő a kezdő naptól számított 120. napig minden beszerzés esetében jogosult a Kbt. szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására és megindítására.”

2. § A Korm. rendelet

a) 4. § (3) bekezdés nyitó mondatában az „a Kormány részére” szövegrész helyébe a „stratégiai tudományos tevékenységként végzi a Kormány részére a következő feladatokat:” szöveg,

b) 4. § (5) bekezdésében a „meghatározott feladatokat” szövegrész helyében a „meghatározott stratégiai tudományos feladatokat” szöveg lép.

3. § A Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az NHIT a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos stratégiai tudományos feladatkörében minden évben megvizsgálja a Digitális Kormányzati Ügynökség által a miniszternek beterjesztett éves informatikai beszerzési terveket, valamint informatikai fejlesztési terveket.””

Forrás:
A Kormány 31/2019. (III. 1.) Korm. rendelete a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 33. szám; 2019. március 1.; 828-829. oldalak (PDF)