Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormányzati oldalon adatpolitikában kell előrelépni, mivel alapvető fontosságú a közadatok MI-célokra történő felhasználásának megteremtése

„Európa első, interaktív mesterségesintelligencia-kiállítását rendezték meg a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció szervezésében, a kiállított technológiákat, megoldásokat a tervek szerint az ország több pontján bemutatják majd.
Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a kiállításon tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a mesterséges intelligencia (MI) mára már számos, a mindennapi életet megkönnyítő alkalmazásban vagy eszközben jelen van. Az MI a gazdasági növekedés további motorját jelentheti, ha ezen a területen Magyarország erős pozíciót tud szerezni – jelentette ki.

Hozzátette: a magyar MI-ökoszisztéma kiterjedtségét jól mutatja, hogy a tavaly alakult MI Koalíciónak már 170 tagszervezete lett. Jelentős igény van Magyarországon arra, hogy az itt működő kutatóintézetek, vállalkozások és a kormányzat között aktív párbeszéd legyen – mondta.

Az elmúlt mintegy 20 év során a mesterséges intelligencia területéhez kapcsolódó kockázati tőkebefektetések éves szintje hatszorosára nőtt, a területtel foglalkozó startupok száma 1400 százalékkal emelkedett, a globális MI piac értéke pedig 2025-ig évente, átlagosan 50 százalékkal bővülhet ismertetése szerint.

Hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kiállítók és a hozzájuk hasonló cégek a következő időszakban nyugodtan és egyre könnyebb feltételekkel tudjanak dolgozni. Solymár Károly Balázs véleménye szerint a kormányzati oldalon adatpolitikában kell előrelépni, mivel alapvető fontosságú a közadatok MI-célokra történő felhasználásának megteremtése.

Charaf Hassan, a BME tanszékvezetője, az MI koalíció elnökségi tagja elmondta: az egyedi interaktív kiállításon, amely Európa első mesterségesintelligencia-kiállítása, 20 kiállító mutatkozik be, mindannyian az MI Koalíció tagjai. Létrehozták a www.miagyakorlatban.hu weboldalt, itt és a kiállításon ismerhetők meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztései, közérthetően. Az MI Koalíció katalizátor szerepet szeretne betölteni az infokommunikációs szektorban, mert az áttöréshez összefogás szükséges – mondta. Hozzátette: a másik fontos feladatuk az MI különböző aspektusainak bemutatása a nagyközönségnek, érthetően.

Az ingyenes kiállításon a látogatók a saját élményeiken keresztül érthették meg, hogy a mesterséges intelligencia nem egy misztikus scifi, hanem már ma elérhető hétköznapi realitás – mondta Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője. Az ipar és a kutatóintézetek mellett az állami szereplőkkel is közös a gondolkodás az új technológiák hétköznapi hasznosításáról. A tervek szerint a kiállítást országban több helyen is bemutatják, annak érdekében, hogy egyre világosabb legyen az MI hétköznapi haszna – mondta.”

Forrás:
Európa első, interaktív mesterségesintelligencia-kiállítása Budapesten; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 10.

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentette kihívások – Nemzetközi konferencia a Magyarországi Francia Intézetben

„A „mesterséges intelligencia” kifejezés először John McCarthy 1956-ban, a dartmouth-i konferencián tartott előadásában jelent meg, azóta pedig már egy olyan tág kifejezéssé vált, amely lefed minden, többé-kevésbé automatikus döntéshozatalra képes algoritmikus folyamatot. Manapság, amikor is a felügyelt tanulási módszerek egyre tökéletesebbek, ezek az algoritmusok egyre hatékonyabbak és egyre nagyobb részét teszik ki a mindennapjainknak. A szolgáltatások digitalizációján és az internethez csatlakozó tárgyak fejlődésén keresztül a mesterséges intelligencia mindenkinek jelen van a mindennapi életében.

Számos állami és magánszektorbeli szereplő van tudatában a mesterséges intelligencia jelentette kihívásnak és próbál behatóan foglalkozni a témával és szembenézni a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokkal. Hogyan lehet úgy elejébe menni ennek az új technológiának és úgy támogatni azt, hogy ne fékezzük meg a fejlődését? Bizonyos etikai kérdések indokolják a mesterséges intelligencia jogi szabályozását, de nem szabad, hogy ez a gazdasági fejlődés és az innováció kárára történjen.

A Magyarországi Francia Nagykövetség, a Magyarországi Német Nagykövetség és a Magyarországi Francia Intézet konferenciát szervez, amelyen ezekre a kérdésekre igyekeznek választ találni. A félnapos rendezvény során francia, német és magyar szakértők fognak eszmét cserélni a mesterséges intelligencia etikai, jogi és kereskedelmi vonatkozásairól.

Szinkrontolmácsolás francia, német és magyar nyelven. Bővebb információk a rendezvény itt elérhető plakátján és programjában:

A részvétel a szabad helyek függvényében ingyenes. A regisztráció kötelező: https://forms.gle/4dm9ppUDcBF65dPW6

KONFERENCIA

– A mesterséges intelligencia fejlődése jelentette kihívások –

A Magyarországi Francia Nagykövetség, a Magyarországi Német Nagykövetség és a Magyarországi Francia Intézet szervezésében.

PROGRAM
Dátum: 2019. május 17.
Helyszín: Francia Intézet, 1011 Budapest, Fő utca 17.
Szinkrontolmácsolás francia, német és magyar nyelven.

8:30 – 9:00 Regisztráció

9:00 – 9:15 Megnyitó beszédek
▪ Szigeti Ádám, innovációért felelős helyettes államtitkár
▪ Őexc. Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete
▪ Őexc. Volkmar Wenze, Németország magyarországi nagykövete

9:15 – 9:45 „A mesterséges intelligencia fejlődésének felügyelete és szabályozása”
Előadó: Dr. Tóth András, a Versenytanács elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese

9:45 – 10:15 „A mesterséges intelligencia előtt álló stratégiai jelentőségű kihívások”
Előadó: Yann Bonnet, a mesterséges intelligencia tanulmányozásával foglalkozó francia kutatócsoport tagja (AI for Humanity Report), az Információs Rendszerek Biztonságával Foglalkozó Országos Ügynökség (ANSSI) kabinetfőnöke.

10:15 – 10:45 „Mesterséges intelligencia: Digitalizáció és a munka és a társadalom szempontjából felmerülő kihívások”
Előadó: Prof. Dr. Hartmut Hirsch-Kreinsen, a Technische Universität Dortmund volt professzora

10:45 – 11:10 Kávészünet

11:10 – 12:30 Kerekasztal-beszélgetés: A mesterséges intelligencia etikai, jogi és kereskedelmi szempontból felmerülő kihívásai
▪ Moderátor: Bakos Piroska, újságíró, műsorvezető és szerkesztő [TBC] ▪ Felszólalnak: Dr. Tóth András, Yann Bonnet, Prof. Dr. Hartmut HirschKreinsen, Dr. Horváth Katalin, szenior ügyvéd, CMS Budapest Jérôme Cadiou, a Capgemini magyarországi és romániai vezérigazgatója, 1 német vezérigazgató

12:30 – 13:00 Kérdések és összegzés

13:00 – 14:00 Munkaebéd.”

Forrás:
Konferencia – A mesterséges intelligencia fejlődése jelentette kihívások; Budapesti Francia Intézet; 2019. május
A konferencia programja (.pdf)

IBM: a mesterséges intelligencia hatékonyan segítheti a kormányzati munkát

„Az IBM kormányzati ügyekért felelős kutatóközpontja (IBM Center for The Business of Government) a mesterséges intelligencia (MI) kormányzati, közigazgatási munkára gyakorolt lehetséges hatását mérte fel és értékelte, együttműködésben a Partnership for Public Service nevű, a közigazgatás és közszolgáltatások megújítására életre hívott, pártoktól független nonprofit szervezettel. A kutatást összegző jelentésben kiemelik: az MI közigazgatási alkalmazásának potenciális előnyei messze meghaladják a felmerülő kihívások kockázatát. Céljuk az volt, hogy felpezsdítsék a párbeszédet az MI használatáról, valamint hogy segítsék a szövetségi állami vezetőket az elkerülhetetlen változások felmérésében, megfelelő betekintést biztosítva ahhoz, hogy sikeresen tudják kormányozni az államigazgatás hajóját ezekben a jelentős átalakulásokat hozó időkben, és ne csak kövessék az MI által generált változásokat, hanem vállaljanak vezető szerepet benne.

Az általánosan elfogadott nézet szerint az MI a mindennapi rutinfeladatok nagy részét átveheti az emberektől, ugyanakkor megnő az igény a kreatív gondolkodást és magasabb szintű összefüggéseket értelmező munkakörök iránt. A már érőben lévő változásokra az amerikai kormányzat is felfigyelt. Ennek jegyében hozták létre 2017 májusában a Kongresszusban a kétpárti MI-munkacsoportot (Congressional Artificial Intelligence Caucus), számos jogszabályi változást kezdeményezve az MI-vel összefüggésben. Az elnöki apparátus pedig 2019 februárjában indította el MI-kezdeményezését (American AI Initiative), amellyel felhívta az állami szervezeteket, hogy adjanak prioritást az MI-vel kapcsolatos kutatási és fejlesztési beruházásoknak, javítsák a hozzáférést az MI-re támaszkodó adatbázisokhoz és informatikai lehetőségekhez, alkossanak irányelveket az MI megbízható alkalmazására, valamint készítsék fel az amerikai munkaerőt a várható rombolva teremtő változásokra. A védelmi minisztérium szintén stratégiát dolgozott ki arra, hogy hogyan válhat az MI a nemzeti biztonsági törekvések részévé.

A szövetségi kormányzat és közigazgatás saját működésében sem állhat ellen a technológiai változásoknak. A közigazgatási szervezeteknek és vezetőiknek képesnek kell lenniük az MI kiterjesztéséből fakadó, a megszokott működést felbomlasztó folyamatok menedzselésére, megragadva egyben az MI által kínált előnyöket is. A közigazgatásban dolgozóknak pedig új technológiai és szociális készségekre kell szert tenniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek az MI-vel bővített munkahelyeiken.

A jelentés a következő várható előnyöket emeli ki az MI alkalmazásából:

  • a közigazgatási szervezeteket képessé teszi arra, hogy szerteágazó tevékenységüket hatékonyabban lássák el, csökkentve az ismétlődő feladatok mennyiségét;
  • új ismereteket biztosít az adatok feldolgozásából;
  • javítja az ügyfélszolgálatok színvonalát;
  • megerősíti a közigazgatási szervezetek képességét arra, hogy elérjék céljaikat, betöltsék küldetésüket.

A jelentésben jelenlegi és korábbi szövetségi államigazgatási vezetőivel, valamint az MI vezető kutatóival folytatott konzultációk alapján a szerzők megfogalmazzák azokat a kiemelt fontosságú lépéseket, amelyeket a kormányzatnak meg kell tennie az MI sikeres adaptálásához. Egyetértés alakult ki abban, hogy a változásokat elsősorban a következő három területen kell eredményesen menedzselni.

A napi munkaidő átalakulása. Az MI azzal, hogy kiváltja a hivatali munkának a rutinszerű, ismétlődő részét, időt szabadít fel arra, hogy az alkalmazottak az adott szervezet küldetéséből fakadó alaptevékenységekkel foglalkozzanak, a kockázatmérsékléstől a segélyezésben és más közszolgáltatásokban alkalmazható összetett alkalmazások használatáig. A jelentés két irányt javasol. Egyrészt idejekorán és gyakran beszélgessenek alkalmazottaikkal arról, hogy az MI hogyan fogja rombolva átalakítani a munkájukat. Érdemes meghatározni azt, hogy a munka mely része fog változni az MI alkalmazása miatt, és ezek helyett mivel fog a munkatárs foglalkozni. Másrészt a Fehér Ház menedzsmentért és költségvetésért felelős hivatalának (Office of Management and Budget) az intézmények szervezeti határait átszelő összkormányzati prioritásaira (cross-agency priority goals) kellene fókuszálnia, és ezek tükrében nyomon követnie azt, hogy az MI miképpen járult hozzá a szolgáltatások javításához.

Személyre szabott szolgáltatások lehetősége. Mivel az MI csökkenti a hagyományos hivatali munkára fordítandó időt, és ezzel együtt nagyobb mennyiségű adat gyűjtését és feldolgozását teszi lehetővé, időt és figyelmet szabadít fel az ügyfelekkel való foglalkozásra, a szolgáltatások testre szabására. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a közigazgatás segítse a munkatársait ügyfélkapcsolati készségeik fejlesztésében. Mindehhez a jelentés két járható utat javasol. Egyrészt tréningek szervezését az alkalmazottak részére, kiemelt hangsúllyal a szociális műveltség olyan elemeire, mint az aktív hallgatás, a kommunikáció, a kritikus gondolkodás, a tárgyaláskészség és a meggyőzés. Másrészt fel kell készíteni a személyügyeseket arra, hogy ezeket a szempontokat a munkaerő-felvételnél is figyelembe vegyék.

A technológiai és adatfeldolgozási képességek növekvő fontossága. A közigazgatás dolgozóinak sikeres munkavégzésükhöz szükségük lesz a technikai, digitális és adatkezelési „írástudásuk” fejlesztésére, mivel az MI a munkavégzés minden részét áthatja majd. Ennek érdekében a jelentés elegendő forrás biztosítását javasolja a célirányos és folyamatos képzéshez. Másrészt a szövetségi központi személyügyi és igazgatási szerveknek is megfogalmaz javaslatokat, amelyek célja többek között az, hogy a versenyszférából át tudjanak csábítani MI-vel foglalkozó szakértőket a közigazgatásba.

A közigazgatási szervezetek kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be abban, hogy más szektorokat is segítsenek az MI adaptálásában. A kormányzatnak vezető szerepet kellene játszania annak a megakadályozásában, hogy rosszindulatú szereplők visszaélhessenek az MI-algoritmusokkal. A közigazgatás legyen felelős felhasználója a technológiának. Az MI-alkalmazásokba etikai és átláthatósági elemeket építsen be, és végül fordítsa le az alkalmazások során nyert tapasztalatokat más szektorok számára is. ”

Forrás:
More Than Meets AI. Assessing the Impact of Artificial Intelligence on the Work of Government; Partnership for Public Service, The IBM Center for The Business of Government; 2019. február 28.
More Than Meets AI. Assessing the Impact of Artificial Intelligence on the Work of Government (a jelentés .pdf-ben)
Lásd még:
AI to change the federal workforce ‘over years and decades’; Jessie Bur; Federal Times; 2019. február 28.
More than meets AI; Dan Chenok; FCW (Federal Computer Week); 2019. február 28.
Report Cites Potential Benefits of AI in Federal Workplace; FEDweek; 2019. március 6.
Háttér:
Accelerating America’s Leadership in Artificial Intelligence; The White House, Office of Science and Technology Policy; 2019. február 11.
Executive Order on Maintaining American Leadership in Artificial Intelligence; The White House; 2019. február 11.
DOD Unveils Its Artificial Intelligence Strategy; U.S. Department of Defense; 2019. február 12.
Summary of the 2018 Department of Defense Artificial Intelligence Strategy; 2019. feburár 12. (.pdf)
Office of Management and Budget; Wikipédia
Cross-Agency Priority (CAP) Goals; Performance.gov

Közigazgatás, politika

Új távlatok az NKE és a Pest Megyei Kormányhivatal együttműködésében

„Kiterjeszti 2014 óta fennálló együttműködését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pest Megyei Kormányhivatal. A kapcsolat új távlatainak célja, hogy az NKE hallgatói elmélyítsék a tanulmányaik során szerzett tudást, valamint esélyt kapjanak a közigazgatásban, illetve a hivatalban való elhelyezkedéshez. A lehetőségeket Tarnai Richárd kormánymegbízott és Radich Orsolya főigazgató ismertették a Közszolgálati, HR és Integritás TDK rendezvényén.

Az együttműködés segítségével közelíteni lehet a hagyományos, egyetemi tudást és a terepen kialakult, praktikus tudástartalmat – mondta Kaiser Tamás. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánhelyettese szerint a kapcsolatnak hozadéka lehet hallgatóik személyes mentorálása is az ott dolgozók részéről. A Pest Megyei Kormányhivatal 200 helyszínen működik, amelyek fele a fővárosban, másik fele a megye többi településén található. A szakmai és igazgatási munkát több mint háromezer szakember végzi, iratmennyiségük hossza pedig akkora, mint a Budapest-Gödöllő távolság. A hivatal politikai irányítását a kormánymegbízott, a szakmai munkát a főigazgató látja el. Tarnai Richárd kormánymegbízott a hivatal szervezetének bemutatásakor egyebek mellett a hozzájuk tartozó kormányablakok munkáját emelte ki. Ezek az egységek ugyanis praktikus ügyintézést tesznek lehetővé az állampolgárok számára, hiszen egy helyen 2500 ügytípust lehet intézni. Pest megyében 29 kormányablak működik, de létezik a „gördülő közigazgatás”, vagyis a kormányablak busz is, amely a kistelepülések lakóinak nyújt segítséget többek között gyámügyi, szociális és oktatási ügyekben – tette hozzá Radich Orsolya. A főigazgató beszélt arról is, hogy 2013-ban az állami hivatalok közül elsőként nyerték el a családbarát munkahely címet, az ott dolgozó családosoknak ugyanis 4-6-8 órás, rugalmasan kezelt munkaidőt ajánlanak. A gyermeket vállaló és házasulandókat támogató juttatások pedig kiegészíthetik a bértáblában meghatározott járandóságokat. A kormányhivatal rugalmas, nyugalmas és kiszámítható jövőt kínál meglévő és leendő dolgozóinak – válaszolt a jelenlévők által feltett kérdésekre Tarnai Richárd, aki hozzátette: a hallgatók akár már a mesterképzés idején dolgozhatnak náluk, de számítanak rájuk a gyakornoki programban is. A kormánymegbízott az NKE-vel való kiváló együttműködést is említette, amely a már ott lévő hivatali munkatársaknak kínál továbbképzési lehetőséget.”

Forrás:
Új távlatok az NKE és a Pest Megyei Kormányhivatal együttműködésében; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. május 8.

Nemzeti Energia- és Klímaterv (tervezet)

Forrás:
Nemzeti Energia- és Klímaterv (tervezet); Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 7. (.zip)

Az elmúlt években dinamikusan erősödtek a hazai kis- és középvállalkozások

„Az elmúlt években dinamikusan erősödtek a hazai kis- és középvállalkozások – közölte az innovációs és technológiai miniszter egy vállalkozói fórumon a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson pénteken.
Palkovics László elmondta, a vállalkozások hozzáadott érték, nettó árbevétel és exportbevétel tekintetében is „jó irányban haladnak”, 2009 és 2017 között mindhárom teljesítménymutatóban jelentős növekedést ért el a szektor.

A miniszter hozzátette, a termelékenység növekedése mellett a kormányzat számos intézkedéssel, például a hitelhez jutás megkönnyítésével és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével is segítette a hazai kkv-k helyzetét és fejlődését.

A tárcavezető előadásában az elért eredmények közé sorolta, hogy 2010 óta folyamatosan csökkent a középvállalatok átlagos adóterhelése, a kabinet célja, hogy ez 2019-re 36 százalékra csökkenjen. Ismertetése szerint a magyar kkv-k 2010 és 2018 között hozzáadott értéküket 27 százalékkal növelték, hozzájárulásuk a GDP növekedési üteméhez 24 százalékos volt, exportjuk pedig mintegy 45 százalékkal emelkedett; utóbbi tekintetében nemzetközi összehasonlításban saját teljesítményükhöz mérve is jól teljesítenek.

Palkovics László kifejtette, Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportból, ami jó alapot jelent a magas hozzáadott érték részarányának növelésére, viszont a digitális technológiák alkalmazásában jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek a vállalkozások. Míg a 4G lefedettségi rangsorban a világon a hatodik helyen áll Magyarország, az üzleti digitalizációban és e-kereskedelemben csak Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát előzzük meg Európában – mutatott rá a tárcavezető.

A szektor gyengeségei közé sorolta a miniszter a kkv-nál dolgozó és a felnőttképzésben résztvevő alkalmazottak alacsony arányát. Mint elmondta, jelenleg a munkavállalók hat százaléka vesz részt valamilyen felnőttképzésben, és statisztikák szerint a vállalkozások mindössze 14 százaléka biztosít például IKT-(információs és kommunikációs technológiai) képzést dolgozói részére.

Jelezte, a magyar vállalatok harmadát érinti a generációváltás kihívása, míg a 100 millió forint feletti árbevételű cégek esetében ez az arány meghaladja az 50 százalékot. Ezzel foglalkozni kell, jelenleg mintegy hatezer olyan vállalat működik az országban, amelyeknél a tulajdonos már elérte a nyugdíjkorhatárt – tette hozzá.

Előadásában kifejtette, a problémák megoldását és a vállalkozások termelékenységének további növekedését a kkv-stratégiában látja a kormány; a hét pillérből álló terv célja a szektor számára a működéshez szükséges keretek biztosítása és a vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése.

Palkovics László a stratégia céljai között a kis- és közepes vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek mérséklését, adóadminisztrációjuk egyszerűsítését, az elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz és a finanszírozáshoz jutáshoz történő könnyű hozzáférést, az innovációk alkalmazásának terjedését és az exportáló cégek számának emelkedését jelölte meg.”

Forrás:
Erősödött a hazai kkv-szektor; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 10.

Több mint 50%-kal csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma

„2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579 ügyről annak 55 százalékára, 8 050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5 772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3 635 ügyet 1 771-re faragták le 2018 végére. Törvényszék másodfokon 11%-os az 1 éven túli ügyek csökkenése. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklése: összességében 58%-kal csökkent a 6 hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest…”

Forrás:
Több mint 50%-kal csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma; Magyarország Bíróságai; 2019. május 6.

Magyar Falu Program konferencia

„2019. április 10-én Gödöllőn vehettünk részt a Magyar Falu Program tájékoztató konferenciáján. A megjelent polgármestereket, fejlesztéspolitikai szakembereket és diákokat Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere köszöntötte. A polgármester úr kiemelte, hogy a rendezvény a MÖSZ (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) és a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) közös szervezésében kerül megrendezésre. A MÖSZ fő tevékenységi körét három részre oszthatjuk: érdekérvényesítés; oktatás, képzés, konferenciák; nemzetközi képviselet.
A bevezető gondolatok után az esemény egyik fő támogatójának, a Hanns Seidel Alapítványnak a magyarországi képviselője szólt néhány szót az alapítványról, illetve annak működéséről a magyar közegben. Jelenleg az alapítvány egyik legfőbb tevékenysége hazánkban a roma közösségek felzárkóztatása, melyet a magyar EU-elnökség óta folytatnak.

A délelőtt első szakmai előadását Dr. Gyergyák Ferenctől hallhattuk, aki a program átfogó bemutatásával nyitotta a rendezvényt. A Magyar Falu Program előzményének tekinthetjük a 2018-as országgyűlési választások előtti bejelentést a program létrejöttéről, melynek során a nyolc önkormányzati szövetségből hatot támogat az állam.

A program kihívásai nagyon szerteágazóak. Fontos kiemelni a fejlettségi különbségeket, itt hatalmas aránytalanságok figyelhetőek meg. Az előadó kiemelte, hogy mivel nincs közszolgáltatási minimum, így ehhez hozzárendelhető forrás sem létezik. A népesség a közép-magyarországi régión kívül mindenhol csökkent, országosan nézve is csökkenés tapasztalható. A Magyar Falu Program ezek ellenére próbál minél szélesebb spektrumot lefedni, melyet 20 nagy tématerületre osztottak. Ilyenek például a vállalkozásfejlesztés, a közadatokhoz való hozzáférés biztosítása, a falugondnoki program fejlesztése, a megújuló energia-felhasználás támogatása, illetve több más, igen fontos tématerület is. A cél az, hogy a népességmegtartáshoz igen fontos tényezőket, mint a megélhetés, lakhatás, közlekedés és közösség minél magasabb szintre fejlesszék, így megakadályozva kistelepülésekre igen nagy mértékben jellemző elvándorlást. Ehhez kapcsolódóan készült egy javaslatcsomag, mely interneten is elérhető, és amely alapján a tématerületek is meghatározásra kerültek.

A következő előadást Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke tartotta, aki a program eddigi állását elemezte a kistelepülések szempontjából. A demográfiai adatok felsorolása után az akkor még el sem indult program (április 15-étől nyílt meg a pályázati felület) kilátásairól hallhattunk néhány szót.

Szabó Gellért kiemelte, hogy jelenleg nincs program, a komplex, térségi szemlélet nem jellemző, így a valós gondok megoldására is kevés lehetőség adódik. Leginkább a hatalmi túlfűtöttség jellemezte eddig a viszonyokat, a tervezés és tervezhetőség teljes hiánya mellett. Emellett fontos kiemelni még, hogy a szűkös anyagi források csak részmegoldásokat tesznek lehetővé a fejlesztések kapcsán. Az elvárások a programmal szemben igen magasak. Egyrészt nagyon fontos a kötelezettségek felvállalása, a folyamat szakaszokra bontása, illetve a versenyhelyzet kooperációval és koordinációval való felváltása.

Az elnök úr beszédét követően ismét Dr. Gyergyák Ferenc szólalt fel, ezúttal Önkormányzati jó gyakorlatok a kistelepülések fejlesztésében témában. Ebben az előadásban talán a legfontosabb mondanivaló az volt, hogy hogyan is értékelik az egyes megvalósuló projekteket, illetve mitől is lesz jó egy projekt az adott kistelepülésre nézve. A tíz pályázati ciklus során több lehetőség is adódik a kistelepülések előtt, mint a közös tanulás, a networking vagy éppen a kooperáció kidolgozása. A 2019-es pályázati időszak témái az idősügyi jó gyakorlatok, az állampolgári részvétel, a közbiztonság, illetve a roma és nem roma önkormányzatok kooperációja.

Következő előadóként Varga Péter beszélt a digitalizáció jelentette kihívásokról és lehetőségekről a kistelepülések életében, illetve hogy ezeket milyen alapból lehet majd finanszírozni az Európai Unió rendszerén belül. Szó esett arról is, hogy hogyan lehet a digitalizációt felhasználni arra, hogy a kistelepülések népességeit meg tudják tartani a lakóhelyeken, és ne legyen olyan jelentős az elvándorlás. Ennek egy továbbgondolt változata az okos falu, amely nem csupán a digitalizációt foglalja magában, hanem sokkal komplexebb fogalmat.

Végezetül Pergő Margit, Berhida polgármestere beszélt a fenntarthatóság témájában, melyre egy nemzetközi konferencia adta az alapot. Itt is sor került a fenntarthatóság, együttműködés és innováció témakörének tisztázására, illetve az eltérő szemszögek felsorakoztatására is. Konklúzióként azt mondhatjuk, hogy a két legfontosabb tényező a közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve a települési önkormányzatok közötti kooperáció, hiszen ezen tényezők hiányában a lakosság nem jut el arra a szintre, hogy a fenntarthatóság gondolata komolyabban foglalkoztassa őket…”

Forrás:
Magyar Falu Program konferencia; Trinyik Flóra; BCE Geo Intézet; 2019. május 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Varga Mihály: beérkezett az egymilliomodik véglegesített szja-bevallás az adóhivatalhoz

„Minden harmadik adófizető megnézte az adóbevallási tervezetét, másfél millióan az interneten tekintették át az iratot – tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter kiemelte: az adatok azt mutatják, hogy a lakosság körében is egyre népszerűbbek az egyszerű, online megoldások, így néhány éven belül a közigazgatás első papírmentes hivatala lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Még nyolc nap van hátra, és az szja-bevallási tervezetek automatikusan véglegessé válnak, a bevallási határidő ugyanis május 20-án lejár. A tárcavezető kiemelte, hogy immár harmadik éve áll a lakosság szolgálatában az e-szja, amellyel a magánszemélyek mentesülnek a legbonyolultabb adminisztrációs terhüktől, a bevalláskitöltéstől. Míg korábban a határidő lejárta adóhivatali felszólítást és mulasztási bírságot jelentett, most azt, hogy sokaknak bármiféle teendő nélkül érvényes bevallása lesz. Tavaly például hárommillió magánszemélynek lett így végleges a bevallása – jegyezte meg a pénzügyminiszter.

Több mint kétmillió ember nézte már meg azt az adóbevallási tervezetet, amit az adóhivatal készített a számára. Csaknem másfél millióan az interneten tekintették át az iratot, további ötszázhetvenezren postán kapták kézhez. Az online rendszer egyre növekvő népszerűségét igazolja az is, hogy az idén mintegy 200 ezerrel többen nyújtották be online a bevallásukat, mint tavaly ilyenkor. Az egymillió online benyújtó kétharmada a bevallási tervezetet módosítás nélkül fogadta el – részletezte az adatokat Varga Mihály.

Van még néhány tagállam az Európai Unióban, ahol a magánszemélyek bevallását az adóhivatal készíti el, ám az egyszerű kezelhetőség mellett a tervezetek adataiban is kiemelkedik a magyar rendszer – mondta. Többek között a német, az osztrák vagy a portugál tervezetben csak a bérjövedelem szerepel, így például a kamatból, az osztalékból származó jövedelmét és annak adóját mindenkinek saját magának kell kiszámítania, és az adatokat még be is kell írnia a bevallás megfelelő soraiba – sorolta a példákat a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte, hogy a hazai rendszer egyedülálló a kedvezmények kezelésében is. A gyermekek után járó családi kedvezményt, és a világon kuriózumnak számító első házasok kedvezményét mind tartalmazza a bevallási tervezet. Az önkéntes pénztárba befizetőket is segíti a magyar adóhivatal azzal, hogy előre kitölti a rendelkezést, még a pénztár számlaszámát is tartalmazza a hazai bevallási tervezet.”

Forrás:
Varga Mihály: beérkezett az egymilliomodik véglegesített szja-bevallás az adóhivatalhoz; Pénzügyminisztérium; 2019. május 12.

A mesterséges intelligencia hatása az állami szektorra

„Külföldi vendégelőadó angol nyelven bővítette a hallgatók tudását a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és az InfoTárs Egyesület szervezésében megvalósuló Digitális Kerekasztal záróelőadásán. A rendezvény társszervezője a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az NGC volt.

A kerekasztal beszélgetés meghívott előadója Sonya Barlow elismert szónok, TEDx -előadó, a nők elkötelezett támogatója főként technológiai és informatikai témákban tart előadásokat és workshopokat. A Like Minded Females nevű közösség alapításával segíti az egyetemről kilépő friss diplomás fiatalokat, főként nőket, hogy szinte azonnal megtalálhassák helyüket a munka világában és beilleszkedhessenek egy nagyvállalathoz vagy céghez.

Előadásában főként a mesterséges intelligenciát (AI), annak alkalmazásait, valamint előnyeit és hátrányait ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai generáció hogyan tud felkészülni az AI-t egyre magasabb fokon használó privát és állami szektor változásaira. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia több mint hatvan éve jelent meg először és azóta is a mindennapjaink szerves része: mobilkészülékeink kamerája, autóink, a közösségi média applikációi, de még a bankrendszer működtetésének hátterében is ez a technológia köszön vissza. Sonya Barlow szerint ma már annyira természetes, hogy néha nem gondolunk arra, vajon ezek a platformok, gépek és a folyamat végén a vállalatok, hogyan végzik célzott marketing tevékenységüket azokkal az adatokkal, amiket mi bocsátottunk rendelkezésükre. „Attól fogsz kitűnni a tömegből, hogy tisztában vagy ilyen dolgokkal és elgondolkozol azon, mi az, amit te tudsz az adatokról, de a cég, ahova munkaerőnek jelentkezel, nem”- fogalmazott. Az előadó ezzel is próbálta érzékeltetni, hogy milyen fontos a jövő generációnak olyan képességeket elsajátítaniuk (kritikus gondolkodás, problémamegoldás, vezetői képességek, érzelmi intelligencia), amelyeket gépek sosem fognak tudni leutánozni, de hozzájárulnak egy tudatosabb világnézet kialakításához. Mindezeket a fiatalok aktív tanulási folyamatokon keresztül tudják a leghatékonyabban megszerezni, tehát például workshopok, nyilvános előadások révén.

Az informatikai rendszerek és gépek fejlődése ugyanakkor kihat a munkaerőpiacra is, így jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy harminc év múlva tényleg egy automata diszpécserrel fogunk-e beszélgetni a bankban vagy az orvosi rendelőben. Az előadó elmondta: a mesterséges intelligencia egyik nagy veszélye, hogy könnyedén átvehet jelenlegi munkaköröket akár az egészségügyben, akár a rendőrségen, azt viszont kizárja, hogy a gépek valaha helyettesítsék az embereket olyan munkahelyeken, ahol szükség van az emberi érintkezésre és kommunikációra. A nyomozói munkát és a beazonosítást ugyanúgy nem tudják az emberek helyett robotok elvégezni, mint a daganatos betegségek kezelését, a betegségek azonosítását vagy sebészeti beavatkozás elvégzését. Mivel a társadalomnak kell egy kézzel fogható vezető, ezért robotokból sosem lehet politikus vagy bíró. Egy robotra sosem tekintenének az emberek eszmeként vagy ideológiát statuáló lényként.

Véleménye szerint ugyanakkor a munkahelyre való felvételi eljárást robotok fogják végezni, tehát a HR-es egy munkahelyen gép lesz, aki algoritmusok segítségével választja ki jelentkezők közül azokat, akiket a cég fel akar venni.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia hatása az állami szektorra; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. május 9.
Szerkesztői megjegyzés:
A cikk jobbára csak arra illusztráció, hogy hogyan nem szabad a mesterséges intelligenciáról beszélni. A felületes megállapításokon, tárgyi tévedéseken túl, azt is illene tudni, hogy a gép az „ami”, és nem „aki”.
A mesterséges intelligencia és a közigazgatás kapcsolatának szakszerű tárgyalására, lásd: IBM: a mesterséges intelligencia hatékonyan segítheti a kormányzati munkát; eGov Hírlevél

Távmeghallgatási rendszer: Az eljárás alá vont személyt a rendőrségről nem kell átkísérni a bíróságra

„Gyorsított szabálysértési eljárásban is jól vizsgázott a távmeghallgatási rendszer a Kaposvári Járásbíróságon. Az eljárásban közreműködők szerint az eszközök legnagyobb előnye, hogy nem kell a rendőrségről a bíróságra kísérni az eljárás alá vont személyt, amivel időt és pénzt spórolhatnak. Ráadásul a távmeghallgatás a védő jogait is maradéktalanul érvényesíti.

A tapasztalatokról dr. Kocsis Esztert, a Kaposvári Járásbíróság bírósági titkárát, Fábiánné Kósa Anette-et, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredesét, valamint dr. Tóth Balázs ügyvédet kérdeztük.

Mely előkészületek előzték meg a távmeghallgatást?
Dr. Kocsis Eszter: A bíróság egy tulajdon elleni szabálysértési ügyben járt el, melyben a vádlottat távmeghallgatás útján hallgatta ki. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság elkülönített meghallgatási helyiségében az eljárás alá vont személy, az őt kísérő rendőr és a hatóság részéről a személyazonosságot megállapító személy voltak jelen. A tárgyalóteremben a szabálysértési hatóság képviselője, az ügyvéd, valamint a bíróság részéről a jegyzőkönyvvezető, illetve én, mint eljáró bírósági titkár tartózkodtunk.

A tárgyalás időpontjának kitűzését megelőzően egyeztettem az időpontfoglalás érdekében a kijelölt konferenciaszervezővel és leadtam a kitöltött foglalási lapot. A szabálysértési hatóság képviselőjét telefonon értesítettük arról, hogy a bíróság mikor tartja a távmeghallgatást, ő értesítette az eljáró ügyvédet. Az előkészület tehát nagyon gyorsan ment.

Milyen gyakorlati tapasztalatokról tud beszámolni?
Dr. Kocsis Eszter: Ami a gyakorlati tapasztalatokat illeti, úgy vélem, hogy ez egy működőképes módszer lesz a bíróság elé állításos szabálysértési ügyekben, hiszen a rendőrségnek nem kell gondoskodnia arról, hogy az eljárás alá vont személyt a bíróságra átkísérjék. Ahhoz autó és személyzet biztosítása szükséges, így viszont a rendőrség épületén belül kísérik át a fogdából a meghallgatási helyiségbe.

A távmeghallgatási rendszer használatának melyek a legnagyobb előnyei?
Dr. Kocsis Eszter: Véleményem szerint a könnyű és gyors szervezhetőség, a rendőrség részéről az átkísérés és az azzal kapcsolatos feladatok csökkenése, valamint a kisebb súlyú ügyekben az eljárás alá vont személyt kímélete. Így ugyanis elkerülhető, hogy adott esetben őt az utcán, illetve a bíróság folyosóján megbilincselve lássa egy ismerőse, munkatársa. Távmeghallgatás alkalmazásával a rendőrség épületében a fogdából egyszerűen az épületen belül átkísérik a meghallgatási helyiségbe, onnan pedig az esetek többségében – kivéve, ha a bíróság jogerősen elzárás büntetéssel sújtja – szabadon távozik.

Milyen ügyekben tartja a rendőrség indokoltnak a távmeghallgatást?
Fábiánné Kósa Anette: A szabálysértési törvény 2019. január 1-től hatályos módosítása nyomán a bíróság valamennyi, a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén elrendelheti az eljárás alá vont személy telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatását. Álláspontom szerint a távmeghallgatás elsősorban a gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe vett személyek ügyében alkalmazható hatékonyan és eredményesen.

Milyen előnyei vannak a távmeghallgatásnak a rendőrség részéről?
Fábiánné Kósa Anette: Mindenekelőtt a költséghatékonyságot emelném ki. Mivel a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság épületében található a fogda – ahol a gyorsított bírósági eljárás céljából őrizetbe vett személy a szabálysértési őrizetét tölti –, és a távmeghallgatási helyiség is, így az eljárás alá vont személyt a rendőrségről nem kell a bíróságra átkísérni. A rendőrségi épületen belüli kíséréshez elegendő egy rendőr, míg a bíróságra történő átkíséréshez a rendőrségi szolgálati gépjárműre és két rendőrre van szükség. Azáltal, hogy a fogdán szolgálatot teljesítő rendőr kíséri a távmeghallgatási helyiségbe az eljárás alá vont személyt, nem kell kivonni a gépkocsizó járőröket a közterületi szolgálatból. Ők a közterületen továbbra is jelen lehetnek, és szükség esetén intézkedhetnek.

A védői jogok érvényesültek-e az eljárásban?
Dr. Tóth Balázs: A terhelti oldalon a legalapvetőbb jogosultság a védővel való ellenőrzés nélküli tanácskozás, míg a védő legfontosabb joga a jelenlét azokon az eljárási cselekményeken, melyek a védencét érintik.

A jelenlét a távmeghallgatási eljárásban értelemszerűen megoldott, az ellenőrzés nélküli védői kommunikáció az eljárás alá vonttal szintén lehetséges azáltal, hogy az eljáró bíróság külön telekommunikációs eszközt – telefont – biztosít erre a célra. A közvetlenség elve így nem sérül.

Összességében az eljárásban a védői jogok érvényre juttatását biztosított.”

Forrás:
Az eljárás alá vont személyt a rendőrségről nem kell átkísérni a bíróságra; Magyarország Bíróságai; 2019. május 8.

Informatika, távközlés, technika

Bemutatták a BKK új mobiljegyét, amelyet a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. fejlesztett

„Bemutatták szerdán a sajtónak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által fejlesztett új mobiljegyet, aminek működését egyelőre belső tesztverzióként az újságírók is kipróbálhatták.

A mobiljegyes bemutató előzményeként egy hónapja – mint ahogy beszámoltunk róla –, együttműködési megállapodást írt alá Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter, hogy defibrillálják a BKK tetszhalott elektronikus jegyrendszerét.

Most megtudtuk, hogy az áprilisban felvázolt ütemterv szerint halad a BKK elektronikus és mobiljegy-rendszer kiépítése, tehát júniustól az utasok is találkozhatnak a reptéri (100E jelzésű) buszokon a mobilos QR-kódokkal. Ez lesz a fejlesztés első lépcsője, ezután a napi-, hetijegyek, havi bérletek mobilos vétele következik, majd szeptembertől minden BKK-termék (jegy, bérlet, stb) mobilon is megvásárolható lesz, a Nemzeti Elektronikus-jegy Platformon.

És akkor nézzük hogyan működik majd az online jegyvétel, és milyen garancia van arra, hogy nem omlik össze a rendszer, mint az a BKK rossz emlékű előző próbálkozásánál történt.

  • Lesz egy mobilos app, amelyet le kell tölteni, majd regisztrálni rajta (a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. parkolási mobilfizető appját már használóknak nem kell, mert be lesz építve abba).
  • Az app elindítása után ki kell választani, milyen jegy kell (első lépésben egyelőre csak a 100E-re lehet megvenni a 900 forintos jegyet), két kattintással bankkártyás alapon megvenni.
  • Az érvényesítés a járművön történik: a mobilon az érvényesítés gomb megnyomásával bekapcsol a kamera, amivel be kell olvasni a vezetőfülkére kihelyezett QR-kódot.
  • Ezután a mobilon megjelenik egy olyan egyszerűbb ábra, mint az óvodások jele, amit be kell mutatni a sofőrnek.
  • A sofőr ellenőrzi, hogy a vezetőpultra rögzített mobilkészülékén ugyanaz az ábra jelenik-e meg, és ha igen, bólint. Ha nem, akkor vagy megismétlik a beolvasást, vagy nem száll fel az utas. Az ábra mozgó elemeket is tartalmaz, ne lehessen screenshotot csinálni róla.
  • Később egy mozgó ellenőr is jöhet, aki a saját QR-kódleolvasójával ellenőrizheti az utas telefonján a jegy QR-kódját. A mobiljegy bizonyos idő után lejár (ez az időtartam általában közel azonos a busz teljes menetidejével a vonalon).

De mi van, ha lemerül a telefon? Az NM Zrt. szerint a BKK-nak kell biztosítania az utazási feltételeket, amiben az is benne van, hogy a lemerült mobilt esetleg újra el lehessen indítani (csatlakozó a buszon, vagy powerbank), de az utólagos bemutatás is működhet.

Mi van, ha terheléses támadás éri a rendszert? Az NM válasza szerint nagykapacitású, már régebb idő óta működő rendszert futtatnak, amelynek túlnyomó része zárt, ezért felkészültek az ilyen jellegű kihívásokra.

Mi van, ha egy etikus hekker hibát talál, és bejelenti? Erre maga Veres Mihály vezérigazgató válaszolt: nem jelentik fel, inkább együttműködnek vele az esetleges hiba kijavításában.

Mennyibe került a fejlesztés? Veres Mihály: több száz millió forintba.

Mennyibe kerül a rendszer a BKK-nak? Veres Mihály: a rendszer kiépítése semmibe. A buszvezetők mobiljait, kódtáblákat a szolgáltatás részeként kapja majd a BKK, és az összes többi város, amelyik bejelentkezik a rendszerbe. A működtetés értékesítési jutaléka 5%, a BKK a mobilos értékesítés utáni jegyárbevételből fizeti majd. A értékesítésbe viszonteladók is beszállhatnak, például olyan bankok, amelyek már kínálnak mobilos értékesítési felületeket (egyelőre például autópálya-matricára), az értékesítési jutalékot ezekben az esetekben megosztja a NM Zrt.”

Forrás:
Kipróbáltuk a BKK új mobiljegyét; Tenczer Gábor; Index.hu; 2019. május 8.

Nyilvános az aszálymonitoring-hálózat online felülete

„Az aszálymonitoring-hálózat a vízügyi ágazat által létrehozott újszerű, komplex vízhiány-előrejelző rendszer, amely májustól mindenki számára elérhető egy nyílt, ingyenes internetes felületen. Az éles indulás előtt a tesztelésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is közreműködött.

Az aszály kockázata nagy, különösképpen a klímaváltozás miatt, a vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással az aszály azonban még elkerülhető. Általánosságban éves szinten az aszálykár 40 milliárd forintra tehető, azonban az aszály miatt 2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban. A gazdálkodók idén már 60 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt. Ez év márciusában nem árvízzel és belvízzel küzdöttek, hanem a vízhiánnyal, ezért akik tudták, üzembe helyezték öntözőberendezéseiket.

A vízügyi ágazat mindezért olyan megelőző módszert – az aszálymonitoring-rendszert – dolgozott ki, amely időben jelzi az agrárium számára, hogy mikor kell vizet juttatni egy adott területre, mielőtt a növények szárazság okozta stresszhatást szenvednének. A komplex vízhiány-előrejelző rendszer májustól mindenki számára elérhető egy nyílt, ingyenes internetes felületen.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a KITE Zrt. együttműködésében 2016-ban kezdte el kiépíteni a rendszert. Már közel 50 megfigyelőállomást helyeztek üzembe a leginkább vízhiányos alföldi területeken. A közeljövőben megközelítőleg 150 állomásból álló hálózat fedi le az ország teljes területét, és interpolálja az adatokat a köztes területekre. Az állomások számának folyamatos növelésével az egész ország területére kiterjedő hálózat kialakítása a cél, mind a központi, mind a magán-mérőállomások tekintetében. A mérőállomások a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat mérik. A monitoringpontokon a meteorológiai alapparaméterek (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület-nedvesség) mellett hat szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm mélységben) történik naponta talajnedvesség- és hőmérsékletmérés. A szenzorok segítségével a talajnedvesség pontosan meghatározható, továbbá a beszivárgást akadályozó tényezők (pl. fagyott talaj) is azonosíthatók. A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik.

Az éles indulás előtt a tesztelésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is közreműködött annak érdekben, hogy a NAK tapasztalatai, javaslatai beépüljenek a rendszerbe, és hogy a felhasználók, a gazdálkodók a számukra legfontosabb információhoz juthassanak hozzá.

Az aszálymonitoring-hálózat szöveges kiértékelése a Vízháztartási tájékoztatóban kerül közzétételre, melyben a csapadékösszeg, középhőmérséklet-eloszlás, talajnedvesség mértéke, talajvízszintek, az operatív aszály- és vízhiány értékeléseket, valamint a belvíz helyzetértékelések ismertetik a várható időjárást, valamint a vízháztartási jellemzőket. A tájékoztató rendszeresen elérhető az OVF honlapján, a NAK megyei szervezeteinél és a NAK Tájékoztatási szolgáltatás aloldal hírei között is…”

Forrás:
Nyilvános az aszálymonitoring-hálózat online felülete; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2019. május 6.

Új verzióval készül az utazási szezonra az E-kárbejelentő, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) digitális alkalmazása

„Új frissítéssel és további kényelmi szolgáltatások tervezésével készül az utazási szezonra az E-kárbejelentő, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) digitális alkalmazása, amely a kategóriájában immár tartósan Magyarország egyik legnépszerűbb applikációjává nőtte ki magát.

A héten megjelent új verziónak köszönhetően még könnyebben kezelhetővé válik és átláthatóbb lesz az ügyfelek számára a MABISZ digitális kárbejelentője, amely az ekar.hu oldalról és az alkalmazás boltokból ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás. A folyamatosan dolgozó fejlesztői csapat a felhasználói visszajelzések, az újabb tesztelések és ötletelések alapján tovább tökéletesített segédeszközt kínál a nyári utazási szezonra készülő autósoknak, amennyiben a szabadságolások idején megnövekedett forgalomban balesetet szenvednének, netán okoznának. A több technikai változtatás mellett így például bővült az előre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti helyszín eszköztára. Az androidos és az IOS verzió új applikációjában is gyarapodott a közlekedési táblák készlete, jelzőlámpa is felhelyezhető a rajzterületre, s a különböző jelzések gyakorisági sorrend szerint vannak előrerendezve. Ahol szükség volt rá, ott javult a csatolható hangfelvétel kezelése, az okos eszköz figyelmeztet a haladási irány kötelező megadására vagy éppen a hálózati kapcsolat hiányára. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy tovább lehessen csökkenteni a jelenlegi tapasztalatok szerint átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt.

Ezt segítik a biztosítótársaságok is, amelyek egyenletes ütemben küldik ki ügyfeleiknek a kitöltési folyamatot meggyorsító QR kódokat, illetve helyezik el azokat az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya). (A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerződő és a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában.) Több mint 800 000 QR kód van már az ügyfeleknél, vagyis nagyjából minden hatodik gépjármű tulajdonos egyszerűen, akár előre is feltöltheti telefonos vagy webes alkalmazását ezekkel az adatokkal…

Az eddigi letöltések üteme alapján a biztosítási szakemberek azt remélik, hogy a nyári utazási csúcsszezonban már több mint kétszázezer gépjárművezető készül majd útnak indulni a mobiltelefonjára, tabletjére letöltött digitális kárbejelentővel.

A fejlesztők abba az irányba folytatják a munkát, hogy az E-kárbejelentő még több területen jelenthessen gyorsabb, kényelmesebb alternatívát a hagyományos papíralapú, kék-sárga nyomtatvánnyal szemben. Így arra lehet számítani, hogy nyáron már a digitális kárbejelentő olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban. Jelenleg az alkalmazás és a webes felület csak két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni. Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, majd ezt követően a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést. A papíralapú, kék-sárga nyomtatványt pedig most és a jövőben is mindenki szabadon választhatja a balesetek bejelentéséhez, de tisztában kell lennie azzal, hogy így tovább tart majd a kárrendezés, mint ha az E-kárbejelentőt használta volna.

Az új verzió megjelenésével egy időben módosulnak az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) is. Ezentúl a MABISZ a felhasználók tapasztalatairól, visszajelzéseiről még aktívabban, strukturált formában kérhet majd visszajelzést, hogy ezek alapján az E-kárbejelentőt minél inkább meg tudja feleltetni a felhasználói elvárásoknak.”

Forrás:
Az E-kárbejelentő is felkészül az utazási szezonra; Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ); 2019. május 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális teljesítmény és versenyképesség

„Az Eurostat évente elkészíti az úgynevezett DESI- (Digital Economy and Society – Digitális gazdaság és társadalom – Index) elemzést, amelyben négy területen elért eredmények figyelembevételével minősíti a tagországok digitális teljesítményét: a digitális hálózatok kiépítettsége, a lakosság digitális alap- és haladó képességeinek szintje, az internet használatának elterjedtsége, a digitális technológiák használata az üzleti világban, valamint az állami szolgáltatások digitalizáltsága (e-governance).

Az elemzők összehasonlítják az egyes országok különböző részterületeken elért eredményeit, és vizsgálják a változásokat a korábbi évekhez képest.

A legutóbbi, 2018. évi eredmények alapján például Magyarország a 22. helyen volt, ami egyhelynyi pozícióvesztés 2017-hez képest. A csehek hat, a szlovákok három hellyel előztek meg bennünket, a lengyelek pedig egy hellyel mögöttünk voltak.
A részterületek között a legjobb pozíciónkat az internet használatának elterjedtsége (12. hely) és a digitális hálózatok kiépítettsége (18. hely) terén értük el, a legrosszabbat pedig az állami szolgáltatások digitalizáltságára kaptuk (27. hely). A digitális technológiák üzleti világban való alkalmazásának elterjedtsége alapján 2018-ban a 25., 2017-ben pedig a 24. hely volt a miénk.

A legnagyobb, háromhelynyi pozícióvesztést a lakosság digitális képességeinek szintjénél szenvedtük el: a 2017. évi 18. helyről a 21. helyre csúsztunk.
A rosszabb eredmények nem abszolút romlást jelentenek, csupán arra figyelmeztetnek, hogy másokhoz képest lassabban haladunk. Érdemes azonban a vizsgálatokat az Európai Unión kívülre is kiterjeszteni.

A Tech4i2 kutatócsoport 45 ország helyzetét vizsgálva készítette el a nemzetközi DESI-mutatót és ennek alapján a rangsort. A vizsgált húsz egység – az unió egésze (átlagértékkel), az EU négy digitálisan legfejlettebb és négy legkevésbé fejlett országa, valamint 17 további ország – közül még az unió négy legfejlettebb országának csoportjából sem került ki egyetlen első helyezett sem.

Az átlagos teljesítmény tekintetében az Európai Unió legjobb pozíciója a digitális hálózatok kiépítettsége területen elért 14. hely.
A négy legfejlettebb tagország pozíciója a második–ötödik hely között változik, a négy legkevésbé fejletté pedig a 14–20. hely között. A huszadik, azaz legutolsó pozíció az állami szolgáltatások digitalizáltságának területe. Az eredmények alapján fel kell tenni a kérdést, hogy jól hasznosulnak-e az uniós fejlesztési források, ha ekkora a különbség az egyes országok digitális fejlettségi szintjében. Az adatok azt támasztják alá, hogy a források elsősorban a hálózatok kiépítését, a technológiai fejlesztéseket finanszírozták, a képességek javítását, a tudásszint emelését nem. Ez viszont rontotta az eszközök, hálózatok használatának hatékonyságát, ami például a digitális technológiák üzleti felhasználásánál látható nagy pozíciókülönbségek esetén is kiderül.

A digitalizáció sikerétől nemcsak az egyes országok, hanem az egész Európai Unió gazdasági sikere, versenyképessége is függ.
Erre mutat rá az Európai Beruházási Bank (EIB) legfrissebb jelentése is (Investment Report 2018–2019), amely felhívja a figyelmet arra, hogy a technológiai és eszközberuházások mellett növelni kell a tudásberuházások értékét az unió minden országában. Például Magyarországon 2018-ban a GDP 25,5 százalékát kitevő beruházási értékből csupán 2,7 volt tudásberuházás.

Az új technológiák hatékony használata – írják – a megfogható (tangible) és nem megfogható (intangible) beruházások (képzés, folyamat innováció, új üzleti modellek kifejlesztése) egészséges arányát igényli. Ezen a területen az Európai Unió már nemcsak az Egyesült Államok, de hamarosan Kína mögé is szorul, ami rontja a termelékenységnövelés esélyeit. Fontos továbbá az egész lakosság digitális továbbképzése.

Magyarország esetében megemlítik az idősebb korosztály alacsony digitális tudásszintjét, ami akadályozza, hogy online vásárlókká vagy online bankolókká váljanak, és a foglalkoztatásukat is nehezíti. Fontos lenne az állami szolgáltatások digitális elérhetőségének bővítése is. A helyi irányítás, az önkormányzatok szintjén is növelni kellene a digitális tudásszintet, erre támaszkodva az üzleti élettel való együttműködés rugalmasságát, gyorsaságát és hatékonyságát.

Az EIB tanulmánya figyelmeztet: az Európai Unió említett problémáit súlyosbítja, hogy az innováció terén is lemaradóban van nemcsak az Egyesült Államok, de Dél-Korea, Japán és Kína mögött is. A tanulmány szerint ez összefüggésben van a tudásberuházások alacsony szintjével.

Összefoglalásként arra mutat rá, hogy a hatékonyan megvalósított digi­talizáció együtt jár a cégek és a gazdaság egésze teljesítményének emelkedésével, az innováció erősödésével és a versenyképesség javulásával. Az uniónak ezért sürgősen lépnie kell. Fel kell számolnia az egyes országok között a hatalmas szakadékot, mert az az egész EU teljesítményét visszahúzza, és végleg lemaradhat a globális innovációs versenyben. A szétszakadtság megszüntetésének egyik eszköze lehet a következő költségvetés (2021–2027) által támogatott fejlesztési célok jó megválasztása és a programok gyors, bürokráciamentes, hatékony végrehajtása.”

Forrás:
Digitális teljesítmény és versenyképesség; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2019. május 7.
Lásd még:
International Digital Economy and Society Index 2018; Publications Office of the European Union; 2018. október 26.
EIB Investment Report 2018/2019: Retooling Europe’s economy; European Investment Bank; 2018. november 28.

A Facebook feldarabolása elnapolva – egyelőre

„A Facebook elutasította a közösségi oldal egykori társalapítója, Chris Hughes felvetését a vállalat három részre darabolásáról. Hughes a The New York Times hasábjain megjelent írásában a vállalat feldarabolása mellett foglalt állást, meglátása szerint ugyanis a közösségi oldal túlságosan befolyásossá vált, felügyelete pedig problémás.
A Facebook elutasította a közösségi oldal egykori társalapítója, Chris Hughes felvetését a vállalat három részre darabolásáról. Hughes a Facebook, az Instagram és a WhatsApp külön vállalatokká alakítását indítványozta. A Facebook helyi idő szerint csütörtök este közölte: e kérdés helyett az internet szabályozására kellene összpontosítani.

A Facebook elismeri, hogy a siker elszámoltathatósággal jár. De nem kényszeríthető ki elszámoltathatóság azzal, ha egy sikeres amerikai vállalat feldarabolására buzdítanak – közölte közleményében Nick Clegg, a Facebook szóvivője.

A technológiai cégek felelősségre vonhatóságát csak az internetre vonatkozó új szabályok gondos bevezetésével lehet elérni. Éppen erre intézett felhívást Mark Zuckerberg – áll a vállalat közleményében.

Emmanuel Macron francia elnök pénteken Párizsban fogadja Mark Zuckerberget, a Facebook elnök-vezérigazgatóját, hogy internet-szabályozással kapcsolatos kérdéseket vitassanak meg.

Hughes a The New York Times című amerikai napilap csütörtöki számában megjelent véleménycikkben arról írt: korábbi üzlettársa, Mark Zuckerberg a Facebook, az Instagram és a WhatsApp vezetőjeként ellenőrizetlen hatalommal bír, amin változtatni kell.

Hughes kiemelte azt is: „az amerikai nép hagyománya a monopóliumok megzabolázása, bármennyire jó szándékúak is a vezetőik”, de úgy látja Zuckerberg hatalma „példa nélküli”.

A közelmúltban a Facebook egyébként is a bírálatok kereszttüzébe került szerte a világon, főként adatmegosztási gyakorlata, illetve az oldalon terjedő álhírek és gyűlöletbeszéd miatt.

Több amerikai törvényhozó a technikai óriáscégek feldarabolását, valamint szövetségi adatvédelmi szabályozást sürgetnek. Elizabeth Warren – demokrata párti szenátor, a 2020-as amerikai elnökválasztás hivatalos elnökjelölt-aspiránsa – ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén feldarabolná az olyan technológiai óriáscégeket, mint a Facebook, az Amazon és a Google.

Eközben egyes amerikai törvényhozók arra kérték az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumát, hogy kezdeményezzen trösztellenes vizsgálatot a Facebook ellen.
Tavaly nagy botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Facebook mintegy 87 millió felhasználója adatait adta el a Cambridge Analytica brit tanácsadó cégnek választási hirdetések pontos célba juttatása céljából.

Írásában Hughes is felhívja a figyelmet a biztonság és az adatvédelem kérdéseire: „Mark befolyása megdöbbentő, messze meghaladja bárkiét a kormányból vagy a magánszektorból. Ő egy kedves, jó ember, de dühös vagyok rá amiatt, hogy miközben az oldal növekedésére összpontosított, a kattintásokért cserébe feláldozta a biztonságot és az udvariasságot”.
—–
Chris Hughes – Mark Zuckerberg egykori szobatársa és a Facebook egyik társalapítója – az egyik olyan személy, aki segített közösségi médiaóriássá tenni a Facebookot. A mai Facebook elődje 2004-ben jött létre, azt Mark Zuckerberg, Chris Hughes és Dustin Moskovitz hozta létre az amerikai Harvard Egyetemen.

A Facebook közösségi hálózatának napjainkban több mint 2 milliárd felhasználója van a világon. A Facebookhoz tartozik a WhatsApp és a Messenger nevű csevegőalkalmazás és az Instagram nevű képmegosztó oldal is – mindhárom egyenként több mint egymilliárd felhasználóval bír. A Facebook 2012-ben vásárolta meg az Instagramot, a WhatsAppot pedig 2014-ben.”

Forrás:
Nem sikerült a Facebook régi alapítójának szétszednie a vállalatot; Világgazdaság/MTI; 2019. május 10.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 13.

Tovább folytatódik a State Department közdiplomáciai részlegeinek átszervezése
Az USA Külügyminisztériumban az elmúlt hetekben zöld utat kapott a közdiplomáciával foglalkozó részlegek további átalakítása, modernizációja. A korábbi terveknek megfelelően megindul ugyanis a jelenleg elkülönülten működő, három public diplomacy hatáskörű igazgatóság (bureau) „racionalizálása”. Amiről most konkrétan szó van, az az International Information Programs (a Nemzetközi Információs Programok Igazgatósága) és a Public Affairs (Közkapcsolati Igazgatóság) összevonása egy újonnan felállítandó szervezeti egységben, a Bureau of Global Public Affairs, azaz a Globális Közkapcsolati Igazgatóságban.

Ugyanakkor szakemberek szerint ez csupán a felszín, és a Minisztérium mélyrétegeiben sokkal átfogóbb, transzformatív átalakulások indultak a közdiplomáciai tevékenységek teljes megújítására. Ezzel kapcsolatban a nagyhatalmú Advisory Commission on Public Diplomacy (tehát az Elnöknek, a Külügyminiszternek és a Kongresszusnak felelő, az amerikai közdiplomáciát értékelni hivatott köztestület) egy szakmai konferencián foglalta össze a modernizáció pilléreit alkotó három kezdeményezést:

  • Az ország összesen 185 külföldi állomáshelyén megtalálható közdiplomáciai részlegek átfogó felülvizsgálata, beleértve a közdiplomáciai feladatkörökbe alkalmazott helyi munkaerőket is;
  • Online tervező és folyamatmenedzselő eszközök integrálása a külképviseleti közdiplomáciai részlegek folyamataiba;
  • A közdiplomáciai tevékenységek monitorozásának és értékelésének átfogó javítása.

Az átalakítások keretében felülvizsgálják valamennyi közdiplomáciai feladatokra szerződtetett helyi munkavállaló munkaköreit. A munkakörök elnevezése és természetesen a munkaköri leírás tükrözni fogja a helyi alkalmazott tevékenységének irányultságát: az egyes specifikus célcsoportokat, amelyekkel foglalkozik (szemben a mostani gyakorlattal, ahol általában olyan generikus megfogalmazások szerepelnek csupán, hogy „média menedzser”). Az egyes helyi alkalmazottak által betöltött közdiplomáciai munkakörökhöz explicit módon megfogalmazott eredményelvárásokat is rendelnek majd.

A jelenleg használatban levő sokféle jelentő- és folyamatmenedzselő szoftver helyett egyetlen közös – és felhő alapon működtetett – Ügyfélkapcsolati Menedzselő Platformot fognak munkába állítani a közdiplomáciai munkakörökben. Ez áttekinthetőbbé teszi majd a folyamatokat, segíti az eredmények számszerű követését, és azok összevetését a kitűzött célokkal.

A Minisztérium ugyanakkor önálló közönségkutató részleget kíván felállítani a közdiplomáciai munkához kapcsolódó felmérések elvégzésére. A kutatórészleg ugyanakkor feladatul kapja azt is, hogy a célkutatásokat a Minisztérium más részlegei, igazgatóságai, osztályai által végeztetett közvélemény kutatásokkal összehangolja.

Végezetül szintén egy külön részleget kívánnak felállítani a közdiplomáciai tevékenységek, azok eredményei, hatásai monitorozására, értékelésére. Egybehangzó vélekedés szerint ugyanis az eredményértékelés jelenleg a közdiplomáciai tevékenységek egyik leggyengébb pontja a State Departmenten belül.

A konferencia résztvevők ugyanakkor nem rejtették véka alá azt sem, hogy szakmai körökben számottevő kétségek és bizonytalanságok is övezik ma még az USA Külügyminisztériuma közdiplomáciai szervezetének ilyen drasztikus átalakítását. Legelsőnek is azt találják aggasztónak, hogy a részlegek egybeolvasztásával egymással nehezen egyeztethető tevékenységek és célok kerülnek egyfajta Prokrusztész ágyba: a helyi missziók részeként tevékenykedő – és egyébként elismerten világszínvonalú munkát végző – közdiplomáciai részlegek alapvetően a (fogadó országok) helyi közösségeire fókuszálnak. A Közkapcsolati Igazgatóság ugyanakkor sokkal inkább a miniszter egyfajta támogató szervezeteként működik, és ennek megfelelően inkább az otthoni „nagypolitika” áll a figyelmének a középpontjában. Sokan egyelőre túlságosan ambíciózusnak tartják a bevezetendő jelentő- és menedzsment platformot is. Ennek felépítése, működtetése mindenképpen meghaladná a mai Salesforce elnevezésű kapcsolat menedzselő rendszert, és így kérdéses, hogy a jelenlegi gárda zökkenőmentesen tudná működtetni az új szoftvert is.
Evolution of Public Diplomacy One Mutation at a Time; J.B. Johnson; Public Diplomacy Council; 2019. április 15.

Palesztinok szoftver robotokkal szerveznének bojkottot az Eurovízió izraeli döntője ellen
Az Izraeli Külügyminisztérium szerint egyes palesztin csoportok intenzív közösségi média kampányba kezdtek annak érdekében, hogy széleskörű nemzetközi kampányt szervezzenek, pontosabban „generáljanak” az Eurovíziós Dalfesztivál idén Izraelben tartott fordulójának bojkottálására.

A Minisztérium által a napokban közreadott jelentés legfőbb megállapítása ugyanis az, hogy a fesztivál elleni közösségi média akció kulcsmozzanata a manipuláció: ezért nem hagyományos értelemben vett szervező munkára használják a közösségi hálót, hanem nem létező, vagy jelentéktelen kritikus hangok mesterséges felfújásával igyekeznek mozgósítani a nemzetközi közvéleményt. A közreadott szakmai anyag érdekessége a digitális diplomácia művelői számára az, hogy egy valóságos, jól dokumentált (tehát nem homályos utalgatásokra, célozgatásokra alapozott), továbbá konzisztens és jól érthető módon prezentált leírását adja egy konkrét, nemzeteken átívelő közösségi média manipulációs kampánynak.
Az izraeli külügyi szakemberek 2018 novemberében kezdték monitorozni a közösségi média terekben kibontakozó kampányt. Megállapításuk szerint 166 szoftver robot (azaz bot), és 41 troll tevékenységét lehetett azonosítani a vizsgálat során. (A jelentés hangsúlyozza: ez csupán az egyértelműen azonosítható gépi- és humán manipulátorok számát jelenti, valójában az akcióban jóval nagyobb számban kapcsolhattak be közreműködő botokat is, trollokat is.) Ebben az összefüggésben szotver robotként, azaz „botként” a jelentés készítői olyan közösségi média fiókokat soroltak, amelyeket a működtető csapathoz tartózó személyek létesítettek, majd amelyek működését már speciális algoritmus irányította. E mellett a jelentés „trollokat” is azonosított, amiket úgy definiált: valóságosan létező, de adatait tekintve álcázott személy által létrehozott és időszakosan üzemeltetett közösségi média fiók, amelyen „fiktív” információt áramoltat a működtetője.

A vizsgálat szerint a szoftver robotokat különböző operatív helyszínekről irányították: franciaországi, angliai, spanyolországi, olaszországi IP-címek éppen úgy felbukkantak, mint egyiptomi, vagy indonéziai működtető állomások. Az elemzők úgy vélik: ennek a nemzetközi palettának is az volt a célja, hogy azt a benyomást keltse, mintha egy széleskörű, számos országra kiterjedő tiltakozó mozgalom formálódna, és ezzel eredményesen gyakoroljanak nyomást mind a fesztivált szervező európai műsorsugárzó szervezetre, mind pedig a látványos és nagy nézettségű világeseményen fellépni kívánó művészekre.

A manipulatív akció mögött, az izraeli szakértők állítása szerint a Palestinian Campaign for the Academic and Cultural Boycott of Israel (PACBI) nevű palesztin civil szerveződés áll, összefogva más Izrael-ellenes bojkott szervezetekkel.

A vizsgálat szerint a manipulált, mesterségesen gerjesztett üzenetek már eddig mintegy 10 millió Twitter-használóhoz jutottak el; ugyanakkor a rendezvény május 14-i kezdő időpontjának közeledtével a manipulatív kampány még tovább erősödhet. A tét nem kicsi, hiszen a dalfesztivált mintegy 200 millió ember szokta kisebb vagy nagyobb képernyőkön át, vagy éppen személyesen a helyszínről követni. Ennek megfelelően az utóbbi évek egyik kiemelt országimázs építő és támogató eszközeként tartják számon az Eurovíziós Dalfesztivált..
Plaestinian Group Using Bots to Fake a Boycott Campaign Against Eurovision in Israel; Kassy Dillom; Public Diplomacy Press and Blog Review; 2019. májsu 6.
Az Izraeli Külügyminisztérium jelentése teljes terjedelemben letölthető innét

Diplomáciai pengeváltás a közösségi médiában: Közép-Európát is eléri a trend
Apró, de érdekes hírként érdemes felfigyelni az elmúlt napok egyik közleményére. Sebastian Kurz osztrák kancellár kijelentése, miszerint, „minden eszközzel meg akarja akadályozni” a mohi (Mochovce) atomerőmű befejezését, szokatlanul éles reakcióra késztette szlovák kollégáját. Pellegrini miniszterelnök kijelentette, hogy aggasztja őt ez a kijelentés, és leszögezte: nem engedi, hogy egy másik állam képviselője megpróbálja befolyásolni Szlovákia szuverén döntéseit. A kormányfő szlovákiai látogatásra hívta az osztrák kancellárt, ezt hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be. Pellegrini azt is hangsúlyozta: Szlovákiának már komoly tapasztalatai vannak hasonló méretű és konstrukciójú atomerőművek megbízható, biztonságos üzemeltetésével kapcsolatban. . „Ugyanilyen biztonságos lesz a mohi hármas és négyes blokk is, ezért visszautasítom, hogy az osztrák kancellár a közösségi hálón adja tudtunkra az álláspontját” – tette hozzá a szlovák kormányfő.

A megjegyzésnek az a részlete számíthat újszerűnek, ami az osztrák politikus kijelentésének terepét idézi fel. E szerint a közép-európai diplomáciai érintkezésben – nyilván a konfliktusos helyzetekben – is feltűnik az a fajta „Twitter-diplomácia”, amit mindeddig a nagyhatalmakhoz (elsősorban persze Donald Trumphoz és szűk vezetői gárdájához, de más nyugati politikai vezetőkhöz) volt szokás kötni. Szórványosan már eddig is volt példa a közösségi média ilyen jellegű használatára, méghozzá nem kevésbé fajsúlyos – és nyugodtan hozzátehetjük: nem kevésbé konfliktusos – helyzetben a mi térségünkben is. Amikor Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (a Parlament) 2017. szeptember 5-én elfogadta az új oktatási törvényt, amelynek 7, cikke jelentősen sérti a nemzeti kisebbségek, így a magyar nemzetiségűek alapvető jogait is, akkor az ukrán külügyminiszter Pavol Klimko néhány órán belül Twitter-fiókját felhasználva kelt a lépés védelmére és magyarázatára, méghozzá a nemzetközi online közvélemény előtt. A magyar diplomáciai a kijevi nagykövetségen keresztül, annak honlapján válaszolt, hasonló módon a kibertérben. Elképzelhető tehát, hogy a térség kétoldalú kapcsolataiban is, hangsúlyosabban jelenik meg a közösségi médián folytatott közdiplomáciai spektrumú államférfiúi üzenetváltás eszköze.
Pellegrini: Kurz osztrák kancellár túllépi a hatáskörét; ma7; 2019. május 7.
Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos hajdani reakciókhoz lásd itt

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Rurális innováció? A vidéki önkormányzatok szerepe a megújuló energiák hasznosításában

„…A hazai vidéki területek nagy része ma számtalan kihívással, konfliktussal és problémával kénytelen szembenézni. Gazdasági stagnálás, sokszor leszakadás, elöregedő népesség, a fiatalok elvándorlása jellemzi. Kedvezőtlen a vállalkozói-üzleti környezet, nem jellemző a tudásalapú társadalom. Az innovációs miliő is gyenge, nincs megújulás, nincs fejlődés, nincs siker, nincs kiút. Vagy mégis? Alapvetően úgy gondolom, hogy az újítási képesség jelen van vidéken. Erre számos jó példát, jó gyakorlatot látni. Új fejlődési pályák jelennek meg a rurális térségekben, új ötletek öltenek testet, elindítva a vidéki településeket és a vidéki társadalmat a fejlődés és a siker útján. Bár az új kezdeményezések sokfélék lehetnek, számomra a legérdekesebb újítást a megújuló energiaforrások vidéki hasznosítása jelenti.

Dolgozatom a megújuló energiák hasznosítását a hazai vidéki térségben elemzi, kiindulva abból a megállapításból, hogy ez a folyamat rurális innovációként értelmezhető. A megújuló energiaforrások alkalmazása ennek értelmében számos helyi, lokális előnnyel jár, mint például az energiamegtakarítás révén keletkező költségcsökkenés, a foglalkoztatási hatások, a külső energiarendszerektől való függetlenedés, a területi különbségek csökkentése vagy a megnövekedett társadalmi tőke. Nemzetközi szinten számos olyan példával találkozhatunk (pl. a güssingi energiarendszer), melyek azt mutatják, hogy a megújuló energia hasznosítása képes a vidéki területeken fejlődési folyamatokat generálni, helyi alkalmazása sikerként könyvelhető el. Hazánkban is vannak előremutató példák (pl. Nagypáli „zöld út programja”), amelyek alapot adhatnak arra, hogy azt gondoljuk, nálunk is „működik” a megújuló energia. Véleményem szerint azonban a pozitív példák, a „sikerek” hangsúlyozása nem elegendő. Jelenleg nem ismerjük azokat a folyamatokat, melyek a megújuló energiák hasznosításának hátterében állnak, nem tudjuk, mit nyer a vidék a megújuló energia alkalmazásával. Hiányoznak azok az elsősorban kvantitatív jellegű empirikus vizsgálatok, melyek a megújuló energia hasznosítása és a vidékfejlesztés közötti összefüggésekre mutatnának rá. Így nem lehetünk abban biztosak, hogy hazánk vidéki térségeiben innovációs folyamatot eredményez-e a megújuló energia felhasználása, egyáltalán alkalmas-e arra, hogy pozitív folyamatokat generáljon. A disszertáció ezt a hiányosságot igyekszik pótolni…”

Forrás:
Rurális innováció? A vidéki önkormányzatok szerepe a megújuló energiák hasznosításában; Honvári Patrícia; Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; 2019-V-16 11:00, Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus – AUDI Hungaria Ingolstadt terem (9026 Győr, Egyetem tér 1.); 2019
A dolgozat letöltése (.pdf)

Egészségügyi IoT okoseszközök és klinikai telemedicina műszerek integrálása kórház-informatikai rendszerekbe a Cloud architektúra támogatásával

„…Az alábbi infokommunikációs megatrendek együttesen szignifikáns fejlődést hoznak a telemedicina és egészségügyi informatika új megoldásaihoz:
a) Cloud-alapú architektúrák kiteljesedése;
b) Egészségügyi okoseszközök exponenciálisan növekvő piaci penetrációja; és az
c) Internet-of-Things világméretű terjedése.

A kutatás a következő premisszákra épül:
a) Létezik olyan centrális és egységes informatikai megoldás, amely a különböző egészségügyi okoseszközöket, klinikai telemedicina műszereket és kórház-informatikai rendszereket hatékonyan összeköti.
b) A szóban forgó informatikai megoldás Cloud architektúrába hatékonyan beágyazható.
c) Lehetséges a domináns nemzetközi egészségügyi interoperabilitási szabványcsaládra alapozott, eltérő technológiájú egészségügyi okoseszközök, klinikai telemedicina műszerek és kórház-informatikai rendszerek közötti kommunikáció kiépítése.
A kutatás fókuszában a Nyílt Telemedicina Hub-Alkalmazás (OTI-HS) áll. Ez a hub-alkalmazás Cloud architektúrába kerül beágyazásra.

A kutatás elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti részben kifejtem a premisszákat, a módszertant és kituűzöm a kutatási célt. A gyakorlati részben felállítom a hardver és szoftver környezetet, megvizsgálom a kutatási eredményeket és tudományos következtetéseket teszek. Az összefoglalásban a tézisek tudományos eredményeiből fakadó következtetéseket mutatom be.”

Forrás:
Egészségügyi IoT okoseszközök és klinikai telemedicina műszerek integrálása kórházinformatikai rendszerekbe a Cloud architektúra támogatásával (2018); Garai Ábel; Debreceni Egyetem, Informatikai Tudományok Doktori Iskola; A védés időpontja: 2019-V-17 13:00, helye: I. emelet I-130 Tanácsterem, Informatikai Kar, Kassai út 26. Debrecen, 4028; 2019
A dolgozat letöltése (.pdf)

Törvények, rendeletek

Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke (2019. I. negyedév)

Forrás:
Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke (2019. I. negyedév); Belügyminisztérium, 2019. május 7. (.zip)