Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csak a közigazgatásra vonatkozik a kormány által elrendelt, 2019. november 30-ig érvényes létszámstop – sajtótájékoztató

„Csak a közigazgatásra vonatkozik a kormány által elrendelt létszámstop, a kórházakra, szociális intézményekre nem vonatkozik az intézkedés – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely azt mondta, a kormánynak az volt a szándéka, hogy a közigazgatás területén legyen átmeneti létszámstop, sehol máshol. Arra a felvetésre, hogy az egészségügy területén nem is volt létszámstop, hozzátette: semmilyen létszámstop nincs hatályban, bárki azonnal felvehető.

Megjegyezte, december 1-jén már nem lesz hatályban a közigazgatási létszámstop.

Szólt arról is, hogy a tavalyi és az idei elbocsátások miatt a minisztériumokban jelentős összegek maradtak, és a kormány döntése szerint ezt a pénzt kifizetik a minisztériumi dolgozóknak jutalomként idén.

Elmondta, minisztériumonként eltérő összegről van szó, néhány havi jutalmat jelenthet a dolgozóknak.

Szakmai berkekben „ritka erős” konszenzus van arról, hogy nem szerencsés az építéshatósági engedélyek kiadásának jelenlegi, 2015-ben létrejött megosztott volta – jelentette ki az erre vonatkozó, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatról, amelyet hétfőn tárgyalt a kormány stratégiai kabinetje.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, a szabályozási jogkörök továbbra is az önkormányzatoknál maradnak, az építéshatósági feladatok azonban a területi közigazgatásban hatékonyabban működtethetők.

A miniszter elmondta azt is, a kormány nem kíván változtatni a forrásmegosztás jelenlegi szabályain, hacsak nem kezdeményezik az önkormányzatok.

Hozzátette: az önkormányzati törvény ma is rögzíti, mi a feladata a helyi és a területi önkormányzatoknak, valamint az államnak; az egyik legfontosabb ilyen a közösségi közlekedés működtetése, mindössze annyi a változás, hogy ezt a feladatot első helyen említik.

Ez mindenhol így van, nemcsak Budapesten. A fővárosban az a jelentős különbség, hogy itt a közösségi közlekedést a kormány is támogatja – mondta.

Közölte, Budapesten a kormány 15 milliárd forintot ad és ezután is fog adni a diák- és nyugdíjasbérlet kiegészítésre, valamint 12 milliárd forintot normatív támogatásként a közösségi közlekedésre. Megerősítette, minden olyan forrás, amelyet Tarlós István korábbi főpolgármesternek ígért a kormány és a költségvetésben is szerepel, továbbra is a főváros rendelkezésére áll a közösségi közlekedés finanszírozására. A főváros ugyanazzal a támogatással számolhat, mint Tarlós István idején – tette hozzá.

Ismertetése szerint 800 milliárd forint folyik be önkormányzati iparűzési adóból, ebből a főváros része 150 milliárd forint.

Megjegyezte, a területi közigazgatási hatáskörökről szóló és a közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatos javaslatok már az önkormányzati választás előtt is készen voltak, azokat az választás eredménye nem befolyásolta.

A tervezett atlétikai stadionról kérdésre elmondta: várják az érintett kerületek véleményét. Ez a” legzöldebb beruházása” jelenleg a kormánynak, de ha a főváros nem kívánja, nem fogják megvalósítani – jelentette ki. Úgy látja, egy jelenleg használhatatlan területről van szó, ebből lenne Budapest belvárosához közel egy 44 hektáros közpark. „Ha valaki önmagát zöldnek tekinti”, nem teljesen érthető, miért nem támogatja a beruházást – fogalmazott.

Kérdésre arról is beszélt, hogy szinte minden engedélye megvan a fogaskerekű felújításáról és meghosszabbításáról szóló tervnek, az ügyben várják a kerület és a főváros véleményét. A reptéri gyorsvasútról több terv is van, a remények szerint a következő hétéves uniós költségvetésből finanszírozható lesz a fejlesztés – mondta.

Elmondta azt is, megadóztatják az ingatlanspekulációt. Kifejtette 2002 és 2019 között 3169 hektárral nőtt a belterületek nagysága, ez az összes belterület fél százalékos növekedését jelenti.

Szerinte ötvenszeres az árkülönbség a szántóföldek és a 2018-as építési telek eladási árat nézve. A kormány ennek kíván gátat vetni az új adó bevezetésével – hangsúlyozta.

Egyetlen fillér sem vész el az uniós támogatásokból, az utalások folyamatosak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely kiemelte: 7500 milliárd forintot tesznek ki az EU-támogatások, és mivel az árfolyam kedvezően alakult, ez az összeg valójában 7500-8000 milliárd forint között alakul. Az operatív programokra mindazonáltal összesen 9100 milliárd forint jut, mert a magyar állam nagyobb forrást biztosít, mint amit az EU – közölte.

Hangsúlyozta: az elszámolási viták a programok néhány százalékát teszi ki, és ezeket is jó eséllyel le tudják zárni, egy fillér forrás sem vész el, a kifizetésekre sehol nem kell várni.

A miniszter elmondta: eddig 41 százalékban hívták le az uniós forrásokat, ez kifejezetten jó arány, az utalások folyamatosak. Magyarország a kilencedik a lehívási rangsorban, a visegrádi országok között pedig az első – tette hozzá…”

Forrás:
Csak a közigazgatásra vonatkozik a kormány által elrendelt létszámstop; Miniszterelnökség; 2019. november 14.

A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030)

„A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiáját (2019-2030) az az igény hívta életre, hogy a digitalizációs és technológiai forradalom időszakában, amikor felértékelődik a környezetbarát megoldások szerepe, átsegítsük a hazai vállalkozásokat a gazdasági szerkezetváltáson.

A kormány célja a stabilan működő, sok embernek munkát adó vállalkozói kör megerősítése, és a gyors növekedésre képes vállalatok támogatása annak érdekében, hogy sikerrel vegyenek részt a nemzetközi versenyben. Az intézkedések emellett a vállalkozóbarát intézményrendszer megteremtését célozzák a tehercsökkentés jegyében.

Az egyértelmű intézkedési tervet tartalmazó KKV Stratégia 7 pillér mentén tárgyalja a szükséges beavatkozásokat: a szabályozási és adózási környezet, az e-kormányzat fejlesztése, a vállalkozások innovációs és digitalizációs képességének megerősítése, a tudásátadás, a kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzése, a nemzetköziesedése és a generációváltás támogatása.

A KKV Stratégia a kapcsolódó anyagok között érhető el, valamint a kormany.hu oldal dokumentumtárában.”

Forrás:
A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030); Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. november 11.
A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030); Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. november 5. (PDF)

Hogyan állítsuk a magánadatok feldolgozását a közjó növelésének szolgálatába?

„A GovLab szerzői, Stefaan Verhulst, Andrew Young, Michelle Winowatan és Andrew J. Zahuranec a GovLab esettanulmány-gyűjteménye, a Data Collaboratives Explorer több, mint 150 esettanulmányára alapozva jelentették meg tipológiájukat és útmutatójukat arra nézve, hogy a vállalatok által előállított adattömeget hogyan lehetne a kormányzat, a civil társadalom és a tudomány képviselőivel megosztani úgy, hogy azok feldolgozása, felhasználása a közjó növelését szolgálja. A kulcs az adatgazdálkodási együttműködés (data collaboratives – magát a kifejezést is a GovLab szakértői alkották meg 2015-ben), ami a vállalati és a közszféra új, növekvő jelentőségű és elterjedtségű együttműködési formája. Mint a szerzők megjegyzik: az ebben rejlő érték a résztvevők számára ma már világos, annak módja viszont sokszor nem, hogy ezt hogyan lehetne realizálni. A most megjelentetett tanulmánnyal (Leveraging Private Data for Public Good: A Descriptive Analysis and Typology of Existing Practices) ezt a rést igyekeznek betölteni saját korábbi kutatásaik rendszerezésével és célzott újrafeldolgozásával.
A dokumentum arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy milyen intézményi megoldások és működési dinamika teszi képessé a vállalati szereplőket arra, hogy az adatgazdálkodási együttműködés jegyében az általuk birtokolt adatokat a közigazgatási, a civil szféra és a tudományos élet szereplőivel – mint külső szereplőkkel – megosztva új közjavakat állítsanak elő. Fontos megjegyezni, hogy a tipológiájukkal meghatározott együttműködési kategóriák között nincs „a” legjobb megoldás, és a lehetséges megoldások rangsorolását sem teszik meg, mivel a különböző esetek megválaszolandó kihívásai más-más megoldást tehetnek célszerűvé. Nincs tehát mindenkire egyformán illeszthető megközelítés – a testre szabott megoldás megtervezéséhez a GovLab több változó együttes vizsgálatát javasolja, illetve végzi el a példák során maga is, elsősorban a működőképesség szempontjaira összpontosítva.
Az adatgazdálkodási együttműködés működési és intézményi dinamikájának nagyszámú változói közül a GovLab tanulmánya két meghatározó változóra összpontosít, az elkötelezettségre (engagement) és a hozzáférhetőségre (accessibility). E két tengely mentén rajzolja fel azt a mátrixot, amely alapján meghatározza az adatgazdálkodási együttműködés típusait.

A tengelyek és változók megnevezése alatt a következőket értjük:
Elkötelezettség: annak a mutatója, hogy az adatkínálatot biztosító vállalatok milyen mértékben működnek együtt az adatfelhasználásban.

  • Független felhasználás: az adatok felhasználása, elemzése teljesen független tevékenység, a vállalati adattulajdonost nem vonják be az adatok újrahasznosításába.
  • Együttműködő felhasználás: az adatkínálatot biztosítók és az adatokat felhasználók közösen döntenek az adatfelhasználás és -elemzés fókuszáról.
  • Közvetlen felhasználás: az adattulajdonos keresi meg a partnert ahhoz, hogy speciális, prioritásainak megfelelő közhasznú értéket származtassanak az adatokból.

Hozzáférhetőség: annak feltételei, hogy külső szereplők hogyan férhetnek hozzá a magán-adatbázisokhoz.

  • Nyílt hozzáférés: nagyon kevés korlátozás van a magánadatok újrahasznosításában, a vállalati adatok adott esetben a széles nyilvánosság számára is olvashatók és letölthetők.
  • Korlátozott hozzáférés: csak előzetesen kiválasztott partnerek férhetnek hozzá a vállalati adatkészlethez.

A fenti változókkal meghatározott mátrixban a következő modellek rajzolódnak ki.
Nyilvános felületek: a vállalatok nyílt hozzáférést biztosítanak bizonyos adatokhoz, lehetővé téve a független felhasználást külső szereplők részére. Ez a megközelítés megvalósulhat alkalmazásprogramozási felülettel (API) vagy adatplatformokkal.
Bizalmi közvetítő: harmadik szereplő támogatja az együttműködést a magánszektor adattulajdonosai és a közszféra adatfelhasználói között. Ilyen megközelítést jelent az adat-ügynökösködés (Data Brokerage) és a közvetítői elemző projektek (Third Party Analytics Projects).
Adatösszegzés: vállalatok és más adattulajdonosok létrehoznak egy adataikat együttesen bemutató gyűjteményt, amely hozzáférhető a felhasználók széles körének. Ez megvalósulhat egyesített közadat-tárházzal (Public Data Pools) vagy egyesített magánadat-tárházzal (Private Data Pools)
Kutató-elemző partnerség: az adattulajdonosok közvetlenül megegyeznek közszféra-partnerükkel abban, hogy közhasznú értékteremtést megvalósító tudás létrehozása érdekében megosztják velük védett adataik meghatározott részét. Ez megvalósulhat adat-transzferrel vagy ösztöndíjakkal.
Díjak és kihívások: a vállalatok hozzáférhetővé teszik adataikat új applikációk kifejlesztéséért versenyző szereplőknek, vagy akik válaszokat dolgoznak ki adott problémafelvetésre, hipotéziseket és előfeltételeket tesztelnek, vagy új adat-alkalmazások úttörő felhasználói, egyszerre biztosítva a közhasznúságot és az üzleti érdeket. Ilyen megközelítést jelentenek a nyílt innovációs kihívások vagy a szelektív innovációs kihívások.

Feldolgozott információk közzététele (Intelligence Generation): a vállalaton belül kifejlesztett adatvezérelt elemzések, eszközök és más források közzététele a széles nyilvánosság felé.

A GovLab adatbázisában szereplő esettanulmányok a következő megoszlásban sorolhatók be a fenti kategóriákba: kutató-elemző partnerség 25%, nyilvános felületek 20%, bizalmi közvetítők 20%, feldolgozott információk közzététele 15%, adatösszegzés 12%, díjak és kihívások 8%. Ezek nem azt jelzik, hogy melyik megközelítés mennyire jó, csak egy tapasztalati előfordulást. Annak megválasztása, hogy adott esetben melyik a legjobb megközelítés, a környezeti tényezők összetett függvénye.

Végül a tanulmányban a szerzők megfogalmaznak néhány előremutató tanulságot is. Először is szükség van a a változók értékelését célzó meghatározási módszertan továbbfejlesztésére a célravezető, testre szabott megvalósítások érdekében. Másodszor szükséges az adatgondnokság jobb megalapozása és erősebb felhatalmazása, hogy szektorközi együttműködéssel új utakat kereshessenek a közhasznú értékteremtéshez. És végül új közvetítőkre van szükség a tranzakciós költségek csökkentésére, annak támogatására, hogy el lehessen mozdulni az egyszeri kezdeményezésektől a nagy léptékű és fenntartható közvetítő vállalkozások felé.”

Forrás:
Leveraging Private Data for Public Good: A Descriptive Analysis and Typology of Existing Practices; Stefaan G. Verhulst, Andrew Young, Michelle Winowatan, Andrew J. Zahuranec; DataCollaboratives.org; 2019. október
New Report: “Leveraging Private Data for Public Good”; Andrew J. Zahuranec, Michelle Winowatan; The Governance Lab; 2019. október 31.
Lásd még korábbi cikkünket:
Adatgondnokság: az adatgazdálkodási vezetés új eszközei a 21. század kihívásainak megválaszolására; eGov Hírlevél

Közigazgatás, politika

Építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek is készülnek az adott országrész kialakult egyedi képének bemutatására

„ Építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek is készülnek az adott országrész kialakult egyedi képének bemutatására. Füleky Zsolt építészeti helyettes államtitkár lapunknak azt mondta, a tájegységi kézikönyvek arra a törvényszerűségre is rámutatnak, hogy azok a költséghatékony építési megoldások, amelyek a helyi adottságokat figyelembe veszik. A települési és a hét elkészült tájegységi kézikönyvet közös honlapon gyűjtötték csokorba.

– A településképi arculati kézikönyvek arra buzdítják az építkezni vágyókat, hogy a Kárpát-medencében, az adott tájegységben, illetve helyben kipróbált, több száz éve jól működő építészeti karaktereket, tömegalakítást, telepítést bátran használják, mert mindez kiállta az idő próbáját – fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére Füleky Zsolt. A Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára szerint a kézikönyvekből kitűnik, hogyan jelennek meg helyben a kortárs építészeti elemek, az új formák, amelyek igazodnak a meglévőhöz.

Míg korábban csak az adott város, falu vagy budapesti kerület honlapján keresztül voltak elérhetők a kézikönyvek, októberben elindult a tak.e-epites.hu oldal, amelyen könnyen kereshető formában megtekinthető valamennyi elkészült kiadvány. – Mára szinte minden település elkészítette a saját kézikönyvét, amelyek mindegyike nagyon inspiráló és sokszínű. Minden esetben csak a jó példák kerülhettek be, a rossz példáknak lehetne elrettentő ereje, de ez nem célunk – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint ma nagyon gazdag az építészeti kínálat, az építkezni vágyók a világhálón szinte bármit megtalálnak. Ez azonban sok esetben a bőség zavarát jelenti, a támpontokat pedig az arculati kézikönyv adhatja meg az építtetőknek.

– Sikerült elérni, hogy sokan laikusként is részt vettek a helyi kézikönyv elkészítésében, jobban megismerték, felfedezték saját településüket. A mai kor paradoxona, hogy ha valaki elmegy pár napra külföldre, ott minden apró részletre felfigyel, minden érdekességet lefényképez, egy szép lámpatestet éppúgy, ahogy egy régi ház árnyékában alvó macskát. Ugyanakkor a saját településünket nem ismerjük igazán, amiben valami változást hoztak ezek a kézikönyvek – fogalmazott Füleky Zsolt, aki szerint a kézikönyvek fő feladata az volt, hogy az építtetők képet kapjanak a helyi építészeti örökségről, és az új épületek is ennek figyelembevételével, a településképbe illeszkedve készüljenek el.

Az építészeti önazonosságot bemutató kézikönyvek készítése ráirányította a figyelmet az ország egy-egy jól körülhatárolható egységének jellegzetességeire is. Ezek alapján sorra készülnek az építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek (étak), amelyekből eddig hét tájegységé állt össze: a Fertő-Hanságé, az Őrség-Vendvidéké, a Mecseké, a Vértesé, a Pilisé, a Dél-Alföldé és Tokajé.

– Bár a tájegységek határai nincsenek építészeti értelemben definiálva, ám tapasztalhatjuk, hogy vannak olyan térségek, ahol az építészeti stílusjegyek ismétlődnek. Ennek kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy milyen építőanyag állt a rendelkezésre, milyen klimatikus viszonyok jellemzőek az adott területen, és annak, hogy mivel foglalkoztak az adott térségben, mi biztosította a megélhetést. Az így körvonalazódó tájegységek kialakult egyedi arculatát is érdemes jól értelmezhető módon bemutatni, s közkinccsé tenni – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a tájegységi kézikönyvek arra a törvényszerűségre is rámutatnak, hogy azok a költséghatékony építési megoldások, amelyek a helyi adottságokat figyelembe veszik.

A kézikönyveket írországi példa nyomán „honosította” a helyettes államtitkárság, illetve a helyi értékeket szív­ügyükként kezelő építészek. Elsőként 2013-ban jelent meg a Balaton-felvidéki építészeti útmutató, majd 2017. márciu­sában készült el digitális formában a mintakézikönyv, amely alapján a települések kidolgozták saját kézikönyvüket.

Kisszerűség helyett nagyszerűség

Kevesen vannak az építészek, és még kevesebben a Pro Architectura-díjas építészek, amely díj grófi, bárói rangot jelent az építészetben – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a díjak tegnapi átadásán a Parlamentben. A tárcavezető köszöntőjében arról beszélt, hogy ez a díj az építészek legjobbjainak szól, akik a kisszerűség helyett a nagyszerűséget képviselik, s akik nagyszerű válaszokat adtak a jelen kihívásaira, életre keltették a múltat és utat mutattak a jövőnek. Építészeti alkotás, építészeti közélet és oktatás, építtető, valamint kiemelkedő alkotás kivitelezője kategóriában összesen tíz díjat adtak át, amelyhez egy-egy millió forint pénzjutalom és oklevél járt. A díjazottak és alkotásaik megtekinthetők a Proarchitectura.hu oldalon.”

Forrás:
Arculat, amely kiállta az idő próbáját; Pintér Balázs; Magyar Nemzet; 2019. november 16.

Új, minőségi standardok a közigazgatásban, négymillió lejt hívott le a Maros Megyei Tanács

„ Az adminisztratív kapacitás fejlesztése operatív program keretében négymillió lej uniós támogatást hívott le a Maros Megyei Tanács. A tegnap a Grand Szálló konferenciatermében két projekt lezárásáról és egy újabb beindításáról számolt be Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Alexandru Câmpean alelnök, Codruţa Togan projektmenedzser, Bogdan Machedon rendőrfőbiztos és Sanda Viţelar sajtófelelős.

Hatékonyabbá teszik az adminisztrációt

– A Maros Megyei Tanács 2016-2019 között két projektet valósított meg az adminisztratív kapacitás fejlesztése operatív program (POCA) keretében, és finanszírozást nyert egy harmadikra is.

Idén novemberben a POCA alapjaiból finanszírozott két projekt lezárult, nevezetesen az „ISO 9001:2015 minőségbiztosítás a Maros Megyei Tanács tevékenységében” és a „Nemet mondunk a korrupcióra!” elnevezésűek.

Ezek megvalósításával nőtt a Maros Megyei Tanács tevékenységének hatékonysága, egyrészt egy nemzetközileg elismert szabvány bevezetésével, amely a szervezetek minőségirányítási rendszereire vonatkozik, másrészt a korrupció megelőzését és leküzdését célzó intézkedések javításával, bővítésével. A két projekt megvalósításának időtartama 16 hónap volt, összértékük 1.000.000 lej.

Örülök, hogy a Maros Megyei Tanács szintjén sikerült két olyan projektet megvalósítanunk, amelyek által az intézmény tevékenysége hatékonyabbá válik, és mindezt európai uniós alapokból tudtuk megoldani. A POCA-alapok célja a korszerű közigazgatás támogatása, hiszen a versenyképes közszolgáltatások elősegítik a társadalmi-gazdasági fejlődést. Ahhoz, hogy a közigazgatás eredményes legyen, hozzáértő alkalmazottakra, az erőforrások célravezető és átlátható kezelésére, megfelelő intézményi-adminisztratív struktúrára, valamint világos, egyszerű és kiszámítható működési eljárásokra van szükség. Ennek a két projektnek nincs olyan látható eredménye, mint a különböző beruházásoknak, de mégis fontosak, hiszen ha az intézményünk jól szervezett, akkor gyorsabb az ügyintézés – hangsúlyozta Péter Ferenc tanácselnök.

Lapunk kérdésére elmondta: – Bejelentettük a két projekt befejezését, meghívtuk azokat az intézményvezetőket, akik a megyei önkormányzat keretében dolgoznak. Ugyanígy meghívunk polgármestereket és más intézményvezetőket is. Az első projekt azt célozta, hogy hatékonyabbá tegyük a munkát a közigazgatásban. Olyan minőségi standardokat kellett bevezetni, amelyek segítségével könnyebb lesz az alkalmazottak munkája, és sokkal egyszerűbbé és átláthatóbbá válik az egész közigazgatási tevékenység – fogalmazott a megyei tanács elnöke.

Nemet mondunk a korrupcióra!

– A másik projekt a Nemet mondunk a korrupcióra! című. Itt nem arra kell gondolni, hogy korrupciós esetek történtek, és ezeket kellene felfedezni. Arról van szó, hogy azokat az érzékeny pontokat kell elemezni, illetve bemutatni az alkalmazottaknak és a megyei önkormányzat tagjainak, ahol esetleg felmerülhet a korrupció kérdése. A projekt keretében felkészítettük az alkalmazottakat és a tanácsosokat, hogy megfeleljenek az előírásoknak, és tartsák be az integritási és etikai szabályokat, s még véletlenül se történjen olyan tévedés, amikor felmerülhet a korrupció gyanúja. A korrupcióellenes igazgatóság is segített a felkészítő tevékenységben, előadásokat tartottak – tájékoztatott Péter Ferenc.

Kérdésünkre, hogy voltak-e korrupciós ügyek a megyei tanácsnál, az elnök elmondta, hogy négy éve, amióta tanácselnök, a Gyermekvédelmi Igazgatóságnál merült fel a gyanú egy adminisztrátor esetében, de az ügyet még nem zárták le, még nem bizonyosodott be, hogy korrupciós esetről van-e szó.

Láthatáron az online ügyintézés

A két lezárult projekt az intézmény belső szervezésére és működésére, valamint a köztisztviselők képzésére irányult, a harmadik, POCA-n keresztül finanszírozást nyert projekt célja pedig különböző digitális szolgáltatások bevezetése a megye lakosai számára.

A lakosságnak nyújtott szolgáltatások egyszerűsítését célzó intézkedések bevezetése a Maros Megyei Tanácsnál elnevezésű projekt megvalósításával az állampolgárok egyszerűbben igényelhetnek és kapnak kézhez bizonyos hivatalos iratokat azoknak az új informatikai megoldásoknak köszönhetően, amelyek hatékonyabbá teszik a megyei tanács back-office tevékenységét. Így Maros megye lakosságának lehetősége lesz online igényelni és beszerezni a következő dokumentumokat: urbanisztikai bizonylat, urbanisztikai bizonylathoz szükséges jóváhagyások, építési engedélyek, bontási engedélyek, az építési engedély meghosszabbítása, az urbanisztikai bizonylat meghosszabbítása, elvi megvalósíthatósági engedély, urbanisztikai dokumentációhoz szükséges jóváhagyások, előzetes beleegyezés a megyei utak területén kivitelezett munkálatokhoz, elhelyezési és kivitelezési engedélyek a megyei utak területén.

A projekt összértéke hárommillió lej, a megvalósítás időtartama 30 hónap

– A mai nap jelentettük be a harmadik projekt beindítását, szintén az operációs program keretében. Szándékunk, hogy ezeket népszerűsítsük, mert követendő példa lehet másoknak is, hogy pályázzanak, és próbálják lehívni a megvalósításukhoz szükséges összegeket. Ez a projekt érinti leginkább a polgárokat. A segítségével elektronikus formában lehet majd dokumentumokat igényelni a megyei önkormányzattól. A projekt révén a válaszokat és a dokumentumokat szintén elektronikusan lehet elküldeni. Ezzel megszűnik az ügyfelek oda-vissza útja, nem kell bejárni az irodákba, és nem kell sorban állni a válaszért. Úgy gondolom, hogy ez a jövő, nagyon fontos lépés a modern közigazgatás megvalósításához. Ezzel a pályázattal sikerül egy új modellt bemutatni a megyében, amely szintén követendő példa lehet az önkormányzatoknak és más intézményeknek is, amelyek a maguk során nagyon sok dokumentumot kell kibocsássanak azoknak, akik hozzájuk folyamodnak – fogalmazott Péter Ferenc a konferencia befejeztével.”

Forrás:
Új, minőségi standardok a közigazgatásban; Mezey Sarolta; Népújság; 2019. november 16.

A hallgatók „megmondták”, milyen legyen a jövő egyeteme – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„„A Hackathon fontos üzenetet hordoz: a jövő egyetemét csak a hallgatókkal együtt lehet kitalálni” – fogalmazott Koltay András rektor a 24 órás innovációs ötletverseny megnyitóján. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Design Terminál közös innovációs ötletversenyén 15 hallgatói csapat indult, hogy az egyetemi közösségi tér és az információcsere témakörében dolgozzanak ki innovatív megoldásokat.

„A mai nap arról szól, hogy az NKE-n máshogy legyen, mint ahogy a legtöbb egyetemen általában: kérdezzék meg a diákokat”- fogalmazott Böszörményi-Nagy Gergely köszöntő beszédében. A Design Terminal ügyvezetője szerint a tanulás világa akkor is átalakul, ha az egyetemek többsége nem vesz róla tudomást. „Közös eseményünkkel a Ludovika elébe megy a változásnak, és hallgatóival közösen dolgozik a jövőn. Ezzel más intézményeknek is jó példát mutat”- hangsúlyozta Böszörményi-Nagy Gergely. „A 21. században vagyunk, egy alapvetően megváltozott világban és megváltozott igényű fiatal generációkkal”- emelte ki köszöntő beszédében Koltay András, aki szerint a régi módszerek már egyre kevésbé hatékonyak. „Van egy modern campusunk egy magát modernnek pozicionáló egyetemen és nagyon sok mindenben nem tartunk eléggé előrehaladott állapotban”- jegyezte meg az NKE rektora. „A hallgatókkal együtt kell kitalálnunk, mik azok az oktatás-módszertani eszközök, amelyek a kommunikációs és technológiai világban a társadalmi és kulturális adottságok mellett hatékonyan működtethetők”- hívta fel rá a figyelmet. Az egyetemi vezető hangsúlyozta, hogy a hallgatókkal együtt kell kitalálniuk, hogyan lehet valódi élettel megtölteni a Campust és hogyan tudnak egy ekkora intézményben hatékonyan és emberségesen kommunikálni egymással. „Olyan ötleteket várunk, amelyeket meg is tudunk valósítani”- fogalmazott Koltay András, aki azt szeretné, ha a hallgatóság folyamatosan, napról napra jobban részt venne a döntéshozatalban.

Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karáról kilenc, a Rendészettudományi Karról egy, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról pedig öt csapat indult a versenyen, ahol 24 óra állt rendelkezésre az ötletek kidolgozásához. A Design Terminal munkatársai orientáció és módszertani bevezető előadást tartottak a csapatoknak. A közös munkához mentorok segítségét is igénybe vehették. Az NKE részéről mentorként tevékenykedett Horváth József főtitkár, Szarka Gábor Campus főigazgató, Orosz Lajos minőségügyi biztos, Koltányi Gergely digitális oktatási szakértő, Taksás Balázs százados, valamint Ludányi Dávid tanársegéd. A 24 órás ötletelés részeként a csapatok tagjai igény szerint pihenhettek is a chill szobában, vagy haza is mehettek aludni. A rendezvény második napján a csapatok egyenként mutatták be terveiket, majd a zsűri kiválasztotta a három legjobb ötletet. A zsűri munkájában Koltay András rektor és Böszörményi-Nagy Gergely ügyvezető mellett Cziczás Péter, EHÖK elnök és Joós Andrea élmény-biológiatanár vett részt

A megmérettetésen az első helyezést a Genda Noémi, Madarász Abigél, Karsai Klaudia és Benedeczky Lehel alkotta Parkland csapata érte el. Olyan egyetemi közösségi tér tervét mutatták be, aminek üzemeltetését, programokkal megtöltését a hallgatók tervezik. A tervben Pezsgő névre keresztelt hely az NKE minden hallgatója számára nyitott, a diákok beszélgethetnek, közösen tanulhatnak, dolgozhatnak projektjeiken. A csapat tervei szerint a hely kulturális térként és kávézóként is funkcionálna, este koncerteken és előadásokon vehetnének részt az egyetem diákjai. Az első helyezett csapat tagjai 300.000 Ft értékű repülőjegy utalvánnyal és Brain Bar napi belépőjegyekkel gazdagodhattak. Második helyen végzett a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar három fős csapata, amely egyetemi közösségépítő kihívássorozatot dolgozott ki. Ezzel kovácsolnák össze az egyetem különböző karain tanuló hallgatókat, megkönnyítve későbbi közös szakmai munkájukat. Az Uninspired Metamorphic csapat tagjai: Tomori Pál, Aszódi Előd és Fehér Alexandra, akik 150.000 Ft értékű repülőjegy utalványt és Brain Bar napi belépőjegyeket kaptak.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Regeneratives csapat tagjai léphettek fel, akik az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karról, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról érkeztek. Projektjükkel a Nemzetközi biztonság és védelempolitika képzés során tervezik két képzési hely közötti kapcsolatot erősíteni és elősegíteni, hogy a jövőben különböző területeken közszolgálati feladatokat ellátó hallgatók már az egyetemi évek alatt sikeresen dolgozzanak együtt. Haiszky Edina Julianna, Csermák Martin Dániel és Lakatos Fanni Laura Brain Bar belépőjegyeket vehettek át jutalmul.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Campus Főigazgatósága és a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településszervezési Kara nemrégiben hallgatói ötletpályázatot írt ki az NKE Campus közösségi terek szabadépítészeti kialakítása címmel. A rendezvényen a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar mesterszakos hallgatói részére meghirdetett ötletpályázat eredményét is kihirdették. Szarka Gábor Campus főigazgató kiemelte: az ötletpályázat célja a Ludovika Campus belső kertjének funkcionális és művészi kiegészítése volt, a hely történelmi jellegéhez illeszkedő egységes arculatú és működőképes közösségi terek és berendezési tárgyak tervezésére, a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A zsűri döntése értelmében első díjat nem osztottak ki. A második díjjal járó 300 000 Ft-ot Szalai-Szabó Hanna és Madácsi Flóra nyerte el, míg a harmadik helyezett 200 000 Ft-os jutalmát Rózsa Annának ítélte oda a zsűri, amely további két pályaművet megvételben részesített: Gyurasza Miklós, valamint Kiss Rita és Gajdica Annamária pályaműveit 100 000 Ft-tal honorálták. A díjakat Koltay András és Fekete Albert adta át.

A rendezvényről készült videós hangulatképet itt tekinthetik meg.

A témáról bővebben a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.”

Forrás:
A hallgatók „megmondták”, milyen legyen a jövő egyeteme; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. november 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Egyre többen követik a MÁVINFORM-ot a Facebookon

„Januárban indult és havonta már 400 ezer embert ér el a MÁV MÁVINFORM Facebook-oldala, amin keresztül gyors tájékoztatást kapnak az utasok a közlekedő vonatokat érintő rendkívüli eseményekről és azok menetrendre gyakorolt várható hatásairól.

Havonta már átlagosan 400 ezer embert ér el a MÁVINFORM a Facebookon keresztül, ehhez mintegy havi 220 ezer aktivitás fűződik, tehát ennyi felhasználó kattintott a bejegyzéseire, osztották meg vagy szóltak hozzá. A MÁVINFORM csatornáját 34 ezren lájkolták már, hetente 1000 új felhasználóval bővül a követők száma. Egyes rendkívüli eseményekről, így például a felsővezeték-szakadásról szóló hírek, 70-80 ezer emberhez jutottak el. De az eddigi rekordot 115 ezer eléréssel egy Debrecenből Budapestre tartó sebesvonaton talált szelíden viselkedő kutyáról szóló bejegyzés érte el november 5-én. A gyorsan terjedő facebookos hírnek köszönhetően pár órán belül meglett az elkóborolt kutya gazdája, aki a Nyugatiban ölelhette magához Apollót. Nem sokkal később pedig egy hozzászólásban hálásan köszönte meg a MÁV-nak és a vasutasoknak, hogy segítettek és vigyáztak a kedvencére.

Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója szeptemberben bejelentette, hogy megkezdődik a vasútvállalaton belüli információáramlás megújítása és ezzel párhuzamosan azon kommunikációs csatornák kiépítése is, amelyek révén az utasok rövidebb idő alatt, gyors és megbízható tájékoztatásban részesülnek. Ehhez a munkához több ütemű informatikai fejlesztés is társul, amelynek eredményeképpen javul a fedélzeti és állomási utastájékoztatási kijelzők központi vezérlése, a forgalmi szolgálati helyek és fedélzeti személyzet (jegyvizsgálók, mozdonyvezetők) tájékoztatása. Az utastájékoztatás kiemelt eszközévé vált a MÁVINFORM, ami a MÁV Kommunikációs Igazgatóságán belül működik, és feladata, hogy a közösségi közlekedésben naponta utazók minél több meghatározó médián, rádióadón, a vasúttársaság honlapján, a közel 390 ezer okostelefonon megtalálható MÁV applikáción, valamint internetes közösségi felületen keresztül kaphassanak információt az aktuális vasúti közlekedési helyzetről. A MÁV applikáción az alkalmazáson belüli utastájékoztatási funkciókat a közeljövőben továbbfejlesztik.

A vasúttársaság fontosnak tartja, hogy több mint 140 millió utasa minél gyorsabban, több felületen is értesüljön a vonatközlekedést befolyásoló előre tervezett pályakarbantartásokról vagy a váratlan eseményekről, ezért a 35 éve, 1984 nyarán alapított MÁVINFORM idén január óta a Facebookon is elindította a tájékoztatási csatornáját.”

Forrás:
Egyre többen követik a MÁVINFORM-ot a Facebookon; MÁV Zrt.; 2019. november 16.

Új interaktív alkalmazást készített a KSH: Személysérüléses közúti közlekedési balesetek Magyarországon, 2015–2018

„Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Személysérüléses közúti közlekedési balesetek” nevű új, tematikus és interaktív alkalmazása. Amellett, hogy a látványos interaktív térkép segítségével könnyedén kereshetővé teszi a 2015 és 2018 közötti statisztikai adatokat, storytelling jelleggel össze is foglalja az adott időszak baleseti információit, amely módszertani megjegyzésekkel együtt érhető el az oldalon.

A KSH által készített új alkalmazásnak köszönhetően minden felhasználó tájékozódhat az ORFK 2015–2018 közötti időszakra vonatkozó adatai alapján, közúti közlekedési balesetek témában. Az interaktív térkép segítségével megtudhatjuk például, hogy hány balesetet okozott ittas befolyásoltság, de a balesetek kimeneteléről is képet kaphatunk. Balesetek országszerte előfordulnak, az interaktív térkép azt is megmutatja, hogy azok mely útszakaszokon sűrűsödnek. Lehetőség van napi bontásban is szűrni az adatokat, így látható, hány személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt egy-egy naptári napon.

A storytelling révén az alkalmazást használók gyors áttekintést kaphatnak a 2015 és 2018 között Magyarországon történt közúti balesetekről. Hazánkban 66 398 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset következett be az említett időszakban, ezen belül tavaly 16 951. Egy hosszabb, csökkenő tendenciát mutató időszak után 2012 óta újra növekedni kezdett a balesetek száma. Mindez azzal is összefügg, hogy egyre több autó fut a magyar utakon, mivel a legtöbb balesetet a személygépkocsi-vezetők okozzák.

Az utóbbi évek adatai alapján a legtöbb baleset péntekenként délután 4 és 5 óra között, a legkevesebb vasárnaponként történik. Az év legveszélyesebb hónapjai a július és az augusztus. Ha már megtörtént a baleset, a biztonsági öv használata meg tudja akadályozni a súlyos vagy halálos sérülést. A 2018-ban meghalt 468 járművezető és utas közül 268-an (57%) nem használták a biztonsági övet. A súlyos sérüléssel járó balesetek esetében ez az arány rosszabb: a súlyosan sérültek 62%-a nem volt bekötve a baleset bekövetkezésekor.

Az interaktív térkép a KSH honlapján, az alábbi linken érhető el: http://www.ksh.hu/interaktiv/storytelling/balesetek-story/index.html

Forrás:
Új interaktív alkalmazást készített a KSH. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek Magyarországon, 2015–2018; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. november 11.

Elkészült az ország ökoszisztéma alaptérképe

„Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely az ország természeti rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli – jelentette be az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Az alaptérkép kialakításában a Lechner Tudásközpont is közreműködött.

Balczó Bertalan kiemelte, hogy az alaptérkép többek között illeszkedik az európai szintű ökoszisztéma térképhez, illetve alapot ad az ökoszisztéma-szolgáltatások becsléséhez. Emellett alaptérképet biztosít a zöldinfrastruktúra jelenlegi állapotának, szerkezetének felméréséhez és a fejlesztések tervezéséhez, ideértve a helyreállítási feladatok térképi megjelenítését is. Sik András, az alaptérkép létrehozásában közreműködő Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója kiemelte, hogy az ország legrészletesebb nyilvános felszínborítási adatbázisa az egymilliárd forint keretösszegű, az Európai Unió (EU) biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását szolgáló projekt egyik eredményeként készült el számos magyar intézmény részvételével.

A térkép segítséget nyújthat a területek optimálás felhasználásának megválasztásában. A jövőben tervezik az alaptérkép fejlesztését, a térbeli részletesség növelését. A térkép jelenlegi állapotát mutató felméréseket rendszeresen megismételnék, valamint követnék a változásokat is – tette hozzá Sik András.

Részletes, mindenre kiterjedő terepi felmérésre a térkép készítői szerint az egész országban nincs lehetőség annak óriási időigénye miatt, de a térképhez több módszertani fejlesztést, újszerű technológiát alkalmaztak. A valós állapotot minél jobban tükröző meglévő adatok mellett elsősorban a távérzékelés módszereire alapoztak, hogy kiegészítsék és pontosítsák a térképet.

Az interaktív térkép a web.map.fomi.hu/nosztep_open oldalon bárki számára elérhető.

A térkép létrehozásában részt vett még az Ökológiai Kutatóközpont, Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézete.”

Forrás:
Elkészült az ország ökoszisztéma alaptérképe; Lechner Tudásközpont/MTI; 2019. november 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitalize Now 2019 – ITOSZ szakkonferencia a digitális transzformáció és folyamatfejlesztés gyakorlatáról

„A digitalizáció a szervezetek és vállalkozások fejlődésének évről évre kritikusabb sikertényezője. A digitális átállás a technikai feltételek megteremtésén túl igényli a teljes szervezeti működés strukturált folyamatokba szervezését, sok esetben a nyújtott szolgáltatások, termékek felülvizsgálatát. A folyamattervezés során a szervezetek felismerik valós hatékonysági potenciáljukat és adatvagyonuk körét, annak üzleti jelentőségét.
Konferenciánk ezen szempontok mentén foglalkozik a digitalizáció technológiai, kiberbiztonsági, folyamatfejlesztési gyakorlatával. Előadóink elismert cégek és intézmények kiemelkedő szakemberei, akik saját tapasztalataik mentén mutatják be a téma dimenzióit.

2019. november 21. 9:00
LÁNG Művelődési Központ, 1139 Budapest, Rozsnyay utca 3.”

Forrás:
Digitalize Now 2019; ITOSZ ‒ Intelligens Társadalomért Országos Szövetség; 2019. november

404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? szakmai nap – A közgyűjtemények webarchiválási feladatairól tanácskoznak az OSZK-ban

„ A közgyűjtemények webarchiválási feladatairól tanácskoznak az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) csütörtökön Budapesten.

A harmadik alkalommal megrendezett 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? szakmai napnak a célja feltérképezni a webes tartalmak archiválásának lehetőségeit és határait – mondta el Hammerstein Judit, az OSZK megbízott főigazgatója a tanácskozás kezdetén.

Az elmúlt mintegy két évtizedben nagyon sok értékes tartalom csak online formában jelent meg, de ha volt nyomtatott változat is, egyáltalán nem biztos, hogy a kettő megegyezik egymással. Ezek a webes tartalmak archiválás nélkül idővel eltűnésre vannak ítélve – tette hozzá.

Hammerstein Judit kiemelte: a teljes magyar internet archiválása egyetlen országos szintű intézmény számára sem lehetséges. Jelenleg 4600 online hírportál, napilap és időszakos kiadvány lementése tűnik megoldhatónak rendszeresen, évente pár alkalommal. A lementett webes tartalmak elérhetőek lesznek az Országos Könyvtári Platformon (OKP) belül.

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára kiemelte: 2006-ban merült fel először a magyar weboldalak tömeges archiválásának ötlete, amely 2016-ban bekerült az Országos Könyvtári Platform (OKP) 10 milliárd forintos fejlesztésének elemei közé is.

A 2017-ben indult webarchiválási tesztprojekt keretében 2018 decemberében 291 ezer magyar domain cím tartalmát mentették le. A technikai háttér tehát már létezik, a következő lépés a stabil jogszabályi és költségvetési támogatás kidolgozása – tette hozzá az államtitkár.

Latorcai Csaba kitért arra is: a tervek szerint az OSZK-nak 2021-től el kell tudnia látni a magyar vonatkozású webtartalmak mentésének, feldolgozásának, hosszú távú megőrzésének és webarchívumba rendezésének feladatát.

Az internet legkomplexebb médium, amellyel az elmúlt több száz évben valaha is találkoztak a közgyűjtemények. A web egyre nagyobb részét teszik ki a különböző szoftverek, ezért elképesztően nehéz az archiválása – hangsúlyozta Drótos László főkönyvtáros a konferencián.

Kiemelte: a webarchiválási tesztprojekt keretében 2018-ban mintegy 20 ezer webhelyet, 29 terabájt összméretű adatot mentettek le. Az eltárolt fájlok/URL-címek száma megközelíti az 500 milliót. Idén decemberben egy ennél is nagyobb szabású „aratásra” készülnek.

A tanácskozáson szó lesz egyebek mellett az online sajtócikkek adatbázisba rendezéséről, a webhelyek metaadatolási problémáiról, valamint az OSZK országos projektjén belüli, helyi érdekű webarchiválási lehetőségekről is.”

Forrás:
A közgyűjtemények webarchiválási feladatairól tanácskoznak az OSZK-ban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. november 14.
Lásd még:
A harmadik workshopra 2019. november 14-én került sor, melyen Hammerstein Judit, az OSZK főigazgatója köszöntötte a közel 90 fős közönséget és Latorcai Csaba államtitkárt, aki megnyitó beszédében a web történetéről, kulturális szerepéről és a nemzeti könyvtár webarchiválási törekvéseinek fontosságáról beszélt. Az első prezentáció témája az OSZK-s projekt elmúlt egy évének áttekintése volt, majd négy további előadás következett, melyek a regionális, illetve a tudományos jellegű webes tartalmak megőrzéséről, az online sajtó aratásával begyűjtött szövegek kutatási célú hasznosításáról, valamint az élő és az archív webhelyek metaadatolásának kérdéseiről szóltak. A rendezvényt ezúttal is beszélgetés zárta az előadók és a közönség között. A rendezvény meghívója itt található.

Az előadások prezentációi:

Az előadások videofelvételei a Youtube-on:
404 NOT FOUND webarchiválási workshop
Az éves konferenciák webhelye (korábbi évek anyagai is)

Ma már a vállalatok jelentős része az informatikai fejlesztések kapcsán megismert agilis módszertan szerint próbálja újraszervezni a munkáját

„Újabb felmérés igazolja, hogy ma már a vállalatok jelentős része az informatikai fejlesztések kapcsán megismert agilis módszertan szerint próbálja újraszervezni a munkáját.

A vállalati munkaszervezés általánosságban is egyre agilisabbá válik, vagyis ez már nem csak az informatikai területre jellemző, ahol először alkalmazták az agilis módszertant – derül ki az IFUA Horváth & Partners felméréséből. A német nyelvterületen végzett kutatásban mindezt a megkérdezett 220 döntéshozó 83 százaléka erősítette meg, 98 százalékuk pedig egyetértett abban is, hogy a változás a vállalati kultúra egészének átalakulását eredményezi.

Erre az átalakulásra a hálózatban való gondolkodás, a nyílt kommunikáció és rugalmas szervezeti felépítés a jellemző, ahogy egyébként az informatikai és más szakmai csoportok hagyományos elkülönülése is folyamatosan visszaszorul. A válaszadók megítélése szerint az agilis működés néhány éven belül, 2022-re meghatározóvá válik – bár a felmérésből az is kiderül, hogy a cégek 43 százaléka egyáltalán nem méri az új módszertanok sikerességét.

A kutatás szerint gyakran alkalmazzák a Scrum, a Design Thinking, a DevOps vagy a Kanban agilis módszertanokat is, a megkérdezett vállalatok mindössze 11 százaléka nem használ ilyen megközelítést. Ezzel párhuzamosan a német, osztrák és svájci döntéshozók 77 százaléka látja úgy, hogy szervezeténél az IT részleg agilisan működik, miközben az üzleti területekről is már a válaszadók kétharmad része, 67 százaléka gondolta ugyanezt.

Az IFUA Horváth & Partners közleménye kiemeli, hogy a legtöbb cég bővíti a digitalizációs és az informatikai beruházásokat: ebben a bontásban a digitalizációra 80 százalékuk, az IT-re 73 százalékuk akar a korábbinál többet költeni, növelve a jövőorientált projektekre fordított összegek arányát az üzemeltetéshez és karbantartáshoz képest, az informatika pedig a vállalati átalakulás motorjaként a többi terület üzleti partnerévé válik.

Centralizált, decentralizált és elosztott működés

A cégek irányításában megjelenő agilis módszerekkel laposabb szervezetek jönnek létre, ahol a vezetők a szakmai irányítást átadják a szakértőknek, ők maguk pedig az emberekkel foglalkoznak. A dolgot további összefüggésbe helyezi, hogy a tendencia visszaköszönt a Bitport múlt heti CIO Budapest konferenciájának keynote előadásában is, amelyben Popovics László, az OTP Bank elosztott rendszereket fejlesztő részlegének vezetője beszélt az átalakulásról.

A szakember annyival tovább is ment, hogy a problémák több dimenzióban való megközelítésének szükségessége a centralizált és a decentralizált (agilis) szervezeti működés után szükségszerűen az elosztott működéshez vezet. Ennek fontos eleme, hogy a megoldásokat helyben lehet megtalálni és alkalmazni, ahogy a döntési lehetőség mellett az ahhoz szükséges felhatalmazás is megjelenik a hálózatszerű, párhuzamosan dolgozó csapatokban.

Néhány hónapja mindezzel kapcsolatban a KPMG kutatását is idéztük, amely a szervezetek egészében érvényesülő rugalmasság eszközlének nevezte az agilitást. Abban a felmérésben a válaszadók 67 százaléka ettől tette függővé, hogy vállalata továbbra is fontos szereplő marad-e a saját piacán, mivel ez biztosítja, hogy gyorsan reagálhasson az ügyféligények és körülmények (szabályozás, technológia) változásaira. Az agilitásnak így nem csak a projektek szintjén, hanem a vállalat teljes működési modelljében meg kell jelennie, és a 11 országban megkérdezett több mint 1300 cégvezető nagyobbik része úgy látta, hogy vállalatánál valamilyen szinten már meg is jelent.”

Forrás:
Már nem csak informatikai varázsszó az agilitás; Bitport.hu; 2019. november 13.

Milyen a lakható város?

„25. alkalommal rendezte meg a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az Országos Urbanisztikai Konferenciát. Az idei évben a konferencia kiemelt témáját a lakhatás, a lakásállomány helyzete jelentette. A délutáni szekciók egyikét a Lechner Tudásközpontban működő URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont szervezte és vezette le. Az ezt választók színes képet kaptak a lakhatással kapcsolatos EU-s szakpolitikák áttekintésétől nemzetközi gyakorlatokig és jó példákig.

A MUT elnöke, Salamin Géza megnyitójában utalt arra, hogy a lakáspiac jelentős változásban, növekedésben van, azonban a kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében elengedhetetlen, hogy ez ne csak a gazdasági szereplők játéktere legyen, hanem az európai irányelveknek megfelelően, a helyi közösségek szükségleteinek figyelembevételével az állam és az önkormányzatok is szerepet vállaljanak a megfizethető lakások elérhetőségében. A konferencia 54 előadója ennek módszertanába, lehetőségeibe kínált bepillantást.

Hazai körkép

A plenáris előadások sorát Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Bevezetésként utalt a fővárosi agglomeráció súlyára az ország földrajzi mintázatában: a tágabb térségben közel 4 millió ember él, ahol – csak kiemelve példaként egy adatot – a 3-as metrónak nagyobb az utaslétszáma, mint a teljes országos vasúti hálózatnak. A térség lakossága ugyanakkor az országos átlag fölötti mértékben elöregedőben van, ezért olyan várospolitikát kell kialakítani, amely vonzó a gyerekes családok számára. Ebben természetesen nagy szerepe van a megfelelő, megfizethető lakásállománynak is. Számos problémás jelenségre felhívta a hallgatóság figyelmét: a túl sűrű, élhetetlen új beépítésekre, illetve ennek ellenpólusaként a túl szétterülő kertvárosok erőforráspazarló területhasználatára, a befektetési célokból vagy más okból üresen álló lakásállományra, a zöldfelületek rendkívül alacsony arányára, a rozsdaövezetekben rejlő kihasználatlan lehetőségekre, illetve a kertvárosokban a szolgáltatásokat és munkahelyeket biztosító alközpontok hiányára, szükségességére.

A konferencia témáját adó lakhatási helyzet általános kontextusának megismerése után mélyreható elemzést kaptunk a lakáspiaci folyamatokról két előadótól: Nagy Tamás, a MNB főosztályvezetője és Soóki Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője mutatta be a grafikonok mögött rejtőző valóságot. A helyzet egyik, mindenki által tapasztalt sarokköve a reálbérek növekedését jóval meghaladó lakásár-növekedés, amely elsősorban a városokat érinti. Az árnövekedés fő oka, hogy a kereslet koncentráltan jelentkezik. A statisztikák szerint a külföldi lakásvásárlók aránya a látszat ellenére nem nőtt jelentősen, viszont a vásárlók nemzetiségi összetétele változott; a korábban megszokott nyugat-európai vásárlók helyett megjelentek a távoli országok, például Kína, Vietnám befektetői. Szintén a hétköznapi tapasztalatokkal ellentétes az a statisztikai tény, hogy nem épül elég új lakás; a növekedés üteme csökken, és a kereslet meghaladja a kínálatot. Ennek egyik oka az alapanyagok és a munkaerő korlátos elérhetősége. A versenyképesség, vonzóképesség szempontjából a fő nehézség a nagyon nagyarányú áremelkedés: mind a lakásbérlés, mind a vásárlás tekintetében Budapest az európai térben is a legdrágább városok közé tartozik, amennyiben a számítást az átlagos jövedelemhez viszonyítjuk. Az állami konstrukciók elsősorban vidéken jelentenek jelentős segítséget, a hitelkonstrukciókat pedig főként a jómódúak veszik igénybe. A kedvezmények kifutása feltehetően visszaesést fog eredményezni az új lakások piacán, ami a használt lakások felé tereli a vevőket.

Visszacsatolás a nagyvilágból

A plenáris szekció jelentős nemzetközi kitekintést is biztosított angol nyelvű előadások sorozatával. Az Ohio State University oktatója, Bernadette Hanlon rövid betekintést adott a tengerentúli dilemmákba. Az úgynevezett New Urbanism irányzata keresi a megoldásokat az amerikai kertvárosok túlságosan szétterülő struktúrájára, a változó igényekre, illetve nem utolsó sorban a fenntarthatósági szempontok jobb érvényesítésére. Cséfalvay Zoltán, a Joint Research Centre of the European Commission vezető kutatója és az MTA Földrajzi Tudományos Bizottságának tagja a jövőben várható társadalmi-gazdasági tendenciák felől közelítette a témát. A felvetés központi gondolata a középosztály szűkülése, fogyása, egyfajta társadalmi szegregáció, amelynek egyik oka az új technológiák megjelenése a foglalkoztatásban: a gazdagok mellett a dolgozók anyagilag kevésbé jutalmazott rétege válik meghatározóvá. A lakhatás tekintetében a tulajdonlás helyett a hozzáférésnek kell meghatározóvá válnia. A városokban olyan adatalapú szolgáltatások elterjedésére számíthatunk, amelyek az urbánus központok léptékében tudnak hatékonyan működni.

A MUT Egyesült Királyságbeli partnerszervezete, Royal Town Planning Insitute részéről Richard Blyth tartott izgalmas előadást a lakhatás és a fenntarthatóság összefüggéseiről. Egyik meghatározó üzenete, hogy a felelőtlen környezetterheléssel szemben a fenntartható lokáció áll, vagyis a lakhatásnak térben a legmegfelelőbb helyen kell rendelkezésre állnia, hiszen a közlekedés okozza az urbanizált térségek legtöbb problémáját. Fényképekkel is gazdagon illusztrált beszámolójában számos példát mutatott be a szigetországból a fenntartható urbanisztika lehetőségeire: az esővíz helybentartásáról, az Angliában is jellemző energiaszegénység leküzdését is szolgáló épületenergetikai újításokról, a környezetbarát alapanyagokról és építési technológiákról, vagy akár a tervezésben a nők szerepéről, a női nézőpont erősítéséről.

Alföldy György, a Budapest Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar dékánja a zsugorodó, vagyis fogyó népességű városok problematikáját elemezte. Ezzel a helyzettel elsősorban a korábban túlzottan monofunkcionális, illetve gyenge adaptálódási képességgel rendelkező városok szembesülnek. Előadásában felhívta a figyelmet az URBACT által kiadott Shrinking Cities (Zsugorodó városok) című kiadványra, az abban szereplő jó példákra. A városfejlesztés során nem a már lényegében készen lévő „hardverre” – az épületállományra, infrastruktúrára – kellene fókuszálnunk, hanem a „szoftverre”, az emberekre és az ő közösségeikre. A „nem-növekedés” jegyében ráadásul nem a korábban megszokott infrastruktúrát kellene fejlesztenünk, tovább skáláznunk, hanem teljesen új megközelítésre van szükségünk a legújabb technológiák ésszerű felhasználásával. Állami lakáspolitikára van szükség, a helyi önkormányzatok önállóan nem képesek megbirkózni a lakásproblémákkal. Amit tehetnek, hogy az üres ingatlanok hasznosítására például üres ingatlan menedzsmentet, átmeneti hasznosítást, átgondolt adópolitikát alakítanak ki.

URBACT-szekció a megfelelő lakhatásért

Az URBACT program Nemzeti Tájékoztatási Pontja által szervezett URBACT-szekció az európai tendenciák és jó gyakorlatok bázisán vizsgálta a konferencia fókuszát adó lakhatási kérdéskört. Dömötör Tamás, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának vezető tanácsosa, illetve Takács Péter, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága munkatársa az Európai Unió városfejlesztési szakpolitikáinak vonatkozó területeibe adtak betekintést. Az előadások gazdag szakirodalmat, tájékozódási hátteret nyújtottak. A 2014-20 közötti időszak város- és lakáspolitikára vonatkozó lényeges európai tapasztalata, hogy a végrehajtás könnyebbnek bizonyul ott, ahol már kezdettől fogva erős szakpolitikai keretek és intézményi kapacitások állnak rendelkezésre. Az Európai Városi Agenda lakhatási munkacsoportjának fókuszában többek között a megfizethető, adekvát, felhasználói igényekhez illeszkedő lakhatás, a szociális lakások elérhetősége, a spekuláció visszaszorítása, a bérleti biztonság és a jobb jogi, pénzügyi feltételek megteremtése áll. A 2021-27 időszak 5 szakpolitikai célkitűzése közül kiemelendő a polgárokhoz közelebb álló Európa, amely a városi és vidéki területek fenntartható fejlesztését, helyi kezdeményezéseit célozza. A korábbi 5 % helyett a Regionális Fejlesztési Alapból 6 % kötelezően a fenntartható integrált városfejlesztésre fordítandó, helyi fejlesztési partnerségek révén. Az Európai Városi Kezdeményezés nevű program 500M euró javasolt költségvetéssel fogja segíteni a helyi igényeken alapuló részvételi városfejlesztést.

A szekcióbeszélgetések közös megállapítása hogy szükség van nemzeti várospolitikára és lakáspolitikára is.

A szekció egyik legfontosabb előadásában a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület részéről Párdi Zsófia a lakhatás legnehezebben kezelhető szegmensét elemezte: a bérlakások építésére és biztosítására szolgáló állami vagy önkormányzati beruházásokat. A hazai statisztikák ismertetésén túl előadásának gerincét a délelőtti plenáris előadásokban is emlegetett bécsi modell bemutatása adta. Közhasznú lakástörvény, lakástársaságok versenyeztetése, széleskörű támogatottság, magas zöldfelületi arány, állami lakásépítési program, megfelelő szabályozás segíti a városi lakhatást. Itthon már a középosztály sem tudja megfizetni a piaci árakat. Az állam nem személyeket, hanem közérdeket támogat a bérlakásépítéssel.

Két előadás hazai URBACT-városok és projektek törekvéseihez kapcsolódott. A Kortárs Építészeti Központ részéről Szerencsés Rita a Budapest100 Programra mint díjazott jó gyakorlatra alapított Come In! projekt törekvéseit mutatta be. Ez a modell, ahogy Alföldi György fogalmazott, a „szoftverre” helyezi a hangsúlyt, ezen keresztül generál pozitív változásokat a városban. A kutatók, idős lakosok, fiatal önkéntesek interakciója által a saját otthonok újfajta megismerése, például a panelhelyzet újradefiniálása válik lehetővé. A hazai URBACT városokat Debrecen képviselte még a szekcióban. A Welcoming International Talent projekt célja a külföldi munkavállalók integrálása a helyi gazdasági és társadalmi folyamatokba. Ennek lakáspiaci vonatkozásait mutatta be Kun Ferenc a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. részéről. A szabályozók szükségessége mellett az építőipar oldaláról nézve a technológiai fejlődés hiányára mutatott rá előadásában.

A lakhatási helyzet térbeli mintázatainak elemzésére, az ebben rejlő lehetőségekre két előadó reflektált. Jaschitzné Cserni Tímea a Lechner Tudásközpontban készülő Nemzeti Fejlesztési Potenciál Térkép nevű webes térinformatikai alkalmazásba adott előzetes bepillantást. Az alkalmazás a téradatok akár ingatlan szintű megjelenítésével és kereshetőségével szolgálja az ideális telephelyet kereső beruházókat, befektetőket, az őket vonzani kívánó önkormányzatokat és a terület- és településrendezési szabályok betartásáért felelős döntéshozókat. Nagy Szabolcs pedig a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben zajló, a Kárpát-medencei magyar településterület város-vidék mintázatát feltáró kutatás részeredményeiről számolt be.

A szekció előadásai itt érhetőek el.

Forrás:
Milyen a lakható város?; Sain Mátyás; Lechner Tudásközpont; 2019. november 12.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 18.

A digitális diplomáciára fordított erőforrások megtérülése

Az elmúlt években – és ez az idő lassan már egy jó másfél évtizedre tehető – a digitalizáció meghódította a diplomácia merev, tartózkodó, távolságtartó, sokak szerint máig arisztokratikus világát. A diplomáciatörténet fejlődésének lassan hömpölygő évszázadaihoz mérten szinte szemvillanásnyi idő alatt változott meg a külkapcsolati feladatokat ellátó közigazgatási intézményrendszer munkarendje, folyamatszabályozása. Mi több: változtak, méghozzá alaposan, a diplomaták által vallott értékek, normák, alapelvek is. A külügyminisztériumok „felköltöztek” a közösségi média platformokra, virtuális nagykövetségeket nyitottak, online tudásmenedzsment rendszereket építettek ki, saját céljaikhoz igazodó algoritmusokat írattak a nagyvilág figyeléséhez és értelmezéséhez, mobil telefonos alkalmazásokat fejlesztettek, hogy a társadalmi gyakorlathoz igazított konzuli szolgáltatásokkal segítsék az állampolgárokat.

A külügyi apparátusok egy része – itt persze elsősorban a jelentős hatalmakra, technológiai élenjárókra kell gondolni – számottevő erőforrásokat fordítottak ezekre a 21. századi fejlesztésekre. Másoknak, a kis országok, a szegényebb teljesítő képességű gazdaságokkal rendelkező államok külszolgálatainak azonban a digitális technológiaváltás folyamatos kihívást jelentett. Mert azt ne feledjük: a modernizációból a kicsik sem akarnak lemaradni. Joggal. A nagyok azért fejlesztenek – mert nagyok. Az USA-nak, Nagy-Britanniának, vagy Oroszországnak éppen a hatalmi ambíciók beteljesítéséhez van szüksége az infokommunikációs technológiák kínálta előnyökre; és persze presztízsből is. Azonban a kicsik sem kerülhetik el a technológiaváltást – éppen azért, mert kicsik. Nekik létfontosságú az a technológiai kompenzáló erő, ami megsokszorozza szűkösebb forrásaik, emberi kapacitásaik lehetőségeit külpolitikai érdekeik érvényesítésében. A nemzetközi jelenlét, információszerzés, tájékoztatás és elérés, országimázs építés olyan eszközeit biztosítja számukra a digitális technológia, ami néhány évtizeddel korábban csak a legnagyobbak privilégiuma volt.

A külügyi államigazgatások azonban – véli rég ismert szerzőnk, az Oxfordban kutató izraeli Ilan Manor – aligha kerülhetik el a „digitalizáció hét szűk esztendejét”. Mérettől szinte függetlenül, a nemzetközi kapcsolatok szervezésével és bonyolításával foglalkozó állami szervezetek mindegyike szembesülni kényszerül a források szűkülésével. Paradox módon azonban, a digitalizációban rejlő lehetőségekhez fűzött elvárások nem csökkennek. Ebben a kettős szorításban a világ külügyminisztériumai és diplomáciai szervezetei a korábbiaknál sokkal átgondoltabb fejlesztésekre, megfontoltabb digitális működésre kényszerülnek. Kulcskérdéssé válik – ha már eddig nem vált azzá – a külügyi technológiai fejlesztésekre fordított (jelentős) ráfordítások megtérülése. Hol jelentkeznek ezek a hasznok? Egyáltalán, hol, hogyan mérhetőek, számszerűsíthetőek az korszerű ITK-fejlesztésekre fordított kiadások, a berendezések beszerzésétől, a szoftverek fejlesztésén át a nélkülözhetetlen képzések költségéig?

Manor, az Oxfordi Digitális Diplomácia Kutatócsoport tagja úgy véli, hogy a fenti problémára kétféle választ adhatnak a külügyi szervezetek. Az egyik lehetséges megoldás (nevezhetjük ezt akár előre menekülésnek) az, hogy a minisztériumok olyan speciális technológiai fejlesztésekre fókuszálnak, amelyek a közeli jövőben a bevett viszonyok forradalmi átalakításával kecsegtetnek. Ezek azok a divatos szóval „diszruptívnak” nevezett technológiák, amelyek azt ígérik, hogy aki az elsők között lesz az alkalmazásában, az komoly előnyökre tehet szert az adott működési terepen, esetünkben a nemzetközi kapcsolatok alakításában. A másik lehetséges stratégia az, ha a külügyek olyan digitális technológiákra összpontosítanak, amelyek számos kézzel fogható előnyt kínálnak, miközben viszonylag kevés erőforrást kötnek le. Ez utóbbiak azok, ahol magas a befektetés arányos megtérülés.
Az izraeli kutató cikkében mindkét stratégiára mutat néhány lehetséges megoldást. A „diszruptív”, tehát mondjuk korszakos előnyöket kínáló fejlesztésekre kettőt említ, amelyeknek nyilvánvalóak a lehetséges külügyi alkalmazásaik.

Virtuális Valóság (VR)
A virtuális valóság a társadalmi élet számos területén válhat mindennapossá, véli az izraeli kutató. Még hozzá az egészen közeli jövőben, és ezek között a lehetséges alkalmazási terepek között a külügyi igazgatás dimenziója is ott lehet. Például alkalmas lehet nemzetközi tárgyalásokon egyfajta közvetlen terepbejárásra, tényfeltáró misszióra (akár nehezen elérhető, vagy veszélyes területeken is). A VR új lehetőséget teremt a digitális országimázs építéshez, a nemzeti kincsek roppant széles közönségekhez való „teleportálása” révén. Páratlan szolgálatot tehet a módszer a külügyi fejlesztési projektek eredményeinek bemutatása terén is.

Holográfia
A holográfia, amelynek tömeges munkahelyi elterjedését már akár 2025-re prognosztizálják a szakemberek, újszerű lehetőségeket teremt a diplomáciai csoportmunkára – és persze elsősorban a tárgyalásokra. Méghozzá úgy, hogy speciális lehetőségeivel biztosítja azt a személyességet, közvetlen kapcsolatot, ami a diplomáciai érintkezés, az eredményes nemzetközi kapcsolatépítés máig kiválhatatlan eleme maradt. A kis országok diplomatáinak megsokszorozhatja a „személyes” jelenlétét: a kis személyzettel működő követségek is „közvetlen” kapcsolatot építhetnek nagyobb kiterjedésű állomáshelyek népességével is.

Akad azonban példa a második stratégiába sorolható, valljuk meg, realisztikusabbnak látszó, de feltétlenül könnyebben és gyorsabban csatasorba állítható fejlesztésekre is.

Hálózatelemzés
Hálózatos világban élünk, ami közhely – de igaz. A hálózatelemzés, ma már fillérekért hozzáférhető eszköztárának hála, számos módon dinamizálhatja a diplomáciai szervezetek működését is. A helyi képviseletek a hálózatelemzés segítségével rendkívül pontosan és mélyen feltérképezhetik, hogy ki (és mit) mond róluk, országukról a közösségi platformok beszédforgatagában. Erre alapozva aztán sokkal pontosabb, célzottabb kommunikációt tervezhetnek és valósíthatnak meg, ami nagymértékben növeli a diplomáciai párbeszéd hatékonyságát.

Big data elemzés
A big data elemzésével, megint csak könnyen és olcsón hozzáférhető elemző eszközök birtokában, a külügyi apparátusok számtalan területen javíthatják munkájuk hatékonyságát (beleértve természetesen a költséghatékonyságot is). A nagy tömegű adatok elemzése jelentősen támogathatja például az idegenforgalmi kapcsolatépítésért felelős diplomaták helyi munkáját. A big data elemzések külügyi alkalmazására Manor egyenesen izraeli példát is hoz: a környező arab világ közösségi média forgalmának elemzésével (például ún. sentiment analyis révén) meglehetősen pontos képet lehet kapni arról, hogy Izrael Állam mely politikája vált ki különösen élénk ellenérzéseket a térség arab lakóiból. Ennek fényében aztán lehetséges a diplomáciai munka finomhangolása.
Increasing ROI in Digital Diplomacy; Ilan Manor; Digital Diplomacy blog; 2019. október 27.

Az MI etikai kérdéseiről tett közzé iránymutatást az amerikai Hadügyminisztérium

Az amerikai technológiai modernizáció egyik motorja, a Védelmi Innovációs Tanács (Defense Innovation Board) nagy jelentőségű irányelvet fogadott el a napokban. A 16 kiemelkedő tudóst tömörítő tanácsadó testület, amely szakmai munkájával az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon döntéseit támogatja, illetve alapozza meg, egyhangúlag elfogadta a Mesterséges Intelligencia alkalmazásával kapcsolatos etikai alapelvek irányadó dokumentumát. A testületi jelentés, amit „MI alapelvek. Ajánlások a Hadügyminisztérium számára a Mesterséges Intelligencia etikus alkalmazásával kapcsolatosan” címmel tettek (egy kiegészítő háttéranyaggal egyetemben) közzé a testület weblapján, 12 egyedi ajánlást fogalmaz meg a hadügyi igazgatás számára. Ezek felölelik a Mesterséges Intelligencia harci (illetve egyéb, nem közvetlenül hadműveleti) alkalmazásával kapcsolatban alkalmazandónak tartott etikai alapelveket és normákat.

A jövőbeni használatra ajánlott legfontosabb alapelv kimondja, hogy az MI-rendszerek fejlesztésénél, rendszerbe állításánál, alkalmazásánál, és azok következményeinél az embereknek mindvégig meg kell őrizniük a végső döntési felelősséget. A katonaság által alkalmazott MI-rendszereknek mentesnek kell lenniük olyan hiányosságoktól, amelyek nem szándékolt károkozással fenyegethetnek embereket. A Hadügyminisztérium által rendszerbe állítandó Mesterséges Intelligencia alapú rendszereknek megbízhatóaknak kell lenniük, továbbá, irányíthatóknak. Fontos az is, hogy az ilyen rendszerek átlátható, ellenőrizhető módszereken, adatforrásokon kell, hogy alapuljanak, valamint fontos követelmény az is, hogy a tervezésük eljárásai és dokumentációja megismerhető és ellenőrizhető legyen.

A tanácsadó testületben résztvevő magas rangú technológiai vezetők és szakemberek egyhangúan foglaltak állást annak érdekében is, hogy az USA Hadügyminisztériuma által alkalmazott és rendszerbe állított Mesterséges Intelligencia rendszereknél kötelező erővel létezzen egy „kikapcsoló gomb”: tehát annak a lehetősége, hogy a rendszert, ha bármilyen zavar, vagy előre nem látott körülmény merülne fel, egy emberi lény leállíthassa. Szakértők, illetve a szakmai testület tagjai úgy vélték, hogy ez volt az ajánlási rendszeren belül a leginkább problematikus pont. Ezeknek a fejlett rendszereknek ugyanis éppen az az egyik legfontosabb sajátossága, hogy olyan fejlődésre képes viselkedéseket képesek felmutatni, amelyeket a rendszerek tervezői csak korlátozott módon képesek előre jelezni. Mi több, ezek a viselkedési formák igen gyakran olyan a rendszer önfenntartását, megmaradását elősegítő viselkedések, amelyek szinte törvényszerűen „csúsznak ki” a tervezők célrendszere által felállított paraméterek alól. Potenciálisan éppen ezért képviselik az MI-rendszerek legnagyobb veszélyét is persze.

A katonai célú MI-alkalmazások etikai alapelvein dolgozó tanácsadó testület, amelynek élén egyébként a Google cég korábbi vezetője, Eric Schmidt áll, és olyan illusztris ipari-tudományos szaktekintélyek alkotják, mint Daniela Rus, az MIT CSAIL igazgatója, vagy Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója, illetve az Aspen Intézetet vezető Walter Isaacson, rendkívül sokoldalúan igyekezett körüljárni a merőben újszerű és összetett problémát. Az előzetes elvek tesztelésére két ún. „red team gyakorlatot” is szerveztek, ahol szakértői csapatok igyekeztek, afféle tudományos ördög ügyvédjét játszva, kipuhatolni a koncepció gyengeségeit.
A csaknem másfél éves szakmai fejlesztő munka eredményeként kidolgozott és most elfogadott irányelvek egyébként világosan utalnak a tágabban értelmezett nemzetbiztonsági, geopolitikai összefüggésekre is. A dokumentum megszövegezői alapvetőnek tartották, hogy a fokozódó technológiai vetélkedés ellenére is olyan alkalmazási irányelveket fogalmazzanak meg, amelyek illeszkednek a demokratikus államiság átfogó jogi, etikai és erkölcsi normarendszeréhez.
A dokumentum letölthető az alábbi linken
Defense Innovation Board Unveils AI Ethics Principles for the Pentagon; Khari Johnson; Venturebeat; 2019. október 31.
Defense Innovation Board’s AI Principles Project

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az Unió vezetői a digitális szuverenitás visszaszerzése mellett törtek lándzsát
Az Európai Unió vezető politikusai – akik egyébként a fizikai dimenziókban inkább a nemzetállamok visszaszorítását és a föderalizmus erősítését szorgalmazzák – most egyértelműen kiálltak a digitális szuverenitás visszaszerzése mellett. A tekintélyes üzleti napilap, a Financial Times idézi Angela Merkel német kancellár kijelentését arról, hogy a közeljövő egyik kulcsmozzanata az lehet, hogy az Európai Unió képes lesz-e visszaszerezni a (saját) adattömege feletti kontrolt az amerikai technológiai óriás vállalatoktól. Az uniós polgárokhoz kapcsolódó „big data” visszaszerzése, és egy saját európai adatplatform kialakítása Merkel szerint a legfontosabb feladat a digitális szuverenitásér folytatott küzdelemben. Merkel határozott kiállásához kapcsolható a francia elnök, álláspontja, amelyet szintén az elmúlt héten fogalmazott meg, az üzleti világban ugyancsak meghatározó The Economist című lapnak adott hosszú interjújában. A világsajtó elsősorban a francia politikus NATO-val kapcsolatos, erősen kritikus megjegyzését kapta fel, pedig volt ott még szó más, talán fontosabb dolgokról is. Emmanuel Macron, ha lehet, még sarkosabban és egyértelműbben szögezte ugyanis le: Európának ebben a törékeny helyzetben sokkal „stratégiaibb”, sokkal „szuverénebb” politikát kell folytatnia sok tekintetben.
Financial Times; 2019. november 12.
The Economist; 2019. november 9.

Az álcázott amerikai kibertámadások nem fogják térdre kényszeríteni Iránt
A többnyire figyelemre méltó konzervatív fórumnak számító The American Conservative legutóbbi számában érdekes véleménynek adott hangot. A tanulmány szerzője úgy véli: az amerikai kormányzat által Irán ellen bevetett kiberfegyver aligha fogja megtörni az Egyesült Államok ősriválisának számító iszlám köztársaság erejét, eltökéltségét – ugyanakkor rendkívül veszélyes új mozzanatot visz a Perzsa-öböl körüli konfliktuszónába. Mint ismeretes, idén szeptemberben, miután az USA kormánya az iráni hatóságokat vádolta a szaudi olajlétesítmények elleni támadások megtervezésével és kivitelezésével, az amerikai hadsereg kiberfegyverekkel „vágott vissza” Iránnak. A később a Reuters hírügynökségen át kiszivárgott információk szerint az USA Kiberhadviselési Parancsnokságának alakulatai olyan online támadásokat indítottak, amelyek „fizikai infrastruktúra” megrongálását célozták, és amelyekkel az iráni „propaganda kapacitások korlátozását” szerették volna elérni. A cikk szerzője (aki egyébként a „másik oldal”, tehát az amerikai demokrata elit jelentősebb orgánumaiban, a CNN-be, a Time-ban, a Politico-ban is rendszeresen publikál) úgy véli: Irán jó esetben egy regionális hatalom, amelynek még az ilyen korlátozott törekvéseit is messzemenően ellensúlyozzák térségi szomszédai, nem is beszélve a Közel-Keleten meghatározó potenciállal rendelkező Izraelről. Miközben tehát Irán aligha jelent valóságos egzisztenciális fenyegetést az USA ellen, az amerikai vezetés által alkalmazott külpolitika – amely most már a gazdasági szankciók és a titkos kiberakciók kombinációján látszik alapulni – rendkívüli módon megnövelte annak az esélyét, hogy a konfliktus gyorsan eszkalálódik, és az események kicsúsznak az ellenőrzés alól.
Why U.S. Cyber Sneak Attacks Won’t Work Against Iran; Bonnie Kristian; The American Conservative; 2019. november 12.

A kibertér az USA első számú hadszíntere, vélik az amerikai tudományos-hadiipari elit prominensei

Az amerikai Felsőoktatási és Katonai Vezetők Kapcsolatépítő Szervezete (Alliance Linking Leaders in Education and the Services – ALLIES), egy befolyásos szakmai tömörülés közelmúltban megrendezett „Kiberbiztonság és geopolitika” című konferenciáján felszólalt a tömörülés egyik vezetője. Jack Weinstein nyugalmazott tábornok, a Bostoni Egyetem biztonságpolitikai professzora immár a kiberteret tette meg a legfontosabb geopolitikai dimenziónak. Egyértelműen leszögezte: Amerikát nem a nagyhatalmi rivalizálás fenyegeti elsősorban, sem a nemzetközi terrorizmus, de még csak nem is a nukleáris fegyverzetek további elterjedése, vagy akár az űr militarizálása. Az Egyesült Államok biztonsága számára az egyes számú kihívást az igazság manipulálása, az információs hadviselés jelenti. Azok a dezinformációs, manipulatív akciók, amelyek ma már „kinetikus” (azaz valóságos, fizikai kártételt) generálhatnak a kiberdimenziókban. Kétség sem férhet hozzá, fogalmazott a tábornok: az USA számára a kibertér ma már az első számú hadszíntér.
Weinstein Delivers Keynote at ALLIES Conference on Cybersecurity and Geopolitics; Boston University; 2019. november 12.

Harc az online dezinformációk ellen: a RAND most ingyen osztja a fegyvereket

Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb közpolitikai kutatóintézete, a RAND minapi bejelentése szinte rímelt az előbb említett eseményre. A jól ismert agytröszt célzott kutatóprojektet indított tavaly, „Megállítani az igazság erodálódását” címmel. A kezdeményezés érdekessége – szemben a fake news, azaz álhír jelenség hátán gombamód szaporodó kutatások többségével – az, hogy nem csupán elméleti kutatásban igyekszik feltárni a közbeszédet, többek között a diplomáciai közbeszédet mind jobban fenyegető online manipuláció jelenségét. A program gyakorlatorientált, és kezdettől hármas célt tűzött ki maga elé:

  • felkutatni, azonosítani, és egyetlen központi platformon összegyűjteni mindazokat az online eszközöket, amelyek segítik a média használókat az információ keresés és alkalmazás tudatosabbá tételében, a megfontolt, körültekintő kommunikációs eszközhasználatban, egyszóval, a dezinformációk elleni küzdelemben;
  • tájékoztatni az eszköz (szoftver-) fejlesztőket és finanszírozókat a folyamatban levő fejlesztési projektektől és azok erőforrás igényéről;
  • feltérképezni a dezinformáció problématerületének teljes fejlesztési ökoszisztémáját, és ezzel inputot biztosítani a további fejlesztésekhez.

A RAND a múlt héten nyilvánosan is elérhetővé tette a projekt online felületén a már rendelkezésre álló anti-dezinformációs online eszköztárat. A szabadon hozzáférhető erőforrások az alábbi kategóriákba rendezve várják a felhasználókat:

  • bot/spam detektáló eszközök;
  • kódok és sztenderdek;
  • hitelességi mérés-minősítés;
  • dezinformáció követő eszközök;
  • oktatás/képzés;
  • utólagos verifikációs eszközök;
  • forrásellenőrző és listázó (whitelisting) eszközök.

Fighting Disinformation Online. A Database of Web Tools; RAND; 2019. november 12.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. november 11-november 15.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.] Ajánlati/Részvételi felhívás

Enterprise Multi Medikai Alkalmazás üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/216
Közzététel dátuma: 2019.11.11.
Ajánlatkérő: Paksi Gyógyászati Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.09.
A közbeszerzés ismertetése:
Enterprise Multi Medikai Alkalmazás (EMMA) üzemeltetése
A rendszer elvárt főbb funkció csoportjai: Járóbeteg ellátás, Fekvőbeteg ellátás, Akkreditált vényíró, Diagnosztika modul, Labor integráció, PACS integráció, Jelentő modul, Lekérdező modul, Adminisztrációs modul, Műtéti modul, Gondozói modulok, Előjegyzések kezelése, EESZT.
Lásd még

MS licence – Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/217
Közzététel dátuma: 2019.11.12.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.11.
Licencszerződés Microsoft Enterprise Agreement (MS EA) szerződés keretében nagyvállalati Microsoft licencek szállítására és az ahhoz kapcsolódó licenckövetés biztosítására 36 hónap időtartamra. Ajánlatkérő rendelkezik MS EA szerződéssel. A licencek Ajánlatkérő személyi számítógépeit és összes szerverét lefedik.
Lásd még

MER upgrade megvalósítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/217
Közzététel dátuma: 2019.11.12.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.10.
Az új elszámolási rendszer bevezetésének célja egy hosszú távon fenntartható, modern technológiákat alkalmazó, rugalmasan konfigurálható elszámolási rendszer kialakítása, amely teljes körűen támogatja a MAVIR elszámolási folyamatait és képes a jövőben várható piaci változásokhoz alkalmazkodni.
Lásd még

MTVA részére multikonverter és monitor beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/217
Közzététel dátuma: 2019.11.12.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.22.
Nyertes ajánlattevő feladata 3db 8 csatornás frame szinkronizer, reembedder és multikonverter (1.rész); továbbá 4 db professzionális OLED monitor szállítása (2.rész), monitorozó rendszerek kialakításához, bővítéséhez, a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint.
Lásd még

Térinformatikai szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/217
Közzététel dátuma: 2019.11.12.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.17.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő és mint vevő részére összesen 27 db térinformatikai offline szerkesztő szoftver beszerzése.
A térinformatikai offline szerkesztő szoftverrel szemben támasztott követelmények: A pilóta nélküli légijárművekkel készített videó és képanyagok feldolgozásához alkalmas offline szoftver elsősorban desktop környezetben történő használathoz. Ennek a fotogrammatikai szoftvernek képesnek kell lennie 3D pontfelhők generálására, georektifikált ortomozaikok készítésére megfelelő képkockák felhasználásával, mindezt a helyi számítógép erőforrásait felhasználva (offline módon) távoli szerver, vagy egyéb (távoli) számítási kapacitás nélkül.
Lásd még

Integrált kikötői információs rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/218
Közzététel dátuma: 2019.11.13.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.19.
Nyertes ajánlattevő feladata az Integrált kikötői információs rendszer (KIR) fejlesztése.
Lásd még

ERTMS – ETCS Kulcs Menedzsment Rendszer kialakítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/219
Közzététel dátuma: 2019.11.14.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.26.
Nyertes ajánlattevő feladata egy Kulcs Menedzsment Központ (továbbiakban: KMC vagy rendszer) (ezen belül Key Distribution Center) létesítése, mely offline kulcsmenedzsmentrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Megrendelő által üzemeltetett összes, ETCS (Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) 2. szintű vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt vonalszakaszok ETCS 2. rendszerben lévő Radio Block Center (RBC) központjai és a MÁV Zrt. vasúti hálózatára engedélyezett ETCS-el felszerelt, hazai és külföldi vasúti járművek fedélzeti berendezései (OBU, EVC és az ETCS-hez kapcsolódó OBU-RBC, KMC-KMC, KMC-KDC és RBC-RBC közötti kapcsolatokhoz és a hozzájuk kapcsolódó interfészekhez) hitelesítő és autentikációs kulcsainak teljeskörű menedzselését ellássa. A teljes rendszernek az ERTMS (egységes európai vasúti jelzőberendezés-rendszer) teljes rendszerével kompatibilisnek kell lennie.
Lásd még

QoS monitoring rendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/220
Közzététel dátuma: 2019.11.15.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.27.
A nyertes ajánlattevő feladata egy QoS monitoring rendszer létrehozása, kiépítése, integrálása és teljeskörű üzembe helyezése, amely Rendszernek biztosítania kell a GSM-R projekt rendszerkiépítés 1. ütem és 2. ütem teljes hálózatára, valamint a távlati fejlesztési tervek kielégítésére alkalmas Magyarországon telepítésre kerülő ERTMS rendszerek (GSM-R és ETCS) közötti hibaelhatárolást és együttműködés vizsgálatát.
Lásd még

MER upgrade műszaki támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/220
Közzététel dátuma: 2019.11.15.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.13.
MER upgrade műszaki támogatása
A MAVIR ZRt. „MER upgrade” tárgyú projektet indított, melynek célja egy hosszú távon fenntartható, modern technológiákat alkalmazó, rugalmasan konfigurálható elszámolási rendszer kialakítása, amely teljes körűen támogatja a MAVIR elszámolási folyamatait és képes a jövőben várható piaci változásokhoz alkalmazkodni. Jelen feladat célja a MER upgrade projekt műszaki szakértői támogatása.
Lásd még

Ajánlati felhívás Fireeye APT rendszer támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/220
Közzététel dátuma: 2019.11.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.17.
A beszerzés célja a Magyar Nemzeti Bank (ajánlatkérő) által működtetett informatikai infrastruktúra védelmét támogató FireEye APT eszközök rendszertámogatása valamint követésének biztosítása 2021. november 30-ig tartó időszakban.
Lásd még

NEK üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/220
Közzététel dátuma: 2019.11.15.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.14.
A központosított informatikai rendszerek és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a nevesíti az IdomSoft Zrt.-t (a továbbiakban: Ajánlatkérő), mint a központosított informatikai rendszerek üzemeltetőjét, valamint az e rendszereket érintő alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokat biztosító központi szolgáltatót. A Rendelet 3. számú mellékletének 20. pontja alapján Ajánlatkérő látja el a nemzeti egységes kártya-kibocsátási keretrendszerrel (a továbbiakban: NEK) kapcsolatos alkalmazás-fejlesztési és alkalmazás-üzemeltetési feladatokat.
A beszerzés célja olyan Ajánlattevő kiválasztása, aki a NEK üzemeltetés támogatását, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását teljes körűen vállalja.
Lásd még

UPS karbantartása és eseti hibajavítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/219
Közzététel dátuma: 2019.11.14.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.13.
A közbeszerzési eljárás teljes mennyiségét az alábbiakban megadott keretösszeg képezi:
1. rész: nettó 22.000.000,- Ft/36 hónap
2. rész: nettó 19.000.000,- Ft/36 hónap
3. rész: nettó 12.000.000,- Ft/36 hónap
4. rész: nettó 14.000.000,- Ft/3636 hónap
5. rész: nettó 14.000.000,- Ft/36 hónap
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Táj.elj.eredményéről-adathálózati szolg. KE22/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/218
Közzététel dátuma: 2019.11.13.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Adathálózati szolgáltatás biztosítása, üzemeltetése a Fővárosi Vízművek Zrt. részére.
Igényelt szolgáltatások:
– Sötét szál,
– MPLS IPVPN,
– ADSL internet,
– Bérelt vonali internet szolgáltatások,
– Domain név szolgáltatás.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 175.500.000,- Ft
Lásd még

K2 Rendszer továbbfejlesztése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/218
Közzététel dátuma: 2019.11.13.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: PEGACONSULT Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A KAPELLA2 Menetvonal-igénylő Informatikai Rendszer továbbfejlesztése– vállalkozási keretszerződés keretében, melyben a megkötendő szerződés keretszerződés jellegét az jelenti, hogy Ajánlatkérő jogosult a műszaki leírásban fel nem sorolt fejlesztési feladatok ellátására is felkérni a nyertes ajánlattevőt a szerződés aláírásától számított teljes szerződéses időtartam alatt, valamint a Rendszer üzemeltetése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 128.000.000,- Ft
Lásd még

UHF RFID és karszalag beszerzés – Táj. eredményről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/218
Közzététel dátuma: 2019.11.13.
Ajánlatkérő: Markhot Ferenc oktatókórház és Rendelőintézet
Nyertes ajánlattevő: DOCAGE Informatikai Kft.
A betegbiztonság növelése érdekében UHF RFID és karszalag, a hozzá tartozó szoftver (a továbbiakban együtt: Rendszer), szállítása, telepítése, beüzemelése és oktatás biztosítása a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.806.000,- Ft
Lásd még

Fájl ellenőrzést végző szoftverbővítés, support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/218
Közzététel dátuma: 2019.11.13.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
MTVA meglévő fájl ellenőrzést végző szoftver csomagjának bővítése, valamint a rendszer szoftver elemeinek 2019.10.01-2022.09.30 közötti támogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 74.461,- USD
Lásd még

Interaktív monitor beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/219
Közzététel dátuma: 2019.11.14.
Ajánlatkérő: Pécsi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: PANOR Informatika Zártkörűen működő Részvénytársaság
A beszerzés tárgya: 18 db interaktív monitor beszerzése adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.499.820,- Ft
Lásd még

BBA-5.3.3-2015-00004 projekt keretében Kiberbűnözé
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/219
Közzététel dátuma: 2019.11.14.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes ajánlattevő: Cyber Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: Kiberbűnözés elleni bűnüldözési képzések
1. COUNCIL CERTIFIED SECURITY SPECIALIST 40 óra 4 fő
2. SE SOCIAL ENGINEERING 24 óra 4 fő
3. CHFI Computer Hacking Forensic Investigator 40 óra 4 fő
4. WEBSECURITY 24 óra 4 fő
5. LINUX ALAPKÉPZÉS 32 óra 4 fő
LINUX HALADÓKÉPZÉS 32 óra 4 fő
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.096.000,- Ft
Lásd még

Táj. elj. eredm. – Notebook beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/219
Közzététel dátuma: 2019.11.14.
Ajánlatkérő: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: CENTER COMPUTER Számítástechnikai Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
41 db notebook számítógép konfiguráció (számítógép, operációs rendszer, irodai programcsomag) beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.587.000,- Ft
Lásd még

Számítástechnikai eszköz beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/219
Közzététel dátuma: 2019.11.14.
Ajánlatkérő: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
Elnevezés: Számítástechnikai eszköz beszerzése
A könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.476.109,- Ft
Lásd még

Szünetmentes energiaellátó rendszerek fenntartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/220
Közzététel dátuma: 2019.11.15.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: AUGUST-WELL Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés / Az MH tulajdonában lévő közepes- és nagyteljesítményű szünetmentes energiaellátó rendszerek fenntartása (2019-2021) az alábbiak szerint:
Biztosítani az MH KCEHH hírközpontjaiban üzemelő híradó, informatikai, információvédelmi és egyéb üzemvitelt támogató rendszerek és eszközök 48V DC és 230V AC szünetmentes energiaellátását, az országos hálózat kiesése esetén az előírt áthidalási idő teljesítésével.
A keretösszeg összesen 47.244.093,-Ft + ÁFA = bruttó: 60.000.000,-Ft
Tervezett évenkénti felhasználás:
2019. év: nettó: 15 748 031,-Ft, bruttó: 20.000.000,-Ft
2020. év: nettó: 15 748 031,-Ft, bruttó: 20.000.000,-Ft
2021. év: nettó: 15 748 031,-Ft, bruttó: 20.000.000,-Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

GSM-R 2 projekt NOBO,DEBO eljárások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/217
Közzététel dátuma: 2019.11.12.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
EGT területén található GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáihoz kapcsolódó az Európai Parlament és a Tanács többször módosított 2008/57/EK, 2016/797/EK irányelvek , illetve a 30/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerinti EK (NoBo) és Nemzeti Szabályok szerinti (Továbbiakban NSZ.) (DeBo) hitelesítési eljárás lefolytatása az alábbiak figyelembevételével, az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdése alapján nyilvánította az eljárást eredménytelennek, figyelemmel arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig egy ajánlat került benyújtásra.
Lásd még

Szakirodalom

Általános szerződési feltételek az online térben – a sztenderdizált, elektronikus és automatizálható szerződéskötés kihívásai a magyar jogban

„Napjainkban még az egyszerű adás-vételi szerződések kötése is – nemcsak a szolgáltatási irányelv és az Európai Uniót jellemző letelepedési szabadság támogató elve, hanem az internet terjedése és a globalizáció komplex hatásai következtében – egyre inkább átkerül a határokon átívelő digitális térbe, és automatizálódik. Fidrich összefoglalásából kiemelném a gazdasági globalizáció azon főbb jellemzőit, melyek a jogrendszerre is hatással vannak: a világ összekapcsolt (a jogok gyorsan elérhetőek), gazdasági, kulturális homogenizáció és fogyasztói társadalom van (fogyasztói jogok kialakultak), a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívüli (államon kívüli szervezetek erősödése, pl szakmai egyesülések), akár az állampolgári jogok is erodálódnak (lásd a Big Data és személyes adatvédelem dilemmáit), továbbá az információs és kommunikációs technológiák fejlődése gyorsul. A hazai polgári jogi reform keretében 2013-ban sui generis jogintézményként megjelent az elektronikus szerződéskötés a modernizált magyar polgári jogi kódexben. A Big Data jelenség rövid távon teljesen felforgathatja az adatvédelem és az üzleti döntéshozatal világát, de középtávon is hatással lehet a jogalkalmazásra és a jogalkotás tervezésére. A döntéshozatali, szövegértési, esetleg szövegírási, küldési digitális és technológiai készségek hatással lesznek a magánjogra és a szerződések jogára, akkor is, ha egy asszisztens más nevében nyilatkozik, és akkor is, ha – esetleg valamilyen személyiséggel már felruházott – saját nevében teszi ezt. A témával innentől kezdve szükséges foglalkoznunk, hiszen több nagy kereskedelmi szereplő időközben kezdeményezéseket indított a mesterséges intelligencia nyílt, biztonságos és társadalmi szempontból felelős fejlesztése érdekében (ilyen például az OpenAI kezdeményezés). Vélhetően pedig a Big Data birtokában olyan információs aszimmetria alakul ki az adatbirtokosok és azok között, akiknél nincsen adat, amely feltétlenül szabályozást fog igényelni, és az is biztos, hogy a Big Data-ra alapuló automatikus, gépi döntések átláthatósága a közeljövő egyik legégetőbb problémája lesz. Az elektronikus kereskedésről szóló törvény és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia céljai is hosszútávon átalakíthatják a kereskedelem és a szerződéskötés klasszikus formáit. Ma már akár élő felek nélküli, előre leprogramozott és megszeghetetlen okos szerződésekről is beszélhetünk. Az okosszerződések – bár még nem magyar egyetemeken – a programozás és a teljesítés technológiájával együtt egyetemi tananyaggá váltak.

A jelen értekezés e jelenségek következtében azt vizsgálja, hogy a digitalizáció, a globalizáció és emellett a technológiai fejlődés nyújtotta, határokon is átívelő internetes és automatizációs előnyök vagy kihívások milyen hatással lehetnek a jövőben a klasszikus kötelmi jogi intézmények és jogelvek egyes kérdéseire (különösen a felek közötti jogi kommunikációt megjelenítő olyan jogintézményekre, mint pl. az ajánlati felhívás, ajánlat, szerződés, vagy a kommunikációt segítő olyan elvekre mint például az értelmezési elv, szerződéses szabadság elve vagy a közérthetőség kérdései), és az általános szerződési feltételekre (továbbiakban: ÁSZF) a magyar jogban. Az értekezésnek célja az is, hogy megalkossam az online ÁSZF definícióját és ezen elkülönítés indokoltságát bemutassam. (Jelenleg az ÁSZF definícióját tartalmazza a polgári törvénykönyv, de ennek különös, internetes vetületét önállóan nem különítik el a jogszabályok.) Megvizsgálom azt is, hogy a szerződéskötés, illetve a szerződéskészítés a modern technológiák révén automatizálhatóvá válhat-e, és ha igen, ez milyen jogalkotási kihívásokat okozhat a magyar jogban. Az értekezés egyes tematikus részeknél részletes szabályozástörténeti és társadalom- és technológiafejlődési ismertetéseket is tartalmaz, amelynek célja nem időbeli összehasonlító elemzések végzése, hanem a mottóban megfogalmazottakhoz illeszkedve a jövőbeli trendek jóslása a múltbeli fejlődés elemzése révén…”

Forrás:
Általános szerződési feltételek az online térben – a sztenderdizált, elektronikus és automatizálható szerződéskötés kihívásai a magyar jogban; Németh Gabriella; Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-XII-13 10:30, helye: Széchenyi István Egyetem, ÚT-114 terem (9026 Győr, Egyetem tér 1.)

A drónok és az önvezető járművek által okozott balesetek felelősségi kérdése

Konferencia

Időpont: 2019. november 20. (szerda), 9:00–15:00
Helyszín:Országos Kriminológiai Intézet, Pusztai terem
1122 Budapest, Maros u. 6/a.

PROGRAM

9:00–9:50 Regisztráció

10:00–10:10
Köszöntő
– Prof. em. Dr. Vókó György DSc professor emeritus, PPKE JÁK; igazgató, OKRI

10:10–10:50
A drónok kapcsán felmerülő büntető (anyagi és eljárási) jogi kérdések
– Dr. Csák Zsolt PhD tanácselnök, Kúria; megbízott oktató, PPKE JÁK

10:50–11:30
A mesterséges intelligencia speciális jogi kérdései
– Dr. Ott István PhD főügyész, Fejér Megyei Főügyészség
11:30–11:50
Kávészünet

11:50–12:30
Önvezető járművek és a büntetőjogi dogmatika újragondolása
– Dr. Ambrus István PhD egyetemi docens, ELTE ÁJK; főtanácsadó, Kúria

12:30–13:10
Az intelligens közlekedési rendszerek szerepe és a büntetőjogi felelősségre gyakorolt hatása a légi forgalmi irányításban
– Dr. Bertényi Imre legfőbb ügyészségi ügyész, Legfőbb Ügyészség

13:10–13:30
Záró előadás
– Dr. Kiss Anna PhD tudományos főmunkatárs, OKRI

13:30–14:00
Büféebéd

14:00–15:00
Kérdések, észrevételek, vita
– Moderátor: Dr. Kiss Anna PhD tudományos főmunkatárs, OKRI”

Forrás:
A drónok és az önvezető járművek által okozott balesetek felelősségi kérdése; Országos Kriminológiai Intézet; 2019. november

A közigazgatási perjog néhány alapelvi aspektusa

„A tanulmány a közigazgatási perjog két legfontosabb alapelvével kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. Elsőként a kodifikáció folyamatát, és a hatékony jogvédelem abban játszott szerepét, utána a tisztességes eljáráshoz való jog egyes behatásait mutatja be. A bíróság e két feladata számos ponton kapcsolódik egymáshoz: a tanulmány második része e kapcsolatokat járja körbe a hézag-mentesség, fegyveregyenlőség és időszerűség triászának vezérfonala mentén. A tanulmány végezetül tágabb összefüggések rendszerébe helyezi e perjogi elveket. A hatósági eljárásjog mint előrehozott jogvédelem néhány kapcsolódó új szabályát elemezve mutatja be a két szabályrendszer új viszonyát, és a bírósági jogalkalmazásra ebből háruló egyensúly teremtési feladat jelentőségét.”

Forrás:
A közigazgatási perjog néhány alapelvi aspektusa; Rozsnyai Krisztina; Acta Humana: Hungarian Centre for Human Rights Publications; ISSN 0866-6628; http://doi.org/10.32566/ah.2019.1.6; 7 (1). pp. 107-122

Innováció & Identitás települési, vidéki és regionális dimenzióban

„Bemutatták az Innováció & Identitás települési, vidéki és regionális dimenzióban című konferencia kötetét az NKE Ménesi úti Campusán. Az esemény a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének és az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézet Kutatásmódszertani és Mérésügyi Irodájának együttműködésben valósult meg.

Az Innováció & Identitás települési, vidéki és regionális dimenzióban című konferencia kötetét idén májusban, a Széchenyi Könyvtár Dísztermében megtartott bemutató alkalmával ismerhették meg a terület iránt érdeklődők. A kötetben a konferencia előadásai mellett megtalálhatók a szerzők lektorált tudományos művei, illetve a konferencia során a döntéshozók számára megfogalmazott ajánlások is. A falu-és városfejlesztési trendek mellett olyan területek eredményeit is bemutatták, mint az okos városok magyarországi kihívásai, a jövő közlekedési nehézségei és megoldási lehetőségei. Az elméleti alapozás mellett olyan gyakorlatias előadások is megtalálhatók a kiadványban, amelyek a kiterjesztett valóság lehetőségeivel és megvalósulási formáival foglalkoznak részletesen.

A bemutató résztvevői reményüket fejezték ki, hogy a kötet publikálása nem a megkezdődött közös gondolkodás lezárása, hanem mindössze egy menet közbeni mérföldkő, amelyre építve, jövőre egy hasonlóan színvonalas konferencián mutatják be és vitatják meg az addig elért eredményeiket.

A kötet elektronikusan elérhető az alábbi linken

Forrás:
Kötetbemutató a Ménesi úti Campuson; Bende Zsófia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. október 22.