Skip to main content

Találat: közigazgatási hatásvizsgálat

Magyarország Kormánya – „Az „ÁROP-1.1.10 A jogszabály előkészítési folyamat racionalizálása” projekt keretében elkészített módszertan felülvizsgálata

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. február 24-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen. A felülvizsgálat részei (fájlok): Tiszta új módszertan Nemzetközi legjobb gyakorlatok Módosított főlap Jelenlegi módszertan átfogó értékelése” Forrás: „ÁROP-1.1.10 A jogszabály előkészítési folyamat racionalizálása” módszertan; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. február 16.

Részletek

Hatástalan vizsgálatok, hatásos megoldások – az előzetes hatásvizsgálatról

„A jogalkotási eljárás kifejezetten időigényesnek tekinthető eleme az előzetes hatásvizsgálat. Ennek célja, hogy a szabályozási igény felmerülésének okát, a meglévő szabályozást, annak hibáit, valamint az új szabályozás várható hatásait bemutassa, azaz választ adjon arra a kérdésre, hogy a tervezett jogalkotás alkalmas-e a kitűzött cél elérésére. Azonban éppen időigényessége miatt a döntés-előkészítési folyamat ezen lépcsőjét gyakran elhagyja a jogalkotó. A kellő hatásvizsgálat hiánya könnyűszerrel nem kívánt gazdasági, társadalmi hatásokkal járó szabályozáshoz vezethet. A vizsgálat hiányában megalkotott rossz szabályozás indokolatlan méretű, adott esetben egymással...

Részletek

A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramját

„...AJÁNLJA, hogy Magyarország 2019-ben és 2020-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében: 1. Biztosítsa a Tanács 2019. június 14-i ajánlásának való megfelelést a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója céljából. 2. Folytassa a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, különösen továbbképzés révén, valamint javítsa a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban. Javítsa az egészségügyi eredményeket a megelőző egészségügyi intézkedések támogatásával és az...

Részletek

95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról

„...2. Az Intézet feladatai 4. § (1) Az Intézet a hazai jogalkotás színvonalának továbbfejlesztése, nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a jogszabályok hatályosulásának tudományos igényű vizsgálata, a hazai jogtudományi kutatás és oktatási tevékenység támogatása, valamint a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése érdekében a következő feladatokat látja el: a) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat, elemzéseket végez elsősorban Európa országainak jogalkotási tevékenységéről, tapasztalatairól, modellértékű megoldásairól, és javaslatokat dolgoz ki a hazai jogalkotáshoz, a Kormány jogalkotási tervéhez és a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához kapcsolódóan, b) közreműködik a...

Részletek

A jogalkotói munka segítésére létesíti a kormány a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

„A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter az MTI-vel. Trócsányi László elmondta: az egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik – közölte a miniszter. Hozzátette: több országban, így Svájcban, Görögországban...

Részletek

2019. évi II. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról

„1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály ne tartalmazzon indokolatlanul olyan rendelkezést, amely a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges, b) normatív tartalommal nem rendelkezik, c) felhatalmazás alapján olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható.” 2. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-a helyébe a...

Részletek

Hatáselemzés a gyakorlatban – a Világbank kézikönyve

„A Világbank második kiadásban jelentette meg a „Hatáselemzés a gyakorlatban” (Impact Evaluation in Practice) c. kézikönyvét. A kézikönyv átfogó és könnyen érthető módon mutatja be a hatáselemzést, szakpolitika-alkotóknak és gyakorlati fejlesztési szakembereknek egyaránt. Az első kiadás 2011-ben jelent meg, és vált széles körben használttá tudományos és fejlesztési műhelyekben egyaránt. A könyv valós példák sokaságával mutat be gyakorlati útmutatást a hatáselemzések megtervezéséhez és megvalósításához. Az olvasó elsajátíthatja a hatáselemzést és annak legjobb használati módját a tényalapú (evidence-based) tervezésű programokhoz és szakpolitikákhoz. A frissített...

Részletek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról

„1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ez a rendelet – a különleges jogrend idején kiadható jogszabály kivételével – a Kormány által előterjesztendő Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: előterjesztés) tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. (2) Az e rendeletben foglaltakat a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell. ... 2. Az előzetes hatásvizsgálat 2. § Az előzetes hatásvizsgálat során a) a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatot, az adott szabályozás...

Részletek

Minőségi jogalkotási program: Kérdések – válaszok

„Miért van szükség a minőségi jogalkotási programra? A 2014-es uniós választások során kiderült: sok polgár úgy érzékeli, hogy az Európai Unió túlságosan beleavatkozik mindennapi életükbe. Ez részben abból ered, hogy sokan nem ismerik kellőképpen az EU tényleges munkáját, és számos tévhit terjeng azzal kapcsolatban; mindamellett fel kell tenni az önkritikus kérdést, hogy valóban csak ott lép-e fel az Unió, ahol többet tud tenni a különálló nemzeti szintű kezdeményezéseknél. Ezért Jean-Claude Juncker, az Unió elnöke elkötelezte magát a minőségi jogalkotás mellett, és az...

Részletek

Minőségi jogalkotási program: Az átláthatóság és az ellenőrzés fokozása az uniós jogalkotás javítása érdekében (Európai Bizottság)

„A mai napon, május 19-én az Európai Bizottság elfogadja a minőségi jogalkotási programot. Az uniós jogalkotás teljes folyamatát lefedő, átfogó reformcsomag fokozza az uniós döntéshozatali eljárás nyitottságát és átláthatóságát, a jogszabálytervezetekhez és módosításokhoz kapcsolódó hatásvizsgálatokat tökéletesítve javítja az új jogszabályok minőségét, és előmozdítja a hatályos uniós jogszabályok folyamatos és következetes felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikai célkitűzések a leghatékonyabban és legeredményesebben valósulhassanak meg. Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „Ennek a Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy az Unió működési területeit és...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3