Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Latorcai Csaba: paradigmaváltással ér fel a változás a közigazgatásban

„Minőségi változást hoz a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a Kit. a közigazgatás egészében, és miniszteriális szinten is – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára az OrientPress Hírügynökség Think tank konferenciáján. Latorcai Csaba elmondta, idén március 1-jétől jelentős változás történt a kormányzati jogviszony alapjaiban, de a jogviszonyon túlmutató jelentősége is van az új szabályzásnak.

Latorcai Csaba elmondta, számos kérdésben olyan paradigmaváltásszerű változás történt, ami már lehetőséget biztosít arra, hogy „a valós teljesítményt honoráljuk és a valós teljesítményt tükrözzük vissza mind az értékelésben, mind pedig a motivációs rendszerben”. A változás egyes elemei már érzékelhetők, így az anyagi ösztönzés, sok eredményt pedig a következő hónapban lehet majd érzékelni. Egy vezető számára elsődleges szempont és elsődleges érték a magasabb szintű teljesítmény, minőségibb, mennyiségibb munkavégzés – közölte az államtitkár.

A Kit. a gyakorlatban
A Kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) gyakorlatba ültetése kapcsán Latorcai Csaba felidézte: idén március 1-jétől a Kit. szabályozza a kormányzati jogviszony tartalmát. Jelentős változás történt, egyrészt a jogviszony alapjaiban, de jogviszonyon túlmutató jelentősége is van az új Kit-nek. A jogviszony létesítése, az éves alapszabadság mértékének változása, az előmeneteli és illetményrendszert is alapjaiban módosította a törvény, de a jogviszony megszüntetése is több új jogcímmel bővült.

Számos kihívás érintette a minisztériumot – és a közigazgatási szerveket -, de az Emmi, különösen a funkcionális területek munkatársai számára nagy kihívás volt egyrészt magának a törvénynek a megismerése, másrészt pedig a törvényben foglalt rendkívül szoros határidők betartása. Példaként említette, hogy el kellett készíteni a beosztási okiratokat, időben át kellett adni az új szabadságnyilvántartó lapokat az érintetteknek, határidőben ki kellett fizetni a 2018-ban ki nem adott szabadságok megváltását.

Ez önmagában is rendkívül nagy volumenű feladat az első hónapokra egy gyakorlatilag majd 2000 fős intézménynél– mutatott rá.

A kormányzati létszámgazdálkodás mint új szükséges fogalom és ahhoz rendelt további új fogalmakat kellett megérteni – részletezte. A jogalkalmazó a jogszabály hatályba lépésével az igazgatási szerv alap létszámát és a központosított álláshelyállományába tartozó álláshelyeket meghatározta. Az első másfél hónapban azt tisztázták, hogy melyek azok az álláshelyek, amelyek az új törvény alapján az alaplétszámba tartoznak, és melyek azok, amelyek potenciálisan a központosított álláshely részévé válnak. Ezt követően kerülhetett sor a javaslatok felterjesztésére a Kormányirodának, ami után egy új típusú – a 4000-es – kormányhatározatban végül meghatározásra kerültek a minisztérium és a hozzá tartozó különböző intézmények és hivatalok alaplétszáma, valamint a hozzájuk tartozott központosított álláshelyek is.

Az első feladat az állományban lévő munkatársak létszámának racionalizálása volt. A létszámcsökkentéssel jelenleg csak az első cél valósult meg – emelte ki -, azaz „a nemzetet szakmailag magasabb színvonalon kiszolgáló kormánytisztviselői személyi állomány megtartása és a hatékonyabb kormányzati szervezetrendszer kialakítása, ugyanakkor a másodlagos cél még előttünk áll: egy nagy volumenű deregulációs folyamat.” Számos jogszociológus és jogfilozófus – kutatásokra alapozva – egyértelműen vallja, és a kormány is elfogadja ezt az álláspontot, hogy jelen pillanatban Magyarország rendkívül túlszabályozott.
A bürokráciacsökkentés elsődleges célja nem önmagában a létszámcsökkentés, az csupán egy eszköz a kevesebb jogszabály és a dereguláció érdekében – hangsúlyozta. Az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeiről szóló 4003/2019-es kormányhatározat az Emmi számára 1931 álláshelyet határoz meg, ebből 1746 az alaplétszám, 185 pedig a központosított álláshely, s ezt a létszámot a Kit. alapján újra be kellett sorolni.

Emlékeztetett: a kormányzati igazgatás tisztségviselői politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban vagy kormányzati jogviszonyban állhatnak. Politikai szolgálati jogviszonyban áll a politikai felső vezető, tehát a miniszter és az államtitkár, valamint a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és a kabinetfőnök. Ezt a kérdést kellett először tisztázni, hiszen az volt a tapasztalat, hogy a minisztériumokban sok helyen ez az elmúlt években keveredtek az egyes funkciók. „Szerettük volna letisztázni, hogy kik azok, akik politikai munkát végeznek, és azok egyértelműen politikai szolgálati jogviszonyban álljanak, és mindenki más álljon kormányzati szolgálati jogviszony. Ez markánsan érintette a miniszteri kabinetet átalakítási szinten, illetve az államtitkári kabineteket.

Az államtitkári kabinetek megszűntek, és a helyüket államtitkári titkárságok vették át, március elsejétől pedig a bérgazdálkodásról áttértek a létszámgazdálkodásra – tette hozzá.

Az államtitkár beszélt a szervezet előtt álló több kihívásról is. Mint mondta, az Emmi számára és különösen a funkcionális területek számára nagyobb kihívást jelentett a szabadságok megváltása. Nagyobb horderejű kérdés, és még folyamatban van, az összeférhetetlenség kérdése, hiszen változtak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok is. A munkaidőre vonatkozóan is számos új szabály került megalkotására. Szintén paradigmaváltással felérő változás, hogy megszűnt a munkakör – és ennélfogva munkaköri leírás fogalma -, az álláshely betöltéséhez szükséges, az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározására a minisztériumnak szabályzatot kell készíteni, ami az Emmiben hamarosan befejeződik. Az államtitkár kiemelten fontosnak nevezte a munkatársak tájékoztatását, a Kit.-tel kapcsolatos valamennyi változás ismertetését, beleértve a releváns híreket, a jogszabályi kötelezettségeket, jogosultságokat.

Mint arra Latorcai Csaba felhívta a figyelmet, „jóllehet a feladatok nagyobb részét elvégeztük, ugyanakkor még csak most jelentek meg egyes végrehajtási rendeletek, sőt még további végrehajtási rendeletek megjelenése várható – legyenek azok miniszteri vagy kormányrendeletek -, melyek nyilvánvalóan hatni fognak a szervezet egészére”, s ezek alkalmazására ugyanúgy fel kell készülni.”

Forrás:
Latorcai: paradigmaváltás-szintű változás történt a közigazgatásban; OrientPress. 2019. május 19.

Bevált a közszolgálati életpálya modell – mondta a Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője

„A közszolgálati életpályák összehangolt rendszerének bevezetéséről, az életpályamodellek és az új javadalmazási rendszer kialakításáról tartott előadást a Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője az OrientPress Hírügynökség által szervezett Think tank konferencián. Kovácsné Szekér Enikő szerint az életpályák tekintetében a legfontosabb, hogy az előmeneteli- és illetményrendszert sávosan vezették be.

Az, hogy a kormányzat gondolkodik a közszolgálati életpályák szabályozásáról, nem új keletű szándék, hiszen 2010-ben kezdődtek el a folyamatok, amelyek megfogalmazták e feladatokat. Az első konkrét elképzeléseket stratégiai dokumentumban rögzítette a Magyary Zoltán-féle közigazgatási fejlesztési program. Ez a program volt az, amely nemcsak a közigazgatást tekintette közszolgálatnak, hanem több hivatás együttesét értette alatta: magát a közigazgatást, a rendvédelmi és a honvédelmi alkalmazottak életpályáit. Mindezek összehangolt rendszerében látta az akkori kormányzat az előrelépés lehetőségét, ezért két kormány határozatban (1207/2011. és az 1336/2011.) meg is teremtette a feltételeket, a személyügyi stratégiát összefoglalta a három hivatásrend vonatkozásában – ismertette az előzményeket Kovácsné Szekér Enikő. A főosztályvezető aláhúzta, hogy ezekre az elképzelésekre most is építenek az új szabályozások. A teljesítmény alapú előmenetel feltételei ekkor kerültek kialakításra.

A legismertebb eredmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása, amely mindhárom hivatásrend közös kibocsátási pontja lett, ugyanitt bevezetésre került egy alapozó modul, amely szintén mindhárom hivatásrendre vonatkozik. A továbbképzési rendszer kialakítása hasonlóan fontos szabályozás volt, bevezették a kreditalapú, kötelező továbbképzésen nyugvó rendszert -ismertette a szakember.

Meghatározták a munkaköri elemzések metódusait a teljes közszolgálat tekintetében, a hivatásrendi karok is kialakításra kerültek, létrejött a kormánytisztviselői kar, és a rendvédelmi kar. Ezek a karok érdekvédelmi tevékenységet is ellátnak, de nem szakszervezeti értelemben, hanem szakmai érdekképviseletet jelentenek – tisztázta a fogalmakat Kovácsné Szekér Enikő.

A közszolgálati dolgozók közötti kérdőíves felmérésből kiderült, hogy mit várnak az életpálya modelltől a hivatásos állomány tagjai:
a foglalkoztatási jogviszonyok stabilitását, egzisztenciális biztonságot, új illetményrendszert, vertikális és horizontális karrierívet, a lakhatási problémák megoldását, megfelelő állami gondoskodási rendszert, az életút lezárását segítő elemeket – összegezte a közszolgálati szféra igényeit a főosztályvezető.

Az életpálya kidolgozásért a Belügyminiszter felelt (Statutum rendelet), a koncepcionálás, 2014. szeptember és 2014. december közötti időszakban történt meg. A klasszikus életpálya modellt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény vázolta fel. Nyitott és zárt személyzetpolitikai irány ismert a világban, zárt a kontinentális, nyitott az amerikai, amely közelít a civil munkajogi szabályokhoz.

Kovácsné Szekér Enikő bemutatta a törvény három pillérét:
első az új előmeneteli- és illetményrendszer, amely egzisztenciális biztonságot ad, a szolgálati tapasztalatot, a teljesítményt illetményben ismeri el, vertikális és horizontális karrierív lehetőségét adja. Az életút méltó lezárásához hozzásegíti a kormánytisztviselőt. A második pillér a lakhatási támogatási rendszer, amely egzisztenciális biztonsághoz segíti a lakhatási problémák megoldásával a tisztviselőt. A harmadik pillér a biztosítási konstrukció, amely szintén egzisztenciális biztonságot nyújt az állami gondoskodási rendszer keretein belül.

A jogszabály nagyon pontosan meghatározta a beosztáshoz kapcsolódó zárt illetményrendszert. Az egységesség után a további fejlődést a „külön utak” hozták – mutatott rá a következő lépésekre a főosztályvezető.

Maradt a Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény a minisztériumok, központi hivatalok, kormányhivatalok esetében, a Honvédség tekintetében a HJT az irányadó, a NAV-nál önálló szabályozás van. Korábban a kormánytisztviselők esetében döntő volt a szenioritás, a hivatásos állomány esetében a beosztási kategóriák hierarchikus rendszere működött.

Az állami szolgálati jogviszonyt az állami tisztségviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény szabályozza, 2016.07.01-től járási szinten, 2017.07.01-től megyei szinten. Jogviszony különös szabályai: speciális előmenetel, teljesítményértékelési rendszer, továbbképzési rendszer, hivatásetikai normák, rugalmas jogviszony. A főosztályvezető elmondta, az életpályák tekintetében a legfontosabb az, hogy az előmeneteli- és illetményrendszert sávosan vezették be. Besorolás és illetmény-megállapítás a munkáltatónak kötelező. Az előmeneteli fokozatokat feltétlenül tisztázni kell. Ez a nyitott közigazgatási személyzetpolitikai rendszer. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt egy aktív jogalkotói munkafolyamat előzte meg. Hatályba lépése két ütemben zajlott, a jogviszony végrehajtása március 1-től indult. Ez az első törvény, amely szervezeti szabályokat is tartalmaz, továbbá szabályozza a jogállásokat – értékelt a szakértő. A kettős jogállási szabályozás, egyrészről a központi és területi igazgatási szerveket, másrészről a tisztségviselők jogviszonyát (politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati) szabályozza.

A legnagyobb újítást az álláshely szerepének hangsúlyozása jelenti:
a betöltés feltételeinek meghatározása a munkáltató által (iskolai végzettséget, egyéb szakképzettséget, szakvizsgákat, tudományos fokozatot, nyelvismeretet, szakmai tapasztalatot szögezi le). A munkáltatónak széles pályán kell mozognia, pl. az illetmény megállapítása, a létszámgazdálkodás terén – mutatta be KIT lényegét a főosztályvezető.

Kovácsné Szekér Enikő előadását egy jelenleg is futó operatív projekt bemutatásával zárta, amely „a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” (KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16) címet viseli. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közösen indította el azt az európai uniós támogatású projektet, amelynek célja a közszolgálat emberi-erőforrás gazdálkodás menedzsment eszközeinek fejlesztése, az életpályák működtetési feltételeit biztosító kormányzati, szervezeti és személyes közszolgálati kompetenciák fejlesztése.”

Forrás:
Szakember: bevált a közszolgálati életpálya modell; OrientPress; 2019. május 13.

A virtuális világ a politikai kommunikációt is átalakítja

„A nemzetközi kapcsolatok rendszere egyre inkább a virtuális térbe kerül át, a digitális diplomácia szerepe egyre jelentősebb – mondta a Milton Friedman Egyetem rektora az M1 vasárnap esti műsorában.

Szatmári Péter hangsúlyozta, hogy a közösségi média ma már döntési fórum is egyben, a virtuális világban születő üzenetek világméretű konfliktusokat és megoldásokat generálhatnak. Hozzátette viszont, hogy Európa ezen a téren is lemaradt a világ más térségei mögött.

Véleménye szerint a kontinens kommunikációs hagyományai konzervatívabbak, az itteni döntéshozók valószínűleg ezért nem ismerték fel időben a folyamat jelentőségét.

A korszerű tudásközösségek megteremtéséhez hozzátartozik a döntéshozatali folyamatok digitalizációja, az okos kormányzás megteremtése, Európának ezért komolyan kell vennie ezt a kihívást is – tette hozzá.”

Forrás:
A virtuális világ a politikai kommunikációt is átalakítja; Híradó.hu/MTI; 2019. május 12.

Közigazgatás, politika

Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció

„Az Agrárminisztérium kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat. A pályaorientációtól a szakképzésen át a digitális megoldások terjesztését célzó stratégia ahhoz is hozzájárul, hogy szélesebbre tárja az új piacok kapuit az új generáció eszközeit használni képes gazdák előtt – hangsúlyozta beszédében Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kína és Kelet-Közép-Európa 17 országa részvételével zajlott miniszteri csúcson a kínai Hangzhouban.
A „Digitalizáció – a vidék újjáélesztésének motorja” mottóval rendezett konferencia közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben az agrárminiszterek a fenntartható fejlődés keretében ösztönzik az új technológiák, a mesterséges intelligencia, az adatközpontúság terjedését a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén. A tanácskozás résztvevői emellett üdvözlik, hogy 2020 a Kína – Kelet-Közép-Európa kormányfői csúcson született döntés értelmében a sokrétű mezőgazdasági együttműködés éve lesz. Mint azt a találkozót elnöklő Han Changfu kínai miniszter is elmondta, Kína szélesre tárja kapuit mindazon termelők előtt, akik tudnak élni a modern e-kereskedelem lehetőségeivel.

A miniszteri csúcstalálkozó mellett Farkas Sándor kétoldalú egyeztetést folytatott kínai partnerével, Qu Dongyu miniszterhelyettessel. A magyar agrártárca miniszterhelyettese jelezte, hogy az 5,3 százalékos magyar gazdasági növekedés annak is köszönhető, hogy a hazai gazdaságpolitika a hagyományos nyugat-európai és V4 partnerek mellett nyit a globális gazdaság legnagyobb és leggyorsabban fejlődő piacai irányába is. A két vezető egyeztetést folytatott az innovációs együttműködés, a lótenyésztés és lovassportok lehetőségeiről, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos egyéb aktuális nemzetközi kérdésekről.

Kína a magyar agrárium egyik legfontosabb EU-n kívüli piaca. A kontinensnyi ország növekvő igényei miatt nagy lehetőségeket tartogathat a megfelelően felkészült agrárcégek számára. Ennek elősegítése érdekében a kínai fél tavaly óta jelentősen könnyítette az e-kereskedelmi felületeken keresztül történő élelmiszer-bevitel szabályait.”

Forrás:
Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció; Agrárminisztérium; 2019. május 17.

Magyar Nemzeti Névtér: A közintézmények adatbázisait összekötő névtér rendszert hoz létre az OSZK

„A közintézmények, múzeumok, könyvtárak adatbázisait összekötő digitális névtér rendszert hoz létre az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a „bruttó magyar szellemi termék” – mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kedden Budapesten. Hozzátette: az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a wikipédia.

A nemzeti múlt és kultúra ismerete a hazaszeretet legfontosabb alapja – fogalmazott az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte: 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK „kettős költözését”, amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul.

Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán – mondta el.

Az eseményen Káldos János, az OSZK munkatársa hangsúlyozta: 2016-ban egy kormányhatározatban mintegy 10 milliárd forintot biztosítottak az OSZK informatikai fejlesztésére, amely mintegy 70 részprojektet ölel fel, köztük a Magyar Nemzeti Névteret és az Országos Könyvtári Platformot is.

A fejlesztési program részeként eddig többek között lecserélték az OSZK teljes számítógépes állományát, elkészült a Corvina-honlap, elindult a Kulturális Statisztikai Rendszer, valamint megérkeztek a digitalizáló eszközök is – fűzte hozzá.

Kiemelte: egyebek mellett folyamatban van egy rendkívül fejlett és biztonságos központi számítógép-infrastruktúra kiépítése, új állományvédelmi és biztonsági eszközök érkeznek hamarosan a könyvtárba.

Emellett a következő héten indul az azbesztmentesítés első szakasza az OSZK jelenlegi épületében, valamint belső építészeti munkák is kezdődnek – mondta el Káldos János.

Szijártó Zoltán, az OSZK informatikai fejlesztését végrehajtó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hangsúlyozta: a 2025-ig tartó teljes fejlesztési projekt megvalósítása jelenleg kétharmados szintnél tart.

A Magyar Nemzeti Névteret Szakadát István mutatta be. Kiemelte: az informatikai fejlesztés a különféle, eddig széttagolt adatbázisokban, katalógusokban és online lexikonokban szereplő személy-, földrajzi és testületi neveket teszi könnyen kereshetővé és elérhetővé egyetlen nyitott rendszerben.

A rendszer fejlesztése jelenleg a béta verziónál tart, még hatalmas adatmennyiség vár feltöltésre. A kész Magyar Nemzeti Névtér mindenki számára, nyilvánosan elérhető lesz – tette hozzá.”

Forrás:
A közintézmények adatbázisait összekötő névtér rendszert hoz létre az OSZK; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. május 14.
Nemzeti Névtér béta

Közigazgatási, politikai informatika

Dél-Korea kormánya Linuxra vált

„A kormányzatban használt számítógépek operációs rendszereként Windows helyett Linuxot fognak használni, nyilatkozta Dél-Korea Belügyminisztériumának illetékese. Először a minisztérium gépein fogják kipróbálni a Linuxot. A kormányzati számítógépek operációs rendszerének széles körű cseréjének előfeltétele, hogy a kísérleti periódusban ne legyenek biztonsági problémák. A döntést a Windows folyamatos fenntartásának költségeivel kapcsolatos aggodalmak közepette hozták meg. A Windows 7 ingyenes terméktámogatása 2020. januárjában szűnik meg. A Linuxra való átállás, és az új számítógépek költségeit 655 millió dollárra becsülik. Mielőtt a teljes kormányzaton belül alkalmaznák az átállást, ki fogják próbálni, hogy a kormányzati magánhálózatokon belül nem okoz-e biztonsági kockázatot a Linux használata, illetve, hogy az új operációs rendszer összeegyeztethető-e a Windows felhasználásával készült webhelyekkel és szoftverekkel.

Cshoi Csang-hjuk (Choi Jang-hyuk), a minisztérium informatikai vezetője, elmondása szerint azt várják, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszer bevezetésével csökkenteni a költségeket, és el lehet kerülni, hogy egyetlen operációs rendszert használjanak.”

Forrás:
S. Korean government to switch to Linux: ministry; Kim Arin; The Korean Herald; 2019. május 17.

Lengyelországban júniustól minden kórház gyógyítási statisztikája nyilvánosan elérhető lesz egy, új internetes portál segítségével

„Lengyelországban lehetővé teszik a betegeknek, hogy pontos adatok alapján összehasonlíthassák a kórházakat, mielőtt felkeresik valamelyiket.

Lengyelországban júniustól minden páciensnek lehetősége lesz arra, hogy mielőtt kórházba megy, ellenőriznie az adott intézmény gyógyítási statisztikáját – írta a Business Insider Polska. Ebben egy új internetes portál fogja segíteni, amelyet az egészségbiztosító (NFZ) indít…

Kezdetben mintegy 20 paramétert adnak majd meg, például azt, mennyi a betegek kórházi tartózkodásának átlagos ideje, vagy mennyi ideig tart egy-egy műtét. További információkat találhatnak majd a betegek a szem- és daganatos műtétek szövődményeiről.

Az adatbázis segítségével a páciensek összehasonlíthatják az egészségügyi intézményeket, az ennek alapján hozott döntéseik a kórházak igazgatóira és az orvosokra is hatással lehetnek. A lengyel egészségbiztosító a brit NHS Digitaltól vette a példát a reformhoz, amely időnként különleges jelentéseket készít az egészségügyi intézményekről.

A lengyel sajtó megemlíti, hogy az NFZ 2018 óta gyűjti a szürkehályog utáni esetleges szövődmények adatait. Akkor vezettek ugyanis be az ilyen beavatkozásokra vonatkozó normákat. Emellett elrendelték, hogy minden egészségügyi intézménynek minden beavatkozás után maximum két héten belül kontrollra kell hívniuk a beteget, és ennek eredményéről nyilvános adatbázist kell vezetniük.”

Forrás:
Bezzeg a lengyeleknél van kórházi reform; Barabás Júlia, 2019. május 18. szombat, 18:27

Nemzeti Névtér béta

„2019 május közepén elindult a Nemzeti Névtér szolgáltatás bétaverziója. Röviden összefoglaljuk, miért mondjuk azt, hogy még nem végleges a rendszer, illetve milyen munkákat kell még elvégeznünk, hogy élesben indulhasson el a szolgáltatás.

2019 május közepén elindult a Nemzeti Névtér szolgáltatás bétaverziója. A Nemzeti Névtér legfontosabb célkitűzése az, hogy egyértelműen azonosítsa a magyar kultúra dokumentumait, a kulturális dokumentumok létrehozóit, a magyar kultúra nevezetes helyszíneit, és ezáltal összekapcsolhatóvá és bejárhatóvá tegye a közgyűjtemények, a tudástermelő intézmények által kezelt kulturális adatbázisokat. A Nemzeti Névtér egy helyen teszi elérhetővé ezeket az adatokat, de a rendszer csak akkor teljesítheti be az alapvető funkcióját, ha a lokális, intézményi szintű kulturális adatbázisokat is összekötjük az országos platform adatbázisával. Ezt a tudástermelő és tudásközvetítő szakemberek együttes, összehangolt munkájával érhetjük el. Jelenleg három tulajdonnévtér van a Nemzeti Névtér rendszerében: a személynévtér, a testületi névtér és a földrajzi névtér, amelyekhez elkészült az ezek szerkesztését biztosító adminisztrációs rendszer is, amely biztosítja a szakmai kollaboráció lehetőségét.

Fontos azonban hangsúlyoznunk a szolgáltatás ’béta’ minősítését! Röviden összefoglaljuk, miért mondjuk azt, hogy még nem végleges a rendszer, illetve milyen munkákat kell még elvégeznünk, hogy élesben indulhasson el a szolgáltatás.

Az elmúlt években rengeteg adatot dolgoztunk be a rendszerbe, de az „éles” induláshoz még további adatgyarapító és adatgazdagító munkára van szükség. A közös munkához érdemes további (például a könyveket, filmeket, folyóiratokat azonosító) tulajdonnévtereket felállítani. Ugyancsak szükség van a közneveket tartalmazó tudásszervezési rendszerek (tezauruszok, osztályozási rendszerek) kezelésére, köznévterek felállítására, az ilyen rendszerek szerkesztését biztosító szerkesztőségi modulok kifejlesztésére. Ez a munka már megkezdődött, és ha a fejlesztés elkészül, a Nemzeti Névtér rendszerébe közneveket tartalmazó lexikonokat, értelmező szótárakat is be lehet kötni.

A szerkesztőségi rendszert is tesztelni kell, valós körülmények között, professzionális szakemberek közreműködésével, majd a visszajelzések alapján a rendszert úgy kell finomítanunk, hogy minél professzionálisabban szolgálhassa a közös munkát. A legjobb eredményt az hozhatja, ha a konzorciumi együttműködés kereteit maguk a tényleges szereplők véglegesítik. A Nemzeti Névtér működése konzorciumi keretek között képzelhető csak el, és az együttműködés szabályait az érintettek széles körének bevonásával kell kialakítani.

Fel kell állítani egy Névtérszerkesztőséget, amelynek napi feladata a Névtér adatainak szerkesztése lenne, valamint az együttműködő szakemberek munkájának irányítása, segítése.

Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Névtér adatait (szövegeket, képeket, táblázatokat, grafikonokat, térképeket) bármilyen más weboldalra is be lehessen ágyazni, hogy a magyar kultúra építőköveit, elemi egységeit (alapadatait) bárki, bármikor, bármilyen célra, könnyen „el tudja vinni”, fel tudja használni. Az intézményi szereplők közül – a közgyűjteményi szakértőkön túl – az oktatási és kutatási szférában dolgozók profitálhatnak leginkább a Nemzeti Névtér felállításából. Ám azt, hogy nekik milyen igényeik vannak saját munkájuk során, és azokat hogyan lehet kiszolgálni a Nemzeti Névtér segítségével, csak velük együttműködve lehet kidolgozni.”

Forrás:
Nemzeti Névtér béta; Nemzeti Névtér; 2019. május 13.

Informatika, távközlés, technika

5G teszthálózatot indítottak Győrben

„Magyarországon először mutattak be okostelefonon 5G-s videóhívást. A Telenor Magyarország 2019. május 15-én ötödik generációs (5G) mobil teszthálózatot indított Győrben. A Széchenyi István Egyetemen és Győr belvárosában kiépített rendszer helyszínválasztása nem véletlen: a telekommunikációs vállalat saját tesztjei mellett – Magyarországon elsőként – az egyetem mérnökhallgatói számára is rendelkezésére bocsátja a legújabb mobilhálózati technológiát.
Az 5G mobil technológia előnyei a korábbiaknál lényegesen nagyobb letöltési sávszélesség, a rendkívül alacsony válaszidő és a korábbiaknál nagyságrendekkel több eszköz egyidejű kiszolgálása.

A hálózati képességekre építő termékek és szolgáltatások kidolgozásának felgyorsítására írt alá együttműködési megállapodást a Telenor a győri Széchenyi István Egyetemmel. A felek az 5G technológia fontosságát szem előtt tartva közösen tesznek lépéseket azért, hogy a jövő mérnök-generációja a legmodernebb mobil technológián folytathassa kutatásait. Az 5G teszthálózat átadása és az együttműködés bejelentése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár és Jan Hanus, a Telenor Magyarország vezérigazgatója az átadott 5G teszthálózaton mutatta be a nyilvánosság számára Magyarország első, 5G-s okostelefonon zajló, 5G alapú videóhívását. A teszthálózat képességeinek érzékeltetésére egy sikeres 1,7 Gbps letöltési sebességet elérő tesztet hajtottak végre.

„Rendkívül fontos mérföldkőhöz érkezett a mobil távközlés Magyarországon. Bekapcsoltuk az első 5G egyetemi teszthálózatot Magyarországon, és azon lebonyolítottuk 5G-s okostelefonon az első magyarországi 5G videohívást. Az 5G hálózat lakossági használata néhány év múlva már mindennapos gyakorlat lesz. A mai esemény azt bizonyítja, hogy Magyarország felkészült a jövő kihívásaira. Az emberek egyre több okoskészüléket használnak, ezek jövőbeli működéséhez elengedhetetlen lesz egy jó minőségű stabil magyarországi 5G hálózat. Az a célunk, hogy a hazai 5G hálózat a világ legjobb hálózatai közé tartozzon, mert ennek köszönhetően az ország versenyképessége még tovább tudna erősödni” – mondta Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

„Hipernet hálózatunk minősége a világ élvonalába tartozik, az 5G technológiában rejlő lehetőségek megismerése pedig e színvonal hosszú távú megtartásához vezető következő lépés” – mondta Koller György, a Telenor Magyarország Műszaki vezérigazgató-helyettese. „A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan erős kapcsolatokat tart fenn az ipari szereplőkkel. Az intézmény távközlési hagyományai meghatározóak, így büszkék vagyunk arra, hogy az ország első 5G egyetemi teszthálózata Győrben valósult meg” – mondta el Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora.

„Győr és a Széchenyi István Egyetem dinamikus fejlődésének újabb állomásához érkeztünk. A ma aláírt együttműködési megállapodás azon az egyedülálló városi összefogáson alapszik, amelynek keretében az önkormányzat, az egyetem és a gazdasági élet szereplői közösen építik a jövőt Győrben. Győr és az innováció kéz a kézben járnak, ezért sem véletlen, hogy az 5G-re épülő kutatás-fejlesztésben is zászlóshajó szerepet kaptunk. A most induló projekt a jövőt képviseli a városban” – mondta Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere.”

Forrás:
5G teszthálózatot indítottak Győrben; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 15.

Kész a ZalaZone (zalaegerszegi járműipari tesztpálya) első üteme

„A kormányfő avatja fel az autonóm járművek tesztelésére alkalmas pályát.

Több eleme is megépült már a zalaegerszegi járműipari tesztpályának. A két éve folyó fejlesztésben többek közt autonóm járművek tesztelésére alkalmas városrészt is építettek. Júliusra elkészül a tesztpálya szomszédságában a hétszázmillió forint költséggel épülő kutatóközpont is.

Orbán Viktor kormányfő hétfőn adja át a ZalaZone zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemét. A 250 hektáron épülő beruházás két éve kezdődött. Már elkészült a központi épület, a fékrendszereket próbára tevő zóna és az okosautók mesterséges városnegyede is. Az összesen több mint negyvenmilliárd forintos fejlesztésben az önvezető autók egyre jelentősebb és a jövőben várhatóan még nagyobb szerepet kapó kutatási területének hazai infrastruktúráját alakítják ki. Az állami beruházást felügyelő kormánytisztviselők korábban hangsúlyozták: a világ legnagyobb húsz járműipari beszállítójából tizenöt jelen van Magyarországon, az épülő létesítmény iránt pedig jelentős az érdeklődés.

Hazánk Ausztriával és Szlovéniával partnerségben, a Zalaegerszeg–Graz–Maribor térségében kialakítandó nemzetközi közúti tesztfolyosó révén valós környezetben is segítheti a hálózatba kapcsolt és elektromos hajtású járművek fejlesztését – hangzott el korábban egy nemzetközi tudományos konferencián. A valós közúti körülmények közötti tesztelést infrastrukturális fejlesztések is segítik. A Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötését megteremtő M76-os út intelligens úthálózati elemekkel, szenzorokkal egészül ki. Tervben van az M7-es autópálya és a négysávosra bővülő M70-es autóút felszerelése is magas szintű kommunikációs eszközökkel.

Eközben bejelentették, hogy várhatóan júliusra elkészül a tesztpálya szomszédságában az a magánberuházásban, hétszázmillió forint költséggel épülő Smartfield kutatóközpont, ahol 135 embernek adnak majd munkát. Ez az első olyan magánerős beruházás, amely a tesztpályának köszönhetően indult, ráadásul magasan kvalifikált dolgozókra tart igényt. A 265 hektáros pálya mellett közvetlenül tízhektáros területen épül a jelenleg két épületrészből álló központ. A telek szomszédságában még 65 hektárnyi fejlesztési terület van, de már most jelentős a bel- és a külföldi érdeklődés. A Smartfield kutatóközpontot az autonóm közlekedéssel kapcsolatos zalaegerszegi kutatások fő helyszíneként képzelik el. A kétezer négyzetméteres, háromszintes épületben irodákat, laboratóriumokat, illetve műhelyeket alakítanak ki, majd adnak bérbe.”

Forrás:
Kész a ZalaZone első üteme; Magyar Nemzet; 2019. május 19.

Az Európai Unió harmonizálta a legnagyobb kapacitású 5G-s sávot

„Újabb, több ezer MHz-nyi spektrum használatára kiterjedően harmonizálta az alapvető műszaki feltételeket az Európai Bizottság, így a tagállamok jövőre a 26 GHz-es úttörő 5G-s sáv szabadon lévő vagy felszabaduló blokkjait is értékesíthetik majd a vezeték nélküli hálózatot építő távközlési szolgáltatók és más iparági szereplők számára.
Újabb lendületet adhat az 5G-s megoldások európai terjedésének az Európai Bizottság kedden kihirdetett végrehajtási határozata, mely a 24,25–27,5 GHz frekvenciasávnak (vagy 26 GHz-es sávnak) az Unión belüli, a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek általi elérhetőségére és hatékony használatára vonatkozó alapvető műszaki feltételeket harmonizálja. A 26 GHz-es sáv egyike az úgynevezett úttörő 5G-s sávoknak (a 700 MHz, a 3,6 GHz mellett), azaz kifejezetten alkalmas új generációs hálózatok kiépítésére – jóllehet az EU ez esetben sem írja elő kötelezően, hogy a spektrumot milyen technológiákhoz lehet használatba venni. A sáv emellett az úttörő 5G-s sávok közül messze a legnagyobb spektrumkapacitást kínálja.

Jövő márciusig kell lépni
A műszaki feltételek európai szintű harmonizálására elsősorban azért volt, illetve van szükség a legtöbb, telekommunikációs hálózatok által használt frekvenciákat illetően, mivel az előírások nélkül egyrészt nem feltétlenül lenne biztosított a polgári és nem polgári felhasználás zavartalan együttműködése, másrészt elősegíti, hogy az EU összes tagállamában megadott határidőig egységes műszaki feltételek mentén használatba vehessék az érdekeltek a sávot.

A végrehajtási határozat értelmében a tagállamoknak 2020. március 30-ig kell a határozatban szereplő műszaki feltételek mentén kijelölniük és rendelkezésre bocsátaniuk – nem kizárólagos jelleggel – a 26 GHz-es sávot. Az e sávban alkalmazott engedélyezési rendszertől függően a tagállamok felmérik, hogy szükség van-e további műszaki feltételek előírására a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek és a sávban működő más szolgálatok megfelelő együttes működésének biztosítása érdekében.

A határozat emellett előírja a tagállamok számára, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel (EEHK) összhangban 2020. december 31-ig lehetővé kell tenniük a 26 GHz-es frekvenciasáv legalább 1 GHz-es tartományának használatát az 5G-s hálózatok kiépítésének megkönnyítése érdekében, amennyiben egyértelműen igazolható, hogy van piaci kereslet, valamint nincs jelentős akadálya a meglévő felhasználók migrációjának és a sáv felszabadításának. Az EEHK azt is előírja, hogy a tagállamok által e követelmény alapján meghozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a rádióspektrum-határozat értelmében hozott műszaki végrehajtási intézkedésekben szereplő harmonizált feltételekkel.

Igény esetén
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a frekvencialicencek kiosztásáért felelős magyarországi hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megkezdheti az értékesítési folyamat előkészítését a vonatkozó sávban, amennyiben a felmérés alapján arra kereslet mutatkozik. A 26 GHz-es sáv elsősorban rendkívül rövid hatótávú, ugyanakkor nagy sávszélességű vezeték nélküli adatkapcsolat létesítésére alkalmas, ehhez az összeköttetéshez azonban közvetlen rálátás és megfelelő vételi viszonyok is szükségesek. Éppen ezért ezt a sávot szinte kizárólag fix-mobil helyettesítő rendszereknél használják, jellemzően az utolsó néhány méternyi kábelezést áthidalandó.

Az NMHH-nál jelenleg is zajlik a másik két úttörő 5G-s sáv pályáztatásának előkészítése: A hatóság korábban közölt tervei alapján a 700 MHz-es és 3,6 GHz-es sáv szabad blokkjait, illetve a 2,1 GHz-es és 2,6 GHz-es sáv szabad és rövidesen felszabaduló blokkjait egy eljárásban értékesíti majd, várhatóan az év közepén. A 700 MHz-es úttörő 5G-s sávban a szolgáltatás legkorábban jövő szeptemberben kezdődhet meg, az erre a sávra vonatkozó, szintén uniós szinten meghatározott egységes spektrumharmonizációs előírások értelmében ekkor vonul ki ugyanis az UHF sáv felső részéből a digitális földfelszíni műsorszórás.”

Forrás:
Harmonizálta az EU a legnagyobb kapacitású 5G-s sávot; Koi Tamás; HWSW.hu; 2019. május 17.
A Bizottság (EU) 2019/784 végrehajtási határozata (2019. május 14.) a 24,25–27,5 GHz frekvenciasávnak az Unión belül vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek számára történő harmonizálásáról (az értesítés a C(2019) 3450. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg.); EUR-lex; 2019. május 14.
A Bizottság (EU) 2019/785 végrehajtási határozata (2019. május 14.) az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára szolgáló rádióspektrum Unión belüli harmonizációjáról és a 2007/131/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2019) 3461. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg.); EUR-lex; 2019. május 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elektromobilitás, pénzügyi innováció és digitális diplomácia – megtartotta éves konferenciáját a Milton Friedman Egyetem

„Az eddigi hagyományoknak megfelelően idén is a versenyképesség témakörében tartotta éves konferenciáját a Milton Friedman Egyetem. A 2019-es konferencia alkalmával az elektromobilitás, a pénzügyi innováció és a digitális diplomácia mellett az oktatás és a tudásmenedzsment aktuális kihívásainak, valamint összefüggéseinek megvitatására került sor elismert kormányzati és gazdasági szakértők részvételével és a tudomány képviselőivel. A konferencia fővédnökeként Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tartotta a nyitó előadást.

A Milton Friedman Egyetem éves konferenciája arra az elképzelésre épült, hogy a jövő gazdasági fejlődését alapvetően befolyásolja az innováció és az oktatás szoros kapcsolata, valamint az állami, gazdasági és oktatási szektor sikeres együttműködése. Ezért a tavalyi évben az Állami Számvevőszék, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Közgazdasági Társaság védnökségével szervezett Versenyképesség 2018 konferencián egyaránt helyet kaptak a tudomány képviselői, valamint a gyakorlati tapasztalataikat megosztó állami, hatósági vezetők prezentációi is, akik mindannyian hangsúlyozták a digitalizáció jelentőségét a versenyképesség növelésében. A tavalyi rendezvény nyitó előadását a konferencia díszvendége, Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter tartotta, aki hangsúlyozta, mind a kis- és középvállalkozások által foglalkoztatottak képzésének, mind a szakképzésnek, mind pedig a felsőoktatásnak kiemelt szerepe van az ország versenyképességének javításában.

Az ide konferenciát Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem megbízott rektora nyitotta meg, aki elmondta, hogy „Immár második alkalommal rendezzük meg a Versenyképesség konferenciát. A rendezvénysorozat, amelyet évről évre szervezünk, kifejezi az egyetem megújuló brandjét. Az első alkalommal a konferencia a versenyképességet, illetve a tudásközösséget helyezte középpontba, az idei konferencia fő témái pedig az elektromobilitás, pénzügyi innováció, valamint digitális diplomácia. Nagy öröm számomra, hogy a Milton Friedman Egyetem és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai megállapodást köt. A két fél közösen dolgozik okos megoldások kialakításán, amelyeknek köszönhetően a Milton Friedman Egyetem hallgatói számára a digitalizáció és innováció minél szélesebb körben elérhetővé válik.”

A rendezvény nyitóelőadását Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tartotta, aki az állami cégek szerepét tekintette át a versenyképesség és innováció szolgálatában. Előadásában kiemelte, hogy „A versenyképesség és innováció ugyanolyan fontos és kiemelt szerepet kap az állami szférában is. Digitalizáció nélkül az állami vállalatok – még azok is, akik jelenleg az élen állnak – elveszíthetik versenyképességüket.”

Kóbor György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója az energetika jövőjét elemezve megállapította a legfontosabb innovációs irányokat. Elmondása szerint a megváltozott piaci és technológiai környezet, illetve az átalakult felhasználási szokások miatt minden eddiginél fontosabb, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk reagálni az új kihívásokra. Az energetikai nagyvállalatok számára a siker zálogát a folyamatos innováció, a digitalizáció, és a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások fejlesztése jelentik.

Ezt követően Szatmári Péter rektor és Kóbor György elnök-vezérigazgató stratégiai megállapodást írtak alá az okos megoldások, az E-mobilitás, a fintech innováció és az informatikai biztonság fejlesztéséről, informatikai szakmérnökök képzéséről, illetve a duális képzés kiépítéséről az Egyetem és az MVM Zrt. között.
A konferencia második szekcióját Nagy Gergely, az OTP Bank Nyrt. ügyvezető igazgató-helyettese nyitotta meg, aki előadásában hangsúlyozta, hogy ugyan a bankrendszerről nem feltétlenül az innováció jut mindenkinek az eszébe, azonban ahhoz, hogy a bankok lépést tarthassanak a fejlődéssel és az igényeket kiszolgáljak, elkerülhetetlen számukra is a digitalizáció és az innováció. Az OTP Bank Nyrt. éppen ezért folyamatosan fejleszti szolgáltatásait és nyitotta meg 2018-ban az első innovációs bankfiókját az Árkád bevásárlóközpontban. Továbbá kiemelte annak fontosságát, hogy ezekre a fejlődésekre, a digitalizációra a szabályozói környezetnek is reagálni kell.

Czeglédi Tamás, a Blockchaineum Group stratégiai igazgatója az oktatásról, mint stratégiai fegyverről beszélt, ezen belül kiemelte, hogy az innovatív technológiákért folytatott harcban először meg kell ismernünk a feltételeket. A technológia fejlődésének megismerésére és megértésére nem sok időnk van, éppen ezért jelenleg csak drasztikus válaszokat lehet adni. Vannak, akik negatív jövőképet látnak, míg mások a technológia fejlődésének pozitív hozadékait gondolják erősebbnek.

Pintér Róbert, a BCE adjunktusa, kutatásvezető az autózás és a vezetés vonatkozásában mutatott rá a technológiai, gazdasági és társadalmi összefüggésekre, hangsúlyozta, hogy „a jövő függ attól, hogy ki vezérli az innovációt az autóiparban: a tradicionális autó gyártók és beszállítóik vagy az olyan új szereplők, mint a Tesla vagy az Uber. Továbbá, az önvezető autók bevezetése számos következményt hoz magával, előreláthatólag a vezetés, mint szakma el fog tűnni.”

Mihalik Judit és Nyáry Gábor, a Milton Friedman Egyetem oktatói a mesterséges intelligencia és digitális technológia témakörét járták körbe a diplomácia és az oktatás vonatkozásában. Mihalik Judit kiemelte, hogy „a munkaerőpiac, illetve az elvárások is megváltoztak az utóbbi években, ezért fontos megértenünk a mostani trendeket, megismernünk, hogy többek közt, hogy mi is az az ipar 4.0, az adatvezérelt HR, vagy éppen a digitális lábnyom elemzés. Fontos, hogy választ keressünk már az oktatás folyamán a számunkra fontos kérdésekre.” Nyáry Gábor előadásában hangsúlyozta, hogy amikor a diplomácia digitalizációjáról beszélünk először fontos, hogy lássuk, hogy mik azok a funkciók, amikhez illeszthetjük a fejlesztéseket.

Az esemény végén Szűts Zoltán (Milton), Nyári Gábor (Milton) és Mihalik Judit (Milton), Csótó Mihály moderátor vezetésével az Információs Társadalom 2018-as évfolyamát mutatták be. Továbbá az oktatás modernizációjával kapcsolatos kérdéseket vitattak meg, valamint szó esett a mesterséges intelligenciáról és a közösségi média szerepéről a mindennapokban.”

Forrás:
Versenyképesség 2019: megtartotta éves konferenciáját a Milton Friedman Egyetem; Trade magazin; 2019. május 14.

Az innováció a 21. század üzemanyaga – beszámoló az „Innovatív megoldások a vállalati versenyképesség fokozásáért” konferenciáról

„A május 14-én megrendezett Jövő gazdasága a digitális világban című konferencián a vállalati innováció nyújtotta lehetőségek rejtelmeiben mélyültek el a részvevők. A Lechner Tudásközpontot Dr. Sik András, a térbeli szolgáltatások igazgatója képviselte „Épített környezetünk téradatainak kezelése” című előadásával.

A Belügyminisztérium Márványaulája adott otthont május 14-én az „Innovatív megoldások a vállalati versenyképesség fokozásáért” konferenciának. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén a résztvevők a kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlen tudás és innováció jelentőségéről, annak a gazdaságban betöltött szerepéről hallhattak előadásokat.

Dr. Birkner Zoltán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a 25 állomásos országjáró roadshow eredményeit és a 2030-ig kitűzött célokat mutatta be. Rákossy Balázs, az Európai Uniós források felhasználásáért felelős államtitkára „Mit tesz Magyarország az innovatív gazdasági struktúra fejlesztéséért?” címmel tartott előadásában a 2010 utáni sikeres gazdaságpolitikai fordulatokat részleteibe avatta be a hallgatóságot, melynek három fő pillére a kedvező üzleti környezet, a munkavállalás ösztönzése és a családok támogatása. Az innovatív vállalati környezet és az oktatás jelentőségére hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Zéman Zoltán, a különböző szektorok technológiái mellett a megfelelő jogszabályi környezetre és a felgyorsult információáramlásra is kitért.

Kerekes Antal a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa az innováció sokrétűségére mellett cégük saját felmérésének eredményeit ismertette. Az iparágak folyamatos változása miatt a vállatoknak szükséges az innovációt más cégektől eltanulni, vagy magunknak kell erőforrásokat ráfordítani a fejlesztésekre. Ahogy előadásában is hangoztatta „Az innováció kifizetődő és üzleti sikert garantál”. Várnagy Priszcilla a Be-novative cégvezetője nemzetközi példákon keresztül ismertette az innováció rögös útját, melyen gyakran kisebb bukások és kísérletezések vezetnek el a sikerig, emellett kiemelte a kollektív kreativitás fontosságát is.

Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója az „Épített környezetünk téradatainak kezelése – innovatív utakon az élhető és okos városok felé” című előadásában mutatta be az épített és természeti környezet téradatainak sokrétű felhasználási lehetőségét. A legtöbb esetben ingyenesen, bárki számára elérhető adatbázisokból rengeteg információ érhető el, melyeket akár üzleti célú döntések megalapozására is fel lehet használni. Az előadásban a Lechner Tudásközpont országos nyilvántartásaiban és alkalmazásaiban (többek között e-közmű, E-TÉR, TeIR) rejlő hasznos adatok mellett Dr. Sik András néhány készülő projektbe is beavatta a hallgatóságot, példaként említve a digitális városmodellek előállítását, illetve az e-közmű rendszer kivitelezés-támogató modulját, ami kiterjesztett valóság technológiával lesz képes megjeleníteni a felszín alatti vezetékhálózatokat.”

Forrás:
Az innováció a 21. század üzemanyaga; Lechner Tudásközpont; 2019. május 16.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 20.

Fegyverszünet a digitális diplomáciai háborúban? Moszkva megállapodást javasol
Évek óta, egészen pontosan a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány komolyra fordulása óta, a nemzetközi közbeszéd állandó eleme lett az orosz manipulációkra, online dezinformációra, a kiberterekben történő orosz „belepiszkálásra” történő hivatkozás. Röviden tehát az, hogy Oroszország (méghozzá állami szervezetein keresztül) aktívan beavatkozik az Egyesült Államok (és az azóta eltelt időszakban gyakorlatilag minden más, valamilyen választást tartó nyugati állam) belügyeibe.

Noha tényszerű bizonyítékokat ezzel kapcsolatban nem tártak a nemzetközi közvélemény elé, a vád mégis jelentősen mérgezte, nehezítette az egyébként is feszültté váló viszonyt a geopolitika nagy riválisai között. Sokan úgy fogalmaztak, hogy az új hidegháború már javában folyik – méghozzá az információs hadszíntéren. Ebben a helyzetben új, és minden szempontból érdekes elemet jelent, egy a napokban tett bejelentés, ha úgy tetszik: ajánlat.

Oroszország megállapodást javasolt Washingtonnak az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozásról – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. „Készek vagyunk megkötni egy írásos megállapodást az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozásról, amiről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szólt Mike Pomeo amerikai külügyminiszternek” – hangoztatta Rjabkov. Korai volna még „mézeshetekről” ábrándozni, ugyanakkor ez egy fontos lépés lehetne a mélyponton levő viszony normalizálása felé.

Beszámolója szerint Pompeo Szocsiban tett keddi látogatásakor az orosz fél ismételten felajánlotta, lehetőséget nyújt amerikai szakembereknek arra, hogy megállapítsák: milyen alapja lehet az Egyesült Államoknak az állítólagosan, az internet segítségével elkövetett, „rosszindulatú befolyással” kapcsolatos kifogásainak. A helyettes tárcavezető szerint Oroszországot az Egyesült Államok belügyeibe való beavatkozással megvádolni „az elmúlt évek legrosszabb módszere volt” az amerikai diplomácia részéről. Ennek ellenére az orosz diplomácia kész az elmozdulásra; ahogy Rjabkov fogalmazott: kitettük az asztalra valamennyi konkrét javaslatunkat ebben az ügyben. Érdekes mozzanat egyébként az is, hogy az orosz külügyminiszter-helyettes megerősítette: szakemberek, köztük a titkosszolgálatok technikai szakértőinek vizsgálódását is készek lehetővé tenni a beavatkozással kapcsolatos vádak kivizsgálására. Ilyen értelemben a felvetést aligha lehet egyszerű „kommunikációs légballonnak” tekinteni.

Érdemes egyébként azt is felidézni: Oroszország már tett egy lényegében hasonló javaslatot, az információs háborúskodás teljes elszabadulásának megakadályozására. 2017 nyarán, az USA időközi választási időszakának közeledtével, de még jókora rátartással, magas rangú orosz külügyi delegáció érkezett Washingtonba azzal a tervezettel, hogy a két nagyhatalom kössön egyfajta „fegyverszünetet” a belügyekbe való beavatkozás új csúcsterepének számító kibertérben. Akkoriban amerikai kiberbiztonsági szakértők, az elnökválasztási kampány tapasztalatainak elemzése nyomán úgy vélték: az USA aligha tehet valamit az orosz online „interferenciák” kivédésére. Amerika tehát nagyon is jól járt volna egy ilyen fegyverszünettel. Érdekes mozzanat ugyanakkor, hogy szakértők úgy vélték: akkoriban az orosz állami vezetők is bizonytalannak érezték pozíciójukat a digitális térben; az amerikai „színes forradalmi” „regime change” törekvéseket az ország belpolitikai rendszerének megváltoztatására komoly fenyegetésként értékelték, és maguk is tartottak az USA „kiber csapásaitól”. A megállapodás tehát potenciálisan mindkét fél számára előnyöket kínált volna. Az USA Külügyminisztériumának vezetői azonban elutasították a megegyezési javaslatot. Ahogy egyikük a hírek szerint fogalmazott: „azt mondtuk az oroszoknak, hogy köszönjük, de most nem aktuális”.
A nagy kérdés, hogy úgy vélekednek-e most az USA diplomáciájának irányítói, hogy azóta megérett már egy ilyen kölcsönös fegyvernyugvásra a helyzet.
Рябков: Россия предлагает США заключить документ о невмешательстве в дела друг друга; ТАСС; 2019. május 16.
Moszkva megállapodást javasolt Washingtonnak; Mandiner/MTI; 2019. május 16.
No Deal. How Secret Talks with Russia to Prevent Election Meddling Collapsed; John Hudson; Buzzfeed News; 2017. december 8

A portugál kereskedelmi diplomácia digitális zászlóshajója közel nézetből
A múlt hónap végén számoltunk be a portugál kereskedelemdiplomácia új „csúcstechnikájáról”. A „Portugal Exporta”, azaz a „Portugália Exportál” elnevezésű online portál a 21. századi diplomácia egyik különálló, de egyre fontosabbnak számító szegmensét, a gazdaságdiplomáciát emeli a tervek szerint új szintre. A külügyi szolgálatok kereskedelemfejlesztő és –támogató szerepéről viszonylag ritkán hallani a digitális diplomácia összefüggésében. Az új fejlesztés tehát már ezért is joggal tarthat számot a figyelmünkre. A fejlesztés részleteiről, a térség kereskedelemfejlesztő szervezetei számára is hasznosítható tanulságairól a portugál kereskedelemfejlesztő szervezet budapesti irodájának vezetője adott az eGov Hírlevél olvasóinak további bepillantást.
Joaquim Pimpao, az egyébként magyarul kiválóan beszélő portugál diplomata, mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet: a gazdaságdiplomácia, a kereskedelem expanziójának támogatása nem csak a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium filozófiájában szerepel kiemelt helyen. A gazdaságdiplomácia a portugál külügyi szervezetben is kezdettől megkülönböztetett figyelmet élvez. A Minisztérium alárendeltségébe tartozó Beruházási- és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (az AICEP) széles, és dinamikusan fejlődő nemzetközi hálózattal igyekszik szolgálni Portugália gazdasági kapcsolatépítését. Ugyanakkor a most elindított online fejlesztések nem a véletlen szülöttei: az AICEP hálózat életében, a fiatal és dinamikus technológiai szakember, Luis Castro Henriques elnöki kinevezésével a digitalizáció elkötelezett híve került a szervezet élére. A most induló online fejlesztések valójában egy átgondolt, hosszú távú Digitális Stratégiába illeszkednek. A technológiai fejlesztésekkel elérendő cél világos és közérthető: néhány éven belül legalább duplájára növelni az exporttevékenységekbe rendszeresen bekapcsolódó portugál vállalati kört. Jelenleg, a gazdaságstatisztikai adatok szerint, nagyjából 44 ezer portugál vállalat állít elő külforgalmazásra alkalmas terméket vagy szolgáltatást. Ugyanakkor az AICEP hálózata ma legfeljebb 15 ezer rendszeresen exportáló ügyfelet mondhat magáénak. A növekedésre tehát bőven van még tartalék. A Digitális Stratégiában felvázolt intézkedés csomagtól azt várják a portugál diplomáciai irányítói, hogy ezt a jelentékeny exportnövekedést a 21. századi technológia segít majd megvalósítani – ráadásul a működési költségek számottevő növelése nélkül.

A Digitális Stratégiában előirányzott exportfejlesztési és támogató ökoszisztéma első eleme mutatkozott be immár élesben a múlt hónap végén. A Portugal Exporta webhelyen mi is körülnéztünk, de az igazi érdekességekhez jól jött a budapesti AICEP-vezető segítsége. Természetesen a nyilvános felület is érdekes és fontos információkat szolgáltat a portugál export törekvésekről, de az igazi újdonságot a másik, zárt és jelszóval védett felület jelenti. Ide az exportban érdekelt vállalatok regisztrálhatnak. A rendszerbe történő felvételkor megadott adatok alapján a rendszer – Mesterséges Intelligencia megoldásaira támaszkodva – a konkrét vállalathoz igazított kapacitás- és exportlehetőség elemzés nyomán, egyéni külpiaci forgalmazási stratégiát, illetve konkrét export tervet dolgoz ki. A rendszer egyszerű, könnyen kezelhető felülete révén egyfajta „önkiszolgáló” tanácsadóként működik. Ugyanakkor az adott vállalat lehetőségeinek és exporttervének elemzésében, egy adott ponton, az AICEP-szervezet szakképzett tanácsadói is belefolynak. A platform tehát, miközben a big datán, és a gépi tanuláson alapuló MI megoldásaival nagymértékben automatizálja az exporttanácsadási-export támogatási folyamatot, ugyanakkor természetesen nem váltja ki teljesen az emberi szakértelmet sem.

Az új digitális exporttámogató platform ma még kevés ügyfelet szolgál ki, ami nem véletlen. Az MI algoritmusok egyelőre csupán a cipőiparra vonatkozó adattömeg feldolgozása nyomán tudnak a konkrét ipari jelentkezőknek exportfejlesztési támogatást biztosítani. Pimpao tanácsos úr kiemeli: fontosnak tartották a lépcsőzetes építkezést. Induljon el a rendszer egy adott iparágra fókuszálva, és menet közben kapcsolnak majd hozzá (az adott iparágra vonatkozó big data gépi tanultatása nyomán) újabb szektorokat. A terv egyébként ambiciózus (talán egy kicsit túlzottan is az): az év végéig fel akarják vinni a lakástextilipar, a bútoripar, a borászat és a teljes ruházati ipar adattömegét, lefedve így a portugál exportképes termelés jókora hányadát.

A rendszer fejlesztése ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, „horizontális értelemben” is folyik. Magyarán, az export támogatási digitális ökoszisztéma újabb elemeit indítják majd útnak az elkövetkező hónapokban. A tempó pedig elég feszes. Júliusban tervezik átadni a rendszer egy másik pillérét, az exporttevékenységekre fókuszáló elektronikus piacteret. Ősszel újabb elem kezdi meg működését: a szervezet belső zsargonjában csak „AICEP Tinder”-nek nevezett újabb felület a potenciális exportpartnerek (szállítók, forgalmazók) „párkeresésében” kíván majd hatékony online segítséget nyújtani, november hónaptól. Jövő januárban pedig, és ez nagy falat lesz, indul az AICEP digitális ökoszisztémájának nagyágyúja: a „Befektetés Optimizáló Portál”. Ez a nagy beruházási projektekre összpontosít, és elsősorban a (fizikai, infrastrukturális, demográfiai, pénzügyi) szempontból megfelelő beruházási helyszínek azonosításában, kiválasztásában nyújt majd támogatást a külföldi partnereknek.
Portugal Exporta exporttámogató portál

A kínai digitális diplomácia meglepetésszerű ellentámadása – egyelőre csak a tévében
A CCTV6-os csatorna, Kína vezető tévétársaságának mozi csatornája az ország közösségi média közösségeinek élénk figyelmébe került. A csatorna ugyanis, eredeti műsortervét megváltoztatva, Amerika-ellenes játékfilmeket kezdett sugározni – és három napig abba sem hagyták a sort. Szakértők egyöntetűen úgy vélekednek, hogy itt nincs szó véletlenről: valójában az USA és Kína közötti kereskedelmi háború elmérgesedését kísérő digitális közdiplomáciai offenzívának lehetünk tanúi. Az egyébként külön érdekesség, hogy valamennyi filmalkotás a hidegháború idején készült: a Hős fiak és lányok 1964-ben, a Shangganling-hegyi csata 1954-ben és a sort záró Meglepetésszerű támadás is 1960-ban került ki a filmgyárból. Ami persze arra is utal: ebben a témában (és főleg ebben a harcias szellemben) már jó néhány évtizede nem gondolkodtak a kínai tömegkultúra tervezői.
Most viszont gondolkodnak, ráadásul nem csak a filmkészítésért felelős állami hivatalnokok. A legnépszerűbb kínai közösségi platform, a Weibo szakavatott figyelői egyértelműen hangsúlyozzák: az elmúlt héten jól érzékelhetően erősödött az Amerika-ellenes hangnem a kínai állami tájékoztatási eszközök szinte teljes spektrumában. És ennek nyomán a kínai közösségi média hálózataiban is futótűzként terjedt az Amerikával szembeni kemény kiállás mottója: „Tárgyalni akartok? Tárgyaljunk! Harcolni akartok? Akkor legyen az! Keménykedni akartok? Azt verjétek ki a fejetekből!”

A most hírtelen újra felkapott tévéfilmek egyébként az USA-val szembeszálló, és Észak-Koreát támogató kínai háborús szerepvállalás heroikus témáit állítják a középpontba. Az alkotások, a kor szokásának és közízlésének megfelelően, meglehetősen sematikusak, egysíkúak – és erősen propagandisztikusak. Mostani bemutatásuk minden esetre élénk vitákat generált az online közösségi terekben. Akadnak, akik úgy vélik, az ilyen direkt propaganda (ahogy fogalmaznak, az „agymosás”) inkább ellenkező hatást vált ki. Ugyanakkor a kommentelők többsége kifejezetten támogatja ezeknek a filmeknek a bemutatását. A hazafias attitűd az egyik érv, ugyanakkor nagyon sokan kortörténeti emléknek tekintik ezeket a filmalkotásokat. Úgy tűnik tehát: a közönség – ahogy a világban másutt is – szereti látni a múltját, szereti látni a hajdani filmjeit. Kínában is.
Surprise Attack. CCTV6 Unexpectedly Airs Anti-American Movies as China-US Trade War Intensifies; Whats on Weibo; 2019. május 18.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. május 13-május 17.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Speciális hardver eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.27.
Interakciókhoz és virtuális valósághoz szükséges speciális hardver eszközök adásvételi szerződés alapján történő beszerzése a közbeszerzési dokumentációban szereplő részletes műszaki specifikáció alapján.
Mozgás- és mélységérzékelés hardver eszközei
VR technológia hardver eszközei
Speciális egyedi technológiák hardver eszközei
Lásd bővebben

Digitális kábeltelevízió fejállomás üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.27.
Digitális kábeltelevízió fejállomás üzemeltetésének támogatása és javítása egyes részei az alábbi részek szerint:
1. rész: Vállalkozási szerződés digitális kábeltelevízió fejállomás üzemeltetésének támogatása és átalánydíjas karbantartása tárgyban
2. rész: Vállalkozási keretszerződés digitális kábeltelevízió fejállomás és kapcsolódó mérési eszközök eseti javítása tárgyban
3. rész: Vállalkozási keretszerződés digitális kábeltelevízió fejállomás üzemeltetésének támogatása és mérnöki támogatás nyújtása tárgyban
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/90
Közzététel dátuma: 2019.05.13.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
„IT aktív eszközök beszerzése”
„IT aktív eszközök beszerzése” tárgyú keretmegállapodás keretében IT aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások megrendelése az alábbi tárgyban és mennyiségben:
LAN eszközök, switchek, média konverterek, wi-fi eszközök, UPS-ek, tűzfalak és IPS-ek, ITSM és rendszerfelügyeleti eszközök, valamint egyéb IT aktív eszközök, valamint kapcsolódó szolgáltatások (support, üzembehelyezés, programozás, beállítás, tesztelés, mérés, betanítás, mérnöki szolgáltatások) beszerzése, maximálisan 750.000.000 Ft keretösszeg kimerüléséig.
A Liget Budapest projekthez tartozó területen hozzávetőlegesen:
– 75 db 48 portos POE+ switch vagy azzal egyenértékűport kapacitás,
– 3000 IT végpont,
– 350 WiFi AP.
– 3 db wifi kontroller,
– IT menedzsment rendszer,
– végpont védelmi rendszer.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 750.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Könyvvizsgálói feladatok ellátása 2019. üzleti év.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/90
Közzététel dátuma: 2019.05.13.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Poszeidon terméktámogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/90
Közzététel dátuma: 2019.05.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Jogszabálykövetési és support szolgáltatások 2019. december 31-ig: 1 db beszerzési csomag
Igény szerinti módosítási, támogatási feladatok ellátása 2019. december 31-ig: 350 óra (keret)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.780.000,- Ft
Lásd bővebben

MTVA meglévő központi Evertz videorouter supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/90
Közzététel dátuma: 2019.05.13.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Studiotech Hungary Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.050.950,- Ft
Lásd bővebben

Külső szakértői keretmegállapodás – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/91
Közzététel dátuma: 2019.05.14.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
A közbeszerzési eljárás keretmegállapodás megkötésére irányul, mérlegképes könyvelői vagy könyvvizsgálói végzettségű kompetenciákat igénylő számvevőszéki ellenőrzési tevékenység ellátására egyéb külső szakértőként.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 277.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/91
Közzététel dátuma: 2019.05.14.
Ajánlatkérő: Pest Megyei Kormányhivatal
Teljesítés helye: 1141 Budapest, Komócsy u. 17-19.
Nyertes ajánlattevő: RoyRoyal D. Kft.
A Pest Megyei Kormányhivatal, 1141 Budapest, Komócsy u. 17-19. szám alatti épületének első emeletén kerül kialakításra a szerverterem, jelenleg két különálló helyiségből. Az alakítással érintett terület nagysága 27,30 m2. A szerver helyiség kialakítása tervezést és kivitelezést foglal magába. A közbeszerzés tárgya nem építési engedélyköteles.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 144.933.948,- Ft
Lásd bővebben

Földmérési szolgáltatások 5 részterület eredménye
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/92
Közzététel dátuma: 2019.05.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Hungarogeo Geodéziai és Geoinformatikai Kft.; ALBA GEOTRADE Fővállalkozó, Tervező és Földmérő Zrt.; Geodézia Kelet Zrt.; Pécsi Geodéziai és Térképészeti Korlátolt Felelősségű Társaság; Geodéziai és Térképészeti Zrt.
Vállalkozási szerződés a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII.31.) Korm. rendeletben foglalt földmérési munkák végzésére 5 rész-ajánlattételi területen.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 49.017.520,- Ft
Lásd bővebben

„A” típusú biztonsági okmányok előállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/92
Közzététel dátuma: 2019.05.15.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Ajánlatkérő (a továbbiakban: AK)…„A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányokat kíván gyártatni jelen közbeszerzési eljárás keretében.
1. Az „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok fajtái:
2. Gépjárművezetői képesítési igazolvány
3. Vasúti járművezetői igazolvány
4. Nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány
5. Belvízi hajóvezetői bizonyítvány
6. Tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány
Az AT által biztosított nyilvántartó rendszernek (továbbiakban: Rendszer) az alábbi közigazgatási feladatok informatikai megvalósítását kell ellátnia:
* szerepkörök szerint elkülönített funkciók
* eljárási szabályok szerinti működés
* eljárási folyamatok informatikai támogatása
* központi igénylés és kártyanyilvántartás létrehozása, karbantartása
* a nyilvántartás közhitelességének biztosítása.
A Rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az 1. pontban felsorolt okmányok igénylésének fogadását, nyilvántartását és a kártyák életútjának követését biztosítani tudja. A Rendszertől elvárt a szerződés hatálya alatt a visszafelé történő adatkapcsolat kialakítása.
3.b) A Szigorú számadású kártyákkal kapcsolatosan az alábbi műveletek elvégzését kell biztosítania a Rendszernek a felhasználók számára:
* biankó kártya adatok nyilvántartása
* okmány igénylésének nyilvántartása
* gyártás vezérlő funkciók
* megszemélyesített kártyák nyilvántartása
* kártya életút követés
* selejtezés támogatása
* statisztikák, kártya kiállítási tevékenység mennyiségi adatszolgáltatása, kontrolling feladatok támogatása.
A keretösszeg 97.100 db okmány árának megfelelő összeg, Ajánlatkérő legalább a teljes keretösszeg 70 %-a erejéig vállal lehívási kötelezettséget azzal, hogy várhatóan, Ajánlatkérő indikatív becslése alapján a 2018. évi előirányzat terhére 25.900 db, a 2019. évi előirányzat terhére 47.200 db, míg a 2020. évi előirányzat terhére 24.000 db okmány kerül megrendelésre.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 396.786.000,- Ft
Lásd bővebben

MTVA L-BAND MATRIX cseréje
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/92
Közzététel dátuma: 2019.05.15.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Studiotech Hungary Kereskedelmi Kft.
Adásvételi szerződés keretében az MTVA tulajdonában álló és általa üzemeltetett L-BAND matrix cseréje
A beszerzendő új matrixnak bemeneti oldalon 80 db műholdantennáról érkező L sávú jelet kell fogadnia és ezeket 48 kimenetre – bármelyik bemenetet bármelyik kimenetre illetve ugyanazt a bemenetet tetszőleges számú kimenetre párhuzamosan is – továbbítani.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.437.710,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/92
Közzététel dátuma: 2019.05.15.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: IP Systems Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Astron Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Az ajánlatkérő a közbeszerzéssel a Földgáz Piacfelügyeleti Alkalmazás (REG-IP) megnevezésű hivatali szakrendszere támogatását (supportját) biztosítja a közbeszerzési szerződés megkötését követő naptól kezdődően 2 (azaz kettő) évre. A támogatási szolgáltatások felölelik a bejelentések fogadására történő rendelkezésre állást (ügyfélszolgálat, hibajegy-kezelő rendszer), az alkalmazás működése során jelentkező hibák működési elégtelenségek elhárítását, és a rendszeres helyszíni rendelkezésre állást (átalánydíjas szolgáltatások), továbbá – a közbeszerzési szerződésben megállapított évi 192 (azaz százkilencvenkettő) munkaóra fejlesztési keret terhére történő elszámolás mellett – a szükséges szoftverjavítások elvégzését, az alkalmazás jogszabálykövetését.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.680.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Dimension Data Magyarország Kft
Tűzfal és tartalomszűrő rendszerek követése, támogatása
1. rész Tűzfal és FireEye rendszer követése, támogatása
2. rész Tartalomszűrők támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 183.967.760,- Ft
Lásd bővebben

MNB CASIR támogatás és szoftverfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MNB Integrált Statisztikai Információs Rendszerének (CASIR) támogatási és szoftverfejlesztési szolgáltatása KBF598/2018
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 522.158.400,- Ft
Lásd bővebben

Creston rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: AVmax Rendszertechnika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Creston rendszer fejlesztése adásvételi szerződés keretében: az előadó- és szemináriumi termek és az intézeti könyvtárak audiovizuális rendszereinek megújítása, korszerűbb technológia kiépítése az oktatás magasabb szintű kiszolgálása érdekében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.114.500,- Ft
Lásd bővebben

SECAP – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Tapolca Város Önkormányzata; Balatonfüred Város Önkormányzata; Ajka Város Önkormányzata; Pápa Város Önkormányzata; Várpalota Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kf
Elnevezés: Városi Fenntartható Energia és Klíma akciótervek (Veszprém megye városai számára:)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.950.000,- Ft
Lásd bővebben
(Lásd még: SECAP – a települések fenntartható fejlődésének záloga)

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/94
Közzététel dátuma: 2019.05.17.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ISG Personalmanagement Kft.; Karrier Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Arthur Hunt Személyzeti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Megbízási szerződés a HungaroControl Zrt. részére történő kiválasztási folyamat külső támogatására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 48.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MH Objektumok alhálózatainak javítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/94
Közzététel dátuma: 2019.05.17.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Signal Telefontechnika Kft.
Vállalkozási keretszerződés / Objektumok alhálózatainak javítása (A Magyar Honvédség távközlési és informatikai gyengeáramú alrendszereinek javítási és átalakítási (áthelyezési) munkálatai)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 47.244.094,- Ft
Lásd bővebben

IKT eszközök beszerzése – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/94
Közzététel dátuma: 2019.05.17.
Ajánlatkérő: Bajai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ; Leg-Oktat Kft.
Adásvételi szerződés keretében IKT eszközök beszerzése az EFOP-3.2.3-17-2017-00036 azonosító számú pályázathoz
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 23.820.050,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/94
Közzététel dátuma: 2019.05.17.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Monguz Információtechnológiai Kft.
Kutatási infrastruktúra EFOP-3.6.2-16-2017-00007
Vállalkozási szerződés keretében kutatási infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése Kvantitatív adatelemző és kiértékelő szoftverfejlesztés, online alkalmazásokkal; adatbázisok építése, a kutatás kvalitatív adatainak rögzítésére, megjelenítésére alkalmas szoftver fejlesztése, online verzió szerinti megjelenítésben Teljesítés szakaszai:
1. szakasz: Portál, repozitórium és discovery szoftver fejlesztés, adatbázisépítés és az ehhez szükséges 6 havi felhõ platform bérlet
2. szakasz: Az elkészült rendszer 9 havi üzemeltetése, felügyelete és a szükséges felhõ platform biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Microsoft szoftver beszerzés (felsőoktatási intézmények számára)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/90
Közzététel dátuma: 2019.05.13.
Microsoft vagy azzal egyenértékű felsőoktatási („Campus”) desktop licencek beszerzése felhasználónként min. 0,5TB tárhellyel, az otthoni célú felhasználást biztosító irodai szoftvercsomag letölthetőségéhez a felsőoktatási tanulmányi rendszerrel integráltan működő logisztikai regisztrációs modul használata, paraméterezése és üzemeltetése, az otthoni célú perszonalizált felhasználói licencek tanulmányi rendszeren keresztüli kiosztása, Campus webes portál üzemeltetése, valamint opcionálisan számítógép-felügyeleti/végpontbiztonsági célú szolgáltatást biztosító szoftverlicencek beszerzése.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Az eljárás eredménytelenségének indoka:
Tárgyi közbeszerzési eljárás a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, tekintettel a (6) bekezdés a) pontjára érvénytelen.
Tekintettel arra, hogy az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja értelmében eredménytelen.
Ajánlattevők neve, címe és adószáma:
SDA Informatika Zrt. (2030 Érd Retyezáti Utca 46.; 11684057-2-13) és Softline Services Kft. (1036 Budapest Galagonya utca 5.; 26187817-2-41) ajánlattevő
Lásd bővebben

RFID ürítés-ellenőrző rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/90
Közzététel dátuma: 2019.05.13.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Önkormányzata
Budapest Főváros Önkormányzata a KEHOP-3.2.2-15-2016-00001 azonosító számú, „A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelése” című projektjének Rádiófrekvenciás tartály azonosítás kiépítése (RFID) projekteleme keretében egy olyan integrált rendszer kialakítását kívánja megvalósítani az FKF Nonprofit Zrt.-nél, amellyel biztosítható Budapesten a hulladékgyűjtő tartályok RFID technológiával történő egyedi azonosítása.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
V.1) Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/90
Közzététel dátuma: 2019.05.13.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: CRM rendszer bevezetés és támogatása
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy az igazolhatóan rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Oktatói Pool II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/91
Közzététel dátuma: 2019.05.14.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Vendégoktatások szervezése és olyan „oktatói pool” biztosítása, amelyből a 2018/2019-es tanév őszi és tavaszi félévében a részt vevő felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott kurzusokra releváns gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételét biztosíthatják képzéseikben.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlat bírálata és értékelése nélkül, a Kbt. 75. § (2) e) pontjának alkalmazására tekintettel az eljárást eredménytelen, tekintettel arra, hogy az eljárásban egy ajánlat érkezett be.
Lásd bővebben

Tartalomszolgáltatás támogató közvéleménykutatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Az ajánlatkérő által támogatott közszolgálati médiaszolgáltatók tartalomszolgáltatását támogató közvéleménykutatási szolgáltatások nyújtása keretmegállapodás alapján kötött egyedi szerződések alapján, az indítandó közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumaiban foglaltak szerint
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az Ajánlatkérő közli az alábbiakat: A műszaki leírásban megfogalmazott elvárások – tekintettel az eljárás indítása óta eltelt időtartamra – nem teljes körűen tükrözik az Ajánlatkérői igényeket, amelyet Ajánlatkérő csak a közbeszerzéstől történő visszalépéssel tud orvosolni.
Előbbi körülményről az Ajánlatkérő a részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatást küldött valamennyi Érdekelt Gazdasági Szereplő részére.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Az ajánlatkérő a közbeszerzéssel a DMS iktató- és dokumentumkezelő rendszer szoftverkövetési (jogszabály- és verziókövetés) szolgáltatásait és technikai támogatását kívánta biztosítani – a műszaki leírásban részletesen bemutatott műszaki-szakmai tartalommal – a közbeszerzési szerződés megkötését követő naptól kezdődően 2 (azaz kettő) évre azzal, hogy a közbeszerzési szerződés legfeljebb 2 alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható (opció).
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlata alapján a szerződés megkötéséhez mindösszesen nettó 114.720.000,- Ft lenne szükséges; ez az összeg magasabb, mint
a) a közbeszerzés becsült értéke és az ajánlatkérő rendelkezésére álló – a becsült értékkel azonos összegben megállapított – anyagi fedezet összege (nettó 35.520.000,- Ft) a rendelkezésre álló fedezet összege a bontás során ismertetésre került; és
b) magasabb, mint az uniós értékhatár (nettó 68.655.860,- Ft).
Amennyiben az ajánlatkérő a becsült értéket 114.720.000,- Ft-ban állapította volna meg, a Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás nem lett volna jogszerűen alkalmazható.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/93
Közzététel dátuma: 2019.05.16.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Digitális Bíróság 2.0. (KÖFOP) rendszer üzemeltetése az OBH részére, mely 1000 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, tekintettel arra, hogy az Ajánlatkérő rendelkezésére álló, igazolt anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez -az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevővel.
A szerződés megkötését megtagadták
Az ajánlattevők neve és címe:
Hivatalos név: ASH Szoftverház Korlátolt Felelősségű Társaság
Lásd bővebben

Szakirodalom

Vörös kód – A kínai Internet története

„A Logic magazin 7. száma terjedelmes tanulmánykötetet szentelt Kína digitális átalakulásának és a kínai internet világának. A szerkesztők a kötet közösen jegyzett első esszéjében (Code Red) sorra veszik a közhelyeket, amelyek Kína viszonyát jellemzik az internethez, hozzátéve, hogy ezek sokszor kivetítéseken és nem a kínai internetes gazdaság, infrastruktúra és a kapcsolódó kultúra fejlődéstörténetének ismeretén alapszik. Természetesen a sokszor ijesztő, disztópikus képeknek és történeteknek van valóságalapjuk. Az internet új, fenyegető lehetőségeket teremt az állampolgárait megfigyelés alatt tartó államnak, néhány kínai info-technológiai cég hatalmas sikereket könyvelhet el, a kormányzat pedig súlyos összegeket fektet be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokba. Az amerikaiaknak érdemes mindezen elgondolkodniuk és a megfelelő válaszokat kidolgozniuk rá.

A „mi vagy ők” és a „győztes mindent visz” retorikája azonban több kérdést vet fel, mint ahány választ ad. A hidegháborús logika zéró-összegű játszma-logikája könnyen félrevihet azzal, hogy szükségszerűen amerikai perspektívából mutatja csak a dolgokat, ami bár gyakran valósan tükrözi a kínai realitásokat, de sok esetben inkább félelmeket vagy vágyakat fejez ki. Mint minden kivetítés, ezek a történetek és leírások sem annyira azok tárgyáról árulnak el sokat, hanem arról, aki megfogalmazza ezeket.

A szerkesztők alapvető kérdésnek tekintik annak vizsgálatát, hogy hogyan fejlődtek a digitális technológiák Kínában a nyolcvanas évek óta. Kik a győztesei és a vesztesei ennek a folyamatnak? Mi a legvalószínűbb jövő? Ennek az ellentmondásos valóságnak az ismerete kulcsfontosságú annak a folyamatnak a megértéséhez, ami a XXI. század legnagyobb geopolitikai elmozdulásához vezetett.

A Mao idejét jellemző elszigeteltség után a Teng Hsziao-ping nevével fémjelzett nyitási és reformpolitika 1978-tól kezdve a modernizációs víziók középpontjába helyezte a technológiai fejlődést. Amikor a 80-as években a fejlődés jól láthatóan az új információs technológiák felemelkedésével fonódott össze világszerte, a kínai politika azonnal benevezett a versenybe, kiemelt szerepet biztosítva ebben a tudósoknak és üzletembereknek. 1984-ben, amikor az Apple Macintosh megjelent a piacon, a kínai tudományos akadémia egy mérnök-tudósa megalapította a Lenovót, amely a világ egyik vezető személyi számítógép-gyártójává vált, felvásárolva 2005-ben az IBM hasonló üzletágát is. A pártvezetés már a 80-as években sürgette az internet felemelkedéséhez szükséges alapok lerakását, ami a 90-es években kezdte meghozni az eredményét: az 1994-ben 40 ezer fős internethasználói kör 2000-re 22,5 millióra bővült. 1999-ben pedig elindult a jól ismert Alibaba diadalútja.

Az amerikai elitek ezt a folyamatot a hidegháború utáni, elkerülhetetlennek tűnő utat jelentő liberalizáció fontos állomásainak tekintették, abban bízva, hogy a technológiai fejlődés a demokrácia és a szabadság bővülését is maga után vonzza. Az amerikai vállalatok pedig hatalmas lehetőséget láttak a bővülő kínai piacban, abban bízva, hogy domináns szereplőkké válhatnak benne. Ezek a várakozások azonban nem váltak be. A kínai kormányzat egyre szofisztikáltabb eszközöket fejlesztett ki a digitális világ ellenőrzésére és cenzúrázására, az amerikai cégek pedig – bár rengeteg pénzt termeltek ki a kínai piacból – domináns szerepre nem tudtak szert tenni. Kiderült, hogy a kínai internetet nem lehet egyszerűen az amerikai internet tükörképének tekinteni, egy attól teljesen eltérő világ jött létre. Jó példa erre a WeChat, ami egyszerre valósít meg üzenetküldő szolgáltatást, közösségi médiát, valamint elektronikus kereskedelmi és fizetési lehetőségeket. Sok felhasználónak a WeChat magát a kínai internetet jelenti, közel egymilliárd előfizetővel.
Ma egy Kínába érkező utazónak azonnal feltűnik, hogy a fejlődés motorját jelentő tengerparti nagyvárosokban, mint Sanghaj vagy Sencsen, mennyire a mindennapok részét jelentik a digitális technológiák. Ami kevésbé ismert, hogy a kevésbé fejlett régiókban is hatalmas ugrást tett lehetővé a digitalizáció, az offline világból egy lépéssel – fejlődési szakaszokat átugorva – a mobil-internet világába érkezve. A szerzők példaként említik egy távoli vidék kezdő vállalkozását, amely 2010-ben házi készítésű ruhákkal kezdett kereskedni, a családi ház konyhájából működtetve a számítógépüket, és amely ma már tömegével exportál Tajvanra és Thaiföldre, elérve 2017-re a 1,5 millió dolláros bevételt – és ezzel csak egyike a falu „toptizes” vállalkozásainak.

A vidéki e-kereskedelem demokratizálta a kulturális és gazdasági életbe való bekapcsolódást. A digitális technológiák egy része pedig, mint a TikTok video-platform, magát a digitális szakadékot is segítettek csökkenteni az írástudás korlátainak áthidalásával.

A legnagyobb győztesek mindezzel együtt természetesen azok lettek, akik a digitális fellendülés élén álltak. Az iparági szakpolitikát kidolgozó döntéshozók és a kockázati tőketulajdonosok számolatlanul öntötték a pénzt kockázatos induló vállalkozásokba, amelyek egy része számos technológiai óriást termelt ki magából. Ami azonban érdekes: mindez nem kérdőjelezte meg a kínai „szocialista piacgazdaság” alapelveit, a fejlődés győztesei pedig maguk is a rendszer lelkes támogatói maradtak. (Emlékezetes pillanat volt, amikor Jack Ma, az Alibaba alapítója 2018-ban ünnepélyesen belépett a Kínai Kommunista Pártba.) Vagyis mindezek a kapitalista sikertörténetek láthatóan jól együtt tudnak élni a pártállammal.

2019-ben a legtöbbször letöltött alkalmazás a Hszi Csin-ping nézeteit népszerűsítő program volt – ami azt mutatja, hogy a pártállam is megtalálta a társadalmi részvétel erősítésének eszközét is a digitális technológiákban. Ezzel együtt arra is lehetőséget kapott, hogy a nemkívánatos kezdeményezésekben való részvételt leleplezze és korlátozza azokat. Ennek legrémisztőbb esete az ország nyugati végpontján, Hszincsiang-Ujgur tartományban valósul meg, ahol digitálisan megerősített megfigyelőrendszerrel és gulág-típusú átnevelőtáborokkal tartják sakkban a lakosságot, mintegy egymillió ember fogva tartásával. És vannak rá jelek, hogy ezt a technológiát Kína exportálni is hajlandó, amivel a kínai információs technológia helyiből globálissá válhat, és ezzel nem csak a Kína-szakértők figyelmét keltheti fel. Ezzel egyidőben olyan szolgáltatások, mint a WeChat Pay vagy az Alipay is globálisan elérhetővé vált, így a „kínai internet” is világméretű lett, és nem lehet ma már megmondani, hol kezdődik és hol végződik. A szerzők mindezzel együtt azt javasolják: ne a hidegháború jól ismert paradigmáit élesszük újjá, hanem kellő kreativitással alkossunk újat a mai viszonyoknak megfelelően.

A kötet második irásában a szerző, Graham Webster áttekinti a kínai internet és digitális világ rövid történetét (A Brief History of the Chinese Internet), öt fő szakaszba sorolva a részletesen felsorolt eseményeket.

Az indítást (Booting Up) a 90-es évek második felére teszi, amit a kínai gazdaság gyors növekedése jellemzett. Az internet-felhasználók száma 1995-ben egyetlen év alatt 3 ezerről 40 ezerre bővült, az egyetemek és kutatóintézetek környékéről kiindulva.

A korai 2000-es években néhány kínai technológiai cég (mindenek előtt az Alibaba) lerakta az alapjait annak, hogy átütő erejű e-kereskedelmi céggé váljon. Egyvalami hiányzott még ekkor: a mérethatékonysághoz szükséges méret, amiről a szerző az időszakot is elnevezte (Awaiting Scale). 2000-ben 22,5 millió felhasználó volt Kínában. Az állami ellenőrzés ekkor viszonylag laza volt, lemaradva az innovációban. Az online nyomonkövetés és cenzúra azonban már ekkor elkezdődött.

A 2000-es évtized második felét a szerző macska-egér harcként jellemzi (Cat and Mouse Era). 2005-ben 111 millió fős volt a felhasználók köre, aminek a mérete és dinamizmusa megnehezítette az állami kontrollt az internethasználat felett, bár ekkor erre már erőteljes törekvések voltak, egyre kifinomultabb cenzúrával.

A 2010-es évek első fele jelentette az átmenetet az internet szabad használatától a szoros állami felügyeletig. A kínai hatalomgyakorlók számára intő jel volt a 2011-es „arab tavasz” és a Snowden-ügy is. Az időszak (’Nailing Jell-O to the Wall’) elején, 2010-ben már 547 millió internet-felhasználó volt az országban.

Az ötödik szakaszt a 2010-es évek második fele jelenti, amikor Kína saját innovációja került előtérbe (China’s own Innovations). 2015-ben már 688 millió volt a felhasználók száma. Az állami kontroll nem mérséklődött, sőt: széles körben terjedtek el a mobiltechnológián és gépi tanulásos algoritmusokon alapuló megfigyelési eszközök. Ezek a rendszerek immár külföldön is megjelentek a kínálat szintjén.

A 2020-as évek nagy kérdésének a szerző azt tekinti, hogy Kína mennyire lesz képes exportálni azokat a technológiáit, amelyek egyben a rendszernek globális terjesztését is jelentené. A kérdés vizsgálatakor ezzel együtt óvatosságra int a magabiztos előrejelzésekkel kapcsolatban.”

Forrás:
Code Red; The Editors; Logic Magazine; Issue 7: China; 2019
A Brief History of the Chinese Internet; Graham Webster; Logic Magazine; Issue 7: China; 2019

A technológia szerepének stratégiai felértékelődése

„Meglátásunk szerint az infokommunikációs technológiák megjelenése, a technológiai fejlődés és a környezeti változások felgyorsulása, az iparági határok erodálódása, az iparági és a technológiai konvergencia megjelenése és erősödése, hogy csak néhány meghatározó jelenséget emeljünk ki mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok stratégiai és technológiai rugalmassága a versenyben való helytállás nélkülözhetetlen elemévé vált.
Habár a szakterület vitathatatlan kapcsolatban áll a stratégiai menedzsment, a projekt menedzsment, a tudásmenedzsment, az innováció menedzsment és a mérnöki menedzsment területekkel, a kötet jellegéből és a terjedelmi okokból adódóan azonban nem tud – és nem is célja – átfogó áttekintést nyújtani a stratégiai technomenedzsment által felölelt valamennyi témakörről, elméleti megközelítéséről, koncepcióról, modellről és eszközről, illetve a stratégiai technomenedzsmenttel kapcsolatban álló összes tudományterület érintettségéről, e területek egymásra gyakorolt hatásairól. A kötet a stratégiai technomenedzsment témakörében íródott tanulmányok szemelvénygyűjtemény jellegű összefoglalója, melynek fejezetei egy-egy, a szerzők által szabadon választott kutatási részterület lényegi összefoglalóját képezik.

Mindezt figyelembe véve a kötet első három fejezete a stratégiai technomenedzsment fogalmi kereteinek és elméleti alapjainak áttekintésével foglalkozik, melynek keretein belül kerül sor technológia és a stratégia kapcsolatrendszerének fő fogalmi aspektusainak, a stratégiai technomenedzsment fejlődéstörténetének, valamint a technológiai stratégia kialakításával összefüggő főbb kérdésköröknek a tárgyalására. A könyv második egységében a technomenedzsment határterületeinek különböző vetületeivel foglalkozunk. A negyedik fejezetben a technológiai újdonságok elfogadásának modelljei kerülnek bemutatásra, az ötödik fejezet a technológia és a minőségbiztosítás, a hatodik fejezet pedig a technológia és a projektmenedzsment kapcsolatrendszerének rövid, átfogó jellegű ismertetésére vállalkozik. Ezt követően a – teljesség igénye nélkül – kerül sor a technológiai innovációs projektek értékelésénél és kiválasztásánál alkalmazható módszertanok összefoglalására. Végül, a kötet az értéktervezés és értékelemzés kulcskérdéseinek tanulmányozásával és az értéktervezés gyakorlati példáinak ismertetésével zárul…”

Forrás:
A technológia szerepének stratégiai felértékelődése; Deutsch Nikolett, Hoffer Ilona, Berényi László, Nagy-Borsy Viktor; Budapesti Corvinus Egyetem; ISBN 978-963-503-762-9; 2019 (.pdf)

A Nemzeti Névtér értelméről és hasznáról

„A nemzeti kultúránkat azzal védjük és támogatjuk a legjobban, ha a kulturális szűrés, rendezés, leírás munkáját továbbra is az új kor új könyvtárosainak, új levéltárosainak, új muzeológusainak felelősségi körén belül tartjuk. E küldetés megvalósításának egyik fontos eszköze a Nemzeti Névtér.

A digitális technológia mindent adatszerűen kezel. Ennek köszönhetően korábban elképzelhetetlen méretű adatmennyiséget gyűjthetünk össze a digitális eszközök segítségével. Ez az adatrobbanás sosem látott módon, mélységben és sebességgel alakítja át az emberek egymáshoz és a világhoz való viszonyát, és átformálja az ember világról való tudását is. Új kommunikációs világrend alakul ki a digitális-hálózati platformon. A hálózaton keresztül minden ember, minden dokumentum, minden digitális eszköz összekapcsolódhat egymással, és az emberek és gépek által végzett tevékenységek egyre nagyobb hányadát számítógépes algoritmusok irányítják. A predigitális korszak közvetítő, koordináló mechanizmusai, intézményei helyébe a gépek, gépi algoritmusok lépnek.

Kialakulóban van egy új kommunikációs rend, amellyel szemben egyre erősödő kritikaként fogalmazódik meg, hogy a közvetítő intézmények kiiktatásából komoly funkcionális problémák fakadnak. Ha az átalakulási folyamatokat felszínesen elemezzük, akkor úgy tűnhet, hogy az új világrendben egyre kevésbé van szükség a közgyűjteményi, archiváló szakmákban korábban kitermelt szaktudásokra, hiszen az így „eltűnő” kompetenciát pótolni tudják majd a gépek, illetve a hálózat végpontjain „ülő” laikus önkéntesek. A látszattal ellentétben azonban pont fordított a helyzet: a nemzeti emlékezetpolitika számára sosem volt még olyan fontos a tudástermelő, tudásmegőrző és tudásközvetítő intézmények, szakemberek munkája, mint a digitális jelenben, és még inkább a digitális jövőben. Az új korszakban mindenről adat keletkezik, és minden megőrződik a digitális térben. A nemzeti kultúra digitális műveléséhez azonban nem lehet, és nem is kell minden, a digitális térben elvileg hozzáférhető adatot bevonni a kulturális emlékezet térébe. A nemzeti kultúránkat azzal védjük és támogatjuk a legjobban, ha a kulturális szűrés, rendezés, leírás munkáját továbbra is az új kor új könyvtárosainak, új levéltárosainak, új muzeológusainak felelősségi körén belül tartjuk.

E küldetés megvalósításának egyik fontos eszköze a Nemzeti Névtér.

Az emlékezetpolitikai kompetenciák egybefűzése, hasznosításuk új szintre emelése
A magyar nemzeti kultúra digitális átállásának egyik kiemelt feladata a közgyűjteményekben őrzött kulturális dokumentumok digitalizálása, és kulturális közkincshez való hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása. Ehhez megfelelő szolgáltatásokra van szükség, amelyek sikerességének egyik kulcsfontosságú feltétele, hogy kihasználjuk-e, integráljuk-e, aggregáljuk-e a tudástermelő, tudásmegőrző és tudásközvetítő intézmények, vagyis az akadémiai szférában, a közgyűjteményekben és az oktatásban dolgozók szaktudását. Ha a digitális-hálózati technológiák alkalmazásával képesek vagyunk integrálni és aggregálni az eddig a valós és szimbolikus térben egyaránt széttagolt kompetenciákat, akkor minőségileg új szintre léphetünk kulturális örökségünk, a nemzeti kulturális közvagyon reprezentálásában, továbbépítésében és hozzáférhetővé tételében.

Mélystruktúrák, digitális kontinensek kialakítása
A predigitális korban a nemzeti emlékezetpolitika szükségszerűen intézményi és területi tagoltságban gondolkodott (nem tehetett mást): a kulturális tudást reprezentáló dokumentumok a földrajzi és szimbolikus tér logikája szerint elkülönült szegmentumok, intézmények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, filmtárak stb.) szigetszerű elkülönültségben léteztek egymás mellett. A kulturális emlékezet megőrzéséért felelős intézmények vertikális logika szerint szerveződtek. A hálózati összekapcsoltság azonban megteremtette annak elvi lehetőségét, hogy a digitális térben megfelelő módon tudjuk leképezni a kultúra horizontális jellegét, a kulturális jelenségek egymásba ágyazódottságát, szerteágazó kapcsolatait és összefonódottságát. Ezen potenciál kiteljesítéséhez a digitális térben ki kell alakítani azokat a mélystruktúrákat, amelyek a kulturális szereplők, dokumentumok, színterek, események közötti kapcsolatokat képezik le. Ha elvégezzük ezt a munkát, akkor a kultúrához való szegmentált és parciális hozzáférés helyett a valóság élményét nyújthatjuk a nemzeti kultúra iránt érdeklődőknek: képesek leszünk megmutatni a kultúra valós természetét – egy erősen összekapcsolt, kölcsönösen összefüggő és szerves egészként létező, működő és változó entitást.

Virtuális nemzetegyesítés a szimbolikus térben
A digitális platformra való átállás lehetőséget nyújt a nemzeti emlékezetpolitika számára, hogy a virtuális térben összekapcsoljunk mindenkit, aki – a világ bármely pontjáról – érdeklődik a nemzeti kultúránk iránt. A Nemzeti Névtér lehetővé teszi azt is, hogy az egységes rendszerbe szervezzük azokat a személyeket, szervezeteket, dokumentumokat, helyszíneket, amelyek a magyar kultúrához tartoznak akkor is, ha földrajzilag nem a Kárpát-medencén belül léteznek, vagy léteztek. A nemzeti emlékezetpolitika számára fontos Hungarika-szempont érvényesítését leginkább a Nemzeti Névtér segítségével biztosíthatjuk.

A kultúra történeti rétegeinek kezelése
A Nemzeti Névtéren belül a kulturális alapegységekhez (személyekhez, testületekhez, helyekhez, dokumentumokhoz stb.) hozzárendeljük azok időbeli jellemzőit. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a kulturális jelenségek kronologikus változásait is bemutathassuk a névtér oldalán. A rendszer képes „visszarepíteni az időben”, így azt is láthatjuk, hogy milyen adatok jellemezték a magyar kultúra korábbi időszakait.

A kulturális együttműködés rendszere
A digitális-hálózati kor másik kulcsszava a kollaboráció. Ha mindenki és minden (dokumentum) összekapcsolódhat egymással, akkor az akadémiai, közgyűjteményi, oktatási kompetencia úgy hasznosulhat a legjobban, ha a kulturális szféra online üzemmódra vált, és a szakmai közösség maga végzi el a felelősségébe tartozó feladatokat. Ehhez meg kell teremteni a kulturális együttműködés rendszerét fenntartani képes technokulturális infrastruktúrát. Ennek fontos komponense a Nemzeti Névtér rendszere.

Kontrollált kollaboráció
A Nemzeti Névtér a közgyűjteményi és akadémiai intézmények, szakemberek együttes munkája révén gazdagodhat. A kollaboráció a hálózati világ parancsaként is értelmezhető, amelyre már sok, jól működő példát láthatunk (például a Wikipédiát). A Nemzeti Névteret is sokan szerkesztik majd, de fontos leszögezni azt az elvet, hogy ez a folyamat kontrollált lesz, azaz nem akárki bővítheti a Nemzeti Névtér adatbázisát (szemben a Wikipédiával). Ezzel ugyan elveszítjük az önkéntes és hozzáértő laikusok hozzájárulásainak egy részét, viszont a nemzeti emlékezetpolitika számára szolgálatot teszünk azzal, hogy támaszkodva a tudástermelő, tudásmegőrző intézmények szaktudására, egyfajta kanonizációs és minőségbiztosítási elvet érvényesítünk. A Nemzeti Névtér szerkesztésébe be lehet vonni azokat a kompetens „laikusokat”, lokálpatriótákat, akik speciális, lokális (hely)ismerettel bírnak, és a Nemzeti Névtér szerkesztési munkájába bekapcsolódva idővel megfelelő jogosultságokat szereznek.

Miben több és miben más a Nemzeti Névtér, mint a Wikipédia?
A Nemzeti Névtér nyitott a szakemberek számára, de nem szerkesztheti akárki az adatait. A Nemzet Névtér kompetencia mentén kontrollált. A Nemzeti Névtér alapja egy jól strukturált adatbázis, amely automatikusan hozza létre a horizontális kapcsolatokat, linkeket a névtér egységei között. A Nemzeti Névtér a kultúra egészén belül képes a történeti időrétegek kezelésére, meg tudja mutatni a nemzeti kultúra időmetszeteit.

A kollaboráció alapja: közös szerkesztőségi rendszer
A Nemzeti Névtér adattartalmát egy olyan közös adminisztrációs környezetben lehet szerkeszteni, bővíteni, pontosítani, amelyben gondosan kidolgozott folyamatok mentén zajlik a munkavégzés. A folyamatokat intézményenként eltérő, többszintű szerkesztési jogosultságok alapján lehet vezérelni. A professzionális felhasználók a névtér szerkesztőségi rendszerén keresztül dolgozhatnak, de a munkájuk során felhasználhatják a Nemzeti Névtér portálról érkező laikus javaslatokat, észrevételeket, hibajelzéseket.

A lokális névterek bekötése a nemzeti névtérbe
A Nemzeti Névtér adataihoz hozzáférhetnek azok az intézmények, amelyek saját lokális névtereket használnak. Ehhez ki kell építeni a Nemzeti Névtér és a lokális névterek közti kapcsolatokat. A kívánatos cél az, hogy minél több (vagy akár az összes) intézmény álljon át a Nemzeti Névtér rendszerének használatára. De amíg ez nem következik be, biztosíthatjuk, hogy a jelentősebb intézményi szereplők saját névtereiket, illetve saját archiváló rendszereiket használva, közvetlenül bekapcsolódhassanak a Nemzeti Névtér rendszerébe, és így a kollaboráció sokszínű és sokszereplős környezetben is fenntartható.

A nemzeti névtér adatrétegei
A Nemzeti Névtér a nemzeti kultúra egységeit, a kulturális termékek létrehozásában közreműködő személyek, intézmények, a kulturálisan fontos helyszínek, a kulturális dokumentumok, könyvek, folyóiratok, cikkek, filmek, képek, zeneszámok stb. elemi adatait gyűjti és rendszerezi. Ez a leíró és rendszerező munka a közgyűjteményi és tudományos világ szakembereinek kompetenciájába tartozik. Ez a munka sosem állhat le, hiszen mind a múltra, mind a jelenre vonatkozóan folyamatosan keletkeznek új és új adatok, amelyeket napról napra, lépésről lépésre kell a Nemzeti Névtér megfelelő pontjaira beilleszteni. Egy könyvtárosnak „naponta” fel kell venni az újonnan megjelent könyvek adatait, egy filmtárban is ugyanez a feladat az új filmek bemutatása után, a muzeológusnak is folyamatos munkája akad az állományba került új műtárgyak esetében. A történész is „bármikor” találhat új archontológiai adatot akár a múltra, akár a jelenre vonatkozóan, így ő is folyamatosan bővíteni tudja a Nemzeti Névtér rendszerét.

Vannak azonban olyan adatkörök, amelyek nem egyedileg, és nem az időben egyenletesen szétszórt módon keletkeznek, hanem alkalmanként, nagy tömegben, egyszerre válnak elérhetővé: ilyenek például népszámlálási, településstatisztikai vagy a választási adatok. Ezek az adatkörök fontosak mind a nemzeti emlékezetpolitika, mind a nemzeti kultúra iránt érdeklődő számára, ezért ezeket is érdemes beépíteni a Nemzeti Névtér rendszerének egy jól elkülönített rétegébe – majd különböző szempontú lekérdezések révén meg lehet jeleníteni őket a névtér publikus oldalain is. Az ilyen alkalmankénti, nagytömegű adatok kezelése nem kíván folyamatos, napi karbantartást, csak azt kell biztosítani, hogy az új adatkörök betölthetők legyenek a Nemzeti Névtér rendszerének megfelelő rétegébe.

Szabad adat politika
A Nemzeti Névtér alapvető funkciója a kulturális adatbázisok közötti átjárhatóság megteremtése. Ezt a célt az adatok szabad felhasználhatósága biztosíthatja. A Nemzeti Névtér publikus oldalain lehetővé tesszük az adatok letöltését, többféle logika alapján is. Jelenleg MARC-export lehetőségét kínáljuk fel, de dolgozunk azon, hogy más formátumokban is el lehessen vinni az adatokat.

A kulturális adatbázisok hosszútávú megőrzése
A Nemzeti Névtér megfelelő alapot és terepet szolgáltathat annak a kérdésnek a megválaszolásához is, hogy miként lehet megőrizni a digitális kultúrában megjelenő újfajta dokumentumtípusokat, az adatbázisokat. Meg kell keresni, ki kell formálni a jó gyakorlatokat, hogy a közgyűjteményi szféra képes legyen megfelelni a digitális korszak által teremtett új kihívásoknak.

A Nemzeti Névtér kapcsolata a gazdasági, politika adatbázisokkal
A közgyűjtemények a nemzeti kulturális értékeket őrzik és teszik hozzáférhetővé, ebben az értelemben tevékenységük a múltra figyel elsősorban. A gazdasági és politikai élet alapvetően jelenfókuszú, de az idő múlásával minden gazdasági, politikai adat „történelmivé” válik. Ezt az összefüggést érdemes kihasználni a Nemzeti Névtér és a gazdasági, politikai adatszolgáltatások közti kapcsolat kialakításával és megszilárdításával. A személyeket, intézményeket, helyszíneket a gazdasági, politikai adatszolgáltatásokban is ugyanúgy kell kezelni, mint a Nemzeti Névtéren belül, így a kétirányú kapcsolatok megteremtése mindkét oldal számára előnyökkel szolgálhat.”

Forrás:
A Nemzeti Névtér értelméről és hasznáról; Nemzeti Névtér; 2019. május 13.

A könyvtárügyet érintő új szabványok és egyéb szabályozó dokumentumok

„Az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság (OKSZB) 2015-ben munkatervet fogadott el a 2015–2020-as időszakra. A munkatervben foglaltak – az OSZK OKR projektjének köszönhetően – mára jelentős részben megvalósultak.

Így például lezajlott a honosításra kijelölt nemzetközi (ISO) szabványok magyarítása és bevezetése a nemzeti szabványállományba. A következő szabványokról van szó:

  • MSZ ISO 690:2018 Információ és dokumentáció. Irányelvek az információforrások bibliográfiai hivatkozásaihoz és idézéseihez
  • MSZ ISO 2108:2019 Információ és dokumentáció. Nemzetközi szabványos könyvazonosító szám (ISBN)
  • MSZ ISO 2789:2019 Információ és dokumentáció. Nemzetközi könyvtári statisztika
  • MSZ ISO 3297:2018 Információ és dokumentáció. Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma (ISSN)
  • MSZ ISO 11620:2019 Információ és dokumentáció. Könyvtári teljesítménymutatók
  • MSZ ISO 16439:2019 Információ és dokumentáció. Módszerek és eljárások a könyvtárak hatásának felmérésére
  • MSZ ISO 27729:2018 Információ és Dokumentáció. Nemzetközi szabványos névazonosító (ISNI)

Az alábbi hivatkozási számú és című szabványok – a munkatervnek megfelelően – címoldalas jóváhagyó közleményes kiadásban, angol nyelven jelentek meg, illetve kerültek bevezetésre:

  • MSZ ISO 2709:2018 Információ és dokumentáció. Információs csereformátum
  • MSZ ISO 10957:2018 Információ és dokumentáció. Kották nemzetközi szabványos azonosító száma (ISMN)
  • MSZ ISO 15511:2018 Információ és dokumentáció. Könyvtárak és más hasonló szervezetek nemzetközi szabványos azonosítója (ISIL)
  • MSZ ISO 15836-1:2018 Információ és dokumentáció. A Dublin Core metaadat elemkészlete. 1. rész: Core-elemek

Az OSZK mindemellett belépett az Egyetemes Tizedes Osztályozás fejlesztéséért és terjesztéséért felelős, hágai székhelyű ETO Konzorciumba, valamint megvásárolta az ETO új kiadásának mesterfájlját, amelynek implementálása az OKR névtérfejlesztési projektje keretében zajlik.

Megvásároltuk az RDA nemzetközi katalogizálási szabályzat fordítói jogait, s elkezdtük a magyarítást.

A munkaterv része volt ugyancsak a nemzetközi katalogizálási alapelvekről (ICP) szóló IFLA-közlemény és az IFLA-féle könyvtári referenciamodell (IFLA LRM) fordítása. Ezek elkészültek, az ICP megjelentetése folyamatban van, az IFLA LRM immár letölthető az IFLA vonatkozó oldaláról.”

Forrás:
A könyvtárügyet érintő új szabványok és egyéb szabályozó dokumentumok; Országos Széchényi Könyvtár; 2019. május 17.

A pénzügyi közigazgatási bíróság tevékenysége (1884-1896)

„Magyarországon az 1883. július 13-án szentesített, 1883. július 21-én kihirdetett és 1884. január 1-jén hatályba lépett 1883. évi XLIII. törvénycikk alapozta meg a közigazgatási jogvédelmet. Ez a törvény hozta létre a közigazgatási szervek döntéseit felülvizsgáló első független bírói fórumot, ez a norma intézményesítette először a hazai polgárok állammal szembeni kereseti jogát. A korabeli jogalkotó ettől kezdve tette lehetővé a végrehajtó hatalom bírói felülvizsgálatát, a pénzügyi terheket megállapító közigazgatási döntések elleni független revíziót. A törvény a történelmi alkotmányunk szerves részévé vált, hiszen módosította az 1869. évi IV. törvénycikk által rögzített alapelvet, miszerint a bírói és a végrehajtói hatalom egymástól független, alkotmányjogi helyzetüket tekintve egyenrangú államhatalmi tényező. A törvény a modern jogfelfogásnak megfelelően elismerte a polgárok közigazgatási döntésekkel szembeni egyéni perindítási jogát, és a pénzügyek egy része, a legtöbb vitára okot szolgáltató adó- és illetékügy területén érdemi jogvédelmet biztosított.

Az 1883-as magyar szabályozás szervezeti értelemben unikálisnak tekinthető, hiszen egyszintű, de az ügyeket végső fokon érdemben eldöntő közigazgatási szakbíróságot hozott létre. A tényleges működés szempontjából e ténynek különös jelentősége volt, hiszen a reformatórius jogkör az ítélkező bírák érdemi közreműködését igényelte, egyben az adó- és illetékmegállapítás tényleges terhét rótta az ítélkező fórumra. A magyar pénzügyi közigazgatási bíróság ugyanis nem csupán a törvényességet (jogszerűséget) felügyelő szerv, hanem az adót, illetéket kiszámító és összegszerűen megállapító legfelső szintű fórum volt. Igaz, a testület hatásköre résszerű volt, működésének tizenhárom éve alatt csak a legtöbb konfliktust okozó egyenes adó- és illetékügyekben járt el. Mégis fontos gyakorlati jelentőségre tett szert, mert csökkentette az állami szervekkel szembeni tartós bizalmatlanságot, és döntéseivel megteremtette a korszerű pénzügyi anyagi jog alapjait. A testületnek fontos szerepe volt abban is, hogy a korabeli közvélemény elfogadta a közigazgatási judikatúra létjogosultságát, továbbá alapos elméleti és gyakorlati érvekkel szolgált a közigazgatási bírósági hatáskör kiterjesztése és szervezeti továbbfejlesztése mellett. A pénzügyi közigazgatási bíróság tekintélyes állami intézménnyé vált, így szervezeti előzménye lehetett az 1896-ban létesített általános hatáskörű közigazgatási bíróságnak….”

Forrás:
A pénzügyi közigazgatási bíróság tevékenysége (1884-1896); Stipta István; Dialóg Campus Kiadó; ISBN 978-615-5945-76-2 (nyomtatott) | ISBN 978-615-5945-81-6 (elektronikus); 2019
Letöltés: pdf vagy epub

Törvények, rendeletek

Szigeti Szabolcs lett az egészségügyi gazdálkodásért és intézményfelügyeletért felelős helyettes államtitkár

„2019. május 15-től Szigeti Szabolcs az egészségügyi gazdálkodásért és intézményfelügyeletért felelős helyettes államtitkár.
A szakember a WHO Magyarországi Irodájából érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumába, korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP), valamint az első Orbán-kormány ideje alatt az Egészségügyi Minisztériumban dolgozott. A mérnök, közgazdász, egészségügyi menedzser végzettségű Szigeti Szabolcs gazdag nemzetközi tapasztalattal rendelkezik.”

Forrás:
Új helyettes államtitkár az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságán; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. május 17.
52/2019. (V. 16.) ME határozat helyettes államtitkár kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 52/2019. (V. 16.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 84. szám; 2019. május 16.; 2989. oldal (.pdf)

A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára, mivel:
…(4) A rossz szándékú kibertevékenységekről szóló, 2018. április 16-i tanácsi következtetésekben a Tanács határozottan elítélte az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: az IKT) rossz szándékú felhasználását és hangsúlyozta, hogy az IKT-k rossz szándékú felhasználása elfogadhatatlan, mert veszélyezteti a stabilitást és a biztonságot, valamint annak következtében erodálódnak azok a kedvező hatások, amelyek az internetből és az IKT-k használatából fakadnak. A Tanács emlékeztetett arra, hogy a kiberdiplomáciai eszköztár hozzájárul a kibertérben a konfliktusmegelőzéshez, az együttműködéshez és a stabilitáshoz azzal, hogy a KKBP területén olyan intézkedések, többek között korlátozó intézkedések bevezetését teszi lehetővé, amelyekkel a rossz szándékú kibertevékenységek megelőzhetők, illetve fel lehet lépni ellenük. Kijelentette, hogy az Unió továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy a hatályos nemzetközi jogot alkalmazni kell a kibertérre, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jognak – mindenekelőtt az ENSZ Alapokmányának – a tiszteletben tartása elengedhetetlen a béke és a stabilitás fenntartásához. Emellett a Tanács azt is kiemelte, hogy az államok nem bízhatnak meg másokat nemzetközi jogot sértő cselekmények IKT-k felhasználásával történő elkövetésére, és törekedniük kell annak biztosítására, hogy nem állami szereplők ne használhassák területüket ilyen cselekmények elkövetésére, ahogyan azt a nemzetközi biztonság összefüggésében az információs és távközlési technológiák területén végbemenő fejleményekkel foglalkozó illetékes ENSZ kormányzati szakértői csoport a 2015. évi jelentésében megfogalmazta.

(7) Ezzel összefüggésben ez a határozat keretet hoz létre a jelentős hatású, az Unióra vagy annak tagállamaira nézve külső fenyegetést jelentő kibertámadások elkövetésének megakadályozását és az elhárításukat célzó célzott korlátozó intézkedésekhez. Ha azt az Európai Unóról szóló szerződés 21. cikkének vonatkozó rendelkezéseiben foglalt közös kül- és biztonságpolitikai célok eléréséhez szükségesnek ítélik, ez a határozat lehetővé teszi továbbá azt, hogy a jelentős hatású kibertámadásokra válaszul korlátozó intézkedéseket lehessen alkalmazni harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel szemben.

(8) Az elrettentő és visszatartó hatás érdekében a célzott korlátozó intézkedéseknek az e határozat hatálya alá tartozó azon kibertámadásokra kell összpontosulniuk, amelyeket szándékosan követnek el.

(9) A célzott korlátozó intézkedéseket meg kell különböztetni valamely harmadik államnak a kibertámadásokért való felelőssé tételétől. Célzott korlátozó intézkedések alkalmazása nem jelent ilyen felelőssé tételt, ami egy eseti alapon hozott, szuverén politikai döntés. Minden tagállam szabadon dönt arról, hogy bizonyos kibertámadásokat valamely harmadik államnak tulajdonít.

1. cikk

(1) Ezt a határozatot azokra a jelentős hatású kibertámadásokra kell alkalmazni – ideértve a potenciálisan jelentős hatással járó, megkísérelt kibertámadásokat is –, amelyek az Unióra vagy annak tagállamaira nézve külső fenyegetést jelentenek.

(2) A külső fenyegetésnek minősülő kibertámadások közé tartoznak azok a kibertámadások,
a) amelyek az Unión kívülről erednek, vagy amelyeket az Unión kívül követnek el;

b) amelyek Unión kívüli infrastruktúrát alkalmaznak;

c) amelyeket az Unión kívül letelepedett vagy tevékenységét az Unión kívül végző természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv követ el; vagy

d) amelyeket a tevékenységét az Unión kívül végző természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv támogatásával, irányításával vagy ellenőrzése alatt követnek el.

(3) E tekintetben kibertámadásnak minősülnek az alábbiak bármelyikét magukban foglaló tevékenységek:
a) információs rendszerekhez való hozzáférés;

b) információs rendszerekbe történő beavatkozás;

c) adatokat érintő beavatkozás; vagy

d) adatkifürkészés,

amennyiben ezeket a tevékenységeket a rendszernek vagy az adatoknak vagy azok valamely részének a tulajdonosa vagy más jogosultja nem engedélyezte megfelelően, vagy ha ezeket a tevékenységeket az Unió vagy az érintett tagállam joga nem teszi lehetővé.

(4) A tagállamok számára veszélyt jelentő kibertámadások közé tartoznak azok, amelyek többek között az alábbiakhoz kapcsolódó információs rendszereket érintik:

a) olyan kritikus infrastruktúra – így a tenger alatti kábelek és a világűrbe felbocsátott objektumok is –, amely elengedhetetlen a társadalom létfontosságú funkcióinak vagy az emberek egészségének, biztonságának, védelmének, illetve gazdasági vagy szociális jólétének fenntartásához;

b) alapvető társadalmi és/vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához elengedhetetlen szolgáltatások, különösen következő ágazatok vonatkozásában: az energiaágazat (villamos energia, kőolaj és földgáz); a közlekedési ágazat (légi, vasúti, vízi és közúti közlekedés); a bankszektor; a pénzügyi piaci infrastruktúrák; az egészségügy (egészségügyi szolgáltatók, kórházak és magánklinikák); az ivóvízellátás és ivóvízelosztás; a digitális infrastruktúra; és az érintett tagállam számára alapvető fontosságú bármely egyéb ágazat terén;

c) kritikus állami funkciók, különösen a következő területeken: védelem; intézmények irányítása és működése; a nyilvános választásokat és a szavazási folyamatot is ideértve; gazdasági és polgári infrastruktúra működése; belső biztonság; valamint külkapcsolatok, többek között diplomáciai képviseletek révén;

d) minősített adatok tárolása és kezelése; vagy

e) kormányzati veszélyhelyzet-elhárító csoportok.

(5) Az Unió számára veszélyt jelentő kibertámadások közé tartoznak azok, amelyeket az intézményei, szervei és hivatalai, a harmadik országokban található küldöttségei, illetve a nemzetközi szervezeteknél működő képviseletei, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveletei és missziói, valamint a különleges képviselői ellen intéznek.

(6) Ha azt az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének vonatkozó rendelkezéseiben foglalt KBVP célok eléréséhez szükségesnek ítélik, a jelentős hatású kibertámadásokra válaszul e határozat alapján korlátozó intézkedéseket lehet alkalmazni harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel szemben is….”

Forrás:
A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről; Európai Tanács; EUR-lex; 2019. május 17.

A Tanács (EU) 2019/796 rendelete (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„…3. cikk

Annak megállapításához, hogy egy kibertámadás az 1. cikk (1) bekezdésében említett jelentős hatással bír-e, bármelyik következő tényező figyelembe vehető:

a) a – többek között a gazdasági és társadalmi tevékenységek, az alapvető szolgáltatások, a kritikus állami funkciók, a közrend és a közbiztonság tekintetében – előidézett zavar hatóköre, léptéke, hatása és súlyossága;

b) az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek száma;

c) az érintett tagállamok száma;

d) a – például pénzeszközök, gazdasági erőforrások vagy szellemi tulajdon nagyszabású eltulajdonítása révén – okozott gazdasági veszteség mértéke;

e) az elkövető által saját maga vagy mások számára szerzett gazdasági előny;

f) az ellopott adatok mennyisége és jellege, vagy az adatvédelmi incidensek léptéke; vagy

g) azon kereskedelmi szempontból érzékeny adatok jellege, amelyekhez az illetéktelenek hozzáfértek.

4. cikk

(1) A tagállamok meghozzák az annak megakadályozásához szükséges intézkedéseket, hogy a területükre belépjenek vagy azon átutazzanak:

a) azon természetes személyek, akik kibertámadás elkövetéséért vagy megkísérléséért felelősek;

b) azon természetes személyek, akik kibertámadás elkövetéséhez vagy megkísérléséhez pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak vagy abban más módon közreműködnek, ideértve az ilyen támadások tervezését, előkészítését, az azokban való részvételt, azok irányítását, az azokhoz való segítségnyújtást és azok ösztönzését vagy azok cselekmény vagy mulasztás révén történő megkönnyítését;

c) az e bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatban álló természetes személyek;

5. cikk

(1) Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az alábbiakhoz tartozik, az alábbiak tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

a) azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik, illetve amelyek kibertámadás elkövetéséért vagy megkísérléséért felelősek;

b)azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik, illetve amelyek kibertámadások elkövetéséhez vagy megkísérléséhez pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak vagy abban más módon közreműködnek, ideértve az ilyen támadások tervezését, előkészítését, az azokban való részvételt, azok irányítását, az azokhoz való segítségnyújtást és azok ösztönzését vagy azok cselekmény vagy mulasztás révén történő megkönnyítését is;

c) az a) és b) pont hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, a mellékletben felsoroltak szerint.

(2) A mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek részére vagy javára semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás sem közvetve, sem közvetlenül nem bocsátható rendelkezésre…”

Forrás:
A Tanács (EU) 2019/796 rendelete (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről; Európai Tanács; EUR-lex; 2019. május 17.