Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Pályázati újításokon dolgozik a kormány – a 2021–2027-es uniós ciklus csodafegyvere lehet a feltételesen visszatérítendő támogatás

„Támogatássá válhat a felvett kölcsön egy pilotfelhívás keretében, amely a 2021–2027-es uniós ciklus előfutárának tekinthető, a pénzügyi tárca várhatóan az őszig dolgozza ki a részleteket.
Bár még tart a 2014–2020-as uniós ciklus, a Világgazdaság birtokába került dokumentumok alapján a kormány már javában dolgozik a 2021–2027-es időszak előkészületein. Az új forráselosztási eszközök kidolgozását célzó, 11 pontból álló tervben foglaltak többségének szeptember, illetve december végéig kell megvalósulnia. A tervezet szerint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ki kell terjeszteni az egyszerűsített elszámolási módszerek alkalmazását, az állami vagy önkormányzati érdekeltségű infrastruktúra-beruházásoknál pedig független értékelemzést vezetnének be.

A jogszabályi háttér lehetővé teszi a feltételesen visszatérítendő támogatások keretrendszerének kialakítását is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások által felvett kölcsön időközben akár teljes egészében támogatássá válhat, ha az adott cég gazdálkodási mutatói – például a kamat-, adófizetés és az amortizáció előtti eredmény, a bruttó hozzáadott érték vagy a személyi jellegű ráfordítások – kedvezően alakulnak. A szóban forgó pilotfelhívásnál 150–200 pályázat támogatása a terv, amelyeket tizenkét hónapon belül meg is kell valósítani, a feltételesen visszatéríthető támogatás nagysága pedig 5–50 millió forint, amely a fejlesztés teljes költsége 50–70 százalékának felelhet meg.

A Világgazdaság információi szerint a pilotfelhívás részletein a Pénzügyminisztérium dolgozik, egyelőre az ősznél hamarabb nem is várható a konstrukció közzététele.”

Forrás:
Pályázati újításokon dolgozik a kormány; Világgazdaság; 2019. július 24.

Közigazgatás, politika

Elégedettségmérés alapján fejleszti tovább szolgáltatásait a Veszprém Megyei Kormányhivatal

„Szolgáltató Kormányhivatali Modellt vezetett be 2017-ben a Veszprém Megyei Kormányhivatal azzal a céllal, hogy a közszolgáltatás színvonala, a hatósági ügyintézés minősége még tovább emelkedjen. A jogszerű, ügyfélbarát kormányhivatali munka megvalósításához szükséges lépéseket az ügyfelek és partnerek véleményének figyelembe vételével készíti elő a hivatal.

A korábbi években kitűzött célok megvalósulásának értékelésére, az elégedettség, illetve az elvárások felmérésére a Kormányhivatal újabb kérdőíves felmérést végzett áprilisban a hatósági eljárásban részt vevő ügyfelek, önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek körében. A mérések során Sümegen, Várpalotán és Veszprémben mintegy hatszáz kérdőívet töltöttek ki a hivatal ügyfelei és partnerei.

Pozitív visszajelzések érkeztek többek között az ügyintézők felkészültsége, szakmaiságának megalapozottsága, a várakozás időtartama, az ügyintézés gyorsasága, az önkormányzatok részéről szakmai munkájuk támogatása, a Kormányhivatal által szervezett szakmai programok minősége, a partnerek – önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek – részéről pedig a hatósági eljárásban dolgozó kormánytisztviselők szakmai felkészültsége és emberi hitelessége, magatartása vonatkozásában. A megkérdezettek számos építő jellegű javaslattal is éltek a Kormányhivatal szolgáltatásainak fejlesztésére.

A kapott információk alapján készült el az idei év szolgáltatói stratégiája és cselekvési terve. A 2019-re vonatkozó célkitűzések között szerepel az egyebek mellett az elektronikus ügyintézés további fejlesztése, a szolgáltatói kultúra erősítése, az ügyfelek komfortérzetének javítása.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal köszöni mindazon ügyfeleinek, partnereinek a közreműködést, akik az elvárás- és elégedettségmérés során véleményükkel segítették munkáját és további célkitűzéseinek meghatározását. A hivatal tovább dolgozik a kormányhivatali működés szolgáltató jellegének erősítésén, és ezáltal ügyfelei elégedettségének további javításán.”

Forrás:
Elégedettségmérés alapján fejleszti tovább szolgáltatásait a Veszprém Megyei Kormányhivatal; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2019. július 22.

Az „olcsó” állam nem hatékony

„Minél olcsóbb az állam, annál kevesebbet ad az állampolgároknak – mondták a Rádió Orienten Szmetana György, Józsa Fábián és Gyergyák Ferenc közigazgatási szakértők.

A közigazgatásnak is van rezsiköltsége
Bár ebbe kevesen gondolnak bele, de munka-és anyagköltségek a közigazgatásban is jelentkeznek. Azonban a köztisztviselők munkaórája, a felhasznált eszközök költése és ezek beárazása sosem volt arányban az egyes eljárások után fizetett illetékekkel, hanem inkább a lakosság jövedelmi és szociális helyzetével.

Minél olcsóbb az állam, annál kevesebbet ad
A szakértők szerint fontos, hogy az állam ne próbáljon meg a legolcsóbb szolgáltatóvá válni, mert akkor nem fog adni semmit. „Minél többet vesz el az állam, annál többet ad és minél olcsóbb, annál kevesebbet” – hívták fel a figyelmet.

„A túlszabályozottság országa”
Miközben a jogalkotó egyfajta társadalmi felfogást közvetít és akaratot érvényesít, maga a közigazgatás a törvényalkotási folyamatba nem szól bele, majd csak azt követően feladata a szakmai előkészítés és a végrehajtás. Szmetana György szerint hazánk a túlszabályozottság országa, az pedig mindig megítélés kérdése, hogy egy-egy adott változásnál az azzal járó költség-többlet terheit a közigazgatásra vagy az ügyfélre hárítja-e át.

Hézagok a költségvetésben
Józsa Fábián szerint további probléma, hogy a hatóságok költségvetésébe nincsen belekalkulálva az az összeg, amit az egyes ügyekhez kirendelt szakértők munkadíjaként kell majd megfizetni. Márpedig sok ügyben keletkezik visszafizetési kötelezettség, amik azáltal, hogy a törvény szerint nem tervezhetőek, terven felüli kiadások lesznek, holott magába a rendszerbe bele van építve a többlet-költségek keletkezésének lehetősége.”

Forrás:
Az „olcsó” állam nem hatékony; OrientPress; 2019. július 27.
A teljes műsor letölthető .mp3-ban.

Népszerű a Veszprém megyei strandok kormányablak busza

„A Balaton-parton, a csopaki strand előtt tartott ma ügyfélszolgálatot a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormányablak busza. Takács Szabolcs kormánymegbízott és Ambrus Tibor, Csopak polgármestere a helyszínen arról beszélt: a nyári időszakban a strandok közelében és fesztiválokon vehető igénybe a mobil kormányablak, ahol a szokásos hivatali ügyek bármelyike elintézhető vagy elindítható.
Takács Szabolcs kormánymegbízott emlékeztetett arra: Veszprém megye speciális helyzetéből adódóan, a Balaton turisztikai vonzerejének köszönhetően a nyári időszakban a kormányablakokban mintegy másfélszeresére növekszik az ügyfélforgalom a téli hónapokhoz képest. Példaként említette, hogy míg január első három hetében 27-28 ügyfelet szolgáltak ki, július első három hetének ügyfélforgalma meghaladta a 40 ezret. Hozzátette, hogy mindezzel együtt a szokásos, 10 perc körüli várakozási időt tartani tudják a Veszprém megyei kormányablakok. Emlékeztetett az időpont-foglalás lehetőségére, amellyel a várakozási idő szinte teljesen kiküszöbölhető.

A kormánymegbízott elmondta: a megye kistelepülésein rendszeres ügyfélszolgálatot tartó Kormányablak busszal a nyáron népszerű, turisták által is látogatott helyszíneket szerették volna megcélozni, hogy még inkább „házhoz vigyék” a kormányablakok szolgáltatását. A mobil ügyfélszolgálat nyári menetrendjében egyebek mellett Balatonkenese, Alsóörs, Révfülöp, Badacsony, Csopak és Balatonakali strandjai szerepelnek, de a busz már számos fesztiválon – köztük a kapolcsi Művészetek Völgyében –jelen volt, és hamarosan ellátogat a Sobri Jóska Élményparkba, valamint a Várpalotai Napokra.

Takács Szabolcs szólt arról is, hogy idén júliustól új ügykörökkel bővült a kormányablakok szolgáltatása: az Európai Egészségbiztosítási Kártya ettől a hónaptól kezdve bármelyik kormányablakban igényelhető, a kiállított okmányt a lakcímre postázza a Kormányhivatal. A megye kormányablakaiban eddig már mintegy 2500-an igényeltek Európai Egészségbiztosítási Kártyát.

A családvédelmi akcióterv elemeivel összefüggésben az első három hétben mintegy 1500-an intéztek ügyet a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormányablakaiban. A kormánymegbízott tájékoztatása szerint a babaváró támogatáshoz kapcsolódóan mintegy 800-an keresték fel az ügyfélszolgálataikat, a nagycsaládosok gépjárművásárlási kedvezményét eddig 450-en vették igénybe a megyében, a jelzáloghitel-elengedésre vonatkozó kérelmet pedig 250-en nyújtottak be.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere azt mondta: örül annak, hogy a településen a strand szolgáltatása a kormányablak szolgáltatással is kibővülhet az ügyfélszolgálati időpontokban. Hozzátette: a kormányablak valóban közel hozza az ügyintézés lehetőségét az emberekhez, és bár Csopak elhelyezkedéséből adódóan a Balatonalmádi és Balatonfüredi Kormányablakok tevékenysége is néhány perc utazással igénybe vehető, a nyári megnövekedett turistaforgalom miatt nagy könnyebbséget jelent a helyszíni ügyintézés a strand környékére ellátogatóknak. Ambrus Tibor szólt arról is, hogy a Kormányablak busz legközelebb augusztus 14-én állomásozik majd a Csopak Strand bejáratánál.”

Forrás:
Népszerű a Veszprém megyei strandok kormányablak busza; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2019. július 26.
Lásd még: A Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálatok kitelepülési helyszínei és időpontjai (országos lista)

Közigazgatási, politikai informatika

Bővült az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) és az e-közmű is

„Új funkcióval bővült az ÉMO: július 23-tól a legfrissebb ingatlan-nyilvántartási térkép használatára is lehetőség van a webes térinformatikai alkalmazásban. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok munkáját támogató, 5 éve működő Építésügyi Monitoring Rendszerben, azaz az ÉMO-ban, az információk térképi alapú megjelenítésén és elemzésén, valamint távérzékelési adatok, ortofotók megtekintésén túl mostantól a negyedévente frissülő ingatlan-nyilvántartási térkép is elérhető. Bővül az e-közmű rendszer is, július 16-tól az elektronikus közműnyilvántartási rendszer a legfrissebb ortofotókkal várja felhasználóit.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok munkáját támogató ÉMO, vagyis az Építésügyi Monitoring Rendszer az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működik 2014 ősze óta. Az online térinformatikai alkalmazás segíti az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat, valamint hozzájárul az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzések tervezéséhez és lefolytatásához.
A Lechner Tudásközpont által fejlesztett rendszer kialakításakor a térképi adatokat és a komplex térinformatikai és távérzékelési elemzés eredményeként detektált épület- és beépítettség-változás rétegeket a területen félévszázados tapasztalattal rendelkező Földmérési és Távérzékelési Intézet, vagyis a FÖMI szolgáltatta, a terveket és egyéb országos adatokat pedig a Lechner biztosította.

Miután 2019. április 1-jével a FÖMI földmérési, távérzékelési és térinformatikai tevékenységei, valamint ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatai a Lechner Tudásközpontba integrálódtak, egy szakmai háttérintézményben összpontosultak az épített környezethez kapcsolódó térinformatikai adatbázisok és erőforrások.

Ennek köszönhetően az ingatlan-nyilvántartási térkép eddig megtekinthető 2013-as állapota mellett július 23-tól frissebb térképi adatok alapján dolgozhatnak az építésügyi hatósági munkatársak. A rendszer változáskövetést is lehetővé tesz. Az ingatlan-nyilvántartási térkép negyedévente frissül, ami az eddig elérhető 2013-as térképhez képest hatalmas fejlődést jelent. A detektálási rétegek továbbra is a 2013-as évre szolgáltatnak információt.

Az ÉMO-ban a hatóságoknak július 23-tól lehetőségük lesz a folyamatosan frissülő adatok használatára is az ÉMO rendszerben jelenleg is elérhető távérzékelési levezetett adatok, ortofotók megtekintésén, illetve az információk térképi alapú megjelenítésén és elemzésén túl.

Bővül a Lechner Tudásközpont által fejlesztett és üzemeltetett egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszer, azaz az e-közmű is. Július 16-tól az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvény rendelkezéseinek köszönhetően az e-közmű rendszerben a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt, az adott területre elérhető legfrissebb évjárat szerinti ortofotót is megtekinthetik a rendszer felhasználói az e-közmű közműtérképén az eddig rendelkezésre álló állami ingatlan-nyilvántartási térkép, földrészletek és épületek rétegei mellett.”

Forrás:
Bővült az ÉMO és az e-közmű is; Lechner Tudásközpont; 2019. július 24.

Újabb szolgáltatások a NAV online ügyintézésében

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) portálon az eddigieken túl két új szolgáltatás érhető el:

  1. A természetes személyek adószám-igénylése, és adószám-köteles tevékenységükkel kapcsolatos adatbejelentése, változásbejelentése
  2. Az egyéni vállalkozók adózási adatainak bejelentése, változásbejelentése

Ezzel az ONYA felületén is teljesíthetők az adószámot igénylő természetes személyek és az egyéni vállalkozók leggyakoribb adatbejelentési kötelezettségei. A kitölthető nyomtatványok, illetve bejelenthető adatok köre folyamatosan bővül.

A 2019 januárja óta elérhető szolgáltatások:

  • A természetes személy adóazonosító jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel kapcsolatos bejelentése, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentések teljesítése.
  • A BEV_J01-es és BEV_J02-es nyomtatványon teljesíthető jövedéki adóbevallások és adó-visszaigénylések kitöltése és benyújtása, valamint a Jöt. 80. § (1) bekezdés szerinti adóalanyok esetében az adóbevallási tervezet megtekintése, elfogadása vagy módosítása és benyújtása.

Az ONYA portál elérhető a NAV internetes oldalán az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból, valamint az alábbi linken: https://onya.nav.gov.hu/.”

Forrás:
Online ügyintézés: adószám magánszemélyeknek és egyéni vállalkozói adatbejelentés az ONYA-ban; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2019. július 18.

Térinformatikai oktatássorozat indult a Lechnerben

„Oktatássorozat indult a Lechner Tudásközpontban a település- és területrendezéssel foglalkozó tervezők számára, akik a hamarosan elkészülő E-TÉR szakrendszer felhasználói lesznek. A novemberig összesen hat alkalommal meghirdetett, egyenként kétnapos oktatás célja a tervezők felkészítése a térinformatikai alapismereteket is igénylő rendszer használatára, amely nagyban megkönnyíti majd a felhasználók munkáját.

Térinformatikai alapismeretek és gyakorlat elsajátítását segítő oktatássorozat indult a Lechner Tudásközpontban. A kétnapos QGIS szoftverismeretet és a szoftverhasználati gyakorlatot adó képzésen a település- és területrendezésben dolgozó tervezők a Lechner Tudásközpont szakértő kollégái segítségével ismerkedhetnek meg a téradatszemlélettel és készülhetnek fel az E-TÉR használatára.

A hamarosan bevezetésre kerülő E-TÉR, azaz Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer célja, hogy a településfejlesztés és -rendezés, valamint a területfejlesztés és -rendezés teljes folyamatát egy online platformon egységesítse. A képzéssorozatot pedig azért szervezte meg az E-TÉR-t fejlesztő Lechner Tudásközpont, hogy a szakrendszer bevezetésére a jövendőbeli felhasználók – tervezők, főépítészek, majd kormányhivatalok érintett dolgozói – előre felkészülhessenek egy, a rendszer használatához alkalmazható, téradatok kezelését segítő térinformatikai szoftver, a QGIS alaposabb megismerésével.

QGIS – A QGIS olyan ingyenes és nyílt forráskódú térinformatikai alkalmazás, amely felhasználói számára lehetővé teszi a térbeli adatok elemzését és szerkesztését, illetve térképek összeállítását és exportálását is. A QGIS raszteres és vektoros rétegek kezelésére is képes.

Az első alkalommal június végén, másodjára pedig július 24-én megrendezett képzési turnus első napján a résztvevők a téradatok formátumai és felhasználhatósága, valamint a vetületek szerepe és alkalmazhatósága mellett megismerkedhettek a QGIS programmal és a szoftver segítségével végezhető térinformatikai alapműveletekkel, majd a gyakorlati ismeretek elmélyítése végett a nap végén projektfeladatot is kaptak. Az oktatás második napján, az oktatók – akik a Lechner Tudásközpontban térinformatikusként dolgoznak – a résztvevőkkel közösen veszik górcső alá az elkészült projektfeladatokat. A nap az eredmények megbeszélésével és konzultációval zárul.

Az e-szemléletformáló oktatás a tervezők körében a digitális kompetenciák fejlesztése mellett a téradatszemlélet meghonosítására is törekszik.

Az E-TÉR három külön modulban valósítja majd meg a térségi tervezés támogatását: az egyeztető modul a térségi tervek társadalmi, illetve jogszabályban előírt egyeztetésében résztvevő szakigazgatási szervek hivatalos kommunikációját szolgálja ki elektronikus úton és a tervek társadalmasítását is segíti a véleményezés lehetőségével. A tájékoztató modul a döntéshozók és a nyilvánosság számára nyújt segítséget azáltal, hogy a területi és települési szabályozási információkat könnyen elérhetővé teszi, valamint térképen a telekre vonatkozó legfontosabb előírásokat közérthetően mutatja be. Az ország valamennyi területi- és településtervezési dokumentuma egyszerűen és gyorsan hozzáférhető lesz. A tervezői modul a tervek elkészítéséhez nyújt segítséget, egyrészt a település- és területrendezési tervek vektoros térképi rétegeinek szolgáltatásával, másrészt webes tervezői felület biztosításával. A három modulból álló rendszer várhatóan 2020-tól válik teljes egészében elérhetővé, azonban a tájékoztató modul térképes megjelenítő rendszere már most, az E-TÉR Tájékoztató modul Beta alkalmazás interaktív térképén megmutatja a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény térképi mellékleteit.

A Magyar Építész Kamara által is meghirdetett oktatásra, melyhez az érdeklődők az erre a célra létrehozott weboldalon csatlakozhatnak, november végéig még további négy alkalommal kerül sor.

Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül. A felkészítő oktatássorozat a Projekt szemléletformálási, digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló koncepciójának keretében valósul meg.”

Forrás:
Térinformatikai oktatássorozat indult a Lechnerben; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. július 25.
Lásd még: QGIS. Egy szabad és nyílt forráskódú térinformatikai rendszer

Adalék a magyar (digitális) önkormányzatiság történetéhez – Vincze Ferenc nyugalmazott címzetes főjegyző, Hajdúszoboszló

„Munkámban a siker, hogy megelégedettséget keltettem másokban – vallja a hajdúszoboszlói címzetes főjegyző.

– Igazi jegyzőközösségi „vezér” sohasem akartam lenni. Azért sem, mert bőven voltak közöttünk nálam erre rátermettebbek. A hatékonyság, mint alap kritérium viszont motivált, mert a közigazgatási teljesítményben is igazodnunk kell a világ előttünk járó részéhez. Szóval vállaltam az országos jegyző szövetség kebelében javaslatomra létrehozott „hivatalfejlesztési-informatikai bizottság” vezetői szerepét, amit közel 20 évig csináltam is – beszélt szakmai pályafutásáról a Naplónak adott interjújában Vincze Ferenc nyugalmazott címzetes főjegyző, akitől azt is megtudtuk, hogy Erdélyben merre szeretett kirándulni.

A város önkormányzatiságát a kezdetektől szolgáló első közszolgaként számára megtiszteltetés volt, hogy ennek a szuper adottságú városnak a működéséért, fejlesztéséért dolgozhatott. A minap kordokumentumnak is tekinthető visszaemlékezés kötetekkel lepte meg családját, barátait, városát, a magyar önkormányzatokat. Munkája hatszáz oldalas önvallomás, visszaemlékezés, és számtalan dokumentum tükre életének, emlékeinek, a rendszerváltó Magyarország önkormányzatisága elmúlt negyedszázadának is. Közigazgatás vezetői emlék­iratként összefoglalja Hajdúszoboszló önkormányzatiságának negyedszázados történetét.

Munkája helytörténelmi források sokaságát nyújtja át a kincses városról a következő nemzedéknek. Gyermekkori álma, hogy történész lesz, visszakacsint írásaiból?
Történész, később meg diplomata szerettem volna lenni, mert a múlt dolgai és a jelen eseményei, a politika mindig érdekelt, gyermekkoromtól kezdve. Felnőttként rögzült bennem, hogy aki a múltba tekint, a jövőbe is lát, nélküle a jelent és a távolabbi célokat jól megtervezni nem lehet. Különösen érdekes világ a hajdúság, a reformáció, de a görögkatolicizmus története is. Szoboszló múltjának jellegzetességeit szinte minden előadásomban, cikkemben emlegettem. Így a lovashajdúk letelepítését, a Szejdi-dúlást (ami számomra „a magyar Thermopülai”), de a méltatlanul mellőzött, „törökössé” címkézett Thököly Imre személyét, tetteit is. Alapállásommal függ össze, hogy fejlesztés-szervezési ténykedésemmel én a „hajdú” Szoboszlót igyekeztem megjeleníteni és ezáltal a mai világban és közönségnek értékként eladhatóvá tenni.

Magánéletében családtagjaival világjáróként is ismert. Erdély, Székely- és Csángóföld az ön szíve csücske. Sok emberi, baráti kapcsolatot tudott ott kialakítani?
A környező országokba járogatást még gyerekként, egyszerű emberekként élő szüleimmel kezdtem. Többször jártam a Felvidékre és Erdélybe, aztán tovább a moldvai csángókhoz, turistaként, egyre több, tartós baráti kapcsolatot kialakítva. Mondogatom, hogy én (a valamikori nagy) „Magyarországon belül szeretek külföldre menni”, mert Szoboszlón kívül ott érzem legjobban magam. Gyönyörködöm a táj szépségében, csodálom és segíteni igyekszem a nehéz körülmények között is magyarnak megmaradt népességet. Megismertem a románság kultúráját is, közöttük is vannak jó barátaim. Nekik azt szoktam mondani: „voltunk mi, vagytok ti, lesz majd valaki – de, hogy így lehessen, hát férjünk el egymás mellett, nem „helyett”! A természetjárás, kultúrával, emberekkel ismerkedés mellet igyekszem támogatni az ottani embereket, egyházi és civil közösségeiket, menedzselni a tehetségeket. Önként ugrottam karácsonykor, itt hagyva „csapot-papot” az 1989-es forradalomkor, segélyszállítmányokat vinni, kalauzolni Erdélybe. Közreműködtem városunk ottani testvér- és egyéb partnertelepülési kapcsolatainak kialakításában, működtetésében. Hajdúszoboszlót fürdőjéről mindenki ismeri, miért ne juthassanak el ide kint nehéz körülmények között élő, de valamiben tehetséges, maradandót alkotó fiatalok. Ez nekem is nagy örömet okoz, mert a csillogó gyerekszemeknél nincs plasztikusabb hála és köszönet.

Regényes életút van ön mögött. Hivatásában etalon jegyzőként jegyezték az önkormányzati világban. Hogyan értékeli jegyzőközösségi szerepét a közigazgatásban?
Igazi jegyzőközösségi „vezér” sohasem akartam lenni. Azért sem, mert bőven voltak közöttünk nálam erre rátermettebbek. A hatékonyság, mint alapkritérium viszont motivált, mert a közigazgatási teljesítményben is igazodnunk kell a világ előttünk járó részéhez. Szóval vállaltam az országos jegyző szövetség kebelében javaslatomra létrehozott „hivatalfejlesztési-informatikai bizottság” vezetői szerepét, amit közel 20 évig csináltam is. Tetszik, nem tetszik, a korszerű infokommunikációs technológia tevékenységünk eredményességének fokozásához mással pótolhatatlanként alkalmazandó eszközök! Ezt sulykoltam az önkormányzati világban, szóban-írásban, két szakkönyvvel is, meg egy, a jegyző kollégáknak – érthető nyelven, nem „informatikusul” – készített stratégiai ajánlással. Milyen eredménnyel? Kevéssel, mert „e-Ferinek” becéztek, ami az „eszement”-et takarta, csak később és nem mindenkinél váltotta ezt fel az „ésszerű”. Pedig az informatikai alkalmazásfejlesztés nem cél, csak nélkülözhetetlen eszköz szolgáltatásaink színvonalának emeléséhez, ráadásul igazgatásszervezés nélkül nem is lökhető csak úgy oda a hivataloknak. Ennek megszokott módszerein kívül terjedni kezdett a kényszerpályás folyamatszabályozást hozó ISO-szabványoknak megfelelő minőségirányítás. Régi és új módszerek bevetésével folyamatos újításra volt szükségünk, de ebben csak néhány, a kor parancsát megértő és azt teljesíteni igyekvő település buzgólkodott, széles körre nem vált jellemzővé.

A közigazgatási korszerűsítési törekvések idején informatikai alkalmazásfejlesztéssel foglalkozott. Jogi informatikus jegyzőként sok ismeretségre tett szert országszerte. Hajdúszoboszló és megyénk milyen előnyökhöz jutott ezekből a fejlesztésekből?
A jogi informatikus másoddiplomám azt jelenti, hogy idejekorán, az 1990-es évek elején lett fogalmam arról, hogy mi az informatika, miként állítható a helyi önkormányzati közigazgatás szolgálatába. Informatikussá azonban nem váltam, kellettek hát az ilyen partnerek, leginkább a debreceni e-Közig. Zrt. Először csak szövegeltünk terveinkről, majd európai uniós tagságunkkal erre a célra is megnyíltak a pályázati lehetőségek. Partnercégünkkel bele is vágtunk, és megyénkből 21 csatlakozó településsel, több mint 600 millió forint elnyert támogatással, 12 százalékos önerővel kifejlesztettük az „ IKeR – Integrált Kistérségi e-közigazgatási Rendszert” és az „ADATSZTÁR” adatkezelő-információ szolgáltató szoftvert. Kistérségi társulásunk ezért 2009-ben megkapta a Miniszterelnöki Hivatal „e-Közigazgatási Díj”-át.

Önkormányzatuk negyedszázadáról Jegyző-könyvet írt. Csak tanulságul, emlékeztetőként vagy majdani forrásmunkaként az önkormányzati élet kutatói számára?
Amikor jegyző lettem és a közelmúltból adatokat kerestem, alig találtam valamit. Én nem akarok ilyen helyzetet előidézni, hogy szinte régészt kelljen bevetni. Könyvem egyik indítéka éppen ez, az objektív alapú kötet ezért is lett ilyen bő lére eresztve, hogy aki keres, sok mindent könnyen megtaláljon benne. Tehát forrásmunkaként szolgálónak tekintem, azért is, mert az alátámasztó, további tényeket, információ­kat tartalmazó háttérdokumentumokat „hozzá dobozolva” átadom majd helyi múzeumunknak. Számomra negyedszázados jegyzőségem legfőbb tanulsága az, hogy kivételes szerencsém volt a valódi helyi hatalom kiépítésében – kicsit országos szinten is – részt venni, ami megelégedésemre szolgál.”

Forrás:
A közösséget szolgálja egy életen át; Péter Imre; HAON.hu; 2019. július 27.
Lásd még: Dr. Vincze Ferenc; Gyergyák Ferenc; Új Magyar Közigazgatás; 2016/2 (PDF)
Dr. Vincze Ferenc nyugdíjas címzetes főjegyző; Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

Csaknem 7 millió elektronikus irat a bíróságokon!

„Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.

2013. január 1-től 2019. június 30-ig a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok száma elérte a 2,8 milliót.

2019. év első félévében csaknem 300.000 ügy indult elektronikusan, az utóiratok száma meghaladta a 470.000 db-ot. A bíróságok az ügyfeleknek 1,3 millió kiadmányt kézbesítettek ezen időszakban elektronikus úton.

A bíróságokon az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-je óta már valamennyi ügyben biztosított. A digitalizáció egyszerűbbé, gyorsabbá, tértől és időtől függetlenné teszi a bírósághoz való hozzáférést, mely az ügyfelek számára idő- és költségmegtakarítást, valamint hosszú távon az ítélkezés időszerűségi mutatóinak javulását és az eljárások hatékonyabb, gyorsabb lezárását eredményezheti.”

Forrás:
Csaknem 7 millió elektronikus irat a bíróságokon! – Hat és fél éve vezették be az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét; Jogi Fórum / OBH; 2019. július 25.

Informatika, távközlés, technika

Magyar részvétellel épül meg a világ legnagyobb kapacitású szuperszámítógépeinek egyike

„Magyarország is részt vesz abban az olasz vezetésű konzorciumban, mely Bolognában hozza létre a világ egyik legnagyobb kapacitású szuperszámítógépét 2020 közepéig.
Európa gazdasági versenyképessége, társadalmi jóléte szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő szuperszámítógépes (HPC) kapacitás biztosítása a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő tudományos, innovatív műhelyek számára. Az Európai Unió ennek szükségességét felismerve 2018 őszén létrehozta az EuroHPC Közös vállalatot, amelynek Magyarország is alapító tagja.

A Közös Vállalat keretében pályázati formában egy éven belül három nagy és további öt kisebb HPC központ jön létre konzorciumban, több tagállam összefogásával. A megvalósítás költségeit fele-fele arányban a konzorciumi tagok és az EuroHPC Közös Vállalat forrásai biztosítják.

A pályázat csak úgy volt elnyerhető, hogy a helyszínt adó ország egy éven belül biztosítja a működéshez szükséges megfelelő géptermet és kiszolgáló gépészetet, energiaellátást, hűtést és a szakembergárda meglétét. A bolognai székhelyű CINECA non-profit szervezet minden feltételnek eleget tesz, a finn és spanyol vezetésű mellett így nyert támogatást Olaszország és további három tag konzorciuma.

A magyar kormány helyzetértékelése szerint a befektetés a nagy teljesítményű számítástechnikába elengedhetetlen a világszínvonalú tudás megteremtéséhez és az előrehaladás eléréséhez. Magyarország ezért csatlakozott az olaszok vezette konzorciumhoz. A hozzájárulás nem pénzbeli, hazánk a magyar szakemberek, tudósok tapasztalatával, munkájával támogatja a konzorcium létrehozását, működtetését, a szolgáltatások fejlesztését.

A csatlakozásnak köszönhetően számos komplex kutatási témán dolgozó hazai kutatócsoport, innovatív vállalkozás számára válik lehetővé, hogy hozzáférjenek a világ egyik legfejlettebb (150 PetaFlops feldolgozási sebességű) szuperszámítógépéhez. A technológia kiemelt alkalmazási területei lehetnek a gyógyszer- és vegyészeti kutatások, a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek és a kapcsolódó infrastruktúra stb..”

Forrás:
Magyar részvétellel épül meg a világ legnagyobb kapacitású szuperszámítógépeinek egyike; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. július 22.
Welcome to Cineca; Cineca
Lásd még: Digitális egységes piac: világszínvonalú szuperszámítógépek kapnak helyet nyolc európai helyszínen; Európai Bizottság; IP/19/2868; 2019. június 7.

A 4iG nyerte el a MÁV és a Volán e-jegyrendszerének kiépítését

„A 4iG Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. konzorciuma nyerte a KTI Közlekedéstudományi Intézet által Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) kivitelezésére kiírt pályázatot – tette közzé az informatikai vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A helyközi közösségi közlekedés digitalizációja a KTI Közlekedéstudományi Intézet felügyeletével és koordinációjával valósul meg. Az úgynevezett HKIR rendszer kiépítésével (a HKIR rendszer létrehozásáról az 1819/2017-es számú kormányhatározat rendelkezett) kapcsolatos pályázatot a 4iG Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. közös konzorciuma nyerte.

A nettó 11,15 milliárd forintból megvalósuló projektben összehangolják majd a helyközi közösségi járatok – MÁV, Volán – működését és jegyértékesítés rendszerét.
A szolgáltatások versenyképességét valós idejű, interneten és mobiltelefonon is elérhető utastájékoztatás segíti majd. A beruházás célja, hogy a fenntartók számára, átláthatóbbá és költséghatékonyabbá váljon a helyközi személyszállítás működtetése, emellett a projekt kiemelt feladata, hogy a kényelmi szolgáltatások bevezetésével a helyközi közösségi közlekedés vonzó alternatívává váljon, melyek hatására csökkenthető a károsanyag-kibocsátás és a közúthálózatok túlterheltsége is.

A projektben a nyertes konzorcium végzi az egységes jegyértékesítési rendszer kialakítását és ahhoz szükséges központi- és háttér-infrastruktúra rendszer beszerzését és komplex kiépítését. Emellett a társaságok feladata a fődiszpécseri és forgalomirányító rendszer, valamint az ügyfélszolgálati és utastájékoztató központ kialakítása, 25 érintőképernyős és vandál-biztos kültéri jegykiadó automata rendszerbe állítása, további 5300 autóbusz felszerelése jegykiadó és jegyellenőrzési funkcióval rendelkező fedélzeti számítógéppel (OBU), a szükséges hardverek, valamint szoftverlicencek beszerzése, és szoftverfejlesztési szolgáltatások ellátása.

A HKIR rendszer szolgáltatásai előre láthatóan 2020 végétől szolgálják majd a helyközi járatok utazóközönségének kényelmét.”

Forrás:
A 4iG nyerte el a MÁV és a Volán e-jegyrendszerének kiépítését; Világgazdaság; 2019. július 25.

Egységes közlekedés a Duna menti régióban

„A Duna menti régióban az országhatárokon átnyúló közösségi közlekedési információk nyújtása, illetve a meglévő utazástervező rendszerek szolgáltatásainak bővítése a célja annak a LinkingDanube nevű programnak, amelyről a napokban Bukarestben tartottak konferenciát. A kezdeményezés további mozgatórugója a környezetbarát mobilitás elősegítése azokban az országokban, amelyeket a konzorcium tagjai képviselnek: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Románia és Moldova. A célkitűzések szorosan kapcsolódnak a szintén konzorciumi partner Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt. tevékenységéhez azáltal, hogy az egymástól eltérő közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevételére közös platformot hoz létre.

Míg a korábbi hasonló tárgyú ­európai uniós projektek a felek közötti egyszerű adatcserén alapultak, addig a LinkingDanube a szolgáltatások összekapcsolását célozta meg, összhangban az Európai Parlament és a Tanács intelligens közlekedési rendszerekről szóló irányelvéhez. A LinkingDanube terméke olyan háttérrendszer, amely – összehasonlítva a jelenlegi legismertebb utazástervezőkkel – a szolgáltatóknak lényegesen egyszerűbbé teszi a szolgáltatá­saik egymás közti megosztását.

A programban alkalmazott tesztfázisú utazástervező célzott példákon keresztül demonstrálja, hogy az Európai Szabványügyi Bizottság szakbizottsága által kiadott specifikus szakmai követelmények teljesíthetők. A projekt bizonyította, hogy a technikai leírást tartalmazó standard alkalmazásával különböző régiók közösségi közlekedési utazástervezői összekapcsolhatók anélkül, hogy kifejezetten egyedi fejlesztéseket kelljen végrehajtani vagy egy harmadik félnek ki kelljen adni az adatokat. A beruházás értéke 2,9 millió euró (mintegy 942 millió forint), amelyből 2,4 milliót uniós forrásból fedeznek.

A LinkingDanube projektben a Duna menti régió hat országából 2017. január 1-jétől két és fél éven át közösségi közlekedési szolgáltatók, egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok működtek együtt. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. a projekt megvalósításával olyan nemzetközi szakmai kapcsolatokat épített ki, amelyeket elsősorban a határon átnyúló szolgáltatásainak fejlesztései során kíván felhasználni.”

Forrás:
Egységes közlekedés a Duna menti régióban; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. július 28.
Lásd még: Linking Danube; Interreg Danube

Társadalom, gazdaság, művelődés

Dinamikus növekszik a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer forgalma

„A 2018. évet is meghaladóan nőtt 2019. első felében a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer forgalma, míg 2017. évhez viszonyítva 2018-ban közel 20 százalékkal emelkedett az országosan egységes mobilfizetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó fizetéssel végződő tranzakciók száma, addig 2019. első félévében már közel 25 százalékkal nőtt a forgalmi érték. Az idei év júliusáig már közel 2,6 millió felhasználó vette igénybe a rendszert.

Miközben a készpénzforgalom a bankkártyás tranzakciók számának növekedése ellenére csak mérsékelten csökken, addig a Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren (NMFR) megvalósult ügyletek száma a vártnál jelentősebb mértékben nőtt az elmúlt időszakban. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által üzemeltetett rendszeren keresztül 2018-ban több mint 33,3 millió mobilfizetési tranzakció valósult meg, amely jelentősen meghaladja az előző időszakban elért 28,4 millió ügyletet. Az idei év feléig az NMFR-en keresztül 19 milliót meghaladó fizetéssel záruló tranzakció valósult meg.

Az 5 éves Nemzeti Mobilfizetési Rendszer, bevezetésétől számítva – 2014. július 1. – 2019. július 1. időszak alatt – több mint 133 millió tranzakciót bonyolított.

„Azt tapasztaljuk, hogy a hazai készpénzkímélő fizetési megoldások száma csak akkor fog drasztikusan növekedni, ha innovatív a lakosság széles körét érdeklő korszerű szolgáltatásokat, termékeket fejlesztünk hozzájuk. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. öt éve kezdte meg azt a tevékenységét, amely Európában egyedülálló módon országosan egységes módon szolgálja ki a mobilparkolást használókat. Amikor 2014. július 1-vel bevezettük a Nemzeti Mobilfizetési Rendszert, már eltökélt célunk volt, hogy a mobilparkolás és az autópálya-matrica mellett olyan szolgáltatásokat is kialakítsunk, amelyet a rendszerünk képes kezelni, amivel a mobilfizetési tranzakciók számát növelni tudjuk. A két hagyományos szolgáltatásunk után 2017-ben a magánparkolók számára is nyitottá tettük az országosan egységes rendszert.

A tavalyi évben indítottuk el pilot jelleggel a mobilfizetéssel elérhető belépőjegy terméket, amit idén több állatkertre és vadasparkra implementáltunk, illetve bevezettük az NMFR-hez kapcsolódó közlekedési mobiljegy megoldást is.

A Budapesti Közlekedési Központ 100E repülőtéri járatán pilot jelleggel 2019. június 3-tól működik a közlekedési mobiljegy megoldásunk, míg a Fővárosi Állat- és Növénykertet a mobilfizetéssel megváltható belépőjeggyel 2019. július eleje óta lehet sorban állás nélkül látogatni. Mind a közlekedési mobiljegy, mind a belépőjegy (állatkerti, vadasparki) digitalizált termékünket már úgy vezettük be, hogy azok mentesüljenek a kényelmi díjaktól, azaz a felhasználóknak ne legyen semmilyen többlet költsége a mobilfizetéssel megváltható szolgáltatás igénybevétel során is.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az elkövetkező hónapokban jelentős erőfeszítéseket folytat annak érdekében, hogy a Fővárosban jól működő közlekedési mobiljegy megoldást más nagyvárosi közösségi közlekedési rendszerbe is beillessze, illetve olyan nagyforgalmat bonyolító kulturális események belépőjegyét digitalizálja, ahol a lakosság kényelmét növelni lehet – nyilatkozta Veres Mihály a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 2014. július 1. – 2019. július 1. (5 éves) üzemi statisztikai adatai (a Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül létrejött tranzakciók, az önkormányzatok, és az állam számára megfizetett díjak):

  • Összes fizetéssel végződő mobilfizetési tranzakció (alkalom): 133 345 000
  • Összes mobilfizetési jogosultság ellenőrzés (alkalom): 100 000 000
  • Összes mobilfizetési forgalom (Ft): 55 600 000 000

Forrás:
Vártakat meghaladó dinamikus növekedés a mobilfizetésben; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2019. július 22.

Körvonalazódik a Volánbusz tervezett integrációja

„A buszos közlekedés központosításával Budapest, Szombathely és Szolnok lehet régióközpont. A szocho csökkentését béremelésre költik.

Több részlet is kiderül a Volánbusz Zrt. és a hat regionális közlekedési központ integrációja kapcsán abból az emlékeztetőből, amely a hét elején készült a társaság és a szakszervezetek találkozójáról. Bánhidi-Nagy Attila, a cég vezérigazgató-helyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy folyik az a vizsgálat, amely meghatározza a jövőbeni régióközpontokat.

A Szolnok, Budapest, Szombathely tagozódás tűnik a leginkább indokoltnak. Hozzátette, hogy a vállalatirányítási feladatok központosítása nem feltétlenül jelent majd minden esetben budapesti vezetést, mivel fontos az üzemek és a telephelyek fenntartása. A helyi közszolgáltatást irányító szervezet tervezett központja így például Székesfehérvár, a műszaki logisztikai tevékenységet Tatabányáról látnák el, az oktatási centrum pedig Szegeden működne. Azt is elmondta, hogy külön szervezet látja el és fogja össze a helyi és a helyközi közlekedési tevékenységet, vagyis a helyi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok nem érintettek a beolvadásban.

Kiemelte, hogy az egyesülés magával vonja a vezetői létszám csökkentését. Erre vonatkozóan az is elhangzott, hogy készül az új munkaköri struktúra, amelyről a munkavállalókat írásban, az integráció napjával egyidejűleg tájékoztatják majd. A kollektív szerződések harmonizációja még zajlik, mivel azok meglehetősen eltérnek egymástól. A vezérigazgató-helyettes leszögezte, hogy a buszvezetőket a bekövetkező változás nem érintheti hátrányosan a szerződéseikben rögzített alapbér, valamint a pótlékok kifizetésében.”

Forrás:
Körvonalazódik a Volánbusz tervezett integrációja; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2019. július 26.

A Wikipédia legjava

Ismert probléma, hogy a Wikipédia szócikkei nagyon egyenetlen minőségűek. Nagy erényei, és nagy problémái vannak a sajátos közösségi alkotási módnak, ami a Wikipédia lényegét jelenti. A vegyes minőségű „termésből” kiemelkedő, legfontosabbnak legfontosabbnak tartott szócikkeket a szerkesztők külön gyűjtik. Ez a Wikipedia:Vital articles. Csaknem kizárólag angolul érhető el.
Forrás:
Wikipedia:Vital articles; Wikipédia

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 29.

e-vízum külföldieknek: Oroszország dinamikusan bővíti digitális konzuli szolgáltatásait
Oroszország jelentősen felgyorsítja az országba látogatni kívánók számára a szükséges belépés engedélyezési folyamatot. A hírek szerint Vlagyimir Putyin jóváhagyta a kísérleti jelleggel már korábban bevezetett e-vízum rendszer teljes körű kiterjesztését, 2021. január 1-től kezdődően.

Az utazások megkönnyítésére már korábban is történtek – igaz, inkább szimbolikus, egyedi eseményekhez kapcsolódó – lépések. A tavalyi Futball Világbajnokság alkalmából például, vízummentes belépést biztosítottak az orosz hatóságok mindazoknak, akik hivatalos „szurkoló igazolvánnyal” felszerelkezve érkeztek a játékok színhelyére. A nagyszabású sportesemény sorozat egyébként más érdekes technológiai innovációk kipróbálására is lehetőséget adott a digitális diplomáciában – ráadásul szintén az állampolgári érdekképviselet, a konzuli szolgáltatások terén. Akkor a szentpétervári brit konzulátus állított fel – a döntőkhöz kapcsolódva prognosztizált jogsegélyügyek ugrásszerű megszaporodására számítva – ún. mozgó konzuli szolgáltató csoportokat. Ezek a Néva parti város forgalmas helyein települtek, illetve a brit szurkolók várható vonulási útvonalain. A különleges csoportok működését az alkalomra kifejlesztett mobil telefonos konzuli alkalmazás is segítette, chatbotos információ szolgáltatással.

Az Oroszországba történő belépéshez szükséges vízum megszerzése jelenleg mintegy három hetes várakozási időt jelent, és sokak szemében ma már terhesnek látszó bürokratikus huzavonát. A hagyományos, papír alapú vízumok mellett egy idő óta lehetőség van már az online igényelhető e-vízumok beszerzésére is – egyelőre azonban meglehetősen korlátozott módon. Az e-vízum lehetőségével mindenekelőtt az orosz Távol-Keletre ( Vlagyivosztokba és Korszakovba) beutazni kívánó turisták és üzletemberek élhetnek. További korlátozás az is, hogy az igénylésre ma még csupán 18 (többnyire közel-keleti és ázsiai) ország polgárai tarthatnak igényt. A rendszer tapasztalatai nyilván kedvezőek lehettek, mivel az e-vízummal való látogatás lehetőségét idén júliustól kiterjesztették a Kalinyingrád körzetébe látogatni kívánók számára is. Ráadásul, mint azt Oroszország londoni nagykövetségének Twitter-folyama a napokban hírül adta, az ősztől már a Szentpétervárra, illetve a környező Leningrádi Körzetbe utazó külföldiek is e-vízum formájában igényelhetik a szükséges belépési engedélyt. Ezzel a fokozatos kiterjesztéssel már bekapcsolódhatnak a relatíve könnyen és bürokráciamentesen elérhető oroszországi célpontok körébe az európai turisták által gyakrabban látogatott térségek is.

Az orosz Külügyminisztérium Konzuli részlegének könnyen áttekinthető webhelyén keresztül intézhető online engedélyszerzés nem csupán gyors és kényelmes, de jelentős megtakarítást is jelent. Az egész országra kiterjesztett e-vízum költségét szakemberek 50 USD körüli áron várják, szemben a jelenleg több mint 100 dollárért kiváltható papírvízummal.

A jelenleg is beszerezhető e-vízumok az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának Konzuli részlege által működtetett webhelyen igényelhetők: https://evisa.kdmid.ru/
Russia’s e-visa scheme is making it easiert to visit – but British tourists could be excluded; Chris Leadbeater; The Telegraph; 2019. június 26.

Online kerekasztal a technológia és a diplomácia ugyancsak színes házasságáról
A digitális diplomácia egyik legjelentősebb szakmai műhelyének számító Diplo Foundation a júliusi online kerekasztal beszélgetését, azaz webvitáját a technológia és a diplomáciai műveletek sajátos metszéspontjában elhelyezkedő technodiplomácia aktuális kérdéseinek szentelte. A szokásos módon, online közvetített, és moderált beszélgetésben a téma két elismert szakértője, Daniel Bagge (a washingtoni Cseh Nagykövetség kiberattaséja), illetve Vladimir Radunovic (a Diplo Foundation kiberbiztonsági témákkal foglalkozó igazgatója) cserélt eszmét, vagy mondott éppen ellent egymásnak. A beszélgetés az alábbi fontos témák körül sűrűsödött:

  • Az új 5G technológia jelentősége
    Radunovic kijelentette: a legtöbb felhasználó „csupán” abban látja az új generációs 5G telekommunikációs hálózatok előnyét, hogy rajtuk keresztül jelentősen gyorsabb lesz majd az adatátvitel. Valójában az új technológia ennél lényegibb elmozdulást hoz majd azzal, hogy jelentősen eliminálja az adatátvitel „késleltetését”. Azaz, az 5G hálózatokon a felhasználók lényegében valós időben lesznek képesek adatokat küldeni és fogadni. Ez a kvázi egyidejűség lehetőséget nyújt majd az okos eszközök valós idejű irányítására. Ezzel jelentős lépést tehetünk majd az okos környezetek kialakítása felé, ahol minden eszközünk folyamatosan kommunikál majd mindennel. Tulajdonképpen ez lesz a Dolgok Internetjének információs környezete. Ez az előrelépés ugyanakkor jelentős lökést adhat az MI-fejlesztéseknek is, amennyiben az IoT hatalmas mennyiségben generál majd olyan adattömeget, amelyre alapozva az MI tanulhat.
  • A Huawei céget övező biztonsági aggodalmak
    Bagge hangsúlyozta: a közhiedelemmel ellentétben nem a Huawei az egyedüli cég, amely 5G hálózatokat képes fejleszteni. Az Ericsson, a Samsung és a Nokia is ott van a fejlesztések élvonalában (Dél-Koreában, ill. az USÁ-ban már működő 5G hálózataikkal). Ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a biztonsági figyelmeztetésekre, amiket a cseh Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Ügynökség tett közzé a Huaweijel kapcsolatosan. Az ügynökség – mielőtt a nyilvánosság elé lépett volna a Huaweire vonatkozó aggályaival – behatóan tanulmányozta az 5G és a lehetséges szereplők potenciális hatását a piacra. Bagge emlékeztetett rá: az 5G nem csupán a gazdasági növekedés szempontjából fontos kérdés: alapvetően határozza majd meg, hogy a kormányok és a társadalmak hogyan működnek a jövőben.
  • Kereskedelem és technológia
    Radunovic fontosnak tartotta hozzátenni: a Huawei jelenleg is már a globális telekkommunikációs piac csaknem 25%-át ellenőrzi. Ez egyben azt is jelenti, más szavakkal, hogy a telekommunikációs piac alapvetően kialakult, nehéz lenne gyökeresen átszabni. Azaz, nem lehetne a Huaweit csak úgy kipenderíteni a piacról, mivel a már létező hálózatok jó része is a kínai óriástól függ. Sokat mondó ebben a tekintetbe az Ericsson és a Nokia figyelmeztetése, amiben jelezték: ha a Huaweit kitiltanák a jelenlegi piacok többségéről, akkor ők maguk aligha lennének képesek betölteni a kínaiak távozása utáni űrt.
  • A jövő zenéje
    Bagge, az USA álláspontjával kapcsolatban sietett leszögezni egy félreértést: az Egyesült Államok továbbra sem oldotta fel a Huawei által gyártott technológiák megvásárlására vonatkozó tilalmat. Csupán annyi történt, hogy az amerikai cégek ismét eladhatnak bizonyos részegységeket, eszközöket a Huaweinek. A közösen exponált technológiai aktualitások kapcsán Bagge megállapította: jól láthatóan növekszik a kormányzatok érdeklődése a kiberbiztonság, illetve általában a kibertér kérdései iránt. Nyilvánvalóan várható a témát övező bizonytalanság növekedése a nemzetközi porondon. Ez megköveteli a kibertechnológia átfogó (társadalmi, kormányzati) és specifikus (technológiai) kérdéseinek jóval alaposabb ismeretét a nemzetközi kapcsolatokat építő és menedzselő szakmai köröktől. A kiberteret meghatározó technológiákkal kapcsolatos kapacitásépítés, képzés kulcsfontosságú lesz a diplomaták és a döntéshozók felkészítésében egyaránt.

Technology and diplomacy: unpacking the relationship; Adrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2019. július 17.

Az USA ismét a digitális diplomácia „megafonján” keresztül próbál nyomást gyakorolni Iránra
A Trump-kormányzat átfogó információs kampánnyal szeretné a maga oldalára állítani a szankciók gazdasági nehézségei általszorongatott iráni közvéleményt – írja a The Wall Street Journal. Amiből csak az látható, hogy – noha elnökök mennek, elnökök jönnek – bizonyos célokban, és bizonyos megközelítésekben nincsen új a Nap alatt, már ami az Egyesült Államok Irán-politikáját illeti. A Barack Obama (és a Demokrata párti elit) külpolitikájával enyhén szólva nem rokonszenvező Donald Trump, aki Iránnal kapcsolatban egyenesen a korábbi kormányzat törekvéseinek (és diplomáciai eredményeinek) lebontását tette működése fókuszába, mostani lépésével bizony a déjá vu érzetét kelti a szemlélőben. A digitális diplomácia fénykorát jelentő 2010-es évtized ugyanis az iráni népet közvetlenül megszólítani kívánó amerikai sztárfejlesztésekkel vette kezdetét. Ennek vezérhajója pedig az akkori külügyminiszter (majd Trump ádáz kampány-ellenfele) Hillary Clinton által kidolgoztatott és felavatott „virtuális iráni nagykövetség” volt, ami látványos körülmények között, 2011. Karácsonya előtt nem sokkal kezdte meg működését. Az elképzelés az volt, hogy egy speciális webhely köré épülő digitális ökoszisztémával az USA kormánya egyszerűen kikerülje a vele ellenséges iráni kormányzatot, és közvetlenül építsen kapcsolatokat az ottani közvéleménnyel. Ez volt a digitális technológiákkal felvértezett, új közdiplomácia hajnala.
Noha a tapasztalatok sokban revideálásra kényszerítették az akkori túlzó elvárásokat, a digitális diplomácia (ráadásul a közösségi média azóta kiépült imponáló eszköztárával megerősítve) most is része az Iránnal kapcsolatos amerikai külpolitikai erőfeszítéseknek. Az USA kormányzata a közdiplomáciai kommunikáció eszközeivel is igyekszik erodálni az iráni vezetés mögötti népi támogatást. Ami cseppet sem könnyű feladat. A cél az, hogy az online kommunikáció változatos csatornáin keresztül meggyőzzék az iráni közvéleményt arról, hogy az országuk elleni gazdasági szankciók ismételt bevezetése nem a lakosság, hanem az országot vezető elit ellen irányul. Csakhogy a megszorítások, a nehézségek, a nélkülözések a közembert érintik. Azt szakértők egyöntetűen észlelték, hogy a most beindított kampány nem csupán az alkalmazott eszközválasztásban szélesebb az Obama-kormányzat közdiplomáciai törekvéseinél. Ami különösen szembeötlő: az a korábbinál jóval ellenségesebb, durvább hangnem, vélhetően igazodva a mostani amerikai elnök nyersebb kommunikációs stílusához.
A kommunikációs üzenetek továbbítására elsősorban a Twitter csatornáját állítja csatasorba a mostani kampány. Ugyanakkor nagy szerepet szánnak a mozgóképes közléseknek is, követve a YouTube töretlenül növekvő népszerűségét. Ebben a tekintetbe érdemes felidézni azt a video üzenetet, amelyben Brian Hook, a Trump-kormány iráni különmegbízottja a hajdani washingtoni iráni nagykövetség épületéből üzent az iráni nézőközönségnek. A térség médiafogyasztási szokásaihoz igazodva, kulcsszerepet szánnak a rádióadásoknak is. Szakmai számítások szerint az egykori hidegháború propagandaharcaiból jól ismert Amerika Hangja állomás ma is hetente 14 millió iránit ér el műsoraival, ami a felnőtt lakosság csaknem egynegyedét jelenti.
Az Iráni közvéleményt megcélzó, integrált információs kampányban meghatározó szerepet tulajdonítanak Len Khodorkovskynak, aki Donald Trump elnöki kampányában kreatív igazgatóként segítette hatalomra a politikust. A médiaszakértő jelenleg a Külügyminisztérium állományában dolgozik. A kampány támogatói egyébként nem mulasztják el hangsúlyozni: az USA mostani információs műveletei csupán válaszlépésnek tekinthetők az irániak korábbi akcióira. Egyes feltételezések szerint ugyanis iráni kiberügynökök hamis hírekkel árasztották el a közösségi médiát, hogy az USÁ-ról, Szaudi Arábiáról és Izraelről terjesszenek dezinformációkat.
A mostani amerikai kormányzati kampány célja az, hogy az iráni rezsim fenyegetéseit a maguk teljes valóságában mutassák be az ott lakóknak, különös tekintettel az emberi jogok lábbal tiprására –nyilatkozott az akció céljairól Morgan Ortagus, USA külügyi szóvivő. Az információs kampány eredményességét azonban egyelőre nehéz megbecsülni, mivel nehéz elfogulatlan közvélemény kutatási adatokat szerezni a térségből. Az irániak többsége, feltehetően propagandaként tekint az USA kommunikációjára – véli a The Wall Street Journal cikkírója.
US Aims a Megaphone at Iranian Public as Part of Pressure Campaign; Sune Engel Rasmussen, Michael Amon; The Wall Street Journal; 2019. július 25.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.
A hírszerzők előszeretettel toboroznak a LinkedIn-en – így védhetjük ki a kéretlen érdeklődést
A potenciális (értsd: beszervezhető) kapcsolatok, informátorok, esetleg majdani ügynökök utáni kutatás a hírszerző (és elhárító) szervezetek egyik fontos, állandó feladata. Ebben a nyíltan hozzáférhető források mindig is egyfajta kincsesbányát jelentettek. Jó, ha tudjuk: a közösségi média, és különösen a szakmai hálózatépítésre használt LinkedIn alkalmazás ezen a téren különös lehetőségekkel (vagy a felhasználók szemszögéből: különös veszélyekkel) kecsegtet.
Espionage and LinkedIn: How Not to Be Recruited As a Spy; Scott Stewart; Stratfor; 2019. július 2.

Kínai kiberügynökök segíthették a Peking-barát tajvani ellenzéki jelöltet?
Amikor a Pekinggel baráti politikát hirdető tajvani politikus, Han Kuo-yo tavaly elnyerte az egyik közepes város polgármesterségét, a látványos győzelmet többnyire a jelölt karizmatikus egyéniségének tulajdonították. A szinte az ismeretlenségből kiemelkedő politikus sikeres kampánya mögött azonban most feltűnően jól szervezett kibercsoportokat vélnek felfedezni, méghozzá „odaátról” a szárazföldi Kínából. A tét nem csekély: az új polgármester máris az államfői posztra vetette tekintetét, bejelentve indulását a 2020-as választáson.
Chinese Cyber-Operatives Boosted Taiwan’s Insurgent Candidate; Paul Huang; Foreign Policy; 2019. június 26.

Washington kemény válasszal fenyegeti a franciák tervezett digitális szolgáltatási adócsomagját
Trump utasította az amerikai kereskedelmi hatóságokat: vizsgálják meg a franciák által beterjesztett új adócsomagot. A digitális szolgáltatásokra 3%-os adót kivető rendeletet már a francia Képviselőház és a Szenátus is jóváhagyta. A rendelkezés kivétel nélkül sújtja az amerikai technológiai óriásokat, miközben a francia cégeket csak elvétve terheli majd. Az amerikaiak ezt kereskedelemkorlátozásnak tekintik, és komoly ellenlépésekkel fenyegetnek.
U.S., France: Washington Takes an Aggressive Position Against France’s Digital Tax Proposal; Stratfor; 2019. július 11.

A digitális óriáscégek kénytelenek lesznek fejet hajtani India adatpiaci szabályozásának
Az amerikai technológiai mamutvállalatoknak Indiában is meggyűlt a baja a kormányzattal. A dinamikusan fejlődő ország 200 milliárd dolláros digitális gazdasága nyilvánvalóan komoly falat. Különösen a modern kor igazi éltetője számít áhított vagyonnak: az adat. És a jelek szerint ezzel az új delhi vezetés is tisztában van. A múlt hónapban közös tanácskozáson ismertették a Facebook, az Amazon, a Google és a Microsoft vezetőivel adatpolitikai elképzeléseiket: a helyben keletkező adatokat helyben is kell tárolni majd. És ez nagyon érzékenyen érintené a technoóriásokat.
o Stake Their Claim in India’s Future, Foreign Tech Firms Will Play by New Delhi’s Data Rules; Stratfor; 2019. július 10.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. július 22-július 26.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Rendszerek karbantartása és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/139
Közzététel dátuma: 2019.07.22.
Ajánlatkérő: Győr Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság
Hang-, fény-, vizuáltechnikai és informatikai rendszer üzemeltetése és karbantartása, valamint a hozzá tartozó hibajavítási feladatok ellátása az Ajánlatkérő által üzemeltetett létesítményekben
Lásd még

MTVA Harmonic szerverének megújítása 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/139
Közzététel dátuma: 2019.07.22.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.21
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – az MTVA egységesített adáslebonyolító stúdióját ki-szolgáló szerverrendszer 2019-es megújításához tárgyban
Lásd még

Adathálózati szolgáltatás biztosítása, üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.22.
Adathálózati szolgáltatás biztosítása, üzemeltetése a Fővárosi Vízművek Zrt. részére.
A közbeszerzési eljárás célja Ajánlatkérő elvárásainak megfelelő költséghatékony adathálózati szolgáltató kiválasztása, amely zökkenőmentesen biztosítja Ajánlatkérő számára a működéséhez szükséges, Ajánlatkérő telephelyeit összekötő adathálózat üzemeltetését a műszaki leírásban foglalt paraméterekkel.
Ajánlatkérő teljes adathálózatát szimmetrikus bérelt vonali, nem internet alapú IPVPN, valamint szimmetrikus bérelt vonali, és aszimmetrikus ADSL internet, valamint sötétszál szolgáltatások képzik. A hálózat központi beállításait az Ajánlatkérő műszaki leírásban foglalt igényei szerint Ajánlattevő végzi, a végponti routerek azonban Ajánlatkérő tulajdonában vannak, azokat Ajánlatkérő biztosítja és üzemelteti.
Igényelt szolgáltatások:
– Sötét szál,
– MPLS IPVPN,
– ADSL internet,
– Bérelt vonali internet szolgáltatások,
– Domain név szolgáltatás.
Lásd még

3Dtechnológiájú eszközök, szoftverek, IT eszközök2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/141
Közzététel dátuma: 2019.07.24.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.13.
3D technológiájú eszközök, szoftverek és IT eszközök beszerzés a Pécsi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00022 jelű pályázata keretein belül – 2. a közbeszerzési dokumentációban meghatározott paraméterekkel 33 ajánlati részben.
Lásd még

Informatikai szakrendszer rendelk. bocs., üzemelt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.26.
VSZ Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület Felügyelet részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére.
A szakrendszer alkalmazásának célja: Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelet jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtása során a közterületen intézkedő közterület-felügyelők tevékenységének mobil eszközök kiszolgálásával (PDA, mobil nyomtató) történő támogatása a jogszabály által a közterület-felügyelet kompetenciájába utalt valamennyi eljárás során; az intézkedésekhez kapcsolódó adatforgalom biztosítása a PDA eszköz, a hordozható nyomtató, valamint a közterület-felügyelet ügyeleti szolgálata és ügyviteli rendszere között; a keletkezett adatok ügyviteli rendszerben történő nyilvántartásának, feldolgozási folyamatának teljes körű biztosítása az alábbiakban részletezettek szerint, on-line egyedi-, és tömeges, kötegelt adatforgalmi (adatlekérdezés és adatfeltöltés) kapcsolat biztosítása a Belügyminisztérium meghatározott nyilvántartásai között; a vezetői és az ügyeleti munka támogatása a szolgálat ellátásával, az intézkedések számával, státuszával, eredményével, a kivetett szabálysértési-, és közigazgatási bírságokkal, feljelentésekkel, szabályszegési eljárásokkal, figyelmeztetésekkel, valamint kerékbilincseléssel kapcsolatos adatok szolgáltatásával.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

Erzsébetváros Kártyához kapcsolódó kedvezményszerv
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházási Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.05.
Az Erzsébetváros Kártya programhoz kapcsolódó kedvezményszervezés szolgáltatás bonyolítása, mely különösen az alábbiakat foglalja magában:
– olyan saját üzemeltetésben álló országos kártyaelfogadó hely hálózat biztosítása, amely országszerte legalább 1500 elfogadó helyen biztosít vásárlási kedvezményt az Ajánlati dokumentációban meghatározott szolgáltatási kategóriákban;
– a szolgáltatást nyújtónak a szerződés időtartama alatt törekednie kell a hálózat fejlesztésére, az elfogadóhelyek számának növelésére, különös tekintettel Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros területére;
– a korábban kibocsátott egyedi azonosítóval ellátott Erzsébetváros Kártya kedvezményes vásárlásban való részvételének biztosítása, vagy a kedvezményszolgáltatás biztosításával kapcsolatos esetlegesen felmerülő egységes arculattal kialakított integrált, minimum MiFare1k chip technológiával rendelkező alapkártya szállítása minimum 20.000 darabszámban (kártyacsere gyártása és megszemélyesítése);
– kedvezményszolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi- és panaszkezelési feladatok ellátása, azok teljes körű dokumentálása mellett;
– online kedvezménykereső (az elfogadóhelyek és vásárlási kedvezmények naprakész nyilvántartása) üzemeltetése az interneten;
– kapcsolódó komplex kártyakezelő szoftver háttér biztosítása;
– a rendelkezésre bocsátott rendszer részeként, integráltan működtetett támogatáskezelő modul ütemezett biztosítása, amely az Erzsébetváros Kártyákkal a naprakész adatbázisra építve, a szociális és egyéb támogatások célzott felhasználását és az ahhoz kapcsolódó egyenlegkezelést és a kártyaelfogadó helyekkel az elszámolás nyomon követhetőségét lehetővé teszi.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

VIKI I.- II. ütemének fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: AppEvo Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vasút Igazgatási Központi Informatikai rendszer (VIKI) I-II. ütemének fejlesztése
A tervezett Vasúti Igazgatási Központi Informatikai Rendszernek (továbbiakban: VIKI), a kifejezetten vasúti engedélyezési rendszerek mellett, a hatósági ügyviteli/közigazgatási (dokumentumkezelő, iktatási, iratkezelési, számlázási alapadatok átadhatóságának előkészítési, törzsadatkezelési) rendszereket is magába kell integrálnia, különböző interfészeken keresztül csatlakozási lehetőségét kell megteremtenie más-más szakrendszerekhez, közigazgatást támogató általános rendszerekhez (pl.: Ügyfélkapu/SZÜF, e-tervtár, TakarNet, elektronikus aláírás/időpecsét, Poszeidon, E-hivatal, Állami Nyomda, ERA-VVR, ERA-RINF, Földhivatal, Vasút Egészségügyi NpKft, Forrás), valamint az EU által előírt, és jellemzően az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (továbbiakban: ERA) által üzemeltetett regiszterekhez.
A kialakításra kerülő VIKI Hálózat célja, hogy támogassa közlekedési hatóság által végzett hatósági ellenőrzési tevekénységeket, valamint valós idejű adatkapcsolat alkalmazásával adatokat biztosítson más hatóságok informatikai rendszerei számára, továbbá tegye lehetővé valós idejű adatkapcsolat alkalmazásával adatok lekérdezését .
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.100.000.000,- Ft
Lásd még

FMS RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE „5-ÖS” FÁZIS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: LS telcom Aktiengesellschaft
A frekvenciagazdálkodási rendszer (FMS) fejlesztése „5-ös fázis” szoftverfejlesztési szerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 176.915,- EUR
Lásd még

Táj. VEKOP-6.3.5-17-2017-00017 betegazonosító r.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Nyertes ajánlattevő: ALPHANET Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
VEKOP-6.3.5-17-2017-00017 projekt keretén belül betegazonosító rendszer beszerzése
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő biztonságos betegazonosítási folyamatainak kialakításához szükséges hardverek, szoftverek és szolgáltatások biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 132.872.300,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ERP Consulting Informatikai és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az MNB SAP rendszerének üzemeltetési és továbbfejlesztési feladatainak támogatása
Eseti, opcionális szoftverfejlesztői támogatás (5 évre 5200 embernap).
Havi díj ellenében történő üzemeltetési támogatás (5 nap/hó, összesen 300 nap).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 412.000.000,- Ft
Lásd még;

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Csendes Consulting Közbeszerzési Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság;APONIUS Consulting Kft.;Dr. Bonnyai Ügyvédi Iroda
Az eljárás megnevezése:
„Közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása és szaktanácsadás, valamint minőségbiztosítás és ellenőrzés két közbeszerzési részben”.
1. közbeszerzési rész: „Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói és közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb lebonyolítási, tanácsadási feladatok ellátása”.
2. közbeszerzési rész: „Közbeszerzésjogi szakértelmet igénylő minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatok ellátása”
Ajánlatkérő a feladatok ellátására keretszerződést kíván kötni az alábbi keretösszegben:
1. közbeszerzési rész: nettó 150.000.000,- Ft keretösszeg és további opcionálisan lehívható nettó 99.000.000,- Ft keretösszeg, azaz összesen nettó 249.000.000,- Ft keretösszeg.
2. közbeszerzési rész: nettó 30.000.000,- Ft keretösszeg és további opcionálisan lehívható nettó 19.000.000,- Ft keretösszeg, azaz összesen nettó 49.000.000- Ft keretösszeg.
A szolgáltatásokat a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti feladatköre ellátásához kívánja igénybe venni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 298.000.000,- Ft
Lásd még

Budapest 2030 Terv – 2019. második negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.;CreaCity Szolgáltató Kft.;HÉTFA Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
A kormány és a főváros 2019 végéig közösen készíti el Budapest tízéves, 2030-ig szóló stratégiai városfejlesztési tervét. A Budapest 2030 kormányzati és fővárosi önkormányzati városfejlesztési terv széles szakmai látókörrel készül, várostervezők, közlekedésmérnökök, építészek, szociológusok és más szakértők, valamint a társadalmat, a budapestieket képviselő szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy egy mindenki által elfogadható, közös jövőképet megcélzó terv szülessen, amelynek megvalósítása minden budapesti számára élhetőbb fővárost eredményez.
A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (a továbbiakban Ajánlatkérő) „Budapest 2030 Terv és kapcsolódó dokumentumok elkészítése és az azzal összefüggő tanácsadási feladatok elvégzése” tárgyban – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. § (1) bekezdése szerinti uniós nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen – 2018. december 4. napján a Kbt. 105. § (1) bekezdésének b) pontjai szerinti keretmegállapodást kötött a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest Lövőház Utca 37.), CreaCity Szolgáltató Kft. (1122 Budapest Maros Utca 27.), és HÉTFA Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (1051 Budapest Október 6. utca 19.) közös ajánlattevőkkel (a továbbiakban: Keretmegállapodás).
A Keretmegállapodás alapján, 2019. második negyedévben – írásbeli konzultáció eredményeképp – kötött egyedi szerződésekről Ajánlatkérő ezúton tesz közzé eredménytájékoztatót a Kbt. 37. § (4) bekezdésére figyelemmel. 2019. második negyedévben, a Keretmegállapodás alapján a következő egyedi szerződések kerültek megkötésre: Az Új Duna-híd kötöttpályás hálózat vizsgálata – 2019.04.09. Lakásmobilitás vizsgálat – 2019.04.09. Bérlakások és lakóik vizsgálata – 2019.04.09. Ingázás és szuburbanizáció vizsgálat – 2019.04.09. Nagyforgalmú városi utak kiüresedésének vizsgálata – 2019.04.09. Közlekedési szokások átalakulásának vizsgálata – 2019.04.09. Budapest jelene és jövője közösségi szemmel – mélyinterjúk készítése és elemzése – 2019.05.23. Budapest városszépészete – 2019.06.18. Közterületek menedzselése, tervezése, fenntartása – 2019.06.05. Városrehabilitáció – 2019.06.05. Geolokációs elemzés – 2019.06.27.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 176.116.426,- Ft
Lád még

Új vasúti műszaki szabályozási rendszer kialakítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: MAÚT Magyar Út-és Vasútügyi Társaság
Nyertes ajánlattevő: BME ITS Közlekedési- és Járműrendszerek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Új vasúti műszaki szabályozási rendszer kialakítása és a megadott rendszert érintő szabályozás megalkotása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 805.000.000,- Ft
Lásd még

„Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/140
Közzététel dátuma: 2019.07.23.
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegallapodas SAP fejlesztes tamogatasi szolgaltatasok beszerzesere ket reszben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 686.221.250,- Ft
Lásd még

2. gen digitális tachográf kártya gyártása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/141
Közzététel dátuma: 2019.07.24.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Pénzjegynyomda Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Keretmegállapodás a 2. generációs digitális tachográf-kártya gyártása, megszemélyesítése és a digitális tachográf kártyákhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátása tárgyában a 2019-2021. évek vonatkozásában az alábbiak szerint:
Legfeljebb 120.000 db digitális tachográf rendszerben használható 2. gen. tachográf-kártya, gyártását, megszemélyesítését, a menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó követelményeket meghatározó 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló – a Bizottság által kiadott – 2016/799 végrehajtási r. I. C. mell. szereplő követelményeknek megfelelően, valamint digitális tachográf-kártyák és PIN kódok kézbesítését és a tanúsítvány kiadó feladatainak ellátását.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 521.760.000,- Ft
Lásd még

Informatikai eszközök beszerzése a PTE részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/141
Közzététel dátuma: 2019.07.24.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszközök beszerzése a Pécsi Tudományegyetem MIK TTK, KPVK részére az EFOP 3.4.4-16-2017-0004 projekt keretén belül
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.845.770,- Ft
Lásd még

LAN hálózat bővítése és kapcsolódó szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/141
Közzététel dátuma: 2019.07.24.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Sysman Informatikai Zrt.
Ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő telephelyein üzemelő Tyco-AMP / AMPTRAC optikai és UTP/FTP/STP LAN passzív hálózati elemek szükség szerinti bővítése és kapcsolódó szolgáltatások ellátása keretszerződés alapján (keretösszeg: nettó 25 millió forint).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.704.211,- Ft
Lásd még

2019. II. negyedévben lefolytatott írásbeli konzultációk eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/141
Közzététel dátuma: 2019.07.24.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.; Lounge Design Szolgáltató Kft.
„Keretmegállapodás a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X.1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozó szervezetek számára, a rendeletben szabályozott kommunikációs tárgyú feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások ellátására” – A keretmegállapodás alapján a 2019. II. negyedévében lebonyolított írásbeli konzultációk
Részekre vonatkozó információk: A beszerzés részekből áll igen
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 19.523.207.009,- Ft
Válogatás a keretmegállapodás részét képező közbeszerzésekből [Szerk.]:

  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „Applikáció- és webfejlesztési feladatok ellátása az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 20.000.000,- Ft, azaz nettó húszmillió forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 30%-a, nettó 6.000.000,- Ft, azaz nettó hatmillió forint opció.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „Komplex marketingkommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódóan”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 322.866.667 Ft, azaz nettó háromszázhuszonkétmillió-nyolcszázhatvanhatezer-hatszázhatvanhét forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 10 %-a, nettó 32.286.667 Ft, azaz nettó harminckétmillió-kétszáznyolcvanhatezer-hatszázhatvanhét forint opció.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „A Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. számára komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 545.000.000 Ft, azaz nettó ötszáznegyvenötmillió forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 30 %-a, nettó 163.500.000 Ft, azaz nettó százhatvanhárommillió-ötszázezer forint opció.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „Az operatív programok végrehajtásába a partnerek és a lakosság széles körű bevonása című projekt kommunikációs és médiaügynökségi, valamint rendezvényszervezési szolgáltatásainak biztosítása”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 2.950.900.543,- Ft, azaz nettó kétmilliárd-kilencszázötvenmillió-kilencszázezer-ötszáznegyvenhárom forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 30 %-a, nettó 885.270.163,- Ft, azaz nettó nyolcszáznyolcvanötmillió-kétszázhetvenezer-százhatvanhárom forint opció.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „Az ITU Telecom World 2019 konferenciához kapcsolódó komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 90.000.000,-Ft, azaz nettó Kilencvenmillió forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 30 %-a, nettó 27.000.000,- Ft, azaz nettó Huszonhétmillió forint opció.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. számára komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 365.000.000 Ft, azaz nettó háromszázhatvanötmillió forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 30 %-a, nettó 109.500.000 Ft, azaz nettó százkilencmillió-ötszázezer forint opció.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó kutatási, kreatív és grafikai tervezési, valamint online ügynökségi feladatok teljes körű ellátása”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 51.428.000,- Ft, azaz nettó ötvenegymillió-négyszázhuszonnyolcezer forint keretösszeg kimerüléséig.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „Komplex kommunikációs feladatok ellátása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részére”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 62.000.000,- Ft, azaz nettó hatvankettőmillió forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 10 %-a, nettó 6.200.000,- Ft, azaz nettó hatmillió-kettőszázezer forint opció.
  • A beszerzés tárgyának meghatározása: „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 6., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 14.”
    A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 10.000.000.000.- Ft, azaz nettó Tízmilliárd forint keretösszeg kimerüléséig. A KM 18.3 pontjával összhangban a nettó keretösszeg 30 % – a, nettó 3.000.000.000,- Ft, azaz Hárommilliárd forint opció.

Lásd még

EESZT üzemeltetés támogatás, továbbfejlesztés 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) alkalmazás üzemeltetés támogatása, eseti konzultációs szolgáltatások biztosítása és továbbfejlesztések megvalósítása. Részletes feltételek az ajánlati felhívásban és a műszaki leírásban.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.421.625.284,- Ft
Lásd még

IT rendszer beszerzése 1/a. lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Informatikai, infokommunikációs eszközök szállítása, rendszerek bevezetése, megoldások kialakítása, kapcsolódó szolgáltatások teljesítése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére tárgyú keretmegállapodás – 1a. részlehívás”
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére különféle informatikai eszközök beszerzése a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projekt keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.478.842.372,- Ft
Lásd még

Welcome 3 Havaria irányítási rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Beks Kommunikációs Technika Kft.
A Welcome 3 Havária fürdőirányítási rendszer távprogramozás útján történő továbbfejlesztése, a rendszer üzemeléséhez szükséges hardver eszközök szállítása, beüzemelése, a szükséges infrastruktúra kialakítása, a meglévő eszközök Integrálásával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 239.737.500,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: Martonvásár Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: InnoTeq Informatikai, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Elnevezés: Martonvásár IKT eszközeinek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.494.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: EAST-AUDIT Igazságügyi Adó-, Járulék-, és Könyvszakértő, Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés 36 hónapos időtartama alatt Budapest Főváros Önkormányzata (melynek a 2019. évi összevont költségvetésének főösszege: 386 milliárd HUF), a Főpolgármesteri Hivatal és az önkormányzati fenntartású költségvetési intézmények éves költségvetési beszámolójának, az éves zárszámadásról készített rendelet-tervezet könyvvizsgálata, egyéb szakmai szolgáltatás keretében az éves költségvetési rendelet, rendeletmódosítások, átmeneti finanszírozásról és gazdálkodásról szóló rendelettervezetek véleményezése, ajánlatkérő vagyoni, pénzügyi helyzete, működési eredménye évközi alakulásának féléves vizsgálata, elemzése, tájékoztató készítése. Eseti jelleggel hitelszerződésekben rögzített kötelezettség teljesítések ellenőrzése, támogatások elszámolásának hitelesítése. Ajánlatkérő részére vagyoni, tervezési, pénzügyi, számviteli kérdésekben szakmai tanácsadás.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 18.919.800,- Ft
Lásd még

AVID kompatibilis munkaállomások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő az MTVA non-lineáris montírozási berendezéseinek korszerűsítése érdekében a már jelenleg is meglévő AVID Media Composer alapú rendszerének hardveres megújítását tervezi. A jelenleg működő, korábbi évek során beszerzett AVID munkaállomások hardver korszerűsítése érdekében 11 db új munkaállomás és 42 darab új monitor, 15 darab billentyűzet, valamint 2 db új Apple MacBook Pro alapú mobil munkaállomást kívánunk beszerezni. További igényként szükségünk van a jelenleg üzemelő montírozó munkaállomások bővítésére 3 darab grafikai kártyára és 8 darab SSD meghajtóra beépítő kerettel. A videorestauráló munkahelyek korszerűsítéséhez 4 db új munkaállomást kívánunk beszerezni optikai 10 GB ethernet csatolóval és 10 darab új monitorral. Szolgáltatásként a 11 darab új montírozót üzembe kell helyezni ACSR minősítésű szakemberekkel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 101.143,- EUR
Lásd még

Ad Acta iratkezelő rendszer táj. elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés az adActa Elektronikus Iratkezelő Rendszer és alapszoftver (Iktató) környezetüzemeltetési, jogi követési, támogatási és továbbfejlesztési feladatok ellátására.
Az ellátandó feladat a megrendelőnél üzemszerűen működő adActa Elektronikus Iratkezelő Rendszer és alapszoftver (Iktató) környezetüzemeltetési, jogi követési, támogatási és továbbfejlesztési feladatok ellátására a dokumentációban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.133.612,- Ft
Lásd még

Speciális célú nyomtatási eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében 16 db HP M609dn, vagy azzal egyenértékű fekete-fehér irodai lézernyomtató, és 15 db HP LaserJet Pro M15w, vagy azzal egyenértékű kompakt fekete-fehér lézernyomtató szállítása, beüzemelése, üzemeltetése, karbantartása 36 hónapra, valamint 2 db HP DesignJet T795 1118-mm Printer, vagy azzal egyenértékű irodai nyomtató CAD és GIS rendszerekhez és 10 db hozzá tartozó induló készleten felüli festékszalag, illetve 6 db Zebra GK420t 203 dpi, vagy azzal egyenértékű vonalkód nyomtató és 10 db hozzá tartozó induló készleten felüli festékszalag szállítása és a nyomtatók beüzemelése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.768.859,- Ft
Lásd még

Eljárás eredményéről szóló hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Váci Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész: Informatikai hardver és szoftver eszközök beszerzése
2. rész: Oktatási informatikai csomagok beszerzése
3. rész: Speciális taneszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.020.120,- Ft
Lásd még

Eredménytájékoztató – STK-IKT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Soproni Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Konkoord Irodatechnika Kft;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Balázs-Diák Kft.;Stiefel Eurocart Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.803.400,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.
A Pécsi Tudományegyetem, a 2015-ben bevezetett Kutatói Adminisztrációs Rendszerének (KAR) és Szellemi Termék Adminisztrációs Rendszerének (SzTAR) szállítói üzemeltetési támogatására kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, és a közbeszerzési eljárás eredményeképpen szerződést kötni 36 hónapos határozott időtartamra. Az üzemeltetési támogatáson kívül Ajánlatkérő a szerződés időtartama alatt felmerülő fejlesztési igényeinek függvényében a rögzített fejlesztési keretóraszám erejéig igénybe kíván venni fejlesztői közreműködést is azzal, hogy Ajánlatkérő a vállalkozási szerződést úgy kívánja megkötni, hogy a keretóraszám 70%-ára megrendelési kötelezettséget vállal.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.250.000,- Ft
Lásd még

(PTS-219) központi inf eszközök, szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.894.000,- Ft
Lásd még

Notebookok beszerzése (EFOP-1.1.5.17-2017-00003)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.283.378,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/143
Közzététel dátuma: 2019.07.26.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Digitális Bíróság 2.0. (KÖFOP) rendszer üzemeltetése az OBH részére, mely 1000 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.500.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

A Kbt. 103. § (5) bekezdésében foglaltak alapján
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő által jelenleg is használt NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer elemeinek technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, továbbá a már meglévő, de Ajánlatkérő által a jelen eljárás időpontjában még nem használt funkcionalitások, szolgáltatások lehívása a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Havi support szolgáltatás a jelenleg használt modulok esetén
– Neptun alapmodul és az alapmodulhoz kapcsolódó szolgáltatások
– Neptun EiiR Gazdálkodási rendszermodul
– Neptun EiiR Humánerőforrás modul
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 300.000.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/142
Közzététel dátuma: 2019.07.25.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés az adActa Elektronikus Iratkezelő Rendszer és alapszoftver (Iktató) környezetüzemeltetési, jogi követési, támogatási és továbbfejlesztési feladatok ellátására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.133.612,- Ft
Lásd még

Szakirodalom

A körforgásos gazdaság az Európai Unióban, Franciaországban és Németországban

„A jelenlegi gazdasági modellt a termelés és fogyasztás lineáris megközelítése uralja, amelynek során a különböző nyersanyagokat a természetből kitermelik, majd azokból használati termékeket állítanak elő. A használatot követően jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, jelentős része pedig lerakásra kerül. A körforgásos gazdaság fogalma az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé vált, mert mind a döntéshozók, mind az üzleti élet szereplői alternatívákat keresnek a jelenlegi gazdasági modell helyett. A körforgás elvét alkalmazó megközelítés egyik fő célja a gazdasági növekedés szétválasztása az erőforrások felhasználásától, ezáltal az erőforrás-termelékenység javítása. A körforgásos gazdaság felé történő átmenet új gazdasági és foglalkoztatási lehetőségeket teremthet, és hatékonyabb erőforrás-használat révén jelentős környezeti és társadalmi haszonnal járhat együtt. A fejlett országok csoportja, ezen belül is az Európai Unió fontos szerepet játszik a körforgásos gazdaság modelljének kialakításában és megvalósításában. A tanulmány célja az Európai Unió körforgásos gazdasághoz kapcsolódó szakpolitikai törekvéseinek áttekintése és két élenjáró tagállam, Franciaország és Németország erőfeszítéseinek bemutatása.”

Forrás:
A körforgásos gazdaság az Európai Unióban, Franciaországban és Németországban; Pomázi István, Szabó Elemér; Magyar Tudomány; DOI: 10.1556/2065.180.2019.8.10; 2019/8
Letöltés PDF-ben

A nyílt innováció és társ-megvalósítás kiterjesztése: az internet-alapú közszolgáltatások társ-értékelése az okosváros-projektekben

„A Technovation folyóirat 78. számában (online elérhető a ScienceDirect oldalán) a manchesteri és a cambridge-i egyetem kutatói tanulmányt tettek közzé arról, hogy a közigazgatás és a közszolgáltatások terén több helyen már meghonosodott, az érintettek széles körének bevonására épülő, társ-megvalósítással (co-production) létrejött fejlesztéseknek hogyan lehetne az értékelésébe is bevonni az érintettek széles körét társ-értékelés (co-evaluation) keretében. Mint írják: az értékelés amúgy is gyenge pontja még a jól sikerült társ-megvalósításos projekteknek is. Jellemzően csak a folyamat lezárulta után kerül rá sor, tapasztalatainak hasznosítása pedig esetleges. Esettanulmányok alapján megfogalmazott javaslatuk alapján a társ-értékelés már menet közben is fontos visszajelzéseket adhat a fejlesztéshez, az érdekeltek bevonása pedig az elért minőséget és a felhasználók elégedettségét is növeli. Ehhez azonban nem csak szemléletváltásra van szükség, hanem bizonyos vezetői képességek fejlesztésére is.

A tanulmány bevezetője emlékeztet rá, hogy a költségvetési nyomás, a technológiai fejlődés és a globalizáció növekvő igényt támaszt a kormányzatok felé a közszolgáltatások reformja iránt, a hatékonyság, minőség és kihasználtság javítása érdekében. Ez ráirányítja a figyelmet a közigazgatás teljesítményére, és nagymértékben növeli az állampolgárok elvárásait. A közintézmények helyi vezetőinek felelőssége ezért kibővült, a vezetők pedig jobban kezdtek figyelni a lakossági véleményekre. A jobb szolgáltatások nyújtása szükségessé teszi az innovációra és minőségre irányuló külső nyomás felismerését, valamint annak belátását, hogy szükség van kapacitásfejlesztésre és képességbővítésre a közigazgatásban. Elemzések szerint az innovációs folyamat egyik legkevésbé kihasznált módja a felhasználók megkérdezése, nem csak arról, hogy mi a véleményük az elkészült szolgáltatásról, hanem annak segítésére is, hogy társ-alkotóként részt vehessenek a folyamatban. És miközben a társ-alkotásra napjainkban növekvő figyelem irányul, a rendszeres és átfogó értékelés ma még egyáltalán nem magától értetődő. Mivel azonban a társ-alkotás a polgárok aktív és termékeny bevonására irányul, ahol ez elindult, ott az értékelés hagyományos módja sem tartható fenn a továbbiakban. A bevonás azonban sem a megvalósításban, sem az értékelésben nem könnyű folyamat, mert egyáltalán nem biztos, hogy a közszolgálati vezetők rendelkeznek a szükséges készségekkel ennek hatékony megvalósítására.

A nehézségek ellenére, a jobb szolgáltatásokra törekvés jegyében sok város vált egyre nyitottá világszerte a nyitott innováción alapuló megközelítésre és azokra az új technológiákra, amelyekkel okosváros-szolgáltatásokat nyújthatnak. Az Európai Unióban a 2008 és 2013 közötti, 7. kutatási és innovációs keretprogram és a jelenleg is aktuális „Horizont 2020” kutatási és innovációs program keretében több, mint 220 okosváros-projekt fut. Az okosvárosok paradigmája a városfejlesztésnek és várostervezésnek azt a módját jelenti, amely – az infokommunikációs technológiák adta lehetőségeket felhasználva – összeköti a fenntarthatóság, a zöld fejlesztések, a digitális terek, az innováció és a kreativitás korábban egymástól független dimenzióit. A megközelítés középpontjában a polgárok társ-megvalósítóként és együttműködő félként való bevonása áll. Az okosváros-projekteknek ezért értelemszerűen állampolgár-központúnak kell lenniük, ahol az infokommunikációs-technológiákat az emberek életminőségének javítására használják fel. Ez feltételezi az ott élők igényeinek meghallgatását és az aktív odafigyelést, a szolgáltatások felhasználóinak mélyen bevonását a fejlesztési folyamatokba. Erre különösen alkalmasak azok az „élő laboratóriumok” (Living Labs), amelyekkel hírleveleinkben is már többször foglalkoztunk. És bár az okosváros-kezdeményezéseknek immár elég hosszú múltja van ahhoz, hogy tapasztalati úton is igazolhassuk az előfeltevések és alapszabályok helyességét, ez még nem történt meg. A közszolgálati nyitott innováció mért és rögzített eredményei szegényesek, ami erős hiányt jelent a társ-alkotásos innovációs folyamatokban. Nincs kipróbált módszertan és eszköztár a társ-alkotás és társ-értékelés támogatására, ahogy az ehhez szükséges vezetői készségek sem állnak gyakran rendelkezésre. Az itt ismertetett „Open innovation and the evaluation of internet-enabled public services in smart cities” c. tanulmány ennek a hiánynak a betöltésére tesz javaslatot egy új társ-értékelési keretrendszer és módszertan megfogalmazásával, az okosváros-szolgáltatások sikerének nyomonkövetésére, az elméleti alapon megfogalmazott állítások ellenőrzésével támogatva az élő laboratóriumok munkáját.

Az ajánlott módszertan négy európai város (Gent, Bologna, Köln, Manchester) hat okosváros-projektjének esettanulmányain alapul. Ezekben azt vizsgálták, hogy hogyan lehet a társ-értékelést a társ-megvalósítással párhuzamosan működtetni, arra törekedve, hogy az a bevonáson alapuló folyamat révén túlmutasson az utólagos értékelésen. Azonosították a társ-megvalósítás sikerének kulcstényezőit, erre alapozva azt a társ-értékelési modellt, amely a társ-megvalósítási ciklus minden eleméhez kapcsolódni tud – a koncepcióalkotáshoz, a döntéshozatalhoz, tervezéshez, a fejlesztéshez, a megvalósításhoz és a felhasználáshoz. (Az egyes szakaszokban eltérő súllyal vesznek részt a kormányzat és közigazgatás, a tudományos élet, az üzleti világ és az állampolgárok képviselői.)

A sikeres megvalósításnak kritikus feltétele, hogy a projektmenedzserek integrálni tudják az innovációs folyamat technológiai és társadalmi vonatkozásait. Tudniuk kell irányítani a folyamat belső érdekeltjeit, ezzel együtt pedig elkötelezetté tenni a külső érdekelteket az aktív részvételben.

Az önértékelésen alapuló társ-értékelés során a módszertan négy fő elemre összpontosít: a folyamatra, a tevékenységre, az eredményre és a hatásra. A szerzők visszatérően hangsúlyozzák, hogy a társ-megvalósítást és a társértékelést párhuzamos, iteratív és interaktív folyamatként kell értelmezni, bevonva a folyamatba a belső és külső érdekelteket egyaránt. A tapasztalatok szerint a társ-értékelésnek nem csak a technológiai innovációval kell foglalkoznia, hanem szükséges integrálni az értékelésbe a társadalmi innováció szempontjait is. Ez egyszerre feltételezi az érdekeltek elkötelezettségét, valamint a szükséges szervezeti és vezetési készségek meglétét is.

Az esettanulmányokból levont következtetésekből a szerzők kiemelik, hogy a társ-értékelés kritikus eleme az okosváros-szolgáltatások innovációs menedzsmentjének. Enélkül jó eséllyel egyre nagyobb rés lenne az internet-alapú szolgáltatások lehetőségei és az ezek hatékony működtetéséhez szükséges közigazgatási készségek között. A társ-értékelés és az ehhez kifejlesztett vezetői képességek azok, amelyek segíthetnek áthidalni ezt a rést.”

Forrás:
Open innovation and the evaluation of internet-enabled public services in smart cities; Krassimira Paskaleva, Ian Cooper; Technovation; https://doi.org/10.1016/j.technovation.2018.07.003; Volume 78, December 2018, Pages 4-14

Törvények, rendeletek

Módosul a kormányzati informatikai beszerzések szabályozása

„…1 A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosítása

(1) A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) 1. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem kell alkalmazni e rendelet előírásait a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésével összefüggésben álló beszerzési eljárásokra.

(2b) Nem kell alkalmazni e rendelet előírásait a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzések tekintetében.

2. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása

(3) Az R2 101/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetében az e-közigazgatásért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti jóváhagyásával egyenértékű az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása is, ha arra a DKÜ rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.

(4) Az R2 101/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A DKÜ rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetében az (1) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása is, ha arra a DKÜ rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.”

3. A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3) 1. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(Nem terjed ki a rendelet hatálya)
„l) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti beszerzésekre, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésével összefüggésben álló beszerzésekre,

m) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzésekre, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésével összefüggésben álló beszerzésekre.”

(3) Az R3 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A DKÜ rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetében az e-közigazgatásért felelős miniszter előterjesztéssel kapcsolatos, (3) bekezdés szerinti jóváhagyásával egyenértékű az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása is, ha arra a DKÜ rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.”

(4) Az R3 4/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A DKÜ rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetében az (1) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása is, ha arra a DKÜ rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.”

4. Az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról szóló 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása
4. § Hatályát veszti az állami szervek informatikai fejlesztéseinek koordinációjáról szóló 228/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet.

5. A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
5. § A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E rendelet nem alkalmazandó a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésével összefüggésben álló beszerzésekre.
(5) E rendelet nem alkalmazandó a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzésekre, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésével összefüggésben álló beszerzésekre.”

6. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

7. Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell alkalmazni az 5. § (2) bekezdését azokra az egyedi alkalmazásfejlesztésekre,
a) amelyek vonatkozásában – az 5. § (3) bekezdése alapján benyújtott kérelemre – a központi felügyeleti feladatokat ellátó szerv az Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezet (a továbbiakban: ÁAFK) igénybevétele alól eseti felmentést tartalmazó fejlesztést támogató tanúsítványt bocsátott ki,

b) amelyek vonatkozásában a fejlesztést támogató tanúsítványt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet alapján az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása helyettesíti vagy pótolja, vagy

c) amelyek vonatkozásában az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter kezdeményezésére a Kormány eseti felmentést adott.”

(2) Az R5 2. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) E rendelet nem alkalmazandó a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésével összefüggésben álló beszerzésekre.”…”

Forrás:
A Kormány 182/2019. (VII. 26.) Korm. rendelete a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 130. szám; 2019. július 26.; 5352-5359. oldalak (PDF)

Jóváhagyták a Hazai Elektromobilitási Stratégia, Jedlik Ányos Terv 2.0 (Jedlik Ányos Terv felülvizsgálata) című dokumentumot

„A Kormány

1. egyetért az elektromobilitás hazai elterjesztésével, és jóváhagyja a Hazai Elektromobilitási Stratégia, Jedlik Ányos Terv 2.0 (a továbbiakban: Jedlik Ányos Terv felülvizsgálata) című dokumentumot;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatáról szóló dokumentum – a Kormány honlapján történő – közzétételéről;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal

3. felhívja az érintett minisztereket, hogy működjenek közre a Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatáról szóló dokumentumban megjelölt prioritások megvalósításához szükséges intézkedések végrehajtásában;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, belügyminiszter, agrárminiszter, emberi erőforrások minisztere, külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: folyamatos, a Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatáról szóló dokumentumban meghatározott határidőkkel összhangban

4. visszavonja a Jedlik Ányos Tervhez kapcsolódó jogalkotási feladatokról szóló 1487/2015. (VII. 21.) Korm. határozatot…”

Forrás:
A Kormány 1445/2019. (VII. 26.) Korm. határozata a Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 130. szám; 2019. július 26.; 5396. oldal (PDF)