Skip to main content

Találat: Alkotmánybíróság

A helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság előtti jogvédelme, különös tekintettel az alkotmányjogi panasz jogintézményére

„..Az értekezés megírása során döntően könyvtári forrásokra támaszkodtam, és a klasszikus, jogtudományi típusú (normatív, illetve dogmatikai) megközelítést alkalmaztam. Egyéb közigazgatástani, településtani vagy politikatudományi vizsgálati módszereket és eredményeket azokban az esetekben használtam fel, amikor valódi magyarázó erő társult azokhoz. Kutatásom alatt több ország vonatkozásában áttekintettem a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozást. Mivel mind az önkormányzatok, mind az Alkotmánybíróság kapcsán igaz az, hogy a német dogmatikában kimunkált eredmények hatottak a magyar jogalkotóra, ezért dolgozatomban legfőképpen ezeket ismertettem. A német párhuzamok felhívása azért sem mellőzhető, mert...

Részletek

Lázár János helyett a kormány dönt – újra elfogadták az építési törvényt

„Előzmények: *Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz fordult az új építési törvény miatt *Újraszabályozták az állami beruházásokat Az alkotmánybíróság döntése után néhány ponton változtattak. Az Országgyűlés - 133 igen, 38 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett - szerdán ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek. A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési,...

Részletek

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes Lázár János építési törvénye

„Novák Katalin azért küldte tovább normakontrollra, mert elfogadása esetén az építési és közlekedési miniszter egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt. Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy előzetes normakontrollt kért Novák Katalin köztársasági elnök Lázár János július 4-én elfogadott új építési törvényéről. Az Alkotmánybíróság (AB) elbírálta a köztársasági elnök indítványát: az AB honlapján közzétett július 19-i határozat szerint a testület megállapította, hogy a törvény több pontja alaptörvény-ellenes. Novák Katalin azért küldte tovább normakontroll-eljárásra, mert elfogadása esetén Lázár János egy rendelettel felülírhatná...

Részletek

Képesek leszünk-e megvédeni a demokráciát az internetes platformok korában?

„Képesek leszünk-e megvédeni a demokráciát az internetes platformok korában? – erre a kérdésre is keresték a választ az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, az Alkotmánybíróság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös online eseményén, amelyen az internetes platformok társadalmakra gyakorolt hatását és a jogi szabályozás lehetőségeit vizsgálták meg a résztvevők. Sulyok Tamás a demokratikus társadalmakat érintő legnagyobb problémákról beszélt köszöntőjében. Az Alkotmánybíróság elnöke úgy véli, különösen nehéz feladat hárul a demokráciákra a 21. század digitalizált világában, mert egyre nehezebb lesz megtartani az...

Részletek

Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások

„Időpont: 2021. május 27. Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését. Az internet társadalmi hatásairól és szabályozási kihívásairól szóló gondolkodás középpontjában ma az online platformok állnak. A platformszolgáltatók ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős mértékben újraszabták a világháló működését, és központi szereplőivé váltak a digitális információáramlásnak. Ahogy egyéni és társadalmi életünk egyre nagyobb részét kezdtük az online...

Részletek

Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások

„Időpont: 2021. május 27. Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését. Az internet társadalmi hatásairól és szabályozási kihívásairól szóló gondolkodás középpontjában ma az online platformok állnak. A platformszolgáltatók ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős mértékben újraszabták a világháló működését, és központi szereplőivé váltak a digitális információáramlásnak. Ahogy egyéni és társadalmi életünk egyre nagyobb részét kezdtük az online...

Részletek

Alkotmányellenes a hulladékgazdálkodási törvény egyik rendelkezése

„Mert sérti a tulajdonhoz való jogot - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán született határozatában, melyet szerdán tett közzé a testület a honlapján. Az Országgyűlés december 15-én szavazta meg a törvényt, ám a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, hanem előzetes normakontrollra az Ab-hoz küldte. Az államfő indítványában három ponton vetette fel a törvény alkotmányellenességét. Ezek közül az egyik szerint a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, kártalanításról...

Részletek

Alkotmánybírósági határozatok: államháztartás és információszabadság

7/2020. (V. 13.) AB határozat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3a) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 107. szám; 2020. május 13.; 2618-2628. o. (PDF) 8/2020. (V. 13.) AB határozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. § (36) bekezdés „ , és 95. §-ával megállapított 60/A. § (1a) bekezdését” szövegrészének visszaható hatállyal történő megsemmisítéséről és bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben...

Részletek

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP): a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés

„A mesterséges intelligencia alapjogokra gyakorolt hatásait elemezték szakértők február 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendezvényen Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője hangsúlyozta, a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés, mely markánsan kihat a versenyképességre is. A DJP ötéves történetét bemutatva a szakmai vezető elmondta: mára több mint 150 intézkedés, stratégia vagy védjegy bevezetésében működött közre az általa vezetett szervezet. Ezek arra szolgáltak, hogy a digitalizáción keresztül segítsék, adott esetben fejlesszék az állam működését, a felhasználói kompetenciát és a...

Részletek

Trócsányi László : Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat

„– Hazai és külföldi szereplők gyakran hangoztatják, hogy a kormány különféle lépései miatt Magyarországon csorbul a jogállam. A formálódó közigazgatási bírósági rendszer kapcsán is elhangzottak ilyen vélemények. Mit gondol ezekről a megszólalásokról? – Nem értem azokat, akik a jogállam sérelméről beszélnek a közigazgatási bíróságok kapcsán. Azt hiszem, a megszólalók éppen a közigazgatási bíráskodás lényegét veszik semmibe, amikor ezt állítják. Véleményüknek ugyanis éppen az ellenkezője az igaz: a kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági...

Részletek
Page 1 of 4 1 2 4