Skip to main content

17. szám, 2019. április 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséről: egyes kormányrendeleteknek a Digitális Kormányzati Ügynökség feladataival kapcsolatos módosításáról

„…1. Az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról szóló 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása
Az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról szóló 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Infofejl. Korm. rendelet) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság a miniszter 3. § szerinti álláspontja kialakítása érdekében a miniszter részére az informatikai fejlesztési tervek tekintetében megfelelő hozzáférést biztosít a KIBER rendszerben. A miniszter álláspontja és az azzal kapcsolatos adatok – ideértve az állami szerv által megküldött adatokat, valamint az állami szerv és a miniszter közötti e rendelet szerinti ügyekben történt kommunikációt – a KIBER rendszerben rögzítésre kerülnek.”
…
2. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum) I. Fejezete a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A miniszterelnök a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló Korm. rendelet szerint az abban meghatározott szervezetek tekintetében gondoskodik az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséről.”

(2) A Statútum 7. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszterelnök kabinetfőnöke a Kormány)

„5. – a 3/A. §-ban foglalt kivétellel – e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért – a 13. § g) pontja esetében a miniszterelnök nevében –”

(felelős tagja.)

(3) A Statútum 13. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A miniszterelnök kabinetfőnöke az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében)

„g) a miniszterelnök nevében, a miniszterelnök 3/A. §-ban meghatározott jogkörében eljárva – mint a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti munkaszervezetének vezetője –, a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenőrzi és jóváhagyja a kormányzati informatikai beszerzéseket.”
…
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
…
(7) A DKÜ Korm. rendelet 2. és 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A DKÜ az egyes informatikai fejlesztések és beszerzések szükségességéről szóló döntések és a kormányzati informatikai beszerzések központosításával kapcsolatos – e rendelet szerinti – állami feladatokat közfeladatként látja el. (2) Az e rendeletbe ütköző módon megindított közbeszerzési eljárás esetén a DKÜ a közbeszerzési törvény szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosult.
(3) Az e rendeletben meghatározott érintett szervezetekre vonatkozó kötelezettségek szándékos vagy ismételt megsértése esetén a DKÜ jelzése alapján a miniszter a bejelentésért, valamint az adatszolgáltatásért felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.
(4) A miniszterelnök, a miniszter, a DKÜ és az NHIT e rendeletben foglalt eljárása és döntése nem minősül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági eljárásnak, valamint döntésnek. 3. § (1) A miniszter a miniszterelnök nevében az e rendeletben foglaltak alkalmazásán keresztül egységesíti és összehangolja a kormányzati informatikai fejlesztéseket és beszerzéseket, továbbá ennek érdekében a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó érintett szervezetek munkáját.
…
(3) Az NHIT stratégiai tudományos tevékenységként végzi a Kormány részére a következő feladatokat:
a) véleményezi a kormányzati informatikai beszerzésekre és alkalmazásfejlesztésekre vonatkozó javaslatokat,
b) elemzi, értékeli és véleményezi a kormányzati informatikai fejlesztéseket és beszerzéseket, javaslatokat tesz a kormányzati informatikai fejlesztések irányának rövid, közép- és hosszú távú meghatározására,
c) elemzi, értékeli és véleményezi a kormányzati informatikai fejlesztések és beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát, javaslatokat dolgoz ki ezek egyszerűsítésére és a folyamatok gyorsítására, egységesítés érdekében történő átalakítására,
d) a miniszterelnök felkérésére véleményezi a Kormány hírközléssel és informatikával összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit.
(4) Az NHIT a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos stratégiai tudományos feladatkörében minden évben megvizsgálja a DKÜ által a miniszternek beterjesztett éves informatikai beszerzési terveket, valamint informatikai fejlesztési terveket.
(5) Az NHIT stratégiai tudományos tevékenysége keretében ellátja az e rendeletben részére meghatározott feladatokat.”
…
(4) A DKÜ Korm. rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az NHIT a DKÜ az 5. § (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján minden évben a 4. § (3) bekezdés b) és c) pontjai szerint elemzi, értékeli és véleményezi a kormányzati informatikai fejlesztéseket és beszerzéseket, valamint elemzi, értékeli és véleményezi ezek döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát.

(2) Az NHIT az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége eredményeképpen – a DKÜ (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásának kézhezvételétől számított 60 napon belül – a Kormány részére jelentést készít. A jelentés részét képezi

a) a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiájának kialakítására vonatkozó javaslattétel,

b) a kormányzati informatikai fejlesztések irányának rövid (legfeljebb 1 éves), közép- (legfeljebb 3 éves) és hosszú (3 évnél hosszabb) távú meghatározására vonatkozó javaslattétel, valamint

c) a kormányzati informatikai fejlesztések és beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatának egyszerűsítésére és a folyamatok gyorsítására, egységesítés érdekében történő átalakítására vonatkozó javaslattétel. (3) A miniszternek a (2) bekezdés szerinti jelentésben foglaltakkal kapcsolatban véleményezési joga van.

(4) Ha az NHIT e rendelet szerinti tevékenysége során azt észleli, hogy az egyes informatikai fejlesztési és beszerzési tervek vagy az egyes beszerzési igények eltérnek a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiájának meghatározott irányától, vagy hogy valamely informatikai beszerzés teljesítése műszaki vagy más szempontból nem felel meg a miniszter e rendelet szerinti döntésében foglaltaknak, azt soron kívül jelzi a miniszternek.”…”

Forrás:
A Kormány 83/2019. (IV. 18.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a Digitális Kormányzati Ügynökség feladataival kapcsolatos módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 67. szám; 2019. április 18.; 2292-2305. oldalak (.pdf)

Az Európai Tanács kijelölte a 2021–2027 közötti évekre vonatkozó uniós kutatási és innovációs keretprogram, az Európai Horizont (Horizon Europe) fő célkitűzéseit

„A Tanács a mai napon megállapodott az Európai horizont keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozat tervezetének központi részeiről. Ez a program határozza meg az Európai horizont – a 2021–2027 közötti évekre vonatkozó uniós kutatási és innovációs keretprogram – végrehajtása céljából előirányzott operatív célkitűzéseket és tevékenységtípusokat.

A határozat az alábbiakról rendelkezik:

  • az Európai horizont egyes klaszterei keretében végzendő kutatási tevékenységek fő irányvonalai
  • a missziók és az intézményesített partnerségek lehetséges területei
  • a többéves stratégiai tervezés folyamata, amelyet a Bizottságnak a tagállamok korai szakaszban történő és szoros bevonásával kell lefolytatnia
  • az Európai Innovációs Tanácsnak (EIC) a Bizottság általi létrehozása
  • az egyedi program végrehajtását szolgáló munkaprogramok, amelyeket a Biazottságnak kell elfogadnia
  • az Európai horizont keretében finanszírozott kutatási tevékenységekben való részvétel kiszélesítése
  • az Európai Kutatási Térség megszilárdítása

A mai megállapodás nem terjed ki a horizontális és költségvetési vonatkozású kérdésekre, amelyek megvitatása jelenleg zajlik az EU következő, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretéről folytatott tárgyalások keretében. Ezek a kérdések, és különösen a végső összegek attól a megállapodástól függenek majd, amely az állam-, illetve kormányfők szakpolitikai útmutatása nyomán fog megszületni a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan.

A következő lépések
A Tanács akkor fogadja majd el a határozattervezetet, ha kézhez vette az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét, és teljes körű megállapodás született a többéves pénzügyi keretről, valamint az Európai horizontról szóló rendelettervezetről.”

Forrás:
Az EU jövőbeli kutatási programja: a Tanács kijelölte a fő célkitűzéseket; Európai Unió Tanácsa; 2019. április 19.
Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról [A tanácsi határozattervezet jóváhagyott szövege]; Európai Unió Tanácsa; 2019. április 15. (.pdf)

Előzmény: Uniós megállapodás a jövőbeli kutatási és innovációs programról

„Kialakulóban van az EU jövőbeli kutatási és innovációs keretprogramja. A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága a mai napon megerősítette a Tanács román elnöksége és az Európai Parlament között az Európai horizont – a 2021–2027-es időszakra vonatkozó következő uniós kutatási és innovációs keretprogram – operatív rendelkezéseinek többsége tekintetében, az Európai horizont csomagra vonatkozó átfogó kompromisszum részeként létrejött közös értelmezést.

„Az EU számára az innováció az egyetlen járható út erőteljes, fenntartható és versenyképes gazdasága fennmaradásához. Az Európai horizontra vonatkozó közös értelmezés mai megerősítésével biztosítani kívánjuk, hogy az új program 2021 januárjában késedelem nélkül elindulhasson. A szöveg az uniós kutatók számára egyértelművé teszi majd az e területre vonatkozó uniós prioritásokat, az uniós polgárok pedig megbizonyosodhatnak afelől, hogy foglalkozunk az őket aggasztó kérdésekkel.”
Nicolae Hurduc, román kutatási és innovációs miniszter

Az Európai horizont keretprogram megállapítja a program céljait és felépítését, valamint a program finanszírozásának módjait és a finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. Az Európai horizont az Unió vezérprogramja, amellyel az Unió egy elképzelés megszületésétől annak piaci elterjedéséig támogatni kívánja a kutatást és az innovációt, kiegészítve a nemzeti és a regionális forrásokat.

A program három, egymást kiegészítő és egymással összefüggő pilléren nyugszik. Az első pillér (Tudományos kiválóság) célja a kiváló tudományos alaptevékenységek támogatása. Ez a pillér megerősíti majd az Unió tudományos vezetőszerepét, továbbá magas színvonalú ismereteket és készségeket fog kifejleszteni. A második pillér (Globális kihívások és európai ipari versenyképesség) a társadalmi kihívásokra választ kereső és az ipari technológiákra irányuló kutatást fogja majd támogatni olyan területeken, mint például az egészségügy, a biztonság, a digitális és a kulcsfontosságú alaptechnológiák, az éghajlatváltozás, az energia, a mobilitás, az élelmiszerek és a természeti erőforrások. E területek mellett korlátozott számú kutatási küldetések és partnerségek is indulnak majd. Minden egyes küldetés esetén portfólió készül majd a kutatási tevékenységekről. A harmadik pillér (Innovatív Európa) az Európai Innovációs Tanács létrehozásával az áttörést hozó és a diszruptív innováció elterjesztését helyezi majd előtérbe. Az Európai Innovációs Tanács egyablakos ügyintézést kínál majd a nagy potenciállal rendelkező innovátorok számára.

E három pillér mellett a részvétel kiszélesítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése tekintetében további intézkedések javítják a program eredményességét.Ezek közé tartoznak a tagállamok arra irányuló támogatását célzó intézkedések, hogy a lehető legjobban ki tudják aknázni nemzeti kutatási és innovációs képességüket. A rendelet meghatározza a részvétel kiszélesítését célzó intézkedések előnyeit élvező tagállamokat.

A Tanács és az Európai Parlament közötti közös értelmezés számos tekintetben javulást jelent a bizottsági javaslathoz képest. A közös értelmezés rögzíti, hogy bizonyos feltételek mellett az Európai Innovációs Tanács is biztosíthat vissza nem térítendő, illetve kizárólag tőkerészesedés formájában megvalósuló támogatást. A küldetések tekintetében a jóváhagyott szöveg nemcsak részletesebb feltételeket határoz meg, hanem felsorolja a lehetséges küldetési és partnerségi területeket is. A szöveg értelmében a tagállamok meghatározó szerepet töltenek be a kutatási és innovációs prioritások meghatározásában. Végezetül pedig megerősítették a részvétel kiszélesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

Amíg nem születik átfogó megállapodás az EU következő többéves pénzügyi keretéről, a közös értelmezés nem terjed ki költségvetési vonzattal bíró rendelkezésekre. Nem terjed ki továbbá harmadik országok részvételére és a más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákra vonatkozó rendelkezésekre sem. A preambulumbekezdések többsége szintén a jövőbeli tárgyalások részét fogja képezni. Ezekre a tárgyalásokra már az új EP-vel fog sor kerülni.

A közös értelmezés megerősítésére az Európai horizont csomag egészére vonatkozó kompromisszum részeként került sor.

A további lépések
A Tanács arra számít, hogy a lehető leghamarabb folytatódnak majd a tárgyalások a következő Európai Parlamenttel, hogy a közös értelmezésben tükröződő, eddig elért eredmények alapján záruljanak majd le. A tárgyalások során figyelembe kell majd venni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatosan kialakítandó átfogó megállapodást is.

Háttér
A Bizottság 2018 júniusában nyújtotta be az Európai horizont csomagot. A csomag a következőkre vonatkozó javaslatokból áll:

  1. a jelenlegi „Horizont 2020” keretprogram utódjának számító „Európai horizont” elnevezésű kutatási és innovációs keretprogram, valamint részvételi és terjesztési szabályai;
  2. az „Európai horizont” végrehajtását célzó egyedi program;
  3. az Euratom-Szerződés keretében megvalósuló kutatási és képzési program, amely kiegészíti az Európai horizontot;
  4. a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló tanácsi határozat.

A program költségvetése csak akkor kerül véglegesítésre, miután megállapodás született a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről. A Bizottság a program teljes költségvetéseként 94,1 milliárd eurót javasolt.

A Bizottság becslése szerint a program az elkövetkező 25 évben az uniós bruttó hazai termék (GDP) tekintetében 0,08–0,19%-os átlagos növekedést fog eredményezni, és a 2021–2027-es időszakban mintegy 100 000 munkahelyet teremt majd a kutatási és innovációs tevékenységek területén.”

Forrás:
Uniós megállapodás a jövőbeli kutatási és innovációs programról; Európai Unió Tanácsa; 2019. március 27.
A közös értelmezés szövege
Lásd még:
Horizon Europe – the next research and innovation framework programme. How Horizon Europe is being designed, legal framework, factsheets, reports and timeline.; Európai Bizottság (összefoglaló információk)

Bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust) – új brit kezdeményezés az adatgondnokság intézményesítésére

„Az Open Data Institute (ODI) az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciáért felelős kormányirodája (UK Government’s Office for Artificial Intelligence) és az Innovat UK által támogatott projekt részeként, saját kutatásaira alapozva hozta nyilvánosságra jelentését a bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust), mint az adatgondnokság (data stewardship) új megközelítésének lehetőségeiről, kihívásairól és korai tapasztalatairól. Az angol jogrendből eredő, de az új polgári törvénykönyv (2013) révén a magyar jogban is kodifikált bizalmi vagyonkezelés (trust) mintaképpen szolgált a bizalmi adatvagyon-kezelés, mint új jogi konstrukció megalkotására, miközben – mint a szerzők is kiemelik – nem tartozik annak jogi szabályozása alá. (Vagyis a bizalmi adatvagyon-kezelés nem a bizalmi vagyonkezelés egy válfaja, hanem annak analógiája az adatgazdálkodás terén.) Mint az ODI ajánlója kiemeli: ahhoz, hogy az adatgazdálkodás hasznát realizálhassuk a gazdaság és a társadalom javára, megbízható adatgondnokságra van szükség, amely meghatározza, hogy ki, milyen célból, milyen feltételekkel férhet hozzá az adatokhoz, és hogy ki lesz ennek a haszonélvezője. Az adatgondokság többféle megközelítése közül a most tárgyalt bizalmi adatvagyon-kezelés az egyik lehetséges megoldást jelenti.

A jelentés rámutat arra, hogy míg az adatok korábban ritkák és nehezen feldolgozhatók voltak, ma már bőséggel állnak rendelkezésre és könnyű őket felhasználni is. Az ebben rejlő gazdasági és társadalmi haszon kiaknázása ugyanakkor bonyolult kihívást jelent. Az egyik lehetséges nehézséget az adatok elérhetősége jelenti, de ha elérhetők, akkor is előfordulhat, hogy az adatkezelés módja kárt okoz, rombolja a bizalmat vagy aggodalmat kelt. A megbízható adatgondnokság éppen ezek elhárítása miatt fontos, növelve ezáltal a gazdasági és társadalmi hasznosságot is. Ezt a célt szolgálja a bizalmi adatvagyon-kezelés is, amit az ODI az adatok feletti független adatgondnokságot biztosító jogi struktúraként definiál.

Alapesetben az adatokat gyűjtő és tároló szervezetek az adatgondnoksági feladatokat is ellátják. De dönthetnek úgy is, hogy ezzel a feladattal – beleértve az ehhez szükséges döntések meghozatalát is – bizalmi adatvagyon-kezelő bízzák, ami a többi érdekelt szempontjai és érdekeit is figyelembe veszi. A bizalmi adatvagyon-kezelő az adatot előállító szervezettől és a leendő felhasználóktól egyaránt független. A függetlenség biztosítására az adattulajdonosokat és a felhasználókat akár ki is zárhatják a döntéshozatalból, de ha részt vesznek benne, akkor se domináns módon. Fontos, hogy az adatvagyon-kezelést végző megbízott, a kezelő (trustee) jogi kötelezettségként vállal felelősséget az adatkezelésért.

A bizalmi adatvagyon-kezelésnek több előnye is van. Független intézményként eredményesen tud egyensúlyozni az érdekeltek eltérő nézetei és ösztönzői között. Segítheti a szervezeket olyan további előnyök kiaknázásában, mint a közös kihívások megválaszolására szolgáló együttműködés, de akár új termékek és szolgáltatások közös fejlesztése terén is. A szervezet részéről az adatgondnokság kisebb költséggel megoldható, és a szükséges készségeket sem kell házon belül biztosítani. Start-upok és más innovatív vállalatok részére lehetőségeket biztosít, beleértve olyan új területeket is, mint a mesterséges intelligencia. Nagyobb reprezentativitást biztosít az irányításban és ellenőrzésben, olyanoknak is, akiknek amúgy kevés szava lenne a folyamatokban. A bizalmi vagyonkezelés az adatgazdálkodásból eredő hasznokat szélesebb körben, etikusabban és egyenlőbben biztosítja az érintettek számára.

A bizalmi adatvagyon-kezelés koncepciója – annak újszerűsége miatt is – egyelőre nagyrészt elméleti megközelítésű, de néhány tapasztalat is rendelkezésre áll már pilot projektek révén. A jelentés ezek közül három olyat mutat be, amelynek megtervezésében és elindításában az ODI is részt vett. Az egyiket Nagy-London és Greenwich helyhatósága hozta létre, városi környezetben működő bizalmi adatvagyon-kezelésként, az elektromos autók parkolóhelyeire és a lakóházak fűtés-érzékelőire fókuszálva. A Wildlabs Tech Hub a nemzetközi illegális vadkereskedés nyomonkövetésére hozott létre bizalmi adatvagyon-kezelőt, elsősorban képi és hangi adatokra, valamint a határvédelemtől kapott adatokra összpontosítva. Több élelmiszer-gyártó és kereskedő pedig az élelmiszerhulladék globális kezelésének támogatására hozott létre bizalmi adatvagyon-kezelőt, az élelmiszerek eladási és hulladékozási adataira koncentrálva. A jelentés felvázolja azokat a lépéseket, amelyek mindhárom kezdeményezés elindításában közös volt, és összefoglalja a működés első tapasztalatait is. Fontos megállapítás, hogy minden bizalmi adatvagyon-kezelőnek egyénileg megtervezett, saját jogi struktúrával kell rendelkeznie. Nincsenek egységesen ajánlható egyen-formák és űrlapok, mivel a kezelt adatok természete nagymértékben különbözhet, az adatvagyon-kezelő működése pedig csak a kezelt adatok jellemzőinek kontextusában értelmezhető. Ugyanígy nem lehet levezetni a jogi kereteket a vagyonkezelőkre vonatkozó jogszabályokból sem, mivel azok csupán mintát és ötletet adtak, de jogilag más kategóriába tartoznak. A működés jogi hátterét ilyen módon a résztvevők egymás közötti megállapodásai határozzák meg.

A jelentés felvázolja a bizalmi adatvagyon-kezelők életciklusát is. Ennek első lépéseként azt kell meghatározni, mire terjed ki a működése és mire nem (scope). Majd a célok, a finanszírozás és üzleti modell, a jogi és szervezeti keretek, a munkaerő-állomány és az érdekeltek szerepkörének közös megtervezése (co-design) következik. A következő fázisokat az elindítás és a működés jelenti, majd jön az értékelés szakasza, amelynek eredményétől függően dönthetnek az érdekeltek a bizalmi adatvagyon-kezelő újratervezéséről vagy éppen kivezetéséről. Tekintve, hogy újszerű jogi megoldásról van szó, ahol még a pilot projektek működéséről is csak szűkös tapasztalatok vannak, a jelentés elsősorban az első két szakaszt (scope, co-design) fejti ki részletesebben.

Az ODI jelentése végül következtetéseket von le a három úttörő kezdeményezés tapasztalataiból, valamint ajánlásokat fogalmaz meg azoknak, akik a bizalmi adatvagyon-kezelők környezetét meghatározzák (kormányzat, szakpolitika-formálók, finanszírozók), az adattulajdonosoknak (vállalatok, tudományos szféra, kormányzat), valamint a felhasználóknak és a felhasználás miatt aggodalmat érzőknek (magánszemélyek, közösségek, civil szervezetek, intézmények). Ezek a következtetések és ajánlások a magyar szakpolitikai tervezés számára is tanulságosak lehetnek.”

Forrás:
Data trusts: lessons from three pilots (report); Open Data Institute; 2019. április 15.
Lásd még:
Convening the Data Trust Exploration Group; Open Data Institute; 2019. február 26.
These “Data Trust” Pilots are a Taste of the Future; Computer Business Review; Ed Target; 2019. április 15.
UK city launches first data trust platform; Jonathan Andrews; Cities Today; 2019. április 11.
Bizalmi vagyonkezelés; Wikipédia
Trust Blog – bizalmi vagyonkezelés; Ecovis Hungary; 2017-2018 (cikksorozat)

Közigazgatás, politika

Már az első három napban több száz település regisztrált a Magyar Falu Program pályázati felületén

„2019. április 15-én nyílt meg a Magyar Falu Program pályázati felülete a kedvezményezett önkormányzatok, illetve egyházközösségek számára. Már az első napon több száz regisztráció és számos pályázati anyag érkezett. A Magyar Államkincstár rendszere jól vizsgázott, fennakadás nélkül kezeli a folyamatosan beérkező pályázatokat.
A Magyar Falu Program az 5000 lélekszám alatti települések komplex fejlesztési programja, amely 2019-ben 150 milliárd forint támogatást tartalmaz. Gyopáros Alpár, a programért felelős kormánybiztos korábban részletes tájékoztatást adott arról, hogy az önkormányzatok és egyházközösségek idén 75 milliárd forintra pályázhatnak 18 folyamatosan megjelenő pályázati felhívás keretében. A Miniszterelnökség eddig 5 pályázati felhívást tett közzé, az első kettő pályázati célra (helyi identitástudat erősítése és közösségi terek létrehozása) hétfő óta már a pályázatok is benyújthatóak.

2019. április 15-én reggel 8 órakor megnyílt az első két pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs és feltöltési lehetőség a Magyar Államkincstár rendszerében. Már az első 24 órában 585 önkormányzat, valamint 44 egyházközösség regisztrált a felületen. 28 önkormányzat és 1 egyházközösség pedig már április 15-én a kész pályázatát is benyújtotta. 199 önkormányzat és további 14 egyházközösség kezdte el feltölteni támogatási kérelmét. A következő napok hasonlóan intenzív aktivitást mutattak a kedvezményezettek részéről.

A Magyar Államkincstár rendszere gördülékenyen, fennakadás nélkül kezelte az első napok intenzív érdeklődését, a pályázatok benyújtására és a regisztrációra folyamatosan biztosítjuk a lehetőséget.”

Forrás:
Már az első három napban több száz település regisztrált a Magyar Falu Program pályázati felületén; Miniszterelnökség; 2019. április 18.

Közösségi tervezés alapozza meg a fővárosi vasútfejlesztést

„Budapest Közép-Európa egyik legfőbb vasúti csomópontja. A vasúti közlekedés mindenki közös ügye, ezért fontos, hogy a lakosság és a gazdasági szereplők közösségi tervezés formájában mondhassák el véleményüket, tapasztalataikat a jövő vasútfejlesztésével kapcsolatban. A Budapest Vasúti Stratégia elkészítésének első lépéseként a projekt honlapján keresztül küldhetik meg az érintettek a fővárosi vasúti közlekedési, személyszállítási és árufuvarozási lehetőségekkel kapcsolatos meglátásaikat, ötleteiket 2019. május 15-én éjfélig.
Budapest Európa szívében, nemzetközi közlekedési folyosók kereszteződésében fekszik. Közép-Európa egyik legfontosabb gazdasági központjának közlekedési hálózatain jelentős az átmenő személy- és áruforgalom. A legnagyobb magyar város a hazai vasúti pályahálózat legfontosabb csomópontja. A fővárosi forgalom színvonalas és megbízható lebonyolítása az egész ország vasúti közlekedésének minőségére kihat.

A Budapest Vasúti Stratégia (BVS) arra vállalkozik, hogy stratégiai szintű javaslatot tegyen a meglévő problémák, szűk keresztmetszetek feloldására. A vasút használóinak – utasoknak, gazdasági szereplőknek – a szempontjait is számításba kell venni ahhoz, hogy megalapozott dokumentum szülessen. Ezért az első lépés a budapesti vasúti közlekedés lehetőségeinek bővítését, színvonalának javítását célzó ötletek, elképzelések összegyűjtése.

A 2019. április 15. és május 15. között rendelkezésre álló 30 napon át a http://bvs.hu oldalon küldhetők el a javaslatok, hét fő témakörben: vasútállomás-fejlesztés, vonattal a Dunán át, szervezet-és intézményfejlesztés, szolgáltatás, vasúthálózat-fejlesztés, vasúti járműfejlesztés, szabályozásfejlesztés.

A Budapest Vasúti Stratégia a „Budapesti vasúti átjárhatósági tanulmány (Budapest Rail Node Study)” c. projekt keretében, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával készül el, várhatóan 2020 májusára. A projekt kedvezményezettje az Innovációs és Technológiai Minisztérium.”

Forrás:
Közösségi tervezés alapozza meg a fővárosi vasútfejlesztést; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. április 15.
Lásd még: Budapest railway node strategic development study, 2016-HU-TMC-0319-S; Connecting Europe Facility, Innovation and Networks Executive Agency
Közbeszerzési dokumentumok: Ajánlati felhívás, Ajánlati felhívás korrigenduma, Ajánlati felhívás korrigenduma2, Tájékoztató az eljárás eredményéről

Digitalizációs és felnőttképzési javaslatokat tett a Nemzeti Versenyképességi Tanács

„A Nemzeti Versenyképességi Tanács több mint kétéves működése eredményes, a testület több versenyképességi javaslatát is elfogadta a kormány – jelentette ki Varga Mihály az NVT ülésén.
A pénzügyminiszter kiemelte: a tanács által kidolgozott „Program a Versenyképesebb Magyarországért” megfelelően azonosította azokat a területeket, ahol tovább kell lépnünk, így többek között a vállalati környezet javítását, a K+F-rendszer fejlesztését és a munkavállalók képzettségének növelését. A tanács mai ülésén a vállalkozások digitális fejlesztését, illetve a felnőttképzés kiterjesztését érintő javaslatokat vitattak meg.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában rámutatott: a Mesterséges Intelligencia széleskörű alkalmazása áttörést hozhat Magyarország felzárkózásában, a 2020-as évek elejére az Európai Unió 10 legfejlettebb digitális tagállama között lehetünk. A kamara és a kormány eddigi együttműködését értékelve az elnök kiemelte a Modern Vállalkozások Programját, amelynek keretében egyre több pályázó nyerte el a Digitálisan Felkészült Vállalkozás-minősítést.

Parragh László előadásában további, tizenöt pontból álló intézkedésre tett javaslatot, így például az ágazati digitális stratégiák, fejlesztési programok elfogadására és megvalósítására, a vállalati digitális programok feltételeinek javítására, finanszírozási kereteik megemelésére. Az elnök szerint elengedhetetlen az is, hogy a vállalati digitalizációs ismeretek minél előbb a szakképzés részévé váljanak.

Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára javaslatot tett a tanács számára a felnőttképzés keresletvezérelt módon történő innovatív átalakítására, amelynek célja, hogy a képzések nagyobb mértékben reflektáljanak a vállatok valós képzési igényeire. Az államtitkár szerint a digitális szakemberek számának növelésével érhető el a magasabb hozzáadott érték előállítása, illetve nőhet a beruházások száma és a kis- és középvállalkozások termelékenysége.

György László konkrét intézkedési javaslatai között szerepel többek között a digitális képzési helyek egyszerűsített akkreditációja, a digitális képzési díj támogatásának bevezetése, a képzésben résztvevők kieső keresetének kompenzálása, nyelvtudás megszerzésének célzott támogatása és a regionális egyenlőtlenségek megszüntetése.”

Forrás:
Digitalizációs és felnőttképzési javaslatokat tett a Nemzeti Versenyképességi Tanács; Pénzügyminisztérium; 2019. április 18.

Megjelent a Nemzeti Export Stratégia 2019-2030

2019. április 1-én jelent meg a 1171/2019. (IV. 1.) Korm. határozat a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről (eGov Hírlevél). Ennek 2. pontja így szól: „elfogadja a Nemzeti Exportstratégiát, és felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy annak kivonatát a Kormány honlapján tegye közzé”. A Nemzeti Export Stratégia 2019-2030 most vált elérhetővé.
Forrás:
Nemzeti Export Stratégia 2019-2030; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2019. április 18. (.pdf)
Szerkesztői megjegyzés: A dokumentum címe valójában Nemzeti Exportstratégia 2019-2030

Már véleményezhető a Budapesti Mobilitási Terv 2030 és a hozzá készült stratégiai környezeti vizsgálat

„A fenntartható városi mobilitástervezés érdekében a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a Budapesti Közlekedési Központ elkészíttette a „Budapesti Mobilitási Terv 2030” egyeztetési anyagát és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV).

Az SKV az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti tartalommal készült el, amelyet a Budapesti Mobilitási Terv 2030” egyeztetési anyagával együtt 2019. április 11. és május 11. között a www.budapest.hu oldalon lehet megtekinteni. Az észrevételeket a consul@bkk.hu e-mail címre várják.

Budapesti Mobilitási Terv 2030, egyeztetési változat: I. Célrendszerek és intézkedések (a dokumentum itt letölthető)
Budapesti Mobilitási Terv 2030, egyeztetési változat: II. Közlekedésfejlesztési és beruházási programjavaslat (a dokumentum itt letölthető)
Budapesti Mobilitási Terv Közlekedésfejlesztési Beruházási Program (Stratégiai) Környezeti Vizsgálat (a dokumentum itt letölthető)”

Forrás:
Már véleményezhető a Budapesti Mobilitási Terv 2030 és a hozzá készült stratégiai környezeti vizsgálat; Budapest portál; 2019. április 11.
Lásd még:
Mégis jöhet a fővárosi dugódíj; Tenczer Gábor; Index.hu; 2019. április 15.
A Budapesti Mobilitási Terv 2030 korábbi változata volt a Balázs Mór Terv 2014-2030 (mindkettő rövidítése: BMT).
A társadalmi egyeztetési változat letöltése itt.

Közigazgatási, politikai informatika

Sikeres a digitális bíróság: nemzetközi piacon értékesíti a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) együttműködve

„Nemzetközi piacon értékesíti a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) együttműködve az utóbbi évek nagyszabású magyar igazságügyi informatikai fejlesztéseit, valamint a bírósági ügyvitel digitalizációjáról hazánkban felhalmozott tudást – erről szól az az együttműködési megállapodás, amelyet tegnap írt alá Szijjártó Péter, a tárca vezetője és Handó Tünde, az OBH elnöke.

A külügyminiszter az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta, már meg is van az első vevő, a hazai megoldásokat elsőként Srí Lanka igazságügyi rendszerének modernizációjánál hasznosítják majd egy 32 millió eurós, azaz több mint tízmilliárd forintos beruházás keretében. – Magyarország exportorientált ország, és 2014 óta minden évben új rekordot döntött a külkereskedelmi teljesítményünk – közölte Szijjártó Péter, aki szerint a gépkocsik, a gyógyszerek és a magyar gabona mellett olyan szellemi termékekkel is meg kell jelennünk a világpiacon, mint amilyen a digitális bíróság.

A sajtótájékoztatón Handó Tünde felidézte: a bíróságok néhány év alatt évtizedes fejlődésen mentek keresztül. Nagy hátrányt kellett ledolgozniuk, de 2016-ra már az Európai Bizottság által is elismerten az unió élmezőnyébe jutottak az elektronikus kapcsolattartás és a digitális átállás tekintetében. A jelentősebb fejlesztések közül kiemelte a 2019 márciusában elindult, saját fejlesztésű Bírósági Fizetési Portált. Ennek célja, hogy az ügyfelek a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeiknek a lehető legegyszerűbb módon tehessenek eleget. Alig több mint egy hónap alatt százötvenmillió forintot fizettek be a portálon keresztül – jegyezte meg az OBH elnöke az alkalmazás népszerűségére utalva.

Beszélt továbbá a „Via Video” projektről, azaz a távmeghallgatási rendszer kialakításáról is, aminek az első, tavaly lezárult ütemében 72 tárgyalóteremben szereltek fel olyan berendezést, ami lehetővé teszi a bíróságok és a büntetés-végrehajtási intézetek valós idejű összekötését. Az elmúlt fél évben több mint ezerszer éltek a bíróságok a távmeghallgatás lehetőségével, amivel jelentős összegeket és időt takarítottak meg.”

Forrás:
Sikeres a digitális bíróság; Nagy Áron; Magyar Nemzet; 2019. április 18.

Területrendezési tervek interaktív elérhetősége – indul az E-TÉR

„Elérhetővé válik a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer tájékoztató moduljának (E-TÉR Tájékoztató modul Beta) korszerű térképi megjelenítő felülete, melyben elsőként az Országos Területrendezési Terv, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve térképi mellékletei tekinthetők meg online felületen.

A Lechner Tudásközpont fejlesztésében megvalósuló Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) a térségi tervezéssel kapcsolatba kerülők számára nyújt online segítséget. A három modulból álló rendszer várhatóan 2020-tól válik teljes egészében elérhetővé, azonban a részét képező tájékoztató modul térképes megjelenítő rendszere már most, az e-epites.hu oldalon található Területrendezés menüpont E-TÉR Tájékoztató modul Beta alkalmazás interaktív térképén megmutatja a március 15-től hatályos Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény térképi mellékleteit (a 2018. évi CXXXIX. törvényben rögzített Országos Területrendezési Tervet, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét), melyek a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának szakmai felügyelete mellett kerültek kidolgozásra.

A már elérhető országos, valamint a két kiemelt térség szerkezetét bemutató interaktív térképek a település kereshetőségével, valamint többféle alaptérképpel, a rétegek átlátszóvá tételével és együttes megjelenítési lehetőségével is egyszerűbbé teszik a térségi tervezéssel foglalkozó szakemberek mindennapjait. A területrendezési séma és formátum bevezetése és az elfogadott jogszabályi háttere szintén támogatja a térségi tervezők munkáját, mivel egységes téradat-formátumokkal egyszerűbbé válik az elkészült tervek nyilvános online megjelenítése. Az információs és navigációs lehetőségek mindenki számára megkönnyítik a térképek értelmezését. Az országos, valamint a fővárosi agglomerációs és a balatoni térség szerkezetét bemutató, interaktív elemeket tartalmazó térképeken például a gyorsforgalmi utakra kattintva megjelenik az út száma.

Az E-TÉR rendszer tájékoztató moduljának teljes indulásakor az online felületen a területfejlesztési, területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési tervek, valamint a településképi dokumentumok mellett az egyéb szakmai anyagok (például a tervek alátámasztó dokumentumai, jogszabályok és fogalmak) is elérhetőek lesznek. Az E-TÉR használatával időt és energiát takaríthatnak meg egyrészt azok, akik területrendezési, településrendezési és fejlesztési, valamint építészeti tervezési kérdésekben eddig személyesen keresték fel a Lechner Tudásközpontot (mint jogszabályba foglalt kötelespéldány-leadó helyet) vagy a helyi önkormányzatot papír alapú dokumentumokért, másrészt a rendszer azon állampolgárok számára is segítséget nyújt, akik építkezni szándékoznak, vagy a saját környezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék megismerni. A szükséges információk már néhány kattintással, webes felületen elérhetők. Az E-TÉR kiegészül majd az egyeztető és tervezési modullal, amelyek a térségi tervek elkészítését a kiindulási adatoktól a hatályba lépésig kísérik, és a tervezési, valamint az egyeztetési folyamatot támogatják.

A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül. A projektben 4TR rövidítéssel szereplő Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer aktuálisan publikált része kapta az E_TÉR nevet. A projekt célja a hazai építésügyi és térségi tervezési folyamatok széles körű elektronizációja az e-közigazgatás kiszélesítése keretében, a térségi tervezéssel összefüggő folyamatok és a közműtervezés, illetve közműegyeztetés átfutási idejének és költségének csökkentése, a lakosságot és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek minimalizálása, ezáltal a magyar gazdaság versenyképességének növelése. A projekt eredményeként valósul meg többek között a terület- és településrendezéssel, illetve terület- és településfejlesztéssel összefüggő tervezés teljes folyamatának elektronikus támogatása.”

Forrás:
Területrendezési tervek interaktív elérhetősége – indul az E-TÉR; Lechner Tudásközpont; 2019. április 15.

A portugál közigazgatás mesterséges intelligenciára épülő platformszolgáltatás létrehozásával segíti az exportképes vállalkozások külgazdasági tevékenységét

„Az állami kereskedelemfejlesztési ügynökség a technológiát hívta segítségül, hogy megfelelő információkkal lássa el a külpiaci ambícióval rendelkező vállalkozásokat.

Az AICEP a portugál kormány kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési tevékenységet folyató ügynöksége, amelynek célja egyrészt a nemzetközi befektetések Portugáliába csábítása, másrészt az exportképes hazai vállalkozások bekapcsolása a nemzetközi kereskedelembe. A szervezet a hét elején jelentette be azt a mesterséges intelligenciára épülő platformszolgáltatást, amely a gépi tanulás, a big data analitika és a terv alapú gondolkodás (design thinking) technológiai alkalmazásaival szolgálná ki azt a több ezer portugál céget, amely a határokon túlra is kiterjesztené tevékenységét.

Az AICEP vezetője, Luis Castro Henriques a Reutersnek adott nyilatkozatában egy olyan „szép új világnak” festette le a platformot, amely nem csak a jelenleginél több vállalkozást inspirálhat a nemzetközi nyitásra, de személyre szóló eszközöket biztosít a produktivitás növelésére vagy az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálására is. Ezek között szerepel például a megfelelő cégek és befektetők összekapcsolása, a potenciális partnerek felkutatása és leinformálása, vagy az ugyancsak testre szabott tervek elkészítése a világpiacra való kilépéshez.

A várakozások szerint az MI-platform érdemben hozzájárul majd a portugál export növekedéséhez, és már ebben az évben rekord eredményekre számítanak annak ellenére is, hogy pillanatnyilag éppan a gazdaság lassulása tapasztalható. Mint ismeretes, Portugália még 2011-ben 78 milliárd eurós mentőcsomagot kért és kapott az IMF-től és az Európai Uniótól, azóta viszont kilábaltak a korábban reménytelennek tűnő helyzetből, elsősorban a turizmusnak és az exporttevékenység tudatos növelésének köszönhetően – a gazdasági növekedés és a költségvetési fegyelem az elszállt államadósság-rátát is lassan lefelé nyomja, miközben a munkanélküliség arányát is sikerült látványosan leszorítani.

A portugál gazdaság növekedése 2017-ben volt a csúcson, amikor ebben a tekintetben mindenki az Unió bezzeg-országaként beszélt Portugáliáról, az előző évben azonban a lendület némileg visszaesett, és lelassult az export növekedése is. Ennek aránya a teljes GDP-hez viszonyítva így is 44 százalékos, szemben a 2010-es 30 százalékkal, miután a portugál vállalatokat az eurozóna általános válsága is az új tengerentúli piacok felkutatására kényszerítette. Ebben az állami szervezetek is segítségükre vannak, az ilyen projektek között pedig a mesterséges intelligencia munkába állítása a legújabb eredmény.

A hírügynökség beszámolójában Henriques az 50 százalékos arány elérését jelöli meg 2025-re kitűzött célként. Az általa hivatkozott állami statisztika szerint ebben a pillanatban 44 ezer olyan vállalkozás működik az országban, amelynek lehet keresnivalója a külföldi piacokon is, ezek közül azonban csak 23 ezer végez bármilyen exporttevékenységet – vagyis a növekedéshez ebből a szempontból komoly tartalékokkal rendelkeznek. Ahogy az AICEP MI-platformja teljes funkcionalitásával működésbe áll, az ügynökség reményei szerint minél több ilyen céget sikerül majd bekapcsolniuk.

Az első körben a szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok a számukra szóba jöhető üzleti lehetőségekről vagy potenciális piacokról kérhetnek információt, mint ahogy tájékoztatást kapnak a jogszabályi változásokról vagy azokról az üzleti programokról (például kiállításokról) is, amelyekhez csatlakozhatnak. A rendszer mindehhez értékeli az adott cégek érettségét, pénzügyi hátterét, nemzetközi jelenlétét és aktuális termékeit. A szolgáltatást fokozatosan vezetik be egyes iparágakban: legelőször a cipőket és más lábbeliket gyártó vállalkozásokra koncentrálnak, őket pedig a textil- és ruhaipari cégek, illetve a borászatok következnek majd.

A PortugaliNews beszámolója szerint a rendszer szolgáltatásainak skálája is folyamatosan bővül a következő hónapokban, elsősorban az online piaci tevékenységet támogató funkciókkal, mint amilyen az e-kereskedelem vagy az üzleti kapcsolatteremtés – a lényeg itt is a gazdasági lehetőségek feltárása és megfelelő értékelése. A platform eddigi fejlesztésbe a már említett cipőgyártó vállalkozásokat vonták be, 15 aktív ügyféllel tesztelték a mesterséges intelligenciára alapuló elemzések relevanciáját. A 2017-ben indított program eddig 3 millió euró támogatást szerzett, mostantól pedig a szükséges változtatások következnek a többi ágazat igényeihez igazodva.”

Forrás:
Portugália MI-platformmal segíti a helyi exportcégeket; Bitport.hu; 2019. április 16.
Portugal bets on artificial intelligence to boost exports; Sergio Goncalves; Reuters; 2019. április 15.
AICEP launches ‘artificial intelligence’ site to help companies; PortugaliNews; 2019. április
Szerkesztői megjegyzés:
A témára vissza fogunk térni a közeli hetekben.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. április 15-április 18.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Előzetes tájékoztató

FMS rendszer továbbfejlesztése 6. fázis
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/75
Közzététel dátuma: 2019.04.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A frekvenciagazdálkodási rendszer (FMS) fejlesztése „6-os fázis” szoftverfejlesztési szerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás

Videokommunikációs rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/73
Közzététel dátuma: 2019.04.15.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.14.
Távmeghallgatásra és kép-és hangrögzítésre alkalmas videokommunikációs rendszer beszerzése és implementálása az Országos Bírósági Hivatal részére. Védett személy meghallgatására is alkalmas, olyan komplex videokommunikációs végpontok kialakítása, melyek az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz kapcsolódva képesek lesznek a bírósági folyamatokat támogató videó kommunikációra. A Vállalkozó feladata az általános elvárásoknak és a műszaki leírásban előírtaknak megfelelően az eszközök szállítása, szerelése, beüzemelése, közreműködés a videokommunikációs konfiguráció kompatibilitási tesztjeinek elvégzésében, a műszaki leírásban meghatározott dokumentálási feladatok elvégzése, részvétel az átadási-átvételi tesztekben, jótállás, terméktámogatás nyújtása és felhasználói oktatások megtartása.
Lásd bővebben

Gyakornoki program
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/73
Közzététel dátuma: 2019.04.15.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Teljesítés helye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.17.
A beszerzés tárgya IKT cégek részére informatikai feladatok ellátása felsőoktatási intézmények informatikai képzési területen tanuló, aktív jogviszonnyal rendelkező, nappali tagozatos hallgatóinak biztosítása.
A beavatkozás célja, hogy a gyakornoki programban részt vevő hallgatók a gyakornoki idő alatt tanulmányaikhoz kapcsolódóan releváns szakmai gyakorlatot szerezzenek IKT cégeknél annak érdekében, hogy tudásuk megegyezzen a piaci igényekkel olyan feltételrendszer mellett, amely kölcsönösen előnyös a vállalatok, az intézmények és a hallgatók számára.
A szerződés keretében minimum 500 gyakornokot / 100 darab informatikai vállalkozást kell bevonni és 135 000 gyakornoki munkaórát kell kiközvetíteni.
A főbb feladatok:
– IKT cégek toborzása és bevonása a gyakornoki programba.
– Gyakornokok toborzása, kiválasztása (recruiter feladatok ellátása), Gyakornokok bevonása a programba.
– Gyakornokok és gyakornoki helyek megfeleltetése („matching”).
– Gyakornokok foglalkoztatásához kapcsolódó feladatok ellátása.
– A Gyakornok és a gyakornoki hely utókövetésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Lásd bővebben

NET OSS licenckövetés és gyártói támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/73
Közzététel dátuma: 2019.04.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.16.
1. NET OSS rendszer szoftvereihez (NETvisor PVSR, Netware-es SLA Suite, NETvisor NETinv és NETvisor IP Explorer) gyártói licenckövetés és a hozzá kapcsolódó gyártói terméktámogatás 2019. december 31-ig
2. NET OSS rendszer szoftvereihez és integrációihoz biztosítandó szállítói terméktámogatás
– havi átalánydíjas terméktámogatás 2019. december 31-ig
3. üzemeltetési szakértői terület támogatása 2019. december 31-ig
– fejlesztési szakérői terület támogatása 2019. december 31-ig
– lehívható óradíjas szállítói szakértői szolgáltatások maximum 960 óra mennyiségben 2019. december 31-ig. A 960 órából 288 óra opciós mennyiség.
Lásd bővebben

Microsoft Office irodai programcsomag beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/74
Közzététel dátuma: 2019.04.16.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.14.
Ajánlatkérő részére 200 db +30 % opció mennyiségben 24 hónap időtartamra MS Office 2019 Home and Business Hungarian EuroZone Medialess szoftvercsomag beszerzése a közbeszerzési dokumentumban meghatározott műszaki leírás szerint.
Lásd bővebben

Welcome 3 Havária irányítási rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/75
Közzététel dátuma: 2019.04.17.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.21.
A Welcome 3 Havária fürdőirányítási rendszer távprogramozás útján történő továbbfejlesztése, a rendszer üzemeléséhez szükséges hardver eszközök szállítása, beüzemelése, a szükséges infrastruktúra kialakítása, a meglévő eszközök Integrálásával.
Lásd bővebben

NTG Ddos hardver és szoftver elemeinek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/76
Közzététel dátuma: 2019.04.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.16.
A közbeszerzési eljárás tárgya: A Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás előfizetése és gyártói támogatása, valamint szállító támogatása
1. részben: Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás-előfizetése, valamint gyártói támogatása
2. részben: Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek szállítói támogatása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/73
Közzététel dátuma: 2019.04.15.
Ajánlatkérő: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: „Ész-Ker” Szolgáltató és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Megbízási keretszerződés keretében a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (továbbiakban:MTÜ) projektfelügyelete és az I.1. pontban megjelölt szervezetek alá tartozó projektekhez kapcsolódó felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátása, közbeszerzési és beszerzési eljárások lebonyolítása és egyéb közbeszerzési tanácsadói, szakértői feladatok ellátása.
Az MTÜ a turizmussal kapcsolatos–a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcs.egyes feladatainak meghatározásáról szóló 61/2017.(III.20.)Kr. meghatározott, és a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016.éviCLVI.tv meghat.–állami feladatokat közfeladatként látja el.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elfogadásáról szóló 1747/2017.(X.18.)Kh szerint a Korm.megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott NTS 2030 c. dokumentumot és annak megval. érd.meghat., h az AK gondosk.a stratégiában megfogalm.célok megval.
A projektek várhatóan 2018-2030 között valósulnak meg.
Az Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és az I.1. pontban megadott Ajánlatkérők projektfelügyelete alatt tervezetten jellemzően az alábbi beruházások, projektek valósulnak meg:
Légi közlekedés és iparterület fejlesztése.
Kikötő és hajópark fejlesztése.
Balatoni települések közösségi közlekedésének fejlesztése, közlekedési rendszer összehangolása.
Szállásférőhely és meglévő szálláshelyek minőségének és mennyiségének fejlesztésére vonatkozó beruházások megvalósítása.
Apartman házak és szálloda megvalósítása.
E-kerékpár fejlesztés megvalósítása.
Kempingfejlesztés megvalósítása.
Turisztikai attrakciós beruházások megvalósítása.
Innovatív turisztikai termékek és turisztikailag frekventált térséges fejlesztésének megvalósítása.
Konferencia központok megvalósítása.
Vízminőség javító és infrastrukturális beruházások megvalósítása.
Borturizmus turisztikai attrakció fejlesztési beruházások megvalósítása
Műemléki, vallási és egyéb turisztikai attrakció fejlesztési beruházások megvalósítása.
Fürdő fejlesztési és gyógy turizmus fejlesztési beruházások megvalósítása.
Vízi turizmus fejlesztési beruházások megvalósítása.
Kerékpárút fejlesztés megvalósítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.950.000.000,- Ft
Lásd bővebben

SanitasX Medikai rendszer támogatási tevékenysége
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/73
Közzététel dátuma: 2019.04.15.
Ajánlatkérő: Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
Nyertes ajánlattevő: IT Rendszerház Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Általános egészségügyi információs rendszer (SanitasX Integrált Medikai Szoftver) karbantartása, jogszabály követése szoftver üzemeltetése, 500 darab terminál licence jog biztosítása vállalkozási szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.200.000,- Ft
Lásd bővebben

TAJELJ-EREDIPARITABLET2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/73
Közzététel dátuma: 2019.04.15.
Ajánlatkérő: BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
51 db ipari tablet és tartozékainak beszerzése a dokumentáció részét képező műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 39.841.200,- Ft
Lásd bővebben

Behatolás megelőző (IPS) e-mail és web-szűrő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/74
Közzététel dátuma: 2019.04.16.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
WESECE-AA-IA MFE Web & Email Protection Suite 1:1 BZ – darab felhasználói licence
WBG5500CNBD MFE Web Gateway 5500 Appl-C 1Yr BZ+NBD – 2 darab darab web-szűrő célhardver
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.358.000,- Ft
Lásd bővebben

Statisztikai adatelemző szoftverek és support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/74
Közzététel dátuma: 2019.04.16.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Statistical Products Hungary Kft.
1 felhasználós konkurens licencek éves megújítással adatelemző szoftverre, és azzal együttműködő modulra/modulokra,
1 felhasználós konkurens licencek éves megújítással egy az adatbányászati tevékenységet segítő adatelemző szoftverre,
1 felhasználós konkurens licencek éves megújítással egy az adatvizualizációs tevékenységet segítő adatelemző szoftverre,
25 nap/ 12 hó éves support, támogató és tanácsadó tevékenység
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.858.016,- Ft
Lásd bővebben

Automatikus beszédazonosító szoftver vásárlása stb
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/74
Közzététel dátuma: 2019.04.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakértői és Kutató Központ
Nyertes ajánlattevő: Carinex Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft
Egy darab beszédazonosító szoftver+telepítése és oktatás. Hangbiometrikus eszköz, amelyet a törvényszéki szakértők és a hatóságok számára terveztek és 1:1 összehasonlítást biztosít a beszélő személy azonosítására. A szoftver legyen képes szakértői jelentések készítésére a hatóságok részére. Előírás, hogy a beszédazonosító szoftver önállóan, egyetlen gépen, Windows operációs rendszer alatt működő konfigurációt biztosítson a szakértők számára. A szoftver és korábbi verziói legyenek használatban az EU területén. A szoftver tegye lehetővé ismeretlen beszédhangok azonosítását az ismert beszélőktől érkező beszédhangokkal összevetve, függetlenül a szövegtartalomtól, az átviteli csatornától és a nyelvtől. A szoftver biztosítson részletes beszédazonosítást az i-Vektoros technológiát alkalmazva, a Bayes-tételen alapuló Likelihood Ratios (LR) számítással. A számítási folyamat egy HTML fájlba legyen exportálható, amely a hatóságok felé szakértői jelentésként is benyújtható. Két év támogatás.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.380.200,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/75
Közzététel dátuma: 2019.04.17.
Ajánlatkérő: Fővárosi Törvényszék
Teljesítés helye: Budapest
Nyertes ajánlattevő: Woss Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft.
Adásvételi keretszerződés keretében OEM eredeti tonerek szállítása nettó 15.000.000 Ft + áfa értékben a Fővárosi Törvényszék részére a Közbeszerzési Dokumentációban meghatározottak szerint, továbbá 30 % értékbeli opció (4.500.000,- Ft + áfa értékben)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Légifelvételek és ortofotók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/76
Közzététel dátuma: 2019.04.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: EUROSENSE Légi Térképészeti Kft.
Légifelvételek és ortofotók beszerzése a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt VII. ütemébe tartozó ingatlanügyi hatóságként eljáró 12 járási hivatal illetékességi területére (külterület, belterület) 20 cm vagy jobb (kisebb, mint 20 cm) terepi felbontással, összesen 12 285 négyzetkilométerre.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 191.523.150,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről „Keretmegállapodás az ELTE hálózatépítési munkáira, több ajánlattevővel” tárgyban 2019. I. negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/76
Közzététel dátuma: 2019.04.18.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: KIRNER-VILL Kft.
Keretmegállapodás az ELTE hálózatépítési munkáira, több ajánlattevővel
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.780.806,- Ft
Lásd bővebben

Poszeidon-eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/76
Közzététel dátuma: 2019.04.18.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Poszeidon EKEIDR iktató rendszerhez támogatási (szupport) szolgáltatás beszerzése
* biztosítani kívánja a jelenleg használt EKEIDR Rendszer, moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásait,
* lehetővé kívánja tenni a szolgáltatások bővítését a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben az EKEIDR Rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetésével és szupportjával.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.996.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Neptun Rendszer üzemeltetése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/74
Közzététel dátuma: 2019.04.16.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Szerződés hatálya alá a Megrendelő által használt, külön mellékletben felsorolt és a Neptun termékportálon elérhető és bevezethető kiegészítő programmodulok listájáról a megrendelt, bevezetett kiegészítő programmodulok, a külön mellékletben szereplő és igénybe vett kiegészítő szolgáltatások, valamint a külön mellékletben felsorolt és igénybe vett tranzakciós szolgáltatások tartoznak.
A Szerződés alapján a Vállalkozó köteles a meghatározott feltételeknek megfelelően 60 hónapos határozott időtartamban a Megrendelő részére a Neptun Rendszer jogszabály- és verziókövetését, támogatási feladatait, egyedi fejlesztési igényeit, valamint a Kapcsolódó termék(ek)et és szolgáltatás(ok)at biztosítani.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 302.709.990,- Ft
Lásd bővebben

Poszeidon terméktámogatás – ÖEÁ hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/74
Közzététel dátuma: 2019.04.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Rövid meghatározás: Jogszabálykövetési és support szolgáltatások 2019. december 31-ig: 1 db beszerzési csomag
Igény szerinti módosítási, támogatási feladatok ellátása 2019. december 31-ig: 350 óra (keret)
A Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszerhez kapcsolódóan terméktámogatói szolgáltatás nyújtása NISZ Zrt. jelenlegi 8 darab, alábbi ügyfélszervezetei részére:
– Pénzügyminisztérium
– Emberi Erőforrások Minisztériuma
– Agrárminisztérium
– Innovációs és Technológiai Minisztérium
– Bethlen Gábor Alapítvány
– Igazságügyi Minisztérium
– Belügyminisztérium
– Miniszterelnöki Kormányiroda
Jogszabálykövetési és support szolgáltatások 2019. december 31-ig: 1 db beszerzési csomag
Igény szerinti módosítási, támogatási feladatok ellátása 2019. december 31-ig: 350 óra (keret)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.780.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes táj – GISPÁN
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/75
Közzététel dátuma: 2019.04.17.
Ajánlatkérő: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Rudas és Karig Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft,
GISPÁN Térinformatikai rendszer továbbfejlesztése
Rövid meghatározás: 1. feladat Modern Városok Program keretében a „SMART CITY” „Térinformatikai szoftver fejlesztése 2017” A Polgármesteri Hivatal által évek óta használt térinformatikai rendszernek az alábbiakban részletezett feladatok szerinti továbbfejlesztése képezi a kiírási feladatot. Néhány esetben a feladatok részét képezik az alábbiakban részletezett alrendszerekhez tartozó térinformatikai és szöveges adatbázisok térinformatikai célú strukturális korszerűsítése, átalakítása és feltöltése, az alrendszerekkel kapcsolatos új igények felmérése, tervezése, majd bevezetése, sikeres használatát elősegítő tanácsadások, oktatások is. Elvégzendő feladatok: Útnyilvántartási alrendszer továbbfejlesztése, Zöldterület-kataszter alrendszer továbbfejlesztése,Önkormányzati térinformatikai tematikák, körzetek karbantartása,ORACLE adatbázis migráció 2. feladat: „Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal által jelenleg használt térinformatikai rendszer továbbfejlesztése” Elvégzendő feladatok: Városrendezési alrendszer továbbfejlesztése, ESRI alapú térinformatikai kliens és web alapú választás létrehozása, Népesség nyilvántartási adatok térinformatikai integrációja, Alaptérképi rétegek karbantartása,Google és ESRI térinformatikai integráció, Térinformatika rendszer mobil eszközökön A részletes feladatleírást a közbeszerzési dokumentum tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.100.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Integrált Vezetés Irányítási (ICC) rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/73
Közzététel dátuma: 2019.04.15.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Az ajánlattételi határidő – 2019. 02. 13. 9:00 óra – lejártáig nem nyújtottak be ajánlatot, ezért Ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárást eredménytelenné nyilvánította.
Lásd bővebben

Térinformatikai szoftverek frissítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/74
Közzététel dátuma: 2019.04.16.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A KEF által 2019. 02.04-én megkötésre került a „Térinformatikai szoftverek és kapcsolódó szolgáltatások” keretmegállapodás (KM01GEOS18). Hatálya: a megállapodás aláírásától számított 48 hónap.
A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 8.§ (4) bekezdése értelmében a 7. § (1) bekezdésének b) pontjában szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés során kötött szerződésben az intézmény szerződéses kötelezettséget kizárólag a központi beszerző szervezet által a kiemelt termék vonatkozásában megkötendő keretszerződés vagy keretmegállapodás hatálybalépésének időpontjáig vállalhat. Az intézménynek a szerződés időbeli hatályát erre tekintettel kell megállapítania.
A fentiekben foglaltak alapján Ajánlatkérő képtelenné vált a szerződés megkötésére. Figyelemmel a Kbt. 53. § (4) bekezdés utolsó mondatában foglaltakra is Ajánlatkérő ezúton eredménytelenné nyilvánítja a közbeszerzési eljárást.
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/75
Közzététel dátuma: 2019.04.17.
Ajánlatkérő: Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Kft.
Vállalkozási szerződés a Pillér Kft. székhelyén levő irodaépület energetikai korszerűsítésére
Az irodaépület jelenlegi fűtési, hűtési, szervertermi működtetési hálózata, szünetmentes betáplálással való ellátottsága működésbiztonsági és energiahatékonyság szempontjából korszerűsítésre szorul. Ennek keretében a következő feladatokat kell elvégezni: Ennek körében feladat Új 0,4 kV-os főelosztó berendezés létesítése, PLC-s automatika kialakítása, UPS elosztók telepítése, kábelezés átépítése, Leállásmentes lehetőség megadása, szerverteerem hűtési rendszerének felújítása , 4 – 4 darab 22,4 kW kapacitású légcsatornázható beltéri egységgel és kültéri modulokkal. A kültéri modulok kapacitása, egyenként 95,2 kW kell, hogy legyen. A munkák keretében 3db 50kVA/50kW-os modulból felépülő vagy azzal egyenértékű teljesítményű UPS-t is telepíteni kell.
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Figyelemmel arra, hogy az eljárásban benyújtott valamennyi ajánlat érvénytelen, az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Spec. vezetés-techn. szimulátor készlet beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/75
Közzététel dátuma: 2019.04.17.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Teljes mennyisége: összesen 7 készlet (továbbiakban: klt) speciális vezetés-technikai szimulátor, az alábbiak szerint:
5 klt speciális vezetés-technikai szimulátor (amelyre Ajánlatkérő megrendelési kötelezettséget vállal.)
A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő az opcionális rész mennyiségét az alábbiak szerint határozza meg: speciális vezetés-technikai szimulátor maximum + 2 klt.
Ajánlatkérő az opciós mennyiségek lehívására nem vállal kötelezettséget.
A szimulátor részét képezze a használót körülvevő vizuális megjelenítő rendszer, a vezérlést végző számítógép és egy táblagép, amely a rendszer rugalmas és gyors kezelését teszi lehetővé, azaz 2-3 percen belül betölthetők legyenek a különböző vezetési, forgalmi szituációk a gyakorló fél számára. A vezetéstechnikai szimulátor platformját a tehergépkocsikhoz készült eredeti alkatrészek mintáját alapul véve szükséges kialakítani (kezelőszervek rendszere, pneumatika szimulálása, sebességváltó, pedálok, kormánymű, világító berendezések kapcsolói).
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő megállapította, hogy az eljárásban két ajánlat érkezett:
A megajánlott nettó egységárak figyelembevételével mindkettő ajánlat esetében meghaladja az 5 klt-re vetített (amelyre Ajánlatkérő megrendelési kötelezettséget vállal) összesített nettó ár a bontási jegyzőkönyvben feltüntetett rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét (nettó 55118110 HUF).
Minderre tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés adta lehetőséggel élve Ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül az eljárást a Kbt. 75. § (2) bek. b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja, mivel a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Megjelent az Önkormányzati hírlevél 2019/4.

Forrás:
Önkormányzati hírlevél 2019/4.; Belügyminisztérium; 2019. április 15. (.pdf)

A törvényesség biztosítása a közigazgatásban, különös tekintettel a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére

„…alapvető állampolgári, alkotmányos és a jogállamiságból fakadó érdekek fűződnek az önkormányzatok törvényes működéséhez. Ebből következően, végső soron a jogállamiság egészét is kedvezőtlenül befolyásolja, amennyiben a törvényességi kontroll eszközei nem megfelelően működnek. Tudniillik – mint arra Magyary is felhívja a figyelmet – nincs külön állami és külön önkormányzati közigazgatás, hanem egyetlen közigazgatás van, a magyar közigazgatás.
E logika mentén az értekezés két szerkezeti és tartalmi egységre bontható, amelyre talán a cím is utal, s ehhez igazodnak a kutatás megvalósítani kívánt céljai.
Értekezésem egyik része a kontrollt végző szervek tevékenységének, korrekciós mechanizmusainak részletes ismertetését, a törvényesség dogmatikai és jogbölcseleti megközelítését, valamint az irányítás, felügyelet, ellenőrzés hármas fogalomrendszerének taglalását foglalja magába, folyamatosan utalva az önkormányzati közigazgatásra, e területről vett példákra. E metódus átvezet minket a dolgozat második, ám elsődleges kutatási aspektusát képező, a kormányhivatalok által a helyi önkormányzatok működése felett ellátott törvényességi felügyelet témakörére…”

Forrás:
A törvényesség biztosítása a közigazgatásban, különös tekintettel a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére; Fazekasné Pál Emese; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2019-V-10 10:00, helye: PTE ÁJK
A dolgozat .pdf-ben.

Paradigmaváltás a hazai közigazgatás bérezési rendszerében

„…Amennyiben rátekintünk, hogy az emberi erőforrás gazdálkodás evolúciójában hol tart hazánk közszolgálata, akkor kutatási eredmények alapján azt tapasztaljuk, hogy jelentős különbségek fedezhetőek fel az egyes szakterületek, hivatásrendek, szervezetek között az emberi erőforrás gazdálkodás jellegében, tartalmában, alkalmazott módszerében, egyáltalán a lehetőségeiben. Végső soron azt mondhatjuk, hogy közszolgálatunk emberi erőforrás gazdálkodása átmeneti fázisban, köztes állapotban van – a Peretti-féle fejlődési szakaszoknál maradva – a személyzeti menedzsment és az emberi erőforrás menedzsment között. Az átmeneti jelleget elsősorban az adja, hogy bár a közszolgálaton belül számos HR folyamatot és funkciót ellátnak (pályáztatás, kiválasztás, egyéni teljesítményértékelés, képzés-fejlesztés stb.), azonban ezek ellátása alapvetően jogszabályi előírások mentén történik és ennek megfelelően az adminisztratív jellegű személyzeti munka dominál.
Ugyanakkor hosszú távú célkitűzése a kormányzati személyzetpolitikának a stratégiai emberi erőforrás gazdálkodás megvalósítása, a humánfolyamatok összekapcsolása, integrált működtetése, ami hozzájárul a hatékony szervezeti működéshez.
…
A közszolgálati emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó kormányzati stratégiai dokumentumokból egyértelműen kiolvasható egyfajta nézőpontváltás a közigazgatás foglalkoztatási rendszerének további fejlesztése irányában. Az új irány – a karrierrendszerű közszolgálat előnyeinek megtartása mellett – egyértelműen állást foglal a közigazgatás nyitott rendszermodelljének adaptálása mellett a teljesítmény-alapú javadalmazás és előmenetel, illetve a munkakör-alapú rendszer deklarált bevezetésével. Ugyanakkor – ahogy a mondás is tartja – minden terv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Értekezésemben megvizsgálom, hogy a 2010 után deklarált szemléletváltó gondolatok és célkitűzések megvalósításukat tekintve mennyiben jelentek meg a közigazgatás emberi erőforrás gazdálkodásán, azon belül is a közigazgatás bérrendszerén belül…”

Forrás:
Paradigmaváltás a hazai közigazgatás bérezési rendszerében; Krauss Ferenc Gábor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2019-V-08 13:00, helye: Ludovika Campus, Hunyadi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
A dolgozat .pdf-ben.

Bostoni regionális innovációs ökoszisztéma: Boston-Cambridge innovációs körzetek

„Boston és környéke az első helyhez szabott (place-based), regionális innovációs ökoszisztémák helyszíne. A jelentés célja, hogy meghatározza a legfontosabb tényezőket, amelyek hozzájárultak a terület sikeréhez. A siker kulcsa az, hogy ha a terület egésze makro-innovációs öko-ökoszisztémaként működik, azaz összekapcsolt mikro-innovációs öko-szisztémák rendszereként. A bostoni esettanulmányból származó bizonyítékok azt mutatják, hogy nem létezik egyetlen mágikus recept a helyhez szabott és a társadalmi innováción alapuló stratégiák sikeres végrehajtásához. Éppen ellenkezőleg, a helyi viszonyokba mélyen beágyazott mikro- és makro-kezdeményezések helyhez szabott kombinációinak sokfélesége az, ami lehetővé teszi a helyi gazdasági élet fenntartható fejlődését.”

Forrás:
Place-Based Innovation Ecosystems: Boston-Cambridge Innovation Districts (USA); Carmelina Bevilacqua, Bruno Monardo, Claudia Trillo, Gabriel Rissola (szerk.); Joint Research Center, European Commission; ISBN 978-92-76-01950-3, doi: 10.2760/183238, 10.2760/91941; 2019
A jelentés letöltése pdf-ben
Lásd még:
Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) a témával foglalkozó további tanulmányai az eGov Hírlevél korábbi számaiban:
Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész (ugyanitt a „place-based”/„helyhez kötött” fogalommal kapcsolatos további ismertetés is)
Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – II. rész

Az elektronikus közszolgáltatások megvalósulása napjainkban Magyarországon

„”Nyilvánvalóan egy út elején van a SZEÜSZ, és az általa életre hívott új rendszer, reméljük, megkapja a szükséges időt és forrást, hogy beválthassa a reformhoz fűzött reményeket.” Mondtuk ezt 2014-ben a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) és az elektronikus közszolgáltatások folyamatait vizsgálva. Örömmel jelenthetjük, hogy a SZEÜSZ-ök rendszere-bár fordulatokkal és átalakulással tarkítva-de a mai napig működik, fejlődik. Történtek jogszabályi és technológia változások, ezáltal a SZEÜSZ-ök már nem „egyeduralkodók” az elektronikus ügyintézésben. Megjelentek a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások (KEÜSZ) is és az elektronikus közszolgáltatások is folyamatosan gyarapodnak.”

Forrás:
Az elektronikus közszolgáltatások megvalósulása napjainkban Magyarországon; Czékmann Zsolt, Cseh Gergely; Publicationes Universitatis Miskolcinensis Series Juridica et Politica; ISSN 0866-6032; 36 (1), 2018; 35-47. oldalak (.pdf)

A digitális átalakulás hatása az uniós tagországok munkaerőpiacára

„… Az Európai Bizottság egy közelmúltban rendezett brüsszeli, a Munka jövője című magas szintű konferenciáján például kiderült, hogy az automatizáció miatti aggodalmakban van néhány tévhit – ám kijelenthetjük, hogy ezek tisztázása után sem valami megnyugtató a helyzet.

Új munkahelyek is lesznek, de hol?
A konferenciára készült szakértői háttértanulmány rámutat: igaz ugyan, hogy az automatizációval sok munkahely meg fog szűnni, de helyettük lesznek újak is. A dokumentum készítői továbbá arra is rámutatnak, hogy az automatizálás nem feltétlenül vezet nettó foglalkoztatáscsökkenéshez. Az viszont továbbra is tartja magát, hogy a digitalizáció leginkább az automatizációval leginkább érintett, középszintű készségeket igénylő szakmákat fogja érinteni, vagyis a nem automatizálható munkák leginkább a magas és a leglacsonyabb képzettségű munkákat nem fogja elérni. Ez viszont a munkaerőpiac polarizálását is eredményezi, ami hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez is.

Stijn Broecke, az OECD senior közgazdásza a konferencán arra hívta fel a figyelmet, hogy általában véve az automatizáció miatti masszív munkanélküliségtől a közeljövőben nem tart az OECD, de helyi szinten nézve ezek a kockázatok már széles skálán, 4-39 százalék között mozognak. A nemzetközi szervezet tanulmányai is arra jutottak, hogy valóban sok munkahely fog létrejönni, de az eddigi adtok azt mutatják, hogy ezek nagy többsége városok közelében lesz. Broecke finn és dán példát említve rámutatott, hogy az elmúlt 10 évben az új munkahelyek több mint 90 százaléka nagyvárosokban jött létre, ami felgyorsítja ez egyenlőtlenségek kialakulását.

Az OECD leginkább az alacsony képzettségűek miatt aggódik, mert szerintük nekik van legkevésbé esélyük új munkát találni, vagy ha találnak is, akkor az alacsony minőségű, alacsony bérű munka lesz, ami tovább növeli a polarizációt. Tehát az OECD szerint a közeljövő legnagyobb kockázata a jeletős technológiai egyenlőtlenség lesz.

Jön a hordozható tb?
A digitalizáció az atipikus szerződéses foglalkoztatás növekedésével is jár, ami teljesen más mint a teljes munkaidőben való foglalkoztatottság – amire a jelen munkaügyi szabályok is alapulnak. A részmunkaidős és a határozott időre szóló szerződéses foglalkoztatás 12,5-ről 15,8 százalékra emelkedett az EU-ban 2020 óta. Emellett az egyéni vállalkozók száma is jelentősen megugrott néhány tagállamban (főleg Hollandia, Egyesült Királyság), de az úgynevezett platformmunkások száma szintén emelkedik, már 14 tagállamban a lakosság 2 százalékának ez jelenti a fő jövedelmi forrást. Az EU-ban a dolgozó réteg több mint 40 százaléka dolgozik már egyéni vállalkozóként, vagy valamilyen atipikus foglalkoztatási formában.

Bár a konferenciára készült háttértanulmány szerint az európai cégeknél még nem jellemző, hogy platformokon keresztül foglalkoztassak embereket, ezek használata az ő körükben is a globális átlag felett emelkedik. A bizottság tanulmánya ugyanakkor megjegyzi, hogy eddig az atipikus foglalkoztatás előretörése nem ment a teljes munkaidőben foglalkoztatás kárára, inkább a munkanélküliség és az inaktivitás csökkentését szolgálta – igaz ebben azért jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

A digitalizáció által megnyíló munkavállalás új formája azonban nyerteseket és veszteseket is fog generálni, ami még jobban elmélyíti a munkaerő-piaci polarizációt, hacsak nem születik erre megfelelő szabályozói válasz. A rugalmasság ugyanis teremt új munkahelyeket és gazdasági növekedést hoz, de ami rugalmasság egyeseknek, az bizonytalanság mások számára – mutatott rá a konferencián Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

Ezek a foglalkoztatási formák ugyanis csökkentik a munkaerő védettségét, aláássák a munkák minőségét és növelik a kiszámíthatatlanságot a társadalmi kockázatoknak kitett csoportokban. Ráadásul a sok különböző munka szaggatottá teszi az életpályát is, ami miatt a társadalombiztosítási jogviszony is szaggatottá válik. Ebből pedig újabb probléma következik: ha kevesebben fizetnek be a tb-rendszerbe, az a rendszer szociális és gazdasági fenntarthatóságát teszi kockára – hívta fel a figyelmet a biztos. Ezen helyzeten javíthat, hogy a tagállamok már elkötelezték magukat a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló ajánlások bevezetése mellett. Bár a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi rendszerek nagyon különböznek az EU-ban, de a tagállamok vezetői megígérték, minden munkavállalónak – beleértve az atipikus foglalkoztatottat vagy az egyéni vállalkozókat – biztosítják, hogy legyen valamilyen biztosítottsága az élethelyzetekből adódó kockázatokkal szemben.

Beindul a készségek iránti harc
Az EU lakosságának 35 százalékára tehető az a réteg, akiknek nincs megfelelő digitális készsége – még alap sem (!) -, miközben az európai készségek és munkahelyek felmérése (ESJS) alapján az EU munkahelyeinek mintegy 85 százaléka legalább alapfokú digitális készségeket követel meg. Ráadásul a digitális átalakulás a munkavállalókkal szemben támasztott nagyon gyorsan változó igények miatt egyre szélesíti a készségek kínálata és kereslete közötti különbséget (mismatch), ami egyrészt munkaerőhiányhoz, másrészt a munkaerőpiac polarizációjához vezet. Ez azt mutatja, hogy a készségek fejlesztésére igenis nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

Erre a konferencián elhangzottak szerint az egyik megoldás lehet a big data és a gépi tanulás technikájával jobban informálni a munkavállalókat a specifikus készségeikről és segíteni nekik a számukra legmegfelelőbb munkát megtalálni – ez egy személyre szabott úgynevezett tanulási számla lenne, amelyhez társulna egy elektronikus útlevél is, melynek révén lehetővé válna, hogy a személyesen megszerzett digitális készségeket a határokon át lehessen vinni. Ugyanígy lehetne a munkáltatókat is segíteni, hogy rátaláljanak a számukra megfelelő munkaerőre. Ehhez azonban a készségek uniós szintű elismerésére is szükség lenne.

Az emberek maguk a termékek
Több konvergencia kellene a képzésekben is, jelenleg ugyanis annyiféle rendszer van ahány tagállam – mondta Michel Servoz az Európai Bizottság robotikáért, mesterséges intelligenciáért és az európai munkaügyi szabályozás jövőjéért felelős tanácsadója, aki szerint ez egy gyenge pontja Európának.

Szerinte az oktatási rendszerben a hangsúlyon kellene változtatni. Az ugyanis túlságosan a lexikális tudásra fókuszál, miközben a szociális készségek (soft skills) – pl kommunikációs készségek, önbizalom, önismeret, kreativitás, problémamegoldás, a másokkal való közös munkavégzés képessége – fejlesztésére kellene áthelyezni a hangsúlyt. A szakember szerint ha valakinek egy élete során több karrierre kell számítania, akkor az ellenállóképességét kell fejleszteni, vagyis nem programozni kell megtanítani az embereket, hanem arra, hogy hogyan kell használni a számítógépet, illetve arra, hogy megértsék, mit jelent a robotika, a mesterséges intelligencia – csak így tudják ugyanis megvédeni magukat. Servoz szerint ennek legalább akkora területet kellene szentelni az oktatásban, mint a földrajznak. Ma ugyanis a digitális rendszerek áldozatai vagyunk, ezért lenne fontos, hogy megértsük a működésüket. A közösségi oldalakoról azt hisszük, hogy ingyenesek, de ez nem így van: az emberek maguk a termékek.

Az élethosszig tartó nem elég – hangsúlyozta Servoz. Szerinte az egyetemen töltött időt le kellene rövidíteni és alkalmat adni arra, hogy az emberek 5-10 évente visszatérhessenek tanulni, hogy több karriert tudjanak menedzselni.

Az állam mellett a munkaadóknak is sokkal nagyobb felelősséget kellene vállalniuk ebben – tette hozzá. Továbbá nem elbocsátani kellene azokat, akik már nem felelnek meg a munkáltató igényeinek, hanem azokkal kellene elsősorban foglalkozniuk, akik dolgoznak, nem pedig megvárni, hogy munkanélküliekké váljanak, mert az nagyobb költséget jelent az államnak is.

Mit javasolnak a szakértők?

A bizottság felkérésére készített szakértői háttéranyag a fent felvázolt problémákra ajánlásokat is tett.

  • A fő pontok között szerepel az úgynevezett egyéni tanulási számlák, amelyek lehetővé tennék, hogy a munkavállalók a karrierjük során megszerezzék a gyorsan változó világunk releváns készségeit. A számla a munkavállalóhoz kötődne és hordozható lenne munkahelyről munkahelyre. A dokumentum szerint egyéb részletek kidolgozása még folyamatban van.
  • Magasabb szintre emelnék a karriertanácsadást, ami jobb karrierválasztást, illetve minden európai számára aktív képzést tenne lehetővé.
  • Az állami vagy magán munkaerő-közvetítőket támogatni kellene abban, hogy csökkenteni lehessen a strukturális készségbeli hiányosságokat, például úgy, hogy a munkahelyi tréningek költségeit megtéríthetik a munkaadóknak, akik ezért cserébe képzett munkaerőt kaphatnának.
  • Új alapokra helyeznék a munkaügyi kapcsolatokat például az által, hogy a digitalizációból és az abból fakadó nagyobb bizonytalanságok által okozott egészségügyi kockázatok (mentális betegségek, stressz) megelőzése nagyobb hangsúlyt kapna.
  • Emellett egyenlőbbé tennék az atipikus és a standard foglalkoztatottak adminisztratív kezelését (például egyenlő hozzáférés az állami szolgáltatásokhoz, a foglalkoztatási státustól független szociális védelem).
  • A platform gazdaságban élénkítenék a társadalmi párbeszédet a munkavállalók és szociális partnerek között.
  • Semleges szociális védelmet biztosítanának a munkanélküliség, betegség és más, a foglalkoztatási helyzettől független élethelyzet esetén. A szakértők szerint az egyre nagyobb számú atipikus foglalkoztatott számára is szükséges szociális védelem, például a munkahely helyett a munkavállalóhoz kötött hordozható juttatásokkal vagy egy „alulfoglalkoztatottsági biztosítással”, hogy a platform gazdaságban tapasztalható jövedelmi ingadozást ki lehessen simítani.
  • Az online platformokon dolgozó egyéni vállalkozók számára a foglalkoztatási hozzájárulások és adók befizetéséhez létre kellene hozni egy digitális egyablakos ügyintézési rendszert.
  • A digitális tulajdonlás értékének újraelosztását is meg kellene fontolni, például az adatok tőke, munka vagy szellemi tulajdonként való kezelésével. Amennyiben a munkavállalók vagy fogyasztók adatai a vállalat értékének növelését szolgálják, azt el kell ismerni és ennek megfelelően kompenzálni kellene érte az érintetteket.

”

Forrás:
Szétszakadhatnak a társadalmak – a katasztrófa már körvonalazódik; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2019. április 22.
Report of the HLEG on the Impact of the Digital Transformation on EU Labour Markets; Európai Bizottság; 2019. április (.pdf)
High-Level Expert Group on the Impact of the Digital Transformation on EU Labour Markets; Európai Bizottság

A közigazgatási bürokrácia digitalizálása

„Az állam működése – különösen a napjainkban – megkívánja az ügyek gyors, hatékony, ugyanakkor jogállami követelményeknek megfelelő intézését. E cél megvalósítása érdekében számos stratégia jelenik meg, mind hazánkban, mind külföldön. Az újítások, vagy napjainkban elterjedt szóhasználattal az innovatív megoldások több szinten és irányban jelennek meg. Törekvések vannak a szervezeti rendszer, az alkalmazott eljárási formák reformjára, vagy a korszerű informatikai eszközök alkalmazhatóságának elterjesztésére egyaránt. Fontos továbbá a jól képzett hivatali apparátus megléte is, amely hatékonyan és korszerűen képes végezni az ügyek intézését. Az elmúlt időszakban a közigazgatás modernizációja lendületet vett, melynek egyik – talán legszembetűnőbb – formája a digitális technológiák elterjedése a közigazgatásban. Mindezt figyelembe véve úgy véljük, hogy érdemes figyelmet fordítani arra, honnan indult az ügyintézés kialakított rendje, és hol tart ma a digitális közigazgatás fejlesztési lehetőségei terén.”

Forrás:
A közigazgatási bürokrácia digitalizálása; Cseh Gergely, Paulovics Anita; Infokommunikáció és jog; ISSN 1786-0776; 2018/2.; 61-65. oldalak (pdf)

Önkormányzati pénz- és vagyongazdálkodás

„A szakkönyv az újjászervezett magyar állam önkormányzati alrendszerében dolgozók számára szolgál kézikönyvként, azzal a célzattal, hogy olvasói, a szakterület aktív állományú köztisztviselői, közalkalmazottjai és kormánytisztviselői átfogó, rendszertani ismereteket kapjanak a magyar önkormányzatiság történetéből és a 2010 után végrehajtott reformokról, az új feladat- és finanszírozási rendszerről.
A kiadvány további célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó közigazgatási és államtudományi képzésben, az alap-, mester- és PhD-képzéseken túl az önkormányzati pénzügyeket érintő továbbképzési szakirányok hivatalos tananyaga is legyen.

A szakkönyv tíz fejezetre tagolódik. Az első bemutatja a magyar önkormányzatiság rövid történetét, nemzetközi kitekintést is téve. A második fejezet az önkormányzati gazdálkodást szabályozó törvények és a települési gazdálkodás gondjaival foglalkozik a rendszerváltozástól 2010-ig, míg a harmadik fejezet a pénzügy- és vagyongazdálkodás hatályos szabályozásával, gazdasági alapjaival. A negyedik fejezetben olvashatnak az önkormányzatokat érintő adósságkonszolidációról, az ötödik a vagyongazdálkodás elméleti és számviteli alapjaival foglalkozik, a hatodik fejezet a gazdálkodás átláthatóságát könnyítő ASP-rendszerről, a hetedik az önkormányzati gazdálkodás megítélését elősegítő számviteli mutatókról szól. A nyolcadik fejezet az önkormányzati gazdálkodás stabilitását garantáló jelenlegi jogszabályi rendszert és irányításfilozófiát, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok szerepét taglalja a közfeladat-ellátásban. A kilencedik rész a tervezéséről és végül a tizedik az ellenőrzési gyakorlatról szól…”

Forrás:
Önkormányzati pénz- és vagyongazdálkodás; Lentner Csaba; Dialóg Campus Kiadó; ISBN 978-615-5945-85-4 (nyomtatott), ISBN 978-615-5945-43-4 (elektronikus); 2019 (.pdf) vagy (.epub)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1212/2019. (IV. 18.) Korm. határozata a Digitális Kormányzati Ügynökség Portál létrehozásával kapcsolatos egyes kérdésekről

„A Kormány egyetért azzal, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség Portál (a továbbiakban: Portál) a Központi Informatikai Beszerzési Rendszer (a továbbiakban: KIBER) továbbfejlesztésével jöjjön létre, és ennek megvalósítása érdekében

1. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a KIBER működtetését, üzemeltetését és adatállományát a miniszterelnök kabinetfőnöke és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával adja át a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: Digitális Kormányzati Ügynökség);

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség útján tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a KIBER alapjain kiindulva az 1. pont teljesítését követő 30 napon belül olyan Portál jöjjön létre, amely alkalmas más, a kormányzati informatikai fejlesztésekkel és beszerzésekkel kapcsolatos szakrendszerekből – személyes adatnak nem minősülő, a beszerzés elbírálása szempontjából lényeges – adatok átvételére és átadására, valamint amelyen keresztül az informatikai fejlesztéssel és beszerzéssel kapcsolatban a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdése szerinti érintett szervezetek és az irányításukat, felügyeletet ellátó szervek, személyek, valamint a Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezetek, személyek egymással kapcsolatot tarthatnak;

Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: az 1. pont teljesítését követően azonnal

3. visszavonja az infokommunikációs tárgyú beszerzések, valamint az infokommunikációs infrastruktúra központi nyilvántartásáról szóló 1235/2016. (V. 13.) Korm. határozatot…”

Forrás:
A Kormány 1212/2019. (IV. 18.) Korm. határozata a Digitális Kormányzati Ügynökség Portál létrehozásával kapcsolatos egyes kérdésekről; Magyar Közlöny; 2019. évi 67. szám; 2019. április 18.; 2319. oldal (.pdf)

NAV tájékoztató a közadatok újrahasznosításáról

„A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kútv) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, melyek a közadatok újrahasznosítását szabályozzák.

A Kútv. 4. § 2. pontja szerint közadat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben (a továbbiakban: Infotv.) meghatározott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat. Az újrahasznosítás a Kútv. 4. § 4. pontja szerint a közadatok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a közadatot előállították.

Közadat újrahasznosítása iránt igény írásban, az újrahasznosítási cél megjelölése mellett nyújtható be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) bármely szervénél.

Amennyiben az igénylő a kérelmében megjelöli, hogy az adatot újrahasznosításra kéri, és az adat a NAV rendelkezésére áll (a kérelemben meghatározott formátumban és csoportosításban) az a Kútv. szerinti közadat újrahasznosítására irányuló igénynek minősül, tehát e törvény előírásai vonatkoznak rá.

Amennyiben az igénylő kérelmében nem jelöli meg, hogy az adatot újrahasznosításra kéri, és az adat a NAV rendelkezésére áll (a kérelemben meghatározott formátumban és csoportosításban), akkor az az Infotv. szerinti közérdekű adatigénylésnek minősül.

Az újrahasznosítási kérelem tárgyában annak hiánytalan kézhezvételét követő 20 munkanapon belül a NAV érdemben dönt. Ezt a határidőt a NAV – annak letelte előtt, indokolt esetben, egyszeri alkalommal – legfeljebb további 20 munkanappal meghosszabbíthatja.

Az újrahasznosítási kérelmet a NAV kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha:
* az igényelt közadat újrahasznosítás céljából nem bocsátható rendelkezésre, illetve
* ha az igényelt közadat nem áll rendelkezésre és a kérelem más közfeladatot ellátó szervhez nem tehető át.

Az elutasítást a NAV írásban indokolni köteles.

A NAV a kezelésében lévő közadatok újrahasznosításra történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok összeállításának és terjesztésének legfeljebb 5 %-os nyereséghányaddal megnövelt költségét.

Az újrahasznosításra rendelkezésre bocsátott formátumról, módról és nyelvről a Kútv. 16. §-a tartalmaz rendelkezéseket.

Az igény teljesítése esetén a NAV a Kútv. 17. §-a szerinti közadatok újrahasznosítására vonatkozó megállapodást köt az igénylővel.

Az igénylő bírósághoz fordulhat:
* kérelme elutasítása, vagy
* a kérelem teljesítésére nyitva álló, vagy a NAV által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint
* a rendelkezésre bocsátásért megállapított díj összegének felülvizsgálata
érdekében.

A kérelem elutasításának jogszerűségét, illetve a díj összegének megalapozottságát a NAV-nak kell bizonyítania.

A pert a kérelem elutasításának közlésétől, a kérelem elintézésére rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve – a díj összegének felülvizsgálatára irányuló igény esetén – a díj megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 10 napon belül kell megindítani. A díj megfizetése nem akadálya a per megindításának. A perindításra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

A Kútv. 18. § (4) bekezdése szerint az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék székhelyén lévő helyi bíróság, Budapest a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.

A bíróság:
* a közadat rendelkezésre bocsátása iránti kérelemnek helyt ad, a közfeladatot ellátó szervet rendelkezésre bocsátásra kötelezi;
* az újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásért megállapított díj összegét megváltoztathatja vagy a díj tekintetében a közfeladatot ellátó szervet új eljárásra kötelezheti;
* a különbözet igénylő részére történő visszafizetésére kötelezi a közfeladatot ellátó szervet, ha a kérelmező a per indításakor a díjat már megfizette és ez a megfizetett összeg nagyobb, mint a bíróság által meghatározott összeg.”

Forrás:
Tájékoztató a közadatok újrahasznosításáról; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. április 16.
Közadatok újrahasznosítására vonatkozó szerződés; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. április 16. (.doc)
Általános Szerződési Feltételek; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018.április 5. (.pdf)
Lásd még:
2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; Nemzeti Jogszabálytár

Szerkesztői megjegyzések:
I.
A „Közadatok újrahasznosítására vonatkozó szerződés” című dokumentum 8. pontja (Az adatok felhasználásának feltételei) értelmében:
„Az Igénylő jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy az adatokat a Kútv. 1. § (2) bekezdése értelmében közadat újrahasznosítása céljából kéri…Az adatok harmadik fél részére nem adhatók át, azok további adatkereskedés tárgyát nem képezhetik.”
Ezzel szemben A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (Kútv) a következőket mondja:
„3. Értelmező rendelkezések
…
8. újrahasznosítás: a közadat vagy kulturális közadat felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti, a közfeladat ellátását előíró jogszabályból eredő célkitűzésen, amire az adatot előállították;”
és
„11. Újrahasznosítási megállapodás
…
17. § (1) A közfeladatot ellátó szerv a közadatok újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásáról újrahasznosítási megállapodást köt az igénylővel.
(2) Az újrahasznosítási megállapodás tartalmazza legalább
…
b) az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátott adatok megnevezését,
…
f) a b) pontban meghatározott adatok újrahasznosításának feltételekhez kötése esetén az adatok felhasználásának részletes feltételeit.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül az újrahasznosítás lehetőségeit, nem szolgálhatnak a verseny korlátozására és nem ütközhetnek az újrahasznosításra vonatkozó, e törvény szerinti egyéb rendelkezésekbe.”

Kérdés, hogy amennyiben az újrahasznosításra adatok harmadik fél részére nem adhatók át, nem képezhetik adatkereskedés tárgyát, akkor mit lehet velük csinálni? Még egy webes bejegyzés mellékleteként sem lehet őket, ingyen, letölthetővé tenni. A Kútv. értelmében teljesen világosan (és a nemzetközi gyakorlattal összhangban van), hogy a közadatok újrahasznosításának a célja az új társadalmi-gazdasági értéket létrehozó használat. „kereskedelmi VAGY nem kereskedelmi célra” – itt jól láthatóan nem kizáró értelemben használják a „vagy” terminust, a teljes lehetséges használat körét fedik le így.

II.
Az „Általános Szerződési Feltételek Újrahasznosítási megállapodáshoz, mint szerződéshez” dokumentum így fogalmaz:
„…3.4 A szolgáltatás díjtétele
3.4.1 Az adatszolgáltatás díját a TERV [NAV Központi Irányítás Tervezési és Elemzési Főosztály] a szerződési ajánlatban, a megtérítendő költségek részletezésével határozza meg. Ennek során figyelembe veszi a Kútv. végrehajtási rendeletében a NAV-ra irányadó díjazási előírásokat…”
Ismereteink szerint a Kútv-nak még nem jelent meg végrehajtási rendelete.