A Kormány 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelete az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról

„…2. § (1) Az NMHH az adatokat véglegesen hozzáférhetetlenné tévő adattörlő alkalmazás (a továbbiakban: alkalmazás) használatának lehetőségét térítésmentesen biztosítja a fogyasztó részére.
(2) Az NMHH az (1) bekezdés szerinti alkalmazást a hivatalos honlapján teszi letöltéssel elérhetővé, valamint gondoskodik a letöltési oldalon az alkalmazás használatához szükséges közérthető használati útmutató közvetlen elérhetőségéről
3. § (1) A 2. § szerinti alkalmazás a jogszerű felhasználás megkezdését követően a kereskedő által biztosított címkén szereplő beváltó kóddal aktiválható, és a felhasználó számára elektronikus levélben eljuttatott adattörlő kóddal egyetlen eszköz adatainak egyszeri törlésére nyílik lehetőség az NMHH 2. § (2) bekezdése szerinti használati útmutatóban leírt részletes szabályok szerint. A törlést követően a fogyasztó elektronikus levélben törlési
igazolást kap.
(2) Az NMHH az alkalmazás biztosításával összefüggésben gondoskodik a címkék előállításáról, annak aktiváló kóddal való ellátásáról és sorszámozásáról.
4. § (1) Az NMHH a címkéket térítésmentesen juttatja el a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) részére.
(2) Az NMHH sorszám szerint nyilvántartja a BFKH-nak átadott és a kereskedő által az értékesítés során felhasznált és fel nem használt címkéket.
(3) Az NMHH a nyilvántartás megőrzéséről a címke (1) bekezdés szerinti átadásától számítva 10 évig gondoskodik…”

Forrás:
A Kormány 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelete az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 298. szám; 2020. december 31.; 11748-11751. o. (PDF)

Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Tovább folytatódott a minisztériumok informatikai háttérrendszerének egységesítése

„Idén decemberben befejeződött az a több éves fejlesztési projekt, amelynek során a központi közigazgatás informatikai rendszerei egységes alapokra kerültek. Összesen 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból valósult meg a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00020 számú, a „Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése” (KKIR3) nevű program.

Elsődleges célja az volt, hogy a magyar kormányzati informatikai rendszer működése egységessé váljon. A NISZ Zrt. projektvezetése és a KIFÜ minőségbiztosítása mellett végzett program a céljait elsősorban az e-ügyintézés technológiai hátterét adó informatikai környezet továbbfejlesztésével, az infokommunikációs szolgáltatások korszerűsítésével, a mindenkori minisztériumi szervezeti változásokat rugalmasan követő infokommunikációs szolgáltatások fejlesztésével érte el.

“A KKIR3 elődprojektjei elsősorban a központi kormányzati infrastruktúra fejlesztésére koncentráltak. Ezek eredményeire épített a KKIR3, amelynek tervezése 2015 októberében, kivitelezése 2017-ben kezdődött meg” – mondta a projektzáró sajtótájékoztatón Dömötör Csaba, a NISZ Zrt. projektmenedzsment-igazgatója. A többcélú KKIR3-ban is voltak infrastruktúra-elemek, de a fő fókusz már az alkalmazásokon és a szolgáltatásokon volt. Az államigazgatás 2015-ös szervezeti átalakításait az állami informatikai szolgáltatónak is követnie kellett. Az aktuális és későbbi, intézményi integrációkat minél zökkenőmentesebben és költséghatékonyabban kellett támogatni. Fontos szempont volt a központi államigazgatási szervek, minisztériumok mindennapi munkájának, együttműködésének támogatása, egyszerűsítése is.

A négy nagyobb projektelemet Bogó Viktor, a NISZ Zrt. vezető projektmenedzsere részletezte. Említette például a felhasználókezelés és -kiszolgálás egységesítését központi törzsadattárral és szolgáltatási portállal. „Kis túlzással egyetlen kattintással teljes szervezetek jogosultságait lehet csoportosan mozgatni”, mondta erről.

Főbb projektelemek (éles üzemben működnek):

1. Az ellátási környezet korszerűsítése
* egységes minisztériumi felhasználókezelés és -kiszolgálás
* minisztériumok közötti csoportmunka
* ügyfélszolgálati azonosító rendszer

2. Az alkalmazások szolgáltatások korszerűsítése
* alkalmazások felhasználásának optimalizálása
* alkalmazások virtualizálható környezetbe helyezése

3. A központi infrastruktúra bővítése, korszerűsítése
* szerver- és tárolórendszerek fejlesztése az intézményi integráció miatti megnövekedett kapacitásigény kielégítésére
* hálózati elemek fejlesztése a megnövekedő sávszélesség- és IT-biztonsági igény kielégítésére

4. Az ellátotti kör irodai tevékenységének támogatása
* hang- és nyomatszolgáltatási fejlesztések (IP-telefonszolgáltatás bővítése, „follow-me printing” szolgáltatás)

A KKIR3 eredményei:
* minisztériumok közötti kommunikációs csatornák egységesítése
* elektronikus postafiókok leterheltségének csökkentése
* közös dokumentumok gyorsabb véleményezése
* zökkenőmentesebb átszervezések
* egyszerűbb intézményi integrációs folyamatok
* csökkenő működtetési költségek”

Forrás:
Tovább folytatódott a minisztériumok informatikai háttérrendszerének egységesítése; Bitport.hu; 2020. december 28.
(Spzonzorált cikk)

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

December 31-én lezárult a közigazgatás központi informatikai infrastruktúra korszerűsítése

„A közigazgatási szervezetek informatikai rendszerei korszerűsítésre kerültek, melynek köszönhetően idő-és költségmegtakarítást érhetnek el a kormányzati intézmények. A projekt 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című program során. A „Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3)” elnevezésű projekt keretében a NISZ Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciuma volt a felelős.

December 31-én zárul le a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00020 azonosítószámú, Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3) megnevezésű európai uniós finanszírozású projekt.

A projekt elsődleges célja az volt, hogy a magyar kormányzati informatikai rendszer működése egységessé váljon. Ezt elsősorban az e-ügyintézés technológiai hátterét adó informatikai környezet továbbfejlesztésével, az infokommunikációs szolgáltatások korszerűsítésével, a mindenkori minisztériumi szervezeti változásokat rugalmasan követő infokommunikációs szolgáltatások fejlesztésével érte el.

Az ügyintézés elektronizálásának térnyerésével egyre több papíralapú folyamat kerül digitális alapokra, ami ugrásszerűen növeli a mozgatandó, illetve tárolandó adatok mennyiségét. A kormányzati intézményekben jelenleg használt elektronikus kommunikációs formák nem alkalmasak az egyre növekvő méretű állományok, adat-, hang- és képfájlok költséghatékony megosztására, karbantartására és biztonságos tárolására. Ezen feladatok központosított ellátásával jelentős költségcsökkenés érhető el Mindezek mellett az intézményi munkavégzést segítő, többféle, de hasonló funkciókat ellátó alkalmazások egységesítése is költségmegtakarítást eredményezett.

A Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3) projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósította meg a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) mint projektvezető, és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) mint a műszaki és projekt minőségbiztosítási feladatok ellátója. A megítélt támogatás összege 2.500.000.000 forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszírozott a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében.”

Forrás:
December 31-én lezárul a közigazgatás központi informatikai infrastruktúra korszerűsítése; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. december 30.

Kategória: közigazgatás:magyar | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről

„…2. § Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum) 13. § f ) pontjának megfelelően felügyeli az e-közigazgatási, az informatikai, valamint a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra fejlesztéseket érintő magas szintű politikai döntések végrehajtását, amelynek részeként
a) felügyeli a 2021–2027-es programozási időszak uniós forrásainak felhasználására irányuló, digitalizációt támogató – különösen a Digitális Európa Program, valamint a többéves pénzügyi keret keretében –, valamint egyéb, az Európai Unió támogatásával – így különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében – megvalósuló e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési területeket érintő programok kidolgozását és azok végrehajtását,
b) az a) pontba nem tartozó esetekben figyelemmel kíséri az e-közigazgatási, az informatikai, valamint a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztési elképzelések, költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott programok kidolgozását és azok végrehajtását,
c) az a) és b) pont szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásának összehangolása, egységes magas színvonalon, valamint határidőre történő megvalósítása érdekében
ca) együttműködik az egyes projektekben érintett miniszterekkel, a miniszterek által kijelölt szervezetekkel, egyéb intézményekkel, tőlük a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben információt, felvilágosítást kérhet és szolgáltat,
cb) a Statútum 13. § e) pontjának megfelelően egyetértési jogot gyakorol az egyes projektekkel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során, illetőleg szükség esetén intézkedési javaslatot tesz.
3. § (1) A miniszter a Statútumból fakadó e rendelet szerinti feladatait a Digitális Kormányzati Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (a továbbiakban: Társaság) bevonásával látja el.
(2) A Társaság
a) konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként részt vesz a 2. § a) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektekben,
b) a Kormány döntése alapján közreműködik a 2. § b) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásban,
c) az érintett szervezet felkérésére közreműködhet a 2. § b) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásban,
d) az a) és b) pont szerinti projektek vonatkozásában projektmegvalósítási követelményeket határoz meg, projektmegvalósítási módszereket és ajánlásokat dolgoz ki,
e) az a) és b) pont szerinti projektek vonatkozásában projektmenedzsment, tanácsadási, szakértői és képzési tevékenységeket láthat el,
f ) a feladatai ellátása érdekében együttműködik az egyes minisztériumokkal és a feladatellátásban érintett egyéb szervezetekkel, intézményekkel, valamint
g) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály részére meghatároz…”

Forrás:
684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 292. szám; 2020. december 28.; 11171-11172. o. (PDF)
Lásd még:
301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

Kategória: Európai Unió, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Hasznot hajtó adatok

„„Mindenki számára tisztességes feltételekkel indítsuk be a magyar és az európai adatgazdaságot”

A nemrégiben felállított Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) jogi, közgazdasági, informatikai és közpolitikai szempontrendszer alapján is foglalkozik a hazai közadat-vagyonnal. Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Kft. – NAVÜ ügyvezetője, és egyben a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője szerint a nemzeti adatvagyon olyan kincs, amit nem szabad elkótyavetyélni.

Milyen mértékben függ össze Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája és az adatvagyon témaköre? Utóbbinak csak az a célja, hogy segítse az előbbit?

– A NAVÜ-nél definiált feladataink jelentős része összefügg hazánk MI stratégiájával, de vannak ettől független elemei is. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások üzemanyaga a tiszta, hozzáférhető, jól hasznosítható adat, ezek összessége az adatvagyon, és ezt nekünk kell minőségbiztosítani, többek között a hazai MI stratégia végrehajtása érdekében. Ki kell tudnunk szolgálni adatokkal az ott megfogalmazott célokat, köztük az MI Labot, az adattárcát és a különböző transzformatív projekteket. Ezen túlmenően viszont a köz- és magánadat-vagyon hasznosításához szélesebb körben is megfelelő szakmai platformot szeretnénk biztosítani.

– Melyek most a NAVÜ legsürgetőbb feladatai?

– Elsősorban egy teljesen új jogi szabályrendszert kell megalkotnunk, mert az adatvagyon, egyrészt egy dinamikusan növekvő jelentőség, másrészt a sajátságos működése miatt jelenleg egyetlen meglévő jogi kategóriába sem fér bele. A másik fontos feladat azoknak a pilotprojekteknek az elindítása, amelyekkel meg tudjuk mutatni, hogy a közadat hasznosítása nem csak néhány jogász és informatikus belügye. Olyan pilotokat tervezünk, amelyekkel az államigazgatás – a versenyszférához hasonlóan – kezdeményező és személyre szabott szolgáltatásokat tud majd kínálni. Nagyon sok területen, a beruházásoktól a pályaorientációig lesznek kezdeményezéseink, amelyek a közadatok felhasználásával segítik majd a magyar polgárokat, vállalkozásokat.

– Milyen adatok tartoznak a nemzeti adatvagyon fogalmába, és hol találhatók ezek?

– Jogász, ügyvéd lévén úgy fogalmaznám meg, hogy a nemzeti adatvagyon alatt a központi közigazgatás, az állami szervek és az önkormányzatok által, a közfeladatok ellátása körében előállított adatokat értjük. Ide tartoznak például a nagy állami alapnyilvántartások (személy-, lakcím- és gépjármű-nyilvántartás, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási adatok), de az adózási adatok vagy éppen a térinformatikai adatbázisok is. Ha csak ezeket a magas szintű, nagy adatbázisokat nézzük, valamivel több mint száz rendszerről beszélhetünk. Ha viszont részletesen lebontom, mondjuk a horgászjegy-nyilvántartás szintjéig, úgy már közel 1500 adatbázisról van szó.

– Mennyire tiszták ezek az adatok, sokat kell még velük dolgozni?

– Csak elméletben létezik olyan nyilvántartás, amiben csak hibátlan adatok lennének, de ez nem is elvárás. Szerencsére az adatok a rendszeres használat során tisztulnak: a hibák, az eltérések ilyenkor kiderülnek, amiket már könnyebben lehet korrigálni, így az adatminőség folyamatosan javul. Szeretném jelezni, hogy a hasznosításhoz egyébként már most is megfelelő az adatminőség. Azt a sajátos közigazgatási gátlást kell lebontanunk, hogy a nem tökéletes adatvagyont is, amennyiben megfelelő mértékben tiszta, minél hamarabb használatba kell vonni.

– A jelenlegi tervek szerint hogyan lesz forgalomképes, miként teremt hasznot a közadat-vagyon?

– Azt gondolom, hogy a forgalomképesség kapcsán legalább annyira úttörő szerepet kell játszanunk, mint a jogi keretek megteremtésében. Egyelőre nem igazán lehet felmérni, hogy pontosan mennyit ér a közadat-vagyon, hiszen a megszokott értékelési metódusok csak korlátosan alkalmazhatóak rá: nincs mivel összehasonlítani, a hozamát pedig nehéz megbecsülni, hiszen még senki nem forgalmazta, az úgynevezett ún. újraelőállítási értékét is nehéz megmondani egy adott esetben többszáz éve épülő adatbázisnak. Az viszont biztos, hogy a hasznosítás során sokféle módszer alkalmazható. Vannak olyan adatkörök, amelyeket érdemes minél szélesebb körben elérhetővé tenni, mert így hoznak nagyobb, még ha csak áttételes hasznot is. Egy másik példaként hadd hozzam a népegészségügyi vagy élelmezési adatokat, ahol viszont kiemelten nem a közvetlen értékesítés profitja számít, hanem az, hogy tíz éves távlatban kevésbé terheljük meg az OEP-kasszát.

Gépi jogok és kötelezettségek

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogfejlődés Gál András Levente véleménye szerint még az évtized vége előtt elvezet oda, hogy a természetes és jogi személy fogalma mellett megjelenik a technológiai személy fogalma is. Az autonóm módon működő, tanulni képes gépek és rendszerek felelősségi rendszerét, illetve az esetleg okozott károkat valamilyen világos módon mindenképpen kezelni kell majd.

Általánosságban viszont azt mondhatjuk, hogy a legtöbb adat olyan, hogy érdemes lehet érte ellenértéket kérni. Például mondjuk az autópályák kamionforgalmának elemzése hasznos lehet egy vállalkozásnak, amelyik szolgáltató egységet szeretne nyitni az utak mentén. Célunk, hogy ezzel az adatvagyonnal a patrióta gazdaságpolitika elvei szerint gazdálkodjunk, és elsősorban a hazai kkv-kat hozzuk helyzetbe.

– Előadásaiban gyakran kritizálja az európai adatpolitikát. Mi tart a legnagyobb problémának?

– Az mindenképpen üdvözlendő, hogy mára az Európai Unió is felismerte, hogy az adatgazdaság terén Európa jelenleg vesztésre áll az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Viszont sajnos egyelőre még több kérdés is van, amelyekhez szerintem aggályosan közelít az európai politika. Ilyen például, hogy ki szabályozza az adatvagyont? Mint általában a nemzetközi magánjogban, két szint a meghatározó, a nemzeti és a globális. Mivel itt elsősorban magánjogi jószágról van szó, az alapvető szabályzónak a nemzetállamoknak és nem az Uniónak kellene lennie. A nemzeti szabályozásokat érdemes közelíteni egymáshoz, míg az EU-nak inkább a globális érdekérvényesítésben kellene segítenie, nem pedig közös szabályozást előírnia. Vagy vegyük az európai adattér témáját, amely kapcsán nyilvánvaló, hogy minél nagyobb adatmennyiségekkel dolgoznak az MI-megoldások, annál pontosabbak lesznek. De mindebből még nem következik egyenesen, hogy ingyen és feltétel nélkül közös kezelésbe kellene vonni a nemzeti adatvagyonokat. Azt mondhatom tehát, hogy amennyiben az európai adattér pontos elszámolás és feltételrendszer mellett jön létre, akkor nagyon is támogatjuk azt, de az 50-es évek mintájára megvalósuló adat-beszolgáltatásból inkább nem kérünk. Ahogy azzal sem értünk egyet, ha oda nem illő, közpolitikai narratívákat – például nyílt társadalom eszméjét – erőltetnek bele egészen más kérdéskörbe, mondjuk éppen a digitalizációba, amely sajnos rendre megjelenik az EU dokumentumaiban.”

Forrás:
Hasznot hajtó adatok ; IT Business; 2020. december 25.

Kategória: gazdaság, informatika, jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Félmilliárd forintból digitalizálják az 1895 óta kiállított anyakönyveket a családfakutatás megkönnyítésére

„A családtörténeti kutatások elősegítése érdekében digitalizálja a kormány az 1895 óta kiállított anyakönyveket – erről tanúskodik a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat.

A határozat célja a nemzeti, közösségi és egyéni identitás erősítését és megőrzését elősegítő családtörténeti kutatások elősegítése és támogatása.

A dokumentum értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2022. március 31-ig létre kell hoznia a Családtörténeti Kutatóközpontot a Magyar Nemzeti Levéltár keretein belül. Ennek a központnak lenne a feladata a családtörténeti források feltárása és digitalizálása, az eredeti iratok digitális másolataihoz való elektronikus hozzáférés elősegítése, a családtörténeti kutatásokat elősegítő tartalom- és szolgáltatásfejlesztések megvalósítása, mindezek élményszerű bemutatása, valamint a családtörténeti kutatások módszertani támogatásának díjmentes szolgáltatásként történő ellátása. Térítés ellenében családtörténeti kutatásokat is végezne.

A kormány minderre 443 455 000 forintot biztosít a 2022. évi központi költségvetésből, továbbá 2023-tól évi 112 455 000 forintot a Családtörténeti Kutatóközpont működtetésére.

Mindemellett az Emmi azt is feladatul kapja, hogy gondoskodjon az 1895–1980 között keletkezett állami anyakönyvek közlevéltárban őrzött másodpéldányainak digitalizálásáról.

Erre további 500 millió forintot bocsát rendelkezésre a kormány.

A téma iránt érdeklődők egyébként itt érik el a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának családfakutatási tájékoztatóját.”

Forrás:
Félmilliárd forintból digitalizálják az 1895 óta kiállított anyakönyveket a családfakutatás megkönnyítésére; Index.hu; 2020. december 24.
Lásd még: 1989/2020. (XII. 23.) Korm. határozat a családtörténeti kutatások elősegítéséhez és a családtörténeti források széleskörű bemutatásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Kategória: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés, társadalom, történelem, törvények, határozatok, tudomány, Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Két fontos kiadvány az önkormányzati rendeletalkotásról

„A KÖFOP-2 1.2 – VEKOP – 15. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat – fejlesztés.” Kutatási Program keretében 2018-ban elkészült az „ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS, SZABÁLYOZÁS ÉS DEREGULÁCIÓ (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása) című összeállítás, amely mintegy tíz szerzői ív terjedelemben kísérletet tett arra, hogy bemutassa a helyi önkormányzati rendeletalkotás környezetét, jogi hátterét, a helyi jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások típusait, a rendeletalkotási eljárási rendjét, valamint (de lege ferenda igénnyel) a dereguláció lehetséges útjait, módozatait.

A jogi háttér felrajzolása az Alaptörvény tárgyat érintő rendelkezéseinek értékelésével kezdődött, folytatódott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény (Jat.) szabályainak „tükörkénti” bemutatásával, majd a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseinek a felidézésével. Nemkülönben fontos helyt kapott az „alapozó” fejezetek sorában a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) is, amely már konkrét rendelkezései kapcsán „közelített” rá a helyi jogszabályalkotás tárgyköreire.

E vizsgálat végzése során világosan kirajzolódott számos olyan problémaforrás, amelyek nyilvánvalóan és bizonyíthatóan terhelték és terhelik az önkormányzatok helyi jogszabályalkotási gyakorlatát, alkalmasint annak kifejezett akadályát is jelentették. Ezek sorában messze kiemelkedtek a felhatalmazások kapcsán előbukkanó dilemmák, éspedig több dimenzióban is. Ezek bemutatására azonban a hivatkozott 2018-as összefoglalóban nem kerülhetett sor, lévén, hogy arra annak a műnek sem a rendeltetése, sem pedig a terjedelme nem teremtett módot. Ezt a hiányt ez a mostani összeállítás hivatott pótolni, s teszi ezt úgy, hogy ezen kívül még más komponenseket is bevon az elemzései körébe. Az összefoglaló „kutatási zárójelentés” 22 fejezetben mintegy 500 önkormányzati rendelet-tárgyat elemez, egyiket szűkszavúbban, másikat bővebben. Gyakorlatilag a mai teljes hatályos helyi önkormányzati rendeletanyagot átfogja, elemzi és értékeli, s teszi ezt úgy, hogy mindegyik fejezet „bevezetőjeként” az adott fejezet legjellemzőbb ismérveit bemutatja azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet mind az elkerülendő, mind pedig a követendő tendenciákra.

A munka szerkezete jól áttekinthető, az egyes jogszabályokat ágazatonként vizsgálja. A rendeletalkotási gyakorlat áttekintése is egységes szerkezeti kereteket követ, azt következetesen viszi végig, így jól összehasonlíthatók az ágazatok közötti különbségek is, s jól nyilvánvalóvá válnak, hogy a helyi szabályozásban – gyakran a központi jogalkotás bizonytalansága miatt – milyen kihívások és pontatlanságok (gyakran súlyos törvénysértések) jelentek meg.”

Forrás:
Megjelent Dr. Kiss László: Az önkormányzati rendeletalkotás jelene és jövője című könyve; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; 2020. december 23.
Önkormányzati rendelet-tár. (A helyi jogalkotás megújulásának lehetőségei); Kiss László; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; 2020. december 23. (PDF)
Önkormányzati jogalkotás, szabályozás és dereguláció. (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása); Kiss László; Dialóg Campus; 2020 (PDF)

Kategória: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A helyi önkormányzás válogatott bibliográfiája (2018-2020)

„Ez a munka az elmúlt tíz esztendőben megjelent szakirodalmak bibliográfiai adatainak közzétételével (lehetőség szerint annotáltva), valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája előtt és bevezetése után született döntések (határozatok és vélemények) jegyzékének közzétételével indult meg. A bibliográfia a helyi önkormányzatiság jelentősebb válogatott hazai szakirodalmát tartalmazza annotált módon a 2018-2020. év vonatkozásában. Megtudhatjuk, hogy az adott témáról többek között milyen könyvek, cikkek, tanulmányok jelentek meg.

A bibliográfiát összeállította és annotálta: Dr. Koi Gyula PhD. tudományos munkatárs (ELKH TK Jogtudományi Intézet).”

Forrás:
A helyi önkormányzás válogatott bibliográfiája (2018-2020); Koi Gyula; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; ISBN 9786150096650; 2020 (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, szakirodalom | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990-2020

„A Comitatus Társadalomkutató Egyesület gondozásában – a magyar önkormányzati rendszer 30 éves évfordulója alkalmából – megjelent a „Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990-2020” című könyv (továbbiakban: Almanach).

Az Almanach bemutatja Veszprém megye területi és igazgatási beosztásának változásait, beleértve az új községgé, illetve várossá nyilvánításokat, a megye elhagyásokat, a kistérségi beosztásokat és a járási közigazgatási rendszert, továbbá a jegyzői kart.

Az Almanach fő részét képezi az az adattár, amely a településeket betűrendben mutatja be néhány jellemző adattal, így képet alkothatunk a település népességének, az épített lakások számának változásáról, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alakulásáról, valamint a legutóbb publikált település-fejlettségi pontszámról, az adott település országos sorrendben elfoglalt helyéről. Az adattár tartalmazza a jelenlegi 217 Veszprém megyei település polgármesterének a nevét választásról választásra (az időközi választásokra is tekintettel)…”

Forrás:
Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990-2020. Tények, adatok, értékelések, elemzések; Zongor Gábor (szerk.); Comitatus Társadalomkutató Egyesület; 2020 (PDF)

Kategória: közigazgatás:magyar, szakirodalom, területfejlesztés, törvények, határozatok | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. december 28-december 31.

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. december 28-december 31.

  • 732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes egyszerűsített közjegyzői eljárási szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 298. szám; 2020. december 31.; 11769. o. (PDF)
    Lásd még:Az igazságügyi miniszter 21/2020. (XII. 31.) IM rendelete a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 298. szám; 2020. december 31.; 11770-11775. o. (PDF)
  • 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 296. szám; 2020. december 30.; 11562-11563. o. (PDF)
  • 2050/2020. (XII. 30.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása keretében a kulturális ágazatban a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági problémák enyhítésére szolgáló támogatás biztosításáról szóló 1879/2020. (XII. 4.) Korm. határozat módosításáról1
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 296. szám; 2020. december 30.; 11578. o. (PDF)
  • 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11217-11218. o. (PDF)
  • 688/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a családi gazdaságok nyilvántartásba vételének sajátos szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 12218. o. (PDF)
  • 689/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11219. o. (PDF)
  • 690/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a Budapesten és Pest megyében működő állami fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányításának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1120-1121. o. (PDF)
  • 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1121-11223. o. (PDF)
  • 692/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az állam tulajdonában álló gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, valamint egyéni védőeszközök járvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges hasznosításáról, továbbá az állami, egyes önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények kötelezettségvállalásának egyes szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11224-11225. o. (PDF)
  • 693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának támogatásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1126-1127. o. (PDF)
  • 694/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az országos gyógyintézetek és az országos társgyógyintézetek működésének, valamint irányításának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1127-11229. o. (PDF)
  • 695/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az Országos Kórházi Főigazgatóságról szóló 506/2020. (XI. 17.) Korm. rendelettől eltérő, veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról szóló 517/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11230. o. (PDF)
  • 696/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11230. o. (PDF)
  • 2030/2020. (XII. 29.) Korm. határozat a koronavírus elleni nemzeti oltóanyag fejlesztésének támogatásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11324. o. (PDF)

Kategória: egészségügy, közigazgatás:magyar, törvények, határozatok | Címke: , , , | Hozzászólás most!