Skip to main content

Találat: közigazgatás története

Sikerlista vagy illúzióvesztés – számadás az egészségügyről

„A politikusok orvosnak tartanak, az orvosok politikusnak, az eredmény, hogy mindkét nyelvet jól beszélem – foglalta össze eredményessége eredőjét Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a 46. Medicina Fórum minapi konferenciáján. Míg a szakma részéről a problémákat sorolták, az ágazatvezető az elért eredményekre helyezte a hangsúlyt a 46. Medicina Fórum konferencia és miniszteri - államtitkári csúcstalálkozón, amelyet a Magyar Kórházszövetség rendezett. Az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítását és a szakdolgozói béremelést tartja másfél éves ciklusa legnagyobb eredményének Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a...

Részletek

A vállalati formában történő önkormányzati közszolgáltatás-nyújtás dinamikája Budapesten 1990–2022 között

„A disszertációmban az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közszolgáltatás-nyújtásban való használatának gyakorlatával, a közszolgáltatás-nyújtás korporatizációjával (a kormányzat bürokráciájának közvetlen irányítása alá tartozó szervezet/ feladat egy teljesen vagy többségi kormányzati tulajdonú gazdasági társaságba való áthelyezése...) foglalkozom. Ezzel a tudományos szakirodalom által vizsgált, vállalati formában történő közszolgáltatás-nyújtás hatékonyságáról kialakult és folyamatosan alakulóban lévő kép jobb megértéséhez kívánok hozzájárulni. ... A közszolgáltatás-nyújtás önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására irányuló gyakorlatának hazai környezetben való vizsgálata indokolt, mert mint látni fogjuk, az egy nem kiforrott, jellemzően csak pár vezető...

Részletek

A jegyzői státusz változásai a 19. századtól Magyarországon

„A kutatásom elsősorban jogtörténeti vonatkozású, mely arra irányul, hogy bemutassam a jegyzői státusz változásait egészen a 19. századtól napjainkig. Mivel a vizsgálat nemcsak jogtörténeti tárgyú, hanem közigazgatási jog is, a jelenlegi szabályozáshoz eljutva, mindenképpen szükséges a jegyző jelenlegi jogállásának, közigazgatásban, ezen belül is a helyi önkormányzatok rendszerében betöltött szerepének vizsgálata a hatályos jogszabályok alapján. ...bemutatom a jogtörténeti előzményeit követően az 1990-es helyi önkormányzati rendszer felépítését, különös tekintettel a jegyző jogállására, s azt is, hogy hogyan módosult ennek a hivatalnak a jogállása a...

Részletek

Polgári kori közigazgatásunk történeti jellemzői

„A tanulmány a közigazgatási rendszerre meghatározó lényegi jellemzők rövid ismertetésére vállalkozik. A polgári nemzetállam és jogállam korrelációt tekintve hangsúlyozza, hogy az államot jogi szervezetnek kell tekintenünk. Az állam a jog formái között, a jog által létesített közintézmények összehangzó működésében létezik. A kiegyezést követően pedig a felelős kormány és a megyék viszonyát végül a centralista, municipalista politika teoretikusai határozták meg. A közigazgatás fejlődéstörténetének különös vonása, továbbá az önkormányzati és az államigazgatási hatáskör kettőssége, s a város korábbi jogi formációi helyébe lépő kizárólagos község,...

Részletek

130 év után fontos változás jön az autók forgalmi engedélyénél

„Az első változat óta már a hetedik generációnál tartunk, és jövőre már nem is kell vezetésnél magunkkal vinni. Szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt, 1892. november 26-án vette kezdetét a magyar autózás története, jellemzően egy hivatalos engedély kiállításával, ami minden magyar forgalmi engedélyek ősének is tekinthető. Az első magyar autótulajdonos Hatschek Béla lát- és műszerész, az Első Magyar Műszemgyár igazgatója – írja visszapillantásában a vezess.hu. Ez csak egy egyedi, írásbeli engedély volt, amelyben Budapest rendőrkapitánya hozzájárulását adta, hogy Hatschek Béla „Benz mozdonykocsiját”...

Részletek

A magyar úti okmányok, 1848–2012

„A könyv a távolsági utasforgalomban érvényes magyar úti okmányok tulajdonságai, védelmi jegyei és megszemélyesítési eljárásai fejlődésének általános bemutatásán túl három fejezetben három korszak magyar útleveleit mutatja be. Így az első magyar útlevelekét (1848–1849), majd az Osztrák-Magyar Monarchia magyar úti okmányait (1867–1918), amely során az egylapos kivitelezéstől a füzet kialakításon át a fénykép kötelező csatolásáig fejlődtek, végezetül a korszakában egyedi megoldásokban gazdag, 1937-ben bevezetett útlevélét (1937–195?). Utóbbi kettő egy–egy világháború időszakán is átnyúlik, s mint látható, azon évek eredményezte változások az útlevéltörténetre is...

Részletek

A térképektől a digitális Földig vezető rögös út

„A Neumann Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF) Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozatában most a magyar térinformatika helyzete került terítékre, áttekintve a kezdetektől napjainkig húzódó ívet. Az eseményre a Magyar Térinformatikai Társasággal (HUNAGI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karával (BME) közös szervezésben a BME K épületében került sor 2022. június 24-én, dr. Szabó György (BME docens, HUNAGI főtitkár) moderálásával. Bár a konferencia címének „A térképektől a digitális Földig vezető rögös út” szlogent választották, az előadások inkább kanyargós, sokfelé ágazó, rengeteg fő-...

Részletek

A magyar számítástechnika inkubátorháza – Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

„A magyar informatika kezdete 1953-ra tehető, s az a szervezet, amely keltetője a magyar informatikának, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely kiemelt szerepet, felhatalmazást kapott az ügyviteli gépek terjesztésében, az ügyvitelgépesítés, a számítástechnika alkalmazásainak országos támogatásában, az ismeretek terjesztésére és oktatására, valamint szerepet kapott az országos számítógép ill. szoftver ellátásban is egészen 1993-ig. Havass Miklós vezetésével, a szerkesztőség közreműködésével az ITF Tárlatok rovata újabb összeállítással gazdagodott „A KSH Birodalom” címmel. A Tárlatok rovat célja, hogy az Informatika Történeti Adattárban levő információk közti...

Részletek

Elhunyt Horváth János, az 1990-es évek meghatározó kormányzati informatikusa

„Hosszú betegséget követően elhunyt Horváth János, az 1990-es évek meghatározó kormányzati informatikusa. Közel 40 évig dolgozott a közigazgatási informatika területén. 1975-től 1988-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban az ágazat szervezési és számítástechnikai tevékenységét irányította. 1989 és 1993 között a Belügyminisztériumban osztályvezetőként a választási és népszavazási rendszerek kezdeti fejlesztésének koordinátora volt. 1993-98 között a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, ahol helyettes államtitkárként irányította és koordinálta a kormányzati informatikai alkalmazásokat. Vezetésével alkották meg az első Kormányzati Informatikai Stratégiát; az ő irányításával jött létre 1996-ban az állami...

Részletek

A Kincstár története, helye, szerepe, feladatai az állampénzügyekben, fejlődése és perspektívája

„...Munkám elsődleges célja, hogy a Kincstár feladatait, történetét, nemzetközi jellemzőit bemutassam, egyúttal megpróbáljam egy kicsit ismertebbé, közelibbé hozni ennek a területnek történetet, jellemzőit, működési kereteit és jelentőségét. Egyúttal remélem, hogy akár diskurzus, akár vita, akár szakmai vagy nem szakmai beszélgetések, eszmecserék alapjául szolgálhat munkám. Ahogy mondani szokás nincs rossz reklám, a lényeg, hogy beszéljenek róla. Kutatásaim alapján a kincstárat, mint témát átfogóan a hazai szakirodalomban még nem dolgozták fel, továbbá uniós és nemzetközi szakirodalomban sem kap kellően hangsúlyos szerepet. Egyben ezt az...

Részletek
Page 1 of 9 1 2 9