Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság iparpolitikai ajánlásai hat stratégiai és jövőorientált ipari ágazatra összpontosítanak

„A mai napon a Bizottság közzétette „a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórum” elnevezésű szakértői csoport ajánlásait, melyek Európa versenyképességének és globális vezető szerepének fokozására irányulnak az alábbi hat stratégiai és jövőorientált ipari ágazatban: a hálózatba kapcsolt, tiszta és autonóm járművek; a hidrogéntechnológiák és –rendszerek; az intelligens egészségügy; a dolgok ipari internete; a karbonszegény iparágak; valamint a kiberbiztonság területén.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Az Unió egységes piaca a világ egyik legnagyobb piacaként egyedülálló ugródeszka az európai ipar számára a globális versenyben való sikeres szerepléshez. Ha a legtöbbet akarjuk kihozni belőle, közös beruházások révén kell törekedni arra, hogy a technológiai fejlődés élvonalában maradjunk. Több területen, például az akkumulátorok, a műanyag-újrafeldolgozás vagy a nagyteljesítményű számítástechnika terén jó úton vagyunk efelé. És még sokat tehetünk e célért. E gondolat jegyében örvendetesnek tartom a szakértői csoport mai ajánlásait, melyek szerint az EU iparpolitikájának hat további stratégiai értékláncra kell összpontosítania.”

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek olyan innovatív kutatási projektek, amelyek gyakran jelentős kockázatokkal járnak, és együttes, összehangolt erőfeszítéseket, valamint transznacionális köz- és magánberuházásokat igényelnek több tagállam részéről. Az európai ipar erősségeibe és eszközeibe irányuló közös beruházások révén az EU iparágakon és régiókon átívelő munkahelyteremtést és növekedést valósíthat meg, és megerősítheti a globális színtéren betöltött szerepét.

Az egyes értékláncokra vonatkozó ajánlások mellett a jelentés horizontális támogató intézkedéseket is meghatároz:

  • A köz- és magánszféra forrásainak egyesítése uniós, nemzeti és regionális szinten; ezeket a közös beruházásokat az EU-nak kell összehangolnia, főként az ipari hasznosításra és az új technológiák forgalomba hozatalára összpontosítva;
  • Az egységes piac elmélyítése és integrálása szabályozás és új szabványok révén;
  • A szükséges készségek feltérképezése és fejlesztése az értékláncok mentén;
  • Az európai innovációs rendszerek dinamikusabbá tétele, a regionális erősségekre és a köz- és magánszféra közötti partnerségekre összpontosítva;
  • Irányítási folyamat kialakítása a technológiai és ipari változások nyomon követése, az alakulóban lévő stratégiai értékláncok azonosítása és az ezen értékláncokkal kapcsolatos munka haladásának értékelése céljából.

A jelentés a Juncker-féle Bizottság Európa ipari bázisának megerősítésére irányuló erőfeszítéseibe illeszkedik. Emellett hozzájárul majd az Európa ipari jövőjére vonatkozó hosszú távú stratégia kidolgozásához is, amely a következő Bizottság feladata.

Háttér-információk

Európa ipara erős, és számos ágazatban – például a gépjárműipar, a vegyipar, a gyógyszeripar, a gépgyártás és az űripar területén – meg tudta tartani vezető szerepét a világban. 2013 óta 1,7 millió munkahelyet teremtett, és az európai kivitelnek több mint a kétharmadát teszi ki.

Változó világunkban azonban Európa iparának alkalmazkodnia és igazodnia kell annak érdekében, hogy e lépéselőnyt megtarthassa. A Bizottság szakpolitikáival az európai ipar szárnyalását segítő ökoszisztémát biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy az ipar minőségi munkahelyeket teremtsen egy erős és méltányos egységes piacon, fellendítse Európa versenyképességét, előmozdítsa például a tiszta technológiákra irányuló beruházásokat és innovációt, és támogatást nyújtson az ipari szerkezetváltás által érintett régiók és munkavállalók számára.

A megújított uniós iparpolitikai stratégiában 2017-ben tett bejelentésének megfelelően a Bizottság 2018 márciusában létrehozta a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórumot. A stratégiai fórum munkája felhasználja és kiegészíti az európai ipar fenntarthatóbb, inkluzívabb és még inkább versenyalapú átalakítására vonatkozó, 2030-ig szóló új elképzeléseket, melyeket a magas szintű ipari kerekasztal szakértői csoportjának 2019 júniusában ismertetett. A stratégiai fórum ajánlásai emellett beépülnek majd a Bizottság megújított iparpolitikájáról folytatandó vitába, melyet az Európai Tanács is sürgetett 2019. március 22-i következtetéseiben.

A Bizottság teljes mértékben támogatja a tagállamokat és vállalataikat az olyan, nagy léptékű transznacionális beruházások lehetővé tételében, amelyek pozitív tovagyűrűző hatást fejthetnek ki egész Európában.

Az EU rugalmas állami támogatási szabályokat vezetett be a közös európai érdekeket szolgáló fontos projektek elősegítése érdekében. 2018 decemberében a Bizottság a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatások keretrendszerén belül 1,75 milliárd EUR összegű közberuházást hagyott jóvá, ami további 6 milliárd EUR összegű magánberuházást mobilizál majd a mikroelektronikai kutatás és innováció területén. Négy európai ország – Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – és mintegy 30 vállalkozás és kutatóintézet egyesíti erejét, hogy lehetővé tegye az e kulcsfontosságú technológia területén történő kutatást és innovációt. Ez volt az első olyan kutatási és innovációs projekt, amelyet a stratégiai európai érdeket szolgáló projektekre vonatkozó különleges, rugalmasabb állami támogatási szabályok alapján hagytak jóvá. Jelentős együttes erőfeszítések és beruházások vannak folyamatban emellett a nagyteljesítményű számítástechnika és az akkumulátorok területén is.

További információk
Tájékoztató
A teljes jelentés
Az „Ipar 2030” kerekasztal tájékoztatója
Az „Ipar 2030” kerekasztal jelentése

Forrás:
Iparpolitika: ajánlások Európa vezető szerepének megerősítésére hat stratégiai üzleti területen; Európai Bizottság; IP/19/6204; 2019. november 5.

A digitális államkormányzás sikere az ország versenyképességének záloga

„A Digitális Jólét Program a következő évtized legnagyobb gazdaságfejlesztési programjaként kulcsszerepet játszik a digitális államkormányzás eredményes megvalósításában, ahol a mesterséges intelligenciában rejlő potenciál kihasználása különösen hangsúlyos elem – hangzott el az Adaptív digitális állam nemzetközi tudományos-szakmai konferencián, amely a Magyar Tudomány Ünnepe 2019 nyitóeseményeként a Belügyi Tudományos Tanács és a Doktoranduszok Szövetségének rendezésében valósult meg.

A digitalizáció immár szuverenitási kérdés, és mivel a paradigmaváltások egyre hamarabb jönnek és a tech óriások diktálják a tempót, az államnak a lehető leggyorsabban kell reagálnia, emelte ki nyitóelőadásán Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.

Az ehhez szükséges digitális államkormányzásnál azonban az adaptív jelleg mindössze egy eleme a hatékonyságnak, csak alkalmazkodással ugyanis nem lehet elérni a kívánt célokat. A technológiai diverzitás és az analóg működési képesség fenntartása ugyanúgy elengedhetetlen. A DJP azért is kiemelt tényező, mert politikai törésvonalaktól mentesen képes társadalmi szintű eredményeket elérni.

A Jó Állam korábban lefektetett megfelelési és elvárási rendszere ugyanakkor továbbra is érvényes. Az egyének, a közösségek és a vállalkozások belső megfelelése, az állam működőképességét és egyedfejlődését magában foglaló önmegfelelés, valamint az emberiség megmaradását, illetve a föld élhetőségét felölelő külső megfelelés egyaránt a Jó Állam kiemelt fejlesztési szempontjai. „Sok egyéb mellett a szép játék, azaz a játékszabályok betartatása nem elég ebben a meccsben. A hazai csapat támogatására is szükség van” – emelte ki Gál András Levente emlékeztetve arra, hogy egy-egy high-tech megoldás elterjedése pillanatok alatt húzhatja ki a talajt a hazai KKV-k lába alól, akik ezért kitüntetett figyelmet érdemelnek.

Az átfogó siker záloga a gazdaság versenyképességének növelése, amihez megkerülhetetlen a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségek kiaknázása. Ezt Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke is hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az októberben bejelentett akcióterv, illetve a január végére várható országstratégia tartalmazza azokat az elemeket, amelyek ennek megvalósításához szükségesek.

A SZTAKI irányításával létrejövő MI Kiválósági Központ lehetővé teszi, hogy még nagyobb arányban váljon piacképes termék és szolgáltatás a kutatási eredményekből, az MI Koalíció pedig hidat fog képezni a Kiválósági Központ és a vállalatok között, ezzel is segítve a folyamatot.

Az adatpiacterek és a közadatkereső létrahozása a nemzeti adatvagyon hasznosításában hoz majd áttörést, míg a disszeminációs intézkedések a társadalmi tudatosításban jelentenek mérföldkövet. „Azzal, hogy 2020 végéig 1 millió polgárt ismertetünk meg a mesterséges intelligenciával, akik közül 100 ezren alapozó ismeretekre is szert tesznek, mi is aktívan részt veszünk Magyarország versenyképességének formálásában” – mondta Jakab Roland.

Charaf Hassan, az MI Koalíció elnökségi tagja, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja az MI különböző szintű integrációira hívta fel a figyelmet, ahol az emberi szint az egyik legfontosabb. „Az emberi szintű MI integrációnál azonban egy meg egy az sokkal több, mint kettő, mert a különböző szakértelmek integrálásának multiplikátor hatása van. Ehhez az MI Koalíció egy jó kezdet” – jelentette ki a szakember.”

Forrás:
A digitális államkormányzás sikere az ország versenyképességének záloga; Digitális Jólét Program; 2019. november 6.

Miért nem követi feltétlenül a termelékenység javulása az innovatív infokommunikációs fejlesztéseket?

„A Management Review Quarterly szeptemberben megjelent számában Stefan Schweikl és Robert Obermaier átfogó, évtizedekre visszatekintő elemzést tett közzé az innovatív infokommunikációs fejlesztések termelékenységre gyakorolt hatásáról (Lessons from three decades of IT productivity research: towards a better understanding of IT-induced productivity effects – online hozzáférhető 2019. október 14-től). Mint írásukból kiderül: a pozitív korreláció egyáltalán nem magától értetődő. Ennek megállapításán túl azonban azt is igyekeznek feltárni, hogy ha nem érvényesül a várt kedvező hatás, akkor annak mi lehet az oka.

A szerzők rámutatnak, hogy az olyan modern technológiák fejlődése, mint a robotika, a 3D-s nyomtatás, a tárgyak internete, a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a virtuális valóság vagy a kiterjesztett valóság a magánemberek és a vállalatok között egyaránt komoly izgalmat vált ki. Az ún. negyedik ipari forradalom és az ezzel együtt járó teremtő rombolás nem csak a mindennapi életünket formálják át, hanem visszavonhatatlanul megváltoztathatnak egész iparágakat is. Az új technológiákban rejlő hatalmas potenciál miatt a vállalatok vezetőiben félelem lakozik amiatt, hogy nehogy a digitális forradalom vesztes oldalán találják magukat amiatt, hogy lemaradnak a fejlesztésben. Ennek megfelelően például a mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra és robotikára fordított üzleti kiadások világviszonylatban 2025-re elérhetik 232 milliárd dolláros összeget, ami 18-szoros (!) növekedést jelent a 2018-as 12,4 milliárd dolláros értékhez képest. A működés digitalizációjára fordított minden törekvés ellenére azonban a cégek erősen küszködnek termelékenységük javulásával. Az Egyesült Államokban például a munkatermelékenység növekedése 2010 és 2018 között éves átlagban csupán 1,06%-kal nőtt, míg előtte 2000-től 2010-ig évente átlag 2,73%-kal. Hasonló trend figyelhető meg más fejlett ipari országokban is. Az OECD tagállamaiban 2010-től 2017-ig átlagosan évi 0,98%-kal nőtt a termelékenység, míg 2001 és 2010 között 1,46%-kal. Ez az ún. „modern termelékenységi paradoxon” azt mutatja, hogy bár a vállalatok folyamatosan növelik befektetéseiket a sokat dicsért digitális technológiákba, összességében nem érik el a várt termelékenység-növekedést.

Jó harminc évvel ezelőtt hasonló jelenséget írt le Robert Solow amerikai közgazdász, amikor az informatizálási korszak kezdetén a technológiai forradalom ellenére a termelékenység növekedése lelassult a fejlett ipari országokban. A megfigyelést Solow-paradoxonnak nevezték el, ami rengeteg kutatást és tanulmányt inspirált a rá következő években. A publikációk hatalmas mennyisége ellenére a paradoxon és annak oka továbbra is rejtély maradt. A kérdés megválaszolására a szerzők a témával foglalkozó szakirodalom átfogó feldolgozása mellett 86 cégszintű tanulmány mélyreható felülvizsgálatát végezték el, aminek eredményeképpen három fontos megállapítást tettek.

  • A Solow-paradoxon szakirodalma két nagy csoportra osztható: míg a 80-as évek végéig terjedő időszak megfigyelései szerint az IT-fejlesztéseknek nincs szignifikáns hatása a termelékenységre, addig a későbbi megfigyelések pozitív hatást rögzítettek, sőt, az ilyen befektetéseket extrahozamokkal jellemzik.
  • A Solow-paradoxon körüli intenzív viták ellenére keveset tudunk arról, hogy hogyan fordult az ellenkezőjére a paradoxonból következő állítás, és jutott el az extrahozamok kimutatásáig. Az átfogó értékelés kedvéért a szerzők modellt alkottak azokból a tényezőkből, amelyek az IT-fejlesztések megtérülését befolyásolják.
  • Ezeket a felismeréseket felhasználva a modern termelékenységi paradoxon értelmezésére, a termelékenységi mutatók jelenkori gyengülésére a szerzők a lehetséges okokat négy fő csoportba sorolták: az üzembeállítás késleltetett hatása (amikor az új technológiák rendszerbe állításának hatását késlelteti a folyamatok kidolgozatlansága és a munkaerő nem kellő felkészültsége), mérhetőségi kérdések, túlzott elvárások és vezetési hibák.

A nyolcvanas évek végétől körülbelül 2006-ig tehát úgy tűnt, hogy a Solow-paradoxon átmenetileg eltűnt, mint jelenség, mivel a szakirodalom kifejezetten pozitív hatást mutatott ki az IT-befektetések és a termelékenység között. A 2006 utáni időszakból túl kevés tanulmány született a termelékenységre gyakorolt hatásról ahhoz, hogy biztosat állíthassunk, de a meglévő kutatási eredmények arra utalnak, hogy a Solow-paradoxon visszatért – a modern technológiákba történő növekvő mértékű befektetések ellenére nem érzékelhető a termelékenység növekedésének gyorsulása. Vagyis a sokat emlegetett negyedik ipari forradalom soron következő technológiai elemei, mint a tárgyak internete, a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc egyelőre nem hozza a várt termelékenységi eredményeket. Ebben persze közrejátszhat az erre az időszakra eső pénzügyi világválság elhúzódó hatása is, de ezzel együtt is a szerzők a fent említett négy nagy kategóriában a következő lehetséges okokat vették sorba:

  • Üzembeállítás késleltetett hatása
    • Alacsony IT-tőkeállomány
    • Kompenzációs hatások
    • A tovagyűrűző hatások hiánya az információs technológiák korlátozott elterjedése miatt
    • A tanulási görbe hatása
    • Önmagukon túlmutató szerkezeti átalakulások
    • Új és komplex kérdések felmerülése
  • Mérhetőségi kérdések
    • A bemeneti és a kimeneti értékek alábecslése vagy túlértékelése
    • A profit átcsoportosítása vagy eltékozlása
  • Túlzott elvárások
    • Az IT-nek egyszerűen kisebb a termelékenység-növelő hatása annál, amit vártak tőle
  • Vezetési hibák
    • Hiányosságok az informatikai telepítésben, használatban és értékelésben
    • Az informatikai megoldásokat kiteljesítő szervezeti elemek hiánya

Mint a szerzők rámutatnak, a szakmai viták középpontjában általában az üzembeállítás késleltetett hatásai és a mérhetőségi kérdések állnak, miközben a vezetési hibákra alig irányul figyelem – miközben ezeknek döntő szerepe volt a Solow-paradoxon körüli vitákban, ahogy a modern termelékenységi paradoxon magyarázatában is döntő jelentősége lehet. A potenciális vezetési hibák közül a szerzők őt fő elemet emelnek ki.

  • Túlzott, túl nagy terhet jelentő beruházások a „minél több digitalizáció” jegyében.
  • Aránytalanul nagy figyelem a folyamatfejlesztésen, a termékfejlesztés rovására is.
  • Túlzott hangsúly a mesterséges intelligencián, kiemelve azt a jövő kulcstechnológiájaként.
  • Az olyan kiegészítő szervezeti elemek hiánya, mint az új üzleti modellek fejlesztéséhez szükséges vezetői készségek.
  • Nehézségek a modern technológiák előnyeinek értékelésében.

Mindezek nem azt jelentik, hogy romlott volna a vezetői készségek színvonala az elmúlt években, de azt igen, hogy a vezetők iránti elvárások megnőttek a digitalizációs átalakulás összetettségéből fakadóan.”

Forrás:
Lessons from three decades of IT productivity research: towards a better understanding of IT-induced productivity effects; Stefan Schweikl, Robert Obermaier; Management Review Quarterly; DOI: https://doi.org/10.1007/s11301-019-00173-6; 2019. október 14.

Közigazgatás, politika

Tuzson Bence: A 2021 végéig zajló képzés az emberközpontú közigazgatást célozza

„Az embereket szolgáló közigazgatás erősödéséhez megfelelő képességre és tudásra van szükség, ezt célozza a 2021 végéig zajló humánerőforrás-fejlesztési program – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára csütörtökön Veszprémben, a képzéssorozat nyitórendezvényén.

Tuzson Bence úgy fogalmazott, a közigazgatásban megjelenő új szemlélet az embert helyezi fókuszba. Tovább kell erősíteni a polgárbarát közigazgatást, ezt célozza egyebek mellett a 2016-ban útjára indított fejlesztési program – hangsúlyozta az államtitkár.

„Az embert kell látni minden feladat mögött” – mondta. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásban emberséggel kell, hogy tegye a dolgát mindenki, az embert helyezve az ügyintézés középpontjába. Ehhez az új szemlélet megvalósulását célzó képességekre és tudásra van szükség – hangsúlyozta Tuzson Bence.

Takács Szabolcs megyei kormánymegbízott arról beszélt, hogy a képzés most elindult szakaszának célja a kommunikáció fejlesztése, a hatékonyságnövelés és a munkahelyi egészségmegőrzés támogatása.

A program 2016 novemberében indult a Veszprém Megyei Kormányhivatal projektvezetésével a Miniszterelnökséggel alkotott konzorciumban – közölte. Hozzátette: az elmúlt három évben országszerte 21 program valósult meg, amelyeken eddig mintegy 20 ezer közigazgatási dolgozó vett részt.

Szavai szerint a sikeres közigazgatás működésének két alappillére a megfelelően szervezett, rugalmas intézményrendszer és a jól képzett, korszerű tudással rendelkező közigazgatási szakembergárda.

Ezidáig öt ütemben mintegy két és félezer kormányablak-ügyintéző vett részt a képzésben, több mint ötszázan a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikusai számára szervezett kurzuson, és hatezer dolgozó gazdagodott elektronikus ügyintézési ismeretekkel – közölte a kormánymegbízott.”

Forrás:
Tuzson Bence: A 2021 végéig zajló képzés az emberközpontú közigazgatást célozza; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 7.

2030-ra digitális, adatalapú közigazgatás létrehozása a cél Magyarországon

„A kormányhivatalokon belüli kommunikációt és a közigazgatás szolgáltatási színvonalának emelését célzó képzés indult egy országos program részeként.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal és a Miniszterelnökség alkotta konzorciumnak 2016-ban indult a humánerőforrás-fejlesztési programja, ennek új eleme csütörtökön kezdődött és 2021 végéig tart.

Céljuk, hogy bemutassák a hazai és külföldi nagy létszámú szervezetek jó gyakorlatait, megalapozzák a projekt által megcélzott érték-, kultúra- és szemléletváltást, és megerősítsék a tisztviselők motivációját.

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az országos képzési program veszprémi megnyitóján kiemelte, 2030-ra digitális, adatalapú közigazgatás létrehozása a cél Magyarországon. Elmondta, hazánkban a közigazgatás sokáig az állam szolgálatáról szólt, ám 2010 után szemléletváltást hajtottak végre: a közigazgatásban dolgozók Magyarországért, a magyar polgárokért dolgoznak. Az új szemléletben új képességekre és tudásra van szükség, amelyhez az elkezdett projekt is segítséget nyújt, húzta alá.

Hozzátette, a közigazgatásnak olyan színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, amelyek megállják a helyüket a piaci versenyben. Megjegyezte, a közigazgatási dolgozóknak közösséget kell alkotniuk, hogy segítsék egymást, és átadják a jó gyakorlatokat.

Takács Szabolcs megyei kormánymegbízott a megyeházán köszöntőjében arról beszélt, az elmúlt években lezajlott közigazgatási reform és struktúraváltás eredménye, hogy a polgárok a lakóhelyükhöz közel, könnyen és gyorsan tudják intézni ügyeiket a kormányablakokban, ahol precízen és pontosan dolgozó kollégák várják őket. Kiemelte, a sikeres közigazgatás alapja a jól szervezett, rugalmas és gyorsan reagáló, ügyfélközpontú intézményrendszer, valamint a jól képzett közigazgatási szakemberek megléte. Hozzátette, a projekt keretében az elmúlt három évben 21 programban 20 ezer közigazgatási dolgozó vett részt.

A képzés most kezdődő eleme a közigazgatási dolgozókat előadások és workshopok keretén belül segíti a belső kommunikáció hatékonyságának növelésében, a problémamegoldásban és a munkahelyi egészségmegőrzésben.”

Forrás:
Állandó képzéssel az emberközpontú közigazgatásért; VEOL.hu; 2019. november 8.

Újratervezik a Balaton jogi vízpartját, de alig maradt idő a véleményezésre

„Állami szintű területfelhasználási terv készült, ami alaposan szabályozza és rögzíti majd, a tópartokon mit hova lehet építeni. Balassa Balázs szigligeti polgármestert kérdeztük az ügyről, aki nem tapasztalt nagy ellenállást, de a november 8-i határidőt túl szorosnak tartja.

Némi kritikával fogadták a Balaton körül azt a tervet, amit a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a Lechner Tudásközpont közreműködésével készített. Felmérték ugyanis több adatbázis alapján a jelenlegi parti sávot, ebből készült egy olyan dokumentum, amely a későbbiekre nézve tiszta helyzetet teremtene, hogyan szabad a tópartot hasznosítani. A területfelhasználási terv (amelyet ide kattintva tölthetünk le tömörített fájlként) az alábbi, Balaton-parti települések vízpart-rehabilitációs tanulmánytervét váltaná fel.

A terv lényegében jogilag is szabályozni fogja, honnan számít egy terület a Balaton vízfelületének és honnan partnak, szárazulatnak. A leendő építkezések miatt is fontos szerepe lesz ennek, hisz a sokszor ingoványos, az aktuális vízszinttől függően mozgó víz-part határsáv innentől jogilag lesz kőbe vésve, függetlenül attól, épp víz borítja-e a magas vízállás miatt, vagy szárazon van. Mivel a Balaton vízfelülete védett, arra nem lehetne csak úgy építkezni, szóval ilyen szempontból is fontos ez. Ezen felül a terv rögzíti a parti területek besorolását is…így lehet majd tudni, hol lehet lakóházat, üdülőépületet, ipari létesítményt építeni, parkot létesíteni, mely terület védett természetileg.

Helyi civil szervezetek ijedtek meg tőle, részben a Balaton utóbbi években történő, több helyen látványos körbeépítése miatt, illetve azért, mert rendkívül kurta határidőt állapított meg a Miniszterelnökség a véleményezésre. A határidő november 8-án jár le, addig várják az észrevételeket. (A zaol.hu cikke szerint például Balatongyörök önkormányzata elutasítja a tervezetet, mivel szerepel a terveken egy jelenleg nem létező ipari kikötő, amelynek építéséről a polgármester és a képviselőtestület sem értesült idáig.)

Az ügyben korábban az MTI-nek nyilatkozott Balassa Balázs szigligeti polgármester, a partmenti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke is. Ennek oka, hogy a Szövetséget is bevonta a Miniszterelnökség a véleményezésbe. Megkerestük hát Balassát, hogy kommentálja nekünk a tervezetet.

Elmondta, a terv mind a 44 parti települést érinti, ebben meghatározzák „a Balaton jogi határát, a csónakkikötők, vitorláskikötők, parti sétányok helyeit, beépítési területeket, vízgazdálkodási területeket, frissítik és feltüntetik a nádasok, szárazulatok kiterjedését.” A vízgazdálkodási létesítmények és a fenntartandó zöldfelületek is benne vannak a körben. Gyakorlatilag ez a jogszabály állapítja majd meg, hogy hivatalosan épp a szárazföldön vagy a Balaton medrében állunk-e, ha lecövekelünk nézelődni a tóparton.

Megkérdeztük azt is, milyen széles sávot szabályoz a terv, de erre nincs univerzális válasz. Balassa szerint „közvetlenül a part menti területeket érinti, minden településre érvényes ‘szélességű’ szabályozás nincsen”.

A szűk határidőről elmondta, előzetes ígéreteket kaptak az önkormányzatok a települési szintű egyeztetésekre, de ez úgy tűnik, nem történt meg. „Úgy gondolom, hogy a határidő nagyon rövid, illetve szerintem rossz az időzítés” – mondta a szövetségi elnök, aki az utóbbi kijelentést azzal indokolta, hogy az önkormányzati választások miatt sok helyen új a polgármester és a képviselő-testület, akiknek több idő kéne képbe kerülni.

Hozzátette, „a Balatoni Szövetség örömmel tett volna eleget a Miniszterelnökség kérésének, hogy átfogó véleményt alkosson, de ehhez elengedhetetlen lett volna egy egyeztető fórum összehívása, erre pedig nem volt idő.” Így végül a hozzájuk eljuttatott észrevételeket fogják képviselni. November 8. után, ha elfogadják a hosszú távú szabályozást (ami egy 15 éve elfogadottat vált ki), akkor azt minden falunak és városnak be kell építeni a helyi építési szabályzatba.

Balassa Balázs egyébként nem tapasztal komoly ellenállást a terv irányába, településén, Szigligeten pedig szinte nincs is szükség ilyesmire: „Szigliget azon települések közé tartozik, mely esetében komoly módosításra esély sincsen.” Ennek oka, hogy a strand és a kikötő kivételével végig nádas határolja a partot. A község esetén maximum a partvonal jogi szabályozása, pontosítása merülhet fel.”

Forrás:
Újratervezik a Balaton jogi vízpartját, de alig maradt idő a véleményezésre ; Molnár Zoltán; WeLoveBalaton.hu; 2019. november 7.
Szerkesztői megjegyzés: Időközben a véleményezés határidejét módosították 2019. november 22-re.

Egyeztetést sürgetnek a balatoni önkormányzatok a Balaton-partvonal rendezési tervéről

„ A testületek több helyen is ellentmondásosnak tartják a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határait, a nádasok ábrázolása több helyen nem felel meg a valóságos állapotnak, a kerékpárutak ábrázolása pedig nem minden esetben tükrözi a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel egyeztetett utolsó állapotot.

Egyeztetést sürgetnek a balatoni önkormányzatok a Balaton-partvonal rendezési tervéről, és szeretnék a terv véleményezésére rendelkezésre álló határidő kitolását is – közölte Balassa Balázs a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke az MTI-vel csütörtökön.

A testületek több helyen is ellentmondásosnak tartják a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határait, a nádasok ábrázolása több helyen nem felel meg a valóságos állapotnak, a kerékpárutak ábrázolása pedig nem minden esetben tükrözi a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel egyeztetett utolsó állapotot – sorolta az első visszajelzéseket Balassa Balázs.

Emlékeztetett rá, hogy a Balaton partvonalát az elmúlt több mint másfél évtizedben meghatározó, 2003-as jogszabály megalkotását többfordulós egyeztetés előzte meg, amely most elmaradt. „A balatoni önkormányzatok ragaszkodnak ahhoz, hogy az új jogszabály megalkotásakor is személyesen és a helyszíneken is egyeztethessék szándékaikat a terv készítőivel” – hangsúlyozta.

Hozzátette, a véleménynyilvánításra a november 22-iki határidőig túl rövid az idő, hiszen több tóparti településnél megváltozott a polgármester, a képviselő-testületi tagok személye, akiknek több idő kell, hogy kellő információhoz jussanak.

A Balaton-parti települések vízpartját eddig meghatározó jogszabályt felváltó új vízparti szabályozás tervei 93 szelvényen mutatják be a jövőbeni vízparti területfelhasználást, amelyek elérhetők (https://www.e-epites.hu/hirek/balaton-vizparti-teruleteinek-kozcelu-teruletfelhasznalasi-tervenek-szakmai-egyeztetese) címen.”

Forrás:
Egyeztetést sürgetnek a balatoni önkormányzatok a partvonal-tervekről; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 7.
Szerkesztői megjegyzés: Az valószínűnek tűnik, hogy nem a november 22-i időpontot tartotta túl rövidnek, hanem a november 8-i, eredeti határidőt, amelyet most úgy tűnik, hogy módosítottak november 22-re.

Fókuszban a Balaton-part, meghosszabbították a véleményezési határidőt

„ Áttekintették a helyiek Alsóörs partjainak területszabályozási tervét, amit Hebling Zsolt polgármester szervezett meg a teltházas művelődési házban.

A terv véleményezési határidejét az illetékesek november 22-ig meghosszabbították.

Az előzményekről kiderült, a Balaton partvonalát meghatározó eddigi jogszabályt új váltja fel, amelynek terveit a napokban kapta meg, és a november 8-ra kitűzött határidő helyett november 22-ig véleményezheti a 44 Balaton-parti település, valamint a Balatoni Szövetség. A leveleket a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága postázta. A Balaton vízparti területeinek új közcélú terület-felhasználási tervét a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága készítette elő a Lechner Tudásközpont közreműködésével. A tervek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi törvény felhatalmazása alapján készültek el. A Balaton-parti települések vízpartját eddig meghatározó jogszabályt a jövőben felváltó új vízparti szabályozás tervei 93 szelvényen mutatják be a jövőbeni vízparti terület felhasználást, amelyek bárki számára elérhetők.

Az alsóörsi találkozón Hebling Zsolt polgármester emlékeztetett, a 2000-ben elfogadott Balaton törvény településekre vonatkozó központi építési szabályait a vízparti részeknél a 2005-től érvényes vízpart rehabilitációs tanulmányterv tartalmazza, amely alapját adta a jelenleg is érvényes helyi építési szabályzatnak. Az új, tavasszal hatályba lépett törvényt figyelembe véve jelenleg folyik e tanulmánytervet kiváltó települési vízparti tervek kidolgozása. Ehhez a szakmai egyeztetési anyaghoz a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága várja a lakosság és az önkormányzatok véleményét november 22-ig, ezért a polgármester rendkívüli teadélutánon, Mártonffy Gábor főépítész szakmai segítségével, a lakossággal, ingatlantulajdonosokkal, vállalkozókkal áttekintette a térképet…Meghallgattak a számos észrevételt, amiket továbbítanak majd a hatóságnak…Hebling Zsolt emlékezett a 2002-2005. közötti, előző építési szabályzattal kapcsolatos sikeres fórumokra, a teadélutánokra, ahol a település fejlődésével kapcsolatos irányokat határozták meg a lakossággal együtt, ahogy történt például a vitorláskikötőnél is.

-A település vezetése kiemelten kezeli az érintettek, érdeklődők bevonását a döntések előkészítésébe, hiszen a mostani új vízparti terv is több évtizedre meghatározza a község lehetőségeit, így például a parti közterületek, sétányok helyeit is, fogalmazott a polgármester. ”

Forrás:
Fókuszban a Balaton-part, meghosszabbították a véleményezési határidőt ; VEOL.hu; 2019. november 7.

Domokos László (ÁSZ) a digitális ellenőrzési környezet megteremtéséről és a közpénzügyi minőségbiztosításról

„A számvevőszéki ellenőrzések célja nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek pozitív irányba történő mozdítása, fejlesztése – hangsúlyozta Domokos László a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján tartott előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke rámutatott: az ellenőrző szervezetek a közpénzügyi rendszer minőségbiztosítói, a három védelmi vonal összehangolt ellenőrzései pedig a jól irányított államhoz járulnak hozzá.

„Az innováció mindig az emberek között történik. Minél jobban bevonódnak emberek a különböző témákba, minél nyitottabbak a különböző szintek egymásra, annál gyakoribb a szikra, és annál jobb innováció születik.” – Chris Anderson, amerikai üzletember és író gondolataival nyitott előadását Domokos László. Az ÁSZ elnöke kiemelte: a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének elnökeként hiszek abban, hogy a közösségünk mozgatórugója is az együttműködés, a közös gondolkodás, a tapasztalataink kölcsönös megosztása. Ez az, ami indukálja az innovációt, és ezáltal fejleszti a hatékonyságukat. Mindez pedig a közös küldetésünket, a jól irányított állam támogatását erősíti – szögezte le Domokos László.

Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: a közpénzügyek ellenőrzését Magyarországon egy összehangolt, egymásra épülő elemekből álló rendszer biztosítja. Az első védelmi vonal az egyes szervezetek, intézmények, belső kontrollrendszere, a belső ellenőrzés; a második vonal az ágazati, kormányzati ellenőrzés (Pl: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy a Magyar Államkincstár ellenőrzései, illetve a kormányhivatali ellenőrzések); majd harmadik ellenőrzési védelmi vonalként működik a külső független számvevőszéki ellenőrzés, ami egy audit típusú ellenőrzés. A jó közpénzügyek, a jól irányított állam állapotát jelzi, valamint a jogállamiságot feltételezi, és az ellenőrzési védelmi vonalak együttesen erősítik az állam működését – hangsúlyozta Domokos László.

A közpénzügyi rendszer harmadik védelmi vonalát jelenti a független számvevőszéki ellenőrzés, amelynek hasznosulása több szinten zajlik. Eredményeink közvetlenül mérhetők az ellenőrzött szervezetek szintjén, amikor az ellenőrzött szervezetek a számvevőszéki megállapítások alapján olyan intézkedéseket hoznak, amelyek pozitív változást eredményeznek a közpénzfelhasználás gyakorlatában. De legalább ilyen fontos, hogy ellenőrzési megállapításainkkal, a számvevőszéki jelentésekkel és elemzéseinkkel az Országgyűlés törvényalkotó munkáját támogassuk, illetve az állampolgárokat közvetlenül, első kézből tájékoztassuk az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Az ÁSZ ellenőrzések célja nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek pozitív irányba történő mozdítása, fejlesztése – húzta alá előadásában Domokos László.

Az ÁSZ és az MPGE elnöke előadásban személetes példákon keresztül mutatta be a közpénzeket érintő ellenőrzések eredményeit és hasznosulását. Kiemelte a magyar gazdaság elmúlt években végbement fehéredését. Mint mondta: Rendkívül beszédes adat, hogy az úgynevezett áfa-rés, ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti, a 2013-as mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint. Ez a szám jobb, mint az európai uniós átlag és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét. A zárszámadás parlamenti vitájában is kiemeltem, hogy ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent, de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai között a legdinamikusabb fehérítést érte el Magyarország néhány év alatt – szögezte le Domokos László.

Mindehhez kellett a kedvező gazdasági környezet, az átalakuló adópolitika, a Nemzeti- Adó és Vámhivatal adóbeszedési hatékonyságának megerősítése, a bevezetett új digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök – mint az online pénztárgép-rendszer, az EKÁER és az online számlázás -, valamint nem utolsó sorban a becsületesen adózó és vállalkozó magyar állampolgárok körében az adófizetési morál erősödése. A kulcs alapvetően az innováció volt – hangsúlyozta az elnök. Kifejtette: az Állami Számvevőszék – mint a közpénzügyi rendszer őre, a harmadik védelmi vonalként – szisztematikus ellenőrzéseivel felhívta a figyelmet az adóbeszedés területen jelentkező negatív tendenciákra, a kormányzat pedig – a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen – különböző digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök kidolgozásával megfelelő válaszokat adott ezekre.

Előadásában Domokos László átfogóan ismertette az ÁSZ digitális átállását, a digitális ellenőrzési környezet megteremtését. Rámutatott: az ellenőrzések lefolytatásának feltétele, hogy az ellenőrzött szervezetek a törvényben rögzített határidőben, ellenőrzésre alkalmas, hiteles dokumentumokat bocsássanak az ÁSZ rendelkezésére. Az adatszolgáltatás megkönnyítése, valamint költséghatékony – papír mentes és ezáltal közpénz-kímélő – adatszolgáltatás megvalósítása érdekében az ÁSZ Elektronikus Adatszolgáltatási Rendszert hozott létre. Az így bekért dokumentumok alapján kerül sor az ellenőrzési megállapítások megtételére. Az adatbekérés egységes elvek mentén, egységes dokumentumokkal, a minőségbiztosítás szem előtt tartásával valósul meg. A rendszer biztosítja az adatbekérés és az ellenőrzési megállapítás megtételének szétválasztását, ezzel ez utóbbi függetlenségét. Emellett kevésbé terheli meg az ellenőrzött szervezeteket, és jelentősen mérsékelte az egyes helyszíneken töltött idő tartamát is – világított rá előadásában az ÁSZ elnöke.

Végezetül Domokos László leszögezte: az elektronikus adatszolgáltatási rendszer jelenlegi állapotával és fejlettségi szintjével kapcsolatban gyakorlatilag kijelenthető, hogy az adatszolgáltatás sikeressége információ technológiai szempontból szinte kizárólag az ellenőrzött szervezet technikai lehetőségeitől illetve korlátaitól függ. A rendszer jelenlegi állapotával való elégedettség mellett azonban már a továbblépés irányai is megfogalmazásra kerültek. Az ÁSZ és az MPGE elnöke aláhúzta: a digitalizáció és a digitális ellenőrzési környezet a teljesítményre is hatással van, amire az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít minden egyes tevékenysége kapcsán.”

Forrás:
Domokos László: az ellenőrök a közpénzügyek minőségbiztosítói; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 7.

Három éven belül teljesen megújul a Magyar Államkincstár (MÁK) ellenőrzési módszertana

„A Magyar Államkincstár (MÁK) főbb ellenőrzési tevékenységeit mutatta be a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) éves konferenciáján tartott előadásában Dr. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke.

A Kincstár célja az, hogy hatékony és jó minőségű szolgáltatást nyújtson minden magyar állampolgárnak, nem véletlen, hogy korábbi jelszavunk az volt, „a bölcsőtől a koporsóig” – hangsúlyozta előadásában Dr. Mészáros József. A MÁK főbb ellenőrzési tevékenységei közé tartozik a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának ellenőrzése, illetve a KGR-K11 adatgyűjtő rendszerben az államháztartási adatok összegyűjtése és ellenőrzése – mutatott rá előadásában Dr. Mészáros József.

Kiemelte: a Kincstár költségvetési törvény végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzésének része, hogy vizsgálja az eredeti és módosított előirányzatok szabályszerű nyilvántartását és az évközi előirányzat-módosítások jogszabályi megfelelőségét. A Magyar Államkincstár ellenőrzi továbbá azt is, hogy a központi költségvetési szervek eleget tesznek-e közteher befizetési kötelezettségeiknek – tette hozzá a MÁK elnöke.

A KGR-K11 adatgyűjtő rendszer kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy a tagállamok közötti összehasonlítást biztosító statisztikai adatok előfeltétele a teljes körű és megbízható államháztartási számviteli adat, mint statisztikai alapadat. A KGR-K11 az államháztartás információs rendszerének része, feladata pedig az államháztartási számviteli, pénzügyi adatok gyűjtése, a begyűjtött adatok ellenőrzése, garanciavállalás azok minőségére.

A MÁK fontos feladata továbbá a helyi önkormányzatok által igénybevett támogatások ellenőrzése, melynek eredményeként Dr. Mészáros József hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok jogszabálykövetése jelentős javulást mutat a MÁK munkájának köszönhetően. Az Államkincstár mindezeken túl a humánszolgáltatást nyújtó fenntartók által igénybevett támogatásokat is ellenőrzi, amely kiterjed a támogatásra való jogosultsághoz előírt jogszabályi feltételek teljesítésére, valamint a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára.

Az önkormányzati alrendszer szervezeteinek szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésének célja az önkormányzati alrendszer szervezeteinél a könyvvezetés, a beszámolók és az adatszolgáltatások adatainál az alátámasztottság, a megbízhatóság javítása. Az elmúlt két évben a büntetési gyakorlatunk proaktívvá vált, próbáljuk segíteni az adott, főleg kisebb méretű önkormányzatokat – hangsúlyozta előadásában Dr. Mészáros József. A Kincstár 2017 januárjától az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési kifizető ügynökségi tevékenységet valamint a hazai agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat is ellátja, ennek megfelelően a MÁK fontos feladata, hogy gondoskodjon az alábbi támogatások ellenőrzéséről és kifizetéséről.

Dr. Mészáros József a Kincstár TBCST (Társadalombiztosítási és Családtámogatási) ellenőrzései kapcsán hangsúlyozta, hogy a MÁK ellenőrzései a közpénzek útjának nyomon követését segítik elő annak érdekében, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Kincstár a TBCST ellenőrzései során vizsgálja többek között a társadalombiztosítási nyugellátások, a családtámogatások, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, az utazási költségtérítés, a baleseti táppénz és a hatáskörbe utalt egyéb ellátások megállapításának, folyósításának jog- és szakszerűségét – mutatott rá az Államkincstár elnöke.

Látható, hogy iszonyú mennyiségű ellenőrzést végzünk és nagyon sokrétű pénzügyi szolgáltatást működtetünk, amely rendszer hosszabb távon nem fenntartató. A Kincstár ennek megfelelően átalakulóban van, 2-3 év múlva már egy teljesen megújult ellenőrzési módszertannal fogunk jelentkezni annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat magas minőségben, hatékonyan és olcsón el tudjuk végezni. Hiszek abban, hogy ha a teremben ülő 450 ember összefog és koordinálja tevékenységét, akkor csodákat tudunk tenni – zárta előadását Dr. Mészáros József.”

Forrás:
Három éven belül teljesen megújul a Kincstár ellenőrzési módszertana; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 7.

Dr. Horváth Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökhelyettese: A kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése – új típusú vizsgálat, új módszertan

„A kormánydöntések nyilvántartásáról és végrehajtásának ellenőrzéséről tartott előadást Dr. Horváth Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökhelyettese az „Innováció és szerepének változása a pénzügyi, gazdasági ellenőrzés területén” címmel, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének (MPGE) által rendezett konferencián.

Dr. Horváth Tamás előadásában bemutatta a kormányhatározatok és kormánydöntések számának éves alakulását az elmúlt évtizedre vonatkozóan, illetve képet adott a kormánydöntések nyilvántartásának módszertanáról. A KEHI elnökhelyettese rámutatott, hogy a rendszerben évente több ezer kormánydöntést kell ellenőrizni, amely informatikai támogatás nélkül lehetetlen, vagyis szükség volt egy olyan informatikai rendszer megalkotására, amely a lehető legtöbb kérdésben automatizált.

A konferencia résztvevői az előadás során megismerhették a kormánydöntések nyomon követésének folyamatát és a kormánydöntéseket nyilvántartó informatikai rendszer működését és felépítését is. A kormánydöntések ellenőrzése során nem generálódik papír, minden egyes dokumentum elektronikusan készül – hangsúlyozta a KEHI elnökhelyettese.

Dr. Horváth Tamás bemutatta a KEHI jövőre vonatkozó fejlesztési terveit, melynek része a rendszer automatikus feltöltése a megjelenő kormányhatározatokkal, az automatizált adatkérés/fogadás, az egymásra hivatkozó adatok logikai ellentmondásai megakadályozásának továbbfejlesztése, az ütemezett feladatok, a kapcsolódó dokumentumok kezelése és a kormányhatározati térkép kialakítása, azaz az egymással összefüggő elemek kereszthivatkozása.”

Forrás:
A kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése – új típusú vizsgálat, új módszertan; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 7.

Hatékonyság-növelő a Magyar Államkincstár auditrendszere

„Széles az auditálandó folyamatok palettája, de a rendelkezésre álló eszközök lehetővé teszik a hatékony és hibamentes munkavégzést, mondta előadásában Tódor Tünde, a Magyar Államkincstár ellenőrzési igazgatója a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének éves konferenciáján.

Mit jelent valaki számára, hogy ellenőrként dolgozik? – tette fel a kérdést az ellenőrzési igazgató beszéde bevezetőjeként. Mint mondta, mindenkinek van egy belső személyes motivációja, amiért nap mint nap eredményeket mutat fel, hozzájárulva ahhoz, hogy stabilan működjön az államháztartás. „A saját eszméik és belső indíttatásuk azok, amiért végzik a munkájukat” – fogalmazott Tódor Tünde.

150 fölött van azoknak a tevékenységeknek a száma, amiket auditálni kell, mutatott rá azzal kapcsolatban, hogy nagy kihívást jelentett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2 évvel ezelőtti integrációja a szervezetbe. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz számos jogcím tartozik, emlékeztetett. „A kollégák specializálódnak, mivel igen széles a paletta”.

„Amikor megalkotjuk az audituniverzumot, úgy kell varázsolni, hogy figyelembe vegyük a jogcímeket kockázatosság szempontjából” – húzta alá.

Az Integrált Irányítás és Ellenőrzési Rendszer biztosítja, hogy a támogatási ügyleteket helyesen hajtsák végre, megelőzzék, nyomon kövessék szabálytalanságokat, visszafizettessék a jogosulatlanul kifizetett összegeket, segítsék a kérelmek benyújtását. A rendszer jelentős segítséget nyújt a Magyar Államkincstár dolgozói számára, hozzásegítve őket a pontos szabálykövető ellenőrzéshez. „A kérelmeket addig nem fizetjük ki, ameddig meg nem bizonyosodunk róla, hogy a támogatást kérelmezőnek van-e köztartozása vagy más jogcímhez kapcsolódó tartozása”. A rendszer ajánlja fel azokat a tételeket, melyeket vezetői ellenőrzéssel kell ellátni „Nem a vezető dönti el, hogy kit ellenőriznek, hanem a rendszer választja ki” – tette hozzá.

Az IIER szoftver jogcím specifikusan lett lefejlesztve, a négy szem elvét követve. Fontossága abban rejlik, hogy biztosítja a támogatások követhetőségét, a nagyfokú automatizáltságot, valamint adatot szolgáltat az IIER adattárába, ami egy naponta frissülő, tehermentesítés gyanánt, standard és ad-hoc lekérdezésekre megalkotott webes felület, ismertette a funkciókat a Magyar Államkincstár ellenőrzési igazgatója a konferencián.”

Forrás:
Hatékonyság-növelő a Magyar Államkincstár auditrendszere; Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE), MPGE hírportál; 2019. november 8.

ÁSZ-elnök: A digitalizáció a magyar államigazgatás legnagyobb kihívása

„A digitalizáció a magyar államigazgatás legnagyobb kihívása, ami az ellenőrző szervezeteknek is kiemelt feladatokat jelent – hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtökön, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének (MPGE) éves konferenciáján.

Domokos László, aki az MPGE elnöke is, Az innováció és szerepének változása a pénzügyi, gazdasági ellenőrzés területén címmel rendezett konferencián az ÁSZ közleménye szerint kifejtette: a számvevőszéki ellenőrzések célja nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek pozitív irányba történő mozdítása, fejlesztése.

Az ellenőrző szervezetek a közpénzügyi rendszer minőségbiztosítói, a három védelmi vonal összehangolt ellenőrzései pedig a jól irányított államhoz járulnak hozzá – mutatott rá.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke előadásában a kincstár ellenőrzési tevékenységeit mutatta be, és elmondta, hogy a MÁK ellenőrzési módszertana három éven belül teljesen megújul.

Az MPGE a magyar ellenőrzési szakmát tömörítő szervezet, tagjai nagy többsége az ÁSZ, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a MÁK munkatársai közül kerül ki.

Az MPGE honlapján (www.mpgehirportal.hu) tudósít a kétnapos szakmai konferenciáról.”

Forrás:
ÁSZ-elnök: A digitalizáció a magyar államigazgatás legnagyobb kihívása; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Két év alatt megújul az ingatlan-nyilvántartás rendszere

„Megújul és digitális alapú lesz az ingatlan-nyilvántartás rendszere, a cél az, hogy két év múlva akár órák alatt bejegyezzék a tulajdonjogot – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Tuzson Bence közölte: az emberközpontú közigazgatás további fejlesztése érdekében egyrészt törekednek az elektronikus közigazgatás erősítésére, másrészt pedig az ügyintézési folyamatok egyszerűsítésére, ezzel kapcsolatban több ezer oldalas jogszabálycsomag is készült.

Az államtitkár az ügyintézések egyszerűsítésére példaként említette, hogy a tervek szerint ha valaki vállalkozó akar lenni, akkor a jövőben nem kell vállalkozói igazolványt is kérnie és egy adóbejelentést is megtennie, hanem egy egyszerű adóbejelentéssel megkezdheti a tevékenységet. További példaként hozta fel, hogy eltörlik azt a szabályt, amely előírta: a vállalkozó tevékenységét 30 napon belül szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell.

Szólt arról is, hogy meg akarják újítani az ingatlan-nyilvántartás rendszerét. Elmondta, a földhivatali rendszer Mária Terézia korából, az 1700-as évekből származik, ezen pedig változtatni kell. Erre egy kétéves programot dolgoztak ki, a cél az, hogy a teljes nyilvántartást elektronikusan hozzáférhetővé tegyék.

Úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogyha valaki két év múlva egy adásvétel miatt betér egy ügyvédi irodába, mire kisétál onnan, a tulajdonjoga már be is legyen jegyezve.”

Forrás:
Tuzson Bence: Két év alatt megújul az ingatlan-nyilvántartás rendszere ; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 8.

Tesztelési szakaszban az e-Akta

„A bírósági iratokba történő elektronikus iratbetekintést biztosító e-Akta tesztelése az Egri Törvényszéken 2019. október 1-jén megkezdődött.

Az Egri Törvényszék a Heves Megyei Ügyvédi Kamarával együttműködve teszteli a Digitális Bíróság Projekt keretében az ügyfelek számára kialakított e-Akta alkalmazást, az ún. Ügyfél Iratbetekintő Rendszert (ÜIR). Az ügyvédi kar visszajelzéseinek figyelembevételével a fejlesztések finomhangolására kerül sor.

A fejlesztés egy kényelmi szolgáltatást nyújt az ügyfelek számára. Az alkalmazás használatával az ügyfelek személyes megjelenés nélkül, bármikor és bárhol megtekinthetik az iratokat, így utazással és ügyintézéssel felmerülő költséget és időt takaríthatnak meg.

A tesztelési szakaszban az Egri Törvényszéken és járásbíróságain – a 2019. október 1-jén és azt követően – indult polgári és büntető peres ügyek iratai online, a nap 24 órájában már rendelkezésre állnak.

Az e-Akta alkalmazás és a szolgáltatás használatával kapcsolatos ügyféltájékoztató itt érhető el.

Az alkalmazás éles üzembe állításával a bírósági ügyek iratainak elektronikus megtekintése várhatóan 2020. január 1-jétől már valamennyi bíróságon lehetővé válik. ”

Forrás:
Tesztelési szakaszban az e-Akta ; Magyarország Bíróságai; 2019. október 15.

2021-ben már a NAV készítheti el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat

„ A magyar kis- és középvállalkozásoknak egyre inkább megéri a kisvállalati adót (kiva) választani – mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár a magyar kkv-stratégiát bemutató konferencián.

Izer Norbert kifejtette: az adópolitika fókuszában az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése mellett a beruházások ösztönzése, a gazdaság fehérítése, valamint a kkv-k fejlődésének elősegítése áll. A vállalkozásokat nemcsak az segíti, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke, hanem a kkv-kra szabott kedvező adózási módok is. Ezek közül a kisvállalati adót (kiva) emelte ki az államtitkár, amelynek mértéke 2020-tól még tovább csökken. A kormány tervei között szerepel a kiva további megerősítése, hogy az még vonzóbbá váljon a fejlődési potenciállal bíró kis- és közepes vállalatok számára.

„Olyan adószerkezet-átalakítást valósítottunk meg, amely révén az adóterhelés csökkenése közel a GDP 2 százalékára tehető” – mondta a PM államtitkára. Hozzátette: a kormány az elmúlt években a gazdaság fehéredéséből fakadó pénzeket adócsökkentésre tudta fordítani.

Elmondta: az országban a GDP-arányos adócentralizáció 2017-ben 38,4 százalék volt, egy évvel korábban 39,3 százalékot ért el, míg az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2-re nőtt.

Izer Norbert kiemelte: a fekete- és szürkegazdaság méretének további csökkentésével meglesz a tér a további adócsökkentésre.

A tervekről szólva elmondta: az adóadminisztráció-csökkentés felér egy további adómérsékléssel, különösen a mikro vállalkozások esetében, ahol ennek költsége átlagosan az árbevétel 2,5 százalékát teszi ki.

Izer Norbert jelezte: a terv az, hogy 2021-ben már a NAV készítse el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat. Ennek keretében az a terv, hogy 2021-re bérszámfejtő programok álljanak az adózók rendelkezésére, akár ingyen is, mint az online számlázó programok esetében, ezzel automatikusan teljesíti az adatszolgáltatást a cég. A tervek között szerepel még, hogy 2021-ben az áfa-bevallások többségét is az adóhatóság készítse el.”

Forrás:
Egyre kedvezőbb a kisvállalati adó; Pénzügyminisztérium; 2019. november 7.

Az elektronikus közigazgatás volt a 2019. évi megyei jogásznap témája a Városházán, Székesfehérváron

„A Városháza Dísztermében rendezte meg 2019. évi Jogásznapját a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete. A hagyományos szakmai tanácskozás témája volt, hogy jelenleg hol tart és miként fejlődhet, változhat a jövőben az elektronikus ügyintézés a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

A jogászfórum célja elsősorban a tájékoztatás és az oktatás volt tekintettel arra, hogy a XXI. században az elektronikus ügyintézés folyamatosan fejlődik.

A tanácskozás mind a jogászok, mind pedig a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek részére hasznos információkkal szolgált a jelenben és a jövőben alkalmazandó eljárásokról, az ügyintézéshez kapcsolódó kérdésekről. Az elektronikus kommunikáció, a nyomtatványok használata, a fizetés, az aláírás ma már nem idegen sem a közigazgatásban, sem az igazságszolgáltatásban. A technikai előrelépések és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt indokolják a folyamatos fejlesztést, a sikeres szakmai alkalmazáshoz, az ügyfelek ügyintézésének elősegítéséhez és gördülékennyé tételéhez pedig elengedhetetlen az elektronikus ügyintézéssel foglalkozó dolgozók felkészülése és folyamatos továbbképzése.

A tanácskozáson dr. Bóka Viktor, az Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezetének elnöke, Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője köszöntötte a megjelenteket és ismertette a szakmai nap tematikáját.

A fórumot Dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy napjainkban a technológia nagyon gyorsan fejlődik, az információs társadalom folyamatosan bővül. Olyan új generációk születnek, akik már nem tudják elképzelni a hétköznapi működésüket az okostelefonjuk nélkül, és ezzel igyekeznek minden ügyet elintézni. Közben nagyon sokan vannak olyanok, akik a hagyományos ügyintézést preferálják. Ezt nem könnyű összehangolni, az elektronikus ügyintézés még a hagyományos mellett, és nem azt kiváltva működik, ami sokszor duplikált feladatmegoldást kíván a dolgozóktól. Az átmeneti időszak éveit túl kell élni, közben folyamatosan meg kell fogalmazni az előrevivő szakmai kérdéseket és válaszokat.

A tanácskozás első előadását Dán Mihály, a Belügyminisztérium E-közigazgatási Főosztályának e-közigazgatási referense tartotta arról, hogy mit hoz a közeljövő az e-közigazgatásban. Elmondta, hogy a 2000-es évek óta kormányokon átívelő cél az egységes elektronikus ügyintézés megteremtése, a szervek és az ügyfelek adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése. Az alapokat jelenleg három pillér – a 2014-2020-as Nemzeti Információs Stratégia, az E-ügyintézési törvény, valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program – adja meg.

A további előadók között szerepelt Dr. Kékedi Szabolcs, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának főosztályvezetője, akinek előadása a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartásról szólt. Dr. Réti László ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet főtitkára, a Magyar Ügyvédi Kamara Törvény-előkészítő Bizottság elnöke az ügyvédek és az interoperabilitás témakörében osztotta meg gondolatait.

A jogásznapon szintén rész vett Prof. Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke.”

Forrás:
Az elektronikus közigazgatás volt a 2019. évi megyei jogásznap témája a Városházán; Havasi Tímea; Székesfehérvár Városportál; 2019. november 8.

Fókuszban a műholdas helymeghatározás

„Idén a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri székházában rendezték meg az EUPOS vezető testületének hatodik ülését, valamint az azt követő szakmai workshopot. Az október 30–31-én tartott kétnapos rendezvényen a kelet-közép-európai GNSS adatszolgáltatók szervezetének képviselői vettek részt. A Lechner Tudásközpont részéről Dr. Kenyeres Ambrus a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) vezetője és Galambos István, a KGO GNSS Szolgáltató Központjának vezetője tartott előadást.

2019. október 30–31-én a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri székháza adott otthont az EUPOS (European Position Determination System) hatodik alkalommal megrendezett vezető testületi ülésének. Az EUPOS elsősorban a kelet-közép-európai országok műholdas helymeghatározási (GNSS) szolgáltatóit összefogó szervezet, amelynek célja a szakmai tudásmegosztás feltételeinek megteremtése, valamint egységes szabványok és minőségellenőrzési megoldások kidolgozása a GNSS szolgáltatásokhoz. Az operatív vezetés az EUPOS Executive Board kezében van, amelynek tagja Dr. Kenyeres Ambrus, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője.

A kétnapos rendezvényen a GNSS szolgáltatókat 12 ország 24 szakértője képviselte. A meghívottak között szerepelt a GSA (European GNSS Agency) két szakértője, akik az európai műholdas helymeghatározó rendszer, a Galileo jövőbe mutató fejlesztéseit mutatták be. A KGO számára is kiemelt kutatási témáról, a műholdradar interferometriáról tartott meghívott előadást a pozsonyi egyetemi delegáció – a további együttműködés keretében a Lechner szakértői várhatóan a tél folyamán tesznek látogatást Pozsonyban.

A szakmai előadásokon és workshopokon túl minden ország éves beszámolóval készült, a Lechner részéről Galambos István, a KGO GNSS Szolgáltató Központjának vezetője tartott előadást az elmúlt év fejlesztéseiről, Dr. Kenyeres Ambrus pedig az európai GNSS állomáshálózatok integrációjának eddigi eredményeit mutatta be.

A konferencia ajánlások elfogadásával zárult, ezek egyike a műholdradar interferometria (InSAR) és a GNSS-eszközök integrálásának fontosságát hangsúlyozza és felhívja a tagok figyelmét, hogy tegyenek lépéseket a GNSS permanens állomásaikhoz kapcsolódó aktív (transzponder) és passzív (sarokreflektor) radar eszközök elhelyezése érdekében.”

Forrás:
Fókuszban a műholdas helymeghatározás; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2019. november 4.

Informatika, távközlés, technika

Digitális gazdaság: hamarosan az ország legnagyobb munkaadója

A magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a kenyérkeresetét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre, és a magyar nemzetgazdaság digitalizációja jóval előbbre tart, mint gondolnánk – derül ki abból a digitális gazdaság valódi súlyát mérő kutatásból, amelynek eredményeit ma ismertette az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország.

Válságállóvá teszi a magyar nemzetgazdaságot a digitális átalakulás: az IVSZ és a Microsoft közös kutatása szerint 2023-ra a magyar gazdaság negyedét adja a digitális gazdaság. A kutatás legnagyobb tanulsága szerint a digitális átalakulás minden korábbinál hatékonyabb eszközt ad a kormányok – így a magyar kormány – kezébe is ahhoz, hogy a gazdaság növekedését támogassák és a nemzetgazdaságot válságállóbbá, a kedvezőtlen világgazdasági fordulatokkal szemben immunisabbá tegyék.

A kutatás megállapításai szerint éves szinten 4e zer milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a digitalizáció mindenhol megtörténne. Ehhez rendszer szintű digitális fejlesztésekre van szükség. Az új kutatást az tette szükségessé, hogy valóban mérhetővé váljon a digitalizáció gazdasági hajtóereje. Az IVSZ – a Microsoft támogatásával – szakmai szövetségként biztosítja az elérhető legjobb módszertant és adatokat a piac és a döntéshozók számára.

A magyar gazdaság digitalizációja előrébb tart, mint gondolnánk! Ötből négy adat tekintetében az uniós színvonalon vagy a fölött teljesít a magyar IKT-szektor, amely csupán egy részét teszi ki a magyar digitális gazdaságnak. Amennyiben a magyar kormány technológia-vezérelt növekedési stratégiát valósít meg, vagyis rendszerszintű digitális fejlesztéseket hajt végre, a magyar infokommunikációs szektor közel 8 (!) százalékponttal nagyobb mértékben lenne képes hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez, mint az organikus, követő stratégia esetén.

A digitális átalakulás következtében a pénzügyi szektortól a mezőgazdaságig minden iparágba beférkőztek a digitális megoldások, egyre gyakoribb, hogy a hagyományos iparágakban is digitális fejlesztésekre építenek új üzleti stratégiát. A digitális megoldások minden területen a gazdaság motorjává válnak.

E jelenség valódi gazdasági súlyának mérésére a hagyományos statisztikai módszerek elégtelenek, ezért az IVSZ, az infokommunikációs iparág szakmai szervezete, öt évvel ezelőtt egy újszerű, makrogazdasági szemléletű kutatásba fogott, amely a digitális gazdaság súlyát hivatott megállapítani a teljes nemzetgazdaságon belül. Most második alkalommal, készült el a kutatás, a digitalizáció eddigi tapasztalatainak felhasználásával és a Microsoft Magyarország támogatásával.

A digitális gazdaság része természetesen minden infokommunikációs vállalkozás, ám részét képezik olyan vállalkozások is, amelyek profilja nem az infokommunikáció, hanem építenek a technológia nyújtotta megoldásokra. Például: az okostelefonokon elérhető taxisok, a szenzorok adataira építő precíziós mezőgazdasággal foglalkozó cégek, vagy éppen a teljesen automatizált autógyárak valamilyen részben mind-mind részei a digitális gazdaságnak.

Az infokommunikációs szektor munkahelyteremtő képessége folyamatosan nő: 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak. 2018-ban az IKT-szektor már közel 200 ezer embernek biztosított munkát Magyarországon, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közel 4,5 százalékát tette ki. A kutatás adatai szerint a teljes digitális gazdaság ma már a hazai foglalkoztatottak legalább 20 százalékának biztosít munkalehetőséget.

A digitalizáció csak az elmúlt években átlagosan 550–660 ezer új álláshely létrejöttéhez vagy meglévő álláshely megtartásához járult hozzá Magyarországon. Vagyis nincs még egy olyan munkahelyteremtő és munkahelymegtartó erő a magyar gazdaságban, mint a digitalizáció.

Az IKT-feldolgozóipar az autóipar után a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőrének tekinthető: a teljes árukivitel 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve! Ami a beruházásokat illeti: a digitális gazdaság a nemzetgazdasági beruházások mintegy 3,5 százalékát adta, és az 5G hálózat várható kiépülésével a 2021-ig további érdemi emelkedés várható.

„A digitális gazdaságért dolgozó szakmai szövetségként fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági folyamatokat a lehető legprecízebben mérjük, hiszen ebben az esetben tudjuk a hazai digitalizáció ügyét előmozdítani. Ezért is fejlesztettünk ki elsőként egy olyan módszertant, amely a korábbi, jellemzően statisztikai mérésekkel szemben hitelesebb számot ad a digitális gazdaság méretéről és jelentőségéről. Az eredmények rámutatnak a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságára, amely a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességének is kulcsa egyben” – kommentálta a kutatást Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

„A Magyarország számára kiemelten fontos szektorok mindegyikében intenzív digitalizáció zajlik a világban, ezért tartottuk fontosnak, hogy valódi képet kapjunk a digitalizáció gazdasági hatásairól. Az eredmények alapján immár tények birtokában állíthatjuk, hogy az intenzív technológiai fejlesztésekkel, valamint digitális tudás fejlesztésével a jelen- és a jövő munkavállalóinak körében szintugrásra lesz képes a magyar gazdaság. A Microsoft vezető technológiai szolgáltatóként mindenkinek a partnere ebben” – mondta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.”

Forrás:
Digitális gazdaság: hamarosan az ország legnagyobb munkaadója; Microsoft; 2019. november 7.
Lásd még: A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban
Négyezer milliárd forint GDP-növekedést jelenthet a digitalizáció; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november. 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Varga Mihály: Az elektronikus fizetési lehetőségek bővítéséről tárgyalt a versenyképességi tanács

„Az elektronikus fizetési lehetőségek bővítéséről, kiterjesztéséről tárgyalt egyebek közt keddi ülésén a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a javaslatok a készpénzhasználat visszaszorítását célozzák – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a tanács ülését követően, sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hozzátette: Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a lakossági készpénzállomány nagysága, mintegy 6500 milliárd forintot tesz ki. A javasolt intézkedésekkel 150 milliárd forintot lehetne a feketegazdaságból kifehéríteni. Az ülésen az elektronikus fizetési lehetőségek bővítése mellett a szakképzés és felnőttképzés átalakítását is tárgyalták, és szót ejtettek a digitalizáció alakulásáról is.

Az elektronikus fizetésekre vonatkozóan hat ajánlást fogalmaztak meg, amelyekkel minisztériumi és kormány szinten is foglalkoznak majd – mondta a miniszter.

Az egyik javaslat szerint megvizsgálják a nyugdíjak és a szociális transzferek bankszámlára utalásának lehetőségét. Javasolják, hogy az öt fő feletti cégeknél a munkabérek utalása kötelezően elektronikusan történjen.

A tanács azt is szorgalmazza, hogy az online kasszát használóknál a magánszemélyek számára biztosított legyen a bankkártyás fizetés.

A vállalkozások közötti utalásokat bizonyos összeghatár felett kötelezővé tennék, csökkentve ezzel a készpénzfizetés lehetőségét.

A vállalkozás és magánszemélyek közötti készpénzfizetés korlátját is bevezetnék – fejtette ki a miniszter.

A szociális számla bevezetéséről is tárgyalt a tanács – mondta a miniszter. Megjegyezte, hogy a nyugdíjaknál már több mint 50 százalék azoknak az aránya, akik folyószámlára kérik a nyugdíjukat.

A tanács legközelebbi ülése november 19-én lesz, ennek témája egyebek között a banki digitalizáció és a külföldi működőtőke-beáramlás értékelése.”

Forrás:
Varga Mihály: Az elektronikus fizetési lehetőségek bővítéséről tárgyalt a versenyképességi tanács; Magyar Nemzet; 2019. november 5.

Közgyűjteményi digitalizálási workshopot tartottak a Nemzeti Múzeumban

„A múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális archívumok által szerzett digitalizálási tapasztalatokat tekintették át a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett közgyűjteményi digitalizálási stratégiai workshop résztvevői csütörtökön.

Az Európai Unió kulturális minisztereinek legutóbbi éves megbeszélésén az egyik kiemelt téma a digitalizálás volt; nincs ma az EU-nak olyan országa, ahol ne tartanák kiemelt prioritású kulturális ügynek a nemzeti kultúrkincs digitalizálását – hangsúlyozta köszöntőjében Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

Mint hozzátette, hasonló tapasztalatokat hozott a Visegrádi Négyek kulturális minisztereinek találkozója is, miközben a kulturális digitalizáció területén kialakult egy elsődleges együttműködési lehetőség a négy ország között.

Magyarországon rövidesen Európa legmodernebb cirkuszművészeti központja fog felépülni, ehhez komoly archívum is tartozik majd – hozott példát az előadóművészeti terület dokumentálásának fontosságára is Fekete Péter.

A workshop résztvevői a kormány által elfogadott közgyűjteményi digitalizálási stratégia mentén elindult munkát mutatták be.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy vélte, létezik ugyan közgyűjteményi digitalizálási stratégia, mégsem látszik elég jól, hogy ez miről szól. Ezért fontos lenne tisztázni az alapvető célokat és változtatni az eddigi gyakorlaton – hangsúlyozta.

Elmondása szerint az internet és a média dömpingszerűen ellepi a mai embert tartalmakkal, ezzel pedig a közgyűjteményeknek is versenyezniük kell legalább ennyire izgalmas tartalmakat kínálva és nyitva a közoktatás felé.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Demeter Szilárdhoz hasonlóan arról számolt be, hogy a legnehezebb a fiatal felnőtteket a múzeumba vonzani, de a közönség elérésének földrajzi korlátai is vannak.

A digitalizációnak ezért fontos szerepe van abban, hogy a múzeumok azokban a közegekben is meg tudják mutatni magukat, ahol eddig alulreprezentáltak voltak – jegyezte meg.

Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a digitalizációval a klasszikus múzeumi feladatrendszer teljes átalakításáról van szó.

A múzeumok a digitalizáció során tulajdonképpen újrateremtik a műtárgyat; nem pusztán látványt kívánnak bemutatni, hanem ennél többet: komplex műtárgyfeldolgozásra van szükség, amely valóban alkalmas a tartalomszolgáltatásra – közölte.

Hammerstein Judit, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízott főigazgatója elmondta: a minél nagyobb mennyiségű digitalizált tartalom mellett fontos a közös keresőfelület, ebből a célból hozták létre az Országos Könyvtári Platformot, amely teljességében 2020-tól működik majd.

Januárban adják át az OSZK egyedülálló eszközparkkal felszerelt Digitalizáló Központját, amely a teljes magyar könyvtári szféra számára lehetőséget nyújt a digitalizálásra – jelentette be.

Németh László Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai koordinációs igazgatóságnak vezetője többek között arról beszélt, hogy intézménye modern, szolgáltató levéltárként kíván működni.

Ennek érdekében például hamarosan bevezetik az elektronikus ügyintézési rendszert, amely mind az állampolgárok, mind a hatóságok számára megkönnyíti az ügyintézést.

Pál Ákos Bertalan, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója elmondása szerint számos egyéb feladat mellett a nemzeti filmvagyon kezelése is a Filmalaphoz tartozik a Magyar Nemzeti Filmarchívumon keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb filmgyűjteménye.

Mint hozzáfűzte, a digitalizációs tevékenység mellett oktatási programot is kidolgoztak, bemutatva, hogyan tud az oktatásban megjelenni a nemzeti filmvagyon.

Bojárszky András, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese közölte: az intézményhez tartozik a Magyar Távirati Iroda 13 millió képet őrző fotó-, valamint hírarchívuma, továbbá a rádió- és a mozgóképarchívumok.

Eddig elsősorban a szerkesztők használták az archívumot, az elmúlt két évben azonban az MTVA létrehozott egy általános archiválási és digitalizálási rendszert, és elindult a nagyközönség számára is elérhető archivum.mti.hu [Helyesen: archivum.mtva.hu Szerk.] honlap, amely már 265 ezer képet és több mint 900 ezer dokumentumot tartalmaz – számolt be Bojárszky András.”

Forrás:
Közgyűjteményi digitalizálási workshopot tartottak a Nemzeti Múzeumban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. november 7.

Okos városokban okos könyvtárak

„Az innováció nem csupán technológiai megoldásokat jelent, hanem városi, így akár könyvtári szolgáltatások formáját is öltheti. Okos városokban okos könyvtárak címmel rendezte meg továbbképzési sorozatának első eseményét a Könyvtári Intézet november 5-én, ahol előadásokkal és workshoppal várták az érdeklődőket. A rendezvényen Rab Judit, a Lechner Tudásközpont Települési Technológiák Osztályának vezetője is előadott.

Határtalan könyvtár címmel indult a Könyvtári Intézet idén tizedik alkalommal megrendezett K2 továbbképzési sorozata. A 2019/2020-as évadot november 5-én az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében nyitotta meg Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet igazgatója. A négyrészes sorozat első eseményén az Okos városokban okos könyvtárak téma keretében az előadók azt vizsgálták, milyen szerepet tölthetnek be a könyvtárak az okos városokban, majd ehhez kapcsolódóan a résztvevőknek egy workshop keretében alkalmuk nyílt a gyakorlati megoldások keresésében is részt venni.

A Lechner Tudásközpont települési technológiák osztályvezetője, Rab Judit ismertette az okos város fogalmát, fejlődését és aktuális helyzetét, hangsúlyozva a korszerű, innovatív technológiák meghatározó szerepe mellett a fenntarthatóság szempontját, valamint a helyi szereplők bevonásának fontosságát. Erre jó példaként említette a dél-amerikai Medellín könyvtár parkokat, amelyeket a szegényebb területeken, zöld környezetben alakítottak ki azzal a céllal, hogy a kultúra, az oktatás és a találkozási lehetőségek kombinálásával minőségi teret biztosítanak a hátrányos helyzetű közösségek számára az előrelépésre, kikapcsolódásra, együttműködésre. A helyi közösségek nem csupán a könyvtár szolgáltatásainak, működésének meghatározásában vehettek részt, az épület megjelenésével kapcsolatban is a kezükbe adták a döntést, garantálva ezzel, hogy a létesítmény teljes mértékben az ő igényeiket szolgálva, sikeresen működhessen.

Ezt követően Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese tartott előadást Okos könyvtárakkal az okos közösségekért címmel, amelyben rávilágított arra, hogy míg kezdetben a digitális technológiák fejlődése határozta meg leginkább az okos várost, mára a fogalomhoz köthető minden olyan intézkedés, amely az életminőség javítását célozza. Ebben napjainkban fontos szerepet játszhatnak a könyvtárak is, amelyek a klasszikus funkción túl – a közösségre építve – egyre több interakcióra, innovációra adnak lehetőséget. Az újragondolt könyvtárak nem csupán tudásközpontok, hanem közterek is: teret adva az alkotásnak, a társadalmi és digitális befogadásnak, a szociális interakcióknak, az élethosszig tartó tanulásnak és élményeknek – akár turisztikai attrakcióként.

Az előadások az Országos Széchenyi Könyvtár Youtube-csatornáján, további információ pedig a K2 továbbképzés Facebook csoportjában található.

További okos város jó gyakorlat a Okos Város Példatár honlapján és Facebook oldalán található.”

Forrás:
Okos városokban okos könyvtárak; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2019. november 6.

A logisztika ipar átalakulása feladatai átgondolására kényszeríti a Magyar Postát

„ Világszerte megújulási kényszerbe hozta a nemzeti postákat a logisztikai iparág átalakulása, amit az új ügyféligények generáltak. A Magyar Posta Zrt. ezért a logisztikai infrastruktúra megújítását tűzte ki célul, a hároméves program első lépéseit már megtette a társaság – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Schamschula György vezérigazgató. A bő egy évvel ezelőtt kinevezett cégvezető lapunknak arról is beszélt, hogy a vállalat vizsgálja, mely szolgáltatásokat és miként érdemes megtartania. Ezek közé tartozik például a hírlapterjesztés, valamint a piros postaládák és a postahivatalok számának és kihasználtságának újragondolása is.

– Milyen feladatokat tartott a legfontosabbnak bő egy évvel ezelőtt, a vezérigazgatói posztra lépésekor? Mit sikerült eddig megvalósítani a tervek közül és mit nem?
– Amikor a vállalathoz kerültem, több postára is ellátogattam, beszélgettem munkatársakkal, kézbesítőkkel. Tisztában akartam lenni azzal, hogy milyen feladataik vannak, mit szeretnek, min kell változtatni. Másrészről pedig nyilvánvaló, hogy a fő bevételi forrásunk, a levél- és a csekkmennyiség folyamatosan csökken, míg a csomagok száma nő. A levélmodernizáció után a logisztikai infrastruktúra megújítását tűztük ki célul, ez hároméves program, amelynek az első lépéseit megtettük. Ingatlanokat, gépeket kell vennünk, és nagymértékben automatizálni kell a folyamatokat. Olyan informatikai megoldások kellenek, amelyek rugalmassá tudják tenni a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. A cél az, hogy a szezonálisan kiugró mennyiségeket és az ügyféligényeket kezelni és követni tudja az új rendszer. Ez nagy feladat, ez áll előttünk. Átvilágítjuk azt is, hogy mely termékekre, szolgáltatásokra van még szükség. Például már csökkentettük a kereskedelmi áruk számát, kevesebb postán értékesítjük ezeket a termékeket. A munka tehát zajlik, az eredményekről folyamatosan beszámolunk.

– Érinti az átalakulás a postahivatalok és kirendeltségek számát is?
– Posta mindenütt van az országban, a legnagyobb hálózattal bírunk. Azt meg kell vizsgálnunk, hogy a postai szolgáltatás ellátásához mire van szükségünk, és azt is, hogy mit tehetünk a gazdaságos üzemeltetésért. Az egyetemes közszolgáltatói kötelezettségünknek nem csupán megfelelünk, hanem azt túlteljesítjük, több szempontból is. Piros levélgyűjtő szekrényből például jóval több van az előírtnál, holott alig használják az emberek: a leveleknek csupán egy százalékát adják fel ezeken keresztül. Még zajlik a felmérés és az adatok elemzése, később tudunk részletekkel szolgálni, most a szolgáltatási és a termékportfólió megújítására koncentrálunk.

– Valóban kivonul a társaság a hírlapterjesztésből?
– Ez a terület is a termék- és szolgáltatási portfólió újragondolásának része. A cél az, hogy e szolgáltatások fenntartása gazdaságos legyen. Az utóbbi években, évtizedben a nyomtatott lapok iránti igény drasztikusan csökkent, ezért azt is vizsgáljuk, hogy hogyan érdemes a hírlapterjesztést megtartani.

– Hogyan készül a vállalat a black friday idején és a karácsony előtt várható csomagrohamra? Az egymilliárd forintos küldeményválogató berendezés tavalyi beszerzését követi további fejlesztés e téren?
– Az elmúlt években dinamikusan nőtt az e-kereskedelem, a csomagszám tavaly elérte a 41 milliót. Évente tíz százalék feletti növekedéssel számolunk, úgy gondoljuk, hogy a következő tíz évben legalább megduplázódhat, de akár a két és félszeresére is ugorhat az évente kezelt csomagok száma. Ez a dinamikus növekedés nagy lehetőséget jelent az európai és a hazai piacon aktív szolgáltatóknak, köztük a nemzeti postáknak is. Az a logisztikai hálózat, amely nem készül fel a drasztikus növekedésre, a csúcsidőszakokban jelentős fogyasztói elégedetlenséget, hosszabb távon pedig piacvesztést kockáztat. A Magyar Posta Zrt. ezért – ahogy említettem – idén belekezdett a logisztikai infrastruktúrájának átalakításába, ami várhatóan 2022-ig lezárul. A célunk jövőállóvá tenni a logisztikai rendszert, hogy az összes igényelt, a nemzetközi piacon is elérhető modern szolgáltatást nyújthassuk. A fejlesztés részeként ingatlanokat vásárolunk, automatizálunk és informatikai megoldásokat fejlesztünk. Visszatérve a konkrét kérdésre: ismert, hogy a kis csomagok piacán az év utolsó hónapjaiban óriási a nyomás, ekkor fut le az éves forgalom legalább 40 százaléka, a napi csomagmennyiség elérheti a normál időszak egy napjának kétszeresét is. Sok mindent tettünk és teszünk azért, hogy az ügyfelek minél kevesebbet érezzenek ebből a nyomásból. A nagy feladókkal, például a webshopokkal egyeztetünk a várható mennyiségről, hogy tervezhetőbbek legyenek a folyamataink. A forgalmasabb postákon pluszpultot nyitunk a csomagátvételre, a kézbesítők pedig informatikai támogatást kapnak. Igyekszünk tanácsokkal szolgálni az ügyfeleknek, például megemlítjük, hogy a pontos címzés a legfontosabb, a második legfontosabb pedig a telefonszám megadása. Javasoljuk, hogy élethelyzettől függően néha jobb, ha a személyes átvételt választja, illetve a népszerű kínai rendelésekről elmondjuk, hogy annak a szállítási ideje a webshoptól és annak szállítópartnereitől függ, nem a postától.

– Az év végén nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány is a vállalatnál. Ezt hogyan kezeli a társaság?
– Tény, hogy logisztikai cégként jelentős az élőmunkaigényünk. Nemzetközi viszonylatban is hasonlóságok vannak a posták állományában: a Nemzetközi Postaszövetség tagjainál dolgozók átlagéletkora 46 év, miközben a harmaduk legalább húsz éve dolgozik a postánál, a fiatalok jóval kevesebben vannak. Nehéz feladat a tudást, a tapasztalatot továbbadni és ezt a hivatást vonzóvá tenni. A vállalatnál csaknem harmincezren dolgoznak, az állásaink átlagosan körülbelül egy százaléka betöltetlen. Tudom, hogy az átlag sok mindent elfed, azt is, hogy ha csak egyetlen kézbesítő is hiányzik, mert az bizony gond, megérzik az emberek. De mindent megteszünk azért, hogy a küldeményeket eljuttassuk a címzetteknek. Folyamatosan toborzunk, és azért dolgozunk, hogy a posta vonzó munkahellyé váljon.

– Milyen tapasztalatokat gyűjtött a vállalat a nemrégiben bevezetett elektronikus küldeménykövető rendszerrel? Mennyire gyakoriak a szolgáltatást érintő ügyfélpanaszok?
– Az elektronikus nyomkövető rendszer jól működik, ügyfélpanasz nem jellemző. A változás annyi, hogy az ügyfelek elektronikus eszközön írnak alá a papír helyett és a régi értesítő nyomtatványt új típus váltotta le. Ám a rendszer kiépítése óriási kihívás volt a vállalat számára. Nálunk 650 informatikai alkalmazás fut párhuzamosan, 2800 szolgáltatási ponton – postákon, logisztikai bázisokon, üzemekben, irodákban –, amihez fogható méretű vállalati informatikai rendszer szinte nincs is ma Magyarországon. Mindehhez kellett illeszteni az elektronikus kézbesítési rendszert, hogy a legtöbb meglévővel integrálva működjön. Bár a fejlesztésénél modellezték és tesztelték a program használhatóságát, de a cég méretei miatt tesztüzemben nem reprodukálhatók az országos szintű, valós rendszerterheléses körülmények. Ebből fakadóan voltak kisebb-nagyobb fennakadások a bevezetés során, ami elsősorban a kollégáimnak okozott problémát, nem az ügyfeleknek.”

Forrás:
Újragondolja feladatait a posta; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. november 9.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 11.

Az Indiai Külügyminisztérium új digitális eszköze: az interaktív teljesítménymutató tábla

India a digitális diplomácia – egyik – vitathatatlan nagyhatalma. Az ország külügyi intézményrendszerének modernizációja különösen szembeötlő a „front office” tevékenységek terén: a külföldi (és egyre inkább a belföldi) közvéleményekkel folytatott elektronikus párbeszéd Narendra Modi kormányzásának egyik fémjele lett. Az indiai miniszterelnök az utóbbi évek digitális diplomáciai rangsoraiban rendre az első helyen szerepel a közösségi média alkalmazások használata területén.

Az indiai külügyi intézményrendszer digitalizációja azonban messze nem „ragadt le” a külkapcsolat építésben amúgy egyre fontosabb, ráadásul elsőrangú országimázs építő eszközként is funkcionáló közösségi média használatában. A digitalizáció eszközrendszerének alkalmazása egyre maghatározóbb a „back office” területeken is, a belső tudásmenedzsment támogató rendszerektől a külügyi szféra konkrét államigazgatási feladatköreit ellátó konzuli szervezet e-alkalmazásaiig. A mind számosabb elektronikus támogató rendszerek és alkalmazások számbavételére, a nagyközönség számára történő bemutatására szolgál az a közelmúltban elindított interaktív teljesítménymutató tábla (Performance Dashboard), ami az Indiai Külügyminisztérium digitális működését teszi átláthatóvá.

A Teljesítménymutató tábla első klasztere alapvető adatokkal szolgál az indiai külpolitikai tevékenységek mérhető eredményeiről: átfogó stratégiai eredményekről, a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi politikai hozadékokról, az állampolgár-központú diplomáciai tevékenységek (államigazgatási feladatellátás) számszerű eredményeiről. A második nagy adatklaszterban részletes, és interaktív módon elérhető (lekérdezhető) adatokat tesz hozzáférhetővé az alábbi kulcsterületeken: állampolgári szolgáltatások, diaszpóra kapcsolatok, fejlesztéspolitika, diplomáciai eredménymutatók, külkereskedelem. A harmadik nagy adatcsoportban az Indiai Külügyminisztérium „globális lábnyomáról” érhetők el – térképalapú interaktív felületen – közérdekű adatok. Érdekesség, hogy külön adatklaszter foglalkozik a minisztérium belföldre irányuló tevékenységeivel, a „szubkontinentális lábnyom” fogalomkör alatt.

A fenti bemutatásból is látható, hogy miközben a minisztérium új online felülete rendkívül hasznos információs bázisa (és egyben elérési pontja is) a digitális külpolitikai eszközök egész sorának, és ebben az értelemben hasznos és látványos eszköze a külföldi közvéleményekkel folytatott párbeszéd erősítésének, a Dashboard igazi célja a belső közvélemény tájékoztatása, demokratikus bevonása a kormányzati folyamatokba. Az átgondolt, áttekinthető (ugyanakkor az információ vizualizáció lehetőségeire jól építő) online felület intelligens módon, közérthető formában szolgáltat adatokat India külpolitikai működéséről. A nemzetközi kapcsolatokra, diplomáciai aktivitásra vonatkozó adatok közzététele ugyanakkor nem csupán a transzparenciát kívánja erősíteni, erősítve ezzel a kormányzatba vetett (és szakértők szerint Indiában több helyen erősen megkopott) közbizalmat. Az elektronikus felület, a nemzeti külpolitikára vonatkozó alapadatok, statisztikák hozzáférhetővé tételével, az India külpolitikai céljait erősítő és szolgáló „népi diplomáciai” (közdiplomáciai) kezdeményezések számára is információs bázist, ösztönzést kíván nyújtani. Szakértők szerint ugyanis, miközben Indiát egy széles és erős civil szervezeti háló fonja át, a benne rejlő kollaboratív közdiplomáciai potenciált mindeddig messze nem sikerült kellően kiaknázni.

A nemrégiben lezajlott általános választások világosan rámutattak, hogy a sebesen feltörekvő, regionális hatalmi szerepre törő ország belpolitikai viszonyainak alakításában mind hangsúlyosabban jelenik meg a külpolitikai tényező. Az ország külpolitikai térben zajló kül- és biztonságpolitikai eredményei (vagy azok hiánya) jelentősen befolyásolhatják a belső közvéleményt, és egyben a belső erőviszonyok alakulását. Ez – vélik a szakemberek – markánsan új fejleménynek tekinthető a szubkontinens belpolitikai életének alakulásában. A választási kampány számos epizódja mutatta: a nagy esélyes (a miniszterelnöki posztot eddigi is birtokló) Modi kampányában India külpolitikai mozgásai, elköteleződései és törekvései szervesen épültek be a zömében természetesen belpolitikai témák köré épülő választási narratívákba.

Ebben az összefüggésben egyértelműnek látszik, hogy a Külügyminisztérium új információs Teljesítménymutató Táblája jól illeszkedik a modern külügyi szervezetek trendjébe: ahol a cél egyszerre „játszani” a külvilágnak, és a belső közvéleménynek is. A modern külpolitika egyformán szól mindkettőjüknek, és a korszerű diplomáciában otthonosan mozgó Narendra Modi ezt a jelek szerint nagyon is jól tudja.
A Performance Dashboard (Teljesítménymutató interaktív tábla) itt érhető el: https://meadashboard.gov.in/
What India’s MEA Performance Dashboard Means for Domestic PD and Electoral Politics; Muhsin Puthan Purayil; USC Center on Public Diplomacy; 2019. szeptember 12.

A BBC a TOR anonim hálózatán is terjeszti már híreit: az infohadviselés elérte a Sötét Webet is?

Nehéz nem észrevenni, hogy napjainkban exponenciálisan terjed a konfliktusokat is vállaló, agresszív (vagy ahogy finoman mondják: „erősen asszertív”) közdiplomáciai érdekérvényesítés – nem csak a kibertérben, de a szélesebb kereteket jelentő információs dimenzió minden szegmensében. Még ebben a jól érezhetően erősödő konfrontációs közviszonyban is szokatlan azonban a közelmúlt egyik fejleménye – ha másért nem, hát a szereplő miatt. A brit közszolgálati tájékoztatási vállalat, a BBC, amely sokáig a tárgyszerű, okadatolt, nyelvében kimért, attitűdjeiben higgadt újságírás szimbólumának számított (igaz, ez az illúzió már jó ideje foszladozóban van), most drasztikusan nagyot lépett előre az információs hadviselés eszkalációjában. A közszolgálati tájékoztató vállalat alapvető online hírszolgáltatása, a BBC News egy tükörverzióját tette most elérhetővé – méghozzá a Tor elosztórendszeren keresztül. A Tor (The Onion Router) valójában azonban a Sötét Web egyfajta kapuja: annak a – szakértők szerint az Internet túlnyomó részét alkotó – nem látható hálózatnak, amely döntően az online bűnözők különböző csoportjainak és válfajainak az otthona, az illegális fegyverkereskedelemtől a gyerekpornográfián át a terrorista toborzóirodákig.
A BBC több mint szokatlan lépésének védelmezői hangsúlyozzák: a Sötét Web nem csupán a bűnözőknek nyújt menedéket, de egyben a szólásszabadságnak is egyfajta online búvóhelye. A Tor (azaz a rajta keresztül elérhető Sötét Web) lehetővé teszi az információkhoz való hozzáférést azokon a helyeken élő felhasználóknak is, ahol a hatóságok korlátozzák egyes internetes hírforrások elérhetőségét. Az Internet ilyesfajta „cenzúrázására” több felé is akad ma már példa. A BBC hírszolgáltatásainak szabad hozzáférését, egyebek mellett olyan kiemelt „célországokban” blokkolják, mint például Irán, vagy Vietnám, és persze főleg és mindenekelőtt Kína, ahol a „Nagy Tűzfal” állja útját a brit közszolgáltató hírfolyamának. A Tor-on keresztül most elérhetővé tett tüköroldalon a BBC nemzetközi kiadása érhető el, továbbá néhány speciális szolgáltatás, mint pl. a spanyol nyelvű BBC Mondo, illetve az arab nyelven sugárzott BBC Arabic.
A most elindított tükörwebhely elérési kulcsa a magyarul Hagyma Elosztónak [Hagyma Útválasztó. Szerk.] is nevezett Tor rendszer, ami lényegében egy szabad szoftver. A rá épülő rendszer lehetővé teszi az anonim jelenlétet (tehát például a böngészést) az Interneten, és ami még fontosabb: a tartalomszűrés, tartalom blokkolás megkerülését, és ez által a cenzúrázott internetes tartalmak megjelenítését, olvasását. Elvileg teljesen biztonságos, bár az elmúlt évek során több eset is napvilágra került, amikor hatóságok (pl. az amerikai FBI) a Tor rendszeren keresztül kommunikáló (illegális) felhasználóknak a nyomára jutottak.
A Tor hálózata ugyanakkor a világ szaporodó és intézményesedő kiberharcosainak is egyre jobban kedvelt terepe. Legutóbb a nyáron derült rá fény, hogy egy különösen veszélyes kártevő kód, a Dolgok Internetjét (IoT) támadó Mirai botnet a Tor hálózatában rejtőzködve igyekezett elkerülni a védekező akciókat. [A botnet vezérlő számítógépei voltak a Tor hálózatban elrejtve. Szerk.] A jelen egyik legfontosabb (és legbonyolultabb) multilaterális diplomáciai próbatételét nem véletlenül a kibertér átfogó nemzetközi szabályozása, a kibertérben való állami viselkedés normáinak kidolgozása, a kiberbűnözés feltartóztatása és különösen az állami és nem-állami szereplők kiberhadviselésének kordába szorítása jelenti. Már pedig, az állami infohadviselés kiterjesztése ezekben a szabályozatlan terekben nem éppen ebbe az irányba hat. Ami azt is jelentheti: a BBC mostani merész lépésének akár komoly kiberdiplomáciai következményei is lehetnek.
BBC News joins Tor to reach users other news sites aren’t allowed to; Chris Merriman; The Inquirer; 2019. október 24.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Instagram diplomácia: a digitális nemzetközi kapcsolatépítés új csodafegyvere
A közösségi média – mi más, ha éppen nem az – a szélsebesen változó divatirányzatok terepe. A nemzetközi politika fontosabb szereplő már egy ideje érzékelik a változó trendet, és a „hivatalos” kapcsolattartásban máig meghatározó Twitter mellett gyorsan építeni kezdték Instagram-jelenlétüket. Donald Tusk-ot, az Európai Tanács most leköszönő elnökét szokták példaként említeni a digitális diplomácia Instagram-váltására. Tusk ügyesen használja a döntően a vizualitásra építő közösségi platformot. Az Instagramnak természetesen a témaválasztásai is jelentősen eltérnek a nemzetközi politikai elit, az újságíró és szakértői társadalom által használt Twitter tartalmaitól, hogy az „idősek” (értsd: a 30 feletti generációk) által előszeretettel használt Facebookról már ne is beszéljünk. Ez sokkal inkább a személyes szféra bemutatásának az eszköze, ugyanakkor a képi elemek hangsúlyos jelenléte folytán mind alkalmasabb csatornának látszik az országimázs építésre is. A politikai filozófiák különbözősége persze itt is megnyilvánul, és erre az Obama-féle Fehér Ház Instagram fiókjának emberközeliséget sugalló képanyaga, és Donald Trump elnöki Insta-fiókjának hivatalosságot közvetítő vizualitását szokták példának említeni. Egy azonban biztos: a ma már 1 milliárd havi felhasználóval büszkélkedő Instagram lényegében megkerülhetetlen csatornának számít a nemzetközi közvélemény fiatalabb korosztályainak megszóklítására, belföldön és a közdiplomáciában egyaránt.
The Next Phase of PD: Instagram Diplomacy; Bridget Sprott; USC Center on Public Diplomacy; 2019. október 3.

Call of Duty – a videojátékok világában is dúl a kíméletlen geopolitikai háború
Minden idők egyik legnépszerűbb taktikai (értsd: lövöldözős) videojátéka újabb kiadással igyekszik megtartani lelkes rajongótáborát. A Call of Duty, bő 15 évvel ezelőtt a II. világháború valódi és képzelt csatatereire kalauzolta a játékosokat. Néhány sikeres folytatás után a gyártó, az Infinity Ward hirtelen szakított a történelmi témával, és korunk terrorizmussal, hibrid fenyegetésekkel terhes világába helyezte át a történetet. A játékdramaturgiában aztán, nagyon hamar megjelent a hamisítatlan geopolitikai elem. A Call of Duty Modern Warfare játékaiban, hol alig leplezett formában, hol egészen nyíltan, ott találjuk az Egyesült Államok világpolitikai riválisait. Így aztán, a russzofóbia, az oroszgyűlölet nem ritkán felbukkanó elem. A Karácsonyra piacra dobott legújabb verzió azonban ezen a téren is új szintet jelent. A játékban felbukkan a közelmúlt történetének több komor emlékű epizódja. Az 1991-es iraki háború borzalmas „csatája”, a „Halál országútja”, mikor a korlátlan légfölényt élvező amerikai hadsereg vérfürdőt rendezett a Kuvaitból visszavonuló irakiak között. De foglyokkal is dolga lehet a játékosnak, s ekkor kerülhet elé a hírhedt „imitált vízbefojtásos vallatás”. A valóságos világban ez a CIA „mesterségének címere volt”, hatalmas felháborodást keltve a világ közvéleményében. Az Infinity Ward új videojátékában a helyszín egy képzeletbeli közel-keleti ország, Urzikstan, a közelmúltból ismert kegyetlenkedéseknek azonban nagyon is valódi elkövetője akad. Nem, nem az amerikai hadsereg, vagy a CIA, mint ahogy az a valóságban történt. Hanem: az oroszok.
Against Call of Duty’s Russophobia, gamers are the voice of reason; RT.com; 2019. november 11.
Call Of Duty Dev Addresses Highway Of Death, Waterboarding, And The Intent Of Its Story; Tamoor Hussain, Michael Higham; Gamespot; 2019. november 1.

Megkezdte működését az amerikai NSA új Kiberbiztonsági Igazgatósága
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az elektronikus felderítésért, lehallgatásért, kiberküzdelmekért felelős NSA októberben új részleggel erősítette szervezetét. A most felállított Kiberbiztonsági Igazgatóság feladatait az alábbi fókuszterületekben jelölte meg az egység vezetője, Anne Neuberger: az 5G technológiák, az autonóm járművek, a kvantum számítástechnika és az összehangolt drónrajok jelentette biztonsági rések, fenyegetések felmérése, azonosítása. Az igazgató sietett leszögezni azt is: az Amerikai Egyesült Államok demokratikus rendjét aláásni, meggyengíteni igyekvő nagyszabású befolyásolási műveletek elleni küzdelem is az új Igazgatóság elsődleges prioritásai között szerepel majd.
Az októberben felállított részleg deklarált feladata egyébként a kiberhálózatok, a kritikus infrastruktúra védelmének előmozdítása, részben a különféle szakmai szereplők közötti koordináció erősítése révén. Neuberger elmondása szerint, ebben az értelemben, az új Igazgatóság több ezer szakértőt képes mozgósítani egy-egy probléma megoldására.
NSA Cybersecurity Boss Anne Neuberger on What Keeps Her Up at Night; Lily Hay Newman; Wired; 2019. november 9.

Nyugati elemzők gyanakvással figyelik a Huawei Biztonságos Város programcsomagját
A kínai telekom óriás, a Huawei „Okos város” programjába tartozó termékek valójában az autoritér politikai szisztéma exportját szolgálják – fogalmazzák meg aggodalmaikat egyes nyugati szakértők. A CSIS nemzetközi agytröszt cég napokban megjelent jelentése (összesen 52 országnak a Huawei céggel kötött, felügyeleti rendszerekre vonatkozó szerződése alapján) az alábbiakban összegzi a kínai vállalat „Okos város” programjának jellegzetességeit:

  • a Huawei expanziója során jellemzően olyan új piacokat céloz meg, amelyek Ázsiában vagy Afrikában találhatók, nem liberálisak, közepes vásárlóerőt jelenítenek meg;
  • a kínai cég „Okos város” programjának potenciális előnyeit nehezen lehet azonosítani, és az esetek egy részében az ilyen előnyök nyilvánvalóan erősen kérdésesek;
  • a helyi adottságok kulcsszerepet játszanak a konkrét ügyletekben: az „Okos város” projektbe tartozó különféle technológiák tényleges alkalmazását nagymértékben befolyásolják a helyi sajátosságok;
  • a konkrét megoldások, termékek között arcfelismerő, ill. rendszámfelismerő rendszerek, közösségi média figyelő rendszerek és más felügyeleti képességek szerepelnek.

Watching Huawei’s “Safe Cities”; Jonathan E. Hillman, Maesea McCalpin; Center for Strategic and International Studies (CSIS); 2019. november 4.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

A keresőmotorok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

„…Figyelembe véve tehát 1) a keresőmotor mint kapuőr szolgáltatásának jellegét – az online tartalmak közötti folyamatos szelekciót és annak átláthatatlanságát –; 2) a szolgáltatás reklámozókat szem előtt tartó és a monopólium kialakulásának kedvező üzleti környezetét, valamint 3) a felhasználói szokásokat, amelyek alapján a keresési találati lista első három helyén túli találatokra szinte senki nem kattint,10 nem tűnik túlzónak Jeffrey Rosen megállapítása, miszerint a Google vezetői és jogászai „sokkal nagyobb hatalmat gyakorolnak a szólás felett, mint az [amerikai] Legfelső Bíróság.”
A keresőmotorok és az emberi jogok érvényesülése közötti szoros összefüggés az Európa Tanács ajánlásaiban is megjelenik. A 2012-es ajánlás az emberi jogok védelméről a keresőmotor-szolgáltatásokra tekintettel rögzíti, hogy a keresőmotorok teszik lehetővé a közönség számára az információk keresését, fogadását és átadását az on-line környezetben. A keresőmotor-szolgáltatáson keresztül is sérülhetnek azonban az egyén jogai, különös tekintettel a magánszférára és a személyes adatokra. Nem csupán e jogok védelme, hanem a szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása, a szolgáltatás sokszínűsége, a tartalmakkal kapcsolatos pártatlan elbánás érvényesülése is fontos szempont, ezért az ajánlás felhív a szolgáltatás eredményeivel (a keresési találatokkal) kapcsolatos transzparencia növelésére (mit és miért jelöl meg keresési találatként a szolgáltatás, mi indokolja a találatok meghatározott sorrendjét) annak érdekében, hogy az így hozzáférhetővé tett tartalmak plurálisak, sokszínűek legyenek. Ezen túlmenően az ajánlás felhívja a szolgáltatókat, hogy szolgáltatásukon belül kizárólag az Egyezmény 10. cikk 2. bekezdésében foglalt szóláskorlátozási ok alkalmazása mellett tegyenek elérhetetlenné tartalmakat. A jelenlegi szabályozási környezetben a szólásszabadság ilyetén módon történő tiszteletben tartására egyelőre inkább csak kérni, mint kötelezni lehet a keresőmotorok szolgáltatóit…”

Forrás:
A keresőmotorok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából; Koltay András; Iustum Aequum Salutare; XV (3). pp. 111-143.; 2019 (PDF)

A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban

„A hazai IKT szektor nemzetgazdasági súlyának bemutatása az új digitális technológiák figyelembevételével

Főbb megállapítások

  • Az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA), ezzel az ágazat – a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve – a teljes magyar GVA mintegy 20%-át adja;
  • Szakértői becslés szerint a statisztikai számbavételi módszerekkel mérhető IKT szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25%-át adja, ha figyelembe vesszük a nem IKT cégek (pl. autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, IT-tanácsadók, SSC-k stb.) házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit;
  • A digitális gazdaság ezért a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése a modellszámítás szerint 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.
  • Az IKT ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17%-ának biztosít munkalehetőséget; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya – az egyéb ágazatokban digitális munkakörökben foglalkoztatottakat is figyelembe véve – ennél is magasabb, 20% feletti lehet;
  • Az IKT feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve; az IKT szolgáltató szektor a szolgáltatásexport 9 %-át adta 2018-ban.
  • Az IKT szektor az elmúlt tíz évben átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 %-át és a K+F ráfordítások közel 7 %-át adta;
  • A 2023-ig elkészített szcenárió-elemzés szerint
    • egy organikus, de technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat GVA-súlya 18% körül ingadozik az előrejelzési horizonton;
    • az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) révén várható többlet teljesítményt számszerűsítő technológia-vezérelt növekedési pálya esetén a GVA csaknem megduplázódhat 2023-ig;
    • a hazai IKT szektor súlya még egy recessziós szcenárió esetében is növekedhet, bizonyítva az IKT-szektor válságállóságát.

Az új, technológia-vezérelt pálya

  • Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése az új technológia-vezérelt pályán haladjon, a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia szükséges a digitális ökoszisztéma fejlődését;
  • A digitalizációval járó gazdasági és társadalmi előnyök kihasználásához – a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában (NIS) és a Digitális Jólét Programban (DJP) megfogalmazott célok következetes teljesítése mellett – legalább az alábbi területeken következetes kormányzati – szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai – lépésekre van szükség:
    • A vezetékes és mobil infrastruktúra lendületes fejlesztése (a készülő 5G Stratégiában és Gigabit Hungary Stratégiában foglaltak következetes megvalósításával);
    • Digitális kompetenciák széles körű és tömeges fejlesztése, a digitális munkaerőhiány enyhítése (a már elfogadott Digitális Oktatási Stratégia és a Digitális Munkaerő Program következetes megvalósításával);
    • A hazai mikro-, kis és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése motivációs, képzési és támogatási programokkal, a digitalizáció versenyképességi hatásainak világossá tételével;
    • A digitális gazdaság fejlesztése a hazai (IKT és egyéb) vállalkozások digitális fejlesztéseinek, innovációs és export-teljesítményének ösztönzésével és támogatásával (a Digitális Export Stratégia, a Digitális Startup Stratégia, a Fintech Stratégia és az ágazati digitalizációs stratégiák következetes megvalósításával);
    • Az ügyfélbarát digitális közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a könnyű használhatóságra és fejleszthetőségre.
  • A megvalósítás során intenzív és folyamatos szakmai és társadalmi párbeszédre van szükség, melynek platformjai és fórumai már jórészt rendelkezésre állnak (pl. DJP Fórumok, 5G Koalíció, MI Koalíció, IPAR 4.0 Platform, stb.);
  • A fentiek megvalósulása nemcsak az új, technológia-vezérelt fejlődési pályával járó makrogazdasági és versenyképességi előnyök elérését tenné lehetővé, hanem jelentősen csökkentené az EU digitális gazdaság és társadalom index (DESI) szinte valamennyi dimenziójára kiterjedő magyar lemaradást.

A tanulmány összefoglalása

Előzmények

  1. A digitális transzformáció az egyes nemzetgazdasági ágazatok belső folyamatait, működését és esetenként üzleti modelljeit is jelentős mértékben átalakítja, és egyre több ágazat és vállalkozás épít ki saját belső digitális képességeket és szervezeti egységeket – ezért a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyának és jelentőségének meghatározására önmagában a szűken vett IKT szektor elemzése egyre kevésbé alkalmas.
  2. Ezt felismerve a digitális gazdaság körébe sorolható termékek, szolgáltatások és jelenségek (pl. robotizáció, automatizáció, Big Data és Mesterséges Intelligencia alkalmazása, stb.) pontos számbavételére a kutatók számos kísérletet tettek már korábban is, ám – éppen a terület szerteágazó volta miatt – már a lehatárolás kérdésénél ellentmondásokba ütköztek.
  3. A TEÁOR szerinti besorolás legfőbb problémája, hogy a főtevékenység alapján történik, így a vállalat teljes tevékenysége egy kód alá kerül, azaz a vállalkozáson belül létrejött digitális munkaköröket is a főtevékenységnél veszi számításba, még akkor is, ha a cég költség- vagy bevételi struktúrájában már a digitális tevékenység a meghatározó. Ezt a problémát a hivatalos statisztikai adatgyűjtés keretei között – annak megváltoztatása nélkül – nem lehet kezelni.
  4. A jelzett torzító hatások miatt a meglévő statisztikai adatokkal leírható IKT szektor gazdaság súlyának méréséből kiinduló módszertanok is jelentősen alulbecsülik a teljes digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát, azaz a hagyományos statisztikai közelítésen alapuló szemlélet nem alkalmas a rendkívül összetett és szinte valamennyi ágazatot érintő digitális gazdaság teljes körű leírására, és gazdasági hatásainak számszerűsítésére.
  5. Ugyanakkor mind a szakpolitikai döntéshozók, mind a digitalizációban érintett ágazatok részéről reális igény a digitális gazdaság fejlődésének nyomon követése, nemzetgazdasági súlyának meghatározása.
  6. A jelen dokumentumban – az IVSZ által felkért makroközgazdász szakértők közreműködésével – erre teszünk kísérletet, felhasználva és friss adatokkal kiegészítve a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által az IKT ágazat nemzetgazdasági súlyának kiszámítására az IVSZ megbízásából néhány évvel ezelőtt kidolgozott módszertant.

…”

Forrás:
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban; IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért; SlideShare; 2019. november 7.

Adaptív digitális állam – nemzetközi konferenciát szervezett a Belügyi Tudományos Tanács

„ A mesterséges intelligencia kétségtelenül már valóság, ahogy az a konferencia egyes előadásaiból is világosan kiderült. Természetesen vannak olyan alkalmazások, melyek a gépi tanulást felhasználva már beépültek a hétköznapokba, így a rendvédelmi gyakorlatba is, míg például a mély tanulás által lehetővé tett képességekre azért még várni kell egy keveset.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2019 rendezvénysorozat belügyi fejezetének nyitó eseményére Adaptív digitális állam címmel került sor, 2019. november 5-6-án. A Magyar Tudományos Akadémia által meghatározott idei mottó: Értékteremtő tudomány – a Belügyi Tudományos Tanács immár kilencedik alkalommal rendezte meg tematikus konferenciáját, amely egyedülálló sajátos szemléletével szervesen illeszkedett az MTA által meghatározott tárgyévi programsorozatba.

A Belügyminisztérium számos területen érintett és érdekelt a mesterséges intelligencia megoldások, valamint a hálózatkutatási eredmények alkalmazásában, fejlesztésében. A kormányzati alapinfrastruktúra és a nemzeti adatvagyon részeként a közhiteles nyilvántartások, valamint a nemzeti és nemzetközi zártcélú rendészeti és nemzetbiztonsági elektronikus információs rendszerek üzemeltetése és fejlesztése során kihívásként merül fel, hogy ezek értékteremtő működése, valamint biztonsága minél hatékonyabb legyen.

Az előadók között tisztelhettük többek között Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, Dr. Gál András Leventét, a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjét, Jakab Rolandot, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökét, Prof. Dr. Charaf Hassant, a Mesterséges Intelligencia Koalíció tudományért felelős elnökségi tagját, a piacvezető cégek vezérigazgatóit, és nem utolsó sorban a mesterséges intelligencia alkalmazások és hálózatkutatás terén élenjáró kutatókat.

A konferencia programja lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők megismerjék és értékeljék az elméleti kutatások prognózisait, a piaci szereplők pragmatikus tapasztalatait és az állami szervek a közérdek érvényesítése érdekében tett lépéseit. A témában született kérdések – hasonlóan a mesterséges intelligenciához – folyamatosan fejlődnek, alakulnak. A konferencia kitűzött célja tehát nem egzakt válaszok keresése volt, hanem a kérdéseket mélységében feltáró szellemi merítés.”

Forrás:
Adaptív digitális állam – nemzetközi konferenciát szervezett a Belügyi Tudományos Tanács; Belügyminisztérium; 2019. november 8.
Lásd még: A konferencia programja

Törvények, rendeletek

A miniszterelnök 125/2019. (XI. 8.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökének kinevezéséről

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló 2018. évi CII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva
dr. Pap Sándort
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökévé – 2019. október 21-ei hatállyal –
kinevezem…”

Forrás:
A miniszterelnök 125/2019. (XI. 8.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 179. szám; 2019. november 8.; 7369. o. (PDF)