Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Infotér 2019 Konferencia – Balatonfüred, 2019. október 15., Program
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), digitális idegenforgalom, digitális közlekedés, digitális turizmus, Infotér 2019, intelligens közlekedési rendszerek, konferencia, közlekedési informatika, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI)
• Infotér 2019 Konferencia – Balatonfüred, 2019. október 16., Program
  Tárgyszavak: adatpolitika, digitális átalakulás (DX), digitális gazdaság, digitális mezőgazdaság, digitális oktatás, IKT-ipar, Infotér 2019, kinferencia, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI), pénzügyi informatika
• Infotér 2019 Konferencia – Balatonfüred, 2019. október 17., Program
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, e-diplomácia, Infotér 2019, kiberdiplomácia, Magyarország, űrkutatás, vidékfejlesztés

Közigazgatás, politika

• Megalakult a közigazgatási perrendtartás szabályait elemző konzultációs testület a Kúrián
  Tárgyszavak: közigazgatási jog, közigazgatási perek, Közigazgatási perrendtartás, Kúria, Magyarország

Közigazgatási, politikai informatika

• Online nemzetpolitikai tudástárral is támogatják a külhoniakat
  Tárgyszavak: digitális nemzetpolitika, határon túli magyarok, közigazgatási portálok, Magyarország, Potápi Árpád János, Semjén Zsolt, vállalkozásfejlesztés
• Titkosszolgálatok régen, és ma a digitális korban
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális platformok, digitalizáció, Földi László, kiberbiztonság, kibervédelem, Magyarország, titkosszolgálatok
• Megújul Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás rendszere, indul az E-ingatlan-nyilvántartás projekt
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális ingatlanügy, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, E-ingatlan-nyilvántartás, fejlesztéspolitika, földügy, földügyi igazgatás, földügyi informatika, ingatlanügy, közhiteles nyilvántartások, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, Tuzson Bence, uniós társfinanszírozású projektek

Informatika, távközlés, technika

• „Azonos csatornán” – internetes szolgáltatások adatvédelme a gyakorlatban – HunCERT Workshop 2019 ősz
  Tárgyszavak: adatvédelem, hálózat- és információbiztonság, kiberbiztonság, konferencia, Magyarország

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Teljes fordulatszámon üzemel a Magyar Posta elektronikus kézbesítési rendszere
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális posta, digitalizáció, e-személyi, elektronikus kézbesítés, KÖFOP-1.0.0, Magyar Posta, Magyarország, postai szolgáltatások, uniós társfinanszírozású projektek
• Darák Péter: biztosítani kell a könyvtárakban fellelhető tudásbázist kiaknázó informatikai hátteret – bírósági könyvtárszakmai konferencia
  Tárgyszavak: Darák Péter, digitális bíróságok, digitális igazságszolgáltatás, digitális kormányzati szolgáltatások, Handó Tünde, könyvtárügy, Kúria, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, Országos Bírósági Könyvtári Rendszer
• Tovább egyszerűsödött az E-kárbejelentő
  Tárgyszavak: biztosítási informatika, biztosításügyi mobilalkalmazások, digitális biztosításügy, digitális kárbejelentő, Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), Magyarország, mobilfejlesztés, ügyintézési csatornák
• Egymillió embert ért már el a digitális jólét program hálózat
  Tárgyszavak: Digitális Jólét Program Hálózat (DJP Hálózat), Digitális Jólét Program Mentorok (DJP Mentorok), digitális készségfejlesztés, Digitális Médiaműveltség Szülőknek, digitális szakadék, Gál András Levente, Magyarország, Solymár Károly Balázs

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 30.
  Tárgyszavak: álhírek, dezinformáció, digitális diplomácia, e-diplomácia, Egyesült Királyság, Infotér 2019, kiberdiplomácia, Kína, konferencia, közdiplomácia, közösségi média, Magyarország, online félretájékoztatás, Oroszország
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. szeptember 23-szeptember 30.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Boston Consulting: paradigmaváltás ideje a közigazgatásban – mi jön a menedzserizmus után?
  Tárgyszavak: komplexitás, közigazgatás-menedzsment, közigazgatás-tudomány, közigazgatási innováció, közmenedzsment, menedzserizmus, menedzsment-tudomány, szervezés- és vezetéstudomány, szubszidiaritás
• Társadalmi vállalkozások és ökoszisztémáik Európában. Magyar országjelentés
  Tárgyszavak: Európai Unió, gazdaságpolitika, Magyarország, önkormányzatok, társadalmi gazdaság, társadalmi vállalkozások, társadalmi vállalkozók, társadalompolitika
• A bányahatóság története Magyarországon
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, bányajog, bányászat, gazdasági közigazgatás, gazdaságtörténet, hatóság- és hivataltörténet, ipar- és technikatörténet, iparjog, közigazgatás története, Magyarország
• A jövő bankja, a bankok jövője – A Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatai
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), digitális bankügyek, digitális gazdaság, digitális versenyképesség, Magyar Bankszövetség, Magyarország
• IT biztonság közérthetően- teljesen megújult a Neumann Társaság (NJSZT) kiadványa
  Tárgyszavak: adatvédelem, hálózat- és információbiztonság, kiberbiztonság, Kiberbiztonsági Akadémia, közösségi média, Magyarország, Nemzeti Kibervédelmi Intézet, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

Törvények, rendeletek

• Az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata és szervezeti ábrája
  Tárgyszavak: Igazságügyi Minisztérium, Magyarország, szervezeti és működési szabályzat
• 1/2019. (IX. 26.) KIFÜ utasítás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), Magyarország, szervezeti és működési szabályzat
• Módosul a Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, és határidők is változnak
  Tárgyszavak: adatinfrastruktúra, adatmegőrzés, adatpolitika, digitális háttérszolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások, hálózat- és információbiztonság, hosszú távú megőrzés, kiberbiztonság, Kormányzati Adattrezor, Magyarország

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Infotér 2019 Konferencia – Balatonfüred, 2019. október 15., Program

„A konferencia 2019. október 15-17. között lesz Balatonfüreden. Teljes program/regisztráció a konferencia webhelyén!

0. NAP 10/15 KEDD

Közlekedés és MI

09:00
ÉRKEZÉS ÉS REGISZTRÁCIÓ

10:00
FELVEZETŐ ELŐADÁS
Közlekedés és Mesterséges Intelligencia
Palkovics László, miniszter, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Dr. Gál András Levente, szakmai vezető, Digitális Jólét Program

10:20
PLENÁRIS – Díszterem
Dr. Homolya Róbert, elnök, MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Gerwin Beran, ügyvezető igazgató, F1 Hungarotickets Kft.
Bolla Tibor Mihály, elnök-vezérigazgató, BKV Zrt.
HungaroControl, Előadó felkérés alatt

11:30
Kávészünet

11:45
Az autó új neve SKYNET – önvezető járművek, mesterséges intelligencia
Felvezető előadás: Szertics Gergely, MI Koalíció
Damak Ferenc, HRP Europe – Légi- és távérzékelési, ProVideo üzletág vezető / Szabó Gábor, üzletágvezető, ipari szegmens, Microsoft Magyarország

Mesterséges intelligencia szerepe a jövő alakításában
Kerekasztal résztvevők:
Szalay Zsolt, elnök, Mobilitás Platform
Rédei Daniella, PR és marketingvezető, AdasWorks
Szirtes Gábor, PhD, AI kutatási igazgató, OTT-ONE NyRT
Kovács József, ügyvezető, Commsignia
Kott Ferenc, elnök, MKIK, Informatikai Kollégium
Nagy Róbert, Head of IT (CIO), HungaroControl
Moderátor: Dobos Attila

13:00
EBÉD

14:15
Közlekedés és innováció: innovációs lehetőségek és integrációs trendek a közlekedésben
Felvezető előadás: Jakab Roland, elnök, MI Koalíció
Új technológiák és a szabályozás, hogyan alakul a jövő közlekedése?

Közösségi közlekedés és településeink – jövője
Kerekasztal résztvevők:
Dr. Mosóczi László, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, ITM
Loppert Dániel, kommunikációs vezető, MÁV Zrt.
Vitézy Dávid, főigazgató, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Dr. Bokor László, docens, BME
Dulicz László, ügyvezető, Mikroline Kft.
Moderátor: Urbán Viktor, Infotér

15:30

KÁVÉSZÜNET
15:45
Közlekedés és digitális infrastruktúra
Felvezető előadás: Háry András, ügyvezető, Zalazone

Kerekasztal: Hogyan alakul át a jövő közlekedési infrastruktúrája?
Kerekasztal résztvevők:
Hiezl Gábor, vezérigazgató, NKM Nemzeti Közművek Zrt.
Háry András, ügyvezető, Zalazone
Dr. Bottyán Balázs, vezérigazgató, Flashnet Hungary
Mácz Ákos, szakmai vezető, 5G Koalíció
Drescher László, ügyvezető, Zone Klaszter Nonprofit Kft.
Mercedes, Előadó felkérés alatt
Moderátor: Kulcsár Sándor, szakértő, Infotér

MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJA

09:00
Regisztráció

10:00
Köszöntő
Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Guller Zoltán, vezérigazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Dr. Bóka István, polgármester, Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal

10:15
Nyitóelőadás
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium

10:35
Digitalizáció a turizmusban – Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ
Szabó Áron, szálláshelyekért-és vendéglátásért felelős igazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség

11:05
Modern Vállalkozások Programja és az idegenforgalmi ágazat
Czimbalmos Levente, szakmai vezető, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

11:20
A hosszú távú versenyképesség és fenntartható turizmusfejlesztés
Semsei Sándor, elnök, Magyar Turisztikai Desztináció Szövetség

11:45
A hosszú távú versenyképesség és fenntartható turizmusfejlesztés
Flesch Tamás, elnök, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége

12:00
Hogyan legyünk szálláshelyként a digitalizáció nyertesei?
Moncsek Zsolt, account manager, Booking.com

12:15
Kávészünet

12:25
Kerekasztal-beszélgetés: A digitalizáció a turizmusban is átveszi az irányítást
Flesch Tamás, elnök, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
Dr. Kelemen Csaba, főosztályvezető, Infokommunikációs Helyettes Államtitkárság, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Rasztovits Dávid, vezérigazgató, Digitális Turizmus Zrt.
Szabó Áron, szálláshelyekért-és vendéglátásért felelős igazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség
Semsei Sándor, elnök, Magyar Turisztikai Desztináció Szövetség
Moncsek Zsolt, account manager, Booking.com
Moderátor: Koleszár Péter, vezető IKT tanácsadó, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – Modern Vállalkozások Programja

13:10
Ebéd”

Forrás:
Infotér 2019; Infotér; 2019. szeptember

Infotér 2019 Konferencia – Balatonfüred, 2019. október 16., Program

„A konferencia 2019. október 15-17. között lesz Balatonfüreden. Teljes program/regisztráció a konferencia webhelyén!

1. NAP 10/16 SZERDA

08:30
REGISZTRÁCIÓ

FŐELŐADÁSOK
Díszterem

10:00
KÖSZÖNTŐ
Soltész Attila, elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület

10:10
Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

10:30
Rékasi Tibor, vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt.

10:45
Dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár, Miniszterelnökség

11:00
Amanda Nelson, vezérigazgató, az Igazgatóság elnöke, Vodafone Magyarország

11:15
Dr. Dukai Miklós, önkormányzati helyettes államtitkár, Belügyminisztérium – Felkérés alatt

11:30
Peter Kovalčík, regionális igazgató, Check Point

11:45
KÁVÉSZÜNET

12:10
Dr. Balog Ádám, vezérigazgató, MKB Bank Zrt.

12:25
Szabó István, honvédelmi államtitkár, Honvédelmi Minisztérium

12:45
Kerekes Balázs, vezérigazgató, Lechner Tudásközpont

12:55
Christopher Mattheisen, ügyvezető, Microsoft Magyarország Kft.

13:05
Szepessy Kornél, vezérigazgató, HungaroControl

13:20
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium

KIFÜ SZÍNPAD
Étterem

15:00
DIGITALIZÁCIÓ A GYAKORLATBAN

Köszöntő beszéd: Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyitó és záró beszéd: Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Szakmai moderátor: Spaller Endre, projektekért felelős elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Diákháló Program: infrastruktúrafejlesztés az iskolákban (15:15)
Dudás Dezső, projektigazgató, KIFÜ

A WiFi-hálózat által elérhetővé váló új pedagógiai eszközök és módszerek (15:30)
Horváth Ádám, divízióvezető, DPMK

Webex Board az oktatásban (15:45)
A Cisco Systems Magyarország Kft. részéről Dalos Ottó, ügyvezető igazgató, Mihályfi Márton, vezető mérnök, Németh Zoltán, termékmenedzser; HTTP Alapítvány részéről Sisák Zoltán, elnök

IKT-képzések eredményei, hatásai (16:05)
Ligeti László, projektigazgató, KIFÜ

Kávészünet (16:30)

HPC jelene és jövője (17:00)
Kiss Zoltán, kiemelt szakértő, KIFÜ

Zöld polimerek tervezése HPC segítségével (17:15)
Dr. Fiser Béla, tudományos munkatárs, Miskolci Egyetem, Kémiai Intézet, Műszaki Anyagtudományi kar

Űrtávérzékelési adatok a közigazgatásban (17:30)
Maár Péter, projektvezető, KIFÜ

eFöld Portál, az űrtávérzékelési adatok kapuja (17:40)
Rudan Pál, szakértő, KIFÜ

Fejesugrás az új, digitális évtizedbe Ti megálmodtátok, mi megvalósítjuk (17:55)
Molnár Zoltán, technológiai Igazgató, Hewlett Packard Enterprise

IKT-projektek megvalósításának jelene és jövője: közel 100 projekt tapasztalatairól 20 percben (18:10)
Juhász Judit főosztályvezető / Kovács Zsolt főosztályvezető, KIFÜ

Innováció és fenntarthatóság az infrastruktúra és szolgáltatások üzemeltetésében/működtetésében (18:30)
Kongó Krisztián, elnökhelyettes, KIFÜ

KEREKASZTAL

12:00
MI TANÍTUNK!
Hotel Blaha
Felvezető előadás: Dr. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Kerekasztal résztvevők:,
Dr. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Dr. Rab Árpád, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Németh István, rektorhelyettes, ELTE
Moderátor: Szani Ferenc, Infotér

12:00
MI SZEMÉLYÜNK! – AZ EGYÉN ÉS ADATAI AZ MI KORÁBAN
Borharapó
Felvezető előadás: Dr. Péterfalvi Attila, elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Kerekasztal résztvevők:,
Dr. Péterfalvi Attila, elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Dr. Asztalán Csaba, OTP Faktoring Zrt.
Dr. Darázs Lénárd, munkacsoportvezető, MI Koalíció
Moderátor: Szabady Zsolt

13:50
EBÉD

15:00
ENERGETIKA, KLÍMA – KIHÍVÁSOK, ELVÁRÁSOK A KLÍMAPOLITIKÁBAN
Díszterem
Felvezető előadás: Dr. Reith András, építész, tulajdonos, ABUD Mérnökiroda Kft.
Kerekasztal résztvevők:
Ugron Gáspár, elnök-vezérigazgatói tanácsadó, MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató, MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
Dr. Reith András, építész, tulajdonos, ABUD Mérnökiroda Kft.
Dr. Kaderják Péter, energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Paks II. beruházás, – Előadó felkérés alatt
Fábián Miklós, kereskedelmi vezető, Epson Magyarország
Moderátor: Ligetfalvi Gábor, Infotér

LESZNEK MÉG BANKOK ÖT ÉV MÚLVA? – „INNOVÁCIÓ A PÉNZPIACON – FINTECH ENABLEREK”
Vivamus 1
Felvezető előadás: Szombati Anikó, digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgató, MNB
Kerekasztal résztvevők:
Kerekes Antal, technológiai tanácsadásért felelős cégtárs, PwC Magyarország
Kozma Zoltán, vezérigazgató, Takarékinfo Zrt.
Kezdődy Attila, vezérigazgató-helyettes, MKB
Németh Csaba, szakértő, Digitális Jólét Program
Dr. Hajdú Gergely, Zksnacks Ltd.
Szász Ferenc, üzletfejlesztési igazgató, Mastercard
Kalmár Ákos, vezérigazgató-helyettes, T-Systems
Körmendi György Olivér, ügyvezető, Clementine
Moderátor: Hetényi Márk

GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS TRENDEK A NYUGAT-BALKÁNON
Vivamus 2
Felvezető előadás: Magyar Levente, miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Henidrich Balázs, vezérigazgató, HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség
Kerekasztal résztvevők:,
Gönczöl Csilla, külgazdasági attasé, Belgrád, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Farkas Imre, külgazdasági attasé, Szabadka, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Szél Ervin, külgazdasági attasé, Szkopje, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Balogh Viktor, ügyvezető igazgató, Orient River Kft.
Kovács Béla, operatív igazgató, Orient River Kft.
Kelemen Gábor, DJP Balkán stratégia
Moderátor: Dr. Csuday Balázs, elnökségi tag, Infotér
Előadások:
Galambos Attila, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Nyugat-balkáni Tagozat – Balkán a kamara szempontjából
Jákli Gergely, vezérigazgató, EXIM Bank – EXIM források és a Balkán
Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, Innovációs és Technológiai Minisztérium – Balkán szerepe a gazdaságfejlesztés tükrében
Szaniszló Attila, vezérigazgató, MET Gas and Energy Marketing AG – MET balkáni szerepvállalása, eredményei
Kiss Gábor, senior tanácsadó, Magyar Telekom – Magyar Telekom balkáni tapasztalatai

MI ISKOLÁNK! – ISKOLAI KÖRNYEZETEK ÉS AZ MI
Hotel Blaha
Felvezető előadás: Horváth Ádám, divízióvezető, Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
Kerekasztal résztvevők:
Tóthné Almássy Mónika, igazgató, Korházsuli
Dr. Dietz Ferenc, kancellár, Budapesti Gazdasági Egyetem
Zsenák István, vezérigazgató, HelixLab
Kékesné Czinder Gabriella, igazgató, Addetur Baptista Gimnázium
Bogdán Lilla, vezérigazgató, House of Rising Minds (HORM)
Moderátor: Szani Ferenc, Infotér

MI CÉGÜNK! – HOGYAN TRANSZFORMÁLJA AZ MI AZ ÜZLETI MODELLEKET?
Borharapó
Felvezető előadás: Nagy-Rácz István, ügyvezető, dmlab

A szekció célja, hogy globális technológiai és szervezeti kitekintés alapján, valamint hazai szervezetek esetein keresztül bemutassa a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, továbbiakban: MI) vállalati működésre és üzleti modellekre gyakorolt, átalakító hatását – illetve, a másik oldalról megközelítve, hogy az MI rohamos és egyre gyorsuló térnyerése mentén milyen működési és üzleti modelleket javasolt létrehozni, hogy a vállalatok és szervezetek képesek legyenek az így megjelenő lehetőségeket megragadni és kiaknázni, továbbá, hogy milyen jogi és etikai/morális kérdések merülnek fel az alkalmazásával.
Kerekasztal résztvevők:
Tonk Emil, ügyvezető, Move13
Boa László, data science & AI specialist, IBM
Werschitz Ottó, business development director, Neuron Solutions
Bana Tímea, tanácsadó, Dentos
Moderátor: Kristóf Péter, K+F+I munkacsoport vezető, Infotér Egyesület

IT MUNKAERŐPIAC: LESZ-E ANNYI SZAKEMBER ITTHON, AKI MEGVALÓSÍTJA A NAGYÍVŰ DIGITALIZÁCIÓS FEJLESZTÉSEKET?
MŰHELYBESZÉLGETÉS – ZÁRTKÖRŰ (NEM SAJTÓNYILVÁNOS),
Moderátor: Pethő Anikó, szakértő, AARENSON

A műhelybeszélgetés célja a hazai informatikai munkaerőpiacot érintő problémák feltárása és konkrét megoldási lehetőségek keresése az alábbi főbb témák mentén:

Generációs különbségek = munkaerőpiaci hatások
Rövid lefolyású „Gyorstalpaló” képzések vs. egyetemi/főiskolai IT képzés
Képzési tartalmak vs. piaci szükségletek állandó változásban
Bérverseny
Multik vs. kkv-k és startup-ok
Lányok, nők, mint potenciál az IT munkaerőpiaci hiányok oldásában
„Migránsinformatikusok”, mint alternatíva
Állami IT munkaerőpiaci igények és azok kielégítése (lásd pl. kibervédelmi szakemberek)
Az MI majd kiváltja a programozókat is?
Nemzetközi gyakorlatok – hazai átültetési, egyéb megoldási lehetőségek
Konkrét intézkedésjavaslatok megtétele
Résztvevők: célzottan meghívott szakemberek kormányzati, egyetemi, civil és szakmai szervezetektől, vállalatoktól. Egyéb szakemberek részvétele előzetes jelentkezés alapján lehetséges a szervezőknél.

DIGITÁLIS AGRÁRIUM I. – DIGITÁLIS INNOVÁCIÓ, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ AGRÁRIUMBAN
Ipoly 1
Felvezető előadás: Gósz Zoltán, földügyi és precíziós mezőgazdaság szakértő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Papp István Tibor, vezérigazgató, Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
Kerekasztal résztvevők:
Dr. Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
Szekeres Zsolt, főigazgató-helyettes, Agrártudományi Kutatóközpont
Papp Róbert, agrárinnovációs tanácsadó, Agrárinformatikai Klaszter
Dr. Fórián Tünde, precíziós mezőgazdaság projektmenedzser, KITE Zrt.
Arnócz István, ügyvezető, Space Apps Kft.
Varga Péter, szakértő, Digitális Jólét Program
Moderátor: Barkóczi Zsolt, igazgató, Lechner Tudásközpont (HUNAGI)

LECHNER SZÍNPAD
Pantheon
Előadások:
Dr. Sik András, Kibővült téradat-nyilvántartások a Lechner Tudásközpontban
Kis Yvette, A nemzeti tervvagyon avagy mi a teendő szocreál/szocmodern épületek átépítésekor?
Balla Csilla, Képek térben, térképek képen…de mi az a fotogrammetria?
Maucha Gergely, A természet ajándékai és az emberi jóllét: Új tér-adatok a térségi tervezés szolgálatában
Juhász Géza, A térségi tervezés és eredményeinek térinformatikai támogatása
Szabó György, (HUNAGI főtitkár): Térinformatika a mesterséges intelligencia korában – Áldás vagy átok?
Barkóczi Zsolt – Kolesár András, Térinformatikai platform fejlesztése a Lechner Tudásközpontban a KÖFÖP projektekhez kapcsolódóan
Gyertyánági András, E-közmű, avagy közművekről egységesen, elektronikusan, térben
Kristóf Dániel, Gépi tanulás és Big Data megoldások alkalmazása űrfelvétel-alapú térképezési feladatokban

NISZ PÓDIUM
Szívkórház

KEREKASZTAL
16:50
NAV-PILLÉR SZÍNPAD
Díszterem
Előadások:
Sinkáné dr. Csendes Ágnes, NAV adóügyi szakfőigazgató – Az adóztatás kihívásai digitalizálódó világunkban
Ruthmayer János, NAV informatikai szakfőigazgató – NAV2.1 stratégiai program informatikai aspektusai
Formanek Gyula, ügyvezető, Pillér Kft. – Innováció az ügyintézések könnyítésére

LESZNEK MÉG BANKOK ÖT ÉV MÚLVA? – „QUO VADIS BANKOLÁS?” – MNB SZÍNPAD
Vivamus 1
Felvezető előadás: Előadó felkérés alatt

Kerekasztal résztvevők:
Pecsenye Roland, Barion
Dr. Balog Ádám, vezérigazgató, MKB Bank Zrt.
Kádár Tamás, alapító, SEON
Csányi Péter, ügyvezető igazgató, OTP Bank Nyrt.
Harmati László, vezérigazgató-helyettes, Erste Bank
Moderátor: Fáykiss Péter, digitalizációs igazgató, MNB

MI FELZÁRKÓZUNK! – A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS A DIGITÁLIS FELZÁRKÓZ(TAT)ÁS
Hotel Blaha
Felvezető előadás: dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Kerekasztal résztvevők:

Bajzáth Judit, szakmai vezető, Magyar Tudományos Akadémia
Balogh Anikó, vezető, Mocsolád-Civilház Nonprofit Kft./Teleház
Szalay Imre, ügyvezető igazgató, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)
Boa László, MI Koalíció, munkacsoportvezető
Moderátor: Szani Ferenc, Infotér

MI TÁRSADALMUNK! – ÁLDÁS VAGY ÁTOK TÁRSADALMI SZINTEN AZ MI?
Borharapó
Felvezető előadás: Kis Gergely PhD, partner, eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Kerekasztal résztvevők:
Kis Gergely PhD, partner, eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Dr. Aáry Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa, Oktatási Jogok Biztosának Hivatala
Dr. Rab Árpád, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Moderátor: Pótári Laura, Inter-Computer-Informatika Zrt.

GAZDASÁG DIGITALIZÁCIÓJA II. – GAZDASÁG DIGITALIZÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA
Ipoly 2
Felvezető előadás:
A magyar vállalkozások digitális helyzete, ellátottsága az egyik legrosszabb az EU-ban. Különösen a nagyobb hozzáadott értékű üzleti IKT megoldások (pl. ERP) elterjedtségének hiánya szembetűnő a hazai kkv szektorban (a nagyvállalatok nem állnak rosszul e téren). Szükséges ezen hiátusok részletesebb feltárása az Ipar 4.0 változásokra tekintettel is.

Már eddig is történtek és jelenleg is folynak piaci és kormányzati kezdeményezések, projektek és pályázatok e probléma felszámolása kapcsán, kérdés, hogy ezek eredményességét hogyan lehet értékelni, milyen akadályok jelentkeznek ezen programoknál, hogyan lehet, milyen új intézkedésekkel javítani a helyzetet különös tekintettel a következő tervezési (2021-2027-es) időszakra.
Kerekasztal résztvevők:
Czimbalmos Levente, szakmai vezető, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Dr. Kelemen Csaba, főosztályvezető, Infokommunikációs Helyettes Államtitkárság, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Greinstetter Balázs, gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium
Magyari Donát, Fejlesztési- és EU források munkacsoport vezető, Szövetség a Digitális Gazdaságért (IVSZ)
Moderátor: Ferencz Roland, munkacsoport vezető, Infotér

DIGITÁLIS AGRÁRIUM II. – A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSHOZ SZÜKSÉGES TERMELŐI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE
Ipoly 1
Felvezető előadás: Varga Péter, szakértő, Digitális Jólét Program – Digitális termelői kompetencia helyzetkép
Kerekasztal résztvevők:
Agrárminisztérium, Előadó felkérés alatt
Dr. Kozári József, egyetemi docens, Szent István Egyetem
Székely Erika, igazgató, vidékfejlesztési és szaktanácsadói igazgatóság, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Dr. Milics Gábor, elnök, Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület, NEFERTITI projekt szakértő
Magyar Ferenc, kancellár, Szent István Egyetem
Moderátor: Varga Péter, szakértő, Digitális Jólét Program

NARROWBAND VAGY BROADBAND
Szívkórház
Téren Róbert, MVM Net
Bancsis Ferenc, NISZ
Kis Albert, Invitech
Pro-M Zrt
Kövesi Gabriella, HÉT
Huszty Csaba, szakértő, Digitális Jólét Program
Moderátor, Felkérés alatt

1. NAPI ZÁRÓ PROGRAMOK

19:00
„A HEKK NEM CSAK EGY HAL! – MA MEGMUTATJUK NEKED, HOGYAN VERNEK ÁT HOLNAP” IT BIZTONSÁGI BEMUTATÓK
Vivamus 2
Bemutatók:, phising 2.0 (két nagy képernyőn támadó és áldozat) osint bemutató (egy konkrét példára való rákeresés) red team vs. SOC (mit lát a támadó, mit a védő) ”

Forrás:
Infotér 2019; Infotér; 2019. szeptember

Infotér 2019 Konferencia – Balatonfüred, 2019. október 17., Program

„A konferencia 2019. október 15-17. között lesz Balatonfüreden. Teljes program/regisztráció a konferencia webhelyén!

2. NAP 10/17 CSÜTÖRTÖK

09:30
REGISZTRÁCIÓ

10:00
KÖSZÖNTŐ
Díszterem
NHIT – SAP „Digitális Esély” pályázat díjátadója

FŐELŐADÁSOK
Díszterem

10:05
Dr. Handó Tünde, elnök, Országos Bírósági Hivatal – A 21. századi bíróságok eredményei 2012-2019

10:25
Vágujhelyi Ferenc, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT)

10:40
Somkuti András, a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás specialista NETLOCK ügyvezetője

10:55
Dr. Kontrát Károly, miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Belügyminisztérium

KEREKASZTAL

11:10
NISZ PÓDIUM
Díszterem

A HAZAI ŰRKUTATÁS REORGANIZÁCIÓJA
Étterem
Felvezető előadás: Dr. Ferencz Orsolya Ildikó, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Külgazdasági és Külügyminisztérium – Az űrkutatás reorganizációja, hazai és nemzetközi helyzetkép, feladataink
Panel:, Hogyan alakul a világpiac (5G – mikroműholdak, párhuzamosan egymás mellett levő helymeghatározási rendszerek, hogyan fogja a piaci igényeket leképezni az állami, illetve a kutatási hálózat? Transzmisszió a különböző ágazatok között – hogyan tudja ezt támogatni az állam? A világűrben kiépített infrastruktúra kiválthatja a nagy földi fejlesztéseket? Technológia semlegesség kérdése! Távérzékelés. Oktatás kérdése.
Kerekasztal résztvevők:
Dr. Ferencz Orsolya Ildikó, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Dr. Sik András, igazgató, Lechner Tudásközpont
Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Vári Péter, főigazgató-helyettes, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Dr. Bacsárdi László, alelnök, Magyar Asztronautikai Társaság
Solymosi János, ügyvezető, Bonn HUngary Electronics
Moderátor: Ligetfalvi Gábor, Infotér

MULTIFUNKCIONÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉS – OKOS VÁROS FEJLESZTÉSI MODELL ÁTÜLTETÉSE KIS TELEPÜLÉSEKRE, TÉRSÉGEKRE
Vivamus 1
Előadások:
Gyopáros Alpár, kormánybiztos, Miniszterelnökség – Magyar Falu Program (státusza, fejlesztési irányok, tapasztalatok)
Dr. Dukai Miklós, önkormányzati helyettes államtitkár, Belügyminisztérium – Települések/Nagyvárosok hivatali működése a digitális transzformáció útján – Okos Város Platform
Dr. Szabó Tibor, polgármester, Martonvásár – „Beethoven X. Szimfónia – Brunszvik terv. Követendő példa a vidékfejlesztésben”: Okos Martonvásár
Váradi Imre, ügyvezető, Vital Management Kft. – Komplex Vidékfejlesztés? – társadalmi célú fejlesztési társaság
Garamvölgyi Balázs, MFB EU és Üzletirányítási Divíziójának ügyvezető igazgatója

Panel: Multifunkcionális Vidékfejlesztés – Innovációs ökoszisztémák szerepe, lehetőségei a vidékfejlesztésben. Vidékfejlesztés hogyan lehet hatékonyabb? Milyen források állnak rendelkezésre?
Kerekasztal résztvevők:
Gyopáros Alpár, kormánybiztos, Miniszterelnökség
Váradi Imre, ügyvezető, Vitam Management Kft.
Dr. Dukai Miklós, önkormányzati helyettes államtitkár, Belügyminisztérium – Felkérés alatt
Dr. Szabó Tibor, polgármester, Martonvásár
Rab Judit, osztályvezető, Települési Szolgáltatások Lechner Tudásközpont
Dr. Danó János, Digitális Jólét Program, Okosváros divízióvezető
Garamvölgyi Balázs, MFB EU és Üzletirányítási Divíziójának ügyvezető igazgatója
Moderátor: Kulcsár Sándor, szakértő, Infotér

11:15
MAGYARY SZÍNPAD – KIBERDIPLOMÁCIA: A HATALMI KÜZDELEM 5. DIMENZIÓJA
Vivamus 2
Felvezető előadás: dr. Nyáry Gábor, kutató, Magyary Zoltán Egyesület
Kerekasztal résztvevők:
Dr. Szatmári Péter, rektor, MFE
Dr. Sáringer János, intézetvezető, BGE
Dr. Szűts Zoltán, tanszékvezető-helyettes, BME
Dr. Krasznay Csaba, programigazgató, Kiberbiztonsági Akadémia, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyáry Mihály, kutató, Magyary Zoltán Egyesület
Gecse Mariann, kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgató, Huawei Technologies Hungary
Moderátor: Dr. Nyáry Gábor, Magyary Zoltán Egyesület”

Forrás:
Infotér 2019; Infotér; 2019. szeptember

Közigazgatás, politika

Megalakult a közigazgatási perrendtartás szabályait elemző konzultációs testület a Kúrián

„A Kúria elnöke elrendelte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény egyes kérdéseinek elemzését végző szakmai testület felállítását a Kúrián. A konzultációs testület 2019. szeptember 25-én alakult meg. A testület tagjai kúriai közigazgatási bírák, valamint alsóbb fokon eljáró közigazgatási bírák és szakmai vezetők.

A konzultációs testület a közigazgatási perrendtartás olyan átfogó kérdéseinek elemzésével foglalkozik, amelyek a közigazgatási bíráskodás egészét meghatározzák, és kihatással vannak a közigazgatási perekben érvényesíthető igényekre. Mindemellett a konzultációs testület figyelemmel kíséri a közigazgatási bíráskodásban felmerülő, a társadalmat, az ügyfelek széles körét érintő jogalkalmazási kérdéseket, melyekre nézve igyekszik gyors és közérthető válaszokat adni. A konzultációs testület munkáját szoros együttműködésben végzi az Országos Bírósági Hivatal elnöke által létrehozott, a közigazgatási perrendtartás hatályosulását vizsgáló munkacsoporttal és a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumával.

A konzultációs testület az első ülésén szakmai napirendet is tárgyalt. Ennek keretében részletesen elemezte a helyszíni bírság alkalmazásával összefüggő jogorvoslatok kérdését. A konzultációs testület abban a vitás kérdésben kíván álláspontot elfoglalni, hogy a jogsértés helyszíni elismerése és a bírság megfizetését követően van-e helye az ügyben a jogsértést vitató bírósági jogorvoslatnak.

A konzultációs testület állást foglalt továbbá regionális kollégium megkeresése alapján abban a kérdésben, hogy a Kp. 157. § (5) bekezdése szerint miként minősülnek a Kp. hatálybalépésekor folyamatban volt munkabiztonsági, illetve munkaügyi tárgyú közigazgatási perek. Az állásfoglalást a testület rövidesen közzéteszi a Kúria honlapján.”

Forrás:
Megalakult a közigazgatási perrendtartás szabályait elemző konzultációs testület a Kúrián; Kúria; 2019. szeptember 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Online nemzetpolitikai tudástárral is támogatják a külhoniakat

„ Új nemzetpolitikai honlapot indított a kormány, amelyen a témában meghirdetett valamennyi program, pályázat, tudásanyag elérhető, emellett az olvasók személyes hangvételű történeteket is olvashatnak határon túli vállalkozókról, közösségekről a Külhonimagyarok.hu portálon.

Külhonimagyarok.hu címen új internetes oldalt hozott létre és indított el kedden a nemzetpolitikai államtitkárság – erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár számolt be sajtótájékoztatón. Semjén Zsolt kiemelte: a honlap elindításával az a cél, hogy minden, a nemzetpolitikával kapcsolatos információ újszerű módon bemutatva és személyessé téve egy helyen legyen elérhető.

– A tartalmat három részre oszthatjuk, az oldal egyrészt hírportálként, másrészt nemzetpolitikai tudástárként működik, illetve személyes történeteket, sorsokat, erőfeszítéseket mutat be. Az érdeklődők megtalálhatják a különböző programokat, pályázatokat.Örömmel jelenthetem be, hogy 2010 óta a Határtalanul! programban háromszázezer anyaországi magyar diák jutott el intézményesített módon külhoni környezetbe, csak ebben a tanévben százezren tehetik ezt meg – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: tervezik, hogy a programban elindítanak egy nemzetismereti vetélkedőt.

Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón is azt emelte ki, hogy a Külhonimagyarok.hu-t nem statikus portálként működtetik majd, az elérhető információ folyamatosan bővülni fog.

– Rövidesen egy angol változat is megjelenik. Nem fordítunk le minden írást, de a lényeges részek elérhetők lesznek angol nyelven is – fűzte hozzá a nemzetpolitikai államtitkár.

A keddi sajtótájékoztatón megjelent több külhoni vállalkozó is, néhányuk élettörténete már olvasható a frissen indult honlapon. Puskás Ildikó és Róbert Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán üzemeltet menzát, de emellett cateringgel is foglalkoznak, rendezvényeket szolgálnak ki. A házaspár arra mutatott rá: „Az oldal lehetőséget ad számukra, kiragadja őket a tömegből, felhívja rájuk a figyelmet.” – Nagyon sok ismerős vállalkozó története olvasható már most a honlapon. Jó látni őket, ez az internetes portál remek lehetőség mindannyiunknak – tették hozzá. A székelyföldi Sepsiszentgyörgyről érkező Hankó Gab­riella és Szilamér vállalkozóként gyerekszoba-dekorációkat készít, emellett játszóházat üzemeltetnek, ahol kézműves-foglalkozásokat szerveznek gyerekeknek.

– A honlapnak köszönhetően a magyar emberek megismerhetik azokat a külhoni vállalkozókat, akik sokszor komoly erőfeszítések árán dolgoznak. Ezek alapján talán mások is bátorságot kapnak ahhoz, hogy vállalkozzanak, ehhez nagy segítség ez az oldal – mutatott rá a Hankó házaspár.”

Forrás:
Nemzetpolitikai tudástárral is támogatják a külhoniakat; Borsodi Attila; Magyar Nemzet; 2019. szeptember 25.

Titkosszolgálatok régen, és ma a digitális korban

„Új székházat kapott a korábban négy különböző objektumban elhelyezett Alkotmányvédelmi Hivatal (AH, korábbi nevén NBH, azaz Nemzetbiztonsági Hivatal). Kiss Zoltán, az AH főigazgatója szerint ezzel megvalósult a kor követelményéhez igazodó funkcionális megoldás, illetve a NATO-jogszabályok előírásait is sikerült teljesíteni.

Miközben érdeklődve hallgattam a megnyitóünnepségen elhangzottakat, meg kellett állapítanom, hogy jómagam a régi és ókonzervatív operatív iskola filozófiáját vallom, vagyis úgy tűnik, elmaradtam a kor és főként a NATO kihívásaitól. Az ősidőkben, mondjuk egy-két évtizeddel ezelőtt a titkosszolgálati munka lényege annak titkossága volt. Ez magába foglalta mind az állomány, mind a munkára kijelölt objektumok konspirált létezését.

Természetesen ami a szolgálatok központi épületeit illette – és ez még a hírszerzésre is igaz volt, nemcsak az elhárításnak otthont adó Alkotmányvédelmi Hivatalra –, előbb-utóbb mindenki bemérte ezek koordinátáit.

De! Voltak és ma is kell legyenek különösen védett objektumok, ahol például ügynöki kiképzéseket és egyéb operatív feladatokat hajtanak végre. Ezekről sohasem derülhet ki – a dolog természetéből adódóan –, hogy a titkosszolgálat érdekeltségébe tartoznak.

Ezen az alapvetésen annak kapcsán érdemes elgondolkodni, hogy jóllehet vezetéstechnikailag könnyebb összefogni egy szervezetet, ha fizikailag egy helyen van, de az összevont intézményrendszer és az oda csoportosított személyi állomány egy aranybánya az ellenérdekű szolgálatok kutató-feldolgozó munkájához.

Csak egy bázist kell a közelben telepíteniük, és folyamatosan dokumentálhatják a kapun be- és kilépő személyeket. Ezen nem kívánt akció ellen természetesen van ellenszer, és ezt a magyar szolgálat alkalmazhatja is. Megjegyzésre érdemes, hogy a CIA központi épületének elhelyezése is nyilvános és elérhető az interneten. De a különösen a védett állomány tagjai sohasem fordulnak meg a virginiai Langley-ben található központban.

A „régi” és „új” operatív munka feltételei között alapvető eltérés van, ami a modern világ kihívásaiból adódik. Az AH új épületében elhelyezett és a sajtóban is megjelentetett információ szerint 1200 kilométernyi kábelt használtak fel (valamivel több mint 1200 kilométer a távolság Budapest és Brüsszel között autópályán).

Nyilvánvaló (ehhez még operatív tapasztalat sem kell), hogy a mai viszonyok között a technológiai és digitális fejlődésben rejlő lehetőségek olyan megoldásokat kínálnak, melyek markánsan háttérbe szorítják a régi – az internet nélküli világ – módszereit, mind a személyi feldolgozó munkában, mind az egyéb információszerző tevékenységben.

A titkosszolgálatok lehetőségei az emberek – részben az internet provokálta – kitárulkozó magatartása miatt rendkívüli módon megsokszorozódtak. A közösségi oldalak, akár a virtuális kartotékok, tálcán kínálják a személyes, érzékeny adatok ezreit, mutatják a kapcsolati hálót, „beszámolnak” az alany mozgásáról, tevékenységéről. Egy-egy célfeladat elvégzésének nagyobb hányadát egy irodában ülve, laptop segítségével el tudja végezni az operatív tiszt.

A kérdés csak az, hogy ez elég-e, illetve hogy hol van a speciális felkészültséget igénylő operatív akciók hozzáadott értéke: az a 15-20 százalék olyan forrásadat, ami nincs a világhálón, és csak beépüléssel vagy más módszerrel szerezhető meg.

Arról se feledkezzünk meg, hogy az 1200 kilométer kábelen átfutó adatok jól felkészült ellenérdekű szolgálatok, néha akár egy-egy ügyes hekker számára is – technikailag nem túl nagy erőfeszítéssel – hozzáférhetők. Elfogult és csökönyösen maradinak minősülő véleményem szerint nincs abszolút értékű technikai védelem.

A fejlődés persze megállíthatatlan és követni kell, minden nosztalgiától függetlenül, miközben koncepcionálisan és persze stratégiai értelemben azt is leszögezhetjük, hogy ezen virtuális fejlődés csak a civil világ számára nem jelent – látszólag – rendkívüli biztonsági kihívást.

A magam részéről azonban még az úgynevezett civileket is óvnám a közösségi hálók veszélyeitől, de ez más téma.

Ami a titkosszolgálatokat illeti, nem dőlhetnek be jól hangzó és csábító újításoknak, mert ez egyben csapda is lehet számukra, ha nem eléggé megfontoltak és csupán a napi eredmények elérésére koncentrálva működnek. A webes szolgáltatók meghatározható pénzügyi csoportok kezében vannak. Amiből egyenesen következik, hogy nem éppen nemzetbiztonsági érdeket szolgálnak, viszont operatív kockázatot jelentenek.

A védett épületek elhelyezésének decentralizáltsága persze nem garantál tökéletesen konspirált megoldást, de megnehezítheti az ellenség dolgát, akadályozza operatív támadásukat. A magyar szolgálatok illetékes politikai és szakmai vezetői nyilvánvalóan tisztában vannak a helyzet érzékenységével és a kihívásokkal. Ugyanakkor nem elég hangsúlyozni, hogy az operatív munka bonyolultsága napi szinten követeli meg a civil világnál lényegesen fejlettebb védelmet.

A helyzet folyamatos elemzése nem régi és új kor kérdése. Hisz a kémkedés és annak elhárítása a három ősi mesterség egyike. És ez így is marad, függetlenül attól, hogyan fejlődik a minket körülvevő világ. Vannak jelentős szolgálatok, ahol újra papíralapú jelentéstétel dívik, amit mechanikus írógépen készítenek. Na nem minden anyagot, de minden olyat, amit rejteni akarnak az illetéktelen érdeklődők elől, legyenek azok ellenségek vagy baráti szolgálatok.

A technika halad, miközben a titkok világában élők helyzete nemhogy egyszerűbb lenne, hanem még jobban bonyolódik. Az irigylésre méltó, szép új épületekben is megtartandók a régi alapelvek, miszerint a munka, a hálózatok védelme – miként életük – a konspiráció biztosításán múlik, bárhol is legyen az operatív tiszt irodája.”

Forrás:
Szolgálatok régen és ma; Földi László; Magyar Nemzet; 2019. szeptember 27.

Megújul Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás rendszere, indul az E-ingatlan-nyilvántartás projekt

„„Megújul Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás rendszere” – mondta el Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára szeptember 24-én Budapesten az E-ingatlan-nyilvántartás projekt nyitórendezvényén. Az ingatlan- és földügy fejlesztésére irányuló projekt célja a hazai földhivatali eljárások átfutási idejének és költségszintjének csökkentése.

„Az E-ingatlan-nyilvántartás teljesen átírja a földhivatali rendszer működését, megújítja Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás rendszerét” – mondta Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a projekt nyitórendezvényén. Hangsúlyozta, a nyilvántartással biztonságosabb, átláthatóbb, gyorsabb, automatikus döntési folyamatokat is lehetővé tevő rendszer jön létre, amely az ország versenyképességében is mérhető eredményt hoz. Ezzel a lépéssel folytatódik a közigazgatási folyamatok elektronizációja, amelynek következtében csökken a földhivatali eljárások átfutási ideje és költségszintje, nő a jogbiztonság. Az ingatlan-nyilvántartás rendszere Mária Terézia korában épült ki, kiállta az idők próbáját, de megújításra szorul: a papír alapú rendszert ezért kérelem alapú rendszer váltja fel. Megjegyezte, hogy az új ingatlan-nyilvántartási rendszert más adatbázisokkal is össze kell kapcsolni, például a lakcímnyilvántartással vagy a népesség-nyilvántartással.

A 2019-ben kezdődött fejlesztés várhatóan 2021 végéig fejeződik be. Az új rendszer 2022 őszén indulhat el a tesztidőszakot követően – mondta el Kerekes Balázs a Lechner Tudásközpont ügyvezetője.

A Lechner Tudásközpont konzorciumvezetőként kötött támogatási szerződést az európai uniós forrásból finanszírozott E-ingatlan-nyilvántartás kiemelt projektre, ami a hazai földhivatali eljárások átfutási idejének és költségszintjének csökkentését tűzte ki. A projektben kialakítanak földügyi igazgatási eljárásokat, valamint munkafolyamatokat és adatszolgáltatásokat elektronikusan támogató informatikai rendszert. A fejlesztés további eredményeként a Tudásközpont által vezetett konzorcium egységesíti a közhiteles ingatlan-nyilvántartás és a központi ingatlan-nyilvántartás kezelését.

Az E-ingatlan-nyilvántartás projekt 13 028 437 350 Ft forrásból gazdálkodhat, melyet 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásként az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban biztosít.”

Forrás:
E-ingatlan-nyilvántartás projekt indul; Lechner Tudásközpont; 2019. szeptember 24.
Lásd még: E-ingatlan-nyilvántartás; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

Informatika, távközlés, technika

„Azonos csatornán” – internetes szolgáltatások adatvédelme a gyakorlatban – HunCERT Workshop 2019 ősz

„ Az internet az innovatív szolgáltatások, a feltörekvő technológiák és új trendek megjelenésének elsődleges terepe, a szolgáltatói ágazat szereplői számára így a személyes adatok kezelése során is kiemelt kihívást jelent a műszaki és jogi szakterületek közti folyamatos összhang megteremtése. Rendezvényünk célja a sok esetben eltérő megközelítésű, változatos terminológiát alkalmazó, ám egymástól többé már nem függetleníthető diszciplína egymáshoz való közelítése, az internetes szolgáltatók és az adatvédelmi szakemberek közti párbeszéd előmozdítása. A felvezető előadások által megvilágított problématerületek, valamint a résztvevők által előzetesen, illetve a helyszínen megfogalmazott kérdések mentén lefolytatott kerekasztal beszélgetés során felkészült szakemberek azonosítják a legfontosabb gyakorlati adatvédelmi problémákat, illetve az ezekre adható megoldásokat.

Főrendező: HunCERT – MTA SZTAKI
Társszervezők: Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT), Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE), NJSZT IB, Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ)
Időpont: 2019. október 08. kedd
Helyszín: MTA SZTAKI, Budapest XI., Kende u. 13-17 . alagsor nagytanácsterem
Regisztráció

Program
08:30-09:00
Regisztráció

09:00-09:10
ISZT és HunCERT köszöntő
Dr. Bödecs Béla ISZT + Ormos Pál HunCERT

09:10-09:30
Biztonsági incidensek fogalma, kezelése
Bisztray Frigyes HunCERT

09:30-09:40
Adatvédelmi incidensek fogalma – miben más az adatvédelmi és a biztonsági incidens
Dravecz Tibor Integrity Kft., ISZT Hálózatbiztonsági munkacsoport

09:40-10:10
Adatvédelmi incidens kezelés a gyakorlatban
Dr. Dósa Imre Budapest Bank Zrt.

10:10-10:20
Emlékeztető: személyes „adat” nem adat, hanem információ – az adat és az információ fogalma
Dravecz Tibor Integrity Kft., ISZT Hálózatbiztonsági munkacsoport

10:20-10:40
Kávészünet

10:40-11:20
A 2019 tavaszi workshop tanulságai: ki mikor adatkezelő, adatfeldolgozó, vagy egyik sem?
Dr. Jambrik Gergely ügyvéd

11:20-12:20
Ha összejön 200.000 lájk… – LibreOffice, eSZIG kártya, e-polgári véleménynyilvánítás
Huszti Andrea – Szabó Áron MELASZ

12:20-13:20
Ebédszünet
Szendvicsebéd

13:20-14:00
Az adatvédelem és a naplózás problematikája
Krüpl Zsolt RSOE

14:00-14:20
Kávészünet

14:20-15:20
Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Dr. Bödecs Béla
Tervezett résztvevők: Dr. Dósa Imre, Dr. Jambrik Gergely, Dr. Menyhárt Zsolt, Dravecz Tibor, MELASZ képviselője

15:20-16:00
Kérdések, válaszok
Moderátor: Dr. Bödecs Béla
Tervezett résztvevők: Dr. Dósa Imre, Dr. Jambrik Gergely, Dr. Menyhárt Zsolt, Dravecz Tibor, MELASZ képviselője
Nyereményjáték

Levezényli: Angeli László MátraComp Kft.”

Forrás:
„Azonos csatornán” – internetes szolgáltatások adatvédelme a gyakorlatban; Hun-CERT; 2019. szeptember

Társadalom, gazdaság, művelődés

Teljes fordulatszámon üzemel a Magyar Posta elektronikus kézbesítési rendszere

„Mérföldkőhöz érkezett a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Az adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretén belül a Magyar Posta Zrt. által vezetett konzorcium a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00026 azonosító számú Hivatalos küldeménykövető című kiemelt projektje, amelynek célja a postai azonosított levélküldemények követésének kialakítása. A projekt 2,378 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, a Magyar Posta 1,821 milliárd forint saját forrást tesz hozzá.

2019. szeptember elsejétől a teljes postai hálózatban üzemel az elektronikus kézbesítési rendszer és az ügyfelek már február óta nyomon követhetik a könyvelt levelek életútját. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló fejlesztés eredményeként jelentősen csökkent a papíralapú adminisztráció. A kézbesítők már nem papíron, hanem digitális mobileszközön (PDA-n) keresztül adják át az ügyfeleknek az ajánlott és tértivevényes leveleket. Több mint 2000 postán, mintegy 4600 digitális aláírópadon írhatnak alá az ügyfelek levelük postai átvételekor. A Magyar Posta a fejlesztés óta naponta körülbelül 200.000 levelet kézbesít digitális eszközökön. A nagyobb települések kézbesítői mobil nyomtatóval is rendelkeznek, így közel 3000 kézbesítő, nyomtatott értesítőt dob be a levélszekrénybe, ha nincs otthon a címzett vagy a jogosult átvevő. Az új rendszernek köszönhetően a Magyar Posta digitális eszközei alkalmasak az e-személyi igazolvány elfogadására is. Jelentős változás várható 2020-ban, amikor csökken a hivatalos iratokhoz kapcsolódó ügyintézési idő, hiszen a tértivevényes leveleket, hivatalos iratokat feladó közigazgatási szerv vagy pl. egy bíróság elektronikusan, on-line kap kézbesítési információkat.

Forrai Péter, a Magyar Posta Zrt. üzleti vezérigazgató- helyettese azt mondta: „ez a fejlesztés a lakosságra gyakorolt hatásában és nagyságrendjében az 1973. január 1-jén bevezetett, négyjegyű irányítószám rendszer bevezetéséhez hasonlítható, azaz alapvető változást jelent a levelek feldolgozásában és kézbesítésében. Az új rendszer emellett jelentősen hozzájárul a közigazgatási eljárások felgyorsításához, és ezzel a Digitális Állam törekvésekhez.”

A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg, 2,378 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásból. A Magyar Posta saját forrásából további, nagyságrendileg 1,821 milliárd Ft-ot fordít a projekt megvalósítására.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2019. november 30.”

Forrás:
Teljes fordulatszámon üzemel a Magyar Posta elektronikus kézbesítési rendszere; Magyar Posta Zrt.; 2019. szeptember 27.

Darák Péter: biztosítani kell a könyvtárakban fellelhető tudásbázist kiaknázó informatikai hátteret – bírósági könyvtárszakmai konferencia

„Kihívások és trendek az igazságszolgáltatásban és a szakkönyvtárakban címmel szakmai konferenciát rendeztek a Kúrián és a Fővárosi Törvényszéken. A hazai jogi szakkönyvtárak képviselői 2019. szeptember 18-án, harmadik alkalommal tartották meg egynapos tanácskozásukat. A rendezvényt idén is az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára és a Fővárosi Törvényszék Könyvtára szervezte, együttműködve a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Jogi Szekciójával.

Az immár hagyománynak is tekinthető az őszi szakmai konferencia programja. Az egész napos rendezvény a 2016 januárjában elindított, az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer stratégiai fejlesztési programja keretében valósult meg.

A konferencia délelőtti helyszíne a Kúria volt, ahol beszédet mondott Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke. A rendezvény délutáni programjának a Fővárosi Törvényszék adott helyett, ahol Dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke, köszöntötte az egybegyűlteket.

Komoly erőforrás és hatalmas támasz a bírák számára az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer – mondta dr. Handó Tünde a konferencia megnyitóján. Az OBH elnöke rávilágított, a könyvtári szolgáltatások, a statisztikai segítségnyújtás, a könyvtárosok által nyújtott módszertani és szakmai segítség, a múlt értékeinek feltárása, megőrzése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a bírák a jogbiztonság iránytűi legyenek. A digitalizálódó környezet, a technikai eszközök intelligensebbé válása, a folyamatos változás, a képi információk térnyerése és a tudás hozzáférhetőségének kibővülése jelentik a kihívásokat a könyvtárak számára is a 21. században – hívta fel a figyelmet az OBH vezetője.

A könyvtárak olyan támogatói rendszerek a bírák számára, amelyek egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak – hangsúlyozta köszöntőjében a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter kiemelte, eredményes könyvtári munka csak csapatban érhető el és ehhez a csapatmunkához biztosítani kell a könyvtárakban felelhető tudásbázist kiaknázó informatikai hátteret. A konferencia témájához kapcsolódóan a legfőbb bírói fórum vezetője elmondta, a digitalizáció alapvető változásokat és veszélyeket is hordoz magával. Kihívás például az, hogy a könyvtáros által hagyományosan személyi kapcsolaton alapuló információcserét felváltja egy informatikai alapon működő kommunikáció. Fontos irány lehet a jövőre nézve, hogy a könyvtárak a széleskörű tudással rendelkező bírókat megfelelően informálják a munkájuk minél alaposabb ellátásához. Mindez Darák Péter szerint akár a joggyakorlatra is hatással lehet.

A konferencia változatos, de szoros napirendet követett, középpontban a mesterséges intelligencia és a könyvtárakat érintő aktuális trendek és kihívások főbb kérdéskörével. E napjainkban igen aktuális témákat, az előadók a legváltozatosabb oldaláról közelítették meg.

A konferencia programja itt olvasható.

A tanácskozáson több mint százan vettek részt. A konferencia vendége volt valamennyi bírósági báziskönyvtáros, az MKE Jogi Szekció tagjai, a jogi partnerkönyvtárak vezetői és könyvtáros kollégái, az egyetemi könyvtárak, a szakkönyvtárak, számos országos feladatkörű intézmény, illetve kiemelkedő jelentőségű kutatóhely szakembere.

A rendezvény fontos célkitűzése volt az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer szakmai együttműködésének tovább erősítése a hazai szakkönyvtári hálózattal. A szervezőket az a meggyőződés vezérelte, hogy mindez nagyban támogatja a bírák és az igazságszolgáltatásban dolgozók igényeinek hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb teljesítését, illetve olyan minőségi szolgáltatásokat adhat, amelyek még jobban megfelelnek a nemzetközi és a hazai szakmai elvárásoknak.

A szakmai konferencia összegzéseként a résztvevők egyetértettek, jövőre is meg kell szervezni a szakkönyvtári együttműködés programját.”

Forrás:
Darák Péter: biztosítani kell a könyvtárakban fellelhető tudásbázist kiaknázó informatikai hátteret – bírósági könyvtárszakmai konferencia; Kúria; 2019. szeptember 19.

Tovább egyszerűsödött az E-kárbejelentő

„A mai nappal – a felhasználók és a biztosítók visszajelzései alapján – elindul a továbbfejlesztett E-kárbejelentő alkalmazás új verziója. „Ez az egész magyarországi biztosítási szektor egy újabb fontos mérföldköve.” – jelentette be a Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a Biztonság Hete eseménysorozat nyitórendezvényén. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mától külföldi-, biztosítatlan-, teherautó- vagy munkagép és annak vontatmányával okozott károkat is be lehet jelenteni az applikációval, valamint el tudjuk indítani a kárrendezést CASCO-ra is.

Az E-kárbejelentő applikáció a https://ekar.hu/ oldalról és az alkalmazás boltokból (Play áruház, Apple Store) ingyenesen letölthető autós kényelmi szolgáltatás. A 2019. januári megjelenés óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, annak érdekében, hogy még egyszerűbb és gyorsabb kitöltést tegyen lehetővé az ügyfeleknek a kiemelten stresszes szituációkban.

Az indulást követően a MABISZ folyamatosan bővíti az E-kárbejelentő applikációt. A most kiadott verzióban az alábbi újdonságokkal találkozhatnak a felhasználók:

• Már nem csak a gépjárművezető kapja meg a kárbejelentést, hanem másnak is el tudja küldeni (tulajdonos, üzembentartó, flottakezelő, egyéb)
• Ha külföldi biztosítású járművel ütközik – tehát nem magyar a károkozó – már azt is be tudja jelenteni
• Ha a károkozónak nincs biztosítása, azt is be tudja jelenteni
• Ha rendelkezik CASCO biztosítással, akkor a saját CASCO biztosítóján keresztül is el tudja indítani a kárrendezést, hogy gépjárművét minél hamarabb használhassa
• Már teherautó- vagy munkagép és vontatmánya károkozását is bejelentheti
• A járművekkel okozott dologi kárt is bejelentheti (kerítés, híd, oszlop, stb.)
• A felhasználók és a biztosítók visszajelzései alapján egyértelműbbé és pontosabbá tettük az alkalmazás használatát

Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt. A kárrendezés folyamatát nem csak az E-kárbejelentő, hanem az azt támogató, a biztosítók által kiküldött közel 800 ezer QR kód is támogatja, melynek segítségével előtölthetőek a jármű biztosítási adatai.

Egy júniusi felmérés szerint az E-kárbejelentő applikációról a magyar felnőtt lakosság 48,4 százaléka hallott már, ebből 5,6 százalékuk le is töltötte, de még nem használta, míg további 1,1 százalékuk már használta is. A személyes tapasztalattal rendelkezők mindegyike elégedett volt az applikációval. A felhasználók jelentős része nagy megelégedettséggel használja az alkalmazást és ajánlaná barátainak is.

A kárbejelentőktől érkezett visszajelzések alapján számos javaslat beépítésre került az E-kárbejelentő rendszerébe. Az alkalmazást a megjelenése óta több mint 220 ezren töltötték le, és több mint 4200 kárbejelentés érkezett a mai napig az E-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz, valamint a MABISZ-hoz. ”

Forrás:
Tovább egyszerűsödött az E-kárbejelentő; Magyar Biztosítók Szövetsége; 2019. szeptember 23.

Egymillió embert ért már el a digitális jólét program hálózat

„ Országos szakmai találkozón gyűltek össze a Digitális Jólét Program Hálózat Mentorai 2019. szeptember 25-én, Szentendrén. A konferencián Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára és Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője beszélt többek közt a digitális írástudás fontosságáról, a Digitális Jólét Program Hálózat jelentőségéről, eddig elért eredményeiről és jövőjéről.

A digitális kompetencia fejlesztése, a digitális szakadék csökkentése érdekében már eddig is számos intézkedés született, mert a magyar lakosság 17 százaléka még mindig nem használ semmilyen okos eszközt, ahogy internetet sem. A következő évek fő feladata ezt a számot tovább csökkenteni, amiben a DJP Program Hálózat nagy segítséget tud nyújtani – emelte ki Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár.

A digitalizáció a jelen, és nem a jövő. Ma a munkaerőpiacon is csak azok tudnak képességeiknek megfelelő állásban elhelyezkedni, akik minimum alapszinten rendelkeznek digitális készségekkel. Egyértelműen megállapítható, hogy a digitális kompetenciák hiánya tartósan és egyre nagyobb mértékben konzerválja a hátrányos helyzetűek lemaradását, gátolja a gazdaság növekedését is. A kormány fontosnak tartja a területi felzárkóztatást, a digitális szakadék felszámolását, ezért fordít egyre több forrást a digitális készségfejlesztést támogató programokra.

Ebben a digitális felzárkóztatásban segít a Digitális Jólét Program Hálózat, amely 1437 településen 1768 DJP Program Ponton van jelen, ahol közel 1800 DJP Mentortól kaphat tájékoztatást és szakértői támogatást minden érdeklődő. A nyilvános térben működő közösségi terek az állampolgárok számára könnyen elérhetőek, meghatározott nyitvatartási rendben és időben országszerte rendelkezésre állnak a nagyvárosoktól kezdve a legkisebb településekig. A Pontokon dolgozó DJP Mentorok segítséget nyújtanak többek között az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban, az ügyfélkapus regisztrációban, a vállalkozóknak vagy magánszemélyeknek online adóbevallás elkészítésében, az álláskeresőknek önéletrajz összeállításában, online jelentkezésben, vagy akár a digitálisan írástudatlanok számára az okos eszközök használatának bemutatásán keresztül az online világba való bekapcsolódásban is.

A DJP Hálózat a „Digitalizáció az aktív idősekért” program kontakt foglalkozásokkal eddig 6500 idős embert vont be digitális készségfejlesztő foglalkozásokba, jelentősen javítva ezzel életminőségüket. Október végéig a résztvevők száma eléri a 10 ezer főt. Több mint 2000 családhoz jutott el személyesen a Digitális Médiaműveltség Szülőknek program, amely a korosztályok közötti digitális szakadékot csökkenti. A DJP Hálózat országszerte futó egyéni és csoportos foglalkozásai, kitelepülései és a DJP Mentorok aktivitása eddig összesen közel 1 millió állampolgárt ér el.”

Forrás:
Egymillió embert ért már el a digitális jólét program hálózat; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. szeptember 27.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 30.

Demokratikus és autoriter kormányok is szívesen használják a dezinformációt a kibertérben

A közösségi média, és azon keresztül a közvélemény befolyásolására egyre gyakrabban és egyre szervezettebben vállalkoznak kormányzati szervezetek és politikai szereplők egyaránt. Ezt a – valljuk be, nem túl meglepő – trendet erősítette meg az Oxfordi Egyetem online manipulációval foglalkozó munkacsoportja, a Computational Propaganda Research Project legfrissebb kutatási jelentése. A tanulmány főbb megállapításai az alábbiakban összegezhetők:

• az állami és politikai szereplők által működtetett, szervezett online manipulációs kampányokra 70 országban lehet bizonyítékot találni. A jelenség egyértelmű terjedésére utal a brit kutatók szerint az, hogy az előző, 2018-as évben még „csupán” 48 országban lehetett egyértelműen kimutatni ilyen akciókat, 2017-ben pedig ez a szám még alig érte el a 28 országot. A statisztikába bekerülő országok mindegyikében legalább egy kormányzati szervezet, vagy egy politikai párt összefüggésbe hozható ilyen online manipulációs műveletekkel.
• a közösségi média bekerült jó néhány autoriter rezsim propaganda-eszköztárába: a tanulmány szerzői 26 olyan nem demokratikus államot azonosítottak, amelyek előszeretettel alkalmazzák a közösségi média platformjait a közvélemény befolyásolására.
• az „információs kontrol” állami érvényesítésére három eljárást lehetett elkülöníteni:
  • az alapvető emberi jogok elnyomása révén;
  • a politikai ellenfelek hiteltelenítése, lejáratása révén;
  • az ellentétes vélemények elfojtása révén.
• egy maroknyi állam, jellemzően a geopolitikai ambíciókkal rendelkező államok, a külpolitikai érdekérvényesítésük megtámogatására használják fel a digitális propagandát. Hét olyan államot azonosítottak a brit kutatók, amelyek a Facebook és a Twitter platformjait a globális közvélemények befolyásolására használták fel: ezek Kína, India, Irán, Pakisztán, Oroszország Szaud Arábia és Venezuela.
• a mostani időszak „dezinformációs világrendjében” Kína lett az egyik meghatározó szereplő. Digitális propaganda erőfeszítése elsősorban a belföldi közvélemény befolyásolására irányul, és eszközei, hordozói ennek megfelelően a kínai nyelvű közösségi média platformok, a Weibo, a WeChat és a QQ. Ugyanakkor a legutóbbi időkben erősödik Kína azon törekvése, hogy mind agresszívebben használja fel a külvilág befolyásolására alkalmas globális platformokat: a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot.
• annak ellenére, hogy a globális digitális ökoszisztémában több közösségi média eszköz áll a felhasználók rendelkezésére, mint valaha, a szervezett közösségi média manipulációknak továbbra is a Facebook maradt az elsődleges, kedvenc terepe. A vizsgálat kimutatása szerint összesen 56 országban lehetett kimutatni szervezett digitális propaganda kampányok jelenlétét a Facebookon.

A jelentés áttanulmányozása nyomán azonban bennünk is felmerült néhány kiegészítő gondolat, amit megfontolásra ajánlunk:

• elsőként azt érdemes kiemelni: a tanulmány szerzői által azonosított hét ország (vegyük észre, mindegyikük a liberális világrend ellensége, riválisa, vagy adott esetben páriája) mellett valójában bizonyítottan jó néhány nyugati nagy és középhatalom is erőteljes külföldi információs tevékenységet folytat a közösségi platformokon, ráadásul a szürke zónának tekinthető titkosszolgálati szférákon kívül is. Ezeknek a szervezeti-intézményi háttere (és részben maguk a műveletek is) behatóan ismertek, pl. az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, vagy Izrael Állam külügyminisztériumainak esetében.
• a hazai sajtó egy része sajátos perspektívában adott hírt a jelentés publikálásáról, azt sugallva, hogy a magyar kormányzati-politikai szereplők digitális befolyásolási tevékenysége valamiféle kirívó jelenségként tűnik fel ebben a kutatásban. A valóság ezzel szemben az, hogy a jelentés legmarkánsabb megállapítása éppen az: a jelentősebb országok többsége „felfedezte” magának a közösségi média eszközeit a maga információs érdekérvényesítése támogatására (döntően a belső közvéleményekkel kapcsolatban).
• Másrészt, konkrétan Magyarország állami szervezetei, politikai szereplői digitális befolyásolási erőfeszítéseit – a 70 állam vonatkozásában – valahol a sor vége felé említi csupán a kutatás. Messze nem kiugró, negatív tehát az ország megítélése, hanem ellenkezőleg: a digitális befolyásolást csupán szerény keretek közt alkalmazó országok sorában kap helyet.

Disinformation efforts now used in 70 countries: researchers; France 24; 2019. szeptember 26.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kiberdiplomáciai kerekasztalt szervez a Magyary Egyesület az Infotér Konferencián
A digitális nemzetközi kapcsolatok itthoni szakembergárdája hamarosan az év legrangosabb eseményén cserélhet gondolatokat. Október közepén, az immár 10. alkalommal megrendezésre kerülő INFOTÉR konferencián ismét kerekasztalt szervez a tématerület hazai kutatóbázisa, a Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület. Az október 17-i konferencia napon sorra kerülő panelbeszélgetésen ezúttal a kiberdiplomácia lesz a téma. Tavaly a digitális diplomácia átfogó kérdéseit jártuk körbe a három napos balatonfüredi szakmai csúcson. Most a kibertér sokak szerint lényegesen „szürkébb”, homályosabb – és veszélyesebb zugait szeretnénk bejárni legalább gondolatban. És ez nem véletlen. A kibertér mára a geopolitikai szembenállás „5. dimenziójává” vált. A kibertér nemzetközi szabályozásában az egyes nemzeti koncepciók elsősorban az ún. kiberszuverenitás képviselete a diplomácia legújabb ágát, egyben új alkudozási terepét szülte meg. Speciálisan képzett diplomaták vitáznak az Internet-kormányzás, a kiberbűnözés, az online biztonság, az információs hadviselés kérdéseiről. És e közben, Oroszországban, Iránban és másfelé már hangtalanul dörögnek a kiberfegyverek.

A konferencia 2019. október 15-17. között lesz Balatonfüreden. Teljes program/regisztráció a konferencia webhelyén!
2. NAP 10/17 CSÜTÖRTÖK
11:15
MAGYARY SZÍNPAD – KIBERDIPLOMÁCIA: A HATALMI KÜZDELEM 5. DIMENZIÓJA
Vivamus 2
Felvezető előadás: dr. Nyáry Gábor, kutató, Magyary Zoltán Egyesület
Kerekasztal résztvevők:
Dr. Szatmári Péter, rektor, MFE
Dr. Sáringer János, intézetvezető, BGE

Dr. Szűts Zoltán, tanszékvezető-helyettes, BME

Dr. Krasznay Csaba, programigazgató, Kiberbiztonsági Akadémia, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyáry Mihály, kutató, Magyary Zoltán Egyesület
Gecse Mariann, kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgató, Huawei Technologies Hungary
Moderátor: Dr. Nyáry Gábor, Magyary Zoltán Egyesület
Infotér 2019; Infotér; 2019. szeptember

Orosz külügyi siker: az üzemeltető „leigazolta” a minisztérium krími Twitter-fiókját
A „digitális szuverenitás”, amiről az Infotér konferencia kapcsán is szóltunk feljebb, messze nem valamiféle mesterkélt, kitalált „divatprobléma”. Hanem egyre inkább élő valóság. Ennek bizonyságára idézünk most egy hírt, még a tavaszi előszezonból. Az orosz külügy a közelmúltban csendes, de fontos sikert könyvelhetett el: a Twitter cég ugyanis „leigazolta”, azaz verifikálta a minisztérium Krím-félszigeten felállított és működtetett részlegének külön Twitter-fiókját. A probléma, méghozzá nemzetközi szintű, diplomáciai probléma abból a bizonytalanságból fakad, hogy a mai napig nincsen egyetértés abban: az amerikai közösségi média üzemeltető, verifikációs eljárásával (amelynek során ellenőrzik a náluk fiókot nyitó felhasználó valódiságát) csupán technikai értelemben ellenőrzi-e a fiókot nyitó valódiságát – vagy egyben egyfajta „legitimációt” is biztosít-e a fiók gazdájának. Magánosok és a nemzetközi élet számos szereplője, többnyire természetesen ukránok, élénken tiltakoztak a lépés ellen, mondván, ez a lépés de facto törvényesíti a Krím-félsziget Oroszország általi elcsatolását. A Twitter-fiók egyébként a digitális közdiplomácia klasszikus eszközeként üzemel: döntően a félsziget tájait, szépségeit, idegenforgalmi lehetőségeit közvetíti. Országimázst épít, meg persze turizmust generál.
Belgrad Initiative 4 Digital and Public Diplomacy; 2019. április 24.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. szeptember 23-szeptember 30.

Ajánlati/Részvételi felhívás

A lakossági közigazgatás használatának kutatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/183
Közzététel dátuma: 2019.09.23.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.04.
A Lakosság közigazgatás használatának kutatása felmérés lebonyolítása során ajánlatkérővel egyeztetve kell tovább fejleszteni a Lakossági közigazgatás használati és vélemény kutatási modelljének mérési eszközének és vezetői információs eszközének fejlesztése, tesztelése című projekt keretében fejlesztett mérőeszközt. Ennek érdekében át kell tekinteni a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat, és az elmúlt évtizedben a témában lebonyolításra került empirikus adatfelvételeket és azok eredményeit, érvényességi és megbízhatósági korlátjait.
A kifejlesztésre kerülő, tesztelt mérőeszközt 2500 fős mintán szükséges lekérdezni, melynek reprezentatívnak kell lenni a 18 évesnél idősebb, magyarországi lakcímmel rendelkező felnőtt lakosságra nem, életkor, lakhely és iskolai végzettség szempontjából.
A mintát úgy kell kialakítani, hogy a reprezentativitás biztosított legyen két egyenként 1250 fős almintán is.
Lásd még

Elektronikus jegykezelő készülékek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/184
Közzététel dátuma: 2019.09.24.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.22.
Adásvételi keretszerződés elektronikus jegykezelő készülékek és kellékanyagainak beszerzése, 36 hónapos időtartamra, tapasztalati mennyiség: 1 806 db/12 hónap mennyiségben, az alábbi részajánlattételi lehetőség mellett:
1. rész: Protokon JK 51 és JK 52 típusú elektronikus jegykezelő készülékek és kellékanyagainak beszerzése 1 066 db/12 hónap
2. rész: NJ 24 típusú elektronikus jegykezelő készülékek és kellékanyagainak beszerzése 276 db/12 hónap
3. rész: KRG-6KM típusú elektronikus jegykezelő készülékek és kellékanyagainak beszerzése 464 db/12 hónap
Lásd még

EIK DDK korszerűsítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/184
Közzététel dátuma: 2019.09.24.
Ajánlatkérő: MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.21.
Az MVM Paksi Atomerőmű Erőmű Irányító Központját kiszolgáló Trading v3 diszpécser rendszer korszerűsítése a szoftver verzió és diszpécser verzió frissítésével, felügyeleti hálózat beszerzésével és a rendszer telepítésével, a meglévő kiviteli tervnek megfelelően.
Lásd még

Vizuáltechnikai eszközök bérlete
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/186
Közzététel dátuma: 2019.09.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.08.
Szolgáltatással vegyes bérleti szerződés keretében vizuáltechnikai eszközök, LED falak és tartozékai bérlése és üzemeltetése 17 forgatási napra humán erőforrás biztosításával a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint.
Nyertes ajánlattevő (AT) feladata az Ajánlatkérő (AK) televíziós produkció forgatásához megfelelő infrastruktúra biztosítása az AK által biztosított forgatási helyszínen (AK székhelyén lévő stúdióban).
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

Informatikai és multimédiás eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.08.
Ajánlatkérő állami támogatásokból és pályázati forrásból informatikai eszközök beszerzést kívánja megvalósítani 4 részben
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

A Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) megvalósítása vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/183
Közzététel dátuma: 2019.09.23.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
„Az ikop-3.1.0.-15-2017-00014 azonosítószámú, „a személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas tájékoztatási jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszerek fejlesztése” című kiemelt projekt, valamint az ikop3.2.0-15-2017-00028 azonosítószámú „a személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas tájékoztatási jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszerek fejlesztése” című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan a személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó egységes közlekedési informatikai háttérrendszer, a helyközi közösségi közlekedési információs rendszer (hkir) megvalósítása vállalkozási szerződés keretében”.
Nyertes ajánlattevő feladata az említett projekek megvalósításához kapcsolódóan az Egységes jegyértékesítési rendszer kialakításához szükséges központi- és háttérinfrastruktúra elemek, a Fődiszpécseri rendszer és a Kontakt center működését segítő rendszerelemek, továbbá Jegykiadó automaták, Autóbusz OBU-k (jegyértékesítő funkcióval), Validátorok, Ellenőri készülékek és szoftverliszenszek szállítása; az ezekhez kapcsolódó rendszertervezési, rendszerintegrációs és szoftverfejlesztési szolgáltatások teljesítése; továbbá szoftverfejlesztési és rendszertervezési szolgáltatások ellátása a HKIR Megrendelői Rendszerek Közhiteles adatokkal való feltöltéséhez és karbantartásához, Menetrend tervezés, Hálózat tervezés, Rugalmas tervező, Rugalmas forgalomirányítás, Közszolgáltatás kontrolling feladatelem (BI és közszolgáltatási riportok, Díjszabás modellező modulok) moduljainak tervezése és fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 11.156.500.000,- Ft
Lásd még

SMART Térfigyelő kamera beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/183
Közzététel dátuma: 2019.09.23.
Ajánlatkérő: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: CASTRUM SEC Gyengeáramú Tervező és Kivitelező Korlátolt Felelősségű Társaság;VRS Magyarország Kft.
Adás-vételi szerződés keretében a Modern Városok Program „Okos Város – Okos Miskolc” – Intelligens kamerarendszer létesítéséhez szükséges kamerák és tartozékainak beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 407.104.625,- Ft
Lásd még

MARGARÉTA CMS licenc és támogatás megújítás KBF223
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/183
Közzététel dátuma: 2019.09.23.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Noreg Információvédelmi Kft.
„MARGARÉTA CMS licenc és támogatás megújítása KBF/223/2019”
A Magyar Nemzeti Bank meglévő Margaréta CMS kártyamenedzsment rendszerének (a továbbiakban Margaréta CMS, vagy CMS) további használatához szükséges licenc és támogatás, valamint az esetleges Bank specifikus fejlesztések, módosítások megvalósítása a PKI tanúsítványok és smart kártyák menedzsmentje területén.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.302.435,- Ft
Lásd még

Tájékoztató írásbeli konzultáció eredményéről – BKK közlekedésinformatikai projektjeihez kapcsolódó további eszközök beszerzése és további szoftveres fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/184
Közzététel dátuma: 2019.09.24.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
„2 db beltéri FUTÁR monitor szállítása és telepítése”
Beltéri monitor (IP20): 2 db
Beltéri monitor (IP20) szállítása, telepítése: 2 db
Beltéri monitor (IP20) tartószerkezetének szállítása: 2 db
Beltéri monitor (IP20) tartószerkezetének felállítása: 2 db
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.005.308,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/184
Közzététel dátuma: 2019.09.24.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Mind-diák Iskolai Szövetkezet
Ajánlattevő külső szolgáltatás keretében emberi erőforrást biztosít oly módon, hogy az ajánlatkérő által egyedileg meghatározott, az ajánlattevő gyakornoki programjában résztvevő nappali tagozatos hallgatókat (továbbiakban: hallgatók) tagként belépteti és a hallgatók, mint az Ajánlattevő tagjai, az Ajánlatkérő szervezeti kereteibe illeszkedve, az utasításai szerint végzik tevékenységüket. Ajánlatkérő által foglalkoztatott hallgatók átlagos száma 30 fő. A hallgatókkal szemben elvárás, hogy minimálisan heti 20 órát töltsenek Ajánlatkérő székhelyén. Ajánlatkérő a hallgatóknak nettó 1.100,- Ft/órabért tervez fizetni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.250.000,- Ft
Lásd még

Eredmény tájékoztató KBF/382/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/185
Közzététel dátuma: 2019.09.25.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: PROSPEKTUS Kiadványszerkesztő és Kivitelező Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Nemzeti Bank kiadványaival összefüggő
– elektronikus megjelenítés,
– nyomdai úton történő előállítás,
– kötészeti munka,
– magyar nyelvi olvasószerkesztői tevékenység,
– valamint egyes nyomdai szolgáltatások ellátása, továbbá
– ajánlatkérő kommunikációjához kapcsolódó kreatív tervezés és kivitelezés elvégzése,
eseti megrendelések alapján a szerződéskötéstől számított 24 hónapig vagy nettó 400 000 000 HUF keretösszeg eléréséig (amelyik előbb bekövetkezik).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 400.000.000,- Ft
Lásd még;

Ügyvitelt támogató informatikai rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/185
Közzététel dátuma: 2019.09.25.
Ajánlatkérő: Zuglói Önkormányzati Rendészet
Nyertes ajánlattevő: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Vállalkozási szerződés a Zuglói Önkormányzati Rendészet részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 96.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/185
Közzététel dátuma: 2019.09.25.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Nádor Rendszerház Irodaautomatizálási Kft;Secops Kereskedelmi és Szolgáltató Kft
„Liget szintű IT rendszer kiviteli terv elkészítése”
Keretmegállapodás alapján a LIGET projekt keretében érintett park és épületek informatikai rendszereinek „kulcsrakész” kivitelezéséhez szükséges teljeskörű tervezés elvégzése kiviteli gyártmányterv szinten, az alábbiak szerint:
– Tervezési feladatok: Koncepció terv felülvizsgálata, aktualizálása; Tervezési program módosítására vonatkozó javaslattétel; LIGET IT rendszer kiviteli gyártmányterv elkészítése;
– Épületek kiviteli- vagy gyártmányterveinek homogenizációja a Liget IT rendszer kiviteli tervhez illeszkedően
– Tervezői művezetés.
Mennyiség:
A Liget Budapest projekt keretében megvalósuló:
– 9 épület (Országos Restaurálási és Raktározási Központ, Olof Palme Ház, Dózsa György úti mélygarázs, Magyar Zene Háza, Magyar Innováció Háza, Fővárosi Városligeti Színház, Néprajzi Múzeum, Új Nemzeti Galéria, a Városliget Zrt. irodaháza),
– 2 adatközpont (Hermina úti „A site” adatközpont, a Néprajzi Múzeum épületében létrehozásra kerülő ”B site”),
– összesen 5500 informatikai végpont, melyből 450 park végpont kiépítési lehetőség
– 700 db WIFI AP (ebből 160 parkban elhelyezett WiFi adó telepítési pont),
– és az ezekhez kapcsolódó teljeskörű informatikai szolgáltatásokat biztosító informatikai rendszerek (adathálózat, informatikai üzemeltetési központ, virtuális kiszolgáló környezetek, redundáns adattároló egységek (storage), centralizált üzemeltetés és szolgáltatás támogató rendszerek, IT biztonsági megoldások) tervezése.
A fentiek keretében ellátandó feladatok részletes leírását a Műszaki Leírás tartalmazza. A közbeszerzési dokumentumok részét képezi továbbá a Koncepcióterv és a Liget IT műszaki specifikáció.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 250.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eredményről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/185
Közzététel dátuma: 2019.09.25.
Ajánlatkérő: Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Mediatek Informatikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Interakciókhoz és virtuális valósághoz szükséges speciális hardver eszközök adásvételi szerződés alapján történő beszerzése a A) A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.261.500,- Ft
Lásd még

Képernyőfelolvasó szoftver országlicenc – 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/186
Közzététel dátuma: 2019.09.26.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Informatika a Látássérültekért Alapítvány
A beszerzés során olyan országlicenc konstrukció megvásárlása a cél, amely lehetőséget biztosít a 2018-ban beszerzett konstrukció változatlan formában történő meghosszabbítására, vagyis a licenc érvényessége során korlátlan számú felhasználó részére engedélyezi a konstrukcióban szereplő látássérült felhasználók részére készített képernyőnagyító és képernyőolvasó szoftverek letöltését és aktiválását. Az országlicenc szolgáltatás alatt megkért alkalmazások érvényessége: 365 nap
Az országlicenc időtartama alatt aktivált szoftverek licencei az első aktiválástól kezdődően 365 napig legyenek érvényben, a 2018-as országlicenc keretében kiadott hitelesítő kódok érvényessége pedig 365-nappal meghosszabbodik.
Ajánlattevő feladata az országlicenc igazolás átadása, egy legalább 3000 darabos aktiválás kódkészlet átadása elektronikus adathordozón, táblázatban olvasható, nem másolásvédett fájlban. Ajánlatkérő az országlicenc érvényessége alatt jogosult újabb kódkészletek igénylésére, amennyiben a felhasználható aktiválási kódok száma 500 darab alá csökken. A végfelhasználók az egyedi aktiválási kódot csak az országlicenc érvényessége alatt tudják felhasználni, az országlicenc lejártát követően az ajánlatkérőnek átadott, de fel nem használt aktiválási kódok érvénytelenítésre kell, hogy kerüljenek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.500.000,- Ft
Lásd még

Számítógépek és laptopok beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/186
Közzététel dátuma: 2019.09.26.
Ajánlatkérő: MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: 6 db számítógép és 29 db laptop; 2. rész: 29 db laptop
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.473.458,- Ft
Lásd még

Tájék_elj_eredm-Térfigyelő_rendszer_bővítése_2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/186
Közzététel dátuma: 2019.09.26.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Multi Alarm Biztonságtechnikai, Fejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
Beszerzés tárgya: A Budapest II. kerület közigazgatási területén térfigyelő rendszer kibővítésével kapcsolatos feladatok teljes körű elvégzése
A nyertes ajánlattevő által elvégzendő feladatok:
– Térfigyelő központ felújítása
– Adatátviteli hálózat felújítása
– Végponti rendszerek felújítása, kamera cserék
– Térfigyelő rendszer bővítése
– A Buday László utcai térfigyelő központ, és a Rezeda utcai térfigyelő alközpont összekötése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 63.362.346,- Ft
Lásd még

SBV stúdiótechnikai berendezések és szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Studiotech Hungary Kereskedelmi Kft.
A soproni Bűvösvölgy médiaértés-oktató központok részére berendezések és szoftverek beszerzése két részben:
Szolgáltatással egybekötött adásvételi szerződés keretében (az 1. rész vonatkozásában a Hír, Reklám, Film, Rádió, Szinkron foglalkozáshoz, a 2. rész vonatkozásában a Kép, Netkockázat, Netvizsgáló, Influencer foglalkozáshoz) rendszer tervezése, termékek (1. rész: szoftver és stúdiótechnikai termékek – kábelezés, háttér, kamerák, monitorok stb.; 2. rész: stúdiótechnikai és szoftver termékek, ide értve a Kép és Netvizsgáló publikusan használható felületét) szállítása, beépítése, üzembe helyezése, a teljes épület informatikai hálózati kábelezésének kiépítése, továbbá kapcsolódó szoftverfejlesztés teljesítése, a rendszer sikeres próbaüzeme és a felhasználók oktatása, valamint vállalkozási szerződés keretében a Rendszer hardver- és alkalmazástámogatása, valamint hibajavítása, illetve eseti igény alapján történő fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 156.496.290,- Ft
Lásd még

Arista és Cisco hálózati eszközök támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Dimension Data Magyarország Kft.
Vállalkozási szerződés, amelynek tárgya az MTA Wigner FK Wigner Adatközpont Arista és Cisco hálózati eszközeinek üzemeltetés támogatása és hibaelhárítása.
Teljes mennyiség:
38 db Arista eszköz és 31 db Cisco hálózati eszköz üzemeltetés támogatás és hibaelhárítása a műszaki leírásban részletezettek szerint. Hibaelhárítás 7/24 órás ügyfélszolgálat biztosításával, valamint az integrátori support részeként ezen túl évente 192 óra eseti támogatási feladat ellátásával, és gyártói támogatással.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.141.000,- Ft
Lásd még

Microsoft OVS licencek beszerzése_TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Microsoft szoftver licencek biztosítása szoftver bérleti szerződés keretében 12 hónap időtartamra, OVS bérleti konstrukcióban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.712,- EUR
Lásd még

MAC PRO és FINAL CUT PRO X program beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: 1 db Mac Pro és Final Cut Pro X program beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.320.000,- Ft
Lásd még

Státuszfigyelő rendszer karbantartása támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: eRise Hungary Kft
Fenntartási és fejlesztési munkák elvégzése érdekében keretszerződés megkötése, a Rádiómonitoring állomások állapotát ellenőrző Státuszfigyelő rendszer támogatására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.000.000,- Ft
Lásd még

Informatikai eszközök, 2019. II. negyedév eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Kft.;International Trading Company Kft.
Informatikai eszközök beszerzése keretmegállapodás keretében maximum 12 hónap időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.210.401,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

AMAHIT kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/186
Közzététel dátuma: 2019.09.26.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: Noispot Innovations Kft.
1. Az AMAHIT rendszerhez szükséges eszközök szállítása installálása és működésük ellenőrzése
2. Az AMAHIT rendszer tervezése: A Nyertes Ajánlattevő Ajánlatkérő képviselőinek bevonásával tervezze meg logikai és fizikai szinten az AMAHIT rendszert különös tekintettel a BFKH által már alkalmazott rendszerekkel való integrációra.
3. Az AMAHIT rendszer fejlesztése: A Nyertes Ajánlattevő Ajánlatkérő által elfogadott rendszertervek alapján ki kell fejlessze az AMAHIT rendszert melyet Ajánlatkérő által biztosított szerverekre és szükség esetén kliensekre kell telepíteni, s el kell végezni a kapcs-ó szállítói teszteket majd közre kell működni Ajánlatkérő által lebonyolítandó tesztek tervezésében és kivitelezésében.
4. A biometrikus aláírás-minták felvételéhez, kezeléséhez, tárolásához kapcs-ó munkafolyamatok kidolgozása: A Nyertes Ajánlattevő készíti el azt a munkafolyamat javaslatot, amelynek Ajánlatkérővel történő egyeztetése és véglegezése alapján Ajánlatkérő ügymenetébe illeszti a digitalizált biometrikus aláírásminták felvételének és kezelésének foly-át.
5. Egy meghatározott közigazgatási és egy meghatározott Okmányos ügytípus munkafolyamatának kidolgozása és összekapcsolása az AMAHIT rendszerrel: Egyrészről Nyertes Ajánlattevő aktív közreműködésével valamint Ajánlatkérő EKEIDR projektjének együttműködésében létre kell hozni a biometrikus aláírásminták felvételét és hitelesítését magában foglaló teljes foly-ot. A Nyertes Ajánlattevő felel az AMAHIT rendszer kapcs-ó szolgáltatásainak működésért, de nem feladata az Aktív korúak ellátás iránti kérelmét érintő egyéb foly. elemek tervezése és megvalósítása. Másrészről Nyertes Ajánlattevő aktív közreműködésével valamint Ajánlatkérő együttműködésében meg kell tervezni a jelenleg papír alapon működő az un. Okmányos rendszerekkel összefüggő jogosítványok meghosszabbítását biztosító foly. AMAHIT rendszerkapcsolatra épülő hitelesítését és a szükséges AMAHIT valamint Okmányos rendszer oldali interfészek fejlesztésével bizonyítani annak működését.
6. Biometrikus aláírásokat tároló adatbázisok biztonsági besorolása, titkosítása, biztonsági felügyelet kialakítása (informatikai szakértői és IT biztonsági tanácsadás)
7. AMAHIT rendszer telepítésével és átadásával, továbbá a fenti munkafoly-ok kialakításával kapcs-os igazgatásszervezési feladatok elvégzése
8. Az AMAHIT rendszer telepítésével és átadásával, valamint egy meghatározott közigazgatási és egy meghatározott Okmányos ügytípussal kapcs-os elektronikus tananyag kidolgozása
9. Az AMAHIT rendszer felhasználónak képzéséhez szükséges e-learning tananyag elkészítése és kormányablakonként 2 kulcsfelhasználó és 2 technikai támogató IT szakember, összesen 3.000 fő képzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.464.504.400,- Ft
Lásd még
AMAHIT = Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer (Szerk.)

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/184
Közzététel dátuma: 2019.09.24.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Tudásmenedzsment alapokon, adaptív oktatást lehetővé tevő e-learning tananyagok fejlesztése, amelyek az Ajánlatkérő által jelenleg is használt Moodle 3.6 (vagy magasabb verziójú) és a CooSpace LMS rendszerhez illeszthetők. Ajánlatkérő az eljárás nyertesével nettó 38 450 000 Ft + 30 % opció értékű keretszerződést köt, amelyből 10 db – különböző terjedelmű és funkcionalitású – e-learning tananyagot kíván beszerezni. Az Ajánlattevő által a keretszerződésen belüli közvetlen megrendelés alapján szállítandó – a Moodle és a CooSpace LMS tanulás-módszertani lehetőségeit és e-learning funkcionális bővítését megvalósító – az e-learning tananyagok fejlesztése.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka:
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárást a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen, miután nem nyújtottak be ajánlatot.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/187
Közzététel dátuma: 2019.09.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
,,Kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása az OFA Nonprofit Kft. részére vállalkozási keretszerződés keretében”
Stratégiai tervezés és tanácsadás, integrált reklámügynökségi és grafikai tervezési feladatok ellátása- arculattervezés és arculati kézikönyv elkészítése a műszaki leírásban részletesen meghatározott elvárások figyelembevételével.
Nyertes Ajánlattevő a Megrendelő által megvalósítás alatt álló, „Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás” című kiemelt projekt (a továbbiakban Projekt) keretében a Projekt külső és belső kommunikációs tevékenységének megalapozására átfogó kommunikációs stratégiát készít.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A beérkezett ajánlatok száma: 0
Lásd még

Szakirodalom

Boston Consulting: paradigmaváltás ideje a közigazgatásban – mi jön a menedzserizmus után?

„A Boston Consulting csoport (BCG) kormányzati-közigazgatási kérdésekkel foglalkozó nonprofit intézeteként működő Centre for Public Impact (CPI) szerkesztője, Danny Buerkli azt elemzi a medium.com oldalán közzétett esszéjében (A tale of two paradigms — meet the ideas which are quietly changing public administrations around the world), hogy mikor lesz láthatóvá és jól megfogalmazhatóvá az az új vezetéselméleti paradigma a közigazgatásban, amely megfelelő választ tud adni korunk összetett kérdéseire.

Mint írja, a Taylor és követői által a XIX. század végén kidolgozott tudományos menedzsment a XX. században egyeduralomra tett szert először a vállalati szférában (megteremtve a modern ipari tömegtermelés vezetési-szervezési alapjait), majd a közigazgatásban (legalábbis ott, ahol a mérhető hatékonyság elvárás lett). A „menedzserizmus” (managerialism) paradigmája azon a meggyőződésen alapul, hogy minden probléma – tekintet nélkül annak összefüggéseire és környezetére – megoldható az irányítás, ellenőrzés, hierarchia, bizonyítékok és jó gyakorlatok eszköztárával. És bár a gyakorlatban ennek a szemléletnek a korlátai is nyilvánvalóak lettek, továbbra is erős hatást gyakorol a szakmai gondolkodásra, a közigazgatásban is. Annak ellenére, hogy a menedzserizmust nem sikerült kellően hozzáigazítani napjaink számos olyan kihívásához, amivel a kormányzatnak és a közigazgatásnak szembe kell néznie.

A taylorizmus erejét mutatja, hogy miközben a vezetéselméleti gondolkodás jelentős fejlődésen ment keresztül a XX. században, a Taylor által lefektetett alapelvek ma is ugyanolyan hasznosak és befolyásosak, mint megalkotásuk idején (példaként említve olyan technológiai szupersztárok, mint az Amazon vagy a Google egy-egy gyakorlatát, amelyek szintén a taylorizmus mai alkalmazását jelentik). Ezen alapvetések szerint a menedzserek képesek felbontani a tevékenységeket elemi részekre, és képesek meghatározni az „egyetlen legjobb módot” ezek folyamatba szervezésére. Ez a fajta optimalizációs módszer kiválóan tud működni, de csak néhány fontos feltétel teljesülése esetén. Először is, világosan megfogalmazott célokra van szükség, amelyek jól mérhetők, aztán meg kell értenünk a teljesítmény mögötti hajtóerőket, és végül feltételeznünk kell azt is, hogy a dolgok egyenes vonalban és előre meghatározottan történnek, lényeges menetközbeni változások nélkül. Vagyis a menedzserizmus jól alkalmazható bonyolult (complicated) helyzetekre, de kevésbé az összetett (complex) esetekre.

Fontos kiemelni, hogy az összetettség nem a bonyolultság fokozott esete, hanem mások azu alapjellemzői. A kettő közötti különbséget a szerző – kölcsönvéve egy analógiát – az órával és egy macskával szemlélteti. Az óra kiváló példa a bonyolult szerkezetekre – darabokra lehet szedni, darabonként lehet tanulmányozni, megérteni a részek egymáshoz kapcsolódását, majd mindebből megérteni, hogyan is működik egy óraszerkezet. A működése előre meghatározott. Ezzel szemben egy macska az összetett jelenségek körébe tartozik. „Működése” nem előre meghatározható, de még előre jelezni, a viselkedésüket megérteni is csak korlátozottan tudjuk. A macskák élőlények, így viselkedésüket nagyban meghatározza belső folyamataik és a környezeti körülmények egymásra hatása, így viselkedésük már ez utóbbi változásából fakadóan is folyamatosan változik, az adott helyzetre adott reakciók szerint. Az összetettség, a komplexitás fő jellemzője éppen az, hogy a rendszer egészének működését nem tudjuk előre jelezni csupán az összetevői alapján, mert a részek kölcsönhatásai fontosabbak maguknál a részeknél is.

Példának tekintve a szociális ellátó rendszert, mindkettőre találunk példát. A szociális ellátások pénzügyi tranzakciós része bonyolult, de nem összetett folyamat (óraszerű). Az viszont, hogy a segélyekkel hogyan tudjuk megváltoztatni a segélyezettek viselkedését, már összetett (macskaszerű) kérdés. Egy útlevél nyomtatása és kiadása bonyolult, de nem összetett feladat – ezért itt jól alkalmazhatók a menedzseri gyakorlatok: célmeghatározás, kulcsteljesítmény-mutatók, a vezetők és a dolgozók éles szétválasztása. A közigazgatásnak azonban egész sor olyan olyan üggyel kell foglalkoznia, amelyek döntően összetett jellegűek, például az oktatás vagy az egészségügy területén. Ezekben a rendszerekben az eredményeket nem lehet egyszerűen „legyártani” és így a hagyományos módon – üzleti értelemben – menedzselni sem. Egy amerikai példát említve: egy kórház menedzsmentje úgy próbált kulcsmutatóin javítani (konkrétan a halálozási arányon), hogy az igazán súlyos betegeket elküldte az intézményből, ami nyilvánvalóan nem a kórház alapküldetéséből fakad. A szerző szerint „óraszerű” eszköztárat alkalmazni egy „macskaszerű” problémára olyan, mintha úgy akarnánk virágokat virágzásra bírni, hogy egyenként húzogatjuk a szirmaikat, ahelyett, hogy megfelelő körülményeket teremtenénk a virágzáshoz. Ez a megközelítés a gyakorlatban nem a kivételt jelenti, hanem inkább a szabályt. Ami jobb esetben csak nem hatékony, rosszabb esetben akár romboló is lehet.

Ahogy arra a CPI szerkesztője is rámutat: a közigazgatásban ideje lenne leváltani, de legalább kiegészíteni a menedzserizmus paradigmáját valami olyannal, amely jobban alkalmazható a megoldandó problémák összetettségéhez. Ennek megtalálásához három fő szabályt határoz meg:

• Ha gödörben vagy, ne áss tovább. Egy új lapát, bármilyen kiváló anyagból is készült, nem visz közelebb a megoldáshoz. Egy bonyolult rendszerre szabott megoldásnak a finomítása, finomhangolása nem lesz jól alkalmazható egy összetett rendszerre. Attól még, hogy kevesebb rossz dolgot csinálunk, még nem jelenti, hogy jól csinálnánk.
• Tanuljunk abból, ami már volt. Nincs szükség arra, hogy újra feltaláljuk a kereket, inkább tanuljunk minél többet az úttörőktől, akik már régóta foglalkoznak az adott kérdésekkel. Meg kell becsülnünk az összetett rendszerekben lévő hallgatólagos tudást, és fel kell adnunk azt, hogy hipotetikus hasznossági függvényekhez optimalizált új rendszereket alkossunk.
• Vezessünk a példák erejével. A paradigmaváltás sosem könnyű. A régi paradigma képviselői azonnal felveszik a harcot, mert túl sok üzleti és karrierérdek, hírnév sérülhet, ha a váltás túl gyors lenne. A meglévő gyakorlat az idők során a józan ész fogalmával azonosult, így szinte érinthetetlen a kritikáktól. Ezért van az, hogy szinte lehetetlen eredményes elmélet vitát folytatni a domináns paradigma képviselőivel. Az előremutató utat így gyakorlati cselekvések kövezik ki, amelyek képesek demonstrálni az összetettségen alapuló megközelítés hatékonyságát.

A CPI szerint éppen a tanúi lehetünk annak a csendes forradalomnak, ahogy az új, versengő paradigma felemelkedik. Ennek egyik fő jellemzője nem a hatalomgyakorlás, hanem a hatalom megosztása, amire konkrét holland és brit példákat is említ. Ahogy olyan mozgalmakat is, amelyek ugyan más összefüggésrendszerben mozognak, de lendületet adhatnak a közigazgatási munka újragondolásához is. A nemzetközi fejlesztéspolitika területén szintén hasonló felismerésekre jutottak: egy 14 ezer fejlesztési projekt adatait tartalmazó adatbázis elemzéséből kiderült, hogy a szoros irányítás-ellenőrzés és az előre megszabott célokra kialakított szűk fókusz aláássa az összetett környezetben megvalósított fejlesztések eredményességét.

Az esszé szerzője úgy látja, hogy minden fejlődés a perifériáról indul, és onnan húzódik idővel a főáramba. Ez esetben sincs másképp. Még nem tudhatjuk pontosan, milyen lesz az új paradigma, de a kontúrjai egyre jobban látszanak. A CPI ennek bemutatására adta ki a Shared Power Principle című vitairatát, amelyben az új paradigma négy fő jellemzőjét írják le.

1. Iránymutató szubszidiaritás: a döntéshozást helyezzük a szervezeten belül azok kezébe, akik az adott kérdésben a legnagyobb tudással rendelkeznek, és ruházzuk is fel őket olyan hatalommal, segítve őket, hogy azt a lehető leghatékonyabban gyakorolhassák.
2. A kapcsolatok kiemelt szerepe: ragadjuk meg átfogó módon az emberi összetettséget, és ne akarjunk az „átlagemberre” szabott megoldásokat keresni. Testreszabott megközelítésekre van szükségünk, amelyek mély és bizalmon alapuló kapcsolatot feltételeznek, amelyek túlmennek egy egyszerű tranzakció keretein.
3. Új irányítási és vezetési formák: olyan összetett struktúrák kialakításának és elterjedésének az elősegítése, amelyek időt és teret adnak az embereknek a döntések megvitatására.
4. A folyamatos tanulás kultúrájának megteremtése: munkacsoportokon belül és a különböző szervezeti egységek, szervezetek között is.

A szerző szerint ez az új, az összetettségre épített paradigma idővel éppen olyan magától értetődő lesz, mint ma a menedzserizmus hatékonyság-paradigmája. Addig is a teendő az, hogy lépésről lépésre távolodjunk a régitől, és példák által vezetve teremtsük meg az újat.”

Forrás:
A tale of two paradigms — meet the ideas which are quietly changing public administrations around the world; Danny Buerkli; Medium/Centre for Public Impact, a BCG Foundation; 2019. augusztus 23.
The Shared Power Principle. How governments are changing to achieve better outcomes; Centre for Public Impact; 2019. július 18. (PDF)

Társadalmi vállalkozások és ökoszisztémáik Európában. Magyar országjelentés

„A társadalmi vállalkozás (social enterprise) és a társadalmi vállalkozói szellem (social entrepreneurship) fogalmai meglehetősen újak Magyarországon. Megjelenésük és első példáik egyes nemzetközi nonprofit szervezetek és alapítványok (Ashoka és NESsT) hatásához kapcsolódnak. Azonban bizonyos már létező hagyományok e fejlesztő és támogató szervezetek megjelenése előtt gyökereket biztosítottak a jelenségnek. E hagyományok közé tartozik a civil társadalom és a nonprofit szektor (jótékonysági, önkéntes és egyesületi hagyomány); a szövetkezetek, különösen a szociális szövetkezetek (szövetkezeti hagyomány); a társadalmi célú, felelős hagyományos vállalkozások (üzleti háttér); az egyházakhoz kapcsolódó gazdasági kezdeményezések (egyházak jótékonysági hagyománya). Továbbá e jelentés az állam szerepét (szakpolitikai hajtóerő) két szempontból hangsúlyozza a társadalmi vállalkozások fejlődésében. Egyrészt a magyar állam és az Európai Unió (EU) bizonyos támogatási programok révén alakítják a mezőt, amelyek – a központi költségvetés vagy az EU által társfinanszírozott pályázati rendszereken keresztül – szociális gazdasági kezdeményezéseket és újabban kifejezetten társadalmi vállalkozásokat támogatnak. Másrészt, állami intézmények, például önkormányzatok is részt vesznek társadalmi vállalkozások létrehozásában. Eltekintve e gyökerektől, a társadalmi vállalkozások alapítói ma már gyakran ismerik a fogalmat, és kifejezetten társadalmi vállalkozásokat kívánnak létrehozni.”

Forrás:
Társadalmi vállalkozások és ökoszisztémáik Európában. Magyar országjelentés; Kiss Julianna, Mihály Melinda; Publications Office of the European Union; 2019 (PDF)
Angol nyelvű változat: Social enterprises and their ecosystems in Europe. Country report: Hungary

A bányahatóság története Magyarországon

„A bányahatóság több mint hét évszázadra visszatekintő magyarországi történetének átfogó összefoglalására mindeddig nem került sor.
E kötetben ezt a hiányt igyekszem pótolni, bár előre bocsátom, hogy elsősorban terjedelmi okokból kénytelen voltam munkámat a bányahatóság szervezetének és működésének, feladat- és hatás-körének, valamint illetékességének vázlatos bemutatására korlátozni. Ennek során nem tekinthettem el a bányászat1kincstári igazgatási szervezetének vázlatos ismertetésétől sem, melyre azért kényszerültem, mert XVI. század közepétől a XIX. század közepéig a bányászat igazgatása (központi és területi irányítása, működtetése, kezelése), valamint jogszolgáltatása (bíráskodás),továbbá a tulajdonképpeni bányahatósági felügyelete (hatósági engedélyezés és bányarendészet) mind szervezetében, mind ügyvitelében összemosódott egymással a kamarai szervezetrendszeren belül. Ezekre azonban csak annyiban tértem ki, amennyiben ismertetésük feltétlenül szükségesnek mutatkozott a bányahatósági szervezetváltozásainak bemutatásához.
Hasonlóképpen igyekeztem kerülni a bányaigazgatás- és bányajogtörténet eseményeinek és fogalmainak részletesebb magyarázását. A könnyebb olvashatóságkedvéért legtöbb esetben megelégedtem a magyarázatok lábjegyzetben történő közlésével.
A bányahatóság történetének bemutatásához elsősorban a korabeli jogszabályokat és központi utasításokat, leiratokat használtam, melyek jegyzékét a könnyebb áttekinthetőség érdekében a kötet függelékében külön is közlöm. Emellett természetesen felhasználtam minden fontos, a tárgykörhöz tartozó, általam ismert szak-irodalmi adatot is. Utóbbiak hivatkozásait szintén lábjegyzetben, míg a bibliográfiai adatokat a függelékben található forrás- és szakirodalomjegyzékben közlöm.
A bányahatósági tevékenység jogérvényesítési és jogszolgáltatási rendszere évszázadokon keresztül formálódott és fejlődött. Ennek volt köszönhető mindenkori stabilitása és működésének más ágazati igazgatási szervezetekkel való összehasonlításban mutatkozó kiforrottsága is.
Ezt Ember Győző fogalmazta meg először, aki szerint Magyarországon „a hivatalviselés legfejlettebb formáit a bányahivatalokban, a legegységesebb tisztviselőosztályt a bányahivatalnokok sorában találjuk. Míg a közigazgatás más ágaiban a hűbéri jellegű familiáris szolgálat a középkor örökségekép a XVI. és XVII. században is tovább él, a bányatisztviselők szinte kivétel nélkül hivatásos hivatalnokok,akik pályájukra rendszeresen készülnek és azon életük végéig, vagy ameddig erejük engedi, megmaradnak, s közben semmi mással nem foglalkoznak.”
Mindezek után más feladatom nem marad, minthogy az olvasó figyelmébe ajánljam munkámat.”

Forrás:
A bányahatóság története Magyarországon; Izsó István; Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat; ISBN 978 963 671 318 8; 2019 (Magyar Elektronikus Könyvtár)

A jövő bankja, a bankok jövője – A Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatai

„Mára egyértelművé vált, hogy az egyéb iparágakhoz hasonlóan a bankszektor sikerességét is alapjaiban határozza meg, hogy milyen válaszokat ad a digitalizáció kihívásaira. Az előttünk álló időszak a banki szolgáltatások területén is a digitális átállás folyamatának fejlesztéséről szól majd. Mivel egy jól működő bankrendszer a gazdasági prosperitás egyik záloga, ezért nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú, hogy a szektor digitalizációs törekvései minél gyorsabban és hatékonyabban valósuljanak meg. A Magyar Bankszövetség tagbankjai összegyűjtötték a digitális banki átállás fókuszpontjait, és megfogalmazták a digitális átállást támogató javaslataikat. Ebben a dokumentumban azokat a területeket mutatjuk be, ahol a nemzetgazdaság és a bankszektor szempontjából egyaránt előnyös előrelépési lehetőséget azonosítottunk a digitális folyamatok terén, illetve a jogalkotónak több konkrét javaslatot is teszünk, amelyek javíthatják hazánk digitális versenyképességét.”

Forrás:
A jövő bankja, a bankok jövője; Becsei András, Bógyi Attila, Csányi Péter, Kovács Levente; Gazdaság és Pénzügy; 2019. szeptember; 6. évfolyam 3. szám (PDF)

IT biztonság közérthetően- teljesen megújult a Neumann Társaság (NJSZT) kiadványa

„ Mi a DeepFake? Milyen veszélyeket rejt a TikTok? Aktuális témákkal bővült a Neumann Társaság ingyenesen elérhető munkája.

Letölthető a Neumann Társaság honlapjáról a kifejezetten átlagfelhasználóknak szánt stílusban megírt IT biztonsági tankönyvének aktualizált kiadása.

Ebből már az is kiderül, hogy miként lehet felismerni a DeepFake technológiával készített hamis videókat, vagy mire kell vigyáznia a gyerekeknek a népszerű TikTok közösségi szolgáltatás használatakor, sőt, még abban is segítséget nyújt, hogyan kell megóvni digitális eszközeinket, ha azokat otthonunktól távol, például szállodában vagy étteremben használjuk.

Az Erdősi Péter Máté és Solymos Ákos által írt IT biztonság közérthetően című tankönyv bármilyen mobil eszközön, e-könyv-olvasón és számítógépen könnyen olvasható, illetve igény szerint ki is nyomtatható, .pdf formátumban lehet letölteni a Neumann Társaság honlapjáról.

A kötet első kiadását még 2017-ben adta ki a társaság, azonban a technológia gyors fejlődése miatt elengedhetetlen ismeretanyagának évenkénti frissítése, amelyben idén a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának szakértői is közreműködtek.

Már a TikTok és a DeepFake veszélyeit is bemutatja
A 2019-es kiadás tananyaga olyan aktuális témákkal bővült, mint az utóbbi egy évben egyre nagyobb számban feltűnő, DeepFake videók, amelyek készítői mesterséges intelligencia felhasználásával hamisítanak meg jeleneteket, például a valóságban jelen sem lévő szereplőket generálva a felvételekre.

A szülői visszajelzések nyomán belekerült a tananyagba a gyerekek, tinédzserek által előszeretettel használt online szolgáltatások (például TikTok, Snapchat, Instagram) működésének leírása, illetve egy külön ismertető arról, hogy miként érdemes otthon szabályozni a digitális eszközök használatát a gyermekek számára, és hogyan lehet megóvni őket például az internetes zaklatástól.

Az alapvető ismeretek sem maradtak ki
Az új kiadás emellett konkrét tippekkel is szolgál arra vonatkozólag, hogy miként tudjuk megóvni az adatainkat utazás közben, például, ha idegen, éttermi vagy szállodai wifihálózatra csatlakozunk eszközeinkkel.

Kiderül, hogy felhasználóként mire kell számítanunk a bankkártyás fizetéseknél az uniós PSD2 irányelv küszöbön álló bevezetése nyomán.

A fent említett aktuális témák mellett a tankönyv továbbra is részletes információkkal szolgál az olyan alapvető internethasználat során felmerülő témákkal kapcsolatban is, mint amilyen a biztonságos wifihasználat, a mobil eszközöket és számítógépet fenyegető kártevők, csaló internetes áruházak, vagy éppen a fake news.”

Forrás:
Ingyen letölthető a kiberbiztonsági tankönyv; kisalfold.hu; 2019. szeptember 28.
IT biztonság közérthetően – 2019; Neumann Társaság (NJSZT); 2019. szeptember

Törvények, rendeletek

Az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata és szervezeti ábrája

Az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata; Igazságügyi Minisztérium; 2019. szeptember 24. (PDF)
Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti ábrája; Igazságügyi Minisztérium; 2019. szeptember 24. (PDF)

1/2019. (IX. 26.) KIFÜ utasítás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökének 1/2019. (IX. 26.) KIFÜ utasítása a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2019. évi 51. szám; 2019. szeptember 26.; 5002-5020. o. (PDF)

Módosul a Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, és határidők is változnak

„A Kormány
…a következőket rendeli el:

1. § Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az adattrezor-archiváláshoz szükséges titkosító kulcsot az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium állítja elő két példányban, és egy példányt eljuttat az adatkezelőhöz. Valamennyi adatkezelő szervet saját, egyéni kulccsal kell ellátni. A kulcs nem hozható harmadik szerv vagy személy tudomására, csak az adatkezelőnek, az adatkezelő jogutódjának vagy törvényben kijelölt szervnek adható ki. Az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által átadott kulcsról az adatkezelő másolatot készít, és azt biztonságos helyen tárolja.

(2) Az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium elkülönítetten tárolja a titkosító kulcs egy példányát, és azt az adatkezelő vagy az adatkezelő jogutódja rendelkezésére bocsátja, ha az adatkezelőnél lévő titkosító kulcs és annak másolata megsemmisül, vagy mindkét titkosító kulcs megsérül.”

2. § (1) A Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az archiválási szabályzatot annak elkészítésekor, valamint a módosított archiválási szabályzat egységes szerkezetű változatát az archiválási szabályzat módosításakor a Felügyeletnek meg kell küldeni. A Felügyelet az archiválási szabályzat beérkezését követő 60 napon belül azt felülvizsgálja.”

(2) A Korm. rendelet 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a Felügyelet az archiválási szabályzat 12. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti tartalmával nem ért egyet, az adatkezelőt annak módosítására kötelezi, egyéb esetben álláspontjáról az adatkezelőt értesítheti.”

(3) A Korm. rendelet 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a Felügyelet az adatkezelőt az archiválási szabályzat módosítására kötelezi, az adatkezelő – a módosított tartalom szerinti archiválási kategóriába sorolásnak megfelelően – ismételten adattrezor-archiválást végez.”

3. § A Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

4. § A Korm. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdésében a „2019. október 1-jéig” szövegrész helyébe a „2021. július 1-jéig” szöveg lép.

5. § Ez a rendelet 2019. szeptember 30. napján lép hatályba.”

Forrás:
228/2019. (IX. 26.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 228/2019. (IX. 26.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 159. szám; 2019. szeptember 26.; 6705-6706. o. (PDF)
Lásd még: 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról; Nemzeti Jogszabálytár