Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Folytatódik az adminisztráció csökkentése az adózás területén is

„Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóterhelés az Európai Unióban 2017-ben. A címvédésre jó esély van, tavaly ugyanis mintegy 290 milliárd forintot, idén pedig több mint 200 milliárd forintot hagynak az adócsökkentések a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
A Pénzügyminisztérium célja, hogy a vállalkozások adó-adminisztrációjának a csökkentésében is ilyen jó eredményt érjen el, ezért az egyszerűsítések idén is folytatódnak. Öt adófajtával kevesebb lett, és mostantól a vállalkozások mentesülnek a havi KSH adatszolgáltatási kötelezettség alól.

A kormány adópolitikájának fókuszában az adócsökkentés mellett az egyszerűsítés áll. A magánszemélyek esetében három éve gyakorlatilag nullára csökkent az adó-adminisztráció, hiszen 2017. óta az adóhivatal készíti el helyettük az éves adóelszámolást, az szja-bevallást. Ezzel szemben egy átlagos cégnek 2017-ben még mindig több mint 250 órát kellett fordítania az adóügyei intézésére. Azóta azonban megszűnt a hitelintézeti különadó, a kulturális adó, valamint a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75%-os különadó, a baleseti adó a biztosítási adóba, az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvadt.

A vállalkozások adminisztrációval töltött ideje most még tovább csökken, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megszüntette a havi munkaügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét.

A gyors és hatékony egyszerűsítés csak az adószakma bevonásával lehetséges. Már az – ezért összehívott – első Adó-tanácskozás is eredményes volt, melyen a legnagyobb ügyfélkörrel és szakmai tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek és szervezetek vettek részt. Számos javaslatuk épült be az adószabályokba, így például az is, hogy idéntől már nem kell bejelenteni a dolgozó végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat. Az Adó-tanácskozáson is felmerült a KSH kezdeményezése a havi munkaügyi statisztikai adatszolgáltatása kiváltásáról. Az adószakma képviselői megerősítették, hogy a változtatással jelentős bürokratikus tehertől szabadulhatnának meg az érintett vállalkozások.

Az Adó-tanácskozás résztvevőinek felvetetése alapján mostantól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) havonta egyébként is küldendő ún. ’08-as bevallások adataiból az adóhivatal küldi meg a KSH számára a szükséges információkat. A következő adóhivatali nyomtatványt már e szerint kell kitölteni. Így a mellett, hogy a vállalkozásoknak évente tizenkét nyomtatvánnyal kevesebbet kell kitölteniük, sokkal pontosabb és részletesebb statisztikai adatok is állnak a gazdasági elemzők és a döntéshozók rendelkezésére.”

Forrás:
Folytatódik az adminisztráció csökkentése az adózás területén is; Pénzügyminisztérium; 2019. január 17.

Új szintre lép a hazai éghajlatvédelem és energiapolitika

„A magyar emberek energiaellátásának biztonsága és életminőségük javítása érdekében integrált stratégiaalkotással lép szintet Magyarország. Az éghajlatváltozás elleni sikeres fellépésben a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) mutat irányt, a tiszta, okos és megfizethető energiát biztosító energiapolitika kereteit az új Nemzeti Energiastratégia megalapozásáról szóló kormányhatározat rögzíti.
A magyar energiarendszer klímavédelmet és ellátásbiztonságot egyaránt garantáló átalakítása új lehetőségeket teremt, amelyekre építve hazánk a globális változások nyertesei közé kerülhet.

A Nemzeti Energiastratégia 2011-es elfogadása óta végbement folyamatok egy új energiastratégia megalkotását indokolják. A dokumentum célja a tartósan működőképes, klímabarát átmenet elősegítése a hazai energetikai szektorban, szem előtt tartva az ország érdekeit, összhangban az uniós irányelvekkel. A kormány fenntarthatóan megfizethető energiát és tartósan megbízható ellátást kíván biztosítani a felhasználók számára.

Az új Nemzeti Energiastratégia koncepciója, a „tiszta, okos és megfizethető energia” kereteit négy fő célkitűzés határozza meg: a magyar fogyasztó középpontba helyezése, az energiaellátás biztonságának további erősítése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, végül az energetikai innovációban rejlő és a klímaváltozáshoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési lehetőségek kiaknázása.

Az új Nemzeti Energiastratégia előkészítése során a szakminisztérium felméri a szektor előtt álló rövid- és középtávú feladatokat, javaslatot tesz a kezelésükre és a megvalósításukat szolgáló programokra. Az új stratégia a magyar energiapolitika fő irányait a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához (NÉS-2) igazodva összegzi majd.

A NÉS-2 a magyar klímapolitika, a zöldgazdaság-fejlesztés és az alkalmazkodás átfogó keretrendszereként, a nemzetközi kötelezettségek figyelembe vételével jelöli ki az éghajlatvédelem hazai céljait. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével Magyarország fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. A hazai fenntartható fejlődési irányok támogatásával lehet megfelelően felkészülni a klímaváltozás már elkerülhetetlen hatásaira, és megelőzni azokat, amelyek még elkerülhetőek.

A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia magába foglalja a Hazai Dekarbonizációs Útitervet, a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát és a Partnerség az Éghajlatért Szemléletformálási Tervet. A stratégiában foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében 2019 első félévében ki kell dolgozni a háromévente megújítandó Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet.

A 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló országgyűlési határozat és az annak mellékletét képező stratégia, valamint az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről szóló Kormányhatározat a Magyar Közlönyben elérhető.”

Forrás:
Új szintre lép a hazai éghajlatvédelem és energiapolitika; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. január 17.

Közigazgatás, politika

Kórházi adósságrendezés után, évkezdet a kórházaknál

„Az elmúlt évet 13,8 milliárd forintos adóssággal zárták a magyar kórházak, 1,5 milliárd forinttal kevesebbel, mint 2017-ben. Vagyis a kormányhatározatban adósságrendezésre megszabott 55 milliárd forintból, amelynek a felhasználását meglehetősen kacifántosra szabták, mégiscsak sikerült 40,7 milliárdot ténylegesen az elmaradt kifizetések pótlására felhasználni.

Ha pedig a decemberi vélt növekedést is hozzászámítjuk, nagyjából 45 milliárdot fordítottak adósságrendezésre, ami elég jó arány. Ettől függetlenül ismét elmondható, hogy maradt mintegy 3 milliárdnyi 60 napon túli és 3 milliárd 30-60 nap közötti adósság.

A Honvédkórházban így is – ahogy azt már már egy hónappal ezelőtt is látni lehetett – maradt 1,4 milliárd forint induló tartozás januárra, s a Péterfy menedzsmentje sem lélegezhet fel igazán, hiszen közel 1,8 milliárdos adóssággal indítják az évet, amiből több mint 700 millió kifizetésére már több mint két hónapja várnak a beszállítók. A Péterfy maradék adóssága jól láttatja a havi növekedés ütemét, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelező (NEAK) listán megjelent intézményenkénti konszolidációs támogatások alapján, a decemberi növekménytől eltekintve ugyanis 1,3 milliárdon kellene állniuk 1,8 milliárd helyett.

Így osztották a pénzt
Az 55 milliárd forintból működési támogatásra 30 milliárdot szántak, ezen belül a 30 napon belül lejárt adósságok felét, a 30-60 napon belül lejártak 60 százalékát, két hónapnál régebbiek 70 százalékát, a 3 hónapon túl lejárt számlák 80 százalékát térítették, hatékonyság ösztönzésre pedig 25 milliárd jutott.
Ezzel a két nagykórházzal azonban véget is ér a milliárd fölötti teherrel induló intézmények sora, bár a Békés megyei kórházban mintegy 30 millió, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórházban 160 millió forint hiányzik a milliárdos adósságállományhoz.

A megszokott nagy adósok közül a Debreceni Egyetemen és a Szent János kórházban 600 milliót meghaladó, a Bajcsyban csaknem 600 millió forintos adóssággal kezdhetik a januárt. A Dél-pesti Centrumkórház lényegében lenullázhatta adósságát, amire egyébként összesen 29 kórháznak volt lehetősége a 94-ből.

Új módszeren kellene töprengeni
A decemberi adósságrendezés ismét bebizonyította, hogy érdemben nem sikerült korrigálni az intézmények gazdálkodását, az egészségügy vezetésének ezért érdemes lenne új módszeren eltöprengeni – kommentálta a legfrissebb adatokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók egy jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Az adósságállomány alakulása évek óta ugyanazt a fűrészfog alakú trendet követi: az év végi 50-55 milliárdot a kormány visszakonszolidálja 14-15 milliárdra, s mivel közben érdemben nem változik semmi, év elejéről újra indul a gyarapodás.

A szövetség ezért inkább azt szorgalmazza, a kormány dolgozzon ki egy olyan technikát, ami megakadályozza az adósság keletkezését – fogalmazott Rásky László. Arról nem is beszélve, hogy míg eddig nagyjából mindenki biztos volt abban, hogy a kormány év végén az intézmények segítségére lesz, 2018 novemberében a hivatalos kommunikációból már az derült, ez nem is olyan egyértelmű – emlékeztetett az OSZ főtitkára.

A piaci szereplők bizonytalanságának csökkentése érdekében kedvezőbb lenne, ha a végleges megoldás, vagyis az adósság keletkezésének meggátlását lehetővé tévő végleges megoldás kidolgozásáig a kormány áttérne a nyár végi, szeptemberi, nagyjából 30 milliárdos részkonszolidációra. Így kisebb lenne a kockázata, hogy ha év végére esetleg nem maradna kiosztható pénz a büdzsében, a beszállítók hoppon maradjanak – hangsúlyozta Rásky László.”

Forrás:
Megvolt az adósságrendezés – így kezdik az évet a kórházak; Szepesi Anita; Napi.hu; 2019. január 19.

Második nemzetközi konferenciáját szervezi a Belügyminisztérium önkormányzati tématerületen

„A Belügyminisztérium KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú, „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) kiemelt projektje önkormányzati tématerületen megvalósított alkalmazott kutatásokkal kíván hozzájárulni a hatékony és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához Magyarországon.
Ennek elengedhetetlen eszköze a tudomány bevonása, a legújabb trendek megismerése, a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása és azok beépítése a mindennapjainkba.

A projekt keretében 2018. november 15-16-án megrendezésre került „Perspectives of Local Governments in Central-Eastern Europe – Common Learning and Innovations” című nemzetközi konferenciával a megfelelő és színvonalas tudásmegosztást kívántuk támogatni, valamint az akadémiai közeg és az önkormányzati területen dolgozók közötti együttműködést, a tudástranszfert.

A második nemzetközi konferencia 2019. március 5-6-án kerül megrendezésre „Perspectives of Local Governments in CEE – Practice and Innovations” címmel, melynek védnöke Dr. Pintér Sándor belügyminiszter. Ezen konferencia kiemelten az önkormányzati gyakorlatra koncentrál, melynek célja a gyakorlati szakemberek előtérbe helyezése. Olyan hazai és nemzetközi önkormányzati jó gyakorlatok bemutatását tervezzük, melyek szintén a fejlődést szolgálják, és bemutatásuk ugyancsak hozzájárul a hatékony és szolgáltató önkormányzati működés fejlesztéséhez. A konferencia célcsoportja az önkormányzatok, az önkormányzati szakterületen dolgozó szakemberek. A rendezvény középpontjában Közép-Kelet-Európa, a Visegrádi négyek országai állnak, ahol a történelmi múlt, a jogalkotási rendszer, a gondolkodásmód, és jelenünk kihívásai mind összekötnek minket. Hisszük, hogy a tudásátadás a tanulás egyik leghatékonyabb módja, így még sok mindent érdemes megosztanunk egymással, tanulnunk egymástól.

Várjuk előadók, kiállítók és résztvevők jelentkezését egyaránt! A konferenciával kapcsolatos minden további információ itt érhető el.”

Forrás:
Második nemzetközi konferenciáját szervezi a Belügyminisztérium önkormányzati tématerületen; Belügyminisztérium; 2019. január 15.

Növekszik Magyarország súlya a science parkok nemzetközi hálózatában

„Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hivatalában fogadta Luis Sanzot, a Tudományos és Technológiai Parkok Nemzetközi Szövetségének (IASP) főigazgatóját és a Tudományos és Technológiai Parkok Szövetségének (TTPSZ) vezetőit 2019. január 15-én.
Palkovics László szerint a science parkok létrehozása az innovatív gazdaság ösztönzésének meghatározó eleme, a nemzetközi szervezet tapasztalata komoly hozzáadott értéket jelent Magyarország számára.

Az egyetemeknek közel kell kerülniük a piaci kereslethez, az ipar, az állam, az önkormányzatok és a felsőoktatás fokozottabb együttműködésére van szükség. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hazai szereplők integrálása és nemzetközi hálózatba csatornázása kiemelt jelentőségű feladat, amiben a tárca számít a TTPSZ munkájára.

Luis Sanz kétnapos látogatása során érdemi előrelépést tapasztalt a szakterület fejlődésében. A science parkok, a tudományos és technológiai parkok számának és gazdaságstratégiai súlyának növekedése a tudás-alapú gazdaságfejlesztés kulcseleme. A főigazgató elismerésre érdemesnek találta az elmúlt időszakban kialakított, letisztult szakpolitikai irányt, amiben a döntéshozók és a résztvevők elképzelései egy irányba mutatnak.

Az 1984-ben alapított Tudományos és Technológiai Parkok Nemzetközi Szövetsége 71 országból 400 tudományos parkot és 115 ezer innovatív vállalatot képvisel, állandó tagja az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának.”

Forrás:
Növekszik Magyarország súlya a science parkok nemzetközi hálózatában; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. január 16.

Informatika, távközlés, technika

Az egyre több szabálysértő drónreptetés miatt a légiforgalmi irányítás felderítőrendszert fog telepíteni

„Egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma. 2018-ban több mint egy tucat repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében. A társaság minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket.

A drónok terjedése az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása és üzletfejlesztési lehetősége egyben. A pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának azonban repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van. Legutóbb a London-Heathrow-i repülőtéren függesztették fel a forgalmat drónészlelés miatt, korábban, ugyancsak Nagy-Britanniában a gatwicki futópályát zárták le másfél napra. A repülésbiztonságot veszélyeztető, szabálytalan drónreptetések száma Magyarországon is jelentősen nőtt. 2018-ban tizenhárom drónészlelésről szóló jelentés érkezett a repülőgépek személyzetétől a HungaroControlhoz, míg 2017-ben összesen három ilyen jelzés volt, 2016-ban pedig egy sem. Az egyik legkirívóbb eset tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt. A társaság minden esetben megtette a szükséges lépéseket az illetékes hatóságok bevonásával.

A vállalat megkezdte egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni és azok adatait a légiforgalmi irányítók számára megjeleníteni. A beruházásról részletesen később adunk tájékoztatást”

Forrás:
Egyre több a szabálysértő drónreptetés; HungaroControl; 2019. január 18.

Átadták az orvosi diagnosztikai eszközöket gyártó 77 Elektronika Kft. új, világszínvonalú üzemét Balatonfüreden

„Átadták a másfél milliárd forintból épült orvosdiagnosztikai eszközöket előállító 77 Elektronika Kft. új gyártóüzemét. Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepségen példaértékűnek nevezte a vállalat fejlődését és tevékenységét.
– Itt a példa, fel lehet építeni Magyarországon is egy világraszóló vállalkozást. A brand-ek új generációja van kialakulóban, nagy szükség van az olyan cégekre, termékekre, amelyek az országhoz köthetők
– ilyen a 77 Elektronika Kft és termékeik, amelyek a világpiac 40 százalékát lefedik. A cég élenjár a kutatásfejlesztésben, helytáll a világpiacon, jelentős exportot bonyolít – ezért az állam a Nagyvállalati beruházási program keretében 350 milliós támogatást adott a fejlesztéshez – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter az új balatonfüredi üzemegység átadó ünnepségén.
Mint hangsúlyozta: a program azon vállalatoknak nyújt támogatást, amelyek nagyságuknál fogva kimaradnak az uniós fejlesztési lehetőségekből.

– 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, nőtt a foglalkoztatottak száma, a program keretében számításaink szerint 2500 új munkahelyet tudtunk teremteni az országban. Balatonfüred kivételezett helyzetben van, itt három százalék alatti a munkanélküliség, vagyis csak az nem dolgozik, aki nem is akar – tette hozzá a tárcavezető.

Zettwitz Sándor, a vállalat tulajdonos-ügyvezetője kiemelte: a beruházásnak köszönhetően a vállalat megháromszorozta gyártóterületét, és új gyártósorokkal, gépekkel bővítette kapacitását. A cégcsoport füredi telephelyén a bővítésnek köszönhetően immár kilencvenen dolgoznak.
– Egy huszonhét négyzetméteres lakásban, négy alkalmazottal kezdődött a cég története 1986-ban. Ma 720 dolgozónk van, 91 országban van jelen a vállalat, az éves árbevételünk 30 milliárd forint. Mindig az innováció volt a vezérelvünk, meggyőződésem, hogy ez hozta meg a sikert. Megtartottuk azt a családi szemléletet, amivel indultunk, ehhez ragaszkodunk – vélekedett Zettwitz Sándor.

– A 77 Elektronika Kft. a város egyik legnagyobb foglalkoztatója, tevékenysége jelentős adóbevételt hoz. Nagyon fontos az ilyen cégek jelenléte, hiszen csak a turizmusból nem lehet biztosítani a város jövőjét. Köt minket a Balaton törvény, ezért külön öröm, hogy Zettwitz Sándor úgy döntött Balatonfüreden fejleszti tovább a cégét – mondta az átadó ünnepségen Bóka István polgármester.

Kontrát Károly országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a világszínvonalat hozta el a vállalat Füredre, ahol minden feltétel adott a további fejlődésre. A cég és a város törekvései közösek: az innovációban hisznek – mondta az államtitkár.

A száz százalékban magyar tulajdonú, orvosdiagnosztikai eszközöket – vércukormérő és vizeletvizsgáló rendszerek – gyártó- és forgalmazó cég közel 100 országba exportáló high-tech vállalatcsoport. Forgalma 2013 és 2018 között háromszorosára nőtt, a forgalomnövekedés pedig kizárólag exportból származik. Az eszközök legnagyobb felvevőpiaca az EU, az Egyesült Államok, Kína és Brazília, de Törökország, Chile, Szaúd-Arábia, Oroszország, Irán, valamint Banglades is jelentős piacnak számít.
Átlagosan árbevételünk 8-9 százalékát forgatják vissza minden évben az új termékek és technológiák fejlesztésébe. Száz mérnök foglalkozik csak a fejlesztésekkel.
Legújabb termékük, az okos vércukormérő készülékeik világszínvonalat képviselnek. A 77 Elektronika Kft. által kifejlesztett automata vizeletüledék-vizsgáló készüléknek a használatához szükséges műanyag küvetták gyártása történik a Lapostelki úton álló balatonfüredi részlegben, ahol forgácsolt alkatrészgyártás is zajlik.”

Forrás:
Világszínvonalú üzem épült a városban; Balatonfured.Hu; 2019. január 18.

Digitális templomi persely Németországban

„Berlin után immár Duisburgban is adakozhatnak akár bank- vagy hitelkártya segítségével a hívők.

A Templom és Diakónia Bank (KD-Bank) által kifejlesztett új digitális persely hasonlít a hagyományos modellekre, de van néhány különbség. Amint azt Eckhard Wilms, a pénzintézet elektronikus banki szolgáltatásokért felelős szakértője elmondta, az új megoldás lehetőséget kínál arra, hogy az adakozók kiválasszák, hogy 75 centet vagy 1,50; 3, 5, 15 esetleg 25 eurót adományoznak a templomuknak. Ehhez csupán elegendő a bank- vagy a hitelkártyájukat az eszközhöz tartaniuk, megvárniuk a megerősítést, majd folytathatják az útjukat. A PIN-kód megadására nincs szükség és az egész folyamat mindössze 3-5 másodpercig tart.

A megalkotott eszközök az NFC technológia segítségével működnek. Az, hogy a bank- és a hitelkártyát elég hozzáérinteni a perselyhez, sokkal könnyebbé, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a folyamatot. Minden tranzakció névtelen és minden egyes adomány megjelenik a folyószámlán is, ezáltal adott esetben a hatóságok számára is követhetővé válik. A szakember hozzátette, hogy jelenleg a kiválasztott közösségekben teszteket készítenek elő. Ezek nem csupán a technikáról fognak szólni, hanem annak bizonyításáról is, hogy az istentiszteleteket a jövőben nem fogja megzavarni az adakozás és az emberek elfogadják majd a digitális perselyt.

Tavaly júliusban a Berlin-Brandenburg-Oberlausitz Evangélikus Egyház vezette be az első digitális perselyt a hívek adományainak összegyűjtésére. A mostani modellt a duisburgi Megmentő templomban szerelték fel. Az épületben két készüléket helyeztek el, az egyik rögzített, a másik hordozható. Utóbbi még az okostelefonos adakozást is lehetővé teszi. Mind a rögzített, mind a mobil perselyt ellátták kijelzővel. Wilms közölte, hogy az egész rendszer működéséhez elengedhetetlen a stabil WLAN-kapcsolat, valamint, hogy a bank- és a hitelkártyák, illetve az okostelefonok támogassák az NFC technológiát.

Martin Winterberg, a duisburgi evangélikus egyházközösség lelkésze kiemelte, hogy már korábban is voltak megkeresések azzal kapcsolatban, hogy létezik-e náluk digitális adakozási lehetőség. Meggyőződése, hogy ez a trend folytatódni fog, ezért akarják az egyházközösségük tagjainak párhuzamosan felkínálni a készpénzes és a készpénz nélküli adományozási lehetőséget. A digitális persely hivatalos üzembe állítására a január 20-án, délelőtt 10 órakor tartott istentiszteleten kerül sor. Kíváncsiak arra, hogy miként fogadják a hívők az újítást.

Dr. Ekkehard Thiesler, a KD-Bank vezetője hangsúlyozta, hogy a digitális persely kiválóan beleillik a digitalizálási stratégiájukba. Más európai országokban, különösen Skandináviában a készpénz egy ideje visszaszorulóban van és a digitális fizetés válik egyre inkább szabvánnyá – az adakozásban is. Neki személy szerint is fontos az, hogy a technika egyszerűen használható legyen és ne zavarja meg az istentiszteletet.”

Forrás:
Digitális persely a templomban; SG.hu; 2019. január 19.

E-kárbejelentő: egy hét alatt több mint hatvanezer letöltés!

„Egy hét alatt kategóriájában Magyarország legnépszerűbb applikációjává nőtte ki magát a MABISZ január 8-án elindított digitális kárbejelentője, amely az ekar.hu oldalon keresztül tölthető le.

Mind az androidos, mind pedig az iOS platformon napok alatt a legnépszerűbb magyarországi alkalmazássá vált a múlt héten elindított digitális kárbejelentő, amelyet egy hét alatt több mint 62 ezren töltöttek le. Néhányan sajnos már használni is kényszerültek: a biztosítókhoz közel ötven, balesethez kötődő kárbejelentés érkezett ezen a csatornán. Az egyik társaság közleményben jelezte, hogy az egyik, kisebb koccanáshoz kapcsolódó ügyet 24 órán belül sikerült rendezni, a kártérítés összege az ügyfél számlájára került.

Az applikáció értékelése az áruházakban 4-es feletti átlagot ért el, a problémamentes felhasználók aránya 99,8 százalék. A MABISZ ugyanakkor folyamatosan értékeli a beérkező észrevételeket és ezek alapján napokon belül megjelenik az 1.0.1-es verzió. Az eddigi kérdések, megjegyzések nyomán érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra:

  • A MABISZ digitális kárbejelentője az ekar.hu oldalról tölthető le. Figyeljünk oda, hogy az alkalmazás áruházak kínálatából ezt az applikációt töltsük le, mert csak ezzel a bejelentővel vannak összehangolva a magyarországi biztosítók informatikai rendszerei. Keresésnél a kulcsszó: e-kárbejelentő.
  • Az alkalmazás jelenleg két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni.
  • A papíralapú, kék-sárga nyomtatványt továbbra is mindenki szabadon választhatja a balesetek bejelentéséhez. Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével azonban a káresemény jóval egyszerűbben és gyorsabban bejelenthető, az elküldést követően a biztosítók azonnal megkezdhetik az ügyintézést. Ám azokban az esetekben, amelyekben az E-kárbejelentő alkalmazás valamilyen okból nem használható (pl. külföldi vagy biztosítatlan gépjármű esetén), a hagyományos papír alapú kék-sárga nyomtatványra lesz szükség.
  • Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, majd ezt követően a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést. Az E-kárbejelentőt csak két ismert magyar rendszámmal lehet használni.
  • Az alkalmazás egyelőre nem alkalmas casco károk rögzítésére.
  • A beküldést követően a bejelentést a rendszer véglegesíti, annak adatait egyik résztvevő fél sem módosíthatja. Hibás adat beküldése esetén annak korrigálását az illetékes biztosítótól lehet kérni a kárrendezési eljárás során, vagy a felek kitölthetnek egy teljesen új elektronikus kárbejelentőt.
  • Az E-kárbejelentő alkalmazás segítségével kitöltött kárbejelentést a felelősként megjelölt fél biztosítója részére, ha vitatott a felelősség, mindkét érintett biztosító részére küldi meg a MABISZ.
  • Ha a bejelentő felek 72 órán belül nem kapnak visszajelzést a biztosítótól, ennek tényét a biztosító részére haladéktalanul jelezni kell, a bejelentő készülékén elmentett bejelentés hagyományos módon történő továbbításával.
  • A biztosítók a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya) január elejétől kezdve folyamatosan a QR-kódokat helyezhetnek el, és így küldhetik majd ki azokat ügyfeleiknek. A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerződő és a biztosított gépjármű legfontosabb adatait tartalmazza egyszerűen beolvasható formában. Célja a kitöltési folyamat meggyorsítása, használata pedig nem nélkülözhetetlen, a kárbejelentés ennek hiányában is megtehető.
  • Az alkalmazás jobb felső sarkában található menüben lehetőség nyílik adataink előzetes beolvasására és elmentésére ( Menü/ Személyes adatok/ Gépjármű és szerződés adatok/ Új gépjármű/ Biztosítási QR kód beolvasása).

Forrás:
E-kárbejelentő: egy hét alatt több mint hatvanezer letöltés!; Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ); 2019. január 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Február 9-én indul a gyógyszerazonosítási rendszer

„Az ország bármely patikájában ellenőrizhető lesz az a kód, amelyet a gyógyszer a gyártáskor kap.

Február 9-én indul az Európai Gyógyszerazonosítási Rendszer, ettől a naptól kezdve egyetlen olyan vényköteles gyógyszer sem szabadítható fel a gyógyszergyárakban, amely nem rendelkezik úgynevezett egyedi azonosítóval. Az európai szinten kiépült informatikai rendszer segítségével az ország bármely patikájában ellenőrizhető lesz az adott kód. A teljes gyógyszer-ellátási lánc szerepelőinek részvételével, a hazai rendszer kiépítését felügyelő HUMVO Nonprofit Zrt. vezetői „nyílt napot” tartottak a fejlesztés eddigi eredményeinek bemutatásáról: a rendszer működőképes, a legnagyobb feladat most a gyógyszerészek csatlakoztatása.

A 2019. február 9-étől alkalmazandó uniós jogszabály rendelkezései alapján a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása érdekében a gyógyszerek csomagolásán úgynevezett egyedi azonosítót helyeznek el. A rendszer kiépítésével kapcsolatos feladatokat az európai jogalkotó az ellátási lánc szereplőire, elsősorban a gyártókra, a forgalmazókra, a nagykereskedőkre és a gyógyszerészekre telepítette, de adott feladatot a nemzeti jogalkotóknak és a gyógyszerügyi hatóságnak is.

A nyílt napon prof. dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár prof. dr. Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter nevében is köszönetet mondott HUMVO eddigi tevékenységéért. Mint fogalmazott: „A HUMVO koordinálása mellett olyan felkészülés zajlott, amely lehetővé tette a zökkenőmentes átállást. A legális láncban gyakorlatilag eddig sem volt valós esély arra, hogy hamis gyógyszer kerüljön a rendszerbe. A gyógyszerbiztonság olyan kincsünk, melyre vigyáznunk kell, és a mostani fejlesztés talán abban is segíthet közvetett módon, hogy csökkenjen az illegális készítményeket ellenőrizetlen forrásból beszerző betegek száma, amely jelenleg hét százalék körül mozog a felmérések szerint.”

Az uniós jogszabály alapján az Adattároló Rendszer létrehozása és kezelése a biztonsági elemekkel ellátott gyógyszerek gyártói- és forgalomba hozatali engedélyeinek jogosultjai által létesített nonprofit jogi személy, Magyarországon a HUMVO Nonprofit Zrt. feladata.

A HUMVO e kötelezettség teljesítése érdekében szerződéseket köt a gyógyszerek forgalmazóival, akik szolgáltatási díjat fizetve fenntartják a rendszert. A HUMVO az érintettek által megkötendő végfelhasználói szerződés értelmében hozzáférést biztosít a magyar Adattároló Rendszerhez elsősorban a gyógyszerészeknek és a nagykereskedőknek, akik mint a rendszer végfelhasználói ellenőrizni fogják a kódokat, és amennyiben mindent rendben találnak, deaktiválják a kódokat, és kiadják az adott gyógyszert a betegnek. E művelet a másodperc töredéke alatt lezajlik, így a betegellátást nem fogja akadályozni.

A HUMVO által felállított és üzemeltetett Adattároló Rendszer technikai értelemben éles üzemben működik 2018. július 10-e óta, ezen a napon történt meg a magyar Adattároló Rendszer éles informatikai összekapcsolása a központi európai adatbázissal (ún. EU hub-bal). Ettől az időponttól a magyar piacon elérhető gyógyszerek forgalmazói képesek továbbítani a szerializált termékek adatait a magyar Adattároló Rendszerbe.

A gyógyszer egyedi azonosítóját tartalmazó kód hosszú utat tesz meg, míg az adott ország adattárházába ér. Az egyedi kódot az egyes gyógyszergyárak IT rendszere generálja, a gyártósoron rányomtatják a dobozokra, amit megfelelő ellenőrzés után a cégek visszamentenek a saját rendszerükbe, majd innen felküldik az Európai Gyógyszer-verifikáció Szervezet (EMVO) adattárházába, az EU HUB-ba, amely lényegében egy routerként működik a nemzeti adattárak felé.

A hazai gyártóknak ugyanakkor mindez hatalmas kiadást jelent, csak egy-egy megfelelő nyomtatósor beszerzése 100 millió forintos tétel, összességében a becslések szerint az egyszeri beruházási költsége elérheti a 20 milliárd forintot is.

A HUMVO finanszírozása már összetettebb kérdés: lényegében a Magyarországon piacon lévő forgalomba hozatali engedély tulajdonosok (számuk nagyságrendileg 250 köré tehető) finanszírozzák a rendszert.

A HUMVO Igazgatóságának elnöke, dr. Illés Zsuzsanna, a szakmai nap kapcsán kifejtette: „Példaértékű az az összefogás, amely e projekt megvalósítása érdekében létrejött a gyógyszerellátásban részt vevő valamennyi szereplő között! Kifejezetten sok érdeklődő jött ma el hozzánk, de összességében azt mondhatom, mindenkinek megnyugtató választ tudtunk adni, és előre láthatóan fennakadás nélkül tud majd elindulni a rendszer február 9-én. A mi feladatunk az, hogy a betegek – és lehetőség szerint a gyógyszerészek – szinte semmilyen változást ne érzékeljenek!”

A HUMVO mostani legfőbb kihívása, hogy valamennyi végfelhasználóval, elsősorban a több mint 2000 gyógyszerésszel szerződjön, és csatlakoztassa őket a hazai rendszerhez. Jelenleg az utolsó fázisban tart a rendszer elindítása, vagyis ezekben a napokban kell a HUMVO-val minden egyes gyógyszertárnak, kórháznak és nagykereskedőnek szerződést kötnie, ezzel párhuzamosan interfészt kellett kiépíteniük, mely képes csatlakozni a rendszerhez, 2019 február 9-én pedig élesben indulhat a rendszer.”

Forrás:
Hamarosan indul a hazai gyógyszerazonosítási rendszer; Weborvos.hu; 2019. január 17.

A kormányzaton belül van már okosváros munkacsoport

„Az okosvárosok magyarországi helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről is szó volt a Napi.hu és a Lounge Communications Smart City Forum 2018 elnevezésű konferenciáján.

Az okosváros koncepció nagyon tág területet fed le, ám az biztos, hogy elsődlegesen önkormányzati feladat, az államnak leginkább a szabályozásban van fontos szerepe – jelentette ki Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a konferencián.

Mivel az egész világ az elvárosodás felé halad – jelenleg a lakosság 50-60 százaléka lakik városokban, ez pár évtized múlva akár 70-80 százalékra is felkúszhat -, öregedik a népesség, terjed a digitalizáció, illetve egyre szűkülnek az erőforrások, ezért is egyre fontosabb téma az okosváros.

A kormányzaton belül van már okosváros munkacsoport, melynek munkája során átalakulnak a régi e-Magyarország pontok, Digitális jólét pontokká. Ezeknek lesz a feladata, hogy az okos területfejlesztést helyben koordinálják. „2019-re azt tervezzük, hogy már teljes mérték az önkormányzatot és a lakosságot fogják segíteni ezek a pontok. Olyan dobozos termékeket szeretnénk telepíteni ezekre a pontokra, amelyek könnyen átadhatóak” – mondta Szigeti.

Mit jelent, hogy okosváros? Ázsiában szinte mindig egy digitalizációs, számítógépes fejlesztés, míg Európában az élhető város felé haladnak a települések. Ez utóbbi a jó irány – vélte Szeneczey Balázs, Budapest Főváros Önkormányzatának városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese.

Mint mondta, jelenleg is több projekt zajlik a magyar fővárosban, ilyen a Duna menti területek fejlesztése, amelynek keretében 2,3 kilométernyi megszakítás nélküli gyalogos promenádot alakítanának ki közvetlenül a folyóparton az UNESCO által jegyzett világörökségi területen. Ide tartozik még a rakparti áthaladó forgalom mérséklése, a parkolási rendszer újragondolása, a zöldfelületek megújítása és a kerékpárúthálózat fejlesztése is. „Ezeket 2019-2020-ban meg fogjuk valósítani. Abban bízunk, hogy a Budapesti fejlesztési tanács létrejötte katalizátorként hat majd ezekre a fejlesztésekre.”

Budapestem naponta 1870 közösségi jármű közlekedik, amelyeken ötmillió utazást végeznek a fővárosiak – nyitotta előadását Nyul Zoltán, a BKK stratégiai és innovációs igazgatója. Az igények viszont folyamatosan változnak, ezt a városvezetésnek tudnia kell kielégíteni. Ilyen fejlesztés lesz a hármas metró Káposztásmegyer felé történő meghosszabbítása.

A BKK a Balázs Mór terv alapján tervezi fejleszteni a mobilitását. És hogy mit tartalmaz a vélhetően 2019-ben elfogadott terv? Egységes módszertan alapján értékelik a közlekedésfejlesztési projekteket, összeállítanak egy projektlistát, részletes monitoring rendszert készítenek, hogy mérni tudják a célok teljesülését, illetve széles körű, érdemi partnerségre törekednek minden szereplővel.

Sokan azt sem tudják, mi az okosváros
Az okosváros fejlesztések az élet kényelméhez járulnak hozzá, az innovációnak is az a lényege, hogy legyen társadalmi hasznossága – jelentette ki Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, aki szerint a lényeg, hogy az itt élők hétköznapjai kényelmesebbé, élhetőbbé váljanak.

Éppen ezért az okosváros projekt városlakó fókuszú, valós problémákra ad megoldást. Legalább ennyire fontos, hogy aktiválja a helyi vállalkozásokat, gazdaságilag fenntartható legyen és mindenki megtalálja az ilyen fejlesztésekben a helyét. És hogy milyen projektek tartozhatnak az okosváros-projektekbe? Víz- és szennyvízgazdálkodás, ivókutak, energiagazdálkodás, fenntartható közlekedés, időtakarékos ügyintézés, élhető városi közterek és a digitalizáció – sorolta az alelnök.

Ha most megkérdeznénk az embereket, hogy szeretnének-e okosvárosban lakni, nem kapnánk egyértelmű választ – vélte Wenczel Richárd, az IVSZ digitális nagykövete. Ennek több oka is van: elsősorban nincs egységes koncepció ahhoz, hogy mi is az az okosváros. Ha pedig nem tudják az emberek mi az, akkor hogyan is válaszolnának rá. Másik része a lakosságnak fél a technológiától, a high-tech rezsimtől, amely elveszi az ember életéből a magánszférát – mondta Wenczel, aki szerint van egy cinikus réteg is, aki szerint az okosváros mára puszta marketingszlogenné vált.

Az Uber nem taxi, az Airbnb nem szálloda. Így ezekhez külön szabályozás kellene, hogy egy városvezetés támogassa, ne hátráltassa a közösségi szolgáltatások elterjedését – emelte ki Wenczel, aki szerint ahhoz, hogy működhessen az okosváros, 3 dologra van szükség: legyen egy vízió, legyen egy önkép, hogy tudjuk miben vagyunk erősek, illetve gyengék.

Önvezető Kánaán épül Zalaegerszegen
Még 2016-ban hirdették ki, hogy tesztpálya épül Zalaegerszegen, egy évre rá meg is történt az alapkőletétel – indította előadását Pataki Márton, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projekttámogató mérnöke.

A pályának vannak hagyományos elemei, de városi közlekedést is lehet szimulálni rajta, ez pedig egyedülálló a világon. Nemzetközi együttműködésekben is gondolkodnak, hiszen így lehet megtudni, hogy a különböző utakon – itt akár az út szélessége is számít – hogyan viselkednek az autók. A jó hír, hogy önvezető autókkal immár Magyarországon is lehet tesztelni.

A tesztpálya befejezése 2020 második negyedévére várható, ekkora már minden részlet megépülhet. Jelenleg a dinamikai platform készült el, de a kezelhetőségi pálya és az okosváros zóna is készen áll a tesztelésre. Ez utóbbiban alacsony sebességű parkolózóna, többsávos (2×3 sáv) szakasz, belvárosi és kertvárosi szakasz is megtalálható.

És mikor lehetnek az utakon csak önvezető autók? a technológia 99 százalékban készen áll, ám a maradék 1 százalék nélkül nem lehet előrelépni.

„Gondoljuk bele egy átlagos budapesti délutánba, amikor két sávon három autó halad egyszerre, van, aki a buszsávból előz és vág be elénk. Ezeket a helyzeteket mind kezelnie kell az önvezető autóknak, így sok idő kell a technológia teljes kiforrásához. Vagy például baleset esetén ki a hibás: a gyártó, a benne ülő, a szerviz?” – mondta Takács András, a Commsignia Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója, aki szerint nem mindegy, mit tekintünk valóban önvezető autónak, hiszen ezt az Uber és a Tesla autóira szokták mondani, ám ezek mind rendelkeznek valamilyen megkötéssel vagy éppen szükség van egy sofőrre is.”

Forrás:
Nagyot változhat az életünk hamarosan; Dzindzisz Sztefan; Napi.hu; 2019. január 19.

Kattintás imádkozáshoz – honlap és mobilalkalmazás segítségével együttes imádkozás a pápával

„Egy klikkeléssel személyes profilt nyitott magának Ferenc pápa egy imaportál új okostelefonos alkalmazásán, az apostoli lakosztálynak a Szent Péter-térre néző ablakában vasárnap délben.

Ferenc pápa szokásos vasárnap déli beszédét mondta, amikor egy pap táblagépet nyújtott felé. Az egyházfő egy klikkeléssel megnyitotta a nevére szóló oldalt.

A pápa így mutatta be a Click To Pray (klikkelés imádkozáshoz) hat nyelvű honlapot, amely letölthető okostelefonra. Ferenc pápa minden hónapban megjelöli, milyen imára kéri meg a hívőket, és az alkalmazást használók is imatémát javasolhatnak egyenesen az egyházfő profilján.

Ferenc pápa elsősorban a fiatalokat buzdította csatlakozásra, emlékeztetve, hogy a Vatikán a héten közli a tömegtájékoztatás világnapjára szánt pápai üzenetet, amelynek idén a közösségi kommunikáció és az emberi közösség kapcsolata lesz a központi témája.

„Az internet és a közösségi média korunk forrásai, lehetőséget adnak a többiekkel való együttlétre, értékek és tervek megosztására, közösséghez való tartozásra” – mondta a pápa. Hozzátette: a hálózat az imában is segítheti a közösségeket, hogy az együttlétet ima is kísérje.

Hangsúlyozta, ez a célja a Panamában január 22 és 27. között esedékes Ifjúsági Világtalálkozónak, amelyre az egyházfő is elutazik.

Az internet világához a pápák között elsőként II. János Pál csatlakozott: a Vatikán hivatalos honlapját 1995 karácsonyán nyitották meg. Akkor 300 ezren léptek be rá az egész világból. II. János Pál először 2001 novemberében klikkelt, amikor interneten küldte el üzenetét az ausztráliai püspöki szinódusra. Ferenc pápa hivatalos kilenc nyelvű Twitter-fiókját ma több mint 47 millióan követik.”

Forrás:
Ima-appot indított el Ferenc pápa ; Mandiner.hu/MTI; 2019. január 20.
Lásd még: Home – Click To Pray
Click To Pray; Google Play
Click To Pray; App Store – iTunes – Apple
Click To Pray; Twitter
Click To Pray; Facebook

Fizetési kérelem: a júliustól élesben elinduló azonnali átutalási rendszer egy új megoldása

„A júliustól élesben elinduló azonnali átutalási rendszerrel együtt új megoldások is megjelennek. Egyik ilyen a fizetési kérelem, ami a sárga csekk riválisa lehet. Elmondjuk, mire való.
Már tesztelik a bankok az azonnali átutalási rendszert, amely az elmúlt évek legjelentősebb, szinte mindenkit érintő banki fejlesztése.

Nagy változás jön a fizetéseknél – erre számíthat jövőre
A tervek szerint a rendszer élesben július 1-től indul, ami a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a 10 millió forintnál alacsonyabb összegű lakossági átutalások azonnal – 5 másodpercen belül – célba érnek. Az azonnali átutalási rendszer megjelenésével új megoldások is jönnek, köztük a fizetési kérelem, amely alkalmas lehet arra, hogy visszaszorítsa a sárga csekkeket.

Sárga csekk helyett fizetési kérelem
A fizetési kérelem lényegében egy üzenet, amelyet az átutalás címzettje küld az átutalónak. (A szakmai meghatározások szerint a „kedvezményezett” üzenete a „fizető” félnek.) A fizetési kérelem elküldésénél nincs semmilyen pénzmozgás, pusztán egy konkrét átutaláshoz szükség összes adatot tartalmazza. A fizetési kérelem lényege, hogy leegyszerűsíti az átutalás elindítását. Megérkezik a fizetési kérelem, az átutaló jóváhagyja és már megy is a pénz a címzetthez.

Nagyon leegyszerűsítve a fizetési kérelem lehet a sárga csekk utódja. Az adott szolgáltató, mondjuk áramcég elküldi a fizetési kérelmet a fogyasztónak, hogy az előző havi fogyasztásának 5600 forint volt a díja, ezt megnézi az érintett és ha nincs kifogása, akkor jóváhagyja az utalást. A sárga csekkel szemben a fizetési kérelem előnye, hogy készpénzmentesen, elektronikusan zajlik.

Mi lesz benne?
A fizetési kérelemnek – ahogy a sárga csekknek – vannak kötelező elemei, ezek a következők:

  • a fizetési kérelmet küldő fél (pl. áramszolgáltató) neve,
  • a fizetési kérelmet küldő fél számlaszáma (IBAN formátum),
  • a fizetési kérelmet küldő fél szolgáltatójának azonosítója,
  • a fizetési kérelmet küldő fél azonosítója,
  • a fizető fél (pl. lakossági fogyasztó, vásárló) neve,
  • a fizető fél számlaszáma (IBAN formátum),
  • a fizető fél azonosítója (opcionális),
  • a fizető fél szolgáltatójának egyedi azonosítója,
  • a fizetendő (átutalandó) összeg,
  • a kedvezményezett (az átutalás címzettjének) neve,
  • a fizetési kérelem érvényességi ideje,
  • a fizetési határidő,
  • a fizetési kérelem típusa (lesz olyan kérelem, amelynél a fizetendő összeg nem módosítható és lesz olyan is, amelynél megváltoztatható az összeg).

A fizetési kérelem feladásánál nem muszáj a fizető fél (fogyasztó) számlaszámát ismerni, hanem lehetőség lesz arra is, hogy az e-mail cím, adószám vagy mobilszám alapján kapja meg azt az érintett.”

Forrás:
Ismerje meg a sárga csekk gyilkosát!; Csernátony Csaba; Napi.hu; 2019. január 16.

A digitális átalakulás hatalmas lehetőségei és veszélyei egyetlen példán bemutatva: nagy adattömegek, genetikai adatbázisok és bűnüldözés

„Egyesek a bűnügyek megoldásának forradalmi eszközeként, mások adatvédelmi szempontból különösen aggályos fejleményként értékelik, hogy a rend őrei egyre többször kutakodnak genetikai adatbázisokban.

Több évtizedes nyomozásokat zárhattak le az amerikai hatóságok a karácsony előtti napokban…A „döglött ügyek” sikeres megoldásához – némileg váratlanul – a családfakutatás adott kulcsot. A hatóságok rájöttek ugyanis, hogy érdemes betáplálni a feltételezett tettesektől a helyszíneken gyűjtött DNS-minták adatait a GEDmatch portálra, amely a feltöltött egyéni géntérképek alapján keres a felhasználók között lehetséges rokonokat. Az így kiszúrt távolabbi családtagoktól aztán a rend őrei egyéb azonosítók (például a nem, a körülbelüli életkor és lakóhely) segítségével már viszonylag hamar eljutottak a bűnelkövetőkig. A génnyomozók az említetteken kívül egyébként tavaly 25 további esetben jártak sikerrel, és még legalább háromszor ennyi ügyben „fogtak szagot”.

A módszert több tényező együttes hatása teszi ilyen ígéretessé. Egyrészt az utóbbi években jelentősen csökkentek a DNS-szekvenálás és genotipizálás költségei. Ezért világszerte immár közel húszmillióan vették igénybe azokat az egyéni géntérképezési szolgáltatásokat, amelyeket számos amatőr családfakutatást lehetővé tevő cég – mint például a 23andMe, a MyHeritage vagy a legnagyobb génadatbankkal rendelkező ancestry – kínál ügyfeleinek 70–100 euró közti összegért. Másrészt, míg a hagyományos kriminalisztika csupán tucatnyi, ráadásul könnyen mutálódó, nehezen vizsgálható genetikai markert (úgynevezett mikroszatellitákat) használ azonosításra, a modern családfakutatási tesztek során az örökítőanyag jóval nagyobb részét, a DNS-t alkotó nukleotidok közül 700 ezret hasonlítanak össze. Ez sokkal pontosabb eredményt tesz lehetővé. Nem utolsósorban pedig az olyan kisebb portálok, mint a GEDmatch, nem firtatják, hogy a felhasználóik által feltöltött géntérkép honnan származik, ezért a bűnüldöző szervek különösebb aggályoskodás nélkül rákereshetnek a tettesek esetleges rokonaira.

„A genetikai családfakutatás és a bűnügyi nyomozás ilyen jellegű partnersége az utóbbi évtizedek egyik, ha nem a legnagyobb áttörése a bűnüldözésben. A legnagyobb lehetőség pedig nem is a döglött, hanem a friss ügyekben rejlik” – mondta nemrégiben a Parabon nevű amerikai cég kifejezetten génnyomozásra létrehozott laborjának vezető kutatója, CeCe Moore. Bár a nyilvános adatbázisokban rendelkezésre álló géntérképek száma a világ lakosságához képest elenyésző, a lehetőségek már most is lenyűgözőek. Mint arra a Science tudományos folyóirat egyik októberi tanulmánya rámutatott, csak a GEDmatch vagy a MyHeritage egy-másfél milliós adatbázisait használva is 60 százalék a valószínűsége, hogy bármely fehér, európai felmenőkkel rendelkező amerikainak megtalálják legalább egy harmadfokú unokatestvérét. Ez nem kevés, hiszen DeAngelo is így került a hatóságok látókörébe. Három éven belül pedig állítólag közel százszázalékos lesz a rendszer hatékonysága, mivel a kutatók szerint egy populáció két százaléka genetikai állományának segítségével bárkihez lehet találni harmadfokú unokatestvért.

A lelkesedést lehűthetik azonban az adatvédelmi aggályok. Rori Rohlfs, a Kaliforniai Állami Egyetem családkutatója például ironikusnak tartja, hogy míg Kaliforniában bírói végzés kell ahhoz, hogy a rendőrség egy gyilkossággal vádolt személy testvérére vonatkozóan átnézhesse a bűnügyi nyilvántartást, az unokatestvérekre a GEDmatchhez hasonló oldalakon mindenféle engedély nélkül rákereshetnek. Bár a családfakutató oldal egyik alapítója, Curtis Rogers hangsúlyozta, hogy csak nemi erőszakkal kapcsolatos és gyilkossági ügyekben engedi a hatóságokat a felhasználók genetikai adataiban kutakodni, ezt pillanatnyilag az adott szaván kívül más nemigen garantálja. Szakértők szerint mindenképpen újra kellene gondolni a géntérkép feltöltésekor kért felhasználói nyilatkozatot, hiszen egyetlen ember örökítőanyaga révén több száz rokona is beazonosíthatóvá – adott esetben pedig gyanúsíthatóvá – válik. Az eddigi ügyekben többször is előfordult, hogy a genetikai egyezés nyomán egészen közeli családtagok, például testvérek közül kellett végül kiválasztani a valódi elkövetőt.

A DNS-nyomozások hírére sokan, elsősorban afroamerikaiak, törölték a profiljukat, s különösen az után ugrott meg a törlések száma, hogy tavaly októberben a Cell tudományos folyóiratban Noah Rosenberg, a Stanford Egyetem kutatója azt is megmutatta, milyen könnyen összefésülhető az FBI és a GEDmatch adatbázisa. Dacára annak, hogy eltérő genetikai markerekkel dolgoznak, a közeli családtagokat máris 30 százalékos valószínűséggel képesek felismerni. A jogvédők aggodalmait fokozta, hogy a Science már említett tanulmányából az is kiderült, az egyik orvosi adatbázisból kiemelt, úgymond anonimizált genetikai profil tulajdonosa – és minden betegsége vagy arra való hajlama – is pillanatok alatt beazonosítható a családfakutató honlapon. Csak idő kérdése, hogy a bűnüldöző szervek elkezdjenek keresgélni a különféle orvosi és kutatási génadatbankokban is, és létrejöjjön az egyetemes DNS-adatbázis, amelynek ilyen célú felhasználását még semmilyen törvény nem szabályozza – figyelmeztetett Natalie Ram, a Baltimore-i Egyetem jogi fakultásának professzora.

Az aggodalmak azonban, úgy tűnik, jelenleg még eltörpülnek a lehetőségek mellett. Amint ugyanis arról a GEDmatch vezetői nemrégiben beszámoltak: DeAngelo elfogása óta honlapjukon a napi 1500 feltöltés 5 ezerre ugrott.”

Forrás:
Nyomozás a génadatbankban: forradalom vagy totális indiszkréció?; Illényi Balázs; HVG.hu; 2019. január 20.
Lásd még:
A New Type of DNA Testing Is Entering Crime Investigations; Megan Molteni; Wired; 2018. december 26.
Az örökítőanyagod akkor is árulkodik rólad, ha soha nem csináltál DNS-tesztet; Varga Máté; Qubit; 2018. október 30.
Parabon NanoLabs (Wikipédia)
DNA Doe Project (Wikipédia)

A munka jövőjének átírása

„Már sokat írtak a munka jövőjéről, közülük számosan elég borús képet vázoltak fel. Tanulmányok sora jelzi azt előre, hogy az automatizáció fenekestül felforgat majd egész iparágakat, és többmilliónyi ember fogja elveszíteni állását. Az Oxfordi Egyetem két professzora egy 2013-as tanulmányban egyenesen azt írta, hogy egy vagy két évtizeden belül a gépek a munkahelyek 47 százalékát fogják kiváltani az Egyesült Államokban.

Az ehhez hasonló következtetések azt a narratívát erősítik, hogy a jövőben elkerülhetetlenül szükségtelenné válik az emberek munkája. Ezt a nézetet amúgy főként a vállalatok hangoztatják, és ezt az úgynevezett haknigazdaság negatív trendjei is erősítik. (Az angolul gig economynak nevezett, a digitalizáció által elősegített jelenség jellemzője az átmeneti időre, rugalmas keretek között, projektalapon történő foglalkoztatás egyre szélesebb körű elterjedése, illetve hogy a munkaadók egyre inkább nem teljes állású alkalmazottként, hanem szabadúszó vállalkozóként foglalkoztatják a munkavállalókat – a szerk.).

A munkavállalók és a szakszervezetek kevés szerepet játszottak eddig a munka jövőjéről szóló diskurzusban. Ha ez megváltozik, akkor a munka jövője egészen másként nézhet ki.
Három elterjedt feltevés torzítja az automatizáció foglalkoztatásra gyakorolt hatására vonatkozó előrejelzéseket. Ezek megfelelő értelmezése kulcsfontosságú a munkavállalók jogainak megvédésében és az uralkodó narratíva fatalista kicsengésének megváltoztatásában.

Az első feltevés szerint a teljesen automatizált munkahelyek a közeljövőben kiváltják az emberi munkaerőt. Ez a nézet alig több puszta találgatásnál, sőt, az ugyanazon adatokat vizsgálók különböző következtéseket is levonhatnak. Például egy 2017-es McKinsey-tanulmány – amely ugyanazokat az adatokat használta, mint a 2013-as előbb említett oxfordi kutatás – arra jutott, hogy az USA-ban csupán az álláshelyek 5 százalékát lehet teljesen automatizálni. Azt is leszögezte, hogy az amerikai munkahelyek mintegy 60 százaléka részben automatizálható. Másként: az automatizáció nem azt jelenti, hogy az emberi munkavégzésnek el kell tűnnie, csak azt, hogy termelékenyebbé válhat.

Azt azonban le lehet szögezni, hogy a jelenlegi trendek kihangsúlyozzák, miért fontos annak a folyamatnak a demokratizálása, amely arról szól, hogy az új technológiák miként épülnek be a vállalati folyamatokba. Sok munkavállaló számára fontosabb lehet magánál a technológiánál az, hogy milyen módon vezetik be a cégénél. A második feltevés szerint az automatizáció a legtöbb munkavállalónak nem kedvez. Azonban az emberek és a politika – nem a gépek – határozzák meg a dolgozók munkakörülményeit. Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy a technológia növelni fogja a teljes termelékenységet (bár ez az érvelés továbbra is igen vitatott, miután az elmúlt évtizedben az OECD-tagállamokban a termelékenység csak kismértékben nőtt), akkor a munkavállalók és a politikai vezetők a munka és a magánélet közötti egyensúly jobb kialakítására fókuszálhatnak. A napi nyolcórás munkaidő eléréséért több mint egy évszázada küzdöttek. A most zajló diskurzus lehetőséget teremt a rövidebb munkahetekről szóló tárgyalásokra is. Néhány szakszervezet már ennek megfelelően lépett fel: több érdekképviseletnek kell követnie ezt a példát.

Végezetül arra is ki kell térni, hogy bár most szinte minden az automatizációról szól, nem ez a legsürgetőbb kérdés a munkavállalók szempontjából.

A dolgozóknak a legnagyobb aggodalmat azok a kérdések okozzák, amelyeket a saját bőrükön éreznek: a részleges vagy nem a képesítésnek megfelelő foglalkoztatás, a kétes jogi alapokon álló alkalmazás és a stagnáló bérek.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2018-as jelentése szerint világszerte 1,4 milliárd embert foglalkoztatnak kétes jogi helyzetben az informális szektorban, miközben a munkanélküliek száma 192 millió.

Természetesen a mostani új technológiák kedvezőtlenül hatnak a munkavállalókra. Mindig az volt a helyzet, és továbbra is az lesz, hogy az emberek idővel az egyik gazdasági szektorból a másikba kerülnek. Miközben azonban a technológiai innovációk új lehetőségeket teremtenek, a mostani haknigazdaság különösképpen visszatükrözi azt, hogy a technológia miként tudja gyengíteni a munkavállalók jogait és fokozni a gazdasági bizonytalanságot.

Nem szabadna elfogadnunk a munka nélküli világ miatt aggódók narratíváját. A szakszervezeteknek a munkahelyi körülmények javítására, a munkavállalók új iparágakban történő önszerveződésére, illetve azzal az autoriter üzleti modellel szembeni fellépésre kellene fókuszálniuk, amely kevés beleszólást enged a foglalkoztatottaknak a cégük működésével kapcsolatos kérdésekbe.

Egyre több pozitív jellel lehet találkozni. A munkavállalók önszerveződése egyre erősebb a szolgál­tatószektorban. A dolgozók magasabb bérért küzdenek a világ legnagyobb vállalatai közé tartozó cégeknél. A következő lépés az lesz, hogy az automatizáció hatásainak kérdése egyre inkább előtérbe kerül a munkavállalók önszerveződésénél. A munka jövőjére nem egy előre meghatározott dologként kell tekinteni, az erről szóló történetet még most is írják. A legfontosabb kérdés, mint mindig, hogy ki írja ezt a történetet. [A szerző a Green Economy Network kampány-koordinátora.]”

Forrás:
A munka jövőjének átírása; Bruno Dobrusin; Világgazdaság; 2019. január 18.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. január 14-január 18.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

MS, vagy azzal egyenértékű oktatási licencek 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/9
Közzététel dátuma: 2019.01.14.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.12.
Microsoft, vagy azzal egyenértékű oktatási licencek beszerzése – 2018
Érték áfa nélkül: 718.111.131,- Ft
Lásd bővebben

MTVA EVS rendszer bővítése és rendszertámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/10
Közzététel dátuma: 2019.01.15.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.14.
Szolgáltatási és adásvételi szerződés keretében az MTVA meglévő EVS rendszerének bővítése valamint a meglévő EVS rendszer támogatásának meghosszabbítása
Lásd bővebben

Interaktív táblák és televíziókészülékek beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/10
Közzététel dátuma: 2019.01.15.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.11.
Lásd bővebben

CASIR támogatási és szoftverfejl-i szolgáltatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/10
Közzététel dátuma: 2019.01.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.18.
MNB Integrált Statisztikai Információs Rendszerének (CASIR) támogatási és szoftverfejlesztési szolgáltatása KBF598/2018
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

NEAK felé szolgáltatott adatközlés ellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/9
Közzététel dátuma: 2019.01.14.
Ajánlatkérő: Péterfy Sándor Utcai Kórház – Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: HBCS Audit Tanácsadó Kft.
Szolgáltatásmegrendelés amelynek tárgya Ajánlatkérő kontrolling tevékenységének teljesítése, valamint az intézmény fekvőbeteg-ellátó és járóbeteg tevékenységéről NEAK felé szolgáltatott adatközlés minőségének ellenőrzése és javítása, évi mintegy 50 ezer fekvő- és 950 ezer járóbeteg valamennyi adatának elemzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás redeményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/10
Közzététel dátuma: 2019.01.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: DATASET BT.
Adattárház fejlesztési keretszerződés nettó 150.000.000.- Ft keretösszegre és 5 éves futamidőre, fejlesztői óradíjjal és konzultációs óradíjjal.
Lásd bővebben

IKT eszközök beszerzése EFOP412, EFOP413_eredményt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/11
Közzététel dátuma: 2019.01.16.
Ajánlatkérő: Karcagi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Balázs-Diák Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.471.640,- Ft
Lásd bővebben

Térfigyelő rendszer fejlesztése – TE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/11
Közzététel dátuma: 2019.01.16.
Ajánlatkérő: Dabas Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: „Hiteles” Telekommunikációs és Számítástechnikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.375.000,- Ft
Lásd bővebben

„EFOP pályázatok informatikai eszközei II.”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/13
Közzététel dátuma: 2019.01.18.
Ajánlatkérő: Pécsi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 19.849.083,- Ft
Lásd bővebben

EDR 2018. IV. név ertáj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/13
Közzététel dátuma: 2019.01.18.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FERCOM SYSTEMS Kft.; Sagemcom Magyarország Kft.
Keretmegállapodás az EDR rendszerben használható rádióterminálok és azok üzemeltetéséhez szükséges kiegészítők, szoftverek és tartozékok beszerzésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 222.383.942,- Ft
Lásd bővebben

Taj. elj.ered. – Szerverterem építése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/12
Közzététel dátuma: 2019.01.17.
Ajánlatkérő: Újbuda SMART 11 Üzemeltető és Fejlesztő Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés tárgya a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leíráshoz mellékelt kiviteli tervben részletezett új szerverterem építése és bekapcsolása az újbudai önkormányzat épületegyüttesében lévő gyenge- és erősáramú hálózatba.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 73.979.925,- Ft
Lásd bővebben

Főnix rendszer támogatás és jogszabálykövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/12
Közzététel dátuma: 2019.01.17.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Főnix rendszer támogatás és jogszabálykövetés, amely az alábbiakat foglalja magában:

* Nyertes ajánlattevő feladatát képezi az általa fejlesztett és Ajánlatkérő rendelkezésére bocsátott FŐNIX rendszermegoldások működtetéséhez szükséges támogatás biztosítása.
* Szoftver működési hibák javítása
* Adatbázis karbantartási feladtok ellátása

* Szakértői támogatás biztosítása
* Jogszabályok változásából adódó feladatok.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.180.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Medworks rendszer támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/9
Közzététel dátuma: 2019.01.14.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Jelen közbeszerzés tárgya az ajánlatkérőnél működő MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer jogszabálykövetése, frissítése, egyedi fejlesztése és karbantartása két éves időtartamban, valamennyi felhasználóra, a jelen felhíváshoz csatolt szerződéstervezetben és mellékleteiben foglaltak szerint, melyek egyben a beszerzés tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozó műszaki leírást is tartalmazzák. Ajánlatkérő a MedWorkS rendszerre vonatkozó felhasználási jogokkal kapcsolatban korlátozás nélküli felhasználószámmal rendelkezik.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 120.000.000,- Ft
Lásd bővebben

iCorso terméktámogatása és fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/11
Közzététel dátuma: 2019.01.16.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.
Az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia képzésszervezési és képzésadminisztrációs tevékenységét támogató iCorso Felnőttképzési Információs Rendszer továbbfejlesztése és terméktámogatása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Az MTVA által használt AX rendszer verzióváltása, funkcióbővítése, szervezeti kiterjesztése és üzemeltetésének támogatása tárgyában (Tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/11
Közzététel dátuma: 2019.01.16.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése, Bródy Könyvtár
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/11
Közzététel dátuma: 2019.01.16.
Ajánlatkérő: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás 1. részében kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be melyre tekintettel a közbeszerzési eljárás 1. része a Kbt. 75. § (1) b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Szakirodalom

NMHH-piackutatás: Az okosautóval az a baj, hogy okos

„Mindössze a válaszadók negyede használna okosautót – más néven önvezető autót –, ennek oka pedig, hogy elsősorban az okosfunkciók aggasztják a magyar felhasználókat. Ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lakossági felhasználói szokásokat, vélekedéseket felmérő kutatásának előzetes adataiból. A vizsgálat a magánautók mellett kifejezetten a közösségi használatú önvezető járművekkel kapcsolatos benyomásokra is rákérdezett, és a válaszadók nagyobbik fele – többek között – pont a közös használatot és a vezetés élményének hiányát említette az okosautó hátrányaként.

A magyar társadalom bizalmatlansága az új műszaki, technológiai fejlesztések kapcsán már az okostelefonok térnyerésekor megmutatkozott: az akkori felmérések szerint sokan olyan okoskészüléket szerettek volna, amely pont olyan és olyasmit tud, mint a régi, hagyományos mobiltelefonok. Nincs ez másként az okosautókkal sem, derül ki az NMHH kutatásának előzetes adataiból. Bár az okosautókkal, vagyis az önvezető járművekkel menet közben akár aludhatunk vagy dolgozhatunk is, és a technika parkolóhelyet is keres nekünk, előnyei mellett jogos vagy vélt félelmek, aggodalmak bőven társulnak a jövőképhez.

Elvész a vezetés élménye
Az intelligens közlekedési rendszerek kiépítéséhez és az önvezető autók megjelenéséhez az autók és az infrastruktúra, illetve az ilyen járművek egymás közötti kommunikációjára van szükség. Mivel az ilyen kommunikáció jelentős mértékben hírközlési vonzatú, és a használt frekvenciák harmonizálását és engedélyezését is igényli, az NMHH-nak ismernie kell a témával kapcsolatos trendeket és előrejelzéseket.

Az okosautókkal kapcsolatos vélemények közül az öt legnépszerűbből négy negatív, amelyek valamilyen félelmet, aggodalmat fejeznek ki. A magyar emberek legnagyobb baja az okosautóval alapvetően az, hogy okos. A legtöbben úgy vélik – a megkérdezettek kétharmada –, hogy az okosautókkal többé nem lehet majd élvezni a vezetés szabadságát, hiszen helyettünk egy robot irányítja a járművet. Ezt még minden második olyan ember is említette, akinek nincs jogosítványa és nem is tervezi megszerezni azt. Tízből hatan azt gondolták, hogy az autó annyira személyes tárgy, hogy sajátot szeretnének, és nem ülnének be gyűjtőpontról elvihető közösségi okosautóba, pedig azzal csökkenteni lehetne a forgalmat, a dugókat és a parkolási problémákat – a légszennyezés és az autófenntartási költségek visszaszorítása mellett. Ugyanilyen magas arányban említették, hogy bár a technológia elkerüli a dugót, de a városi forgalom nem fog csökkenni, mert így autóba ülnek majd olyanok is, akik nem tudnak vezetni. Végül szintén a lista elején végzett az a vélekedés, hogy ezek a járművek folyamatosan adatokat gyűjtenek például a közlekedési, vásárlási, zenehallgatási szokásainkról, amelyek rossz kezekbe is kerülhetnek. Az öt legfontosabb szempont közé egyetlen pozitív vélemény került be – ezt is tízből hatan emelték ki –, hogy az önvezető autó nagyobb szabadságot és önállóságot adhat azoknak, akik korábban mások segítségére szorultak vagy nem tudtak közlekedni, mint például az idős és a fogyatékos emberek.

Talán meglepő, hogy a fiatalok és a jogosítvánnyal rendelkezők vagy azt tervezők – tízből heten – nem viszonyulnak pozitívabban az okosautóhoz, mint a többiek, egyszerűen csak többet tudnak róla: általában mind a pozitív, mind a kétkedőbb véleményeket magasabb arányban említették. Összességében csak minden harmadik ember gondolja előnyösnek azt, ha pár évtizeden belül elterjednek a sofőr nélküli autók, és ezt még a fiataloknak is csak kisebb része gondolja így. A használattól pedig még jobban tartanak: mindössze minden negyedik ember használna önvezető autót, és még az újdonságokra általában nyitottabb, kísérletezőbb fiataloknak is csak a harmada próbálná ki. Még inkább elzárkóznak azok, akiknek nincs jogosítványuk és nem is tervezik megszerezni azt, pedig a közösségi okosautó remek utazási alternatívát jelenthetne számukra, ha alkalmanként szükségük lenne gépkocsira.

Legnépszerűbb funkciók
Az okosautók funkcióit felsoroló húszas listából a megkérdezettek csak olyat említettek a legnépszerűbbek között, amely legalább részben és extraként az új autók számos típusában már megtalálható valamilyen formában vagy létezik rá okostelefonos alkalmazás. Így a legnépszerűbb okosautó-funkció az, hogy az autó információt ad a forgalomról – ezt 42% említette –, valamint van ütközésre figyelmeztető (42%) és parkolást segítő rendszer (40%). Azt már csak elenyésző arányban tartották jó dolognak, hogy az önvezető autó automatikusan fizeti a parkolást. Ehhez képest csak minden nyolcadik válaszadó említette az okosautó talán legfontosabb, – és egyelőre átlagember számára – leginkább sci-fibe illő jellemzőjét: az önvezető funkciót.

Az okosfunkciók ismeretében is csak minden hatodik ember lenne hajlandó többet fizetni egy olyan járműért, amely rendelkezik a válaszadó szerinti leghasznosabb funkciókkal, de ők is mindössze átlagosan egymillió forinttal többet.

A kutatás hátteréről
Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre. A szolgáltatások lakossági használatát vizsgáló 2018-as országos kutatás végleges eredményei tavasszal várhatók.”

Forrás:
NMHH-piackutatás: Az okosautóval az a baj, hogy okos; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. január 18.

A nagy online-kalauz

„Szűts Zoltán médiakutatót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki pedagógia tanszékének docensét kérdeztük a frissen megjelent Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című könyve kapcsán.

Hány órát tölt naponta online?
Mivel a telefonom ébreszt reggel hatkor, rögtön megnézem az e-mailjeimet, bár erről, azt hiszem, le kellene szoknom. Napközben folyamatosan online vagyok, ez azonban nem azt jelenti, hogy le sem veszem a szemem a képernyőről, hanem szelektálok az érkező levelek és üzenetek között, hogy mit válaszoljak meg azonnal, és mit később. A munkám szorosan kapcsolódik az online térhez és az infokommunikációs eszközökhöz, így valószínűleg a generációm átlagához képest több időt töltök online. Online kommunikációval és médiával, illetve digitális pedagógiával kapcsolatos tárgyakat oktatok az egyetemen. Ahhoz, hogy felkészült legyek, az ehhez kapcsolódó alkalmazásokat, tartalmakat és jelenségeket a gyakorlatban is meg kell ismernem, bár alapvetően elméleti szakember vagyok. Tudnom kell, melyek az aktuális mémek, kipróbálni, mitől válik népszerűvé egy applikáció. A szakirodalomban való tájékozódáshoz is az internetet használom, a tudományos adatbázisokat vagy a folyóiratok honlapját közvetlenül érem el. De segítséget jelent számomra az is, ha a kollégák megosztják például a Facebookon a legújabb publikációjukat, így gyorsan értesülhetek róla. A kooperáció híve vagyok, tehát kifejezetten örülök, amikor ismerősök tudósítanak sikereikről és ajánlják munkájukat, mert könnyű együttműködést kialakítani. De konkrét számokkal válaszolva, az okostelefonom képernyőjét 2, valamelyik számítógépem kijelzőjét pedig átlagosan napi 8 órát nézem, hétvégén valamivel kevesebbet.

Hogyan változtatta meg az embert az internet megjelenése? Milyen térbe érkezett, és milyen társadalmi, kulturális változásokat idézett elő?
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az internet minden korábbi találmánynál, technológiánál és rendszernél nagyobb mértékben alakította át kultúránkat és társadalmunkat. Még az oly forradalmi könyvnyomtatásnál is. Magába olvasztotta valamennyi, a megjelenése előtt domináns tömegkommunikációs eszköz és médium tulajdonságát. A távíróhoz hasonlóan nagy távolságokba továbbítja az üzeneteket, az információk szállítására a telefonvezetékeket is használja, sőt, a felhasználók telefonálhatnak, tévét nézhetnek vagy rádiót hallgathatnak az interneten. A rádióhoz oly módon is kapcsolódik, hogy a vezeték nélküli internet épp a rádióhullámok technológiájára épít. Korábban ilyen szintű egybeolvadásának nem lehettünk tanúi a kommunikáció és média területén. De tágabban közelítve a kérdést elmondhatom, hogy kultúránk egyre inkább digitálissá és interaktívvá válik. Ez alatt azt értem, hogy azok, akiknek napi rutinja az internethasználat, egyre inkább arra vágynak, hogy mindent azonnal, online, egy kattintással érjenek el. Ez persze nem azt jelenti, hogy eltűnnek majd a könyvek, funkciójuk, példányszámunk azonban átalakul. Ironikus módon úgy gondolom, például, hogy a most megjelent Online című kötetem nyomtatott változata sokkal tovább lesz elérhető, mint az azzal megegyező tartalmú e-könyv. Ez azt is jelenti, hogy a digitális kultúra szavatossága sokkal rövidebb, miközben az értékeket minden eddiginél gyorsabban tudja továbbítani a polgároknak. Számos esetben előfordul például, hogy pár évvel ezelőtt még online elérhető tartalmak már a 404-es hibakódot jelzik, azaz „A keresett oldal nem található”. A könyvekkel ilyen probléma nincs. A társadalmi változásokra kitérve: a történelemben még korábban nem volt rá példa, hogy egy látszólag infrastrukturális fejlesztés – hiszen technológiai értelemben egy hálózatról beszélünk – ilyen hatással legyen a társadalomra. Ennek indikátorai közül könnyen ragadhatjuk meg a tartalomlétrehozásra, az üzenetek továbbítására, a különböző társadalmi rétegek közti párbeszéd demokratizálására vagy a polgárok nyilvánosságban való aktívabb részvételére gyakorolt hatását. De abba is érdemes belegondolnunk, mekkora funkcióváltáson mentek keresztül a számítógépek. A kezdetben számolásra használt több szobát betöltő eszközök ma már a kultúra, a társadalom és a gazdaság nélkülözhetetlen elemei. Ez a rendszer gyors léptekkel alakítja át tér- és időfelfogásunkat is. A számítógép, a digitális tartalom, a hálózatok és a nagy sebességű, mindig online állapot véleményem szerint eddig nem látott változásokat hozott. A társadalom dimenziójában átalakította egyebek mellett a nyilvánosság fogalmát, alacsony technikai belépési küszöbével (a Facebookon például bárki képes megosztani tartalmat minden előzetes képzés nélkül) hiányával demokratizálta a kommunikációt. A művészet dimenziójában pedig felforgatta az író-olvasó viszonyt. Gyakran egy-egy alkotás a kommentekkel együtt alkot egységet. A tudás és ismeretszerzés rendszerét sem hagyták érintetlenül a változások, az iskolarendszerünknek ezt figyelembe kell vennie, nem követnie, hanem alkotnia a trendeket. A digitalizálás és könnyű kereshetőség következtében alapműveltségünk átalakult interaktív, globális, decentralizált, bármikor és bárhonnan elérhető, multimédia jellegű, széles skálájú, azonban a korábbiaknál kevésbé bevésődő ismeretek összességévé.

Nagyon adatgazdag a könyv, 961 lábjegyzet igazítja el az olvasót. Milyen ideális olvasó képe lebegett a szeme előtt, miközben a könyvet írta? A kiadó milyen célcsoportot szólít meg?
Azt vallom, hogy a tudomány nem lehet elitista, nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, és nem lehet öncélú. Egy kutatónak egyszerre kell tudnia az akadémiai, egyetemi közeghez, és egyszerre a tudomány iránt érdeklődő, az adott szakmában nem feltétlenül jártas olvasóhoz szólnia. Természetesen nem egy munkán belül. Nem beszélve arról, hogy a bölcsészet- és társadalomtudománynak is figyelnie kell arra, hogy a gyakorlatban is alkalmazható ismereteket, eredményeket produkáljon. Nekem például az volt a célom, hogy az olvasót közelebb hozzam ahhoz, hogy megértse, hogyan, milyen szabályok alapján működik az online univerzum, és milyen történelmi előzmények vezettek hozzá. Ezen ismeretek birtokában pedig például tudatosabban használhatja az infokommunikációs csatornákat és az online médiát. És, ha tanár lesz, akkor ezen ismereteket tovább is adhatja, de szülőként is teheti. Az Online a felsőoktatás számára íródott, egyfajta kézikönyv, mely enciklopédikus tudást is kíván átadni. A történetmondásban olyan személyek szerepelnek, akik nevével talán még nem találkozott mindenki. Mark Zuckerberg nevét ismerjük, de ki vett részt az internet alapjainak lefektetésében, ki hozta létra a világhálót? Ezen ismereteket is át kívántam adni. Ha az internettel kapcsolatos kurzusokon kötelező irodalom lesz a munkám, remélem, a hallgatók nem szidnak majd nagyon, hogy egy majdnem 500 oldalas, 961 lábjegyzetet – nagyrészt hivatkozást – tartalmazó munkát kell elolvasniuk. Saját egyetemista tapasztalataimat is felhasználva olyan könyvet kívántam írni, mely egyszerre olvasmányos és megfelel a tudományosság szigorú követelményeinek. Ilyenkor könnyebbé válik az ismeretek elsajátítása is, hiszen a tanulásnak élménynek is kell lennie. Ezért döntöttem például úgy, hogy a narrációt egy történeti szálra fűzzöm, elmesélem az internet történetét, és nem témakörök köré csoportosítom a jelenségeket. Biztos vagyok benne, hogy ez a döntés képes lesz megosztani a kritikusokat, de ezt a rizikót vállalnom kell. Egyébként szerintem a legnagyobb elismerés az egyetemi szférában az, ha a szerző felfedezi, hogy munkái kötelező vagy ajánlott olvasmányok olyan kollégák kurzusain, akiket személyesen nem is ismer. Az Online könyv sikerét, már ha a tudományról beszélve sikerről is beszélhetünk, ezzel lehet majd mérni.

Hogyan viszonyul ez a könyv a 2013-ban megjelent A világháló metaforáihoz?
Talán erős lenne azt mondani, hogy a most megjelent munka talán egyfajta búcsú az irodalomtól, vagy talán az lenne a pontos megfogalmazás, hogy az irodalom és a művészet beemelése egy mediatizált, digitális térbe. A világháló metaforái terjedelmének csupán az Online harmada, és azt kívánta elbeszélni, hogyan jelent meg a művészet az online térben, és az online tér milyen változást gyakorolt a művészetre. 2013-ban sokkal nehezebb dolgom volt, filoszként mintha még bizonyítanom kellett volna, hogyan függhet össze ilyen szorosan a technológia a művészettel. A most megjelent kötetemben azonban már nem kell meggyőznöm senkit sem, hogy az online kommunikáció és média milyen mértékben áthatja a kultúrát, a társadalmat és a gazdaságot. Bár most is kihívásokkal néztem szembe, ugyanis át kellett hidalnom azt a konstruált szakadékot, mely a történeti adatokra és technikai részletekre koncentráló, szigorúan informatikai munkák vagy éppen a tisztán filozófiai megközelítés között húzódik. Erre pedig a Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, ahol tanítok, ideális terep.

Mely változások voltak a legfontosabbak az internet történetében?
Az internet történetét más kutatókra is támaszkova több szakaszra osztom. Durva megközelítésben három egymást követő, összekapcsolható, nagyon éles határok nélküli, egymást részben lefedő korszakot különböztetek meg. Az első korszak az 1960-as évektől 1990-ig tart, az ARPANET és más, gyakran különutas hálózatok, eltérő sztenderdű központi és személyi számítógépek, a kisszámú felhasználó és kevés beleélést és interakciót nyújtó tartalom jellemzik. Ebben az időszakban az interneten a kereskedelmi tevékenység tilos volt, és kevesen akartak számítógépet birtokolni, erről a korról akkor is, ha benne éltünk, talán kevés személyes emlékünk van. A második korszak 1990-ben, a világháló megjelenésével kezdődik és nagyjából 2004-ig tart. Egy olyan korról van szó, amikor a hálózat beépült a kultúrába és társadalomba. Ettől kezdve egyre több e-mailt küldünk, és egyre több hírt olvasunk online. Új alkalmazások jelennek meg, de minden nagyrészt a weboldalakról és a csevegésről szól. Amikor megjelenik a fájlcsere, a Napsternek köszönve, közösségek szerveződnek a zenei letöltések köré. A harmadik korszakot a megváltozott felhasználói attitűd fémjelzi. Ez a 2004-től kezdődő közösségi média korszaka, melyben már a felhasználók hozzák létre a tartalmat a szakemberekkel párhuzamosan. Jellemző formái a kornak a blog és a videoblog (vlog), az új tudástárak (Wikipédia), a közösségi oldalak (Facebook), vagy a videómegosztók, hogy csak egypárat említsek.

Hogyan változtatta/változtatja meg a számítógép, az internet az olvasás kultúráját?
A képernyőről való olvasás a 2000-es évektől egyre inkább beleilleszkedett a mindennapok rutinjába, ugyanis már kellő élményszerűséget biztosított. Ennek feltétele a kényelmes olvasásra alkalmas felbontás, a személyi számítógépek árának csökkenése, és ezzel együtt az elterjedése, illetve a kellő, a felhasználók érdeklődésére számító tartalombőség megjelenése volt. Az olvasás átalakuló kultúrájáról szóló korai vitákban felhozott érvek és ellenérvek még alapvetően technikai problémák köré csoportosultak. Egyik ilyen volt, hogy a képernyőt nézők szeme könnyebben elfárad, mint a papírról olvasó egyéneké. Hogy a kattintás és görgetés megzavarja az elmélyülés élményét, illetve hogy a könyv testének különös, már-már vallási jelentősége van. Tószegi Zsuzsanna, akit a könyvemben idézek azt írja ezzel kapcsolatban, hogy: „A könyv fizikai valósága, mozdulatlan szövege nyugalmat áraszt – ellentétben a képernyőn olvasható szöveggel. A képernyőről való olvasáskor az olvasó nem érzékeli az olvasott mű fizikai valóságát és alkotórészeinek egészlegességét – ez bizonyosan újfajta gondolkodásmód kialakulását idézi elő. A jelenre kialakultak a képernyőről való olvasás stratégiái, böngészünk és kulcsszavakat keresünk. Egyre több kutatás folyik szemmozgásfigyelőkkel, így még részletesebb képet kaphatunk, hogy a kijelzőn hová és mennyi ideig fókuszálunk. Ha médiagazdasági szempontból keressük a változásokat, akkor én azt emelném ki, hogy a nyomtatott sajtó egyfajta 22-es csapdájába kényszerítette magát, ugyanis a világháló megjelenésének első éveiben úgy érezték a szerkesztőségek, hogy jelen kell lenniük az online világban, és ki kell használniuk az új technológia hozta lehetőségeket, hiszen ez a jövő. Ekkor tették tömegesen ingyen elérhetővé tartalmaikat. Ez közvetve a nyomtatott példányok eladásának csökkenéséhez vezetett, főleg a digitális bennszülöttek, az internet korában születettek körében. És most már nincs visszaút, aki fizetőssé teszi az online tartalmait, azt kockáztatja, hogy az olvasók elpártolnak tőle. Az ingyenes tartalmak ezzel szemben nem hoznak bevételt. Még az online reklámfelületek értékesítése is a nagy olvasottság esetén elegendő csak a rentábilis működéshez.

Új típusú közösségek alakulnak az online térben. Miben térnek ezek el a „való világban” kialakult kapcsolatoktól, közösségektől?
Az egyén társas lény, aki mindig is különböző csoportokat hozott létre. A valahová tartozás fontos igény, így a társadalmi ranglétra megmászása egyben a kapcsolatok létrehozását is szolgálja. Azzal, hogy az internet relativizálta az időt és teret, a virtuális térben való kapcsolatteremtés vagy gyülekezés rendkívül egyszerűvé vált. A közösségi oldalak új típusú csoportokat, közösségeket hoznak létre. A Facebooknak, mely közösségi oldal, komoly közösségteremtő szerepe van. Amikor az internet az 1990-es évek közepén elkezdte behálózni a társadalmat, már élményszerű sebességet biztosított a felhasználók számára, tehát a betárcsázós modemek és lassan betöltődő levelek korszakán túl vagyunk. Ennek a gyors információáramlásnak a következménye, hogy a társadalom korábban egymás számára ismeretlen tagjai kezdtek intenzív online kommunikációba. Ennek a kommunikációnak az alapja lehetett a közös hobbi, azonos politikai nézetek vagy az online munkavégzés. A digitális kultúra, az internetes kommunikáció és média átalakítja az intimitás, a kapcsolatok és az identitás (az én) fogalmát. A nyilvánosság előtt zajló lét – különösen a közösségi oldalakon – az új típusú intimitás megjelenéséhez vezet. Drámai, mélyreható változások történtek annak terén, hogy milyen információkat osztanak meg a felhasználók magukról online. Oly sok mindent – személyes, másra nem tartozó dolgot – mondanak el, amit az utcán vagy a téren biztos nem kiabálnának mindenki számára hallhatóan. De attól, hogy online nem látjuk a szemlélődőket, még ott vannak, és figyelik a tevékenységünket.

Többen bírálják az internet demokratikus természetét. Önnek mi a véleménye erről?
Az internet tágra nyitotta a nyilvánosság kapuit, a világhálón a témák óriási bősége jelent meg, míg a közösségi média olyan hangokat is felerősített, melyeket alig lehetett hallani. A határon túli magyar kisebbségek például nagyon gyorsan kialakítottak kapcsolatokat Magyarországgal, és az utóbbi időben egymással is, és hatékony érdekképviseletet szerveztek online. De távolabbi példát hozva, az emberi jogokra egyre többen figyelnek épp az internet hatására. Ha leszűkítem a témát a Facebookra, akkor elmondhatom, hogy a jelenben is él az elképzelés, mely szerint a Facebook a nyilvánosság olyan független, elfogulatlan platformja, ahol az emberek az őket érdeklő kérdésekkel kapcsolatban minden befolyásolás nélkül tudnak például híreket olvasni. Ezeket a Facebook algoritmusa kínálja fel számukra emberi beavatkozás nélkül, a felhasználók korábbi aktivitására, érdeklődési körére építve. Oknyomozó újságírók azonban 2016-ban cáfolták ezt az elképzelést, legalábbis az USA-ban szerkesztők határozták meg, milyen tartalom váljon népszerűvé. A pesszimista olvasatok pedig a totális megfigyelésről és követésről szólnak. Én a témában nem foglalok egyértelműen állást, de minden lehetőséget bemutatok.

Vannak az internetnek negatív következményei is?
Gondoljunk bele csak abba, hogy ma hány telefonszámot tudunk fejből. Alig néhányat. Kihelyezzük memóriánkat a digitális eszközökbe, például a telefonunkba. A ház szó hány szinonimáját ismerjük? Egyáltalán, az ismereteinkben keressük már őket? A szövegszerkesztő kérésre többet is felajánl. Martin Spitzer a jelenség kapcsán elbutulásról, digitális demenciáról beszél. Egyre gyakrabban olvassuk, hogy a robotok elveszik majd a munkánkat. Tim O’Reilly kiváló, immár magyarul is olvasható kötete (a WTF – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő), melyet épp most olvasok ezt a problémát például árnyaltan közelíti meg, és lehetőséget is lát a változásokban. És akkor még nem beszéltünk a kreativitás visszaszorulásáról. Nemrég olvastam például egy interjút, melyben egy magyar egyetem rektora arról próbálja meggyőzni az olvasókat, hogy az ember mindig kreatívabb lesz, mint a gépek. Úgy gondolom azonban – és minden jel erre mutat –, hogy a mesterséges intelligencia is egyre kreatívabb lesz. A negatív következmények közé sorolom az információs túltelítettséget, nehéz eldöntenünk, mi a fontos abból, ami online ránk zúdul. Végezetül pedig az eszköz- és közösségimédia-függés is egyre csak erősödni fog. Gondoljunk csak bele, milyen elvonási tünetekkel szembesülnek azok, akik például munkájuk során a digitális eszközeikkel együtt élnek. Sőt, szabadidejüket is velük töltik. Hányan vannak, akik csak azért töltenek fel egy fotót a Facebookra, hogy megerősítést kapjanak arról, milyen szépek vagy ügyesek?

Milyen új infokommunikációs trendek lesznek jellemzők a jövőben, milyen kihívások várnak ránk?
Nem vagyok jövőkutató, de néhány lehetséges tendenciát felvázolok, amelyek világszerte jellemzők lesznek az elkövetkező években. Felsorolásszerűen ezek a következők: a mesterséges intelligencia szerepe felértékelődik az online kommunikációban, egyre többet csevegünk majd gépekkel, gyakran azt gondolva, hús-vér emberrel társalgunk; a digitális diplomácia előretör, területileg kicsi országok látványos sikereket érhetnek el az online térben, és pozitív képet alakíthatnak ki magukról. Az oktatásban egyre hangsúlyosabbak lesznek a digitális készségek, és ezzel összefüggésben a digitális írástudás, a média és az információs műveltség ismeretanyagának tömeges megjelenése várható az iskolákban. Szigorodik az adatkezelés módja is, jobban fogunk vigyázni adatainkra, miután komoly károk érnek minket.

Az internet születésének populáris olvasata szerint az atomháború fenyegetése vezetett el a hatékony kommunikációs csatorna megszületéséhez. A legújabb kommunikációs, technológiai fejlesztéseknek mennyiben ösztönzője a hadügy?
Két kapcsolódó jelenséget emelnék ki, az első a már említett digitális diplomácia, melynek kiváló szakértője Nyáry Gábor és Nyáry Mihály kollégám. Az infokommunikációs technológia radikális és rapid fejlődésével, illetve a felhasználók által táplált közösségi média térnyerésével növekszik a külügyi szervekre és diplomatákra nehezedő nyomás. A jövőben egy állam sikeres diplomáciai stratégiája azon is múlik, hogy az érintettek felismerik-e a digitális technológiákban rejlő új lehetőségeket, és átlátják-e, hogyan állíthatók az új kommunikációs csatornák és médiafelületek a külpolitikai céljaik szolgálatába. Az internet hatására a hagyományos diplomáciai és külügyi kommunikációs csatornák mellett ugyanis fontos felületté vált a szerkesztők nélküli, chatbotokkal és trollokkal egyre tudatosabban telített közösségi média. Ebben az univerzumban már nem a megszokott törvények uralkodnak és a megszokott kommunikációelméletek érvényesülnek. Nem a külügyminiszterek reagálnak sajtótájékoztatókon. Az államfők a Facebookon és a Twitteren üzennek egymásnak, álhírek pedig a dezinformáció modern formájaként rombolják egy-egy ország jó hírnevét. Utóbbi esetben pedig a hadügy és a különböző hírszerző és elhárító szolgálatok játszanak fontos szerepet. A második jelenség a cyberterrorizmus és hadviselés erősödése. Ez első pillantásra nem függ össze szorosan a kommunikációval és a médiával, és alapvetően az országok elektronikus infrastruktúrájának lerombolásáról szól. Második pillantásra azonban, ha a támadások a kormányzat vagy a hadsereg, illetve a lakosság közti információcserét blokkolják, akkor látjuk igazán, milyen fontos szerepe van ma már a kommunikációnak.”

Forrás:
A nagy online-kalauz; Sánta Szilárd; Új Szó; 2019. január 20.
A szerzőről:
Szűts Zoltán
1976-ban született Nagybecskereken, jelenleg Budapesten él. Médiakutató, habilitált egyetemi oktató. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki pedagógia tanszékének docense. A világháló metaforái – Bevezetés az új média művészetébe és az Egyetem 2.0 könyvek szerzője. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott, doktorált és habilitált. Kutatási területe az internetes kommunikáció és média, a hypertextualitás, az újmédia művészete, az információs társadalom, a digitális kultúra és pedagógia.
A könyv elérhetősége: Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei; Szűts Zoltán; Wolters Kluwer; ISBN: 978-963-295-778-4
Korábbi cikkünk a könyvről: Az életünk már online zajlik; eGov Hírlevél

E-kormányzati projektek sikere és értékteremtése

„A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” c. projekt keretében készült el.

A kiadvány elektronikusan, ingyenesen hozzáférhető az Államkutatási és Fejlesztési Intézet Szakmai kiadványtár oldalán.

„Mindenki, akinek van tapasztalata jelentős infokommunikációs technológiai innovációk bevezetéséről a közszférában, tudja, hogy azok nagy nehézséggel haladnak és magas kockázatot rejtenek magukban.” (Ignace Snellen)

E nehézségek és kockázatok enyhítését a sikerkritériumok pontos meghatározásával és a sikertényezők feltárásával érdemes elkezdeni: Mik azok a szempontok, amelyek alapján sikeresnek mondhatunk egy e-kormányzati projektet? Milyen tényezők járulnak hozzá e projektek sikerességéhez, illetve milyen faktorok jelzik előre a problémákat? Ez a könyv erős értékteremtési fókusszal és praktikus, gyakorló szakemberek számára is hasznosítható formában igyekszik bemutatni mindezt.

A szerző, Aranyossy Márta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, elsősorban az információtechnológia üzleti értékteremtését kutatja, legyen az egyedi IT-projektek értékelése, e-kereskedelmi értékteremtés, IT-cégek értékelése vagy – mint a jelen kötetben is – e-kormányzati kezdeményezések sikere és értékteremtése.”

Forrás:
E-kormányzati projektek sikere és értékteremtése; Aranyossy Márta; Dialóg Campus; ISBN 978-615-5945-26-7 (nyomtatott), ISBN 978-615-5945-27-4 (elektronikus); 2018
Letöltés: PDF és EPUB