Skip to main content

16. szám, 2010. november 2.


eGov Hírlevél – 16. szám, 2010. november 2.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés, politika

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Társadalmi részvétel a jogalkotásban: cél a minőségjavítás

„A minőségi jogalkotás megteremtése és a jogszabályok megismerhetőségének javítása a célja a jogalkotási törvényjavaslatnak – mondta Répássy Róbert államtitkár szerdán a parlamentben, az előterjesztés általános vitájának kezdetén. Az Országgyűlés egyidejűleg megkezdte a társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat vitáját is.
Az indítvány törvényi szinten rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit, és egyértelművé teszi a jogalkotás szakmai követelményeit – mondta, utóbbiak között említve azt a kívánalmat, hogy a jogszabályok átláthatóak, világosak, a címzettek számára egyértelműek legyenek. Tarthatatlan ugyanis, hogy egy átlagos képességű állampolgár az őt közvetlenül érintő és kötelező jogszabályok értelmezéséhez, sőt néha olvasásához jogi szakértőt kénytelen igénybe venni – értékelte. Határozott cél, hogy ez a jövőben megváltozzon – szögezte le.

A javaslat sorra veszi még a jogalkotás dogmatikai kérdéseit is, mint például a jogszabályok személyi és területi hatálya, hatálybalépés, hatályon kívül helyezése és módosítása. Ezek törvényi szintre emelése nem csak a kodifikátorok munkáját segíti, hanem a jogalkalmazók és jogkövető állampolgár számára is eligazításul szolgál – fejtette ki. Előzetes hatásvizsgálatot rögzít az indítvány, amely során a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását fel kell tárni, így a társadalmi, gazdasági, költségvetési, egészségi következményeket. A javaslat rögzíti, hogy minden indítványhoz indoklást kell csatolni, amely a jogalkotás okait és célját bemutatja. Kitér arra is a tervezet, hogy a jogszabályokat az önkormányzati rendeletek kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
…
Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára a jogalkotásban történő társadalmi részvételről szóló javaslat expozéjában rámutatott: a civil kezdeményezésre született indítvány célja, hogy a társadalom minél szélesebb körét integrálják a jogalkotásba. A kereszténydemokrata politikus kifejtette: eddig a civil szervezetek véleményének kikéréséről egyetlen pont rendelkezett a jogszabályban. Fontosnak tartják ugyanakkor a jó állam és a jó jogalkotás érdekében, hogy ez minél szélesebb körben történhessen meg és minél különbözőbb köröket vonjanak be – mondta. Hozzátette: a civil szervezetek ugyanolyan jogosultsággal bírnak majd egy-egy jogszabálytervezet véleményezésénél, mint a kormányzat belső egyeztetési rendszere, s akár jogszabályt is kezdeményezhetnek.
…
A jogszabály rögzítené ugyanakkor, hogy az önkormányzatoknak bő egy éven belül meg kell alkotniuk saját rendeletüket, amiben szabályozzák a civilek részvételét a jogalkotásban.”

Forrás:
Társadalmi részvétel a jogalkotásban: cél a minőségjavítás, Magyar Nemzet, 2010. október 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lázár János a minisztériumok munkájáról

„A magyar politika a fővároshoz kötődik. Ráadásul nagyon különbözik az országos és a helyi közélet. Más az elvi politizálás, és más megcsinálni egy deszegregációs programot, amikor oda kell menni az iskolába, és meg kell győzni szülőket, tantestületet. Rossz, de legalábbis népszerűtlen kormányzati ember lenne belőlem, mert dolgoztatnám az apparátust.

Miért, most nem dolgoznak?

Itt más a munkakultúra. Hódmezővásárhelyen piaci alapon, szolgáltató cégként szerveztem meg a hivatalt, ugyanis nekünk magunknak kell előteremtenünk kétezer ember munkabérét. A kollégáim sokat dolgoznak, és az átlagnál többet keresnek. Itt, a fővárosi apparátusokban az átlagnál jobban keresnek az alkalmazottak, és nem kell sokat dolgozniuk. A kormányzat csúcsain, a minisztériumokban – rendszerektől függetlenül – más a munkamorál, mint kellene. A pesti politikacsinálók körében sok a mellébeszélés, sok a lézengő ritter. Furcsa ez nekem.”

Forrás:
Lázár: változhat a kormány összetétele, Nagy József, fn.hu, 2010, október 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Európa Tanács a tagállamok igazságügyi rendszereiről

„Európában az államigazgatás egyik prioritása az igazságügyi rendszer fejlesztése, bár tizenhárom országban szüntettek meg bíróságokat – derül ki az Európa Tanács (ET) hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséből.A 400 oldalas dokumentum összeállítói elégedetten állapították meg, hogy a jogsegélyszolgálat mindenhol erősödik, és fejlődik az igazságügy elektronikus rendszere, ideértve Kelet-Európát is.

„A fő tendenciákat akartuk kihámozni, és nem listát készítettünk a rossz diákokról vagy a sztárokról” – figyelmeztetett Stéphan Leyenberger, az ET illetékes bizottságának elnöke.

A 2008-as adatok alapján készült jelentésből kitűnik, hogy négy ország, köztük Olaszország kivételével a 47 vizsgált ország mindegyikében emelkedtek az igazságügyre fordított összegek. Példaként említették Magyarországot, Montenegrót és Szlovákiát, ahol megduplázódott az igazságügyi költségvetés.”

Forrás:
Európa Tanács: fejlődik a tagországok igazságügyi rendszere, Bumm.sk, 2010. október 25.
Lásd még:
European judicial systems Edition 2010 (data 2008): Efficiency and quality of justice, European Commission for the Efficiency of Justice (CEPEJ):
összefoglaló,
pdf

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ötszörös a túljelentkezés a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programra

„Több mint 1450-en jelentkeztek a kormány által ősszel meghirdetett Magyar Közigazgatási Ösztöndíj-programra, amelyben összesen 300 fiatal vehet részt. A pályázók közül szakmai bizottság választja ki azokat, akik öt-öt hónapos szakmai gyakorlatot szerezhetnek előbb egy külföldi uniós tagállamban, aztán Magyarországon.
A meghallgatások október 14-e óta tartanak. A szóbeli interjún a jelentkezők elsőként egy angolnyelvi szintfelmérésen, majd egy magyar nyelvű személyes kompetenciamérésen vesznek részt. A legfőbb értékelési szempont a jelentkező motivációja, hogy mennyire elkötelezett a közigazgatási pályával kapcsolatban, milyen szakmai érdeklődése és milyen elképzelései vannak a karrierjéről, illetve milyen személyes kompetenciákkal bír. A pályázatok összesítéséből kiderül, hogy a jelentkezők egyötöde szívesen dolgozna a jövő év elsejétől felálló budapesti és a megyei kormányhivatalokban. Háromszázan a jelentkezők közül már jelenleg is rendelkeznek tisztviselői státusszal, az ösztöndíjra ugyanis nemcsak frissen végzettek, hanem már jelenleg a közigazgatásban dolgozó fiatal diplomások is pályázhattak. A meghallgatások november végén zárulnak.
A kormány a szeptemberben tartott első Kormányzati Karrierexpón hirdette meg a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot. A 300 nyertes pályázó január elsején kezdheti meg gyakorlatát egy külföldi közigazgatási intézményben, majd a hazai közigazgatásban. A résztvevőknek egy e-learning-képzést is teljesíteniük kell, mielőtt megkezdik kormánytisztviselői karrierjüket. A jelentkezők vállalják, hogy legalább 2-3 évig a hazai közigazgatásban maradnak, és a külföldön megszerzett tudásukat itthon kamatoztatják. „

Forrás:
Ötszörös a túljelentkezés a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programra, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. október 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

“Gőzerővel zajlik a közigazgatás átalakítása”

„Jól halad a közigazgatás átalakítása, ebben fontos szerepe van a jogszabályi háttér megteremtésének, amely jelenleg is zajlik – mondta el az InfoRádiónak Gál András Levente. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint fontos, hogy az ebbe a szférába belépő fiatalok is büszkék lehessenek arra, hogy a köz szolgálatába állnak, ehhez pedig vonzóvá kell tenni az államigazgatási pályát.
A politikus azt reméli, hogy a minisztérium működése január elsejéig eléri azt az üzemmódot, amely már rendezettnek, stabilnak tekinthető. Az biztos, hogy a tárca az új kormányzati struktúrában az előzőhöz képest sokkal nagyobb erőforrásokkal hatékonyabban tud majd működni – tette hozzá.
…
A közszolgálati egyetemi képzés létrehozásáról Gál András Levente elmondta: a miniszterelnök még a nyáron fogalmazta meg azt az elvárását, hogy a Rendőrtiszti Főiskola, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, illetve az államigazgatási képzést végző intézmények intenzívebben működjenek együtt.

Meg kell vizsgálni, hogy melyik tantárgyakat lehet átfedésbe hozni, és arra is lehetőséget kell adni, hogy leszerelt rendőr vagy katona adott esetben találhassa meg az életpályáját a közigazgatásban.

Emellett azon fiatalok számára is meg kell nyitni az utat, akik a rendőri, katonai pálya, illetve az ezekhez kötődő civil életút iránt érdeklődnek – fejtette ki a politikus.

Magyarországon egyelőre nincs ilyen közszolgálati csúcsegyetem. Ennek életre keltése Gál András Levente szerint két év alatt megvalósulhat, és így elindulhat például a minőségi jogalkotói képzés.”

Forrás:
„Gőzerővel zajlik a közigazgatás átalakítása”, Inforádió, 2010. október 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Konferencia a határon átnyúló hálózatépítésről Budapesten

„Budapesten került sor a „Határon átnyúló hálózatépítés a közös érdekek felismerése céljából” elnevezésű EU támogatásból megvalósult projekt záró konferenciájára, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, a budai várban október 20-án. A Szövetség a Közös Célokért társulás és a Puskás Tivadar Közalapítvány közös projektjének záróakkordjaként rendezett konferencián több magyarországi kormánytisztviselő is megjelent és felszólalt.

Az Európai Unió társfinanszírozásával a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló „Határon átnyúló hálózatépítés a közös érdekek felismerése céljából” című projektet a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Puskás Tivadar Közalapítvány indította el 2009. november 1-jén és 2010. október 31-én ér véget. A program megvalósításában a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért társulás a vezető partner, a határon túli partner pedig a budapesti székhelyű Puskás Tivadar Közalapítvány. A program a stabil, hosszú távú és fenntartható határmenti kapcsolatok megalapozására és bővítésére irányult. A projekt keretében az INFO-NET (www.info-net.sk) hálózat keretében a határmenti kapcsolatok keresésére alkalmas adatbázist fejlesztettek ki, melyet a konferencia keretében részletesen bemutattak.”

Forrás:
Konferencia a határon átnyúló hálózatépítésről Budapesten, Felvidék Ma, 2010. október 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Központi Hivatallá alakul az ITD Hungary Zrt.

„A kormány szerdai döntése értelmében központi hivatallá alakul az ITD Hungary Zrt-t. A gazdaságosabb és hatékonyabb közigazgatás megteremtése érdekében az új szervezet, feladatai hiánytalan ellátása mellett, átláthatóbb, kisebb és ezáltal költséghatékonyabb szervezetként működik majd tovább. A január elsejétől felálló új hivatal tulajdonosi és felügyeleti jogait a Nemzetgazdasági Miniszter gyakorolja.

A hivatal létrehozása további lépés azon az úton, amely megszünteti azt az állapotot, hogy állami közfeladatokat gazdasági társaságok látnak el. A központi hivatalban dolgozó munkatársak kormánytisztviselői megbízásukon keresztül járulnak majd hozzá a kormány külgazdasági és befektetés-ösztönzési célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az átalakítással a Nemzetgazdasági Minisztérium célja egyúttal az is, hogy a feladatok összehangolásán keresztül megtakarítást érjen el a költségvetés számára.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatallá alakuló ITD Hungary Zrt. a Kormány export- és befektetés-ösztönzési feladatokat ellátó háttérintézménye.”

Forrás:
Központi Hivatallá alakul az ITD Hungary Zrt., Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010. október 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitott jogalkotási kísérlet – Hogyan modernizáljuk a közigazgatást?

„Újszerűen monitorozza a szakmabeliek véleményét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amely még az idei évben el akarja készíteni a közigazgatás modernizálásának alapvető irányait rögzítő közigazgatás-fejlesztési stratégiát. Az úgynevezett Open Space munkamódszerrel, no és mintegy száz résztvevő közreműködésével arra keresték a választ október 25-én a budapesti Millenárison, hogy „Milyen fejlesztési irányokat vegyünk figyelembe a közigazgatás-fejlesztési stratégia kialakítása során?”
…
Alig fél óra alatt kéttucatnál is több érdekes témafelvetés került a falra, amelyek köré a beszélgető csoportok szerveződtek. Csak néhány ízelítőül:
• Emberi tényező a közigazgatásban
• Háromrégiós Magyarország
• Közigazgatási információs rendszerek
• A köztisztviselő etikája
• Automatikus irat- és dokumentumkezelés
• A tervezés szerepe
• Infokummunikáció mint a közigazgatási kultúraváltás alapja
• A közjó mint a közpolitika koordinációs eszköze
• Stratégiai menedzsment a közigazgatásban
• Szervezet- és vezetésfejlesztés
• Jó közigazgatási eljárási alapelvek
• Alkalmas-e a közigazgatás önmaga fejlesztésére?
• Ki a jó köztisztviselő?
• Fogyasztóvédelem a közigazgatásban
• Kistérség vagy járás?
• Ügyfélközpontúság a közigazgatásban
• Hogyan vizsgáljuk felül az állam feladatait?
• Integrált ügyfélszolgálatok
• Korszerű tudásmenedzsment-rendszerek
• Hol lehet a jelenlegi rendszerbe könnyedén beavatkozni?
• Hatósági eljárások korszerűsítése – e-ügyintézés
• Tanulhat-e a privát szféra a közigazgatástól?
Már a nem teljes körű felsorolásból is kitűnik, hogy mennyi érdekes gondolat vetődött fel, amelyet a nap folyamán a kiscsoportok megvitattak.
A szervezők azt ígérték, hogy a rövid emlékeztetők felkerülnek a www.etudasportal.gov.hu oldalra.”

Forrás:
Nyitott jogalkotási kísérlet – Hogyan modernizáljuk a közigazgatást?, Localinfo, 2010. október 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Balás István: Térségi szerveződés lenne a cél

„Meggyőződésem, hogy a szakmabeliek többsége egyetért a közigazgatási rendszer átalakítására irányuló lépésekkel, de a hatékonyság növeléséhez szükséges a közigazgatási pálya egészét meghatározó értékrend és a versenyképes juttatási rendszer megteremtése – mondta a lapunknak adott interjúban Balás István, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, aki a jövőben még tovább bővítené az ügyfélszolgálatokat.”

Forrás:
Balás István: Térségi szerveződés lenne a cél, Csókás Adrienne, Magyar Hírlap, 2010. október 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magasabb sebességbe kapcsol a hivatali ügyintézés

„Felgyorsul a közigazgatás és az ügyintézés, 2011. január 1-jétől ugyanis naptári napokban, nem pedig munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket – tájékoztatott honlapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

A fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kapcsolódó törvénymódosításokról szóló javaslat tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások esetén alkalmazandó határidőkre vonatkozó törvény módosítását, amelynek tervezetét a közigazgatási tárca készítette elő. A tervezet szerint az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A 60 napos határidők helyett két hónapos, a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva – olvasható a minisztérium honlapján.”

Forrás:
Magasabb sebességbe kapcsol a hivatali ügyintézés, Magyar Nemzet, 2010. október 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az új közbiztonsági törvénycsomag-tervezetről

„A tervezet összesen hét törvény módosítására tesz javaslatot. Célja a közbiztonság megerősítése, az EU-s jogharmonizáció, valamint a jogalkalmazási gyakorlat alapján szükséges módosítások végrehajtása.”

Forrás:
Az új közbiztonsági törvénycsomag-tervezetről, dr. Nagy Csilla, Jogi Fórum, 2010. október 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

A Finn Igazságügyi Minisztérium migrációja OpenOffice-ra, és annak tanulságai

„A Finn Igazságügy Minisztérium (Ministry of Justice, Oikeusministeriö) Finnország egyik jelentős adminisztratív egysége. A Minisztériumnak hozzávetőlegesen 300 helyen vannak országszerte hivatalai, amelyet egy finn viszonylatban nagynak mondható IT infrastruktúra szolgál ki. Ehhez az infrastruktúrához tartozik mintegy 10 000 workstation, mely az irodai ügyintézést szolgálja. 2003-ban szükségessé vált az ezen a 10 000 számítógépen található irodai (Office) programcsomag migrálásának előkészítése.

Abban az időben ezeknek a gépeknek mintegy 70%-án IBM Lotus SmartSuite csomagot használtak, a maradékon pedig elsősorban Microsoft Office (Office 97-től Office 2003-ig). Miután 2003-ban felmerült a lehetősége annak, hogy az IBM befejezi a Lotus SmartSuite csomag fejlesztését, ezért a minisztérium megkezdte a migrálási alternatívák feltérképezését, és ezzel a munkával Martti Karjalainent bízták meg. Karjalainen, aki jelenleg a Minisztériumban dolgozik, mint chief systems analyst, két lehetséges migrálási verziót készített elő, az egyiket a Microsoft Office 2003 termékre, a másikat pedig OpenOffice.org megoldásra.
A migráció pontos megtervezése 2003-ban kezdődött, és a költségek és egyéb szempontok kiértékelése után a döntést a miniszter 2006. december 1-jén hozta meg, hogy az időközben 10 500 gépre nőtt irodai számítógép állományt 85%-ban OpenOffice.org-ra migrálják (Microsoft Windows XP operációs rendszeren), és parallelként 15%-ot MS Office 2003-ra.

Az eredmények: Kiderült, hogy az OpenOffice.org életképes alternatíva adott környezetben. 2006-ban, az migrációs alternatívák költségbecslése szerint a teljes MS Office-ra történő migráció költsége 6,7 millió euró volt, míg az OOo-ra való migrálás költsége 2,06 millió euró. Ez utóbbi költség nagyjából egyenletesen oszlik el a szükséges szoftverfejlesztések (0,7 M EUR), az átképzés (0,5 M EUR) és a konverziós-integrációs költségek (0,5 M EUR) között. A migráció gyakorlatilag 2007 során zajlott, és a migrációt követő tapasztalatgyűjtés 2011-ben zárul le.”

Forrás:
A Finn Igazságügyi Minisztérium migrációja OpenOffice-ra, és annak tanulságai, HUP, 2010. október 19.
Large-scale migration to an open source office suite: An innovation adoption
study in Finland, Martti Karjalainen, 2010. október 15. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

E-közigazgatás: ugye, nem csak a nevek változnak?

„A Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány utolsó egy-két évét leszámítva Magyarországon sohasem volt egy kézben a kormányzati informatika, a minisztériumok önállóan gazdálkodtak ilyen tárgyú beruházásaikkal. Igazi koncentráció az új kormány színre lépésével sem következett (még) be.

Amíg a fejlesztés csak hazai forrásokra támaszkodott, nem is változott meg a helyzet. A változást az Európai Unió által finanszírozott projektek megjelenése hozta, illetve hozhatta volna. Jóllehet Baja Ferenc kormánybiztosként felügyelte a kormányzati infokommunikáció területét, a kétpólusúság megmaradt, mert egyrészt ott volt a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Elektronikuskormányzat-központ, másrészt a fejlesztésekért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
…
Ki kicsoda, és mit felügyel?
A jelenlegi e-közigazgatási kormányzati felelősség ismét kétfelé oszlik. Az egyik oldalon értelemszerűen ott áll a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, államtitkárként Nyitrai Zsolt fogja össze az ilyen irányú tevékenységeket. Nyitrai Zsolt két helyettese közül az egyik a korábban a Magyar Telekom (Matáv) szabályozási igazgatójaként hosszú éveket eltöltő, majd a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál főigazgatói posztot viselő Vasváriné Menyhárt Éva, a másik pedig a VPOP-tól érkezett Vályi Nagy Vilmos. Kettejük között értelemszerűen a szabályozás marad az előbbinél (legfeljebb a Nemzeti Digitális Közmű valamilyen folytatásával kiegészülve), míg az esetleges nagyobb kormányzati informatikai projektek az utóbbi kezében futnak össze.

Szervezeti kiépítését tekintve jóval erőteljesebbnek látszik a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A minisztériumban Gál András Levente államtitkárságához tartozik ugyanis az erős jogosítványokkal bíró KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – elnök: Ignácz István), valamint a volt magyar telekomos pénzügyi igazgató, Pásztory Tamás irányította Kopint-Datorg. Utóbbinál ráadásul a vezérigazgató-helyettesi pozíciót is egy sokat tapasztalt szakember, Oláh István tölti be. Tekler Vilmos az E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságot vezeti a minisztériumon belül. A helyzetet bonyolítja, hogy a KEKKH feldarabolásáról is folynak találgatások, mondván, hogy a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium szeretné magához vonni többek között a személyi igazolványok kibocsátását, ez pedig informatikai háttér nélkül aligha kivitelezhető.

Egyelőre nem látszik, hogy kihez tartozik a terület, zajlanak az egyeztetések. Egyes hírek szerint a körvonalazódó megállapodások értelmében a stratégiai irányítás lenne a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumé (hiszen itt zajlik majd a közigazgatási reform megalapozása és végrehajtása), a végrehajtás pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé, ám a pontos határok még nem ismerhetők. És ennek ellentmondani látszanak a jelenlegi szervezetbeli erőviszonyok is.

Nem véletlen, hogy nemrégiben az IVSZ által szervezett hagyományos MENTA találkozón mindkét oldal igen hangsúlyosan képviseltette magát. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége aktívan részt vesz a kormányzat készülő infokommunikációs stratégiájának kialakításában – erősítette meg előadásában mind a hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár, Vasváriné Menyhárt Éva, mind pedig Vályi Nagy Vilmos, a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a közigazgatás reformjának fő irányait ismertette a szakemberek előtt; ebben a korszerű informatikai alkalmazásoknak is kulcsszerepük lesz.”

Forrás:
E-közigazgatás: ugye, nem csak a nevek változnak?, W.J., digibiz.hu, 2010. október 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Internet Hungary: racionalizálni kell az informatikai fejlesztéseket

„Biztonságos, átjárható megoldásokra épülő e-közigazgatás létrehozása a kormányzat célja, de ehhez nagymértékű racionalizáció szükséges az állami informatikai fejlesztésekben – mondta Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium informatikáért felelős helyettes államtitkára kedden Siófokon, az Internet Hungary szakmai konferencián.

Hosszú távú informatikai tervezésben érdekelt a minisztérium – jelentette ki az előadó, hangsúlyozva, hogy ehhez egységes informatikai szabályozás is szükséges.

A helyettes-államtitkár szerint számos hátrányos informatikai szerződés született az elmúlt kormányzati időszakban. A legnagyobb probléma, hogy az állami pénzen fejlesztett forráskód gyakorlatilag használhatatlan, mert azt másik fejlesztő részére nem lehet továbbadni; az államnak csak használati joga van az adott informatikai termékre. Ennek értelmében a készülő digitális vagyontörvény elsődleges célja rendezni az adatbázisok tulajdonjogi helyzetét.

A közbeszerzéseket illetően a nagy megrendelésekhez fűződő árkedvezmények egyáltalán nem érvényesültek az utóbbi időszakban. Még folyik a szerződések ár-érték arányosságának vizsgálata – mondta a szakértő. Hangsúlyozta: a nem értékarányos szerződéseket felmondják vagy újratárgyalják. Hozzátette: egyes esetekben „büntetőjogi felelősség megállapítása zajlik”.

A kormányzati informatikai fejlesztések évente 100-110 milliárd forintból valósulnak meg, ám a piac és az ügyfelek visszajelzéseiből az szűrhető le, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások javulása mégsem érzékelhető – emelte ki a helyettes államtitkár.

A teljes, a hálózati kommunikációs és alkalmazás-fejlesztési tevékenységet érintő konszolidációs program három évet ölel fel – tette hozzá.

A Microsofttal, az Oracle-lel, a Magyar Telekommal létrejött egyedi szerződéseken alapuló szolgáltatásokat illetően a helyettes államtitkár elmondta: az üzleti partnerek egyetértésével jelenleg szolgáltatás-összevonást hajtanak végre. Ebben a méretgazdaságosság játszik fő szerepet – mondta.

Megfogalmazása szerint a kormányzat célja az e-közigazgatás terén egy egységesen működő, több millió felhasználó által használt rendszer kialakítása összevont törzsadatkezeléssel.”

Forrás:
Internet Hungary: racionalizálni kell az informatikai fejlesztéseket, uzleti-innovacio.blog.hu, 2010. október 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Három hét van a kormány digitális stratégiájának megvitatására

„Nyitrai Zsolt azt is elmondta, hogy a kormány még idén saját nyílt forráskódú pilot programot indít. Az államtitkár már korábban is közölte, hogy a kormány támogatja az open source szoftverek bevezetését a közigazgatásban, de most megtudtuk, mi lesz az első konkrét lépés.”

Forrás:
Három hét van a kormány digitális stratégiájának megvitatására, Internet Hungary 2010 blog, 2010. október 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Perli az Egyesült Államok kormányát a Google

Perli az Egyesült Államok kormányát a Google, mert a Belügyminisztérium csak a Microsoft termékeit veszi figyelembe levelezési, naptári és csoportmunka célokra. A hivatalos indoklás szerint két tényezőben foglalható össze a Microsoft előnye: 1. a levelezés egyesített/összevont kezelése, 2. megnövelt biztonság.

Forrás:
Google Sues The US Government For Only Considering Microsoft Solutions, Techdirt, 2010. november 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyesült Államok: Online információs felületen fogják összehasonlítani a kormányzati szervezetek ügyfélszolgálatait

Az érvényes rendelkezések szerint a közszektor szolgáltatásainak el kell érniük (vagy meg kell haladniuk) a magánszektor szervezetei által nyújtott szolgáltatások minőségét. Ennek érdekében, más intézkedések mellett, az egyes szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk az ügyfélszolgálati normáikat és mérniük kell az eredményeket. Egy friss jelentés, melyet a GAO (Számvevőszék) hozott nyilvánosságra a fenti rendelkezések végrehajtását vizsgálja, beleértve az ügyfélszolgálat irányításához használt eszközöket és eljárásokat.

A gazdag anyagból azt emeljük ki, hogy az év vége felé lesz elérhető az a kísérleti online felület, ahol összehasonlítható módon be fogják mutatni az egyes kormányzati ügynökségek ügyfélszolgálati tevékenységének legfontosabb mutatóit. A mérőszámok tartalmazni fogják (egyebek mellett) a várakozási idők adatait, az ügyintézések idejét, az egyetlen telefonnal (vagy online interakcióval) elintézett ügyek százalékos arányát.

Forrás:
OMB will use dashboard to rate agencies’ customer service, Alice Lipowicz, Federal Computer Week, 2010. október 28.
Managing For Results: Opportunities to Strengthen Agencies’ Customer Service Efforts – GAO-11-44, Government Accountability Office, 2010. október 27. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új-Zéland: Új kormányzati irányok és prioritások a kormányzati infokommunikáció számára

A kormány meghatározta a kormányzati infokommunikációval kapcsolatos irányokat és prioritásokat. Az új dokumentum váltja fel a 2006-ban megfogalmazott e-kormányzati stratégiát. Az operatív és stratégiai irányítás egyben átkerült a Belügyminisztériumhoz.

Rövid összefoglaló:
Jelmondat: Az infokommunikáció központi jelentőségű az olcsóbb, jobb minőségű közszolgáltatások eléréséhez.

1. Egyértelmű vezetést és irányítást biztosítani
1.1 Az intézményi vezetők által irányított közös szervezeti együttműködések erősítése az informatikai beruházások és az informatika teljesítményének határozottabb vezetésével.
1.2 Hozzáigazítani a kormányzati szervezetek infokommunikációs tevékenységének kezelését az ebben a dokumentumban megfogalmazottakhoz.
1.3. Az összkormányzati együttműködést ösztönző finanszírozási modelleket kell kialakítani.

2. Támogatni a nyílt és átlátható kormányzatot
2.1 Megjavítani a nagyközönség hozzáférését a kormányzati adatokhoz és információhoz.
2.2 Támogatni a lakosságot, a közösségeket és vállalkozásokat, hogy hozzájáruljanak a szakpolitikai kezdeményezésekhez és a közszolgáltatások teljesítményének megjavításához.
2.3 Piaci lehetőségeket teremteni a kormányzati adatok és információ újrafelhasználásával.

3. Megjavítani az integrált szolgáltatásnyújtást
3.1 Elsőbbséget kell adni a közös szolgáltatásokba történő befektetéseknek, hogy integrált, sokcsatornás, összkormányzati szolgáltatásnyújtás alakuljon ki.
3.2 Megjavítani a kormányzati webes jelenlét kezelését és tartalmát.

4. Erősíteni az összkormányzati szervezeti képességeket
4.1 Ésszerűsíteni az infokommunikációs infrastruktúrával és szoftverrel kapcsolatos befektetéseket, beszerzéseket.
4.2 A közös szervezeti folyamatok szabványosításával és összevonásával csökkenteni a ráfordítások többszörözését.
4.3 Hiteles adatforrásokat létesíteni a szervezeti folyamatok hatékonyságának javítására.
4.4 A központi közigazgatásban dolgozók képzését és alkalmazását össze kell hangolni a jelen dokumentummal.

5. Megjavítani az infokommunikáció működtetésének vezetését
5.1 Megjavítani a már rendelkezésre álló rendszerek hatékonyságát.
5.2 Megjavítani az infokommunikáció költségstruktúráit a mérethatékonyság összkormányzati kiaknázásával.
5.3 Bevonni az infokommunikációs ipart az innováció javítására és a költségek csökkentésére.

Forrás:
Directions and Priorities for Government ICT Cabinet Paper (pdf)
Directions and Priorities for Government ICT (pdf)
Enabling Directions and Priorities for Government ICT (pdf
Cabinet Minute (pdf)
Internal Affairs to lead ICT for government (sajtóanyag)
Media Release from Internal Affairs Minister Nathan Guy (7 October 2010) (pdf, sajtóanyag)
NZ Govt sets clear ICT expectations, Government News, 2010. október 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Internet Hungary 2010 az Interneten


Hivatalos webhely

Folyamatos hírek:
Twitter (#ih2010)
Facebook
Vámosi Gergő (geritwo) élő közvetítése a postr.hu-n

Beszámolók, tudósítások, cikkek, előadások:
Új bevételi forrás: Gaming a médiának, Szávuly Krisztián, Sanoma újmédia-divízió blog, 2010. október 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Oracle és Linux kezeli a T-Mobile hálózatát

„Új, sztenderdizáltabb informatikai rendszer szolgálja ki a T-Mobile hálózati szolgáltatásainak irányítását, amely a rugalmatlan gyártóspecifikus megoldásokat váltja. A Magyar Telekom alacsonyabb üzemeltetési költséget, majd komplex szolgáltatások kifejlesztését várja a folyamatban lévő migrációtól.
…
A Magyar Telekom augusztusban kezdte meg új hálózati szolgáltatásplatformja éles üzemét, amely a T-Mobile mobilhálózati rendszerébe érkező hang- és adathívásokat kezeli, és köti össze más alrendszerekkel, mint például az IP-alapú multimédiás alrendszer (IMS), vagy a számlázás. Ez az úgynevezett services delivery platform (SDP) felelős a mobilhálózati forgalom, pontosabban egyes hívások magas szintű vezérléséért, mint például a hívás engedélyezése a számlaegyenleg alapján, a hívás átirányítása a beállított paraméterek függvényében.
…
A háromrétegű architektúra Oracle Service Broker, WebLogic és Database szervereken fut, amelyeket Red Hat Linuxszal HP ProLiant blade szerverek szolgálnak ki. A magas rendelkezésre állás érdekében két budapesti helyszínen teljes kapacitású redundanciát biztosítanak, amelyek megosztoznak a terhelésen. „

Forrás:
Oracle és Linux kezeli a T-Mobile hálózatát, Bizó Dániel, HWSW, 2010. október 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elkészült a nyárra ígért Fehér Könyv

“Bár a kormányzati IKT stratégiát továbbra sem fogadták el, a Fidesz informatikai és telekommunikációs munkacsoportja, közösen a Nyitrai Zsolt vezette infokommunikációs államtitkársággal elkészült a nyár végére ígért, az előző kormányzat mulasztásait feltáró Fehér Könyvvel. Letölthető az internetről is.

„Hibák, mulasztások, rossz gyakorlatok – elszalasztott lehetőségek. A károkozás nyolc esztendeje a magyar infokommunikációs szektorban” címmel jelent meg a 2002 és 2010 közötti kormányok infokommunikációs hibáit bemutatni szándékozó kiadvány, ismertebb nevén a Fehér Könyv. A Fidesz oldaláról letölthető a 247 oldalas PDF kiadvány, mely jelentős részben épít a témáról már elérhető korábbi újságcikkekre és ÁSZ vizsgálatokra.
A Fehér Könyv bevezetője szerint „az MSZP-SZDSZ irányítása idején elindult ugyan számos informatikai beruházás az államigazgatás és a társadalom meghatározott területein, születtek pályázati kiírások, melyek az infokommunikációs beruházásokat támogatták, de mindez látható és kiszámítható ágazati és kormányzati infokommunikációs stratégia és jövőkép nélkül, sokszor vaktában, a kezdetben támogatott kezdeményezések hirtelen elhagyásával történt. A Kovács Kálmán – Baja Ferenc – Kóka János trió fémjelezte korszak tettei és cselekedetei sok esetben idejétmúltak, öncélúak voltak, így háttérbe szorították a megoldandó feladatokat, a fejlesztendő szolgáltatásokat, a társadalmi hasznosságot”.”

Forrás:
Elkészült a nyárra ígért Fehér Könyv, Szalay Dániel, Computerworld, 2010. október 26.
Lásd még:
Botránykrónikának szánták, de csak szöveggyűjtemény lett a Fehér PDF, Mozsik Tibor, Bitport, 2010, október 25.
Semmitmondó a kormányzati IT-ről szóló fideszes jelentés, Dajkó Pál, IT café, 2010. október 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyilvános a kormány digitális stratégiája

„Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár az Internet Hungary 2010 konferencián bejelentette a kormány digitális stratégiáját, pontosabban annak vitairatát. Bárki hozzáfűzheti a véleményét a következő három hétben, a végleges változat november végére készül el.

Megjelent a kormány digitális stratégiája, és nagyjából kiderült, hogy milyen fejlesztések várhatók a következő három évben. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium informatikai államtitkára ismertette a dokumentumot, amely valójában még nem készült el. Három héten át várják a kritikákat, és azok figyelembe vételével készül el a végleges verzió, valamikor november végére.

Nyitrai elismerte, hogy a ciklus elejére ígérték a stratégiát és csúszásban vannak, de hozzátette, tisztán akartak látni, hogy pontos meghatározzák a célokat. Emellett túl kellett lépni az ország határain, mert az Uniónak is vannak elvárásai.”

„Kormányzati szinten szétzüllesztett állapotok, pazarlás jellemezte az informatikai területeket – legalábbis ezt tapasztalta az Orbán kormányzat miután átvette az irányítást, s emellett azt is látta a kabinet, hogy informatikai célokra a vártnál lényegesen kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre – mondta Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca vezetője kedden a siófoki Internet Hungary konferencián. A kormányzat tehát nagyságrendileg mással szembesült ahhoz képes, mint amire számított, ezért csúszik az informatikai stratégia megszületése, bár annak egy változata már elkészült.

A stratégia egyébként csak akkor ér valamit, ha ahhoz megfelelő forrást is rendelnek – fogalmazott a miniszter, aki hozzátette, hogy ez pedig a 2011-es büdzsében jelenhet meg, illetve az új Széchenyi terv keretében az uniós források átrendeződésével. Fellegi a távközlési szektort is sújtó válság adó kapcsán kialakult piaci étkedések miatt kiemelte, hogy azt három éven keresztül vetik ki és nem tovább, ezt a törvény garantálja.”

Forrás:
Nyilvános a kormány digitális stratégiája, Index.hu, Tóth Balázs, 2010. október 26.
Bajban van a kormányzati informatika, SG.hu, 2010. október 26.
A Digitális Magyarország Program társadalmi vitája, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010. október 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Infokommunikációs örökség és kormányzati feladatok

„Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyitotta meg az Internet Hungary 2010 konferenciát 2010. október 26-án, Siófokon.
…
Fellegi Tamás az elmúlt két kormányzati ciklus talán legsúlyosabb mulasztásaiként, hibáiként az állami informatika korábbi egységességének felszámolását, a kapcsolódó feladatok előnytelen feltételek mellett történt tömeges kiszervezését, az értelmetlen közbeszerzésekre, rossz konstrukciójú kkv-pályázatokra és összehangolatlan önkormányzati fejlesztésekre elszórt közpénzeket emelte ki. A miniszter szerint az infokommunikáció területén különösen látványosan érvényesült az egész előző időszakra érvényes megállapítás – a magánérdek, az üzleti érdek az állami döntéseknél, intézkedéseknél itt is számos esetben írta felül, előzte meg a közérdeket.

A miniszter beszédében a nemzeti adatvagyon védelmét, a nemzetbiztonsági kockázatok felszámolását, a kiszervezett állami feladatok visszaemelését, a pénzügyi kiszolgáltatottság megszüntetését és az informatikai beszerzéseket eluraló korrupció teljes visszaszorítását említette a legsürgetőbb kormányzati feladatok között.

Fellegi Tamás elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hosszú távú infokommunikációs stratégiájának szakmai anyaga első olvasatban elkészült, jelenleg a részletes prioritások, akciótervek és finanszírozási háttér kidolgozása zajlik. A véglegesítést megelőzően a tárca a dokumentum széles körű társadalmi és elektronikus megvitatását tervezi.

A miniszter kitért a Magyarország soros uniós elnöksége alatt várható közösségi feladatokra is. Az információs és kommunikációs technológiák versenyképességet erősítő alkalmazásával foglalkozó Digitális Menetrend elsőként készült el az „Európa 2020” stratégia hét kiemelt kezdeményezése közül.

Éves eredményeiről Digitális Eredményösszesítő készül, az előrehaladást Digitális Közgyűlés értékeli majd, ezek előkészületei a magyar elnökségi időszakra esnek. Magyarország a hálózati és informatikai biztonságról, illetve a Kritikus Információs Infrastruktúrák Védelméről egy-egy infokommunikációs miniszteri konferencia megrendezését tervezi 2011 első felében.”

Forrás:
Infokommunikációs örökség és kormányzati feladatok, tranzitonline.eu, 2010. október 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pénz nélkül nem lesz Digitális Magyarország

„Nyilvános vitairatként elérhető a kormányzat infokommunikációs stratégiája, mely a következő négy év feladatait tárgyalja. Sok-sok értékes gondolat szerepel benne, de a forrásokról nem esik szó.

A dokumentum az utóbbi idők eseményeinek fényében roppant kellemes meglepetést okozott, mivel egy higgadt, racionális alapokról kiinduló, tisztességes, korrekt víziót tartalmaz arról, hogy vajon merrefelé is kellene haladnia Magyarországnak, ha egy korszerű, az ilyen téren legfejlettebb államokkal egyenértékű információs és kommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúrát kíván polgárai számára biztosítani. Roppant üdítő, hogy a szöveg nagyon kevés „tölteléket” (egy kormányzati dokumentumban megszokott politikai marketingrizsát) tartalmaz, és ha ezt a keveset figyelmen kívül hagyjuk, akkor egy nyilvános szakmai vitára tökéletesen alkalmas stratégia koncepciója bontakozik ki.

Ugyanakkor…mintha némi aránytévesztés lenne felfedezhető a dokumentumban. Az igaz, hogy egy iparági országstratégiának széles körűnek kell lennie, le kell fednie a tárgyalt terület egészét, ám ott némi ellentmondást érzek, hogy a szöveg címében arra utalnak, hogy négy év feladatainak meghatározásáról van szó, de a tervezeten belül egy-két helyen van arra utalás, hogy a megvalósítandó célok csak ennél hosszabb idő alatt érhetőek el, másrészt pedig az mindenki számára világos, aki csak egy kicsit is belegondol, hogy oly sok területen van az ország lemaradva, hogy a vitairat által vázolt lépések (melyek a digitális írástudatlanság csökkentésétől a hazai IKT-szektor gyökeres átalakításáig terjednek) legalább közép-, de inkább hosszútávú stratégiaként értelmezhetőek csak.”

Forrás:
Pénz nélkül nem lesz Digitális Magyarország, Dajkó Pál, IT café, 2010. október 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jön az e-kórlap és e-TAJ-kártya

„Pénzről és határidőkről nem beszél a kormány, de megmutatja, hogy milyen területeken akarja modernizálni az országot. Megnéztük a Digitális Magyarország 2010-2014 vitairatot, amelyből informatikai és távközlési stratégiát készít a kormány.
…
A Digitális Magyarország program három célt határoz meg, és Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár az Internet Hungary konferencián kihangsúlyozta, hogy ezek közül az állampolgárok jólétének, esélyegyenlőségének, életminőségének javítása a legfontosabb. A másik két pont a vállalatok versenyképességének növelését, illetve az állam hatékonyságának javítását célozza meg.

Egyértelműen látszik a dokumentumból és a nyilatkozatok is alátámasztják, hogy a kormány nem akar többet költeni az informatikára, mint amennyit eddig költött. Nyitrai Zsolt a vitairat bejelentése után elmondta, nem tudja mennyi pénz van a stratégia megvalósítására, és azt is belátta, hogy a távközlési szektort sújtó különadó miatt “terhelt az állam és a privát szektor viszonya”.
…
A kormány egyik jól behatárolható célja, hogy a ciklus végére egymillióval nőjön a számítógép és internet használatához értő emberek száma. A digitális írástudatlanság oka szerintük a motiváció hiánya, ezért olyan programokat akarnak indítani, amelyek segítségével az internet egyértelműen hozzájárul az életminőség javításához. Éppen ezért fektetnek nagy hangsúlyt az e-egészségügyre, amellyel az internettől leginkább távolmaradó időskorúakat lehet megszólítani. Bevezetnék a távmonitoringot, informatikai eszközökkel segítenék az otthoni ápolást, és lesz e-kórlap, e-recept, meg e-TAJ-kártya.
…
a kormányzati kommunikációban a szélessáv új definíciója bukkant fel. Alapszintű szélessávú kapcsolatnak hívják a 2-5 megabites letöltési sebességet, míg az 5 megabites vagy annál jóval nagyobb sebesség, amely alkalmas az IPTV-szolgáltatásra, már új-generációs multimédiás hozzáférésnek számít…

Azért is fontos észben tartani ezt az új definíciót, mert a kormány – a részletes fejlesztési terv hiánya, és a befektetésgátló távközlési adó ellenére – komolyabb infrastruktúra kiépítését látja szükségesnek ahhoz, hogy a vitairatban szereplő célok megvalósíthatóak legyenek. A dokumentum szerint 2013-ra el kell érnünk a 100 százalékos alapszintű szélessávú lefedettséget (minimum 4 megabites letöltési sebességgel), és 2014-re további 1 millió új generációs, legalább 20 megabites hozzáférés kiépítését kell elősegíteni.”

Forrás:
Jön az e-kórlap és e-TAJ-kártya, Tóth Balázs, Index.hu, 2010. október 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Christopher Mattheisen: „A háló magát átszövi”

Christopher Mattheisen előadása az Internet Hungary 2010-en. Téma a távközlési hálózatok fejlődése és a hálózatsemlegesség.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés, politika

Pártok és párt stratégiák a választási médiapiacon

„Politikai reklámszlogenek (hirdetések) megjelenését tanulmányozta a Médiatanács a 2010-es választási kampány kapcsán

A Médiatanács honlapján most megjelentetett tanulmány figyelemmel kísérte az országgyűlési választások médiareprezentációját, analizálta a korteshadjárat során megjelenő választási és kormányzati hirdetések megjelenéseinek gyakoriságát, továbbá a szpotok által elért közönségszám nagyságát.

A tanulmány választ próbál adni azokra a kérdésekre, hogy milyen gyakorisággal jelentek meg a pártok hirdetései az elemzett műsorszolgáltatóknál, mennyi embert értek el a politikai reklámszlogenek, melyek voltak a leghatékonyabb szpotok, és hogy milyen költségeket indukáltak a feltárt jelenségek.

Az elemzés rámutat arra, hogy a pártok által a választási kampányok során alkalmazott marketingstratégiák alig térnek el egy piaci termék bevezetésénél alkalmazottaktól, valamint, hogy mindegyik párt sajátos stratégiával rendelkezett, továbbá, hogy a két forduló között is módosítottak az irányvonalakon.

A közel kilenc hetes vizsgált időszakban az országos listát állító pártok több mint harminc rádiós műsorszolgáltatónál összesen 4673, valamint tíz televíziós csatornán összesen 1366 politikai hirdetést adtak fel. A tíz vizsgált csatorna (MTV1, MTV2, TV2, RTL, ATV, Story TV, Cool TV, F+, Hálózat TV, Sport Klub, Viasat3) és a rádiók politikai hirdetések elhelyezésével kapcsolatos stratégiájáról részletes statisztikát közöl az analízis.

A tanulmány kitér a választási műsorokkal rendelkező csatornák nézettségének alakulására is az urnazárást követően.”

Forrás:
Pártok és párt stratégiák a választási médiapiacon, NHH Médiatanács, 2010. október 20.
A 2010. évi országgyűlési választási kampány a politikai hirdetések tükrében (2010. március 1-április 23.) (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.