Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

2030-ra megvalósulhat az adatalapú közigazgatás – a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára szerint

„Magyarországon legkésőbb 2030-ra létrejöhet az adatalapú közigazgatás, így az abban keletkező adattömeg a kormányzati döntések előkészítéséhez is hozzájárulhat – jelentette ki a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Infoparlament ülésén.
Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy Magyarország világszinten is az elsők között tervezi a közigazgatási adatvagyon hasznosítását mesterséges intelligenciákkal a kormányzati döntés előkészítésben. Véleménye szerint a megbízható, tiszta adatok nem csupán visszaigazolhatnak társadalmi és gazdasági változásokat, előre is jelezhetik azokat, ezért az államnak, a cégekhez hasonlóan, ki kell használnia az ebből származó lehetőségeket.

Az államtitkár a változó közigazgatási szolgáltatások közül példaként említette az ingatlan-nyilvántartás átalakítását, amely a papíralapú rendszer megszüntetésével mai formájában a tulajdoni lapot is eltörli. Az eddigi intézkedések és javaslatok más téren is hasonló céllal, a hatékonyság javítása érdekében egységesítik a közigazgatási folyamatokat és egyszerűsítik az eljárásokat – tette hozzá.

Tuzson Bence a rendezvényen kitért a közbeszerzési szabályok átalakítására is. Az átalakításoknak a közpénzek védelmén túl a versenyképességet is figyelembe kell venniük, hiszen a közbeszerzések globális versenyében Európa lemaradhat, amennyiben továbbra is bonyolult, bürokratikus eljárásokat tart érvényben – tette hozzá.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a digitális átalakulás gyorsaságát emelte ki a rendezvényen. Solymár Károly Balázs hozzátette, hogy a megvalósításig eljutva, az intézkedéseket sokszor túlhaladják a változó körülmények, ezért szerinte inkább a beavatkozások általános irányait és értékeit érdemes meghatározni.

A digitális infrastruktúra korszerűsítéséhez az államnak elsősorban szabályozással és jogalkotással kell hozzájárulnia, illetve a rendelkezésre álló eszközeivel, például a frekvenciakészlet birtokosaként, maga is részt vehet annak építésében – fogalmazott.

Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője úgy vélte, hogy a digitalizáció folyamatában lemaradó országok nehezebben érik el az embereket, mint a digitális szolgáltatók, és ezzel gyakorlatilag a szuverenitásuk egy részét vesztik el. Az államnak ezért az alkotmányos korlátokat figyelembe véve, megoldást kell találnia arra a kihívásra, hogy állampolgárairól a globális versenytársak esetenként nagyobb adatvagyonnal rendelkeznek – mondta.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke megjegyezte, hogy a mesterséges intelligenciát sokan veszélyes eszköznek tartják, mások a fejlődését látják beláthatatlanul gyorsnak. A folyamatot feltartóztatni biztosan nem lehet, de az új technológiák globális társadalmi problémák felszámolásához, a klímaváltozás, az élelmezés és vízellátás gondjainak megoldásához is hozzájárulhatnak – tette hozzá.

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke az adatvagyont rendkívül jelentős értéknek nevezte, ezért annak használatára és megosztására megfelelő keretek kidolgozását sürgette. Magyarország nem maradhat le a mesterséges intelligencia kiaknázásáért folyó globális versenyben sem, hiszen az új technológiák a gazdaság fejlesztését, munkahelyek megteremtését, a szórakoztatásra és a mindennapi élet minőségének javítását egyaránt elősegíthetik – hangsúlyozta.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a digitalizáció legfontosabb változása a gyorsulás. A „most gazdasága” azonnali megoldásokat akar, ezzel háttérbe szorítja a birtoklást, és erősíti a szolgáltatások gazdaságát – tette hozzá. A cégvezető arra számít, hogy a folyamatot a mesterséges intelligencia alkalmazása tovább gyorsítja, az igazi kihívásnak azonban azt tartja, hogy az új eszközök milyen célokat segítenek megvalósítani.”

Forrás:
2030-ra megvalósulhat az adatalapú közigazgatás; Miniszterelnökség; 2019. június 6.

Az EU a közadatok hozzáférhetőségének javításával, a nagy értékű adatkészletek – térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok – díjmentes, automatizált elérésének biztosításával ösztönzi a digitális innovációt

„Az EU könnyebben elérhetővé teszi a közszféra birtokában lévő, nagy mennyiségű adatot mesterséges intelligencia, blokklánc-technológiák vagy más fejlett digitális technológiák céljára történő további felhasználásra.

A Tanács a mai napon elfogadta a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó új szabályokat. Ez lendületet ad az uniós adatgazdaságnak, hozzájárul az adatalapú társadalom fejlődéséhez, valamint a gazdaság minden ágazatában elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést.

„Az új szabályok komoly lehetőségeket teremtenek a mesterséges intelligencia területén, elősegítve, hogy Európa globálisan is vezető szerephez jusson e kiemelten fontos területen. Emellett általánosságban is lendületet adnak az EU digitális ágazatának, különösképpen a kisebb és az induló vállalkozásoknak, amelyek másképp nem jutnának hozzá ilyen mennyiségben azokhoz az adatokhoz, amelyekre az innovációhoz és a terjeszkedéshez szükségük van.” Alexandru Petrescu román hírközlési és információs társadalomért felelős miniszter, a Tanács soros elnöke

Az új irányelv kiterjeszti a közszféra adatainak további felhasználására vonatkozó szabályok hatályát, amely ezentúl a közigazgatási szervek mellett a közlekedési és a közüzemi ágazatban tevékenykedő közvállalkozásokra is kiterjed.

Bevezeti továbbá a nagy értékű adatkészletek fogalmát is; ezeket díjmentesen, egy felhasználói program interfészen (API) keresztül kell elérhetővé tenni. A szöveg a nagy értékű adatkészletek hat tág kategóriáját határozza meg: térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok. Az ilyen adatkészletek listáját másodlagos jogszabályok révén frissítik majd.

A szabályok a nyilvános adattárakban már elérhető, közfinanszírozású kutatásokból származó adatokra is vonatkoznak, továbbá ösztönzik a dinamikus adatok – így például a valós idejű közlekedési vagy időjárási adatok – terjesztését is.

A közszféra adatai díjmentesen vagy csekély térítés ellenében lesznek elérhetők.

Az új jogszabály ezenfelül ösztönzi a nyílt hozzáférésű adatok – azaz a tetszőleges célra, szabadon felhasználható és megosztható, nyílt formátumban rendelkezésre álló adatok – használatát.

Eljárás és a következő lépések
A román elnökség és az Európai Parlament 2019. január 22-én ért el ideiglenes megállapodást a jogszabályról. Az Európai Parlament 2019. április 4-én szavazott a javaslatról.

A jogszabály ezután kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és kihirdetése után 20 nappal hatályba lép. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba.”

Forrás:
Az EU a közfinanszírozású adatok hozzáférhetőségének javításával ösztönzi a digitális innovációt; Európai Unió Tanácsa; Sajtóközlemény; 2019. június 6.
Irányelv a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (az irányelv teljes szövege); (.pdf, magyarul)
Ülések
Előzmények:
Új lendületet vesz az uniós adatgazdaság – a Tanács jóváhagyta a közfinanszírozású adatok szélesebb körű további felhasználásáról szóló megállapodást; Európai Unió Tanácsa; sajtóközlemény; 2019. február 6.
Az Európai Unió gyorsítja az európai adatipar fejlődését: az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását; eGov Hírlevél; 2019. február 11.
Lásd még:
Európai digitális egységes piac (háttér-információk)
Mit jelent az „Irányelv” az uniós jogban?
„Irányelvek
Az irányelvek meghatározzák az EU-országok által elérendő célokat, de a megvalósítás módját, eszközeit a tagállamokra bízzák. A tagországoknak az irányelvben foglalt célok elérése érdekében gondoskodniuk kell arról, hogy az irányelv rendelkezései a nemzeti jog részét képezzék – vagyis nemzeti jogszabályok révén át kell ültetniük az irányelvet saját jogrendjükbe. A tagállami hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot ezekről az átültető jogi intézkedésekről.

A tagországoknak az irányelvet az abban meghatározott határidőn (rendszerint két éven) belül kell átültetniük a nemzeti jogba. Ha valamelyik uniós ország nem ülteti át az irányelvet, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene.”
Az uniós jogi aktusok fajtái; Európai Bizottság

A 2020 utáni időszakra vonatkozó digitális politika – az Európai Tanács következtetései

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el a nagymértékben digitalizált Európa 2020 utáni jövőjéről „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió” címmel.

A következtetések kiemelik az erős, versenyképes, innovatív és nagymértékben digitalizált Európa megvalósításával kapcsolatos fő prioritásokat és kihívásokat. Utalnak arra, hogy fontos az innováció támogatása és a kulcsfontosságú európai digitális technológiák előmozdítása, az etikai elvek és értékek tiszteletben tartása a mesterséges intelligencia területén, Európa kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítése, a digitális készségek javítása, valamint a gigabitalapú társadalom megvalósítása, az 5G-t is beleértve. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az ágazatban növelni kell a nők számát, továbbá hogy lehetővé kell tenni, hogy valamennyi kiszolgáltatott helyzetű csoport élvezze a digitalizáció jelentette előnyöket, hogy senki ne maradjon le.

„Az EU digitális politikájában figyelembe kell venni az etikai és az emberi dimenziót. El kell kerülnünk minden olyan felesleges bürokráciát, amely akadályozná az innovációt. Európa valamennyi polgárának, valamint valamennyi európai vállalkozásnak – méretétől vagy helyétől függetlenül – részesülnie kell a digitalizáció jelentette előnyökből.” Alexandru Petrescu román hírközlési és információs társadalomért felelős miniszter, a Tanács soros elnöke

A következtetések segíteni fogják az EU jövőbeli digitális politikájának kidolgozását.”

Forrás:
A 2020 utáni időszakra vonatkozó digitális politika – a Tanács következtetéseket fogadott el; Európai Unió Tanácsa; Sajtóközlemény; 2019. június 7.
A Tanács következtetései a nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után (teljes szöveg); (.pdf, angolul)
Háttér:
Ülések
Mit jelentenek a „Következtetések”?
„Az Európai Tanács minden ülésén következtetéseket fogad el. Ezekben vázolja, hogy adott konkrét területeken milyen intézkedéseket lát szükségesnek, és mely célok elérését tartja kívánatosnak. Az Európai Tanács a következtetésekben határidőt is szabhat egy adott témával kapcsolatos megállapodásra vagy valamely jogalkotási javaslat benyújtására, ily módon befolyásolva és irányítva az EU politikai menetrendjét.

Az Európai Tanács ülése előtt a testület elnöke a következtetésekre vonatkozó iránymutatásokat fogalmaz meg. Ezeket az Általános Ügyek Tanácsa ülésén megtárgyalják, az Európai Tanács ülésén pedig elfogadják. A tanácsi következtetéseket az uniós tagállamok vezetői konszenzussal fogadják el.”
Az Európai Tanács következtetései; Európai Tanács

Közigazgatás, politika

Nem maradhat le Magyarország a mesterséges intelligencia versenyében – Infoparlament

„A fejlesztők számára anonimizált formában hozzáférhetővé kell tenni a nagy adatgazdák adatvagyonát, különben lemaradunk a globális mesterséges intelligencia (MI) versenyben. Ehhez azonban megfelelő jogi, gazdasági és fizikai keretek kellenek, amelyek fő koncepcióját – sok egyéb más mellett – tartalmazza majd a készülő MI országstratégia – hangzott el az Infoparlament idei ülésén, ahol az ipar, a kormányzat és a kutatási szféra döntéshozói, köztük a Mesterséges Intelligencia vezető szakértői értekeztek az MI-ről.
A mesterséges intelligencia nem önmagában érték, hanem csupán eszköz távlati céljaink eléréséhez, az általa létrehívott átalakulás egyben lehetőség egy tudásalapú és fenntartható gazdasági fejlődési modell kialakítására – idézi a Mesterséges Intelligencia Koalíció közleménye a szervezet elnökét, Jakab Rolandot.

Az MI Koalíció már idén ősszel bemutat egy MI akciótervet, amelynek célja, hogy az átfogó nemzeti MI Stratégia kidolgozása előtt megtegyük egy stabil nemzeti MI környezet kialakításához elengedhetetlen lépéseket – jelentette ki a szakember.

Az adatvagyon szerepe különösen kiemelkedő, ugyanis az MI számára a legfontosabb erőforrás a megbízható minőségű és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló adattömeg. „Ezért az államnak és a nagy piaci adatgazdáknak közösen ki kell dolgozniuk az adatok megfelelő megosztására és használatára szolgáló jogi, gazdasági és fizikai kereteket” – emelte ki Jakab Roland.

Ki aknázza ki az adatok erejét a MOST gazdaságban?
Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára az emberi tényező szerepét hangsúlyozta, amely a gépi tanulás előretörése ellenére nő, hiszen az automatizáció soha nem teheti nélkülözhetetlenné az embereket. Állandó újratervezés mellett kell ugyanakkor azonosítani azokat az értékeket, amelyek zsinórmértékül szolgálnak a digitalizációval kapcsolatos intézkedések meghozatalakor.

Kaszás Zoltán, az MI Koalíció tag T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója rámutatott: az elmúlt időszakban elsősorban az változott meg, hogy milyen sebességgel szeretnénk igénybe venni a szolgáltatásokat. Ez a MOST gazdasága.

Az 5G revolúciós ugrást jelent, ami hatalmas lökést ad a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedésének.
A hagyományos értelemben vett szerepek ezért meg fognak változni, az egyes ágazatok szereplőinek közelebb kell lépniük egymáshoz, mert csak így akadályozható meg a leszakadás. Sikert az ér el, aki képes lesz kiaknázni az adatokban rejlő erőt.

Adatkánaán vs. adatsivatag
Számos területen sok és különböző fajta adatunk van, amelyeket szigorúan anonimizált és szabályozott formában hozzáférhetővé kell tenni a fejlesztők számára. Ellenkező esetben nem fogunk tudni tesztelni és lemaradunk a versenyben, a jelenleg tipikusan alkalmazott szimulált adatok ugyanis csak korlátozottan alkalmasak erre a célra – mutatott rá Dr. Charaf Hassan, az MI Koalíció elnökségi tagja.

Kutatások igazolják, hogy exponenciális növekedéssel számolhatnak azok a gazdaságok, ahol élni tudnak az adatokban rejlő lehetőségekkel, míg az adatsivatagokban nélkülözés lesz.
Dr. Benczúr András, az MI Koalíció adatipar és adatvagyon munkacsoport vezetője úgy véli, hogy a nagy adatgazdák által birtokolt adatok megosztásának szabályozása különös körültekintést igényel.

„Munkacsoportunk egy B2B adatértékesítési modell előkészítésén dolgozik, ahol meg kell határozni, hogy ha egy szereplő adatot ad át, azzal mekkora veszteség éri az adat előállításával járó költsége miatt, illetve, hogy a konkurenciának ez mekkora segítséget jelent” – állapította meg a szakember.”

Forrás:
Nem maradhat le Magyarország a mesterséges intelligencia versenyében; Világgazdaság; 2019. június 7.
Infoparlament; 2019

Bártfai-Mager Andrea: Az állami tulajdonosi joggyakorlás során gyarapítják a közvagyont

„Az állami tulajdonosi joggyakorlás alapelve az is, hogy megőrizzék az értékállóságát, és felelősségteljesen gazdálkodjanak a hozzájuk tartozó mintegy 17 ezer milliárd forintnyi vagyonnal – mondta Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonkezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kedden az Országgyűlés gazdasági bizottságában éves meghallgatásán.

Hozzátette: az állami tulajdonosi joggyakorlásnál a 2010-ben meghatározott vagyonpolitikai személetet és célokat viszik tovább.

Kitért arra, hogy szétválasztották az állam megrendelői és tulajdonosi funkcióját. A megrendelői oldal és a szakpolitika a szakminisztériumnál van, tárcájához a tulajdonosi joggyakorlás tartozik, a szakpolitika megvalósítását pedig az állami tulajdonban lévő vállalatok révén is elősegítik.

A tárca nélküli miniszter kiemelte, az államnak általános, hivatásszerű kötelessége a társadalmi felelősségvállalás, a vagyont a társadalmi céloknak alárendelten kell működtetni. A társadalmi célok közé sorolta a közfeladatok ellátását, a lakossági közszolgáltatás biztosítását, a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását. A társadalmi célokat nem szolgáló vagyonelemeket átláthatóan ki kell vonni a portfólióból – tette hozzá.

Szólt arról, hogy közvetlenül a nemzeti vagyonkezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez 38 társaság tartozik, de ezek leányvállalatait is figyelembe véve több mint 200-ra tehető a számuk.

Bártfai-Mager Andrea elmondta, hogy sikeresen zárul a Nemzeti Eszközkezelő program, 138 milliárd forint költségvetési forrásból 326 milliárd forint hitel-tartozástól mentesültek az adósok. A bérlők újból tulajdonossá válhatnak, minden 10 bérlőből 9 vissza akarja vásárolni az ingatlanát.

A nemzeti közművek létrehozását gazdaságpolitikai sikertörténetnek nevezte a tárca nélküli miniszter, hangsúlyozva, hogy privatizáció helyett az állami vagyon visszavételével a hazai fogyasztók érdekeit tartja szem előtt a magyar állam.

Megemlítette, hogy a Takarék-csoport hosszú idő óta tartó fejlődési folyamata 2019 október végére zárul le. A Magyar Fejlesztési Bankot új pályára állították, folyamatosan bővülő termékkínálattal, az uniós források kihelyezése mellett a kkv-szektor finanszírozását segíti.

A gazdasági bizottság után a költségvetési bizottság is meghallgatta Bártfai-Mager Andreát.

Varju László, a költségvetési bizottság elnöke (DK) többek között rákérdezett a Budapest Bank privatizációjára. Bártfai-Mager Andrea válaszában közölte, hogy az EBRD-vel kötött megállapodást betartják, a témában előterjesztést készítenek, de részleteket üzleti titokra hivatkozva nem árult el.

A költségvetési bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón Varju László elismeréssel szólt arról, hogy a Nemzeti Eszközkezelő programban sokan élni tudnak a lakás-visszavásárlás lehetőségével, ugyanakkor fontos lenne bérlakásépítés indítása. Az állami vagyon értékesítésében sok a pozitív jel, de sokan várják a Budapest Bank eladásának körülményeit, és azt, hogy mikor valósul meg – jegyezte meg.”

Forrás:
Bártfai-Mager Andrea: Az állami tulajdonosi joggyakorlás során gyarapítják a közvagyont; Híradó.hu/MTI; 2019. június 4.

Magyary Napok 2019 – programsorozat

„[A programsorozat ismertetését tájékoztatásul közöljük. Sajnos sok részesemény regisztrációs határideje 2019. június 7-én lejárt. Néhány konferenciát külön hírben ismertetünk, ezeknek megadjuk az elérhetőségét. Szerk.]

Magyary Napok 2019 programsorozat
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar

Program
2019. június 12. (szerda)
10:00 – 14:15 (regisztráció 9:00 órától) Orczy Úti Kollégium:
„Új utakon a közszolgálati személyzetpolitika – a kormánytisztviselők jogállásának új szabályai” c. kerekasztal beszélgetés-sorozat

2019. június 13. (csütörtök)
9:00 – 9:30 Oktatási Központ, I. előadó:
Névadó ünnepség

10:00 – 13:00 (regisztráció: 9.00 órától), Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem:
„Új utakon a közszolgálati személyzetpolitika – a kormánytisztviselők jogállásának új szabályai” c. konferencia
Lásd: eGov Hírlevél

14:00 – 15:35 Oktatási Központ 510. tárgyaló:
Az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös könyvbemutatója

9:00-15:30 Ludovika Főépület, Ludovika Kiállítótér
Virtuális Magyary életmű-kiállítás

2019. június 14. (péntek)
10:00-12:00 Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem
Tudomány a jó kormányzás szolgálatában – projektzáró konferencia
Lásd: eGov Hírlevél

_________________
Az egyes események részletes programját az alábbiakban részletezzük

„Új utakon a közszolgálati személyzetpolitika – a kormánytisztviselők jogállásának új szabályai” című kerekasztal beszélgetés-sorozat
A kerekasztal beszélgetések időpontja: 2019. június 12. (szerda) 10:00 – 14:15 óra
(regisztráció: 9:00 órától)
A kerekasztal beszélgetések helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus, Orczy Úti Kollégium, (1089 Budapest, Orczy út 1.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara kerekasztal beszélgetést szervez a „Magyary Napok 2019” programsorozat keretében.
A kerekasztal beszélgetések célja a közszolgálati szabályozás fejlődésének, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény jogalkalmazási, jogértelmezési kérdéseinek áttekintése.

A kerekasztal beszélgetések témái:
1. Közszolgálati jog az elmúlt 30 évben
2. Sok vagy kevés a közigazgatás létszáma?
3. Professzionalizmusról másként
4. Közszolgálati bérek

A kerekasztal beszélgetésekről felvétel készül annak érdekében, hogy felhasználható legyen az oktatásban, illetve a közigazgatási továbbképzésben.

Program:

10:00 – 10:10 Megnyitó Klotz Balázs (igazgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Vezető- és Továbbképzési Központ)
10:10–10:55 Közszolgálati jog az elmúlt 30 évben
Téma: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény közötti időszak fontosabb jogalkotási „állomásainak” értékelése a két törvény célkitűzéseinek tükrében.
Résztvevők: Dr. György István (ny. mesteroktató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar),
Dr. Kiss György (akadémikus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar),
Dr. Balázs István (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar)
Moderátor: Dr. Hazafi Zoltán (intézetvezető, egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)

10:55 – 11:00 Szünet
11:00 – 11:45 Sok vagy kevés a közigazgatás létszáma?
Téma: Létezik-e optimális létszám, ha igen, hogyan alakítható ki, mi a lényege az új létszám, illetve státuszgazdálkodásnak?
Résztvevők: Lóczy Péter (vezető-kormányfőtanácsos, Belügyminisztérium)
Dr. Méhes Tamás (adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)
Dr. Horváth István (kormány-főtanácsos, Miniszterelnöki Kormányiroda)
Moderátor: Balogh Csaba (r. százados, Belügyminisztérium)

11:45 – 12:30 Szünet

12:30 – 13:15 Professzionalizmusról másként
Téma: A kiválasztás, továbbképzés, karrier új értelmezése
Résztvevők: Kiss Bernadett (főosztályvezető-helyettes, Belügyminisztérium)
Palich Etelka (elnök, Kormánytisztviselői Kar)
Kovácsné dr. Bikki Laura (vezető-kormányfőtanácsos, Miniszterelnökség)
Moderátor: Dr. Csóka Gabriella (szakreferens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)

13:15 – 13:30 Szünet

13:30 – 14:15 Közszolgálati bérek
Téma: A Kit. új díjazási, ösztönzési szabályainak jelentősége a szakember utánpótlásban
Résztvevők: Dr. Rédey Krisztina (helyettes-államtitkár, Miniszterelnöki Kormányiroda)
Dr. Szabó Ildikó (egyetemi tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)
Dr. Kiss Anikó (főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala)
Moderátor: Krauss Gábor Ferenc (egyetemi tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)

A kerekasztal beszélgetéseken történő részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációra 2019. június 7-én 14:00 óráig volt lehetőség…

Az Oktatási Központ I. előadójának névadó ünnepsége

Az ünnepség időpontja: 2019. június 13. (csütörtök) 9:00 – 9:30 óra
Az ünnepség helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus, Oktatási Központ, I. előadó (1083 Budapest, Üllői út 82.)
Az Államtudományi és Közigazgatási Kar Ménesi úti Campusának nagyelőadója Magyary Zoltán nevét viseli évtizedek óta, az előadó falán a tudósnak emléktábla tiszteleg.
2017 óta Karunk központja a Ludovika Campus Oktatási Központja. 2019-ben Magyary Zoltán születésének évfordulóján az Oktatási Központ 500 fős nagyelőadóját névadó ünnepség keretében „Magyary Zoltán előadónak” nevezzük el.
Magyary Zoltán a XX. századi magyar tudományfejlődés kiemelkedő alakja, a magyar államiság és közigazgatás tudományos művelésének úttörője. Meggyőződésünk, hogy életműve méltó a Ludovika Egyetemi Campusnak otthont adó történelmi emlékhely és Egyetemünk szellemiségéhez.

Köszöntő:
Dr. Kis Norbert (dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)
A névadó ünnepségen beszédet mond:
Dr. Koltay András (rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
Dr. Orbán Balázs (miniszterhelyettes, Miniszterelnökség)
Dr. Beró Henrietta (alpolgármester, Tata Város Önkormányzata)
Dr. Horváth Attila (adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem)…”

Forrás:
Magyary Napok 2019; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019 (pdf)

Magyary Napok 2019 – „Új utakon a közszolgálati személyzetpolitika – a kormánytisztviselők jogállásának új szabályai”

„[A konferencia programját tájékoztatásul közöljük. Sajnos a regisztrációs határidő 2019. június 7-én lejárt. Szerk.] A konferencia időpontja: 2019. június 13. (csütörtök) 10:00 – 13:00 óra, (regisztráció 9:00 órától)
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus, Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem, (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara konferenciát szervez a Magyary Napok 2019 programsorozat keretében.
Az elmúlt években jelentős változások következtek be a közszolgálati személyzetpolitikában; új koncepciók, programok, jogszabályok születtek. Ezek közül kiemelkedik a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.), amely szemléletében, szabályozási struktúrájában és módszerében alapvetően megváltoztatja az eddigi gyakorlatot. Fokozatosan lépnek hatályba a kapcsolódó végrehajtási kormányrendeletek, amelyek esetenként részleteiben is jelentősen átalakítják a személyügyi tevékenységet, új követelményeket támasztanak a személyügyi szakemberekkel és vezetőkkel szemben. Ebben a környezetben kiemelkedik a képzés, továbbképzés, tudásmegosztás, szakértői támogatás
fontossága. Ezt felismerve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnökség, és a Belügyminisztérium vezetőinek és szakértőinek közreműködésével arra vállalkozik, hogy segítséget nyújtson vezetőknek, személyügyi szakembereknek, kormánytisztviselő munkatársaknak egyaránt az új szabályok megismeréséhez, értelmezéséhez, és – szükség esetén – a gyakorlatban való alkalmazásához. Ennek érdekében szervezte meg az Egyetem a mai konferenciát az új törvény megalkotásában, valamint oktatásában jelentős szerepet játszó állami vezetők, szakemberek közreműködésével.

Program:
9:00 – 10:00 Regisztráció

10:00 – 10:20
Köszöntő
Dr. Kis Norbert (dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)

Megnyitó
Dr. Orbán Balázs (miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár, Miniszterelnökség)
Dr. Biró Marcell (közigazgatási államtitkár, Miniszterelnöki Kormányiroda)

10:20 – 10:40 A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) indokai és céljai
Előadó: Dr. Bordás Gábor (helyettes államtitkár, Miniszterelnöki Kormányiroda)

10:40 – 11:00 A közszolgálat szabályozási környezetének változásai
Előadó: Dr. Hazafi Zoltán (intézetvezető egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)

11:00 – 11:20 A kormányzati igazgatásról szóló törvény fókuszában szereplő változások: új fogalmak, jogintézmények és eljárások
Előadó: Dr. Horváth István (kormány-főtanácsos, Miniszterelnöki Kormányiroda)

11:20 – 11:40 Álláshely alapú létszámgazdálkodás
Előadó: Kovácsné Dr. Szekér Enikő (főosztályvezető, Belügyminisztérium)

11:40 – 11:55 Szünet

11:55 – 12:15 A jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése és megszüntetése
Előadó: Dr. Petrovics Zoltán (adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)

12:15 – 12:35 Előmenetel, díjazás, képzés és továbbképzés, teljesítményértékelés
Előadó: Dr. Sipos-Szabó Zsanett (főosztályvezető, Miniszterelnöki Kormányiroda)

12:35-12:55 Kérdések és Válaszok
Dr. Sipos-Szabó Zsanett (főosztályvezető, Miniszterelnöki Kormányiroda)
Dr. Horváth István (kormány-főtanácsos, Miniszterelnöki Kormányiroda)

12:55-13:00 Záró összegzés
Dr. Kis Norbert (dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar)…”

Forrás:
Magyary Napok 2019; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019 (.pdf)

Magyary Napok 2019 – Tudomány a jó kormányzás szolgálatában – projektzáró konferencia

A konferencia időpontja: 2019. június 14. (péntek) 10:00 – 12:00 óra
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem (1083 Budapest Ludovika tér 2.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósuló KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című 11,8 milliárd forint összköltségvetésű, 2016-ban kezdődött projekt a jó állami működés és kormányzás alapjául, hátteréül, eszközéül szolgáló ismeretanyagok és módszerek kialakítását, koncentrálását és a közszolgálat érdekében való hasznosítását tűzte ki célul. Megvalósulásával közvetetten hozzájárult az állami szolgáltatások versenyképességének, ezáltal a magyar állampolgárok elégedettségének növekedéséhez.

Program:
09:45 – 10:00 Regisztráció
10:00 – 10:30 Köszöntő, megnyitó:
Dr. Lovászy László Gábor, miniszteri biztos, Miniszterelnökség
Nagy Zoltán, európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektor-helyettese

10:30 – 10:40 Dr. Auer Ádám: A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása
10:40 – 10:50 Lakos Lambert István: A közszolgálati szellemi vagyon fejlesztése, a tudáshoz jutás elősegítése
10:50 – 11:00 Dr. habil Nyikos Györgyi: A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése
11:00 – 11:10 Farkasné Dr. Gasparics Emese: A helyi önkormányzati stratégiai-fejlesztési képességek erősítése
11:10 – 11:20 Orosz Lajos: Közszolgálati minőségügy
11:20 – 11:30 Lakos Lambert István: A Digitális Jólét Program kutatási megalapozása

11:30 – 11:40 Zárszó:
Dr. Kis Norbert, az ÁKK dékánja, szakmai projektvezető ”

Forrás:
Magyary Napok 2019; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019 (.pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Elindult a fővárosi közlekedési mobiljegy pilot projektje

„Több mint fél éves előkészítő munka és folyamatos tesztelés után június 3-án elindult a Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer (FVR) első fázisa, a fővárosi közlekedési mobiljegy. A jövőben a hagyományos papíralapú jegyek mellett mobilapplikáción keresztül is elérhetővé válik a 100E reptéri buszjáratra váltható jegy.

A fővárosi közlekedési mobiljegy a budapesti közösségi közlekedésben használható jegyek, bérletek mobilapplikáción keresztül megvásárolható formája. Mobiljegyet első lépésként a 100E reptéri járatra lehet váltani 2019 júniusától pilot projektként. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a szolgáltatáshoz kapcsolódó viszonteladók applikációja segítségével a jegy bárhol, bármikor megvásárolható, akár közvetlenül a járat indulása előtt is a megállóban.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ között létrejött szolgáltatási szerződés szerint azokat az utasokat, akik az applikációval vásárolják meg a jegyeiket, nem terhelik plusz költségek, azaz a hagyományos jeggyel azonos ára lesz a mobiljegynek. A mobiljegy nem váltja le a jelenlegi papírjegyeket és bérleteket, csupán egy új értékesítési csatornát jelent. A papíralapú jegyek és bérletek továbbra is megvásárolhatók a szokásos módon. A rendszer további használatáról a bkk.hu/mobiljegy oldalon lehet tájékozódni.

A fővárosi közlekedési mobiljegyről szóló megállapodást 2019. április 10-én írta alá Dr. Pintér Sándor belügyminiszter és Tarlós István főpolgármester. A mobiljegy bevezetését a Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer részeként, annak első fázisaként, a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködve a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. valósítja meg.”

Forrás:
Elindult a fővárosi közlekedési mobiljegy pilot projektje; Budapesti Közlekedési Központ; 2019. június 3.

A digitális áruszállítási információk egyszerűbb használata – az Európai Unió Tanácsának álláspontja

„Az Unió hatékonyabbá teszi a szállítási ágazatot azáltal, hogy a vállalkozások számára egyszerűbbé teszi az információk digitális formában való továbbítását a hatóságok felé. A Tanács a mai napon elfogadta álláspontját („általános megközelítés”) azzal a javaslattal kapcsolatban, melynek értelmében az összes szállítási módra vonatkozó, egységes jogi keret jönne létre az elektronikus áruszállítási információk használatának szabályozására.

„Ez a javaslat fontos lépés a közlekedés digitalizációja felé. Idő- és pénzmegtakarítást eredményez majd, emellett környezetbarát is.” Răzvan Cuc, Románia közlekedési minisztere, a Tanács soros elnöke

A Tanács általános megközelítése alapján valamennyi érintett hatóság köteles elfogadni a hitelesített platformokon, elektronikusan rendelkezésre bocsátott információkat, amennyiben a vállalkozások úgy döntenek, hogy a jogszabályi követelményeknek való megfelelést igazoló információkat ilyen formában kívánják továbbítani. A vállalkozásoknak ugyanakkor továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy papíron nyújtsák be az információkat, amennyiben ezt szeretnék.

Az új szabályok hatálybalépését követő három évben a Bizottság közös műszaki előírásokat fogad majd el az áruszállítási információk cseréjéhez használt különböző IT-rendszerek és megoldások átjárhatóságának biztosítása érdekében. Az előírások közös eljárásokat és részletes szabályokat is tartalmaznak majd az információk kezelése, valamint az azokhoz való hatósági hozzáférés tekintetében, hogy biztosítható legyen a szabályok egységes alkalmazása.

Jelenleg a legtöbb áruszállító társaság, illetve a szállításban érdekelt egyéb vállalkozás papíralapú dokumentumokat használ. A digitális fuvarokmányok szélesebb körű alkalmazásának fő akadálya a digitális dokumentumok különböző hatóságok általi elfogadásának meglehetősen alacsony és változó mértéke. Nem létezik koherens jogi keret, és az információcseréhez számos különböző, nem átjárható IT-rendszert használnak.

A Tanács több helyen is pontosította a Bizottság által készített szöveget, például az alkalmazási kör, a követelmények és a folyamatban részt vevő felek felelőssége tekintetében. Egyszerűbbé váltak a tagállamokra háruló nyomon követési és jelentéstételi feladatok, továbbá négyről hat évre hosszabbodott az átmeneti időszak.

A Bizottság 2018 májusában, a harmadik „Európa mozgásban” csomag keretében nyújtotta be a javaslatot.

A mai napon jóváhagyott szöveg a Tanács álláspontját képezi majd az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Tanácsnak és a Parlamentnek még jóvá kell hagynia a végleges szöveget.”

Forrás:
A digitális áruszállítási információk egyszerűbb használata – a Tanács elfogadta álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2019. június 6.
Rendelettervezet az elektronikus áruszállítási információkról – a Tanács általános megközelítése (teljes szöveg), 2019. május 21.; (.pdf, magyarul)
Ülések

Több mint 360 ezer számla készült a NAV programjával

„Elsősorban a kevés számlát kibocsátó mikro- és kisvállalkozásoknak szánta segítségül a NAV a saját fejlesztésű, ingyenes Online Számlázó programját. A program segítségével a gazdálkodók kiállíthatják a számláikat, és teljesíthetik online számlaadat-szolgáltatásukat.

Az egyszerű, könnyen kezelhető Online Számlázó program használatát az informatikában kevésbé jártas felhasználók is hamar elsajátíthatják, így ezzel kiváltható a kézi számlatömbök használata. A programot használóknak csökken az adminisztrációja is, hiszen az adatszolgáltatás automatikusan történik. Hasznos az a funkció is, amivel az eladók az általuk kiállított számlákat lekérdezhetik, mert a program megőrzi azokat. A verziófrissítésekkel sincsen gondja a felhasználóknak, azokat a NAV végzi el helyettük.

Akik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számlát nem számlázó programmal állítják ki, azoknak az ilyen (kézi) számlák adatait manuálisan kell rögzíteniük a NAV erre kialakított online felületén. Ezzel a megoldással eddig 1,11 millió számláról szolgáltattak adatot a gazdálkodók. Az Online Számlázó program használatával ez az adminisztrációs kötelezettség azonban megszűnik, érdemes tehát áttérni a digitális útra, és a NAV ingyenes számlázóprogramját használni.”

Forrás:
Több mint 360 ezer számla készült a NAV programjával; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. június 7.

Informatika, távközlés, technika

Digitális egységes piac: világszínvonalú szuperszámítógépek kapnak helyet nyolc európai helyszínen

„Megszületett a döntés nyolc szuper-számítástechnikai központ helyszínéről az EU különböző részein, amelyek otthont adnak majd az első európai szuperszámítógépeknek. A központok új alkalmazások kifejlesztésében fogják támogatni az európai kutatókat, ipari szereplőket és vállalkozásokat számos különböző területen, a gyógyszertervezéstől az új anyagok kifejlesztésén át az éghajlatváltozás elleni küzdelemig.

Az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (EuroHPC) nyolc, különböző tagállamokban található szuper-számítástechnikai központ helyszínét jelölte ki új, csúcsteljesítményű számítógépeinek elhelyezésére, ami fontos mérföldkőnek számít abban, hogy Európa a világelsők közé kerüljön a szuper-számítástechnika terén. A helyszínek a következő városokban találhatók: Szófia (Bulgária), Ostrava (Csehország), Kajaani (Finnország), Bologna (Olaszország), Bissen (Luxemburg), Minho (Portugália), Maribor (Szlovénia) és Barcelona (Spanyolország). A központok olyan területeken támogatják majd nagy jelentőségű alkalmazások fejlesztését, mint a személyre szabott orvoslás, a gyógyszer- és anyagtervezés, a biotechnológia, az időjárás-előrejelzés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A közös vállalkozásban részt vevő 28 ország közül összesen 19 lesz tagja a központokat üzemeltető konzorciumoknak. Az uniós forrásokkal együtt így a közös vállalkozás összesen 840 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Az új szuperszámítógépek finanszírozásának pontos szabályait a közeljövőben aláírásra kerülő üzemeltetési megállapodások fogják rögzíteni.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „A központoknak köszönhetően kutatóink az európai ipar jövője szempontjából stratégiai fontosságú, világszínvonalú szuperszámítógépekhez férhetnek hozzá. Az adatfeldolgozásra így az EU-n belül, nem pedig azon kívül kerülhet sor. Ez döntő lépés Európa számára afelé, hogy magasabb szintre emelje számítástechnikai kapacitását, és hozzájárul majd ahhoz, hogy előrelépéseket érjünk el a jövőorientált technológiák, például a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, a robotika és az adatelemzés terén.”

Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos elmondta: „Ez a kezdeményezés azt igazolja, hogy ha az EU és tagállamai együttesen fektetnek be egy közös célkitűzés elérésébe, azzal segíthetnek Európának vezető szerephez jutni egy csúcstechnológiai ágazatban, és komoly előnyökhöz juttathatják az összes európai polgárt és vállalkozást. Várakozással tekintünk az EU következő hosszú távú költségvetése és a Digitális Európa program elé, amelyek keretében számottevő beruházási forrásokat szánunk egy világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatfeldolgozási infrastruktúra üzembe helyezésére.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az EuroHPC közös vállalkozás kiváló példa arra, hogy az uniós tagállamok együttműködése hogyan ösztönözheti az innovációt és növelheti a globális versenyképességet e rendkívüli stratégiai fontossággal bíró technológiák terén. Meggyőződésem, hogy a központokban elhelyezendő új szuperszámítógépek versenyképesebbé fogják tenni Európát a digitális technológiák területén. Ismét bebizonyítottuk, mennyire hatékony az európai megközelítés, amely a polgárok és a kkv-k számára egyaránt konkrét előnyöket biztosít.”

Napjainkban a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra nemcsak a növekedés és a munkahelyteremtés, de a stratégiai autonómia és az innováció szempontjából is minden területen alapvető fontosságú. A szuperszámítógépek alkalmazási területeinek köre rendkívül széles. Ezek a számítógépek képesek például előre jelezni a helyi és regionális időjárás alakulását, ami alapján megjósolható például az árvizek és a viharok kiterjedése és haladási útvonala, és így a szélsőséges időjárási viszonyokkal kapcsolatos korai előrejelzési rendszerek építhetők ki. A számítógépek az új gyógyszerek tervezésére, valamint az új gyógyszerek és az emberi szövetek közötti molekuláris folyamatokat és kölcsönhatásokat modellező összetett fizikai egyenletek megoldására is alkalmazhatók. A légi közlekedésben és a gépjárműiparban pedig összetett szimulációkhoz, valamint az egyes alkatrészek, sőt egész repülőgépek és gépkocsik tesztelésére is használják a szuperszámítógépeket. Ezenkívül mivel a szuperszámítógépek elengedhetetlenek a nagy léptékű szimulációk futtatásához és az adatelemzéshez, a mesterséges intelligencia fejlesztésében is rendkívül fontos szerepet játszanak, és versenyképesebbé tehetik Európát a kiberbiztonság és a blokklánc-technológia terén.

A következő lépések
A közös vállalkozás a kijelölt üzemeltetési helyszínekkel közösen 8 szuperszámítógépet tervez beszerezni: 3 exa előtti szintű számítógépet (amelyek másodpercenként több mint 150 petaflop, azaz 150 milliárd számítás végrehajtására képesek, és ezzel a világ 5 legnagyobb teljesítményű számítógépe közé tartoznak), valamint 5 petaszintű (azaz legalább 4 petaflop, vagyis másodpercenként 4 milliárd művelet végrehajtására képes) gépet.

Az exa előtti szintű rendszerek várhatóan 4-5-szor nagyobb számítási teljesítményt nyújtanak majd, mint a partnerség a fejlett európai számítástechnikáért (PRACE) nevű szervezet jelenlegi csúcsteljesítményű szuperszámítógépes rendszerei. A petaszintű rendszerekkel együtt meg fogják duplázni az európai szintű felhasználásra rendelkezésre álló szuperszámítógépes erőforrásokat, ami azt jelenti, hogy azok sokkal több felhasználót lesznek képesek kiszolgálni.

A következő hónapokban a közös vállalkozás megállapodásokat ír alá a kiválasztott üzemeltető szervezetekkel és azok konzorciumaival. Ezek a megállapodások rögzítik majd a gépek beszerzéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások menetét, valamint a Bizottság és a tagállamok költségvetési kötelezettségvállalásait. A szuperszámítógépek várhatóan 2020 második felére lesznek üzemkészek és az európai tudományos élet, ipar és közszféra felhasználói számára hozzáférhetők. A PRACE meglévő szuperszámítógépeihez hasonlóan az új szuperszámítógépek is csatlakozni fognak a GEANT elnevezésű nagy sebességű páneurópai hálózathoz.

A következő napokban a Bizottság magas rangú tisztviselői a nemzeti kormányok és a szuperszámítógépes központok képviselőivel közösen fogják bemutatni az európai szuper-számítástechnika e fontos mérföldkövét.

Háttér-információk
Az EuroHPC közös vállalkozás 2018 novemberében jött létre a Bizottság javaslatára és az Európai Unió Tanácsának támogatásával. Célja, hogy az EU 2020 végére világszínvonalú szuperszámítógépes infrastruktúrával rendelkezzen.

2019 februárjában a közös vállalkozás közzétette első pályázati felhívásait azon helyszínek kiválasztására, ahol 2020 végéig elhelyezik a vállalkozás első szuperszámítógépeit. Két felhívást tettek közzé: az egyiket a petaszintű, a másikat pedig az exa előtti szintű szuperszámítógépek üzemeltető szervezeteinek kiválasztása céljából.

A szuper-számítástechnika a Bizottság által 2018 májusában – a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében – javasolt Digitális Európa program kiemelt prioritásai közé tartozik, és az európai szuper-számítástechnika finanszírozására a 2021 és 2027 közötti időszakban 2,7 milliárd eurós javasolt költségvetést terveznek elkülöníteni. Ebből a költségvetésből a közös vállalkozás 2023-ig exaszintű szuperszámítógépeket szerezhet be (amelyek másodpercenként 1018 művelet, azaz ezer petaflop végrehajtására képesek), és finanszírozhatja az ezeken a számítógépeken futó vezető alkalmazások, valamint az azok használatához szükséges készségek fejlesztését.

További információk
Tájékoztató – Az erőforrások egyesítése Európa világszínvonalú szuperszámítógépes infrastruktúrájának és ökoszisztémájának kialakítása érdekében
EuroHPC közös vállalkozás
Sajtóközlemény – A Tanács támogatja a Bizottság azon terveit, hogy 1 milliárd euró beruházást irányít világszínvonalú európai szuperszámítógépekbe”

Forrás:
Digitális egységes piac: világszínvonalú szuperszámítógépek kapnak helyet nyolc európai helyszínen; Európai Bizottság; Sajtóközlemény; IP/19/2868; 2019. június 7.

A londoni közlekedési vállalat wifi segítségével fogja követni az utasok mozgását

„Aki utazott már a londoni metrón, tudja, hogy mennyire zsúfoltak a kocsik és az állomások. Hamarosan azonban a helyi közlekedési cégnek több információja lesz ahhoz, hogy ezen segítsen.

A londoni közlekedési vállalat (TfL) július 8-tól bekapcsol egy olyan WiFi nyomkövető rendszert, ami a 260 állomáson telepített berendezéseket használva a mobiltelefonjuk alapján tartja nyilván az áthaladó utasokat.

A rendszer a készülékek MAC címét veszi alapul, egy egyedi azonosítót, amelyet a gyártók állítanak be automatikusan, és minden mobil rendelkezik vele.

A TfL már így is sokat tud az emberek utazási szokásairól, hiszen az elektronikus jegyrendszernek köszönhetően látja, hogy ki mikor és hol száll fel és le. A WiFi-adatokkal viszont még több információhoz juthatnak.

Egy 2016-os tesztelés során már kiderült, hogy az adatok alapján azt is meg tudják mondani, az utasok melyik útvonalat részesítik előnyben két állomás között.

Például Kings Cross és Waterloo között 18 módon lehet utazni. A WiFi-adatokból azt látták, hogy a legtöbben, 32 százaléknyian a Victoriával mennek Oxford Circusig, majd ott szállnak át a Bakerloo vonalra, míg 26,7 százalék inkább a Green Parknál száll át a Jubilee vonalra. 0,1 igazi mazochista volt, és a leghosszabb utat választotta Liverpool Street, Bank és London Bridge megállók érintésével, vagy egyszerűen eltévedt.

A most kapott adatokból kiderülhet, hogyan mozognak az emberek a metróhálózatban. Ez segíthet a közlekedési cégnek hatékonyabban informálni az utasokat, ha valamelyik vonalon leállás van.

Ha ugyanis a TfL látja, hogy melyek a kedvelt útvonalak, akkor könnyebben segíthet alternatív megoldásokat kínálni, és a kevésbé zsúfolt vonalakra irányítani az utasokat, és azokon több metrót üzembe állítani.

Ez természetesen felveti az adatvédelmi aggályokat, hiszen a TfL több millió ember utazási szokásáról szerez információkat, de a vállalat ígéri, hogy komolyan betartja a szabályokat és nem kémkedik az utasok után a kelleténél jobban.

Nem gyűjtenek adatokat a mobilokról a keresési előzmények vagy a cookie-k alapján. A gyűjtött adatokat két évig megőrzik és után megsemmisítik.

Ha valaki mégsem bízik ezekben az ígéretekben, akkor egyszerűen kapcsolja ki a WiFit a telefonján, ha a londoni metrón utazik, és így nem jutnak adathoz róla.”

Forrás:
Mindent megtudnak a metrón utazókról; Kívül tágasabb blog; 2019. június 9.
TfL will start tracking tube passengers through WiFi – here’s what that means; Metro News; 2019. május 24.
TfL is going to track all London Underground users using Wi-Fi; James O’Malley; Wired UK; 2019. május 22.
WiFi data collection; Transport for London (A 2016. november-decemberi kísérlet összefoglalása.)

KIFÜ: Meghívó előzetes piaci konzultáció II. fordulójára – Interdiszciplináris program

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (székhely: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.), mint Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 28. § (4) bekezdésében foglaltak alapján „Interdiszciplináris megközelítésű kutatási és képzési műhelyek, programok támogatása a képző intézmények és a vállalkozások együttműködésének fejlesztésével (Interdiszciplináris program)” tárgyú, Ajánlatkérő által tervezett beszerzés tekintetében előzetes piaci konzultációt kíván lefolytatni.

1. AZ AJÁNLATKÉRŐ ADATAI:

Hivatalos név: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Postai cím: 1255 Budapest., Pf.: 182.
Kapcsolattartó neve: Szabó Annamária
Telefon: +36 70 660 6963
E-mail: szabo.annamaria@kifu.gov.hu

Piaci konzultáción résztvevők továbbá:
Hivatalos név: InTender Consulting Kft.
Postai cím: 1036 Budapest, Bécsi út 63.
Kapcsolattartó: dr. Pongor Dániel
Telefon: +36 70 505 47 34
E-mail: pongordaniel@intender.hu

2. A TERVEZETT BESZERZÉS TÁRGYA:

„Interdiszciplináris megközelítésű kutatási és képzési műhelyek, programok támogatása a képző intézmények és a vállalkozások együttműködésének fejlesztésével (Interdiszciplináris program)”
Beszerzés tárgya: szolgáltatásbeszerzés
Szerződés típusa: vállalkozási szerződés
Részletes műszaki leírás elérhető: Meghívó előzetes piaci konzultáció II. fordulójára – Műszaki leírás

3. KONZULTÁCIÓ PONTOS IDŐPONTJA ÉS HELYSZÍNE:
Ajánlatkérő egy fordulóból álló konzultációt tervez tartani.
A konzultáció időpontja: 2019. június 21. 09:00 óra
A konzultáció helyszíne: 1134 Budapest, Váci út 35.

Felhívjuk a Tisztelt Gazdasági Szereplők figyelmét arra, hogy Ajánlatkérő székhelyén beléptetés működik. A belépés adott esetben néhány percet igénybe vehet.

4. RÉSZVÉTELI SZÁNDÉK JELZÉSE:
Ajánlatkérő nem teszi kötelezővé a konzultáción való részvételi szándék előzetes jelzését.
A helyszínen jelenléti ív kitöltésével (és a képviselt gazdasági szereplő megjelölésével) kell majd azonosítani magukat a résztvevőknek.

5. A KONZULTÁCIÓ MENETE, TÁRGYA:
Ajánlatkérő konzultálni kíván különösen:
* a műszaki leírás követelményeiről;
* az árképzés módszeréről;
* az elvégzendő feladatok időigényéről;
Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy szükség esetén a jelen pontban meghirdetett konzultáción felül további konzultációs fordulót is tartson.

6. EGYÉB INFORMÁCIÓK:

* Felhívjuk a Tisztelt Gazdasági Szereplők figyelmét, hogy jelen előzetes piaci konzultáció célja ajánlatkérő beszerzésének előkészítése, a piaci lehetőségek felmérése, a minél pontosabb műszaki specifikáció tartalmi elemeinek egyértelmű kidolgozása.
* Az előzetes piaci konzultáció során tilos ajánlatot tenni.
* Felhívjuk Tisztelt Gazdasági szereplők figyelmét, hogy a találkozó ideje alatt hangfelvétel kerül rögzítésre, mellyel kapcsolatban az adatkezelési tájékoztatót a konzultáción rendelkezésre bocsátjuk. A Hangrögzítésre a minél pontosabb hivatalos jegyzőkönyv elkészítése érdekében kerül sor.
* A konzultáció minden fordulójáról jegyzőkönyv készül, amelyeket a konzultációt követően a meghívó közzétételével azonos felületen közvetlenül, térítésmentesen, elektronikusan bárki számára elérhetővé tesz Ajánlatkérő, továbbá közvetlenül is megküldi a konzultáción részt vevőknek.
* Jelen piaci konzultációt megelőzően nem került sor eredménytelen közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Szíves részvételükre feltétlenül számítunk!

Műszaki leírás:
GINOP_311_Interdiszciplináris program_Műszaki leírás.pdf

Forrás:
Meghívó előzetes piaci konzultáció II. fordulójára – Interdiszciplináris program; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2019. június 6.

A Microsoft törölte a világ legnagyobb, arcfelismeréshez használt arcképi adatbázisát

„A Microsoft amerikai információtechnológiai óriásvállalat titokban törölte az egyik adatbázisát, amely több mint tízmillió képet tartalmazott mintegy százezer személyről – jelentette pénteken az amerikai sajtó.

A MS Celebnek is hívott adatbázist az internetről gyűjtötték össze kereső motorok segítségével a Creativ Commons program engedélyével. Ez utóbbi tudományos kutatások számára teszi lehetővé a képek és videók használatát.

A CNET közösségi oldal ismertetése szerint a MS Celeb volt a világon a legnagyobb arcfelismerő adatbázis, és a képeket a tulajdonosok tudta nélkül gyűjtötték össze. A jelentés szerint az adatbázist arcfelismerő rendszerek fejlesztéséhez használták világszerte, és katonai kutatók is hozzáférhettek.

A Microsoft a londoni Financial Times-nak azt mondta, hogy az adatbázist tudományos célokra szánták, és már nincs a cégnél az az alkalmazott, aki a működéséért felelt. A vállalat azt állítja, hogy már egy ideje fellépett az arcfelismerő programok fokozott ellenőrzéséért és használatuk szabályozásáért, hogy ne lehessen visszaélni velük.”

Forrás:
A Microsoft törölte az arcképeket gyűjtő adatbázisát; Híradó.hu/MTI; 2019. június 7.
Microsoft takes down MS Celeb facial recognition database, 10 million+ pics of ~100,000 faces, maybe yours, scraped under Creative Commons; Boing boing; 2019. június 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem nélkülözhetők a digitális készségek (DOKK 2019 Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás)

„Olyan világban élünk, amelyben nem nélkülözhetők a digitális készségek – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára a kétnapos DOKK 2019 Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás megnyitóján, pénteken Budapesten.
Bódis József, aki a rendezvény fővédnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott eseményen visszafogott becslésnek nevezte az Európai Unió foglalkoztatásért felelős biztosának prognózisát, hogy a közeljövőben a foglalkozások kilencven százaléka nem végezhető majd digitális készségek nélkül. Közölte: az oktatási innováció tekintetében Magyarország az OECD-országok átlagát meghaladó eredményeket ért el a felmérések szerint. A technológiától és a tudománytól nem félni kell, hanem irányítani, uralni annak érdekében, hogy „szebbé, gazdagabbá” tegye az emberek életét – fogalmazott.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a digitális gazdaság súlya óriási Magyarországon, a GDP 21 százalékát teszi ki. A „rendkívül jelentős ágazat” az országban 400 ezer embernek ad munkát, ami a foglalkoztatottak 15 százalékát jelenti és az export 7-8 százalékát adja – ismertette.

A politikus kiemelte, hogy a digitalizációnak egyre nagyobb a jelentősége, amit a képzésnek „le kell tudnia követni”, a kormányzatnak és iparágaknak pedig gyorsan alkalmazkodniuk kell ehhez. Mindent ágazatban – még a leginkább hagyományosakban is – a digitalizáció jelenti az innovációt – jelentette ki, világszínvonalúnak nevezve a magyar informatikusok munkáját, ugyanakkor felhívta a figyelmet a szakemberhiányra is.

Solymár Károly Balázs a digitalizációt segítő programok eredményeiről szólva közölte: 500 ezer háztartásban vált elérhetővé a szupergyors internet 2018 végéig, ez év elején elindultak az optikai fejlesztések, „amiben már most megelőzzük az EU-t”. Az internet áfájának kétlépcsős csökkentése elősegíti a világháló elérhetőségét, valamint kedvezményes alapcsomag jelent meg az internetezés támogatására, és hamarosan elindul az 5G-hálózat frekvenciáinak értékesítése – sorolta.

Beszámolt a digitális kompetenciafejlesztési programok – köztük a digitális szakadék csökkentését célzó projekt, az aktív idősügyi program, a digitális jólét pontok és a digitális készségeket a civil szervezetekkel közösen ösztönző projektek – eredményeiről is.

A szombatig tartó eseményen a digitális oktatáshoz kapcsolódó innovatív pedagógiai és technológiai megoldásokról, a magyarországi és nemzetközi „jó gyakorlatokról” mintegy hatvan eladáson és több kerekasztal-beszélgetésen tájékozódhatnak az érdeklődők.”

Forrás:
Nem nélkülözhetők a digitális készségek; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. június 7.

A digitális gazdaság kihívásai Szentpéterváron

„Az orosz kormány stratégiai szerepet szán a digitális gazdaságnak a stagnáló gazdaság fellendítése érdekében. Ezek után semmi meglepő nincs abban, hogy a Szentpétervári Gazdasági Fórum egyik kiemelt témája ez volt.

Moszkva 2024-re az infrastruktúra modernizálását, valamint a gazdaság és a közigazgatás kulcsterületein digitális gyakorlatok meghonosítását tervezi.

Szvetlana Balanova, az egyik vezető IT-szolgáltató cég, az IBS vezérigazgatója a következőket nyilatkozta:

“Oroszországban nagyon sok múlik azon, hogy az állam hogyan viszonyul a gazdasághoz, hogy a döntéshozók napirendjén mi az ami első helyen szerepel. Másfelől az is nagyon fontos, hogy a digitális gazdaság ne egy olyan rendszerben kényszerüljön működni, ahol csak az állami tulajdonban lévő játékosok rúghatnak labdába. Méghozzá azért, mert ez egy versenyképes piac, és a legjobb technológiákat gyakran nem az állami cégek találják ki, hanem a magáncégek” – mondta.

A kis- és középvállalkozások problémái is a fórum kiemelt témái között szerepeltek. Vlagyimir Putyin elnök nem titkolt célja, hogy a bruttó hazai össztermék 20 százaléka helyett a jövőben 40 százalékot ezek a cégek adjanak. Ez a gondolat egyelőre elég merésznek tűnik. Nadja Cserkasova, Oroszország egyik legbefolyásosabb üzletasszonya úgy véli, a nemek közötti egyenlőség biztosítása a legfontosabb, ha kis- és középvállalkozásokról beszélünk.

“A világ három vezető országa között vagyunk, ami a nők kampánymenedzsmentben betöltött szerepét illeti. Ugyanakkor a vállalkozói szellem tekintetében csupán az 56. vagyunk. Ezen kell változtatni, és segíteni a női vállalkozókat abban, hogy fejlesszék cégeiket. Ha az érintetteket kérdezzük, az első dolog, amelyet akadályként neveznek meg, az a szaktudás és a szakirányú oktatás hiánya” – mondta.

A Világbank időközben ismét csökkentette az orosz GDP-növekedés előrejelzését 2019-ben. A szakértők a változásokat az olajtermelés csökkentésével, a szankciók jelentette kockázattal magyarázzák.”

Forrás:
A digitális gazdaság kihívásai Szentpéterváron; Euronews; 2019. június 8.
St. Petersburg International Economic Forum 2019

Egyre kevesebb a levél, de az áremeléseknek köszönhetően növekedtek a Magyar Posta bevételei 2018-ban

„A Magyar Posta Zrt. a 2018. évi üzleti évben a terveknél kedvezőbb, 497 millió forint adózás előtti eredményt ért el – közölte az állami cég. A beszámolóból pedig kiderült, hogy az adózott eredmény is 497 millió forint. A Magyar Posta 2018-ban 572 millió belföldi levelet kézbesített, amely nagyjából 5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A társaság árbevétele összességében gyarapodott: a 2017-es 189 milliárd forintról 200,8 milliárd forintra.

„A levéltermékek esetében a bevétel növekedés a folyamatos levél volumen csökkenés és az ezt részben kompenzáló áremelés mellett, a 2018. évi választásokkal kapcsolatos többlet feladásoknak tudható be. A választásokkal kapcsolatos többlet feladások a belföldi, a nemzetközi levél termékeket, valamint a címezetlen reklámkiadványokat is érintették” – olvasható a cég beszámolójában. Konkrétan 82 milliárd forint származott a levélpiacból, 48,5 milliárd forint a pénzforgalmi szolgáltatásokból és a logisztikai piacról is befolyt már 22 milliárd forint,

A logisztikai területen ismét növekedés volt tavaly: összesen több mint 41 millió darab árutartalmú küldeményt szállított a Posta, ami 3,5 százalékkal több, mint a 2017-es volumen. Tavaly 195 millió darab csekket fizettek be az ügyfelek, 2 143 milliárd forint értékben.

Ugyanakkor egyre többen intézik befektetéseiket a Magyar Postán: a társaság 2018 végén 795 milliárd forintos megtakarítási állományt kezelt. Értékpapírszámlával 2018 végén 55 ezer ügyfél rendelkezett. Az állami társaságnál tavaly csaknem 224 ezer biztosítási szerződést kötöttek.”

Forrás:
Áremelések és a választások segítettek a Magyar Postán; Vég Márton; Napi.hu; 2019. június 3.
A tavalyi évet is nyereséggel zárta a Magyar Posta. 2018 évi mérlegközlemény; Magyar Posta; 2019. május 31.

Sok a félreértés a digitális átalakítás (DX) körül

„Sokszor a csillagháborút akarják eladni a kis-és közepes vállalkozásoknak (kkv), amikor digitalizációs fejlesztéseket próbálják rájuk sózni, miközben a legtöbb magyar – akár ipari termeléssel foglalkozó – cégnek valójában sokkal kisebb léptékekben kellene gondolkodnia. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gyártási mennyiségen nem tudna komolyan javítani a kevésbé költséges megoldásokkal. A „Mintagyár” projektjében a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) működő Ipar 4.0 Technológiai Központ éppen az eligazodásban akarja segíteni a vállalkozásokat, állapotfelméréssel, bemutatókkal és képzési programokkal.

„A Milennium Falcon a Star Warsban csak egy közönséges teherhajó volt, de megfelelő fejlesztésekkel ez lett az egész galaxis leggyorsabb űrhajója” – foglalta össze egy mondatban Tunkel Richárd, a Reach központi adatgyűjtő, adattároló és feldolgozó rendszer alapítója azt, hogy szerinte miért nem kell tartania a kis- és középvállalkozásoknak az it-fejlesztésektől.

A hasonlatot azért hozta, mert a legtöbb cég problémáinak megoldásához nemcsak, hogy hatalmas beruházások nincs szükségük, de arról sincs szó, hogy ezek olyan drágák lennének, hogy ne térülnének meg azonnal. Egy „fejletlenebb” cégnél is meg lehet találni azokat a hatékonyságjavító intézkedéseket, amelyek segítik a munkát, javítják a versenyképességet, vagy növelik a profitot, mindennek az alapja pedig az adatgyűjtés.

„Sok félreértés van a köztudatban erről a területről. Már eleve az is egy ilyen, hogy digitális transzformációnak nevezik az ehhez hasonló fejlesztéseket” – mondta el Tunkel lapunknak, amikor a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Ipar 4.0 Technológiai Központban jártunk, melyet a Dell, a Reach és a Cloudera partnerségével működtetnek. A megfogalmazás azért is pontatlan, mert maga a digitalizáció egyáltalán nem új, már a ‘60-as években elkezdődött és tart egészen napjainkig, része volt a „papírmentes irodák” mozgalma még a nyolcvanas évekből, valamint a kilencvenes években felfutott automatizált gyártás. „Most az történik, hogy megpróbálunk intelligenciát ültetni az automatizációba” – magyarázta el, hogy mi is zajlik most.

A mintagyárakhoz hasonló az IFKA/IVSZ konzorcium BME-s központjában a kkv-knak épp ezt próbáljuk bemutatni: nem feltétlenül kell új gyártósorokat üzembe helyezniük. Van, amikor egy szoftveres fejlesztés végrehajtásával, máskor a folyamatok átszervezésével el tudjuk érni a technikai eszközök jobb kihasználáságát, lényegesen növelni tudjuk a hatékonyságot, ezáltal többet, olcsóbban, jobb minőségben tudunk termelni.

Mintaprogram, állami pénzzel
A digitalizációs rangsorokban rendre a hátsó traktusban van Magyarország: az EU által évente elkészített Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) alapján hazánk 2018-ban a 23. helyen volt a 28 tagállam közül. Miközben az állam már többször jelezte, hogy fontos neki a terület és különböző programokat is indított az állapotok javítása végett.

Az egyik ilyen épp a 2,35 milliárd forint állami és uniós forrásból megvalósult BME-s projekt, melynek célja, hogy 2017 júniusa és 2019 vége között egy négy fázisból álló programba vonja be a hazai kkv-kat. „Egy négyezer termelő vállalkozást tartalmazó listáról haladunk, akiket szemléletformáló előadásokra, bemutatókra várunk. A célunk, hogy közel ezernek itt tartsunk egy demonstrációt a lehetséges megoldásokról, ötleteket, lehetőségeket mutassunk számukra, majd az arra alkalmasak közül 350-et tudástranszferre, az ezen átesettek közül ötvenet pedig egy fejlesztési tervezési programba hívunk” – mondta el Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának a vezetője

Kovács szerint a programban való részvétel ugyan ingyenes, de időigényes, emiatt pedig sok magyar cég nehezen szánja rá magát a részvételre. A kis létszámú vállalkozások nehezebben engedhetik meg maguknak, hogy nélkülözzenek egy vagy akár több embert. „Mások azért nem jönnek el, mert azt hiszik, hogy az egész csak egy gyárlátogatás” – magyarázta Kovács, aki szerint ha másért nem is, legalább azért megérné eljönnie a kkv-knak, mert a program része egy állapotfelmérés is. A helyszíni kutatások alapján pedig az látszik, hogy sok téren az önértékelésük nem is pontos” – tette hozzá az egyetemi szakember.

Erre egy példát is hozott: a legtöbb cégvezető úgy értékelte, hogy az it infrastruktúrája rosszabb, mint amilyen valójában. Valószínű, ezt azért érzik így a cégek, mert ugyan megvették a korszerű it-eszközöket, de érdemben nem használják a termelésben, hiányoznak a szoftveres megoldások. „Itt például könnyebbé is válhat az Ipar 4.0-ás fejlesztés” – magyarázta Kovács. A szakember úgy véli, itt ütközik ki a legjobban, hogy sokak hozzáállása az, hogy a gép egy termelőeszköz: ha van egy, az termel, ha több gép van, akkor többet lehet gyártani. „Pedig a szoftverfejlesztés is érhet annyit, mint egy új eszköz” – mondta.

Amikor elég letölteni a legújabb frissítést
Arra, hogy a gyakorlatban hogy néz ki ez a fajta fejlesztés több példát is hoznak a bemutatótérben. Van számítógép-vezérelt játékvonat, amely el tudja dönteni, hogy milyen terméket kell lerakodnia, de láthatók más autonóm szállítási, logisztikai megoldások is, melyek jól szimulálják, hogy a termelésben fontos anyagmozgatás hatékonysága miként javítható. Viszont mutatnak példát arra is, hogy egy felhő alapú SAP vállalatirányítási rendszerben hogyan lehet nyomon követni a rendeléstől egészen az elkészülésig a termelési fázisokat egy minigyárban. Ez utóbbi azért is érdekes, mert hasonló megoldások kiforratlan változatait sok hazai kkv is használja.

A legérdekesebb viszont az ijesztő nevű Cloudera-Dell-Reach Ipar 4.0 referencia architektúra. Ezen egy virtuális gyár alkalmazottainak hatékonysága, beosztása, vagy épp az ott található berendezések működése, kihasználtsága, műszaki állapota követhető nyomon. Itt azt próbálják demonstrálni, hogy a termelőeszközök megtartásával, azok intelligens fejlesztésével a különböző forrásokból (gépekből, szenzorokból, rendszerekből) származó adatok gyűjtésével is nagy eredményeket lehet elérni.

„Ez nem egy amerikai rendszer, hanem egy magyar piacra optimalizált fejlesztés. Kulcsrakész high tech megoldás, amely olyan dolgokat használ, mint a gépi tanulás, és biztosítja az éven belüli megtérülést” – magyarázta a helyszínen Rab Gergely, a Dell Magyarország tanácsadója, aki azt is elmondta, hogy mivel sok magyar cégnél ezeket a berendezéseket nem it-szakértők fogják használni, a megközelítés is inkább üzleti alapú.

Így lényegében a három cég által bemutatott és kínált megoldás azon alapul, hogy a termelő vállalatnál már meglévő berendezéseket rákötik a számítógépes infrastruktúrára. A komplett csomagban a Dell adja a hardware-t, a Cloudera az adattovábbításért felel, míg a Reach az, ami érzékel és tanul. „Olyan ez, mint az emberi szervezet: a számítógép a csontváz, az adathálózat a vérkeringés, az idegrendszer pedig értelmezi és reagál a beérkezett ingerekre” – magyarázta a Reach szakértője, Tunkel Richárd.

A rendszer vonzóságát leginkább az adja a laikus szemlélőnek is, hogy hihetetlen hatékonysággal tudja optimalizálni a különböző feladatokat. Akár egy szegecselőgép élete is követhető: tervezhetővé válik a karbantartása, mert a szenzorok előre jelezhetik, ha egy alkatrész már elöregedik, így elkerülhető a kényszerű leállás. Emellett azt is látni, ha az azt kezelő ember teljesítménye elmarad a termelési mutatóktól.

Már az adat fontosabb, mint a termék
A másik, ami fontos újítás a beépíthető csomagban, hogy a termék teljes életpályája követhető. „Már nemcsak a termék, hanem a hozzákapcsolódó adatok is értékesek – nem lehet beszállítani az adatok nélkül. A vásárlót, megrendelőt, de magát a gyártót is pontosan érdekli, hogy tudjon válaszolni a termelésben arra a kérdésre: a termék hol, mikor, melyik fázisban tart, ki rakta össze, miért úgy, milyen géppel és hogyan gyártotta. Olyan világban élünk, ahol ha valaki ezekre nem tud válaszolni, nem is rúg majd labdába” – tette hozzá Tunkel.

Viszont bár a rendszer önmagában is vonzó lehet a termelő kkv-knak, nem mindegy, hogy az önfejlesztésre, valamint a megrendelőnek kiadott adatokat ki kezeli. „Nem elég, ha ezek gyűlnek, sokkal fontosabb az, hogy értelmezni is kell őket. Minden vállalakozásnál egy helyi hőst kell találni, aki nyitott a digitális megoldásokra, látja bennük a lehetőséget, és érdekelt is abban, hogy felhasználja, amit megtudott” – magyarázta a szakember. Szerinte ugyanis, ha valaki ért egy esztergagéphez, vagy egy betonkeverőhöz, akkor ellenérdekelt is abban, hogy erre egy nála jobban működő eszközt helyezzenek üzembe. Ha viszont meglátja ebben a lehetőséget, akkor hasznára válhat a társaságnak. Fontosnak tartják azt is, hogy a csapatépítésbe épp ezért hangsúlyt kapjon az ilyen fejlesztések népszerűsítése, így az alkalmazottak nem fognak félni az újításoktól, nem „szabotálják” a projekteket.

„A baj az, hogy sokszor a csillagháborús tervet akarják eladni a kkv-knak, miközben itt a jól bevált fúrójukhoz is elég lehet egy szenzor, vagy egy algoritmus, amitől már hatékonyabbá válhatnak” – magyarázták a bemutatótérben. A megtérülés például olyan dolgokból is jöhet, mint hogy kevesebb selejtet gyártanak. Az anyagminőség amúgy is egyre fontosabb szempont az iparban, a károk pedig jól nyomon követhetők a visszahívásokon keresztül. Sok kisvállalkozásnak már az is segíthet, ha ezek elmaradnak.”

Forrás:
Jól ráijesztettek a magyar cégekre – sok a félreértés a digitalizáció körül; Szabó Dániel; Napi.hu; 2019. június 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 11.

A végtelen történet: végre megszületik az amerikai Külügy kiberdiplomácia szervezete. Talán
A nemzetközi kapcsolatok napjainkra egyik legfontosabbá váló területe, a kibertér multilaterális szabályozása, a nemzeti kibertechnológiai érdekek képviselete, egyszóval, a kibertérre vonatkozó diplomácia (röviden: kiberdiplomácia) évek óta nem jelenik meg kellő körvonalakkal, és főleg kellő súllyal az Egyesült Államok külügyi apparátusában. Most végre, talán, elmozdul a holtpontról ez a két éve lebegő probléma, mivel az US Külügyminisztériuma a napokban hivatalosan is értesítette a Kongresszust arról a tervről, hogy a minisztérium szervezetén belül felállítják a Kibertér Biztonság és Emergens Technológiák Igazgatóságát (Bureau of Cyberspace Security and Emerging Technologies – CSET). Az újonnan megalakuló részleg mandátuma arra vonatkozik majd, hogy „irányítsa az amerikai kormányzatnak a kibertér ( valamint az azt szolgáló technológiák) biztonságának megteremtését és megőrzését célzó diplomáciai erőfeszítéseit.” Feladata lesz az is, hogy csökkentse az online terekben kirobbanó konfliktusok kialakulásának veszélyét a stratégiai kiberversengésben.

Az új igazgatóság a tervek szerint 80 munkatárssal indul majd, és kezdeti költségvetése 20,8 millió dollárra rúg. Az új szervezeti egység élén nagyköveti rangú vezető áll majd, akit a Szenátus hagy jóvá. Az intézményrendszeren belüli súlyát jelzi, hogy a poszt a helyettes államtitkári címmel (Assistant Secretary of State) lesz egyenrangú, és a vezető közvetlenül a Fegyverzetellenőrzési és Nemzetközi Biztonságpolitikai Államtitkár (Undersecretary of State for Arms Control and International Security) alárendeltségében végzi munkáját. Ha a kezdeményezés most végre kilép a tervezési fázisból, akkor egy csaknem két éve tartó huzavona végére kerülhet pont.

A különös „interregnumról”, hogy ti, a világ vezető nagyhatalmának külkapcsolati apparátusában éppen a kiberügyekkel kapcsolatos témáknak nincsen felelős gazdája, mi is többször beszámoltunk már az elmúlt másfél évben. A szervezeti bénultság, hiátus 2017 végéig nyúlik vissza: Rex Tillerson, akkori külügyminiszter döntésével, hogy megszünteti a kiberbiztonsági koordinátori posztot, hosszan elnyúló patthelyzetet idézett elő. Tillerson ugyanis azt tervezte, hogy a kibertér biztonságára vonatkozó feladatokat egy újonnan felállított szervezeti egységre, a Kibertér és Digitális Gazdaság Igazgatóságára bízza. Első lépésként a miniszter mintegy „lefokozta” a korábbi kiberkoordinátori posztot, és a kibertérrel kapcsolatos amerikai külpolitikai tevékenységek irányítását Robert Strayer helyettes másod államtitkár vitte tovább. Tillerson átalakítási tervei azonban, meglehetősen szokatlan módon, felbőszítették a republikánusok vezette Kongresszust, olyannyira, hogy a Ház nem csupán visszaállította a kiberkoordinátor korábbi feladatköreit, de még meg is toldotta azokat újabb funkciókkal és hatáskörökkel.

A Mike Pompeo, mostani külügyminiszter által beterjesztett átalakítási terv kompromisszumos módon szándékozik rendezni a fontos külügyi poszt kérdését. Az amerikai képviselőház bennfentesei szerint azonban a most benyújtott szakmai terv még a korábbi elképzeléseknél is rosszabb. Szakértők szerint a terv két alapvető gyengeséggel rendelkezik. Az első: túlságosan szűk a hatásköre. Azzal, hogy az új Igazgatóság feladatait a kiberbiztonság témáira korlátozzák, kikerülnek a kompetenciájából olyan nagy fontosságú, kapcsolódó probléma területek, mint például a digitális gazdaság, vagy az Internet szabadságának kérdése. A szorosan összetartozó problémák szétszabdalása, és külön szervezeti egység hatáskörébe rendelése semmiképpen sem lesz szerencsés, és szinte bizonyosan bürokratikus presztízsharcokhoz vezet majd – vélik a szakértők. Másfelől az új szervezet, pontosabban annak „jelentési láncolata” egyértelműen a kibertémák egyfajta „szekuritizálását” jelzi. A kibergazdaságban érintett szereplők attól tartanak, hogy a kibertér – valójában nagyon is összetett – kérdéskörei alapvetően egy döntően biztonságpolitikai perspektívában jelennek majd meg, ami kedvezőtlen lehet a digitális iparágak, az üzleti világ szereplői számára.
State department proposes new 20.8 million dollar cybersecurity bureau; Sean Lyngaas; Cyberscoop; 2019. június 5.
Proposed State Department bureau takes wrong approach to US cyber diplomacy; Andy Taylor; Cyberscoop; 2019. június 7.

Közösségi média katonák, vagy közdiplomáciai szereplők? Izrael erősíti jelenlétét a digitális terekben
Május 17-én, alig egy nappal azt követően, hogy a Facebook cég egész sor, izraeli szervezetek által működtetett fiókot törölt a közösségi platformról – „megtévesztő viselkedés” és manipuláció vádjával – Izrael Állam külpolitikai szervezetrendszere is lépett. A Stratégiai Kapcsolatok és Közdiplomácia Minisztériuma nyilvános tendert hirdetett meg több vezető izraeli sajtótermékben. Ahogy az ügyben nyilatkozó miniszter, Gilad Erdan aláhúzta: ez az első olyan izraeli kormányzati kezdeményezés, ami az országhatárokon kívüli Izrael-barát aktivisták szervezetszerű támogatását szolgálja majd. A program számottevő, mintegy 1,6 millió dollárnak megfelelő összeget fordít majd – nyilvános pályázati rendszerben – az Izrael ügyével szimpatizáló civil kezdeményezések, és különösen online kampányok támogatására.

Érdemes felfigyelni rá, hogy a kormányzati program gazdája nem az Izraeli Külügyminisztérium, amely egyébként nagyon erőteljes közdiplomáciai fókusszal rendelkezik, és ahol a digitális diplomáciai kezdeményezések is összpontosulnak. A mostani kezdeményezés egy külön minisztérium fennhatósága alá tartozik, ami deklaráltan Izrael közdiplomáciai tevékenységeit kívánja előmozdítani. Ez az eset is jól példázza azt, hogy a mai (szakmai és populáris) közbeszédben hogyan jelenik meg két sűrűn használt fogalom – ugyanazon érem két oldalaként. Az Izrael politikáját bíráló szervezetek (palesztinok és mások) ugyanis palesztin ellenes propagandának tekintik azt, amit a minisztérium közdiplomáciaként definiál. És ennek megfelelően a mostani kezdeményezést az izraeli állami célokat külföldön szolgáló „közösségi média katonák” toborzásának minősítik. A világ geopolitikai törésvonalai mentén haladva, ezzel a jelenséggel találkozunk nap mint nap. Ami az egyiknek a külföldi közvélemények tájékoztatása, megszólítása – az a másik oldalnak propaganda, manipuláció.

Ami bizonyos: a Stratégiai Kapcsolatok és Közdiplomácia Minisztériuma által most indított program egyik deklarált célja, hogy eredményesen lépjenek fel, mindenekelőtt a narratívákat egyre inkább formáló közösségi média terekben, a BDS (Boycott, Divestment and Sactions) nevű nemzetközi, Izrael-ellenes bojkott mozgalom ellen. Amelynek sok, és igen nagy jelentőségű támogatója akad a nyugati világban és így rendkívül hatásosan képviseli az izraeli politikával szembeni kritikáját. És, amit ugyanakkor egyértelműen egy a „náci Németország legsötétebb pillanataira emlékeztető”, antiszemita kezdeményezésnek nyilvánított egyik legutóbbi ülésén a német Bundestag. Érdekes egybeesés: éppen május 17-én, az izraeli program bejelentésének napján.
Israel launches massive recruitment drive for social media warriors; Middle East Monitor; 2019. május 23.

Az EU a kulturális diplomácia online eszközrendszerének használatát bátorítja
Az Európai Unió Tanácsa a napokban cselekvési keretet állított fel, amelyben arra kéri a tagállamok kormányait, valamint az EU külügyi intézményrendszerének szervezeteit, hogy hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi kapcsolatok kulturális dimenziójának érvényre juttatása, erősítése érdekében.
Ennek keretében a tagállamok feladatául jelöli ki, egyebek mellett:

  • fejlesszék tovább a már létező tudás- és kompetenciafejlesztési hálózatokat, és ösztönözzék a tudományos világ képviselői és a szakemberek közötti párbeszédet a nemzetközi kulturális kapcsolatok terén;
  • fokozzák részvételüket a harmadik országokban folytatott közös helyi kulturális stratégiák és projektek előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. E cél megvalósításához az EUNIC, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek közötti együttműködés is hozzájárulhat.

Az EU Külügyi és Biztonságpolitikai főképviselőjének, a témával kapcsolatban, az alábbi feladatokat tűzi ki a dokumentum:

  • jelöljön ki „kulturális kapcsolattartó pontokat”, és biztosítsa, hogy az EU képviseletei megfelelő kapacitásokkal rendelkezzenek a kulturális tevékenységek terén;
  • hozzon létre egy integrált online kapcsolattartó pontot, amelyen keresztül rendelkezésre bocsátják a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós szakpolitikákkal, programokkal, valamint a Bizottság és az EKSZ által az e területen folytatott tevékenységekkel kapcsolatos információkat.

Ugyanakkor a tagállamok és az uniós intézményrendszer tisztségviselőinek közös feladatául szabja azt, hogy:

  • erősítsék a nemzetközi kulturális kapcsolatok ösztönzésének legjobb módjával kapcsolatos koordinációt, szinergiákat és stratégiai iránymutatást, különösen a Tanács, annak érintett előkészítő szervei és a célzott szakértői csoportok rendszeres bevonásával;
  • vegyék fokozottabban igénybe az információk megosztására és a bevált gyakorlatok cseréjére jelenleg rendelkezésre álló fórumokat, mechanizmusokat, hálózatokat és adatbázisokat, köztük például a kulturális diplomáciai platformot.

A fenti cselekvési kereteken belül külön kiemelésre érdemesnek tartjuk az Unió kulturális kapcsolatépítését szolgáló online eszközrendszerek használatát. Ezen a téren különösen nagy lehetőségeket nyújthat a nemzetközi szervezet Cultural Diplomacy Platform – azaz Kulturális Diplomáciai Platform kezdeményezése. A webhelyet 2016 tavaszán indította el Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főmegbízott, az Unió külügyi szervezete egyik legfontosabb online projektjeként. A nagyszabású fejlesztést, amelyre csaknem 1 millió EUR keretet biztosítottak az EU közdiplomáciai büdzséjének a terhére, egy nemzetközi konzorcium végezte, a német Goethe Intézet vezetésével.
A Tanács következtetései a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről és cselekvési keretről
Az EU kulturális diplomáciai platformja elérhető itt:
https://www.cultureinexternalrelations.eu/

Gépi tanulásos fejlesztéssel javítaná az álhírek elleni küzdelmet a Twitter
Még mindig nem elég felkészültek a közösségi média oldalak az álhírek kiszűrésével kapcsolatban, ezért az Európai Bizottság határozottabb intézkedéseket sürgetett. Ennek egyik eredménye a Twitter most bejelentett felvásárlása, melynek során az álhírek gépi tanulás alapú felismerésével foglalkozó Fabula AI-t szerezte meg a Twitter cég. A londoni startup kifejezetten az álhírek mintázatának felismerésével foglalkozik, és hogy megkülönböztesse a félrevezető információkat a hiteles hírektől. A megoldásának középpontjában egyébként kevésbé a tartalomelemzés, hanem inkább a terjedés módjának és a terjesztőknek a viselkedésvizsgálata, interakcióinak elemzése áll – mivel a kutatók szerint a valódi és az álhírek terjedése egészen más mintázatot mutat.

A Twitter cég számára egyre fontosabb az álinformációk elleni harc. Tavaly két hónap alatt sikerült több mint 70 millió álfiókot törölni. Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója 2018 augusztusában pedig jelezte, hogy erősíteni akarja az álinformációk és a gyűlölet-üzenetek elleni küzdelmet, ezért úgy döntött, hogy partneri kapcsolatot épít ki egyetemekkel. A cég szakértői a Leideni Egyetem kutatóival közösen fogják elemezni a jövőben, hogy milyen irányba fejlődik a platformon a közbeszéd.

A mikroblogot üzemeltető óriáscég egyébként koránt sem csupán a politikai környezet erősödő nyomása hatására, afféle „azonnali tűzoltásra” akvirálta a most felvásárolt startupot. Parag Agrawal, a Twitter műszaki vezetője a blogbejegyzésében azt ecsetelte, hogy azért vásárolják meg a Fabula AI-t, mert erősíteni akarják a gépi tanulással kapcsolatos szakértelmüket. A technológia ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszik a platform életében. Ez egy stratégiai és hosszú távú beruházás, s a gépi tanulás szerepét a jövőben is erősíteni akarják, mind a Twitteren belül és kívül, ezért létrehoznak egy kutatócsoportot, amelyet Sandeep Pandey vezet majd. Az új csapat olyan területekre fog összpontosítani, mint a természetes nyelvi feldolgozás, a gépi tanulási etika, az ajánlási rendszerek és a grafikonos mély tanulás.

Mint a 21. századi diplomácia szakemberei előtt jól ismert, a Twitter – legalábbis a „Kínán kívüli” külkapcsolati terekben – a digitális diplomácia meghatározó platformjává vált, és vezető pozícióját töretlenül őrzi a nemzetközi politika, a diplomácia, az újságírás követői között. Mögötte csak második helyen áll a használat népszerűségét illetően a Facebook ezekben a körökben, és egyelőre még az Instagram (ami egyébként is inkább a közdiplomácia, vagy inkább népi diplomácia mind divatosabb eszköze) sem taszította le trónjáról. A nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi közbeszéd alakításában tehát a Twitter ma még monopóliumot élvez – legalábbis a nyugati világban. A feltörekvő Keleten viszont fordulhat a kocka, amit jól jelez az is: a kínai Külügyminisztérium a minap felfedezte magának a Weibót, azaz a „kínai Twitter”. Mert a platform az online diplomáciában is kulcskérdés: ezen áll, vagy bukik, hogy mi az „igaz”, és mi az álhír, a „hamis”.
Fokozza az álhírek elleni harcot a Twitter; SG.hu; 2019. június 4.
Gépi tanulásos fejlesztőcsapatot állít rá a Twitter az álhírszűrésre; Habók Lilla; HWSW.hu; 2019. június 4.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. június 3-június 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/106
Közzététel dátuma: 2019.06.04.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.01.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben foglalt, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény informatikai támogatást igénylő rendelkezéseinek való maradéktalan megfelelés, illetve az ügyészi ügyviteli, irat- és dokumentumkezelés informatikai támogatása érdekében informatikai fejlesztés beszerzése az Ajánlatkérő részére.
A Műszaki Leírásnak megfelelő szoftverfejlesztés, logikai és fizikai modellkészítés, továbbá a fejlesztett szoftver tesztelésével összefüggő koordinációs feladatok elvégzése.
A közbeszerzési eljárás eredményeként Ajánlatkérő szerződést kíván kötni nettó 93.700.787,- Ft + áfa Szerződéses ellenérték erejéig.
Lásd bővebben

Pénzügyi-finanszírozási tanácsadó szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/107
Közzététel dátuma: 2019.06.05.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.03.
A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő keretszerződés 24 hónapos időtartama alatt üzleti, vezetői és pénzügyi tanácsadó szolgáltatások ellátása a pénzügyi tevékenységekhez, beruházások, felújítások előkészítéséhez és lebonyolításához, egyes pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan.
A megbízási keretösszeg 33.000.000,- Ft.
Lásd bővebben

Integrált kikötői információs rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/107
Közzététel dátuma: 2019.06.05.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.05.
Lásd bővebben

AVID kompatibilis munkaállomások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/108
Közzététel dátuma: 2019.06.06.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.06.17.
Ajánlatkérő az MTVA non-lineáris montírozási berendezéseinek korszerűsítése érdekében a már jelenleg is meglévő AVID Media Composer alapú rendszerének hardveres megújítását tervezi. A jelenleg működő, korábbi évek során beszerzett AVID munkaállomások hardver korszerűsítése érdekében 11 db új munkaállomás és 42 darab új monitor, 15 darab billentyűzet, valamint 2 db új Apple MacBook Pro alapú mobil munkaállomást kívánunk beszerezni.
További igényként szükségünk van a jelenleg üzemelő montírozó munkaállomások bővítésére 3 darab grafikai kártyára és 8 darab SSD meghajtóra beépítő kerettel.
A videorestauráló munkahelyek korszerűsítéséhez 4 db új munkaállomást kívánunk beszerezni optikai 10 GB ethernet csatolóval és 10 darab új monitorral.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/105
Közzététel dátuma: 2019.06.03.
Ajánlatkérő: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: MICHELIN TRAVEL PARTNER
„Magyarország gasztroturisztikai potenciáljának felmérése (Budapest kivételével).”
Független szakértői tanulmány Mo. vidéki (Bp-n kívül) gasztronómiai és gasztroturisztikai potenciáljáról a Szolgáltató kizárólagos tulajdonában lévő MICHELIN metodológia szerint, ami független áttekintést és kompromisszummentes képet ad a magyar gasztronómiáról ).
A felmérésekhez használt módszertannak azonosnak kell lennie legalább már 25 desztináció (ország és/vagy térség) vonatkozásában – legalább 4 kontinensen – már lefolytatott korábbi felmérés módszertanával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000,- EUR
Lásd bővebben

Adatmentő rendszer bővítése – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/105
Közzététel dátuma: 2019.06.03.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.857.601,- Ft
Lásd bővebben

Eredményről szóló táj – 149T – BFTK Kártyagyártás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/105
Közzététel dátuma: 2019.06.03.
Ajánlatkérő: BFTK Budapesti Fesztivál-és Turisztikai Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Perfektum Projekt Kft.
Turisztikai kedvezménykártya Mifare 1k típusú gyöngyházfényű műanyag NFC chip-kártya beszerzése, megszemélyesítése (pl.: Budapest Card projekt keretében Budapest Card), leszállítása, valamint adott esetben a megsemmisítése a közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.440.000,- Ft
Lásd bővebben

Vezetékes hang távkozlési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/106
Közzététel dátuma: 2019.06.04.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatás szerződés keretében vezetékes hang távközlési szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 58.082.400,- Ft
Lásd bővebben

MIKE szoftverlicenszek vásárlása – ET
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/106
Közzététel dátuma: 2019.06.04.
Ajánlatkérő: Viziterv Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: DHI Hungary Korlátolt Felelőséggű Társaság
Hidrológiai modell szoftverlicencek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.611.427,- Ft
Lásd bővebben

GISPÁN térinformatikai rendsz. továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/106
Közzététel dátuma: 2019.06.04.
Ajánlatkérő: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Rudas és Karig Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
1.feladat Modern Városok Program keretében a „SMART CITY” „Térinformatikai szoftver fejlesztése 2017” A Polgármesteri Hivatal által évek óta használt térinformatikai rendszernek az alábbiakban részletezett feladatok szerinti továbbfejlesztése képezi a kiírási feladatot. Néhány esetben a feladatok részét képezik az alábbiakban részletezett alrendszerekhez tartozó térinformatikai és szöveges adatbázisok térinformatikai célú strukturális korszerűsítése, átalakítása és feltöltése, az alrendszerekkel kapcsolatos új igények felmérése, tervezése, majd bevezetése, sikeres használatát elősegítő tanácsadások, oktatások is. Elvégzendő feladatok: Útnyilvántartási alrendszer továbbfejlesztése, Zöldterület-kataszter alrendszer továbbfejlesztése,Önkormányzati térinformatikai tematikák, körzetek karbantartása,ORACLE adatbázis migráció 2. feladat: „Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal által jelenleg használt térinformatikai rendszer továbbfejlesztése” Elvégzendő feladatok: Városrendezési alrendszer továbbfejlesztése, ESRI alapú térinformatikai kliens és web alapú választás létrehozása, Népesség nyilvántartási adatok térinformatikai integrációja, Alaptérképi rétegek karbantartása,Google és ESRI térinformatikai integráció, Térinformatika rendszer mobil eszközökön
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.100.000,- Ft
Lásd bővebben

Szerver hoszting szolgáltatás táj. az elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/106
Közzététel dátuma: 2019.06.04.
Ajánlatkérő: BKÜ Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Szerver hoszting szolgáltatás nyújtása a BKÜ Zrt. részére nettó 38.000.000,- Ft keretösszeg erejéig
Lásd bővebben

Interaktív panel besz, e-learning képz. EFOP-3.2.4
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/107
Közzététel dátuma: 2019.06.05.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Interaktív panel beszerzése, valamint akkreditált e-learning képzés szolgáltatás nyújtása az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 „Digitális kompetencia fejlesztése” című projekt keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 4.390.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Projektorok és informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/107
Közzététel dátuma: 2019.06.05.
Ajánlatkérő: Berettyóújfalui Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;
Projektorok és informatikai eszközök szállítása különböző EFOP-os pályázatok keretében..
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.921.790,- Ft
Lásd bővebben

MTA – V bölcsős könyvszkenner – Tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/107
Közzététel dátuma: 2019.06.05.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Nyertes ajánlattevő: PEDRO Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.
Felhasználási cél: Az MTA Könyvtár és Információs Központ gyűjteményében őrzött speciális szkennelési eljárást igénylő dokumentumok digitalizálása. Kötetes kéziratok és régi könyvek (1850 előtt megjelent könyvek), valamint modern, ragasztókötéssel készült vagy vastag gerincű, ill. kis margóval készített vagy a restaurálási eljárás(ok) miatt szorosan kötött dokumentumok digitalizálása, amik síkágyas szkenneren rongálás nélkül nem digitalizálhatók.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.680.000,- Ft
Lásd bővebben

Korm.hivatalok digitalizációs képességeinek jav.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/108
Közzététel dátuma: 2019.06.06.
Ajánlatkérő: megyei kormányhivatalok
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
1795 db lapolvasó eszköz (A/3-as asztali síkágyas dokumentumszkenner lapadagolóval) beszerzése a kormányhivatalok digitalizációs képességeinek biztosítása érdekében szükséges források biztosításáról szóló 1542/2016. (X. 13.) Korm. határozat végrehajtása érdekében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 785.851.000,- Ft
Lásd bővebben

EKEIDR szolgáltatás a fővárosi és megyei KH
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/109
Közzététel dátuma: 2019.06.07.
Ajánlatkérő: megyei kormányhivatalok
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A fővárosi és 19 megyei kormányhivatal részére a jelenleg használt EKEIDR Poszeidon Rendszer moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása, továbbá a szolgáltatások bővítése a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben az EKEIDR Poszeidon Rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetésével és szupportjával a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 133.383.960,- Ft
Lásd bővebben

KTA integráció tesztelési feladatok (KBF/188/2019) – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/109
Közzététel dátuma: 2019.06.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Alvicom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
KTA integráció projekt tesztelési feladatok elvégzése
Összesen legfeljebb 840 óra tesztvezető, tesztkoordinátor
Összesen legfeljebb 2 520 óra manuális tesztelő tesztelői erőforrás biztosításával
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 28.644.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése, eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/109
Közzététel dátuma: 2019.06.07.
Ajánlatkérő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; IQR Partner Kereskedelmi és Szolgáltató Kft; PEDRO Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész Számítógép, monitor 182 db
2. rész Projektor, szkenner, nyomtató, 92 db
3. rész Hálózat 8 db
4. rész Adatmentés, adattárolás 3 db
5. rész Alkatrészek és egyéb eszközök 733 db
6. rész Szoftverek 1824 db
7. rész Beléptető és munkaidő elszámoló rendszer korszerűsítése 2 db
8. rész Önkiszolgáló könyv szkenner 1 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.897.550,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes átláthatóság – Integrált GIRO rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/106
Közzététel dátuma: 2019.06.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: LiB Számítástechnikai kft
A Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) 2019.07.01. napjától az intézményi és értékpapír számlavezetés kapcsán csatlakozik az Azonnali Utalási Rendszerhez (továbbiakban: AZUR) fogadó oldalon. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es döntése értelmében országos szinten kötelezően bevezetésre kerül az azonnali fizetési rendszer, mely minden elektronikusan benyújtott, egyedi, tíz millió forint alatti megbízás esetén 5+5 másodpercen belül elszámolja a tranzakciót a küldőtől a fogadó fél számláján. A fenti szolgáltatás kapcsán szükséges a Kincstárban működő GENGI3 (továbbiakban: IZSR) rendszer fejlesztése, valamint a GENGI4 rendszer beszerzése, előtét rendszer létrehozása.
A közbeszerzés mennyisége: 1 db GENGI3 rendszer fejlesztése, és 1 db GENGI4 rendszer beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.800.000,- Ft
Lásd bővebben

TOBI felhasználási jogainak kiterjesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/109
Közzététel dátuma: 2019.06.07.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: PEGACONSULT Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen közbeszerzési eljárás keretében Felhasználási Jogot Átengedő (Ajánlattevő) a TOBI szoftver tekintetében egyrészt biztosítja Felhasználó (Ajánlatkérő) részére a közbeszerzési dokumentáció részét képező Szerződéstervezet 3. pontja szerinti felhasználási engedélyeket az ott rögzített terjedelemben, másrészt vállalja, hogy a Szerződés megkötését követő 15. napon belül a TOBI szoftver üzemeltetéséhez és átdolgozásához szükséges forráskódokat Felhasználó részére átadja.
Felhasználási Jogot Átengedő biztosítja a TOBI szoftver vonatkozásában a verziókezelő rendszer teljes értékű exportját (SVN repository), valamint együttműködik Felhasználóval a betöltési folyamat során.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/105
Közzététel dátuma: 2019.06.03.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1 db Integrált Eszközrendszer (IE), azaz Dokumentummenedzsment (DM) eszköz, Iktató és Iratkezelő eszköz, valamint Workflow (WF) menedzsment eszköz beszerzése
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás– figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez – a Kbt. 75. § (2)bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményérol
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/107
Közzététel dátuma: 2019.06.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az MFB Zrt. pénzügyi termékeihez kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása vállalkozási keretszerződés keretében
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Az ajánlattevők ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezért ajánlata a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelen
Lásd bővebben

Szakirodalom

CSIS: az adatvagyon-igazgatás alapelvei a globális digitális gazdaságban

„A tekintélyes CSIS kutató intézet (Center for Strategic and International Studies) saját oldalán – érdekeltek széles körét bevonó műhelymunkák eredményére támaszkodva – tömören összefoglalt ajánlásokat fogalmazott meg a globális szintű adatvagyon-igazgatás alapelveire (Data Governance Principles for the Global Digital Economy). A munka a CSIS Technology Policy Program és a CSIS Project on Prosperity and Development keretein belül folyt, az Omidyar Network partneri együttműködésével. Mint a beharangozó cikk szerzői rámutatnak: kezdeményezésük apropóját Abe Sinzo japán miniszterelnök adta meg a 2019 januári G20-as csúcstalálkozón, ahol úgy fogalmazott: 2020-ban Osakában a G20-nak a világméretű adatvagyon-igazgatás kérdésével kell kezdenie a munkáját. Ezt indokolja az is, hogy míg az adatgazdaság felemelkedése az elmúlt évtizedekben példátlan növekedéshez vezetett a gazdaságban és az innováció terén, ezzel együtt új kihívásokat, megválaszolásra váró kérdéseket is teremtett. Annak kitalálása, hogy hogyan lehet ezt az összetett adat-ökoszisztémát igazgatni úgy, hogy egyszerre szabadítsuk fel a benne lévő lehetőségeket és kezeljük az ezzel együtt járó kockázatokat, a globális szakpolitika-formálók kiemelt prioritásává vált.

Az adatvagyon-igazgatással kapcsolatos kérdések természetesen nem légüres térben merülnek fel, mivel évtizedek óta léteznek jogszabályok, egyezmények, keretrendszerek, normák és jegyzőkönyvek e tárgykörben. Az adatvagyon-igazgatás implicit vagy explicit módon, de most is jelen van a magánélet védelmével, a digitális és e-kereskedelemmel, valamint emberi jogokkal foglalkozó kormányzati gyakorlatba. Ezek megalkotása során azonban ritkán számoltak a technológiai fejlődésnek azzal az ütemével, ami bekövetkezett, és ami kiszélesítette a digitális nyomonkövetés lehetőségeit, mélyreható információszerzést téve lehetővé a digitális gazdaság által teremtett hatalmas adattengerből.

A CSIS kutatói négy nagy „rést” azonosítottak az adatvagyon-igazgatás ma létező rendszerében:
Nagyobb mértékű konzisztenciára, interoperabilitásra és koordinációra van szükség az adatgazdálkodásra hatással lévő nemzetközi, régiós, országos és helyi szabályozásokban. Az adat-ökoszisztéma ugyanis szükségszerűen globális, funkcionális határokat átívelő, miközben a különböző joghatóságok közötti hézagok és egyenetlenségek bizonytalanságot teremtenek, korlátozva a jogsértésekkel szembeni eszközök elérhetőségét.

A létező szabályozások és keretrendszerek gyakran kizárólag a személyes adatok és a magánélet védelmére szorítkoznak, kevés figyelmet szentelve olyan kérdéseknek, mint a versenyképesség, a mobilitás vagy a kereskedelem.

A jelenlegi keretrendszerek és szakpolitikai viták elsősorban az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzésére irányulnak, és nem arra, hogy hogyan használjuk fel azokat.

A viták jellemzően az adatgazdák jogai és szabadsága körül forognak, gyakran más érdekeltek és a szélesebb értelemben vett társadalom rovására is.

A CSIS az érdekeltek széles körét bevonó egyeztetések során ezeket a réseket igyekeztek áthidalni, az adatvagyon-igazgatás globálisan érvényes alapelveinek meghatározására törekedve. A folyamat során – a G20-állásfoglalások formáját követve – tíz ilyen alapelvet fogalmaztak meg (három alapvető célt és hét alapvető mechanizmust), a világviszonylatban folytatott konzisztens és hatékony adatvagyon-gazdálkodás struktúráinak kifejlesztésére.

A dokumentum szerint az adatvagyon-igazgatási keretrendszerek meghatározásánál a következő három fő cél támogatását indokolt követni:

  1. Az emberek és a társadalom megerősítése annak érdekében, hogy kellően informáltak legyenek abban, hogy hogyan generálják, használják és osztják meg az ezzel foglalkozók a digitális adatokat.
  2. Az emberi jogok védelme (magánélethez való jog, jogsértések elleni védelem) és a polgári jogok érvényesülésének előmozdítása.
  3. Minden olyan kezdeményezés támogatása és védelme, amely nem sérti a fenti alapelveket, ugyanakkor erősíti az innovátorokat, vállalkozásokat és szolgáltatásokat az adatok gyűjtésében, megosztásában és felhasználásában.

A CSIS ajánlása szerint a fejlesztendő keretrendszerek legyenek kockázatalapúak és testre szabottak, és tartalmazzanak speciális mechanizmusokat az alábbiak szerint:

  1. a szabad adatáramlás megőrzése határokon átívelően a különböző joghatóságú területek (jellemzően az országok) között, védve az emberek, javak és szolgáltatások mobilitását;
  2. az adatok hordozhatóságának segítése, az interoperabilitás biztosítása a digitális rendszerek között világviszonylatban, a globális szabványoknak megfelelően;
  3. jelentős átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, a jogok kikényszerítésének lehetősége;
  4. az adatfeldolgozók felelősségének fenntartása az adatvagyon és a digitális rendszerek biztonsága, integritása szempontjából;
  5. reflektálás az érdekeltek széles körének szükségleteire, beleértve a magáncégeket, a civil társadalmat és a kormányzatot is;
  6. a tisztességes és nyílt versenyt akadályozó adatkezelési gyakorlatok visszaszorítása;
  7. annak biztosítása, hogy az adatfeldolgozók az adott joghatóság alá tartozó területen tiszteletben tartanak minden törvényt és szabályozást, az ott jellemző kultúrát és szokásokat, függetlenül attól, hogy az adatokat hol gyűjtötték, tárolták, dolgozták fel és használták fel – mindaddig, amíg ezek a szokások vagy jogszabályok nem sértik a fenti alapelvek valamelyikét.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kiadott dokumentum nem az adatvagyonra vonatkozó alapvető jogok nyilatkozata, ugyanakkor nem zárja ki, hogy abba az irányba fejlődjön tovább. Szintén nem tekinthető az adatvagyon-igazgatás átfogó szabály-gyűjteményének és szabályozásának, ugyanakkor kellő információt ad a jogszabályalkotáshoz nemzetközi, országos és helyi szinten, a kétoldalú és többoldalú egyezményektől a nemzetközi szervezetekig és szabványokig. A CSIS ajánlásai egyfajta konszenzusos dokumentumnak tekinthetők, ennek összes erényével és gyengeségével együtt, mivel rendkívül eltérő nézeteknek, érdekeknek és céloknak kellett közös nevezőt találni. A “Data Governance Principles for the Global Digital Economy” rendeltetése szándék szerint az, hogy megfelelő kiindulópontot jelentsen az adatvagyon-igazgatás globális normáinak meghatározásához.”

Forrás:
Data Governance Principles for the Global Digital Economy; William A. Carter, Erol Yayboke; CSIS Center for Strategic and International Studies; 2019. június 4.
Data Governance Principles for the Global Digital Economy; CSIS Center for Strategic and International Studies; 2019. június 4.(.pdf)

Az Egyesült Államok Szövetségi Adatstratégiájának elvei és gyakorlata – I. rész

„A Szövetségi Adatstratégia célja, hogy a szövetségi kormány teljes mértékben kihasználja a kezelésében lévő adatokat küldetése során, a közjó érdekében. Irányítsa a kormányzatot ebben a tevékenységében az etikus igazgatás (governance), tudatos tervezés és a folyamatos tanulás kultúrájának megvalósításával.

Egyedülálló társadalmi szerepe van annak, ahogy a Szövetségi Kormányzat kezeli, használja és rendelkezésre bocsátja az adatait. A közbizalom fenntartása a szövetségi adatokban kulcsfontosságú szerepet játszik a demokratikus folyamatokban. A Szövetségi Kormánynak összehangolt és integrált megközelítésre van szüksége a küldetéséhez felhasznált adatokhoz. A Szövetségi Adatstratégia útmutatást nyújt ahhoz, hogy a kormányzati szervezetek hogyan kezeljék és használják szövetségi adatokat. Az Elvek és Gyakorlatok távlatos, összkormányzati elképzelések. Az éves Cselekvési Tervek viszont konkrét lépéseket határoznak meg a kormányzati szervezetek számára a hosszútávú jövőkép megvalósításához. Ezen túlmenően az Adat-inkubátor projekt kiemeli a másolható vagy nagyobb léptékben megvalósítható példákat, eseteket és módszereket.

A Szövetségi Adatstratégia számos Alapelvet és Gyakorlatot tartalmaz. Ezek célja kettős. Egyrészt biztosítják a teljes szövetségi kormányzati adatvagyon-portfólió kihasználását. Másrészt védik a biztonságot, a magánéletet és a bizalmas adatkezelést, titoktartást. Az Alapelvek időtlen, tartós keretet jelentenek, míg a Gyakorlatok 5-10 éves időtartamú igényes, gyakorlati célokat. Az „Elvek és Gyakorlatok”-at a nyilvánosságtól kapott visszajelzések alapján felülvizsgálták.

A Stratégia fejlesztői létrehozták a 2019-2020-as Szövetségi Adatstratégiai Cselekvési Terv tervezetét (továbbiakban: az 1. évre szóló cselekvési terv tervezete). Ebben meghatározzák azokat a gyakorlati irányultságú cselekvési lépéseket, a megvalósításukhoz és a felelős feladatkijelöléshez szükséges időkeretekkel együtt, amelyek elsőbbséget élveznek az év során. Az 1. évre szóló cselekvési terv tervezete készen áll a nyilvános konzultációra. A nyilvános visszajelzések eredményeinek beépítése után, 2019 folyamán egy javított változatot fognak megjelentetni.

A Szövetségi Adatstratégia négy területe

Intézményi szintű adatigazgatás (enterprise data governance)
Meghatározandók a prioritások a közadatok stratégia vagyontárgyként való kezeléséhez, például (1) adatpolitikák meghatározása; (2) az adatvédelem, biztonság és titkosság biztosításához szükséges szerepkörök és felelősségek meghatározása; (3) az információs életciklus során ellenőrzendő a szabványok és eljárások szerinti eljárás.

Hozzáférés, használat és bővítés
Olyan politikák és eljárások kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek számára, hogy hatékonyan és eredményesen hozzáférjenek az adatokhoz és felhasználhassák azokat az alábbiak révén:
(1) gyorsabban és hasznosabb formátumban hozzáférhetővé téve az adatokat; (2) a nyilvánossággal megosztott nem érzékeny adatok mennyiségének maximalizálása; (3) az új technológiák és bevált gyakorlatok kihasználása az érzékeny vagy korlátozott adatokhoz való hozzáférés növelése érdekében, miközben a magánélet, a biztonság és a titoktartás, valamint az adatszolgáltatók érdekei nem sérülnek.

A döntéshozatal és az elszámoltathatóság
Javítani kell az adatkészletek használatát a szövetségi kormány döntéshozatalához és elszámoltathatóságához, beleértve a belső és külső felhasználásokat is. Ez magában foglalja a következőket: (1) magas színvonalú és időbeni információ a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal és tanulás megalapozása érdekében; (2) a jövőbeni döntéshozatal megkönnyítése érdekében külső kutatások támogatása a kormányzati programok és politikák hatékonysága területén; és (3) a nyilvános elszámoltathatóság és átláthatóság előmozdítása a pontos és időszerű költségvetési információk, teljesítménymutatók és egyéb adminisztratív adatok nyújtásával.

Innováció, üzleti célú és és nyilvános felhasználás
Támogatandó, hogy a szövetségi kormányzati adatokat külső érdekeltek felhasználják, üzleti vállalkozások, innováció vagy más társadalmi célú felhasználás segítségével téve mások számára elérhetővé és hasznossá azokat. A szövetségi kormányzati adatok használatában részt vehetnek a magánszektor és a tudományos és kutatói közösségek, az állami és helyi önkormányzatok a közpolitikai célok megvalósítása érdekében, a használat lehet oktatási célú, és lehet a célja az állampolgári részvétel elősegítése.
Azáltal, hogy külső felhasználók számára, üzleti vagy más közcélból, elérhetővé válnak a kormányzati adatok, nemcsak az innováció kap lendületet, hanem mérséklődnek a kormányzati képességek területén mutatkozó hiányok is. A nemzet állapotára vonatkozó átfogó, pontos és objektív statisztikák előállításának és terjesztésének támogatása segíti a vállalkozások és a piacok hatékonyabb működését.

Előzmény
2018. márciusában az Egyesült Államok elnöke összkormányzati, elsődleges fontosságú közmenedzsment célkitűzésként (Cross-Agency Priority (CAP) Goal: Leveraging Data as a Strategic Asset) határozta meg, hogy a szövetségi adatvagyont stratégiai jelentőségű vagyonként kell kezelni, melynek kihasználásához szükséges a Szövetségi Adatstratégia létrehozása és megvalósítása. Ennek alapján formálódnak, a kormányzati és kormányzaton kívüli érdekeltek teljes körének bevonásával, az első összkormányzati adatstratégia és megvalósításának tervei…”

Forrás:
The Federal Data Strategy: Principles and Practices; Federal Data Strategy; 2019. június 4.
Federal Data Strategy Year-1 Action Plan; Federal Data Strategy; 2019. június 4.
President’s Management Agenda
Leveraging Data as a Strategic Asset; Performance.gov (Cross-Agency Priority (CAP) Goal)
Az ismertetés rövidesen folytatódni fog (Szerk.)

Törvények, rendeletek

Új uniós rendelet az ENISA-ról, az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) hatályon kívül helyezéséről

„…I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) A belső piac megfelelő működésének biztosítása és ezzel egyidejűleg az Unión belül a kiberbiztonság, a kiberellenálló képesség és a kiberbiztonságba vetett bizalom magas szintjének elérése érdekében ez a rendelet megállapítja:

a)
az ENISA (a továbbiakban: az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) célkitűzéseit, feladatait és szervezeti vonatkozásait; valamint
b)
az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek létrehozásának keretrendszerét az IKT-termékek, az IKT-szolgáltatások és az IKT-folyamatok megfelelő kiberbiztonsági szintjének az Unóban történő biztosítása céljából, valamint abból a célból, hogy megakadályozza a belső piac széttagoltságát az Unión belüli kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek tekintetében.

Az első albekezdés b) pontjában említett keretrendszer az egyéb uniós jogi aktusokban az önkéntes vagy kötelező tanúsításra vonatkozóan előírt különös rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) Ez a rendelet nem érinti a közbiztonsággal, a honvédelemmel és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységekkel, valamint az állam büntetőjog területén folytatott tevékenységeivel kapcsolatos tagállami hatásköröket.

III. CÍM

KIBERBIZTONSÁGI TANÚSÍTÁSI KERETRENDSZER

46. cikk

Az európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer

(1) Létrejön az európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer, annak érdekében, hogy az IKT-termékek, az IKT-szolgáltatások és az IKT-folyamatok digitális egységes piacának létrehozása céljából a kiberbiztonság szintjének az Unión belüli javítása és az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerekre vonatkozó, uniós szinten összehangolt megközelítés lehetővé tétele útján javuljanak a belső piac működésének feltételei.

(2) Az európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer meghatároz egy mechanizmust az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek létrehozására, valamint annak tanúsítására, hogy az e rendszerekkel összhangban értékelt IKT-termékek, IKT-szolgáltatások és IKT-folyamatok megfelelnek adott biztonsági követelményeknek, az e termékek, szolgáltatások és folyamatok által tárolt vagy továbbított vagy kezelt adatok, vagy az általuk ellátott funkciók vagy kínált szolgáltatások rendelkezésre állásának, hitelességének, sértetlenségének vagy titkosságának azok teljes életciklusa alatti védelme céljából.

68. cikk

Hatályon kívül helyezés és jogutódlás

(1) Az 526/2013/EU rendelet 2019. június 27-ével hatályát veszti.

(2) Az 526/2013/EU rendeletre és az említett rendelettel létrehozott ENISA-ra való hivatkozásokat erre a rendeletre, illetve az e rendelettel létrehozott ENISA-ra való hivatkozásnak kell tekinteni.

(3) Az az e rendelettel létrehozott ENISA mindennemű tulajdonviszony, megállapodás, jogi kötelezettség, munkaszerződés, pénzügyi kötelezettségvállalás és felelősség vonatkozásában az 526/2013/EU rendelettel létrehozott ENISA jogutódja. Az igazgatóság és a végrehajtó testület által az 526/2013/EU rendelettel összhangban hozott valamennyi határozat érvényben marad, feltéve, hogy azok megfelelnek e rendeletnek.

(4) Az ENISA 2019. június 27-től határozatlan időtartamra jön létre…

Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály); Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 151/15; 2019. június 7., 15—69. o.
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete ( 2013. május 21. ) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg; EUR-Lex; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 165/4; 2013. június 18., 41—58. o.

Biztonságosabb személyazonosító okmányok: az Európai Tanács új szabályokat fogadott el

„Az EU a személyazonossággal való visszaélés visszaszorítása érdekében szigorúbb biztonsági szabályokat vezet be a személyazonosító igazolványok tekintetében. A Tanács a mai napon elfogadta azt a rendeletet, amely biztosítja, hogy az uniós polgárok személyazonosító igazolványai, valamint az uniós polgárok és uniós állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik számára kiállított tartózkodási okmányok biztonságosabbá váljanak.

Az új szabályok biztonságosabbá fogják tenni a személyazonosító igazolványokat azáltal, hogy minimumkövetelményeket határoznak meg mind az okmány tartalmára, mind pedig a kibocsátó tagállamok által egységesen alkalmazandó biztonsági elemekre vonatkozóan.

A rendelet nem kötelezi a tagállamokat személyazonosító igazolványok bevezetésére, amennyiben nemzeti joguk ezt nem írja elő.

A személyazonosító igazolványokra vonatkozó biztonsági követelmények
Az új szabályok értelmében a személyazonosító igazolványokat egységes hitelkártya-formátumban (ID-1) kell kiállítani, tartalmazniuk kell egy géppel olvasható vizsgálati zónát és meg kell felelniük az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) biztonsági minimumkövetelményeinek. Ezenkívül tartalmazniuk kell a tulajdonos arcképét, valamint egy kontaktmentes csipen digitális formátumban tárolva két ujjnyomatát. A személyazonosító igazolványokon egy uniós zászlóban helyet kap a kibocsátó tagállam országkódja is.

Érvényességi idejük minimum 5 és maximum 10 év lesz. A tagállamok a 70. életévüket betöltött személyek számára hosszabb érvényességű idejű személyazonosító igazolványokat is kiállíthatnak. A kiskorúaknak kiállított igazolványok érvényességi ideje kevesebb mint 5 év lehet.

A régebbi típusú személyazonosító igazolványok kivezetése
Az új rendelkezések a jogszabály elfogadása után két évvel lépnek hatályba. Ez azt jelenti, hogy addigra minden új okmányt az új kritériumoknak megfelelően kell kiállítani.

A feltételeknek nem megfelelő jelenlegi személyazonosító igazolványok általánosságban legkésőbb az új szabályok alkalmazásának megkezdése után tíz évvel érvényüket veszítik, kivéve, ha már korábban lejárnak. A 70. életévüket betöltött személyek részére kiállított személyazonosító igazolványok a lejáratukig érvényesek maradnak, amennyiben megfelelnek bizonyos biztonsági minimumkövetelményeknek és rendelkeznek géppel olvasható vizsgálati zónával.

A legkevésbé biztonságos igazolványok, amelyek nem felelnek meg a biztonsági minimumkövetelményeknek vagy nem rendelkeznek géppel olvasható vizsgálati zónával, öt éven belül lejárnak.

Adatvédelmi biztosítékok
Az új szabályok erős adatvédelmi biztosítékokat is előírnak annak érdekében, hogy az összegyűjtött adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. A tagállami hatóságoknak mindenekelőtt a kontaktmentes csipek és az azon tárolt adatok biztonságáról kell gondoskodniuk, hogy a csipeket ne lehessen feltörni, illetve hogy az adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá.

Tartózkodási okmányok
A szabályok azt is előírják, hogy az uniós polgárok részére kiállított tartózkodási okmányoknak legalább milyen adatokat kell tartalmazniuk, továbbá harmonizálják az uniós polgárok uniós állampolgársággal nem rendelkező családtagjai részére kiállított tartózkodási kártyák formátumát és más jellemzőit.”

Forrás:
Biztonságosabb személyazonosító okmányok: a Tanács új szabályokat fogadott el; Európai Unió Tanácsa; Sajtóközlemény; 2019. június 6.
Rendelet a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről (.pdf, magyarul)
Ülések

Változás lesz az ingyenes céginformáció hozzáférhetőségének feltételeiben

„…45. § A módosító javaslat újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt, amely azt a célt szolgálja, hogy a céginformációt kérő megbizonyosodhasson arról, hogy a cég létezik, továbbá, hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe, ezért a javaslat az ingyenes céginformáció biztosítása körében számos módosítást tartalmaz. Az ingyenes céginformáció a jövőben nem úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését jelenti, hanem online, valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor. Emellett taxatív módon kerül meghatározásra az ingyenes cégadatok köre.

Továbbá annak érdekében, hogy az internetről elérhető ingyenes céginformációs szolgáltatást ne lehessen visszaélésszerűen igénybe venni, a jövőben a céginformációt igénylő azonosítását követően igényel információt. Az ingyenes céginformáció igénybevételére havonta – végrehajtási rendeletben – meghatározott alkalommal kerülhet sor. A javaslat erre figyelemmel garanciális rendelkezésként egy hónapig teszi lehetővé a megismert személyes adatok kezelését. Az adatkezelés tehát arra szolgál, hogy a céginformációs szolgálat minden hónapban ellenőrizni tudja az adatigényléseket. A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen nem ingyenesen elérhető adatok, azok megismerésére – törvényben foglalt kivételekkel – ellenszolgáltatás mellett van lehetőség. Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni.
A módosítási javaslat továbbá egy új, ingyenes szolgáltatásként garantálja, hogy a cég minden cégjegyzékbe bejegyzett adatainak változásáról elektronikus értesítést kapjon cégbizonyítvány formájában, továbbá havonta egyszer elektronikus cégkivonatot kapjon…”

Forrás:
Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról; Miniszterelnökség; 2019. június 4. (.pdf)
Lásd még:
T/6322. számú törvényjavaslat Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről; Magyarország Kormánya; 2019. június 4. (.pdf)