Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Mesterséges Intelligencia Koalíció Akcióterve: 2020 végére akár százezren szerezhetnek alapismereteket a mesterséges intelligenciáról Magyarországon

„A Digitális Jólét Program keretében létrejött MI Koalíció Akciótervének kezdeményezései nagyszabású kampány keretében tervezik átadni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapismereteket a társadalmi tudatosítás jegyében. A készülő országstratégia első cselekvési csomagja emellett megalkotja a magyar adatpiac és a hazai MI ökoszisztéma intézményi kereteit, valamint − adatpiactér létrehozásával és a nem személyhez kötött közadatok kereshetővé tételével − felrajzolja az adatvagyon gazdálkodás jogszabályi és infrastrukturális hátterét.

„Magyarország jelenleg is egy gazdasági dimenzióváltás kapujában áll, amely keretében a munkalapú gazdaság tudásalapú gazdasággá fejlődhet. Ennek érdemi része a mesterséges intelligencia terjedésére való felkészülés, amelynek jegyében az immár közel 200 tagú MI Koalíció egy éves működésének eredményeire építve elkészült az MI akcióterv” – mondta Dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter az Infotér Konferencián.

Az akcióterv kiemelt célja, hogy áttörést érjen el a mesterséges intelligencia társadalmi tudatosításában. „Skandináv mintára ezért meghirdetjük az AI Challenge-et, amelynek keretében azt szeretnénk, hogy 2020 végére legalább százezer magyar polgár végezzen el egy alapozó MI kurzust. Az ismeretek egy online képzésen, valamint a Csodák Palotájával közösen létrehozandó állandó MI kiállításon sajátíthatók el, ahol a látogatók különböző MI-alapú élménytechnológiákat próbálhatnak ki. A sikeres a résztvevők online tanúsítványt kapnak” – jelentette be Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.

A széleskörű társadalmi tudatosítás keretében még ennél is nagyratörőbb a cél: 1 millió magyar ember megszólítása azzal az üzenettel, hogy a mesterséges intelligenciától nem kell félni, mivel az egy mindennapi életünkben jelen lévő technológia, amelyet közös gazdasági és társadalmi erőfeszítéssel saját előnyünkre kell és lehet fordítani. Ebben segítségre lesz a hazai MI tevékenységekről áttekintést nyújtó AI Hungary központi weboldal, ismeretterjesztő videók készülnek, illetve MI kiállításokra kerül sor. Emellett országos szervezetekkel működünk együtt, hogy közösen dolgozzuk ki a saját célcsoportjuknak megfelelő üzeneteket a technológia társadalmi megismertetése érdekében, tette hozzá Jakab Roland.

Jönnek az adatpiacterek, úton az adatvagyon szabályozás
Az intézkedéscsomag kulcseleme az MI ökoszisztéma szervezetrendszerének definiálása, amely az MI Kiválósági Központra és az MI Koalícióra épül. A Kiválósági Központ elsősorban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó alkalmazott és az alapkutatásokat koordinálja, míg az MI Koalíció a piacszervezés és általános tájékoztatás mellett brókeri funkcióban ökoszisztéma építést és menedzsmentet, továbbá MI képzésszervezést végez. „A két entitás együttműködése a teljes innovációs értékláncot támogatja az oktatástól a piacépítésen és bevezetéseken át a szinergikus alkalmazott kutatásokig. Ezáltal egy európai gondolkodási rendszerhez jól illeszkedő intézményi struktúrát kapunk két, a területen már erős legitimitással rendelkező intézményre építve” – hangsúlyozta Jakab Roland.

„A globális MI versenyben elengedhetetlen adatvagyon hasznosítás céljából GDPR kompatibilis adatpiaci platformot hozunk létre. Ezáltal adatpiactereket építünk az állami és versenyszférában keletkező, nem személyhez kötött adatoknak, és összekötjük az adatpiaci keresletet és kínálatot. Szükség lesz továbbá a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre, amely megteremti a felhasználás feltételeit, azonosítja az érdekelt szereplőket, valamint támogatja az adatpiac kiépítését és működését” – emelte ki Dr. Palkovics László. Emellett 2020 tavaszáig kereshetővé válnak a nem személyhez kötött vagy teljesen anonimizált közadatok. Az adatvagyon törvény előkészítése pedig ugyancsak folyamatban van a DJP 2030 stratégiai keretrendszer célkitűzéseinek megfelelően.

Az MI országstratégia előkészítése iparági workshopokon folytatódik, ahol az MI Koalíció definiálja azokat a fókuszterületeket, ahol Magyarország a világpiacon értelmezhető szinten az élvonalba törhet.[DJP]”

—–

„ A Mesterséges Intelligencia (MI) koalíció akcióterve részeként új kutatóközpont- és adatvagyon-ügynökség jön létre – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Balatonfüreden kedden az Infotér konferencia kapcsán szervezett sajtótájékoztatón.

Mint mondta, várhatóan jövő év elejére készül el a mesterséges intelligencia országstratégia, melynek megszületésével az ország versenyképessége új alapokra helyeződik.

A csütörtökig tartó Infotér konferencia nulladik napján az innovációs és technológiai miniszter bemutatta a készülő országstratégia első cselekvési csomagját jelentő Mesterséges Intelligencia Akciótervet.

Közölte: az akcióterv kiemelt céljai közé tartozik a mesterséges intelligencia jelentőségének tudatosítása a társadalmon belül, valamint a megfelelő intézmények létrehozása és működtetése, mint például a kutatási terepként működő Kiválósági Központ életre hívása 2020-ban.

Fontos annak tudatosítása, hogy a mesterséges intelligencia jólétünk szolgálatába állítható, nem kell attól tartani, hogy megjelenése munkalehetőséget von el az embertől – húzta alá.

Mint mondta, olyan adatpiac-teret építenek, amely összeköti a keresleti és kínálati oldalt valamint közadat-portált hoznak létre a Belügyminisztériummal közösen.

A MI Koalíció azt vállalta, hogy a lakosság egy százalékát bevonja a mesterséges intelligencia (MI) képzésbe és készül egy mesterséges intelligencia térkép is, mely Magyarország versenyképességét, erősségeit hivatott feltérképezni – tette hozzá.

Palkovics László nyitóelőadásában elmondta, hogy a mesterséges intelligencia jelenléte 14 százalékkal növeli a globális GDP-t és egyre nagyobb súllyal szerepel a közlekedésben, például az önvezető autók egyre nagyobb számban való megjelenése is ezt mutatja.

Közölte: fontos a közlekedési folyamatok fenntarthatósága, amelyhez például az autonóm járművek azzal járulnak hozzá, hogy több közlekedhet belőlük ugyanazon az infrastruktúrán, mint a hagyományos autókból. Ennek az az oka, hogy nem kell figyelembe venni az emberi tényezőt, nem kell számolni például a vezető fékezéskor jelentkező reakcióidejével.

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a biztonságos közlekedést veszélyeztető drónok jelenléte radikálisan nő a légiközlekedésben, fontos tehát, hogy egy biztonságért felelős szervezet tisztában legyen ezek tevékenységével.

Mivel jelenleg nincs a felderítést szolgáló késztermék a piacon, ezért a HungaroControl a világelsőséget megcélozva drónfelderítő rendszer telepítésén dolgozik.[ITM]”

Forrás:
2020 végére akár százezren szerezhetnek alapismereteket a mesterséges intelligenciáról Magyarországon; Digitális Jólét Program; 2019. október 15.
2020 végére akár százezren szerezhetnek alapismereteket a Mesterséges Intelligánciáról Magyarországon; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. október 15.

Közadatok nyílt adatként, ingyenes hozzáféréssel – tízszeres megtérülés

A 2019-es Infotér Konferencia Lechner Színpadán hangzott el Dr. Kristóf Dániel Gépi tanulás és Big Data megoldások alkalmazása űrfelvétel-alapú térképezési feladatokban című előadása (Térbe helyezett közigazgatás – Infotér X.). Ebből kiemelünk egy fontos részletet, mert nagyon erősen megvilágítja, hogy az egész világon mindenütt miért törekednek arra, hogy a közadatokat nyílt adatként hasznosítsák. Azaz a közigazgatás akkor jár el jó gazdaként, ha biztosítja (jogilag, technikailag), hogy adatait (az értelemszerű közigazgatási hasznosításon túl) az üzleti élet és a civil szektor szervezetei és fejlesztői is hasznosíthassák, mégpedig szabadon és korlátozások nélkül. A végső közhaszon tudniillik így sokkal nagyobb, mintha a közigazgatás az adatok saját kezű értékesítésére törekedne.
„ Az űrfelvételek korábban komoly áron cseréltek gazdát, de mára már – például az Európai Unió Copernicus program tervezésekor – már azzal számoltak, hogy ezeket ingyen adják a továbbiakban, mert a megtérülés így is tízszeres. A toxikus mennyiségű adat miatt az űrfelvételezés területe is tárhelyéhséggel küzd, amelyre megoldást a felhő alapú tárolás jelenthet. A nyílt forráskód, a teljesen ingyenes hozzáférés és felhasználás azt is jelenti, hogy a megjelenítéshez már nem kell letölteni a felvételeket, a Sentinel Hub segítségével anélkül is hozzájuk juthatunk.”
Forrás:
Térbe helyezett közigazgatás – Infotér X.

Hogyan használja Finnország az egészségügyi és szociális adatokat a közjó növelésére?

„Az egészségügyi innovációval és egészségügyi-egészségipari ökoszisztémák kutatásával foglalkozó, tudásplatformként működő ICT&health International portál Finnországi tapasztalatokról számol be d annak kapcsán, hogy hogyan lehet hasznosítani a közjó növelésére – a korszerű adatvédelmi szempontoknak is megfelelő módon – az egészségügyben és a szociális ellátórendszerekben keletkező adatokat. A „How Does Finland Use Health And Social Data For The Public Benefit” c. írás szerint Finnország élen jár abban, ahogy az egészségügyi és szociális adatokat felhasználják a kutatásban, innovációban, ami – mint általában is a tisztességes, átlátható és virágzó adatalapú gazdaság – okos jogi környezetet és a polgároktól jövő erős támogatást feltételez.

Az írás apropója, hogy 2019 május 1-jén hatályba lépett a finn Szociális és Egészségügyi Minisztérium által megalkotott, az egészségügyi és szociális adatok másodlagos felhasználásról szóló törvény, és az első pilot projektek is elindultak e téren. A törvény amellett, hogy bevezeti a hatékony egyablakos ügyintézést az adatok másodhasznosítására, egyben az egyik első – ha nem a legelső – alkalmazását is jelenti az EU Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) ezen a téren. A törvény célja a személyes egészségügyi és szociális adatok hatékony és biztonságos hozzáférésének, feldolgozásának könnyítése az egészségügyi és szociális szektor irányításához, felügyeletéhez, kutatásához, statisztikai elemzéséhez, fejlesztéséhez. Másik célja az egyének jogos elvárásainak teljesítése a jogaik és személyes szabadságuk garantálására a személyes adatok feldolgozása során. A minisztérium ígérete szerint egyszerre válik lehetővé az adminisztratív terhek eltüntetése és az adatok hozzáférhetővé tétele a kutatók és innovatív üzleti vállalkozások számára, valamint az egyének magánszférájának tiszteletben tartása, az etikus és fenntartható adatgazdálkodás feltételeinek biztosítása.

2017-ben egy finn kormányzati ügynökség, a Tekes közzétette becslését, miszerint 2030-ra a finn GDP 30%-át az adatgazdaság fogja kitermelni. Ez hatalmas potenciált jelez, ami azonban kihasználatlan maradhat a hozzáférés korlátozása vagy az információval való visszaélések esetén. Finnországban hatvannál is több országos vagy regionális nyilvántartás részére gyűjtenek egészségügyi vagy szociális adatokat, ami nehézséget jelent a kutatási és innovációs tevékenységet végzőknek. Az adatokkal való visszaélés elkerülése pedig azért érdemel különös odafigyelést, mert az egészségügy és a szociális ellátórendszer érzékeny adatokat kezel, miközben ezek értékes információkat jelentenek gyógyszerek és új egészségügyi technológiák fejlesztéséhez. A törvény megfelelően kezeli mindkét nagy kihívást.

Finnország az EU DESI-indexe szerint a digitálisan legfejlettebb ország Európában, ami miatt esélye van arra is, hogy az adatgazdálkodásban is úttörő legyen. A májusban életbe lépett törvény – ami egyelőre bevezetési szakaszában van – ehhez segítheti hozzá az országot. Várhatóan jövőre kezdi el működését az az adatengedélyezési hatóság, a Findata, amely központosított működéssel adja majd ki az adatengedélyeket. Fontos megemlíteni, hogy az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzött lesz, és csak az elemzések eredménye lesz külső szereplők számára felhasználható. Az adatok végig biztonságban lesznek, a feldolgozás biztonságos felhasználói környezetben történik majd.

Ha minden jól megy, a törvény felgyorsítja az engedélyezési folyamatot a tervezéshez, kutatáshoz és innovációhoz, egységesítve a jelenleg széttöredezett döntési folyamatokat, a Findata fejlesztése pedig egyablakos ügyintézést tesz majd lehetővé. Ennek a nemzetközileg egyedülálló szabályozásnak köszönhetően Finnország vezető helyet foglalhat el a digitalizációt, kísérletezés-alapúságot, nyitottságot és szolgáltatás-integrációt célzó információs összekötöttség és tudásmenedzsment területén.

A törvény korlátait kijelöli, hogy csak a nyilvántartásokban már meglévő szociális és egészségügyi adatokkal dolgozhat. Az adatengedélyezés központosítva történik, meghaladva az egyén ellenőrzési lehetőségeit. A napi rutingyakorlatokból, vásárlásokból és egyéb tevékenységekből generált személyes egészségi és szociális adatok szintén jelentős készletet jelenthet az állami és magánszektornak az emberek életminőségének és egészségi állapotának fejlesztéséhez. Ezt csak átlátható és erős kohézióval rendelkező adatinfrastruktúrával és adatvédelemmel lehet lehet elérni és megvalósítani, úgy, hogy az az adatkezelés emberközpontú megközelítésével megfelelő egyensúlyt biztosítson a privát szféra védelme és az innováció között.”

Forrás:
How Does Finland Use Health And Social Data For The Public Benefit?; Karolina Mackiewicz; ICT&health; 2019. augusztus 14.
Secondary use of health and social data; Sosiaali- ja terveysministeriö
Act on the Secondary Use of Health and Social Data; Ministry of Social Affairs and Health; 2019 (PDF)
A Finnish Model For The Secure And Effective Use Of Data. Innovating and promoting the secondary use of social and health data; Heli Parikka; SITRA; 2019 a cikk PDF-ben is elérhető
Data Permit Authority Findata; Finnish institute for health and welfare

Közigazgatás, politika

November 5-én bemutatják az elfogadott kkv-stratégia részleteit

„ A szaktárca kidolgozta, a kormány elfogadta a vállalkozások megkérdezésével készült kkv-stratégiát, amelynek részleteit november 5-én mutatják be – mondta György László, az gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten a KKV Tőkefinanszírozás 2019 című konferencián, amelyet a Porfolio és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoporthoz tartozó Hiventures szervezett.

Az ITM államtitkára kiemelte, a vállalkozások igényei és javaslatai alapján a stratégiában hét beavatkozási területeit határoztak meg. Így a kkv-stratégia a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtésére, az üzleti környezet és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztésére, a szektor fejlődési képességének, innovációs, digitális teljesítményének erősítésére, a szükséges tudás megszerzésének támogatására, a finanszírozáshoz jutás ösztönzésére, a nemzetközivé válásra, illetve a generációváltás elősegítésére épül.

György László felidézte, hogy a magyar gazdaság dinamikusan, több mint 30 százalékkal bővült az elmúlt 9 évben, Magyarország és a régió az Európai Unió növekedésének motorjává vált, és ebben szerepet játszottak a mikro, kis- és középvállalkozások is, a szektor hozzáadottérték-termelése gyorsabban nőtt az átlagnál, illetve a nagyvállalatokénál.

Az ITM államtitkára kiemelte, az Európai Unióban a magyar mikro, kis- és középvállalatok termelékenysége nőtt a leggyorsabb ütemben, több mint 30 százalékkal az elmúlt nyolc évben. Az eredmény eléréséhez hozzájárul, hogy 2010 után a magyar vállalatok kedvezőbb üzleti környezetben működhetnek – tette hozzá.

Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásért felelős államtitkára a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami vállalatok gazdasági erejükkel és az általuk nyújtott ellátásbiztonsággal járultak hozzá a magyar gazdaság teljesítőképességének növekedéséhez.

A Magyar Fejlesztési Bank csoportról szólva Juhász Edit hangsúlyozta, hogy az MFB az uniós pénzek kihelyezésében jelentős szerepet játszik, közvetlen szerepet vállalhat a formálódó új támogatási mechanizmusok működtetésében.

Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója az összehangolt kkv-finanszírozásról szólva hangsúlyozta, a csoport célja a költségvetési terhek enyhítése, a finanszírozható vállalkozások körének bővítése, az alternatív finanszírozási lehetőségek beindítása.”

Forrás:
November 5-én bemutatják az elfogadott kkv-stratégia részleteit; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. október 17.

Ismét privatizálás?

„A miniszter arról is nyilatkozott, hogy a várható gazdasági lassulás ellen, ami rosszabb lehet, mint amire bárki számított, és ami ellen a Világbankban felmerült megoldások Magyarországnak nem megfelelőek.

Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén.

A tanácskozásokon a tárcavezető szerint alapvetően mindenki úgy látta, hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie.

Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók (az állami és a magánszektor együttműködése) alkalmazása, a különböző állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása.

„Ezeket Magyarország egyszer már kipróbálta, és az a tapasztalatunk, hogy nem teljes egészében jöttek be, sőt, inkább kárt okoztak a gazdaságnak”

– hangoztatta a miniszter. Hangsúlyozta: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia. „Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is” – szögezte le.

Varga Mihály utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás „kivédésére”. Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezte: további lépésekre lesz szükség, mivel – mint fogalmazott –

„a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított”.

Elmondta: a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is. „Kis- és középvállalkozóink is segítségre szorulnak” – tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: „az egyenreceptek kora lejárt”, és ma már az elmúlt években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy „minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége”. Bár – tette hozzá – a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál.

„Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy – mintegy kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét – kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni” – fogalmazott Varga Mihály. Elmondta: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit. „Talán tisztábban látja ezeket, mint a nyugati politikusok” – fűzte hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy az új IMF-vezetővel tartott találkozója arról győzte meg, hogy Georgieva „nagyon nyitott volt egy, a korábbitól eltérő típusú együttműködésre is, arra például, hogy Magyarország több ötlettel jelentkezzen az IMF-nél”.

Konkrét példaként Varga Mihály a közfoglalkoztatás ügyét említette. Kifejtette: Magyarországon ez nagyon bevált formája lett a munkanélküliségből a munka világába történő visszatérés segítésének. „Most eljött az idő arra – és ezt Bulgária példája is mutatja -, hogy megmutassuk, hasonló típusú eszközökkel a munkanélküliség magas szintjét igenis lehet csökkenteni, és könnyebben lehet visszavezetni embereket a munkaerőpiacra, mint ha csak azt mondanánk, hogy majd ha lesz állás, akkor el tudsz helyezkedni” – állapította meg a pénzügyminiszter.

Varga Mihály hangsúlyozta:

„a Világbank, amely a globális szegénység leküzdését tűzte a zászlajára, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében”.

A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az a tény, hogy az amerikai David Malpass személyében ennek a szervezetnek is új vezetője van, „új lendületet adhat a Világbank működésének”. Álláspontja szerint erre a késztetheti a szervezetet az is, hogy Kína elindította az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bankját.

Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak. „Szívesen működnénk együtt, ha még több ilyen jellegű program lenne” – szögezte le.”

Forrás:
Varga Mihály elmondta, mit várnak a Világbank új elnökétől; Infostart/MTI; 2019. október 20.

Nehéz lesz kompromisszumos megoldást találni az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének sarokszámaira

„Az 1 százalékos tábor és az Európai Bizottság GNI 1,114%-os javaslata közé lőtte be első számszerű javaslatát a következő hétéves keretköltségvetés főösszegére a finn soros EU-elnökség. A csütörtökön összeülő Európai Tanács elé kerülő dokumentum a Bizottság javaslatához képest javít ugyan a kohéziós és a közös agrárpolitikai büdzsé részarányán a költségvetés egészén belül, de a kisebb keret miatt összegszerűen mindkét területen még nagyobb vágást irányoz elő.

A tagállamok túlnyomó része kedvezőtlenül reagált az EU soros elnökségének első olyan javaslatára a következő hétéves keretköltségvetésre vonatkozóan, ami már számokat és összegeket is tartalmaz, igaz egy „tól-ig” terjedő skálán belül.

Pedig a 2021 és 2027 közötti pénzügyi keret három vetületére, a majdani kiadások főösszegére, a legfontosabb fejezetekre és politikai területekre, valamint a feltételrendszerre fókuszáló finn elnökségi dokumentum egyfajta arany középutat próbál találni a nettó befizető országok és az Európai Bizottság javaslata között. A nettó befizetők (Németország, Hollandia, Svédország, Dánia és Ausztria) az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1 százalékánál húznák meg a költségvetés felső határát, miközben az Európai Bizottság 2018 májusi javaslata a GNI 1,114 százalékát irányozta elő. A két szám között eleve 150 milliárd euró különbség mutatkozik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tagállamok többsége Magyarországot is ideértve a Bizottság javaslatát is keveselli, és legalább a GNI 1,16 százaléka körüli büdzsét tartana elfogadhatónak.

Helsinki ehhez képest az Európai Tanács eheti ülése elé időzített dokumentumban a GNI 1,03 és 1,08 százaléka közé lőtte be az EU27-re szabott keretköltségvetés főösszegét, ami a Bizottság javaslatához hasonlóan az Európai Fejlesztési Alap (EDF) forrásait is tartalmazza. Az érdemi vita elindításának szánt finn javaslat a hét évre 1050 és 1100 milliárd euró közötti összeget irányoz elő a Bizottság által javasolt 1135 milliárd euróval szemben, figyelmen kívül hagyva az ún. speciális eszközöket.

A finn modellnek tehát még a legfelső skálája is (GNI 1,08%) 35 milliárd euróval kisebb büdzsével számol, mint Brüsszel kiinduló javaslata, aminek folyományaként a magyar kohéziós politikai pénzes boríték 24 százalékkal (5,7 milliárd euróval) csökkenne a 2014 és 2020 közötti időszakhoz képest.

Az alacsonyabb költési szint ellensúlyozására a finnek a Bizottság tervezetéhez képest minimálisan megemelték ugyan a kohéziós politika és a KAP (közös agrárpolitika) költségvetés egészén belüli részarányát (az előbbit 29,1%-ról 29,6% és 29,8% közé, az utóbbit 28,6%-ról 30,5-30,9%-ra), ám a kisebb büdzsé miatt ez további elvonásokat jelentene mindkét hagyományos politika finanszírozásában. Nem véletlen, hogy több nettó kedvezményezett tagállam, köztük Magyarország elégedetlenségének adott hangot. „A finn elnökség nem volt képes a semleges döntnök szerepének eljátszására” – közölte a BruxInfóval egy „új” tagállam magas rangú diplomatája.

A közép- és kelet-európai tagok számára két kiemelten fontos politikai terület relatív súlyának növelését a finnek úgy biztosították a friss javaslatban, hogy a Bizottság által javasolt 35,6%-ról 32,8-33% közé vitték le a többi politika részarányát a költségvetésen belül.

A finn papír azt is egyételművé teszi, hogy az alacsonyabb kohéziós politikai büdzsé érdekében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alap +-ból vonnának el további forrásokat, és – ugyancsak fontos körülmény – a felhasználható kohéziós források felső és alsó szintjét is lefelé mozdítanák el, ami hazánk esetében már eddig is 40%-kal alacsonyabb volt, mint 2014 és 2020 között.

A közös agrárpolitikánál a finnek a tagállamok többségének óhajára hivatkozva az első pillérből (közvetlen jövedelemtámogatások és piaci intervenciók) forrásokat csoportosítanának át a második, vidékfejlesztési pillérbe. Végső soron ez azt eredményezné, hogy a KAP első pillérében a jelenlegi MFF-hez képest névértéken befagyasztanák a támogatások szintjét (azaz reálértéken számottevően csökkennének), a vidékfejlesztésnél pedig valamelyest a nominális befagyasztás alatt állapodnának meg.

A finn papír harmadik pontja a „politikai koherenciával és a kondicionalitás kérdésével” foglalkozik. Elsőként mindjárt azzal a javaslattal, ami a jogállami normák tiszteletben tartásához kötné az uniós kifizetéseket. Az elnökség szerint a mechanizmus alkalmazását és ennek kritériumait már korábban tisztázták, ami nyitott kérdésnek számít még, az az eszköz politikai vonatkozásaival áll összefüggésben. Éspedig azzal, hogy olyan mechanizmust hozzanak-e létre, amit a jogállamisághoz kötnek. Továbbá a mechanizmust aktiváló feltételek listája zárt vagy nyitott legyen. Végül pedig a tanácsi szavazás szabályaival (minősített vagy fordított minősített többségek). A finnek a maguk részéről azt javasolják, hogy egy zárt listán felsorolt világos és pontos kritériumok alapján indulhasson el az eljárás.

A dokumentum arra is kitér, hogy minden tagállam támogatja azt a célt, hogy az EU-költségvetés 25 százalékát a klímacélok szolgálatába állítsák, legfeljebb abban van eltérés, hogy egyeseknél a 25% a maximum, másoknál a minimum. Itt szól a papír részletek nélkül a méltányos átállást szolgáló pénzügyi alap létrehozásáról is.

Végül a migrációval kapcsolatban megjegyzi, hogy az MFF-en belül egyszerre több költségvetési fejezetből és programból is jut majd erre a célra, a migráció kezelésére vonatkozó pozitív ösztönzőket is ideértve.

A finn soros elnökség arra számít, hogy az Európai Tanács a papírban foglaltakról tartandó érdemi vitát követően olyan útmutatásokat ad majd a további munkához, ami az elnökségnek lehetőséget ad az ún. tárgyalási keret véglegesítéséhez a decemberi csúcstalálkozó előtt.

Az elnökségnek úgy tudjuk nem szegte kedvét a kormányok részéről tapasztalható általános elutasítás, mert ha senki sem örül, azt biztató jelnek tekintik a tárgyalások előtt. Ezzel együtt egyre több tagállami diplomata biztos abban, hogy a tárgyalások lezárása a jövő évre csúszik majd át.”

Forrás:
Még több pénzt venne el a finnek kompromisszumos terve; Gyévai Zoltán; BruxInfo; 2019. október 16

A versenyképesség feltétele az egészséges társadalom

„A magyar gazdaság növekedésének fenntartásához szükség van a versenyképesség fenntartásához, a magyar cégek azonban első helyen említik a szakképzett munkaerőhiányt a bővülés korlátját illetően – mondta a Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Világgazdaság I. Innovációs Fórum – gyógyszeripar és egészségipar című konferenciáján. Az államtitkár szerint szakképzett munkaerő tekintetében elértünk egy korlátot, amelyben ugyan még vannak lehetőségek, de korlátosak. A növekedés mértékét a termelékenység javításával lehet tovább növelni.

Öt éven belül pusztán a demográfiai folyamatok miatt növekedhet a munkaerőhiány. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az 55 év felettiek foglalkoztatása tekintetében lemaradásban van Magyarország – akár a V4-es országok tekintetében is. Ennek oka részben a lakosság egészségügyi állapotában keresendő.

Az államtitkár elmondása szerint igen magas az elkerülhető halálozások aránya a magyar társadalomban, ami elkerülhető lenne a betegségek korai diagnosztizálásával – ehhez a szűrések elengedhetetlenek. Meglátása szerint több betegség esetében van tér a javításra, amely főként életmódbeli változásokkal érhetők el. Ha ugyanis egészséges munkavállalót és egészséges társadalmat szeretne az ország, az egészség megőrzésére kell törekedni elsősorban.

Az államtitkár elmondása szerint magas az egy főre jutó orvos-beteg találkozások száma is, így a megelőzés mellett nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy minél rövidebb időt töltsön a munkavállaló betegséggel, és minél hamarabb visszatérhessen a munkába. Utóbbihoz az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának a növelésére is szükség van.

Az orvosok és ápolók korfájából is adódik, hogy érdemes átgondolni az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát. Például magasabb bérekkel csábítóbb az egészségügyi karrier. Az intézmények egy részének viszont arra kell fókuszálnia, hogy javítsák a társadalom egészségügyi színvonalát az ellátás hatékonyságának növelése mellett.
Nemzetközi összehasonlításban nem nevezhetők magasnak a GDP-arányos egészségügyi kiadások, mégis csaknem tíz év alatt 60 százalékkal, 740 milliárd forinttal növekedtek az egészségügy konszolidált funkcionális kiadásai. Ez a többlet bizonyos problémákat megoldott.

Az egészségügy és a versenyképesség kapcsolatát jól mutatja a program, amely a Versenyképesebb Magyarországért nevet viseli. Eszerint a társadalom egészsége megőrzésének érdekében szükség van a prevenció és népegészségügy fejlesztésére, az ellátási formák összhangjának megteremtéséhez fejleszteni kell az alapellátást, a teljesítményfinanszírozási rendszer felülvizsgálatára is szükség van, hogy valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszert lehessen kialakítani. Továbbá a szükségletekhez igazodó egészségügy létrehozásához költséghatékony, modern ellátási formák preferálására, szükségletekhez igazodó ellátórendszerre van szükség.”

Forrás:
A versenyképesség feltétele az egészséges társadalom; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. október 17.

Vita az EMMI és az ITM között az innovációs járulékról

„ Egy jól működő gazdasághoz, a versenyképesség fenntartásához egészséges társadalomra van szükség, amihez hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrzésre, meg kell teremteni az ellátási formák összhangját az alapellátás erősítésével, és át kell tekinteni a gyógyítás teljesítményfinanszírozási rendszerét – mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára egy csütörtöki budapesti szakmai konferencián.

Banai Péter Benő hozzátette, természetesen a magyar gazdaság növekedése függ az uniós bővüléstől is, és az elmúlt években azonban az uniós átlagot érdemben meghaladó növekedést produkált a magyar gazdaság, idén 5,2 százalékkal.

A Világgazdaság I. Innovációs fórum – gyógyszeripar és egészségipar című konferencián az államtitkár azt mondta, a versenyképesség javításában szerepet játszó foglalkoztatásban Magyarország lassan eléri a felső korlátot, ugyanakkor az 55 év feletti foglalkoztatottak tekintetében van lemaradás a szomszédos országokhoz képest. Ez részben az egészségi állapotra és a korai halálozásokra vezethető vissza – tette hozzá.

Mint mondta, nemzetközi összehasonlításban nem nevezhető magasnak a magyar GDP-arányos egészségügyi közkiadások szintje, de a dinamikáját nézve emelkedés látszik. A közkiadásokat nézve 2010-hez képest 2020-ra 740 milliárd forint a többlet, ami 60 százalékos növekedést jelent.

Kiemelte, az intézkedéseknek fókuszálni kell a lakosság egészségi állapotának javítására és növelni kell az intézményrendszer hatékonyságát is.

A kórházi tartozásállomány kapcsán érdemi változásokat kell elérni – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy makroszinten intézményi felelősség is van abban, hogy egy intézmény kifizeti-e beszállítóit.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a gazdaságstratégia és az egészségipar egyszerre kínál tudományos eredményeket, üzleti-gazdasági sikereket és életminőségben mérhető előnyöket. Ehhez jó állami szerepvállalás kell a területek pontos kijelölésével, megfelelő szabályozási és ösztönző környezet – tette hozzá.

Az innovációban eddig elért eredményekről szólva elmondta, a versenyképesség és gazdasági növekedés szempontjából kiemelkedő fontosságú innovációs mutatók alapján Magyarország a 23. az EU-országok között.

A kormány célja, hogy 2020-ig a kutatás-fejlesztési és innovációs források érjék el a GDP 1,8 százalékát, most ez a mutató 1,5 százalékot tesz ki – tette hozzá.

Lengyel Györgyi, az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa elmondta, elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, a dokumentum összhangban van a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítéséről szóló stratégiával is. A javaslat előzetes közigazgatási egyeztetésen van és megkezdődött a szakmai anyag társadalmi egyeztetése is.

A miniszteri biztos kitért arra, hogy világszerte dinamikusan fejlődik az egészségipar, amely speciális helyzetben is van, hiszen nagymértékben támogatja az egészségügyet.

Elmondta, az egészségiparból származó árbevétel globális szinten 2025-re elérheti a 2690 milliárd USD-t, azaz 786 ezer milliárd forintot, e szektor növekedési üteme 5,6 százalékra tehető, ezen belül is a gyógyszeripar, a biotechnológia és az e-egészségügy a kiemelt terület. Magyarországon az egészségipar az ipari összárbevétel 3 százalékát adja.

A stratégiában kilenc területet jelöltek meg, ezek a gyógyszeripar, az orvostechnikaieszköz-ipar, a klinikai vizsgálatok, a biotechnológiai ipar, a gyógynövényipar, a genomika, a bionika, az e-egészségügy és a gyógyturizmus.

A javasolt fejlesztési elképzelések megvalósításával Magyarország a régió egészségiparának formálója lehet, megőrizve az ellátásbiztonságot és növelve a versenyképességet – emelte ki a miniszteri biztos.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár kifejtette azon álláspontját, hogy az egészségipari innovációval kapcsolatban az egészségügyi tárcának alapvetően más a nézete, mint az iparért felelős ITM-nek. Az Emminek olyan igényeket kell megfogalmaznia, amely „az ember és az ország jólétét” is magában foglalja. „Ez viszont egy fontos, eltérő paradigma” – tette hozzá.

Jelezte, „szomorúan és csalódottan látták”, hogy az ITM által kidolgozott stratégiához fűzött Emmi-álláspont nem jelent meg a dokumentum végleges változatában.

A klinikai vizsgálatokról szólva leszögezte, a klinikai vizsgálatok területe a törvény szerint is az egészségügyhöz tartozik. Mint mondta, szakítani kell az eddigi gyakorlattal, miszerint „egy közös zsákból döntően az ipar érdeke által diktáltan adnak ki kutatás-fejlesztési forrásokat”. Jelezte, az innovációs járulék 98 milliárdjából 40 milliárdot az egészségügy termel meg, és nem értenek egyet azzal az ITM-javaslattal, hogy a kormány helyett az innovációért felelős miniszter kezében adná a döntést ezen források elosztására és ellenőrzésére.

Az államtitkár beszélt arról is, rengeteg előrelépés történt ez e-egészségügy területén, és elkezdték az előkészületeket a következő, 2030-ig szóló egészségügyi stratégia kidolgozására.

Vereckei Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke arról beszélt, az innovatív gyógyszeripar világszerte óriási potenciált képvisel, és a gyógyszeripari innovációkhoz való hozzáférés gyorsítása kulcskérdés, mert ezen a területen komoly előrelépési lehetősége van Magyarországnak.

Hozzátette, a gyógyszeripar legalább három területen rejt lehetőséget a hazai gazdaság növekedésére: a K+F, a klinikai vizsgálatok, illetve a gyógyszerek hozzáférése terén.”

Forrás:
PM-államtitkár: A versenyképesség egyik záloga az egészséges társadalom; Magyar Nemzet; 2019. október 17.
Lásd még: Világgazdaság.hu, Weborvos.hu, Népszava.hu

Ipar, állam és egyetem hármasára épül a svéd egészségügy

„Az egészségügy gerince a svéd társadalomnak és alapja a jóléti ellátórendszernek, a magas színvonalhoz az államnak, az iparnak és az egyetemeknek az együttműködésére van szükség – mondta Hampus Nilzén, a Business Sweden kereskedelmi vezetője a Világgazdaság I. Innovációs Fórum – gyógyszer- és egészségipar című konferenciáján. A szakember kiemelte,
innováció terén a svédek az első helyen állnak uniós szinten, a kutatás-fejlesztési ráfordításban pedig globálisan a hetedikek.

Magas költségű ország, ezért fontos, hogy a termelékenység is magas legyen és nemcsak termékekben, hanem rendszerekben is. Ezt a termelékenységet nagy innovációs beruházásokkal támogatják. Ha a társadalom és az egészségügyi ellátórendszer a test, akkor az innováció a gerinc, a végtagok pedig a megvalósítási lehetőségek – emelte ki Hampus Nilzén. Hozzátette, az ipar, az állam és az egyetemek együttműködésére épül az egész egészségügyi rendszer.
Az ipar termel, hiszen a legjobb termékeket képes előállítani, a gyógyszerfejlesztés sokmilliárdos tétel, amelyre az ipar a legalkalmasabb. Az állam feladata a megfelelő szabályozás, hogy az innovációkat támogassa, ne pusztán a költségeket.

A kormányzat 2010 óta működtet egy svéd innovációs ügynökséget, az Innovát, amely nem pusztán Svédországban futtat pályázatokat, de más országokkal partnerkapcsolatba lépve közös fejlesztésekben is szerepet vállal. Erős a fókusza az egyetemekre és a kis-és középvállalkozásokra.

A svéd önkormányzatoknak és régióknak a társulása is fontos szerepet játszik. Igyekszenek úgy alakítani a rendszert, hogy a beteg partner legyen ne csak ügyfél vagy a szenvedő alany.

A szakember elmondása szerint három fontos alapelvet tartanak szem előtt az egészségügyben is:

  • egyenlő érték alapelve – mindenki ugyanolyan fontos,
  • a szolidaritás alapelve,
  • és a költséghatékonyság alapelve – nem a legolcsóbbra törekszenek, hanem próbálják megtalálni az egyensúlyt.

Rendszer szinten próbálnak odafigyelni arra, hogy az emberek egészségesek legyenek, és ha mégis megbetegednek, az minél rövidebb ideig tartson, és minél gyorsabban visszatérhessenek a munka világába, ahol termelékenyen dolgoznak. A svéd önkormányzatoknak az egyik legfontosabb feladata az egészségügyi ellátás. A regionális adózás 70 százaléka megy egészségügyre, és a megyei kiadásoknak a 80-90 százalékát képviseli az egészségügy – emelte ki Hampus Nilzén.

Kollégája, Christian Karlsson a Világgazdaság konferenciáján arról beszélt, hogy az egészségügyi ellátásban is adatok alapján hoznak döntéseket. Az 1970-es években merült fel az igény néhány orvos irányából, hogy szeretnék mérni a munkájukat, jöjjön létre egy országos minőség regiszter. Ma már több mint száz ilyen adatbázis létezik, amely méri az egyes régiók és intézmények minőségét. A transzparencia alapérték, az adatbázisok pedig jó eszközök az innovációk előremozdításában is. A szakember szerint egy paradigmaváltást élünk éppen, és a svédek egy olyan egészségügyi ellátás felé mozdulnak, amelynek a beteg van a központjában.”

Forrás:
Ipar, állam és egyetem hármasára épül a svéd egészségügy; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. október 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Használható adatokra van szükség az egészségügyben – Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)

„Jelenleg a háziorvosok, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátók, valamint a gyógyszerészek férnek hozzá az információkhoz. Már ha van megfelelő adat.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elsődleges feladata az volt, hogy a meglévő adatokat összegyűjtse és disztributálja a megfelelő helyre, ezt teljesítettük is – fogalmazott Szabó Bálint, az ÁEEK EESZT Fenntartási és Üzemeltetési Főosztály főosztályvezetője a Világgazdaság „I. Innovációs Fórum – gyógyszeripar és egészségipar” című konferenciáján. Ez 10 ezer felhasználási helyet, intézményt jelent. Ehhez most további 15 ezer jön majd hozzá.

Az adatok „milyenségéhez” nem nyúltak, mert amiket bekötöttek a rendszerbe, azok nem feltétlenül kétéves fejlesztések voltak…Ha nekiláttunk volna ennek a módosításának, egy szabvány felállításának, még most sem lenne EESZT – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Dolgoznak a szabványosításon
Azok az információk, amik ebben a rendszerben benne vannak, azok, amikre az orvosoknak hagyatkozniuk kellett évtizedek óta. Most jutottak el oda, hogy ezeket szabványosítsák, ez van most folyamatban. Például laborjelentések, szakorvosi javaslatok, háziorvosi dokumentumok – ez az első lépés, nagyon hosszú folyamat lesz – tette hozzá.

Meg kell találni a kellő egyensúlyt az információszabadság és az adatvédelem között – mondta Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese. Szerinte az EESZT tényleg egy ernyőként tud minden ágazat felett diszponálni.

Zemplényi Antal Tamás, a PTE Egészségügyi Technológiaértékelő Központ vezetője hozzátette, hogy az összes szolgáltató adatainak egy helyen elérhetőnek kell lenniük, mert ahhoz, hogy ez az adathalmaz kutatható legyen, fontos, hogy strukturáltan álljon rendelkezésre.

Az EESZT-nek is van erre törekvése, de fontos, hogy a szolgáltatók is bekapcsolódjanak ebbe, mert az adatvagyon akkor lesz értékes, ha ezek az információk is elérhetőek lesznek.

Szabó Bálint szavai szerint az a cél, hogy egy lakossági portálon ezek az adatok elérhetőek legyenek – hogy ki, hol, milyen vizsgálaton vett részt, milyen eredményekkel. Az első fázison már túl vannak: jelenleg három nagy területet fednek le – háziorvosok, járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátók és gyógyszerészek férnek hozzá az információkhoz. Nyitnak a mobileszközök irányába is: cél, hogy az okoseszközökön is elérhetőek legyenek ezek az adatok.”

Forrás:
Használható adatokra van szükség az egészségügyben; Világgazdaság; 2019. október 17.

Új portálon az arculati kézikönyvek

„Elindult az ország összes Településképi Arculati Kézikönyvét (TAK), valamint Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyvét (ÉTAK) összegyűjtő új weboldal, ahol az építtetők, a döntéshozók és az építészek egyaránt tájékozódhatnak egy-egy vidék vagy helység jellegzetességeiről, de a lakosság is megismerkedhet az ország értékeivel.

A szakma alapvető kérdéseire kereste a választ a 2015-ben megjelent Nemzeti Építészetpolitika című kötet, amely a bemutatott, követendő példáin keresztül kijelölte – országos szinten – a továbblépés lehetséges irányát is. Az elektronikus ügyintézési forma megjelenése, valamint az épített környezet fejlesztésére, az előkészítő folyamatok egyszerűsítésére, az adminisztráció csökkentésére irányuló szándék mellett szükségesnek látszott, hogy az építészeti minőségnek, a településeken – helyi szinten – megjelenő beépítési karaktereknek, a hagyományok megőrzésének is nagyobb figyelmet szenteljünk.

Ennek a célnak az eléréséhez jó példának mutatkozott az írországi települési arculati kézikönyvek gyakorlata, illetve az ezek mintájára 2013-ban itthon megjelent Balaton-felvidéki építészeti útmutató. Ezek tapasztalatait figyelembe véve 2017 márciusában elkészült digitális formában az a mintakézikönyv, amelynek alapján a települések kidolgozták saját Településképi Arculati Kézikönyveiket.

Az elérhetővé vált TAK-ok fő feladata az volt, hogy az építtetők képet kapjanak a helyi építészeti örökségről, építőanyagokról, jellegzetes beépítési formákról, épülettípusokról, és az új épületek is ezek figyelembevételével, a településképbe illeszkedve készüljenek el. A megjelent kézikönyvek hatása azonban végül is túlmutat ezen az eredeti elképzelésen, mivel ezek olyan „katalógusai” lettek a falvak és városok építészeti és környezeti értékeinek, amelyek akár imázsépítésre, idegenforgalmi célokra is jók, másrészt a lakosság saját maga is a tudatára jut annak, hogy az addig esetleg jelentéktelennek vélt települése mennyi szépséggel és érdekességgel bír.

A Településképi Arculati Kézikönyvek eddig csak az adott falu, város vagy kerület honlapján keresztül voltak elérhetőek, 2019. október 1-től azonban elindult a tak.e-epites.hu oldal is, amelyen az ország valamennyi, feltöltésre került arculati kézikönyve között böngészhetünk a települést a térképen kiválasztva vagy a nevét begépelve. A portál tartalmazza az Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyveket is, ilyen eddig a Fertő-Hanság, az Őrség-Vendvidék, a Vértes, a Mecsek, a Pilis, a Dél-Alföld és Tokaj tájegységére készült.

A TAK-honlapon bemutatott kézikönyvek a Kárpát-medence jellemző éghajlati, tájegységi, településképi adottságaira és szellemi-kulturális örökségére alapozva készült jó példák bemutatásával kívánnak hatást gyakorolni – a településeink arculatának kiegyensúlyozottabb továbbfejlesztése érdekében – az építtetőkre, döntéshozókra és nem utolsósorban a tervező építészekre. Az új portált az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság megbízásából a Lechner Tudásközpont üzemelteti.

A Településképi Arculati Kézikönyveket és az Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyveket összegyűjtő weboldal az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Új portálon az arculati kézikönyvek; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2019. október 16.

Térbe helyezett közigazgatás – Infotér X.

„Jubileumi évhez ért a kormányzati informatika és telekommunikáció hagyományosan teltházas konferenciája, az Infotér, melyre ismét Balatonfüreden került sor, október 15. és 17. között. Idén a Lechner Tudásközpont kilenc előadással is jelentkezett a konferenciának helyet adó Anna Hotel Lechner Színpadán, ahol az Infotér központi témája, a mesterséges intelligencia mellett a megújuló közigazgatást támogató 3D-s térinformatikai fejlesztések kerültek középpontba, térbe helyezve a közigazgatást.

Az idén ősszel jubiláló háromnapos Infotér konferencia nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a mesterséges intelligencia grandiózus témakörét járja körül a lehető legtöbb oldalról. A Lechner Tudásközpont a plenáris szekció és a kerekasztal-beszélgetések mellett ezúttal a Lechner Színpad előadótermében egy komplex előadássorozat keretében mutatta be a közigazgatás digitalizációját segítő 3D alapú adatokat és fejlesztéseket, melyeken a Lechner szakemberei jelenleg is dolgoznak.

A kilenc, különböző résztéma köré csoportosuló szakmai, de ezzel együtt szemléletes és szórakoztató előadás azt mutatta meg az érdeklődőknek, milyen módon segíti a mesterséges intelligencia a térbeli adatok, a térinformatika, a fotogrammetria területein – direkt, vagy áttételes módon – az állampolgárok életét és az állam feladatvégzését.

Térbe helyezzünk a közigazgatást! – Ezzel a mottóval nyitotta meg és foglalta keretbe a Lechner Színpadon elhangzott prezentációk sorát dr. Sik András igazgató, a Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatósága vezetője. Dr. Sik András ismertette a Lechner Tudásközpont széleskörű tevékenységét, előre vetítve az egyes előadásokat, a fotogrammetriától, űrfelvételezéstől és felszínborítás vizsgálatoktól a térségi tervezésen, térinformatikán és a nemzeti tervvagyonon keresztül az elektronikus közműnyilvántartási rendszerig.

A nemzeti tervvagyon fogalmát, szerepét és az ezzel kapcsolatos feladatokat Kis Yvette főosztályvezető definiálta hallgatósága számára, kifejtve, hogy a Tudásközpont tervtára a tervvagyon részét képező építés-műszaki dokumentumok millióit őrzi, gondozza és teszi elérhetővé a II. világháború végétől egészen a rendszerváltásig.

Az innováció forradalma a fotogrammetriát is megújította, tudhattuk meg Balla Csilla prezentációjából. A földgolyótól a ribizliig bármiről készíthető térmodell és a néhány évtizeddel ezelőtt még kisszobányi méretű fotogrammetriai eszközöktől mostanra nagyon messzire jutottunk. A hagyományos adatgyűjtést hátrahagyva a szenzorvilágban bekövetkezett technológiai robbanásnak köszönhetően hihetetlen mennyiségű adatot állíthatunk elő, azonban az így keletkező adattömegnek hátulütője is van: egyrészt hatalmas szerverigénye, másrészt pedig az, hogy a villámgyorsan növekvő adatmennyiség feldolgozására nincs elég kapacitás.

Maucha Gergely Vaszócsik Viljával közösen jegyzett, a térségi tervezés szolgálatában álló új téradatokról szóló előadásában kifejtette, milyen kihívások elé néznek a szakemberek például a településterületek változásának modellezése során, hogyan mutatják meg a Lechnerben készült térképek a felszínborítás változásait egyik évről a másikra vizualizálva a változásokat, valamint azt, hogyan válnak ezek a változások a térinformatikai adatok számszerűsítésével mérhetővé és jól láthatóvá.

A térségi tervezés és eredményeinek térinformatikai támogatása című prezentációban Juhász Géza bemutatta, hogyan segítik a Lechnerben folyó fejlesztések a papíralapú közigazgatási folyamatok elektronizálását, néha nem túl látványos, de annál több embert érintő eredményeikkel. Számos egyéb most épülő rendszer mellett beszélt a tervezői szakma számára hamarosan nélkülözhetetlenné váló E-TÉR elnevezésű 3 modulos online platformról, ahol tájékoztató, tervezői és egyeztető modul áll a felhasználók rendelkezésére.

Szabó György a HUNAGI elnöke arra mutatott rá, hogy mivel a mesterséges intelligencia jelenléte és fejlődése egyre erőteljesebb, nincs értelme a haladás útjába feküdni, jobb, ha inkább használjuk és kihasználjuk az általa nyújtott előnyöket.

Barkóczi Zsolt és Kolesár András közös előadása a Lechner Tudásközpontban a KÖFOP projektekhez kapcsolódóan futó térinformatikai platform fejlesztésről szólt. Ez a KÖFOP projekteken belül fejlesztett informatikai keret, az egyedi rendszereket egyetlen egységes rendszerré varázsolja. Általa minden egyedi alkalmazás ugyanolyan megjelenítési módon kezeli a törzsadatokat, a dokumentumokat, térképes felületeket, egy esetleges fizetési tranzakció lebonyolítása is ugyanúgy zajlik, továbbá az alrendszerek képesek egymással kommunikálni is. Így a felhasználónak elég csupán egy alkalommal rájönnie a felület kezelésére, ezt a tudást valamennyi, a keretrendszer alá tartozó alkalmazásnál kamatoztathatja majd.

Mára már mindenki tudja, hogy az elektronikus közműegyeztetés színtere Magyarországon az E-közmű rendszer, amelynek fejlesztése agilis eszközökkel folyik. A közműnyilvántartás digitalizációja nem volt kis feladat, de a rendszer bevezetése óta jól látható, milyen előnyökkel járt – mondta el Gyertyánági András előadásában. Jó a lakosságnak, ha valaki kíváncsi, milyen közművek vannak a lakókörnyezetében, vagy építkezés előtt szeretné a telek közműellátottságát ellenőrizni, mindez néhány kattintással elérhető. A közműegyeztetés folyamata is sokkal gyorsabban lezajlik, illetve a tervezők is közvetlenül itt tudnak intézkedni, a közműszolgáltatók egyenkénti, személyes felkeresése helyett.

Gépi tanulás és Big Data megoldások alkalmazása űrfelvétel-alapú térképezési feladatokban című előadásában Dr. Kristóf Dániel rámutatott, hogy jelenünkben mindenhonnan, így az űrfelvételezés területén is ömlik ránk az adat és már a szoftvereink is megvannak, amelyek ezeket feldolgozzák. Hogy mire használjuk és milyen következtetéseket vonunk le belőlük, ehhez pedig az emberi észre, vagy a mesterséges intelligenciára van szükség. A Lechner igáslovai ebben a szegmensben a Sentinel-1 és a Sentinel-2. A Sentinel-1 egy radarműhold, ami 20 méteres felbontású felvételeket készít éjjel-nappal és kétnaponta halad el hazánk felett. A Sentinel-2 lefedi az ember által látható tartományt, és az infravörös tartomány egy részét is, melynek köszönhetően az űrből is láthatóakká válnak a hatalmas tüzek. Fontos segítséget nyújt a változások, például egy terület növényzetének, vagy akár az antarktiszi repedések megfigyelésében. Az űrfelvételek korábban komoly áron cseréltek gazdát, de mára már – például az Európai Unió Copernicus program tervezésekor – már azzal számoltak, hogy ezeket ingyen adják a továbbiakban, mert a megtérülés így is tízszeres. A toxikus mennyiségű adat miatt az űrfelvételezés területe is tárhelyéhséggel küzd, amelyre megoldást a felhő alapú tárolás jelenthet. A nyílt forráskód, a teljesen ingyenes hozzáférés és felhasználás azt is jelenti, hogy a megjelenítéshez már nem kell letölteni a felvételeket, a Sentinel Hub segítségével anélkül is hozzájuk juthatunk.

A 3D alapú adat-infrastruktúra kialakítása KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú projekt és az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú projekt keretében készül.”

Forrás:
Térbe helyezett közigazgatás – Infotér X.; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. október 18.

Már az eSzemélyihez is hozzárendelhető a vasúti bérlet

„ A MÁV-START teljes hálózatán elfogadják az elektronikus bérletet

A MÁV-START utasai a bérletüket mostantól az új típusú személyazonosító igazolványukon elektronikus adatként tárolhatják. Az eSzemélyihez hozzárendelt bérlet óriási előnye, hogy az utasnak nem kell papíralapú bérletet őriznie és magával vinnie. A vasúttársaság korábban a Budapest–Pusztaszabolcs és a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalakon tesztelte az innovatív megoldást, amely már több mint ötmillió állampolgár számára jelenthet kényelmes, papírmentes megoldást a mindennapi vasúti utazások során.

Október 21-től a MÁV-START vasúti bérletei hozzárendelhetők az új típusú (2016. január 1-től kibocsátott) személyazonosító igazolványhoz, az eSzemélyihez. A vasúttársaság belföldi pénztáraiban megvásárolható, a szolgáltatási területére érvényes 30 napos dolgozó és tanuló, a havi és félhavi (bármely kocsiosztályú országos és BKK csatlakozó), továbbá a regionális bérletek rögzíthetők az okmányon. Ezek a bérletek névre szólóak, ezért azzal csak az eSzemélyi tulajdonosa utazhat. Az elektronikusan rögzített bérlet ára és felhasználási feltétele megegyezik a pénztárban váltott papíralapú bérlet árával és az azzal igénybe vehető szolgáltatással.

Az eSzemélyihez hozzárendelt bérlet előnye, hogy az utasnak nem kell papíralapú bérletet őriznie, magánál tartania. A MÁV-START pénztárosai az eSzemélyin található chiphez rendelik hozzá digitálisan a megvásárolt terméket. A vonatokon a jegyvizsgálók – a nyomtatott menetjegyekhez hasonlóan – a modern jegyértékesítési rendszerrel együtt bevezetett fedélzeti eszközökkel tudják ellenőrizni, elektronikusan kiolvasni a bérlet érvényességét.

Az utas a vásárláskor kap – és később is kérhet – egy olyan bizonylatot, utazási tájékoztatót, amely tartalmazza a bérlet adatait, de önmagában nem minősül menetjegynek és utazásra sem jogosít. Tekintettel arra, hogy az utasok az eSzemélyihez hozzárendelt bérlet kiadásakor nem kapnak nyomtatott bérletszelvényt, így azt nem tudják leadni a munkahelyükön, ám a vásárláskor az általános szabályok szerint ehhez igényelhetnek megfelelő számlát.

Az eszemélyis bérlet a vasúti pénztárakban, az érvénytartam kezdete előtt téríthető vissza. Egyéb esetben a visszatérítési igényt a MÁV-START ügyfélszolgálatához kell benyújtani. Ez esetben is a bérlet-visszatérítésekre vonatkozó általános szabályok az irányadók, annyi eltéréssel, hogy az érvénytartam kezdetét követően akkor is visszatéríthető az eSzemélyihez hozzárendelt bérlet, ha az utas azt nem kívánja tovább használni, és hagyományos menetjegyet vagy papíralapú bérletet vásárol. Az ügyfélszolgálat az eset összes körülményének mérlegelésével dönt a visszatéríthetőségről és a visszatérítendő összeg nagyságáról.

A már mintegy 5 millió új okmány a vasúti bérlet, a vizuális és elektronikus személyazonosítás, valamint az elektronikus aláírás mellett alkalmas a TAJ (társadalombiztosítási azonosító jel) és az adóazonosító jel tárolására is.”

Forrás:
Már eSzemélyihez is hozzárendelhető a vasúti bérlet; MÁV Zrt.; 2019. október 20.

BIM-köz-PONT néven indított weboldalt a Lechner Tudásközpont

„BIM-köz-PONT néven indított weboldalt a Lechner Tudásközpont. Az október 16-tól elérhető bim.lechnerkozpont.hu felületen a BIM módszertan elméleti hátteréről, széleskörű felhasználási lehetőségeiről, gyakorlati megoldásokról, valamint a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekről tájékozódhatnak az építőipari szakemberek és az érdeklődők.

2019. október 16-án a Lechner Tudásközpont elindította a BIM-köz-PONT weboldalt. A hazai szinten egyedülálló honlap segítségével a BIM-mel kapcsolatos naprakész és releváns információk, a legújabb hírek és trendek egy online platformon válnak elérhetővé. A Lechner 3D Építésügyi Módszertani Osztályának szakértői nem csupán a BIM elméleti hátterét, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit mutatják be a felületen, hanem a Tudásközpont BIM-es tapasztalataival kiegészítve kínálnak folyamatosan bővülő tartalmat az építőipari szakemberek, többek között az építtetők, a megrendelők, a beruházók, az épületüzemeltetők, valamint az egyetemi hallgatók és minden BIM iránt érdeklődő számára.

A BIM többértelmű betűszó, ami utalhat az épületinformációs modellezésre, mint tevékenységre, azonban – tágabb értelemben – ma már inkább azokra a BIM-modell alapú (Building Information Model) építőipari folyamatokra és módszertanokra vonatkozik, melyeket összefoglalóan épületinformációs menedzsmentnek neveznek. A BIM nem csak a tervezési és kivitelezési tevékenységet támogatja, hanem többek között segítséget nyújt különböző analízisek végrehajtásában, vagy akár az üzemeltetési és karbantartási folyamatok ütemezésében is.

A BIM-köz-PONT tudásmegosztó oldalon a hazai és nemzetközi hírek, cikksorozatok mellett letölthető tartalmak, sablonok között is lehet majd böngészni. A szakmai visszajelzések alapján frissített és kiegészített Lechner BIM-kézikönyv sorozat első kötetének második kiadása is a BIM-köz-PONT oldalon érhető el.”

Forrás:
Elindult a BIM weboldal; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2019. október 16.

Informatika, távközlés, technika

Az MTA SZTAKI vezetésével alakul meg a Mesterséges Intelligencia (MI) Kiválósági Központ

„Dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter az Infotér Konferencián bejelentette, hogy a SZTAKI vezetésével 2020-ban megalakul a Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ. A központot a Digitális Jólét Program keretében létrejött MI Koalíció hozza létre, vezetője a SZTAKI, tagjai az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézetei és felsőoktatási intézményekből kerülnek ki.

A Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ (AI National Lab) feladata lesz a mesterséges intelligencia (MI) témában induló és folyamatban lévő alap- és alkalmazott kutatások szervezése, koordinálása, ezzel a részvétel európai AI Excellence Centerek munkájában. A központ bekapcsolódik a nemzetközi MI-kutatási együttműködésekbe, illetve részt vesz az MI-oktatásában és MI-fejlesztésben is.

„A SZTAKI küldetése szerint „erős – és jellemzően célzott – alapkutatási tevékenységre támaszkodva, széleskörű hazai és nemzetközi együttműködések keretében hoz létre új eredményeket, és támogatja azok alkalmazását a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődésének érdekében, ugyanakkor működési területén segít megőrizni, és lehetőség szerint magasabb szintre emelni a hazai tudományos-műszaki kultúrát”. A megalakítandó Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ célkitűzései jelentős összhangban vannak küldetésünkkel. Hagyományainkra, valamint a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában elért eredményeinkre támaszkodva készséggel és örömmel veszünk részt a Kiválósági Központ munkájában” – mondta Monostori László, a SZTAKI igazgatója az MI Kiválósági Központ létrehozásáról.”

Forrás:
A SZTAKI vezetésével alakul meg a Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ; MTA SZTAKI; 2019. október 16.

A Digitalizáció a gyakorlatban volt a KIFÜ-színpad fő témája a X. Infotér Konferencián

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) idén hatodik alkalommal vett részt önálló programmal az Infotér Konferencián. Az eddigi évekhez hasonlóan a KIFÜ-színpad 2019-ben is egy téma köré épült, amely nem volt más, mint a Digitalizáció a gyakorlatban. A színpad programját dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki a KIFÜ több sikeres projektjét is kiemelte beszédében.

A szakmai közönség érdekes előadásokat halhatott a digitalizáció az oktatásban blokkban, többek között megismerhették a Diákháló Program fejlesztéseit, a WiFi-hálózat által elérhetővé váló új pedagógiai eszközöket és módszereket, illetve a Webex Board használatát az oktatásban.

A következő blokkban a szuperszámítógép használatát a kutatás és innováció területén jártuk körül. Az előadások során megismerhették a HPC jelenét és jövőjét és azt is, hogyan tervezhetünk szuperszámítógép segítségével zöld polimereket.

A harmadik nagy blokkban a színpad előadói bemutatták a Földmegfigyelési Információs Rendszert, amely fontos szerepet játszik majd a közigazgatásban az eFöld portál segítségével, majd a Hewlet Packard Enterprise mutatta be az új digitalizációs évtized terveit.

A program végén pedig górcső alá került a mesterséges intelligencia, az IKT projektek, az Innováció és fenntarthatóság az infrastruktúra és szolgáltatások üzemeltetésében.

A színpad KIFÜ-s előadóinak prezentációi az alábbi linkeken érhetők el:

Forrás:
A Digitalizáció a gyakorlatban volt a KIFÜ-színpad fő témája a X. Infotér Konferencián; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2019. október 18.

Informatikai fejlesztés segít a siketeknek

„A fogyatékos emberek munkába állását informatikai fejlesztésekkel is érdemes támogatni – mondta tegnap Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a hallássérülteket segítő Kontakt tolmács­szolgálat fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón. A politikus a két éve indult és decemberben záruló, csaknem 1,4 milliárd forintos uniós projekt ismertetőjén hangsúlyozta, a kormány olyan fejlesztésekben gondolkodik, amelyekkel mind az akadálymentesítést, mind a munkába állást segíteni tudja. – Az informatika a legnagyobb és a legjobb segítség lehet a XXI. században a fogyatékossággal élő emberek számára – fogalmazott az államtitkár.

Az eseményen Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (­Sinosz) elnöke elmondta, hogy az uniós projektben a Sinosz mellett a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete vesz részt. A politikus rámutatott, hogy az infokommuniká­ciós akadálymentesítés nélkül sem a siket és nagyothalló, sem pedig a látássérült emberek nem tudnak integrálódni a társadalomba.

A Kontakt szolgáltatás lényege, hogy egy alkalmazás segítségével siket és hallássérült ügyfelek jelnyelvi tolmács segítségét kérhetik munkanapokon 8–20 óra között, amihez mindössze egy tabletre és internetkapcsolatra van szükségük. Vészhívás esetén a nap 24 órájában rendelkezésükre áll a szolgáltatás.”

Forrás:
Informatikai fejlesztés segít a siketeknek; Magyar Nemzet; 2019. október 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

eRózsafüzér – a Vatikán digitalizációs törekvéseinek újabb eszköze

„ A nehezen lefordítható, „Click to Pray eRosary” nevű termék egy interaktív, alkalmazás-vezérelt eszköz, amely a Pápa Imavilághálója (Pope’s Worldwide Prayer Network) nevű applikációhoz kapcsolódik. A hordható „okos” elektronikai cikkekhez hasonlóan egy achát-és hematit kövekből álló karkötőről van szó, amelyet keresztet formázó adattároló egység egészít ki; a felhasználók az aktivált eszköz segítségével hagyományos vagy folyamatosan frissülő és tematikus rózsafüzér-imádságokat imádkozhatnak, az eRózsafüzér pedig nyomon követi haladásukat, és a teljesített imádságokat is nyilvántartja.

A Vatikán szerint az új termék elsősorban a technológia iránt érdeklődő fiatalokat célozza, akik a specializált készülékkel tanulhatják a rózsafüzér-imádságokat. A hozzá tartozó alkalmazás nem csak személyre szabott vallásos tartalommal, hanem az egészségi értékeket jelző (health tracker) és fitnesz-funkciókkal is rendelkezik, magát az eRózsafüzért pedig az életmód-kütyüket fejlesztő GadgeTek tervezte, amelynek ötleteivel a Kickstarter oldalain is találkozhattak már a szerencsések.

Az eRózsafüzér a bemutatkozását követő akcióban 99 euróért (nagyjából 110 dollárért) vásárolható meg, és a beszámolók szerint egy olyan trendbe illeszkedik, amely a Vatikán digitalizációs törekvéseit jellemzi az utóbbi években. Bár a pápai államot csak kevesen sorolják az úttörő innovációs központok közé, a híreket böngészve számos olyan kezdeményezésbe futhat bele az ember, amelynek alapján ott is sokat kísérleteznek a digitális technológiákkal. Annak idején mindenhol címlapos sztori volt, hogy Ferenc pápa Instagram-profilt indított, de a felhozatal ennél nyilván sokkal változatosabb.

A Vatikán például házon belül bevezette a Telegram azonnali üzenetküldőt, és komoly projekteket gondoz a birtokában lévő műalkotások digitalizálására is. Ennek egyik eleme volt az a több mint 270 ezer fotóval operáló dokumentációs program, amely a Sixtus-kápolna jövőbeni restaurációs munkáihoz szolgáltat majd alapot, és amelynek során a fotósok 65 teljes munkanapon (illetve éjszakán) keresztül gyakorlatilag centiméterről centiméterre rögzítették az épület részleteit.

Az sem közismert dolog, hogy a Vatikán több mint 11 évvel ezelőtt, 2008-ban adta ki legelső iPhone-os applikációját. Ebbe a sorba illeszkedik a mostani eszköz is, amellyel a Vatican News szerint a digitális világ perifériáján mozgó fiataloknak biztosítanak újszerű, technológiai alapú oktatási eszközt, összehozva az egyház spirituális tradícióit a technológiai világ vívmányaival. Az eRózsafüzért bemutató keddi sajtóeseményen egyébként nem csak a hozzá tartozó, ingyenesen letölthető iOS- és Android-applikációk mutatkoztak be, de az is kiderült, hogy az egyik fő értékesítési csatorna a kezdeményezés saját oldala mellett az Amazon lesz.”

Forrás:
eRózsafüzérrel próbálkozik a Vatikán; Bitport; 2019. október 17.
Click To Pray eRosary: the new smart Rosary to pray for peace in the world; Click To Pray; 2019. október 15.

A kormány erősíteni kívánja a magyar vállalkozások digitális fejlődését – Varga Mihály a X. Infotér konferencián

„ A magyar nemzeti össztermék 25 százalékát a digitális gazdaság állítja elő, a szektor mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, ez a harmadik legmagasabb arány az Európai Unióban – jelentette ki Varga Mihály a X. Infotér konferencián, Balatonfüreden. A pénzügyminiszter elmondta, a kormány ezért jelentős forrást, 137 milliárd forintot biztosít a vállalati digitalizáció fejlesztésére.

A tartósan magas ütemű növekedéshez nélkülözhetetlen a digitális környezet erősítése, ezért is fontos, hogy a magyar gazdaságban továbbra is a magas hozzáadott értékű beruházások domináljanak, így például a gyártósorok automatizálása és a robotok alkalmazása terén – emelte ki Varga Mihály. Mint mondta: ezzel összhangban vezette be a Nemzeti Adó és Vámhivatal többek között az online pénztárgépek és számlák használatát, az elektronikus adóbevallást és az elektronikus ügyintézést.

A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy régiós összevetésben még van tere a digitalizáció fejlesztésének a kis- és középvállalkozásokat, a közszolgáltatások megoldásait és a lakosság digitális készségeit érintően.

Varga Mihály kiemelte, hogy a digitális korszakban a fejlődés lehetőségét az innovációs versenyben megszerzett pozíció jelenti. Magyarország ebből a szempontból ígéretes helyzetben van, mert számos iparágban vannak olyan magyar vállalatok, amelyek a világ élvonalába tartoznak kutatás-fejlesztési tevékenységüket illetően is.

A miniszter megjegyezte, hogy a magyar gazdaság a nemzetközi tendenciákkal szemben továbbra is jól teljesít, amelyet a nemzetközi szervezetek is elismernek.”

Forrás:
A kormány erősíteni kívánja a magyar vállalkozások digitális fejlődését; Pénzügyminisztérium; 2019. október 16.

Egy éve alakult meg a mesterséges intelligencia koalíció

„A Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018. október 9-én alakult meg 78 nemzetközi és hazai cég, egyetemek, tudományos műhelyek, szakmai és közigazgatási szervezetek részvételével. A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére létrejött MI Koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és a nemzetközi MI közösség fontos tagjává váljon.

A mára csaknem 200 tagot számláló MI koalíció a hazai digitális szektor egyik vezető eseményén, az Infotér Konferencián mutatta be az újonnan kidolgozott Mesterséges Intelligencia Akciótervet, melynek keretében új kutatóközpont- és adatvagyon-ügynökség jön létre.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a rendezvényen bejelentette: várhatóan jövő év elejére készül el a mesterséges intelligencia országstratégia, melynek megszületésével az ország versenyképessége új alapokra helyeződik. A tárcavezető hozzátette: az MI akcióterv kiemelt céljai közé tartozik a mesterséges intelligencia jelentőségének tudatosítása a társadalmon belül, a megfelelő intézmények létrehozása és működtetése, mint például a kutatási terepként működő Kiválósági Központ életre hívása 2020-ban.

Jakab Roland, az MI koalíció elnöke kiemelte: A mesterséges intelligencia akcióterv részeként tudatosító kampányok indulnak, a tervek szerint egymillió emberhez jutnak el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapfogalmak, százezer embernek pedig mesterséges intelligencia alapkurzust biztosítanak.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára az adatvagyon ügynökségről elmondta: az ügynökség azzal a céllal jön létre, hogy fölkészítse arra a szerveket, az adatgazdákat, akiknél az adat van, hogy milyen módon tudja ezeket az adatokat anonimizáltan, megfelelő formában átadni. Nagyon fontos eleme ennek, hogy milyen áron teszi ezt. A következő időszakban a szabályozásban az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy mi az, amit ingyen, és mi az, amit pénzért adhatunk.”

Forrás:
Egy éve alakult meg a mesterséges intelligencia koalíció; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. október 18.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 21.

Ha majd Kína (teljesen) hatalmába keríti a Webet
Jó öt évtizeden át az Egyesült Államok uralta az Internetet. A fejlesztés, ami kezdetben – ezt ne feledjük – a Pentagon egy kicsike és meglehetősen egzotikus projektjeként indult, mára egy globális, a szó szoros értelmében mindent átfogó hálózattá nőtte ki magát – és mindvégig megmaradt Amerika elvitathatatlan „felségterületeként”. Ennek a szép fényes korszaknak azonban vége – kongatja meg a vészharangot a tekintélyes Foreign Affairs cikke. Az USA egyértelműen átengedte a vezető szerepet Kínának a kibertérben. Hszi Csin-ping államfő átfogó víziót vázolt fel arról, hogy hogyan szeretné országát egy valódi kiber-nagyhatalommá emelni.

A mesterterv
Hszi, lényegében 2012-es hatalomra kerülése kezdetétől hangsúlyozta, hogy mekkora szerepet szán az Internetnek Kína fejlesztésében. Az azt megelőző évek langyos állóvize után, ahol a Világhálóval kapcsolatos kezdeményezések elaprózva, számtalan állami szervezet feladatkörébe sorolva jelentek meg, az államfői posztra történő emelése után nyomban bejelentette egy központi irányító testület létrehozását a kiberbiztonság, és általában a digitális transzformáció területeinek központi összefogására. Életre hívta a Kínai Kibertér Hatóságot, feladatául adva az online tartalmak szabályozását és felügyeletét, a kiberbiztonság érvényesítését, és a digitális gazdaság fejlesztését.

A kibertér témája ma már az ország négy fejlesztési prioritásának metszéspontjában helyezkedik el. Első sorban is a kínai vezetés egyfajta „harmonikus” Internetet kíván megvalósítani: ami lehetőséget ad a közvélemény alakítására, támogatja a jó kormányzást és előmozdítja a gazdasági fejlődést, ugyanakkor viszont szoros ellenőrzést biztosít a rendszerrel ellenséges információk és politikai mozgósítás féken tartására.

A második fő prioritás: Kína csökkenteni akarja függését a külföldi technológiai beszállítóktól és gyártóktól a digitális és infokommunikációs eszközök terén. Ennél persze jóval ambiciózusabb a terv: a cél, hogy Kína a világ vezető hatalma legyen olyan csúcstechnológiákban, mint a robotika, a Mesterséges Intelligencia, a kvantum számítástechnika.
Harmadik prioritási pillér: a kínai vezetés – ahogy a kormányok másfelé is a világban – egyre nagyobb aggodalommal figyeli a kibertér általános biztonságát fenyegető támadásokat. A kínai hadsereg ennek ellensúlyozására felgyorsította kibervédelmi képességeinek kifejlesztését, és a kínai internet hálózatvédelmének megerősítését. A kiberbiztonság erősítése egybeesik a kínai technológiai-nacionalizmus célkitűzéseivel: a kínai vezetés meggyőződése, hogy csökkentenie kell függésüket az amerikai technológiai óriáscégektől – ez nemzetbiztonsági alapkérdés.

És végül a kínai fejlesztéspolitika negyedik pillére: Kína erőteljes promotálója a „kiber szuverenitás” koncepciójának. Számukra ez jeleníti meg az Internet „kormányzásának”, átfogó igazgatásának a kívánatos koncepcióját. Ez szögesen szemben áll az amerikaiak által képviselt, globális, nyílt Internet felfogással.

A nyílt Internet vége
Hszi Csin-ping vezetése alatt mind inkább nyilvánvalóvá vált az elmozdulás a kezdeti idők optimista nyílt Internet felfogásától. Az elmúlt fél évtized során a kínai kormányzat jelentősen szorosabbra vonta az ellenőrzést a közösségi média platformok, és általában az Internet felett. Ez egy felől az online tartalmak megfigyelésére, illetve a kritikusnak ítélt online tartalmak cenzúrázására terjed ki.

Ugyanakkor a kínai kormány törvények, jogszabályok és iparági szabályozások (sztenderdek) egész sorát léptette életbe a kiberbiztonság érvényesítése érdekében (beleértve természetesen a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmét is), illetve a köz- és magánadatok védelmének előmozdítására.

A Made in China program
A jelek szerint a kínai vezetők meggyőződése, hogy az ország digitális biztonságát egyedül a technológiai önellátás képes garantálni. Ennek fényében érthető, hogy a tudomány és technika fejlesztése központi helyen áll a jelenlegi (2016-ban indult) 5 éves fejlesztési tervben. A kutatás-fejlesztésre szánt állami ráfordítások átlagosan évente 20 százalékkal növekedtek 1999 óta, s jelenleg 233 milliárd dollárnak megfelelő összeget tesznek ki, ami a világ teljes kutatás-fejlesztési ráfordításainak mintegy 20 százalékára rúg!

A kínai vezetés koncepciója szerint három technológia fogja döntően meghatározni Kína azon képességét, hogy a kibertér vezető hatalmává váljon: a félvezető iparág, a kvantum számítástechnika, valamint a Mesterséges Intelligencia. Az elmúlt évek koncentrált fejlesztési iránykitűzései jól mutatják ezt a fejlesztési orientációt. 2015-ben fogalmazták meg azokat a technológiai irányelveket, amelyek értelmében 2025-re kínai vállalatoknak kell előállítania a világ csipszükségletének 70 százalékát. A kvantumfizika elvein alapuló, és a kompjutertechnikát bizonyos értelemben forradalmasító fejlesztésekről kevés hír látott napvilágot, de 2016 óta üzemel az első kínai távközlési műhold, amely már kvantum kriptográfiát alkalmaz a jeltovábbításra. És végül, 2017-ben a kínai kormány közzétette útitervét, amelynek értelmében 2035-ig a világ első számú innovációs központjává kívánják tenni az országot a Mesterséges Intelligencia terén.

Az Internet igazgatása
Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína komoly erőfeszítéseket tesz abba az irányba, hogy saját stratégiai elképzeléseinek megfelelően alakítsa a kibertér szabályozásában főszerepet játszó nemzetközi intézményeket, illetve nemzetközi jogi normákat.
Ezen a téren a kínai kezdeményezések fókuszában az ENSZ áll. A Világszervezetben az USA és szövetségesei az Internet kormányzás egy megosztott modelljét támogatják, ahol az igazgatásban aktív szerepet kapnának a szakmai testületek, az iparági szervezetek, a civil szféra és természetesen a kormányok. Kína ezzel szemben döntően egy államközpontú igazgatási modell mellett száll síkra.
A világszervezet intézményi csatornái és fórumai mellett Kína saját egyeztetési-döntéselőkészítési szervezetrendszert is kiépített a saját Internet igazgatási koncepciójának előmozdítására, a témával kapcsolatos véleménye megfogalmazására. A kínai Wuzhen városában évente megrendezett World Internet Conference a technológiai iparágak óriásvállalataival való egyeztetés fontos fórumává nőtte ki magát.

A jövő – kínai
A Foreign Affairs elemzése egyértelműen így foglalja össze a helyzetet: a jövő, ezen a téren, szinte biztosan kínai. Egyértelműen mutatják a trendek, hogy Kína Internet-felfogása lassan de biztosan teret nyer a világban, miközben az Egyesült Államok lassú utóvéd harcokban vonul vissza a kibertérből. A kibergeopolitika hegemónjának személye aligha kérdéses.
When China Rules the Web. Technology in Service of the State; Adam Segal; Foreign Policy; 2018. szeptember-október

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az USA Kiberhadviselési Parancsnoksága a névváltoztatásért lobbizik
Az amerikai hadsereg Kiberhadviselési Parancsnokságának vezető főtisztjei egy ideje már erőteljes lobbi tevékenységbe fogtak, hogy a 21. századi hadviselésben meghatározó szerepet játszó szervezet elnevezésében is jobban igazodjon a mára kézzel foghatóan megváltozó feladatrendszerhez. A katonai vezetők meggyőződése, hogy az „Információs Hadviselési Parancsnokság” sokkal pontosabban, valósághűen fedné le a parancsnokság jelenlegi feladatkörét. Az amerikai hadsereg 2018-ban publikált koncepcionális alapvetésében az információs hadviselés a központi fogalom. A „Hadsereg Többdimenziós Hadműveletei” című dokumentum értelmezése szerint ez egy jóval átfogóbb koncepciót takar, mint a puszta „kiberharc”: az információs hadviselésben a kiber hadműveletek csupán egy (fontos) mozzanatot tesznek ki, miközben az ellenséggel folytatott információs küzdelem más (egyebek mellett nem digitális) eszközöket is csatasorba állít ezen az új többdimenziós hadszíntéren.
Army Cyber lobbies for name change this year, as information warfare grows in importance; Kyle Rempfer; The Army Times; 2019. október 16.

Az orosz és az észak-koreai hírügynökségek álhírek elleni együttműködést terveznek
Átfogó szakmai együttműködési megállapodást kötött egymással az orosz TASSZ hírügynökség, és észak koreai megfelelője, a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA). Az egyezmény elsősorban a hírek cseréjét szabályozza, valamint províziókat tartalmaz egymás újságíróinak folyamatos szakmai támogatására is, ugyanakkor kitér az álhírek elleni összehangolt fellépésre is. A kezdeményezés abból a szempontból érdekes, hogy jól mutatja: a valóság értelmezéséért folytatott globális küzdelem két jól elkülönülő, bár természetesen összefonódó „fronton” zajlik ma már. Az egyiken a hírek és információk (tehát a saját világértelmezések) terjesztése történik, és a főszereplők itt a régi és az újmédia szervezetei, az írott és az elektronikus sajtóorgánumok. A másik, egyre meghatározóbb front azonban az ún. „fact checking”, tehát az utólagos hírellenőrzés és hírminősítés terepe. Ahol persze nem az „igazság” kiderítése a valódi cél. Itt ugyanis az ellenfél híreinek, tehát az ellenséges világértelmezésnek a hiteltelenítése a tét, és a közreműködők széles és innovatív szervezetrendszereket ölelnek fel, hírszerzési fedőcégektől kezdve, valódi és álcivil szervezeteken át (állami és magán) média szervezetekig.
Russian, North Korean State Media Team Up to Fight ‘Fake News’; The Moscow Times; 2019. október 9.

Londoni Diplomáciai Csúcs: a Mesterséges Intelligencia formálta Új Világrendről
Idén novemberben immár harmadik alkalommal gyűjti össze a külügyek elméleti és gyakorló szakembereit a London Diplomatic Summit elnevezésű szakmai rendezvény. A konferencia idei címadója jól kifejezi a közös gondolkodás tervezett irányait: „Mesterséges Intelligencia – formálódó Új Világrend”, láthatóan a nemzetközi diplomácia művelőit is mind jobban foglalkoztatja az MI lehetséges trónfoglalása, a digitális diplomácia „második forradalma”. Sőt, a geopolitika bizton megjósolható transzformációja. A Mesterséges Intelligencia hatalompolitikai vetületeit vizsgálva ugyanis, ma már egyre gyakrabban merül fel az „MI-nagyhatalom”, vagy egyenesen az „MI-szupremácia fogalma.
A tervek szerint a konferencia három jól elkülöníthető kategóriába rendezve vizsgálja majd a big datára, az azon alapuló gépi tanulásra, egyszóval a Mesterséges Intelligenciára alapuló, jelentősen átalakuló világrendet: a szuperhatalmak, az USA és Kína megkérdőjelezhetetlen vezetői lesznek ennek az új globális szisztémának. A „futottak még” kategóriába tartozhat majd a világ számos olyan állama, vagy még inkább térsége – Oroszország, de akár az EU is – , amely ebben az új technológiai versenyfutásban kerül majd végképp kívülre a geopolitika meghatározó formálói körén. És, persze, ott lesznek majd a végképp lemaradók: az átrendeződés talán éppen ezeket érinti majd a legkevésbé, hiszen a mindig alárendelt szerepben látszó Afrika, Latin-Amerika, Közel-Kelet sorolható ide elsőként.
London Diplomatic Summit 2019 — Global Diplomatic Forum; Global Diplomatic Forum; 2019. október

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. október 14-október 18.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Informatikai és kapcsolódó eszközök DBR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/200
Közzététel dátuma: 2019.10.16.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.12.
Rövid meghatározás: Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása, amelynek tárgya „Informatikai termékek és szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében az Szegedi Tudományegyetem részére” a jelen felhívásban meghatározott részfeladatok szerint
Lásd még

Felhívás- Mobil okmány és ujjlenyomatolvasó
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/200
Közzététel dátuma: 2019.10.16.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.14.
Rövid meghatározás:
Adásvételi szerződés alapján mobil okmány- és ujjlenyomat olvasó készülék beszerzése kiegészítőkkel a BBA-2.6.3/3-2017-00001 ”Infrastruktúrafejlesztés a szisztematikus határellenőrzés bevezetésére” című projekt keretében
Lásd még

Oracle licencek gyártói szoftverkövetése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/202
Közzététel dátuma: 2019.10.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.18.
Rövid meghatározás:
Oracle támogatás 2020
Lásd még

Felderítő, tanácsadó és nyilvántartó rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/202
Közzététel dátuma: 2019.10.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.05.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Vállalkozási szerződés keretében automata felderítő és sérülékenység vizsgálati tanácsadó és nyilvántartó rendszer bevezetése és támogatása vírusvédelmi rendszerek preventív logelemzésével
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

Mobiltávközlési szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/200
Közzététel dátuma: 2019.10.16.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.30.
Jelen közbeszerzés tárgyát az Ajánlattevő által az Ajánlatkérő számára nyújtott beszédcélú és adatátviteli mobil szolgáltatások biztosítása képezi.
NIF Zrt. minimálisan 600 db + legfeljebb 10 % (580 db hangalapú és 20 db adatkártya) részére mobiltávközlési előfizetésen keresztül országos, nemzetközi és roaming távközlési (hang és adatátviteli) szolgáltatás nyújtása, továbbá ezen szolgáltatás nyújtása saját hálózatba illetve partnerszolgáltatók közreműködésével más PLMN hálózatba vagy PSTN hálózatokba.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredményhirdetmény- ITS szakértő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/198
Közzététel dátuma: 2019.10.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NA-Soft Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. részére a „Nemzeti elektronikus jegyrendszer platform kialakítása” tárgyú projekthez (továbbiakban Projekt) kapcsolódó, kivitelezés, fejlesztés és rendszerátvétel során szükséges ITS szakértői feladatok ellátása, valamint a Projekt bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.030.000,- Ft
Lásd még
(ITS: Intelligent transportation system)

AMAHIT kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/198
Közzététel dátuma: 2019.10.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: Noispot Innovations Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.464.504.400,- Ft
Lásd még
(AMAHIT: Aláírás-minta alapú dokumentum hitelesítési rendszer)

Különféle számítástechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/198
Közzététel dátuma: 2019.10.14.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.;Szintézis Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.788.010,- Ft
Lásd még

K1945 Adathálózat (WAN) szolgáltatás biztosítása.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/198
Közzététel dátuma: 2019.10.14.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Vezetékes és vezeték nélküli IP alapú menedzselt, adathálózat (WAN) szolgáltatás biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 175.164.000,- Ft
Lásd még

Keretmegállapodás informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/198
Közzététel dátuma: 2019.10.14.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;PROCOMP Számitástechnikai és Elektronikai Korlátolt Felelősségü Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.000.000,- Ft
Lásd még

474 883 700
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/199
Közzététel dátuma: 2019.10.15.
Ajánlatkérő: Győr Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: G-SOUND Korlátolt Felelősségű Társaság
Hang-, fény-, vizuáltechnikai és informatikai rendszer üzemeltetése és karbantartása, valamint a hozzá tartozó hibajavítási feladatok ellátása az Ajánlatkérő által üzemeltetett létesítményekben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 485.622.000,- Ft
Lásd még

Notebook 2018/3 – negyedéves tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/200
Közzététel dátuma: 2019.10.16.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd még

TEE – Számítógépek, IKT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/200
Közzététel dátuma: 2019.10.16.
Ajánlatkérő: II.Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.456.500,- Ft
Lásd még

UPS-ek és aggreg. beszerzése – Tájék. az elj. erdm
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/200
Közzététel dátuma: 2019.10.16.
Ajánlatkérő: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: BPS Business Power Systems Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
Szünetmentes berendezések (UPS-ek) és aggregátorok
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.395.000,- Ft
Lásd még

Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/201
Közzététel dátuma: 2019.10.17.
Ajánlatkérő: NKM Áramhálózati Kft.
Nyertes ajánlattevő: EL-CO TECH Elektromos Kommunikációs Technológiák Kft.;METALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt.;MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zártkörűen működő Részvénytársaság;Key Telecom Korlátolt Felelősségű Társaság;PERFECT-PHONE KFT.;Dynamic Security Communication Kft.;Mátra-Phone Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Ajánlatkérő tulajdonában lévő villamos közcélú szabadvezetéki hálózatra építendő hírközlési hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése.
Ajánlatkérő tulajdonában lévő kisfeszültségű (KIF) és középfeszültségű (KÖF) közcélú szabadvezetéki hálózaton, vonalas jellegű pont-pont felhordó, minimum 8, de maximum 144 szálas optikai hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése.
Ajánlatkérő tulajdonában lévő kisfeszültségű (KIF) és középfeszültségű (KÖF) közcélú szabadvezetéki hálózaton, lefedő jellegű helyi hálózat, minimum 8, de maximum 144 szálas optikai hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése.
Az optikai hálózat folytonosságának biztosítása érdekében, olyan helyeken, ahol az Ajánlatkérő nem rendelkezik saját tulajdonú KÖF vagy KIF közcélú szabadvezetéki hálózattal, külön alépítményben elhelyezett minimum 40 mm átmérőjű védőcsőben elhelyezett minimum 8 szálas optikai hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése.
Vonalas jellegű pont-pont felhordó optikai hálózat: 300 km
Lefedő jellegű helyi optikai hálózat: 200 km
Alépítményben elhelyezett optikai hálózat: 12 km
A keretmegállapodás keretösszege 2.600.000.000,- Ft, amely keretében a várhatóan egyidejűleg végzett egyedi munkák becsült értéke: 70.000.000 Ft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.600.000.000,- Ft
Lásd még

Általános fejlesztési keretmegállapodás (KBF/377/2017) – eredmény tájékoztató 2019. III. negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/201
Közzététel dátuma: 2019.10.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ArgonSoft Informatikai Szolgáltató Kft.;DSS Consulting Informatikai és Tanácsadó Kft.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS)kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 122.566.000,- Ft
Lásd még

Kommunikációs feladatok ellátása 2019-2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/201
Közzététel dátuma: 2019.10.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretszerződés az MNB 2019-2020. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátására 2020.12.31-ig, de legfeljebb a keretösszeg (nettó 1 950 000 000,-Ft) kimerüléséig
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.950.000.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Az OCCR továbbfejlesztése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/199
Közzététel dátuma: 2019.10.15.
Ajánlatkérő: Igazságügyi Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Microsec Számítástechnikai Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2019. évi módosításához kapcsolódó informatikai fejlesztési feladatok ellátása.
Igényelt fejlesztési feladatok:
I. Ingyenes céginformáció szűkítése, átalakítása
II. Cégeknek havonta elektronikus cégkivonat közokirati formában díjmentesen cégkapura
III. Cégadat változás esetén, cégbizonyítvány megküldése közokirati formában, elektronikusan cégkapura
V. Cégnyilvántartási Portál (CNYP) felállítása
VI. Fizetős (bankkártyás) céginformációs szolgáltatás kialakítása a CNYP portálon
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 95.500.000,- Ft
Lásd még

Medworks rendszer jogszab.köv.,karbant., frissít.
Közbeszerzési Értesítő száma:2019/200
Közzététel dátuma: 2019.10.16.
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Rövid meghatározás: MedWorkS moduláris felépítésű integrált informatikai rendszerének követése és támogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.280.000,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Aktív eszközök beszerzése P+R parkolókhoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/202
Közzététel dátuma: 2019.10.18.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Budapest Közút Zrt. új P+R parkolók létesítéséhez, valamint meglévő parkolók hálózati üzembiztonságának fejlesztését tervezi. A parkolók folyamatos üzemének biztosítása érdekében elengedhetetlen az informatikai hálózat megbízható üzeme.
A közbeszerzés célja tervezetten kb. 126 darab hálózati eszköz beszerzése.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a közbeszerzési eljárást az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül eredménytelenné nyilvánította, tekintettel arra, hogy az eljárásban a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a – 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
Lásd még

Szakirodalom

Eljárások egyszerűsítése és elektronizálása

„Az alábbi Infojegyzet az Egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokrólszóló T/7690.számú törvényjavaslathoz készült,azzal a céllal, hogy áttekintést nyújtson az állami bürokrácia csökkentésének, azon belül is elsősorban a szabályozás, az eljárások egyszerűsítésének, a hivatali ügyek elektronikussá tételének magyarországi és európai példáiról. ”

Forrás:
Eljárások egyszerűsítése és elektronizálása; Samu-Nagy Dániel; Infojegyzet, 2019/38; Képviselői Információs Szolgálat; 2019. október 18. (PDF)
Lásd még: T/7690. számú törvényjavaslat egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról; 2019. október (PDF)

Törvények, rendeletek

1595/2019. (X. 16.) Korm. határozat a fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs tevékenységeinek finanszírozásáról

„A Kormány

1. egyetért a fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs kiadásainak finanszírozásával a részére bemutatottak szerint;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával az operatív programokat végrehajtók informatikai és infokommunikációs ellátása érdekében gondoskodjon a 2019–2023. évek közötti időszakra mindösszesen 9 204 724 930 forint biztosításáról, az alábbi költségvetési évek szerinti ütemezéssel:

a) a 2019. évben 2 240 000 000 forint,

b) a 2020. évben 1 725 100 000 forint,

c) a 2021. évben 1 885 464 930 forint,

d) a 2022. évben 1 709 580 000 forint,

e) a 2023. évben 1 644 580 000 forint;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: az a) és b) alpont tekintetében a 2019. és 2020. évi központi költségvetés végrehajtása során a c)–e) alpont tekintetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (4c) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a központi költségvetés XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzat terhére a 2. pontban meghatározott célra vállalható kötelezettségek mértékét a 2019–2023. évekre a következők szerint állapítja meg:

a) a 2019. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 2 240 000 000 forint,

b) a 2020. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 1 725 100 000 forint,

c) a 2021. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 1 885 464 930 forint,

d) a 2022. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 1 709 580 000 forint,

e) a 2023. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 1 644 580 000 forint;

4. az Áht. 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva jóváhagyja, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszter a 3. pontban meghatározott éven túli kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal támogatási szerződést kössön.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
1595/2019. (X. 16.) Korm. határozat a fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs tevékenységeinek finanszírozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1595/2019. (X. 16.) Korm. határozata a fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs tevékenységeinek finanszírozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 168. szám; 2019. október 16.; 7044. oldal (PDF)

1596/2019. (X. 16.) Korm. határozat a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer finanszírozásáról

„A Kormány

1. egyetért a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer kiadásainak finanszírozásával a részére bemutatottak szerint;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR), valamint az uniós finanszírozású programok kezelését támogató alrendszer, az „EUPR” moduljainak fejlesztése és működtetése érdekében gondoskodjon a 2019–2024. évek közötti időszakra mindösszesen 17 920 000 000 forint biztosításáról, az alábbi költségvetési évek szerinti ütemezéssel:

a) a 2019. évben 2 380 000 000 forint,

b) a 2020. évben 3 108 000 000 forint,

c) a 2021. évben 3 108 000 000 forint,

d) a 2022. évben 3 108 000 000 forint,

e) a 2023. évben 3 108 000 000 forint,

f) a 2024. évben 3 108 000 000 forint;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: az a) és b) alpont tekintetében a 2019. és 2020. évi központi költségvetés végrehajtása során a c)–f) alpont tekintetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (4c) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a központi költségvetés XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzat terhére a 2. pontban meghatározott célra vállalható kötelezettségek mértékét a 2019–2024. évekre a következők szerint állapítja meg:

a) a 2019. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 2 380 000 000 forint,

b) a 2020. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 3 108 000 000 forint,

c) a 2021. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 3 108 000 000 forint,

d) a 2022. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 3 108 000 000 forint,

e) a 2023. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 3 108 000 000 forint,

f) a 2024. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja: 3 108 000 000 forint;

4. az Áht. 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva jóváhagyja, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszter a 3. pontban meghatározott éven túli kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal támogatási szerződést kössön.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
1596/2019. (X. 16.) Korm. határozat a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer finanszírozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1596/2019. (X. 16.) Korm. határozata a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer finanszírozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 168. szám; 2019. október 16.; 7045. oldal (PDF)