Skip to main content

20. szám, 2010. november 29.


eGov Hírlevél – 20. szám, 2010. november 29.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A készülő stratégia más lesz, mint az eddigiek

„Fellegi Tamást megkérdeztük arról is, hogy az ország vidéki térségei milyen elbánásra számíthatnak az infokommunikációs fejlesztéseknél. A munkahelyek hiányában elnéptelenedő települések, térségek felzárkóztatásának egyik eszköze lehetne a távmunka-lehetőségek fejlesztése, amihez megfelelő digitális infrastruktúrára van szükség.
– Az informatikában ma már csak egész országban lehet gondolkodni. Ezt szorgalmazza az unió kapcsolódó stratégiája is, ami rögzíti, hogy 2020-ra az összes tagországban mindenhol széles sávú lefedettséget kell biztosítani. Ezért külön is tekintettel leszünk a hátrányos helyzetű térségekre és a falvakra is.
A miniszter szerint ehhez a szabályozási eszközök alkalmazása, a piac működésének befolyásolása mellett az állam maga is indít, illetve támogat fejlesztési projekteket.
– A nemzeti digitális közmű, nemzeti digitális hálózat területén olyan átfogó feladatokat kell megoldani, amelyeket évek óta görgetünk magunk előtt. A digitális megújulás, megújítás érdekében most zajlik egy új stratégia kialakítása. Tudjuk, az elmúlt húsz év alatt megszámlálhatatlan stratégia készült az informatika területén is. Mi végre egy olyant szeretnénk csinálni, amelyikhez rögtön hozzá tudunk rendelni egy forrástérképet, és a stratégiára épülő akciótervekben a konkrét lépéseket is meghatározzuk. Ez a munka jó ütemben halad. Elkészültek a forrástérképek, amelyek felhasználásával zajlik az Új Széchenyi-terv pályázatainak a tervezése. Nem késlekedhetünk, mert január 15-én az Új Széchenyi- tervnek indulnia kell.”

Forrás:
A nemzeti adatvagyon védelmében, Győrffy Árpád, naplo-online.hu, 2010. november 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyomasztó adminisztrációs teher

„Ismeretes: az egész EU-t átfogó program keretében Magyarország is vállalta, hogy a vállalkozásokat terhelő adminisztratív kötelezettségeket – pontosabban ezek költségigényét – 2012-re 25 százalékkal csökkenti. Egy minapi tanácskozáson Sárközy Tamás professzor, az előző kormány által életre hívott Államreform Bizottság tagja úgy vélekedett: a magyar kis- és középvállalkozások reménytelen harcot vívnak az adminisztrációval, amely könnyen maga alá is temetheti a cégeket. Ugyanitt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára a már említett felmérésre hivatkozott, és azt helyezte kilátásba, hogy a cégvezetők által feleslegesnek ítélt 800 milliárd forintnyi adminisztrációs költséget a kormány négy év alatt igyekszik lefaragni. Ennek része lesz az elektronikus közigazgatás további bővítése, egy interaktív, az adózókat segítő online adó- és járulékbevallás megteremtése, valamint számos kötelezettség megszüntetése. Az államtitkár ezek közé sorolta a kisadók megszüntetését és az engedélyezési eljárások egyszerűsítését is.
A bürokrácia túlméretezett voltáról tanúskodik egy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán készült tanulmány is. A valamivel régebbi, 2007-es adatok szerint a magyar adószisztéma egyik nagy hátránya, hogy a foglalkoztatás bővülése egyúttal az adminisztratív kötelezettségek radikális mértékű emelkedésével jár együtt. A kutatás szerint egy alkalmazott nélküli céget csupán hat-hét adónem terhel, ez a szám egyetlen munkavállaló felvétele esetén azonban 15-re nő, az öt főnél többet foglalkoztató kisvállalkozások körében pedig már 17-18-at tesz ki. Ugyanez az elemzés mutat rá arra, hogy csak az adózással kapcsolatos adminisztráció elviszi a magyar cégek éves árbevételének 1,3 százalékát.”

Forrás:
Nyomasztó adminisztrációs teher, Világgazdaság Online, 2010. november 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A hatékonyságnövelés természete és spiráljai

„A közszférából szintén évek óta halljuk a hatékonyságnövelés mantráját. Szükség is van rá, hiszen más európai országokkal való összehasonlításban a követők kategóriájába tartozunk mind létszám, mind költség és eredményhatékonyság tekintetében. Ám e hatékonyságot mintha egyik kormányzat sem kötötte volna és kötné széles körben használható mutatószámokhoz. Pozitívum mindemellett, hogy a jelenlegi politikában érződik az államigazgatás hatékonyabb megteremtésére irányuló elkötelezettség. Ahogy én látom, sok vállalati példát igyekszik átvenni a mostani magyar közigazgatás, amelyek országos szinten nézve a lakosság életét megkönnyítő, jobb szolgáltatást nyújtanak majd – ilyen pl. az egykapus ügyintézés, a „söralátétre férő adóbevallás” víziója. Strukturális folyamatátalakítások tekintetében ugyanakkor csak hosszú távú elképzelésekről lehet hallani. A hangsúly – mint a vállalati szférában – ismét a költséghatékonyságon van. Várom például annak üzleti hatékonyságnövelő eredményét, ahogy az egybeolvadó közlekedési társaságok magasabb szolgáltatást, több ember kényelmes szállítását, jobb kihasználtságú járatokat tudnak biztosítani, és ezt az utasok is érzékelik. Ennek eszköze – többek között – az átfedések megszüntetése, szolgáltató központ(ok) létrehozása. Utóbbiak már igazolták létjogosultságukat, hasznukat a külföldi vállalati és közszféra-struktúrákban.”

Forrás:
A hatékonyságnövelés természete és spiráljai, Ablonczy Balázs (SAP Hungary Kft.), Világgazdaság Online, 2010. november 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A területi közigazgatás szervezetrendszerének változásai – A Jó Állam születése

Dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár, Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság, előadása a Pest megyei jegyzői értekezleten a területi közigazgatás szervezetrendszerének változásairól, 2010. november 19. (ppt)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Pest Megyei Kormányhivatal szerkezete

Dr. Józsa Veronika hivatalvezető, Pest Megyei Közigazgatási Hivatal, előadása a Pest megyei jegyzői értekezleten, 2010. november 19. (ppt)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: tárgyalunk egy közszolgálati egyetem létrehozásáról

„Tárgyalások folynak egy úgynevezett közszolgálati egyetem létrehozásáról – közölte Navracsics Tibor a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott pénteki előadásában. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: készülnek olyan tervek, amelyek szerint – nyugat-európai tapasztalatok alapján – létrehoznának egy közszolgálati egyetemet, ahová az államigazgatási, igazgatási, hatósági feladatellátáshoz kötődő képzések tartoznának, így a közigazgatási, a rendőrtiszti képzés, a jelenlegi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó képzés és egy diplomataképzés.

A cél, hogy egy európai szintű, állami tevékenységhez kötődő képzés valósuljon meg – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ezt az intézményt „jegyeznék a nagy egyetemek között” is. Ezzel az egyetemmel a közigazgatás, a rendőrség, a honvédség és a diplomáciai szolgálat között amúgy is meglévő átjárást a képzés szempontjából is meg lehetne alapozni – mondta.

Lenne egy olyan közös törzsanyag, amelyet kötelessége lenne megtanulni a rendőrtisztnek, a katonatisztnek, a diplomatának és a kormánytisztviselőnek tanulóknak is, ám a szakmaspecifikus tárgyakat ugyanúgy megtanulnák a hallgatók – ismertette. A közszolgálati egyetem létrehozásának azonban csak akkor van értelme, ha egy minőségi előrelépést jelent – emelte ki Navracsics Tibor.
A miniszterelnök-helyettes A közigazgatás fejlesztésének irányai című előadásában mindemellett hosszan szólt a közigazgatás átalakításáról. Mint mondta, az elmúlt húsz évben az állam a magyar politika egyik elfeledett gyermeke volt, senki sem foglalkozott az állam igazgatási tevékenységének megszervezésével. Véleménye szerint abban, hogy a magyar gazdasági válság a világgazdasági válságon belül ennyire súlyossá vált, óriási szerepe van a magyar államigazgatás kudarcának. Ezért tartották szükségesnek a közigazgatás mielőbbi átszervezését.

Kiemelte: 2011. január 1-jétől megkezdik működésüket megyei szinten a kormányhivatalok, vagyis az eddig 36, megyei szinten működő dekoncentrált szerv közel felét egyetlen kormányhivatalba integrálják. A hivatalok élén kormánymegbízottként politikusok állnak majd. Az államigazgatás ugyanis a kormányzati politika megvalósításának a része – mondta, hangsúlyozva, hogy a kormányhivataloknak nem pártpolitikai célokat, hanem a kormányzati politika megvalósítását kell szolgálniuk, és ezért kell politikus az élére, egy köztisztviselővel szemben ugyanis nem tisztességes elvárás politikai jellegű döntéseknek a meghozatala.

Az egyablakos ügyintézéssel – az úgynevezett kormányablakokkal – kapcsolatban kifejtette: elképzeléseik szerint „első körben”, január 1-jétől ez 300 státusz betöltésével jár. E 300 közül 200-at meghirdettek a meglévő közigazgatási állományban, 100-at pedig a munkaerőpiac felé. Az első adatok szerint a 200-ra 20-an jelentkeztek, míg a 100 „külsős” helyre kétezren – ismertette a miniszter, aki szerint ez jól mutatja, hogy ma a magyar közigazgatás a személyi állományát tekintve mennyire áll készen a megújulásra.

„Ha nem tudjuk a közigazgatás kultúráját megváltoztatni az ügyfélelhárítástól (…) az ügyfélbarátságig, akkor az egész reform meg fog bukni” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ezért nagy jelentőséget tulajdonít a közigazgatás személyi fiatalításának.

Navracsics Tibor szólt arról is, hogy az államigazgatás hatékonnyá tételéhez minél több szinten és területen ketté kell választani az alapvetően az önkormányzati igazgatás területére tartozó feladatokat és az alapvetően az államigazgatás területére tartozókat.

„Ennek megfelelően kezdjük meg a tárgyalásokat majd az önkormányzati szférával az önkormányzati feladatellátás és az állami feladatellátás elhatárolásáról” – jegyezte meg. Megerősítette: gondolkoznak azon, hogy kistérségi szinten, járás néven államigazgatási szintet hozzanak létre, amelynek nincs köze az önkormányzati rendszerhez.

Kérdésre válaszolva elmondta, nem az 1983-ban megszűnt járási beosztáshoz térnének vissza, hanem közelítenének a mai kistérségi területbeosztáshoz, egyúttal korrigálnák az utóbbi beosztás diszfunkcionális megoldásait. A miniszter a jövő év nyarát jelölte meg azon előkészítés határidejéül, amely a lehetséges kistérségi határok felvázolásával és számukkal foglalkozik. A tervek szerint 150-200 kis járás lenne.””

Forrás:
Navracsics: Közszolgálati egyetemet hoznánk létre, ma.hu (MTI), 2010. november 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitnak a kormányablakok

„Orosházán tartott tájékoztatót november 25-én a közelgő államigazgatási változásokról dr. Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkára.
…
A “jó állam” három pillére
Az államtitkár-helyettes a területi közigazgatás változásairól tartott beszámolót.
– A kormány programjában a “jó állam” kifejezést használjuk, mely három pilléren nyugszik. Először is könnyen értelmezhető és alkalmazható jogszabályokat kívánunk alkotni. Másodikként fontos, hogy a közigazgatás szervezeti rendszerét egyszerűsítsük. Szervezeti integrációt kívánunk végrehajtani, mely keretében például a földhivatal, a munkaügy és az ÁNTSZ szakigazgatási szervként betagozódik a kormányhivatalba. Emellett 2011. január 3-án nyitnak meg az úgynevezett kormányablakok. Ez egyfajta ügyfélszolgálati irodát jelent, ahol az állampolgárok különböző hatósági ügyeket tudnak indítani és teljes körű tájékoztatást kapnak. A harmadik pillér pedig, hogy a közszolgálatban dolgozók újra hivatásuknak érezzék a munkát, de szükséges emellett az ide tartozó közszolgálati etikának a visszaállítása illetve rögzítése – mondta dr. Csonka Ernő.

Elhangzott, hogy 2013. január 1-jén a megyei kormányhivatalok részeként létrejönnek a járási hivatalok, mint a közigazgatás legalsóbb szintjei. Ezek feladat és hatásköréről azonban nem tudtunk meg bővebbet.

Kérdésünkre, hogy az említett kormányablakok hol létesülnek és milyen ügyeket lehet majd ott intézni elhangzott, hogy a azok a megyeszékhelyeken és a fővárosban nyitnak, ahol egyszerre több ügyet is lehet indítani.
– Például lehet kérni elektronikus tulajdoni lapot, de akár a biztosítási jogviszonyt is le lehet majd kérdezni, tehát bárki megtudhatja, hogy a munkaadója bejelentette vagy sem. A valódi egyablakos ügyintézés annyit jelent majd, hogy bármilyen hatósági ügyet egy helyen, egy hivatalban tud elindítani az állampolgár – mondta Csonka Ernő, majd hozzátette: azzal, hogy egy közös szervezet alá vonják a megyékben tevékenykedő összes állami hivatalt, jelentős kiadás csökkentés érhető el. Megfogalmazása szerint a szakmában szinte mindenki egyetért az integrációval.
Arra a kérdésünkre, hogy az okmányirodák szerepe változik-e az új rendszerben, dr. Csonka Ernő úgy válaszolt, ebben egyelőre nem lesz változás.”

Forrás:
Nyitnak a kormányablakok, Melega Krisztián, OrosCafé, 2010. november 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvény a közérthető fogalmazásról

2010. október 13-án Obama elnök aláírásával életbe lépett a kormányzati kommunikáció közérthető megfogalmazását megkövetelő törvény (Plain Writing Act of 2010). A törvény egyrészt azért született, mert az érthetetlen, homályos fogalmazás pénzben is mérhetően növeli az adminisztratív, szabályozási terheket. Ezek csökkentése régi törekvés. Másrészt a nyílt kormányzat, az állampolgárok erőteljesebb bevonása a közügyek intézésébe, megvalósítása előfeltételezi az érthető kormányzati információt.

A törvény hatálya alá eső területek elsődlegesen:
* bármely szövetségi juttatás és szolgáltatás elnyeréséhez, valamint az adóbevalláshoz szükséges információ,
* információ bármely szövetségi juttatásról és szolgáltatásról,
* információ, amely szükséges a Szövetségi Kormányzat által felállított előírásoknak és követelményeknek való megfeleléshez.

A törvény megvalósítása szervezett módon halad egy összkormányzati munkacsoport felügyelete mellett. Minden kormányzati szervezetben pedig egy kellően magas rangú tisztviselőt kell kinevezni felelősnek. A szövetségi kormányzati szervezetek webhelyein belül külön rész biztosítandó az érthető fogalmazásnak. Itt be kell mutatni azt, hogy az adott szervezet hogyan valósítja meg a törvényt. Továbbá megfelelően biztosítani kell a lehetőséget a nagyközönség reagálása számára.

Hasonló törekvések Angliában a Plain English címszó alatt fogalmazódtak meg.

Forrás:
Preliminary Guidance on Implementing the Plain Writing Act of 2010, Office of Information and Regulatory Affair, 2010. november 22. (pdf)
Plain Language Action and Information Network (PLAIN), webhely
Plain English, Wikipédia szócikk
Plain English Campaign, Wikipédia szócikk

Vissza a tartalomjegyzékhez

Négy év után életre keltik az állami szupernyilvántartást

„Annyi ember dolgozik a minisztériumoknak, mint a legnagyobb nagyvállalatoknak, eddig azonban nem volt olyan rendszer, amely mindent tudott volna az állam szolgálóiról. Most azonban négy év várakozás után, várhatóan januárban elindul a mindentudó állami személyügyi nyilvántartás, amivel időt és pénzt szeretnének spórolni a minisztériumok. Kiépítésére 892 millió forintot költöttek, és a kormány már a terjesztésén is gondolkozik.

Jövő hét szerdáig adott időt egy november 8-i kormányhatározat a közigazgatási tárca vezetőjének, hogy javaslatot tegyen a december közepétől bevezetendő Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSZSZR) működésére.. A rendszer feladata a minisztériumi személyügyi nyilvántartások egységesítése lesz. A miniszterek november közepéig nyújthatták be a rendszer működéséről szóló javaslataikat a kormánynak, illetve november 30-áig kellett egyeztetniük a rendszert érintő belső szabályzataik összehangolásáról.
A friss határidők ellenére a KSZSZR nem új találmány. Az ötlet, hogy a minisztériumok egységen bonyolítsák személyi ügyeiket, a második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése után vetődött fel. A rendszer kiépítését az addig nem létező Kormányzati Személyügyi Államtitkárságot vezető Szetey Gábor kezdeményezte. A terv az volt, hogy a minisztériumok humánpolitikai feladatai és a munkát végző köztisztviselői idővel az államtitkárság alatt működő úgynevezett a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központba (KSZSZK) kerülnek, ez azonban csak részben valósult meg: a KSZSZK már koordinál bizonyos humánpolitikai folyamatokat, a minisztériumi dolgozókat egységes adatbázisba szervező nyilvántartás azonban a mai napig nem indult el.
…
S hogy mit nyer a közigazgatás az átállással? Kis Norbert szerint elsősorban időt és energiát, de azt mondta, nemcsak egyszerűbb és hatékonyabb, hanem olcsóbb is lesz a rendszer.
„A tizenhárom korábbi minisztériumban májusig tizenhárom különböző személyügyi nyilvántartás működött, és ezeknek is csak egy részének volt informatikai támogatása, rengeteg adatot tároltak papíron vagy különböző excel-táblázatokban. A heterogén rendszerből egyrészt kész tortúra volt adatokat szerezni a munkavállalókról, másrészt mindenütt kettős vagy még több nyilvántartásból kellett kinyerni az információkat. Volt egy nyilvántartás a munkaviszonyokról, egy a cafetéria-juttatásokról, és még ki tudja, hányféle. Most pedig egyetlen rendszerből a dolgozó minden adata lekérhető és követhető lesz” – sorolta az új rendszer előnyeit a KSZK vezetője.
Kis szerint egyetlen gombnyomással lekérhető lesz például, hogy összkormányzati szinten hány munkavállaló éri el egy adott időpontban a nyugdíjkorhatárt, mennyi prémiumot osztottak egy-egy időszakban vagy mennyit költöttek a dolgozók béren kívüli juttatására. Könnyebb lehet az új rendszerben a kormánytisztviselők vándorlása is: ha például egyik tárcától a másikhoz igazol egy dolgozó, a munkaügyi osztályon nem kell majd új, az ottani sémának megfelelő adatlapokat kitölteni, elég lesz csak egy pipát tenni a közös adatbázis megfelelő rubrikájába.
…
Kis arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, hogy a nyilvántartás egységesítése mellett, miért nem szervezik egy közös központba a minisztériumok HR-osztályait is. Személyes véleményeként azt mondta, szükség van a tárcáknál az adott szervezet munkavállalóit és viszonyait ismerő HR-esekre, hosszú távon, a további ésszerűsítés jegyében azonban nem elképzelhetetlen ezek összevonása sem.”

Forrás:
Négy év után életre keltik az állami szupernyilvántartást, Joó Hajnalka, [origo], 2010. november 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Projekteket törölt a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervből

„Az államigazgatás elektronizálása keretében törölték a hatósági eljárások elektronikus támogatása, és az elektronikus adatcsere az államigazgatási szervek között projektet. E körbe tartozik a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren működő elektronikus szolgáltatások informatikai biztonsági auditja és szervezetszintű technológiai értékelése, továbbá a telefonos ügyfélkiszolgálási rendszer, illetve az elektronikus azonosítás megteremtése – mindhármat törölte a határozat.
A törlési listán szerepel még az egészségügyi programok közül a szűrőprogramok és országos kommunikációjuk (a népegészségügyi szervezett szűrési programok támogatása), továbbá a betegazonosítási rendszer fejlesztése, valamint a nemzeti e-Health rendszer bevezetésének a támogatása.”

Forrás:
Projekteket törölt a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervből, fmh.hu, 2010. november 22.
Magyar Közlöny (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Van még Magyarországnak (is) bőven teendője

„A Cyber Europe 2010 gyakorlat során egy olyan helyzetet szimuláltak, amikor a hackerek egyszerre több európai országban próbálják megbénítani a kulcsfontosságú online szolgáltatásokat. A támadás során az országok közötti internetes kapcsolat fokozatosan megszűnik vagy a sebessége a töredékére csökken, így a lakosság, a vállalkozások és az államigazgatás nem képes elérni az internetes szolgáltatásokat.

A gyakorlatot a tagállamok szervezték, az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az unió Közös Kutatóközpontja (JRC) támogatásával. Összesen 22 harcoló tagállam és nyolc megfigyelő ország volt részese a gyakorlatnak, amelyet Athénből koordináltak: az ottani központban mintegy ötvenen próbálták elhárítani a több mint háromszáz szimulált támadást. A tagállamokban a nemzeti hálózatbiztonsági központok (Magyarországon a Puskás Tivadar Közalapítvány által működtetett CERT-Hungary) öszesen mintegy 80 szakértője hajtotta végre a központból kapott utasításokat. A teljes összeomlás elkerüléséhez a tagállamoknak szorosan össze kellett hangolniuk a tevékenységüket.
A CERT-Hungary dicsérettel zárta a gyakorlatot, de a próba rávilágított a problémákra is. „Van még Magyarországnak (is) bőven teendője az információbiztonsági incidenskezelési, a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmi – kormányzati szintű – koordinációs eljárási szabályainak kidolgozásában, bizonyos nemzeti információbiztonsági funkciók kialakításában” – áll a CERT-Hungary közleményében.”

Forrás:
Megvédték Európát, Schopp Attila, IT Business, 2010. november 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A mikrofilm reneszánsza

„Hamarosan mikrofilmen archiválhatják a digitális adatokat – az új eljárás használatával ugyanis elkerülhető lenne az egyre gyorsuló technológia fejlődés gyakori konverziói során bekövetkező adatvesztés.
…
A technológiai fejlődés eszerint mára olyannyira felgyorsult, hogy az adatokat egyre gyakrabban kell új típusú adathordozókra vagy épp formátumokba konvertálni, így integritásuk könnyen sérülhet a folyamat során. Az analóg archívumok esetében nincs szükség ilyen változtatásokra, ezért a két német kutató a régi megoldásokat az újakkal próbálta ötvözni, és a digitális adatokat mikrofilmre mentené ki.

A szakemberek az osztrák e-kormányzati rendszer adatainak archiválásánál legalább 100 éves periódusokban gondolkodnak: a jelenlegi tárolási eljárások azonban költséghatékonyságban, stabilitásban és technológiai függetlenségben egyáltalán nem olyan megbízhatóak, mint a korábban is előszeretettel alkalmazott mikrofilmek.”

Forrás:
A mikrofilm reneszánsza, Múlt-kor, 2010. november 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vállalati információkezelő programok

„A kormányzati átalakítás eszközeinek életciklusa 2010” című jelentés ismertetésének következő része a kialakuló, most megerősödő szolgáltatási irányzatok bemutatásával folytatódik.

Vállalati információkezelő programok

A vállalati információkezelés (Enterprise information management (EIM) azt az integratív szakterületet jelenti, melynek célja az információvagyon szervezeti és műszaki határokon átnyúló strukturálása, leírása és irányítása a jobb hatékonyság, az átláthatóság támogatása és az üzleti tevékenység jobb megértése érdekében. A vállalati információkezelési programok (kezdeményezések) a szakterület ismereteinek formalizált megvalósításai a vállalatok által. Ezek a vállalati információkezelés lényeges alkatrészeinek minden fontosabb vonatkozását tartalmazzák – különösen a megfogalmazott alapdokumentumot, a költségvetést, információs infrastruktúrát, az irányítási folyamatokat, az erőforrástervet és alapvető mérőszámokat. Az elveket, modelleket és követelményeket a szervezet vállalati információs architektúrájának keretében fogalmazzák meg.

A közigazgatásban, az üzleti világ területeihez hasonlóan a vállalati információkezelési programok a korai alkalmazás szakaszában vannak. Bár tipikusan az informatikai részleg vezeti ezeket a kezdeményezéseket a szervezeteken belül, de a szervezetek más részlegei is kezdik érdekeltségüket kifejezni. Mivel ezt a szakaszt a felfedezés, megtapasztalás szakaszának tekinthetjük, ezért a Gartner által kifejlesztett értékelési eszközök különösen hasznosak lehetnek, ha valaki tájékozódási pontokat keres az értékeléshez.

A cikk folytatása a feliratkozott előfizetőknek kiküldött hírlevélben olvasható.

Forrás:
Hype Cycle for Government Transformation, 2010, Steve Bittinger, Andrea Di Maio, Gartner
A kutatással felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita
A sorozat előző része:
Most kialakuló e-kormányzati szolgáltatások a Gartner életciklus-modell alapján

Vissza a tartalomjegyzékhez

Együttműködési megállapodás a Műegyetem, a belügyi és a nemzetifejlesztési tárca között

„A megállapodás keretében a BMEinformatikai és távközlési tudásközpontja és tanszékei közreműködnek a kormány infokommunikációs fejlesztési céljainak megvalósításában. Az együttműködés elsősorban olyan kiemelt alkalmazási területekre terjed ki, mint a közigazgatás fejlesztése, a szolgáltató közigazgatás megvalósítása, az önkormányzati informatikai rendszerek korszerűsítése, a nemzeti adatvagyon rendszerének kialakítása, valamint nemzeti hálózat kialakítása. A megállapodást Péceli Gábor rektor, Pintér Sándor belügy- és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter látta el kézjegyével. Az aláírás után a rektor kiemelte, hogy az egyezmény igen nagy jelentőségű. A megállapodást két olyan kiemelt tárcával kötötték meg, amely elkötelezett az infokommunikáció korszerűsítése, a közigazgatás modernizációja iránt – hangsúlyozta. Pintér Sándor örömének adott hangot, hogy az egyetem tudományos, szakmai hátteret biztosít a belügyi tárca munkájához. A megállapodás előzményeként felidézte az egyetem segítségét, amelyet a borsodi katasztrófahelyzetben, illetve a vörösiszap-katasztrófa kezelésében kapott a kormány.”

Forrás:
Magyar Távirati Iroda, 2010. november 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megújult a finn e-kormányzati portál

2010. október 27-én adták át a Suomi.fi portál új változatát. A mindent-egy-helyen típusú portál keretében a központi és helyi közigazgatási szolgáltatások széles választékát érhetik az állampolgárok. A vállalkozások számára külön portált hoztak létre EnterpriseFinland.fi néven.
Az információ bemutatásában elsőbbséget élvez a felhasználó lakóhelye szerint releváns információ és szolgáltatások bemutatása, az országos szint szolgáltatásai csak ezután jönnek. A közeli jövőben a portál kínálata ki fog egészülni az állampolgárok és a közigazgatás közötti biztonságos kommunikációt megteremtő szolgáltatással.
A portál üzemeltetője az Államkincstár Közös Informatikai Szolgáltatóközpontja. 2010. szeptemberében körülbelül 300.000 látogatást regisztráltak a webhelyen. A portál nyelvei: finn, svéd, angol.

Forrás:
The new Suomi.fi is online!, Suomi.fi, 2010. október 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Data.gov, az amerikai szövetségi kormányzati információk tárháza

Az Egyesült Államok elnökének szándékait a Nyílt Kormányzati Utasítás (Open Government Directive) foglalja össze a nyílt kormányzat és a nyílt adatok területén. Ebben többek között azt a célt tűzi ki, hogy javítani kell azoknak a kormányzati adatoknak az elérhetőségét, melyek elősegítik, hogy az állampolgárok jobban megértsék a kormányzat működését, gazdasági haszonnal járhat a nyilvános elérésük, és megnövelik az átláthatóságot, beszámoltathatóságot. Szándékai megvalósításában központi szerepet játszik a 2009. májusában létrehozott Data.gov webhely. Megfogalmazott célja, hogy az amerikai nép számára biztosítsa a szövetségi kormányzattól származó és a szövetségi kormányzat által szolgáltatott értékes, gépileg feldolgozható adatok szabad és könnyű hozzérését. Segítségével az állampolgárok képesek legyenek a kormányzattól származó információt könnyen megtalálni, megérteni és használni. A már jelenleg is hozzáférhető adatokat tekintve a Data.gov lehetővé teszi, hogy használhatóbb formákban legyenek elérhetők. A nehezen hozzáférhető adatok tekintetében azt tartják fontosnak, hogy minél gyorsabban, minél több adatot tegyenek nyilvánosan használhatóvá az adatvédelmi, nemzetbiztonsági előírásokra is figyelve.

A Data.gov működésének értékes dokumentuma a Data.gov Concept of Operations című anyag, amely 2010. november 15-én érte el 1.0 változatát. Ebben meghatározzák az általános stratégiai szándékokat, a működés leírását, a jövendő működés elveit, valamint a következő lépéseket.

Tartalomjegyzék:
1. Stratégiai szándék
1.1 Elvek
1.2 Milyen haszna származik ebből a közösségnek?
1.2.1 Átláthatóság: a beszámoltathatóság biztosítása és ösztönzése
1.2.2 Részvétel: Elősegíteni a közösség képzését, részvételét és az újítást
1.2.3 Együttműködés: Bevonás és visszajelzés
1.3 Milyen haszna származik ebből a végrehajtó hatalomnak?
1.4 A siker mérése

2. A működés áttekintése
2.1 A Data-gov-on keresztül elérhető adatkészletek szabályozása
2.2 Információminőség
2.3 Használatra való alkalmasság meghatározása és az adatok megtalálásának elősegítése
2.4 A Data.gov segítségével nyilvánosságra hozott adatkészletek számának növelése
2.5 A Data.gov működésével kapcsolatos szerepek és felelősségek

3. Data.gov megvalósításának együttműködésre alapozott magasszintű architektúrája
3.1 A webhely fejlődés
3.1.1.-3.1.4 Fejlődési szakaszok
3.2 Technikai architektúra
3.2.1 Hogyan éri el a nagyközönség a Data.gov szolgáltatásait? 1. modul: webhely és keresés
3.2.2 Hogyan látják el adatokkal a kormányzati szervezetek a Data.gov-ot? 2. modul: Adatkészlet Kezelési Rendszer
3.2.3 Hol tárolják az adatkészletekről szóló információt? 3. modul: metaadat katalógus és alkalmazásprogramozói felületek
3.2.4 Hogyan követ mindent nyomon a Data.gov? 4. modul: teljesítménykövetés és -elemzés
3.2.5 Hogyan fedez fel további megjelentetendő adatokat a Data.gov? 5. modul: adatvagyon feltárás
3.2.6 Hogyan teheti a Data.gov az adatokat hozzáférhetőbbé és hasznosabbá ? 6. modul: közös kiszolgálás (kormányzati szervezetek adatainak kiszolgálása a Data.gov-ról)
3.3 Előretekintés
3.3.1 Szemantikus web
3.3.2 Földrajzi adatok integrációja
3.3.3 Közösségek
3.3.4 Adat-pédia
3.3.5 Mobil alkalmazások
3.3.6 Szervezetek és webhelyek teljesítménykijelzése
3.4 Együttműködés más kormányzati webhelyekkel

Forrás:
Data.gov Concept of Operations, Office of E-Government and IT Office of Management and Budget, 2010. november 15. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Informatika a Társadalomért Konferencia anyagai

Letölthetőek a 2010. november 11-12-én Balatonfüreden megrendezett konferencia előadásainak videófelvételei.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lézer és robotrepülő: egyedülálló high-tech központ nyílt Magyarországon

„Ma hivatalosan is átadták Újpesten azt 11.000 m2 alapterületű, Közép-Kelet Európában egyedülálló high-tech létesítményt, amely olyan csúcstechnikájú elektronikai eszközök tervezésére, gyártására és tesztelésére ad lehetőséget, amilyenek például a műholdas alkatrészek, repülőgép fedélzeti műszerek, robotrepülők vagy speciális, nano tartományban érzékelő műszerek. A hazai cégek összefogásával és 2,36 milliárd forint költséggel létrehozott központ jól bizonyítja, hogy létezik a nemzetközi piacon versenyképes, világszínvonalú magyar tudás.”

Forrás:
Lézer és robotrepülő: egyedülálló high-tech központ nyílt Magyarországon, Prim Online, 2010. november 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A felhők mögött

„A számítási felhők (cloud computing) térhódítása az utóbbi évek legmarkánsabb informatikai trendjeinek egyike. A jövőben még fontosabbak lesznek: rajtuk keresztül gyorsabban, könnyebben és olcsóbban jutunk hozzá egyre több és nívósabb szolgáltatáshoz.
…
A hardver és a szoftver gyors fejlődése, a kommunikációs lehetőségek drasztikus növekedése, a mind inkább hozzáférhető virtualizációs megoldások következményeként az információtechnológia olyan új működési modelljei jelentek meg, mint például a cloud computing. A modell az adott szervezeten, vállalaton belül és azon kívül is jól működik.

A jelenség rendszerint a világhálón található azon alkalmazásokra, fejlesztésekre, szolgáltatásokra utal, melyek legfőbb közös tulajdonsága, hogy nem a helyi számítógép erőforrásait használja; a virtualizáció és az absztrakció miatt a rendszer részletei, kezelése a végfelhasználó számára teljesen láthatatlanok maradnak. Az adatokat feldolgozó alkalmazások szintén az interneten találhatók, míg a felhasználó gépén csak kicsi, kliensalkalmazás fut.

Leegyszerűsödik a források kihelyezése (outsourcing) és igénybevétele, csökkennek/racionalizálódnak a karbantartási, rendszeradminisztrációs és energiaköltségek, a rendszerek, erőforrások stb. fel- és lefelé, horizontálisan és vertikálisan egyaránt sokkal jobban méretezhetők. ”

Forrás:
A felhők mögött, Ágensblog, 2010. november 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szélessávú távközlés Európában 2010. júliusában

Az új uniós dokumentum szerint a szélessávú vonalak 29 százaléka legalább 10 megabit/másodperc sebességű (15 százalék volt egy évvel ezelőtt). Nőtt a szélessáv használatának aránya: 25,6 előfizetés jut minden 100 állampolgárra (23,9 egy évvel ezelőtt). A mobil szélessáv növekedése 45 százalékos.

Forrás:
Broadband access in the EU: situation at 1 July 2010, European Comission, Information Society and Media Directorate-General, Communications Committee,
november 21.
Country charts (xls, 1,6 Mb)
Main tables (xls, 961 Kb)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mérés, értékelés, cselekvés

„A hatékonyság fejlesztése minden IT szakember kívánságlistáján előkelő helyet foglal el. Ez a probléma elsősorban az adatközpontokat érinti, melyek gyakran a legnagyobb költséggel működő egységeknek bizonyulnak. Elemzők adatai szerint egy átlagos IT költségvetés több mint 70%-a áramlik az infrastruktúrába, pl.: szerverek, memóriák, hálózatok illetve operációs rendszerek fenntartásába. Az adatközpontok a működési költségek vonatkozásában is jelentős költségtényezők, legfőképp pedig energiafogyasztásuk hatalmas. Mindezek ellenére lehetséges az adatközpont energiamérlegét javítani anélkül is, hogy hatalmas összegű, állandó vagy azonnali beruházásokra lenne szükség.”

Forrás:
Mérés, értékelés, cselekvés, Békés Viktor, Computerworld, 2010. november 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az okostelefonok navigálnak minket

„Az elmúlt három év áttörést hozott a navigációs eszközök világában: a korábban csak navigáció céljára használt PDA eszközök helyét fokozatosan elkezdték átvenni az okostelefonok. 2010 szeptemberében a magyar lakosság már 1,5 millió navigációra is képes okostelefont birtokolt, és ez tér nyílik a helymeghatározásra építő szolgáltatások terjedésének – derül ki a GKIeNET – T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról kutatásából.
…
A ComScore piacelemző cég szakértői szerint 2009-ben 68 százalékkal emelkedett azoknak a felhasználóknak a száma a brit, francia, német, spanyol és olasz piacokon, akik már nem külön GPS-navigátort, hanem mobiltelefonjukat használják az autóval való tájékozódásra. A cég szerint az öt országban mintegy 21,1 millióan használnak mobiltelefonos navigációt: ez a szám 700 ezerrel több, mint ahányan 2008-ban és 2009-ben GPS-navigációs eszközt vásároltak összesen. Az előrejelzés szerint a következő években megduplázódik a piac és az ingyenesség miatt a többi EU-s ország is hamar felzárkózik, így Európában 2014-re várhatóan 55-60 milliósra duzzadhat a mobil navigációs piac. Egy másik kutatócég, a Juniper Research előrejelzése szerint pedig világviszonylatban 2014-re 1,5 milliárd mobil felhasználó veszi majd igénybe a helymeghatározás alapú szolgáltatásokat.
…
Hazánk – bár lassabb ütemben –, de követi a nemzetközi trendeket. Az NMHH adatai szerint 2010 szeptemberében 11 832 566 hívásfogadásra képes, aktív SIM kártya volt az országban. Ez a szám többé-kevésbé állandónak tekinthető, mivel új telefonok vásárlása esetén nem mindig veszünk új SIM kártyát is. A GKIeNET 2010 év júniusban készített kutatása szerint több mint 6,5 millió mobiltelefont használt a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság (a teljes lakosság 83%-a rendelkezik mobiltelefonnal) melyből 1,2 millió db már GPS vevővel rendelkezik és mobilinternetezésre is képes. 2010-ben várhatóan 2-2,5 millió telefon kerül értékesítésre, melyek egy ötöde már valamilyen navigációs szoftverrel ellátott okostelefon. A lakosságszámhoz viszonyított felhasználói arányokat tekintve Magyarország ezzel a fejlett mobilpiacok között van, mivel 2010 végére átlagosan 15% körüli lesz az okostelefonok aránya a teljes mobilpiacon.”

Forrás:
Az okostelefonok navigálnak minket, GKIeNet, 2010. november 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

XII. Országos Közművelődési Telematikai Konferencia Miskolcon

„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus közösen tizenkettedik alkalommal rendezi meg az Országos Közművelődési Telematikai Konferenciát 2010. december 2-3-án Miskolcon, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága Székházában (Erzsébet tér 3.sz.).
Több mint tíz éves hagyomány, hogy Miskolcra, a Magyar Tudományos Akadémia Székházába hívjuk közös gondolkodásra az ország minden területéről a közművelődési, közgyűjteményi, oktatási szakembereket, informatikusokat.
…
A 2010-es Telematika konferencia programja három nagy egységet foglal magában.
Az első nap délelőttjének témái között a kormány infokommunikációs stratégiája, valamint a digitális archívum létesítésének terve szerepel.
A tanácskozás második részében az elmúlt évtized legjobb előadóinak prezentációit hallgathatják meg a résztvevők, többek között a szabad szoftverekről, a netgenerációról és a közösségi média tudatos, célirányos használatáról.
A harmadik blokk workshop-jelleggel az e-tanácsadók bemutatkozása, konzultációja lesz.
Bemutatjuk az európai uniós forrásokból megvalósított fejlesztési folyamatokat, a fejlesztésekbe történő bekapcsolódás lehetőségeit is. A tanácskozás alkalmat ad arra is, hogy a megvalósítás során felmerülő kérdésekre választ kapjanak az érdeklődők, megismerjék az elért eredményeket.

A konferencia szervezői a következő előadókat ajánlják az érdeklődők figyelmébe:
…
Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára – aki Magyarország infokommunikciós stratégiájáról tart előadást
Lovas Lajos, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium digitalizációért felelős főosztályvezetője – aki az informatika kultúrában betöltött szerepéről tart előadást
Csillag Tamás, a Neonia Kft. kreatív igazgatója – aki a „kiterjesztett valóság” (Augmented Reality), a 3D technológiáról tart bemutatót
Riethmüller János, a Petőfi Csarnok projektvezetője – aki a szabad szoftverek migrációjáról beszél, és minden korábbi Telematika Konferencia előadója volt
Kiss Gyöngyi, az eMagyarország Centrum szakmai vezetője – aki az eMagyarország Programhoz kapcsolódó pályázati lehetőségekről beszél majd

További információ: Csáki Imréné; Tel.: +36-30/460-8067; 06-46/530-110; E-mail: csakimari@kult-tura.hu; telematika@kult-tura.hu”

Forrás:
XII. Országos Közművelődési Telematikai Konferencia Miskolcon, Felvidék Ma, 2010. november 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megnőhet a banki adatszivárgás veszélye

„Az MNB új rendelete alapján a hazai pénzintézeteknek 2012 júliusától át kell térniük a napon belüli átutalási rendszerre. A vélhetően mind a lakossági ügyfelek, mind az üzleti élet szereplői által régóta áhított változás a pénzügyi szektortól komoly informatikai fejlesztéseket kíván meg. Az MTA székházában a KÜRT Zrt. és a Magyar Bankszövetség szakemberei szakmai beszélgetésen hívták fel a pénzügyi szektor informatikai vezetőinek figyelmét a fejlesztési projektek sebezhetőségére, illetve az ilyenkor fokozott veszélyt jelentő kockázati tényezők – mint például az adatszivárgás – megelőzésének lehetséges módjaira.

A Magyar Nemzeti Bank 2010. október 13-án bejelentett rendelete értelmében 2012. július 1-jétől a belföldi bankközi forintátutalások időtartama 1 napról 4 órára rövidül. A banki-pénzügyi szektorban ennek kapcsán komoly informatikai fejlesztések várhatók, hogy rendszereik minden szempontból megfeleljenek az új elvárásoknak, ezáltal ügyfeleik igényeinek is. Mivel az információ koncentráltsága és értéke is rohamosan nő, a várható fejlesztéseknél nem szorulhatnak háttérbe a biztonsági szempontok sem, hiszen a pénzügyi szektor már napjainkban is az internetes bűnözők kedvelt célpontja. Ezt az erősödő tendenciát pedig csak segíti az, hogy a cégek egyre több elektronikus szolgáltatást vezetnek be, amelyek a támadási felületek számát is növelik.”

Forrás:
Megnőhet a banki adatszivárgás veszélye, TőzsdeFórum, 2010. november 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

20 dolog, amit megtanultam a böngészőkről és a Világhálóról

Változóban van a Világháló. A weboldalak megjelenítését vezérlő szabványok új generációja vizuálisan vonzó weboldalak megalkotását teszik lehetővé a szokásos nehézkes, a böngészőkbe beépülő segédprogramok (pl. Flash) nélkül. Az új lehetőségek illusztrálására a Google böngészőjét készítő csapat egy grafikus segítségével elkészített egy elektronikus könyvet, amelyik népszerűen elmeséli a modern Világháló és a modern böngészők működését. Mivel a legújabb műszaki eljárások illusztrálására szolgál, ezért csak azokkal a böngészőkkel megnézve élvezhető igazán (például, csak ezekben látható a lapozás), amelyek támogatják ezeket (Safari, Chrome, Firefox 4). Az alkotók szerettek volna egy olyan elektronikus könyvet készíteni, mely a hagyományos könyv módjára viselkedik.

Forrás:
20 Things I Learned about Browsers and the Web, Christoph Niemann & Google Chrome Team, 2010. november 18.
A curious guide to browsers and the web, Min Li Chan, Official Google Blog, 2010. november 18.
Google’s 20 Things, Fi – The Interactice Firm
HTML5, Wikipédia

Vissza a tartalomjegyzékhez

Dánia: Hatékony e-kormányzat az értelmesebb közszolgálatokért

Az OECD által készített tanulmány az első azok sorában, melyek egy ország e-kormányzatát új értékelési szempontrendszer alapján vizsgálják.
Az új szempontok célja az, hogy tükrözzék a terület kezdeményezéseinek gazdagságát:
* e-kormányzat hatása a közszektor modernizációjára és a hatásossági törekvésekre,
* e-kormányzati szervezeti feltételek hatása az e-kormányzat fejlődésére,
* állampolgári használattal kapcsolatos kérdések fontossága,
* e-kormányzati projektumokból származó előnyök megvalósításának értékelése.
Mivel ezek a kérdések nemcsak Dánia esetében érdekesek, a tanulmány hasznos eszközéül szolgál a többi OECD-ország e-kormányzati politikájának alakításánál.

Forrás:
Denmark: Efficient e-Government for Smarter Public Service Delivery, OECD e-Government Studies, 2010. november 22., ISBN: 9789264087118 (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gondnokság és hasznosság: az információ-alapú átláthatóság szakpolitikai elvei


A tanulmány elvi és gyakorlati szemszögből tárgyalja azoknak a törekvéseknek belső feszültségeit, melyek az információhoz való hozzájutás és az információ terjesztés segítségével próbálják növelni a kormányzat nyitottságát és átláthatóságát.

Az az elképzelés, hogy a demokratikus kormányzatoknak a kormányzottak számára nyitottaknak, hozzáférhetőeknek és átláthatóaknak kell lenniük, megújult hangsúlyt kap a kormányzati reformtörekvések és az információhoz való hozzájutás most alakuló, fejlett eszközeinek összekapcsolódásával. Bár ezek a kezdeményezések frissek, de máris aggasztó bonyolultságot mutatnak, tekintélyes vezetési, műszaki és politikai kihívásokkal. Számos hagyományos és újonnan megjelenő információpolitikai keretrendszer kínál útmutatót, különböző kutatási szempontokból megfogalmazva pedig az információra alapozott átláthatóság elterjesztésének problémáit és előnyeit taglalják. A Data.gov-val, mely a szövetségi kormányzat Nyílt Kormányzati Kezdeményezésének központi eleme, kapcsolatos kezdeti tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy két alapvető információpolitikai alapelv, a gondnokság és hasznosság, segíthet az információ-alapú átláthatóság elérést célzó törekvések vezetésében és értékelésében.

Forrás:
Stewardship and Usefulness: Policy Principles for Information-based Transparency, Sharon S. Dawes, Government Information Quarterly, Volume 27, Issue 4, Pages 377-383., October 2010, (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A nyílt kormányzat információs stratégiái: Milyen kihívások és lehetőségek vannak a kormányzati átláthatóságból származó közösségi haszon elérése területén?

A nyílt kormányzatot támogató információ-alapú stratégiák számos lehetőséget kínálnak arra, hogy a kormányzati információ közhasználatával társadalmi és gazdasági haszon keletkezzen. A nyilvánosság és a politika elvárásai nagyok, de adott a kihívás, hogy számos, a kormányzaton kívüli felhasználó számára hogyan lesznek használatra alkalmasak a kormányzattól származó adatok. Kutatások szerint, amelyek tárgya a telekkönyvi információ közhasználatának vizsgálata volt, a kormányzati információ közhasználata belülről fakadóan bonyolult. Ugyanakkor az információtudomány, a vezetési információs rendszerek és az e-kormányzat területéről származó kutatási eredmények segítenek megérteni a tényleges információhasználattal kapcsolatos alapvető kérdéseket. A tanulmány gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg az információ-alapú, nyílt kormányzati stratégiák, valamint a további kutatás számára.

Forrás:
Information Strategies for Open Government: Challenges and Prospects for Deriving Public Value from Government Transparency, Sharon S. Dawes and Natalie Helbig
Electronic Government: Lecture Notes in Computer Science, M.A. Wimmer et al. (Eds.): , EGOV 2010, LNCS 6228,

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.