Skip to main content

Találat: jövőkutatás

Az innovatív országstratégiákról tartott előadást az MNB-ben egy dél-koreai delegáció

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) meghívására, az MNB Tehetségprogram koreai tematikájú eseményén előadóként vett részt a dél-koreai Jövőstratégiai Intézet igazgatója Kim Byung Yeon és helyettese Sohn Injoo. Az esemény az MNB azon szakmai programsorozatának következő rendezvénye volt, ahol a leginnovatívabb országok gazdaságstratégiai megközelítéseivel ismerkedhetnek meg az MNB Tehetségprogram hallgatói és a jegybank kollégái. A programon Matolcsy György jegybankelnök mellett a Koreai Köztársaság Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hong Kyu Dok és Lee Seunggyeong, a budapesti Koreai Kulturális Központ képviselője is felszólalt....

Részletek

Nem most fogják átvenni felettünk a hatalmat a gépek

„A tudományos-fantasztikus irodalom dermesztő látomásai látszanak valóra válni a mesterséges intelligencia (MI) háza tájáról érkező hírek alapján. Gép által készített festmény nyerte meg a coloradói képzőművészeti versenyt, a Google mérnöke szerint öntudatra ébredt és halálfélelmet is érzett a számítógép, kiborgként mozgó és az ember képességeit megsokszorozó egzoszkeleton-katonákat fejleszt már Ghána is. Nem csoda, ha a mesterséges intelligencia szerint az emberiség utolsó szelfijén az armageddon látszik, joviális zombival a kép közepén. Mintha a gép olyan okos volna, hogy a jövőbe lát. De nem:...

Részletek

Okosnak kell lenni, mert az emberiség gyorsan tanul – mondja a jövőkutató

„ A következő 5-10 évben kihívások sorozatával kell szembenéznie az emberiségnek, ezért intelligensen kell bánnunk az erőforrásainkkal – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó jövőkutató. Rab Árpád szerint a technológia változásával ugyanakkor egyre több és gyorsabb lehetőség van a tudásmegosztásra. Egyre gyorsabbak a technológiai változások. A vasút 125 év alatt terjedt el, a számítógép 50 év alatt, a mobilinternethez öt év kellett, az alkalmazások pedig már 24 óra alatt elterjednek. Ha az Egyesült Államokban egy új alkalmazást kifejlesztenek, akkor ezt mi is azonnal használjuk,...

Részletek

Az abszorbens országos vidékfejlesztési tervezés megalapozása forgatókönyvekkel

„A kutatómunka célja egyrészt bizonyítani a hazai vidékfejlesztési tervezési gyakorlat jövőorientáltságának hiányát, másrészt az ezt kiküszöbölő jövőszemlélet megalapozása. A jelenlegi magyar tervezési gyakorlat nem számol a távoli jövőben felmerülő érdekek, körülményekkel, csak a jelenre koncentrál és a finanszírozási kérdések túlsúlya miatt túlzottan uniós fejlesztési forrás centrikus. Célom a lehetséges jövők egy befogható körének feltárásán keresztül bemutatni a módszertan hasznosságát és a makroszintű vidékfejlesztési tervezés módszertanába való integrálás szükségességét. Az értekezés tervezett felépítése: 1. A problémafelvetés tervezéselméleti és jövőkutatási megalapozása 2. A két...

Részletek

Realista jövővízió – A városkormányzás egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője

„A szerző a jövővízióra épülő városfejlesztési/stratégiai dokumentumok sorát szembesítette a vízióalapú vezetéssel, jövőképalkotással foglalkozó általános szakirodalom tanulságaival és saját terepmunka-tapasztalataival, hogy mindezt a városfejlesztési térre alkalmazva sokoldalúan igazolhassa: a városkormányzás tervezési praxisának kulcsfontosságú elemeként kell tekinteni egy stratégiai dokumentumba foglalt realista jövővízió megalkotására. Nemzetközi és hazai települési gyakorlatok bevonásával tekinti át a legfontosabb kérdéseket: mit jelent egy realista jövővízió, milyen szempontokat érdemes mozgósítani, amikor hozzáfognak a megteremtéséhez, mik a legfontosabb jellemzői, milyen praktikus megfontolásokat kell figyelembe venni egy tervezői gondolkodásmód részeként, s...

Részletek

Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása

„A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont jelen tanulmánykötet a "társadalmi jövőképesség" új fogalmát és tudományterületét mutatja be. Mint ilyennek, nem célja magáról a jövőről előre-tekintéseket, forgatókönyveket közölni. Sokkal inkább egy új perspektíva, megközelítés és koncepció megalapozása a küldetése, annak érdekében, hogy a társadalmi jövőképesség a nemzetközi és hazai tudományos diskurzusok és kutatások részévé váljon.” Forrás: Társadalmi jövőképesség - Egy új tudományterület bemutatkozása; Aczél Petra, Csák János, Szántó Zoltán Oszkár (szerkesztők; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont; ISBN 978-963-503-722-3; 2019 (PDF)

Részletek

Lesz-e a jövőben elég munkahely?

„A nemzetközi tudományos közélet egyik legforróbb vitatémája, hogy a technológiai fejlődés negatívan hat-e majd a foglalkoztatottságra. A kutatók nagyjából fele-fele arányban érvelnek mindkét szcenárió mellett. Az érveik fontosak számunkra, ugyanis a vita nem a jövőkutatás egyik homályos leágazása, hanem a ma közpolitikai döntések hosszú távú helyességét meghatározó egyik alapkérdés. A Pew Research Center az Amerikai Egyesült Államok egyik legjelentősebb kutatóintézete, amely jellemzően közvélemény-kutatásokat, a demográfiai változásokkal kapcsolatos vizsgálódásokat és egyéb, empirikus adatokon alapuló szociológiai kutatásokat végez. Saját magát az intézet – a...

Részletek

A jövő feltérképezése az angol közigazgatásban

A kilátások (vagy jövő) feltérképezése nevű módszer, a legtágabb értelemben véve, módszeres kísérlet a jövő elgondolására, azért, hogy jobb válaszokat tudjunk kialakítani. Segít a szervezetek számára jelzéseket felfedezni, irányzatokat azonosítani és egyáltalában sokkal innovatívabban elgondolni, hogy mit hozhat a jövő. A módszer döntő fontosságú bármely, hosszútávú döntéshozatallal megbízott szervezet számára. Az angol közigazgatáson belül ez egy elterjedt és népszerű megközelítés. A tudomány-technikai kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság áttekintette a módszer közigazgatási alkalmazásának problémáit és ajánlásokat fogalmazott meg a jövő tekintetében. Forrás: Government horizon...

Részletek