Skip to main content

Találat: élő laboratóriumok

Digitális tudással az élhető környezetért és a fenntartható tájhasználatért – megtartotta első ülését a Területi Tervezési Laboratórium

„A digitális tudásnak is az élhető környezet és a fenntartható tájhasználat kialakítását kell szolgálnia, ebben a tanácsadó testület is segíti a Territorial Planning Laboratory munkáját – hangzott el a TP LAB projekt első tanácsadó testületi ülésén. A Lechner Tudásközpontban augusztus 31-én megtartott összejövetelen a résztvevők egyeztették az előttük álló feladatokat, és megosztották egymással gondolataikat, elképzeléseiket a további új, innovatív lehetőségekről is. 2021. augusztus 31-én a Lechner Tudásközpontban tartotta meg első tanácsadó testületi ülését a TP LAB, vagyis a Territorial Planning Laboratory, magyarul...

Részletek

A szakpolitikai laboratóriumok fejlődése és a szakpolitikai tervezés az Egyesült Királyság kormányzatában

„A Policy Design and Practice negyedéves periodika idei első számában az „Evolution of policy labs and use of design for policy in UK government” címmel megjelent elemzés a brit szakpolitikai laboratóriumok szakpolitikai tervezésben (design for policy) betöltött szerepét, illetve maguknak a laboratóriumoknak a fejlődési pályáját ismerteti. Mint a szerző megjegyzi, a szakpolitikáknak és a tervezésnek egyaránt kiterjedt szakirodalma van, a kettő metszetében lévő szakpolitikai tervezésnek ugyanakkor elég szűkös. A gyakorlat e téren jóval az elmélet előtt jár. A szakpolitikai tervezés a ’90-es...

Részletek

Térségi adat- és információszolgáltatás magyar-szlovák együttműködéssel

„A TP LAB projekt keretében térinformatikai adat- és információszolgáltató platform indul Szigetköz és Csallóköz tágabb térsége számára a pozsonyi Térségi Tervezési Intézet (IPP) és Műszaki Egyetem (STU), valamint a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft., és a Lechner Tudásközpont együttműködésével. A cél a határ két oldalán fekvő, de egymással szoros kapcsolatban lévő tájegységek jobb kommunikációs összeköttetése, az információk online elérhetősége és a területi tervezés, döntéshozás összehangolása. Pozsony és Győr térségében az utóbbi évtizedekben egy rendkívül érdekes jelenséget figyelhetünk meg: a gazdasági fejlődés és a városok...

Részletek

Informatikai alapú innováció a közszférában – esettanulmányok jó gyakorlatokkal

„A European Journal of Information Systems októberben megjelent 29. száma különkiadásként foglalkozik a közszféra informatikai rendszereivel és innovációs gyakorlatával. A különkiadás bevezetőjében (IT-enabled innovation in the public sector: introduction to the special issue) a szerzők rámutatnak, hogy a digitális kor közszférája egyre inkább igyekszik kiaknázni az informatikai innovációban rejlő lehetőségeket, az adatgyűjtéstől a közszolgáltatások nyújtásáig, olyan új technológiákkal, mint a nagy adattömeg gyűjtése és feldolgozása (big data), a blokklánc, a mesterséges intelligencia vagy a tárgyak internete (IoT). Az ebben rejlő potenciál feltárásához...

Részletek

ENERGISE Energia Élő Laborok : Módszertan, tapasztalatok és tanulságok

„Az ENERGISE projekt célja, hogy hozzájáruljon a háztartási energiahasználat társadalmi beágyazódottságának megismeréséhez annak érdekében, hogy az energiafogyasztást összességében csökkentsük. Az energiahasználat mindennapi életünk és mindennapi tevékenységeink szinte észrevehetetlen része. Egyfolytában energiát használunk: világításra, fűtésre, mosásra, ételeink tárolására, főzésre, telefonunk, TV-nk és számos egyéb eszközünk működtetésére stb. Ennek ellenére a legtöbben ritkán gondolkodunk el azon, hogy mikor, mihez és mennyi energiát használunk. Energiahasználatunk legnagyobb része rutinszerű mindennapi tevékenységek kapcsán történik, természetesnek vesszük, hogy energia van, mindig rendelkezésünkre áll...Egyrészről a probléma megoldása egyszerűnek tűnhet:...

Részletek

Korszerű helyi közigazgatás: technológia-vezérelt megoldások helyett az adott helyi társadalmi és gazdasági folyamatokat egységben kezelő digitális ökoszisztéma

„Az urbanizáció eredményeképpen egyre elemibb erővel jelennek meg a nyomasztó (választói) igények a fejlesztések, illetve az innovációk iránt. Mind feszítőbb a probléma, hogy növekvő népességű és elöregedő társadalmak és életfeltételeikért aggódó helyi közösségek szolgáltatásigényét és szükségleteit kell kielégíteni, csökkenő termelékenységi mutatók és költségvetési források mellett. Ugyanez a nyomás a vidékre is ránehezedik az elvándorlás miatt keletkezett méretgazdaságossági torzulások és a közösségi életminták töredezettsége okán. A politika, a technológiát szolgáltató ipar és a társadalmak is erőltetett útkeresésben vannak. Globalizáció ide vagy oda, az...

Részletek

Co-VAL: miért és hogyan alkalmazzuk a társ-alkotást a közszolgáltatásokban?

„A Co-VAL projekt célja (mint az teljes nevéből is kiderül: Understanding Value Co-Creation in Public Services for Transforming European Public Administrations), hogy megértse és megértesse a közszolgáltatásokban alkalmazott, társ-alkotással megvalósuló értékteremtést és ennek hatását az európai közigazgatási rendszerek átalakulására. A projektet az Európai Unió 12 partnerrel együtt alapította (ezek legtöbbje egyetem, köztük a Corvinus is), valamint finanszírozza az EU „Horizon 2020” kutatási és innovációs programból. A Co-VAL június 18-án megjelent hírlevelében Francesco Mureddu és David Osimo, a Lisbon Council agytröszt társigazgatója és...

Részletek

A nyílt innováció és társ-megvalósítás kiterjesztése: az internet-alapú közszolgáltatások társ-értékelése az okosváros-projektekben

„A Technovation folyóirat 78. számában (online elérhető a ScienceDirect oldalán) a manchesteri és a cambridge-i egyetem kutatói tanulmányt tettek közzé arról, hogy a közigazgatás és a közszolgáltatások terén több helyen már meghonosodott, az érintettek széles körének bevonására épülő, társ-megvalósítással (co-production) létrejött fejlesztéseknek hogyan lehetne az értékelésébe is bevonni az érintettek széles körét társ-értékelés (co-evaluation) keretében. Mint írják: az értékelés amúgy is gyenge pontja még a jól sikerült társ-megvalósításos projekteknek is. Jellemzően csak a folyamat lezárulta után kerül rá sor, tapasztalatainak hasznosítása pedig...

Részletek

Városi innovációs laborok, innovációs központok, közösségi munkaterek…milyen típusú innovációs közvetítőt válasszunk?

„A Svédországban alapított nemzetközi kitekintésű szakportál, az InnovationManagement.se oldalán megjelent írásban a szerzők – saját korábbi tipológiájukra alapozva – azt vizsgálják, hogy a hagyományos innovációs mintákat meghaladó, együttműködésen alapuló innovációs kezdeményezések és az ezekben kulcsszerepet játszó innovációs közvetítők közül a vállalatoknak melyiket érdemes választaniuk céljaik elérése érdekében. Mint írják: az innováció az üzleti siker „Szent Grálja”, ami a start-up cégektől a nagyvállalatokig a növekedéshez szükséges emeltyűt jelentheti. Ugyanakkor még a legkreatívabb szervezetek is küzdenek azzal, hogy az újszerű munkafolyamatokkal, változó demográfiai viszonyokkal...

Részletek

Az élőlaboratórium-alapú interaktív értékteremtés termékfejlesztésben rejlő lehetőségei és az élő laboratóriumok értékelése

„A kutatás az élőlaboratórium (a továbbiakban „Living Lab” azaz „LL”) -alapú interaktív értékteremtés elméleti fogalomrendszerének és az innovációs forma gyakorlati megvalósulásának elemzését tűzte ki célul. Ezt egészíti ki a LL-ek értékelési módszerének elemzése és azok továbbfejlesztésére tett javaslatom. A kutatás kiindulópontja a Henry Chesbrough által bevezetett nyílt innováció fogalma. Eszerint a „nyílt innováció” „a tudás célirányos be- és kiáramlásainak létrehozása és fenntartása egyrészt a belső innováció felgyorsítása, másrészt az innováció külső hasznosítása céljából”. (Chesbrough, 2003, 1. o.) A LL-alapú interaktív értékteremtés a...

Részletek
Page 1 of 2 1 2