Skip to main content

Találat: állam szerepe

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában - párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával - megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Részletek

Az állam szerepe a kapitalizmus változataiban – konferencia

„A járványidőszak sem tudta megakasztani az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének konferenciasorozatát, amelyet immár hatodik éve rendeznek meg Az állam szerepe a kapitalizmus változataiban (SVOC – The Role of State in Varieties of Capitalism) címmel. Az esemény rendszerint az állami szerepvállalás, illetve a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés összefüggéseinek sajátosságait, valamint az úgynevezett „kapitalizmusváltozatok-megközelítést” boncolgatja nemzetközi összehasonlításban, illetve világgazdasági kitekintésben. A 2020. november 26-27. között megszervezett konferencián a feltörekvő gazdaságok alternatív fejlődési útjait elemezték a résztvevők. Mivel lehetetlen volna röviden összefoglalni a rendezvény...

Részletek

A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája

„A „Policy Design and Practice” folyóirat ez évi 2. számában megjelent elemzés (Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis – online elérhető október 21-től) Szingapúr állam gyakorlatán keresztül mutatja be a a politikai cselekvőképesség a COVID-19 járvány okozta válság kezelésében, megkülönböztetve azt a szakpolitikai (policy) cselekvőképességtől. Mint a szerző írja, utóbbinak bőséges szakirodalma van, míg a politikai (political) cselekvőképesség elemzése ritkább a szakirodalomban. Ez utóbbi értelmezése több változáson is keresztül ment az idők során, de alapvetően...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész

„A dokumentum amellett érvel, hogy a pandémia kezeléséhez a kormányoknak (a gyakran hiányzó) dinamikus képességekre és kapacitásokra van szükségük. Ide tartozik az alkalmazkodási és tanulási képesség; a közszolgáltatások és a polgárok igényeinek összehangolására való képesség; a rugalmas termelési rendszerek irányítására való képesség; valamint az adatok és a digitális platformok irányítására való képesség. Az Oxford Review of Economic Policy hasábjain Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és...

Részletek

Az innováció demokratizálása

„Az innováció az a motor, amely hajtja a mostani gazdaságokat. Az életszínvonalat a termelékenység növekedése határozza meg, ez viszont az olyan új technológiák bevezetésétől és elterjedésétől függ, amelyek lehetővé teszik, hogy még több különféle terméket és szolgáltatást lehessen előállítani egyre kevesebb természeti erőforrásból. A politikusok és a közvélemény jórészt tudatában van az innováció fontosságának. Ám kevéssé veszik észre, hogy az innovációs agenda mekkora hányadát foglalják el olyan befektetők és cégek szűk csoportjai, amelyeknek az értékei és érdekei nem szükségszerűen tükrözik a társadalom...

Részletek

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Részletek

Újraéledő francia iparpolitika – új dilemmák, kihívások és eszközök

„Franciaországban – ahol gyakran a német Mittelstand vállalatokat tekintik nemcsak példának, de versenytársnak is – a nagyvállalati fejlesztési modell megrekedése után ismételten napirenden az újraiparosítás. Ezúttal a figyelem fókuszában a középvállalatok, azoknak is egy speciális köre, az ETI-k, valamint a startup cégek kerültek. A dezindusztrializáció negatív hatásai, amit a 2008-as válság tovább súlyosbított, sok vitát generáltak részben a beavatkozás szükségességével, részben annak mikéntjével kapcsolatban. A decentralizált Németországhoz való felzárkózás, az ipari versenyképesség bázisát jelentő Mittelstand-modell sikeresebb alkalmazása komoly kihívás a centralizáltabb berendezkedésű...

Részletek

Innovációs pályázatok és nyílt innováció Szingapúrban – a koronavírus-járványra is ezzel válaszolnak

„Szingapúr elismerten a világ egyik leginnovatívabb országa – a különböző innovációs világranglistákon az 1. helytől a 8-ig ér el helyezéseket. Gyakorlatilag az ország egész léte és felemelkedése is a maga korában innovatívnak számító megoldásoknak köszönhető, amelyekkel – Lee Kuan Yew egykori miniszterelnök önéletrajzi könyvének címét idézve – Szingapúr a harmadik világból az elsőbe emelkedett. A nyílt innovációnak is több évre visszamenő gyakorlata van, kiváló eredményekkel – nem meglepő, hogy a COVID-19 járvány okozta válsághelyzetre reagálásban is kulcsszerepet adnak neki. A Nyílt Innovációs...

Részletek

Miért lehet szükség nemzeti űrügynökségre? – a hazai űrszektor szabályozási és űrjogi alapkérdései

„Szombaton, május 30. napján a SpaceX Dragon űrhajó sikeres kilövésével a SpaceX és a NASA közösen újra embert küldött az űrbe, az ISS Nemzetközi Űrállomásra. Ennek jelentősége egyfelől az, hogy az USA ez által majdnem 9 év után újra embert tudott juttatni az űrbe, amire ez alatt az idő alatt kizárólag Oroszország és Kína volt képes. Másfelől viszont hosszútávon (valószínűleg) még ennél is jelentősebb, hogy ezúttal egy privát cég, a SpaceX űrhajójával (Dragon) és rakétájával (az újrahasználható Falcon 9) valósult ez meg....

Részletek

Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok

„„Ajánlom e tanulmánykötetet mindazoknak, akik nemcsak arról szeretnének többet tudni, hogy mit jelent az ösztönző állam, s milyen elvek mentén, milyen törekvéseket érvényesít a gyakorlatban, hanem arra is kíváncsiak, hogy minderről miként gondolkodnak azok, akiknek a felelősség és a cselekvési lehetőség jut a maguk területén. A kötet szerzői, nemkülönben szerkesztője olyan emberek, akik nemcsak gazdag tudományos-szakmai pályát, kutatói, egyetemi oktatói hátteret mondhatnak magukénak, hanem a szak-, illetve a monetáris politika formálásában, az állami ellenőrzés csúcsán, a nagyvállalati irányításban, a kutatóhálózati munkában vagy...

Részletek
Page 2 of 7 1 2 3 7