Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Megjelent a Szolgáltató Önkormányzat Díj pályázati felhívása

„A Szolgáltató Önkormányzat Díj a 2018-ban módosított, a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet kihirdetésével került megalapításra.

A Szolgáltató Önkormányzat Díj adományozható az együttműködés, átláthatóság és nyitottság, hatásosság, hatékonyságjavulás, fontosság, fenntarthatóság és megismételhetőség szempontjából jó gyakorlatot megvalósító helyi önkormányzatok számára.

A Szolgáltató Önkormányzati Díjat olyan önkormányzatok nyerhetik el, melyek kötelező, vagy önként vállalt feladataikat szolgáltató szemléletben, példamutató jó gyakorlatok által hajtják végre, ezért a díj elnyerésének feltétele olyan pályázat benyújtása, amelyben az önkormányzatok a szolgáltató jelleget bizonyító jó gyakorlataikat mutatják be. A szolgáltató önkormányzat értékorientált szolgáltatói kultúrája megjeleníti az önkormányzat és intézményrendszereinek szakmai hitelességét, ezen szervezetek és a település érdekhordozói között létrejövő partnerséget, a tevékenységüket kísérő nyilvánosságot, és nem utolsó sorban ezen intézményekben dolgozók – érdekhordozók által megítélhető – emberi, szakmai minőségét, hitelességét.

A Szolgáltató Önkormányzat Díj elnyerése anyagi elismeréssel nem jár, de kiemelt erkölcsi megbecsülést jelent az azt elnyerő önkormányzat, település számára.

Egy pályázati évben legfeljebb tíz helyi önkormányzat részesíthető a kitüntetésben, amelyet a Szolgáltató Önkormányzat Díj szakmai kuratóriuma javaslata alapján a belügyminiszter adományoz a nyertes önkormányzatoknak.

A díjnyertes pályázó jó gyakorlatai a díj elnyerését követően közzétételre kerülnek, az önkormányzat pedig tevőlegesen részt vesz azok terjesztésében, bemutatásában. Ilyen módon a Díj jelentette dicsőség és megkülönböztető figyelem mellett, tevőlegesen is hozzájárul az önkormányzati szféra fejlődéséhez, végső soron a Jó Állam stratégia végrehajtásához.”

Forrás:
Megjelent a Szolgáltató Önkormányzat Díj pályázati felhívása; Belügyminisztérium; 2019. szeptember 2.
Pályázati felhívás (PDF)

Részletek a felhívásból:

„…
A pályázó önkormányzat azon, általa megvalósított jó gyakorlatok bemutatásával pályázik, amelyekben láttatja szolgáltatói kultúrájának megjelenését, vagyis azt, hogy az adott feladatellátásban miképp jelenik meg a szolgáltatást igénybe vevők számára érzékelhető módon az önkormányzat és intézményei szakmai hitelessége, partnersége, a feladatellátását kísérő nyilvánosság, s nem utolsó sorban a szolgáltatást nyújtó munkatársak szakmai hitelessége, minősége.

Az önkormányzati feladatok díjpályázatba bevont hatásterületei adják meg a mindennapi munkavégzésükből azon jó gyakorlatok bemutatását, amelyekbe szervesen, érzékelhető módon beépültek a szolgáltatói kultúra értékei.

Hangsúlyozni szükséges, hogy a díjpályázatban megjelenő jó gyakorlatok az adott település jellemzői alapján jelenthetnek értéket és így közel sem biztos, hogy hazai/nemzetközi innovativitása miatt kerül a jó gyakorlat elismerésre.

2.3.3. A díjpályázat hatásterületei

A hatásterületek értelmezése:

Települési biztonság
Az állampolgárok biztonságát, biztonságérzetének megadását a Jó Állam központi kérdésként, egyik legfontosabb feladataként határozza meg. Megvalósulása nem értelmezhető kizárólag makroszinten, hanem szükséges azt lokális, azaz települési szinten is értelmezni. A települések e területre vonatkozó kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza.
A Szolgáltató Önkormányzat Díj pályázat gyakorlatában ez az alábbi, átfogó dimenziókban értelmezett:

  • az önkormányzat és intézményei jogszerű, szakmai igényességű feladatellátása, szervezetrendszerének eredményorientált működése;
  • fenntarthatóságnak eleget tevő településüzemeltetés;
  • környezetvédelem;
  • gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátás;
  • köznevelési feladatellátás;
  • egészségügyi alapellátás;
  • szociális feladatellátás;
  • közbiztonsági és védelmi feladatellátás.

Digitális helyi társadalom
A helyi digitális társadalom felépítése, működtetése célként fogalmazódik meg az Európa 2020 stratégiában, nem kikerülve ebben a közhatalom felelősségét. A digitális helyi társadalom felépítése, működtetése országunkban a települési önkormányzatok számára két fókuszban jelenik meg. Az első fókusz a települési önkormányzat infokommunikációs működési képessége, ezen belül a lakosságnak nyújtandó e-közigazgatási szolgáltatás, az új kommunikációs eszközök alkalmazása az önkormányzati kommunikációban. A második fókusz önkormányzati eszközökkel a településen élők minél szélesebb rétegének a bevonása az információs társadalomba.

A Szolgáltató Önkormányzat Díj pályázat gyakorlatában ez az alábbi, átfogó dimenziókban értelmezett:

  • az ASP jellegű alkalmazásszolgáltatás igénybevétele;
  • az IKIR rendszerbe való önkormányzati becsatlakozás;
  • a települési önkormányzat jellemzőihez illesztett e-ügyintézés biztosítása;
  • hiteles, interaktivitást biztosító önkormányzati honlap, közösségi oldalak/okos eszközök használata az érdekhordozókkal folytatott kommunikációban;
  • háztartások és a vállalkozások digitális eszközhasználatának elősegítése, az egyre bővülő sávszélességű internet hozzáféréshez jutás támogatása;
  • infokommunikációs technológiák komplex alkalmazásával a helyi társadalmi kapcsolati háló, településen belüli újszerű térkapcsolat kialakítása;
  • az önkormányzati intézményrendszer bevonásával a digitálisan leszakadó rétegek felzárkóztatása, elsősorban tudás-és motivációs szintjük emelésével;
  • digitális akadálymentesítés megvalósítása.

Helyi gazdaság ösztönzése

Inkluzivitás

Településidentitás

Önkormányzati együttműködés….”

A Miniszterelnökség pályázati felhívása a 2020. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra

„…A Miniszterelnökség a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról szóló 52/2019. (III. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján pályázatot hirdet a 2020. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra a közigazgatási életpálya iránt elhivatott, idegen nyelveket beszélő, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok részére.

A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj a Kormány által alapított ösztöndíj, melynek célja a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, a nemzeti közigazgatás iránt elkötelezett szakember- utánpótlás biztosítása. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (a továbbiakban: MKÖ Program) keretében a felvételt nyert ösztöndíjasok szakmai gyakorlatának időtartama tíz hónap, melyből hét hónapot Magyarországon, egy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó államigazgatási szervnél vagy a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyikében, három hónapot pedig elsősorban valamely európai uniós ország közigazgatási szervénél töltenek.

A magyar és külföldi gyakorlati helyeket a Miniszterelnökség ajánlja fel az ösztöndíjasoknak a kiválasztási folyamat eredményének és a befogadó intézmények igényeinek megfelelően. A résztvevők szakmai fejlődését a teljes időtartam alatt mentorok segítik.

Az MKÖ Program eredményes teljesítése esetén az ösztöndíjas számára lehetőség nyílik a kormánytisztviselői karrier megkezdésére.

Az MKÖ Program várható időtartama: 2020. január 1. – 2020. október 31.

Tájékoztatjuk Tisztelt Pályázóinkat, hogy a tízhónapos szakmai gyakorlat sikeres befejezését követően kormánytisztviselői kinevezésre a Kit. 58. §-ában és 84. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A feltételek fennállását a kinevezést megelőzően a megfelelő dokumentumokkal (pl. erkölcsi bizonyítvány) igazolni kell.

Az ösztöndíj összege:
A hazai programszakaszra havi 250 000 Ft adómentes jövedelem.

A pályázat benyújtásának módja:
Pályázni csak elektronikus formában, a www.osztondijjelentkezes.kormany.hu [Ez a cím rossz, de a Hivatalos Értesítőben így jelent meg. Rákattintva viszont a jó címre jutunk. Javítottuk a hibát. Szerk.] oldalon az alábbi dokumentumok feltöltésével lehet:
– magyar nyelvű önéletrajz (az ajánlott minta az oldalról letölthető), formátum: .doc, .docx, .pdf;
– a felsőfokú iskolai végzettséget igazoló diploma (BA/BSc, MA/MSc, illetve hagyományos 5 éves egyetemi vagy 3–4 éves főiskolai képzésben szerzett oklevél), formátum: .doc, .docx, .pdf;
– nyelvvizsga-bizonyítvány – a legmagasabb szintű, maximum 3 db formátum: .doc, .docx, .pdf.

Fontos! Csak a megfelelően feltöltött pályázati anyagot tudjuk elfogadni, hiánypótlásra a pályázat beküldését és véglegesítését, illetve a jelentkezési határidő lejártát követően nincs lehetőség!

Pályázati időszak: 2019. szeptember 5. – 2019. október 15.

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2019. október 15., 24 óra.

A pályázat elbírálásának módja, rendje és az értékelés szempontjai:
A beérkezett pályázatuk alapján formai szűrésen megfelelt pályázók egy komplex kiválasztási eljáráson vesznek részt. A kiválasztási eljárás első, írásbeli fordulója az MKÖ Programmal kapcsolatos tájékozottságot mérő feladatsor kitöltését foglalja magában, amelyre a pályázatok formai szűrését követően kerül sor.

Az írásbeli forduló kiértékelését követően a legjobb eredményt elérők, a jelentkezők 20%-a, de maximum 120 fő kerül behívásra a második, szóbeli fordulóra, amely strukturált interjúból, motivációs beszélgetésből, valamint idegen nyelvű elbeszélgetésből áll, mely a jelentkező által választott angol vagy német vagy francia nyelven zajlik.

A Program megvalósításának fedezete a Miniszterelnökség 2020. évi költségvetésében rendelkezésre áll. A pályázat alapján felvehető ösztöndíjasok száma: 60 fő.

A pályázat elbírálásának végső határideje: 2019. november 15.

Kapcsolat és további információ:
Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
Kapcsolattartás: az alábbi honlap „Kapcsolat” menüpontja segítségével: www.mkop.hu,
www.osztondijprogram.kormany.hu

Forrás:
A Miniszterelnökség pályázati felhívása a 2020. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra; Hivatalos Értesítő; 2019. évi 48. szám; 2019. szeptember 5.; 4694-4696. o. (PDF)
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közleménye a 2020. évi Magyar Közigazgatási Ösztöndíj összegéről; Hivatalos Értesítő; 2019. évi 48. szám; 2019. szeptember 5.; 4696. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Már az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések 96 százaléka regisztrált a Magyar Falu Programra

„ Töretlen az érdeklődés a Magyar Falu Program iránt, népszerűségét jelzi, hogy már a potenciális pályázók, vagyis az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések 96 százaléka regisztrált a programra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Gyopáros Alpár közölte: a közel 2900 jogosult település közül mintegy 2800, továbbá közel 1100 egyházközség már kifejezte érdeklődését a program iránt. 92 százalékuk már be is nyújtotta legalább egy felhívásra a pályázatát és 55 százalékuk már nyert is forrást a meghirdetett településfejlesztési és közösségi célok megvalósítására – ismertette a politikus.

Emlékeztetett, a kormányzat a múlt év decemberében döntött az idén legalább 150 milliárd forint felhasználásáról szóló program elindításáról. Ez a pénz a falusi családi otthonteremtési kedvezményre (csok), a mellékutak felújítására és helyi életminőséget javító intézkedésekre fordítható. Az önkormányzatok mellett egyházközségek is pályázhatnak a meghatározott célok mentén – fűzte hozzá.

Az elmúlt időszakban – folytatta – már öt célterületen hirdettek eredményt. Ezek az önkormányzati és egyházközségi közösségi terek, orvosi rendelők fejlesztése, orvosi eszközök beszerzése, valamint sportparkok megvalósítása.

Ugyanakkor további célterületekre helyeznek ki forrásokat: óvodafejlesztés, falu- és tanyagondnoki szolgáltatások támogatására buszbeszerzés, belterületi közterület karbantartását szolgáló eszközök beszerzése, önkormányzati utak felújítása, járdaépítés, egyházi és önkormányzati temetők fejlesztése, polgármesteri hivatalok, faluházak felújítása, óvodaudvarok rekonstrukciója és óvodai sportprogramok megvalósítása – sorolta.

Gyopáros Alpár arról is beszámolt, hogy uniós forrásokat is be kívánnak vonni a kistelepülések fejlesztésébe.

Ennek nyomán a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében két, összesen 108 milliárd forintnyi pályázati felhívás jelent meg a nyáron. A pénz a falvak és kisvárosok bölcsődéinek építésére, illetve belterületi csapadékvíz-elvezetésre használható fel – ismertette a kormánybiztos.”

Forrás:
Eredményes a Magyar Falu Program; Miniszterelnökség; 2019. szeptember 6.

A dán liberális Margrethe Vestager lehet a digitális gazdaság felelőse az új Európai Bizottságban

„Kedden mutatja be a biztosjelöltek névsorát a számukra kijelölt tárcákkal együtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke. Az alábbiakban összegyűjtöttük az új Bizottság összetételével és a tárcák elosztásával összefüggő információkat.

Hetek óta tartó találgatásoknak véget vetve Ursula von der Leyen csütörtökön twitteren jelentette be, hogy kedden a nyilvánosság elé áll véglegesnek szánt csapata névsorával és a felelősségi területek elosztásával.

Néhány nappal a bejelentés előtt a brüsszeli sajtó felbolydult méhkasként próbálja kitalálni, kit, milyen posztra szán az Európai Bizottság megválasztott elnöke és hány női tagja lesz a következő biztosi testületnek.

Von der Leyen környezetéből egyetlen teljes körű, mindenre kiterjedő lista sem szivárgott ki hétvégéig, így a végleges bejelentésig hátralevő egy-két nap is hozhat még változásokat. Ettől függetlenül a BruxInfóhoz is eljutott minimum két, nem hivatalos lista, amelyeket illik óvatosan kezelni.

A névsor lényegében csütörtökre összeállt, amikor a két még nyitott kérdés is eldőlt. Az új olasz kormány Paolo Gentilonit jelölte biztosnak, aki 2016 és 2018 között miniszterelnök volt. Bukarest pedig végül von der Leyen kérésére visszavonta két jelöltjét (Rovana Plumb és Dan Nica) és helyettük Ramona Manescu, külügyminiszter mellett tette le a voksot, aki már leendő főnöke számára is elfogadhatónak tűnik.

Bizonyosnak tűnik, hogy a következő Bizottságot egyfajta triumvirátus irányítja majd, jóllehet a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen lesz a nagyfőnök. Mellette áll majd két kiemelt alelnök, akik a következő Bizottság legfőbb politikai prioritásainak megvalósításáért lesznek felelősek.

A holland szocialista Frans Timmermans felügyeli majd a fenntarthatósági portfoliót, aminek középpontjában a klímapolitika áll majd. A dán liberális Margrethe Vestager pedig a digitális gazdaságért lesz felelős az eddig kiszivárgott információk szerint.

Von der Leyen további alelnökök kinevezését is tervezi és az is bizonyosnak tűnik, hogy ha lesznek ilyenek, a földrajzi egyensúly jegyében a közép- és kelet-európai térségnek is lesz képviselője.

A sajtó által megszellőztetett kevés hír közé tartozik az is, hogy a Bizottság következő elnöke állítólag a cseh Vera Jourovára kívánja rábízni a jogállamiság és a demokrácia problémakörét, jóllehet egyesek a belga Didier Reynderst tippelik, aki a Tanácsban külügyminiszterként igencsak aktív volt ezen a területen.

Az már korábban eldőlt, hogy a spanyol Josep Borrell, korábbi európai parlamenti elnök lesz Federica Mogherini utóda az Európai Külügyi Szolgálat élén.

A magyar Trócsányi László eredetileg a bővítési tárcát szemelte ki magának (pontosabban a kormány neki), de ehelyett a dolgok jelenlegi állása szerint be kell majd érnie a humanitárius segélyezésért felelős portfólióval (Trócsányi kapcsán még a külső, fejlesztési segélyezést is emlegetik).

A bővítési (és várhatóan szomszédságpolitikai) területre a szlovén Janez Lenarcicot, a görög Margaritisz Szkinaszt és újabban a horvát Dubravka Suicát emlegetik.

A bővítési tárca eddigi gazdája, az osztrák Johannes Hahnt a költségvetésre és a regionális politikára tippelik, de egy, a BruxInfo birtokába került listán már a belügy szerepel a neve mellett. Ugyanezen a papíron a költségvetés a belga Didier Reyndershez tartozik. Róla köztudott, hogy valamelyik gazdasági portfólióra pályázik, bár a jogállamiság sem lenne idegen tőle.

A portugál Elisa Ferreira a regionális politikai területen tűnik a favoritnak, bár a költségvetéssel is hírbe hozták már.

A máltai Helena Dalli jó eséllyel az igazságügynél köthet ki (jelenleg Jourová a fogyasztóvédelemmel együtt viszi), a görög Szkínászt a bővítés mellett a migrációval is kapcsolatba hozzák.

Nagy meglepetés volna, ha a kereskedelmi portfólió nem az ír Phil Hogannak, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés pedig nem a lengyel Janusz Wojciechowskinak jutna.

A korábbi olasz kormányfő, ezért politikai nehézsúlyúnak számító Paolo Gentilonit kezdetben a fajsúlyos versenypolitikai, újabban a belső piaci (növekedési) területre tippelik. A svéd Ylva Johanssonban sokan a következő foglalkoztatási és szociálpolitikai biztost látják, mivel ő a legutóbbi időkig ezt a posztot töltötte be a svéd kormányban. Mások azonban a luxemburgi Nicolas Schmitről tudnak ebben a pozícióban.

Schmitet a tőkepiaci portfóliónál is emlegetik, akárcsak a finn biztosjelöltet, Jutta Urpilainent, aki ugyanakkor egy másik, BruxInfóhoz eljutott listán leendő gazdasági biztosként szerepel. Megfigyelők szerint ez utóbbi rossz üzenet lenne a déliek, főleg a görögök számára, mert Urpilainen a válság idején finn pénzügyminiszterként a kemény kéz híve volt Athénnal szemben.

Ha korábban Gentiloni tűnt az esélyesnek a versenypolitikai biztosi posztra, egy új verzióban már a francia liberális Sylvie Goulard neve bukkant fel. Őt mellesleg még a belső piaci, a védelmi és az iparpolitikai tárcával is „összehozzák”.

A nehezen kiizzadott román jelölt, Ramona Manescu a mobilitási (közlekedési) tárcát kaphatja, bár egy verzióban ez az észt Kadri Simson vadászterülete lenne. Igaz őt korábban az energiaügyekkel kapcsolatban is emlegették, a legutolsó változat szerint pedig a nemzetközi fejlesztési és segélyezési biztosi poszt várna rá (Trócsányi Lászlónál is ez a második lehetséges verzió).

A fiatal litván Virginijus Sinkeviciust szinte minden forrás egybehangzóan a kutatási területre jósolja, de egy helyen a klímapolitika is felbukkan.

A ciprusi Stella Kyriakideszre bízhatja von der Leyen az egészségügyet, a bolgár Mariya Gabriel pedig a digitális területről az oktatásra válthat, de az is lehetséges, hogy a kiberbiztonság is nála köthet ki.

Ha mint hírlik, a szlovák Maros Sefcovic, általában a biztonságért (belbiztonság, terrorizmus elleni küzdelem stb.) lesz felelős, akkor ez magába foglalhatja a kiberbiztonságot is,

A 27-ik az ismétlő lett Valdis Dombrovskis, aki az energetikai (és ha nem lesz kettébontva a klíma) területen köthet ki alelnökként.

Úgy tűnik, hogy a 27-ből 13 biztosjelölt nő, így UVDL már elérte, amit akart, miután a románok hölgyet küldenek Brüsszelbe.

A keddi bejelentést követően a biztosjelöltek megkezdhetik a felkészülést az új feladatra és a parlamenti meghallgatásukra, amik a tervek szerint szeptember 30. és október 8. között lesznek lebonyolítva. Az EP-nek addig még el kell döntenie, melyik szakbizottság, melyik jelöltet hallgatja meg. Úgy tudni, hogy egy hetet hagynak az esetleges új jelölt(ek) meghallgatására is, ha az EP valamelyikükkel nagyon elégedetlen lenne. Az EP október 23-án szavazhat az új Bizottság egészéről, megnyitva az utat a november 1-i hatalomátvétel előtt Brüsszelben. ”

Forrás:
Kinek, milyen tárca juthat a következő Bizottságban?; Bruxinfo; 2019. szeptember 6.

A belügyminiszter tájékoztatta a területi gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programról az első ütemben részt vevő 50 település vezetőit

„ Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 2019. szeptember 2-án a Belügyminisztériumban tájékoztatta a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programról az annak első ütemében részt vevő 50 település vezetőit.

A belügyminiszter közös gondolkodásra hívta az érintett településeket. Egyebek mellett megfogalmazta a program célkitűzéseit: olyan gazdaságélénkítő programcsomag indítása, mely hatékonyan járul hozzá a kedvezményezett térségek gazdasági, munkaerőpiaci hátrányainak csökkentéséhez, a helyi foglalkoztatás bővítéséhez, a vidék lakosságmegtartó képességének növeléséhez.

Pintér Sándor hangsúlyozta, a kedvezményezett települések gazdasági fejlesztése nemzeti közpolitikai, társadalmi, gazdasági érdek, versenyképességük növelése hozzájárulhat a magyar gazdaság további erősödéséhez, az ott élő lakosok életszínvonalának növekedéséhez, az ország termelékenységének emelkedéséhez. Kiemelt cselekvési pontként jelölte meg a teljes települési foglalkoztatottság elérését, a START szociális szövetkezetek létrehozását, valamint a piac igényeit figyelembe vevő, azt kiszolgáló képzések indítását.

A tárcavezető rámutatott: a kitűzött célok akkor érhetőek el, ha a települések vezetői, polgárai maguk is aktív, kezdeményező, elkötelezett szereplői lesznek a programnak, hiszen ők azok, akik ismerik a helyi sajátosságokat, adottságokat és lehetőségeket: Pintér Sándor leszögezte: „A Belügyminisztérium nem tud, és nem is akar Önök helyett gondolkodni, az elengedhetetlen állami szerepvállalás nem azonos a helyi kreativitással, innovációval. A siker kulcsa az Önök kezében van.”

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára a közfoglalkoztatás jó gyakorlatai közül emelt ki példákat, számos sikeresen működő állattartó programra, tej- és húsfeldolgozó üzemre, gyümölcs- és zöldségfeldolgozóra hívta fel a figyelmet. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatás alapjain létrejött szociális szövetkezetek elősegíthetik a hátrányos helyzetű településeken élők közösségi integrációját. Az erős helyi közösségek pedig hozzájárulhatnak a vidéki népesség elvándorlásának mérsékléséhez, a demográfiai mutatók kedvező alakulásához.”

Forrás:
A Belügyminisztérium közleménye; Belügyminisztérium; 2019. szeptember 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Új termékekkel bővül a nyár elején indított fővárosi közlekedési mobiljegy pilot projekt

„Az eddigi kedvező tapasztalatok után új termékekkel bővül a nyár elején indított fővárosi közlekedési mobiljegy pilot projekt. Mától többféle fővárosi díjtermék is megvásárolható mobiltelefonon.

A fővárosi közlekedési mobiljegy a budapesti közösségi közlekedésben használható díjtermékek mobilapplikáción keresztül megvásárolható formája. A mobiljegy bárhol, bármikor megváltható, akár néhány perccel a járat indulása előtt is a megállóban. Mobiljegyet első lépésként a 100E reptéri járatra lehetett váltani 2019. júniusától.

A pilot időszak az előzetes terveknek megfelelően folytatódik, mától több új termék is megjelenik a rendszerben:
* Budapest 24 órás jegy,
* Budapest 72 órás jegy,
* valamint a Budapest-hetijegy.

Az új díjtermékek eléréséhez a mobiljegy applikáció frissítése szükséges.

A bevezetés időszakában a BKK különös figyelmet fordít arra, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatásainak igénybevétele, illetve a jegyellenőrzési tevékenység során munkatársai támogassák az új mobilapplikációs szolgáltatás megismerését és igénybevételét az utasok számára. A mobiljegy kiterjesztésének tapasztalatai alapján várhatóan a közeljövőben további bérletek is megvásárolhatóvá válnak mobilapplikáció igénybevételével.

A fővárosi közlekedési mobiljegyről szóló megállapodást 2019. április 10-én írta alá Dr. Pintér Sándor belügyminiszter és Tarlós István főpolgármester. A mobiljegy bevezetését a Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer részeként, annak első fázisaként, a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködve a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. valósítja meg.”

Forrás:
Bővül a mobiljegy pilot projekt; Budapest portál; 2019. szeptember 2.

Csúcson a webes útdíjfizetés

„ Nyár végéig 750 ezer alkalommal fizettek a NÚSZ webes értékesítési felületein, az ematrica.nemzetiutdij.hu-n és a hu-go.hu-n keresztül. Az előbbi oldalon az autópályamatrica vásárolható meg, az utóbbin a 3,5 tonna feletti járművek úthasználati díját lehet rendezni.

2019. augusztus végéig e-matricát 250 ezer alkalommal váltottak, e-útdíjat 500 ezer esetben fizettek a NÚSZ internetes oldalain keresztül 50 milliárd forint összegben. Az első nyolc hónap tapasztalatai alapján a NÚSZ felületein a matricavásárlások száma több mint harmadával (37%), a nehezebb járművek által fizetett e-útdíjas ügyleteké több mint negyedével (26%) nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A folyamatos bővüléshez az online fizetési modult a SimplePay biztosítja, amely több minőségnövelő szolgáltatást kínál: gyors fizetési folyamatot, 24 órás ügyfélszolgálati támogatást, mobiltelefonra optimalizált és 14 nyelven elérhető felületet.

A NÚSZ azt javasolja ügyfeleinek, hogy az útdíjak online megfizetésekor hozzanak létre Simple fiókot és mentsék el kártyaadataikat, hogy az online fizetés gyorsabb, egyszerűbb és biztonságosabb legyen.”

Forrás:
Csúcson a webes útdíjfizetés; Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.; 2019. szeptember 6.

Informatika, távközlés, technika

7. Digitális Székelyföld Konferencia – Természetesen a mesterséges intelligenciáról Marosvásárhelyen!

„Idén hetedik alkalommal rendezik meg a Digitális Székelyföld Konferenciát az IT Plus Klaszter szervezésében, ezúttal Marosvásárhelyen, a Sapientia Tudományegyetemen, szeptember 26. és 29. között – közölték a szervezők.

A konferencia víziója, hogy Székelyföld 2025-re egy olyan régióvá válik, ahol a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások teszik ki a gazdasági termelés legnagyobb hányadát, ez pedig egyúttal a társadalom jólétének növekedéséhez vezet erdélyi és európai viszonylatban egyaránt. Ebben a vízióban a digitalizálás és az informatikai ágazat, valamint az ez által biztosított eszközök és megoldások alapvető tényezőt képeznek.

A szervezők minden évben egy kiemelt tematika köré építik a programsort. Ennek szellemében idén a mesterséges intelligenciát választották. Ezt a témakört fogják körbejárni a délelőtti előadások és a délutáni panelbeszélgetések és előadások többsége. Néhány kiemelt programpont: Ipar 4.0, Fintech, Big Data, Projektmanagement, RDI, Agrárinformatika, Okos városok, MI ÉLŐ demonstráció. Ezen kívül szó lesz digitális marketingről, felnőttképzésről, a “Székelyföld” brandről, GDPR-ról, innovációs fejlesztésekről, stb. Szeretnénk, hogyha a Digitális Székelyföldet építeni kívánó cégek és magánszemélyek egyaránt hozzájuthatnak olyan információhoz, technológiákhoz, módszerekhez, amelyek a továbbiakban segíteni tudják munkájukban. Ezért tervezzük minden évben oly módon a konferenciát, hogy fórumként és találkozási pontként egyaránt szolgáljon.

A szervezők közlése szerint a digitális konferencia nem csak az IT szakmához szól, hanem mindenkihez, aki digitális eszközökkel és módszerekkel próbál érvényesülni a különböző piacokon, vagy legalább egyszer küldött már emailt telefonról. Az idei meghívottak között van Barabási Albert László, Szertics Gergely, Dr. Gál András Levente, Kolumbán Gábor, Kelemen Attila Ármin.”

Forrás:
Marosvásárhelyen tartják az idei Digitális Székelyföld Konferenciát; Maszol.ro; 2019. szeptember 5.
A konferencia webhelye

Elindult a Virtuális Erőmű Program

„Dr. Áder János köztársasági elnök fővédnökségével megalakult a Virtuális Erőmű Program (VEP), amelyhez Magyarországon elsőként csatlakozott Komárom-Esztergom megye.

A KEVEP alapító okiratát szeptember 5-én írták alá a megyei önkormányzat dísztermében.

A legjobb Európai Uniós energiahatékonysági projektek közé sorolták a Virtuális Erőmű Programot, amelynek lényege, hogy a résztvevő partnerek energia- és CO2-megtakarításait pályázatokon keresztül összegyűjtse, bemutassa, valamint megossza és népszerűsítse a helyes példákat, újdonságokat, lehetőségeket. Ennek megfelelően a program célja a zöldenergetikai, energiahatékonysági, klímavédelmi szempontok és vállalások érvényre juttatása. A valódi erőművekhez hasonlóan blokkokból épül fel a KEVEP is, több célcsoportnak megfelelően: nemzetközi, önkormányzati, lakossági, vállalati teljesítményeket mérő és adó blokkokkal.

A KEVEP megalapítása összhangban van a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat klímatudatos stratégiájával. A csatlakozó szervezetek a fenntartható energia és klíma akcióterv (SECAP) segítségével tudatos küzdelmet vállalnak a klímaváltozás elleni harcban.

A szándéknyilatkozat aláírói közt kórházaink, oktatási intézményeink, nagyobb megyebeli cégek – Grundfos, Bridgestone, Spar és a Tatabányai Erőmű is – szerepelnek. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal képviseletében Dr. Fodor János írta alá az alapító okiratot. A főigazgató reményét fejezte ki, hogy a KEVEP hozzájárul mind a családok, mind a vállalkozások tekintetében az értékkövetéshez, a felelősen meghozott döntésekhez, és bátorítani fogja őket a környezettudatos életmódban és működésben.”

Forrás:
Elindult a Virtuális Erőmű Program; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal; 2019. szeptember 6.
Lásd még: Virtuális Erőmű Program (VEP)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Erdélyi Digitális Tudománytár: több százezer oldalnyi sajtótermék és könyv érhető el

„Erdélyi magyar sajtótermékeket, folyóiratokat és könyveket digitalizált az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány. Az Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka betaverziója már elérhető.

Az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában program keretében megvalósuló digitalizálási program első évében összesen 550 166 oldalnyi sajtótermék és könyv digitális, .pdf formátumú másolatát sikerült elkészíteni. „Akadnak közöttük olyan kiadványok is, melyek digitalizálásával örökérvényű állománymentő szolgálatot is el tudunk látni” – mondta el Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke.

Hozzáférhető többek között 1926. évi első megjelenésétől a Korunk folyóirat, amely nem pusztán az erdélyi irodalom, tudomány és ismeretterjesztés kulturális műhelye immár közel 100 esztendeje, de az összmagyarság egyik legjelentősebb folyóirata is egyben. A kínálat részét képezi a Magyar Kisebbség politikatörténeti folyóirat is, vagy a TETT, amely az erdélyi elméleti és alkalmazott tudományok jelentős fóruma volt a ’70-es és ’80-as években. Digitálisan elérhető az Ellenzék, amely már 1880-tól Kolozsvár egyik vezető napilapjának számított, mellette a Keleti Újság és a Brassói Lapok, a két világháború között a régió magyar lakosságának legfontosabb hírforrásai, továbbá több jelentős irodalmi szemle (Igaz Szó, Napkelet, Pásztortűz, Utunk), közéleti és ismeretterjesztő folyóiratok a kommunista időszakból (A Hét, Művelődés), napilapok a 20. és 21. század fordulójáról (Háromszék, Székely Hírmondó) stb.

A program keretében a sajtótermékek mellett olyan ritka könyvek és forráskiadványok is digitalizálásra kerülnek, melyek egy adott erdélyi város, régió vagy intézmény történetét dolgozzák fel, vagy épp közismert személyek életrajzát mutatják be az 1989. évi fordulatot megelőzően. A kutatók, a történelem iránt érdeklődők ingyenesen böngészhetik a keresőmotorral ellátott digiteka.ro honlapot, amely folyamatosan bővül. – a Maszol.ro portálról”

Forrás:
Erdélyi Digitális Tudománytár: több százezer oldalnyi sajtótermék és könyv érhető el; Maszol.ro; 2019. szeptember 5.
Lásd még:
Böngészhető az Erdélyi Audiovizuális Archívum online fotógyűjteménye; Zsizsmann Erika; 2018. december 4.

900 ezer magyar munkahelyet érint a mesterséges intelligencia a következő 15 év alatt

„A férfiak által dominált munkaköröket jobban befolyásolják a változások

A mesterséges intelligencia (MI) felforgató hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások. A PwC Magyarország tanulmánya szerint a hazai feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni a MI térnyerése.

A PwC Magyarország legfrissebb tanulmánya szerint napjaink legmeghatározóbb diszruptív technológiai megoldásai – az automatizáció, gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – jelentős hatással lesznek a magyarországi munkavállalókra a következő években. Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon.

„Becsléseink szerint a következő 15 évben több mint 900 ezer munkahelyre lesz hatással a MI. Az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon” – tette hozzá Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.

A PwC Magyarország szerint ez azonban csak a 2030-as évektől, a MI harmadik megjelenési hullámában, a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával várható. Ezek alapján a magyar feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben érinteni a mesterséges intelligencia térnyerése. Ezekben a gazdasági ágazatokban foglalkoztatják a magyar munkavállalók több mint egyharmadát, valamint az összes, MI által érintett munkahelynek a kétharmada tartozik ezekbe az ágazatokba.

„Ami a nemek arányát illeti, a korai szakaszokban (2020-2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesz nagyobb hatással a MI térnyerése, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Mindez azt is jelenti, hogy a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolják majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás hatásai” – mondta el a tanulmány kapcsán Riba Gábor, a PwC Magyarország mesterséges intelligencia szakértője.

Az MI az első hullámban, azaz a 2020-as évek elejétől elsősorban egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti (pl. pénzügyi és infokommunikációs szektorok). A 2020-as évek közepétől (második hullám) fokozódik a MI befolyása azáltal, hogy üzleti támogatási funkciókat, illetve egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni (pl. általános adatbekérő- és egyeztető/HR/számviteli funkciók). Emellett jól kontrollálható környezetben, például raktárakban tárgyak önálló mozgatása is várható az MI-től. A 2030-as évektől (harmadik hullám) várható a MI megjelenése a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is (pl. összeszerelés, szállítmányozás).

Az elemzés célja a munkaerőpiaci hatásokat statisztikai adatokkal szemléltetni, és ezáltal felhívni a döntéshozók figyelmét a változásra. A kutatás módszertani alapjául a PwC UK Will robots really steal our jobs? című kiadványa szolgált.

Kutatási módszertan:
A kutatás során nyilvánosan elérhető statisztikai adatokat elemeztünk, illetve interjúkat folytattunk az érintetti körben, elsősorban a Mesterséges Intelligencia Koalíción (MIK) keresztül. A brit PwC módszertanát követve, a MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásait alapvetően három, időbeli elkülönülést jelző hullámként azonosítottuk. Ezek a hullámok abban különböznek egymástól, hogy mikor, mely gazdasági szektorokban, illetve milyen mértékben befolyásolják/változtatják meg a munkavégzés formáit Magyarországon. A MI hatásait ennek alapján három dimenzióban vizsgáltuk – először gazdasági szektorokra bontva, foglalkozási formák, illetve munkavállalói típusok szerint.

A tanulmányról
How will AI impact the Hungarian labour market? című angol nyelvű tanulmányunkat weboldalunkon találhatja meg.

A tanulmány elkészítésében partnereink voltak
Az elemzés elkészítésében a Budapesti Corvinus Egyetemen működő CEMS programban részt vevő, nemzetközi diákokból álló csapat is részt vett. A tanulmány egy évek óta tartó előremutató munkakapcsolat újabb eredménye.”

Forrás:
900 ezer magyar munkahelyet érint a mesterséges intelligencia a következő 15 év alatt; PwC Magyarország; 2019. szeptember 5.

Szervezetfejlesztési trendek – 2019 (konferencia)

Időpont: 2019. szeptember 18. (szerda) 9.30–16.00
Helyszín: Budapest, BKIK Székház, Krisztina körút 99. 7. emelet

Program

Regisztráció: 9.00–9.30 (a regisztráció a konferencia végéig nyitva)

9.30–9.50 A bimodális vállalat. A régi út már járhatatlan. Teljes szervezeti transzformáció.
Előadó: Vityi Péter ügyvezető, Kürt Akadémia

9.50–10.10 A negyedik elem. A szervezeti kultúra transzformációjának kohéziós erői.
Előadó: Tóth Tamás ügyvezető, Interim Management Resourcing Kft.

10.10–10.30 Sikertelenből sikeres céggé válás receptje 2019-ben! Változásmenedzselés.
Előadó: Polló László szervezetfejlesztő, Effectsys Kft.

10.30–10.50 A változás pszichológiája. A lelked is mondjon igent az átalakulásra! Humántraszformáció.
Előadó: Nardai Brigitta szervezetfejlesztő, tréner coach, System Bridges Kft.

10.50–11.10 Munkaerőhiányos szervezet is növekedhet. Hogyan?
Előadó: Jagodics Tamás ügyvezető, Cégmenedzser Szoftver Kft.

11.10–11.30 A transzformátor típusú vezető a sikeres átalakulás kulcsa.
Előadó: Pálos Ildikó szervezetfejlesztő, ügyvezető, Generations Partners Kft.

11.30–11.50 Konzultáció az előadókkal, kávészünet

11.50–12.10 Együttműködés a tanácsadóval a gyors változások és a digitalizáció korában.
Előadó: Mezei Szabolcs elnök, VMTSZ

12.10–12.30 Irányítsd a minőség felé a céget! Új piacok nyílnak!
Előadó: Szabó Mirtill ügyvezető, CertUnion Kft.

12.30–12.50 Mitől lesz toxikus a dolgozók attitűdje és mit tehetünk ez ellen?
Előadó: Borbély László executive coach, szervezetfejlesztő, SPA Tudásbázis Kft.

12.50–13.10 Ne ijedjünk meg a többlet adminisztrációtól, adatkezeléstől, GDPR-től!
Előadó: Sándor Zsolt András partner, Gill & Murry Kft.

13.10–13.50 Konzultáció az előadókkal, ebédszünet

13.50–14.10 Egy milliárdos cégcsoport sikeres szintlépésének tanulságai.
Előadó: Patonai Ágnes ügyvezető igazgató, p2m Consulting Kft.

14.10–14.30 A szervezetre szabott tudásmenedzsment. Digitális transzformáció, de hogyan?
Előadó: Szatmáriné dr. Balogh Mária szervezeti tanácsadó, coach és tréner Convictus-Consult Kft.

14.30–14.50 A digitális alapú vállalat fő ellensége a kényelem, megszokás.
Előadó: Vavrek Balázs kreatív igazgató, Kreatív Kontroll Kft.

14.50–15.10 A turnaround (helyzetfordítási) menedzsment a gyakorlatban, 2019
Előadó: Noszkay Erzsébet elnök és Láncz Gábor alelnök, Változás- és Válságmenedzserek Országos Szövetsége

15.10–15.30 Szervezzük folyamatba a vállalat transzformereit (munkatársak, vezetők, digitális technológia, kultúra)!
Előadó: Németh Gergely szervezetpszichológus, Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága

15.30–15.40 Hatékony kultúra kialakítása digitális eszközökkel.
Előadó: Orosz Gábor Onbox Fejlesztési vezető

15.40–16.00 Konzultáció az előadókkal

earlybird kedvezménnyel: 12.000 Ft. + áfa

A konferencián résztvevőknek a következő szolgáltatásokat adjuk:
* részvétel a szakmai programon (plenáris előadások, szakmai beszélgetések)
* az elhangzott előadások prezentációi (melyek közzétételét az előadó engedélyezi)
* frissítők, kávészünet, ebéd”

Forrás:
Szervezetfejlesztési trendek – 2019 ; BKIK és Piac & Profit; 2019. szeptember

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 9.


Ellenséges manipulációk a közösségi médiában: az amerikai RAND új jelentés

Az amerikai kutatói szféra talán legnevesebb intézménye, a RAND agytröszt a napokban tette közzé átfogó tanulmányát a közösségi média struktúrákban kitapintható ellenséges manipulációk témájában. A terület, persze, nem új, sőt: évek óta a társadalomtudományi-szakértői közgondolkodás egyik sztárja ez a kérdés. A mostani, az eddigieknél vállaltan átfogóbb jellegű kutatásnak azonban indítéka volt a médiamanipulációk problematikájának tartós megoldatlansága (megoldhatatlansága?).

Nehéz nem észrevenni: az utóbbi években szakadatlanul erősödik a globális geopolitikai-hatalmi konfrontációkon belül az információs hadviselési komponens szerepe. A RAND kutatói az „ellenséges közösségi média manipuláció” (hostile social manipulation) gyűjtőfogalommal illetik a célzott közösségi média kampányokat, a kifinomult hamisításokat, az egyének elleni kiberzsarolást és kibererőszakoskodást, a pletykák online terjesztését. Mindezek az emergens digitális eszközök egyre érzékelhetőbb fenyegetést jelentenek az USA és szövetségesei számára. A most közreadott elemzés készítői arra vállalkoztak, hogy pontosan meghatározzák ezt a fenyegetést, az eddiginél jobban megértsék az általuk képviselt fenyegetéseket. A kutatásban ezeknek az online eszközöknek két alkalmazójára szűkítették a vizsgálódást: Oroszországra és Kínára.

A tanulmány szerzői szisztematikusan áttekintették az orosz és kínai közösségi média manipulációs akciókra vonatkozó fellelhető bizonyítékokat. Megvizsgálták és elemezték az ilyen manipulációs tevékenységek mögött meghúzódó doktrínákat és stratégiai elveket. Külön figyelmet szenteltek a manipulációs akciók eredményességére vonatkozó bizonyító anyagok vizsgálatának. (Érdemes megjegyezni: a nemzetközi think tank világ szokásos gyakorlatával ellentétben a RAND kutatói nem sajnálták a fáradtságot, hogy az angol nyelvű dokumentáció mellett áttanulmányozzák a fellelhető orosz és kínai nyelvű forrásokat is.)

Összességében a szerzők úgy találták: az USA stratégiai ellenfelei egyre eltökéltebbek a közösségi média manipuláció eszközeinek alkalmazásában. Ennek fényében azt javasolják: az USA kormánya haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket: a probléma vizsgálatának formalizált keretrendszerének kialakítására, a fenyegetés mélységi és rendszerszerű vizsgálatának finanszírozására.

A RAND tanulmánya az alábbi fő megállapításokat tartalmazza:

  • az USA-nak egy átfogó, naprakész intézményes keretet kellene felállítania a versenyelőnyt szerezni kívánó külföldi riválisok információs manipulációjának tanulmányozására;
  • a főbb autokráciák a világban megkezdték az információs eszköztár alkalmazását a stratégiai vetélkedésben;
  • az információs manipulációk hatékonysága egyenes arányban áll a megcélzott társadalmak sérülékenységével;
  • életbevágóan fontos különbséget tenni az információs manipulációs kampányok outputja (közvetlen eredménye) és outcome-ja (átfogó hatása) között;
  • a vezető demokratikus államoknak csupán korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy hatékony ellenszert dolgozzanak ki a manipulációval szemben, még mielőtt az valóban veszélyessé válik

Hostile Social Manipulation. Present Realities and Emerging Trends; Michael J. Mazarr, Abigail Casey, Alyssa Demus, Scott W. Harold, Luke J. Matthews, Nathan Beauchamp-Mustafaga, James Sladden; RAND Corporation; ISBN: 978-1-9774-0260-8; 2019. szeptember 9.
a jelentés letölthető PDF-ben

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Diplomáciai botrányt kavart a német közszolgálati tévé „dokujátékfilmje”.
A Berlinben akkreditált magyar nagykövet, Györkös Péter nyílt levélben tiltakozott a német ZDF közszolgálati televízió által készített és most bemutatott ún. „dokudráma” miatt. A 2015-ös migrációs válság eseményeit, hátterét, drámai pillanatait felelevenítő tévéjáték ugyanis a – magyar diplomata megfogalmazása szerint – a valóságtól idegen, és egyes helyeken már a becsületsértés határát súroló propaganda. Ami szándékosan igyekszik lejáratni Magyarországot, és személyesen Orbán Viktort is. „A döntés órái: Angela Merkel és a menekültek” című film úgy nevezett dokujátékfilm, németül „dokudráma”. Noha játékfilmes eszközöket használ (a jelenetek keretét színészek játsszák el), eredeti filmrészleteket is beépítenek a cselekménybe, ezzel is sugallva azt, hogy a mű a „dokumentált valóságot” közvetíti. Amiről itt a jelek szerint koránt sem mindig beszélhetünk. Az incidens súlyosságát érzékelteti, és ugyanakkor önmagában is sokat mondó mozzanat ugyanis, hogy a német kancellár asszony is megszólalt az ügyben. Merkel úgy fogalmazott: a film számos részlete, hamis, valótlan. Ennek a megszólalásnak akkor is súlya van itt, ha a kancellár csupán lényegtelenebb részletek sorát említette. Azonban a közszolgálati ZDF csatornát, mindeddig, nem hatották meg a kritikák.
Dokudrama über Merkel: Ungarns Botschafter richtet Beschwerdebrief ans ZDF; FOCUS Online; 2019. szeptember 8.

Ismét megszólalhat a Szabad Európa Rádió – magyarul
Az USA Globális Média Ügynöksége újraindítaná a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását. A hidegháború idején elindított, és a szembenálló nagyhatalmak propaganda fegyvertárába tartozó rádióállomás a Szovjetunió szövetségi rendszerébe, vagy érdekszférájába tartozó országok felé sugározta adását. A rendszerváltásokkal, a Varsói Szerződés, a KGST felbomlásával, okafogyottá vált az eredetileg a CIA, majd később az USA Külügyminisztériuma által felügyelt, sok nyelven műsort készítő és sugárzó, tehát meglehetősen költséges „közdiplomáciai” eszköz fenntartása. 1993-ban a nyugati szövetségi rendszerbe kerülő országokban, így Magyarországon is megszüntették a további adásokat. A magyar adás újraindításának mostani terve leginkább az amerikai politikai elitek és államigazgatási frakciók közötti belháború lecsapódásának tekinthető. Az elnök, Donald Trump ugyanis kifejezetten értékes és minden téren kiemelten „teljesítő” szövetségesként definiálta Magyarországot a két vezető államférfi májusi találkozóján. Az elnököt támadó demokraták viszont a „szabadság megfogyatkozását” emlegetik Magyarországgal kapcsolatban – ám vélhetően inkább Trumpon szeretnének „szorítani” ezzel. A belharc élességére utalhat, hogy – számolva a terv kongresszusi jóváhagyásával, és az adás újraindításával – az elnök szoros szövetségesének számító David Cornstein erőteljes lobbimunkába kezdett a háttérben. A budapesti amerikai nagykövet azt szeretné elérni, hogy a SZER, ha újra elindul, ne csupán a negatívumokra koncentráljon, aláásva ezzel az ő, kapcsolatok erősítéséért végzett munkáját.
Radio Free Europe Is Poised to Return to a Less Free Hungary; Benjamin Novak; The New York Times; 2019. szeptember 6.

Irak felfüggesztette az Amerika által pénzelt Al Hurra „közdiplomáciai” rádióadót
A nem is olyan régen még az USA egyik legodaadóbb szövetségesének számító „új” Irak hatóságai ugyancsak barátságtalan lépésre szánták el magukat. Az ország népei számára közszolgálati adásokat sugárzó (elterjedt megfogalmazás szerint „közdiplomáciai”, közkeletűbb nevén propaganda) rádióállomás működését az iraki Kommunikációs és Média Bizottság három hónapos időtartamra függesztette fel. A hatóság az adások elfogultságával, szakmaiatlanságával, rossz hír költésével indokolta döntését. Az USA Globális Média Ügynöksége (egyebek mellett ők felügyelik a Szabad Európa Rádiót is) által üzemeltetett arab nyelvű adás ellen az után kezdődött vizsgálat, hogy riportban számolt be az ország egyházi intézményeinél folyó állítólagos korrupt gyakorlatról.
Iraq suspends US-funded broadcaster Al Hurra over graft investigation; Reuters; 2019. szeptember 2.

Befolyásolhatják-e a fotóriporterek a nagypolitikát?
A vizualitás korát éljük, és a digitális diplomácia eszköztárában is egyre inkább a képekkel operáló Instagram válik a közösségi média sztárjává. A képek ereje, mozgósító képessége régtől ismert, általánosan elfogadott tétel a politikában is. A 21. századi, elektronizálódó nemzetközi kapcsolatok rangos szakmai műhelyének számító e-International Relations folyóirat legutóbbi számában nagy lélegzetű elméleti cikkben járja körül (ismét) a témát. Izgalmas megközelítésben vizsgálja a fotóriporter szerepét: arra keresi a választ, hogy miként befolyásolja – más és más módon és kimenettel – a világpolitikai történések menetét a „hivatalnok fényképész”, vagy a „közéleti aktivista fotós”, vagy a technokrata, a „szakember fotográfus”? Eközben csokorba szedi, bemutatja, értékeli a közelmúlt, illetve napjaink legkiemelkedőbb külpolitikai fotósainak munkásságát.
Can Photographers Influence Politics?; Dermot Hodson; e-International Relations; 2019. szeptember 1.

Google, Twitter, Facebook – meg az FBI, a Belbiztonsági Minisztérium és a hírszerzés
Különös, baljós, de nem túlságosan meglepő tanácskozásról számolt be a héten az amerikai sajtó. A Facebook cég Menlo Park-i irodájában a Google, a Twitter és a Facebook képviselői ültek össze. Az asztal másik oldalán pedig a kémelhárításért és kiemelt bűnügyek szövetségi felderítésért felelős FBI, valamint a széles hatáskörű Belbiztonsági Minisztérium emberei, valamint a 16 különböző felderítő szervezetet összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság szakemberei foglaltak helyet. Az összejövetel nyilvánosan közzétett célja az volt, hogy az internetes óriáscégek képviselői és az amerikai bel- és külbiztonsági intézményrendszer megbízottai a 2020. évi választási kampányról egyeztessenek. Fókuszban a „fake news” és a „külföldi befolyásolási kísérletek” elleni küzdelem állt most is. A Belbiztonsági Minisztérium tavaly életre hívott új igazgatósága, a Kiber- és Infrastruktúra Biztonsági Ügynökség (DHS Cybersecurity and Infrastructure Security Agency) vezette a közös gondolkodást azzal a céllal, hogy elsőként prioritizálják a választási biztonság, illetve a kiberbiztonság kérdéseit az egyes szövetségi igazgatási szervezeteinél, különös tekintettel az „állandósult” külső fenyegetésekre. Az eseménnyel kapcsolatban azonban érdemes meggondolni: az amerikai internet- és közösségi média ipar egyre nyíltabb és erősebb összefonódása az amerikai nemzetbiztonsági struktúrákkal jelentősen módosíthatja a globális kiberbiztonsági, kiberigazgatási (és kiberdiplomáciai) együttműködéseket.
Google, Twitter, Facebook Met Government Officials To Devise Election Measures ; Aaron Kesel; Activist Post; 2019. szeptember 7.

A digitális diplomácia kihívásai és lehetőségei. Regionális konferencia Indonéziában
A héten két napos regionális konferenciát rendeznek az indonéziai Dzsakartában. A téma az IKT-eszközök és eljárások alkalmazása a külügyi munkában. A szervező Indonéz Külügyminisztérium úgy ítélte meg: miközben a diplomácia világszerte rohamtempóban digitalizálódik, az elméleti tanulmányok, a kutatóhelyek, a nemzetközi sajtóközvélemény az indokoltnál kevesebb figyelmet szentel ezen a téren az ázsiai csendes-óceáni térségnek. Miközben ez a térség a világ egyik legdinamikusabban fejlődő digitális terepe, a legnagyobb mobileszköz- és közösségi média koncentrációval, addig kevés szó esik a digitális diplomácia alkalmazásának helyi sajátosságairól. A mostani konferencia során áttekintik a digitális technológiák külügyi adoptálásának eddigi tapasztalatait; elemzik és értékelik az alkalmazott technológiák hatékonyabb használatának lehetőségeit; megvizsgálják a köz- és a vállalati szektor együttműködéseinek erősítését ezen a területen.
Regional Conference on Digital Diplomacy (RCDD) 2019; Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Indonesia, 2019. augusztus 12.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: korszerű szervezet, korszerű eszközök – 2019. szeptember 9.

Why agile projects fail: 3 ways to break the cycle
Az agilis megközelítés, módszer mindenhol megtalálható. A CollabNet VersionOne State of Agile jelentése szerint a szoftvereket fejlesztő vállalatok több mint 97 százaléka rendelkezik valamilyen agilis keretrendszerrel a szoftver-előállítási ciklusban. A legtöbb agilis megvalósítás azonban nem sikerül. A szervezetek nyolcvanhárom százaléka rendelkezik kevésbé magas szintű agilis kompetenciával, ami azt jelzi, hogy még sok fejlődési lehetőség van, ha a vállalkozások szeretnék megvalósítani az agilis megközelítés ígéretét.
Számos vállalkozás korábban próbálta alkalmazni az agilis megközelítést, és ennek során a folyamat valamelyik pontjánál kudarcot vallottak.
Az egyes szervezetek agilis módszertan kidolgozására törekedtek anélkül, hogy a munkacsapatokkal világosan megértették volna a miértet.
A sikertelen agilis megvalósítás után az érdekelt felek úgy „távoztak”, hogy felesleges erőfeszítésnek tekintették a kezdeményezést, és idegesen reagáltak, ha meghallották az „agilis” szót.
Why agile projects fail: 3 ways to break the cycle; Guillermo De Anda Quevedo; The Enterprisers Project; 2019. szeptember 3.
Lásd még:
13th Annual State Of Agile Report
A Collabnet cég, a CollabNet VersionOne agilis szoftverfejlesztési webes szolgáltatás fejlesztője és üzemeltetője megjelentette a szokásos éves felmérését (csak részben a felhasználó cégekre alapozva).
Letöltés és korábbi évek jelentései

How to address data and architecture standards in agile development
Az agilis fejlesztés során nehézséget okoz az adat és architekturális minták ás standardok kialakítása és követése. Vélekedések szerint időhiány miatt nehéz az adat és technikai standardok követése, mert az agilis munkacsapatok 2-4 hetes futamokban dolgoznak, és általában a termékgazdák túlterhelik a teendőlistát megvalósítandó funkciókkal. A standardok kifejlesztés viszont időt igényel, és a standardok szerinti működés azt kívánná, hogy a munkacsoportoknak elégséges ideje legyen a technikai megvalósítás tervezésére
How to address data and architecture standards in agile development; Isaac Sacolick; InfoWorld; 2019. augusztus 29.

New Organisational Models That Break Silos in Organisations to Enable Software Delivery Flow
Számos akadály nehezíti a folyamatos szervezeti fejlődést és a szoftverkészítés hatékonyságának biztosítását. Ezek egyike a szervezeti elkülönültség (organisational silos), melynek következtében a szervezetek nem képesek szoftverfejlesztési tevékenységük teljes integrációjára. Azaz nem képesek biztosítani, hogy több munkacsapat közös munkájával sokkal hatékonyabban és hatásosabban fejlesszen, kipróbáljon, megvalósítson és fenntartson új alkalmazásokat. A tanulmány azt vizsgálja, hogy lehet meghaladni a szervezeti elkülönültséget a szoftverelőállítás folyamatának egészében. Ehhez a szervezéstudományi ismeretekből a következőket ajánlja: az agilis és karcsú megközelítések, és a rendszergondolkodás. Az a lényeg, hogy olyan lehetőségeket teremtsenek amelyek az elkülönült funkcionális szervezeti egységekben és munkacsapatokban dolgozókat, a szoftverelőállítás egészére összpontosítva, új módon hozzák össze: szervezeti egységeken átívelő munkacsapatok, gemba-séták, szakmai közösségek. Mivel rendesen ezekre a szervezeti eszközökre kevésbé hatnak a szervezeti korlátok, ezért jobban van esélyük arra, hogy a funkcionális szervezeti egységeken és munkacsapatokon átívelő kapcsolatokat hozzanak létre.
New Organisational Models That Break Silos in Organisations to Enable Software Delivery Flow; Mahlomola Motingoe, Josef J. Langerman; a 2019 International Conference on System Science and Engineering (ICSSE) című kötetben jelent meg; IEEE; 2019. szeptember 5.

Leadership Gap in Agile Teams: How Teams and Scrum Masters Mature
A gyakorlati szakemberek és a kutatók számára egyaránt rejtélyes, hogy az „éretlen” munkacsapatok, hogyan válhatnak agilissá. A Scrum az agilis működést támogató módszer. Ritka a Scrum mester szerepének empirikus kutatása, és ellentmondásos eredményeket mutat. A Scrum mester szerepe a meglehetősen éretlen csapatokban egy emberre hárul, viszont feltételezzük, hogy az érett munkacsapatokban ez több ember között oszlik meg.
A kutatás kvalitatív volt. A Robert Bosch GmbH 29 szoftver- és nem szoftverprojekt-csoportjának 53 szakemberével folytattak interjút, annak megértésére, hogy a Scrum mester szerepe hogyan változik a csoport „érése” során.
Leadership Gap in Agile Teams: How Teams and Scrum Masters Mature; Simone V. Spiegler, Christoph Heinecke, Stefan Wagner; a XP 2019: Agile Processes in Software Engineering and Extreme Programming című kötetben jelent meg (Lecture Notes in Business Information Processing book series, LNBIP, volume 355); Springer; 2019
szabadon letölthető PDF-ben

Interface Problems of Agile in a Non-agile Environment
Az agilis megközelítés a szoftverfejlesztés megvalósításának elterjedt eszköze. De sok projekt még a hagyományos módon működik. Ezenkívül a nem informatikai szervezeti egységek továbbra is a hagyományos módon működnek. Így problémák merülnek fel az agilis és a hagyományos „világ” közötti érintkezésben, a köztük lévő interfészen, az alapvető különbségeik miatt. A lehetséges problémák elkerülése érdekében tisztában kell lenni a meglévő interfészekkel és a közös hibákkal. Szakirodalmi kutatás és műhelymunka segítségével azonosították a meglévő interfészeket, összegyűjtötték és csoportosították a problémákat. Bemutatják az azonosított problémákat és javaslatot tesznek egy olyan mátrixra, amely megkönnyíti az interfész problémáinak osztályozását. Ez a mátrix felhasználható további problémák azonosítására és osztályozására, valamint a problémák megértésére és megelőzésére az agilis és a hagyományos részek közötti interfészen.
Interface Problems of Agile in a Non-agile Environment; Sven Theobald, Philipp Diebol; a XP 2019: Agile Processes in Software Engineering and Extreme Programming című kötetben jelent meg (Lecture Notes in Business Information Processing book series, LNBIP, volume 314); Springer; 2018
szabadon letölthető PDF-ben

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. szeptember 2-szeptember 6.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

PTE Globalspeech szoftver üzemeltetés támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/169
Közzététel dátuma: 2019.09.03.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:2019.10.09.
A Pécsi Tudományegyetemen használt 49 felhasználós Globalspeech szoftver üzemeltetés támogatása, amelynek részét képezi felhőszerveres megoldású rendszer biztosítása támogatása.
Lásd még

Radar szállítás az OMSZ részére 2019. évben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/169
Közzététel dátuma: 2019.09.03.
Ajánlatkérő: Országos Meteorológiai Szolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.10.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat egy új radarállomás létesítésével bővíteni kívánja jelenlegi, négy állomásból álló, időjárási radarhálózatát.
A nyertes ajánlattevő feladata olyan, új, szimultán (egyidejűleg horizontális és vertikális polarizációjú) kettős polarizációs, Doppler időjárási radar szállítása, amely alkalmas a légköri csapadék események térbeli struktúráinak feltérképezésére és időbeli fejlődésének követésére.
Kiemelt cél a csapadék intenzitása és összege területi eloszlásának minél pontosabb meghatározása a hidrológiai, árvízvédelmi előrejelzési szempontok előtérbe helyezésével, a csapadékelemek típusának, a jégesőveszélyes zónáknak a meghatározása a kettős polarizációs eljárások alkalmazásával.
Lásd még

DEK-802_DE KEK dok. és ügyirat kezelési feladatai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.04.
DEK-802_Vállalkozási szerződés a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház dokumentum és ügyiratkezelési feladatainak ellátására
A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház (továbbiakban DE KEK) dokumentum és ügyiratkezelési feladatainak ellátása, ezen belül irattár üzemeltetés, 6898 iratfolyóméter egyszeri iratanyag feldolgozás (irattárolás, iratrendezés) és dokumentum kölcsönzési szolgáltatás.
Lásd még

A Welcome 3 Fürdőirányítási Rendszer továbbfejlesz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.04.
A Welcome 3 havária fürdőirányítási rendszer továbbfejlesztése (szoftverfejlesztése), beüzemelése, a szükséges infrastruktúra kialakítása, a meglévő eszközök integrálásával.
Érték áfa nélkül: 145.000.000,- Ft
Lásd még

Ajánlati felhívás_Naplógyűjtő_KBF-505-2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.07.
Jelen beszerzés célja az IBM QRadar alapú SIEM rendszer működéséhez szükséges termékkövetés, gyártói és szállítói támogatás biztosítása, a meg lévő rendszer további komponensekkel történő bővítése, illetve hardver beszerzése
Lásd még

AF- GSM-R 2 projekt NOBO, DEBO eljárások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.07.
Megbízási szerződés „Az Európai Parlament és a Tanács 2016/797/EK Irányelve, illetve a 30/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerinti EK (NoBo) és NSZ (DeBo) hitelesítési eljárás lefolytatása a GSM-R rendszer 2. ütem projekt esetében”
Lásd még

Portálok fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.23.
Ajánlatkérő jelen beszerzési eljárásban a PortalWare alkalmazás-platformra épült információs felületei továbbfejlesztésére, új funkciókkal történő bővítésére kér ajánlatot.
Becsült érték: 40.500.000,- Ft
Lásd még

Multitouch kijelző és UHD televíziók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.18.
Az MTVA részére Multitouch kijelző és UHD televíziók beszerzése adásvételi szerződés keretében, két részben az alábbiak szerint:
1. rész: 1 db tartalék multitouch kijelző beszerzése adásvételi szerződés keretében a műszaki leírásban meghatározottak szerint.
2. rész: 20 db t UHD televízió beszerzése adásvételi szerződés keretében a műszaki leírásban meghatározottak szerint.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

ESOMS licenckövetés 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/169
Közzététel dátuma: 2019.09.03.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.12.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

„Iratkezelési szolgáltatások ellátása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/168
Közzététel dátuma: 2019.09.02.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Kft.;Nemzeti Dokumentumkezelő Nonprofit Zrt.
Megbízási szerződés iratkezelési szolgáltatások ellátására
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 93.600.000,-
Lásd még

Fiókirodák és panaszpontok üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/168
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.09.02.
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az NKM Cégcsoport megbízásából Fiókirodák és panaszpontok üzemeltetése.
1. Az NKM Cégcsoport megbízásából Fiókirodák üzemeltetése.
Beszerzés mennyisége: 133 fiókiroda üzemeltetése és a működéshez szükséges infrastruktúra biztosítása.
1. Az NKM Cégcsoport megbízásából Panaszpontok üzemeltetése.
Beszerzés mennyisége: 117 panaszpont üzemeltetése és az infrastruktúra biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 27.085.550,- Ft
Lásd még

Konfigurációkezelés támogatása 2019-2022. években
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/170
Közzététel dátuma: 2019.09.04.
Ajánlatkérő: MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: BCA Hungary Tanácsadó Kft.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. célul tűzte ki az élettörténeti konfigurációkezelés egységesítését, ennek érdekében szükséges az adatvagyon felmérése, az adathierarchiák kialakítása, az új hierarchiák szerinti transzformáció, a tervezői rendszerek egységesítése az alábbi előirányzott éves mennyiségekben (tervezett óraszámok):
2019: Vezető tanácsadó óraszámai:1000, Tanácsadó óraszámai: 2000
2020: Vezető tanácsadó óraszámai:1300, Tanácsadó óraszámai: 2600
2021: Vezető tanácsadó óraszámai: 850, Tanácsadó óraszámai: 1700
2022: Vezető tanácsadó óraszámai: 400, Tanácsadó óraszámai: 800
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 169.150.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről – RSZ IT
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Capsys Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének IT támogatása az alábbiak szerint:
A fejlesztés célja a jelenleg meglévő üzleti folyamatok, igények lehető legmagasabb szintű automatizálását biztosító, a 2017-2020 európai informatikai elvárásoknak megfelelő modern naprakész informatikai megoldás (magas rendelkezésre állású, 7/12 üzemelésre képes üzletkritikus rendszer) szállítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 339.000.000,- Ft
Lásd még

Iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: MLR Tech Üzemeltetési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„KEHOP-1.6.0-15-2016-00009 azonosító számú projekt keretében iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése” projekt 2. fázisának megvalósítása
Főbb mennyiségek:
• MoLaRi üzemcsoport II. kivitelezése;
• +50 lakossági riasztó végpontból második 20 db végpont telepítése;
• MoLaRi üzemcsoport III. kivitelezése;
• +50 lakossági riasztó végpontból utolsó 10 db végpont telepítése;
• RTH teljes fejlesztéséből 4 db aeroszol mérő egység kivitelezése;
Teljesítés kezdő időpontja: várhatóan 2019.08.01.
Teljesítés véghatárideje: 2021. november 30.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.991.598.000,- Ft
Lásd még

Kérjük a tájékoztató hirdetmény megjelentetését.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: ENET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Jelen közbeszerzés tárgya, olyan átfogó stratégia készítése, amely a SZIP eredményeinek értékelése, illetve az adatforgalom várható bővülésének elemzése alapján, a nemzetközi jó gyakorlatok figyelembe vételével meghatározza a Gigabit Hungary 2030-ig terjedő vízióját, a további infrastruktúra-fejlesztési célokat, illetve az azok elérését támogató eszközöket, továbbá javaslatot tesz a célok világos kommunikációjára minden érintett közegben (politikai, szakmai, piaci, fogyasztói stb.), a stratégia monitoring rendszerére, forrásigényére és finanszírozási feltételrendszerére.
A feladat részét képezi továbbá
* a stratégia-alkotás folyamán a Megbízóval és az általa kijelölt szakértőkkel, illet-ve indokolt esetben külső érintettekkel legalább 3 workshop megtartása;
* legalább egy Digitális Jólét Fórum keretében a stratégia bemutatása;
* prezentációs változatok elkészítése;
* egy bővített vezetői összefoglaló (legalább 30 oldal, de legfeljebb 50 oldal) elké-szítése, amely összefoglalja a teljes stratégiát;
* a stratégia elfogadásáról és az abban foglalt feladatok megvalósításáról szóló kormány-előterjesztés első változatának elkészítése;
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.795.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató szeged Paktum HBH Pólus
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.
Elnevezés: Foglalkoztatási paktum
A helyzetelemezés, és kapcsolódó dokumentumok elkészítése: * A TOP-6.8.2-15-SG1-2016-00001 projekt keretében készült foglalkoztatási helyzetértékelést alapul véve aktuális helyzetértékelés elkészítése Szeged városára. * Vállalkozó javaslata által Felek által közösen kiválasztott valamennyi releváns gazdasági ágazatra vonatkozóan, a munkaerő-piaci helyzetének feltárása, a felmerülő problémák okainak elemzése, az adott térség foglalkoztatási helyzetét bemutató helyzetelemezés készítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.850.000,- Ft
Lásd még

Rádiómonitoring rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: QUADROFON Szolgáltató Betéti Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd még

Információs kijelzők telepítése a Déli pu-n
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A munka során új vizuális kijelző berendezések telepítésére, a szükséges kábelezés, áramellátás kialakítására, a kijelzők beüzemelésére és utastájékoztató vezérlésbe, továbbá távmenedzsmentbe vonására van szükség.
Főbb információs kij
elzők:
12 darab meglévő vágányvégi kijelzőjét új, a Megrendelő által biztosított, 75” képátlójú, TFT LCD technológiájú vizuális utastájékoztató monitorok felhasználásával kell kicserélni.
A megrendelő által a projekt számára rendelkezésre bocsátott, 4 db, 55”-os TFT LCD monitorok felszerelése szükséges. Az ehhez szükséges tartószerkezetek, konzolok biztosítása (beszerzése, adott esetben tervezése, gyártása, stb.) a Vállalkozó feladata összesítő vonatinformációs kijelzés céljára.
Az utastájékoztató munkahelyen, a kezelő számára visszajelentő monitor telepítése szükséges.
A beépítendő monitorokat és felügyeleti tevékenységeket a MÁV Zrt. biztosítja 35.500.000 Ft értékben a Vállalkozó számára, amelyek másik beszerzési eljárásban kerültek beszerzésre.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 93.997.292,- Ft
Lásd még

OVS licencek és licenc audit beszerzése 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: BIT SERVICE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: OVS (Open Value Subscription) licencek és licenc audit beszerzése 2019, OVS licencek megújítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.432.161,- Ft
Lásd még

Vállalati diagnosztikai feladatok – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Learning Innovation Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen közbeszerzési eljárás tárgyai az alábbiak:
1. Részletes vállalati diagnosztikai folyamat megvalósítására vonatkozó szakmai koncepció-módszertan kidolgozása, valamint az ellátandó diagnosztikai tevékenység eredményeként előálló, a szükséges fejlesztési irányokat és fejlesztendő területeket kijelölő dokumentum sablon összeállítása.
2. Legalább 38 db, az alábbiakban megjelölt négy fejlesztendő területre kiterjedő komplex vállalati diagnosztikai tanácsadási szolgáltatás elvégzése és az annak eredményeit bemutató, a szükséges fejlesztési irányokat és fejlesztendő területeket kijelölő diagnosztikai dokumentum vállalkozásonkénti összeállítása (fejlesztési tanácsadás). Fejlesztendő területek: * szervezet-, folyamat- és menedzsmentfejlesztés, * műszaki-, termék- és szolgáltatásfejlesztés, * márka- és arculatépítés, * stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadás. Ajánlatkérő jogosult ezen felül további legfeljebb 12 db cégre vonatkozó komplex vállalati diagnosztikai tanácsadási szolgáltatás és az annak eredményeit bemutató diagnosztikai dokumentum elvégzésének megrendelésére a felhívás II.2.10. pontjának megfelelően (mennyiségi opció).
A nyertes ajánlattevőnek biztosítania kell továbbá a GINOP-1.1.4-16 azonosító számú kiemelt projekt keretében, a kiválasztási folyamat részeként megvalósuló felmérések, személyes interjúk eredményeinek feldolgozását, azok beépítését a szükséges fejlesztési irányokat és fejlesztendő területeket kijelölő dokumentum összeállításába, így különösen a piacbővíthetőség lehetőségének feltérképezésére fókuszáltan.
A fenti szolgáltatások megvalósítására Ajánlatkérő megbízási keretszerződést kíván kötni, óradíj alapú elszámolással. A keretszerződés maximális értéke: nettó 52.000.000 Ft. A mennyiségi opció lehívása esetén – amennyiben az alapösszeg a nyertes ajánlattevő által készített ütem- és erőforrásterv alapján nem fedezi az opcionális mennyiségek teljesítését – Ajánlatkérő opcionálisan lehívható keretet is meghatároz a felhívás II.2.10. pontjának megfelelően (értékbeli opció).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.600.000,- Ft
Lásd még

WUG biztosítási szolgáltatások – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Allianz Hungária Zrt.;Generali Biztosító Zrt.
A World Urban Games (Utcai Sportok Világbajnoksága) újonnan életre hívott multisport-esemény, amelynek első alkalommal Budapest ad otthont…Az Utcai Sportok Világbajnokságának programja olyan újgenerációs, látványos, izgalmas, dinamikus sportágakat (3×3-as kosárlabda, BMX freestyle, bréktánc, parkour és roller freestyle) tartalmaz, melyek különösen alkalmasak a fiatalok figyelmének megragadására, az új nemzedékek megszólítására.
Jelen közbeszerzési eljárás tárgya a Budapesten megrendezendő 1. World Urban Games multisport-esemény megrendezéséhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatások beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 63.376.700,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Egységes intézményi szoftverrendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/172
Közzététel dátuma: 2019.09.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Nyertes ajánlattevő: HC Delta Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Egységes intézményi szoftverrendszer módosítása, bővítése, működésének támogatása, valamint szoftver-követési, adat-karbantartási, javítási munkáinak elvégzése.
Az egységes és integrált ügyviteli szoftverrendszer átalánydíjas szoftver-support, illetve szoftver-követési, adat-karbantartási, javítási munkáinak elvégzése, az ügyviteli tevékenység során felmerülő igényeknek a kivizsgálása, szükség esetén a főkönyvi, illetve a lekérdező rendszer módosítása, változtatása, valamint a hibabejelentések fogadásával és kezelésével (Help Desk szolgáltatással) kapcsolatban folyamatos rendelkezésre állás biztosítása 24 hónapos időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.320.000,- FT
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Nyomtatásvezérlő szoft. beszer., követ., támogat.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/171
Közzététel dátuma: 2019.09.05.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
PReS nyomtatásvezérlő szoftverek beszerzése, szoftver- és jogszabálykövetése, támogatása nyomtatásvezérlő (output management) szoftverlicenc
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás eredménytelen, tekintettel a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontjára, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be jelen eljárás keretében.
Lásd még

Szakirodalom

Innovatív önkormányzati szervezet tervezése Ottawában

„Innovatív önkormányzati szervezet tervezése Ottawában
A Service Design Network (SDN) periodikája, a Touchpoint aktuális száma bemutatja Ottawa főváros önkormányzata és a PricewaterhouseCoopers (PwC) közös projektjét, amely a közigazgatási és közszolgáltatási innováció mozgásterének bővítését célozza önkormányzati szinten (Designing an Innovative Municipal Organisation). A projekt fókuszában a szolgáltatásnyújtásra irányuló innováció (service delivery innovation) áll, illetve hogy ez mennyire és milyen módon érvényesülhet a közszféra – jellemzően erősen szabályozott – környezetében.

Az innováció az önkormányzat esetében természetesen nem egy új műszaki termék megvalósítását jelenti, hanem a közigazgatási és közszolgáltatások minőségének javítását, annak érdekében, hogy a város jobb hely legyen az ott élők, az ott dolgozók és az odalátogatók számára. Cél, hogy ez a fajta innováció megjelenjen a szervezeten belül, ne csak az erre dedikált szervezeti egységek és személyek, hanem a mindennapi munkát végzők körében is, a munkatársak képessé tétele és felhatalmazása révén. A szolgáltatások átalakításának irányítására külön igazgatót neveztek ki, akinek feladata, hogy beágyazza, támogassa és erősítse az innovációt a szervezet minden szintjén és szolgáltatási ágában. Az innováció eredményességét – a szektor sajátosságainak megfelelően – azon lehet lemérni, hogy mennyire sikerült a változásokkal elnyerni az ügyfelek (helyi lakosok, üzleti szereplők, a városba látogatók, önkormányzati partnerek) elégedettségét.

A változások kiindulópontját az jelentette, hogy az önkormányzatot szolgáltatást nyújtó szervezetnek tekintették (service delivery organisation), aminek lépést kell tartania a változó ügyfél-igényekkel, annak érdekében, hogy személyre szóló, testreszabott és az adott eset körülményeihez igazodó szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ehhez meg kellett érteni, hogy milyen folyamatok, rendszerek és kulturális tényezők hatnak az innovációra a „végeken” – ott, ahol a szolgáltatást nyújtó az ügyfelekkel találkozik. A cél érdekében az ottawai önkormányzat és a PwC új innovációs működési modellt alkotott, azzal a szándékkal, hogy túlmenjenek az innovációs kultúra – amúgy szükséges és hasznos – megteremtésén. A működési modell három szintje a stratégiai, a vállalati és a szervezeti egységek, szolgáltatási ágak szintje, melyek összes eleme együtt kell, hogy működjön a belső innovációt támogató ökoszisztéma létrehozásában.

A modellben alkalmazott megközelítésbe beemelték az üzleti életben alkalmazott szolgáltatástervezés több kritikus elemét is, úgymint a felhasználók körében végzett kutatások, a társ-alkotás, a prototípus előállítása és annak felhasználói tesztelése. A szolgáltatástervezés módszertanának használata előnyös, mert azokra irányítja a figyelmet, akik a szolgáltatást nyújtják, valamint tudatosítja a felhasználó-központúság jelentőségét, az innovációs folyamatokban is.

A munkát Ottawában nem a nulláról indították, mivel a városban már több előremutató, innovatív önkormányzati kezdeményezés indult útjára. Az úttörő innovátoroktól kifejezetten tanulni akartak, megértve a megközelítésüket, valamint azonosítva az innovációt támogató és az azt korlátozó szervezeti sajátosságokat. Nem meglepő módon a leggyakoribb akadályozó tényező a siló-szerű működés, a kockázatvállalással szembeni kulturális averzió, valamint az innovációs erőfeszítésekre elkülönített idő hiánya jelentette. A leggyakrabban említett segítő tényezők pedig a felsővezetés támogatása, az együttműködő – külső és belső – partnerek elérhetősége, az innovációt támogató technológiákhoz való hozzáférés, valamint az innovációs törekvésekre elkülönített időkeret biztosítása.

A projekt munkatársai a vállalati szintet, valamint a szervezeti egységek és szolgáltatási ágak szintjét találták kritikusnak a működési modell beágyazhatósága szempontjából. Vállalati szinten azonosították az innováció támogatásához kívánatos kulturális és szervezeti feltételeket, majd a kezdeményezéseket aszerint csoportosították, hogy milyen képességeket erősítenek: emberek, folyamatok, szervezet, információk és technológia. A szervezeti egységek és szolgáltatási ágak szintjén – a „végeken”, ahol a szolgáltatások innovációja realizálódik – azonosították a kulcsfontosságú, folyamatokra irányuló vagy digitális kezdeményezéseket, amelyek beágyazzák az innováció támogatását a város szabványos szolgáltatási modelljének lépéseibe. A projekt során összességében 85 egyedi és megvalósítható ajánlást fogalmaztak meg a szolgáltatásnyújtás jobbítása érdekében.

Vállalati szinten a működési modellhez kapcsolódó javaslatok között a következőket találhatjuk:

  • Emberek – Innovációs munkacsoport létrehozása, rotációs alapon, ad hoc jelleggel telepítve, biztosítva a megfelelő készségeket, speciális forrásokat és szakértelmet a csoportban, az innovációs kezdeményezések gyorsítása céljából.
  • Folyamatok – Az innovációs követelmények kiterjesztése a fontos beszállítók felé, nagyléptékű és hosszútávú szerződésekkel.
  • Szervezet – A felsőoktatást, civil technológiai csoportokat, külső fejlesztőket és másokat magába foglaló ökoszisztéma beemelése az innovációs projektekbe, behozva a külső tudást a szervezetbe.
  • Információk – Alkalmazásprogramozási felületek (application programming interface, API) és nyíltadat-készletek belső és külső fejlesztésének előmozdítása a harmadik félként közreműködő fejlesztők bevonásával megvalósuló innováció erősítése céljából.
  • Technológia – Ügyfélközpont létrehozása az ügyfelek nagyobb rálátása és az egységes felhasználói élmény biztosítása érdekében.

A szervezeti egységek és szolgáltatási ágak szintjén a működési modell kapcsán olyan javaslatok születtek, mint:

  • Ügyfélélmény-adatok gyűjteményének létrehozása szolgáltatások szerinti osztályozással, a döntéshozatal támogatása és a folyamatos fejlesztés érdekében.
  • Az agilis módszertan elemeinek beépítése a pilot kezdeményezésekbe és azok iteratív testreszabása.
  • Tréning biztosítása az állomány részére az innovációs ökoszisztémába ágyazott alapvető új technológiai platformok használatára, a „lehetőségek művészetének” megértésére.
  • A nyilvánosság bevonásában rejlő képességek kiterjesztése, elkötelezetté téve a polgárokat az innovációnak már a korai szakaszában is.

Végül a szerző kiemeli, hogy a bemutatott működési modell csak a kezdőpontot jelenti, és mivel csak öt hónap telt el a bevezetése óta, az ajánlások befogadása és beépítése az aktuális középtávú átalakítási terv (2019-2022) szerint valósul majd meg. Mint hangsúlyozza: hasonlóan más nagy szolgáltatástervezési vállalásokhoz, a legjobb megoldásnak azok bizonyulnak, amelyek társ-alkotással születnek és az érdekeltek széles köre teszteli azokat. A frontvonalban és az adminisztrációban dolgozók, a külső partnerek, valamint az ottawai önkormányzat és a PwC tanácsadóiból álló munkacsoport közös célja annak bizonyítása, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló innováció a közigazgatás és közszolgáltatások világában is több, mint lehetséges.”

Forrás:
Designing an Innovative Municipal Organisation. Using service design to enable city-wide innovation; Katie Monteith; Service Design Network; 2019. augusztus 15.
Eredeti megjelenés: Touchpoint Vol. 11 No.1 — Service Design for Innovation and Start-Ups

A középszintű kormányzás helyzete és perspektívái Magyarországon

„A középszintű/területi kormányzás mind a szakmai, mind a politikai érdeklődés homlokterében áll, működését, szerepét hosszú ideje megoldatlan problémák jellemzik. E kötet egyrészt képet kíván nyújtani a megyei szintű önkormányzás jelenlegi helyzetéről, másrészt fejlesztésének lehetőségeiről. A szerző betekintést nyújt a középszintű kormányzás elméletébe és nemzetközi trendjeibe amellett érvelve, hogy nem absztrakt reformmodellek kidolgozására, hanem komplex elemzésekre és alapos reform-előkészítési lépésekre lenne szükség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a középszint a kormányzati rendszer részeként, csak a felette és alatta álló szintekkel való viszonyrendszerben értelmezhető, ezért kell a teljes önkormányzati és területi kormányzati rendszer egészébe ágyazva a lehetséges magyar válaszokat megfogalmazni a hatalom térbeli megosztása kérdésében. A szerző szerint a megyéknek nagyon fontos szerepe lenne ebben a rendszerben.

A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” c. projekt keretében készült el.”

Forrás:
A középszintű kormányzás helyzete és perspektívái Magyarországon; Pálné Kovács Ilona; Dialóg Campus Kiadó; ISBN: 978-615-6020-19-2; 2019 (PDF)
Letöltés PDF-ben

Közszolgálati mentorprogramok aspektusai – nemzetközi kitekintés

„InCiSE (2019) felmérése alapján a magyar közszolgálat hatékonysága 38 vizsgált ország közül összességében a legalacsonyabb. Ez különösen igaz a közszolgálat HRM rendszerére. A szerzők szerint ezen részben segíteni tudna a közszolgálaton belüli megfelelő és integrált mentor program. A tanulmányban nemzetközi forrásmunkákon keresztül mutatnak be jó gyakorlatokat, kutatási eredményeket, illetve azt, hogy a mentorprogramoknak, milyen pozitív hatásai vannak a közszolgálati szervekre és a közszolgálati tisztviselőkre. Érdemes lenne kutatói szempontból és a közszolgálati döntéshozók szempontjából is megvizsgálni, hogy ezen kutatások közül, melyeket lenne hasznos a hazai közszolgálatban is elvégezni, illetve ezek eredményeit hogyan lehetne a mindennapi közszolgálati HR-folyamatokba implementálni.”

Forrás:
Közszolgálati mentorprogramok aspektusai – nemzetközi kitekintés; Horváth Zsuzsanna, Hollósy-Vadász Gábor; Munkaügyi Szemle; 2019/5 (PDF)

Mesterséges intelligencia a munkaügyben: A mesterséges munkatársakról – gondolati előretekintés

„A cikk a mesterséges intelligencia fejlődésének munkaügyi és szervezeti hatásaira hívja fel a figyelmet. Elméleti alapon járja körbe, milyen változásokra számíthatunk a robotok munkában történő megjelenését követően, és hogy milyen kihívások elé néznek a robotizálást fontolgató szervezetek. Néhány jelentősebb robotokkal kapcsolatos kutatást kiemelve javaslatokat fogalmaz meg a szervezetek számára, valamint azon munkavállalók felé, akik a közeljövőben esetleg robot munkatárs mellett kell, hogy dolgozzanak. Végezetül a cikk kitér a robotok jövőbeli helyzetét nehezítő jogi keretek hiányára, valamint felhívja a szervezetek és a téma kutatóinak figyelmét egy olyan mérőeszköz kidolgozásának fontosságára, melynek segítségével könnyebben felügyelhetnénk és elősegíthetnénk a pozitív humán-robot kapcsolatok kialakulását.”

Forrás:
A mesterséges munkatársakról – gondolati előretekintés; Őrsi Balázs; Munkaügyi Szemle; 2019/5 (PDF)

Törvények, rendeletek

Közigazgatási személyügyi hírek – 2019. szeptember 9.

Felmentések, megbízások megszűnése, változások

  • dr. Csepely Balázst és Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárait, 2019. augusztus 31-ei hatállyal felmentették. (lásd)
  • dr. Lőrinczi Zoltánnak,az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárának megbízatása megszűnt, politikai felsővezetővé történő kinevezésére tekintettel, 2019. augusztus 31-i hatállyal. (lásd)
  • dr. Maruzsa Zoltán Viktornak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárának megbízatása megszűnt, politikai felsővezetővé történő kinevezésére tekintettel, 2019. augusztus 31-ei hatállyal. (lásd)
  • dr. Makai Martinát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárát, 2019. szeptember 1-jei hatállyal felmentették. (lásd)
  • Misovicz Tibort, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, 2019. szeptember 15-ei hatállyal felmentették. (lásd)

Kinevezések

  • dr. Lőrinczi Zoltánt 2019. szeptember 1-jei hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárává nevezték ki. (lásd)
  • dr. Boros Anitát 2019. szeptember 1-jei hatállyal az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárává nevezték ki. (lásd)
  • Perényi Sigismund Pétert 2019. szeptember 1-jei hatállyal az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárává nevezték ki. (lásd)
  • dr. Maruzsa Zoltán Viktort 2019. szeptember 1-jei hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárává nevezték ki. (lásd)
  • dr. Ballester-Bólya Boglárkát 2019. augusztus 26-ai hatállyal az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki. (lásd)
  • dr. Kovács Istvánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárává nevezték ki 2019. szeptember 1-i hatállyal. (lásd)
  • Gulyás Tibort és Huszár Richárdot kinevezték az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkáraivá 2019. szeptember 1-jei hatállyal. (lásd)
  • dr. Nagy Attila Mihályt 2019. szeptember 16-ai hatállyal az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezték. (lásd)

Változások

  • dr. Horváth Zita az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyett az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára lett 2019. szeptember 1-jei hatállyal. (lásd)
  • dr. Bódis Józsefet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárát 2019. szeptember 1-jei hatállyal az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárává nevezték ki. (lásd)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elismerési hírei

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter, dr. Palkovics László 2019. augusztus 22-én, Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe alkalmával Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott (lásd)

  • a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elektronikus hírközlési infrastruktúra fejlesztési projektjei (SZIP, Diákháló) működési feltételeinek megteremtésében vállalt szerepéért, a munkatársai számára példaértékű hozzáállásért dr. Rebényi Gábornak, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kiemelt szakértőjének, főosztályvezetőjének,
  • a teljesítményértékelő rendszer, illetve a munkaügyi nyilvántartó rendszer létrehozásáért Sólyomvári Viktóriának, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektigazgatójának,
  • kiemelkedő alapossággal és lelkiismeretességgel végzett munkájáért dr. Szomódi Zoltánnak, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség szakértőjének,
  • a győri MobiliTY Digitális Élményközpont létrehozásában vállalt szerepéért, magas fokú felkészültséggel, alapossággal és körültekintéssel végzett munkájáért Tahin Jánosnak, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség szakértőjének,
  • az elmúlt hét évben az országos kutatói és oktatói adathálózat, az arra épülő informatikai szolgáltatások létrehozása, működtetése és folyamatos fejlesztése érdekében végzett, elismerésre méltó munkájáért Tóth Barbarának, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektigazgatójának

30/2019. (IX. 4.) ITM rendelet a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítése során alkalmazandó akadálymentesítési nyilatkozat tartalmi elemeiről

„A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az akadálymentesítési nyilatkozatot a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti akadálymentesítési mintanyilatkozat létrehozásáról szóló, 2018. október 11-i (EU) 2018/1523 bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: végrehajtási határozat) melléklete szerinti mintanyilatkozat alapján kell összeállítani.

2. § A végrehajtási határozat mellékletének 2. szakaszában lévő opcionális tartalmi elemek közül az akadálymentesítési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozat készítéséért felelős szervezeti egység vezetőjének hivatalos jóváhagyását.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

4. § Ez a rendelet a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti akadálymentesítési mintanyilatkozat létrehozásáról szóló, 2018. október 11-i (EU) 2018/1523 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

Forrás:
30/2019. (IX. 4.) ITM rendelet a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítése során alkalmazandó akadálymentesítési nyilatkozat tartalmi elemeiről; Nemzeti Jogszabálytár
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 30/2019. (IX. 4.) ITM rendelete a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítése során alkalmazandó akadálymentesítési nyilatkozat tartalmi elemeiről; Magyar Közlöny; 2019. évi 148. szám; 2019. szeptember 4.; 6139. o. (PDF)