Skip to main content

19. szám, 2010. november 22.


eGov Hírlevél – 19. szám, 2010. november 22.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés, egészségügy

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Matolcsy a reformokról

„Matolcsy szerint több feltétele van a tartós magyar gazdasági talpraállásnak: a beruházási rátát 25 százalékkal kell növelni, a bürokráciát 25 százalékkal kell csökkenteni, tartósan 3% feletti növekedést kell produkálni. A miniszter szerint 4-6 százalék lesz a növekedés.
A konkrét reformokra vonatkozóan 2011 tavaszán készül egy átfogó dokumentum, amely az összes területet érinti.”

Forrás:
Matolcsy a siker háromszögéről: szeretik a szigort a konzervatívok, Világgazdaság Online, 2010. november 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Állami feladat lesz a nemzeti adatvagyon kezelése

„Törvényt alkotna a kormány a nemzeti adatvagyon védelméről. A kabinet a múlt héten döntött a törvényjavaslatról, ami értelmében huszonegy különböző területen csak államigazgatási szervezet vagy állami cég, esetleg az ő megbízásából eljáró adatfeldolgozó vállalkozás kezelhet adatot. Az intézkedéstől biztonságosabb, hatékonyabb és évente hatmilliárd forinttal olcsóbb adatkezelést vár a kormány.

Jövő év végéig valamennyi olyan magáncéggel szerződést bontana az állam, amelyek jelenleg valamilyen állami adatbázist kezelnek vagy üzemeltetnek – ez derül ki a nemzeti adatvagyonról a parlamentnek múlt héten benyújtott törvényjavaslatból (pdf). Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kedden kérdésünkre elmondta: jelenleg nagyjából hetven gazdasági társaság van szerződésben az állammal, és kap az adatkezelési munkákért nagyjából évi 12 milliárd forintot.

A kabinet számításai szerint ha a nemzeti adatvagyont csak csak államigazgatási szervezet vagy kizárólagosan állami tulajdonban lévő cég kezeli majd, akkor az adatkezelés biztonságosabb, hatékonyabb és olcsóbb is lesz. Fellegi Tamás kérdésünkre úgy becsülte, hogy akár 6 milliárd forinttal, tehát a felére is csökkenthetnek a költségek.”

Forrás:
Hatmilliárdot spórolna az adatainkon az állam, Index.hu, 2010. november 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

„…Az APEH és a VP összevonásával létrejövő szervezet mintegy 23 ezer főt foglalkoztat és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd; a kormánypártok előzetes számításai szerint a két szervezet összevonásával évi 8-10 milliárd forintos megtakarítás érhető el.

A tervek szerint 2011. január 1-jétől közös hivatal jön létre a vezetői és funkcionális szintek integrálódásával, egy évvel később megvalósulhat a közös folyószámla-vezetés, míg a teljes integrációra 2013-ban kerül sor…

Az új egységes hivatal központi szervei: a központi hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. A javaslat szerint a bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi személyiséggel rendelkező – a NAV költségvetési fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó – költségvetési szervek lesznek.

Mindkét elnökhelyettes munkáját két szakfőigazgató támogatja, őket – az érintett elnökhelyettes javaslatára – az elnök nevezi ki, és menti fel. A NAV az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az elnök gyakorolja.”

Forrás:
Létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, MTI, 2010. november 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai Zsolt előadása a Digitális Magyarországról

„Az infokommunikációs szektor szerepét és fejlődési irányait felvázolni hivatott szakanyagról a bevezető előadást Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára tartotta.”

IT Business Club, 2010. november 10. (videó)
Lásd még: A Digitális Magyarországot várva (informatikai szakemberek nyilatkozatai, videó)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A regionalizmus és az önkormányzatiság alakulása Európában. Magyarországi kihívások

Mizser Csilla
PhD értekezés

nyilvános vita: 2010. november 30. 16 óra
Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt. 12. Kari Tanácsterem

A jelölt témavezetője:
Dr. Kukorelli István egyetemi tanár ELTE ÁJK
A bíráló bizottság elnöke:
Dr. Ficzere Lajos professor emeritus ELTE ÁJK
A bíráló bizottság tagjai:
Dr. Patyi András PhD tszv. egyetemi docens SZIE, Dr. Kadocsa György főiskolai tanár, intézetigazgató, Óbudai Egyetem
A disszertáció hivatalos bírálói:
Dr. Kiss László DSc egyetemi tanár PTE, Dr. Soós Edit CSc., docens SZIE
Tézisek

Vissza a tartalomjegyzékhez

FEOSZ: a digitális program végrehajtásába is vonják be a civileket

„A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint az érintett civil szervezeteket nemcsak a Digitális Magyarország Program vitájába, hanem annak végrehajtásába is be kell vonni, a jogszabályok módosításakor pedig érvényesíteni kell a fogyasztók szerepének erősítését és védelmét.
…
A szövetség úgy véli, hogy a fogyasztók a rég berögzült hagyományok miatt is még idegenkednek az elektronikus módon történő bármilyen ügyintézéstől. Így ilyen terület például a közigazgatás, ahol az ügyfelek nem mindig „ügyfélcentrikus” ügyintézéssel találkoztak. Ezért a FEOSZ a javaslat által előírt olyan ügymenetek bevezetését támogatja, amelyek lehetővé teszik a hétköznapi értelemben vett fogyasztóknak a választás jogát.”

Forrás:
FEOSZ: a digitális program végrehajtásába is vonják be a civileket, MTI, 2010. november 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gál András Levente: Ügyfélbarátabbá válik a közigazgatás

„A közigazgatási államtitkár szerint az emberek azt akarják, hogy az állam jól, hatékonyan működjön, szolgáltatásait ellássa, védelmet adjon, ha szükséges, és az csak másodlagos, hogy forintra pontosan mennyit költ, ha a megszabott keretek között marad.

Gál András Levente beszélt arról is, hogy az egyablakos rendszerrel jóval ügyfélbarátabbá válik a közigazgatás. A cél az, hogy a megyeszékhelyen és a megyei jogú városokban egy helyen legyen jelen az állam, és segítse az embereket. Kivételt csupán a bevándorlási és állampolgársági hivatal, valamint az államkincstár jelent majd, amely nem lesz része a rendszernek, de stratégiai együttműködésben állnak majd a hivatalokkal – fejtette ki.

Azt kívánják elérni, hogy az eljárási szabályok egyszerűsítésével a leggyorsabban, párhuzamosságoktól mentesen tudjon előre haladni az ügyfél – emelte ki a közigazgatási államtitkár. Hozzátette: a kormányablaknál a teljes állami eljárási szolgáltatást át tudja tekinteni az állampolgár, itt befogadják a papírját, és a kormánytisztviselők optimalizálják, hogy milyen sorrendben melyik hivatalhoz kerül az ügy a 30 napos határidőt betartva.”

Forrás:
Gál András Levente: Ügyfélbarátabbá válik a közigazgatás, Inforádió, 2010. november 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Csak részleges lesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szerveinek integrációja

„A Magyar Közlöny szeptember 14-ei számában megjelent, az érintett területi államigazgatási szerveket felsoroló kormányhatározat értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szerveinek integrációját az érintett két tárca, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium felülvizsgálta. Ennek alapján az illetékes tárcák döntöttek arról, hogy az eredetileg szervezetileg bevonandó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei kimaradnak a teljes integrációból, és csak a koordinációs-működési integráció körébe kerülnek bele.

Ennek oka, hogy az illetékes tárcák megállapították: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei olyan európai uniós akkreditációval rendelkeznek, amelyek az EU-agrártámogatások folyósításához szükségesek, és mivel integrációjukkal a jogállásuk megváltozna, új akkreditációs eljárás lefolytatására lenne szükség. Ez pedig veszélyeztetné a támogatások kifizetésének zavartalanságát.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a minisztériumok említett döntése értelmében a koordinációs-működési integrációban részt vesz, vagyis a többi, a kormányhivatalokba integrált intézményhez hasonlóan az ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati irodák működtetésében is – áll a közleményben.”

Forrás:
Csak részleges lesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szerveinek integrációja, MTI, 2010. november 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kölcsönzés a közszférában: álom csupán?

„Munkaerő-felesleg, rugalmatlan szabályozás, hosszadalmas közbeszerzési eljárás és konzervatív felfogás jellemzi a közszférát, amely akadályozza a rugalmas, piaci környezetre reagáló munkakultúra kialakulását, szervezeti hatékonyságot – osztották meg tapasztalataikat jogászok, közigazgatási szakemberek egy szakkiállításon.
…
A jogász szerint többek között azért vagyunk lemaradva a fejlett országokhoz képest ezen a téren, mert a közszférában egyáltalán nem használják az atipikus foglalkoztatási formákat, pedig bizonyos esetekben akár költségeket lehet megtakarítani általuk, és ki lehet velük váltani az elbocsátásokat, megváltoztatva akár a közszférában is a gazdálkodás költségszerkezeti elemeit is. A kölcsönzés olyan eszközrendszer, amiben dologi kiadások ágán lehet finanszírozni személyi jellegű ráfordításokat, amely segít megtartani a munkaerőt a fontos tevékenységi területeken – tett utalást az új kormányzati politikai törekvésekre is a gazdasági tanácsadó.
…
A gazdasági szakember úgy véli, a közszférát rá kell ébreszteni arra, hogy kétszázezer közszolga esetleges kiszervezésével a városgondokságtól az iskolai intézmények kiszolgáló személyzetén keresztül a postai adminisztrációt bonyolító apparátusig – legalább 3200 féle önkormányzati feladatkör – minden fajta feladatot el lehet végeztetni, amely gazdasági haszonnal optimálisabb feladatmegosztással is járhat. Ezen feladatok finanszírozását, gazdasági adminisztrációjának gondos kezelését érdemes megteremtenie egy városgazdálkodási vállalat és egy személyzeti szolgáltatói cég kapcsolatteremtésével – húzta alá Szieben László. Éppen ezért lenne szükség a konzultációra a helyi privát és közszféra között, ami bár elkezdődött, érdemi eredmények még nem látszódnak, a szakemberek azonban bizakodóak az önkormányzati szemléletváltással kapcsolatban.”

Forrás:
Kölcsönzés a közszférában: álom csupán?, Gyimóthy Éva, HR Portal, 2010. november 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Cséfalvy Zoltán az adminisztratív terhek csökkentéséről

„Magyarországon rendkívül magasak az adók – ilyen adószinttel a magyar vállalkozások nem képesek versenyezni -, és nagyon sok az adónem. Éppen ezért óriási lépés, hogy amikor a kormány megkezdte működését, akkor ötvennyolc adónem volt Magyarországon, ma pedig negyvennyolc. Persze ez lehet majd jóval kevesebb is. Nyilvánvaló, hogy az adónemek számának csökkentésével a hozzájuk kapcsolódó adminisztráció is csökken. Jelenleg a vállalkozások összes adminisztrációs költsége 2800 milliárd forint – ez több, mint a GDP tíz százaléka, más országokban jóval alacsonyabb ez az arány -, ebből körülbelül 800 milliárd az, amit ők tehernek gondolnak, ami fölösleges, és 2000 milliárd az, ami hozzátartozik a vállalatok normál működéséhez. Az a célunk – mindig ilyen ambiciózus célokat fogalmazunk meg -, hogy ezt a 800 milliárdot négy év alatt leépítsük nullára.

■ Ez a munka már elindult?

– Igen, van nálunk egy munkacsoport, amely dolgozik ezen, és a tárcák között is van egy ezzel foglalkozó munkacsoport. Például a tíz kis adó megszüntetésével azok adminisztrációja is megszűnt. A tizenhat százalékos egykulcsos adó esetében megfogalmazott cél, hogy akár egy söralátétre vagy egy A4-es papírra is elférjen az adóbevallás, kisebb adminisztrációt is jelent. Amin most dolgozunk – már csak finomítások vannak hátra -, az egy nyolcvanmilliárdos csomag, ez jövő év elejére vagy akár ez év végére elkészül. Jövőre egy 150 milliárdos csomagot tervezünk – ekkora adminisztratív terhet veszünk le a vállalkozásokról -, ez már sokféle lépést tartalmaz. Minden olyan szabályozást célszerű bevezetni, ami egyszerűsíti az eljárást. Persze az más kérdés, hogy a vállalkozások ezt egyenként hogyan érzik majd. És van a másik része az adminisztrációs költségek leépítésének, ami sokkal nehezebb és fáradságosabb: egyenként kigyomlálni a sok-sok előírásból, hogy mi az, amire nincs szükség, és mi az, ami mégis szükséges. Ez hosszú egyeztetést igényel.

■ A gazdaság szereplőivel is egyeztetnek, akik a gyakorlatban találkoznak ezekkel a kérdésekkel?

– Azt a csomagot, amit összeállítottunk, a minisztérium szakemberei dolgozták ki. Most kezdjük el a gazdaság szereplőivel való egyeztetést, hogy megtudjuk: mindaz, amit a minisztériumi kollégák teherként azonosítottak, arról a vállalkozók is ugyanúgy gondolkodnak-e. Előfordulhat – láttam már rá példát -, hogy a vállalkozók azt mondták, őket ez annyira nem izgatja, nekik más az, ami fontos.”

Forrás:
Cséfalvay: „Jövőre egy 150 milliárdos csomagot tervezünk”, Piac & Profit, 2010. november 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bárki véleményezheti a katasztrófavédelmi koncepciót

„Korrekciókra van szükség a katasztrófavédelmi szabályozásban, ezért a kormány elrendelte a nemrég elkészült katasztrófavédelmi koncepció megvitatását az érkeletekkel, kiemelt figyelmet fordítva a lakosság véleményére.
A katasztrófavédelmi koncepciót a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelem közösen készítette. A 2011. január 10-ig tartó egyeztetés után a belügyminiszternek és a közigazgatási és igazságügyi miniszternek törvénytervezetet kell benyújtania – erről november közepén született kormányhatározat. A koncepcióban kiemelt szerepet kap az állami szerepvállalás növelése a területen.
A katasztrófavédelmi koncepció szövege most felkerült a Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság internetes oldalára, és bárki véleményt mondhat róla a tarsadalmiegyeztetes@katved.eu elektronikus levelezési címre küldött üzenetben. ”

Forrás:
Bárki véleményezheti a katasztrófavédelmi koncepciót, Borsod Online, 2010. november 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Rétvári Bence a kormányhivatalokról

„Rétvári kifejtette: a közigazgatás sok jogászt igényel majd átszervezése után, hiszen az egykori főispáni rendszerhez hasonlóan kormányhivatalokat csinálnak a megyei és regionális hivatalokból, majd kialakítják a járási szintet is, hogy az állam és a közigazgatás működésének minőségét javítsák. Itt bizonyára rengeteg pázmányos végzettségű jogásznak is lesz hely.”

Forrás:
Zlinszky János: Nem pusztán jogtechnikusokat nevelünk, Magyar Kurír, 2010. november 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

“Az akta utazzon, ne az ügyfél”

„Szerkesztőségünkben járt Dr. Lukács Irén, a megyei közigazgatási hivatal vezetője, aki többek között a területi közigazgatás átalakításáról, a jövő év elejétől működő kormányhivatalok létesítéséről beszélt.
…
Dr. Lukács Irén: A hivatalnak visszaállították a koordinációs jogköreit, melyek abban nyilvánulnak meg, hogy a közigazgatási hivatal a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, ily módon a kormány döntéseit megyei szinten koordinálja, visszajelzéseket gyűjt a területről megkönnyítve a jogszabályalkotást. Ennek keretében hívtuk össze a megyei államigazgatási kollégiumot és új ügyrendet alkottunk, megkezdve az előkészületi munkálatokat, részben a kormányzat által eddig hozott döntések, részben az előttünk álló feladat tekintetében, hiszen 2011 január 1-től létrejönnek a megyei kormányhivatalok.
…
– Most ismét átalakul a közigazgatás, melyek a legfontosabb elemei a változásnak?

Dr. Lukács Irén: A közigazgatási hivatalok általános jogutódjaként 2011. január 1-től kormányhivatalok jönnek létre. Tizenöt, jelenleg területi államigazgatási szerv kerül integrálásra, melyek a kormányhivatal szervezeti keretén belül, de teljes szakmai önállóságuk megtartásával szakigazgatási szervként fognak működni. A szervezetek szoros együttműködése jelenti azt a biztosítékot, amelyet a Nemzeti Együttműködés Programja által meghirdetett ügyfélközpontú, takarékos, hatékony ügyintézést fogja szolgálni. Áttekintjük az ágazati jogszabályokat, közös eljárási szabályokat és ezek egyszerűsítésére dolgozunk ki javaslatot.

– A gyakorlatban mit jelent ez az ügyfél számára, mennyivel egyszerűsödik az ügyintézés?

Dr. Lukács Irén: A kormányhivatalokban egyablakos ügyintézés valósul meg, ahol az ügyfelek első körben több mint 20 ügykörben kapnak majd konkrét segítséget, útbaigazítást, hogy az adott üggyel hová forduljon, mi a teendője, hogyan tudja a leggyorsabban elintézni. Az integrált ügyfélszolgálat indulásához már megtörtént a munkatársak kiválasztása, jelenleg a képzésük folyik. A megye első kormányablaka a város központjában, a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság épületében nyer elhelyezést.”

Forrás:
„Az akta utazzon, ne az ügyfél”, Papp Gyula, Borsod Online, 2010. november 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Az adatbázisok összekapcsolhatóságáról

„A meglévő alrendszerek új összefüggésrendszerbe ágyazása és a lehető legtöbb járulékos haszon kinyerése az innováció egészen új távlatait nyithatja meg. Nem véletlen, hogy a kérdés nemzetközi színtéren is egyre inkább előtérbe kerül. Halász Gábor hívta fel a figyelmemet egy olyan tanulmányra, amely már a jövő fejleményeit jelzi. A new-york-i tanulmány nem egyszerűen az adatbázisok elemzési célú összekapcsolásáról szól, hanem egy teljes teljesítménymenedzsment rendszer adatelemzési és adatáramoltatási rendszeréről, amely éppúgy hasznos a tanteremben dolgozó pedagógusoknak, mint szülőknek, oktatásigazgatási szakembereknek és döntéshozóknak. A new-york-i modell már az iskolai önértékeléssel és a tanügyigazgatási szankciókkal is össze van kapcsolva. Ez a bejegyzés szándékai szerint még nem tart itt, csupán a tényalapú oktatáspolitikához szükséges elemzésről szól.

A rendelkezésünkre álló adatbázisok kiterjedtsége és belső szakmai mélysége alapján megerősíthetjük, hogy Magyarország fejlett közoktatás-információs rendszerrel bíró OECD-tagállam. Következésképpen a meglévő adatbázisok összekapcsolása és együttes értelmezése nagyon komoly előnyöket ígér. Radó Péter alapvető bejegyzéséből kiindulva, oktatási intézményekre összpontosító statisztikák összekapcsolása elsősorban az iskolai/tanulói teljesítmény szempontjából válik értelmessé.”

Forrás:
Az adatbázisok összekapcsolhatóságáról, Setényi János, OktPolCafé, 2010. november 14.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Répássy: Jó döntés volt, hogy a közjegyzők intézzék a fizetési meghagyásokat

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára szerint a jogalkotó 2010. június elsejével az elektronikus ügyintézésre alapozva utalta a hazai közjegyzők hatáskörébe a fizetési meghagyások kibocsátását.

Ezzel a legfontosabb permegelőző módszerrel a bíróságok tehermentesítése mellett a jogalkotó azt is szerette volna elkerülni, hogy az ügyletek kötelezettei esetleg azért érezzenek kísértést a nemfizetésre, mert bízhatnak az eljárás elhúzódásában.

Százezer kibocsátás, ügyhátralék nélkül
Répássy Róbert szerint nagy kérdés volt a júniusi induláskor, hogy a közjegyzők rendszere alkalmas lesz-e a nagy mennyiségű fizetési meghagyás kibocsátására, kezelésre. Mára beigazolódott, helyes volt a jogalkotói döntés.

A júniusi indulás óta a közjegyzők mintegy 100 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki úgy, hogy ügyhátralékot sem halmoztak fel, ezért az államtitkár szerint köszönet és elismerés jár a közjegyzői karnak.

Ugyanakkor pár kérdésben még pontosítani kell az új törvényt, például a kamatszámítás módjával kapcsolatban eltérő szakmai véleményeket hallani. A szükséges módosításokra az érvek mérlegelése, valamint esetleges bírói döntések után kerülhet sor – mondta Répássy.”

Forrás:
Répássy: Jó döntés volt, hogy a közjegyzők intézzék a fizetési meghagyásokat, [origo], 2010. november 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormány 3-5 év alatt átállhat nyílt forráskódra

„Jól fogadták a nyílt forráskóddal foglalkozó cégek a magyar kormány digitális stratégiáját, mert ennyire egyértelmű állásfoglalás még nem született a szabad szoftverek ügyében. „Korábbi kormányprogramokban az szerepelt, hogy elvben támogatni kell a nyílt megoldások elterjedését a közigazgatásban. Ugyanakkor a nyitás legfőbb akadályát éppen az állam által üzemeltetett rendszerek jelentették, amelyek kifejezetten a Microsoft formátumait preferálták. Az elvi támogatás tehát a gyakorlatban semmit sem ért”
…
A Digitális Magyarország programban több a konkrétum. Azt írja, hogy „a nyílt forráskód részarányát a kormányzati informatikában markánsan növelni szükséges”.
…
Szentiványi Gábor, a Red Hat magyarországi képviseletét ellátó ULX Kft. ügyvezetője és a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) elnökségi tagja fontosnak tartja, hogy az összes pályázat, legyen az helyi vagy uniós, a nyílt szabványok támogatását írja elő. Biztosítani kell a pályázatok keretében készülő szoftverek rendszersemlegességét, hogy Windowsról, Linuxról és Macről egyaránt szabadon használhatók legyenek.
…
Az átállás nem valósítható meg pilot projektek nélkül. Szakál Péter szerint 2011-ben már komoly teszteket kell elindítani központi intézményekben, hogy láthatóvá váljanak a problémák. A szakértő szerint az eredmények alapján 2011 végén megszülethet egy 3 éves átállási menetrend, valamint a szükséges jogszabályok, amelyek előírják a nyílt szabványok használatát a közigazgatásban.
…
Két területet emelt ki Szentiványi Gábor, amelyeknél a nyílt forráskódnak nagyobb szerepe lehet. Egyrészt az adatközpontok működtetésénél, amire vannak nyílt forráskódú megoldások. A szakértő szerint nagy megtakarítást lehetne elérni, ha a kormány nemcsak az állampolgároknak, hanem a többi intézménynek, önkormányzatnak is nyújtana központilag kezelt, felhő alapú szolgáltatásokat. Ezen kívül az oktatásban lát nagy lehetőséget az ULX szakértője, ahol nyílt forráskódú programokkal lehetne megszüntetni a jelenlegi „monokultúrát”.”

Forrás:
A kormány 3-5 év alatt átállhat nyílt forráskódra, Tóth Balázs, Index.hu, 1010. november 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Steve Ballmer: Európa felett az ég

„Hosszútávon a cloud computing, azaz a felhő alapú számítástechnika azzal kecsegtet, hogy ma még elképzelhetetlen megoldások válnak lehetségessé. A végtelen komputerkapacitás révén szembenézhetünk a legkeményebb kihívásokkal is, hiszen a felhő alapú rendszerek segíthetnek a legkülönbözőbb problémákat megoldani, üzleti lehetőségeket teremteni, sőt, életeket menteni.

A svéd vöröskereszt például felhő alapú rendszert vet be, hogy hatékonyabban léphessen fel a krízishelyzetekben. Amikor beüt a katasztrófa, a segítséget nyújtó önkéntesek száma hirtelen megugrik. Így kulcsfontosságúvá válik, hogy közülük azok, akik a terepen dolgoznak, a lehető leggyorsabban jussanak hozzá a lehető legmegbízhatóbb információkhoz. A Microsoft felhő alapú szolgáltatásával ma a szervezet költséghatékonyan „belőheti” tényleges információs és kommunikációs technológia (IKT) szükségletét. Azaz úgy tudja szavatolni a megbízható adatokon alapuló kommunikációt a terepen dolgozó önkéntesekkel, hogy közben az IKT-költségei 20 százalékát megtakaríthatja.
…
Az üzleti élet mellett a közigazgatás szereplői is felismerték az új technológia előnyeit. Európa kormányaival és állami intézményeivel együttműködve azon dolgozunk, hogy kitaláljuk, miként növelhető a hatékonyság a felhő alapú megoldásokkal, miként nyújthatók jobb szolgáltatások, illetve hogyan fokozható a növekedés. Látható, hogy a felhő alapú számítástechnikának köszönhetően Európa polgárai mára hatékonyabb és gyorsabb közigazgatási szolgáltatásokban részesülnek, s a közszférában is teret nyer a vállalkozói szellem, a dinamizmus és a kísérletező kedv.

KORMÁNYOK FELELŐSSÉGE. A kormányok feladata azonban túlmutat a felhő alapú rendszerek puszta felhasználásán. Kulcsszerepet játszanak a technológia terjedésében, és az elkövetkező időszakban hozott döntéseiken múlhat, hogy a számítástechnika új világa valóban meghonosodik-e az öreg kontinensen.
…
Szeretnénk, ha a földrész vezetői kijelölnék a cloud computing bevezetésének mérföldköveit, hogy annak előnyeit ne csak a kiválasztott kevesek, hanem mindenki élvezhesse”

Forrás:
Steve Ballmer: Európa felett az ég, Steve Ballmer, Figyelő, 2010/46. szám – november 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az állam kezeli majd az adatvagyont

„Az adatvagyonhoz tartoznak az emberek személyi adatai, a lakcímek, útiokmányok, foglalkoztatási és szociális adatok, agrártámogatási, egészségügyi, bűnügyi, szabálysértési nyilvántartások – mondta a miniszter. A kormány meggyőződése, hogy ezeknek a kezelését nem szabad magáncégekre bízni.

„Jövő év végéig van időnk arra, hogy a jelenlegi szerződésés viszonyokat módosítva állami kezelésbe vegyük ezeket az adatbázisokat” – véli Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

70 cég kezeli ma az állam számára kiemelten fontos adatbázisokat, a velük kötött szerződéseket vizsgálják felül. A kabinet ebbe a körbe sorolja a nyugdíj adatokat is. Fellegi Tamás azt mondta: a magánnyugdíj-adatbázisokról még nem született döntés.

Az adatvédelmi biztos szerint nem kell attól tartani, hogy túl sokat tud majd rólunk az állam, ezeket az adatokat amúgy is tudja már.

„Adatbiztonsági szempontból előnyös az, ha valahogy közelebb van a felelősség ahhoz, akit meg tudunk fogni, és nem úgy, hogy az alvállalkozó alvállalkozójától kerül ki ez” – véli Joóri András adatvédelmi biztos.

Az adatokkal eddig sokan visszaéltek és az internetes ügyfélkapuról is kiderült, hogy nem teljesen biztonságos – mondta a biztos. Joóri András további szigorítást javasol, szerinte a hitelinformációs rendszereket és az adósnyilvántartásokat is államosítani kell.”

Forrás:
Az állam kezeli majd az adatvagyont, Duna TV, 2010. november 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatási ügyviteli-alkalmazások fejlesztéséről – Folyamat-tervezés

„Napjainkban egyre több ügymenet-támogatást is nyújtó közigazgatási ügyviteli-alkalmazás jelenik meg. Ezek tartalom-orientált megközelítésű adminisztratív folyamattervek alapján készülnek, és levelező vagy üzenetkezelő eszköz köré épülnek. A projektek kritikus sikertényezője a folyamattal szemben támasztott követelmények összegyűjtése. A jogszabályok nem definiálnak egyetlen eljárást sem kellően pontosan, ezért egy igazgatási rendszerterv szükséges a jogi-igazgatási követelmények leírásához.
A tartalom-orientált megközelítés azért is hangsúlyos, mert a magyar közigazgatásnak nincs átfogó elektronikus ügyintézési modellje, csak egyes elektronikus eljárási cselekmények szabályozása készült el.”

Forrás:
A közigazgatási ügyviteli-alkalmazások fejlesztéséről – Folyamat-tervezés, Gulyás Gyula, Jegyző és Közigazgatás, 2010. november 9., Évfolyam: XII. Lapszám: 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Most kialakuló e-kormányzati szolgáltatások a Gartner életciklus-modell alapján

„A kormányzati átalakítás eszközeinek életciklusa 2010” című jelentést röviden ismertettük az eGov Hírlevél 18. számában. A mostani bejegyzéssel megkezdjük a részletes ismertetést a kialakuló, most megerősödő szolgáltatási irányzatok bemutatásával.

Állampolgári adatszéfek

Az állampolgári adatszéf olyan szolgáltatás, amelynek segítségével egy állampolgár adatai az adatok keletkezéséért felelős, azt elsősorban használó és kezelő közigazgatási, közszolgálati terület hatáskörén túl is hozzáférhetőek, továbbá biztosítja a jogi keretet az adatok feletti rendelkezés megfelelő szabályozásához.

Az állampolgári adatszéfek az alkalmazás nagyon korai szakaszában vannak, az egyetlen példát a személyes egészségügyi adatok képezik. További lehetséges alkalmazása az elképzelésnek a társadalombiztosítási adatok, illetve az adóinformáció területén képzelhető el. 2014-re legalább két globális szolgáltató fog adatszéfeket kínálni, amelyek több, mint egy kormányzati területet fednek le, de a széleskörű alkalmazás nem fog 2016 előtt elkezdődni.

Előnyei között lehet felsorolni, hogy biztosítja az egyéni információk megfelelő adatvédelmét, megkönnyíti a különböző kormányzati szolgáltatások integrációját, lehetővé teszi, hogy értéknövelt szolgáltatások jöjjenek létre az üzleti, non-profit szervezetek segítségével. Ennek megfelelően a hatása átalakító a kormányzati munka tekintetében.

Természetesen vannak akadályok is. Az elterjedésük előfeltételezi az interoperabilitási problémák megoldását, az adatokhoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtését, és nem utolsó sorban a megfelelő adatbiztonsági keretek megteremtését. Érdemes figyelemmel kísérni a személyes egészségügyi adatokkal kapcsolatos magángazdasági kezdeményezések fejlődését, illetve a nyílt kormányzati információ elegyítését (mashup) harmadik féltől származó információval, mert ezek sokat elárulhatnak a személyes adatszéfek problémáiról és lehetőségeiről.

A szolgáltatást (vagy funkcionális megfelelőit) már jelenleg is kínáló cégek: Facebook, Google, Microsoft

Nyílt forráskódú közigazgatási ágazati alkalmazások

Az általános felhasználású szoftverekkel szemben (webszerver, szövegszerkesztő) itt olyan szoftverről van szó, amelyek egy adott terület sajátos igényeinek kielégítésre fejlesztenek ki a nyílt forráskódú szoftverek közösségi fejlesztési modelljének keretében. Nem egyszerűen a szoftver licenc jogi formájáról van szó, hanem a közigazgatáson belül kialakuló fejlesztői közösségekről. Ezen a módon a fejlesztések kockázata csökkenthető. A most formálódó “kormányzati alkalmazási bolt” elképzelés megvalósulása segíteni fogja az ilyen kialakuló közösségeket. Jelenleg az elterjedtségük a nagyon kezdeti szakaszban van, a lehetséges piac kevesebb mint egy százalékát fedi le.

Azokon a területeken a legvalószínűbb az alkalmazásuk, ahol nincsenek kialakult piaci alkalmazások, vagy azok nem megfelelő minőségűek. Bár a helyi önkormányzatok és oktatási intézmények a legkézenfekvőbb példái az esetleges alkalmazóknak, de semmi sem szól az ellen, hogy az országos közigazgatás intézményei is beillesszék a beszerzési lehetőségeik közé.

Forrás:
Hype Cycle for Government Transformation, 2010, Steve Bittinger, Andrea Di Maio, Gartner

A kutatással felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

December elején ismét Innovációs TechShow

„Második alkalommal rendezi meg a Mobilitás és Multimédia Klaszter a hazai hi-tech fejlesztéseket bemutató Innovációs TechShow-t, mely mára Magyarország legnagyobb technológiai bemutatójává nőtte ki magát. A december 7-i rendezvényen közel 25 új magyar találmányt lehet élőben kipróbálni a Merlinben.

Az Innovációs TechShow egyúttal a hi-tech és innovációs szakma találkozóhelye is: eddig közel 200 szakmabeli – start-up KKV-t képviselő vállalkozó, szakpolitikus, innovációs menedzser és befektető – regisztrált a rendezvényre, amelyen többek között előadást tart dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációért felelős államtitkár, illetve több nemzetközi sikert arató hazai KKV vezetője.

„Az idén bemutatott csúcstechnológiai fejlesztések jelentős része a médiához köthető” – mondta Lemák Gábor, az eseményt szervező Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMklaszter) igazgatója. Hozzátette: a találmányok közül többen nemzetközi karrier előtt állnak, hiszen több vállalkozás az Innovációs TechShow-ról vág neki a világ legnagyobb szórakoztató-elektronikai kiállításának, a Las Vegas-i CES-nek.

A kiállítók között szerepel többek között a hazai tőzsdére bevezetett HybridBox, az ArtKlikk, a Netflix kódversenyén második helyezést elérő Gravity, és a szemüveg nélküli 3D TV-t fejlesztő iPONT International is. Szintén az Innovációs TechShow-n mutatkozik be egy világsiker előtt álló titokzatos magyar találmány is – ígérik a szervezők.”

Forrás:
December elején ismét Innovációs TechShow, Hirado.hu, 2010. november 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hamarosan valóság: itt a web 3.0?

„A beszéd- és nyelvtechnológiai fejlesztések összehangolására, bemutatására és hasznosításuk előmozdítására létrejött hazai Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform idén októberben rendezett konferenciája kapcsán e technológiák fejlődéséről Simon Esztert, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársát, a platform titkárát kérdeztük.
…
Egyes elragadtatott geekek azt jósolják, hogy a web 2.0 után verziószámugrás következik be, vagyis a szemantikus web létrejöttével már web 3.0-ról beszélhetünk majd. A szemantikus – más néven értő – web esetében a megértés elsősorban olyan virtuális ágensek létrehozását jelenti, amelyek kiterjesztik az emberek képességeit a virtuális világban. Ez pedig nem passzív weblapokból, hanem aktív, a kívánságainkat értő ágensekből fog állni. A nyelv- és beszédtechnológia ennek a jövőképnek a központi eleme.
…
Hogyan alakulhat át ez a technológiai terület a következő években?

Reményeink szerint a nyelv- és beszédtechnológiában rejlő lehetőségek minél több emberhez, céghez, döntéshozóhoz eljutnak a jövőben, ami által egyre több gépi szolgáltatás tud beépülni hétköznapjainkba. Igazán nagy változás csak akkor várható, ha az oktatás, a kutatásszervezés és a technológiatranszfer terén jelentős előrelépések történnek. Kulcsfontosságú a kutatói és az ipari szféra közötti kellő mértékű tudásáramlás.

A konkrét kutatási irányokat illetően szerintem a jövőben egyre nagyobb szerepet fog kapni a beszédtechnológia a nyelvtechnológiával szemben. A most keletkező digitális tartalmak ugyanis egyre nagyobb része hangzó vagy multimédia anyag, amelyekből az információ kinyerése, egyáltalán a bennük való keresés lehetősége kulcsfontosságú lesz. Elképzelni is nehéz, milyen mértékű információs „robbanás” következhet be, ha a képi, hangzó és film anyagok is kereshetővé válnak. Ezek a technológiák és az erre irányuló kutatások mind erőteljesen fejlődni fognak, akár szöveges, akár hangzó anyagról legyen szó.”

Forrás:
Hamarosan valóság: itt a web 3.0?, GyártásTrend, 2010. november 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Forradalom előtt a mobilpiac

„Október végén írtunk arról, hogy az Apple és a Gemalto teljesen új SIM-kártyán dolgozik, amit nem lehet majd kivenni a mobiltelefonból. A világ mobilszolgáltatóit képviselő GSMA felkarolta az amerikai gyártó ötletét, és szabványosítja a technológiát.

A GSMA felállított egy munkacsoportot, amelynek 2011 januárjáig meg kell teremtenie az új technológiára vonatkozó szabályokat, és így a távolról aktiválható SIM-kártyák már 2012 elején megjelenhet a kütyükben.

Nehezen vitatható, hogy az Apple sokat profitálhat az új technológiából. Ezzel a lépéssel kiveszi a szolgáltatók kezéből az értékesítést, hiszen a boltjában saját maga aktiválhatja a mobilokhoz tartozó előfizetést. Vagy a felhasználó is megteheti ugyanezt az iTunes online áruházában.
….
A GSMA eddig nem támogatta a távoli aktiválást, de úgy tűnik, mostanra több lett annak az előnye, mint a hátránya. A következő évek ugyanis arról szólnak majd, hogy az égvilágon mindenbe SIM-kártyákat építenek, jönnek a mobilnetes kamerák, zenelejátszók, ekönyv-olvasók, intelligens vízórák és navigációs eszközök.”

Kimaradt ebből a felsorolásból az elektronikus közigazgatás számára valószínűleg legfontosabb lehetőség: a személyazonosítás új, sokkal olcsóbb eszközeinek és lehetőségeinek megjelenése.

Forrás:
Forradalom előtt a mobilpiac, Tóth Balázs, Index.hu, 2010. november 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Óriási állami mobiltendert kapott a Kopint

„A kormány az állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt.-t a GSM-R (mobil rádiókommunikációs rendszer) nagyprojekt megvalósítójának a támogatás kedvezményezettjének, valamint a rendszer működtetőjének és szolgáltatójának – derül ki a szerdán megjelent legújabb Magyar Közlönyből.
…
A GSM-R rendszer kialakításának célja a nemzetközi vasúti forgalom interoperabilitásának biztosítása, a közlekedés biztonságának növelése, a vonatkozó EU nemzetközi tranzit szabványok teljesítése, a közlekedési módok arányának javítása, a hatékonyság növelése és a környezeti ártalmak csökkentése – olvasható a határozatban. A GSM-R egy olyan speciális információs, kommunikációs rendszer, amely lehetőséget teremt a hangalapú kommunikációra (a mozdonyvezető és a diszpécser között), valamint az adattovábbításra (például a mozdonyvezető pc-je és a biztosítóberendezések között).”

Forrás:
Óriási állami mobiltendert kapott a Kopint, Domokos László, Napi Gazdaság, 2010. november 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lakossági fix telefónia

„Kevés a gáz-, vagy áramkereskedőt váltó fogyasztó, még nem elég éles a verseny. Nem elég tájékozottak a fogyasztók. Másra számítunk? A közel egy évtizede liberalizált távközlési piac veteránja, a vezetékes telefon esetében is máig hiányosak az ismeretek.
…
Ugyan a lakossági piacon a penetráció csökkenése megállíthatatlannak látszik, a fix telefónia piacának urai jellemzően biztosan tartják magukat a korábban megszerzett területeiken, a szolgáltatóváltás nem jellemző.

Ez a lojalitás magas foka mellett a fogyasztók relatíve magas információszegénységére is visszavezethető, amiről mi sem árulkodik jobban, mint az a tény, hogy a váltás lehetőségéről a válaszadók – a hazai háztartások távközlési kérdésben illetékes döntéshozói – több mint kétötöde még csak nem is hallott.”

Forrás:
Lakossági fix telefónia, Schopp Attila, IT Business, 2010. november 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A UPC Magyarország megveszi a Fibernet-hálózat harmadát

„A UPC Magyarország Kft. (UPC) szombaton bejelentette, hogy megállapodást írt alá az Invitel Holding S/A leányvállalatával, a Magyar Telecom B.V.-vel az ország negyedik legnagyobb kábelszolgáltatója, a Fibernet Kommunikációs Zrt. (Fibernet) kábeltelevíziós hálózatai egyharmadának a megvásárlásáról – közölte a UPC.
…
A vállalat tulajdonában lévő eszközök egyharmadának megvásárlásával – amely tranzakció a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásának függvénye – a UPC olyan kábelhálózatokhoz jut hozzá, amelyek mintegy 166 ezer további háztartást érnek el, és jelenleg mintegy 80 ezer kábeltelevíziós, szélessávú internet- és telefon-előfizetést szolgálnak ki. A tranzakció révén a UPC által ellátott települések száma lényegesen növekszik, kiterjedve Budapest néhány további kerületére valamint csaknem 50, főként Pest és Fejér megyében található településre, köztük olyan városokra is, mint Gödöllő, Szentendre, Százhalombatta, Velence és Csongrád – olvasható a tájékoztatóban.”

Forrás:
A UPC Magyarország megveszi a Fibernet-hálózat harmadát, HVG.hu, 2010. november 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Groupon-jelenség

„A 2007-ben indult Groupon mára az egyik legjelentősebb internetes kereskedelmi rendszerré nőtte ki magát. Sikere többek közt annak köszönhető, hogy szakított az eddig bevált módszerekkel és egy teljesen új modellel olyan termékeket és szolgáltatásokat tud hatékonyan értékesíteni az interneten, amiket eddig szinte lehetetlen volt. Itthon is megjelent már az e-kereskedelem ezen modellje, bár még nagyon kis cipőben jár.

A Groupon modell
Ha felmegyünk az oldalra, láthatjuk hogy a környékünkön (már ha egy amerikai nagyvárosban vagyunk) éppen milyen szolgáltatás hirdet az oldalon. Jellemzően a napi ajánlat csak pár (legtöbbször egy) termékből áll. Erre azonban tipikusan 50% kedvezményt kaphat a vásárló. Az oldalon a kedvezményes árat kell kifizetni és ezért kapunk egy kupont, amit a megfelelő helyen be tudunk váltani. Azaz a Groupon elsősorban helyi szolgáltatásokat hirdet, amik eddig csak alig (vagy egyáltalán nem) tudták kihasználni az internet közvetlen vásárlószerző erejét.

A hirdetők közt zeneoktatótól át wellness központokon és fodrászokon át az éttermekig szinte mindenféle helyi szolgáltatás megtalálható. A Groupon viszont nagyon hatékonyan el tud érni egy értékes helyi közösséget és egy akcióra jellemzően 1-2 ezren szinte mindig lecsapnak. A kereskedők így jelentős forgalomhoz juthatnak az netről, mindenféle kockázat nélkül. Ennek azonban ára van: nem is kicsi. A Groupon az 50%-os kedvezményt szinte elvárja, ami miatt az így értékesített szolgáltatások többsége alapból veszteséges lesz. És bár a Grouponnak nem kell előre fizetni, a bevétel fele őket illeti. Így tulajdonképpen a kereskedő csak a szolgáltatás rendes árának negyedéhez fér hozzá.

Ennek ellenére van jelentkező, nem is kevés. Sok szolgáltatónak ugyanis nagy részben állandóak költségei, így tulajdonképpen az üres helyeiket töltik fel. (A szállodát fűteni kell akkor is ha üres.) A másik oldalról pedig arra játszanak, hogy minőségi vásárlókat kapnak, akik vagy költeni fognak a kuponban foglaltakon felül, vagy újra visszatérnek. Így mondjuk egy újonnan nyílt étterem már az első héten telt házzal indíthat.

A Groupon csak az Egyesült Államokban eddig több, mint 15 millió kupont értékesített így – több, mint fél milliárd dollár értékben, amivel már a legnagyobb internetes kereskedők közt tartható számon. Tulajdonosai közt a legnevesebb online befektető cégek is megtalálhatóak. A céget nemrég 1,5 milliárd dollárra értékelték és (a legtöbb nagy értékű online vállalkozással ellentétben) a vállalkozás nyereséges.”

Forrás:
A Groupon-jelenség, digibiz.hu, 2010. november 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A hagyományos tanulást támogatja a Wikipedia alapítója

„Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója az internet korában is a megalapozott, hagyományos tudás híve.

„Ami a műveltséget illeti, nagyon tradicionális véleményen vagyok: aki azt mondta, hogy manapság már semmit sem kell tudnod, csak azt, hol keress utána, az véleményem szerint nagyon félreértett valamit” – mondta el a 44 éves Wales egy Hamburgban adott interjújában.”

Forrás:
A hagyományos tanulást támogatja a Wikipedia alapítója, Index.hu, 2010. szeptember 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szőcs Géza: létrejön a Magyar Nemzeti Digitális Archívum

„ Kiemelten foglalkoznak az Európai Unió jövő félévi magyar elnöksége alatt a digitalizált és a digitálisan keletkező kulturális javak tartós megőrzésének témájával – mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár csütörtökön Brüsszelben. A magyar kulturális kormányzat a következő hónapokban létrehozza a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum tervét ismertette kollégáival Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár az oktatási, ifjúsági, kulturális és sportügyekért felelős miniszteri tanács ülésén csütörtökön Brüsszelben. A magyar delegáció vezetőjeként elmondta, az Európai Unió digitális menetrendjével összhangban a magyar kulturális kormányzat a következő hónapokban hozza létre a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot, amelynek a rövidítése MaNDA.

„Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a digitalizált és a digitálisan keletkező kulturális javak tartós megőrzését. Ezen a területen előbbre kell lépnünk, és tanulnunk kell az európai jó gyakorlatokból” – mondta Szőcs Géza az ülésen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye szerint. A kulturális államtitkár hozzátette, hogy a magyar elnökség alatt a kulturális örökség digitalizációjáról szóló konferencián külön szekcióban foglalkoznak majd a tartós megőrzés témájával.”

Forrás:
Szőcs Géza: létrejön a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, [origo], 2010. november 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az EgészségMonitor a Semmelweis Tervről

„Az egészségügy átalakításáról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság, 2010 októberében nyilvánosságra hozott „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” című stratégiai dokumentum szakmai vitájához az EgészségMonitor is elkészítette és közzétette hozzászólását. A megfogalmazott kritikai észrevételek három alapvető problémára hívják fel a figyelmet. Elsőként a Semmelweis Terv készítőinek az egészségügy szűkítő értelmezésével magyarázzák azt a hiányosságot, hogy a Terv az egészségügy megmentését és nem a lakosság egészségének javítását tűzi ki célul. Emiatt kimaradtak a Tervből olyan intézkedési javaslatok, amelyek más szektoroknak a lakosság egészségét javító intézkedéseire vonatkoznának. Másodszor hiányolják a számszerűsített, konkrét célokat továbbá a megvalósítás kockázatainak csökkentésére irányuló terveket. Harmadszor, rámutatnak a szakpolitika döntéshozóit támogató egészséginformációs rendszer hiányára. A kritikai észrevételek mellett az EgészségMonitor mindhárom problémakörre vonatkozóan javaslatokat is tesz.”

Forrás:
Kritikai észrevételek a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” stratégiai dokumentummal kapcsolatban, EgészégMonitor, 2010. november 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A magyarországi számítástechnika története az első elektromos számítógép megjelenéséig

„A számítástechnika történetét írók között is egyre többen a történetírást az ősidőktől kezdik. Teszik mindezt annak ellenére, hogy valójában a Neumann elvet megtestesítő számoló eszközöket tekintjük ma számítógépeknek. Ahogy az új technológiák (technikák) megjelentek, a Neumann elvet „nem ismerő” számoló eszközök is feltűntek. Az ősdarabok pedig valóban nem hasonlítanak a ma számítógépeire. Éppúgy, mint más bonyolult eszköz kialakulásánál itt is több eszköz, eljárás, technika épült össze, és ezek utóda az az univerzális gép, amit ma számítógépnek nevezhetünk.
…
Dolgozatomban megpróbálok kronológiai sorrendet követni, de a nagyjából egyidőben használt, ugyanazon funkciójú eszközöknél (eszközcsoportnál) az eszköz kialakulásának (fejlődésének) történetét írom le, hiszen évről évre, vagy évtizedről évtizedre ugorva nehéz lenne összefüggő, követhető történetet alkotni. A dolgozat címében azt ígérem, hogy ezt a történeti szálat az elektromos számítógépek megjelenéséig vezetem. Az elektromos szó itt a 0. generációs számítógépeket jelenti. Bár a számítógépek története neumanni értelemben az 1. generációs (elektronikus) számítógépektől kezdődik, a dolgozat terjedelme, valamint a kutatásaim csak azt engedik meg, hogy tudományos alapossággal csak 0. generációs (elektromos) gépekig tekintsem át a számítógépek és elődeik történetét.
Tárgyalni fogom:
* a számolással kapcsolatos eszközök történetét (számlálással, számolással, számítással kapcsolatos eszközök),
* az adattároló és feldolgozó eszközök történetét,
* az automatizálás és ezzel kapcsolatban az automaták történetét a honfoglalás korától egészen az első elektronikus számológép (számítógép) megjelenéséig.”

Forrás:
„A magyarországi számítástechnika története az első elektromos számítógép megjelenéséig”, Király Zoltán, PhD értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola, a védés időpontja: 2010. VI. 28. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.