Skip to main content

Találat: kisvárosok

Navracsics Tibor: a kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség

„A kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség, mert az utóbbi években mintha kicsit háttérbe szorultak volna a források elosztásánál, s ezt orvosolni kell a következő években – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter a Szabolcs Napok rendezvénysorozat pénteki megnyitóján, a Fejér vármegyei Pusztaszabolcs várossá nyilvánításának 15. évfordulóján. Navracsics Tibor úgy vélte, hogy manapság a városi cím megszerzése nem jár automatikusan több forrással, hiszen a megyei jogú városok a Modern városok programban, az 5000 fő alatti községek pedig a Magyar falu programban meglehetősen sok pénzt...

Részletek

Elkészült a TÖOSZ kisvárosi programjavaslata

„Az 5.000-20.000 fő közötti lakosságszámú települések fejlesztését célozza a TÖOSZ kisvárosi programjavaslata, amelyet a Magyar Falu Programhoz készített javaslatcsomag mintájára állított össze a legnagyobb hazai önkormányzati szövetség. A dokumentumot – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a TÖOSZ megküldte Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos és az illetékes szaktárcák részére.” Forrás: Elkészült a TÖOSZ kisvárosi programjavaslata; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2021. február 17. Kisvárosi fejlesztések (javaslatok) 1.1 verzió; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2021. február 17. (PDF)

Részletek

Okosváros megoldások kisvárosokban – finn tapasztalatok

„A Technology Innovation Management (TIM) Review oldalán finn kutatók arra keresték a választ elemzésükben (Towards a Smart City Concept in Small Cities), hogy az okosváros koncepciók és megoldások, amiket többnyire nagyvárosi környezetben alkalmaznak és tanulmányoznak, hogyan lehet megvalósítható kisebb településeken is. Mint bevezetőjükben írják, napjainkban a Föld lakosságának 55%-a él városi körülmények között, és 2050-re ez várhatóan 68%-ra nő majd. Kulcsfontosságú tehát, hogy napjaink olyan kihívásaira, mint a globalizáció, a klímaváltozás vagy a digitalizáció, a városok is megtalálják a maguk megfelelő válaszát....

Részletek

Kerítés intelligens kolbászból

„Mitől okos egy város? És mitől lesz szerethető? Hogyan lehet sikeres? Interjúnk Z. Karvalics Lászlóval. Az informatikai fejlesztéstől lesz-e okos egy város? Vagy elég hozzá egy kemence? Kell-e rettegni az egymással összekapcsolt rendszerektől? És a cybermackóktól? Véget ér-e valaha az álhírek kora? Többek közt ezeket a kérdéseket rágtuk át Z. Karvalics Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem docensével, az Okos városok, kérdő- és felkiáltójelekkel című könyv szerzőjével. Azt írja a könyvben, hogy tucatnyi módon próbálták már meghatározni az okos várost, melyik definíció áll önhöz...

Részletek

Mi a baj az okos város fogalmával?

„Mi a baj az okos város fogalmával? Központosítás-párti, a technológiától remél megváltást, különböző településekre hasonló megoldásokat tukmálna rá, univerzalista, nagyváros-központú, üzlet-vezérelt. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalú, a mai okos város programok nagy része egyenlőtlenség-fokozó hatású, a polgárok ellenőrzésének magasabb szintjét teremti vagy teremtheti meg, a sebezhetőség növekedéséhez vezet, a könnyen bevezethető és alkalmazható megoldások miatt csökkentheti a lakossági aktivitást. A könyv az okos város irodalomban használt tipikus jellegzetességekből a ’jó várostól’ elvárt sajátosságokat formál. Az okos megoldásokkal élő város legyen...

Részletek

A városi levegő kreatívvá tesz

„A város az emberi társadalom sajátos létmódja, mely nem következik az evolúciós előzményekből. A gyűjtögető, halászó, vadászó hordalét örökös vándorlást jelentett, aminek véget vetett a letelepedettséghez kötött átállás a mezőgazdasági termelésre. Város csak ott és akkor jött létre, amikor az együtt élő emberek egy csoportja kilépett a közösségi keretekből. A társulás közvetlen hálózata helyére közvetett kapcsolatok kerültek, melyek szerepek szerint különböztették meg és különítették el az embereket. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg a városlakók eredetileg törpe kisebbségéből többség lett. Ma már Afrika...

Részletek

Napelem, digitális tábla, szép főtér – Erre költik az EU-s pénzeket Hajdú-Biharban

„ Hajdú-bihari polgármesterek szerint pusztán önerőből a településeik vajmi kevésre jutottak volna. Interaktív és digitális táblák az elemi iskolába negyven millióért, szociális szolgáltató központ százmillióból, ivóvízminőség-javító program a szomszédos kisvárossal összefogva félmilliárdért – csak néhány kiragadott példa abból a beruházás-özönből, amit a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban valósítottak meg a megyénkbeli falvak, városok. Pártállás nélkül Legyen bár a polgármester fideszes, szocialista vagy független, egyvalamiben biztosan nincs vita közöttük: abban, hogy az európai uniós források nélkül a nemrégiben zárult hét plusz két éves fejlesztési...

Részletek

Okos város a kisebb települések szemszögéből

„A smart city modell jó eszköz lehet abban, hogy a különböző feladatok megvonása után a települések kitalálják újra magukat – hangzott el a Világgazdaság „Okos városok, okos önkormányzatok” című konferenciájának panelbeszélgetésén, amelyben két kisebb város polgármestere számolt be az okos városok tapasztalatairól. Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán kiemelte: a legtöbb városvezető a jelenlegi helyzetben nem találja a helyét, hiszen minden feladatot elvitt az állam. „Kénytelenek leszünk önmagunkat kitalálni, újra kell intézményesíteni a településeket. Az a kistelepülés, amely nem lesz elég merész e téren,...

Részletek