Skip to main content

Találat: big data

A nagy mikroadat – Big Data-használat a társadalomtudományban (Magyar Tudomány)

„Nagy adat és digitális történelem: egy izgalmas házasság múltja, jelene és jövője Z. Karvalics László A tanulmány fő tézise szembemegy a lelkes kommentárokkal. Önmagában sem a nagy adat (Big Data), sem az az átfogó digitális transzformáció, amelynek a nagyadat-jelenség csak része, nem hoz paradigmatikus változást a történeti megismerés módjában, az új tudás szintetizálásában. Ellenben egyfajta „kreatív rombolással” úgy alakulnak gyökeresen át a történeti kutatást támogató háttérrendszerek, hogy radikálisan feljavítják a történészi munka idő- és erőforrásigényben megtestesülő peremfeltételeit – s evvel előbb-utóbb mégiscsak...

Részletek

A társadalom egészét átalakítja az okosközlekedés

„Alapvető változást hoznak az emberiség mindennapjaiban az olyan technológiai fejlesztések, mint az önvezető járművek, a személyzet nélküli repülőgépek vagy éppen a drónok. Ezek az eszközök – a mesterséges intelligenciával működő közlekedési rendszer részeként – alapozzák meg az integrált mobilitást, amelyet egy okostelefonos alkalmazással bárki képes lesz irányítani. Egy helyen összpontosulnak majd a menetrendek, lehetséges útvonalak, a különböző utazási módok, valamint a közlekedési eszközök információi, és ugyanitt fizethet majd a felhasználó, aki számos egyéb funkciót is igénybe vehet okoseszközén. Az ipar 4.0, illetve...

Részletek

Az adattudománnyal foglalkozó amerikai Cloudera 3 milliárd forintból bővíti magyarországi irodáját

„A befektetésekért folytatott versenyben a digitális környezet kialakítása lesz a legfontosabb tényező, a jól képzett pályakezdők itthon tartásában pedig a technológiai beruházásoknak lesz kulcsszerepük - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, a Cloudera szoftverfejlesztő cég beruházását bejelentő sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés példátlan módon felgyorsult, ezért a döntéshozóknak követniük kell a digitális forradalomként emlegetett folyamatot. A miniszter ismertette, az adatelemzéssel foglalkozó amerikai Cloudera 3 milliárd forintból bővíti magyarországi irodáját, ezzel a világon a második legnagyobb fejlesztő központját hozza létre...

Részletek

Versenyjog és mesterséges intelligencia

„A digitális piacok életünkben való térhódításával az Európai Unió is felismerte, hogy az egységes piac eszméjét csak a digitális piacok egységesítésével valósíthatja meg, ezért létrehozta a Digital Single Market nevű programot. Ennek keretében az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága (DG COMP) egyre többször vizsgálódik a digitális piacokon és a versenyjogászok között is egyre inkább fókuszba kerül az újszerű versenykörnyezetre való felkészülés. A cikkben leginkább az algoritmusok és a big data kapcsán felmerült kérdéseket tárgyalom. Az előbbihez kapcsolódóan a felelősségi kérdések, az utóbbi esetében...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 12.

A Phenjani Olimpia – avagy hogyan csente el Észak-Korea a téli olimpiai játékok sikerét Nem, nem! Szó sincsen nyelvbotlásról! Ahogy az idei téli olimpiai játékok utolsó előkészületeit, majd a nagyszabású sportesemény megnyitóját figyelte a világ, a meghökkent nemzetközi sajtó egyre gyakrabban titulálta – ki tréfálkozva, ki hitetlenkedve, ki keserűen – a rendezvényt „phenjani” olimpiának. Utalva ezzel arra, hogy a roppant összegeket felemésztő, hatalmas szervezési feladatokat jelentő olimpia „kommunikációs hozadékát” nem az annak ténylegesen otthont adó dél-koreai város Phjongcsang aratja le, és nem...

Részletek

Bulgáriában folynak az előkészületek a nagy adattömegeknek szentelt kiválósági központ létrehozására

„A Horizon 2020 Gate projektje („Big Data for Smart Society”) keretében Bulgáriában előkészítik a nagy adattömegeknek szentelt kiválósági központ létrehozását. A projektumot a Szófiai Egyetem és a Chalmers Műegyetem (Göteborg) vezeti. A projekt stratégiai célja a műszaki innováció. Ahogy a városok infrastruktúrája egyre inkább adatközpontúvá válik, a módszeres adatgyűjtés és -feldolgozás segítheti a hatékonyabb városfejlesztést. Például a GPS-adatokra támaszkodva valós idejű megoldásokat lehet kidolgozni a közlekedési, urbanisztikai és ökológiai problémákra. Az adathasználat segíti a társadalmat és az üzeleti szférát egyaránt. Ezt még...

Részletek

A KIFÜ vezetésével kezdődhet meg a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása

„Hatályba lépett a 7 milliárd forint uniós forrásból létrejövő „Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása” elnevezésű projekt Támogatási Szerződése. A fejlesztést végrehajtó konzorcium tagja – a konzorciumvezető Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség mellett – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A projekt fő célja egy olyan átfogó központi kormányzati képesség kialakítása, amely a közigazgatást, a szakigazgatási rendszereket, a privát szférát, továbbá a teljes magyar társadalmat releváns, részletes, könnyen hozzáférhető és naprakész űrtávérzékelési és földmegfigyelési adatokkal látja el. KIFÜ szerepe a...

Részletek

Big Data Konferencia – 2017 november 30.

„Big data: adatok mindenhol, minden mennyiségben. Mit kezdjünk velük? Hogyan dolgozzuk fel őket? Mire lesz ez jó? Vannak-e jogi korlátok? A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a big data kutatások módszertani kérdéseiről és alkalmazási területeiről. A konferencia előadói négy szekcióban mutatják be a szövegbányászat aktuális problémáit, a big data alkalmazási lehetőségeit az egészségügyi adatok kezelésében, a jogi szövegek feldolgozásában, a közigazgatás és a városszervezés működtetésében, valamint az adatújságírási lehetőségeit. Egy önálló szekció a big data témájú doktori kutatások bemutatására ad lehetőséget....

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 6.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Digitális diplomácia 2.0, az (új) határ a csillagos ég A diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának első időszaka nyugodtan nevezhető forradalminak. Ebben az alapvetően hagyománytisztelő, hierarchikus intézményi struktúrákba szerveződő, minden váltástól idegenkedő szakmában a változás mértéke szinte hihetetlen. A közösségi média alig egy évtizedes tündöklése alatt az ENSZ tagállamainak 88 százaléka önálló oldalt nyitott a Facebookon, és csaknem 90 százalékuk jelent meg, valamilyen formában a Twitteren is. A nyugati világ külügyi szervezeteinek többsége hamar felismerte a közösségi médiumokban, az új...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 2.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Érdemes még komolyan vennünk az (újabbnál) „újabb diplomáciákat”? „XXI. századi diplomácia”, „cyber diplomácia”, „twitter diplomáca”, sőt „twiplomácia”, „online diplomácia” és természetesen „digitális diplomácia” – kétségtelenül egyre nehezebb eligazodni a rendületlenül burjánzó terminológiában. Szeretnénk hetente közreadni egy-egy megközelítést, definíciót, hogy ezzel segítsük a tisztánlátást. Az elmúlt időszak legérdekesebb fejleménye ezen a téren a DiploFoundation által szervezett webes vitafórum volt. A rendezők szakértője úgy vélte: az egyes kifejezések az IT-eszközökkel új lendületet kapó diplomácia eltérő jellegzetességeire helyezik a hangsúlyt, használatuk...

Részletek
Page 2 of 7 1 2 3 7