Skip to main content

Találat: digitális kormányzat

A digitális kormányzáshoz szükséges készségek fejlesztése – az OECD-kormányok bevált gyakorlatai

„A digitális technológiák mély hatást gyakorolnak a gazdaságokra, a munkaerőpiacokra és a társadalmakra. Képesek a közigazgatás tevékenységének átalakítására is, mert elérhetőbb és hatékonyabb szolgáltatások megvalósítását teszik lehetővé. A digitális kormányzás kibontakoztatásához a köztisztviselők készségeit is fejleszteni kell. A jelentés áttekinti, hogy az OECD-országok milyen bevált módszerek szerint fejlesztik köztisztviselőik digitális készségeit. Bemutatja, hogy az egyes országokban hogyan valósítják a képzési tevékenységet, valamint az informális tanulás lehetőségeit. A szerzők azt is tárgyalják, hogy a releváns készségek hogyan azonosíthatók kompetencia-keretrendszerek segítségével, hogyan értékelhetők, és...

Részletek

eGovernment Benchmark 2023 – Az Európai Unió 2023. évi digitális kormányzati teljesítménymutatója

„Az e-kormányzati teljesítménymutató nyomon követi az európai közszolgáltatások fejlődését. Ez a jelentés a kormányzatok 2021. és 2022. évi digitális átalakulását mutatja be. Az adatok az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Albániára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Törökországra is vonatkoznak. A tanulmány az online közszolgáltatásokat négy dimenzió szerint értékeli, amelyek 14 alapvető mutatóból állnak, és ezeket 48 felmérési kérdésre bontották le. A négy dimenzió a következő kulcskérdésekkel írható le: Felhasználó központúság – Milyen mértékben elérhetők online az egyes közszolgáltatások? Mennyire mobilbarátak?...

Részletek

Adminisztratív egyszerűsítések lesznek a közműszolgáltatóknál

„Tartalami összefoglaló a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelethez Az éves szinten több tízmilliós ügyfél – közműszolgáltató kapcsolat indokolja azt, hogy a közműszolgáltatók eljárásai, gyakorlatai áttekintésre és lehetőség szerint egyszerűsítésre kerüljenek, amelyek mind az ügyfelek/felhasználók, mind a szolgáltatók érdekeit segíthetik. Az ügyfelek elsődleges célja, hogy a különböző közműszolgáltatásokat biztonságban tudják igénybe venni, az ügyeiket gyorsan és pontosan intézzék és az őket érintő változásokról mindig időben és teljeskörűen értesüljenek. Ennek érdekében a javasolt módosítások elsődleges irányai: − az ügyfelek közmű-ügyintézésének megkönnyítése,...

Részletek

Az Állami Számvevőszék szerint az e-közigazgatás fejlődése jelentős, de egyenlőtlen

„Az elektronikus közigazgatás, azaz a közvetlen személyes jelenlét, utazás, várakozás nélküli, gyors ügyintézés minél szélesebb körű lehetősége nagyon sok érdeket egyesít. Időt, pénzt, fáradságot spórol meg az új személyigazolványt igénylőnek, az adót fizetőnek, a felhőből receptet kiváltónak, és még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenkinek hétköznapi életünk ezerféle ügyében. Természetesen az intézményeknek is jó, ha gyors és sokszor automatizált, digitális folyamatok szervezettségével lehet felváltani a korábbi, nem egyszer sajnos aktatologatásként érzékelt adminisztrációt. Ezzel az ügyintézők és az ügyfelek elégedettségét, kölcsönös megbecsülését is...

Részletek

Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán

„E-kormányzati és kiberbiztonsági emlékkonferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Észt Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója alkalmából. A február 10-én hibrid formában tartott eseményen a résztvevők olyan témákat jártak körül, mint Észtország kiberhatalmi szerepe, a közigazgatás digitális fejlesztése, vagy a kiberbiztonság egyes kérdései. „Két európai kisállam diplomáciai kapcsolatát ünnepeljük!” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Koller Boglárka a balti állammal kapcsolatban úgy fogalmazott: a posztszovjet ország függetlenségének elnyerése után az „innovatív utat választotta”, ezáltal napjainkra...

Részletek

A digitális közigazgatás és az interoperabilitás az Európai Unióban 2021-ben, helyzetjelentés

„A digitális közigazgatásról és az interoperabilitásról szóló helyzetjelentés áttekintést nyújt az olvasók számára azokról a főbb fejleményekről és kezdeményezésekről, amelyek meghatározták 2020 és 2021 között az európai országok közigazgatásának digitalizációs és interoperabilitási tevékenységét. A jelentés azokkal a kötelező és nem kötelező erejű nemzeti kezdeményezésekkel foglalkozik, amelyeket a tanulmány hatálya alá tartozó 35 európai ország vezetett be vagy módosított. Az Európai Interoperabilitási Keretrendszer (EIF) ugyanezen 35 európai országban 2020-ban történő végrehajtásának magas szintű áttekintésének köszönhetően az olvasók áttekintést kapnak az európai interoperabilitás jelenlegi...

Részletek

A Külgazdasági és Külügyminisztérium belső ügymenetének széles körű digitalizációjáról

„...Az utasítás hatálya kiterjed a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (a továbbiakban: minisztérium) keletkező, oda érkező, illetve onnan kimenő valamennyi nyílt iratra és a minisztérium összes szervezeti egységére és ügyvitelben érintett foglalkoztatottjára, ... ...3. A belső ügymenet elektronizálása 4. § (1) A minisztériumban keletkezett valamennyi iratot, nyomtatványt elektronikus formában kell előállítani, ha jogszabály vagy jelen utasítás eltérően nem rendelkezik. (2) A minisztérium munkatársa az (1) bekezdés szerinti iratot – ha aláírni szükséges – elektronikus aláírással írja alá. ... (3) A minisztérium valamennyi munkatársa számára...

Részletek

Digitális válaszok az adatalapú közigazgatás korában

„A tanulmány célja, hogy képet adjon a hazai digitalizáció helyzetéről, a Digitális Jólét Program (DJP) történetéről, tevékenységéről. Kiemelendő a közigazgatás-fejlesztés 2010-es alapjain nyugvó következő állomása, mely három dimenzióban (ember-gép-rendszer) és három beavatkozási területen (adat-robot-hálózat) állapít meg teendőket. A Mesterséges Intelligencia Stratégia (MIS) új fejezetet nyitott a DJP történetében, rávilágított az adat jelentős szerepére. A téma jelentősége okán felállításra került a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), melynek működési dimenziói közül kiemelendő a szabályozási dimenzió, ami egy konfliktusos terepnek ígérkezik a jövőben. ” Forrás: Digitális...

Részletek

Meghívó: Digital Public Administration Summit II (DPAS II) 2021. december 7-8.

MEGHÍVÓ Digital Public Administration Summit II (DPAS II) 2021. december 7-8. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és a Digitális Jólét Program 2021-ben immár második alkalommal rendezi meg nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferenciáját, a Digital Public Administration Summit-ot. A tavalyi nagy sikerű rendezvényt 2021-ben számos, a V4 országok közigazgatási szakembereinek körében megtartott workshop követte. A decemberre tervezett DPAS II konferencia összefoglalja az eddigi eredményeket, áttekinti a várható kihívásokat, trendeket. A konferencia célja a hazai és...

Részletek

Észt digitális kormányzat – nyílt adatok: utolsók egyikéből az elsők egyike, két év alatt

„Észtország a digitális világ kiemelkedő képviselője, szinte minden területen. Azonban a közigazgatási adatvagyon nyíltan felhasználhatóvá tétele (open data) kérdésében az európai rangsor utolsó helyeinek egyikén foglalt helyet. Ez azonban megváltozott az elmúlt években, köszönhetően a megváltozott kormányzati hozzáállásnak és a helyi civil szervezeteknek. Az idei év mérföldkövet jelentett az ország számára hogy a frissen megjelent Open Data Maturity Report 2020-ban, amely a nyílt adatok érettségéről szóló uniós jelentés, Észtország az ötödik helyen végzett. Valamint csatlakozott a jelentésben a nyílt adatok területén iránymutatóként...

Részletek
Page 1 of 42 1 2 42