Skip to main content

Találat: digitális bölcsészet

Digitalizált közigazgatás – földügyi nyilvántartás, anyakönyvezés

„Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is - jegyezte meg. Az ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája után az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a...

Részletek

Március 15. – Bemutatták a Petőfi közössége adatbázis megújult verzióját

„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Leváltárban pénteken bemutatták a Petőfi Sándor kapcsolati hálóját feltáró, Petőfi közössége elnevezésű adatbázis megújult verzióját. Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Levéltár a Petőfi-emlékévhez kapcsolódóan egy olyan 21. századi innovatív eszközt hozott létre, amely még közelebb hozza Petőfi Sándort és a reformkort az emberekhez. Vincze Máté elmondta, hogy a szűkített adatbázisban mintegy 200, Petőfi Sándor ismeretségi köréhez...

Részletek

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) részvétele a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Digitális Bölcsészeti Műhelyében

„A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkari magyar tagozat negyedik intézete a Hungarológia Doktori Iskolával, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal és a BBTE „Történelem. Civilizáció. Kultúra” Doktori Iskolájával karöltve 2024. január 31. és február 2. között szervezett Digitális Bölcsészeti Műhelyt, hogy elismert helyi és magyarországi szakemberek segítségével rálátást biztosítson a digitális bölcsészet friss eljárásaira, valamint elméleti és gyakorlati megoldásaira, továbbá korszerű magyarországi és nemzetközi projektjeire. A képzést magyarországi egyetemek szakemberei, Horváth Péter, az ELTE adjunktusa, Szekrényes István, a Debreceni Egyetem munkatársa, valamint az OSZK...

Részletek

404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?

„Az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja (DBK) hetedik alkalommal tartja meg az internetes tartalmak archiválásával foglalkozó éves rendezvényét, a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? konferenciát és workshopot. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Időpont: 2023. november 29., szerda 10 óra Helyszín: OSZK, Északi olvasóterem, 540-es terem (Budavári Palota F épület, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6.) Facebook-esemény A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz van kötve. Az érdeklődők online is bekapcsolódhatnak az élő közvetítésbe. A jelentkezésre EZEN A LINKEN van lehetőség. Az esemény...

Részletek

Nyelvi modellek segítségével az egészségügyi álhírek és áltudomány ellen – Együttműködési megállapodást kötött az OSZK és az SZTE

„Nyelvi modellek segítségével tervezik megtalálni és kiszűrni az egészségügyi álhíreket és áltudományos írásokat. Átfogó és több területet érintő kutatási és könyvtári együttműködést kötött az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - közölte az OSZK kedden. Mint kiemelik, a két intézmény sokrétű tevékenységét is jelképezi a kedden aláírt megállapodás, amely érinti a humanizmus korszakát, innovatív és korszerű szövegelemzési módokat, valamint a Karikó Katalin munkásságával kapcsolatos webes tartalmak összegyűjtését. A szegedi egyetemen Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója, valamint az SZTE...

Részletek

E-kutatás és digitális kutatási ügyintézés az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában

„Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára állami szaklevéltárként mindig kiemelt feladatának tekintette – az általa őrzött iratanyag szakszerű kezelése, valamint az információs kárpótlás keretében hozzá forduló állampolgárok kérelmeinek gyors ügyintézése mellett – a tudományos kutatás elősegítését. Az itt őrzött iratanyag ma Magyarország egyik legkutatottabb forrásegyüttese: évente több száz kutató több millió oldalnyi iratanyagot tanulmányoz át. A már digitalizált és digitálisan anonimizált iratanyag azonban sokáig csak a Levéltár épületében, lokálisan volt elérhető. 2020. december 14-étől indítottuk el az e-kutatás néven ismertté vált szolgáltatásunkat, amellyel...

Részletek

Digitális bölcsészet: jelentős uniós támogatás magyar kutató számára a latin nyelv történetének tanulmányozásához

„A HORIZON-ERC program keretében 2.337.500 euró, jelenlegi árfolyamon 867,2 millió forint értékű ERC Advanced Grant támogatást nyert az Adamik Béla, az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) tudományos tanácsadója témavezetésével benyújtott Digital Latin Dialectology (DiLaDi): Tracing Linguistic Variation in the Light of Ancient and Early Medieval Sources / (Digitális latin dialektológia (DiLaDi): Nyelvi változatok az ókori és kora középkori források tükrében) című pályázat. A kutatás nemzetközi együttműködésben, öt év alatt valósul meg, célja, hogy egy újszerű, átfogó kutatás keretében tárják fel a latin nyelv...

Részletek

MI – nagy nyelvi modellek fejlesztésért kötött együttműködést az Országos Széchényi Könyvtár és a Nyelvtudományi Kutatóközpont

„2023. június 21-én együttműködési megállapodást írt alá Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) főigazgatója és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a mesterséges intelligencia hazai fejlesztéséről. A megállapodás értelmében az OSZK a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak számos nagy méretű szövegállományt átad, úgymint a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) és az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA) elérhető szöveges dokumentumokat, a webarchívumok szöveges állományait, valamint az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ dHUpla adatbázisában szereplő anyagokat. A kutatóközpont ezeket a szövegeket felhasználva nagy nyelvi modelleket épít, amelyek finomhangolásával különböző nyelvfeldolgozó eszközöket...

Részletek

A múlt irodalmát vizsgálják mesterséges intelligenciával a Miskolci Egyetemen

„Az ELTE, a Nemzeti Levéltár és a Miskolci Egyetem együttműködésében fejlesztik a magyar irodalmi alkotások mesterségesintelligencia-alapú kutatásának és rendszerezésének módszertanát, többek között kézírást felismerő szoftverek megalkotásával. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium konzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között futó projektben. Egyebek mellett azért, hogy a mesterséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak...

Részletek

Kapitális hiba adatok nélkül elméleteket alkotni – vallja Dr. Péter Róbert, a digitális bölcsészet kutatója

„Az AVOBMAT szövegbányászati alkalmazás fejlesztői 2022-ben elnyerték a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Díját. A szoftverrel végezhető adatalapú szövegkutatási célok kapcsán Dr. Péter Róberttel, az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docensével beszélgettünk: a digitális bölcsészet képes lesz-e beépülni a hagyományos bölcsészettudományba? Az AVOBMAT olyan platformfüggetlen szövegbányászati alkalmazás, amelyet szövegek és bibliográfiai adatok elemzésére terveztek. A program lehetővé teszi nagyméretű szöveges adatbázisok vizsgálatát, 16 nyelven képes előfeldolgozni, szemantikusan gazdagítani és elemezni metaadatokat és szövegeket. Az eredmények kritikai értelmezését segíti a feltöltött adatbázisok hiányosságainak azonosítása és...

Részletek
Page 1 of 7 1 2 7