Tartalomjegyzék

„Többéves kifutással tervezi a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztését, vagyis a „falusi csokot”, amelynek részleteiről hamarosan döntés születik. Ennek lényege, hogy a kistelepülésen élők házuk felújítására vagy ház vásárlására és korszerűsítésre extra ösztönzőket kapnak – erről is beszélt lapunknak Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

– Annak idején modern falvak szerepelt az elnevezésben, ebből lett a Magyar Falu Program. Miért változtattak?
– Ennek üzenete van. Míg a városok fejlesztését célzó programban kifejezetten modernizációról van szó, a falvaknál legalább ennyire fontos a megmaradás, a hagyományok megőrzése. Erre akartunk utalni az elnevezéssel.

– Már elindult a program. Milyen megfontolások mentén jönnek a pályázatok?
– Voltak érvek amellett, hogy egyben hirdessük meg az összes pályázatot, ám végül az ütemezett kiírás mellett döntöttünk. A felhívások egytől egyig a helyi életminőséget javító támogatási célterületek, idén összességében hetvenötmilliárd forint értékben. Úgy fogalmaznék, hogy egy étlapot kínálunk az önkormányzatoknak. Minden településnek másra van ugyanis szüksége, az egyiknek bölcsődére, a másiknak rendelőre, de előfordul, hogy mind a kettőre. Bár falufejlesztésre korábban is volt példa, a program komplexitása, célzottsága valódi újdonság – ahogy a mértéke is. Tizennyolc célterületet hirdettünk meg, a széles spektrum miatt pedig jó, ha az érintettek fel tudnak készülni az egyes pályázatokra.

– Vagyis van idő tervezni.
– Abszolút. A program alapkoncepcióját még tavaly ősszel fogadta el a kormány, majd decemberben hozott határozatot a vidéki úthálózat ötvenmilliárdos felújításáról, valamint az említett támogatási csomagról. Ezzel együtt országjárásra is indultunk, valamennyi megyében, több mint negyvenöt helyszínen találkoztunk személyesen polgármesterekkel, hivatalnokokkal, önkormányzati szakemberekkel vagy éppen jegyzőkkel, meglátásaik jó részét pedig beépítettük a programba.

– Az eddigi tapasztalatok szerint mekkora az érdeklődés?
– Bár még van idő beadni a pályázatokat, elmondható, hogy kifejezetten komoly. Mindenki várja a lehetőségeket. A tizennyolc pályázatból kettőt hirdettünk meg február végén, az egyikkel az egyházi tulajdonban lévő, funkció nélküli épületek közösségi térré való alakítására és működtetésére lehet forráshoz jutni. Itt leginkább a paphiány miatt elhagyatottá váló korábbi plébánia- vagy parókiaépületekről van szó. Ezzel együtt hasonló támogatást biztosítunk az önkormányzati ingatlanok esetében. Mindez a közösségépítést erősíti, ami a vidék Magyarországának megmaradása szempontjából elsődleges fontosságú.

– Mi a menetrend?
– Valamennyi pályázat meghirdetésekor hatvan napot adunk a felkészülésre, majd a beadási határidőt követően hatvan napon belül döntünk is a pályázatokról. Minap újabb három, az egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó tendert írtunk ki. Ezek közül a legnagyobb újítás az orvoslakások, pontosabban komplett szolgálati házak építése. A nyertes önkormányzatoknak mintatervet is adunk, amelyet a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthatnak. A kedvezményezett falvakban a megbízatást vállaló háziorvos kulcsra kész portát kap. Annyi a megkötés, hogy csak a tartósan betöltetlen praxissal bíró települések pályázhatnak.

– Sajnos van belőlük jó néhány.
– Több mint kétszázötven, csak az ötezres lélekszám alatti településeken. Bár az ellátást ettől még mindenütt megoldják helyettesítéssel, azért jobb, ha lehetőség szerint minden településnek saját orvosa van. A saját otthon és a korszerű rendelő, illetve az eszközbeszerzés biztosítása mindenképp komoly segítség.

– Már csak az hiányzik, hogy a települést meglátva se forduljon vissza a potenciális háziorvos.
– Valóban, ám a Magyar Falu Program éppen azért ennyire komplex, mert a vidéki élet valamennyi területét érinti, olyan körülmények biztosítására törekszik, amelyek között egészségben, biztonságban, jó színvonalon lehet élni, gyermeket nevelni, boldogulni. Ezért olyan támogatási területeket határoztunk meg, amelyek középpontjában ténylegesen a falusi emberek állnak, és saját bőrükön érezhetik a kormány támogatásának jótékony hatását. Prioritásként kezeljük sok más mellett a belterületi utak és járdák rendbetételét, a sportolási lehetőségek bővítését, az intézményi háttér megteremtését vagy éppen a temetők felújítását is.

– Mi lesz a következő kiírás?
– A szociális és oktatási területre koncentrálunk majd, konkrétan bölcsődék és óvodák építésére, bővítésére. A falugondnoki szolgálat gépjárműállományát is kicseréljük a későbbiekben, illetve emeljük a normatív támogatást. Ez azért is fontos, mert nélkülözhetetlen ellátásról van szó, egyes falvakban szinte mindenesként dolgoznak a falugondnokok.

– A program kiemelt célja a vidék elnéptelenedésének visszafordítása, ami nyilván hosszú távú feladat. Egyelőre az idei számokról beszélünk. Hogyan tovább?
– A falusi mellékúthálózat fejlesztése jövőre biztosan folytatódik, erről már döntött a kormány. Idén ugyebár ötvenmilliárdot költünk erre, amiből négyszázharminc kilométer út újul meg, 2020-ban pedig várhatóan hetven-kilencven milliárd forint jut majd további hatszáz-hétszáz kilométernyi útra. Ugyancsak többéves kifutással tervezzük a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztését, vagyis a „falusi csokot”, amelynek részleteiről hamarosan dönt a kormány. Ennek lényege, hogy a kistelepülésen élők házuk felújítására vagy ház vásárlására és korszerűsítésre extra ösztönzőket kapnak. A hosszú távú tervezés nyilván vonatkozik az életminőség javítását célzó csomagra is, amelynek bővítésére ugyancsak vannak elképzeléseink. Magyarország kormányának fontosak a vidéki emberek, ezért amíg a gazdasági körülmények lehetővé teszik, a Magyar Falu Programot folytatni szeretnénk. Nem igaz egyébként, hogy nincs érdeklődés a falusi életforma iránt, igazolja ezt az is, hogy a csokot eddig igénybe vevő százezer fiatal pár harmincöt százaléka kistelepülésen telepedett le. Csak az a probléma, hogy jó részük a nagyvárosok körüli agglomerációban talált új otthonra. Mégis ez egy jó kiindulópont, van mire alapozni.

– Ha jól sejtjük, leginkább a munkahelyek hiánya vezet a vidék elnéptelenedéséhez. Terveznek gazdaságfejlesztési lépéseket is?
– Mindenképp. A kormány előtt már ott vannak az erről szóló tárcaközi javaslataink. Hamarosan előállunk a részletekkel. Az összetettséget azonban mindenképp meg kell őrizni. A munkahely ugyanis nem az egyetlen szempont, amikor valaki a faluba költözésen gondolkodik, fontos az életminőség is. Szükség van arra, hogy a különböző szolgáltatások megfelelő színvonalon elérhetők legyenek.

– Lesz külön program a kisvárosoknak is?
– Magyarország kormánya valamennyi településtípuson élő magyar ember esetében szeretné, ha a saját bőrén is érezné az ország egyre jobb teljesítményét. Egyelőre igényfelmérés zajlik. Minden vidékfejlesztési programunk esetében együttműködünk az önkormányzati érdekvédelmi szervezetekkel, ezért a Kisvárosok Szövetségével is felvettük már a kapcsolatot. Megjegyzem azonban, hogy az uniós források felhasználásának ezek a települések voltak a legnagyobb nyertesei.

– Hol tart a Modern Városok Program?
– Ez egy pulzáló program. A beltartalom folyamatosan változik, persze a kardinális pontokra ez nem vonatkozik. A kormánnyal való megállapodások listája zárt, a megvalósítás pedig, minden ellenzéki híresztelés dacára, jól halad. Jelen állás szerint háromezer-hétszázmilliárd forint a program teljes forrásigénye, ennek kétharmada hazai forrás. Ezernégyszázmilliárd forintot pedig már ki is fizettünk a különböző projektekre. Autópályák, uszodák épülnek, kórházak újulnak meg, ipari parkok jönnek létre, és még sorolhatnám. Nagyon szép eredményeink vannak.

– Komoly harcok zajlanak a következő EU-költségvetés körül. Veszélyezteti ez a vita a településfejlesztési programokat?
– A falvakat egyelőre tisztán hazai forrásból, idén összesen százötvenmilliárdból fejlesztjük. Kétségtelen, hogy küzdünk az Európai Bizottsággal a különböző forrásokért. Tisztázzuk: ez a pénz nem könyöradomány az EU részéről, hiszen amikor csatlakoztunk a közösséghez, született egy megegyezés, amelynek részeként hazánk is lemondott bizonyos bevételekről és jogokról, illetve megnyitotta piacát a nagy nyugati cégek előtt. Ezért cserébe hozzáférhetünk például a regionális fejlesztési alapokhoz vagy a mezőgazdasági támogatásokhoz. Közben látjuk, hogy Brüsszel lopakodó üzemmódban igyekszik csökkenteni a szuverenitásunkat, részben a források kifizetésének mondvacsinált feltételekhez kötésével. Ez a felháborító gyakorlat valamennyi, a bevándorlást elutasító országot érinti, így a visegrádi négyeket is. A magyar kormány azonban nem tehet mást, mint amire több körben is felhatalmazást kapott a választópolgároktól. Vagyis nem adhatja fel migrációellenes álláspontját. Hiába próbálkozik az Európai Bizottság az ENSZ migrációs paktumának kötelezővé tételén munkálkodó jogi szolgálata az újabb tervekkel, amelyek immár érintenék a települési szintet is. Ez komoly veszélyt hordoz magában, ám mi továbbra is készen állunk a küzdelemre. Bízom benne, hogy sikerrel járunk, mert ez Magyarország és a magyar emberek érdeke.”

Forrás:
Százötvenmilliárd falufejlesztésre; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2019. március 30.

Fontos változás az ingatlan-nyilvántartás, térképészet, és a földügy szervezetében: Lechner Tudásközpont

„…1. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályából az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály, a Földügyi Fejlesztési és Üzemeltetési Osztály, a Kozmikus Geodéziai Osztály, a Szolgáltató Osztály, a Távérzékelési Osztály, a Térinformatikai Osztály, valamint az ezen osztályoknak informatikai támogatást biztosító Informatikai Főosztályból az Informatikai Osztály 6 feladatait – közfeladat-ellátási és tovább-foglalkoztatási kötelezettséggel – jogutódlással 2019. április 1-jétől a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Nonprofit Kft.) látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott szervezeti egység által ellátott feladatra, jogosultságra és kötelezettségre, továbbá valamennyi, az ezekhez kapcsolódó jogviszonyra, különösen

a) az ezekkel összefüggő vagyoni jogokra és kötelezettségre,

b) az ingó és ingatlan állományra,

c) az átvett feladatokat ellátó alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, foglalkoztatási jogviszonyára.

2. § Ez a rendelet 2019. április 1-jén lép hatályba.

3. § (1) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 14. § (1) bekezdése a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:
[A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„20. ingatlan-nyilvántartásért,

21. térképészetért”

(felelős tagja.)

(2) A Statútum rendelet 3. alcíme a következő 30/B. és 30/C. §-sal egészül ki:

„30/B. § (1) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti – az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel és a földügyért felelős miniszterrel együttműködésben – az ingatlan-nyilvántartás vezetésére, rendszerére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter – az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel és a földügyért felelős miniszterrel együttműködésben – az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról.

30/C. § (1) A miniszter – az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel és a földügyért felelős miniszterrel együttműködésben – a térképészetért való felelőssége keretében előkészíti

a) a földmérésre, a térképészetre és a távérzékelésre, valamint – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésére és

b) az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszerre

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében

a) gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti és a távérzékelési feladatokról, a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszert, valamint

b) – a Kormány feladatkörében érintett tagjával közösen – biztosítja az államhatár felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését.”

(3) A Statútum rendelet 79. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az agrárminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„11. földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért”

(felelős tagja.)

(4) A Statútum rendelet 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter a földügyért való felelőssége keretében előkészíti a földminősítési rendszerre, a földhasznosítási előírások érvényesülésére, a földforgalom szabályozására, a földvédelemre, a talajvédelemre, a földhitel rendszerére és a földtulajdoni előírások érvényesülésére vonatkozó jogszabályokat.”

(5) A Statútum rendelet 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § (1) A miniszter a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért való felelőssége keretében előkészíti a birtokrendezéssel, a földüggyel, az agrár-vidékfejlesztési támogatással összefüggésben – az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszterrel és a térképészetért felelős miniszterrel együttműködésben – a földmérésre, a térképészetre, a távérzékelésre és térinformatikára vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért való felelőssége keretében gondoskodik a kapcsolódó földügyi és térinformatikai rendszerek kialakításáról és működtetéséről.”
…
5. § A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainak, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek az 1. § a), d) és h) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.”

6. § A Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladat- és hatáskörének gyakorlására, továbbá a 27. § (2) bekezdésében és a 38. §-ban meghatározott hatósági hatáskörök gyakorlására a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki…””

Forrás:
59/2019. (III. 25.) Korm. rendelet az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezéséről és az azzal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 59/2019. (III. 25.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezéséről és az azzal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 49. szám; 2019. március 25.; 1614-1615. oldalak (.pdf)

Be fogják-e tiltani a mémeket és a gif-eket az új uniós szerzői jogi irányelv miatt? (Kérdések és válaszok)

„Miről szól a szerzői jogi irányelv?
A digitális technológiák elterjedése megváltoztatta a kreatív tartalmak gyártásának, forgalmazásának és hozzáférésének módját. Az új irányelv összhangba hozza a szerzői jogra vonatkozó szabályokat az említett változásokkal és a tartalomhoz való felhasználói online hozzáférés módjával. Léteznek például az oktatásra, a kutatásra és a kulturális örökségvédelemre vonatkozó szerzői jogi kivételek, de a digitális felhasználást a jelenlegi, 2001-re visszanyúló szabályok még nem szabályozták. Ezért a felhasználók (pl. oktatási intézmények, kutatóintézetek, könyvtárak) nem tudták teljes körűen kihasználni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. Emellett a jelenlegi uniós szerzői jogi keret nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek az elmúlt években az online környezetbeli értékmegoszlással összefüggő problémákkal kapcsolatban merültek fel.

Az irányelv olyan átfogó keretet kíván létrehozni, amelyben a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok, a szerzői jogok tulajdonosai, a kiadók, a szolgáltatók és a felhasználók egyaránt élvezhetik a digitális korhoz igazított, egyértelműbb szabályok előnyeit.

Ennek érdekében a szerzői jogi irányelv három fő célkitűzésre összpontosít:

A szerzői jogi védelem alatt álló anyagok felhasználási lehetőségeinek bővítése az oktatás, a kutatás és a kulturális örökségvédelem területén: az ilyen felhasználást lehetővé tevő kivételek korszerűsödtek és hozzáigazodtak a technológiai változásokhoz, lehetővé téve az online és határokon átnyúló felhasználást.

A szerzői jog által védett tartalmak határokon átnyúló és online elérésének bővítése a polgárok számára: az irányelv hozzá fog járulni ahhoz, hogy az audiovizuális alkotások könnyebben hozzáférhetővé váljanak az online videotékákban, elő fogja segíteni a kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálását és terjesztését, valamint biztosítani fogja, hogy minden felhasználó teljes körű jogbiztonsággal adhassa közre online módon a közkincsnek minősülő műalkotások másolatait.

Minőségi tartalmak létrehozására ösztönző, méltányosabb szabályok egy a szerzői jogok szempontjából jobban működő piac kialakítása érdekében: a sajtótermékek kiadóinak új joga a tartalmaik online szolgáltatók általi felhasználására vonatkozóan, a jogtulajdonosok tárgyalási pozíciójának megerősítése, javadalmazás iránti igényük támogatása olyan esetekben, amikor a tartalommegosztó platformok online módon felhasználják a jogtulajdonosok által létrehozott tartalmakat, valamint a szerzőknek és előadóművészeknek járó díjazáshoz kapcsolódó átláthatósági szabályok.

Hogyan kezelik az új szabályok az alkotók és az online platformok között fennálló úgynevezett „értékhézagot”?
Az irányelv egyik célja, hogy megerősítse az alkotók és jogtulajdonosok tárgyalási pozícióját, támogatva javadalmazás iránti igényüket, amikor bizonyos tartalommegosztó platformok online módon felhasználják az általuk létrehozott tartalmakat.

Az Európai parlament által ma elfogadott szöveg értelmében az új szabályok szerinti platformok a szerzői jog hatálya alá tartozó tevékenységeket (ideértve a nyilvános közvetítést és a nyilvános hozzáférés biztosítását) végzőknek minősülnek, amelyekre vonatkozóan engedélyt kell szerezniük az érintett jogtulajdonosoktól.

Olyan esetekben, amikor nem jött létre hasznosítási megállapodás a jogtulajdonossal, a platformnak bizonyos lépéseket kell tennie, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Különösen meg kell tennie minden tőle telhetőt i. az engedély megszerzése érdekében és ii. annak érdekében, hogy ne legyenek hozzáférhetők azok a nem engedélyezett tartalmak, amelyekkel kapcsolatban a jogtulajdonos szükséges és releváns információkkal szolgált, valamint iii. a kapott értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkednie kell a nem engedélyezett tartalmak eltávolításáról, és meg kell tennie minden tőle telhetőt a jövőbeli feltöltések megakadályozása érdekében.

Milyen speciális szabályozás fog vonatkozni a kisebb vállalkozásokra az értékhézag tekintetében?

A kisebb új platformokra nézve könnyített szabályozás fog érvényesülni olyan esetekben, ha a jogtulajdonosok nem adják meg az engedélyt.

Azokról az online szolgáltatókról van itt szó, amelyek három évnél nem régebben működnek az Unióban, forgalmuk 10 millió eurónál kisebb, és havonta legfeljebb 5 millió felhasználó keresi fel őket. A nem engedélyezett alkotások miatti felelősségre vonás elkerülése érdekében az új kis cégeknek csupán annyit kell bizonyítaniuk, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az engedély megszerzéséért, és hogy haladéktalanul intézkedtek a jogtulajdonos által bejelentett, nem engedélyezett alkotások platformjukról történő eltávolítása érdekében.

Ha azonban egy ilyen kis cég látogatottsága meghaladja a havi 5 millió felhasználót, azt is bizonyítania kell, hogy minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a jogtulajdonos által bejelentett alkotás később se jelenjen meg a platformon.

Hogyan biztosítja az irányelv a szerzők és előadóművészek méltányos díjazását?

A Bizottság javaslata hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az átláthatóság és az egyensúly a tartalomkészítők (szerzők és előadók), illetve ezek producerei és kiadói közötti szerződéses viszonyokban.

A végleges irányelv öt különböző intézkedést tartalmaz a szerzők és előadóművészek pozíciójának megerősítésére:

a szerzők és előadóművészek megfelelő és arányos díjazásának elve;

átláthatósági kötelezettség annak érdekében, hogy a szerzők és előadók több információhoz jussanak műveik és előadásaik hasznosításáról;

olyan szerződéskiigazítási mechanizmus, amely lehetővé teszi a szerzők és az előadóművészek számára, hogy méltányos részesedést szerezzenek abban az esetben, ha az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsonynak bizonyulna alkotásuk vagy előadásuk sikeréhez képest;

a jogok visszavonását lehetővé tevő mechanizmus, amely lehetővé teszi az alkotók számára, hogy visszaszerezzék jogaikat, ha műveiket nem használják; valamint

vitarendezési eljárás a szerzők és előadóművészek számára.

Hogyan támogatja az új irányelv a sajtót és a minőségi újságírást?

A sajtótermékek kiadóinak új joga alkalmazandó lesz olyan esetekben is, amikor az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtók (például a hírgyűjtő és médiafigyelő szolgálatok) online módon felhasználják a sajtókiadványokat. E jog célja, hogy biztosítsa a méltányosabb piac előnyeit a sajtóágazat számára, valamint hogy megteremtse a legoptimálisabb környezetet az innovatív üzleti modellek kialakításához. Az új jog megerősíti a sajtótermékek kiadóinak alkupozícióját azokban az esetekben, amikor tartalmaikat az online szolgáltatások használják.

A megbízható és minőségi újságírói tartalmak létrehozása tekintetében az újságírók – mint a sajtótermékekben megjelenő cikkek szerzői – megkerülhetetlenek. Az irányelv számukra is előnyöket biztosít a sajtókiadványok online felhasználásának megkönnyítése és a jogok érvényesítésének hatékonyabbá tétele révén. Annak érdekében, hogy az újságíróknak anyagi haszna származzon a sajtótermékek kiadóinak jogából, az irányelv úgy rendelkezik, hogy megfelelő arányban részesülniük kell az általuk megtermelt bevételből. A sajtóágazat fenntarthatóságának biztosításával az új jog az olyan plurális, független és minőséget előállító médiumok helyzetét erősíti meg, amelyek alapvető fontosságúak demokratikus társadalmunkban a véleménynyilvánítás szabadsága és a tájékoztatáshoz való jog szempontjából.

Kiterjed-e a sajtótermékek kiadóinak új joga a sajtókiadványok részleteire is (az úgynevezett „hírmorzsákra”)?

Az Európai parlament által ma megszavazott szöveg értelmében a sajtótermékek egyes szavai és igen rövid részletei nem tartoznak az új jog hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtók továbbra is szabadon használhatják a sajtótermékek ilyen részleteit anélkül, hogy ehhez a kiadók engedélyét kellene kérniük. Annak eldöntésekor, hogy mi számít igen rövid részletnek, figyelembe kell venni az új jog hatékonyságára gyakorolt hatást is.

Érinti-e a sajtótermékek kiadóinak új joga az egyéni felhasználókat is?

Az irányelv nem az egyéni felhasználókat célozza meg, hanem a sajtókiadványok online felhasználási formáit nagy online platformokon és szolgáltatásokon, például hírgyűjtő platformokon keresztül. Az internethasználók számára továbbra is lehetséges lesz a közösségi médiumokban a tartalommegosztás, illetve weboldalakra, újságokra utaló linkek beszúrása (hiperhivatkozások alkalmazása).

A sajtótermékek kiadói és a sajtókiadványok számára biztosított új jog hatálya nem terjed ki sem a hiperhivatkozások alkalmazására, sem az egyszavas vagy nagyon rövid részletek online platformok és szolgáltatások általi újrafelhasználására.

Hogyan védik az új szerzői jogi szabályok a felhasználókat és online szabadságukat?

Az Európai parlament által ma elfogadott szerzői jogi irányelv védelmezi a véleménynyilvánítás szabadságát, amely az Európai Unió egyik alapvető értéke. Stabil biztosítékokat nyújt a felhasználók számára, és egyértelművé teszi, hogy Európa egész területén kifejezetten megengedett a meglévő művek idézet, kritika, véleményformálás, karikatúra és paródia céljából történő felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a mémek és a hasonló paródiajellegű alkotások szabadon felhasználhatók. A felhasználók érdekeinek védelmét ezenkívül olyan hatékony mechanizmusok óvják majd, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy azonnal kifogást emeljenek, ha egy platform indokolatlanul eltávolítja a tartalmaikat.

A tartalommegosztó platformokra vonatkozó új rendelkezések megkönnyítik a kereskedelmi szereplők közötti hasznosítási megállapodások megkötését, és hozzájárulnak az alkotók díjazásának javításához.

Mindezt szemléltetendő: az online sajtókiadványok használatára vonatkozó új szabályok csak az olyan kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkoznak, mint például a hírgyűjtő szolgáltatások, a felhasználókra nem. Ez azt jelenti, hogy az internethasználók továbbra is megoszthatják az említett tartalmakat a közösségi médiában, és továbbra is elhelyezhetnek online újságokra mutató linkeket.

Rendelkezik-e az irányelv az internetes tartalomfeltöltések szűréséről?

Nem. Az új szabályok nem írnak elő feltöltésszűrést, és a tartalommegosztó platformokat sem kötelezi arra, hogy a jogellenes tartalmak felismerésére szolgáló speciális technológiát alkalmazzanak. Az új szabályok értelmében egyes online platformoknak hasznosítási megállapodást kell kötniük a jogosultakkal – például a film- és zenei producerekkel – a zene, videók vagy más, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak használatára vonatkozóan. Ha ilyen megállapodás megkötésére nem kerül sor, akkor a szóban forgó platformoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a jogosultak által nem engedélyezett tartalom ne legyen elérhető a honlapjukon. E gondossági kötelem kapcsán nincs előírva, hogy milyen konkrét eszközt vagy technológiát használjanak erre a célra.

A szerzői jogi irányelv korlátozza-e a felhasználók jelenleg meglévő önkifejezési lehetőségeit? Be fogják-e tiltani a mémeket és a gif-eket?

Nem. Kifejezetten megengedett lesz a mémek és a felhasználók által idézet, kritika, véleményformálás, karikatúra, paródia vagy utánzat céljából létrehozott egyéb tartalmak (például a gif-ek és hasonlók) feltöltése. A felhasználók tehát továbbra is feltölthetik az internetre az említett tartalmakat; a változás csak annyi, hogy az új szabályok egyértelműsítik ennek feltételeit, és azok valamennyi uniós tagállamban alkalmazandók lesznek.

Eddig az ilyen felhasználásokat engedélyező szerzői jogi kivételek opcionálisak voltak, így a tagállamok megtehették, hogy nem alkalmazzák őket. A szerzői jogi irányelv értelmében ez a jövőben másképp lesz: a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a szóban forgó felhasználásokat. Ez különösen fontos lépés az online véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából.

Milyen egyéb kivételek vannak az irányelvben foglalt szerzői jogi szabályok alól?

A kivételek és a kizárólagos joggal összefüggő korlátozások lehetővé teszik a kivétel kedvezményezettje számára (legyen az egy személy vagy egy intézmény), hogy a védett tartalmat a jogtulajdonos előzetes engedélye nélkül használhassa. Bizonyos esetekben a kivételek és korlátozások megkönnyítik a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak felhasználását, és olyan speciális közpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatosak, mint az oktatás és a kutatás. Egyes területeken, például az oktatás, a kutatás és a kulturális örökségvédelem területén az új irányelv biztosítja a kivételekre vonatkozó uniós szabályozás digitális felhasználási módokhoz való felzárkóztatását. Négy kötelező kivétel kerül bevezetésre:

Kutatási célú szöveg- és adatbányászat;

Általános szöveg- és adatbányászat egyéb célokkal;

Oktatási és képzési célok;

A kulturális örökség megőrzése.

A cél mindazon lehetőségek kiaknázása, amelyeket a digitális technológiák a kutatás, az adatelemzés, az oktatás és a kulturális örökségvédelem terén kínálnak, ideértve a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok online és határokon átnyúló használatát is.

Hogyan könnyíti meg az irányelv a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való fokozottabb hozzáférést az oktatás, a kultúra és a kutatás területén?
A szöveg- és adatbányászatra vonatkozó szerzői jogi kivétel egyszerűbbé fogja az egyetemek és a kutatási szervezetek számára a szerzői jogi engedélyeztetést. Megengedi számukra olyan automatizált technológiák alkalmazását, amelyek nagy adathalmazokat elemeznek tudományos céllal teljes körű jogbiztonság mellett, többek között úgy is, hogy az egyetem vagy kutatási szervezet egy köz-magán társulás tagja. Mindez elősegíti a tudományos törekvéseket és az innovációt, például bizonyos betegségek gyógymódjának megtalálását vagy az éghajlatváltozás új kezelési módjainak felfedezését.

Ki fogja egészíteni ezt egy, a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó további kivétel is, mely a kutatás területén túl más felhasználók számára is lehetővé teszi a szöveg- és adatbányászatot. Ez a kivétel hozzá fog járulni az adatelemzés és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez az EU-ban.

Az oktatási intézmények és tanárok számára biztosított új képzési kivétel a szerzői jog által védett, oktatási szemléltetési célú tartalmak határokon átnyúló digitális felhasználási módjaira terjed ki, ideértve az online hozzáférést is. Biztosítja például azt, hogy az oktatási intézmények teljes körű jogbiztonság mellett elérhetővé tegyék tananyagaikat a más tagállamokban élő távtanulók számára egy olyan biztonságos elektronikus környezet segítségével, amilyen az egyetemi intranet vagy egy iskola virtuális tanulási környezete.

A megőrzésre vonatkozó új kivétel lehetővé teszi a könyvtárak és a kulturális örökséget ápoló más intézmények (pl. levéltárak, múzeumok) számára, hogy – élve a digitális megőrzéssel kapcsolatos új technológiák adta előnyökkel – másolatokat készítsenek a gyűjteményük részét képező művekről. Az új szabály lehetővé teszi az EU kulturális örökségének megőrzési célú digitalizálását. A jövő nemzedékek így könnyebben hozzáférhetnek kulturális hagyatékunkhoz.

Milyen rendelkezés vonatkozik a közkincsnek minősülő műalkotásokra?
Ha egy műalkotás – például egy régi festmény – már nem áll szerzői jogi védelem alatt, akkor közkinccsé válik. Ekkor bárki elkészítheti, felhasználhatja és terjesztheti az adott műalkotás másolatait. Ma ez nem minden esetben valósul meg, mivel néhány tagállam védelem alá helyezi az ilyen műalkotások másolatait.

Az új irányelv biztosítani fogja, hogy senki ne igényelhessen szerzői jogi védelmet a vizuális művészet körébe tartozó azon műalkotásokra, amelyek már közkinccsé váltak. E rendelkezésnek köszönhetően valamennyi felhasználó teljes körű jogbiztonság mellett online terjesztheti a közkincsnek minősülő alkotások másolatait. Például bárki lemásolhatja, felhasználhatja és online megoszthatja festmények, szobrok és közkincsnek minősülő műalkotások fényképeit, ha azokra az interneten rábukkan, azokat újra felhasználhatja, beleértve a kereskedelmi célú felhasználást is, vagy feltöltheti őket a Wikipédiára.

Milyen rendelkezés vonatkozik a kereskedelemben már nem kapható művekre?
Az irányelv új engedélyezési mechanizmust vezet be a kereskedelemben már nem kapható művekre, vagyis az olyan könyvekre, filmekre és egyéb művekre, amelyek továbbra is szerzői jogi oltalom alatt állnak, de már nem találhatók meg a kereskedelmi forgalomban. Ez jelentősen megkönnyíti a kulturális örökségvédelmi intézmények, például a levéltárak és a múzeumok számára, hogy hozzájussanak a szükséges engedélyekhez a gyűjteményeikben található anyagok – elsősorban online és határokon átnyúló – terjesztése céljából. A szabályozás révén a kulturális örökségvédelmi intézmények sokkal könnyebben beszerezhetik engedélyeiket az érintett jogtulajdonosokat képviselő közös jogkezelő szervezetektől.

Az új szabályok új kötelező szerzői jogi kivételt írnak elő arra az esetre, ha egy adott területen nem működik jogtulajdonosokat képviselő közös jogkezelő szervezet, és ezért a kulturális örökségvédelmi intézmények nem tudnak kivel tárgyalást folytatni az engedélyről. Ez az úgynevezett „tartalék” kivétel lehetővé teszi a kulturális örökségvédelmi intézmények számára, hogy a kereskedelemben már nem kapható műveket nem kereskedelmi weboldalakon tegyék elérhetővé.

Miről szól a kiterjesztett hatályú közös engedélyezésre vonatkozó új rendelkezés?
A kiterjesztett hatályú közös engedélyezésre vonatkozó új rendelkezés megengedi a tagállamoknak, hogy tegyék lehetővé a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy azok bizonyos feltételek mellett a tagsággal nem rendelkezők jogosultságát magában foglaló engedélyezési megállapodást köthessenek. Ez a mechanizmus megkönnyíti a jogokkal kapcsolatos engedélyeztetést azokon a területeken, ahol egyébként az egyedi engedélyezés túl nagy terhet jelentene a felhasználók számára. A rendelkezés számos, a jogtulajdonosok érdekeit védő biztosítékot tartalmaz.

Mit jelent a tárgyalási mechanizmus az online videotékák esetében? Hogyan működnek majd az új szabályok?
Annak ellenére, hogy növekszik a lekérhető szolgáltatások (például Netflix, Amazon Video, Univercine, Filmin, Maxdome, ChiliTV) népszerűsége, az online videotékákban viszonylag kevés uniós audiovizuális mű található. A 2005 és 2014 között bemutatott uniós mozifilmek kevesebb mint fele (47%-a) volt elérhető legalább egy online videotékában. Az Unióban készült audiovizuális alkotások gyakran nem is szerepelnek a származási országukon kívüli platformok kínálatában; az uniós filmek mintegy fele csak egyetlen országban érhető el, 80%-uk pedig legfeljebb három európai ország online videotékáiban található meg. Ez részben azzal magyarázható, hogy a jogok megszerzése során nehézségek merültek fel, többek között a szerződés kapcsán.

Az Európai Parlament által megszavazott irányelv új tárgyalási mechanizmust biztosít az audiovizuális alkotások – különösen az európai munkák – rendelkezésre állásának, láthatóságának és terjesztésének támogatására. E mechanizmus olajozottabbá teszi a szerződéses megállapodások elérésének folyamatát, és kiküszöböli mindazon problémákat, amelyek hátráltatják a filmek és sorozatok online videotékákban való megjelenéséhez szükséges jogok engedélyezését. A több engedély több európai audiovizuális alkotás rendelkezésre állását fogja jelenteni az online videotékákban, ami kedvező hatást gyakorol majd az ilyen platformokon kínált művek jellegére és választékára is.

Melyek a következő lépések?
Az Európai Parlament által ma elfogadott jogszabályszöveget az elkövetkező hetekben az Európai Unió Tanácsának hivatalosan jóvá kell hagynia. Az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően 24 hónap áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az új szabályokat nemzeti jogukba átültessék.

További információk:

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök és Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos közös nyilatkozata

Sajtóközlemény: A Bizottság korszerű uniós szerzői jogi szabályok bevezetését javasolja az európai kultúra virágzásának és az európai kulturális javak terjesztésének előmozdítása érdekében

Tájékoztató a szerzői jogokról

Tájékoztató: A filmművészet és az audiovizuális ágazat uniós támogatása

Gyakori kérdések a szerzői joggal kapcsolatban

Eurobarométer

”

Forrás:
Kérdések és válaszok – A digitális korhoz illő, korszerűsített szabályokat szavazott meg az Európai Parlament; Európai Bizottság; MEMO/19/1849; 2019. március 26.

Közigazgatás, politika

Megjelentek a Magyar Falu Program újabb pályázati kiírásai

„Orvosi rendelőre, orvosi szolgálati lakásra és orvostechnikai eszközökre fordítható, 11 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírással folytatódik a Magyar Falu Program. A kormány célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők is olyan ellátáshoz juthassanak, mint a nagyobb településeken élők.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a pályázatokat ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány célja az alapellátás átalakítása. Ennek fontos eleme a kistelepüléseken lévő családi orvosi praxisok fejlesztése, amihez a most kiírt pályázatok is hozzájárulnak.

Elmondta: szolgálati lakások építésére 5 milliárd forint, orvosi rendelők felújítására 4 milliárd forint, orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Magyar Falu Programban.
Hozzátette, jelentős probléma a kistelepüléseken a háziorvoshiány, mert a többi között nem megfelelő az infrastruktúra.

A kormány célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők is olyan ellátáshoz juthassanak, mint a nagyobb településeken élők.
A miniszter közölte: a szolgálatilakás-programban 5 milliárd forintos keretet biztosítanak az önkormányzatoknak, a lakásban az orvos a szolgálati ideje alatt ingyen lakhat. Támogatják azokat a pályázatokat, amelyek esetében a lakáshoz kapcsolódóan orvosi rendelőt is kialakítanak.

Az orvosi rendelők felújítására, bővítésére, újak építésére 4 milliárd forint áll rendelkezésre. Felújításra, bővítésre legfeljebb 30 millió forint, új, többcélú intézmény megvalósítására (ahol a háziorvosi rendelő mellett gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői ellátást is biztosítanak) 125 millió forint a maximális támogatás. A bútorok beszerzésére legfeljebb 8 millió forint fordítható.

Kásler Miklós elmondta: az orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Magyar Falu Programban, a maximális támogatási összeg projektenként 5 millió

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta:a Magyar Falu Program célja, hogy megállítsák a kistelepülések fokozott népességelvándorlását,
és ezt komplex módon tegyék, ezért nem egy-egy célterületet fejlesztenek. Megjegyezte: a közszolgáltatások fejlesztését érintő 18 célterületre 75 milliárd forint áll rendelkezésre.

Tájékoztatása szerint a most kiírt pályázatok nyomán 100-130 háziorvosi rendelő újulhat meg, és 600-700 település lehet a kedvezményezettje az orvosieszköz-beszerzési programnak.

Közölte azt is, a kiírások megjelentek, a pályázatokat április 26-ától május 27-éig lehet benyújtani, s azokat a tervek szerint 60 nap alatt elbírálják.

Felhívta a figyelmet arra, a pályázatokkal kapcsolatos információkat a kormány hivatalos honlapján, a www.kormany.hu-n teszik közzé.

A Magyar Falu Program keretében 150 milliárd forintból támogatják az ötezer lakos alatti települések fejlesztését. Összesen 2887 magyarországi település lehet kedvezményezettje a programnak; a tervek szerint 50 milliárd forintot fordítanak 3-4-5 számjegyű utak fejlesztésére, legalább 25 milliárd forintot a falusi csokra (családi otthonteremtési kedvezményre) és 75 milliárd forintot a közszolgáltatások fejlesztését érintő 18 célterületre.”

Forrás:
Megjelentek a Magyar Falu Program újabb pályázati kiírásai; kormany.hu; 2019. március 26.

Fontos változás az ingatlan-nyilvántartás, térképészet, és a földügy szervezetében: Nemzeti Földügyi Központ

„A Kormány

1. az államigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növelése, illetve a földügyi igazgatási feladatok egy kézben való összpontosítása érdekében szükséges hatáskör-átcsoportosítással összefüggésben egyetért azzal, hogy

a) az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat,

b) az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszerek, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó vagyon-nyilvántartási rendszer működtetését,

c) a Nemzeti Földalapba tartozó földek feletti tulajdonosi jogok gyakorlását,

d) az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálását

országos hatáskörű szervezet lássa el;

2. egyetért a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) megnevezéssel az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv 2019. július 1-jei hatállyal történő létrehozásával;

3. egyetért

a) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján történő megszüntetésével, azzal, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet általános jogutódja az NFK,

b) a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. megszűnésével és feladatai NFK általi átvételével,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályából a Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztálynak és a MePAR Fejlesztési Koordinációs és Üzemeltetési Osztálynak az NFK-ba való beolvadásával, azzal, hogy e beolvadásos kiválással beolvadó osztályok jogutódja az NFK;

4. a 2–3. pontban foglalt feladat megvalósítása érdekében felhívja az agrárminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a pénzügyminisztert és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjanak

a) az NFK működésére és gazdálkodására vonatkozó államháztartási intézkedések megtételéről és szükséges költségvetési jogszabályok módosításáról,

b) az NFK jogállásával, feladat- és hatáskörével, valamint a jogutódlással kapcsolatos jogszabályok megalkotásáról és módosításáról.

Felelős: agrárminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

pénzügyminiszter

nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter

Határidő: 2019. június 30.”

Forrás:
1150/2019. (III. 25.) Korm. határozat a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1150/2019. (III. 25.) Korm. határozata a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 49. szám; 2019. március 25.; 1639. oldal (.pdf)

Az Európai Parlament jóváhagyta az interneten érvényes szerzői jogi szabályokat

„

az internetplatformok felelnek a felhasználók által feltöltött tartalmakért

bizonyos feltöltött tartalomtípusokat, például mémeket vagy GIF-eket külön kivonnak az irányelv hatálya alól

az „egyedi szavakkal vagy rövid részletekkel” kísért hivatkozásokat szabadon meg lehet osztani

az újságíróknak minden, a szerzői jogból származó, de a kiadójukhoz beérkező bevételből részesülniük kell

a start-up platformokra enyhébb szabályzás vonatkozik

Az alkotók, újságírók jobb alkupozícióban lesznek az internetóriásokkal szemben a kedden a szerzői jogokról elfogadott, a szólásszabadságot fenntartó szabályoknak köszönhetően.

A képviselők a plenáris ülésen 348 szavazattal, 274 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt. Ezzel lezárult az Európai Parlament 2016-ban elindult jogalkotási folyamata. Most a tagállamokon a sor, hogy a következő hetekben jóváhagyják a Parlament által már elfogadott döntést. Ha a tagállamok támogatják a Parlament által elfogadott szöveget, akkor az az Unió Hivatalos Lapjában való megjelenést követően lép életbe. A tagállamoknak két évük van a jogszabály átvételére.

Az irányelv célja, hogy a szerzői jogi törvényekben foglalt jogok és kötelességek az interneten is érvényre jussanak. Többek között olyan ismert cégekre lesz hatással, mint a YouTube, a Facebook és a Google News.

A jogszabály arra törekszik, hogy az internetre jellemző szólásszabadság továbbra is fennmaradjon.

A techóriásoknak osztozniuk kell a bevételeken az alkotókkal és az újságírókkal
Az irányelv javítani kívánja az alkotók – például zenészek, előadók vagy forgatókönyvírók -, a hírszolgáltatók és az újságírók alkupozícióját akkor, amikor a különböző megosztó platformokon megjelenő munkájuk után járó díjazásról tárgyalnak. Az irányelv ezt úgy éri el, hogy egyrészt az internetplatformok ezentúl közvetlen felelősséggel tartoznak az oldalukon megjelenő tartalmakért, másrészt felhatalmazza a hírszolgáltatókat, hogy újságíróik nevében egyszerre több újságcikkre vonatkozó megállapodást tárgyalhassanak le a híraggregátorokkal.

Fennmarad a szólásszabadság
Az irányelv több részének kifejezetten az a feladata, hogy biztosítsa: az internet továbbra is a szólásszabadság terepe maradjon.

Az újságcikk-részletek megosztását külön kiemelték az irányelv hatálya alól, tehát hírrészletek megosztása továbbra sem jelenti majd a hírt kiadó vállalat jogainak megsértését. A megállapodás ugyanakkor garanciát tartalmaz arra, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Tehát hírrészlet ugyan továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha „nagyon rövid”.

Idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezentúl is – sőt, az eddiginél nagyobb védelem mellett – fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is az interneten maradnak és megoszthatók lesznek.

Sok online oldalra nem érvényes az irányelv
A jogszabály külön kitér arra, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek az irányelvnek alávetett tartalmak körén.

Erősebb tárgyalási pozíció a szerzők és az előadók számára
Ezentúl ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul” alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor a szerzők további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról.

Az úttörő jellegű kutatás és kultúra megőrzése
Az irányelv megkönnyíti, hogy kutatók a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat is elérhessék szöveg- és adatbányászat céljából. Az európai kutatók ezzel egy jelentős versenyhátránytól szabadulnak meg. A szabályzás leszögezi: oktatás vagy illusztráció céljából felhasznált tartalmakra nem vonatkoznak a szerzői jogi korlátozások.

Végezetül az irányelv a kulturális örökség megőrzése céljából is ingyenesen használhatóvá teszi a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek abban az esetben használhatók, ha nem létezik licencdíjat beszedő közös jogkezelő szervezet.

Hogyan változik a status quo az irányelv hatására?
Az internetvállalatokat jelenleg alig ösztönzi szabályzás arra, hogy tartalmak megjelenítéséért engedélyt szerezzenek be a szerzői jogok birtokosától. A vállalatok a felhasználóik által feltöltött tartalmakért sem vállalnak felelősséget. Az egyetlen jogi kötelezettségük az, hogy a törvénysértő tartalmakat a jogtulajdonos kérésére eltávolítsák. Azonban az erre használt eljárás nehézkes, és nem garantálja, hogy a jogok tulajdonosai tisztességes bevételhez jussanak. Az internetvállalatok felelősségének megállapítása javítja a jogbirtokosok (vagyis zenészek, előadóművészek, forgatókönyvírók, újságírók és kiadók) esélyeit arra, hogy korrekt licenciaszerződéseket kössenek velük, így tisztességesebb jövedelemhez jussanak az online megjelenő munkájukból.

A német néppárti jelentéstevő, Axel Voss szerint „Az irányelv fontos lépés annak a helyzetnek a helyrebillentése felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájából megél.

Az irányelvben számos kitétel garantálja, hogy az internet továbbra is a szólásszabadság terepe maradjon. Ezek az előírások tulajdonképpen nem is lennének szükségesek, mert az irányelv nem teremt új jogokat a jogbirtokosok számára. De meghallgattuk a felmerült aggodalmakat és úgy döntöttünk, hogy inkább duplán garantáljuk a szólásszabadságot. A mémek, a GIF-ek és a szövegrészletek most minden eddiginél nagyobb védelmet élveznek.

Annak is örülök, hogy a tárgyalások során megszületett szöveg különös figyelmet szentel a start-up vállalkozások védelmének. A jövő vezető vállalatai a mai start-up cégek közül kerülnek ki, a sokszínűség biztosítéka pedig az, hogy nagy számban működjenek innovatív, dinamikus, fiatal vállalkozások.

Ez az irányelv védi a szerzők, alkotók megélhetését, a sokszínű média fenntartásával megóvja a demokráciát, kiterjeszti a szólásszabadságot, ösztönzi a start-upokat és a technológiai fejlődést. Segít az internetnek felkészülni a jövő kihívásaira, hogy egy olyan térré váljon, amely mindenki javát szolgálja, nem a csak a hatalommal bíró kevesekét.””

Forrás:
Az Európai Parlament jóváhagyta az interneten érvényes szerzői jogi szabályokat; Európai Parlament; 2019. március 26.

Szerzői jogi reform – a Bizottság üdvözli a digitális korhoz illő korszerűsített szabályok EP általi megszavazását

„Az Európai Parlament a mai napon megszavazta az új szerzői jogi irányelvet, melynek célja, hogy kézzelfogható előnyöket biztosítson a polgárok, a kreatív ágazatok, a sajtó, a kutatók, az oktatók és a kulturális örökséget ápoló intézmények számára.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök és Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos közös nyilatkozatban méltatta a szavazás kedvező eredményét:

„Örömmel fogadtuk az Európai Parlament azon döntését, hogy jóváhagyja a digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról szóló irányelvet. Az új jogszabály célja, hogy a digitális korban is támogassa a kreativitást, biztosítsa, hogy az uniós polgárok szélesebb körben hozzáférjenek a tartalmakhoz, és az online véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű védelme jegyében új garanciákat nyújtson a felhasználók számára. Az új szabályok megerősítik kreatív iparágainkat, amelyek 11,65 millió munkahelyet biztosítanak, a GDP 6,8%-át adják, és évi 915 milliárd eurót termelnek.

A ma megszavazott jogszabály megfelelő egyensúlyt biztosít valamennyi érintett szereplő – a felhasználók, az alkotók, a szerzők és a sajtó – érdekei között, ugyanakkor arányos kötelezettségeket ír elő az online platformok számára.

A szerzői jogi irányelv védelmezi a véleménynyilvánítás szabadságát, amely az Európai Unió egyik alapvető értéke. Stabil biztosítékokat nyújt a felhasználók számára, és egyértelművé teszi, hogy Európa egész területén kifejezetten megengedett a meglévő művek idézet, kritika, véleményformálás, karikatúra és paródia céljából történő felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a mémek és a hasonló paródiajellegű alkotások szabadon felhasználhatók. A felhasználók érdekeinek védelmét ezenkívül olyan hatékony mechanizmusok óvják majd, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy azonnal kifogást emeljenek, ha egy platform indokolatlanul eltávolítja a tartalmaikat.

Emellett az irányelv javítani fogja az alkotók alkupozícióját a javarészt az ő tartalmaikat hasznosító nagy platformokkal folytatott alkuk során. Az írók, újságírók, énekesek, más zenészek és színészek mostantól kedvezőbb megállapodást köthetnek kiadóikkal és producereikkel. Az új szabályok lehetővé teszik a kutatóhelyek, az egyetemek, az iskolák, a könyvtárak és a múzeumok számára a fokozottabb online tartalomhasználatot. Az irányelv az új technológiákra való figyelemmel gondoskodik arról, hogy a kutatók teljes mértékben kiaknázhassák a szöveg- és adatbányászatban rejlő lehetőségeket.

Köszönetet szeretnénk mondani valamennyi érintett félnek, különösen az Európai Parlament tagjainak és a tagállamoknak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy ez az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú reform megvalósuljon.”

Háttér-információk
A Bizottság 2016-os felmérései szerint az internethasználók 57%-a a közösségi hálózatokon, hírgyűjtő szolgáltatásokon vagy keresőmotorokon keresztül jut el a sajtótermékekhez. E felhasználók 47%-a csupán az említett oldalak által összeállított kivonatokat olvassa el, anélkül, hogy az azokban szereplő linkre kattintana. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a zene- és filmiparral kapcsolatban is: az uniós internetfelhasználók 49%-a interneten keresztül jut hozzá a zenei és audiovizuális tartalmakhoz, a 15–24 évesek 40%-a pedig legalább hetente egyszer online televíziózik. Ez a tendencia azóta ugrásszerűen megerősödött.

További lépések
Az Európai Parlament által ma elfogadott jogszabályszöveget az elkövetkező hetekben az Európai Unió Tanácsának hivatalosan jóvá kell hagynia. Az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően 24 hónap áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az új szabályokat nemzeti jogukba átültessék.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság 2016 szeptemberében javaslatot tett arra, hogy az európai kultúra virágzása és terjesztése érdekében a digitális egységes piaci stratégia részeként korszerűsítsék az európai uniós szerzői jogi szabályokat.

Az uniós szerzői jogi reform kiemelt fontosságú téma az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság számára. Célja a jelenlegi szerzői jogi szabályok korszerűsítése. Ezek a szabályok 2001-ben születtek, amikor még nem volt közösségi média, nem léteztek online videotékák, sem pedig a művészeti gyűjteményeiket digitalizáló múzeumok, illetve az oktatók sem kínáltak online kurzusokat.

A ma létrejött megállapodás egy szélesebb körű kezdeményezés részét képezi, melynek célja, hogy az uniós szerzői jogi szabályokat hozzáigazítsa a digitális kor igényeihez. 2018 decemberében az uniós társjogalkotók új szabályokat fogadtak el, amelyek alapján az európai műsorszolgáltatók könnyebben kínálhatják majd egyes műsoraikat online televíziós vagy utólagos megtekintési szolgáltatásaik keretében. 2018. április 1-je óta azok az uniós polgárok, akik a lakóhelyük szerinti tagállamban filmet, sportközvetítést, zenét, e-könyvet vagy játékot vásárolnak, illetve arra előfizetnek, Unión belüli utazásaik során vagy más tagállamban való ideiglenes tartózkodásuk alkalmával is hozzá tudnak férni az említett tartalmakhoz.

További információk:

Kérdések és válaszok

Sajtóközlemény: A Bizottság korszerű uniós szerzői jogi szabályok bevezetését javasolja az európai kultúra virágzásának és az európai kulturális javak terjesztésének előmozdítása érdekében

Tájékoztató a szerzői jogokról

Tájékoztató: A filmművészet és az audiovizuális ágazat uniós támogatása

Gyakori kérdések a szerzői joggal kapcsolatban

”

Forrás:
Szerzői jogi reform – a Bizottság üdvözli a digitális korhoz illő korszerűsített szabályok EP általi megszavazását; Európai Bizottság; STATEMENT/19/1839; 2019. március 26.

Az uniós szerzői jogi reformcsomag atyja: Alex Voss, konzervatív európai parlamenti képviselő

„Alex Voss konzervatív európai parlamenti képviselő, a szerzői jogi reformcsomag kidolgozója szerint bár az általa kidolgozott ötlet támadható, de jó megoldás lehet a kreatív dolgok védelmére.

„A WhatsAppot, az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat, valamint néha a Facebookot és a Twittert használom. Úgy tűnik nekem, hogy a világhálón sokan úgy vélték, hogy a digitális lehetőségek jelentik az élet értelmét. Talán köztük voltak azok is, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a szerzői jogi reformok elpusztítják az olyan kulturális értékeket, mint a mémek és a gifek. De ez nem igaz. A felhasználók azt hiszik, hogy ezentúl minden tartalom blokkolva lesz, de azok továbbra is elérhetők lesznek. Csak azt akarjuk elérni, hogy a különböző platformok több licencmegállapodást kössenek a kreatív alkotókkal és vállaljanak felelősséget a szerzői jogért. De az mindig az adott portál döntése lesz, hogy mit engedélyez és mit nem.”

„Nem tartoznak az új szabályozás hatálya alá a társkereső honlapok, a kereskedelmi és a helyi közösségeket összekötő platformok. Amennyiben például én a szomszédomnak az egyik ilyen portálon lejátszom Shakira legújabb dalát, akkor az továbbra is kivételt jelent majd. Egy dolgot világosan kell látni: ha nem léptünk volna, akkor az Európai Bíróság hozott volna egy döntést és ráadásul egyoldalúan, a szerzői jogtulajdonosok javára. Természetesen én sem mondom, hogy a kezdetektől minden tökéletesen működik, de ezek a néhány YouTube-használó által folytatott érzelmi kampányok egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak” – jelentette ki Alex Voss, a szerzői jogi reformcsomag kidolgozója.

A politikus véleménye szerint egyértelműen az IT-óriások állnak a reformcsomag elleni tiltakozáshullám mögött. Különböző jelekből világosan kiolvasható, hogy az akciók egy része az Amerikai Egyesült Államokból indult ki. Érdekes továbbá, hogy sok e-mail címről érkeztek panaszok, jelzések, de amikor azokra válaszoltak, akkor nem jött reakció, mint ha nem is emberek küldték volna azokat az elektronikus leveleket. Szinte kizárólag ideológiai okok merültek fel a tervezett tartalomszűrővel szemben. Ráadásul a Wikipédia is tiltakozott a reformcsomag ellen, miközben annak üzemeltetői pontosan tudták, hogy a népszerű online lexikont semmiképpen sem érinti az új szabályozás.

Voss szerint az mindenképpen jogos elvárás, hogy különbséget kell tenni a nagyobb és a kisebb vállalkozások, illetve a startupok között, de fontos, hogy ne jöjjenek létre olyan helyzetek, amelyek miatt új aránytalanságok és problémák alakulhatnak ki. Az előterjesztett csomag értelmében az olyan nagy internetes vállalatoknak, mint a Google-t és a YouTube-ot tulajdonló Alphabet vagy a Facebook, szerződniük kell a művészekkel és hírszolgáltatókkal, akiknek a jelenleginél több pénz jár a felhasznált tartalmak után. A közösségi oldalaknak szűrniük kell a feltöltéseket, megakadályozva a jogvédett tartalmak illetéktelen felhasználását. Az online keresők nem idézhetnék szabadon a keresési találatok között és a Google Hírekben cikkrészleteket nem lehet közzétenni. A védett művelet licencelni kellene, mielőtt bármely platformra feltöltenék azokat. Az új szabályok alól kivételt jelentenek a startupok, az olyan nonprofit oldalak, mint a Wikipédia és az olyan nyílt forráskódot használó portálok, mint a GitHub.”

Forrás:
Aki megálmodta a szerzői jogi reformcsomagot; SG.hu; 2019. március 29.

Közigazgatási, politikai informatika

A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagy összegű szerződés aláírásáról

„ A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1037 Budapest, Montevideo u. 8., cégjegyzékszáma: 01 10 044993, a továbbiakban: 4iG Nyrt.) a 2019. február 26-án kelt rendkívüli tájékoztatása kapcsán, ezúton tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit a közte és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11., törzsszáma: 598316, a továbbiakban: KIFÜ) között megkötésre került két nagy összegű szerződésről.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), (továbbiakban: Beszerző) által TED 2018/S 025-052837 szám alatt a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézmények részére „Hálózati aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése-2018” tárgyban lefolytatott központosított közbeszerzési keretmegállapodásos eljárás eredményeképpen létrejött keretmegállapodás alapján (a továbbiakban: KM) a verseny újranyitás eredményeként termékeket és szolgáltatásokat rendelt meg a KIFÜ a 4iG Nyrt-től.

A két szerződésben nevesített projektek célja a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításához és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának megvalósításához kapcsolódóan:
1. Közoktatási intézmények telephelyei közötti kapcsolatok kiépítéseink támogatása CPE router-ek szállításával és üzembe állításával,
2. A KIFÜ központi gerinchálózatának bővítése aktív hálózati eszközökkel és bővítő modulokkal, helyszíni telepítéssel és rendszerintegrációval együtt.
A fenti 1. és 2. pont alatti szerződések összértéke: 2 353 060 000,-Ft + ÁFA.”

Forrás:
A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagy összegű szerződés aláírásáról; 4iG Nyrt.; 2019. március 27.

Informatika, távközlés, technika

Az Internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője

„Zuckerberg szerint a christchurchi terrortámadás utáni internetszabályozás mindenhol azonos kell, hogy legyen.

Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében. A 35 éves Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el.

Zuckerberg, aki jelenleg a Facebook 28,2 százalékának tulajdonosa, nemcsak a kártékony tartalmakat kívánná törvényi úton ellenőrizni. Emellett további három területen tartja fontosnak, hogy a különböző kormányok törvényi szabályozást vezessenek be: a választások biztonságossága és tisztességessége, a magánélet sérthetetlensége és az adathordozhatóság terén.

„A törvényhozók gyakran mondogatják nekem, hogy túlságosan nagy a hatalmunk a szólásszabadság befolyásolásában, és ebben egyet is értek velük” – fogalmazott a nyílt levélben. Hozzáfűzte, hogy a vállalat létrehozott egy önálló testületet, amelynél a felhasználók előterjeszthetik panaszaikat és vitathatják a közösségi portál vezetőinek és működtetőinek egy-egy tartalom törlésére vonatkozó döntéseit. A milliárdos vállalkozó megfogalmazott egy sor olyan szabályt is, amelyet szerinte valamennyi tech cégnek be kellene tartania, mert ha ezeket valamennyi internetes portálon tiszteletben tartják, akkor jóval könnyebbé válik az egyébként rendkívül gyorsan terjedő káros tartalmak kiszűrése.

Zuckerberg szerint az új szabályokat valamennyi közösségi oldalnak el kell fogadnia, a szabályok betartását pedig külső testületre, vagy szervezetre kell bízni. Javasolta, hogy valamennyi nagy tech vállalat háromhavonta hozzon nyilvánosságra úgynevezett átláthatósági jelentést, csatolva hozzá pénzügyi jelentést is. Az erőteljesebb törvények szerinte világszerte védelmet nyújtanának a választások tisztaságának biztosításához, már csak azért is, mert a portálok által betartott szabályok lehetővé tennék a politikai szereplők azonosítását is.

Zuckerberg olyan törvényeket sürgetett, amelyek nemcsak politikusokra és választásokra lennének érvényesek, hanem „megosztó témákra” is. A törvényeket szerinte nem csupán választási és kampányidőszakokban kell alkalmazni, hanem ezeken kívül is, a politikai kampányok idején pedig új és széles körben érvényes szabályok szerint kell ellenőrizni a közösségi média adatainak felhasználását.

A Facebook-vezető hangsúlyozta: „közös globális keretekre” van szükség, világszerte azonos – és nem egyes országokban lényegileg eltérő – törvényeket kell hozni. A nyílt levelet az internetes közösségi platform vezetője néhány nappal azt követően tette közzé, hogy a Facebook az új-zélandi Christchurchben történt mészárlás után bejelentette, betiltja a fehér nacionalizmus és a fehér szeparatizmus megnyilvánulásait, az ilyen tartalmakat dicsérő vagy támogató bejegyzéseket.”

Forrás:
Alapítója szerint túlnőtt az internet feletti felelősség a Facebookon; Mandiner/MTI; 2019. március 31.
Lásd még: Mark Zuckerberg actually calls for regulation of content, elections, privacy; Brian Heater, Josh Constine; TechCrunch; 2019. március 30.
A szerzők némileg szkeptikusak. Rámutatnak, hogy a Facebook állami szabályozás nélkül is sokat tehetne.

Az Európai Bizottság közös európai megközelítést javasol az 5G hálózatok biztonságára vonatkozóan

„Az Európai Bizottság a mai napon egy sor operatív lépésre és intézkedésre tett javaslatot az 5G hálózatok magas szintű kiberbiztonságának az egész Unióra kiterjedő garantálása érdekében.

Az ötödik generációs (5G) hálózatok fogják képezni társadalmaink és gazdaságaink gerincét a jövőben, hiszen több milliárd tárgyat és rendszert kötnek össze többek között olyan létfontosságú ágazatokban, mint az energetika, a közlekedés, a banki szolgáltatások és az egészségügy, valamint biztosítják a kapcsolatot a bizalmas információkkal dolgozó és a biztonsági rendszereket támogató ipari ellenőrzési rendszerek esetében is. Az olyan demokratikus folyamatok, mint például a választások is egyre inkább támaszkodnak a digitális infrastruktúrára és az 5G hálózatokra, ami még sürgetőbbé teszi, hogy – különösen a májusi EP-választások fényében – kiemelten foglalkozzunk a rendszer sebezhetőségével és a Bizottság vonatkozó ajánlásaival.

Az állam-és kormányfőknek az Európai Tanács március 22-i ülésén kinyilvánított véleményére válaszul, miszerint egységes megközelítésre van szükség az 5G hálózatok biztonságára vonatkozóan, a Bizottság ma egy sor olyan konkrét intézkedésre tesz javaslatot, amelyek révén jobban felmérhetővé válnak az 5G hálózatokat érintő kiberbiztonsági kockázatok, és hatékonyabbá válik a megelőzés. Az ajánlások jogi és szakpolitikai eszközök kombinációját tartalmazzák, és gazdaságaink, társadalmaink és demokratikus rendszereink védelmére irányulnak. Lévén, hogy az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re becsült összege nagyjából 225 milliárd eurót fog kitenni, nyilvánvaló, hogy az 5G technológia kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképessége szempontjából, és a rendszer kiberbiztonsága alapvetően fontos az Unió stratégiai autonómiájának biztosításához.

Andrus Ansip, a digitális egységes piaci stratégiáért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „az 5G technológiák át fogják alakítani társadalmunkat és hatalmas lehetőségek tárházát jelentik az emberek és a vállalkozások számára. Nem engedhetjük ugyanakkor, hogy minderre a teljes biztonság megteremtése nélkül kerüljön sor. Ezért alapvető jelentőségű, hogy az 5G infrastruktúrák az Unióban ellenállóképesek és teljesen biztonságosak legyenek mind technikailag, mind pedig jogilag.”

Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos így fogalmazott: „Digitális infrastruktúráink ellenálló képessége alapvető fontosságú a kormányok, vállalkozások, a személyes adataink védelme és a demokratikus intézményeink működése szempontjából. Közös európai megközelítést kell kialakítanunk az 5G hálózatok integritásának védelmére, mert ezen csatornán keresztül fog megvalósulni az egymás közti digitális összeköttetés.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos az alábbiakat fűzte hozzá:„Az 5G hálózatok védelme a létfontosságú társadalmi és gazdasági funkciók – úgymint az energiaellátás, a közlekedés, a banki szolgáltatások és az egészségügy – támogatására szolgáló infrastruktúra védelmét jelenti, úgymint a jövőben mindinkább automatizált gyárakét is. Ez egyben demokratikus folyamataink, például a választások jogosulatlan beavatkozásokkal és félretájékoztatással szembeni védelmét is jelenti.”

Az 5G hálózatok esetleges sebezhetősége vagy a jövőben kiépítendő tagállami hálózatok akár egyikét is érintő kibertámadás az Unió egészére hatással lenne. Ezért fontos, hogy egységes intézkedések szülessenek mind nemzeti, mind pedig európai szinten, amelyek képesek biztosítani a hálózatok magas szintű kiberbiztonságot.

A mai napon előterjesztett ajánlás egy sor operatív intézkedést tartalmaz:

1. Nemzeti szinten
Az egyes tagállamoknak ez év júniusának végéig nemzeti kockázatértékelést kell végezniük az 5G hálózatok infrastruktúrájára vonatkozóan. Ennek alapján frissíteniük kell a hálózati szolgáltatókra érvényes biztonsági követelményeket, és meg kell határozniuk, hogy mely feltételek mellett garantálható a nyilvános hálózatok biztonsága, különösen az 5G sávokban történő rádiófrekvencia-használati jogok odaítélésénél. Az intézkedések egyikeként szigorítani kell a beszállítóknak és az üzemeltetőknek a hálózatok biztonságának garantálását érintő kötelezettségeit. A nemzeti kockázatértékeléseknél és intézkedéseknél különböző kockázati tényezőket kell figyelembe venni, így a műszaki kockázatokat és a beszállítók és üzemeltetők magatartásához kapcsolódó kockázatokat, a harmadik országbeli beszállítókra és üzemeltetőkre vonatkozóan is. A nemzeti kockázatértékelések központi elemül fognak szolgálni az összehangolt uniós kockázatértékeléshez.

Az uniós tagállamok nemzetbiztonsági megfontolásból kizárhatják a piacukról a nemzeti standardjaiknak és jogszabályaiknak meg nem felelő vállalatokat.

2. Uniós szinten
A tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással az információkat, és a Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) támogatásával 2019. október 1-jéig el kell végezniük az összehangolt uniós kockázatértékelést. Ennek alapján a tagállamok közösen döntenek a nemzeti szinten alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedésekről. Ezek között szerepelhetnek tanúsítási követelmények, tesztek, ellenőrzések, valamint az esetleges biztonsági kockázatot hordozó termékek vagy beszállítók azonosítására szolgáló eljárások. Ezt a munkát az illetékes hatóságokat tömörítő együttműködési csoport fogja végezni, melyet a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv állított fel a Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) támogatásával. A koordinált feladatvégzés segíti a nemzeti szintű tagállami fellépéseket és iránymutatásul szolgál a Bizottság számára a lehetséges további lépések meghatározásában. Ezenfelül a tagállamoknak olyan konkrét biztonsági követelményeket kell kidolgozniuk, amelyeket az 5G hálózatokkal kapcsolatos közbeszerzések keretében alkalmazni lehet, ideértve a kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek végrehajtására vonatkozó kötelező követelményeket is.

A mai napon előterjesztett ajánlás a már meglévő vagy egyeztetés alatt álló eszközök széles skálájára épít, ezáltal megerősítve a kibertámadások elleni együttműködést és képessé téve az EU-t a gazdaságának és társadalmának védelme érdekében szükséges kollektív fellépésre. Az eszközök sorában találhatók: a kiberbiztonságról szóló első uniós jogszabály (a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv), az Európai Parlament által nemrégiben jóváhagyott kiberbiztonsági jogszabály, valamint az új távközlési szabályok. Az ajánlás ezen új eszközök egységes végrehajtásában fogja segíteni a tagállamokat az 5G-hez kapcsolódó biztonság kiépítése terén.

A kiberbiztonság terén a digitális termékre vonatkozó jövőbeli európai kiberbiztonsági tanúsítási keretnek, valamint a kiberbiztonsági jogszabályban szereplő eljárásoknak és szolgáltatásoknak fontos támogató eszközként kell szolgálniuk a biztonság egységes szintjének előmozdításához. Végrehajtásakor a tagállamoknak haladéktalanul és aktívan együtt kell működniük a többi érdekelttel az 5G technológiákkal kapcsolatos, az Unió egészére kiterjedő tanúsítási rendszerek kifejlesztése céljából. A rendszer rendelkezésre állását követően a tagállamoknak nemzeti technikai előírások révén kötelezővé kell tenniük a tanúsítást ezen a területen.

A hírközlés terén a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nyilvános hírközlő hálózatok integritásának és biztonságának a fenntartását, továbbá kötelezniük kell a szolgáltatókat arra, hogy tegyenek műszaki és szervezési intézkedéseket a hálózatok és szolgáltatások biztonságát fenyegető kockázatok megfelelő kezelése érdekében.

A következő lépések
A tagállamoknak 2019. június 30-ig el kell végezniük nemzeti kockázatértékeléseiket és aktualizálniuk kell a szükséges biztonsági intézkedéseket. A nemzeti kockázatértékelést 2019. július 15-ig meg kell küldeniük a Bizottságnak és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségnek.

Ezzel párhuzamosan a tagállamok és a Bizottság megkezdik a koordinációt a NIS együttműködési csoporton belül. Az ENISA feltérképezi az 5G hálózatok által jelentett fenyegetéseket, amely alapján a tagállamok 2019. október 1-jéig elvégzik az egész Unióra kiterjedő kockázatértékelést.

A NIS együttműködési csoport 2019. december 31-ig megállapodik a nemzeti és uniós szinten azonosított kiberbiztonsági kockázatok csökkentését célzó intézkedésekről.
Az Európai Parlament által nemrégiben jóváhagyott kiberbiztonsági jogszabálynak az elkövetkező hetekben történő hatálybelépését követően a Bizottság és az ENISA felállítja az egész Unióra kiterjedő tanúsítási keretet. A tagállamok felhívást kapnak arra, hogy működjenek együtt a Bizottsággal és az ENISA-val és kezeljék prioritásként az 5G hálózatok és berendezések tanúsítási rendszerének felállítását.

A tagállamok a Bizottsággal együttműködve 2020. október 1-jéig értékelik az ajánlás hatásait a további lépések szükségességének meghatározása céljából. Az értékelésnél figyelembe kell venni az összehangolt uniós kockázatértékelés eredményét és az eszköztár hatékonyságát.

Háttér-információk
Március 22-i következtetéseiben az Európai Tanács támogatásáról biztosította a Bizottságot az 5G hálózatok biztonságára vonatkozó egységes megközelítésre irányuló ajánlással kapcsolatban. A kínai technológia fokozódó uniós jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekre vonatkozó, március 12-én megszavazott európai parlamenti állásfoglalás arra is felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek uniós szintű intézkedéseket.

Ezenfelül az 5G hálózatok kiberbiztonsága kulcsfontosságú az Unió stratégiai autonómiájának biztosításához, amint azt „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című közös közlemény is kiemelte Ezért olyan lényeges és sürgető az e téren meglévő biztonsági szabályok felülvizsgálata és megerősítése, hogy azok alkalmazkodjanak az 5G hálózatok stratégiai fontosságához, a fenyegetések alakulásához, valamint a kibertámadások egyre gyakoribb és kifinomultabb jellegéhez. Az 5G technológia kulcsfontosságú Európa globális versenyképessége szempontjából. Az 5G hálózatok üzemeltetéséből származó globális bevételek 2025-re a 225 milliárd eurót is elérhetik. Más források szerint az 5G bevezetése a négy legjelentősebb gazdasági ágazatban, azaz az autóiparban, az egészségügyben, a közlekedésben és az energiaszektorban akár évi 114 milliárd eurós nyereséget is jelenthet.

További információk

Az 5G hálózatok kiberbiztonságára vonatkozó ajánlás

Kérdések és válaszok

Biztonsági unió: 22 jogi kezdeményezésből eddig 15 került elfogadásra

Sajtóközlemény: Az uniós tárgyaló felek megállapodtak az európai kiberbiztonság fokozásáról

Sajtóközlemény: „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című közös közlemény

”

Forrás:
Az Európai Bizottság közös európai megközelítést javasol az 5G hálózatok biztonságára vonatkozóan; Európai Bizottság; IP/19/1832; 2019. március 26.

Elindult a kereskedelmi 5G szolgáltatás Ausztriában

„Mindezt az 5G frekvenciatender március eleji sikeres lezárása, és a megszerzett használati jogosultságok tették lehetővé. Az első 25 átjátszóállomás 17 településen kezdett működni, kettő Karintiában, három Alsó-, és kettő Felső-Ausztriában, valamint 5-5 Stájerországban és Tirolban.

A cég az 5G-hálózat elindulásába 57 millió eurót fektetett, amely a cég egyértelmű elkötelezettségét tükrözi Ausztria digitális jövője iránt. Az 5G-vel a mobil szélessávú lefedettség lépést tart az optikai hálózatok teljesítményével, és olyan régiókat is lefed, ahol a kábelhálózat kiépítése költséges, lassú, és bonyolult lenne. A T-Mobile 2018 és 2021 között egymilliárd eurót fektet mobil- és vezetékes szélessávú hálózatfejlesztésekbe Ausztriában – közölte Andreas Bierwirth, a T-Mobile Austria vezérigazgatója.

Srini Gopalan, a Deutsche Telekom igazgatósági tagja azt mondta: a nehéz földrajzi adottságai ellenére Ausztria élen jár az új technológiák bevezetésében.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint Ausztria ezzel úttörő szerepet tölt be az 5G kiépítésében, amit mérföldkőnek nevezett az ország versenyképessége, a technológiai fejlődés, és az életminőség szempontjából.

Norbert Hofer, osztrák közlekedési, innovációs és technológiai miniszter szerint a tartományi fővárosokban már 2020-ban biztosított lesz az 5G-hálózati lefedettség, a fő közlekedési útvonalak mentén pedig 2023-ra.

A közlemény szerint a következő hónapokban a T-Mobile Austria dokumentálja tapasztalatait az első 5G állomásokról. Az első 5G okostelefonok várhatóan 2019 végén lesznek elérhetőek, nagyobb modellválaszték az 5G okostelefonokból, tabletekből 2020-ban kerülhet piacra – közölték”

Forrás:
Elindult az 5G Ausztriában; Szász Péter; Napi.hu; 2019. március 26.

Tíz évig féláron adja az 5G-s spektrumot az állam

„Kedvezményes sávdíjjal tolja meg a kormány az 5G-s hálózatok kiépítését – szúrta ki a HWSW az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) rendelethez kiadott módosításában. A módosító szövege a múlt pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. A kormányzati cél, hogy a kiépítés ideje alatt csökkenjen 5G-s hálózatok üzemeltetési költsége – írja a lap.

„…meghatározott sávdíjból 50% kedvezmény illeti meg”
A módosító szerint a 2019. március 15-ét követően indított versenyeztetési eljárás keretében a 708−733/763−788 MHz és a 3400–3800 MHz frekvenciasávban frekvenciahasználati jogosultságot szerző vállalkozást a hatósági szerződés megkötésének napját követő tíz évig 50 százalékos kedvezmény illeti meg a sávdíjból. A kedvezmény nem jár automatikusan, azt a nyertesnek kell kérnie. Azt, hogy cserébe mire kell kötelezettséget vállalnia, illetve hogy azok nem teljesítése milyen jogkövetkezménnyel jár, a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációja határozza meg.

Azok a szolgáltatók is kérhetik a kedvezményes díjat, melyek korábban nyertek blokkokat a 3400–3800 MHz frekvenciasávban, de az új aukción nem nyernek vagy akár nem is indulnak. Ez konkrétan két céget, a Vodafone-t és a DIGI-t érinti. A két cég 2016-ban nyert használati jogosultságot ebben a sávban.

Maga a díjkedvezmény nem új intézmény, azt a rendelet eredetileg is tartalmazta ugyanekkora mértékben, de csak négy évre, és a 2011-ben elindított frekvenciapályázatnál már érvényesítették is. Mint azt a HWSW cikke megjegyzi, az eredeti szöveg az akkor még napirenden lévő állami szolgáltatóra, az MPVI Zrt.-re volt szabva, mivel csak annak a szolgáltatónak járt kedvezmény, amely az adott alapsávban még nem rendelkezett spektrumhasználati jogosultsággal.

A 2014-es pályázaton viszont négy szolgáltató is megkapta bizonyos sávok után. Ekkor lépett be a Telekom-Telenor-Vodafone hármas mellé a DIGI: előbbi három a 800 MHz-es blokkra, utóbbi az 1800 MHz-esre. A 2016-os árverésen a 3400-3800 MHz-es sávban blokkokat nyert DIGI és a Vodafone volt a szabály kedvezményezettje – most ezt hosszabbíthatják meg tíz évre, természetesen az új feltételekkel.”

Forrás:
Sávdíj-kedvezménnyel támogatja a kormány az 5G-t; Bitport.hu; 2019. március 26.
1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet a frekvencialekötés és -használat díjáról; Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Társadalom, gazdaság, művelődés

Valóban vége az internetnek? – Beszélgetés a 13. cikkelyről

„[YouTube] A beszélgetés résztvevői:
Oláh Róbert, moderátor
Dr. Németh Ádám, infokommunikációs szakjogász
Péter Zoltán, Esport1 főszerkesztő”

Forrás:
Valóban vége az internetnek? – Beszélgetés a 13. cikkelyről; Esport1; YouTube; Élő közvetítés; 2019. márc. 27.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 1.

Az ENSZ szakmai párbeszédet indít az államok kibertérbeli viselkedéséről – kettőt is
Hamarosan megkezdi a munkát az ENSZ égisze alatt létrejött különleges munkacsoport, amely az „államok viselkedését” hivatott vizsgálni a kibertérben. Pontosabban: az egyik munkacsoport, merthogy mindjárt kettő is alakult, az egyik Oroszország, a másik pedig az Egyesült Államok kezdeményezésére. Ami önmagában is jól mutatja: az egyre erősödő rivalizálás a két nagyhatalom között gyors tempóban terjed át a mindinkább meghatározóvá váló ötödik geopolitikai dimenzióra, azaz a kibertérre is.

A fejlemények előtörténetéhez tartozik, hogy még tavaly ősszel Oroszország is, az USA is határozat tervezetet terjesztett elő a témában. Elsőnek az orosz kezdeményezésről szavazott a világszervezet Közgyűlése. Az A/RES/73/27 jelű dokumentum, amely a nem különösebben sokat mondó „Fejlemények a nemzetközi biztonságot érintő információs és telekommunikációs térben” címet viselte, egy nyílt mandátumú munkacsoport (Open-Ended Working Group – OEWG)felállítását irányozta elő azzal a céllal, hogy további egyeztetést folytasson az államok viselkedésére vonatkozó „kibernormák” témájában. A magyarul (egyelőre még) kicsit szokatlanul csengő megfogalmazás arra a hovatovább kulcstényezőre irányul: mit tehetnek, hogyan tehetnek, mikor tehetnek, milyen feltételek és körülmények között tetetnek – vagy nem tehetnek – valamit a kibertérben „mozgó” állami szereplők. A beterjesztett javaslat listába szedve sorolja fel a kibertérben való mozgás, ténykedés során követendő, betartandó nemzetközi viselkedési normákat. A véglegesen szavazásra beterjesztett orosz szöveg két érdekességet tartalmazott: az eredeti javaslathoz képest jelentősen megkurtították a megvitatásra javasolt követendő kibernormák számát, az eredeti változatban szereplő 25 normához képest már csupán 13-at említve. Bekerült azonban egy norma, amit az oroszok – tekintetbe véve az elmúlt két és fél év nemzetközi információs és dezinformációs kampányait – láthatóan kardinálisnak tekintenek.

Az utólag beillesztett norma azt mondja ki: minden olyan vádat, amelyet arra vonatkozóan fogalmaznak meg, hogy államok az IKT-eszközrendszerre támaszkodva illegális tevékenységeket szerveznek, vagy illegális cselekedeteket hajtanak végre – bizonyítékokkal szükséges alátámasztani. Ha felidézzük a 2016-os amerikai elnökválasztás óta a politikai (és szakmai) közbeszédet eluraló „fake news” tematikát, akkor rögtön világos, hogy a – többnyire rögtön a vádlottak padjára terelt – oroszok miért tartják perdöntő jelentőségűnek ezt a kitétel. Ahogy azon sem csodálkozhatunk, az események fényében, hogy ezt a határozat tervezetet, miközben a Közgyűlés elsöprő többséggel, 119 igen szavazattal elfogadta, az USA, valamint NATO szövetségesei, az EU tagállamai, továbbá az angol-szász különleges kapcsolati rendszerbe tartozó Új-Zéland és Ausztrália elutasította azt.

Az Egyesült Államok diplomáciája ugyanakkor saját határozat tervezetet terjesztett be. Az A/RES/73/266 jelű kezdeményezés megtárgyalását hetek át halasztotta a világszervezet, a hivatalos indoklás szerint annak jelentős költségvonzata miatt. Az USA indítványa szerint egy új Kormányzati Szakértői Csoportot (Group of Governmental Experts – GGE) kell felállítani annak érdekében, hogy egy a témában korábban felállított ilyen testület munkáját folytassa. A határozat tervezetet szintén, még nagyobb többséggel elfogadta a Közgyűlés – ez alkalommal Oroszország és Kína szavazott nemmel (több ázsiai és latin-amerikai állammal karöltve).

Az orosz javaslat alapján felálló munkacsoport 2019 júniusában kezdi meg működését, és előre láthatóan 2020 őszéig végzi munkáját. Fő jellegzetessége (erre utal nevében a „nyílt mandátum”), hogy az ENSZ valamennyi tagállama delegálhat szakértőket az általa folytatott munkamegbeszélésekre, vitákra. Ezzel szemben az amerikai javaslat alapján felálló munkacsoport jóval szűkebb résztvevői körre korlátozza majd munkáját. Jellemzője az is, hogy a – három évesre tervezett – működése végén közreadandó jelentését nem szükséges egyhangúlag megszavaznia a résztvevőknek.

Az említett ENSZ határozati javaslatok letölthetők az alábbi linkekről:
Resolution adopted by the General Assembly on 5 December 2018. 73/27. Developments in the field of information and telecommunications in the context of international security; United Nations, General Assembly; 2018. december 11. (.pdf)
Resolution adopted by the General Assembly on 22 December 2018. 73/266. Advancing responsible State behaviour in cyberspace in the context of international security ; United Nations, General Assembly; 2019. január 2. (.pdf)
Discussing State Bahaviour in Cyberspace: What Should We Expect?; Stadnik Ilona; Diplo Foundation; 2019. március 20..

Közösségi média-fülelés: a közdiplomácia hasznos eszköze, tartják a svédek
A Svéd Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Svéd Intézet 2016 óta alkalmaz digitális média eszközöket a közösségi médiában, illetve más online terekben zajló, Svédországról szóló „online beszélgetések” monitorozására.

A közkeletű kifejezéssel csak „közösségi média-fülelésnek” is nevezett tevékenység mozgatóelve az, hogy az egyes szervezetek – jelen esetben a svéd országimázs közvetítéséért felelős külügyminisztériumi háttérintézmény – napra kész információkkal rendelkezzen a Világhálón a megbízóval, jelen esetben Svédországgal kapcsolatban terjedő „szóbeszédről”. Az igazság az, hogy ez az ártatlannak, talán akár jelentéktelennek tűnő elektronikus csacsogás, digitalizált, hálózatba szerveződő és mobilizált korunkban, mindennél fontosabb visszajelzést biztosíthat egy ország „soft power alapú” külpolitikai érdekérvényesítésének tervezéséhez és menedzseléséhez.

A közösségi média-fülelés nyílt forrásból, alapvetően a Facebook, aTwitter, az Instagram, a YouTube, de nem különben online blogok, vagy egyes ma is igen aktív és befolyásos online fórumok (pl. a Reddit), valamint természetesen az online hírcsatornák monitorozásából nyeri ki a szükséges információt. A svéd szakértők három jelentős okot azonosítottak, ami véleményük szerint feltétlenül indokolttá teszi napjainkban azt, hogy a közdiplomáciával foglalkozó szervezetek intézményesen, folyamatosan, átfogóan figyelemmel kísérjék az online beszédterekben zajló információforgalmat.

A közösségi média figyelése különösen alkalmas arra, hogy hosszú távú tendenciákat, fejleményeket kitapintsunk, észrevegyünk.
Ugyanakkor a közösségi média monitorozása szinte egyedülállóan naprakész visszajelzést szolgáltasson a közvélemény pillanatnyi témáiról, vélekedéseiről, értékítéleteiről.
A közösségi terek figyelése különösen jól segíti a „kommunikációs lehetőségek” megpillantását, azonosítását.

Ahogy a fenti felsorolásban említettük, a közösségi média beszélgetések monitorozása elsősorban a hosszú távú tendenciák, az egyes alakuló, vagy átalakuló trendek észlelésére és elemzésére kínál elsőrangú alkalmat. Természetesen, itt nem véletlenül hangoztatjuk a hosszú távot. Tényleges tendenciák nyilván csak viszonylag hosszabb idősorokba rendezhető adattömeg megfigyelése, elemzése révén válnak azonosíthatókká. A svéd közdiplomáciai szakemberek megemlítik, hogy már egy olyan triviális információ, mint például a forgalom volumenének figyelése, elemzése, jelentős visszajelzést biztosít a svéd külpolitika tervezőinek és végrehajtóinak. A Svéd Intézet például négy nyelven, angolul, spanyolul, oroszul és arabul folyó – és Svédországhoz kapcsolódó – online beszélgetésfolyamokat kísér figyelemmel. Jól érzékelhető például az elmúlt másfél évben a svéd érintettségű spanyol és arab közösségi média forgalom növekedése, miközben az angol nyelvű forgalom, az orosszal együtt, számottevően visszaesett.

A puszta forgalomelemzésen túl persze az online terek tematikus figyelése hozza az igazán fontos tájékozottságot. A Svéd Intézet monitorozó rendszere egyébként nem csupán a Svédországról szóló online beszélgetésekre fülel. Bizonyos, a svéd külpolitika számára meghatározó témákat önállóan is figyelnek: amennyiben a „zöld politika”, a „klímaváltozás”, a „nemi esélyegyenlőség”, vagy a „migráció” fogalmához kapcsolódva említés történik valahol Svédországról, akkor a monitorozó rendszer azt is rögzíti.

A közösségi média figyelésének másik nagy erőssége a naprakészség. Sőt, a közösségi platformokon zajló valós idejű monitorozással nem is naprakész, hanem a szó szoros értelmében percre kész visszajelzéshez juthatnak a külpolitikai tervezők, döntéshozók és működtetők. A nagy, átfogó tendenciák észlelése, önmagában, nem mindig tudna megfelelő értelmezési keretet biztosítani. A forgalom volumene például, tehát a Svédországról szóló online beszélgetés, információcsere, roppant egyenetlenül változik az időben. Grafikusan felrajzolva a forgalomadatokat, egészen figyelemre méltó változékonyságot, volatilitást tapasztalhatunk. A közösségi média forgalom közelebbi fókuszú elemzése éppen abban segít, hogy egyfajta hátteret, szélesebb kontextust ad a vadul változó trendeknek.

Az óriási információ tömegen – ne feledjük, a Svédországról szóló, vagy az országot valamilyen összefüggésben említő közösségi média és egyéb online posztok száma milliós nagyságrendű – tehát e hamisítatlanul Big Data kategóriába eső információ halmazon nem mindig könnyű átlátni. Megfordítva a közismert mondást úgy fogalmazhatunk: sokszor az erdőtől nem lehet látni a fákat. Nem mindig könnyű észlelni, hogy a svéd érintettségű online információforgalom milyen témák körül sűrűsödik. A közösségi média figyelő szoftverek természetesen kínálnak bizonyos analitikus eszközöket (pl. szófelhő, vagy klaszter funkciók), de ezek többnyire meglehetősen kezdetleges eszközök csupán. A svéd külügy közösségi háttérfigyelői több módszert is bevetnek a legfontosabb témák, álláspontok, attitűdök azonosítására, kiszűrésére. Előszeretettel használják fel például az érzelem elemzés, a sokat emlegetett sentiment analysis eszköztárát: többnyire ezek a megoldások is részei a szabvány közösségi média monitorozó termékeknek. De a kézi erővel végzett kiegészítő elemzés sem hagyható el teljesen, vallják a svéd szakemberek. Bizonyos klaszter alapú elemzésekhez például, a finomhangoláshoz, továbbra is elengedhetetlen ez a fajta manuális munka. Természetesen a hálózatelemzés is hasznosnak bizonyulhat az információk elemzéséhez, kontextusba helyezéséhez, átfogó értelmezéséhez: az egyes posztokban megjelenő információk esetében perdöntő lehet az is, hogy mi azoknak az adatoknak az eredete; honnét indultak ki, milyen útvonalon terjedtek az egyes közösségi terekben.

A Svéd Intézet közösségi média figyelői rendszeresen összefoglalják vizsgálódásuk eredményei. Az időszakos jelentésekben bemutatott és elemzett témákhoz, attitűdökhöz, tendenciákhoz kapcsolódva sokszor dolgoznak ki az eredményekre reflektáló saját kommunikációs stratégiát is.
Social Listening: a Tool for Public Diplomacy Organizations; Ida Grundel, Jacob Stenberg; USC Center on Public Diplomacy; 2019. március 26.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. március 25-március 29.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Előzetes tájékoztató

EMIR és Doktár alkalmazások 2019. évi fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/59
Közzététel dátuma: 2019.03.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Vállalkozási szerződés EMIR és Doktár alkalmazások 2019. évi fejlesztése tárgyában
Az Ajánlatkérő telephelyén működtetett „Egységes Mérésügyi Információs Rendszer” (a továbbiakban: EMIR) és kapcsolódó Doktár rendszerének 2019. évi fejlesztése a felhívás II.2.4) pontjában, illetve a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás

PPKE – Informatikai Keretszerződés – 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.23.
Informatikai és oktatástechnikai eszközök beszerzése.
1. rész: Informatikai eszközök beszerzése: Notebookok, személyi számítógépek, monitorok és tabletek, valamint ezen kategóriába nem tartozó kiegészítők beszerzése.
A szerződés aláírásának napjától számított 12 hónapra vagy a nettó 165 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig, amelyből 30% opcionális rész.
2. rész: Oktatástechnikai eszközök beszerzése: Projektorok és vásznak, valamint ezen kategóriába nem tartozó kiegészítők beszerzése.
A szerződés aláírásának napjától számított 12 hónapra vagy a nettó 12 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig, amelyből 30% opcionális rész.

Lásd bővebben

MNF – Informatikai eszközök beszerzése I. negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.23.
Ajánlatkérő hardver eszközöket kíván beszerezni határidős adásvételi keretszerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek és műszaki előírások szerint.
Hardver eszközök, azon belül 72 terméktétel
Ajánlatkérő szoftvereket kíván beszerezni határidős adásvételi keretszerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek és műszaki előírások szerint.
Szoftverek, azon belül 14 terméktétel az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő hálózati eszközöket kíván beszerezni határidős adásvételi keretszerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek és műszaki előírások szerint.
Hálózati eszközök, azon belül 29 terméktétel az alábbiak szerint:
Lásd bővebben

MTVA meglévő Vizrt Multiplay rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.23.
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál a hír- és sportműsorok gyártásának szerves részét képező, meglévő Vizrt gyártmányú grafikai rendszer monitorfal meghajtó, videokat, grafikákat, animációkat megjelenítő, szerkesztési, vezérlési funkciókat ellátó Multiplay rendszerének folyamatosan növekvő elvárásoknak kell megfelelnie. Az előkészítő, szerkesztő rendszer eddigi bővítései egyre komplexebb, látványosabb, új funkciókkal bővülő grafikai állományok készítését teszik lehetővé.
Lásd bővebben

Konfigurációkezelés támogatása 2019-2022. években
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/62
Közzététel dátuma: 2019.03.29.
Ajánlatkérő: MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.29.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. célul tűzte ki az élettörténeti konfigurációkezelés egységesítését, ennek érdekében szükséges az adatvagyon felmérése, az adathierarchiák kialakítása, az új hierarchiák szerinti transzformáció, a tervezői rendszerek egységesítése az alábbi előirányzott éves mennyiségekben (tervezett óraszámok):
2019: Vezető tanácsadó óraszámai:1000, Tanácsadó óraszámai: 2000
2020: Vezető tanácsadó óraszámai:1300, Tanácsadó óraszámai: 2600
2021: Vezető tanácsadó óraszámai: 850, Tanácsadó óraszámai: 1700
2022: Vezető tanácsadó óraszámai: 400, Tanácsadó óraszámai: 800
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

OCR és eFlow licencek követése 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.08.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
„A Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések – KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00045 projekt keretén belül határvédelmi rendszer (HVR) bővítés, valamint rendszerintegráció beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Euro One Számítástechnikai Zrt.
Két telephelyen létrehozandó Juniper SRX3600 típusú és Palo Alto PA-5060 tűzfalbővítés keretében eszközök szállítása, rendszerintegráció, rendszerteszt és rendszer adminisztrátori szintű oktatás.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 312.337.400,- Ft
Lásd bővebben

Mentőszoftver bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Államkincstár a meglévő ArcServe mentési megoldásának bővítését tervezi.
Jelenlegi meglévő licenszelt mentési kapacitás: 80 TB
A beszerzéssel elérni kívánt licenszelt mentési kapacitás: 142 TB
Elvárt gyártói támogatás időtartama a jelen beszerzéssel bővített mentési kapacitásra, azaz a plusz 62 TB-ra vonatkozóan: 3 év
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 239.134.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő eMedsolution és GLIMS rendszerek supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Alkalmazott eMedSolution medikai rendszer és GLIMS laboratóriumi informatikai rendszer, valamint kapcsolódó modulok hozzá tartozó üzemeltetés-támogatási, licenszbiztosítási, jogszabálykövetési, szoftverkövetési, továbbfejlesztési, változáskezelési, hibajavítási, valamint oktatási szolgáltatások megrendelése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 276.016.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: Balázs-Diák Kft.
A közbeszerzés a tabletek tárolására kialakított speciális zárható szekrények beszerzésére vonatkozó adásvételi szerződés megkötésére irányul.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 56.967.000,- Ft
Lásd bővebben

ELTE műhold-föld kommunikációs rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma:, 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: C3S Elektronikai Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
ELTE Szombathelyi telephelyén műhold-föld kommunikációs rendszer földi állomásának tervezése, engedélyeztetése, komplett kialakítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.519.400,- Ft
Lásd bővebben

Asztali nyomtatók és multif. berendezések – 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/58
Közzététel dátuma: 2019.03.25.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: PROFIL-COPY 2002 Irodatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő számára asztali nyomtatók és multifunkciós berendezések (a továbbiakban együttesen: Eszközök) bérlése és teljeskörű üzemeltetése (a továbbiakban: TÜSZ) a nettó 60 000 000 Ft keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd bővebben

RFID-technológiához eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/59
Közzététel dátuma: 2019.03.26.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: SmartFreq Korlátolt Felelősségű Társaság
RFID-technológia bevezetéséhez szükséges eszközök beszerzése és címkézés szolgáltatás megrendelése
560.000 példánnyal működő, ultra magas frekvenciás könyvtári rendszer szállítása az alábbiak szerint:
Asztali olvasó: 14 db
Kézi olvasó: 10 db
Címkéző kézi olvasóra: 5 db
Állományvédelmi kapu: 4 db
Olvasótermi félretételi asztal : 6 db
Olvasótermi visszaosztó kocsi: 4 db
RFID-címkék általános felhasználásra: 510.000 db
RFID-címkék különösen vékony (kevesebb mint 6 mm) dokumentumok jelölésére: 50.000 db
Címkézés szolgáltatás: 560.000 db
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 72.589.670,- Ft
Lásd bővebben

Quantel és Xendata HSM rendszerek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/59
Közzététel dátuma: 2019.03.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Broadcast Solutions Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatási szerződés Az MTVA Quantel hírrendszeréhez és Xendata HSM rendszeréhez gyártói támogatás nyújtása, gyártói felügyelet biztosítása tárgyában.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.398.602,- Ft
Lásd bővebben

Check Point tűzfal rendszer partneri támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/59
Közzététel dátuma: 2019.03.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Innomatrix Services Kft.
Szolgáltatási szerződés – az MTVA két telephelyének határvédelmét biztosító redundáns Check Point tűzfal rendszer és azon futó biztonsági szoftvercsomagok folyamatos first line (partneri) támogatásának biztosítása tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.080.000,- Ft
Lásd bővebben

Integrált határvédelmi rendszer és távoli elérés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/61
Közzététel dátuma: 2019.03.28.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés keretében „Integrált határvédelmi rendszer és távoli elérés szolgáltatás beszerzése a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00020 számú „Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer bővítése (KKIR3)” című kiemelt projekt keretében”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 424.239.937,- Ft
Lásd bővebben

MTVA EVS rendszer bővítése és rendszertámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/61
Közzététel dátuma: 2019.03.28.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 91.880.330,- Ft
Lásd bővebben

Egységes Digitális Rádiórendszerének (EDR) kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/61
Közzététel dátuma: 2019.03.28.
Ajánlatkérő: MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.932.568.886,- Ft
Lásd bővebben

Megyei központok rendszereinek kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/61
Közzététel dátuma: 2019.03.28.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: MIKRONTECH Mérnöki Iroda Kft.; Kirefta Mérnöki Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő az alárendeltségébe tartozó megyei katasztrófavédelmi
igazgatóságok, mint megyei központok energetikai, informatikai és biztonságtechnikai rendszerének kialakítása tárgyában kér ajánlatokat.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 108.872.785,- Ft
Lásd bővebben

IRMA ügyviteli,iratkezelési rendszer karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/61
Közzététel dátuma: 2019.03.28.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
I. részteljesítés: Az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez kapcsolódóan IRMA rendszer oldaláról és az alábbi fejlesztési feladatok elvégzése: RNY, AVDH, GOVSYS, IFORM
II. részteljesítés: A Magyar Államkincstárban (továbbiakban: Kincstár) kialakított IRMA Ügyiratkezelő Rendszer (továbbiakban:IRMA Rendszer) valamint a központi iktató adatbázishoz csatlakozó ACHK Hivatali Kaput kezelő programmodul üzemeltetői és felhasználói támogatása
III. részteljesítése: Informatikai fejlesztés biztonsági követelmény
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

24 készlet helikopter-fedélzeti EDR berendezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/59
Közzététel dátuma: 2019.03.26.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

KTA integráció projekt KBF/055/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/62
Közzététel dátuma: 2019.03.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
KTA integráció projekt tesztelési feladatok elvégzése összesen legfeljebb 840 óra tesztvezető, tesztkoordinátor és összesen legfeljebb 2 520 óra manuális tesztelő tesztelői erőforrás biztosításával
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ:
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd bővebben

Szakirodalom

A támadó kiberműveletek stratégiája

„A befolyásos washingtoni Brookings Intézet tanulmánykötetet adott ki Stanford Egyetem két vezető kiberbiztonsági kutatója, Herbert Lin és Amy Zegart szerkesztésében „Bytes, Bombs, and Spies – The Strategic Dimensions of Offensive Cyber Operations” címmel, amelyben a szerzők a támadó célú kiberműveletek ma még erősen hiányos doktrinális kérdéseire keresnek válaszokat. A kiadvány előzménye egy 2016 márciusában tartott kétnapos műhelymunka volt, amelyen tudományos intézetek és agytrösztök kutatói, valamint az Egyesült Államok védelmi minisztériumának és hírszerző szervezeteinek egykori és jelenlegi szakpolitika-formálói vettek részt, és amely dokumentumainak zárolását mára feloldották. A műhelymunka megszervezésének két alapvető oka volt. Az egyik az, hogy a támadó jellegű kiberműveletek (offensive cyber operations) egyre nagyobb súlyra tettek szert az amerikai és nemzetközi biztonságpolitikában. A másik az, hogy ennek ellenére az elemzők és kutatók figyelme sokkal nagyobb mértékben irányult a kibervédelemre, mint a kibertámadásra. Következésképpen a támadó kiberműveletek koncepcionális alátámasztása és doktrinális megfogalmazása, valamint műveleti feltételezéseinek, hírszerzési szükségleteinek, szervezeti igényeinek és az eszkaláció dinamikájának feltérképezése erősen hiányos volt.

A támadó kiberműveletek jelentőségének növekedését a szerzők több példával is alátámasztják. Az iráni nukleáris centrifugák elleni Stuxnet művelet jelentősen lelassította Irán atomfegyverprogramját, még azelőtt, hogy annak léte nyilvánosan elismertté vált volna. 2012-ben megszületett a könyvben sokat emlegetett PPD-20 (Presidential Policy Directive 20) elnöki végrehajtási rendelet, amely védekező és támadó kiberműveletekre egyaránt kiterjed, és amit a világ számára Edward Snowden szivárogtatott ki 2013-ban. Ezt több kormányzati dokumentum is követte, amelyben közvetlenül vagy ráutalással megjelennek a támadó kiberműveletek, és a gyakorlatban is elismerten sor került ilyenekre az ú.n. Iszlám Állam vagy Észak-Korea ellen. Végül Donald Trump elnök is zászlajára tűzte először a kampánya során, majd megjelenítve azt a 2017-es nemzeti biztonsági stratégiában is. Fontos előrelépés volt, amikor 2018 májusában létrejött az önálló Kiberparancsnokság, a korábbinál nagyobb és függetlenebb hatáskörrel, védekező vagy támadó kiberműveletek vezetésére. Jelenleg erős vita folyik azon, hogy a műveletek engedélyezése során a PPD-20-ban megfogalmazott „különleges elnöki jóváhagyás” hogyan lenne delegálható a harcéri parancsnokokhoz.

A támadó kiberműveletek doktrinális hátterének megalapozását nehezíti, hogy a kapcsolódó dokumentumok jelentős része titkosított, részben azért, mert egyetlen más fegyverzet-család sincs ilyen szorosan összefonódva a hírszerző és elhárító szolgálatokkal. Mindeközben folyamatosan felmerül az a kérdés, hogy a kiberműveletek során a kormányzat mennyire támaszkodhat, illetve milyen mértékben indokolt támaszkodnia magánvállalatokra. Mindezzel együtt megnőtt a fogékonyság arra, hogy amennyiben egy konfliktushelyzetben a nemkatonai eszközök (diplomáciai, gazdasági vagy jogi intézkedések) nem vezetnek eredményre, egy támadó kiberművelet lehetne az első katonai csapásmérés eszköze.

A már említett műhelymunka a támadó kiberműveletek stratégiai dimenziójára fókuszált, vagyis a rövidtávú harctéri alkalmazás (taktikai szint) helyett a hosszabb távú, széles fókuszú, átfogó célokat megfogalmazó szintre. A résztvevők a támadó kiberműveleteket a következő jellemzőkkel határozták meg: kiberképességek használata nemzeti biztonsági célok érdekében

az ellenség információs rendszerének és hálózatának gyengítése a bizalmasság, integritás és elérhetőség rombolásával;

az ellenséges információs rendszerek és hálózatok eszközeinek támadása;

az ellenséges rendszereken keresztül menő vagy ott tárolt információk megszerzése, megsemmisítése.

Jó kiindulópontot jelent a támadó kiberműveletek stratégiai összefüggéseinek megfogalmazásához, ha sorba vesszük a kibertér és a kiberfegyverek néhány fontos és egyedi jellemzőjét.

A kibertérben nehéz különbséget tenni a hírszerzési és a támadó célú műveletek között, ami könnyen vezethet félreértelmezésre, a másik fél szándéka felőli bizonytalanság miatt (vagyis egy információszerzést is könnyen támadásként lehet azonosítani).

A kibertámadások közvetlenül leginkább immateriális javakat támadnak – az információt, tudást, bizalmat. Egy ilyen támadásnak ugyanakkor kézzelfogható kára is lehet, attól függően, hogy a megtámadott információk mennyire képezik integráns részét a fizikai eszközöknek.

Egy kiberfegyver hatékonysága nagyban függ a célpont jellemzőitől, annak összetettségétől és kapcsolódásaitól. Míg egy fizikai térben végrehajtott fegyveres támadás hatása jól kalkulálható fizikai ismeretekre alapozva, addig egy kibertámadásnál ezt csak rendkívül precíz, nagyléptékű, magas színvonalú, naprakész és elérhető hírszerzési adatokra támaszkodva lehet megtenni.

A célponttal való kölcsönhatás – például egy „hátsó ajtó” létrehozása – gyakran előfeltétele egy későbbi kibertámadás sikerének.

A hagyományos katonai tervezésnél a kiválasztott célpontok többnyire jól ismert, látható és értelmezhető célpontok (pl. katonai bázisok, parancsnoksági épületek, lőszerraktárak, távközlési berendezések), így az ezeket ért csapások is jól érzékelhetők. Ezzel szemben a kibertámadásnak olyan célpontjai vannak, amelyek támadás nélkül is egy mozdulattal lekapcsolhatók az internetről.

A fenti jellemzők alapján a szerkesztők négy nagy témakörbe csoportosítják a könyv tematikáját:

kiberstratégia és doktrína a támadó célú kiberműveletekre;

műveleti megfontolások a kiberfegyverek használatához;

eszkalációs dinamika és elrettentés;

a magánszektor szerepe és kapcsolódása a támadó kiberműveletekhez.

Az első témakör egyik nagy kérdése, hogy egy kibertámadásra mi a megfelelő katonai válasz? A vélemények megoszlanak abban, hogy ennek egy hasonló kibertámadásnak kell-e lennie, vagy lehet más katonai eszközökkel végrehajtott ellencsapás is. Egyáltalán: egy kibertámadás meddig számít „küszöb alattinak”, ami még nem éri el a fegyveres konfliktus szintjét? A műveleti megfontolások nagy dilemmája, hogy míg a hagyományos katonai műveletek konkrét hadszíntérre vonatkoznak, addig a kiberműveletek rejtettek és országhatároktól függetlenek. Hogyan értelmezhető akkor a stratégiai cél elérése?

Az eszkaláció dinamikája kibertámadások esetén különösen érzékeny lehet, mivel egy felderítő célú behatolást is könnyen lehet közvetlen támadásként azonosítani, így az arra adott válasz is könnyen lehet aránytalan. A közvélemény nyomása szintén ez irányba terelheti a döntéshozatalt. A már említett PPD-20 elnöki rendelet és a védelmi minisztérium kiberstratégiája kitér arra is, hogy a kiberműveleteket is a hadviselés nemzetközi szabályai szerint kell végrehajtani, beleértve a járulékos veszteségek (collateral damage) lehetséges elkerülését is. E tekintetben különösen fontos, hogy mennyiben lehet biztosítani egy kibertámadás diszkriminatív (vagyis a kijelölt katonai célpontra korlátozódó) jellegét. A védelmi minisztérium törekvése összességében az, hogy a kiberhadviselés szabályait minél inkább a hagyományos hadviselés keretei közé illessze.

A magánszféra, a vállalatok részvétele elkerülhetetlen, már csak a kibertér jellemzői miatt is. Nincs éles határ a polgári és katonai célú kiberbiztonsági eszközökben, és a kormányzat nem is lenne képes arra, hogy minden állampolgárát megvédje a lehetséges kibertámadásoktól. Magáncégek bevonása esetén ugyanakkor bizonytalanság lehet ezek nemzetközi jogi státusza körül a hadviselés szempontjából, arról nem beszélve, hogy az állam szerződéses partnereiként egy adott konfliktusban a nagy cégek könnyen mindkét oldalon felbukkanhatnak, akár egy adott kiberműveletnek is mindkét végpontján.

A kötet szerzői és szerkesztői összességében arra jutottak, hogy a támadó kiberműveletek koncepcionális és doktrinális megalapozását nem érdemes teljesen új alapokon felépíteni, sokkal inkább a hagyományos katonai műveletek meglévő kereteihez érdemes igazítani azokat. Mivel azonban a kiberhadviselés számos jellemzőjében eltér a hagyományostól, a legfontosabb kérdés éppen annak azonosítása, hogy mi az, ami közös vonást jelent a korábbiakkal, és mi az, ami újdonságként jelentkezik.”

Forrás:
Bytes, Bombs, and Spies. The Strategic Dimensions of Offensive Cyber Operations; Herbert Lin, Amy Zegart; Brookings Institution Press; ISBN: 9780815735472; 2019. január 15.
Szabadon letölthető a tartalomjegyzék, és az első fejezet.

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. IV. negyedév – A mobilhálózat adatforgalma 62%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest

„2018 IV. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma 11,8 millió volt, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya tovább emelkedett. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 62%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az internet-előfizetések száma 2018. IV. negyedév végén meghaladta a 9,9 milliót, 69%-uk mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma több mint 3,7 millió volt, 79%-uk digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.

Kapcsolódó adatok
Táblázatok (.xls)
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. IV. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. március 14.
Letöltés .pdf-ben

Az infokommunikációs szektor helyzete

„A kiadványban a digitális gazdaság alapját jelentő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektor teljesítményét mutatjuk be a fontosabb makro- és szakmai mutatókon keresztül 2013–2017-re vonatkozóan. Az IKT-szektor meghatározásában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat által kidolgozott definíciót vettük alapul. Az IKT-szektor az IKT-eszköz gyártása és az IKT-szolgáltatás statisztikai főtevékenységű vállalkozásokat fogalja magába.

Kapcsolódó adatok
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Információ, kommunikáció”

Forrás:
Az infokommunikációs szektor helyzete; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. március 27.
Letöltés .pdf-ben

Szép új digitális világ? – A pénzügyi technológia és az információ hatalma

„A tanulmány, középpontjában a FinTech fejlődésével, azt járja körül, hogy a jelenség hogyan értékelhető és kezelhető az egyes kiválasztott régiókban, az Európai
Unióban, Kínában és Magyarországon. Az alapvető kérdések: Hogyan tudnak a szabályozók lépést tartani a gyors fejlődéssel? A szabályozás támaszkodhat-e egy pontos FinTech-definícióra, és biztosíthatók‑e az egyenlő versenyfeltételek a bankok és a FinTech startupok számára? Milyen kockázatokkal kell számolni, és hogyan kezelheti ezeket a felügyelet és a szabályozás? Megállapítható, hogy a FinTech egy „forradalmi” folyamat első lépése, és a jelenség meghatározása igen tág és folyamatosan változik. A szabályozóknak és felügyeleti hatóságoknak úgy kell alakítaniuk a feltételeket, hogy a hagyományos bankokra és a FinTech vállalatokra egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek, és azonos legyen a kockázatkezelésük. Minden szereplőnek megvan a maga felelőssége, beleértve a központi bankokat, a szabályozó- és a felügyeleti hatóságokat, a hagyományos bankokat, a fogyasztókat és a FinTech vállalatokat. Az információ hatalom, és számos közgazdász azt állítja, hogy a digitális az új normalitás. Tanulmányunkban részben igazoljuk a megállapítás első felét, és kérdőjelet teszünk a második fele után. ”

Forrás:
Szép új digitális világ? – A pénzügyi technológia és az információ hatalma; Kerényi Ádám, Müller János; Hitelintézeti Szemle; DOI: 10.25201/HSZ.18.1.53318. évf., 1. szám; 2019. március, 5–33. o. (.pdf)
Lásd még korábbi cikkünket: A FinTech-jelenség hatása − Radikális változás zajlik a pénzügyi szektorban?; Kerényi Ádám, Molnár Júlia; Hitelintézeti Szemle; 16. évf. 3. szám; 2017. szeptember

A számítóközpontoktól a digitális esélyegyenlőségig. Az NJSZT első 50 éve

„Idén fél évszázada alakult meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). Mostani tanulmányunk azt mutatja be, hogyan nyílt ki az NJSZT és vált az információs társadalom kérdéseinek egyik legfontosabb nonprofit szereplőjévé – s közben hogyan hatott a magyar társadalomra, amely iránt felelős elkötelezettséget vállalt.”

Forrás:
A számítóközpontoktól a digitális esélyegyenlőségig. Az NJSZT első 50 éve; Képes Gábor; Információs Társadalom; DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVIII.2018.3-4.7; 2018. XVIII. évf. 3-4. szám; 139-151. oldalak (.pdf)

A szerzőről
Képes Gábor
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)
Képes Gábor (1980) magyar nyelv- és irodalom szakos tanár, bölcsészettudományi informatikus. 2001-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program (BIÖP) demonstrátora, majd megbízott előadója. Később oktatási tevékenységét az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében folytatja; jelenleg az ELTE Informatikai Kar megbízott előadója. 2004-től muzeológusként dolgozik az Országos Műszaki Múzeumban – 2009-től a jogutód Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum muzeológusa, számítástechnikai gyűjteményének kurátora. 2011-től 2014-ig műszaki muzeológiai osztályvezető, főmuzeológus, mellette 2012-től 2014-ig az Öntödei Múzeum megbízott múzeumvezetője. 2014-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főosztályvezetője. 2016-tól a NJSZT főmunkatársa. 2009-től az NJSZT Informatikatörténeti Fórum (iTF) alapító vezetőségi tagja.

Az állam a kockázati tőkés szerepében

„A cikk a 2010 óta megvalósult, állami hátterű kockázatitőke-befektetéseket vizsgálja, különös figyelmet fordítva a hibrid (piaci és állami forrásokat ötvöző) és a tisztán állami hátterű befektetési alapok teljesítményének összehasonlítására. A tapasztalatok szerint a hibrid finanszírozású vállalkozások alacsonyabb növekedést és foglalkoztatást mutattak, mint a tisztán állami hátterű alap által finanszírozott vállalkozások. Az innovativitás terén mindkét befektetési konstrukcióban alacsony aktivitást mutattak a vállalatok. A cikk következtetései szerint a magánérdek megjelenése a hibrid konstrukcióban nem vezetett automatikusan hatékonyabb finanszírozási modellhez, sőt nagyobb erkölcsi kockázatokat rejt magában, és esetükben a nem megfelelő szabályozás piactorzító hatása is erősebb lehet. A hibrid konstrukcióban megjelenő magánérdek akkor vezethet hatékonyabb finanszírozási modellhez, ha a programokat a piaci viszonyokhoz illeszkedő szabályozással és a független piaci alapkezelők működési mechanizmusait imitáló formában alakítják ki.”

Forrás:
Az állam a kockázati tőkés szerepében; Fazekas Balázs,
Becsky-Nagy Patrícia; Közgazdasági Szemle; 65. évf., 12. sz.; 2018. december; 1257-1280. oldalak (.pdf)

A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere

„A nemzeti versenyképesség napjainkban kutatók és gazdaságpolitikusok által egyaránt nagy figyelemmel kísért jelenség, amelynek azonban mind az elméleti alapjai, mind pedig mérésének módszertana – s ezáltal értékelése is – sok bizonytalanságot hordoz magában. Kutatásunk központjában az egyes nemzetgazdaságok versenyképességet szolgáló kormányzati intézményrendszer áll. Tanulmányunkat a nemzeti versenyképesség kutatási modelljének bemutatásával indítjuk, ebben vizsgáljuk – az intézményi közgazdaságtan elveire támaszkodva – a kormányzati intézmények szerepét. Hat fejlett, de gazdasági szerkezetét tekintve jelentősen eltérő országról készített esettanulmány szolgáltatja azt az empirikus hátteret, amellyel igyekszünk az intézményrendszerek közös és eltérő vonásait feltárni. Az elemzésből számos fontos gazdaságpolitikai következtetés adódik – ezek közül kiemeljük azt a közös vonást, hogy a versenyképesség és az innováció intézményei mindenütt szoros kapcsolatban jelennek meg.”

Forrás:
A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere; Közgazdasági Szemle; 65. évf., 12. sz.; 2018. december; 1205-1224. oldalak (.pdf)

Törvények, rendeletek

1151/2019. (III. 25.) Korm. határozat az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezésével összefüggő kormányzati szerkezetátalakításról

„A Kormány

1. az államigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növelésével összefüggésben egyetért azzal, hogy

a) az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezésével a Miniszterelnökséget vezető miniszter legyen a Kormány ingatlan-nyilvántartásért, valamint térképészetért felelős tagja,

b) Budapest Főváros Kormányhivatalának földmérési és térinformatikai államigazgatási szervi feladatait, továbbá az európai uniós és egyéb nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségeit a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Nonprofit Kft.) lássa el,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályából az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály, a Földügyi Fejlesztési és Üzemeltetési Osztály, a Kozmikus Geodéziai Osztály, a Szolgáltató Osztály, a Távérzékelési Osztály, a Térinformatikai Osztály, valamint az ezen osztályoknak informatikai támogatást biztosító Informatikai Főosztályból az Informatikai Osztály 6 beolvadásos kiválással a Lechner Nonprofit Kft.-be olvadjanak be, azzal, hogy a beolvadásos kiválással beolvadó osztályok jogutódja 2019. április 1. napjától a Lechner Nonprofit Kft.;

2. az 1. pontban foglalt kormányzati szerkezetátalakítás megvalósítása érdekében felhívja

a) a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az agrárminisztert és a pénzügyminisztert, hogy a Lechner Nonprofit Kft. bevonásával gondoskodjanak a megvalósításhoz szükséges jogi, pénzügyi, személyi és dologi feltételek biztosításáról,

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
agrárminiszter
pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

b) a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítse elő a feladat- és hatáskör-racionalizáláshoz szükséges jogszabály módosításokat;

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: azonnal

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az agrárminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával –

a) mérje fel a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer működtetésével, valamint a területalapú támogatások távérzékeléses ellenőrzésével összefüggő egyes feladatok átcsoportosításával kapcsolatos előnyöket és kockázatokat,

b) a felmérés alapján készítsen intézkedési tervet a feladatátcsoportosítás végrehajtása érdekében.

Felelős: pénzügyminiszter

agrárminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2019. május 31.”

Forrás:
1151/2019. (III. 25.) Korm. határozat az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezésével összefüggő kormányzati szerkezetátalakításról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1151/2019. (III. 25.) Korm. határozata az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezésével összefüggő kormányzati szerkezetátalakításról; Magyar Közlöny; 2019. évi 49. szám; 2019. március 25.; 1640. oldal (.pdf)

14. szám, 2019. április 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek