Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Jól teljesít az online számla-rendszer

„Az online számla-rendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat – mondta Varga Mihály az MTI-nek.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a január elejéig beküldött 28 millió számla rengeteg adatot tartalmaz, amelyek elemzése után jól elkülönülnek egymástól a szabályokat be nem tartó és a jogkövető adózók.

Az online számla még az Európai Unió legnehezebben felderíthető csalástípusával, a számlázási cégláncok adócsalásával szemben is hatékony – emelte ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy az online számlaadat-szolgáltatással olyan adathalmaz áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendelkezésére, amellyel már jelen időben felderíthetők a csalárd láncolatok.

A rendszer rostáján így például azonnal fennakadt az a cégláncolat, ahol az egyik tagnál az adatok 35 millió forint értékű kibocsátott számláról tanúskodtak, de a vállalkozás még csak áfabevallást sem nyújtott be – ismertette a pénzügyminiszter.

A rendszer gyorsaságának és azonnaliságának köszönhetően a költségvetés kára is megtérül, mert a várható megállapítás fedezetét a NAV ideiglenes biztosítási intézkedéssel és követelésfoglalással biztosította – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta: az online számlázás egyrészt biztosítja a szándékos jogsértőkkel szembeni célzottabb és gyorsabb fellépést, másrészt javítja az adómorált. Az adóhivatal jelzésére ugyanis csaknem az érintettek fele önként pótolta hiányosságát, volt olyan vállalkozás is, amely a NAV vizsgálatának hírére több mint 56 millió forint áfatartalmú számlát töltött fel pótlólag az online számlarendszerbe.

A kockázatelemzés részleteiről Varga Mihály elmondta, hogy a NAV más rendelkezésre álló információkkal is összeveti az online számlaadatokat. A hivatal vizsgálja például azokat, akik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (ekáer) nagy értékű áru feladójaként szerepelnek, de a kötelező adatszolgáltatásukat nem teljesítették, illetve azokat is, akik nagy forgalom mellett nullás adattartalmú áfabevallást nyújtottak be, és azok sem maradnak ki, akik bejelentett alkalmazott nélkül jelentős bevételt értek el.

A költségvetési adatsor is bizonyítja, hogy a fél éve zavartalanul üzemelő online számlázással a gazdaságfehérítésben milyen eredmények érhetőek el. Tavaly 403 milliárd forinttal nagyobb áfabevétel érkezett az államkasszába, mint 2017-ben, ami a gazdaság növekedése mellett jelentős mértékben köszönhető a gazdaságfehérítő intézkedéseknek.

Az online számlázás 2018. július 1-jén lépett hatályba, de az eddigi tapasztalatok alapján az adóelkerülők jelentős része már jócskán a szisztéma indulása előtt szabályosan, a ténylegesen beérkező bevételéről állította ki a számlákat – jegyezte meg a pénzügyminiszter.”

Forrás:
Jól teljesít az online számla-rendszer; Pénzügyminisztérium; 2019. január 8.

Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiája

„…A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) Magyarországra terjed ki, célja a szabad, biztonságos és innovatív kibertér megteremtése, Magyarország versenyképességének növelése, az innovációk, az új technológiai megoldások biztonságos módon történő bevezetése, illetve adaptálása a digitalizálódott államigazgatási, kormányzati és gazdasági területeken, a biztonságosabb elektronikus közigazgatási rendszer létrehozása, illetve az állami szolgáltatások innovatív fejlesztése, valamint a kiberbiztonság, a tudatosság növelése, a felkészültség szintjének emelése a társadalom minden területén.
A Stratégia a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet stratégiaalkotásra irányadó rendelkezései alapján szakpolitikai stratégiának minősül…”

Forrás:
Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiája; Belügyminisztérium, 2019. január 7. (PDF)
Lásd még:
1838/2018. (XII. 28.) Korm. határozat Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiájáról; eGov Hírlevél

A gazdasági szerkezet mint a tudással versenyzés feltétele

„Egyre többen mutatnak rá a versenyképesség javításának fontosságára. Azzal kapcsolatban azonban már eltérők a vélemények, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehetne megvalósítani. Nő azoknak a tábora is, akik érzékelik, hogy a magasabb szintre lépéshez ma már nem elég, ha csökkennek az adók, vagy ha továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkaerőköltség. Felhangosodtak azok a vélemények is, amelyek szerint a termelékenységet kellene növelni, hogy a versenyképesség javulhasson. Ám kevesek ástak le elég mélyre ahhoz, hogy az alacsony termelékenységi szint valamennyi okát objektíven be lehessen mutatni. A sok ok között van egy, amelyet általánosan a nagyobb hozzáadott érték előállításának szükségességével szoktunk jellemezni.

De mit is jelent ez a gyakorlatban?
Nyilván gazdasági szerkezeti kérdésről van szó. Arról, hogy mi is jellemzi a munkahelyeket. Kiket, milyen tudásszintű embereket foglalkoztatnak? Ezekre a kérdésekre a foglalkoztatásszerkezeti statisztikákból kaphatunk választ. Nézzük meg ezért, hogy mit mutatnak az Eurostat friss, 2018. december 13-án megjelent adatai azzal kapcsolatban, hogy az EU egyes országait milyen foglalkoztatási szerkezet jellemzi a foglalkoztatási csoportok és a tudásszintek tekintetében. A tudásszinteket és a foglalkoztatási csoportokat az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) szakmai kategóriái alapján osztályozza az Eurostat (ISCO08-88).

Az ILO tíz szakmai-foglalkoztatási főcsoportot különböztet meg, és ezeket négy tudásszintbe sorolja. A legmagasabb, 4-es szint a professzionális munkavállalók szintje. Közöttük vannak a tudományos és műszaki területen dolgozók, az informatikusok, az egészségügyben és az oktatásban foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek, továbbá a jogi, társadalomtudományi és kulturális terület felsőfokú végzettségű szakemberei. A legfelsőbb tudásszintbe tartoznak továbbá a vezető menedzserek. A 3-as csoportban az alsóbb szintű menedzsment, valamint a támogató, kisegítő professzionális munkatársak találhatók. A 2-es szinten vannak például – mások mellett – a gépkezelők, a sofőrök és az összeszerelő szalagok mellett dolgozók. A legalacsonyabb, 1-es szinten pedig a segédmunkát végzők helyezkednek el.

A megjelent adatok a foglalkoztatottak számát az egyes foglalkoztatási csoportok szerint mutatják be. Ez közvetve érzékelteti a rendelkezésre álló munkalehetőségek szakmai tudásszintigényét is, bár arról nem ad felvilágosítást, hogy ténylegesen milyen tudásszintű munkavállalók dolgoznak az adott munkahelyeken. Ily módon előfordulhat, hogy például egy 2-es szintű összeszerelő munkahelyen felsőfokú végzettségű, azaz 4-es tudásszintű mérnök dolgozik. Vagyis elsősorban a munkahelykínálatról tudunk képet kapni.

A hozzáadott érték nagyságával kapcsolatban azonban éppen ezek az adatok adnak felvilágosítást. A megjelent statisztika alapján kiszámíthatók a foglalkoztatási arányok is, amelyek érzékeltetik, hogy a különböző tudásszintigényű munkahelyek milyen arányt képviselnek az egyes országokban. A táblázatban – az uniós átlag mellett – néhány EU-s ország esetében az összes foglalkoztatottból a professzionális munkát (4-es szint), a professzionális kisegítő munkát (3-as szint), a gépkezelői, sofőri és összeszerelő munkát (2-es szint), valamint a segédmunkát (1-es szint) végzők arányát látjuk 2017-ben a 20–60 éves korcsoportban. Az egyes szakmai szintek további szakterületein foglalkoztatottak arányára nem térünk ki.

A kiemelt szakmai szintek és foglalkozási főcsoportok esetében azt látjuk, hogy minél fejlettebb – tudással versenyző – egy gazdaság, annál nagyobb a magas, a 4-es és a 3-as tudásszinten dolgozók aránya. A V4-országok között e tekintetben mi a harmadik helyen vagyunk. Az alacsonyabb – 2-es és 1-es – tudásszintű foglalkoztatottság tekintetében pedig az EU-ban és a V4-ek között is az utolsó hely a mienk. Vagyis az ezen a szinteken foglalkoztatottak aránya nálunk a legmagasabb. Ez egyben érzékelteti azt a gyakran emlegetett problémát, hogy a magyar gazdaságban nagy az alacsony hozzáadott értéket előállító tevékenységek aránya, ami egyben a termelékenységnövelés egyik korlátja is. Ami pedig a versenyképességet illeti, a felsorolt országok versenyképességi pozíciója mindkét nagy versenyképesség-kutató (IMD, WEF) rangsorában erős korrelációt mutat a nagyobb hozzáadott értéket előállító munkahelyek arányával, azaz a gazdaság tudásszerkezetével.

Érdemes arra is gondolni, hogy az 1-es és 2-es tudásszintű munkahelyeket lehet a legkönnyebben robotokkal betölteni. Ezért különösen fontos az ezeken a szinteken dolgozók képzése. Természetesen még jobb képet kapnánk a helyzetről, ha az egyes szakmai szintekhez tartozó további foglalkozási-szakmai területeken dolgozók arányát is megvizsgálnánk. Érdekes lenne a korcsoportokat is tovább bontani. Ám már ezek az adatok is bizonyítják, hogy a tudással való versenyzés legfontosabb feltétele az értékláncok meghosszabbítása, a nagyobb hozzáadott értéket teremtő tevékenységek és munkahelyek arányának növelése, vagyis a gazdasági szerkezet átalakítása oly módon, hogy növekedjék a tudásigényesség.

Felvetődhet természetesen az a kérdés, hogy van-e, lesz-e elegendő szakember a nagyobb hozzáadott értéket előállító szakterületekre. A szakemberállomány biztosítása tehát versenyképességi, ezért stratégiai kérdés. Arra figyelmeztet, hogy a hosszú távú sikerhez nem elég, ha az oktatási rendszer kiszolgálja a jelenlegi gazdasági szerkezetben működő cégek igényeit. Hozzá kell járulnia a szerkezet korszerűsödéséhez innovációra, kreativitásra képes, rendszerszemléletű és megemelt tudásszintű szakemberek kibocsátásával. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy módosítani kell gondolkodásunkat versenyképességünk javításának feltételeivel kapcsolatban. Hiszen – ahogyan Einstein mondta – a világot a gondolkodásunk alakítja, és ha a világot változtatni akarjuk, akkor először a gondolkodásunkat kell megváltoztatni.”

Forrás:
A gazdasági szerkezet mint a tudással versenyzés feltétele; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2019. január 9. (A szerző a Nemzeti Verseny­­­­­­képes­ségi Tanács tagja, egyetemi tanár.)

Közigazgatás, politika

Idén kilenc tudományos és technológiai park alakulhat

„Tavaly újabb öt tudományos és technológiai park jött létre, Mórucz Norbert, az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének elnöke arról tájékoztatott, hogy idén újabb kilenc park szerezheti meg a minősítést.

Hogyan fejlődtek, mekkora volumenű beruházások voltak tavaly az ipari parkokban?
A beruházásokról egyelőre csak egyedi adatok vannak, hiteles információk csak a nyáron lesznek, mert június 15-ig kell beszámolniuk az ipari parkoknak. Az azonban már látszik, hogy az önkormányzati tulajdonú ipari parkoknál volt a legnagyobb a mozgás, ami részben a Modern városok programnak is köszönhető. A legtöbb vállalati beruházás jellemzően Nyugat-Magyarországra, az ágazatok közül pedig a járműiparra koncentrálódott, de eltérő intenzitással az ország más régióiban is valósultak meg jelentős beruházások.

A tudományos és technológiai parkok (TTP) terén milyen bővülés történt?
Tavaly öt park szerezte meg a TTP-minősítést, az év végére tizenötre gyarapodott a számuk. Tavasszal Jászfényszaru és a Debreceni Egyetem ipari parkja, novemberben pedig a mátészalkai, a pécsi déli, valamint a szentendrei ipari park szerezte meg a minősítést. Közülük a debreceni parknak sajátos a helyzete, mert eddig ez az egyetlen egyetemi fenntartású ipari park és TTP az országban. A tavasszal még 20 hektáros területtel szerezték meg a minősítést, az ősszel azonban 22 hektárral már bővítették is a területüket. Innovációs központot létesítenek, és a gyógyszeripari fejlesztéseké lesz az egyik központi szerep. Jászfényszarun a park és az önkormányzat szorosan együttműködik, a Thyssenkrupp megjelenése pedig mindenképp élénkíteni fogja a helyi gazdaságot. Mátészalkán elsősorban az optomechatronikai vállalatok belső fejlesztései és az ezekhez szükséges szolgáltatások kiépítése zajlik. Pécsen már egy beruházásra kész infrastruktúra áll rendelkezésre, tavaly megjelentek az első cégek is, erős az egyetemmel az együttműködés, amely több k+f -projektjét már a TTP-ben tervezi. Szentendrén az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) a címbirtokos, ide települt a teljes apparátus, és egy építési tudásközpont is alakul. A korábban címet szerző tíz park a kitűzött ütemben halad a fejlesztésekkel, és újabb projektekkel bővül a portfóliójuk.

Az idei tervek szerint hány parkkal bővül a TTP-k köre?
Kilenc településen dolgozunk azon, hogy a parkok TTP-minősítést szerezzenek, meglátásom szerint az év közepére el is érik a céljukat. Ilyen helyszín például Zsámbék, ahol a kreatív ipar lesz fókuszban, Abán a klímavédelem és az ahhoz kapcsolódó ágazatok, például a fenntartható gazdálkodás jut majd kiemelkedő szerephez, Szarvason a geotermikus energia és szintén az agráriumhoz kapcsolódó fejlesztések kerülnek előtérbe, Velencén a biogazdálkodás és a fenntartható mezőgazdaság adja a profilt. Továbbá várhatóan Karcag, Polgár, Sóskút, Üllő és Várpalota is megszerzi idén a címet. A tudományos és technológiai parkok minősítése mellett hat egyetemi science park létrehozásán is dolgozunk.

Melyek azok a célszámok, amelyeket szeretnének elérni, és hány TTP-vel lehet még fenntartható a rendszer?
Harminc TTP – köztük hat science park – reális szám. Az ország kétszáz ipari parkjából nagyjából 130-140 működik valóban hatékonyan, és tudja teljesíteni a vállalásait. Ezen belül a harminc TTP a parkok felső 20 százalékát teszi ki darabszámban, s még nagyobb hányadát hozzáadott értékben és árbevételben. Sok park uniós támogatásból fejleszt, és amikor elkezdenek majd csökkenni a források, a súlypont egyértelműen a TTP-kre tolódik, ahol a vállalati fejlesztések piaci alapon történnek, jellemzően piaci forrásból.”

Forrás:
Idén kilenc tudományos és technológiai park alakulhat; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. január 9.

Biztonságosabbá teszi a sürgősségi ellátást az új rendszer

„Sokkal biztonságosabb ellátást és a valóban sürgős eseteknél gyorsabb bejutást is jelent a most kötelezővé tett triázs-rendszer – mondta el lapunknak Bognár Zsolt, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának főorvosa. Az intézményben már több mint tíz éve működik sikeresen a betegek állapotának megfelelő besorolást jelentő rendszer, amely az idei évtől minden sürgősségin kötelező. Bár a kormány már több intézkedést hozott, például új ösztöndíjakat hirdetett meg az egészségügyben tanulóknak, hogy humánerőforrást toborozzon, az ágazat és kiemelten a sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok és nővérek még mindig jelentősen túlterheltek.

– Szinte pontosan egy évvel ezelőtt beszélgettünk Önnel a sürgősségi ellátás helyzetéről. Akkor azt mondta, nagyjából minden harmadik-negyedik beteg nem sürgősségi eset, mégis itt vár ellátást, hiszen akkor nem kell beutaló és „nem kell munkaidőben mennie az orvoshoz”. Azóta mi a helyzet?
–Azóta gyakorlatilag nem változott a helyzet. A sürgősségi ellátásról szóló törvényben többek között az szerepel, hogy úgynevezett akut alapellátási egységeket kell kialakítani ezeken a II. és III. progresszivitású osztályokon. Ez azt jelenti, hogy a triázs-rendszer segítségével először is elkülönítik azokat a pácienseket, akik nem igényelnek sürgősségi egészségügyi ellátást, majd őket irányítják ezekbe az egységekbe, amelyek tulajdonképpen alapellátási funkciót látnak el.

– Ezek az alapellátási egységek mikor indulnak el a gyakorlatban? Hivatalosan nem január elsején kellett volna?
– A törvénytervezet eredetileg ősszel jelent volna meg, ehhez képest a január elsejei indulás reális. Azonban mivel a törvénytervezet megjelenése végül decemberre csúszott, azt gondolom, nem meglepő, hogy egyes intézményekben a gyakorlati megvalósítás is késik valamennyit. Azokra az egészségügyi intézményekre igaz ez elsősorban, ahol eredetileg nem volt alapellátási ügyelet, hiszen akkor az új egység kialakítása nemcsak idő-, hanem pénzigényes is: új humánerőforrást igényel. Azt egyetlen egészségügyi szolgáltatótól sem lehet elvárni, hogy tíz munkanap alatt egy plusz szolgáltatást elindítson a nulláról.

– Ha már említette a humán erőforrást, ezen a téren hogy állnak az egy évvel ezelőtti állapothoz képest?
– Ebből a szempontból sajnos még rosszabb a helyzet, rendkívül túlterheltek az orvosok és a nővérek a sürgősségi osztályon. A szakdolgozók létszámát tekintve ugyan valamivel jobban állunk, de összességében még mindig kritikus a helyzet. Bár a kormány által bevezetett, egészségügyi területen tanulóknak szánt ösztöndíjak sokat segítettek, volt erőforrás-megkötő hatásuk, de továbbra is igen jelentős munkaerőhiánnyal küzdünk. Ez abból is fakad, hogy a gyermek-, illetve felnőtt alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora egyre magasabb, így egyre több praxis marad üresen. Az ezekhez tartozó betegeknek pedig háziorvosi ellátás híján a sürgősségire kell menniük. Amíg az alapellátást nem erősítik meg, addig a helyzet nem fog változni.

– Más országokban is ekkora problémát jelent ez az egészségügyben vagy esetleg van jobb stratégiájuk a munkaerőhiány megoldására?
– Mivel az Európai Sürgősségi Orvostani Társaságban, valamint az Európai Orvostani Társaságok Szövetségének Sürgősségi szekciójában én képviselem hazánkat, van rálátásom az ágazatra és annak problémáira Európa-szinten is. Minden olyan országban, ahol van külön sürgősségi szakterület, ugyanezekkel a problémákkal küzdenek: amíg az alapellátást nem tudják megerősíteni, addig a sürgősségi osztályok folyamatosan túlterheltek lesznek.

– Ha ennyire hasonlóak a problémák, felmerül, hogy az európai országok közösen alkossanak egy megoldási javaslatot.
– Globális megoldási javaslatra és egységes válasz kidolgozására nem fog sor kerülni, mert az országok egészségügyi ellátási struktúrájában, illetve finanszírozási formáiban alapvető eltérések vannak. Nagy-Britanniában például a háziorvosok szerepköre sokkal kiterjedtebb, ők végzik többek között a terhesgondozást is. Angol kollégákkal beszélgetve az is kiderült, hogy ott ha például valaki belázasodik, előbb odatelefonál a háziorvoshoz, és csak akkor hívják be a rendelőbe, ha a telefonon kapott tanácsok ellenére sem javult az állapota, vagyis csak akkor, ha ez valóban indokolt.

– Ahogy korábban említette, Önöknél a Heim Pál Kórházban már több mint tíz éve, 2007 óta működik triázs-rendszer, amelyet idén január elsejétől minden sürgősségi osztályon kötelező bevezetni. Mik az eddigi tapasztalatai? Valóban gyorsabbá, hatékonyabbá teszi az ellátást?
– A triázs-rendszer nem mindenki számára teszi gyorsabbá az ellátást, de biztonságosabbá igen. Azok kerülnek be ezáltal hamarabb az orvoshoz, akik tényleg sürgősségi ellátást igényelnek. A betegek egyelőre nem látják, hogy a besorolásuk alapján nagyjából mikor kerülhetnek sorra, de már dolgozunk azon, hogy ez megváltozzon. Addig is be szoktuk mondani – ha sokan vannak – hogy hány beteg vár ellátásra.

– Előfordult olyan itt, a gyermeksürgősségi osztályon, hogy a szülő panaszt tett, felháborodott, hogy a gyermekét a kevésbé sürgős ellátási kategóriába sorolták? Mit tudnak tenni ilyen helyzetekben?
– Persze, elő szokott fordulni. A sürgősségire érkező gyerekeket és szüleiket a besorolást végző triázs-nővérek fogadják, rajtuk nagyobb is a teher emiatt, nekik kell rendezni a konfliktusokat. Összetett munkáról van szó, ami nagy megterhelést jelent a kollégák számára.

– Reális a gyakorlatban , hogy az informatikai rendszerbe történő bejelentkezéstől legfeljebb tíz perc várakozás után besorolják a betegeket valamelyik kategóriába?
– Mi ezt a Heim Pál Kórházban tudjuk tartani, igen. Ritkán, de előfordulhat, hogy hirtelen annyi magas prioritású beteg van, hogy túllépjük a tíz percet, de a legfrissebb intézményi adataink alapján az átlag triázsolási idő 3-6 perc.

– A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság rendszeresen képez triázs-nővéreket. Az új jogszabály hatálybalépése miatt milyen mértékben várja a jelentkezők számának emelkedését?
– Biztos vagyok benne, hogy növekedni fog a jelentkezők száma. A törvény kidolgozásakor szakmai egyeztetést folytattak, amelyben a társaság képviselői is részt vett, ezért már korábban felkészültünk a megnövekedett jelentkezésekre. Októberben e-mailt is küldtünk a sürgősségi osztályok vezetőinek, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, várható egy törvény megjelenése, tervezzenek előre és jelentkezzenek be a kurzusokra, hogy zavartalanul át tudjanak állni az új rendszerre. Ez egy kórháznak nagyjából húsz nővér egynapos kiképzését jelenti összesen bruttó 200 ezer forint összegben, ám volt olyan intézmény, amely ennyit sem volt hajlandó költeni erre, inkább megvárták, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben.

– Ha jól sejtem, előbb-utóbb ők is az Önök társaságánál fognak kopogtatni.
– Ez így van, hiszen akkreditált triázs-képzést csak a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság tud biztosítani. A képzés elmélettel indul, de sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a szimulációs gyakorlatok, ezeken keresztül lehet igazán elsajátítani a tudást. A Heim Pál Kórházban márciusban lesz a következő képzésünk, amelyre nemcsak nővérek, hanem orvosok is eljönnek majd.”

Forrás:
Biztonságosabbá teszi a sürgősségi ellátást az új rendszer; Szilágyi Anna; Magyar Idők; 2019. január 11.

Mi történt 2018-ban az egészségügyben? – 1-4. rész

A Weborvos.hu szakportál hasznos összefoglalót készített az ágazat legfontosabb eseményeiről:
Az összeállítás 1. része itt olvasható
Az összeállítás 2. része itt olvasható
Az összeállítás 3. része itt olvasható
Az összeállítás 4. része itt olvasható

Közigazgatási, politikai informatika

Mentők: vége a papíralapú dokumentációnak a mentésben

„Megszűnt a papíralapú dokumentáció a mentések során – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán. A főigazgatót abból az alkalomból kérdezték, hogy idén 70 éves a mentőszolgálat.

Csató Gábor az utóbbi időszak sikereként értékelte, hogy tavaly novemberben a szervezet is csatlakozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, amit nagy lépésnek nevezett a digitalizáció útján. Hozzátette, hogy emellett közelebb kerültek a társadalomhoz, erősödött a szervezet beágyazottsága, továbbá az anyagi és az erkölcsi elismerésből is kijutott a mentőszolgálatnak.

Az utóbbi években több száz új mentőautót kaptak, az idén – a tervek szerint – újabb 160 járművet vehet át a szervezet.”

Forrás:
Mentők: vége a papíralapú dokumentációnak a mentésben; Weborvos.hu/MTI; 2019. január 10.

Elindult az idei eSZJA rendszer

„Mától minden aktuális bevallási információ elérhető a NAV honlapján, sőt, akik teljes egészében maguk készítik bevallásukat, már hozzáférhetnek a 18SZJA webes kitöltő programhoz.

2019. január 7-étől elérhető a 18SZJA jelű személyijövedelemadó-bevallási felület. Azok, akik maguk készítik el bevallásukat, már használhatják a webes kitöltő programot is, ami a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon, valamint a NAV eSZJA oldalán (https://eszja.nav.gov.hu) érhető el. Az elkészített bevallások kényelmesen, elektronikusan beküldhetők az Ügyfélkapun át. A bevallástbeküldő adózók nagy része ezt a megoldást választotta tavaly. A NAV felület természetesen akkor is alkalmas a bevallás elkészítésére, ha valaki nem az Ügyfélkapun nyújtja be a bevallását. A nyomtatvány továbbra is kitölthető az Általános Nyomtatványkitöltő Programmal (ÁNYK), és akár papíron is. A papíralapú kitöltéshez szükséges üres bevallási nyomtatvány és kitöltési útmutató kinyomtatható a NAV eSZJA oldaláról, illetve beszerezhető a NAV bármely ügyfélszolgálatán. Akiknek nem kell elektronikus kapcsolatot tartaniuk a NAV-val, továbbra is beküldhetik postán bevallásukat.

A NAV ebben az évben még több adózónak, a magánszemélyeken túl már az egyéni vállalkozóknak is készít adóbevallási tervezetet a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyekhez hasonlóan. Nekik azonban az adott tevékenységből származó jövedelemmel, illetve az adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal ki kell egészíteniük a tervezetet a beküldés előtt. Az szja-bevallási és befizetési határidő egységesen, valamennyi adózóra vonatkozóan 2019. május 20.

Saját adóbevallási tervezetét március 15-től bárki megnézheti az Ügyfélkapun keresztül a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon. Aki nem használ Ügyfélkaput, március 18-ig többféle módon is, adóazonosító jele és születési dátuma megadásával kérheti a tervezet postázását: SMS-ben (06-30/344-4304), a NAV honlapján elérhető web űrlapon, levélben, formanyomtatványon (BEVTERVK), telefonon, a 1819-es hívószámon, valamint az ügyfélszolgálatokon (SMS-ben ezt a formát kell alkalmazni: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn).

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is.”

Forrás:
Elindult az idei eSZJA rendszer; Nemzeti Adó. és Vámhivatal; 2019. január 7.

EESZT: Év végéig még kötelező kiadni a felírási igazolást

„Egy miniszteri rendelet értelmében az e-receptet felíró orvosoknak 2019. december 31-ig kötelező kiállítaniuk az úgynevezett felírási igazolást, és azt külön kérés nélkül is át kell adniuk a betegeknek, közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).

Egy év végi jogszabály módosítás értelmében a gyógyszereket felíró orvosoknak a hagyományos, jól ismert recepthez hasonló, papír alapú felírási igazolást egészen 2019. december 31-ig külön kérés nélkül is ki kell állítaniuk és át kell adniuk a betegnek. A hosszabbítást az indokolja, hogy a gyógyszerészi visszajelzések alapján sok beteg nem saját maga váltja ki a felírt készítményeket, hanem valakit megbíz ezzel, ehhez pedig jelenleg a papír alapú felírási igazolás szükséges. A hagyományos receptírás és a receptkiváltás módja nem változik.

A felírt készítményeket a papír alapú felírási igazolással válthatja ki a páciens vagy a páciens részére bárki más. Amennyiben valaki saját részre szeretné a gyógyszereket kiváltani, akkor ezt e-személyivel, vagy a személyazonosító okmány és a TAJ kártya együttes bemutatásával teheti meg.

A meghosszabbított határidő után is kiváltható lesz a gyógyszer más részére a kialakításra kerülő meghatalmazási rendszer, vagy a már jelenleg is elérhető módok valamelyikét alkalmazva.”

Forrás:
Év végéig még kötelező kiadni a felírási igazolást; Medical Online/MTI; 2019. január 11.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Mostantól elérhető az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA)

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindította a saját fejlesztésű Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA). Ennek segítségével egyes nyomtatványokat webes felületen lehet kitölteni és benyújtani és ugyancsak ezen a felületen lehet teljesíteni egyes adat- és változás-bejelentési kötelezettségeket. A kitölthető nyomtatványok, illetve bejelenthető adatok köre folyamatosan bővül. Jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetők el a webes felületen:

  1. A természetes személy adóazonosító jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel kapcsolatos bejelentése, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentések teljesítése.
  2. A BEV_J01-es és BEV_J02-es nyomtatványon teljesíthető jövedéki adóbevallások és adó-visszaigénylések kitöltése és benyújtása, valamint a Jöt. 80. § (1) bekezdés szerinti adóalanyok esetében az adóbevallás tervezet megtekintése, elfogadása vagy módosítása és benyújtása.

Az ONYA portál elérhető a NAV internetes oldalán az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból, valamint az alábbi linken: https://onya.nav.gov.hu.

Az alkalmazás a legtöbb korszerű internetes böngészőn keresztül megtekinthető (pl. Mozilla Firefox, Google Chrome, Microsoft Edge). Internet Explorer esetén a szükséges minimális verziószám 11.

Ha többet szeretne megtudni a NAV új szolgáltatásáról, kérjük látogasson el az ONYA portálra!”

Forrás:
Mostantól elérhető az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA); Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. január 9.

Informatika, távközlés, technika

Változások a magyar mobilpiacon

„A magyarországi mobilelőfizetések száma évek óta 11,7 és 11,8 millió darab körül ingadozik, 100 lakosra nagyjából 120 előfizetés jut.

Változást csak az előfizetések összetételében mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ugyanis egyre kevesebben választják a feltöltőkártyás megoldást, inkább a havi előfizetésre váltanak. A feltöltőkártyás simek száma szeptemberben már 4 milliónál is kevesebb volt, ami éves bázison 10 százalékos csökkenés. Ebben szerepe van annak is, hogy 2017 nyara óta adategyeztetési kötelezettség terheli ezeket az előfizetéseket, de a prepaid kártyák népszerűsége enélkül is csökkent az elmúlt években.

A számhordozás azonban azóta töretlenül nő, hogy arra 2004 májusa – az uniós csatlakozás – óta lehetősége van az előfizetőknek. 2006-ra már 100 ezer hordozott mobilszám volt itthon, az ötszázezres határt 2012 novemberében léptük át, az egymilliót pedig 2017 februárjában. Tavaly előtt decemberben 1 millió 96 ezer, most december végén pedig 1 millió 218 ezer hordozott mobilszám volt Magyarországon.

Ez azt jelenti, hogy van némi mozgás az egyébként telített piacon, sikerül ide-oda csábítani az ügyfeleket.

Honnan hova?
A magyar mobilpiac három nagy szereplője stabilan tartja pozícióját, csupán tizedszázalékos elmozdulások, illetve tendenciák alapján lehet arra következtetni, hogy például a UPC-nek honnan sikerült előfizetőket szereznie az elmúlt években.

A Magyar Telekom a legfrissebb, 2018 szeptember végi adatok szerint az összes mobiltelefon-előfizetés 45,1 százalékát kezelte: 5,3 millió sim-kártya tartozott hozzájuk. A 2017. júliusi feltöltőkártyás adategyeztetés után – nem a harmadik, hanem a negyedik negyedévben – elvesztettek több mint 100 ezer ügyfelet és azóta is nagyjából ezen a szinten mozognak, amely még a 2016 elejinél is alacsonyabb.

A második legnagyobb szereplő a Telenor. A cég hivatalos számai nem ismertek azóta, hogy a cseh PPF Group tulajdonába került, lapunknak azonban megerősítették, hogy jelenleg kicsivel több mint 3,1 millió előfizetőjük van, kicsivel kevesebb, mint a még nyilvános második negyedévben. Ezzel piaci részesedésük 26,5 százalék.

A Telenor előfizetőinek száma is csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt három évben, bár óriási zuhanásról nem beszélhetünk. Náluk 2017 harmadik negyedévében volt egy 40 ezres csökkenés, azóta kissé visszakapaszkodtak, de például a 2016-os szintet ők sem érték el.

A Vodafone a piac 24,5 százalékát birtokolta (közel 2,9 millió előfizető) tavaly szeptember végén, viszont – szemben a másik két nagy szereplővel – miután az adategyeztetés előtt és után az elvesztettek több mint 100 ezer ügyfelet, ezt sikerült korrigálni és azóta is növekednek, ha visszafogottan is.

A kisebb szereplők közül a UPC számai érdekesek még. A cég – amely a versenyhatósági engedély birtokában hamarosan a Vodafone tulajdonába kerülhet – negyedévről negyedévre növeli mobil-előfizetői létszámát és tavaly szeptemberre a 100 ezret is átlépték. Ezzel a piac 0,9 százalékát szerezte meg. 2016 elején még csak 41 ezer előfizetőjük volt.

A négy nagy szereplő mellett a kisebb mobilos cégek jelenleg a piac mintegy 3 százalékán osztoznak.”

Forrás:
Megy a helyezkedés a magyar mobilpiacon; Szász Péter; Napi.hu; 2019. január 12.

Négy év alatt sokszorosára nőtt az automatákból és az interneten vonatjegyet váltók száma

„– A MÁV-START jegyértékesítési fejlesztései és a kedvezmények hatására már a vasúton utazók ötöde önkiszolgáló csatornákon, azaz online, automatából vagy a Vonatinfó mobilalkalmazással veszi meg vonatjegyét. 2014-ről 2018-ra több mint négyszeresére nőtt az automatából jegyet váltók száma, az online értékesítésben is hasonló nagyságrendű növekedés tapasztalható. Tavaly az e-vonatjegyekre nyújtott kedvezményeknek köszönhetően a MÁV-START utasai csaknem 790 millió forintot takaríthattak meg, miközben a vasúttársaság bevétele is nőtt.

A vonattal utazók körében egyre népszerűbb az online vásárlás, különösen az e-vonatjegy. Tavaly már 9,4 millió jegyet vásároltak interneten (ideértve a Vonatinfó mobilalkalmazással történő jegyvásárlást is), míg 2014-ben még 3 millió volt ez a szám. Az internetes jegyvásárlási rendszerben 10-ből 9 esetben választják az e-vonatjegyet az utasok. Tavaly az e-vonatjegyekre adott kedvezmények összértéke meghaladta a 787 millió forintot, azaz ennyit spórolhattak meg az utasok. Mindemellett – a jegyautomatás, az internetes és a mobilalkalmazáson keresztül történt jegyvásárlásokat figyelembe véve – az 5, 10, 20 százalékos kedvezmények a tavalyi évhez képest 353 millió forintos többletet eredményeztek a MÁV-START menetdíjbevételében.

Nagyot ugrott az automatás vásárlások aránya is: 2014-ben 3,4 millióan, 2018-ban négyszer többen, 14,5 millióan éltek ezzel a lehetőséggel a MÁV-START több mint 150 automatájánál.

Egyre többen ismerik fel az előnyét annak, hogy a menetjegyek okostelefonok, tabletek képernyőjén is bemutathatók a jegyvizsgálóknak. Ez a lehetőség már több mint két éve adott, 2018 nyara óta pedig az Android és iOS operációs rendszerre letölthető Vonatinfó mobilalkalmazásból is lehet e-vonatjegyet vásárolni. A vasúttársaság legújabb jegyváltási megoldása gyorsan népszerűvé vált, hiszen az utasok így akár úton a vasútállomás felé, mobiltelefonon, pénztár előtti sorban állás nélkül is meg tudják venni a jegyüket. A Vonatinfó applikáció jegyvásárlási funkcióján keresztül váltott jeggyel utazott az online jegyet váltók több mint egyötöde, közel 350 ezer utas 2018 utolsó negyedévben, a 230 ezer aktív Vonatinfó-felhasználó közül pedig 75 ezren regisztráltak is, hogy élni tudjanak a jegyvásárlási lehetőséggel.

A fejlesztések népszerűsítése érdekében a vasúttársaság már több mint egy éve 5 százalékos kedvezményt ad az automatából történő vásárlásnál, az e-vonatjegyek pedig 10 százalékkal olcsóbbak, mint ha pénztárban váltana jegyet az utas, a menetrendben @-cal jelölt, csúcsidőn kívüli vonatokra pedig e-vonatjegy vásárlásánál 20%-os árengedmény vehető igénybe a legalább 100 kilométeres utazások esetén.”

Forrás:
Négy év alatt sokszorosára nőtt az automatákból és az interneten vonatjegyet váltók száma; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2019. január 10.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) új, digitális kárbejelentő alkalmazása

„A mai naptól az autósok mobiltelefonjukon is intézhetik a baleset utáni adminisztratív teendőket. Elindult ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) új, digitális kárbejelentője, amely a hagyományos, „kék-sárga” nyomtatvánnyal egyenértékű, ám gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé.

Történelmi mérföldkövet lépett át tavaly a biztosítási piac. A díjbevételek várhatóan meghaladták az ezermilliárd forintot – mondta a MABISZ keddi sajtótájékoztatóján Pandurics Anett, a szövetség elnöke. Idén a legtöbb társaság számára a legfontosabb feladat, hogy a digitalizáció eredményeit hogyan tudja beépíteni a saját ügyviteli, kárrendezési, ügyfélkezelési folyamataiba. A digitalizáció már 10 éve jelen van a biztosítási piacon, hangsúlyozta Pandurics Anett. A KGFB tarifák online közlése, a személyes értékesítés háttérbe szorulása, a szerződések adminisztrációja, valamint részben már a kárrendezés is digitálisan történik, és mától útjára indul a digitális kárbejelentő is.

Az egész kárrendezési folyamat digitalizációjának is lökés adhat az E-kárbejelentő, amely a MABISZ és az érintett 13 tagbiztosító teljes összefogásával valósulhatott meg. A fejlesztési folyamat során a szövetség, valamint a munkában kiemelkedő részt vállaló Allianz szakemberei az ügyfelek érdekeit is igyekeztek maximálisan szem előtt tartani. A potenciális felhasználók így többkörös fókuszcsoportos beszélgetések során fogalmazhatták meg véleményüket, észrevételeiket a készülő applikációval kapcsolatban.

Ma még a biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a kárbejelentéseket a károsultaktól. Egyes biztosítók lehetőséget adnak ügyfeleiknek digitális csatorna igénybevételére, ezek azonban korábban nem voltak egységesek. Egyetlen egységes offline csatorna létezett a kárbejelentésre, az úgynevezett baleseti bejelentő, vagy más néven kék-sárga nyomtatvány. A „kék-sárga” bejelentő fogalma talán minden autós számára ismert, ám mivel csak akkor vesszük elő, ha baleset történt, nem sokan tudják felidézni, hogy valójában mit is tartalmaz. Pedig a hibás kitöltése akár azzal is járhat, hogy a baleset vétlen részese nem, vagy csak nagy késéssel jut hozzá a kártérítés összegéhez.

Az új, online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele, amit a társaságok mától belátható időn belül lehetővé tesznek ügyfeleik számára, mind hozzájárulnak a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

A baleseti bejelentőn megadott adatok, esetleírás és vázlatrajz alapján próbálnak tisztán látni a biztosítók a baleset ügyében, ezért nagyon fontos, hogy minden szükséges sor pontosan ki legyen töltve. Papír alapú kitöltésnél gyakori hiba, hogy egyes rovatokat a felek üresen hagynak, ami akár több évig elhúzódó kárrendezési eljárást vonhat maga után. Ez az applikáció használatával elkerülhető, hiszen az alkalmazás figyelmeztet az üresen hagyott sorokra. Szintén sokan elmulasztják lerajzolni az autók helyzetét, a baleset lezajlását attól tartva, hogy nem tudnak megfelelően rajzolni és a vázlat alapján téves tájékoztatást adnak. Ezt is megkönnyíti az alkalmazás azáltal, hogy a baleset vázlata választható ikonokból (például gépjárművek, utak, kereszteződések, táblák, tereptárgyak, állatok), illetve szükség esetén szabad kézzel is megrajzolható. Tipikus hiba az is, hogy a szabályosan kitöltött bejelentőről lemarad az aláírás. Ez az applikáció használóival szintén nem fordulhat elő.

Balesetet követően mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésre, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás használata ezt a kötelezettséget is leegyszerűsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentőt, egy gombnyomással el tudják azt küldeni a helyszínről. A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel.

A közúti forgalomban lévő gépjárművek száma a KSH adatai szerint 2000-2017 között folyamatosan emelkedett, 2013 óta pedig gyorsulva nő. 2018. június 30-án meghaladta a 4,4 millió darabot. Ami a baleseteket illeti, hazánkban és az EU28 átlagát tekintve is jelentősen kevesebb történik napjainkban, mint a 1990-es években, azonban 2013 óta a balesetek száma is emelkedni kezdett. 2017-ben összesen 16 489 személyi sérüléses közúti baleset történt hazánkban. Mindezek következtében a bejelentett kgfb-károk száma, és az egy kárra jutó kárfelhasználás is folyamatosan emelkedik 2013 óta.

Kevesen tudják, hogy amennyiben nem történik személyi sérülés, akkor nem feltétlenül kell rendőri intézkedés, elég a baleseti bejelentést megtenni az alkalmazás segítségével – hangsúlyozta a keddi tájékoztatón Berzai Zsolt rendőr alezredes. A cél az lenne, hogy csak akkor értesítsék a rendőrséget, amikor valóban indokolt – mondta az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője, külön kiemelve, hogy a rendőrnek intézkedési kötelezettsége van, akár helyszíni bírságot is kiszabhat.

Az alkalmazás letölthető a https://ekar.hu oldalon, androidos és iphone-os telefonokra is.”

Forrás:
Elindult a digitális kárbejelentő applikáció!; Magyar Biztosítók Szövetsége; 2019. január 8.
E-kárbejelentő

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tudatosan kerülik meg a jogszabályokat a nagy technológiai vállalatok

„A technológiai nagyvállalatok nemcsak az újszerű termékek és szolgáltatások kifejlesztésében innovatívak, hanem a hagyományos jogszabályi keretek kijátszásában is. Egy, a folyamatokkal kritikus szoftvermérnök szerint a probléma gyökere, hogy a szabályozásért felelős államok nem tudnak lépést tartani az új technológiák okozta kihívásokkal, ezért az IT-cégek könnyen találnak kiskapukat a hatályos szabályozásban.

A technológiai vállatok nem törődnek az innováció káros hatásaival
Tyler Bettilyon szerint a technológiai fejlődés kezdetben megkérdőjelezhetetlenül pozitív folyamat volt: hozzájárult az emberek életminőségének javításához, segítségével forradalmi ötletek és víziók megvalósítása vált lehetségessé, valamint a gazdasági prosperálást garantáló eszközzé is vált. Ugyanakkor a legnagyobb technológiai vállalatok mind az embereknek, mind pedig az egyes államoknak jelentős károkat okoztak – érdemes csak a munkajogi vagy az adóelkerülést érintő kérdésekre gondolni. Hiába vezérelte sok esetben a jó szándék a fejlesztőket, termékeikkel néha nem várt és nem feltétlenül hasznos jelenségeket idéznek elő. Ennek oka, hogy a legtöbb technológiai vállalat a techno-libertariánus szemléletmódot vallja, mely szerint a fejlődés megállíthatatlan, annak gátat szabni nem szabad és nem is lehet. Bár az idő kerekét valóban nem lehet visszaforgatni, a szerző szerint érdemes még a piacra lépés előtt megvizsgálni egy technológiai fejlesztés társadalmi hatásait annak érdekében, hogy a káros folyamatok hatását minimalizálni lehessen. Az IT-cégek természetesen jellemzően elutasítják ezt a szemléletet.

A munkajog nincs felkészülve az IT-szektor foglalkoztatási formáira
A technológiai vállalatok azonban nemcsak a fejlődés fentiekben ismertetett felfogásával okoznak kárt, hanem az úgynevezett „gig economy”, azaz „hakni gazdaság” fenntartásával is. Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a gig economyt olyan vállalatok alkotják, amelyek egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződtetik a munkavállalókat, illetve digitális piactereken keresztül bérlik fel őket alkalmi munkákra. A foglalkoztatás ilyen körülményei kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat, kiszámíthatatlanabbá teszik azok életét, de adóoptimalizálási célokat is szolgálnak. Így lényegében ez a foglalkoztatási forma csak a vállalatoknak kedvez, a munkavállalókat és az államokat viszont hátrányosan érinti.

A szerző szerint jellemzően olyan vállalatokat sorolnak ide, mint például az Uber vagy az Airbnb. Bettilyon szerint a gig economyval két probléma van. Az egyik, hogy a vállalatok kihasználják, hogy a jogszabályok nem tudják felvenni a versenyt az innovációval. Azzal a szemléletmóddal pedig, miszerint nem szabad gátat szabni a technológiai fejlődésnek, legitimálják is tevékenységüket. Ugyanakkor nem törődnek az általuk nagy újításként kezelt eszközök és szoftverek társadalmi hatásával, sőt, még a leghasznavehetetlenebb fejlesztéseket is úgy állítják be, hogy azok csakis a társadalom javát szolgálhatják.

A jogszabályok kijátszása iparági sztenderddé vált
A másik probléma, hogy ezek a vállalatok sok esetben nem törődnek a jogi korlátokkal, tudatosan kerülnek meg jogszabályokat. Erre pedig már külön stratégiával is rendelkeznek: a működésük korai szakaszában feltőkésítik magukat, majd olyan joghézagokat használnak ki, amelyekre az adott államnak viszonylag sok időbe telik bármilyen jogi megoldást találnia. A szerző szerint így a mindenkori jogalkotók lemaradásban vannak, ha pedig sikerül is jogi korlátokat kialakítaniuk, a hatalmas vagyonnal és befolyással rendelkező vállalatok „too big to fail” szituációra hivatkozva igyekeznek ignorálni minden szabályozási kísérletet. Mondanivalójának alátámasztásaként a szerző az Ubert állítja példaként. A vállalat ugyanis nem elég, hogy egy nagy múltra visszatekintő szolgáltatási formát (a taxizást) helyezett parkolópályára, de a saját munkavállalóinak is létbizonytalanságot okozó munkaszerződést kínál. Az alkalmazottak például nem jogosultak fizetett szabadságra, valamint munka során elszenvedett kár vagy egészségkárosodás kompenzációjára. Mindezek mellett magasabbak adóterheik, ráadásul szakszervezet hiányában egyesülési jogukat sem gyakorolhatják.

A szemlézett forrás: Tyler Bettilyon: Technologists Should Abandon Their Craft. Medium.

A szemlézett cikk szerzője szoftvermérnök, író, tanácsadó. A Teb’s Lab nevű innovatív oktatással foglalkozó oldal alapítója.”

Forrás:
Tudatosan kerülik meg a jogszabályokat a nagy technológiai vállalatok; Mandiner.precedens; 2019. január 7.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. január 7-január 11.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Eljárást megindító felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/4
Közzététel dátuma: 2019.01.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.06.
Elnevezés: GDPR Komp. tan. tevékenység
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló EU 2016/679 számú rendeletnek („GDPR”) történő megfelelés megvalósítása a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél a nemzeti jogok, az ágazati jogszabályok rendelkezéseivel történő teljes harmonizációban, komplex eljárásrend kialakítása, és dokumentálása, gyakorlati kivitelezése, munkatársak felkészítése által
Lásd bővebben

Külső szakértői keretmegállapodás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/4
Közzététel dátuma: 2019.01.07.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.06.
A közbeszerzési eljárás keretmegállapodás megkötésére irányul, mérlegképes könyvelői vagy könyvvizsgálói végzettségű kompetenciákat igénylő számvevőszéki ellenőrzési tevékenység ellátására egyéb külső szakértőként.
Érték áfa nélkül: 277.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai üzemeltetés és fejlesztés (T-172/18)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/4
Közzététel dátuma: 2019.01.07.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.25.
Nyertes ajánlattevőnek a műszaki leírásban meghatározott informatikai üzemeltetési és fejlesztési feladatokat kell elvégeznie
szolgáltatási keretszerződés keretében Ajánlatkérő informatikai rendszereinek vonatkozásában. Nyertes ajánlattevőnek a szerződés hatálya alatt az alábbi tevékenységeket kell ellátnia: Service Desk IT biztonság Infrastruktúra monitoring Incidens menedzsment Változás menedzsment Konfiguráció menedzsment Kiadás menedzsment Probléma menedzsment Riportálás Számítógépes alapinfrastruktúra üzemeltetés Hálózat üzemeltetése Hálózati nyomtató, multifunkciós eszköz üzemeltetés Szerverüzemeltetés Alkalmazásüzemeltetés Számítógépes alapinfrastruktúra bővítés Szoftver, licenc tevékenységek Rendszerfejlesztés IT oktatási szolgáltatás Projekt menedzsment.
Lásd bővebben

Iratkezelés megbízási keretszerződés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/5
Közzététel dátuma: 2019.01.08.
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.08.
Megbízási keretszerződés iratkezelési feladatok végzésére
Érték áfa nélkül: 117.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/5
Közzététel dátuma: 2019.01.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.11.
Vállalkozói keretszerződés ingatlan értékbecslői feladatok ellátására
Lásd bővebben

Iratkezelési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.23.
Elnevezés: Megbízási szerződés iratkezelési szolgáltatásokra
Lásd bővebben

e-learning és licensz beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.11.
KRESZ ismeretek elméleti, e-learning képzés megvalósítása, kategóriás képzési licence beszerzése.
Ajánlattevő feladatai a szerződés időtartama alatt különösen az alábbiak:
1. Licenc1: TAN1 tananyag: Közlekedési ismeretek oktatására felkészítő, akkreditált, kreditrendszerű pedagógus-továbbképzés oktatási anyagának biztosítása elektronikusan felhasználható formában az 1-12 osztályok tanítói és tanárai részére, amely letölthető oktatási segédanyagokat is tartalmaz és TAN2 tananyag óvodapedagógusok részére.
2. Licenc2: A „kreszfelfrissito.hu” keretében 14 db tananyag biztosítása (KN13 – KN17 és KB1, valamint KB4 – KB9), havidíjas formában, lehívás alapján.
3. Licenc3: A „tanuloknak.hu” keretében 24 db tananyag biztosítása (KN1A – KN12A tanulóknak, KN1B – KN12B tanároknak) havidíjas formában, lehívás alapján.
4. Kategóriás közlekedési hatóság által akkreditált „AM” vagy „A1” vagy „A2” vagy „A” vagy „B” vagy „C” vagy „D” vagy érvényes „B“ kategóriás engedéllyel rendelkezők számára szervezett „A1“ (továbbiakban: „A1(B)”képzések egyikére felhasználható képzési licencek, lehívás alapján.
5. Call center szolgáltatást végez a szerződés ideje alatt.
Lásd bővebben

IKT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Ajánlatkérő: Bajai Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:2019.02.08.
Adásvételi szerződés keretében IKT eszközök beszerzése az EFOP-3.2.3-17-2017-00036 azonosító számú pályázathoz
Lásd bővebben

RAPID 7 NEXPOSE IT SÉRÜLÉKENYSÉG MENEDZSMENT
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/8
Közzététel dátuma: 2019.01.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.14.
„RAPID 7 NEXPOSE (vagy azzal egyenértékű) IT SÉRÜLÉKENYSÉG MENEDZSMENT RENDSZER BESZERZÉSE KBF/538/2018”
NEXPOSE Annual Subscription licence használat, bevezetéshez kapcsolódó tanácsadási feladat, Nexpose Dedicated Perimeter Security Engine szolgáltatás, integrátori támogatás, opcionálisan Rapid7 Nexpose Dedicated Perimeter Security Engine szolgáltatás
Lásd bővebben

KBF/738/2018 – EMF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/8
Közzététel dátuma: 2019.01.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.11.
Ajánlatkérő telephelyein működő, a Dokumentációban tételesen meghatározott Cisco hálózati (LAN, WAN), Cisco storage hálózati (SAN), valamint Cisco DWDM eszközök havi 99,9 %-os rendelkezésre állást biztosító támogatási szolgáltatás nyújtása 2019.04.01-től 2021.03.31.-ig havi 1 embernap proaktív támogatással.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015

Vantage rendszer bővítése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/4
Közzététel dátuma: 2019.01.07.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatási szerződés – „Az MTVA meglévő Telestream Vantage transzkóder rendszerének bővítése és támogatása 2019.11.30-ig” tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.302,- USD
Lásd bővebben

STAFIR tesztelési feladatok (KBF/593/2018) – Tesztelői KM (KBF/645/2017)verseny újranyitás – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/5
Közzététel dátuma: 2019.01.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Alvicom Kereskedelmi és Szolgálató Kft.
STAFIR tesztelési feladatok összesen legfeljebb 680 óra tesztvezető, tesztkoordinátor és összesen legfeljebb 2 240 óra manuális tesztelő és összesen legfeljebb 184 óra tesztautomatizáló mérnök tesztelői erőforrás biztosításával
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 24.901.000,- Ft
Lásd bővebben
(A STAFIR program célja statisztikai és felügyeleti célú informatikai rendszerek integrációjának megvalósítása. Szerk.)

Táj.szerz. Mobiltelefon szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/5
Közzététel dátuma: 2019.01.08.
Ajánlatkérő:Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Mobiltelefon szolgáltatás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. hird-Croc2 Sitraffic Scala forgalomir. kp.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/5
Közzététel dátuma: 2019.01.08.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Siemens Mobility Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés a CROCODILE 2.0_HU elnevezésű projekt keretében a Sitraffic Scala forgalomirányító központ fejlesztésére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül) 55.500.000,- Ft
Lásd bővebben

3D nyomtató beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/6
Közzététel dátuma: 2019.01.09.
Iktatószám: 0088/2019
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: FreeDee Nyomdai Szolgáltató Művek Kft.
Az 1. rész: 1 db Ömledékrétegezéses (Fused Filament Fabrication) elven működő 3D nyomtató a BME Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék részére
A 2. rész: 1 db optikai elven műkődő 3D nyomtató a BME Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.897.500,- Ft
Lásd bővebben

KEF-en kívüli tonerek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/6
Közzététel dátuma: 2019.01.09.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: ManOPen Irodatechnikai Kft.
A keretszerződés tervezett időtartama: a szerződés aláírásától számított 24 hónap. A szerződés keretösszege a szerződés időtartamára: nettó 14 millió Ft + Áfa.
Lásd bővebben

BBA- Adatmentő és elemző eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/6
Közzététel dátuma: 2019.01.09.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Digital Forensics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Az eszközcsomag elemei: 1. Winchester dokkoló: 5 db 2. Laptop elemzéshez, helyszíni adatfeldolgozáshoz: 4 db 3. Szerszámkészlet: 5 db 4. Winchester hűtő: 6 db 5. Adattároló számítógép: 1 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.707.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/6
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Közzététel dátuma: 2019.01.09.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: MIKROPO Vizuáltechnika Korlátolt Felelősségű Társaság
Videoprojektor beszerzése
Mennyisége: 88 db + 5 db (opció)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.437.500,- Ft
Lásd bővebben

K1932 Libra és Oracle support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A vállalatirányítási rendszer részét képező szoftverek egyik alapja a Társaság több mint 1000 járművének menetokmányát elkészítő és karbantartását támogató Libra 6i City és Szerviz modulja, valamint a közel 200 ezer hulladékkezelésben érintett ügyfél nyilvántartását a hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartást támogató, mérlegelő TARA, valamint a számlázási és folyószámla kezelési tevékenységet segítő Libra 6i Mérleg, Számla és Total modulok.
Társaságunk alaptevékenységeinek ellátása és a folyamatok fejlesztése, az igények változása miatt elengedhetetlen ezen rendszerben fejlesztési feladatok elvégzése, valamint a hozzájuk kapcsolódó Oracle licencek, melyek egyidejűleg az összes felhasználó bejelentkezését biztosítja a Libra rendszerben, amely egy üzemeltetésre és támogatásra kötött szerződés keretében valósítható meg.
Ajánlatkérő 14 db LIBRA6i örökös modullicencekkel rendelkezik.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 49.920.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Az EMMI fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodására nyilvántartó program szoftverfejlesztése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Iktatószám: 24613/2018
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nyertes ajánlattevő:T-Systems Magyarország Zrt.; CompuTREND Zrt.
Vállalkozási szerződés keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodására nyilvántartó program szoftverfejlesztése és támogatása.
Érték: 90.103.083,- Ft
Lásd bővebben

SAP licenc support Táj. az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: BCS Business Consulting Services Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.232.020,- Ft
Lásd bővebben

Cégadatbázisokból adatközlési szolgáltatás 3 évre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő:Bisnode D&B Magyarország Információ Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szlovák, szerb, horvát és szlovén cégadatbázishoz elektronikus úton történő hozzáférés biztosítás 3 évre
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.180.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/7
Közzététel dátuma: 2019.01.10.
Ajánlatkérő: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Nyertes ajánlattevő: Nádor Rendszerház Irodaautomatizálási Kft
„Digitális oktatási környezet fejlesztése a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye oktatási intézményeiben” (EFOP-3.2.3-17-2017-00053)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.247.839,- Ft
Lásd bővebben

Többféle informatikai eszköz beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/8
Közzététel dátuma: 2019.01.11.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő:,Nádor Rendszerház Irodaautomatizálási Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.547.800,- Ft
Lásd bővebben

Számítástechnikai eszközök IV
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/8
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Közzététel dátuma: 2019.01.11.
Ajánlatkérő: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
Teljesítés helye: 1068 Budapest, Benczúr u. 21.
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A Kontakt Tolmácsszolgálat jelnyelvi tolmácsoláshoz és szöveges operátori szolgáltatáshoz szükséges kliens oldali táblaszámítógépek és egyéb számítástechnikai eszközök beszerzése az EFOP-1.1.5-17-2017-00006 projekt keretében IV
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.779.820,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóság hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/8
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.01.11.
Ajánlatkérő: Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
Nyertes ajánlattevő:IT Rendszerház Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Általános egészségügyi információs rendszer (SanitasX Integrált Medikai Szoftver) karbantartása, jogszabály követése szoftver üzemeltetése, 500 darab terminál licence jog biztosítása vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Közszolgálati felsővezetők a HRM-rendszerben

„Egyre több ország tereli be vezető tisztviselőit egy külön emberierőforrás-menedzsment (HRM) rendszerbe, mely a következő területekre terjed ki: személyre szabott munkaerő-toborzás, karriermenedzsment és javadalmazás. A rendszeren belül alkalmazott gyakorlatok akár jelentős mértékben is eltérhetnek a közszolgálat más szintjén elterjedt szokásoktól. A megkülönböztetett csoport létrehozását az a globális igény indokolta, hogy a közszolgálati szervek élére olyan, a stratégiai vezetést ellátó, specifikus képességekkel bíró tisztviselők kerüljenek, akik képesek kezelni a politika, a szakpolitika és a végrehajtás közötti kölcsönhatást, és elősegítik a szervezeti egységek közötti szakpolitikai koordinációt, akár egymást követő kormányok esetén is. A fenti igényeken felül természetesen számos, ország- és rendszerspecifikus ok is szerepel.
E tanulmány célja, hogy rövid áttekintést nyújtson „felsőszintű tisztviselői kar” (Senior Executive Service, más néven Senior Civil Service, röviden: SES, illetve SCS) mibenlétéről, a többi köztisztviselői csoporttól való eltérés és különbözőség okairól, és feltárja azokat a kihívásokat, amelyek a SES létrehozásával kapcsolatban felmerülnek. A tanulmány második részében nemzetközi tanulmányokat idézve röviden kitérünk SES és politika kapcsolatára, valamint arra, a politika milyen hatást tud gyakorolni az SES kinevezések során.
Az SES meghatározására nincs egyszerű és kész megoldás, mivel az országok jelentős különbségeket mutatnak a HR-management – besorolás és a közszolgálati rendszerek egésze – tekintetében. Annyi azonban biztos, hogy ezek a tisztviselők a közszolgálat top management szegmensét alkotják (kivéve a politikai kinevezéseket). Az SES rendszerek megkülönböztethetők a közszolgálat többi részén elterjedt HRM-politikától való eltérés módja és mértéke alapján. ”

Forrás:
Közszolgálati felsővezetők a HRM-rendszerben; Horváth Zsuzsanna, Hollósy-Vadász Gábor; Munkaügyi Szemle; ISSN 2064-3748; 62 (1)., 2019; 37-45. oldalak (PDF)

Vélemény Dániából: a jóléti állam öngyilkosságot követhet el a mesterséges intelligenciával

„A koppenhágai egyetem oktatója és egy dán agytröszt igazgatója közös cikkükben osztották meg aggodalmait a Foreign Policy hasábjain arról, hogy a szociális ellátások terén a mesterséges intelligencia (MI) döntő helyzetbe hozása alapjaiban áshatja alá nem csak a jóléti államot, de a liberális demokráciát is. Mint írják, gyakran olvasni véleményeket arról, hogy hogyan ölik meg külső ellenségek vagy belülről a populisták a liberalizmust, de arról nem, hogy a liberális demokrácia akár szándékolatlan öngyilkosságot is követhet el azzal, hogy a szociális ellátásokban hozott döntéseket a választott vagy kinevezett, felelősséggel felruházott emberek átengedik az algoritmusoknak. Pro forma magát a döntést persze emberek fogják szentesíteni és aláírni, de mivel nem látják és nem értik magát a folyamatot, ahogy a betáplált adatokból kijön az eredmény (sőt, ma már az adatbevitel is automatizálódik), így se felelősségre vonni, se elszámoltatni nem lehet őket, és a fellebbezés is értelmezhetetlenné válik. Vagyis sérül a transzparencia és az elszámoltathatóság, ahogy a döntéshozói felelősség és az állampolgári kontroll is.

A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a liberális kormányzati filozófia azon előfeltételezésen alapszik, hogy egyrészt a közhatalmat fel kell ruházni azzal a kényszerítő erővel, amivel a szabadságot és a társadalom virágzását szolgálja, másrészt a törvény erejével korlátozni kell a hatáskörét, rögzíteni a határait és biztosítani a diszkrécióját. Erre épülnek olyan liberális történelmi vívmányok, mint az emberi jogok vagy a jogállamiság, amelyek a skandináv jóléti államok alapszerkezetébe is beépültek. A hatalom jogi korlátok közé szorítását viszont nehéz összeegyeztetni azzal a forradalmi változással, amit a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása jelent – különösen annak tükrében, hogy ezek a technológiák széleskörű jóléti eredményeket és javuló szociális hatékonyságot ígérnek az adatokhoz való korlátlan hozzáférés és a jogi szabályozás lazasága fejében. Ezek az előnyök valóban csábítóak – a megoldás módja azonban minden, csak nem liberális. A szerzők szerint a Nyugat egyre nagyobb mértékben sodródhat az algoritmusok uralma alá, amikor az emberek életének jelentős részét olyan digitális kódok fogják igazgatni, amelyek emberi szemmel és ésszel láthatatlanok, értelmezhetetlenek.

Dánia jelenleg első helyen áll a World Justice Project jogállamisági világ-ranglistáján, ami jól kormányzott jóléti államának elismerése. A szerzők szerint ugyanakkor nincsenek tisztában annak kockázatával, amit az MI-alkalmazások jelentenek a jóléti szolgáltatásokban. Példának említik a a Koppenhága vonzáskörzetéhez tartozó Gladsaxe önkormányzatának döntését, amellyel szép csendben, kísérleti jelleggel bevezettek egy olyan rendszert, amely algoritmusok révén azonosítja azokat a gyerekeket, akikkel kapcsolatban visszaélés gyanúja merülhet fel, lehetővé téve a hatóságoknak, hogy a megjelölt családokban korai beavatkozást hajtsanak végre, végső esetben akár a családból való kiemeléssel is. Mindezt az teszi technikailag lehetővé, hogy a hatóságok által különböző jogcímeken gyűjtött adatokat és információkat a személyi azonosító számokon keresztül összekapcsolják. Kormányzati szemmel nézve ezek az algoritmusok csak a kiterjesztését jelentik annak, ahogy eddig is felléptek a szociális csalásokkal és visszaélésekkel szemben. Ami jószándékúnak és nagymértékben előnyösnek is tűnhet, elvégre a jóléti állam nem működhet az intézményekbe és a polgárokba vetett bizalom nélkül, amihez szükséges a potyautasokkal és visszaélőkkel szembeni fellépés is. A Gladsaxe-i esetnek ráadásul külön erénye az is, hogy biztosítja az alapvető emberi jogait a sérülékeny helyzetben lévő gyerekeknek. Azzal a nem kívánt mellékhatással a legtöbben ugyanakkor nem számolnak, aminek árát a magánélet, a családi élet, a szabad beszéd sérülése árán kell megfizetnie az érintetteknek. Akik teljes bizonytalanságban élhetnek a tekintetben, hogy milyen személyes aktivitásuk fog ezen túl a közigazgatási radarok képernyőjére kerülni.
Az ilyen fajta közigazgatási algoritmusok gyengítik a hatóságok nyilvános elszámoltathatóságát. Az alkalmazó önkormányzaton kívül senki nem tudja, hogyan működnek. A polgároktól nem kértek hozzájárulást adataik kezeléséhez, nem kaptak tájékoztatást arról, hogy rákerültek a mozaikszerűen összerakott listára, és arról sem, hogy milyen módon tudnák ezt megkérdőjelezni. Bár a Gladsaxe-i kezdeményezés tervezett elindítását ugyan elhalasztották a közvélemény jelentős ellenállása miatt, a dán kormány mégis érdeklődést mutat a modell iránt.

A szerzők szerint ugyan nagy lehet rá a kísértés, hogy az algoritmikus kormányzást (az „algokráciát”) az autokrácia egyfajta megjelenésének tekintsük, párhuzamba állítva Kína társadalmi kreditrendszerével, de nagy különbséget jelent, hogy míg utóbbival az uralkodó párt saját hatalmát akarja megerősíteni, addig a dán gyakorlat a polgárai számára nyújtott jóléti szolgáltatásokat kívánja csak hatékonyabbá tenni. Az „algokrácia” jelensége így nem célként, hanem mellékhatásként jelenik meg. A demokratikus hagyományokban rejlő jelentős különbség azonban önmagában kevés lehet a jövőben ahhoz, hogy az új technológiák alkalmazása terén fenntartsa a különbséget a liberális demokráciák és az autoriter rendszerek között. A demokratikus és jogi fékek, jogorvoslati lehetőségek beépítése a rendszerbe kétségkívül lassíthatja a rendszert és ronthatja annak hatékonyságát, ez azonban olyan áldozat kell, hogy legyen, amit kompromisszumos megoldásként meg kell hozni az algokráciával szemben, a demokrácia védelmében.”

Forrás:
The Welfare State Is Committing Suicide by Artificial Intelligence. Denmark is using algorithms to deliver benefits to citizens — and undermining its own democracy in the process; Jacob Mchangama, Hin-Yan Liu; Foreign Policy; 2018. december 25.

Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2017

„Az évente megjelenő kiadványból képet kaphatunk a hazai egészségügyi ellátó- és gondozórendszer működéséről, személyi és tárgyi feltételeiről, valamint a gyógyszertárakról, gyógyszerforgalomról és számos más egészségügyi területről is. A háziorvosi jelentésekben gyűjtött adatok alapján tájékozódhatunk a háziorvosi szolgálatok jellemzőiről, a megfigyelt megbetegedések előfordulási gyakoriságáról. Az évkönyvbe integrált Morbiditási Adattár a kiadványt a betegségek nemek és korcsoportok szerinti területi eltéréseinek megfigyelésére is alkalmassá teszi. A 2017. évi kötetben az egészségi állapotra és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó, lakossági felmérésből származó információk is helyet kaptak. Számos más területről – bejelentett fertőző megbetegedések, élelmiszer eredetű megbetegedések, balesetek és öngyilkosságok – találunk még adatokat. A helyzetértékelést megkönnyítendő számos demográfiai adat is (népességszám, népmozgalom, halálozások) évről évre megjelenik ebben a kötetben. Az adatok nagy része területi bontásban is rendelkezésre áll. Az egészségügyi gazdasági adatokat (egészségügyi ellátások finanszírozása, az egészségügyi ágazatban megfigyelt árak és keresetek) szintén közzétesszük. Néhány fontosabb nemzetközi egészségügyi adat is megtalálható a kötetben, lehetőséget adva az országok közötti összehasonlításra.
E kiadvány eléréséhez felhasználóinknak regisztrálniuk kell a www.ksh.hu/polc oldalunkon, majd a kötetazonosító aktiválásával a honlapunkon kialakított saját felhasználói polcukra feltölthetik a kiadványt, és ott bármikor elérhetik azt.”

Forrás:
Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 5.300,- Ft; 2019. január 10.
Lásd még: Archivum (Korábbi évek, 2014-ig ingyenes letöltéssel is.)

Pszichológia a közszolgálatban I.

„Ezzel a könyvvel arra törekszünk, hogy – a teljesség igénye nélkül – áttekintést adjunk az államtudományi szakos hallgatóknak a közszolgálatot érintő legfontosabb pszichológiai ismeretekről. Célunk, hogy az itt leírtakat tanulmányaik során könnyen elsajátíthassák, a gyakorlatban alkalmazni tudják. A könyv szerkezeti felépítése tükrözi a szerzők céljait, amelyek az általános ismeretek megszerzése mellett a differenciált szakmai képzés alapjainak megteremtését is magukban foglalják. Ennek érdekében az első félév tananyaga (ez a kötet) – az egyén és a csoport pszichológiáját érintve – általános pszichológiai ismereteket vázol fel, míg a második kötet speciálisan a közszolgálathoz kapcsolódó pszichológiai tudásanyagba nyújt betekintést.”

Forrás:
Pszichológia a közszolgálatban I.; Haller József, Farkas Johanna (szerkesztők); Dialóg Campus Kiadó, Scientia rerum politicarum; ISBN 978-615-5889-67-7 (nyomtatott), ISBN 978-615-5889-68-4 (elektronikus); 2018
PDF és EPUB

Kiberbiztonság és -stratégia

„..könyvünk hazánk kiberbiztonsági stratégiai gondolkodásának fejlődése mellett kitér néhány Magyarországhoz hasonló méretű ország kiberbiztonsági stratégiájára és politikájára, valamint bemutatja az Európai Unióban meghatározó olyan nagy országok, mint például Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság kiberbiztonságról alkotott stratégiai elképzeléseit. Ezek mellett, ahogy a fentiekben utaltunk rá, szükséges az Európai Unió és a NATO ilyen irányú irányelveit és dokumentumait is felvázolni, valamint azokat röviden elemezni, hiszen ezek kihatással vannak a szövetségek tagországainak nemzeti kiberbiztonsági stratégiáira is.
Ezt megelőzően, azaz mielőtt a nemzetek kiberteret érintő stratégiai elképzeléseit bemutatnánk, könyvünk felvázolja a kiberbiztonság legfontosabb összetevőit, majd bemutatja a kiberhadviselés elméletét.

A kibertér ilyenfajta felhasználása, nevezetesen a kiberhadviselés vagy egy másik ország politikai befolyásolása esetünkben azt is indukálta, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – milyen stratégiai gondolkodást és ezzel párhuzamosan milyen valós tevékenységet folytat a kibertérben. Így e három nagyhatalom kibertérrel kapcsolatos stratégiáinak bemutatása is bekerült könyvünkbe.
Természetesen a téma nagysága miatt némi lehatárolást, azaz témaszűkítést kell tennünk rögtön már a bevezetőben. Könyvünk nemcsak terjedelmi, hanem komoly szakértelmi hiányok miatt sem vállalkozhat a stratégiaalkotás minden elemének és számtalan összefüggésének bemutatására.

A stratégiakészítés önmagában is meglehetősen bonyolult folyamat, legyen szó egy egyszerű szervezetről vagy akár egy országról. Ráadásul minden egyes stratégiai területnek megvan a csak rá jellemző sajátossága. Természetesen vannak olyan elvek, amelyek közösek és általános érvényűnek tekinthetőek, így minden területen alapként funkcionálhatnak.
Mindezek alapján könyvünkben csak a kiberbiztonság legfontosabb összefüggéseire, illetve azoknak a különböző országok stratégiai dokumentumaiban való megjelenésére fókuszálunk…”

Forrás:
Kiberbiztonság és -stratégia; Kovács László; Dialóg Campus Kiadó, Pro patria ad mortem; ISBN 978-615-5920-92-9 (nyomtatott), ISBN 978-615-5920-93-6 (elektronikus); 2018
PDF és EPUB

A projektek előkészítésének és felügyeletének képeskönyve

„A szerzők egyike korábban az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) korábbi vezérigazgató-helyettese. A könyv nyilván sok újat nem fog mondani a gyakorlott szakembernek, de a területtel most ismerkedők számára átfogó, távlati képet ad a területről. 2017-es megjelenésű, de most került fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba, PDF-ként.

„A világban számtalan jó projektmenedzsment-tankönyv létezik. Ez a könyvecske semmiképpen nem tankönyv, és nem is igazán a projektmenedzsmentről szól. Ez a „képeskönyv” gyakorlati iránymutatást, konyhakész eljárásokat tartalmaz, és célja egy mindennap használható kis kézikönyvet adni a projektvezetők, leendő projektvezetők kezébe, amely segíti az elindulást, és megkönnyíti a továbblépést, ha valahol elakadnak. A melléklet a legfontosabb projektűrlap-sablonokat is tartalmazza, amelyek minden olyan esetben használhatóak, ha az interneten nem találnak ezeknél jobbat. Terjedelmi okokból persze csak a legfontosabb részek lettek kifejtve, számtalan helyen teljes szabadságot adunk a kollégáknak. A képeskönyv legfontosabb célja, hogy soha nem történhessen olyan esemény, amely váratlanul éri a projektvezetőt. ””

Forrás:
A projektek előkészítésének és felügyeletének képeskönyve; Révész György, Révész Péter; ISBN 978 963 12 8194 1; Rationalis Kut. és Szolg. Kft.; 2017 (PDF)